AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 22.6.2006 SEC(2006) 780
A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓJA a következő bizottsági közleményhez mellékelve: „Egy fenntartható európai borágazat felé”
{COM(2006) 319}
HU
HU
A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓJA a következő bizottsági közleményhez mellékelve: „Egy fenntartható európai borágazat felé” MEGJEGYZÉS: A korlátozott oldalszámra vonatkozó követelmények miatt ezen összefoglaló a csak angolul elérhető hatásvizsgálat legfontosabb megállapításaira korlátozódik. 1.
POLITIKAI OPCIÓK
A hatásvizsgálat a borpiac közös szervezésének reformjára vonatkozó 4 alternatív opciót határoz meg. 1. opció: Status quo, esetleg néhány kiigazítással 2. opció: A borpiac közös szervezésének mélyreható reformja 3. opció: Reform a KAP-reform keretében 4. opció: A borpiac deregulációja A politikai opciókat összefoglaló jelleggel az 1. táblázat mutatja be.
HU
2
HU
1. táblázat: A politikai opciók áttekintése Piaci intézkedések
Potenciál
Opciók
1. opció: Kiigazított status quo
Új telepítések tilalma
Meghossza bbítás
Termelés alóli végleges kivonás (kivágás)
Szőlőültet vények szerkezetá talakítása
Fenntartás
Fenntartás, fejlesztett monitoring
Mellékter méklepárlás
Fenntartás
Kettős hasznosít ású szőlőből készült borok lepárlása
Étkezési alkohollá történő lepárlás
Krízislepár lás
Fenntartás
Fenntartás, esetleges árcsökkenté ssel
Fenntartás esetlegese n kivágással egybekötve
Magántárol ás
Fenntartás
Szabályozási intézkedések
Szőlőlére vonatkozó támogatás
Mustra vonatkozó támogatás (alkoholtarta lom-növelés)
Exportvisszatérítés ek
Borkészítési eljárások
Minőségi politika, földrajzi jelzések oltalma
Címkézés
Fenntartás
Fenntartás (a cukorárnyomás ellenére)
Fokozatos megszünteté s a WTOkötelezettség vállalásokkal összhangban
Nincs jelentősebb változás
Nincs jelentősebb változás
Nincs jelentősebb változás
Megszünteté s, illetve reklámokkal és tájékoztatási intézkedések kel történő felváltás
Bizottsági hatáskörbe való utalás, az OIV gyakorlatával való összekapcsol ás, különleges gyakorlat az exportra vonatkozóan, az importált must tilalmának megszünteté se
Egyszerűsíté s, a WTOTRIPS- és OFJ/OEMrendszerrel való összhang, a borminősítési rendszer felülvizsgálat a
Bizottsági hatáskörbe való utalás, egyedi eszköz valamennyi bor esetében, nagyobb rugalmasság
Bizottsági hatáskörbe való utalás, az OIV gyakorlatával való összekapcsol ás,különleges gyakorlat az exportra vonatkozóan, az importált must tilalmának megszünteté se
Egyszerűsíté s, a WTOTRIPS- és OFJ/OEMrendszerrel való összhang, a borminősítési rendszer felülvizsgálat a
Bizottsági hatáskörbe való utalás, egyedi eszköz valamennyi bor esetében, nagyobb rugalmasság
Megszüntetés – a költségvetést felváltja a nemzeti keret vagy a borvidékek esetében beleolvad a 2. pillérbe
2. opció A borpiac közös szervezés ének mélyrehat ó reformja
3. opció: Reform a KAPreform keretében
HU
Néhány évvel való meghossza bbítás
Néhány évvel való meghossza bbítás
Fontos megerősítés
Megszüntetés
Fenntartás kivágással egybekötve . A keret esetleges csökkentés e a nemzeti keretbe vagy a 2. pillérbe való átcsoportos ítással
+ a túlpréselés tilalmának fenntartása
+ a szacharóz felhasználásának tilalma
+ a túlpréselés tilalmának fenntartása
A költségvetés SPS-jogosultságba való átalakítása
3
+ a szacharóz felhasználásának tilalma
HU
4. opció: A borpiac deregulác iója
HU
Megszüntet és
Megszüntetés
Megszünte tés vagy átcsoporto sítás a 2. pillérbe
Megszüntetés vagy átcsoportosítás a 2. pillérbe
4
+ a szacharózfehasználás status quója
OIVszabályok csak keretszabályo kként
Az OFJ/OEMrendszerbe való teljes integráció
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó horizontális irányelvbe való teljes integráció
HU
2.
HATÁSELEMZÉS
2.1.
Gazdasági hatás
2.1.1.
Piaci egyensúly
Az EU-27-ek középtávú kilátásainak (ld. 1. melléklet) fényében a jelenlegi borrendszer fenntartása (1. opció) még kis kiigazítással is tarthatatlannak tűnő, növekvő többletekhez vezetne. A piaci intézkedések eltörlése minden más politikai opcióban garantálná a bortermelés jobb piaci irányultságát, és ezáltal segítené a hosszú távú egyensúly elérését. Azonban a 2., 3., és 4. opció rövid távon különböző hatással lenne a piaci egyensúlyra. A termelési potenciál csökkentésén (kivágási program) és az ágazat strukturális kiigazításának támogatásán keresztül különösen a 2. opció tenné lehetővé a bortöbblet legzavartalanabb és leggyorsabb csökkentését. Másrészről a 3. és 4. opcióban a strukturális intézkedések hiánya a piaci egyensúly elérését jelentősen megnehezítené. Az ágazat ezt nagyon megszenvedné, mivel évtizedek óta a piaci intervenciók hagyományos eszközeire támaszkodik, és most teljesen saját felelőssége lenne, hogy a megváltozott piaci helyzethez alkalmazkodjon. 2.1.2.
Árak és bevételek
A status quo fenntartása esetén a növekvő többletek egyre nehezedő nyomást fognak gyakorolni az intervenciós intézkedésekre és az EU költségvetésére. A borkészletek hatékony felszámolása során a piaci eszközök fokozatosan nehézségekbe fognak ütközni. A visszatérő válságok az árak romlásához és ezáltal a mezőgazdasági üzemek bevételének csökkenéséhez vezetnének. Minden más opció hosszú távon az árak és a bevételek megfelelő szintjéhez vezetne, ami a piaci egyensúly elérésének közvetlen következménye. Azonban a választott politikai opcióra való tekintet nélkül a bortermelőknek általában áreséssel és bevételkieséssel kell számolniuk rövid távon, mivel a piaci helyzet stabilizációja fontos strukturális kiigazításokat tesz majd szükségessé. A négy politikai lehetőség értékelése céljából egy kétlépcsős szimulációt végeztek el: 1.
a borárak kikövetkeztetése az asztali borok árai és a teljes borkészlet között meghatározott statisztikai viszony alapján,
2.
a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatai alapján és az EU öt nagy bortermelő régiója asztalibor-termelőinek legjelentősebb típusait képviselő hét „mintagazdaság” vizsgálata alapján szimulálták az előrejelzett áresés bevételre gyakorolt hatását.
E gyakorlat eredményei (ld. a 2. és a 3. mellékletet) azt jelzik, hogy a status quo és a teljes dereguláció gyakorolná a legsúlyosabb hatást az árakra és a bevételekre.
HU
5
HU
A 2. opciónak rövid távon általában kevésbé komoly, de még mindig elég jelentős hatása lenne a bevételekre, és idővel biztosítaná azok gyors stabilizációját. A 3. opció lenne a legrövidebb távon általában a legvonzóbb megoldás a bortermelők számára, mivel a termelésről függetlenített támogatás kezdetben legalább kompenzálná a borár-esést. Azonban a piaci egyensúly lassú helyreállása és az árak alakulásának meredek visszaesése középtávon a bevételek csökkentését eredményezheti. 2.1.3.
Versenyképesség
Az EU borágazata versenytárasaihoz képest rendelkezik jelenleg néhány hátránnyal: – – –
kisebb termelői struktúrák, magasabb termelési költségekkel és a nagykereskedők szükségleteit ki nem elégítő kisebb termelési mennyiséggel. kevésbé dinamikus értékesítési stratégia, több szabályozási korlát.
E tekintetben az 1. opció nem javítana a jelenlegi helyzeten. A 2., 3. és 4. opció csak részben megfelelően oldaná meg a problémákat a következőkön keresztül: – – –
jobb piaci irányultság, nagyobb rugalmasság a borkészítési eljárások és a címkézési szabályok tekintetében, kevesebb szabályozási korlát.
Különösen az új telepítések tilalmának megszüntetése válna a versenyképesség javára, lehetővé téve a leghatékonyabb termelőknek, hogy optimalizálják mezőgazdasági üzemeik méretét, és hogy elérjék a legkedvezőbb termelési mennyiséget. Végül a szacharóz alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználásának tilalma negatív hatással lenne az érintett termelés versenyképességére, mivel a termelési költségek akár 15–25%-kal1 is növekedhetnének. 2.2.
A vidéki térségekre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatás
Az 1. opcióban a borágazat piaci helyzetének romlása növekvő gazdasági és társadalmi nehézségekhez vezetne a bortermelő régiók vidéki térségeiben. A 2. opció a piaci egyensúly zökkenőmentes stabilizációján és így a bortermelés gazdasági fenntarthatóságának elérésén keresztül pozitív gazdasági és társadalmi hatást gyakorolna a vidéki térség egészére. A nemzeti keretbe, valamint a vidékfejlesztési politika erősítése céljából juttatott támogatások megkönnyítenék az ágazat strukturális kiigazítását, és enyhítenék a bortermelés csökkenésének hatásait.
1
HU
Forrás: A bor alkoholtartalmának növelése az Európai Közösségben, Wageningen Egyetem, EUR jelentés 13239, 1991.
6
HU
A 3. és 4. opcióban a piaci eszközök megszüntetését kísérő és a borágazat strukturális kiigazítását támogató különleges strukturális intézkedések hiánya jelentős kockázattal járna a bortermelő régiók kohéziójára nézve. A 4. opciónak lenne a legradikálisabb hatása. 2.3.
A környezetre gyakorolt hatás
A bortermelés számos környezeti terheléssel jár: – – – – – –
talajra gyakorolt hatások (erózió, tömörödés, a szerves anyagok kimerülése stb.), a növényvédő szerek elterjedt használata (különösen gombaölő-szerek), a borkészítési melléktermékek eltávolítása, egyes régiókban a növekvő öntözés, túlzott specializálódás, a nem megfelelő módon végrehajtott kivágásból fakadó kockázatok.
A status quóval folytatódna a környezet valamennyi szempontból történő terhelése. A 2. opcióval nem könnyű megvalósítani az egész szőlőterületen a környezetvédelmi alapszabályok tiszteletben tartását, mivel a mezőgazdasági üzemek nem feltétlenül kapnának – a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása esetén csökkenthető – közvetlen kifizetéseket. A megoldás azonban az lehetne, hogy valamennyi támogatási intézkedés (beleértve a nemzeti keretből és a vidékfejlesztés keretéből támogatásra jogosult intézkedéseket) feltételéül szabnák a kölcsönös megfeleltetési kötetezettségek tiszteletben tartását. A kivágási intézkedések erősítése összességében pozitív hatással lehet a környezetre, mivel általában csökkenti a monokultúrás gazdálkodást. Azonban ez környezeti kockázatokhoz is vezethet, ha a földet véglegesen kivonják a termelésből vagy ha a szőlőt intenzívebb kultúrákkal váltják fel. A 3. opció legfőbb előnye, hogy a kölcsönös megfeleltetés automatikusan magában foglalná a környezetvédelmi alapszabályokat. A 4. opció alapján a környezetvédelmi alapszabályokat nagyon nehezen lehetne betartani, mivel a borpiac közös szervezésének keretén belül szőlőtermelők nem kapnának támogatást. A 2., 3. és 4. opciók keretében a lepárlási intézkedések eltörlése pozitív hatással lehet a környezetre, feltéve hogy a borkészítési melléktermékeket környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik. 2.4.
A kereskedelemre gyakorolt hatás és a WTO-nak való megfelelés
A borágazatban a következő főbb kérdések merülnek fel a WTO-val összefüggésben: – – –
HU
belső támogatás: a borpiac közös szervezésével kapcsolatban felmerülő éves kiadások nagy része a kereskedelmet leginkább torzító támogatási típusba, a sárga dobozba tartozik. minőségi politika/földrajzi jelzések a minőségre vonatkozó jelenlegi keretszabályok nem teszik lehetővé földrajzi jelzéseink optimális nemzetközi oltalmát a WTO-TRIPS egyezmény értelmében. címkézési előírások: szabályainkat a harmadik országok diszkriminatívaknak tekintik.
7
HU
Az 1. opcióval a meglévő borászati rendszer majdnem összes, WTO-val kapcsolatos problémája megoldatlan maradna; ezért a borpiac közös szervezésének számos rendelkezése támadás tárgyát képezheti a jövőben. Minden más opció a WTO-val teljesen összeegyeztethető lenne, bár a 2. opció alapján a nemzeti keret zöld doboz státuszát felül kellene vizsgálni a támogatható intézkedések konkrét alkalmazása alapján. 2.5.
A borminőségre, egészségre és fogyasztóvédelemre gyakorolt hatás
2.5.1.
Borminőség
Az 1. opció nem befolyásolná a borminőséget. A 2., 3. és 4. opció alapján a piaci intézkedések eltörlésén keresztül elért jobb piaci irányultság várhatóan kedvező hatással lenne a kiváló minőségű borok szegmensére. 2.5.2.
Egészségügy és fogyasztóvédelem
A borpiac jelenlegi közös szervezése keretében az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás negatív hatással van a közegészségügyre, mivel támogatja a bor magas alkoholtartalmú itallá történő átalakítását. A borpárlatok alacsony költségen történő előállításának lehetősége ösztönzi az egészségre káros alkoholfogyasztást. Az 1. opció fenntartja vagy csak bizonyos mértékben csökkenti az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás támogatását, így a közegészségügyi politikával fennálló ellentmondás megmarad. A 2., 3. és 4. opcióban az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás támogatásának megszűnése és – sokkal általánosabban – a többlet csökkentésének a termelés jobb piaci irányultságán keresztül elérendő célja pozitív hatással lehet a közegészségügyre. A 2. opció tenné lehetővé a bortöbblet leggyorsabb megszüntetését. Ezentúl a minőségi politikával, a földrajzi jelzések rendszerével és a címkézési szabályokkal, valamint 2. opcióban javasolt oktatási és tájékoztatási kampányokkal kapcsolatban javasolt egyszerűsítések javíthatnák a fogyasztók számára az átláthatóságot. 2.6.
Az igazgatási hatékonyságra gyakorolt hatás
Az igazgatási hatékonyságot növelni lehet a keretszabályok egyszerűsítésén keresztül, ami megkönnyítené a rendszer és az ellenőrzések végrehajtását, korlátozva ezáltal a csalás és a közpénzekkel való visszaélés kockázatát, valamint csökkentve az adminisztrációs és statisztikai ellenőrzési költségeket. A hatékonyságot biztosítja továbbá a szubszidiaritás magasabb szintje az egyedi politikai igényekre tagállami szinten meghozandó intézkedések tekintetében. Az 1. opció általában nem javítaná az igazgatási hatékonyságot, míg a borágazatnak juttatott költségvetési források növekvő nyomásnak lennének kitéve. A másik 3 opciónak különböző mértékben, de pozitív hatása lenne.
HU
8
HU
A 2. opció néhány bonyolult intézkedés (telepítési jogok, lepárlás, bor magántárolása, alkohol intervenciós tárolása) – egyes esetekben egy átmeneti időszak után történő – megszüntetésén keresztül jelentős egyszerűsítésről rendelkezik. Növelné a szuszidiaritás szintjét is egy nemzeti keret bevezetésével, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy alternatív intézkedések közül válasszanak, valamint a vidékfejlesztési támogatásoknak a bortermelő régiókban történő növelésével. A 3. opció jelentősebb egyszerűsítést tenne lehetővé, mivel az egységes támogatási rendszer bevezetésével (SPS) és a növényspecifikus intézkedések megszüntetésével csökkenthetné a rendszer bonyolultságát. A szuszidiaritás tekintetében az egységes támogatási rendszer egyedi végrehajtásán keresztül bizonyos fokú rugalmasságot lehetne biztosítani. A 4. opció radikális jogszabályi egyszerűsítést és a költségvetési szükségletek csökkentését tenné lehetővé, bár ezen opció társadalmi-gazdasági következményei – különösen a tagjelölt országok számára – hosszú távon költségvetési kockázatokat idéznének elő. 3.
AZ OPCIÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A 2. táblázat összefoglalja az egyes politikai opciók különböző hatásait.
HU
9
HU
2. táblázat: Az opciók hatásainak áttekintése TERÜLETEK
1. opció: Kiigazított status quo
2. opció: A borpiac közös szervezésének mélyreható reformja
Piaci egyensúly
Növekvő többletek
Az egyensúly legzökkenőmentesebb elérése
Piaci egyensúly hosszú távon
Hosszú távú piaci egyensúly
Árak
Meredek esés a rendszer fenntarthatatlansága miatt
Rövid távú csökkenés
Meredek esés rövid és középtávon
Rendkívül meredek esés rövid és középtávon
Fellendülés az egyensúly elérését követően
Fellendülés az egyensúly elérését követően
Fellendülés az egyensúly elérését követően
Mezőgazdasági bevételek
Fokozatos csökkenés a rendszer fenntarthatatlansága miatt
Rövid távú csökkenés
Középtávú csökkenés
Rendkívül meredek csökkenés rövid és középtávon
Fellendülés az egyensúly elérését követően
Fellendülés az egyensúly elérését követően Hiányzik a biztonságiháló-mechanizmus
Fellendülés az egyensúly elérését követően Hiányzik a biztonságiháló-mechanizmus
Nincs változás
Gyors javulás a gazdasági fenntarthatóságon, valamint a rugalmasságot és innovációt lehetővé tevő, fejlesztett szabályozási intézkedéseken keresztül
Hosszú távon javulás a gazdasági fenntarthatóságon, valamint a rugalmasságot és innovációt lehetővé tevő, fejlesztett szabályozási intézkedéseken keresztül
Fokozatos romlás a rendszer fenntarthatatlansága miatt
Javulás a gazdasági fenntarthatóság zökkenőmentes elérésének köszönhetően
Fellépő kockázatok a jelentős átstrukturálási szükségletek miatt
Környezet
Nincs változás
A kölcsönös megfeleltetés valamennyi szőlőtermő területen való alkalmazása nem oldható meg egyszerűen A vidékfejlesztésbe való átcsoportosítás alkalmazható a környezetbarátabb intézkedések előmozdítása céljából
Az általános kölcsönös megfeleltetés közvetlen alkalmazhatósága
A kölcsönös megfeleltetés rendkívül bonyolult alkalmazhatósága Nem állnak rendelkezésre támogatási eszközök a környezetbarátabb intézkedések előmozdítására
A WTO kereskedelemre vonatkozó előírásainak való megfelelőség
Különböző intzékedések: támadások potenciális célpontjai
A legtöbb probléma megoldott
A legtöbb probléma megoldott
A legtöbb probléma megoldott
Borminőség
Közömbös
Javulás a jobb piaci irányultságon keresztül
Javulás a jobb piaci irányultságon keresztül
Javulás a jobb piaci irányultságon keresztül
Az élelmezési célú alkohollá való lepárlás elfogadhatatlan támogatásának megszüntetése Átláthatóbb és fogyasztóközpontú címkézési szabályok Közömbös
Az élelmezési célú alkohollá való lepárlás elfogadhatatlan támogatásának megszüntetése Átláthatóbb és fogyasztóközpontú címkézési szabályok
Az élelmezési célú alkohollá való lepárlás elfogadhatatlan támogatásának megszüntetése Átláthatóbb és fogyasztóközpontú címkézési szabályok
Versenyképesség
A vidéki térségekre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatások
U
Egészség / fogyasztóvédelem
Nincs vátozás
Költségvetés
Növekvő nyomás
Szubszidiaritás
Nincs változás
Nagyobb rugalmasság a nemzeti kereten és a megnövelt vidékfejlesztési támogatásokon keresztül
Egyszerűsítés, alkalmazhatóság, ellenőrizhetőség
Nincs változás
Kismértékű egyszerűsítés
10
3. opció: Reform a KAP-reform keretében
4. opció: Dereguláció
Növekvő többletek rövid és középtávon
Növekvő többletek rövid és középtávon
Hosszú távon jelentős javulás a gazdasági fenntarthatóságon, a gazdálkodás szabadságán, valamint a rugalmasságot és innovációt lehetővé tevő, fejlesztett szabályozási intézkedéseken keresztül Nagy kockázatok a jelentős átstrukturálási szükségletek és a termelés régiók közötti esetleges áthelyezése miatt
Közömbös
Esetleges megtakarítások
Rugalmasság az SPS végrehajtása során
Esetleg nagyobb rugalmasság a vidékfejlesztésbe való beolvasztás miatt
Jelentős egyszerűsítés, de egyedi működési problémák az SPS borágazatban való alkalmazása során
A legtöbb probléma megoldott
HU
1. MELLÉKLET: Az EU-27-ek 2010-2011 közötti borágazatára vonatkozó középtávú előrejelzések olimpiai Borászati év Borászati év ELŐREJELZÉS 2010/2011 ÁTLAG 2003/04 2004/05 Átlag Kevés többlet Jelentős többlet 1999-2003 TERMELÉS
180.4
166.8
191.5
178.8
173.2
183.3
TÖBBLET 1 (a)
21.9 12.2%
14.3 8.6%
34.8 18.2%
27.0 15.1%
18.8 10.9%
38.0 20.7%
10.5 5.8%
4.0 2.4%
23.8 12.5%
15.0 8.4%
7.8 4.5%
25.0 13.6%
a termelés %-ában
TÖBBLET 2 (b) a termelés %-ában
(a) beleértve az élelmezési célú alkohollá történő lepárlásra szánt bort (b) az élelmezési célú alkohollá történő lepárlásra szánt bor kivételével
HU
11
HU
2. MELLÉKLET: Árakra gyakorolt hatás Az asztali bor éves átlagárai és a borkészletek közötti regresszióelemzés 1. opció: Status quo Készletek 1 000 hl-ben és árak €/°vol/hl-ben
Korábbi adatok Szüreti év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Átlag 2000-05
Teljes borkészlet 07.31-én 142 221 161 900 156 725 151 704 155 636 174 914 157 183
Átlagár 3.23 2.78 2.84 3.32 3.36 2.72 3.04
Szimuláció Évente 9 millió hl-rel növekvő készletek
Szüreti év 0. év 1. év 2. év
%-os változás a 0. évhez képest
Szimulált ár Készletek 07.31-én (lineáris model) 157 183 166 183 175 183
3.04 2.86 2.69
-6% -12%
Szimulált ár (exp model)
%-os változás a 0. évhez képest
3.03 2.86 2.69
-6% -11%
2. opció: A borpiac közös szervezésének mélyreható reformja Készletek 1 000 hl-ben és árak €/°vol/hl-ben
Korábbi adatok Szüreti év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Átlag 2000-05
Teljes borkészlet 07.31-én 142 221 161 900 156 725 151 704 155 636 174 914 157 183
Átlagár 3.23 2.78 2.84 3.32 3.36 2.72 3.04
Szimuláció Az 1. évben 8,2 millió hl-rel, majd a 2. évben további 4.2 millió hl-rel növekvő készletek
Szüreti év 0. év 1. év 2. év
HU
%-os változás a 0. évhez képest
Szimulált ár Kézsletek 07.31-én (lineáris model) 157 183 165 383 169 583
3.04 2.88 2.80
-5% -8%
12
Szimulált ár (exp model) 3.03 2.87 2.79
%-os változás a 0. évhez képest -5% -8%
HU
3. opció: Reform a KAP-reform keretében Készletek 1 000 hl-ben és árak €/°vol/hl-ben
Korábbi adatok Szüreti év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Átlag 2000-05
Teljes borkészlet 07.31-én 142 221 161 900 156 725 151 704 155 636 174 914 157 183
Átlagár 3.23 2.78 2.84 3.32 3.36 2.72 3.04
Szimuláció Évente 12,2 millió hl-rel növekvő készlet
Szüreti év 0. év 1. év 2. év
%-os változás a 0. évhez képest
Szimulált ár Készletek 07.31-én (lineáris model) 157 183 169 383 181 583
3.04 2.80 2.56
-8% -16%
Szimulált ár (exp model) 3.03 2.80 2.58
%-os változás a 0. évhez képest -8% -15%
4. opció: Teljes dereguláció Készletek 1 000 hl-ben és árak €/°vol/hl-ben
Korábbi adatrok Szüreti év
Teljes borkészlet 07.31-én
2000 2001 2002 2003 2004 2005 Átlag 2000-05
142 221 161 900 156 725 151 704 155 636 174 914 157 183
Átlagár 3.23 2.78 2.84 3.32 3.36 2.72 3.04
Szimuláció Évente 19 millió hl-rel növekvő készletek
Szüreti év 0. év 1. év 2. év
HU
Készletek 07.31-én 157 183 176 183 195 183
Szimulált ár (lineáris model)
%-os eltérés a 0. évhez képest
3.04 2.67 2.30
-12% -24%
13
Szimulált ár (exp model) 3.03 2.67 2.36
%-os eltésés a 0. évhez képest -12% -22%
HU
3. MELLÉKLET: A mezőgazdasági bevételekre gyakorolt hatás Az EU néhány régiójában megvizsgált, asztali bort termelő mintagazdaságokra alapozott megközelítés eredményeinek összefoglalása – Forrás: DG AGRI – FADN A gazdaság által termelt nettó hozzáadott érték éves munkaegységenkénti eltérése (FNVA/AWU) %-ban
Árak eltérése Bevételek eltérése Poitou Charentes – Asztali bor és cognac Languedoc Roussillon – Asztalibor-specialista Puglia (1) – Asztalibor-specialista Puglia (2) – Vegyes: asztali bor és olajbogyó Sicilia (1) – Asztalibor-specialista Sicila (2) – Vegyes: asztali bor és olajbogyó Castilla La – Asztalibor-specialista
U
1. opció Status quo -6%
1. év 2. év 2. opció 3. opció 4. opció 1. opció 1 2. opció 3. opció 4. opció Mélyreható reform KAP-reform Dereguláció Status quo Mélyreható refrom Kap-reform Dereguláció -5% -8% -12% -12% -8% -16% -23%
-10% -19% -11% -7% -11% -5% -8%
-8% -16% -9% -6% -9% -5% -7%
14
-3% 19% 0% 3% 6% 2% 34%
-20% -39% -21% -15% -23% -11% -16%
-20% -39% -21% -15% -23% -11% -16%
-13% -26% -14% -10% -15% -7% -11%
-17% -7% -14% -7% -9% -5% 24%
-38% -74% -41% -29% -43% -21% -30%
HU
FNVA/AWU a reformot követő második évben 35000
FNVA/AWU euróban
30000 1. opció Status quo
25000
2. opció Mélyreható reform
20000
3. opció KAP-reform
15000
4. opció Dereguláció
10000 5000 0 Poitou Charentes Asztali bor és cognac
U
Languedoc Roussillon Asztaliborspecialista
Puglia (1) Asztali bor
Sicilia (1) Puglia (2) Vegyes asztali Asztali bor bor és olajbogyó
15
Sicila (2) Vegyes asztali bor és olajbogyó
Castilla La Mancha Asztaliborspecialista
–
HU
A FNVA/AWU változása a reform 2 évében
40% 20% 1. opció 1 Status quo
0%
2. opció Mélyreható reform 3. opció KAP-reform
% -20%
4. opció Dereguláció
-40% -60% -80% Poitou Charentes Languedoc Puglia (1) – Asztalibor- Puglia (2) - Vegyes Asztali bor és Roussillon – Asztalibor- specialista asztali bor és cognac specialista olajbogyó
U
16
Sicilia (1) – Asztalibor- Sicila (2) - Vegyes specialista asztali bor és olajbogyó
Castilla La Mancha Asztaliborspecialista
HU