Az erdőgazdálkodás - fafeldolgozás szervezeti kapcsolata a változásokban Dr. Lett Béla Soproni Egyetem, Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék
1. Visszatekintés az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás kapcsolatára Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás összhangja az I. világháborús határváltozással megbomlott. Az erdőterületnek, a minőségi állományoknak, a fenyveseknek a meghatározó része az ország területén kívülre került. A fafeldolgozás hagyományos üzemei külső faanyagra szorultak, miközben a megtermelt faanyag jelentős hányadának feldolgozása megoldatlan. Fafaj- és választék összetételben jelentős a differenia a kitermelhető faanyag, a fafeldolgozó ipar, illetve a fafogyasztás igénye között, amit nyitott piac, intenzív fakereskedelem enyhíthet. A szocialista irányítási-gazdálkodási rendszerben a központi tervirányítás megvalósíthatóságára a szervezés kiindulópontja az erdőgazdasági-fafeldolgozási szervezetek feldarabolása, a homogén termelőegységek kialakítása volt. Az állami erdőgazdaságokat és a faipari vállalatokat több telephelyes, viszonylag tiszta profilú szervezetekként alakították ki. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD, 1945-49.) és az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF, 1954-67.) a tervlebontásos gazdaságirányítási rendszerben átfogta az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és az elsődleges fafeldolgozás felügyeletét, igazgatását. Irányítói pozícióból szervezték a vállalaton belüli és a vállalatok közötti faipari továbbfeldolgozási együttműködést a tervutasítás révén, a piac integráló, kooperációt építő szerepét helyettesítve. Az 1968-as új gazdasági mechanizmusnál a fagazdaság fogalmának bevezetésével az erdőgazdálkodási és a fafeldolgozási szervezetek vállalati vertikális integrációját hangsúlyozták. Az EFAG-ok kialakításakor a vertikális integráció az erdőgazdálkodás és a fűrészipar (láda, raklap, parketta termelés) összevonása mellett jelentős tevékenységeket (farostlemezipar, bútorgyártás, cellulóztermelés stb.), illetve egyes gazdálkodókat nem érintett. Az 1990-es évek sodródó változásában nem volt erőteljes szándék a vállalatcsoport átstrukturálására (A PHARE jelentésben szereplő vázlat megalapozás nélküli elképzelés). Az erdőterület nagysága és a fafeldolgozás aránya alapján a jelentős differenciák miatt kezdettől fogva tartósan elkülönülő vállalatcsoportok alakultak ki, a csoportok közötti átjutás esélye – önfejlődéssel – minimális volt. A szervezetek között nagyok az eltérések (pl. szélsőségek: az erdőterületben 16 - 122 ezer ha, a fafeldolgozás arányában 5 - 75 %).
2. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás mennyiségi és gazdálkodási alapjai Az erdőgazdálkodás volumentartási problémái és a belső (erdőművelési) finanszírozási gondok mellett nem tudja segíteni a fafeldolgozás fejlesztését. Az 1980-as évek második felétől az erdészet-faipar ökonómiai viszonyait lényegesen rontotta, hogy – a korábbi rekord fakitermelést követően az erdőfelújítási munkák költségei megemelkedtek, – a fafeldolgozás versenyképessége csökkent, gépei, technológiája megújításra, tőkére vártak. A rönk kitermelés fokozása és az export dinamizálás sikertelen kitörési kisérletet jelentett. 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
Nettó fakit. 4249 4427 4373 4306 4577 4618 4465 4377 4142 3725 3730 3569 3489 3564 3423 3405
Rönk 906 905 962 974 982 943 962 983 1013 925 856 769 753 799 833 833
Fafeld. a.a. 347 334 328 318 313 319 303 287 257 227 182 141 131 144 135 132
Rönk + Ffa Sar. iparifa 1253 809 1239 921 1290 873 1292 922 1295 951 1262 1012 1265 947 1270 854 1270 813 1152 777 1038 843 910 810 884 688 943 677 968 686 965 692
Export 435 539 682 714 744 775 919 947 864 925 1055 881 739 758 792 677
A gazdasági jellemzők hullámzása az EFAG-csoportban általában lassan, alig változó reálfolyamatok értékoldala, külső – gazdaságirányítási, piaci – hatások következménye. Az állami erdőgazdálkodás nehéz, keserves (nagy személyi, anyagi áldozatú) átalakulással stabilizálta a helyzetét, de a helyi lehetőségek, kényszerek és feltételek jelentősen különböznek:
40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5
1981
1982
1983
1984
Jövedelmezőség
1985
1986
1987
Erdőgazd. fed.
1988
1989
1990
1991
Fafeldolg. fed.
1992
1993
1994
Ált. költség
1995
3. Az üzemági arányok módosulása Az EFAG-ok alapításkor a fatermesztés-fakitermelés-fafeldolgozás összehangolt érdekeltségét biztosító termelési érték arányos fedezeti összegei differenciálódtak. Az értékelési viszonyok változása következtében a termelési értékben és a fedezeti összegben a fakitermelés előretört, a fatermesztés a perifériára szorult, a fafeldolgozás stagnált (részben csökkent). A fakitermelés – fokozódó eredménye mellett – hozzájárult az erdőfenntartási járulék rendszerén keresztül a fatermesztés, illetve a közvetlen önköltségű belső felhasználás révén a fafeldolgozás nyereségéhez. Különösen a fafeldolgozás visszaesése számottevő a vertikalitás szempontjából. Költségarányos fakitermelési fedezeti összeggel számolva a fafeldolgozás valós helyzete még rosszabbnak bizonyult (árbevétel arányos fedezetek – %), az eredeti is általános költség alatti. Megnevezés Fakitermelés Fafeldolgozás Fafeld. korrigált Közvetett ktg.
1986 42,9 24,9 9,9 16,8
1987 43,3 26,1 13,2 16,2
1988 38,5 20,4 7,7 17,4
1989 39,6 22,4 9,5 17,6
1990 39,1 18,1 4,3 19,3
1991 34,5 15,0 3,1 20,3
Az állami erdőknél is jelentősek az eltérések a térségek és a fafajok jellemzői között, amelyek sajátos helyi stratégiákhoz vezetnek. (1993 évi Ft/m3) Árbevétel ERFA Rt. Dombvid. Alföld Költség ERFA Rt. Dombvid. Alföld Fedezet ERFA Rt. Dombvid. Alföld
Tölgy 3986 4132 3564
Bükk 4649 4649 0
Akác 2246 2155 2376
E.Keml. E.Lágyl Fenyo. 2356 2635 2786 2286 2956 3365 3142 2279 2790
1430 1492 706
1748 1748 0
1043 1505 757
1512 1663 809
1127 1296 1082
2555 2641 2858
2901 2901 0
1203 650 1618
844 623 2333
1508 1660 1197
Összes 2903 3200 2520
% 100,0 110,2 86,8
1211 1456 2833
1309 1509 1230
100,0 115,3 94,0
1575 1908 -42
1594 1691 1290
100,0 106,1 80,9
A gazdaságok belső egységei a horizontális és vertikális integráció következményeként csökkennek. A fafeldolgozásnál erősödött az önálló működés (a Kft-kbe az ingatlan általában nem került be), az üzemek magán-tulajdonba kerülése elenyésző (néhányat leállítottak). Megnevezés Erdészet Fafeldolgozó Egyéb üzem Összes
1970 (db) 153 33 31 217
1987 (db) 103 25 20 148
1994 (db) 110 17 11 138
1987/1970 67,3 75,6 64,5 68,2
1994/1970 71,8 51,5 35,5 63,6
4. A tulajdoni és gazdálkodási viszonyok, a vertikumi jövő lehetőségei és korlátai Az erdővagyon, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás területén az állam eltérő szerepet vállal, és a fokozatos privatizációban nyilvánvalóan előbb a versenyszférába tartozó faipart, fafeldolgozást és egyéb tevékenységeket magánosítja. Az erdőgazdálkodásban is a végrehajtó fakitermelés (kevésbé az erdőművelés) vállalkozásba adására kerülhet sor, de a leghevesebb vitát az állami erdő, az erdővagyon-gazdálkodás privatizációja (bérbe adása) váltotta ki, (mi az állami tulajdonú erdő különleges funkciója a társadalom részére, mely erdők privatizálhatók?). Az erdő- és fafeldolgozó gazdasági privatizációról a szaksajtó több tényszerű ismertetése ellenére sok a félreértés. Különösen a vertikalitás (fafeldolgozás) megítélése érzelemfűtött. Az országos jelentőségű faiparú és kereskedelmű ERDÉRT privatizációja folyamatban van. A lap-, bútor- és asztalosiparnál a privatizáció előrehaladt, meghatározó a külföldi tulajdon. Az állami és a magán tulajdonú erdőgazdálkodók szervezete ellentétesen alakul. Az állami erdészeti és faipari részvénytársaságok tevékenységi köre széles, törekednek a viszonylagos tőkeerő és a többlábon állás előnyeit megtartani, vegyes forrásokból gazdálkodni. A magán erdők tulajdonosait támogatással és hatósági eszközökkel erdőbirtokossági társulatba tömörítik, a korlátlan felelősség, a szűk vállalkozási lehetőség vertikum kialakításra alig alkalmas. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges fafeldolgozás továbbra is szoros kapcsolatban lesz az agráriummal. Korlátozottak a tulajdonlási lehetőségek az állam számára a versenyszférában, a társas magán és külföldi személyek számára a termő(erdő)föld - erdő esetében. A föld, az erdő vásárlása – heves vitákkal, átmenetileg – tiltott, vállalkozók és külföldiek nem szerezhetnek erdőtulajdont, ez a faipari vállalkozások helyi faalapanyagra épülő vertikumát gátolja. Az Erdészeti és Faipari Részvénytársaságok számára szintén súlyos gond, hogy 100 %os állami tulajdonuk ellenére sem szerezhetnek föld - erdő tulajdont, amellyel a társadalmi céljaikat szolgálhatnák. Képviselői indítványra a privatizációs törvény az államerdészetnél elválasztotta az erdővagyont (PM-KVI) és a működtető, erdőgazdálkodói vagyont (Priv. M.ÁPV Rt. – ERFA Rt.-k), A tervezetlen tulajdonosi és vagyonkezelői pozíciók problémái fokozódnak, a szervezeti módosítás szükségszerű, de iránya, jellege, tartalma nem kellően kiszámítható. Az ERFA Rt.-k a forrásaikat továbbra sem az erdőre, erdőgazdálkodásra fordítják, a tőkeemelésből, REORG hitelből származó pénzek újabb fafeldolgozási, fűrészipari tervekre irányul-
nak. A korábbi típusú faipari fejlesztések veszélyeket rejtenek, és a faállomány, fatermék fafeldolgozás - fafogyasztás strukturális, mennyiségi problémáit alig oldják meg (sarangolt kínálat, kényszerexport - cellulóz, lapfeldolgozási nagyberuházás elmaradása, ill. fenyő rönk kereslet). Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás szervezeti kapcsolata Mezőgazdaság Megne- Élelm. Műk. Termővezés ipar vagyon. föld Állam, O O X Kincstár Állam, – – O– ÁPV Rt Vegyes – – O tulajdon Magán + + O társas tul. Magán + + X egyéni tul. Joint + + O venture Külföldi + + O szakmai b. Külföldi + + O tőke bef. Jelmagyarázat:
O ?
Erdőgazdaság Erdő
Erdészeti és Faipari Rt- Fafelk Műk. Erdő Műk. Fafel- dolgo- Faipar vagyon vagyon dolg. zó ipar
X
?
X
O
O
O
O
O!
X
O!
X
X
–
–
O
–
O
O
O
–
–
O
+
O
X
X
+
+
X
+
X
X
X
+
+
O
?
O
X
X
+
+
O
?
O
X
X
+
+
O
?
O
X
X
+
+
kizárt, tiltott kérdéses, bizonytalan
+ növekszik – csökken
X van, lehet
Összefoglalás A magyar agrár vertikális integráció keretében 1970-ben került sor az erdőgazdálkodás és az elsődleges fafeldolgozás szervezeti összevonására. Igazi vertikum alig fejlődött ki, a változások pedig a kvázi vertikumok gyengüléséhez, a versenyszférás vállalkozási egységek levállásához (vagy elsorvadásához) vezettek. A gazdaságok jelentős mértékben vesznek igénybe – volt dolgozókból átalakult, saját vagy bérelt gépekkel dolgozó – vállalkozókat. A fatermesztés - fahasznosítás (fakitermelés és fafeldolgozás) elhatárolása történt meg, amelyet az 1980-as évek végétől természetes reakcióként követett az erdőgazdálkodás (erdőművelés és fahasználat) - fafeldolgozás elkülönüléshez való visszatérés, majd a faipari ágak privatizációja. A termő(erdő)föld, az erdő vásárlása korlátozott, gazdasági társaságok, szövetkezetek és külföldiek nem szerezhetnek erdőtulajdont, ez a faipari vállalkozások helyi faalapanyagra épülő vertikummá szerveződését gátolja a magán és állami tulajdon esetében is. A tulajdon és a kezelés elkülönülése az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás közötti szervezeti kapcsolatok építését nehezíti.
A faállomány és fatermék adottságok, illetve a fafogyasztás szerkezeti eltérése megmarad, növekszik.
Az erdőgazdálkodás - fafeldolgozás szervezeti kapcsolata a változásokban Dr. Lett Béla Soproni Egyetem, Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék
1. Visszatekintés az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás kapcsolatára 2. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás mennyiségi és gazdálkodási alapjai 3. Az üzemági arányok módosulása 4. A tulajdoni és gazdálkodási viszonyok, a vertikumi jövő lehetőségei és korlátai 5. A vertikalitás felmérése az ERFA Rt-knél
A fakitermelés alakulása Év 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
Nettó fakit. 4249 4427 4373 4306 4577 4618 4465 4377 4142 3725 3730 3569 3489 3564 3423 3405
Rönk 906 905 962 974 982 943 962 983 1013 925 856 769 753 799 833 833
Fafeld. a.a. 347 334 328 318 313 319 303 287 257 227 182 141 131 144 135 132
Rönk + Ffa Sar. iparifa 1253 809 1239 921 1290 873 1292 922 1295 951 1262 1012 1265 947 1270 854 1270 813 1152 777 1038 843 910 810 884 688 943 677 968 686 965 692
Export 435 539 682 714 744 775 919 947 864 925 1055 881 739 758 792 677
5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Nettó fakit.
Rönk
Fafeld. a.a.
1981
1982
1983
1984
1985
1992
1993
1994
1995
1996
Rönk + Ffa 1986
1987
Sar. iparifa 1988
1989
Export 1990
1991
Az üzemágak jövedelmezősége
Év 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Jövedelmezoség Erdogazdálkodá % s fedezete % 10,8 37,0 7,2 32,3 6,7 28,6 6,0 25,1 9,2 32,8 12,6 37,6 12,0 38,8 9,9 34,3 7,7 32,0 3,5 28,6 0,8 26,3 -1,2 4,9 6,6
25,8 28,0 22,3
Fafeldolgozás fedezete % 21,4 15,2 14,8 11,3 20,7 20,5 21,2 16,1 17,7 13,3 11,3 4,3 4,4 5,3
Általános költség % 8,7 10,3 10,0 9,5 15,6 14,5 14,2 14,9 15,2 16,4 17,4 35,2 31,0 26,1
40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5
1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Jövedelmezőség
Erdőgazd. fed.
Fafeldolg. fed.
Ált. költség
Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok belső egységeinek csökkenése
Megnevezés Erdészet Fafeldolgozó Egyéb üzem Összes
1970 (db) 153 33 31 217
1987 (db) 103 25 20 148
1994 (db) 110 17 11 138
1987/1970 67,3 75,6 64,5 68,2
1994/1970 71,8 51,5 35,5 63,6
250
200
150
100
50
0
1970 Erdészet
1987 Fafeld. üzem
Egyéb üzem
1994 Összesen
Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás szervezeti kapcsolata Mezőgazdaság Megnevezés
Erdőgazdaság
Élelm. Műk. Termőipar vagyon. föld
Erdő
Erdészeti és Faipari Rt- Fafelk Műk. Erdő Műk. Fafel- dolgo- Faipar vagyon vagyon dolg. zó ipar
Állam, Kincstár
O
O
X
X
?
X
O
O
O
O
Állam, ÁPV Rt
–
–
O–
O!
X
O!
X
X
–
–
Vegyes tulajdon
–
–
O
O
–
O
O
O
–
–
Magán társas tul.
+
+
O
O
+
O
X
X
+
+
Magán egyéni tul.
+
+
X
X
+
X
X
X
+
+
Joint venture
+
+
O
O
?
O
X
X
+
+
Külföldi szakmai b.
+
+
O
O
?
O
X
X
+
+
Külföldi tőke bef.
+
+
O
O
?
O
X
X
+
+
Jelmagyarázat: O kizárt, tiltott ?
kérdéses, bizonytalan
+ növekszik – csökken
X van, lehet
A vertikalitás felmérése az ERFA Rt-knél S.sz.
ERFA Rt.
Kérdőívet visszajuttatta
1.
Mecseki
X
2.
Somogyi
X
3.
Zalai Zalaerdő
X
4.
Szombathelyi
X
5.
Tanulmányi
6.
Balatonfelvidéki
7.
Kisalföldi
8.
Vértesi
X
9.
Pilisi Parkerdő
X
10.
VADEX Mezőföldi
X
11.
Gyulaji
12.
Gemenci
13.
Ipoly Erdő
X
14.
Mátra Nyugatbükki
X
15.
ÉSZAKERDŐ
X
16.
Nyírségi
X
17.
Nagykunsági
18.
Kiskunsági
19.
Délalföldi
X
20.
HM Budapesti
X
21.
HM Veszprémi VERGA
22.
HM Kaszói
FELMÉRŐ LAP „Részvénytársaság” Részvénytársaság neve: 1. Értékbeni adatok (1996. év, Millió Ft [M.Ft]) Fagyártmány termelés
Összesen
Megnevezés
Fűrészipar
Fafeldolgozás
Árbevétel össz. Árbevétel export Termelési érték Termelési költség Üzemági eredmény 2. Fakitermelés mennyisége (1996. év, em3) Megnevezés
Termelés Felvásárlás Feldolgozás
Értékesítés érdekelts. egyéb faipar * belföldi
export
Rönk Egyéb feldolg. aa Egyéb Összesen * Érdekeltségi faipar: meghatározó, jelentős részesedésű tulajdonlás esetén 3. Fafeldolgozás (1996. év, em3) Megnevezés
Termelés
Felvásárlás
Feldolgozás
Értékesítés érdekelts. egyéb faipar belföldi
export
Karó, oszlop Fűrészáru Láda, raklap (elem) Parketta (léc) Bútorléc Egyéb Összesen 4. A fafeldolgozás fejlesztése: Megnevezés Várható összege (M.Ft.) Alapanyag felhasználás tervezett növelése (em3) Beruházás Darab Érték
(M. Ft)
egy üzem,
több üzem
1997.
Fűrészipari alapgép
Fafeldolg. kieg. gép
1998.
Anyagmozgatás
(megfelelő aláhúzandó) 1999.
Szárítás
2000.
Összesen
FELMÉRŐ LAP „Üzem” Üzem neve: Székhelye: 1. Jellege: (megfelelő aláhúzandó) fagyártmány üzem,
fűrészüzem,
fafeldolgozó üzem,
faipari üzem,
Kapacitása (1 műszakra) alapanyag – hengeresfa (em3) – fűrészáru (em3) műszakszám fizikai dolgozó létszám (fő)
1996. évi tény alapanyag – hengeresfa – fűrészáru műszakszám fizikai dolgozó létszám
em3
2. Alapanyag ellátás: Anya Rt-től – átvétellel – vásárlással Más erdészeti és faipari Rt-től Belföldről egyéb Importból Összesen
fűrész-fafeldolgozó üzem,
(em3) (em3) (fő) em3
3. Értékesítés: Anya Rt-nek – átadással – eladással Más erdészeti és faipari Rt-nek Belföldre egyéb Exportra Összesen
4. A fafeldolgozás jövőképe: (megfelelő aláhúzandó) Leépítés, bezárás, szinten tartás, Bővítés: extenzív (alapanyag, készáru növelés) intenzív (továbbfeldolgozás, technológia fejlesztés, szárítás, egyéb:..............) 1997.
1998.
1999.
2000.
Várható összege (M.Ft) Alapanyag – hengeres fa (em3) – fűrészáru (em3) Fizikai létszám (fő)
Beruházás Darab Érték
(M. Ft)
Fűrészipari alapgép
Fafeldolg. kieg. gép
Anyagmozgatás
Szárítás
Összesen
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A FAFELDOLGOZÁS KAPCSOLATÁT FELMÉRŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI KÉRDŐÍV ÖSSZESÍTÉSE
A fafeldolgozás jellege Rt. szám 13
Nincs, Fagyártmányt 3+3
Fűrészipar Fafeldolgozás 4
Fűrészipar 2
Fafeldolgozás 1
A fafeldolgozás aránya (az árbevételben) Rt. szám 12
Nincs, Alacsony, 10 % alatti 3+3
Közepes 10-25 % 3
Magas 25 % feletti 3
A feldolgozás, továbbfeldolgozás foka Közepes (10-30 %)
Jelentős (30-50 %)
Magas (50 % feletti)
Rönk+Feldfa
Nincs, Alacsony (10 % alatti) 8
2
1
2
Fafeldolgozás
9
–
1
2
Rt. szám
Megnevezés
13 12
Az értékesítés iránya Belföld, egyéb
Export 15 % felett
Rönk+Feldfa
Érdekeltségi faipar 15 % felett 2
9
1
Fafeldolgozás
–
5
4
Rt. szám
Megnevezés
12 9
Jelentős fejlesztés a fafeldolgozásban Rt. szám 6
fűrészipari alapgép 1,5
fafeldolgozás kieg. gép 3,5
anyagmozgatás
szárítás
–
1
