EURÓPAI BIZOTTSÁG Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság
2012. március 20.
A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: Konzultáció a bankszámlákról
Az e dokumentumban foglalt információk csupán konzultációs célokat szolgálnak és nem kívánják a Bizottságnak a három érintett kérdésben foglalt végleges álláspontját képviselni vagy előre meghatározni. Egyéb (pl. az alapszintű fizetési számlával kapcsolatos) megállapítás hiányában e dokumentum a folyószámlával foglalkozik. A megtakarítási számlák, az értékpapírszámlák, a banki betétek, a hitelek és a biztosítás ezért kívül esnek e konzultáció tárgykörén.
Commission européenne, B-1049 Bruxelles / Europese Commissie, B-1049 Brussel - Belgium. Telephone: (32-2) 299 11 11.
BEVEZETÉS A lakossági banki szolgáltatások piaci szerkezete jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamok között és még mindig nemzeti szinten tagolódik. A lakossági banki szolgáltatásokról készült 2007-es vizsgálat1 szerint akadályok nehezítik a fogyasztók választási lehetőségeit és mobilitását. Ezen akadályok között szerepelt az átláthatóság és a banki kezelési költségek összehasonlíthatóságának hiánya, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók váltása során a fogyasztókat terhelő magas váltási díjak. A harmadik idevágó probléma azon nehézségekre vonatkozik, amelyekkel az alapszintű banki szolgáltatásokhoz hozzáférni kívánó egyes uniós polgárok szembesülnek. Az elmúlt években számos nemzeti szintű kezdeményezés indult az alábbi célokkal: a) a bankszámlák fenntartásával kapcsolatos díjak átláthatóságának fokozása, b) segítségnyújtás a fogyasztók számára a pénzforgalmi szolgáltatók közötti zökkenőmentes váltáshoz, és c) segítségnyújtás a fogyasztók számára az alapszintű bankszámlákhoz való hozzáférés terén. E kezdeményezések azonban különböző megközelítéseket követtek és a siker mértéke is eltérő volt. Következésképp a különböző országok fogyasztói különböző szintű védelmet élveznek, a szabályok és eljárási szabályzatok sokszínűsége pedig megnehezíti a piaci szereplők határokon átnyúló mobilitását. A fogyasztók számára (az állandó lakóhelyük szerinti tagállamtól függetlenül) lehetővé kell tenni, hogy bárhol Európában hozzáférhessenek a bankszámla-szolgáltatásokhoz és könnyen válthassanak pénzforgalmi szolgáltatót, akár más tagállamban is. Mindehhez átlátható és összehasonlítható információkra van szükség a bankszámlavezetési díjakkal kapcsolatban. A Monti-jelentés2 hangsúlyozta, hogy javítani kell a banki díjak átláthatóságát, biztosítani kell a lakossági pénzügyi termékekre vonatkozó egységesített és összehasonlítható információk rendelkezésére bocsátását, és elő kell segíteni a banki fogyasztói mobilitást. Ezen ajánlásra válaszul a Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagban kifejezte abbéli szándékát, hogy folytatni fogja a fogyasztók védelme érdekében a lakossági pénzügyi termékek terén végzett munkáját, különös tekintettel a banki díjak átláthatóságára. E konzultációs dokumentum célja ezért annak felmérése, hogy szükség van-e uniós szintű fellépésre, és ha igen, milyen intézkedések hozhatók a fent említett három kérdés egyike vagy mindegyike kapcsán.
1
A lakossági banki szolgáltatások ágazatáról készült jelentés, az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, 2007., http://ec.europa.eu/competition/sectors/financial_services/inquiries/sec_2007_106.pdf.
2
Monti, A New Strategy for the Single Market (Az egységes piac új stratégiája), 2010. május 9., 42. o., http://ec.europa.eu/internal_market/strategy/docs/monti_report_final_10_05_2010_hu.pdf. 2
1.
A
BANKSZÁMLÁK KEZELÉSI ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA
KÖLTSÉGEINEK
ÁTLÁTHATÓSÁGA
ÉS
A kezelési költségekkel kapcsolatos egyértelmű, könnyen hozzáférhető és összehasonlítható információk elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a piacon elérhető fizetésiszámla-kínálat alapján. A fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv (2007/64/EK) átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeket vezetett be az uniós pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben. Mielőtt pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerülne sor, a pénzforgalmi szolgáltató részletesen tájékoztatja a felhasználót többek között a feltételekről, ideértve magával a pénzforgalmi szolgáltatóval, a fizetési szolgáltatással és az azzal összefüggő díjakkal kapcsolatos információkat. A felhasználót minden egyes kifizetést követően tájékoztatni kell a kifizetett összegről, annak időpontjáról és az azzal kapcsolatos díjakról. A fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv nem tartalmaz azonban konkrét követelményeket e díjak bemutatásának módjáról, illetve összehasonlíthatóságáról. A Bizottság szolgálatai által az elmúlt években összegyűjtött adatok a banki díjakkal kapcsolatos információk szintjét és azoknak az adott európai uniós bank általi ismertetésének módját tekintve tartós problémákról tanúskodnak. A tanulmányok szerint a fogyasztók gyakran nem tudják, hogy mennyit is fizetnek számlavezetési díjként3. A nem átlátszó díjszerkezetek alkalmazása megnehezíti a fogyasztók számára a különböző ajánlatok összehasonlítását4. Az adatok arra utalnak, hogy kapcsolat van a magasabb díjak és a banki díjakkal kapcsolatos nem egyértelmű tájékoztatás között5. A fogyasztói szervezetek szerint részben a különböző banki terminológia használata okozza a banki díjak bonyolultságát és a velük kapcsolatos átláthatóság hiányát6. A bankszámladíjak megértésének és összehasonlításának nehézsége mind nemzeti, mind uniós szinten akadályozhatja a fogyasztói mobilitást. Egy, a közelmúltban végzett Eurobarométer-felmérés szerint a fogyasztók elsősorban az egyértelmű információk hiányával magyarázták, hogy nem vásárolnak más uniós országokban pénzügyi termékeket (például nem nyitnak folyószámlát)7. Emiatt a fogyasztók úgy érezhetik, bankjukhoz vannak láncolva, túlságosan magas díjakat kell fizetniük és olyan szolgáltatások „előnyeit élvezhetik”, amelyekre nincs is mindig szükségük. Egy francia fogyasztóvédelmi szervezet által a közelmúltban készített
3
Pl. Personal current accounts in the UK (Lakossági folyószámlák az Egyesült Királyságban), Office of Fair Trading, 2008. július, http://www.oft.gov.uk/shared_oft/reports/financial_products/OFT1005.pdf.
4
Data collection for prices of current accounts provided to consumers (Adatgyűjtés a fogyasztók számára kínált folyószámlák költségeiről), Van Dijk Management Consultants, 2009., http://ec.europa.eu/consumers/rights/docs/study_bank_fees_en.pdf.
5
Lásd a 4. lábjegyzetet.
6
Európai fogyasztóvédelmi konferencia, 2010., A bankszámlavezetéssel kapcsolatos díjakról szóló munkaértekezlet, az Európai Fogyasztók Szervezetének hozzászólásai.
7
Special Eurobarometer on Retail Financial Services (Különleges Eurobarométer-felmérés a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról), Európai Bizottság, 2012. február, http://ec.europa.eu/internal_market/finservices-retail/policy_en.htm. 3
felmérés8 szerint a banki szolgáltatásokat kevéssé használó francia fogyasztók akár 195%-kal is többet fizetnek a szolgáltatáscsomagért, mint ha a szükségleteiknek leginkább megfelelő bankszámla-szolgáltatásokat választhatnák a kínálatból. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében 2010-ben a Bizottság felkérte az Európai Bankszektori Bizottságot (EBIC), hogy olyan gyakorlati és felhasználóbarát megoldásokat dolgozzon ki, amelyek támogatnák a fogyasztókat a bankszámladíjakkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés, azok megértése és összehasonlítása terén. Számos nemzeti szintű magán- és állami kezdeményezés indult, ezek különböző mértékben voltak sikeresek, az EBIC pedig felkérést kapott, hogy vonja le a következtetéseket e tapasztalatokból és álljon elő konkrét gyakorlati megoldásokkal. Sajnos az EBIC 2011 végéig nem tudta sikeresen lezárni ezt az önszabályozó kezdeményezést. Úgy tűnik, számos intézkedés és eszköz is segítséget nyújthatna az azonosított problémák leküzdéséhez. Például az egyes bankok által ugyanazon bankszámlaszolgáltatás leírására használt különböző/bonyolult terminológia problémáját megoldhatnák a kifejezésekből összeállított glosszáriumok. Számos tagállamban már készültek glosszáriumok, de különböző módokon és eltérő megközelítéseket követve. Néhány országban banki szinten készülnek, másokban, például Belgiumban az egész pénzügyi szektor standard kifejezéseit lefedő közös glosszáriumot állítanak össze. A meglévő glosszáriumok azonban ritkán vonatkoznak kifejezetten a folyószámlákra, és kidolgozásuk vagy tesztelésük általában nem a fogyasztókkal együtt történik. A bankszámladíjak megértésének és összehasonlíthatóságának elősegítése érdekében kidolgozták a díjak egységesített jegyzékét is. A bankoknak ebben az esetben ugyanazt a formátumot kellene használniuk, amikor fogyasztóikat tájékoztatják a bankszámladíjakról. Franciaországban például a bankok a tíz leggyakrabban alkalmazott díj egységesített jegyzékét használják, a jegyzék kibővítését jelenleg mérlegelik. Az összehasonlításhoz használt eszközök, például honlapok a különböző bankok folyószámladíjairól szóló tájékoztatás révén elősegíthetik, hogy a fogyasztók értékeljék a piacon elérhető legjobb ajánlatot. Ezen eszközök csaknem az összes tagállamban fellelhetők. Egyes fogyasztók azonban nehezen tudják előzetesen felmérni, hogy melyek egy bankszámla azon jellemző funkciói, amelyet leggyakrabban használniuk kell majd. Másokban pedig nem tudatosul, milyen magasak lehetnek az esetleges jövőbeli eseményekhez, például az engedély nélküli hitelkeret-túllépéshez vagy a fedezetlen csekkekhez kapcsolódó költségek. A reprezentatív példák segítségével indikatív becslések végezhetők a bankszámlatulajdonlás költségeiről a tipikus ügyfélmagatartásokat (pl. aktív vagy passzív felhasználó) tükröző számlahasználati profilok alapján. E profilok kialakítása során a bankok általában különböző kritériumokra támaszkodnak, melyek például az alábbiak lehetnek: minimális havi számlaegyenleg vagy a fizetés számlára történő utalása, vagy minimális számú számla csoportos beszedési megbízással történő fizetése.
8
Tarification Bancaire: L'enquête annuelle (Éves felmérés), CLCV – Mieux vivre votre argent, 2012. január 27. 4
A számladíjak egyértelműségének és összehasonlíthatóságának biztosításának további eszköze a személyre szóló költségszimuláció elkészítése. A szimuláció figyelembe veszi az ügyfelek banki szokásaikkal kapcsolatos információit. Ezáltal a számlához kapcsolódó szolgáltatások típusa és az ügyfél általi bankszámlahasználat gyakorisága alapján meg lehet becsülni a számlatulajdonlás valószínű költségeit. Egyes országokban utólagos tájékoztatást adnak, pl. részletes információt a ténylegesen kifizetett bankszámladíjakról. Az Egyesült Királyságban például a bankok elkötelezték magukat amellett, hogy részletes éves kimutatást adjanak arról, hogy ügyfeleik mennyit fizettek az előző 12 hónapban bankszámlájukért. Végül pedig az intézkedések körét a nyomonkövetési kezdeményezések, mint a banki díjak Franciaországban létrehozott megfigyelőközpontja, illetve a végrehajtási intézkedések egészítik ki. 1. kérdés: Véleménye szerint a bank által a fogyasztóknak nyújtott, a bankszámlák kezelési költségeiről szóló tájékoztatás kellőképpen egyértelmű és más bankok információival könnyen összehasonlítható? Milyen bevált gyakorlatról tudna beszámolni? Melyek a tartós hiányosságok? Ön szerint a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvben (2007/64/EK) az átláthatósággal kapcsolatban megfogalmazott kötelezettségek módosítása kiküszöbölhetné ezeket a hiányosságokat? 2. kérdés: Úgy gondolja-e, hogy a bankszámladíjak terminológiájának egységesítése elősegíthetné a díjakkal kapcsolatban nyújtott információk átláthatóbbá és könnyebben összehasonlíthatóvá válását? Amennyiben sor kerülne a terminológia egységesítésére, véleménye szerint ez az egységesítés valamennyi vagy csak néhány díjra vonatkozzon? Ha csak néhányra, mely kritériumok alapján kellene azokat kiválasztani? A terminológia egységesítése nemzeti vagy uniós szinten történjen? 3. kérdés: Úgy gondolja, hogy a kifejezéseket tartalmazó glosszáriumok és a banki díjak egységesített jegyzéke elősegítené az összehasonlíthatóságot? Amennyiben igen, milyen formátum és tartalom jellemezze ezt az információt? Ön szerint mely szerv/fórum lenne megfelelő egy ilyen glosszárium/egységesített díjjegyzék összeállításához? 4. kérdés: A bankszámladíjak átláthatóságának és összehasonlíthatóságának további fokozása érdekében az alábbi eszközök közül melyeket kellene fontolóra venni? i)
a hatóságok által fenntartott összehasonlító honlapok
ii)
a bankok által rendelkezésre bocsátandó egységesített költségszimulációk
iii)
a bankok által rendelkezésre bocsátandó egységesített reprezentatív példák
iv)
a fogyasztóvédelmi szervezetek/a pénzügyekért felelős ombudsman által végzett felmérések
v)
bármely egyéb, Ön szerint releváns eszköz
Kötelezővé kellene-e tenni ezek valamelyikét? Melyek lennének a várható költségek?
5
5. kérdés: Mennyire legyenek részletesek a ténylegesen kifizetett díjakkal kapcsolatos információk és milyen gyakran kellene azokat eljuttatni a számlatulajdonoshoz? A ténylegesen kifizetett díjakról szóló, összehasonlítható információk rendelkezésre bocsátása ösztönözné a fogyasztói mobilitást, ideértve a határokon átnyúló mobilitást is? 6. kérdés: Milyen egyéb intézkedéseket/eszközöket kell fontolóra venni annak érdekében, hogy javítsuk a banki díjak átláthatóságát és összehasonlíthatóságát? Kérjük, írja le és jelölje meg, hogy Ön szerint milyen (nemzeti vagy uniós) szinten kell ezen intézkedéseket meghozni. 2.
VÁLTÁS A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTT
Miután a lakossági banki szolgáltatásokról készült 2007-es vizsgálat szerint akadályok nehezítik a fogyasztói mobilitást, a Bizottság felkérte az Európai Bankszektori Bizottságot (EBIC), hogy könnyítse meg a fogyasztók számára az egy országon belüli, egyik bankból a másikba történő számlaátvitel lehetőségét. Erre válaszul 2008-ban az Európai Bankszektori Bizottság kidolgozta a váltási mechanizmus bankszámlaváltásra vonatkozó, önszabályozó közös elvek9 által meghatározott „modelljét”. Ezen elveket a nemzeti bankszövetségek 2009 végéig végrehajtották. A mechanizmus az egy tagállamon belüli folyószámlaváltásra, azaz a belföldi váltásra vonatkozik és különösen a csoportos beszedési megbízások, a rendszeres átutalási megbízások és a rendszeres, beérkező átutalások váltását érinti. Az Európai Bankszektori Bizottság által meghatározottak szerint a mechanizmus nem vonatkozik egyéb olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, mint a bankkártyák, folyószámlahitelek, megtakarítások vagy a hitel. Néhány bankszövetség azonban úgy határozott, hogy szélesebb körre terjeszti ki a modellt, beleértve például a betéti kártya váltását is. A közös elvek meghatározzák a váltási folyamatban részt vevő két bank szerepét, továbbá tájékoztatást nyújtanak az említett folyamathoz szükséges feladatokról és lépésekről. A másik bankban bankszámlát nyitni kívánó fogyasztók elsődleges kapcsolattartóként megjelölhetik az új bankot. Az új bank először is megkapja a szükséges információkat az ügyfélnek az előző banknál fennálló rendszeres fizetési megbízásairól és felkéri az utóbb említett bankot, hogy az ügyfél számláján szüntesse meg e kifizetéseket. Ezt követően a rendszeres fizetési megbízásokat hozzárendeli az új számlához, majd vagy tájékoztatja a harmadik feleket a fogyasztó új számlaadatairól, vagy segítséget nyújt az ügyfélnek ebben. Ezenkívül segíti az ügyfelet abban is, hogy felkérje a korábbi bankot az előző számla zárolására és az azon fennmaradó összeg átutalására. Az ügyfél azonban úgy is határozhat, hogy megtartja a korábbi számláját. Az előző és az új bankra is egyértelmű határidők vonatkoznak. A korábbi banknak az új bank vagy az ügyfél kérésének kézhezvételétől számított hét munkanapon belül továbbítania kell az ügyfél rendszeres fizetési megbízásairól rendelkezésére álló valamennyi információt. Az új banknak a szükséges információk beérkezésétől számított hét napon belül hozzá kell rendelnie a rendszeres fizetési megbízásokat az új számlához. Ugyanezen hét napon belül az új bank vagy tájékoztatja a harmadik feleket (pl. közműszolgáltatókat vagy a munkaadót) az ügyfél új bankszámlaadatairól vagy mintalevelek biztosításával segítséget nyújt az ügyfélnek e tájékoztatás megtételéhez. 9
http://www.eubic.org/Position%20papers/2008.12.01%20Common%20Principles.pdf 6
A rendszeres fizetési megbízásokkal kapcsolatban a korábbi bank által az ügyfél, illetve az új bank részére nyújtott tájékoztatásnak ingyenesnek kell lennie. A fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvvel összhangban a korábbi számla megszüntetése is ingyenes. Amennyiben egyéb, a váltással kapcsolatos szolgáltatásokat illetően díj kerül kiszabásra, annak méltányosnak kell lennie és a felmerült költségekkel összhangban kell állnia. Annak felmérése érdekében, hogy a bankok miként támogatják ügyfeleiket a bankszámlaváltás terén és milyen mértékben kínálnak váltási szolgáltatásokat a közös elveknek megfelelően, a Bizottság 2011-ben próbavásárlókkal végzett tanulmány10 készítésére adott megbízást. A 27 tagállamban összesen 1 350 próbavásárló11 vett részt a vizsgálatban: 945 vizsgálat csupán a bankszámlaváltási szolgáltatással kapcsolatos információk rendelkezésre állásával és nyújtásával foglalkozott, de 405 próbavásárló túllépett az információkérésen és ténylegesen meg is kísérelte a bankszámlaváltást. A bankszámlaváltási szolgáltatással kapcsolatos információk rendelkezésre állását és nyújtását illetően a tanulmányból kiderül, hogy a bankfióknál, az interneten vagy telefonon a váltásról érdeklődő próbavásárlók 86%-a legalább az egyik forrásból kapott tájékoztatást. Az információ rendelkezésre állásának szintje azonban igen eltérő képet mutat: • A bank honlapján a próbavásárlók 32%-a nem talált információt a váltásra vonatkozóan. • A próbavásárlók 45%-a nem kapott lépésről lépésre lebontott tájékoztatást a banki személyzettől. • 80%-uk nem kapott írásos tájékoztatót a váltásról. • 14%-ukat egyáltalán nem tájékoztatták a váltási szolgáltatásról. Azon vásárlók közül, akik ténylegesen megkísérelték a bankszámlaváltást: • 19%-uk sikeresen tudott új bankszámlát nyitni és módosítani egy rendszeres átutalási megbízást (egyes problémák a bankszámla megnyitásával és nem a közös elvekben foglaltak szerinti váltási szolgáltatással kapcsolatban merültek fel). • Az esetek 71%-ában az új bank nem nyújtott váltási szolgáltatást, vagyis nem követte a váltásra vonatkozó közös elvekben felvázolt eljárást. A próbavásárlók többek között az alábbi egyéb problémákkal szembesültek:
10
Fogyasztói piaci tanulmány a bankszámlaváltás során szerzett fogyasztói tapasztalatokról a bankszámlaváltásra vonatkozóan elfogadott közös elvekre tekintettel, GfK., 2012. február. http://ec.europa.eu/consumers/rights/fin_serv_en.htm#fin.
11
A próbavásárlás a piackutatásban használt olyan eszköz, amely a szolgáltatás minőségét vagy a szabályozásnak való megfelelőséget méri. A próbavásárlókat konkrét feladatok elvégzésére és tapasztalataikról visszajelzés küldésére kérik fel. A tanulmány részeként a próbavásárlóknak információt kellett kérniük a bankszámlaváltásról, illetve személyesen, az interneten vagy telefonon keresztül kellett bankszámlát váltaniuk. 7
• Az esetek 7%-ában a bankok nem nyitottak bankszámlát (következésképp nem hajtották végre a váltást) tizennégy munkanapon belül. • Az esetek 3%-ában az új bank nem volt hajlandó megnyitni a kért szokványos bankszámlát vagy díjat számolt fel a számlanyitásért és az átvitelért. Általában véve a tanulmányból az derült ki, hogy 10-ből 8 próbavásárló akadályokba ütközött bankszámlaváltáskor. 7. kérdés: Kínálnak-e váltási szolgáltatást azon tagállam bankjai, ahol Ön bankszámlával rendelkezik? Amennyiben igen, összhangban van-e a kínált szolgáltatás a fent említett bankszámlaváltásra vonatkozó közös elvekkel? A váltás feltételeivel kapcsolatos információk felhasználóbarát módon jelennek meg? 8. kérdés: Amennyiben azon tagállam bankjai, amelyben Ön bankszámlával rendelkezik, a közös elvekkel összhangban álló váltási szolgáltatást kínálnak, ez a szolgáltatás minden akadályt elhárít a bankszámlaváltás elől? Ha nem, milyen akadályok maradnak fenn? Adjon példát a bevált gyakorlatokra és a továbbra is fennálló akadályokra. 9. kérdés: Ön szerint maradjanak-e a közös elvek továbbra is önkéntes alapon választhatók? Ön szerint mik az előnyei és hátrányai annak, ha uniós szinten tennék azokat kötelezővé? Melyek lennének a várható költségek? 10. kérdés: Kiterjedjenek-e a váltásra vonatkozó elvek/intézkedések a határokon átnyúló bankszámlaváltásra is? 11. kérdés: Ön szerint milyen magas annak a kockázata, hogy bankszámlaváltás során hiba csúszik a számlák, nyugták kiállításába vagy téves kifizetésekre kerül sor? Mely intézkedések vehetők fontolóra a váltási folyamat biztonságának növelése érdekében? 12. kérdés: Milyen nehézségekkel kell a kisebb vagy más tagállamban letelepedett pénzforgalmi szolgáltatóknak szembenézniük, ha bővíteni kívánják ügyfélkörüket vagy új piacokra kívánnak belépni? Kapcsolódnak ezek a problémák a váltási lehetőségekhez? 13. kérdés: Milyen egyéb intézkedéseket kell mérlegelni a bankszámlaváltás javítása terén? Kérjük, ismertesse.
8
3.
AZ ALAPSZINTŰ FIZETÉSI SZÁMLÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
Az alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítja, hogy a fogyasztók élvezik a belső piac valamennyi előnyét, továbbá teljes mértékben részt vesznek a mai modern társadalom gazdasági és társadalmi életében. Egy 2010-es tanulmány becslései szerint azonban a 18 évnél idősebb korosztályban 30 millió európai polgárnak nincs bankszámlája12. Közülük egyeseknek azért nincs bankszámlája, mert nincs rá szükségük vagy mert így döntöttek13. A pénzügyi integrációt előmozdító egyesült királyságbeli munkacsoport által a közelmúltban végzett kutatás szerint a megkérdezett, bankszámlával nem rendelkező válaszadók 52 %-a szeretne bankszámlát14. A bankszámla hiánya a készpénzhasználat miatt általában magasabb költségekkel jár mind a fogyasztók, mind pedig az adminisztráció szempontjából (például a bérek vagy juttatások kifizetésekor). Ezenfelül a bankszámla hiánya korlátozza a fogyasztóknak az online elérhető áruk és szolgáltatások nagyobb választékához és az esetleges kedvezményekhez, például a közműszolgáltatók által kínált, a csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén járó kedvezményekhez való hozzáférését. A fogyasztók a munkavállalás vagy az ingatlanbérlés terén is nehézségekkel szembesülhetnek. Míg általában az ún. „kiszolgáltatott” fogyasztók szembesülnek a legtöbb problémával a bankszámlákhoz való hozzáférés terén, a mobilitással élni tudó, határokat átlépő személyek (főiskolai/egyetemi hallgatók, migráns munkavállalók stb.) helyzetét is hasonlóan megnehezíti, amikor nem nyithatnak bankszámlát, pl. a lakóhelyük miatt. Ezáltal meghiúsul mind a polgárok szabad mozgása, mind pedig a szabad áru- és szolgáltatásnyújtás a belső piacon. E helyzet orvoslása érdekében a Bizottság 2011 júliusában elfogadta a tagállamoknak szóló azon ajánlást15, amely megfogalmazza az Európai Unión belül az alapszintű fizetési számlákhoz való fogyasztói hozzáférést biztosító alapvető elveket. Ez az alapszintű számla magában foglalná a bankszámlára történő készpénzbetéti és a bankszámláról történő kivételi lehetőséget. Továbbá lehetővé kell tenniük a fogyasztó számára olyan alapszintű fizetési műveletek végrehajtását, mint a jövedelem vagy a juttatások fogadása, számlák vagy adók kifizetése, valamint áruk és szolgáltatások vásárlása, többek között csoportos beszedés, átutalás és fizetési kártya használata révén. Az ajánlás szerint lehetőséget kell adni a fogyasztónak arra is, hogy a pénzforgalmi szolgáltató online banki eszközein keresztül fizetési megbízásokat kezdeményezzen, ha ez technikailag lehetséges. A hitelhez való hozzáférés azonban nem került említésre az alapszintű fizetési számla automatikus összetevőjeként vagy ahhoz kapcsolódó jogként. 12
Study on the costs and benefits of policy actions in the field of ensuring access to a basic bank account (Az alapszintű bankszámlához való hozzáférés terén tanúsított politikai fellépés költségeiről és előnyeiről szóló tanulmány), CSES, 2010., http://ec.europa.eu/internal_market/finservicesretail/inclusion_en.htm#study.
13
Ugyanebből a 2010-es tanulmányból az is kiderül, hogy a 30 millió, bankszámlával nem rendelkező európai polgár közül mintegy 18 millió polgárt (azaz 60%-ukat) érinti a pénzügyi szolgáltatásokból való kirekesztettség kockázata.
14
Banking services and poorer households (Banki szolgáltatások és a szegényebb háztartások), Financial Inclusion Task Force, 2010. december, 6. o., http://www.hm-treasury.gov.uk/d/fin_inclusion_taskforce_poorerhouseholds_dec2010.pdf.
15
A Bizottság 2011/442/EU ajánlása (2011. július 18.) az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:190:0087:01:hu:HTML. 9
Az ajánlás értelmében az Unióban tartózkodó bármely fogyasztó számára – pénzügyi körülményeitől függetlenül – biztosítani kell a jogot, hogy alapszintű fizetési számlát nyisson és használjon, abban a tagállamban is, ahol nem rendelkezik állandó lakóhellyel. A szükséges intézkedéseket a tagállamoknak 2012. január 21-ig kellett meghozniuk. A Bizottság szolgálatai elemzik a hozott intézkedésekről mostanáig kapott információkat. Számos tagállam azonban még csak ezt követően nyújt tájékoztatást e tárgyban. Ezen túlmenően 2012 júliusáig várhatóan valamennyi tagállam megküldi az alapszintű bankszámlákra vonatkozó statisztikai adatokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság szolgálatai indokoltnak látják feltenni az alábbi kérdéseket: 14. kérdés: Rendelkezik-e információval az alapszintű bankszámlához való hozzáférés terén nehézségekkel küzdő fogyasztókról? Milyen, az alapszintű fizetési számlához való hozzáférést akadályozó nehézségekről számolnak be a fogyasztók? 15. kérdés: Tud-e az Ön lakóhelye szerinti tagállamban bankok vagy egyéb intézmények által hozott olyan intézkedésekről, amelyek az alapszintű fizetési számlához való hozzáférés megkönnyítését célozzák? Sikeresen végrehajtották ezen kezdeményezéseket? 16. kérdés: Ezen intézkedések a lakóhellyel nem rendelkező személyeket is segítik abban, hogy hozzáférésük legyen az alapszintű fizetési számlához? 17. kérdés: Amennyiben a fogyasztók számára még mindig akadályokba ütközik a bankszámlanyitás, mi okozza azt? 18. kérdés: Amennyiben még többet kell tenni e téren, milyen további intézkedések irányozhatók elő? Nemzeti vagy uniós szintű megoldással kellene orvosolni a problémát? 4.
VÉGSŐ MEGFONTOLÁSOK
Az érdekeltek e konzultációs dokumentumra adott válaszaikat 2012. június 12-ig küldhetik meg. Az észrevételeket és véleményeket az alábbi e-mail címre kérjük megküldeni:
[email protected]. Kérjük az érdekelteket, észrevételeikben arra is térjenek ki, hogy vannak-e egyéb szempontok, amelyeket a jól működő és versenyképes lakossági banki szolgáltatások piacának biztosítása érdekében figyelembe kell venni. A beérkezett észrevételeket az Európai Bizottság honlapján fogja közzétenni. Kérhető az észrevételek bizalmas kezelése. Ebben az esetben a válaszadónak a válaszlap első oldalán egyértelműen jeleznie kell, hogy nem kívánja válaszának közzétételét. Köszönjük, hogy időt szánt e konzultációra.
10
