EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.10.29. COM(2014) 663 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Unió és Peru közötti vízummentességi megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó kritériumok Peru részéről történő teljesítéséről {SWD(2014) 328 final}
HU
HU
1.
BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR
Az 509/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (a továbbiakban: a módosító rendelet) módosította az 539/2001/EK tanácsi rendeletet2, és különösen annak mellékleteit, amelyek felsorolják a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentesülő harmadik országbeli állampolgárok országait. Tizenkilenc országot csoportosított át az I. mellékletből (vízumkötelezettség) a II. mellékletbe (vízummentesség), nevezetesen a következőket: Kolumbia, Dominikai Közösség, Grenada, Kiribati, Marshallszigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu, az Egyesült Arab Emírségek és Vanuatu. A módosító rendelet megállapította továbbá, hogy e 19 ország állampolgárainak a vízumkötelezettség alóli mentességét csak az ezen államok által az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodások hatálybalépésének időpontjától kell majd alkalmazni. A módosító rendelet (5) preambulumbekezdése kimondja, hogy a Bizottságnak a módosító rendeletben meghatározott kritériumok tekintetében tovább kell értékelnie Kolumbia és Peru helyzetét azelőtt, hogy megkezdené a tárgyalásokat az Unió és ezen országok közötti bilaterális vízummentességi megállapodásokról. A módosító rendelet valóban formalizálta (azzal, hogy a preambulumból egy új cikkbe tette át) és kibővítette azoknak a kritériumoknak a hagyományos listáját, amelyet eddig figyelembe vettek. A kritériumok nem kimerítő listája, amely ezentúl egy eseti vizsgálat alapján meghatározza azon harmadik országokat, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól, a módosító rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében található: „az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjai, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásai”. Ezzel a jelentéssel, valamint egy Kolumbiára vonatkozó, ezzel párhuzamosan elfogadott másik jelentéssel, a Bizottság a fent említett követelményt teljesíti. Mindkét jelentést a Bizottság szolgálati munkadokumentumai kísérik, amelyek bemutatják a jelentésekben foglalt következtetéseket alátámasztó részletes adatokat, és információt tartalmaznak az értékeléshez felhasznált adatforrásokról és metodológiáról. Az értékelés elkészítéséhez a Bizottság három uniós ügynökségtől kért és kapott hozzájárulást: az EASO-tól, az Europoltól és a Frontextől. Az Unió Peruban működő küldöttsége átfogó jelentést készített az EU és Peru közötti kapcsolatokról. Spanyolország, amely hagyományosan a Peruból érkező migráció által legjobban érintett tagállam, további információkkal szolgált. A perui hatóságok nagyfokú együttműködési szándékot tanúsítottak a Bizottsággal az értékelés elkészítése folyamán.
1
HL L 149., 2014.5.20., 67. o.
2
HL L 81., 2001.3.21., 1. o.
2
2.
A KRITÉRIUMOK ÉRTÉKELÉSE
Ez a jelentés nagy vonalakban követi a módosító rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumokat; értékeli továbbá a vízumliberalizációból eredő lehetséges kockázati forgatókönyveket, mielőtt ismertetné a következtetéseket. Migráció és mobilitás
2.1.
Schengeni vízum A Peruban az elmúlt években kérelmezett és kibocsátott schengeni vízumokról szóló statisztikák elemzése a következő megfigyelésekhez vezet: •
•
A korábbinál több perui szándékozik a schengeni térségbe beutazni turisztikai, üzleti célból vagy egyéb rövid tartózkodás céljából. A Peruban kiadott schengeni vízumok száma az elmúlt négy évben 21%-kal emelkedett. Miközben 2010-ben a kiadott vízumok száma 39 914 volt, 2013-re ez a szám elérte a 48 488-at. Ez az emelkedés valószínűleg az elmúlt évtizedben tapasztalt jelentős perui gazdasági növekedéshez köthető. A perui kérelmezők nagy többsége (2013-ban 93,3%-a) jóhiszemű utazónak tekinthető, aki nem jelent kockázatot, és ezért megkapja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot, míg a vízumelutasítási arány jelentősen csökkent az elmúlt négy évben, a 2010-es 11,6%ról a 2013. évi 6,7%-ra.
Jogszerű migráció Az EU+ országokban 2013-ban lakóhellyel rendelkező peruiak száma (nem számolva azokat, akik valamelyik tagállamban állampolgárságot szereztek)3 a becslések szerint kb. 206 000, jelenleg kissé több perui lakik Olaszországban, mint Spanyolországban. Az adatok azt mutatják, hogy egy főleg Spanyolországba és Olaszországba irányuló jelentős növekedési szakaszt követően jelenleg viszonylag alacsony szintű a peruiaknak az Unióba irányuló jogszerű migrációja. Ez részben a gazdasági válságnak tudható be, amely kevesebb munkahelyet és lehetőséget jelent a migránsoknak az EU+ területén, így csökkentve a vonzó tényezőket, valamint a perui gazdasági helyzet egyértelmű javulásával magyarázható, amely azt jelenti, hogy manapság a peruiak helyi munkalehetőségeket keresnek és az országon belül keresnek lehetőséget a sikeres vállalkozások kialakítására, így csökkennek a kényszerítő tényezők. A perui kormány jelenleg a visszatérő bevándorlók gazdasági és társadalmi visszailleszkedéséről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtásával segíti elő a külföldön élő peruiak hazatérését, ami meg fogja könnyíteni a peruiak hazatérését. A törvény előírja, hogy a hazatérő peruiak könnyebben juthatnak vállalkozásindítási hitelhez, a kivándoroltak adómentességet kapnak áruik behozatalára, valamint könnyebben juthatnak egyetemi tanulmányi ösztöndíjhoz és tanulmányi hitelekhez, továbbá lakáscélú kölcsönökhöz és a közfinanszírozott egészségbiztosításhoz. Amíg Peru gazdasága továbbra is a jelenlegi arányban növekszik, – az elmúlt 10 évben a GDP átlagosan több mint 6%-ot növekedett – a peruiak számára kevesebb lesz az ösztönző erő a 3
E jelentésben a „teljes EU” fogalmába eltérő megjelölés hiányában nem tartozik bele az Egyesült Királyság és Írország, mivel ez a két ország nem vesz részt az EU közös vízumpolitikájában. A „teljes EU+” fogalom ugyanakkor magában foglalja, a négy schengeni társult országra (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) vonatkozó adatokat.
3
kivándorlásra. A jelenlegi uniós gazdasági helyzet, valamint a földrajzi távolság és a már letelepedett közösségek miatt az elmúlt években a peruiak jogszerű migrációja nagyobb mértékben irányul az Egyesült Államokba, mint az EU-ba. Illegális migráció A beléptetések megtagadásáról, a feltartóztatásokról és visszatérésről szóló adatok azt mutatják, hogy Peru nem jelentős származási ország az EU-ba irányuló illegális migráció szempontjából. Az évekkel ezelőtt jegyzett néhány negatív trend mostanra mind megszűnt, és a helyzet az elmúlt években jelentősen javult, a beléptetések megtagadása és a feltartóztatások száma egyre csökken. Az EU+ országok területén ért, illegális migrációs helyzetű peruiak száma 2013-ban 1 050 fő volt. Mivel 2008-ban ez a szám 1 950 főt tett ki, így a feltartóztatások száma csaknem felére csökkent ebben az időszakban. Több tényező lehet ennek az oka: a gazdasági visszaesés az EU-ban, különösen Spanyolországban és Olaszországban (a perui illegális migránsok fő desztinációját jelentő két fő tagállamban), amely kevesebb munkahelyet és lehetőséget jelent, miközben a jobb gazdasági feltételek Peruban a peruiakat megfelelő feltételekhez juttatják ahhoz, hogy otthon teremtsék meg a jólétet. A kiadott kiutasítási határozatok és a harmadik országokba történő tényleges visszatérések száma közötti különbséget az úgynevezett „visszatérési arány” alapján mérik. A peruiak visszatérési aránya 2008 és 2011 között nagyon alacsony volt (kevesebb mint 20%), azonban azóta fokozatosan javult (2012-ben 26,1% és 2013-ban 37,3%), így jelenleg nagyon hasonló a világszerte mért átlagos visszatérési arányhoz (36,6%). A visszatérés terén a perui hatóságokkal folytatott együttműködés a legjobban érintett tagállam, Spanyolország hatóságai szerint kitűnő4, a két ország 2004-ben migrációs együttműködési megállapodást kötött, amely kiterjed a visszatérésre is. A viszonylag alacsony visszatérési arány lehetséges okai között szerepelnek a szökésben lévő migránsok, valamint a kiutasítási határozatok ellen benyújtott fellebbezések. A Frontex szerint az EU-ra nehezedő teljes illegális migrációs nyomással összehasonlítva azok a kockázatok, amelyek a vízummentességnek a perui állampolgárok számára történő megadásából felmerülhetnek, várhatóan továbbra is meglehetősen szerények maradnak, bár az is valószínű, hogy a beléptetések megtagadásának száma emelkedni fog, mint azt más vízumliberalizációs esetek bizonyították. A viszonylag magas perui menekültáradat az 1990-es évek elején rövid életű jelenségnek bizonyult. A menedékjog iránti kérelmek az elmúlt hat évben nagyon alacsony szinten maradtak, 2013-ban csupán 105 perui menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A menekültügyi határozatok többségében ebben az időszakban elutasító döntés született. A jelenlegi alacsony szint valószínűleg továbbra is fennmarad, akár megszüntetik a vízumkötelezettséget, akár nem. A menedékjog iránti megalapozatlan kérelmek jelentős növekedése, hasonlóan ahhoz, amely az előző vízumliberalizációs folyamatokat követően bekövetkezett, nem valószínű forgatókönyv, mivel a körülmények teljesen eltérőek. Az 4
Spanyolország 2013-ban 385 kiutasítási határozatot adott ki peruiak ellen; ezt követi Olaszország 205 határozattal.
4
utazási költségek például Peru esetében sokkal magasabbak, és a perui társadalom különböző gazdaságilag marginalizált csoportjaiban nincsen múltja a menedékjog iránti nagy mennyiségű megalapozatlan kérelem benyújtásának. Más szavakkal gazdasági szempontból egyszerűen nem lenne értelme visszaélni a vízummentes rendszerrel abból a célból, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtsanak be, mivel egy család utazási költsége jelentősen magasabb, mint az EU-ban a menekültügyi eljáráshoz kapcsolódóan várható előnyök. Érdemes megjegyezni, hogy az illegális migráció bármilyen megnövekedett kockázatát, amely a perui állampolgárokra vonatkozó vízummentes utazás bevezetését követheti, részben ellensúlyozhatja az EU és Peru között az illegális migráció megelőzése és leküzdése terén folytatott együttműködés megerősítése, beleértve a visszatérés terén folytatott együttműködést, és ebben a tekintetben megfontolandó opció lenne egy visszafogadási megállapodás megkötése az EU-val. A perui úti okmányok biztonsága és a peruiakat érintő okirat-hamisítások Bár a perui hatóságok erőfeszítéseket tettek arra, hogy beépítsék a szükséges nemzetközi előírásokat nemzeti útlevelükbe, további javításokra lenne lehetőség a perui útlevelekkel kapcsolatos két kisebb technikai kérdés megoldásával kapcsolatban (nevezetesen az újraérvényesítési oldallal, valamint a személyes adatokra vonatkozó oldalon található vonalkóddal kapcsolatban). Ennek ellenére az elmúlt néhány év alatt a kormány növelte az útlevél biztonsági elemeinek számát és egyszerűsítette az útlevelek kiadásának eljárását. A perui külügyminisztérium megerősítette Peru elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben biometrikus útlevelet bocsát ki. A Superintendencia de Migraciones, amely a belügyminisztérium része és amelynek a hatáskörébe tartozik a perui állampolgárok útlevélkiadása a perui külügyminisztériummal közösen kidolgozta a feladatköröket, és a folyamatért felelős vállalkozás meghatározására közbeszerzési pályázati eljárást indítottak. A hivatalos források szerint a biometrikus útlevél megvalósításával kapcsolatos nyilvános ajánlattételre 2014 második felében kerül sor. A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy nincsenek jelentős kockázatok azzal kapcsolatosan, hogy perui állampolgárok okirat-hamisításban vennének részt vagy a perui úti okmányokat csalárd módon használnák fel. Amennyiben azonban a perui úti okmányok a jövőben vízummentes belépést biztosítanak birtokosuk számára, valószínűleg vonzóbbak lesznek a csalók számára is. Az ilyen típusú csalás azonosításához a határőrök fokozott éberségére lesz szükség. 2.2.
Bűnözés és biztonság
Perui szervezett bűnözői csoportok csak korlátozott mértékben vannak jelen az EU-ban. A latin-amerikai szervezett bűnözői csoportok műveleti bázisként az ibériai-félszigetet részesítik előnyben a kulturális, nyelvi és történelmi kapcsolatok miatt. Ott különösen a kokainkereskedelemben (Kolumbia és Peru a világ legnagyobb kokaintermelői) és a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosásában vesznek részt. A latin-amerikai szervezett bűnözői csoportok főleg a kábítószerek, túlnyomó részben a kokain előállítása és kereskedelme, valamint az euró hamisítás, a szexuális kizsákmányolás céljával történő emberkereskedelem, a vagyon elleni szervezett bűncselekmények, a fizetőkártyás csalások és a pénzmosás terén aktívak. 5
Az Europol jelentése szerint a Peruból érkező utasok számának bizonyos mértékű emelkedése miatt, a kábítószer-kereskedelemben részt vevő szervezett bűnözői csoportok nagy valószínűséggel megpróbálják kihasználni a Peru és az EU+ országok között utazó utasok számának növekedését azzal, hogy nagyobb mértékben támaszkodnak a készpénz- és drogfutárokra. A Peruból érkező mobil szervezett bűnözői csoportok szabadabban fognak tudni az EU területére beutazni vagy az Európai Unióból kiutazni. A perui szervezett bűnözői csoportok az illegális migránsokat is kihasználhatják, és hosszú távú tartózkodás legalizálására vonatkozó közvetítői szolgáltatásokat kínálhatnak nekik, amelyekért cserébe készpénz- és drogfutárként használhatják fel őket. A vízummentes rendszerek különösen hajlamosak megkönnyíteni az olyan, személyeket érintő bűnözést, mint amilyen az illegális migráció elősegítése vagy az embercsempészet. A vízummentes utazás és a schengeni térség könnyebb elérhetősége fokozhatják a szervezett bűnözői csoportok és az egyéni bűnözők mobilitását is, hiszen megszűnne az a szűrő, amelyet jelenleg a vízumkötelezettség biztosít, és azok, akik már bejutottak a schengeni térségbe, határellenőrzés nélkül továbbléphetnének az egyik országból a másikba. Peru ratifikálta az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt és az emberkereskedelemről szóló palermói jegyzőkönyvet, valamint olyan átfogó jogi kerettel rendelkezik, amely összhangban áll a nemzetközi normákkal. Perunak további erőfeszítéseket kell tennie igazságszolgáltatási rendszerének megerősítése érdekében, beleértve a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, különös tekintettel a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre.
2.3.
Gazdaság, kereskedelem és turizmus
Peru lakossága csaknem 30 millió fő. A perui gazdaság értéke 2012-ben a Világbank becslései szerint 192, 6 milliárd USD volt, amely a világ 48. legnagyobb gazdaságává teszi az országot. Az egy főre eső GNI (PPP) 2012-ben 10 770 USD volt, amely hasonló Kolumbia GNI-jéhez. Az elmúlt évtizedben Peru éves gazdasági növekedése átlagban 6,5%-os volt, a világon a legmagasabbak között. A szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya a 2004-es 59%-ról 2012-ben 25,8%-ra csökkent. A munkanélküliség kevesebb mint 9%, és az infláció is stabil, 3% körül alakul. Peru egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét az EU jelenti. Az EU emellett az ország egyik legnagyobb külföldi befektetője (az összes közvetlen külföldi befektetés 50%-a). Az EU és Peru közötti kereskedelem az elmúlt években jelentősen növekedett, és teljes értéke 2013-ban elérte a 8,8 milliárd EUR-t (Peru teljes kereskedelmének 14,1%-át). Az EU Peru harmadik legnagyobb exportpiaca (5,3 milliárd EUR, a teljes piac 16,3 %-a), amely főleg nyersanyagokból áll (ásványok, üzemanyagok, mezőgazdasági termékek), és az EU a harmadik legfontosabb származási piac a perui import számára (3,5 milliárd EUR, a teljes piac 12 %-a), amely főleg ipari termékekből (gépek és közlekedési eszközök, egyéb feldolgozott áruk, vegyi anyagok) áll. Az EU-Peru kereskedelmi megállapodást ideiglenesen 2013. március 1-je óta alkalmazzák, és az árukereskedelmi forgalom várhatóan nőni fog az elkövetkező években. A megállapodás liberalizálja az árukereskedelem közel 98%-át, széles körben biztosít piaci hozzáférést a szolgáltatások, beruházások és beszerzések számára, és közös szabályokat állapít meg a kereskedelemmel kapcsolatos területeken. Ezenfelül Peru az EU-val együtt azon 23 WTO-tag 6
közé tartozik, amely a szolgáltatások kereskedelméről szóló ambiciózus multilaterális egyezmény megkötésére irányuló tárgyalásokat folytat, amely egyezmény nagy hangsúlyt fektetne a 4. módozatra. Ebben az összefüggésben a perui üzletemberek számára biztosított vízummentes utazás erősebb kereskedelmi kapcsolatokhoz vezethet a perui és az európai vállalatok között, a perui üzletemberek uniós kereskedelmi vásárokon történő gyakoribb részvétele például nagyobb mennyiségű megrendeléshez vezethet az európai vállalatok által gyártott termékekből. Az elmúlt években nőtt a perui turisták száma az EU+ országokban. A perui hatóságok adatai szerint 2010 és 2013 között 12,9%-os emelkedés volt az EU+ területére irányuló perui turisták számában. 2013-ban az EU+ országokba induló perui turisták száma 154 349-re emelkedett5, a 2010-es 136 734-ről. 2013-ban a fő célországok a következők voltak: Spanyolország (93 121), Hollandia (33 059), Franciaország (18 203) és Olaszország (6 309).6 A Bogotában működő uniós küldöttségtől kapott információk szerint, amelyek a Peruból és Kolumbiából érkező turistaforgalom hasonló jellemzői miatt Peru esetében is érvényesek, a Kolumbia és a schengeni térség közötti útvonalakon közlekedő európai légitársaságok az utasok számának 10-20%-os növekedését várják, amennyiben a vízumliberalizáció megvalósul. Ez a becslés hasonló ahhoz, mint amelyet a kolumbiai hatóságok jelentettek a Frontexnek (+17%), és főleg a más útvonalakon történt vízumliberalizációt követően megfigyelt növekedésen alapul. Mindenesetre a Peruból érkező turisták száma minden évben emelkedik, így a vízumliberalizáció csak további lendületet adhat a Peru és az EU+ országok közötti idegenforgalomnak. Ezekre a számadatokra, valamint a múltbeli és becsült jövőbeli növekedési rátákra alapozva reálisan 200 000 és 250 000 perui turistára lehet számítani 2016ban az EU+ országokban, feltételezve, hogy 2016 lesz az első olyan teljes év, amikor a vízummentes utazás valóra válik Peru és a schengeni térség között.
2.4.
Külkapcsolatok – különösen az Európai Unióval – és emberi jogi kérdések
Külkapcsolatok Peru külpolitikájában elsősorban a szomszédaival minden fronton fenntartott jó kapcsolatok erősítésére, valamint az intenzívebb ázsiai kereskedelmi kapcsolatok kialakítására helyezi a hangsúlyt, az EU-val és az Egyesült Államokkal fenntartott jó kapcsolatok megőrzése mellett. Regionális szinten Peru konstruktív szerepet játszik.
5
Ez a szám sokkal magasabb, mint a kiadott schengeni vízumok száma. A különbség számos tényezőnek tudható be: a Peruban kiadott schengeni vízumok 30%-a többszöri beutazásra jogosító vízum; a kiutazóként nyilvántartásba vett egyes perui turisták valamely schengeni állam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezhetnek stb.
6
Meg kell jegyezni, hogy úgy tűnik, ezek a számadatok az európai területre érkezés első belépési pontját, valamint a Peru és Spanyolország, Hollandia és Franciaország közötti közvetlen repülőjáratokat, és nem szükségszerűen az utazás fő célországát tükrözik.
7
Peru tagja a négy latin-amerikai ország (Peru, Kolumbia, Chile és Mexikó) alkotta Csendesóceáni Szövetségnek, amelynek célja a gazdasági/kereskedelmi integráció erősítése, valamint emellett a migráció, oktatás, biztonság és egyéb kérdések területén folytatott együttműködés. Peru részt vesz a transz-csendes-óceáni partnerségről (TPP) folyó tárgyalásokban. Venezuelának az Andok Közösségből való visszalépését követően az Andok Közösség négy aktív tagja Peru, Bolívia, Kolumbia és Ecuador. Az Andok Közösség jelenleg átmeneti szakaszban van, és tevékenységi körét főleg a kereskedelemre, infrastruktúrára és az állampolgárok mobilitására redukálta. Peru az Európai Unió egyik legjelentősebb partnere Latin-Amerikában. Az EU a segélyek egyik legjelentősebb donora és a külföldi befektetések legnagyobb állományával rendelkezik. A kétoldalú kapcsolatok folyamatosak és szívélyesek, kiterjednek többek között a magas szintű politikai párbeszédre, a kereskedelemre és befektetésekre, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre csakúgy, mint egy továbbra is jelentős fejlesztési együttműködési keretre (a 2014-2017 közötti időszakban csak a kétoldalú együttműködésre vonatkozóan 66 millió EUR). Az uniós fejlesztési együttműködési alapok támogatják Peru arra irányuló erőfeszítéseit, hogy modernizálja az államot, erősítse a társadalmi befogadást, fellépjen a hiányos táplálkozás, valamint a kábítószer és kábítószer-kereskedelem ellen, továbbá elősegítse az alternatív fejlesztést, a termékek diverzifikálását és az ökológiai kereskedelmet. Az EU rendszeresen folytat nem hivatalos szakpolitikai párbeszédet Peruval (a 2009-ben aláírt egyetértési megállapodás keretében), amelyben az olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel foglalkoznak, mint a jó kormányzás, a külpolitika, a társadalmi konfliktusok és a nyersanyag-kitermelő iparágak, az emberi jogok és a kábítószerek. Minden évben találkozókra kerül sor a perui külügyminisztérium és más illetékes minisztériumok magas rangú képviselőinek és az uniós tisztviselők részvételével. Peru osztja az EU elképzeléseit számos globális kihívással kapcsolatosan, és hasonlóak a stratégiai érdekei (demokrácia, emberi jogok, jó kormányzás, környezet és éghajlatváltozás, kábítószer elleni küzdelem). A többoldalú fórumokon erősödik az együttműködés Peruval (mint például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa keretében vagy az éghajlatváltozással összefüggésben – Peru a házigazdája 2014-ben a COP20 konferenciának). Ezeken a többoldalú fórumokon, Peru általában támogatja az uniós álláspontot. Emberi jogok A civil társadalom részvételével Peru közép- és hosszú távú politikát hajt végre az emberi jogok védelmének fokozása érdekében. Peru olyan magas szintű intézményeket hozott létre, mint a Nemzeti Emberi Jogi Tanács és a Nemzeti Munkaügyi és a Foglalkoztatás fejlesztési Tanács, amelyek célkitűzése a civil, politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális jogok előmozdítása és védelme, és amelyek olyan különböző tevékenységeket, programokat és stratégiákat alakítottak ki és hajtanak végre, mint a gyermekmunka megelőzésének és felszámolásának nemzeti stratégiája, a nemzeti környezetvédelmi cselekvési terv és az előzetes konzultációról szóló törvény. 2014 júliusában a kormány elfogadta az emberi jogokról szóló, 2014-2016-es időszakra vonatkozó nemzeti tervet. Az emberi jogokat a perui alkotmány garantálja és külső megfigyelők megerősítették, hogy a helyzet javult az elmúlt években. A civil társadalmi szervezetek főleg a nyersanyag-kitermelő 8
iparágak elleni társadalmi tiltakozásban gyakran részt vevő környezetvédő szervezetek és az emberijog-védők ellen elkövetett bírói zaklatások eseteire összepontosítanak. Jelentések szólnak a társadalmi konfliktusok során fellépő tiltakozók elleni rendőri túlkapásokról is. A legjelentősebb emberi jogi kérdések Peruban a következők: a) Továbbra is polarizáció forrása Peruban az igazságtételi és békéltető bizottság azon zárójelentése körüli vita, amely az 1980 és 2000 közötti politikai erőszak okait és következményeit értékelte. A belső konfliktust követő helyzettel kapcsolatos további függőben lévő kérdés az emberijog-védők (a belső konfliktus idején történt) bíróság elé állításával függ össze. Ezen túlmenően az áldozatok rehabilitációja általában nem kielégítő. b) Szociális és gazdasági jogok: a szegénységi és mélyszegénységi arány 11,5%-kal, illetve 4,9%-kal esett az elmúlt öt évben, azonban ezek az arányok vidéki szinten továbbra is viszonylag magasak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szociális politikák Humala elnök kormányprogramjának fontos pillérét alkotják, és országszerte számos új társadalmi kezdeményezés indult a társadalom legszegényebb rétegeinek felemelésére. c) Előzetes konzultáció a bennszülött közösségekkel: Humala elnök megválasztását követően azonnal jóváhagyta a még el nem fogadott, az ILO 169. számú egyezmény végrehajtására vonatkozó, előzetes konzultációról szóló törvényt, amely konzultációs jogokat garantál a bennszülött lakosságnak minden olyan döntéssel kapcsolatban, amely területükre vagy megélhetésükre hatással lehet. Jelenleg a törvény végrehajtása jelent kihívást, különösen ott, ahol a bennszülöttek jogai ütköznek a befektetői érdekekkel. d) A nők jogai: Bár Peru aláírta a nők jogaira vonatkozó valamennyi ENSZ-egyezményt, a nők továbbra is alulreprezentáltak a döntéshozatal magasabb szintjein, a nők körében az írástudatlanság átlagos aránya továbbra is magasabb, mint a férfiaknál, kevesebb nő vesz részt a hivatalos gazdaságban, és átlagbérük jelentős mértékben alacsonyabb a férfiakénál. Javítani kell a nők egészségre és gyermekvállalásra vonatkozó jogainak védelmét, és továbbra is súlyos problémát jelent a nők és lányok elleni erőszak magas aránya, beleértve a nemi erőszakot, a családon belüli erőszakot, a szexuális zaklatást, valamint a fizikai és lelki bántalmazást. e) A gyermekek jogai: a vidéki, a hegyvidéki és az amazóniai területeken a gyermekekkel kapcsolatos számos jogot nem tartanak tiszteletben, különösen a személyazonosság/anyakönyvezés, az oktatás, a hiányos táplálkozás, a gyermekmunka, az erőszak és a szexuális zaklatás/kizsákmányolás tekintetében. f) Még mindig jelentős a nemi és a faji megkülönböztetés, különösen a nők, a bennszülött lakosság, a fogyatékos személyek, az LMBTI-közösség és a HIV/AIDS által érintettek vonatkozásában.
9
2.5.
Regionális koherencia
Ha Latin-Amerikát, mint referenciatérséget vesszük, Peru ahhoz a kevés országhoz tartozik, amelynek állampolgárai vízumkötelesek.7 Az elmúlt időszakban a belső konfliktusok és az erőszak, a kábítószer-termelés/kereskedelem története, valamint az ebből eredő migrációs és biztonsági kockázatok magyarázzák, hogy a perui állampolgároktól miért követelik meg hagyományosan a vízumot. Peru azonban jelentős előrelépést tett e problémák leküzdésében, amint ezt a jelentés más szakaszai is mutatják. Miközben Peru szomszédságában kevés országot lehet teljes mértékben kockázatmentesnek tekinteni, a legtöbbjük mégis régóta vízummentes státuszt élvez a schengeni térség tekintetében. Ezért nem lenne helyénvaló a vízumkötelezettség fenntartása a peruiakkal szemben, miközben a térség legtöbb országának állampolgárai mentesülnek ez alól. 2.6.
Viszonosság elve
A legtöbb uniós polgár már régebben is mentesült a vízumkötelezettség alól a Peruba történő belépéskor. Jelenleg valamennyi uniós polgár mentesül a vízumkötelezettség alól a legfeljebb hat hónapos tartózkodás céljából Peruba történő belépéskor. Peru ezért már most is megfelel a viszonossági feltételeknek, sőt meg is haladja azokat. Ettől függetlenül az EU és Peru közötti bármely jövőbeni vízummentességi megállapodásnak meg kellene erősítenie a kölcsönös vízummentes utazást.
3.
KOCKÁZATI FORGATÓKÖNYVEK
Tekintetbe véve a fent említett valamennyi tendenciát, eseményt és fejleményt, legalább két kockázati forgatókönyvet el lehet képzelni a schengeni térségre vonatkozóan a perui állampolgárok vízumkötelezettségének eltörlését követően. 3.1.
Alacsony kockázatú forgatókönyv
E forgatókönyv szerint a peruiak vízummentes utazásának nem lesznek semmilyen nemkívánatos következményei az EU+ országok számára. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy a perui gazdaság továbbra is egészséges ütemben növekszik, ami magasabb bérekhez és alacsonyabb munkanélküliségi és szegénységi rátákhoz vezet. A bűnözői csoportok tevékenysége, valamint a kábítószer-termelés és -kereskedelem jelentősége csökkenne. A demokrácia és az alapvető jogok is tovább erősödnének. Peru így kiaknázná a fejlődésben rejlő lehetőségeit. A folytatódó gazdasági növekedés megszüntetné a meglévő kényszerítő tényezőket, amelyek az EU+ országokba irányuló illegális migrációt befolyásolják. Az EU+ országokba irányuló turizmus és a vele folytatott kereskedelem valószínűleg nőni fog, és kézzelfogható gazdasági előnyöket biztosít majd.
7
Hat ország, nevezetesen Kuba, a Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia. A fennmaradó 13 latin-amerikai ország vízummentességgel rendelkezik: Mexikó, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Venezuela, Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay és Chile.
10
3.2.
Közepes kockázatú forgatókönyv
E forgatókönyv alapján Peru gazdasága továbbra is növekszik, bár sokkal lassabb ütemben; a bűnözés szintje nő; az országban az emberi jogok védelmének mechanizmusai gyengülnek, ami visszaélésekhez vezethet, ezért az emberi jogok helyzetének szoros nyomon követése válik szükségessé. Ezek a problémák olyan tényezők, amelyek arra késztethetnek egyes peruiakat, hogy visszaéljenek a vízummentes rendszerrel, és azzal a szándékkal lépjenek be jogszerűen az EU+ országok területére, hogy a rövid távú tartózkodás időtartamának (90 nap) lejártát követően illegálisan ott maradjanak. Peru instabilitása esetén felvirágozhatnak a bűnözői hálózatok is, és könnyebben exportálhatják bűnözői tevékenységeiket az EU+ országok területére. Amennyiben ezek a negatív fejlemények bekövetkeznek és jelentős fenyegetésekhez vezetnek az Unió számára a migráció, a biztonság vagy egyéb területek szempontjából, az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen romló helyzetre gyorsan reagáljon. A Peruval megtárgyalandó vízummentességi megállapodás záró rendelkezéseinek magában kell foglalniuk annak lehetőségét, hogy bármelyik Szerződő Fél felfüggessze vagy felmondja a megállapodást. Ez garantálni fogja, hogy amennyiben a helyzet nyugtalanítóvá válik, lehetőség legyen annak gyors orvoslására. Ráadásul az illegális migráció esetleges növekedésének kompenzálása érdekében meg lehet fontolni a fentiekben körvonalazottak szerint az illegális migránsok és visszautasított vízumkérelmezők visszafogadásának megkönnyítésére vonatkozó, Peruval folytatott együttműködés fokozásának lehetőségét. Az ilyen együttműködés tovább csökkentené a vízummentességi megállapodás felfüggesztésének vagy felmondásának szükségességét. 4.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az ebben a jelentésben fogalt információk, amelyek a perui gazdasági és társadalmi helyzet jelentős javulását mutatják az elmúlt években, azt támasztják alá, hogy a peruiaknak meg kell adni a vízummentes belépés lehetőségét a schengeni térségbe, amely a legtöbb latin-amerikai ország állampolgárai esetében már fennáll. A jelentés bemutatta, hogy a perui vízumkérelmezők iránti bizalom nő; az illegális migráció nagyon alacsony szintű; a perui úti okmányok eléggé biztonságosak; csökkentek a biztonságra leselkedő kockázatok; a perui szervezett bűnözői csoportok az értékelések szerint jelenleg nem jelentenek komoly fenyegetést az EU számára (azon csoportokon kívül, amelyek a kábítószer-kereskedelemben vesznek részt); a gazdasági lehetőségek – beleértve a nagyobb kereskedelmi és idegenforgalmat – a perui gazdaság jelentős növekedésével párhuzamosan bővülnek; az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat most sokkal jobban védik és tiszteletben tartják, mint a múltban; a viszonosság biztosítva lesz, mivel Peru már most is vízummentességet ad valamennyi uniós polgárnak; továbbá az EU és Peru közötti kapcsolatok erősek és stabilak. A pozitív fejlemények nem jelentik azt, hogy a perui állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlése teljes mértékben kockázatmentes lenne. Bár a vízumliberalizáció hatása a szervezett bűnözésre korlátozottnak tekinthető, és nem valószínű, hogy a vízummentesség bevezetése Peruval az ebből az országból származó szervezett bűnözői csoportok uniós tevékenységének jelentős növekedéséhez fog vezetni, a perui szervezett bűnözői csoportok továbbra is foglalkoznak Európába irányuló kokaincsempészettel, és a vízumliberalizáció megkönnyítheti e tevékenységüket. Miközben az EU-ba csempészett 11
kokain nagy része tengeri kereskedelmi útvonalakon, konténerekben érkezik, a drogfutárok alkalmazása továbbra is fontos működési mód. A vízummentes utazás bevezetéséből következően az utasok számának növekedése lehetővé teszi, hogy a szervezett bűnözői csoportok sűrűbben folyamodjanak az egyéni futárok használatához. Megvan annak is a kockázata, hogy emelkedik az emberkereskedelem áldozatainak és azon peruiaknak a száma, akik jogszerűen lépnek be az EU+ országok területére, azonban tovább szándékoznak maradni a megengedettnél, és ezért illegális migránsokká válnak. Mindazonáltal ezeket kezelhető kockázatokként kell tekinteni. A legtöbb kockázat minimálisra csökkenthető a fent említett megerősített visszafogadási együttműködés, valamint a határellenőrzés megfelelő végrehajtásának biztosításával, szükség esetén megerősített forrásokkal azokon a repülőtereken, amelyeken a legtöbb perui eléri a schengeni térség külső határait, mivel a vízummentes utazás valóra válása esetén a Peruból érkező utasok számának növekedésével az utasok előzetes vizsgálata a konzulátusokról átkerül a határellenőrzési hatóságokhoz. Mindenesetre a Peruval megtárgyalandó vízummentességi megállapodás magában foglalja majd a szükséges garanciákat a megállapodás felfüggesztésére vagy felmondására, amennyiben ez az Unióra leselkedő biztonsági vagy migrációs kockázatok elkerüléséhez szükséges. A negatív fejlemények nyomon követése érdekében a Bizottság vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmust hoz létre, amely a potenciális migrációs és biztonsági fenyegetéseket és azok okait vizsgálja. Perunak az e jelentésben szereplő pozitív értékelése következtében, miközben különös figyelmet kell fordítani Peru megerősített visszatérési együttműködésbe való bevonásának szükségességére és annak módozataira, a Bizottság – miután ezt a jelentést az Európai Parlament megfelelő bizottságaiban és képviselőcsoportjaiban, valamint a Tanácsban megvitatták – hamarosan határozatra irányuló ajánlást szándékozik a Tanácsnak benyújtani annak érdekében, hogy a Tanács adjon felhatalmazást számára az Európai Unió, valamint Peru közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére.
12
