EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 602 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Menetrend az euróövezet nemzetközi fórumokon való egységesebb külső képviseletének megteremtéséhez
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
A gazdasági és monetáris unió megvalósítása érdekében uniós és euróövezeti szinten a nagyobb mértékű felelősségvállalásnak és integrációnak együtt kell járnia az intézményi megerősítéssel. Azon területek egyike, ahol e célkitűzés megvalósítása érdekében a Szerződés kifejezetten előírja konkrét lépések megtételét, és ahol ezek már ma megtehetők, az euróövezet külső képviselete. Az euróövezet egy nemzetközi politikai felelősséggel bíró nagy, nyitott gazdaság. Az euróövezet gazdasági és pénzügyi súlyának1, valamint az egységes monetáris és árfolyampolitika létezésének köszönhetően az euróövezet szakpolitikai döntései és gazdasági folyamatai egyre fontosabbá válnak a világgazdaság számára. Az euró egy sikeres és stabil valuta, melyet 19 EU-tagállam és több mint 330 millió uniós polgár használ. Az euróövezet tagjainak árstabilitást biztosít és védelmet nyújt számukra a külső instabilitással szemben. A jelenlegi válság ellenére továbbra is a világ második legfontosabb valutája, a világ devizatartalék-állományának majdnem egynegyedét adja, és a világon csaknem hatvan ország és terület köti hozzá közvetlenül vagy közvetve saját valutáját. Az elmúlt években jelentősen nőtt az euróövezet politikai súlya. Az európai szemeszter, együtt az ún. hatos csomag és a kettes csomag2, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés3 elfogadásával integrálta, erősítette és szélesítette a makrogazdasági és költségvetési jelentőséggel bíró, alapvető fontosságú területeken alkalmazott tagállami politikák uniós szintű felügyeletét. Létrejött az Európai Stabilitási Mechanizmus mint az euróövezeten belüli tagállamok állandó válságrendezési mechanizmusa. Az Unió kialakította ezenkívül az euróövezeti bankok központi felügyeletét és szanálását biztosító és az összes tagállam előtt nyitva álló bankúniót. Azonban az Unió euróövezetre vonatkozó hatásköreinek gyakorlásában megnyilvánuló külső képviselete (a továbbiakban: az euróövezet külső képviselete) nem tartott lépést ezekkel a fejleményekkel. Ez korlátozza az euróövezet nemzetközi pénzügyi szervezetekben való hatékony fellépését. Az euróövezet további belső integrációja terén tett előrelépést a külvilág felé is közvetíteni kell, különösen az egységes külső képviselet felé tett lépések révén. A külső képviseletet koherensebbé kell tenni annak érdekében, hogy az euróövezet aktívabb szerepet játszhasson a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, és hogy hatékonyabban alakíthassa a globális pénzügyi infrastruktúrában betöltendő jövőbeli szerepét. Ez az elképzelés már ismertetésre került kiemelt területként a Bizottság valódi, szoros gazdasági és monetáris unióról szóló tervezetében4. Az öt elnök 2015. júniusi, a gazdasági és monetáris unió jövőjéről szóló jelentésében5 hangsúlyozottan szerepel, hogy az erősebb nemzetközi fellépés integráns részét képezi az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás javítását célzó jelenlegi erőfeszítéseknek. Ahogy a gazdasági és monetáris unió a gazdasági, pénzügyi és költségvetési unió felé halad, úgy kellene egyre jobban egységesíteni a külső képviseletét is.
1
Az Unió, amikor azon tagállamokra vonatkozó hatásköreit gyakorolja, amelyeknek pénzneme az euró, a Szerződésekkel összhangban (EUMSZ, VIII. cím, 4. fejezet). 2 http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-318_nl.htm. 3 Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról, 2012. február 1. http://www.consilium.europa.eu/european-council/pdf/Treaty-on-Stability-Coordination-and-GovernanceTSCG/ . 4 A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – COM(2012) 777., 2012. november 30., http://ec.europa.eu/archives/commission_2010-2014/president/news/archives/2012/11/pdf/blueprint_hu.pdf. 5 Az öt elnök jelentése: Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása, 2015. június 22., http://ec.europa.eu/priorities/economic-monetary-union/docs/5-presidents-report_hu.pdf".
2
Az Európai Parlament szintén sürgette az euróövezet egységes külső képviseletét6. Jelentős előrelépés történt az Unió erősítése, továbbá az euróövezet számos nemzetközi gazdasági és pénzügyi fórumon való külső képviselete terén, azonban további lépésekre van szükség a valódi, egységes külső képviselet megteremtése felé. Ez a közlemény menetrendet határoz meg az EMU egységesebb külső képviseletének megteremtéséhez, amely a Tanácson és az Európai Parlamenten belüli konszenzus alapjául szolgálhat. Ennek a folyamatnak fokozatosan kell történnie. Az euróövezet külső képviselete még mindig jelentősen széttöredezett a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) belül, mely a hiteleszközei és felügyeleti tevékenysége révén a globális gazdasági kormányzás nélkülözhetetlen szereplője. A Bizottság ezért ezzel párhuzamosan az euróövezet IMF-en belüli egységes képviseletét megvalósító intézkedéseket meghatározó jogalkotási javaslatot terjeszt elő. Ez nem befolyásolja azokat a jövőbeni fejleményeket, amelyek szükségessé tehetik az euróövezet más nemzetközi fórumokon való képviseletének megerősítését.
2.
AZ EURÓÖVEZET JELENLEGI KÉPVISELETE A NEMZETKÖZI FÓRUMOKON
Az euróövezet külső képviselete az IMF-ben – a fontos euróövezeti érdekek ellenére – jelenleg nagymértékben széttöredezett és nem túl hatékony. Az IMF a hiteleszközei és felügyeleti tevékenysége révén a globális gazdasági kormányzás és pénzügyi irányítás alapvető pillére. A Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt kulcsszerepet játszott a pénzügyi és államadósság-válság sújtotta tagállamok megmentésére irányuló programok kidolgozásában és végrehajtásában. Ezen túlmenően a gazdaságpolitikai koordináció irányítási kereteinek erősödése, valamint a pénzügyi szabályozás és felügyelet nagymértékű közelítése a bankunió terén azt jelenti, hogy az IMFnek az euróövezetben folytatott felügyelet és válságkezelés értékelése során a jövőben jelentősen túl kell lépnie a nemzetállami perspektíván. Az euróövezet hatékony képviseletével egységes euróövezeti álláspontot lehetne kialakítani az IMF-ben a gazdaság- és fiskális politika, a makrogazdasági felügyelet, az árfolyam-politikák és a pénzügyi stabilitás kérdéseiben. A koherensebb képviselet a harmadik országok számára is előnyös lenne, különösen azért, mert az euróövezet erősebben és következetesebben tudna hozzájárulni a globális gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosításához. E háttér előtt ez a közlemény, a vele elfogadott jogalkotási javaslattal együtt, az IMF-re összpontosít, az euróövezet külső képviselete megerősítésének első lépéseként. Az Unió, különösen pedig az euróövezet megfelelő képviselete biztosításának célkitűzése nyilvánvalóan túllép az IMF-en és számos más, releváns nemzetközi fórum tekintetében, melyek közül néhány lentebb szerepel. A G7- és a G20-csoportban való megfelelő képviselet olyan eszközöket nyújt az Uniónak és az euróövezetnek, amelyekkel hozzájárulhatnak a globális szakpolitikai menetrendhez és elősegíthetik az olyan kulcsfontosságú területeken jelentkező globális kihívásokra adandó európai megoldásokat, mint a makrogazdasági politika koordinációja, a pénzügyi szabályozás reformja és az adózási átláthatóság. A G7-országok vezetőinek szintjén az Uniót és az euróövezetet az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke képviseli. A G7-országok pénzügyminisztereinek és központibank-elnökeinek szintjén az euróövezetet az eurócsoport 6
Az Európai Parlament 2011. október 25-i állásfoglalása a globális gazdasági kormányzásról (2011/2011(INI), http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+TA+P7-TA-20110457+0+DOC+PDF+V0//HU.
3
elnöke, a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) képviseli. A G20-országok állam- és kormányfőinek szintjén az Uniót és az euróövezetet az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke képviseli. A Bizottság és az EKB képviseli az euróövezet álláspontjait, amikor a G20csoport az euróövezet hatáskörét érintő kérdésekkel foglalkozik a pénzügyminiszterek és a központi bankok elnökeinek ülésein. A Pénzügyi Stabilitási Tanács koordinálja a pénzügyi szabályozással kapcsolatos nemzetközi munkát és politikailag a G20-csoportnak számol el. A Bizottság és az EKB az Unió joghatóságát képviselő tagok. A Bizottság tagja a Pénzügyi Stabilitási Tanács Szanálási Irányító Csoportjának is. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsban való képviselet révén hozzá lehet járulni a hatékony szabályozási és felügyeleti politikák fejlesztéséhez és végrehajtásához, valamint a pénzügyi rendszereket érintő hiányosságok globális pénzügyi stabilitás érdekében történő kezeléséhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) néhány esetben az euróövezetet érintő kérdéseket vitat meg, mint pl. legutóbb a nemzetközi adósságátütemezés keretét. Az ENSZ Közgyűlése 2011-ben elfogadta az A/65/276 határozatot, mely megerősítette az Unió megfigyelői státuszát és bővítette az ENSZ Közgyűlés munkájában való részvételi jogait, többek között lehetővé téve az EU (és tagállamai) nevében történő, a más nagy csoportokkal egyenjogú felszólalást, javaslatok benyújtását és a minden szeptemberben megrendezendő általános vitán való részvételt7. Megerősített megfigyelői státusza mellett az Unió – egyetlen nem állami szereplőként – részese több mint 50 ENSZ multilaterális megállapodásnak és az ENSZ keretében kötött egyezménynek. Az OECD rendszeresen gazdasági felméréseket készít az euróövezetről. Az Uniónak különleges státusza van az OECD-ben és a tagokat megillető előjogokkal azonos előjogok illetik meg, két kivétellel: az Uniónak nincs szavazati joga és nem fizet az alapokmányban előírt hozzájárulást az OECD költségvetésébe. Az Unió számos OECD-bizottság teljes jogú tagja, ideértve a Fejlesztési Támogatási Bizottságot is. A Világbank tevékenységében nem fókuszál kifejezetten az euróövezetre. Magának az Uniónak nincs képviselete a Világbank igazgatótanácsában. A Bizottság megfigyelői státusszal rendelkezik a Fejlesztési Bizottságban (vagyis miniszteri szinten). Összefoglalva, az Unió és/vagy az euróövezet képviselői – az IMF kivételével – minden fent említett olyan fórumon jelen vannak, amely kifejezett euróövezeti fókusszal rendelkezik. Ez azonban nem mindig biztosítja azt, hogy az euróövezet egységes hangon szólaljon meg. Az euróövezeti érdekek képviselete különösen akkor hatékony, ha az álláspontokat előzőleg megfelelően koordinálták, azonban a gyakorlatban nem mindig ez a helyzet. Tekintettel a globális pénzügyi architektúra dinamikus jellegére, az euróövezet megfelelő külső képviseletét az újonnan létrejövő nemzetközi pénzügyi szervezetekben is biztosítani kell. A külső képviselet kérdése felmerült például az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankon (AIIB) belül új választócsoportok kialakításáról szóló viták keretében, ahol 14 tagállamot (melyek közül 10 euróövezeti tag) fogadtak el alapító tagként.
3.
AZ IMF-EN BELÜLI HATÉKONYABB KÜLSŐ KÉPVISELET AKADÁLYAI
Manapság számos szervezeti vagy intézményi tényező hátráltatja – sőt, akadályozza – az euróövezet hatékony külső képviseletét és az IMF-en belüli egységes álláspont kialakítását. Nagymértékű széttöredezettség a tagállamok között
7
http://www.unbrussels.org/images/pdf/2011/A_RES_65_276.pdf.
4
Az euróövezeti tagállamok IMF ügyvezető igazgatóságában való jelenlegi széttöredezettsége – ahol 19 euróövezeti tagállam jelenleg hat választócsoportra8 és két közös helyre van elosztva – gyengíti az euróövezet hatékony képviseletét az IMF-ben. Azon euróövezeti tagállamok, amelyek harmadik országokkal vannak választócsoportokban, gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy közös euróövezeti álláspontokat támogassanak, vagy közös euróövezeti nyilatkozatokat írjanak alá, tekintettel arra, hogy a választócsoportjukban eltérő vélemények vagy belső szabályok vannak érvényben. Ennek eredményeként a tagállamok gyakran nem tudják képviselni a közös álláspontokat az olyan kulcskérdésekben, mint pl. az IMF-kvóta, a kiigazítási programok, a felügyelet vagy más szakpolitikai kérdések. Ennek eredményeként gyengül az euróövezet képviselete, akadályok gördülnek a közös álláspontok hathatós képviselete elé, melyek ezáltal megnehezítik az egységes euróövezeti menetrend és a közös prioritások előterjesztését. Az euróövezet egészének elégtelen képviselete Az euróövezetnek jelenleg nincs kijelölt, hivatalos mandátummal rendelkező képviselője, aki az IMF ügyvezető igazgatóságában képviselné és megvédené az euróövezet politikáját és érdekeit. Ezt a feladatot jelenleg az EURIMF elnöke9 látja el. A mostani felépítés nem veszi figyelembe az euróövezet belső irányításában az elmúlt években bekövetkezett jelentős változásokat. A széttöredezett képviselet és az a tény, hogy az euróövezetnek nincs az IMF ügyvezető igazgatóságában az euróövezet képviseletére egyértelmű mandátummal rendelkező hivatalos képviselője, ellentétes az IMF euróövezetre mint egészre helyezett megnövelt fókuszával, melynek során az IMF figyelembe veszi a nemzeti felügyeletben az euróövezet aspektusait és olyan közös euróövezeti politikákat értékel, mint a makrogazdasági politikák kombinációja, a pénzügyi szabályozás reformja, vagy a bankúnióval kapcsolatos kérdések. Jelenleg csak az EKB rendelkezik megfigyelői státusszal az IMF ügyvezető igazgatóságában, ahol részt vehet a monetáris feladataival kapcsolatos bizonyos kérdések megvitatásában. Ezért az euróövezet képviselete tovább erősíthető, nevezetesen egy kijelölt euróövezet-képviselő révén, aki az euróövezetet érintő összes kérdéssel foglalkozna. Elégtelen koordináció az euróövezet szintjén Az euróövezet gazdasági és monetáris unió – különösen pedig az IMF-kérdések – kontextusában való nemzetközi szintű képviseletéről az Európai Tanács 1998-ban Bécsben megrendezett találkozóján állapodtak meg. Jelenleg a koordináció csupán uniós szinten valósul meg, az euróövezet szintjén nincs koordináció. Az IMF szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos közös üzenetek egyeztetése a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban (EFC) és annak IMF-kérdésekkel foglalkozó állandó munkacsoportjában (SCIMF) történik. A közös üzeneteket ezt követően továbbítják a tagállamok alapbeli képviselőinek (EURIMF) az IMF igazgatósági üléseire. A tagállamok képviselői ezt követően dönthetnek közös nyilatkozatok kiadásáról. Erre rendszerint olyan kérdések esetében kerül sor, mint pl. az euróövezet felügyelete és az Unió pénzügyi ágazatát értékelő program (FSAP). Más kérdésekben azonban ez nem jellemző, ilyenkor a tagállamok
Egy IMF-választócsoport az alap tagországainak egy csoportja, melyeket egyetlen ügyvezető igazgató képvisel az IMF ügyvezető igazgatóságában. A Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) struktúrája tükrözi az IMF ügyvezető igazgatóságának és a 24 választócsoportjának struktúráját. 9 2007. július 1-jétől az EURIMF elnökét konszenzussal választják meg az IMF-ben tagsággal rendelkező összes uniós tagállam képviselői egy két éves időszakra, függetlenül az aktuális tanácsi elnökségtől. Feladatai közé tartozik az EURIMF-találkozók előkészítése és elnöklése, egyeztetett uniós/euróövezeti álláspontok és elnökségi nyilatkozatok ismertetése az ügyvezető igazgatósági üléseken, valamint az IMF-vezetőséggel való kapcsolattartás. Azonban megjegyzendő, hogy az EURIMF elnökének megválasztott ügyvezető igazgató elsődleges szerepe továbbra is az, hogy a saját választócsoportját képviseli. 8
5
eseti alapon egyeznek meg. Az üzenetek koordinálására az euróövezet programországaival és a tagállamokkal folytatott, IV. cikk szerinti konzultációk esetében is sor kerül. Az utóbbi években jelentős haladás történt a koordináció területén a következők révén: a 2007-ben megerősített koordinációs mechanizmusok, az EURIMF elnökének megválasztása, az EFC/SCIMF és az EURIMF közötti kapcsolat javítása, továbbá az EURIMF-tagok közötti koordináció növelése az ügyvezető igazgatóság stratégiáinak területén. Azonban a jelenlegi koordinációs mechanizmusok továbbra is korlátokba ütköznek. Több példa is van arra, hogy a kulcsfontosságú IMF-ügyeket illetően a koordináció nem volt optimális, vagy arra, hogy a tagállamok inkább a nemzeti álláspontjaikat támogatták a közös uniós álláspont megvédése helyett. Ez gyengíti a tagállamok képességét, hogy az IMF-ben keresztülvigyék a közös euróövezeti érdekeket.
4.
LÉPÉSEK AZ EURÓÖVEZET IMF-EN BELÜLI EGYSÉGESEBB ÉS
HATÉKONYABB KÜLSŐ KÉPVISELETE FELÉ
Tekintettel az IMF globális gazdasági kormányzásban és pénzügyi irányításban betöltött kulcsszerepére, a jelenlegi helyzetben nagyobb koherenciára és az euróövezet egységes fellépésére van szükség az IMF-ben. Az euróövezet IMF-en belüli egységesebb és hatékonyabb külső képviseletét szolgáló intézkedéseket késedelem nélkül kell meghatározni és azokról megállapodni, de azokat lépésről lépésre kell végrehajtani, hogy valamennyi érintett szereplő – uniós és nemzetközi szinten – megtehesse a szükséges jogi és intézményi kiigazításokat. A cél egy háromágú megközelítés: i. a koordináció erősítése az euróövezeti tagállamok között, ii. az euróövezet IMF-en belüli képviseletének javítása, és iii. amint elvégzik az IMF igazgatásának szükséges kiigazításait, egységes képviselet megteremtése és közös euróövezeti hely létrehozása. Az euróövezet megerősített képviseletének – bár az euróövezetre fókuszál – meg kell őriznie, és ahol az lehetséges, még erősebbé kell tennie a koordinációt a nem euróövezeti tagállamokkal az egységes piac és az Unió egésze integritásának megőrzése érdekében. Erősebben kell együttműködni más IMF-tagokkal is. 1) A koordináció erősítése az euróövezeti tagállamok között a) Erősíteni kellene az euróövezet IMF-kérdésekre vonatkozó jelenlegi koordinációs mechanizmusait. A tagállamok 2007-ben megállapodtak abban, hogy közös euróövezeti nyilatkozatokat dolgoznak ki az euróövezet közös politikáját közvetlenül és kizárólagosan érintő kérdésekben. Ezt a megállapodást oly módon kell megerősíteni és kiterjeszteni, hogy az tartalmazzon követelményt az IMF-politikával, valamint az országokat érintő vagy felügyelettel kapcsolatos összes, az euróövezet szempontjából fontos kérdésekkel kapcsolatos közös nyilatkozatok szisztematikus megtételére vonatkozóan. A válság megmutatta, hogy kiemelt fontosságú az euróövezet számára az egységes fellépés, mindenekelőtt az IMFprogramokkal, a finanszírozási megállapodásokkal és a válságkezelő politikákkal kapcsolatban. A fokozott koordináció bővíteni fogja azon kérdések körét, amelyekkel kapcsolatban az euróövezeti tagállamok közös nyilatkozatokat adnak ki az ügyvezető igazgatóságnak. A jelenlegi koordinációs mechanizmusokat és struktúrákat a következőképp kellene fejleszteni: 1.
Rendszeres konzultációs keret létrehozása: A dokumentumok Bizottság és IMF közötti szisztematikus cseréje egy 1972-es megállapodáson alapul. A Bizottság ezt a 6
megállapodást aktualizálni szándékozza és rendszeres konzultációs keret létrehozását javasolja a jelenlegi közös érdekek figyelembe vétele érdekében. Ez maga után vonja az euróövezetet érintő horizontális kérdésekről elkészített belső dokumentumok (pl. a IV. cikk szerinti jelentések az euróövezet és az uniós/euróövezeti tagállamok részére, az euróövezeti tagállamok pénzügyi ágazatát értékelő programok (FSAP), valamint az Unióval és az euróövezeti programországokkal kapcsolatos dokumentumok) továbbítását, aminek egyidejűleg kell történnie az érintett dokumentumok ügyvezető igazgatóknak történő továbbításával. 2.
A koordinációs infrastruktúra fejlesztése: Az EFC IMF-albizottságát (SCIMF) az EFC nemzetközi pénzügyi szervezetekkel foglalkozó albizottságává kell átalakítani. Jelenleg az euróövezet szempontjából releváns, IMF-fel kapcsolatos kérdéseket közvetlenül az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportban (EWG) vitatják meg. Mérlegelni kellene egy euróövezeti összetételű SCIMF/EFC albizottság létrehozását. Ez az „Euro SCIMF” az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportnak (EWG) számolna be. Hasonlóképpen létre kellene hozni Washingtonban (D.C.) egy euróövezeti összetételű EURIMF-et a jelenleg már működő EU EURIMF mellett.
3.
Az IMF-kérdésekre vonatkozó, meglévő koordinációs mechanizmusok kiigazítása – Brüsszel: Meg kell erősíteni az IMF-koordinációval kapcsolatos jelenlegi koordinációs mechanizmusokat. A koordináció körét ki kell terjeszteni az euróövezet számára releváns összes kérdésre. Követelményt kellene bevezetni arra vonatkozóan, hogy egyéni tagállami nyilatkozatok helyett szisztematikusabban adjanak ki közös nyilatkozatokat. Ez az aktualizálás tartalmazhatná még a következőket: a koordináció előrelátóbb tervezése egy közös EURIMF/SCIMF munkaprogram formájában, az IMF-kérdésekre helyezett nagyobb fókusz az EFC/EWG és az Ecofin/eurócsoport napirendjeiben, valamint az EURIMF elnökének rendszeresebb jelentéstétele az EFC/EWG számára. Az eurócsoportnak közös nyilatkozatokat kellene kiadnia olyan IMF-kérdésekről, amelyekben döntő fontosságú az euróövezet egységes politikai álláspontja.
4.
A koordináció fokozása – Washington (D.C.): A brüsszeli munkamódszerek változásainak meg kell jelenniük a washingtoni (D.C.) EURIMF munkamódszereiben is, mint pl.: i. rendszeres EURIMF-találkozók az euróövezet szempontjából releváns kérdésekről az IMF munkaprogramja alapján. Ez az előrelátó tervezés segítené a Brüsszelben folytatott munka célirányosabb alakítását is; ii. közös nyilatkozatok szisztematikus kiadása, iii. amikor nem lehetséges közös nyilatkozatot kiadni, biztosítani kell, hogy az olyan közös euróövezeti politikákkal – mint a fiskális és monetáris politikával – kapcsolatos közös üzeneteket felhasználják a tagállamok által kiadott egyéni nyilatkozatokban, iv. az EURIMF tagjainak szisztematikusabban kellene megállapodniuk az ügyvezető igazgatóság közös stratégiáiról. A tagállamoknak elkötelezetten tartózkodniuk kellene attól, hogy az ügyvezető igazgatóságban egymásnak ellentmondó véleményeknek adjanak hangot.
b) Az euróövezet IMF-kérdésekkel kapcsolatos koordinációs mechanizmusainak erősítését a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek való elszámoltathatóság javításának kell kísérnie. Az IMF tavaszi és éves találkozóin kiadott jelenlegi nyilatkozatokat fel kell váltani az eurócsoport nyilatkozatával. Az Európai Parlamentet teljes mértékben tájékoztatni kell ezekről a nyilatkozatokról. 2) Az euróövezet képviseletének javítása az IMF-választócsoportok átrendezése révén A választócsoportokat fokozatosan át kell rendezni az IMF-ben kizárólag euróövezeti választócsoportok létrehozása céljából. Az erre irányuló munkát a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Ez a lépés nagyobb súlyt adna az ügyvezető igazgatóságban az euróövezet
7
fellépésének és növelné hatékonyságát, továbbá elősegítené azt is, hogy az euróövezet kulcsszereplővé váljon az IMF-politikák és -stratégiák alakításában. Az IMF-en belül gyakran több a közös érdek a tagállamok és az euróövezeti tagállamok között, mint más IMF-tagállamokkal. Ugyanakkor az Unió szoros kapcsolatokat ápol olyan uniós tagjelölt és szomszédos országokkal, amelyek az Unióval közös érdekeket osztanak. Ezeket a kapcsolatokat meg kell őrizni az IMF választócsoportjainak átrendezésekor. A Tanácsnak meg kell állapodnia egy olyan elveket tartalmazó közös keretről, amelyek mentén megvalósítható az uniós és az euróövezeti országok IMF-en belüli csoportjainak átrendezése a szorosabb együttműködés céljából: 1) A fejlett európai országok 2010-ben vállalták, hogy két hellyel csökkentik az IMF ügyvezető igazgatósági képviseletüket legkésőbb a 2010-es kvótareform hatályba lépését követő első IMF ügyvezető igazgatósági választásig. E vállalást nagyrészt már teljesítették. A tagállamoknak úgy kell elvégezniük a többi változtatást, hogy az összhangban álljon a tagállamok euróövezeti választócsoportokba való átcsoportosításának, továbbá a képviselet koherensebbé tételének céljával. 2) Mihelyst megerősítik a 2010-es reformot, a jelenleg még mindig egy-egy hellyel rendelkező két nagy tagállam – Franciaország és Németország – választócsoportjai megnyílhatnának más európai országok előtt, a kormányzási struktúráikba való megfelelő bevonás mellett. 3) Számos uniós és euróövezeti tagállam jelenleg olyan harmadik országokkal van egy csoportban, amelyeknek gyakran alapvetően eltérő érdekeik vannak. Az ilyen tagállamoknak arra kellene törekedniük, hogy kizárólag tagállamokból álló választócsoportokba rendeződjenek. 4) Az euróövezeti tagállamoknak kevesebb számú, kizárólag euróövezeti választócsoportba kellene átrendeződniük. Továbbá, középtávon az összes tagállamnak közös választócsoportokba kellene rendeződniük, melyek – lehetőség szerint – tagjelölt és szomszédos országokat is magukban foglalnának. 5) Az utolsó lépés az lenne, hogy az euróövezeti tagállamok mindannyian egyetlen választócsoportba rendeződnének, ahogy azt a lenti 3. szakasz ismerteti. A tagállamoknak meg kellene állapodniuk arról, hogy minden IMF-ügyvezetőigazgatósági választást megelőzően, vagyis kétévente, megvitassák a Tanácsban az euróövezet IMF-en belüli képviseletének koherensebbé tétele terén elért haladást. A választócsoportok összetételének jövőbeli megváltoztatását úgy kell elvégezni, hogy koherensebbé váljon az euróövezet képviselete. 3) Lépések az euróövezet egységes képviselete felé A koordináció javításán és a választócsoportok átrendezésén kívül a Bizottság a mai napon az euróövezet egységes képviselete céljából jogalkotási javaslatot terjeszt elő az euróövezet érdekeinek IMF ügyvezető igazgatóságon belüli hatékonyabb képviselete érdekében. Ez összhangban van az öt elnök jelentésében szereplő azon megfontolásokkal, amelyek az eurócsoportnak az euróövezet érdekeinek képviselete és előmozdítása terén, továbbá egy jövőbeli euróövezeti kincstár vonatkozásában betöltendő központi szerepét ismertetik. Mihelyst megtörténnek az IMF-igazgatását érintő szükséges kiigazítások, az IMF-ben közös helyet kell létrehozni az euróövezet számára. A Bizottság a közös euróövezeti hely létrehozása határidejeként 2025-öt javasolja. Az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, és ezzel a közleménnyel együtt előterjesztett javaslat céljából a Bizottság olyan modellt javasol, 8
amelyben a tagállamok egyénileg maradnának IMF-tagok. Következésképpen – több más dolog mellett – minden egyes euróövezeti tagállam továbbra is jogosult lesz IMF-hitelre. A közös euróövezeti helyhez a következők szükségesek: i. az euróövezeti választócsoport vagy választócsoportok belső irányítására vonatkozó szabályok, és ii. koordinációs mechanizmus az IMF ügyvezető igazgatóságán belül az euróövezet nevében képviselendő álláspontokkal kapcsolatos iránymutatáshoz. Ez épülhetne a brüsszeli intézmények – többek között az eurócsoport és az EWG – továbbfejlesztett struktúráira. Átmeneti intézkedésként – a közös euróövezeti hely létrehozásáig – a Bizottság javasolja, hogy biztosítsanak megfigyelői státuszt az euróövezetnek az ügyvezető igazgatóságban. A Bizottság és az Európai Központi Bank által támogatott, a testületben már tagsággal rendelkező euróövezeti tagállam képviselője által az ügyvezető igazgatóságban képviselt euróövezet megfigyelői státusza megfelelően tükrözné az euróövezet globális gazdaságban betöltött szerepét, valamint a gazdasági kormányzásban és pénzügyi irányításban a válság óta bekövetkezett változásokat. A megfigyelői státusz lehetővé tenné az euróövezet képviselőjének, hogy az IMF ügyvezető igazgatóságának az euróövezeti politikákat megvitató ülésein hivatalosan képviselje az euróövezetet, láthatóbbá tegye az euróövezetet és élesítse az euróövezet, mint fontos globális szereplő, nemzetközi profilját. Az euróövezet előbb ismertetett képviselete és a jelenlegi képviselete közötti különbség a különleges mandátum, amellyel az eurócsoport általi megválasztása esetén az euróövezet egyetlen képviselőjét felruháznák. Jelenleg az Unió egészét az EURIMF elnöke képviseli, akit a washingtoni (D.C.) EU ügyvezető igazgatók választanak meg. Ezt a lépést az IMF-fel kötendő, az információmegosztásról és konzultációról szóló új megállapodás kísérné.
5.
MÁS
NEMZETKÖZI FÓRUMOKON VALÓ KÉPVISELET, KÜLÖNÖSEN A BANKÚNIÓVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN
Bár, amint az a 2. szakaszban szerepel, az Unió és/vagy az euróövezet képviselői az IMF-ben nincsenek jelen, de más fórumokon igen, ez azonban nem mindig biztosította azt, hogy az euróövezet egységes hangon szólaljon meg. Az euróövezeti érdekek képviselete különösen akkor hatékony, ha az álláspontokat előzőleg megfelelően koordinálták, azonban a gyakorlatban nem mindig ez a helyzet. A Bizottság ezért arra törekszik, hogy javítsa a koordinációt az összes nemzetközi fórumon belül, különösen azokon a területeken, amelyeken tovább mélyítik a gazdasági és monetáris uniót, pl. a bankúnióval kapcsolatos kérdésekben. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy a következő hónapokban jobb mechanizmusokat hozzon létre a Pénzügyi Stabilitási Tanácson belüli álláspontok koordinálására, és adott esetben más, az euróövezet szempontjából érintett, standardalkotó testületek, és lehetőség szerint az Unió egésze számára. Ezek a mechanizmusok magukban foglalhatnák pl. az érintett uniós koordinációs fórumokon kialakított közös álláspontok tiszteletben tartása melletti erősebb elkötelezettséget, a legmagasabb szinten folytatott rendszeres vitákat az álláspontokról és koordinációs kérdésekről az érintett felügyelő vagy politikai döntéshozatali szervekben, a kulcsfontosságú nemzetközi találkozók előtt és után.
6.
KÖVETKEZTETÉSEK
Erősíteni kell az euróövezet külső képviseletét annak érdekében, hogy az euróövezet aktívabb és egységes szerepet tölthessen be a nemzetközi szervezetekben és fórumokon. Az euróövezet belső irányításának erősítése terén elért eredményekre építkezve ez fontos lépést jelentene az euróövezet globális gazdaságban betöltött súlyának növelése felé. Lehetővé tenné az euróövezet részvételét a nemzetközi pénzügyi architektúra folyamatosan változó szabályainak
9
alakításában, és azt, hogy hozzájáruljon a gazdasági és pénzügyi unió külső dimenziójának megvalósításához. A fentiek alapján ez a közlemény az IMF-re összpontosít, az euróövezet külső képviselete megerősítésének első lépéseként. E célból a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének legkésőbb 2025-ig való megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi határozatot, kössön új megállapodást az IMFkérdésekről való, euróövezeten belüli koordinációról, az elszámoltathatóságot is ideértve, és kössön megállapodást egy közös keretről, amely átrendezné az euróövezeti választócsoportokat, és meghatározná azokat az elveket, amelyek mentén megvalósítható lenne a két hellyel kapcsolatban meghatározottak teljesítése a 2010-es IMF-kvóta és kormányzási reform alapján, és alakítsa át az SCIMF-et az EFC nemzetközi pénzügyi szervezetekkel foglalkozó, Brüsszelben működő valódi albizottságává, amelyen belül létrehoznának egy csak euróövezeti képviselőkből álló testületet; ugyanígy kellene eljárni a washingtoni (D.C.) EURIMF esetében is. A Bizottság törekszik valamennyi nemzetközi fórumon belül a koordináció javítására. Különösen azokra a területekre fog figyelni, amelyeken tovább mélyül a gazdasági és monetáris unió. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy a következő hónapokban jobb mechanizmusokat hozzon létre a Pénzügyi Stabilitási Tanácson belüli álláspontok koordinálására, és adott esetben más, az euróövezet szempontjából érintett, standardalkotó testületek, és lehetőség szerint az Unió egésze számára. Az elért eredmények nyomon követése és a további javításra szoruló területek meghatározása érdekében a Bizottság rendszeresen jelentést fog tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság emellett fel fogja mérni az ezen a területen kialakult helyzetet a gazdasági és monetáris unió megvalósításának második szakasza (2017 tavasza) előtt benyújtandó fehér könyvében, az öt elnök jelentésében foglaltaknak megfelelően.
10
1. táblázat: Az Unió és az euróövezet releváns nemzetközi pénzügyi szervezetekben való képviseletének áttekintése
Intézmény
Az Unió jelenlegi státusza
IMF
Az Uniónak nincs hivatalos státusza az IMF-ben. A Bizottság megfigyelői státusszal rendelkezik a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC), de az IMF ügyvezető igazgatóságában nem. Az EKB megfigyelői státusszal rendelkezik a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC) és az igazgatóságban. Vezetői szinten az Uniót közösen a Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke képviseli. A G7-csoport pénzügyminisztereinek találkozóin az Uniót a Bizottság, az EKB és az eurócsoport elnöke képviseli. Az Unió teljes jogú tagja a G20-csoportnak. Vezetői szinten az Uniót közösen a Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke képviseli. A G7csoport pénzügyminisztereinek találkozóin az Uniót a Bizottság, a Tanács elnöksége és az EKB képviseli. Az Unió teljes jogú tagja a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai a G20-országok és több más fontos gazdaság és nemzetközi szervezet.
G7-csoport
G20csoport
Pénzügyi Stabilitási Tanács OECD
Az Uniónak az OECD-ben különleges státusza van, melyet az OECDkonvenció kiegészítő első jegyzőkönyve határoz meg és értelmezését az OECD jogi szolgálatának véleménye tartalmazza. Az Uniót a tagokat megillető előjogokkal azonos előjogok illetik meg, két kivétellel: az Uniónak nincs szavazati joga és nem fizet az alapokmányban előírt hozzájárulást az OECD költségvetésébe. Az Unió teljes jogú tagja számos OECD-bizottságnak, mindenekelőtt a Fejlesztési Támogatási Bizottságnak (DAC). Világbank Magának az Uniónak nincs képviselete a Világbank ügyvezető igazgatóságában. A Bizottságnak a Fejlesztési Bizottságban megfigyelői státusza van (vagyis miniszteri szinten). Nemzetközi Az EKB teljes jogú tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának. Csak központi Fizetések bankok lehetnek a Nemzetközi Fizetések Bankjának tagjai. Bankja EBRD
Az EBRD tagjai: 64 kormány, az Unió és az Európai Beruházási Bank (EBB). Az Unió a Bank részvényese (az összes szavazat 3,05 %-át birtokolja).
11
