EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.13. COM(2016) 481 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vízumpolitika területén egyes harmadik országokkal a kölcsönösség nélküli helyzet tekintetében fennálló jelenlegi állás és a lehetséges további lépések (az április 12-i közlemény nyomon követése)
HU
HU
I.
BEVEZETÉS
A Bizottság 2016. április 12-én bemutatott egy, a vízumpolitika területén egyes harmadik országokkal a kölcsönösség nélküli helyzet tekintetében fennálló jelenlegi állásról és a lehetséges további lépésekről szóló közleményt (a továbbiakban: az április közlemény). Ez ismertette az érintett harmadik országokkal fennálló helyzetet, és emlékeztetett arra, hogy a viszonossági mechanizmus előirányozza, hogy amennyiben az érintett harmadik ország nem oldotta fel a vízumkötelezettséget 2016. április 12-ig, a 2013. december 11-i 1289/2013/EU rendelet által módosított 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet1 (a továbbiakban: a rendelet) arra kötelezi a Bizottságot, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely 12 hónapos időtartamra felfüggeszti a vízummentességet az adott harmadik ország állampolgárai esetében. A rendelet azt is előírja, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vízummentesség felfüggesztésének az EU és tagállamai külkapcsolataira gyakorolt következményeit. A közlemény arra a következtetésre jutott, hogy három harmadik országgal (Brunei, Kanada és az Egyesült Államok) nem valósult meg a teljes körű vízumkölcsönösség 2016. április 12ig, és hogy ennek elérése érdekében folytatni kell a munkát. A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban értékelte a vízummentesség felfüggesztésének következményeit és hatásait, és megállapította, hogy az uniós polgárokra gyakorolt hatások és a végrehajtás nehézségei mellett a különféle szakpolitikai területekre/ágazatokra gyakorolt jelentős hatásokat is figyelembe kell venni, nevezetesen az Európai Uniónak Kanadával és az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló külkapcsolataira gyakorolt hatásokat egy olyan évben, amikor fontos kereskedelmi megállapodások döntő szakaszba értek vagy véglegesítésre várnak. A Bizottság azt is megállapította, hogy ésszerű a Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból érkező utazók számának csökkenésére számítani, valamint ez jelentős gazdasági veszteséget okozna az Európai Unió számára anélkül, hogy a cél – vagyis a teljes vízumkölcsönösség – valamennyi uniós polgár számára megvalósulna. A Bizottság felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy sürgősen kezdjenek megbeszéléseket, és legkésőbb 2016. július 12-ig foglaljanak állást a legjobb megoldásról az áprilisi közleményben szereplő, a biztosított vízummentesség felfüggesztésének következményeiről szóló értékelés fényében. A mostani közlemény számba veszi az áprilisi közlemény elfogadása óta a Kanadával és az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások terén elért eredményeket, beszámol a közleményre válaszul kialakított álláspontokról és meghatározza, hogy melyek a következő lépések. II.
FEJLEMÉNYEK AZ ÁPRILISI KÖZLEMÉNY VÍZUMKÖLCSÖNÖSSÉG ELÉRÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
ELFOGADÁSA
ÓTA
A
TELJES
Brunei (értesítést küldött: Horvátország)
Az áprilisi közlemény megállapította, hogy bár még nem sikerült elérni Bruneivel a teljes körű kölcsönös vízummentességet, a közelmúltbeli eszmecserék pozitív jelekkel szolgáltak. 1
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1289/2013/EU rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 74. o.).
2
Az áprilisi közlemény elfogadásával párhuzamosan 2016. április 12-én Brunei hivatalosan megszüntette a horvát állampolgárok vízumkötelezettséget, és 90 napos vízummentes tartózkodást kezdett biztosítani Liechtenstein állampolgárai számára. Erről április 13-án hivatalos értesítést küldtek. A Bizottság üdvözli, hogy megoldódott a Bruneivel fennállt kölcsönösség nélküli helyzet2. Kanada (értesítést küldött: Bulgária és Románia) Az áprilisi közleményben a Bizottság hangsúlyozta a teljes vízumkölcsönösség szükségességét és sürgette Kanadát, hogy bizonyítsa elkötelezettségét azáltal, hogy konkrét intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy megvalósuljon a teljes vízumkölcsönösség mind a 28 európai uniós tagállam vonatkozásában. E cél elérése érdekében számos magas szintű politikai találkozóra került sor Kanadával az elmúlt hónapokban. Donald Tusk és JeanClaude Juncker elnökök a Japánban május 27-én tartott G7-találkozó alkalmával megvitatták a kérdést Trudeau kanadai miniszterelnökkel. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és Cioloş román miniszterelnök is találkoztak Trudeau miniszterelnökkel május 18-án, illetve június 15-én. Miniszteri szinten Avramopulosz biztos találkozott McCallum kanadai bevándorlási miniszterrel május 23-én, Federica Mogherini főképviselő/alelnök pedig június 8-án Dion kanadai külügyminiszterrel, McCallum bevándorlási miniszterrel és Freeland kereskedelmi miniszterrel. Bulgária és Románia is a legmagasabb politikai szinten hangsúlyozta a vízumkölcsönösségi kérdések jelentőségét az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásra és különösen az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) aláírásának és ratifikálásának előkészítésére tekintettel. Mindkét tagállam úgy érvelt, hogy a CETA hatályba lépésével járó gazdasági hasznokat ellensúlyozná az a tény, hogy a bolgár és román állampolgárok, többek között az üzletemberek és fogyasztók nem utazhatnának vízummentesen Kanadába. Ezzel párhuzamosan kanadai szakértői misszióra került sor június 9. és 15. között Romániában a bizalom kialakítása és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a kanadai szakértők számára a lehetséges kockázatok beazonosítását és az ilyen kockázatok vagy a vízumkötelezettség eltörlésével kapcsolatos aggályok mérséklésére irányuló lehetőségek kidolgozását. Mindkét fél pozitívan számolt be a misszióról. A kanadai hatóságok hasonló szakértői missziót terveztek Bulgáriába július 21. és 27. között. A kanadai bevándorlási, menekültügyi és állampolgársági minisztérium és az Európai Bizottság képviselői június 28-án a vízumkölcsönösséget is megvitatták a migrációval és a menekültüggyel foglalkozó közös konzultáció során. Ezen az ülésen a kanadai fél elmondta, hogy a szakértői missziókat követően a kanadai bevándorlási, állampolgársági és menekültügyi miniszter elemezni fogja a bolgár és a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlésének lehetőségét. Az áprilisi közleményben foglaltaknak megfelelően a Kanadával folytatott megbeszélések során a teljes körű vízumkölcsönösség terén elért eredményektől függően felvetődött egy ideiglenes technikai megoldás lehetősége – az elektronikus utazási engedély (ETA) fokozatos kiterjesztése a bolgár és a román állampolgárokra3. Az EU célja továbbra is a teljes körű vízumkölcsönösség elérése valamennyi bolgár és román állampolgár számára. E célból a 2 3
Lásd Daily News, 2016. április 14. A részletekért lásd: A Bizottság jelentése a vízumpolitika területén fennálló viszonosság nélküli helyzet értékeléséről (C(2015) 7455 final, 2015.11.5, 4. o. és COM(2016) 221 final).
3
Bizottság az érintett tagállamokkal együtt vizsgálja az összes megoldást és lehetőséget. Ebben az összefüggésben további tárgyalásokra van szükség a kanadai hatóságokkal a 2016. június 28-i kanadai bejelentés tekintetében, miszerint 2016. december 1-jétől bizonyos feltételektől és követelményektől függően megszüntetik a vízumkötelezettséget a mexikói állampolgárok vonatkozásában. Az intenzív munka és a konstruktív megbeszélések előkészítették a terepet a Kanada, Bulgária, Románia és a Bizottság közötti, az elért eredmények és a teljes körű vízumkölcsönösségre irányuló következő lépések megvitatását célzó miniszteri találkozó előtt, amelyre július 11-én került sor Brüsszelben. Ezen az ülésen Kanada vállalta, hogy az ősz elején tájékoztatást fog nyújtani az elemzés eredményeiről és a vízumkötelezettség feloldásához kapcsolódó határidőkről, többek között a Bulgáriával és Romániával folytatott együttműködés szükséges elemeiről. Annak ellenére, hogy a Kanadával többek között a legmagasabb politikai szinten is folytatott konstruktív megbeszélések felgyorsultak az elmúlt hónapokban, a bolgár és román állampolgároknak továbbra is vízumra van még szükségük ahhoz, hogy Kanadába utazhassanak. A Bizottság tudomásul veszi a kanadai kormány elkötelezettségét az Unióval való együttműködés folytatására valamennyi uniós polgár teljes vízumkölcsönössége érdekében. A Bizottság ezért Bulgáriával és Romániával együttműködve továbbra is folytatni fogja a teljes körű vízumkölcsönösséget célzó erőfeszítéseit a gyorsabb siker érdekében. A Bizottság várakozással tekint a 2016. október 27-i EU és Kanada közti csúcstalálkozóra, amely lehetőséget ad a bolgár és a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlésével kapcsolatos kézzelfogható haladás megerősítésére. Egyesült Államok (értesítést küldött: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Lengyelország és Románia) Áprilisi közleményében a Bizottság hangsúlyozta a teljes vízumkölcsönösség szükségességét és sürgette az Egyesült Államokat, hogy bizonyítsa elkötelezettségét azáltal, hogy konkrét intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy megvalósuljon a teljes vízumkölcsönösség mind a 28 európai uniós tagállam vonatkozásában. E cél elérése érdekében az Egyesült Államokkal való kapcsolatok intenzívebbé váltak mind technikai, mind politikai szinten. Április 15-én, az áprilisi közlemény elfogadása után nem sokkal Avramopulosz biztos megvitatta ezt a kérdést Johnson belbiztonsági miniszterrel. Ezzel párhuzamosan az EU washingtoni küldöttsége rendszeresen hangsúlyozta a Kongresszussal folytatott kapcsolatai során a teljes kölcsönösség felé haladás szükségességét. A június 2-i EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozón részletesen megvitatták a vízumkölcsönösséget. Noha az Egyesült Államok kormányának képviselői kijelentették, hogy az USA továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön az EU-val és az öt érintett tagállammal a teljes vízumkölcsönösség elérése érdekében, a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa nem változtatott az álláspontján, és kevés esély van az előrelépésre az elkövetkezendő elnök- és kongresszusi választások előtt. Hivatkoztak továbbá a biztonsági aggodalmakra, amelyek miatt nem terjesztik ki az USA vízummentességi programját az öt érintett uniós tagállamra. Az Egyesült Államok ismételten óva intett bármely olyan uniós intézkedéstől, amely kedvezőtlen hatással lehetne a vízumkölcsönösség kérdésére. Hangsúlyozta, hogy amennyiben vízumkötelezettséget vezetnek be az Egyesült Államok polgáraival szemben, akkor a Kongresszus bizonyosan ismételten bevezeti a vízumkötelezettséget minden uniós 4
polgár számára. A Bizottság az áprilisi közleményben bemutatott elképzeléseivel (azaz az Egyesült Államok ESTA-jának bizonyos utaskategóriákra történő kiterjesztésével) kapcsolatban az Egyesült Államok azt válaszolta, hogy a jelenleg hatályos szabályozás nem tesz lehetővé ilyen rugalmasságot, és kizárta a közeljövőben erre irányuló jogalkotási javaslat lehetőségét. Felismerve ugyanakkor a kérdés érzékenységét, az Egyesült Államok felhívta a figyelmet a vízumkérelmezési és -kiállítási eljárással kapcsolatos egyes lehetséges könnyítésekre. Ezek a vízumok meghosszabbítása, valamint a vízumkérelmezők számára bizonyos könnyítéseket biztosítása (azaz az ujjnyomatvétel és az interjú alóli mentesség). Ezek az elemek azonban már egy ideje hatályban vannak, és nem tekinthetők előrelépésnek a teljes vízumkölcsönösség elérése felé. Az Egyesült Államok Kongresszusában április óta nem történt az uniós polgárok számára fontos előrelépés a folyamatban levő egyesült államokbeli jogalkotási kezdeményezések, így különösen a „utazások beindítása révén teremtett munkahelyekről szóló, 2015. évi törvény”4 és „az utazás során biztosított egyenlő védelemről szóló, 2016. évi törvény”5 terén. A vízumkölcsönösség szerepelt az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) május 16–18-i washingtoni látogatása során felvetett témák között is. Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok kormányzati ellenőrzési hivatala június 7-én közzétett egy arra összpontosító jelentést, hogy a vízummentességi programban résztvevő partnerországok miként osztanak meg információkat az Egyesült Államokkal a terroristák személyazonossága, bűnügyi előélete, valamint elveszett vagy ellopott útlevelek tekintetében. A jelentés megállapítja, hogy az Egyesült Államok több mint 12 000 feltételezett terroristáról kapott információkat a vízummentességi program partnerországaitól, köztük közel 5 000 olyanról, akik korábban ismeretlenek voltak az Egyesült Államok hatóságai számára. A Bizottság álláspontja szerint ez az információcsere jelentős: mutatja, hogy a vízummentességi program amellett, hogy megkönnyíti a jogszerű transzatlanti utazók millióinak életét, egyben fontos biztonsági előnyökkel is jár az Egyesült Államok számára. A jelentés azt is megállapítja, hogy az információcsere exponenciálisan nőtt az elmúlt év során. A Bizottság megjegyzi, hogy ezt Mayorkas belbiztonsági miniszterhelyettes és Siberell terrorizmus elleni küzdelmi koordinátor (Külügyminisztérium) is hangsúlyozta az Egyesült Államok Szenátusának belbiztonsági bizottsága előtti május 26-i meghallgatáson6, ahol az EU biztonság területén a közelmúltban elért eredményeit is elismerték, így például az uniós utasnyilvántartási adatállományról szóló irányelvet vagy az Europolon belül a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának létrehozását. A politikai és technikai kapcsolatok erősödése ellenére nem következett be az Egyesült Államokkal a kanadaihoz hasonló előrelépés. Az elmúlt három hónap során az Egyesült Államok nem került közelebb a bolgár, a horvát, a ciprusi, a lengyel és a román állampolgárok Egyesült Államokba történő utazására vonatkozó vízumkötelezettségének megszüntetéséhez. A Bizottság ezért az érintett öt tagállammal együttműködésben továbbra is folytatni fogja a teljes körű vízumkölcsönösséget célzó erőfeszítéseit a gyorsabb siker érdekében. E tekintetben a Bizottság minden lehetőséget ki fog használni, többek között a Külügyek Tanácsa és John Kerry amerikai külügyminiszter július 18-i közös reggelijét és a 2016 vége előttre tervezett következő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri és vezető tisztviselői találkozót, hogy feltárja az 4 5 6
https://www.congress.gov/bill/114th-congress/house-bill/1401 https://www.congress.gov/bill/114th-congress/house-bill/4380/text http://www.hsgac.senate.gov/hearings/protecting-america-from-the-threat-of-isis
5
előre vezető utat és az e cél eléréséhez szükséges összes lehetséges vagy szükséges intézkedést. III.
ÁLLÁSPONTOK AZ ÁPRILISI KÖZLEMÉNYRE VÁLASZUL
Az áprilisi közleményben a Bizottság felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mihamarabb kezdjenek megbeszéléseket a jelenlegi kölcsönösségi mechanizmusról, és hogy az áprilisi közleményben szereplő értékelés fényében foglaljanak állást a legmegfelelőbb további lépésekről. Felhívta a két intézményt arra, hogy legkésőbb 2016. július 12-ig tájékoztassák a Bizottságot saját álláspontjaikról. Ami az Európai Parlamentet illeti, nem került sor plenáris ülésre ilyen álláspont kialakítása céljából. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) elnöke június 7-én levelet küldött a Bizottságnak, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül fogadja el a rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. A LIBE elnöke a levélben úgy foglalt állást, hogy a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni a rendelet 1. cikke (4) bekezdésének f) pontja értelmében, amelyben az érintett harmadik országok állampolgárai tekintetében ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és Kanada nem szüntette meg a vízumkötelezettséget a kölcsönösség hiánya által érintett uniós tagállamok bejelentését követő 24 hónapos időszakon belül. Az elnök levelében arra kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben ezt a jogi kötelezettséget, és a lehető leghamarabb fogadja el a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, emlékeztetve arra, hogy az EUMSZ 265. cikke szerint ha a Bizottság elmulasztja a döntéshozatalt, az uniós intézmények keresetet terjeszthetnek az Európai Unió Bírósága elé. A Tanács nem vette fel a kérdést a Miniszterek Tanácsának napirendjére, és sem az elnökség, sem a Tanács nem foglalt állást a jelenlegi kölcsönösségi mechanizmussal kapcsolatban a közleményben szereplő értékelés alapján. A tagállamok közül Bulgária és Románia kommunikálták a legaktívabban álláspontjukat a Bizottság és a két érintett harmadik országok – különösen Kanada – felé a legmagasabb politikai szinten. Egyéb érdekelt felek: Néhány egyéb érdekelt fél is kifejtette az álláspontját ebben a kérdésben. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), amely mintegy 260 légitársaság tagjával a világ légi forgalmának 83 %-át képviseli, utalt az EU-ba tartó kanadai és egyesült államokbeli utazókkal szembeni új követelmények bevezetésének gazdasági következményeire7. Az IATA hivatkozott az Európai Turisztikai Bizottság adataira, ezek szerint évente több mint 30 millió kanadai és egyesült államokbeli turista tesz látogatást Európában, és 2014-ben több mint 54 milliárd USD-t költöttek. Ezenkívül az idegenforgalmi ágazat 31 képviselője az Európai Parlament LIBE bizottságához intézett közös levelében azt állította, hogy a vízummentesség felfüggesztése a kanadai és egyesült államokbeli állampolgárok vonatkozásában megfordítaná az Egyesült Államokból és Kanadából érkező turisztikai áramlatok terén mutatkozó pozitív tendenciákat, létfontosságú bevételektől fosztaná meg az európai utazási és idegenforgalmi ágazatot és több ezer európai munkahelyet tenne kockára8. 7 8
http://www.iata.org/pressroom/pr/Pages/2016-06-02-07.aspx http://www.tourismmanifesto.eu/#!blank/c20x9
6
IV. KÖVETKEZTETÉSEK A Bizottság üdvözli, hogy Bruneivel megvalósult a teljes körű vízumkölcsönösség. Kanada tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy az elmúlt három hónapban a teljes vízumkölcsönösség elérése érdekében a kanadai hatóságokkal folytatott intenzívebb és konstruktív megbeszélések és munka ellenére a bolgár és román állampolgároknak továbbra is vízumra van szüksége ahhoz, hogy Kanadába utazzanak. A Bizottság ezért Bulgáriával és Romániával együttműködésben továbbra is folytatni fogja a teljes körű vízumkölcsönösséget célzó erőfeszítéseit a siker gyorsabb elérése érdekében. E tekintetben a július 11-i brüsszeli miniszteri ülésen Kanada vállalta, hogy az ősz elején tájékoztatást fog nyújtani az elemzés eredményeiről és a vízumkötelezettség feloldásához kapcsolódó határidőkről, többek között a Bulgáriával és Romániával folytatott együttműködés szükséges elemeiről. A Bizottság várakozással tekint a 2016. október 27–28-i EU és Kanada közti csúcstalálkozóra, amely lehetőséget ad a bolgár és a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlésével kapcsolatos kézzelfogható haladás megerősítésére. Az Egyesült Államok tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy az elmúlt három hónap során az Egyesült Államok nem került közelebb a bolgár, a horvát, a ciprusi, a lengyel és a román állampolgárok Egyesült Államokba történő utazására vonatkozó vízumkötelezettségének megszüntetéséhez. A Bizottság ezért a korábbiakban vázoltak szerint minden lehetőséget fel fog használni, és az érintett öt tagállammal együttműködésben továbbra is folytatni fogja a teljes körű vízumkölcsönösséget célzó erőfeszítéseit az eredmények elérésének felgyorsítása érdekében. A Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviseljen ezzel a fontos üggyel kapcsolatban, és még az év vége előtt az elért eredményekről szóló jelentést fog készíteni. _______
7
