AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 18.10.2007 SEC(2007) 1321 .
A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a teherszállítási logisztikáról szóló cselekvési tervr•l
HU A hatásvizsgálat összefoglalása
HU
HU
A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA A teherszállítási logisztikáról szóló cselekvési terv hatásvizsgálatának összefoglalása Vezet• f•igazgatóság: Energiaügyi és Közlekedési F•igazgatóság 1.
BEVEZETÉS Számos tényez• irányul arra, hogy nyomást fejtsen ki az európai logisztikai szolgáltatások szállítással kapcsolatos költségeire, és ezzel veszélybe sodorja a logisztikai és teherszállítási iparágak gyakorlatainak fenntarthatóságát. A logisztika növekv• gazdasági részesedése azt vonja magával, hogy ezek a tendenciák széles körben hatást fejthetnek ki az európai versenyképességre. A logisztikai iparág fejl•désének másik aggodalomra okot adó vetülete az általa kifejtett környezeti hatás, és azon belül is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában betöltött szerepe. Az olyan id•szakokban, amikor számos iparág környezeti teljesítménye javul, a szállításhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás – amelynek egyharmada a teherszállítási ágazatnak tulajdonítható – növekszik és kockázatot jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkit•zés számára. Ez a tendencia nyilvánvalóan nem fenntartható és vizsgálatra szorul. Mind a gazdasági, mind a környezeti tendencia szükségessé teszi a logisztikai ágazat kiaknázatlan hatékonysági el•nyeinek mobilizálását annak érdekében, hogy a teherszállítási szolgáltatások kihasználtsága ésszer•bbé és hatékonyabbá váljon. Ez az igény egyre sürget•bb tekintettel a teherszállítás várt növekedésének visszaesésére és a fosszilis tüzel•anyag árainak alakulására.
2.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK ÉS KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL Az európai teherszállítási logisztikáról szóló közlemény 2006. júniusi elfogadása óta a Bizottság arra ösztönözte az érdekelt feleket, hogy fejtsék ki véleményüket a tekintetben, hogy milyen módon illesszék be a közleményben meghatározott cselekvési területeket a logisztikai cselekvési tervbe. Ennek keretében 2006 októberében a Bizottság az Európai Unió Tanácsának finn elnökségével közös szervezésben egy szakért•i szemináriumot tartott, 2006 decemberében nyílt felhívást intézett az iparághoz és más érdekelt felekhez a hatékony logisztikai szolgáltatásnyújtás akadályainak meghatározása és közlése érdekében, számos rendezvényt szervezett, amelyek olyan konkrét problémás témákkal foglalkoztak mint az európai intermodális rakodási egység (EILU) vagy az információs és kommunikációs technológiák logisztikai alkalmazása, egy kérd•íves felmérést indított 2007 márciusában, és végezetül az Európai Unió Tanácsának német elnökségével közösen egy nyilvános konferenciát szervezett 2007. május elején.
HU
2
HU
Az így megvalósított konzultációk meger•sítették, hogy a logisztika jelent•ségét elismer• szakpolitikát az iparági szerepl•k nagyra értékelik. Az egyik közös meglátás szerint pedig sem a logisztikai ágazat hatékonysága és sem annak fenntarthatósága nem magától értet•d•. Az intézkedésjavaslatokkal kapcsolatban a válaszadók véleménye általában kedvez•, bár az egyes piaci szerepl•k véleménye némileg eltér egymástól. Így elmondható, hogy az iparág általában különös jelent•séget tulajdonít a szállítási infrastruktúrára vonatkozó követelményeknek, a közigazgatási el•írásoknak való megfelelés költségei csökkentésének, illetve annak, hogy a vasutat hatékonyabbá kell tenni a teherszállítás szempontjából. Mindent összevetve az iparág támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek el•segítik az információs és kommunikációs technológiák bevezetését, illetve támogatják a logisztikai szakképzést. Ezzel szemben nincs egyetértés az olyan javaslatok tekintetében, amelyek a min•ség-elismerési és a multimodális felel•sségvállalási rendszerek bevezetésére, vagy a járm•méretek korlátozásainak felülvizsgálatára vonatkoznak. 3.
A TEHERSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI CSELEKVÉSI TERV CÉLKIT•ZÉSEI A teherszállítási logisztikai cselekvési terv átfogó célja, hogy mobilizálja a logisztikai ágazat kiaknázatlan hatékonysági el•nyeit a teherszállítási szolgáltatások kihasználtságának ésszer•bbé és hatékonyabbá tétele érdekében. Ez az igény egyre sürget•bb tekintettel a teherszállítás várt növekedésének visszaesésére és a fosszilis tüzel•anyag árainak alakulására. A javasolt lépések révén a logisztikai cselekvési terv a módközi szállítás alapelvét követi, azaz javítani kívánja minden egyes szállítási mód hatékonyságát és meg akarja szüntetni a szállítási módok közötti kölcsönös átjárhatóság akadályait annak érdekében, hogy segítse az európai szállítási rendszerekben rejl• kapacitástartalékok mozgósítását és a rendszerek fenntartható növekedés felé való haladását. Konkrétabban a cselekvési terv a következ•ket segíti el•: – a szállítási infrastruktúra jobb kihasználtságának megvalósítását, többek között a járm•gazdálkodás és a rakodási tényez•k révén, illetve a teherszállításnak kedvez• infrastruktúra-beruházások célirányossá tételét, – a teherforgalom és a kapcsolódó közigazgatási jelentési követelmények határon átnyúló kezelésének javítását, – a szállítási módok jobb integrációját, és az intermodális szállítást sújtó többletköltségek csökkentését, – nagyobb hangsúly helyezését a min•ségre a szállítási mód kiválasztása során, és – a logisztikai szakmák magasabb szakképzettségi szintjét, mobilitását és vonzerejét.
4.
CSELEKVÉSI LEHET•SÉGEK A logisztikai ágazat el•tt álló kihívásokra tekintettel látható volt, hogy a változatlan körülmények közötti további m•ködés („megszokott ügyvitel” forgatókönyve)
HU
3
HU
alternatívájának választásához különféle intézkedések és eszközök keverékére van szükség. Ezeket olyan további csoportokra osztották, amelyek az elektronikus teherszállítás és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), a fenntartható min•ség, az egyszer•sítés, a járm•méretezés és a városi szállítás kérdései mentén alakultak ki. A városi környezet és a nagy s•r•ség• közlekedési folyosók e cselekvések kiemelt fontosságú területei. Összesen hozzávet•leg 30 olyan intézkedést határoztak meg, amelyeket az Európai Uniónak kellene végrehajtania az európai teherszállítási logisztika fenntartható és folyamatos hatékonyságának biztosítása érdekében. 5.
VÁRT HATÁS A hatásvizsgálat a javaslatok valószín• gazdasági, társadalmi és környezeti következményeit vizsgálta, azon belül is azt, hogy kezdetben milyen mértékben járulnak hozzá a felismert problémák enyhítéséhez. A gazdasági vetületre vonatkozóan az elemzés a teljes logisztikai költség megközelítését alkalmazta, amely egy adott vállalat logisztikai jelleg• költségeit méri a szállítással kapcsolatos tényez•k figyelembe vételével és az értékesítési láncban feljebb keletkez• költségek (pl. a szállítási szolgáltatások megrendelése), illetve a biztonság és a raktárkészletek kialakításával kapcsolatos járulékos költségek beszámításával. Ezt a mikrogazdasági elemzést egészítette ki a tágabb értelemben vett gazdaságra kifejtett, a GDP-re gyakorolt hatások értékelésére tett kísérlet. A környezeti hatásokat els•dlegesen a üvegházhatást okozó gázkibocsátásra kifejtett hatás fényében értékelték, amely vélhet•leg a legnagyobb kihívást jelenti a szállítás számára. Mindazonáltal különösen városi viszonylatban a szennyez•anyagkibocsátás továbbra is aggodalomra ad okot. A vizsgált társadalmi vetület els•sorban a logisztikai és a gazdaság kapcsolódó ágazataiban foglalkoztatott személyeket érintette. Ezért az olyan kérdések mint a szakképzés vagy a mobilitás els•dleges figyelmet kaptak, bár a hatásvizsgálat megpróbálta figyelembe venni az intézkedésjavaslatoknak a tágabb értelemben vett társadalomra kifejtett valószín• hatásait is, különösen a városi életmin•ség viszonylatában.
5.1.
Mikrogazdasági el•nyök Az elektronikusan támogatott logisztikai szolgáltatásjellemzés, a fokozott kiszámíthatóság és az árumozgás nyomon követése, a nagyobb rakodási tényez•k, valamint a járm•vek hatékonyabb kihasználása alapjainak lefektetésével az eáruszállítás/ITS alcsoport keretében tett lépések várhatóan csökkentik a szállítási szolgáltatások megrendelésével, a készletnyilvántartással és a raktározással, valamint magával a szállítással kapcsolatos költségeket. A „Fenntartható min•ség és hatékonyság” pont alá csoportosított intézkedések kedvez•en hathatnak a logisztikai költségek elemeire azáltal, hogy javítják a logisztikai szakképzést, a megbízók számára lehet•vé teszik, hogy a szállítók kiválasztása során min•ségi követelményeket állítsanak fel, illetve segítik az átrakodó platformok teljesítményének és hatékonyságának javítását a többi hasonló szolgáltatóval történ• összehasonlítás révén.
HU
4
HU
A logisztikai lánc egyszer•sítése jelent•s megtakarításokat eredményez a közigazgatási terhek enyhítése, valaminta multimodális szállítási lánc szerepl•inek felel•ssége tekintetében fennálló jogbizonytalanság miatt felmerül• költségek csökkentése révén. A járm•méretezés hatásait alaposan tanulmányozni kell miel•tt gazdasági kihatásaikról következtetéseket vonnának le. Az intermodális teherszállítási egységek szabványainak meghatározása tekintetében feltehet•, hogy költséghatékonyabbá fogja tenni az áru berakodását, kirakodását és átrakodását, továbbá javítani fogja a terminálok termelékenységét. Ezen túlmen•en az ISOkonténerekre és egyes cserefelépítményekre vonatkozó rakodási tényez•k számottev• javítása révén a szállítási költségeket is csökkenteni fogják. A városi viszonylatú szállítás hatékonysága javításának és a távolsági teherszállítási folyosók kiemelt helyen történ• kezelése csökkentheti a szállítással kapcsolatos költségeket és a városi áruszállításban megtett távolságokat. A teljes logisztikai költségek csökkentésének opciói révén várt közvetlen és közvetett hatásokat a következ• táblázat foglalja össze. Rendelés és kommunikáció
E-teherszállítás/ITS
+
Fenntartható min•ség
+
Egyszer•sítés
+
Járm•méretezés rakodási egységek
Leltározási, raktározási és kockázati költségek
Berakodás, kirakodás és átrakodás
+
+ +
+
és
+ +
+
Városi szállítás Zöld folyosók
Szállítás
+
+ +
+
+
+
A logisztikai szolgáltatók és megbízók szubjektív értékelésében minden egyes opció esetében egyértelm•en láthatóvá válik a hatékonyság szerinti különbségtétel (lásd a lenti táblázatot). Fontos rámutatni, hogy a feltüntetett abszolút értékek inkább az érzékelt, semmint a mért el•nyöket fejezik ki. Továbbá ezen eredmények elemzése során figyelembe kell venni az olyan politikai intézkedések felé való általános eltolódást, amelyek azonnali hatással bírnak szemben az olyan intézkedésekkel, amelyek hosszú távú célkit•zésekre vonatkoznak. A javasolt lépések érzékelt el•nyei1
1
HU
A felmérés során alkalmazott módszer tekintetében kérjük nézze át a „Preparatory Study for an Impact Assessment on a EU Freight Logistics Action Plan, Stakeholders’ demand for policy measures” (El•készít• tanulmány a teherszállítási logisztikáról szóló európai uniós cselekvési terv hatásvizsgálatához. Az érdekeltek szakpolitikai intézkedésekre várnak.) cím• 2007. áprilisi dokumentumot.
5
HU
Becsült pénzügyi megtakarítás E-teherszállítás/ITS
8%
10%
Fenntartható min•ség
10%
12%
Egyszer•sítés
4%
5%
11%
9%
14%
14%
Járm•méretezés egységek
és
rakodási
Városi szállítás
5.2.
Becsült id•megtakarítás
Makrogazdasági el•nyök A hatásvizsgálat egy optimista és egy reális forgatókönyvet is tartalmaz, amely megfelel a cselekvési tervt•l várható hatások széles spektrumának. A tömörség kedvéért itt csak a valóságos forgatókönyvet mutatjuk be. A valóságos forgatókönyv feltételezi, hogy a cselekvési terv a logisztikai ágazat termelékenységi mutatóit a belföldi szállítás tekintetében legalább 3%-kal, a kiegészít• szállítási szolgáltatások tekintetében 5%-kal és a kommunikáció tekintetében 3%-kal fogja javítani. Továbbá a teherszállítási logisztikai költségeket 2%-kal és a teherszállítási id•tartamokat 3%-kal fogja csökkenteni, miközben a rakodási tényez•t 3%-kal fogja növelni. Ezek a számadatok a logisztikai cselekvési tervben javasolt intézkedések várható átfogó hatásainak szakért•i értékelésén alapulnak. Az ASTRA számítási modell alkalmazásával kiderült, hogy a változtatások az EU-27 tagállamaiban az GDP átlagos éves növekedési arányát 0,04%-kal növelik a „megszokott ügyvitel” forgatókönyvéhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy a szám viszonylag alacsony érték•, összességében évente több milliárd eurónyi további növekedést eredményezne.
HU
6
HU
Impacts on Socio-Economic Aggregates for EU27 (Moderate Scenario) 0.8% 0.7%
[% change to BAU]
0.6% 0.5% 0.4% 0.3% 0.2% 0.1% 0.0% -0.1% -0.2% 2007
2008
2009
2010
GDP
5.3.
2011
2012 2013
Employment
2014
Investment
2015
2016
2017 2018
Consumption
2019
2020
Export
Környezeti hatások Az olyan id•szakokban, amikor számos iparág teljesítménye javul, a szállításhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás – amelynek egyharmada a teherszállítási ágazatnak tulajdonítható – növekszik és veszélyezteti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkit•zés elérését. A javasolt kombinált intézkedések segítik e problémák kezelését, mivel el•segítik a felesleges szállítási tevékenységek csökkentését, javítják a szállítási módok integrációját és vonzóbbá teszik a környezet jobban kímél• megoldásokat, illetve támogatják a min•ségi kritériumok – többek között a környezeti hatás – figyelembe vételét a fogyasztói döntések során. A „zöld szállítás” elképzelése és a kiemelt területként kezelt városi szállítás ösztönözni fogja új, környezetbarát technológiák alkalmazását ott, ahol az elért hatás a legszembet•n•bb lesz. Konkrétabban a logisztikai cselekvési terv környezeti szempontból el•nyös lesz a következ•k miatt: – a hatékony útvonal-meghatározás – különösen a közúti szállítás vonatkozásában – csökkenti a CO2-kibocsátás szintjét, mivel enyhíti a forgalom torlódását és javítja a rakodási tényez•ket, – az árumozgás elektronikusan támogatott nyomon követése javítja a szállítások kiszámíthatóságát, segít elkerülni a felesleges kiszállítási tevékenységet és a megszakításra érzékeny termelési vagy elosztói területek számára nyújtott energiaigényes „t•zoltás jelleg•” beszállítási megoldásokat, – a multimodális rakodási egységek használata javítja a különféle szállítási módok közötti kölcsönös átjárhatóságot és el•segíti a kevésbé szennyez• szállítási módok egyre szélesebb kör• igénybevételét, – a közigazgatási és jogi egyszer•sítés csökkenti a multimodális teherszállítás költségeit, ezért vonzóbbá teszi azt,
HU
7
HU
– a helyes gyakorlati megoldások elterjedése és a logisztikával foglalkozók szakképzésének javulása biztosítja, hogy a teherszállítási döntések során mindig figyelembe veszik az összes lehetséges alternatívát, valamint azok környezeti, társadalmi és gazdasági kihatásait. A teherszállítási logisztika környezeti teljesítménye komoly javulást érhet el ott, ahol a szállítási módok vonzó alternatívái állnak rendelkezésre. Ezért a logisztikai cselekvési terv sikeressége szorosan kapcsolódik a szállítási iparág egyéb politikai kezdeményezéseihez, mint például a teherforgalom-orientált vasúti hálózat és a tengeri autópályák megvalósításának ösztönzése. Ezek végrehajtása és a teherszállítás helyzetének meger•sítése a transzeurópai közlekedési hálózat finanszírozásán belül megfelel• feltételeket biztosít ahhoz, hogy a logisztikai és szállítási szolgáltatók olyan szolgáltatásokat nyújthassanak, amelyek nemcsak gazdaságilag hatékonyak, de környezeti szempontból is fenntarthatóak. Ezen túlmen•en a küls• költségek internalizálása – amelynek módszertani kidolgozása jelenleg is folyik – várhatóan további lendületet add a környezetbarát szállítási módok használatának. 5.4.
Társadalmi hatások A logisztikai cselekvési terv kihat az iparágban foglalkoztatottakra, és azokra akiket az intézkedések hatásai (zaj, kipufogógázok, szennyez•anyag-kibocsátás, forgalomtorlódás) érintenek. A cselekvési tervben a logisztikai szakmák tanúsítási rendszerének kidolgozására javasolt kezdeményezés javítja a szakképzés színvonalát, és új karrier-lehet•ségeket nyit meg az ágazatban foglalkoztatottak számára. Az új technológiai megoldások bevezetése – különösen az információtechnológia területén – növeli a logisztikai ágazat szakért•-szükségletét és az alkalmazottak szakértelmének értékét. A társadalom széles rétegeit illet•en a cselekvési terv intézkedéseinek a társadalmi életterekre kifejtett hatása hosszú távon vélhet•leg kedvez• lesz, különösen a helyes gyakorlati megoldásoknak a városi környezetben történ• ösztönzésére irányuló intézkedéseknek köszönhet•en. Ugyanakkor sok múlik a szállítási technológiák fejl•désén, továbbá az olyan kezdeményezéseknek mint a „zöld folyosók” kialakításának ösztönzése meg kell vizsgálniuk annak lehet•ségét, hogy hogyan tehetik a teherszállítást jobban összeegyeztethet•vé az életmin•ségr•l alkotott elképzeléseinkkel.
5.5.
Igazgatási költségek Az egyablakos ügyintézési rendszert•l eltekintve – amely további beruházásokat igényel a nemzeti információtechnológiai hálózat teljesítményének javítása terén – a logisztikai cselekvési terv végrehajtásának közigazgatási költségei a vállalkozások és a hatóságok számára egyaránt alacsonyak lesznek. A hatóságok esetében a legjelent•sebb költségelemek várhatóan az új szabványok kidolgozásához, a képesítéstanúsítási rendszer bevezetéséhez és a nemzeti szakképzési tantervek esetleges módosításához, a teljesítményértékelés és a teljesítménymérés megvalósításához, illetve a multimodális szállítást népszer•sít• központok m•ködtetéséhez kapcsolódnak. A vállalkozások esetében a legjelent•sebb
HU
8
HU
költségtényez•ket az új szabványokhoz való igazodás, valamint a tanúsítási és teljesítményértékelési igényeknek való megfelelés jelentik. 6.
KÖVETKEZTETÉSEK Sok minden szól a logisztika támogatását szolgáló európai uniós lépések megtétele mellett, ugyanakkor az elvárások is magasak. A politikai döntéshozóknak mindent el kellene követniük, hogy kibékítsék a logisztikai szolgáltatások számára el•írt hatékonysági követelmények (amelyek az európai versenyképesség kulcsfontosságú tényez•i) és az iparág gyakorlati megoldásainak fenntarthatósága között feszül• ellentétet. Miközben tagadhatatlanul nagy az eltérés az átgondolt megoldási lehet•ségek várható hatásainak tekintetében, ajánlatos a kombinált intézkedések megtétele, mivel ezek kölcsönösen er•síthetik egymás hatását, és ezt teszik szükségessé a teherszállítási logisztika jellegzetességei is, mely utóbbiakra kihatnak a technológia és szabályozás különböz• területein elért fejl•dés eredményei. Az itt ajánlott intézkedéscsomag – közvetlenül vagy közvetve – kedvez• hatással lesz az ágazat teljes logisztikai költségére, mivel csökkenti a megrendelés és a kommunikáció költségeit, a raktározás és a kockázatkezelés kapcsolódó költségeit, az átrakodás kapcsolódó költségeit és végezetül magának a szállításnak a költségeit. Ezen intézkedések némelyike el•készít• jelleg•. Önmagukban nem lesznek azonnali hatással az Unió logisztikai szolgáltatásainak hatékonyságára, de szükséges lépéseket tartalmaznak a logisztikai keretek javítása irányában. A kis- és középvállalkozások különösen nagy el•nyre tehetnek szert, mivel a szabványosítás (az információs rendszerek és a járm•technológiák területén) és a közigazgatási eljárások egyszer•sítése a m•ködési költségek igen nagyarányú csökkentését teszi lehet•vé. A min•ségi tényez• meger•sítése a teherszállítási logisztikával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban új piaci lehet•ségeket fog teremteni. A javasolt intézkedések várhatóan kedvez• környezeti hatással lesznek, mivel segítik a felesleges szállítási tevékenységek csökkentését, javítják a szállítási módok integrációját, vonzóbbá teszik a környezetet jobban kímél• megoldásokat, illetve el•segítik a min•ségi kritériumok – többek között a környezeti hatás – figyelembe vételét a fogyasztói döntések során. A kombinált intézkedések társadalmilag is kedvez• hatást fognak kifejteni, mivel javítják a szakképzés min•ségét és fejlesztik a mobilitási lehet•ségeket. A polgárok széles köre számára a hatékonyabb teherszállítási logisztika segítséget nyújt a fogyasztóként megszokott életmin•ség meg•rzéséhez, miközben mérsékli az életterekre kifejtett negatív hatásokat.
7.
BELS• FELÜLVIZSGÁLAT Tekintettel a magas színvonalú és szigorú hatásvizsgálat készítése tekintetében vállalt kötelezettségére a Bizottság hatásvizsgálati testületet hozott létre, amelynek feladata, hogy el•segítse és ellen•rizze a Bizottság szolgálatai által készített
HU
9
HU
hatásvizsgálatok min•ségét. A testület e dokumentumot is felülvizsgálta és 2007. július 23-án nyilvánított róla véleményt. A véleményben foglalt megjegyzések figyelembe vételével a hatásvizsgálatot általános felülvizsgálatnak vetettük alá és lerövidítettük. A változtatások többek között a következ•k voltak: a cselekvési terv problémafelvetését és célkit•zéseit pontosítottuk, a politikai kontextust részletesebben átgondoltuk, rámutattunk a várható környezeti és társadalmi hatásokra és b•vítettük a makrogazdasági modellezés magyarázatát.
HU
10
HU
