EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.8. COM(2016) 454 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2015. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2015. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL Ez a jelentés a 2015. január 1. és december 31. közötti időszakot fedi le. BEVEZETÉS 2015-ben olyan intézkedések léptek életbe, amelyektől várhatóan jelentősen javul az utasok kézipoggyászának repülőtéri biztonsági ellenőrzése alkalmával a robbanóanyagok felderítésének esélye1. Az év végén számos tagállamban volt érvényben fokozott biztonsági készültség egyrészt a Sínaifélsziget felett lezuhant Metrojet-gép, másrészt a párizsi támadások miatt. Ezen eseményeknek jelentős volt a különböző közlekedési módokra, többek között a repülésre gyakorolt hatása. A kockázat igazolta a Bizottság szakpolitikai döntéseinek helytállóságát, valamint az utasok és a légi áruk biztonsági ellenőrzése alkalmával a robbanóanyag-felderítési képesség javítására irányuló folyamatos munkáját. Az uniós légiközlekedés-védelmi szakpolitikának azonban további céljai is vannak, így egyensúlyt kíván teremteni a lehető legmagasabb szintű biztonság és más olyan fontos szempontok között, mint az utasok kényelme, a magánélethez való jog, a személyes adatok védelme, vagy a műveletek akadálytalanságának biztosítása. A kockázatalapú megközelítés alkalmazását a jövőben is folytatni kell. Ezzel összefüggésben a Bizottság kiterjesztette az egyszeri védelmi ellenőrzés lehetőségét Kanadára és Montenegróra, valamint folytatta a harmonizált nemzetközi szabályok meghatározására irányuló munkát az Egyesült Államokkal és más, hasonlóan gondolkodó légiközlekedés-védelmi partnerekkel. A Bizottság tevékenyen részt vett az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) által összehívott minden releváns eseményen, akárcsak a WCO (Vámigazgatások Világszervezete) légi áruszállítással foglalkozó ülésein. Az uniós fejlesztési együttműködést és a szomszédsági politikát irányító részlegekkel közösen kapacitásépítő programokat állítottak össze egyes harmadik országok légiközlekedés-védelmének fokozása érdekében, melyek alkalmazása 2016-ban kezdődött meg. Elsősorban afrikai és közel-keleti, valamint az EU-val szomszédos és közép-ázsiai országok kapnak most segítséget. A programokat a Bizottság nevében az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) irányítja. Az EU jobb szabályozásra irányuló törekvése jegyében rendszeresen sort kell keríteni a légiközlekedés-védelmi jogszabályok egyértelműbbé tételére, összehangolására és egyszerűsítésére. A légiközlekedés védelmével foglalkozó végrehajtási jogi aktusok: a 185/2010/EU bizottsági rendelet2 és a C(2010)774 bizottsági határozat3 2010-es hatálybalépésük óta számos alkalommal módosultak. Ezért a Bizottság 2015-ben két konszolidált és naprakésszé tett jogi aktust fogadott el:
1
2
3
A Bizottság 2015. február 6-i (EU) 2015/187 végrehajtási rendelete a 185/2010/EU rendeletnek a kézipoggyászok átvizsgálása tekintetében történő módosításáról (HL L 31., 2015.2.7., 18. o.) és a Bizottság 2015. február 6-i C(2015) 561 final végrehajtási határozata a C(2010) 774 bizottsági végrehajtási határozatnak a kézipoggyászok átvizsgálása tekintetében történő módosításáról (a HL-ben nem került közzétételre). A Bizottság 2010. március 4-i 185/2010/EU rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 55., 2010.3.5., 1. o.). A 2010. április 13-i C(2010)774 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, de a Hivatalos Lapban nem került közzétételre.
2
az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletet4 és a C(2015)8005 bizottsági végrehajtási határozatot5, melyek az előzőekben említett aktusok helyébe léptek. Végül a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben az egész év során folytatta a légiközlekedés-védelmi intézkedések tagállami végrehajtásának nyomon követését az uniós ellenőrzések keretében. A megfelelés szintje továbbra is változatlan, és 2015-ben egyetlen repülőtéren sem volt szükség az egyszeri védelmi ellenőrzés lehetőségének átmeneti felfüggesztésére súlyos hiányosságok miatt. ELSŐ RÉSZ ELLENŐRZÉSEK 1.
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK
A Bizottságnak a 300/2008/EK rendelet értelmében ellenőrzéseket kell végeznie a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságoknál (a „felelős hatóságoknál”), illetve az EU repülőterein. Az uniós program kiterjed Svájcra is, míg Norvégia és Izland esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) végez ellenőrzéseket hasonló rendelkezések alapján. Az ellenőrzési feladatokat a Bizottság kilencfős, teljes munkaidős légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló csoportja végzi. Az ellenőrzési feladatok ellátását a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által kinevezett mintegy száz nemzeti ellenőr is segíti, akik a Bizottság által nyújtott képzés teljesítése után válnak jogosulttá a bizottsági ellenőrzéseken való részvételre. A Bizottság és az ESA által eddig elvégzett megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek összefoglaló táblázata az 1. mellékletben található. 2.
A NEMZETI FELELŐS HATÓSÁGOK ELLENŐRZÉSE
A Bizottság 2015-ben negyedik alkalommal ellenőrizte a felelős hatóságok munkáját. Ez a jelentés a 2015 során végzett összes ellenőrzés eredményeire kitér. Az év során összesen tizenegy illetékes hatóságnál került sor ellenőrzésre. Ezek során a legtöbb tagállam esetében jelentős előrelépés volt megfigyelhető a korábbi ellenőrzés óta. A 2015-ben leggyakrabban észlelt hiányosságok a nemzeti légiközlekedés-védelmi programok teljes összehangolása, illetve a nemzeti minőségbiztosítási programok végrehajtása terén voltak tapasztalhatóak. Az utóbbi kapcsán egyes tagállamokban nem követték kellően nyomon a külföldi légi fuvarozók és szabályozott jogalanyok védelmi programjának megfelelőségét és végrehajtását, elsősorban a rendelkezésre álló erőforrások korlátai és ezen jogalanyok nagy száma miatt. A legtöbb tagállam azonban biztosította, hogy az előírt minimális gyakorisággal sor kerüljön a repülőtereken alkalmazott védelmi intézkedések ellenőrzésére. A 2015-ben ellenőrzés alá vont tagállamok többségében hiányosság esetén megfelelő helyreállító intézkedésekre került sor, és valamennyi tagállam rendelkezett megfelelő jogérvényesítési intézkedésekkel. A kölcsönös felülvizsgálati rendszeren keresztül a Bizottság szoros együttműködést folytat az uniós jogi
4
5
A Bizottság 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14.). A Bizottság 2015. november 16-i C(2015) 8005 final végrehajtási határozata a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (a Hivatalos Lapban nem került közzétételre).
3
kötelezettségeik teljesítésében nehézségekbe ütköző tagállamokkal, hogy megoldásokat javasoljon és támogassa a munkájukat. 3.
A REPÜLŐTEREKEN VÉGZETT ELŐZETES ELLENŐRZÉSEK
2015-ben húsz előzetes repülőtéri ellenőrzésre került sor. Ezek valamennyi fejezetet lefedték (bár nem minden egyes ellenőrzés során). A követelményeknek megfelelőnek ítélt fő intézkedések aránya 2015-ben 80 % volt, vagyis hasonló, mint a korábbi években. A legtöbb hiányosság most is az emberi tényezőnek tudható be. Elsősorban a megerősített kézipoggyász-ellenőrzések, valamint a személyzet és a légi áru átvizsgálásának gyakorlati megvalósítása szenved csorbát. A repülőgépek védelmi célú átvizsgálása a másik olyan terület, ahol szükség van az erőfeszítések fokozására. Ezeket a problémákat az adott területre vonatkozó nemzeti minőségbiztosítási tevékenységek fokozásával kell kezelni. Másfelől 2015-ben javult a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítóinak már 2014-ben is kielégítő szintű megfelelése. A javulás az intézkedések egyértelműségét és következetességét erősítő, átdolgozott végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos fokozott tudatosságnak és gyakorlati tapasztalatnak köszönhető. 4.
UTÓLAGOS ELLENŐRZÉSEK
A 72/2010/EU bizottsági rendelet6 13. cikke értelmében a Bizottság korlátozott számban utólagos ellenőrzéseket is végez. Utólagos ellenőrzést akkor kell végezni, ha az előzetes ellenőrzés során több súlyos hiányosságra is fény derült, továbbá véletlenszerű alapon a nemzeti megfelelőségellenőrzési tevékenységek és jelentéstétel pontosságának ellenőrzésére. 2015-ben egy ilyen ellenőrzésre került sor, és ez igazolta valamennyi korábban feltárt hiányosság orvoslását. 5.
ÉRTÉKELÉSEK
Az év folyamán egy USA-beli repülőtér értékelésére került sor az EU–USA légiközlekedési megállapodás7 részeként az USA közlekedésbiztonsági hivatalával kötött munkamegállapodás keretében. Emellett a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság megvizsgált két montenegrói repülőtér értékeléséről szóló jelentést, és ennek eredményeként a két repülőtér bekerült az egyszeri védelmi ellenőrzés uniós rendszerébe. 6.
LEZÁRATLAN ÜGYEK, A 15. CIKKBEN EMLÍTETT ESETEK ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Az ellenőrzési dossziék mindaddig nem zárhatók le, amíg a Bizottság meg nem bizonyosodott arról, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket végrehajtották. 2015 során 37 ügyet sikerült lezárni (ebből 28 repülőtereket, 9 pedig felelős hatóságokat érintett). Ez azt jelenti, hogy az év során végzett minden új ellenőrzésre jutott egy ügylezárás, így 2015-ben nem keletkezett ügyhátralék. Az év végén a felelős hatóságokat érintően 10 és a repülőtereket érintően 13 ügy maradt lezáratlanul. Azokban az esetekben, amikor a repülőterekre vonatkozó légiközlekedés-védelmi intézkedések végrehajtásában feltárt hiányosságok súlyosságuknál fogva vélhetően jelentős hatással lehetnek az Unióban a polgári légi közlekedés általános védelmi szintjére, a Bizottság megteszi a 72/2010/EU 6
7
A Bizottság 2010. január 26-i 72/2010/EU rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról (HL L 23., 2010.1.27., 1. o.). HL L 134., 2007.5.25., 4. o.
4
rendelet 15. cikkében foglalt lépéseket. Ez azt jelenti, hogy felhívja az összes többi illetékes hatóság figyelmét a helyzetre, és mérlegeli, hogy az érintett repülőtérről induló járatok tekintetében bevezetésre kerüljenek-e korrekciós intézkedések. 2015-ben egyetlen esetben sem volt szükség a 15. cikk alkalmazására. A 15. cikk alkalmazásától függetlenül a Bizottságnak lehetősége van kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére, különösen akkor, ha valamely hiányosság orvoslására hosszú ideig nem kerül sor, vagy az ismételten felmerül. 2015-ben egy, 2014-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás zajlott. Ez egy nemzeti közigazgatási szerv ellenőrzésével kapcsolatos ügy, amelyet az EU Bírósága elé terjesztettek. A Bizottság álláspontja szerint az érintett tagállam a területén található több repülőtér vonatkozásában nem végzett rendszeres megfelelőség-ellenőrzést egyes védelmi intézkedések tekintetében. Ez az ügy 2015 végéig nem zárult le. MÁSODIK RÉSZ JOGSZABÁLYOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK 1.
JOGSZABÁLYOK
A polgári légi közlekedés továbbra is a terrorista csoportok egyik kedvelt célpontja, és e fenyegetéssel szemben csak megfelelő, kockázatalapú védelmi intézkedésekkel védekezhetünk. A Bizottság és a tagállamok ezért folyamatosan módosítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket a lehető legnagyobb fokú biztonság elérése érdekében, ugyanakkor minimalizálva a műveletek akadályozását. 2015 novemberében a Bizottság elfogadta az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletet és a C(2015)8005 végrehajtási határozatot, amelyek részletes intézkedéseket határoztak meg a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtása tekintetében. Mindkét jogszabály 2016. február 1-jével lépett hatályba, és a korábbi, 2010-es elfogadásuk óta húsz alkalommal módosított végrehajtási szabályok helyébe léptek. A C(2015)8005 határozat a védelem szempontjából érzékeny információkat tartalmaz, ezért nem került közzétételre, csupán a tagállamok kapták meg, akik a szükséges ismeret elve alapján osztják meg azok tartalmát. Az új jogszabályok konszolidálták az előzőek minden módosítását, ugyanakkor egyértelműbbé és naprakésszé tettek egyes követelményeket a gyakorlati tapasztalatok, valamint a műszaki fejlődés fényében. Ezáltal javítják az érthetőséget és a jogbiztonságot. 2.
A SZÁLLÍTÁSI LÁNC VÉDELMÉRE VONATKOZÓ UNIÓS ADATBÁZIS (UDSCS)
2010. június 1-je óta a meghatalmazott ügynökök és ismert szállítók uniós adatbázisa8 az egyetlen törvényes eszköz, amelyet a meghatalmazott ügynökök adategyeztetés céljából használhatnak, amikor más meghatalmazott ügynököktől vagy ismert szállítóktól szállítmányt vesznek át. 2012. február 1-je óta az adatbázis azoknak a légi fuvarozóknak a jegyzékét is tartalmazza, amelyek harmadik országok repülőtereiről az Unió területére légi árukat és légipostai küldeményeket szállíthatnak (ACC3). 2013-ban egy jogszabály alapján az adatbázis kiegészült a tagállamok által jóváhagyott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jegyzékével. Annak érdekében, hogy jobban tükrözze alkalmazási körének bővülését, az adatbázis új elnevezése: „A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS)” lett9. Az adatbázisban 2015 végén megközelítőleg 14 000 8
9
Az adatbázist a Bizottság hozta létre, és használata a 185/2010/EU rendelet és a C(2010) 774 határozat alapján kötelező a szállítási lánc szereplői számára. A Bizottság 2013. november 6-i 1116/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., 2013.11.9., 1. o.
5
meghatalmazott ügynök, ismert szállító, független ellenőr és ACC3 státuszú entitás szerepelt. A célul kitűzött 99,5 %-os rendelkezésre állási arányt 2015-ben is folyamatosan sikerült teljesíteni. UNIÓS REPÜLŐTÉRI ELLENŐRZÉSEK – KÉZIKÖNYVEK
3.
A 300/2008/EK rendelet és a 72/2010/EU bizottsági rendelet előírja, hogy a Bizottság szolgálatainak objektív szempontok alapján, egységes módszertant alkalmazva kell ellenőrizniük a polgári légiközlekedés-védelmi követelményeket. A Bizottság e célból két átfogó kézikönyvet állított össze és tart folyamatosan naprakészen, amelyek részletes utasításokkal és útmutatással látják el az uniós ellenőröket. Az egyik kézikönyv a légi teherszállítás védelmét érintő ellenőrzésekkel, a másik a repülőtéri ellenőrzésekkel foglalkozik. A felülvizsgált végrehajtási szabályok 2015. novemberi elfogadása nyomán megkezdődött e kézikönyvek áttekintése annak érdekében, hogy azokban megjelenjenek a változások, és 2016 februárjára, az új jogszabályok hatálybalépésének idejére a kézikönyvek a bizottsági ellenőrök és a tagállamok rendelkezésére álljanak. HARMADIK RÉSZ PRÓBAÜZEMEK, TANULMÁNYOK ÉS ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK 1.
PRÓBAÜZEMEK
A légi közlekedés védelmével kapcsolatos európai uniós jogszabályok szerint „próbaüzem” alatt azt értjük, amikor egy tagállam megállapodik a Bizottsággal arról, hogy az elismert védelmi ellenőrzések valamelyikét korlátozott időtartamra felváltja egy olyan eszközzel vagy módszerrel, amelyet a jogszabályok nem ismernek el, azzal a feltétellel, hogy a próba nem befolyásolhatja hátrányosan a védelem általános szintjét. Jogi értelemben nem beszélünk próbaüzemről akkor, amikor egy tagállam vagy testület olyan új védelmi ellenőrzési módszert értékel, amely a jogszabályokban szereplő egy vagy több módszeren felül kerül alkalmazásra. 2015 során Franciaország, Svédország és Hollandia alkalmazott próbaüzemet és végzett értékelést. Ezek során vizsgálták a lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések és a fémérzékelő kapuk együttes használatát, a kézipoggyász átvizsgálására a hordozható számítógépek, az erősáramú villamos berendezések és a folyadékok eltávolítása nélkül is alkalmas, új generációs átvilágító berendezések használatát, és egy olyan szoftver használatát, amely alkalmas a veszélyes tárgyat nem tartalmazó csomagok automatikus kiszűrésére („auto clear” szoftver). Szintén teszteltek egy, a veszélyes tárgyak képét kivetítő új rendszert. Minden próbaüzem pozitív eredménnyel zárult, és némelyik igen hasznosnak bizonyult a 2015-ben elfogadott jogszabály-módosítások szempontjából, melyek értelmében már van lehetőség a lábbelivizsgáló fémérzékelő berendezések, az automatikus képelemző szoftver és a veszélyes tárgyak képét az eddigiektől eltérő módon kivetítő rendszer használatára. 2.
TANULMÁNYOK ÉS JELENTÉSEK
2015 szeptemberében megérkezett a Bizottsághoz a légi és tengeri közlekedési védelmi ellenőrzések más meglévő vagy létesítendő ügynökségekhez való kiszervezéséről készült tanulmány10. A tanulmány áttekintette az ellenőrzések jelenlegi rendszerét, és összevetette a lehetséges alternatívákkal. Figyelembe vette az ügynökségi alkalmazottak, a tagállami felelős hatóságok és más érintettek véleményét is. A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy a jelenlegi 10
A tanulmányt a Steer Davies Gleave tanácsadó cég készítette.
6
rendszer igen kielégítően működik, és nincs olyan tárgyilagos érv, amely alapján indokolt volna megváltoztatni. 3.
ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK
Jelentős előrelépés történt az egyik legnagyobb kihívást jelentő és legfontosabb területen, nevezetesen a légiközlekedés-védelmi technológiák fejlesztésére vonatkozó ütemterv megvalósításában. Az ütemterv a légiközlekedés-védelmi technológiák és módszerek minden szempontjára kiterjedően különféle intézkedéseket ütemez elő, és viszonyítási pontként szolgál a légiközlekedés-védelmi kutatással foglalkozó valamennyi európai érdekelt számára. A légi áruk tekintetében a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a tagállamokkal a rakományra vonatkozó előzetes információs rendszer (advance cargo information, ACI) bevezetésével kapcsolatban. Ennek keretében folytatódott az együttműködés a vámhatóságokkal a berakodás előtti előzetes áruinformációk (pre-loading advance cargo information, PLACI) tekintetében: nemzetközi szintű munka indult az ACI-vel foglalkozó ICAO/WCO közös munkacsoportban, amelyben a Bizottság is aktív szerepet vállal. Az egyes államok és érdekelt felek bevonásával zajló munka célja olyan közösen jóváhagyott elvek és esetleges standardok vagy ajánlott gyakorlatok kidolgozása, amelyek a megközelítés elfogadása esetén alkalmazhatók a légi áruk és légipostai küldemények területén bármely üzleti modellben. NEGYEDIK RÉSZ NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT PÁRBESZÉD 1.
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK
A Bizottság együttműködik nemzetközi szervezetekkel és a főbb kereskedelmi partnerekkel, és ennek keretében nemzetközi találkozókon, például az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves ülésein is képviselteti magát, valamint biztosítja, hogy az EU mindig összehangolt módon lépjen fel. Bizonyos harmadik országokkal, például az Egyesült Államokkal kétoldalú párbeszéd zajlik, melynek célja a kölcsönös megértés és bizalom megteremtése a légiközeledés-védelemről hasonlóan gondolkodó országokkal. 2.
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
A Bizottság részt vett az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves ülésén, amelyre 2015. április 13. és 17. között Montrealban került sor. Itt bemutatta a légiközlekedés-védelem területén tapasztalt fejleményekről készült áttekintést, és részletesen ismertette a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására az Európai Unióban alkalmazandó szabályok sikeres végrehajtását. Az említett áttekintő tanulmányt társfinanszírozta Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok is, akik kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és hasonló átvizsgálást alkalmaznak a folyadékok, aeroszolok és gélek kapcsán. Az ipari érdekeltek, többek között a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa és a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) is támogatták a munkát, igazolva ezen, az utasok számára is hasznos kezdeményezés széles körű támogatottságát. A Bizottság rendszeresen részt vesz az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) találkozóin, nevezetesen a Biztonsági Fórum és annak munkacsoportjai ülésein. Az ezeken való részvétel azért is fontos, mert alapul szolgálhat a jövőbeni védelmi szabályok kidolgozásához az uniós polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság és annak munkacsoportjai keretében. Az 7
ECAC és a Bizottság 2012-ben együttműködési megállapodást írt alá, azóta annak keretében zajlik a légiközlekedés-védelmi közös munka. A Bizottság harmadik országokban kapacitásépítést végez a légi közlekedés biztonságának világszintű javítása érdekében. Az Afrika és az Arab-félsziget polgári légi közlekedésének védelme (CASE) projekt hivatalosan 2015. november 1-jén indult az EU társfinanszírozásával, és négy évig fut. Végrehajtásával az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) foglalkozik. 3.
HARMADIK ORSZÁGOK
A Bizottság a légi közlekedés védelmével kapcsolatos kérdésekben együttműködik az Egyesült Államokkal számos fórum, különösen az EU–USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) keretében. A TSCG célja, hogy előmozdítsa az együttműködést számos, kölcsönös érdekeket szolgáló területen, valamint biztosítsa az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések folyamatos működését, továbbá a légi árukra és légipostai küldeményekre vonatkozó rendszerek kölcsönös elismerését az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Mindkét kezdeményezés arra irányul, hogy a légi fuvarozók számára csökkentse a műveletek időigényét, költségét és összetettségét. A Bizottság emellett Kanadával és Montenegróval folytatott intenzív munkát légiközlekedésvédelmi rendszereik vizsgálata terén, hogy azokat az EU légiközlekedés-védelmi rendszerével egyenértékűnek ismerhesse el. Az együttműködés nyomán új végrehajtási jogszabályok kerültek előterjesztésre 2015 decemberében, melyek értelmében a Kanadából, illetve Montenegróból az EUba érkező utasokat és poggyászt további vizsgálatok nélkül be lehet vonni az egyszeri védelmi ellenőrzés rendszerébe. Az intézkedéseket kölcsönösen alkalmazzák Kanadában és Montenegróban, vagyis az EU-ból oda megérkező utasokat és csomagokat is továbbengedik másik járatra újabb védelmi ellenőrzések nélkül. Montenegró esetében a megállapodás a légi árukra is vonatkozik.
8
