CIVEX-V-036 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24.
Az „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK TÁMOGATÁSA
_____________ Előadó: GÉMESI György (HU/EPP) Gödöllő Város polgármestere _____________
Ez a dokumentum az „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” szakbizottság 2012. szeptember 24-i ülésén kerül megvitatásra. A DOKUMNETUM FORDÍTÁSRA ÁTADVA: 2012. AUGUSZTUS 29.
CdR 1652/2012 HU-AE/nk — Rue Belliard/Belliardstraat 101 — 1040 Bruxelles/Brussel — BELGIQUE/BELGIË — Tel. +32 22822211 — Fax +32 22822325 — Internet: http://www.cor.europa.eu
HU
-2POLITIKAI CÉLKITŰZÉS 1.
A vélemény célja, hogy hozzájáruljon az uniós polgárság és az állampolgári jogok támogatásához, elsősorban a Lisszaboni Szerződésben rögzített uniós polgárok aktív és passzív választójogának maradéktalan megvalósításához, a részvétel ösztönzéséhez, amely erősíti az összetartozás érzését és az egyéni jogok érvényesülését az uniós polgári jogok biztosításával és gyakorlásával. Az uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállam önkormányzati és európai parlamenti választásain az adott ország állampolgárára vonatkozó feltételekkel 1 azonos módon jogosult választóként és jelöltként választójogát gyakorolni. Annak ellenére, hogy a tagállamok nemzeti választási jogszabályaikat már harmonizálták az EU irányelveivel,2 több akadály is jelen van a mindennapokban a választói jogok teljes körű érvényesítésében. Erre mutat rá az Európai Bizottság a 94/80/EK irányelv, valamint a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról kiadott jelentéseiben.3
2.
Az Európai Unióban mintegy 8 millió választójogi korhatárt betöltött személy él hazájától eltérő uniós tagállamban, és átlagosan csupán 10%-uk él uniós polgárként választójogával. Ennek oka többtényezős lehet tagállami szabályozásokat és gyakorlatokat is figyelembe véve, tekintettel arra, hogy a hivatkozott irányelvek és az EUMSZ 22. cikkének (1) bekezdése eltéréseket tesz lehetővé tagállamok számára sajátos problémák indokolásaként, amely továbbra is megoldatlan kérdéseket tart fenn, mint például a helyi állampolgároktól eltérően bizonyos időtartamú tartózkodás előírása a lakóhely szerinti tagállamban ahhoz, hogy a választói névjegyzékbe bekerülhessen.
3.
2013 a Polgárok Európai Éve, 2014-ben pedig európai választások és egy-egy tagállamban helyi választások is lesznek (pl. Magyarországon). Az Európai Unió demokratikus életében az uniós polgárok részvételének megkönnyítése, minél aktívabbá tétele hosszú távon járulhat hozzá az EU képviseleti demokráciájának erősítéséhez, ezért további cselekvéseket szükséges tenni a részvétel és a választói névjegyzékbe felvettek számának növekedése érdekében.
4.
Prioritásként határozza meg a Stockholmi Program is a polgárok választójogának ösztönzését, erősítését, hogy közelebb kerüljenek Európához,4 valóban magukénak érezzék az Európai Uniót. Az aktív és passzív választójog népszerűsítésében és erősítésében a helyi és regionális önkormányzatok a legfontosabb információs csatornák, ők állnak a legközelebb a polgárokhoz, lakosokhoz, elsődlegesen járulva hozzá a részvételi demokrácia növeléséhez és az európai integrációból eredő előnyök megértetéséhez.
1
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 39–40. cikke, (2010/C 83/02) és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 20. cikk (2) bek. b) pont.
2
94/80/EK irányelv; 93/109/EK irányelv.
3
COM(2012) 99 végleges; COM (2010) 605 végleges.
4
(2010/C 115/01).
CdR 1652/2012 HU-AE/nk
.../...
-35.
Fontos, hogy a területi együttműködések támogatásával közelebb hozzuk a polgárokhoz az európai projekteket, különösen, amelyek az uniós polgárságból eredő jogokat erősítik, növelik az uniós polgárság jelentőségét az emberek életében, mint az Európa a Polgárokért program és az Alapvető Jogok és Polgárság program, amelyek segítik az uniós joggal és politikákkal kapcsolatos tájékozottságot, konferenciákon, szemináriumokon, képzéseken, jó gyakorlatok cseréjén, együttműködési tevékenységeken keresztül.
6.
A lakóhely szerinti tagállamban az európai választásokhoz viszonyítva átlagosan nagyobb 5 számban szavaznak helyi választásokon. Ez gyakran általában a politika iránti érdektelenség hiányával, a választási célokról, jelöltekről, pártokról való kevés információval, vagy nyelvi korlátokkal magyarázható, de általános érdeklődési hiány is jelen van, mert az emberek választóvonalat látnak a mindennapi életük és az EU között. Néhány tagállamban regionális választások is vannak, amelyeket az országos és helyi választásoktól külön tartanak.6 Folyamatos feladat, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, cselekvésekkel a polgárokat folyamatosan közelebb hozzuk az Európai Unióhoz.
7.
Továbbra is kihívást jelent a helyi önkormányzati választásokon is a választási részvétel növelése, teljes körű megvalósítása a választásra jogosult uniós polgárokat illetően. Érdekeltté szükséges tenni őket a részvételben az adminisztratív akadályok megszüntetésével, a választói névjegyzékbe felvétel egyszerűsítésével, valamint a bővülő tájékoztató tevékenységek, uniós projektek felhasználásával, hangsúlyt helyezve az ifjúságra is, az iskolák, felsőoktatási intézmények bevonásával. A helyi és az EP választásokon való részvétel tudatosságának növeléséhez a különböző generációk megszólítása, egy közösségbe (helyi és EU) tartozás érzésének, előnyeinek megismertetése projektekben, választási szituációs helyzetek eljátszásával, tapasztalatcserékkel, valamint információs csatornákon keresztül jelentős mértékben járulhat hozzá a „miért érdekem részt venni?” kérdés megértéséhez.
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA FŐ ÜZENETEI A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 8.
elkötelezett a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség előmozdítása és az uniós polgárság népszerűsítése mellett;
9.
üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy lebontsa az uniós polgárság jogainak gyakorlása előtt álló akadályokat;
5
Néhány főváros kivétel az utóbbi választások tekintetében: Athén, Budapest, Koppenhága és Riga.
6
Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Szlovákia.
CdR 1652/2012 HU-AE/nk
.../...
-410.
kiemeli annak jelentőségét, hogy a polgárok részt vegyenek az Európai Unió demokratikus életében, amely az összetartozás érzésének fontos alapja. Az uniós polgárság a polgároknak az európai integráció folyamatába való bevonása révén közrejátszik az európai demokrácia megteremtésének elősegítésében;7
11.
hangsúlyozza az uniós polgársággal járó jogok teljes körű érvényre juttatását, ösztönzi az uniós polgárok helyi és politikai életben való részvételét, választójoguk gyakorlását, tiszteletben tartva a szabadságukat, hogy maguk dönthessék el, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyhatósági választásain;
12.
ismételten kiemeli, hogy a ténylegesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a polgárok érdekeit szolgáló térség létrehozása nagy jelentőséggel bír a fokozott mobilitású világban;8
13.
üdvözli a Bizottságnak a Régiók Bizottságával, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal, azok szövetségeivel a választójog érvényesítésével összefüggő, közvetlen párbeszéd érdekében történő informális platform kialakítására irányuló szándékát;
14.
fontosnak tartja az uniós polgárok jogállásukkal kapcsolatos tudatosságának erősítését;9 az uniós polgárságból eredő jogokkal kapcsolatos ismeretek bővítését, tájékoztatást segítő európai projektek, uniós pénzügyi eszközök lehetőségeinek támogatását, különös tekintettel a Jogok és Polgárság, valamint az Európa a Polgárokért programokra;
15.
javasolja az uniós polgárok választójogának gyakorlására irányuló közigazgatási eljárások egyszerűsítését, különösen a választójogi névjegyzékbe vétel tekintetében;
ESZMECSERE, JAVASLAT Számos tagállam tett célzott intézkedéseket tájékoztatásra az uniós polgárok választójoga gyakorlásához, ugyanakkor a városok, települések között a választási részvételi arány nagy eltéréseket mutat. A gyakorlat szerint, ha az általános (vagy tartományi, regionális) és önkormányzati választásokat együtt tartották, akkor a választási részvétel növekedett.10 Megfontolásra javasolt a helyi önkormányzati választások időpontjának összekapcsolása az európai parlamenti választásokkal (költségcsökkentést is jelentene), a választói névjegyzékbe vétel szabályainak egyszerűsítése és célszerű megvizsgálni öt éves mandátum meghatározását – a nemzeti sajátosságok és a nemzeti szuverenitás figyelembe vételével – egy többlépcsős igazítási folyamat
7 8 9 10
CdR 355/2010. CdR 201/2009. CdR 355/2010. Pl. Berlin, amely egyúttal tartomány is; Róma 2008; Koblenz 2009, Egyesült Királyság 2010.
CdR 1652/2012 HU-AE/nk
.../...
-5kialakításával az EP választások évéhez a tagállamokban. Ez is hozzájárulhatna az eddig tapasztalt érdektelenség javításához. Magyarországon például 2014-ben lesznek az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választások (megjegyezve, hogy nem azonos napon, időpontban) és az új Alkotmány értelmében a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a 2014-es önkormányzati 11 választástól kezdődően öt évre választják. A CIVEX szakbizottság tagjai számára a 2012. szeptember 24-i eszmecsere a következő kérdések köré szerveződik. 1.
Mi a véleménye az európai parlamenti és önkormányzati választások összekapcsolásáról, azonos időpontban tartásáról? Hogyan ítéli meg az öt éves mandátumok kérdését az egységesítés irányába?
2.
Hogyan tudják a helyi önkormányzatok a nagyvárosok, kisvárosok és települések közötti választójogi részvételi arányokat egyensúlyba hozni és együttesen növelni a helyben lakó uniós polgárok bevonásával? Milyen cselekvéseket szükséges tenni a választási névjegyszékbe felvett uniós polgárok számának növekedése érdekében?
3.
A többszintű kormányzás elve alapján milyen együttműködés valósul meg a kormányzati szintek között a választójog feltételeit tartalmazó nemzeti szabályok alkalmazásának tapasztalatai alapján felmerülő esetleges problémák megoldására, szakmai javaslatok figyelembevételére?
4.
Mi a tapasztalata az uniós programok (Európa a Polgárokért program 2007–2013, Alapvető Jogok és Polgárság program (2007–2013) hatását illetően az uniós polgárok jogainak megismerésében, gyakorlásában? Milyen elvárások fogalmazódnak meg a következő EU költségvetési ciklusra (2014–2020) a nevesített programok tekintetében?
5.
Hogyan ítéli meg a helyi önkormányzati választásokon az uniós polgárok választójogára vonatkozó 94/80/EK irányelv tagállami korlátozási lehetőséget adó rendelkezéseit, azok fenntartását aktív és passzív választójog gyakorlására vonatkozóan? Amelyik tagállamban nincs korlátozás, vannak-e pozitív és negatív tanulságai a helyi önkormányzat működtetése, feladatok ellátása szempontjából annak, ha önkormányzati tisztséget uniós polgár tölt be nem helyi állampolgárként?
6.
A kettős állampolgársággal rendelkező (EU- és nem EU-ország állampolgára) személyek esetében a lakóhely szerinti EU-tagállamban hogy alakul a választójog gyakorlása? Van-e tapasztalat arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben uniós polgárként él a választójogával, mint uniós alapvető joggal? _____________
11
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 35. cikk (2) bek.
CdR 1652/2012 HU-AE/nk
