Az iskolai eredményesség, a pedagógiai hozzáadott érték és a szervezeti jellemzők kapcsolata Czető Krisztina,
[email protected] dr. Lénárd Sándor,
[email protected] ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet Országos Neveléstudományi Konferencia, Szeged, 2016. november 17.
Problémafelvetés Gyors változás. Alkalmazkodás. És az iskola? társadalmi egyenlőtlenségek - méltányosság
kognitív idegtudományi kutatási eredmények a hatékony tanulásról vs. iskolai tanulási környezetek megváltozott gyermekkor eredményesség, hatékonyság, méltányosság, hitelesség?
Kutatási kérdések
Az iskola szervezeti jellemzői hogyan befolyásolják annak eredményességét? Melyek egy iskolai szervezet azon összetevői, melyek a leginkább hatással vannak annak eredményességére? Milyen összefüggés írható le a szervezeti jellemzők, a hozzáadott pedagógiai érték és az eredményesség között?
Módszertan Literature review
Systematic review II.
Systematic review I. • elektronikus adatbázisok alapján ERIC/EBSCO • 1985-2016 • empirikus (kvantitaív) kutatások • peer reviewed • angol/magyar • kulcsszavak (student achievement, efficiency, school effectiveness, learning outcomes, learning organisation, organisation, value added)
• kulcsszavak finomítása (leadership, climate and culture) • a value added szempont megjelenése (eddig) hiányzik • az eredményesség értelmezése új szempontot ad
• hólabda módszer •keresési finomhangolások •értelmezési keret kidolgozása
A feltárás értelmezési kerete: Eredményesség 1)
Az eredményesség értelmezése: elszámoltathatóság, eredményesség, hatékonyság, méltányosság indikátorok: iskolai hatások mérése, kognitív, affektív, szociális eredmények, tanári munka (Baráth, 2009, Gyökös, 2014)
2)
Az eredményesség megragadhatósága: a tanulói teljesítményekre/tanulási eredményekre ható tényezők többszintűek (Teddlie & Reynolds, 2000)
az iskolai eredményesség dinamikus természetű (Creemers & Kyriakides, 2008) többszintű komplexitás és összefüggések: az eredményesség komprehenzív, majd dinamikus modellje (Creemers & Kyriakides, 2008) 3)
Szervezet és eredményesség klíma/kultúra, vezetés és a minőségi tanítás (Marzano, Waters & McNulty, 2004)
A feltárás értelmezési kerete: Klíma/kultúra, vezetés és minőségi tanítás klíma vs. kultúra – kultúra vs. klíma értelmezési dilemmák (Tagiuri, 1968; Schein, 2004; MacNeil, Prater és Busch, 2009; Van Houtte és Van Maele, 2011) szorosan összekapcsolódó fogalmakként leírt sajátosságok egy szervezetben (Miner, 1995; Van Houtte és Van Maele, 2011)
a klíma egy szervezet pszichológiai aspektusú sajátossága (magatartás), a kultúra antropológiai természetű jellemzője (normák, értékek) (Hoy, 1991) a klíma, az értékek, rituálék és normák valójában a kultúra elemei (Schein, 1996) a kultúra valójában a klíma része (Van Houtte és Van Maele, 2001) észlelésen és attribúción alapuló mérés problémái
A feltárás értelmezési kerete: Klíma/kultúra, vezetés és minőségi tanítás A hatékony vezetés valóban pozitív hatással van egy iskola eredményességére és a tanulói teljesítményekre? Kvalitatív válasz:
a vezetés minősége jelentősen befolyásolja a tanulói teljesítményeket, ezáltal pedig az eredményességet Kvantitatív válasz:
a vezetés csekély/semmilyen hatással nincs a tanulói teljesítményekre (Witzier, Bosker & Krüger, 2003) indirekt, de van összefüggés a vezetés és a tanulói teljesítmények között (Marzano, Water & McNulty, 2005; Baráth et al., 2011)
A feltárás értelmezési kerete: Klíma/kultúra, vezetés és minőségi tanítás 1990-es évek (UK): standardizált tudásmérések, eredmények alapján iskolai rangsorok kialakítása (CERI, 2008) Hogyan javíthatók az egyéni tanulói teljesítmények? (1998-2002) az egyéni teljesítmények fejlesztéséhez 4 területre szükséges koncentrálni: kérdezés visszacsatolás közösen kialakított célok
társ-, és önértékelés
tanulást támogató értékelési (Assesment for Learning) kultúra, eredményesség és méltányosság fokozása tanári meggyőződések, nézetek erőssége
A vezetés és az eredményesség kapcsolata Közvetlen hatás modell (Witzier, Bosker & Krüger, 2003): A vezetői gyakorlat hatással van a tanulói eredményekre és ezek közvetlenül mérhetőek. Közvetett hatás modell (Witzier, Bosker & Krüger, 2003; Robinson, Lloyd & Rowe, 2008):
A vezető(k) a kívánt hatást alternatív ösvényeken érik el. A vezető szándékai a szervezet többi tagja, eseményei, szervezeti és kulturális tényezők által közvetítődnek. Reciprok hatás (Witzier, Bosker & Krüger, 2003):
A vezető, az iskola sajátosságai és a környezet interaktív kapcsolatban állnak, a vezető adaptálódik a szervezethez, amiben dolgozik, ez megváltoztatja attitűdjeit és viselkedését.
A vezetés és az eredményesség kapcsolata Eredmények a vezető/vezetés mint konstruktum értelmezési nehézségei, operacionalizálhatósága
az eredményességre gyakorolt közvetlen vezetői hatás elhanyagolhatósága vs. a közvetett hatás mérhetőségének nehézségei a vezetői magatartás elemekre bontása és azok hatásának mérése
a metaanalízisek módszertani dilemmái és korlátai (Witzier, Bosker & Krüger, 2003; Marzano, Water & McNulty, 2005; Robinson, Lloyd & Rowe, 2008) az eredményesség fogalma (kognitív elemek vs. affektív elemek)
A vezetés és az eredményesség kapcsolata INSTRUCTIONAL LEADERSHIP Smith & Andrews, 1989 • az erőforrások biztosítója • önmaga is erőforrás • kommunikátor • látható jelenlét Blase and Blair,1999 • ösztönöz, bátorít a tanítás és tanulás kutatására • facilitátor az együttműködésben • coaching a tantestületen belül • kutatás a döntések megalapozására Robinson, Lloyd & Rowe, 2008 professzionalizmus, a szakmai hitelesség erős vezetői bázis szakmában is jártas vezető magas elvárások „hatalma”
TRANSFORMATIONAL LEADERSHIP Burns, 1978 Marzano, Waters, McNulty, 2004 • a változás ügynöke • kollegialitás • együttműködés • folyamatos fejlődés 4 I (Bass, 1990; Sosik & Dionne, 1997) • Intellektuális ösztönzés • Individuum tisztelete • Inspiráló motiválás • Idealizált befolyás (karizma) Glickman, Gordon & Ross Gordon, 1995 • a kollégák közvetlen támogatása • kurrikulum fejlesztés Ross & Gray, 2006 • tanári nézetek és hitek közvetítése • elköteleződés • tanári én-hatékonyság
Allen, Girgsby &Peters, 2015 egyértelműen pozitív összefüggés áll fenn a vezető magatartás és a klíma között a klíma és a tanulói teljesítmények kapcsolatában nem volt szignifikáns összefüggés, azonban egyértelmű a kapcsolat a tanítási elemek minősége, a tanári nézetek és a tanulói teljesítmények között a tanári nézetek, hitek és meggyőződések és a klíma közötti kapcsolat is egyértelműnek látszik Sagnak et al.,2015 az empowerment és az innovatív klíma kedvező összefüggései
Ross &Gray, 2006 Én-hatékonyság és az átalakító vezetés kedvező összefüggései Robinson, Lloyd & Rowe, 2008 kapcsolatok „veszélye” – a vezetőhöz kötődő érzelmek és korlátai
A vezetői magatartás és eredményesség összefüggései Eredmények
metaanalízis: a vezető általános, illetve az egyes vezetői magatartás elemek hatása a tanulói teljesítményekre (korrelációs és hatásnagyság vizsgálat) paradox eredmények?
Egyesült Államok direkt és indirekt hatások egyaránt figyelembe vétele a mintaválasztás „könnyelműsége”
tágabb társadalmi és földrajzi kontextus kizárólag a direkt hatások figyelembe vétele szigorúbb mintába kerülés
Következtetések és továbblépés Kétségtelen, hogy vannak összefüggések a vezető és a tanulói eredményesség között, azonban ennek erőssége nem egyértelmű. A kvantitatív elemzések a tanulói eredményességet sok esetben kognitív tartományokra szűkítik. A vezető és az eredményesség összefüggésének megítélésében fontos a „társadalmi és környezeti kontextus” is. Fontos cél a vezetői magatartás és a klíma összefüggéseinek feltárása, azaz: a vezetői magatartáselemek szervezeti klímára/kultúrára gyakorolt hatásának megértése; az optimális vezetői törekvések és azok hatásának értelmezése; valamint a differenciált, az összefüggéseket a vezető és a szervezeti klíma és kultúra között a szervezet egészére vetítő szemlélet, így pedig az iskolák közötti eltérések megértése. A szervezeti klíma és kultúra osztálytermi folyamatokra gyakorolt hatásának azonosítása.
Kvalitatív és kvantitatív eredmények komplex egészként kezelése.
Hivatkozások Allen N., Grigsby B., Peters M. L. (2015): Does leadership matter? Examining the Relationship Among Transformational Leadership, School Climate, and Student Achievement. International Journal of Educational Leadership Preparation, v10 n2 p1-22
Angus J. MacNeil , Doris L. Prater & Steve Busch (2009): The effects of school culture and climate on student achievement, International Journal of Leadership in Education, 12:1, 7384. Baráth Tibor (2006): Az iskolavezetés jellemzői és az intézmény eredményessége, hatékonysága. Új Pedagógiai Szemle. 07-08. Baráth Tibor és Szabó Mária (szerk., 2011): Does Leadership Matters? University of Szeged. Budapest-Szeged. Baylier A. (2012): Transformational Leadership Behaviors of School Principals: A Qualitative Research Based on Teachers’ Perceptions. International Online Journal of Educational Sciences, 2012, 4 (3), 581-591. CERI (2008): Assessment for Learning. Formative Assessment. OECD.
Gyökös Eleonóra és Szemerszki Mariann (2014): Hol tart ma az oktatás-eredményességi kutatás? Új Pedagógiai Szemle. 01-02. Jonathan Ryan Davis School Climate for Academic Success: A Multilevel Analysis of School Climate and Student Outcomes. Journal of Research in Education. Vol.25. No.2. Jones A. & Shindler, J. (2016): Exploring the School Climate – Student Achievement Connection: Making Sense of Why the First Precedes the Second. Educational Leadership and Administration: Teaching and Program Development, v27 p35-51 Marzano, R. J., Waters, T., & McNulty, B. (2005). School leadership that works: From research to results. Aurora, CO: ASCD and McREL. Mieke Van Houtte és Dimitri Van Maele (2011): The black box revelation: in search of conceptual clarity regarding climate and culture in school effectiveness research Robinson V. M. J., Lloyd C. A. és Rowe, K. J. (2008): The Impact of Leadership on Student Outcomes: An Analysis of the Differential Effects of Leadership Types. Educational Administration Quarterly December 2008 vol. 44 no. 5 635-674. Ross P. A. & Gray P. (2006): School leadership and student achievement: The mediating effect of teacher beliefs. CANADIAN JOURNAL OF EDUCATION 29, 3: 798‐822. Sagnak, M., Kuruoz, M., Polat, B, & Soylu, A. (2015). Transformational leadership and innovative climate: An examination of the mediating effect of psychological empowerment.
Sagnak, M., Kuruoz, M., Polat, B, & Soylu, A. (2015): Transformational leadership and innovative climate: An examination of the mediating effect of psychological empowerment. Eurasian Journal of Educational Research. 60, 149-162. Sammons P., Hillmann J. & Mortimore P. (1995): Key characteristics of effective schools. University of London. Viviane M. J. Robinson, Claire A. Lloyd, Kenneth J. Rowe: The Impact of Leadership on Student Outcomes: An Analysis of the Differential Effects of Leadership Types Witziers B., Bosker, R. J. és Krüger M. I. (2003): Educational Leadership and Student Achievement: The Elusive Search for an Association. Educational Administration
