A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 691 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés

(amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet 3. és 4. cikkével összhangban készült)

HU

HU

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontját képezi; az eljárás célja az Unió és a tagállamok gazdasága zavartalan működését akadályozó és a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését esetlegesen veszélyeztető egyensúlyhiány feltárása és kezelése. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés egy kiválasztott mutatókat tartalmazó eredménytáblán, valamint kiegészítő mutatók szélesebb körén alapul, célja, hogy kiszűrje a tagállamokban esetlegesen fennálló, szakpolitikai beavatkozást igénylő gazdasági egyensúlyhiányt. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés által azonosított tagállamokról a Bizottság részletes vizsgálatot készít, amely értékeli a tagállami makrogazdasági kockázatok felhalmozódását, illetőleg felszámolását, továbbá megállapításokat tesz az egyensúlyhiány vagy a túlzott egyensúlyhiány fennállásáról. A kialakult gyakorlatnak megfelelően azon tagállamok esetében, amelyeknél az előző részletes vizsgálat során egyensúlyhiányt állapítottak meg, mindenképp készül új részletes vizsgálat. A Bizottság a Parlamenttel, valamint a Tanácsban és az eurócsoportban folytatott eszmecserét figyelembe véve részletes vizsgálatot fog készíteni az érintett tagállamokról, melynek megállapításai beépülnek a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében kiadott országspecifikus ajánlásokba. A részletes vizsgálatokat várhatóan 2016 februárjában, az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai elkészítése előtt teszik közzé.

1.

ÖSSZEFOGLALÁS

Ezzel a jelentéssel kezdetét veszi a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ötödik éves ciklusa1. Az eljárás célja a tagállami vagy az euróövezeti gazdaságok, vagy akár az egész uniós gazdaság zavartalan működését akadályozó egyensúlyhiány feltárása és a megfelelő szakpolitikai válaszok ösztönzése. Az egyéb gazdaságfelügyeleti eszközök keretében tett elemzésekkel és ajánlásokkal való összhang biztosítása érdekében a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének részét képezi. Az ezzel a jelentéssel egyidejűleg elfogadott éves növekedési jelentés számba veszi az európai gazdasági és szociális helyzetet, és az elkövetkező évekre átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az Európai Unió egésze számára. A jelentés azonosítja azokat a tagállamokat, amelyek esetében további részletes vizsgálatot kell végezni annak értékelése érdekében, hogy fennáll-e náluk szakpolitikai beavatkozást igénylő egyensúlyhiány2. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés az esetleges gazdasági egyensúlyhiányok feltárásának célját szolgáló szűrő szerepét tölti be, amelyet a gazdaságpolitikai koordináció minden egyes éves ciklusának kezdetén tesznek közzé. Mindenekelőtt az indikatív küszöbértékekkel bíró mutatókat és kiegészítő mutatókat tartalmazó eredménytábla gazdasági elemzésén alapul. Ebben az évben három foglalkoztatási mutatóval egészül ki a fő eredménytábla, az aktivitási rátával, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliséggel. Az új foglalkoztatási mutatók eredménytáblába való felvételével a Bizottság teljesíti azon kötelezettségvállalását, miszerint megerősíti a makrogazdasági egyensúlyhiányok elemzését. Ez különösen lényeges a válság szociális következményei szempontjából, valamint azért, mert a hosszan elnyúló negatív foglalkoztatási és szociális fejlemények számos tekintetben káros hatással lehetnek a potenciális GDP-növekedésre, és a felhalmozódó makrogazdasági egyensúlyhiányok súlyosbodásának kockázatát is magukban hordozzák. E mutatók felvétele nem változtat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás fókuszán, amely 1

2

Ehhez a jelentéshez statisztikai melléklet kapcsolódik, amely az e jelentéshez felhasznált statisztikai adatokat tartalmaz. Lásd a 1176/2011/EU rendelet 5. cikkét.

2

továbbra is a káros makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére és kiigazításuk biztosítására irányul. Ha az új mutatók jeleznek, az még önmagában nem jelenti a makroszintű pénzügyi kockázatok súlyosbodását, következésképpen nem is váltanak ki lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során3. A riasztási mechanizmus keretében készült előző jelentésekhez képest nagyobb hangsúly helyeződik az euróövezeti megfontolásokra. A „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című október 21-i bizottsági közleménnyel összhangban a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés célja az országok egyensúlyhiánya által az egész euróövezetre gyakorolt hatások, valamint annak szisztematikusabb elemzése, hogy e hatások milyen mértékben kívánják meg a szakpolitikai válaszok összehangolását. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben bemutatott horizontális elemzés számos következtetéshez vezet:  A fennálló egyensúlyhiányok kiigazítása egy kihívásokkal teli környezetben történik. Az euróövezet folyamatban lévő mérsékelt fellendülése az előrejelzések szerint folytatódik, de továbbra is törékeny és fokozottan ki van téve külső kockázatoknak. A globális kereskedelem az elmúlt néhány hónapban jelentősen lelassult, és fokozódtak a lefelé mutató kockázatok, különösen a feltörekvő piacok kilátásait illetően4. A növekedés nagyobb mértékben függ a belső kereslet forrásaitól, különösen a beruházás hangsúlyosabb fellendülésétől.  Az uniós tagállamok további eredményeket érnek el egyensúlyhiányuk kiigazításában. A jelentős külső kötelezettségekkel rendelkező országokban a válság előtti időszak nagy és fenntarthatatlan folyófizetésimérleg-hiánya számottevően csökkent, az egyensúlyi vagy többlettel rendelkező külső pozíciókat pedig fenn kell tartani a sebezhetőség jelentős mértékű csökkentése érdekében. A költség-versenyképesség alakulása továbbá nagy vonalakban összhangban van a külső kiigazítási szükségletekkel, és a legtöbb országban halad előre a mérleg javítása a gazdaság különböző ágazataiban.  Mindazonáltal továbbra is aggodalomra ad okot az adósságállomány magas szintjéhez kapcsolódó sebezhetőség. Számos tagállamban továbbra is példátlanul magas szintet ér el a magán és állami, külső és belső kötelezettségek állománya. Ez nemcsak a növekedés, foglalkoztatás és pénzügyi stabilitás szempontjából jelent sebezhetőséget az EU-ban, hanem a szükséges felszámolásukhoz kapcsolódó hitelállomány-leépítési nyomás is megnehezíti a helyreállítást.  Néhány tagállamban a többlet az előrejelzés időszakában (2015–2017) nagy marad. Aggregált szinten az euróövezet a világ jelenleg egyik legnagyobb folyófizetésimérlegtöbbletét mutatja fel, amely ebben az évben várhatóan tovább növekszik. Noha az alacsonyabb nyersanyagárak és az euróátváltási árfolyamok leértékelődése hozzájárult a 3

4

A mutatók hozzáadására az egyensúlyhiányok és a kiigazítási folyamatok foglalkoztatási és szociális dimenziójának jobb megértése érdekében került sor. Ezek a mutatók az aktivitási ráta, a tartós munkanélküliségi ráta és az ifjúsági munkanélküliségi ráta, mind háromévi változásként kifejezve. Ezek a mutatók már szerepeltek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás kiegészítő mutatói között. A mutatók kiválasztására szolgáló kritériumok részleteiről lásd a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának a foglalkoztatási és szociális jelenségek jobb megértése érdekében foglalkoztatási mutatókkal történő kiegészítéséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amelyet megvitattak az ECOFIN- és az EPSCO-tanács bizottságai, valamint az Európai Parlament. Lásd: „European Economic Forecast-Autumn 2015” (Európai Gazdasági Előrejelzés – 2015. ősz), European Economy, Institutional Paper 011, 2015. november.

3

kereskedelmi egyenleg javításához, a többlet jórészt a beruházásokat meghaladó belföldi megtakarításokat tükrözi az euróövezet szintjén.  Miután évekig jelentős mértékben eltérő mintát követtek, a munkaerő-piaci feltételek közelítenek, de a társadalmi feszültségek számos országban elfogadhatatlan szintet érnek el, főként azokban, amelyeket érint a makrogazdasági egyensúlyhiány felszámolása és az adósságválság. Amint azt az éves növekedési jelentés megállapítja, a makrogazdasági szakpolitikák terén koordinált megközelítésre van szükség az egyensúlyhiányok kezelése, és egyidejűleg a helyreállítás támogatása érdekében. Azon országokban, ahol a megnövekedett hitelállomány-leépítési nyomás vagy a strukturális növekedés szűk keresztmetszete korlátozza a növekedési kapacitást, különösen fel kell gyorsítani a szakpolitikai intézkedéseket és a reformok eredményes végrehajtását, különösen a versenyképesség, de a fizetésképtelenségi eljárások terén is. Ezzel párhuzamosan különösen a költségvetési mozgástérrel, nagy folyófizetésimérleg-többlettel vagy alacsony hitelállományleépítési nyomással jellemzett országokban kell élénkíteni a belső keresletet és a beruházásokat. A tagállamok összekapcsoltságának fényében a szakpolitikák ezen kombinációja hozzájárulna az egyensúly-helyreállítási folyamat stabilabb alapokra helyezéséhez azáltal, hogy szimmetrikusabbá teszi, miközben a helyreállítás önfenntartóbbá válik. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés által azonosított tagállamok részletesebb és átfogó elemzését a részletes vizsgálatok keretében végzik el. Az előző ciklushoz hasonlóan a részletes vizsgálatokat az országjelentések tartalmazzák majd, és ezek foglalják magukban a Bizottság szolgálatainak más strukturális témákra vonatkozó elemzését is, amely az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaihoz szolgáltatja a szükséges adatokat. A részletes vizsgálatok elkészítése során a Bizottság sokkal gazdagabb adatkészletre és több információra alapozza az elemzését: minden vonatkozó statisztikát, minden releváns adatot és minden lényeges tényt figyelembe vesz. A jogszabályok értelmében a Bizottság a részletes vizsgálatok alapján fogja eldönteni, hogy fennáll-e egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány, majd ezt követően előterjeszti az egyes tagállamokra vonatkozó szakpolitikai ajánlásait5. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának gazdasági elemzése alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a részletes vizsgálat során a következő tagállamok esetében indokolt mélyrehatóbban elemezni az egyensúlyhiányok kialakulását, illetve felszámolását, és a kapcsolódó kockázatokat6.  A legtöbb ország esetében azért van szükség részletes vizsgálatra, mert a részletes vizsgálatok előző körében esetükben egyensúlyhiányt állapítottak meg7. A kialakult 5 6

7

1176/2011/EU rendelet (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.). A részletes vizsgálatra kiválasztott tagállamok számának 2012 óta megfigyelhető növekedése részben a pénzügyi támogatási programból a gazdaság javulása eredményeként kilépő országok integrálási igényét tükrözi. Ez Írországot, Portugáliát és Romániát érinti, amelyeknek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet alá vonását indokoltnak ítélték. Ezenkívül Horvátország, miután 2013-ban belépett az EU-ba, csatlakozott a szokásos felügyelethez. Annak, hogy bizonyos számú tagállam tartósan részletes vizsgálat alá tartozik, az az oka, hogy a tagállamok csak egy új részletes vizsgálat alapján léphetnek ki a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet alól. Előretekintve, ha a gazdasági feltételek javulnak, vagy nem romlanak, idővel várhatóan csökken a részletes vizsgálat alá tartozó országok száma. Lásd „2015. évi európai szemeszter: A növekedési kihívások elemzése, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása, és az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményei” – COM(2015) 85 final, 2015.2.26., és „Macroeconomic Imbalances, Main Findings of the In-Depth Reviews

4

gyakorlat alapján új részletes vizsgálatra van szükség annak értékeléséhez, hogy a fennálló túlzott egyensúlyhiány vagy egyensúlyhiány felszámolásra került-e, tartósan fennmaradt-e vagy súlyosbodott-e, kellő figyelmet fordítva az e tagállamok által az egyensúlyhiány leküzdése érdekében végrehajtott szakpolitikai hozzájárulásokra. Az érintett tagállamok Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Írország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.  Észtország és Ausztria esetében első alkalommal készül részletes vizsgálat. Észtország esetében a részletes vizsgálat a keresleti nyomás újbóli kialakulásához kapcsolódó kockázatokat és sebezhető pontokat értékeli. Ausztria esetében a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó kérdések, főként a külföldi fejleményekkel szembeni fokozott kitettség és a magánszektornak nyújtott hitelekre kifejtett hatás kerül elemzésre. A pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében az egyensúlyhiány felügyelete és a korrekciós intézkedések nyomon követése megfelelő támogatási programjaik keretében zajlik. Ez Görögországot és Ciprust érinti. Ahogyan a korábbi eljárások során a pénzügyi támogatási programjukat várhatóan lezáró tagállamok esetében történt, Ciprus helyzetének a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében történő értékelésére is csak a folyamatban lévő pénzügyi támogatási programot követően kerül sor, amely várhatóan 2016 márciusában ér véget. Ami a többi tagállamot illeti, a Bizottság ebben a szakaszban nem végez további elemzéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Az eredménytábla gazdasági elemzése alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Cseh Köztársaság, Dánia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében jelenleg nincs szükség részletes vizsgálatra, és nem indokolt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet folytatása. Ugyanakkor gondos felügyeletre és szakpolitikai koordinációra folyamatosan minden tagállamban szükség van a kialakuló kockázatok felismerése és olyan szakpolitikák kialakítása érdekében, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez.

1. háttérmagyarázat A makrogazdasági egyensúlyhiány egyensúlyhiány-kategóriáinak stabilizálása és egyszerűsítése

kezelésére

szolgáló

eljárás

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás egyensúlyhiány-kategóriáinak konfigurálása idővel alakult ki, és jelenleg a következő: 1. Nem áll fenn egyensúlyhiány 2. Szakpolitikai intézkedést és nyomon követést igénylő egyensúlyhiányok 3. Határozott szakpolitikai intézkedést és nyomon követést igénylő egyensúlyhiányok 4. Célzott nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedést igénylő egyensúlyhiányok 5. Célzott nyomon követést és határozott szakpolitikai intézkedést igénylő túlzott egyensúlyhiányok 6. A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljáráshoz vezető túlzott egyensúlyhiányok Ez idáig nem indult túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás. A túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása mindazonáltal a határozott szakpolitikai intézkedés és célzott nyomon 2015” (Makrogazdasági egyensúlyhiányok, a 2015. évi részletes vizsgálatok fő megállapításai), European Economy-Occasional Papers 228. A Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlások – ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából lényegeseket is – teljes körűen itt találhatók: HL C 272, 2015.8.18.

5

követés szükségességét vonja maga után. 2014 óta néhány rendszerszinten jelentős, egyensúlyhiánnyal rendelkező euróövezeti országban volt szükség határozott szakpolitikai intézkedésre és célzott nyomon követésre, hogy biztosított legyen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére irányuló euróövezeti országspecifikus ajánlások terén az előrelépés. Néhány egyensúlyhiánnyal rendelkező országban határozott szakpolitikai intézkedésre volt szükség. Noha a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti egyensúlyhiányok kategorizálásának finomhangolása lehetővé tette a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti felügyelet aktiválását, az ebből eredő komplexitás nem segítette az átláthatóságot és az érvényesíthetőséget. Ezen okból az október 21-i közlemény a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtásának javítására számos lehetőséget felvázol a jövőt illetően. Konkrétan, a Bizottság biztosítja a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átlátható végrehajtását, stabilizálja a kategóriákat és pontosítja a döntését vezérlő kritériumokat.

6

2.

EGYENSÚLYHIÁNY, KOCKÁZATOK ÉS KIIGAZÍTÁS: TÖBB ORSZÁGOT ÉRINTŐ

KÉRDÉSEK

A bizonytalan globális környezetben a gazdasági fellendülés egyre inkább a belső kereslettől függ. A legutóbbi gazdasági előrejelzések megerősítik, hogy az alacsony olajárak és a nagyon alkalmazkodó monetáris politika mellett mérsékelt fellendülés zajlik EU-szerte. Az Európai Unió gazdasági tevékenysége a 2014-ben jegyzett 1,4 százalékos növekedést követően 2015-ben és 2016-ban várhatóan 1,9 és 2,0 százalékos növekedést mutat majd. Az euróövezetben a reál-GDP növekedési üteme 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban 0,9, 1,6 illetőleg 1,8 százaléknak felel meg8. Jóllehet a fogyasztás a közelmúltban erősödött, a belső kereslet továbbra is visszafogott, részben a több tagállamban fennálló jelentős hitelállományleépítési nyomás fényében. Mindez az alacsony inflációban és az euróövezeti folyófizetésimérleg-többlet növekedésében tükröződik, mely 2015-ben várhatóan tovább emelkedik, figyelembe véve a 2014 közepe óta csökkenő olajárakat, és az alacsonyabb euróárfolyamokat. Nyár óta jelentős mértékben lassul a külső kereslet, miközben a globális gazdaság lefelé mutató kockázatai a geopolitikai tényezők, valamint annak fényében növekednek, hogy Kínában és más feltörekvő országokban fennáll a vártnál erősebb lassulás lehetősége9. A globális lassulás mértékétől függően az uniós gazdaságok jelentősen érintettek lehetnek, ami megerősíti a versenyképességbeli javulás megszilárdításának szükségességét, és egyúttal létfontosságúvá teszi a belső keresletet a fellendülés szempontjából. Ebben az összefüggésben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folytatódik, de az adósságállomány magas szintje jelentős sebezhetőséget képvisel. Az EU gazdaságai folytatják a külső és a belső egyensúlyhiány kiigazítása felé való előrehaladást. A magas és fenntarthatatlan folyófizetésimérleg-hiány csökkent, és a mérleg helyreállítása jól halad a legtöbb ország valamennyi ágazatában. Ezenfelül a költség-versenyképesség alakulása általánosságban megfelel a külső kiigazítási szükségleteknek. Mindazonáltal a kötelezettségállományhoz és a kiigazítás minőségéhez kapcsolódó komoly sebezhetőség áll fenn. Számos tagállamban továbbra is példátlanul magas szintet ér el a magán- és állami, külső és belső kötelezettségek állománya. Ez nemcsak a növekedés, foglalkoztatás és pénzügyi stabilitás szempontjából jelent sebezhetőséget az EU-ban, hanem a szükséges felszámolásukhoz kapcsolódó hitelállomány-leépítési nyomás is terhet ró a helyreállításra. Emellett a viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országokban a jelentős mértékű folyófizetésimérleg-többletek megléte a megtakarítások és beruházások nagy egyensúlyhiányával jár, utalva az erőforrások rossz elosztására, ami megnöveli az elhúzódó gazdasági gyengeség kockázatát és megnehezítheti az EU-ban a hitelállomány-leépítés folyamatát. A jelenlegi helyzetben az euróövezet előtt álló fő kihívás a magas szintű adósság leküzdése, és egyidejűleg a fellendülés önfenntartóbbá válásának lehetővé tétele. Az euróövezet összesített szintjén a rendelkezésre álló költségvetési mozgástérnek és az alacsony hitelállomány-leépítési igénynek köszönhetően a beruházások folyamatos élénkítése szempontjából jobb helyzetben lévő országoknak kell enyhíteniük az elhúzódóan erőtlen növekedés és alacsony infláció kockázatát. Ezzel párhuzamosan – különösen a strukturális 8

9

Lásd: „European Economic Forecast-Autumn 2015” (Európai Gazdasági Előrejelzés – 2015. ősz), European Economy, Institutional Paper 011, 2015. november. Noha a fellendülés aggregált adatai a tagállamok közötti jelentős különbségeket rejtenek, úgy tűnik, a reálkonvergencia előrehaladása magasabb növekedési rátával társul Spanyolországban, Írországban, Szlovéniában, a balti államokban, emellett Magyarországon, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Romániában is, viszont Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Belgiumban 2015-ben valószínűleg elmarad az átlagtól a növekedés. lásd: Nemzetközi Valutaalap. 2015. World Economic Outlook (Világgazdasági kilátások): Adjusting to Lower Commodity Prices (Alkalmazkodás a csökkenő nyersanyagárakhoz). Washington (október).

7

növekedés terén jelentkező szűk keresztmetszetek miatt korlátozott növekedési potenciállal rendelkező országokban – folytatni kell vagy fel kell gyorsítani a növekedési potenciál felszabadítására irányuló strukturális reformokat. Azoknak az országoknak továbbá, amelyeknek keresletélénkítési kapacitását magas hitelállomány-leépítési nyomás gátolja, növekedésösztönző reformokra is kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy fizetésképtelenségi keretrendszerük alkalmas legyen a nem fenntartható adósságállományok kezelésére, a gazdasági erőforrások megfelelő felszabadítására és a tőke hatékony újraelosztására. (2. háttérmagyarázat) 2. háttérmagyarázat: A makrogazdasági egyensúlyhiány euróövezeti dimenziója A makrogazdasági egyensúlyhiány euróövezeti hatásai különleges figyelmet érdemelnek. A Jean Claude Juncker, Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz által készített, „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása” című 2015. június 22-i jelentésben, valamint a „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című 2015. október 21-i bizottsági közleményben szereplő javaslatokkal összhangban ettől az évtől kezdve a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés szisztematikusabban elemzi az országok egyensúlyhiánya által az egész euróövezetre gyakorolt hatásokat, valamint azt, hogy e hatások milyen mértékben kívánják meg a szakpolitikai válaszok összehangolását. Jelenleg az euróövezet értékben kifejezve a világ egyik legnagyobb folyófizetésimérlegtöbbletével rendelkezik. 2015-ben várhatóan megközelítőleg 390 milliárd EUR-t tesz ki, vagyis a GDP 3,7 %-át. A többlet nagy része Németországnak és Hollandiának tudható be, hozzájárulásuk az euróövezeti GDP 2,5 %-át, illetve 0,7 %-át teszi ki, valamint Olaszországnak (az euróövezeti GDP 0,4 %-a). (1. ábra) A korábban deficittel rendelkező országokban most szintén egyensúlyi vagy többletet mutató pozíció jellemző, amelyre külső pozícióik fenntarthatóságának biztosítása érdekében szükség van. Az alacsony növekedés és zéró-közeli infláció mellett a viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országokban az igen magas többlet megléte a növekedés belső forrásainak hiányára utal. Ha az olajárak emelkedésnek indulnak, a belső kereslet erősödik, a gyengébb euró hatása elhalványul és az exportnövekedés lassul, az EU és az euróövezet kereskedelmi egyenlegének többlete várhatóan nem emelkedik tovább és 2017-ben esetleg kissé csökken. A nettó külföldi eszközök folyamatos felhalmozása az árfolyamkockázattal szembeni növekvő kitettséget, és a nemzeti hatóságok számára csökkentett mozgásteret jelenthet a makrogazdasági kockázatok kezeléséhez (például prudenciális vagy szabályozói intézkedések révén), ahogyan a hazai portfóliókban a külföldi országokból származó eszközök aránya növekszik. Jelenleg minden gazdasági szektorban (háztartások, vállalatok, kormányzat) egyidejűleg jellemző a hitelállomány-leépítési nyomás. Az euróövezet aggregált szintjén a háztartások, társaságok és kormányzatok jelenleg magas eladósodottsággal küzdenek, és a hitelállomány-leépítés szükséges folyamata visszafogott beruházási és fogyasztási dinamikát von maga után. Az Eurostat adatai szerint a háztartások és nem pénzügyi vállalatok esetében az adósságállomány konszolidált értelemben az euróövezeti GDP 59,7 %-át, illetve 79,5 %-át tette ki, míg ez 2009-ben a GDP 63,1 %a, illetve 81,9 %-a volt. Az összesített számok a tagállamok közti nagy eltéréseket rejtenek. A magánszektorbeli hitelállomány-leépítés már korán, a válság kitörésekor elkezdődött, de még mindig folyamatban van10. A háztartásokra jellemző nettó hitelezői pozíció szintje kétszer olyan magas, mint a válság előtt. A társaságok, amelyek normál időszakokban gyakran nettó finanszírozási igényt mutatnak fel, még mindig pozitív nettó hitelezői pozíciót jegyeznek. A kormányzatok hitelállományleépítése később kezdődött, amikor a recesszió első szakasza 2009–2010-ben ösztönző csomagokat tett szükségessé. Azóta a kormányok konszolidációs szakaszba léptek, és a költségvetési politika szigorú, vagy újabban nagyjából semleges maradt. A háztartások és vállalatok hitelállomány-leépítési 10

A hitelállomány-leépítési folyamat bizonyítható az euróövezet aggregált nettó hitelezői pozíciójának ágazatonkénti vizsgálatával. 2014-ben a GDP 3,2 %-át tette ki, amelyből a háztartások, vállalatok és a kormányzat 2,9 %-ot, 1,8 %-ot illetve –2,6 %-ot képviseltek. 2010-ben a vonatkozó számadatok 0,6 %, 2,9 %, 3,3 % és –6,2 %, 2007-ben pedig 0,3 %1,4 %, –0,6 % és –0,6 % voltak.

8

folyamatainak a keresleti hatását súlyosbítja, hogy meg kell állítani a kormányzati szektorban az adósság emelkedését11. Az euróövezet folyófizetésimérleg-többletének szintje valószínűleg magasabb az alapvető sajátosságok által indokoltnál, és a gazdasági hatékonyság problémáit, valamint a visszafogott belső keresletet tükrözi. Számos olyan gazdasági jellemző, mint a népesség elöregedési profilja, az időskori függőségi ráta, a viszonylag magas egy főre jutó jövedelem, és az euró tartalékvaluta státusa is azt sugallják, az euróövezetben a megtakarítások-beruházások megfelelő általános egyenlegének nagyjából kiegyensúlyozottnak kellene lennie12. A euróövezet folyófizetésimérleg-többletének az elmúlt néhány évben jelentkező növekedése azonban olyan pozícióhoz vezetett, amely magasabb az ezen alapvető gazdasági tényezők által indokolt többletnél. A különbséget részben magyarázza, hogy a közelmúltbeli javulás ellenére és függetlenül az alacsonyabb olajárak és az árfolyamfejlemények átmeneti hatásaitól, a mérlegjavítás és a számottevő hitelállomány-leépítési nyomás eredményeként nem bővül szilárdan a hitelállomány az euróövezetben. A jövőt illetően az uniós szinten létrejött szakpolitikák (például az EKB a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programja és a Bizottság által elindított európai beruházási terv) célja a beruházásokhoz nyújtott hitelezés és a fogyasztás támogatása, jóllehet a reálgazdaságra kifejtett hatás jelentkezéséhez el kell telnie némi időnek. Az euróövezeten belüli határokon átgyűrűző hatások indokolják a makrogazdasági szakpolitikák koordinált megközelítését az egyensúlyhiányok kezelése, és a fellendülés ezzel egyidejű támogatása érdekében. A euróövezeti gazdaságok a kereskedelmi, pénzügyi és intézményi kapcsolatok révén összeköttetésben állnak, és ez indokolja a makrogazdasági szakpolitikák koordinált megközelítését, hogy az egyensúlyhiányok kiigazítása úgy gyorsuljon fel, hogy közben támogatja a növekedést. Emellett a bizalmi hatás is fontos transzmissziós mechanizmusnak bizonyult13. A jelenlegi helyzetben különösen a nagy országok politikai irányvonalából eredő átgyűrűző hatások bírnak rendszerszintű jelentőséggel az euróövezet számára. Az euróövezet szintjén különösen a rendelkezésre álló költségvetési mozgástérnek és a pozitív megtakarítás-beruházás egyenlegnek köszönhetően a beruházások folyamatos élénkítése szempontjából jobb helyzetben lévő országoknak kell enyhíteniük az elhúzódóan alacsony növekedés 14 és alacsony infláció kockázatát . Ez áll fenn Németország és Hollandia esetében, amelyeknek folyófizetésimérleg-többlete az előrejelzés szerint magas marad a következő években. A viszonylag 11

12

13

14

Lásd Bricongne J.-C. és Mordonu A. (2015), „Interlinkages between household and corporate debt in advanced economies” (A háztartási és vállalati adósság közötti kapcsolatok a fejlett gazdaságokban), European Commission Discussion Papers 17. szám (2015. október). A referenciaérték egyszerűsített formájú regresszióból ered, amely figyelembe veszi a megtakarítások és beruházások egyenlegének fő tényezőit, többek között az alapvető tényezőket (például demográfia, erőforrások), szakpolitikai tényezőket, és globális pénzügyi körülményeket. A módszertan hasonló az IMF által a külső egyenleg értékelésére kidolgozott megközelítéshez. Lásd Phillips, S. és mások (2013): „The External Balance Assessment (EBA) Methodology” (A külső egyenleg értékelésének módszertana), IMF Working Paper, 2013/272. Lásd D’Auria, F., Linden, S., Monteiro, D., in ‘t Veld, J. és Zeugner S., „Cross-border Spillovers in the Euro Area” (Határokon átgyűrűző hatások az euróövezetben), Quarterly Report on the Euro Area, 13. kötet, 4. szám (2014). Vesd össze az 1176/2011/EU rendelet (17) preambulumbekezdésével: „A makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelésekor figyelembe kell venni azok súlyosságát, valamint az olyan kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi továbbgyűrűzésük lehetőségét, amely fokozza az Unió gazdaságának sérülékenységét, illetve veszélyt jelent a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működésére. A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal és a versenyképesség terén jelentkező különbségekkel szemben valamennyi tagállamban – de az euróövezetben különösen – fel kell lépni. Attól függően azonban, hogy mely tagállamról van szó, a szakpolitikai feladatok jellegük, fontosságuk és sürgősségük tekintetében jelentősen eltérhetnek egymástól. Figyelembe véve a sérülékeny pontokat és a szükséges kiigazítások mértékét, különösen azokban a tagállamokban van szükség sürgős szakpolitikai intézkedésekre, amelyek tartósan magas folyófizetésimérleg-hiánnyal és a versenyképesség jelentős gyengülésével küzdenek. A jelentős folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak a szakpolitikáknak továbbá a belső keresletet és a növekedési képességet elősegítő intézkedések meghatározására és végrehajtására kell törekedniük.”

9

alacsony hitelállomány-leépítési igénnyel rendelkező országok többletének csökkentése az euróövezetbeli kereslet igen szükséges javulását jelentené, és enyhítene a magasan eladósodott országok által meghozandó kompromisszumon, amelyeknek egyidejűleg kell leépíteniük hitelállományukat és élénkíteni a növekedést. Ezzel párhuzamosan folytatni kell vagy fel kell gyorsítani a növekedési potenciál felszabadítására irányuló strukturális reformokat, különösen az olyan, rendszerszintű jelentőséggel bíró országokban, mint Olaszország és Franciaország. Ezek a reformok nemcsak a növekedés szűk keresztmetszeteinek megszüntetését segíthetik, hanem az ezen országok költségvetési egyensúlyhiányának fenntarthatóságát illető bizalom erősítéséhez is hozzájárulnának. Végül, azoknak az országoknak, amelyeknek kereslet-fenntartási kapacitását túlzott eladósodottság és a nemteljesítő hitelek magas szintje gátolja, növekedésösztönző reformokra is kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy fizetésképtelenségi keretrendszerük alkalmas legyen a nem fenntartható adósságállományok kezelésére, a gazdasági erőforrások megfelelő felszabadítására és a tőke hatékony újraelosztására is. 1. ábra: Az euróövezet folyó fizetési mérlege 4 3

a GDP %-a

2 1 0 -1 -2 -3 -4

99

00 DE

01

02 NL

03

04 ES

05

06

07 FR

08

09 IT

10

11

12

13

Egyéb

14

15

16

Euróövezet

Forrás: Nemzeti számlák és az Európai Bizottság 2015. őszi előrejelzése (AMECO)

A nagy folyófizetésimérleg-hiányt a legtöbb tagállamban sikerült kiegyensúlyozottabb pozícióvá vagy többletté igazítani, viszont nagy folyófizetésimérleg-többletek még mindig vannak. 2014-ben a tagállamok többsége folyófizetésimérleg-többletet jegyzett. A válság által leginkább sújtott euróövezeti országok erőteljes kiigazítást végeztek és jelenleg mérsékelt többletet (Spanyolország, Portugália, Olaszország), vagy valamivel nagyobb többletet mutatnak fel (Írország, Szlovénia). Miközben a kezdeti kiigazítás főként a csökkent belső magánkereslet eredménye volt, a jelenlegi többletek elérésében már az exportnövekedés is szerepet játszott15. Mindazonáltal a ciklikusan kiigazított adatok általánosságban alacsonyabbak az államháztartási egyenlegnél (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ciprus), ami arra utal, hogy nem várható a folyó fizetési mérleg további növekedése amint a kibocsátás a fellendülés révén újra megközelíti potenciálját, jóllehet a válság előtti hiányokhoz való visszatérés kockázata korlátozottnak tűnik. Néhány tagállamban (Finnország, Franciaország) viszonylag alacsony volt a folyó fizetési mérleg hiánya, míg az Egyesült Királyságban és Cipruson jóval szélesebb hiány alakult ki. Összességében a hároméves átlag mutatója meghaladja a küszöbértéket négy többlettel rendelkező országban (Németország, Dánia, Hollandia és Svédország), és kettő hiánnyal rendelkező országban 15

Lásd: „European Economic Forecast-Spring 2015” (Európai Gazdasági Előrejelzés – 2015. tavasz), European Economy, 2015/2.

10

(Egyesült Királyság és Ciprus). Néhány ország, például Németország, Hollandia, valamint olyan nem euróövezeti tagállamok, mint Svédország és Dánia továbbra is igen magas többlettel rendelkeznek. E nagy és tartós többletek tendenciája nem utal kiigazításra. Noha az olyan, idősödő népességgel rendelkező országokban, mint Németország, várható a folyó fizetési mérleg többlete, és az olajárak, valamint az árfolyamok közelmúltbeli alakulása kedvező hatással volt a kereskedelmi mérlegre, a többlet jelenlegi értéke jóval magasabbnak tűnik annál, mint amit az alapvető gazdasági tényezők indokolnának16. Németország esetében a konjunktúraciklus jelenlegi szakaszát figyelembe véve a ciklikusan kiigazított többlet meghaladja az államháztartásra vonatkozó adatot17.

2. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció és nettó külső adósság 2014-ben 150

a GDP %-ában

Nettó külső adósság (neg. előjel) 100

50

Egyéb nettó eszközök Nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP)

0

-50

-100

-150 CY EL PT IE* ES SK LV LT

SI EE IT FR FI AT LU* MT* DE BE NL HR HU BG PL RO CZ UK SE DK

Nem euróövezet

Euróövezet

Forrás: Eurostat (BPM6, ESA10) Megjegyzés: A nettó külső adósságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre Horvátország és az Egyesült Királyság esetében. Az adatok bontása nem jelenik meg teljes körűen Írország, Luxemburg és Málta esetében18.

A sérülékeny pontok fennmaradnak, mivel a külső pénzáramlások kiigazítása még nem eredményezett számottevő csökkenést a külső adósságállományban (2. ábra). Összességében jelentős a sebezhetőség a nettó adós országokban: 2014-ben a nettó nemzetközi befektetési pozíció eredménytáblabeli mutatója 16 tagállamban meghaladta az indikatív küszöbértéket. A folyófizetésimérleg-többletek elmúlt néhány évben való 16

17

18

Lásd „Macroeconomic Imbalances, Main Findings of the In-Depth Reviews 2015” (Makrogazdasági egyensúlyhiányok, a 2015. évi részletes vizsgálatok fő megállapításai), European Economy-Occasional Papers 228. A folyófizetésimérleg-hiányok mérséklődéséből adódóan a hitelező gazdaságok – különösen Németország – többletének földrajzi összetétele átalakult. A világ többi részével szembeni egyenleg nőtt, míg az euróövezettel szembeni egyenleg csökkent. Utóbbi elsősorban az euróövezet többi részébe irányuló export csökkenésének, nem pedig a németországi import bővülésének tudható be. Ezen országok esetében a külső kötelezettségek legnagyobb része nem belföldi tőkéhez és tevékenységekhez kapcsolódik, hanem külföldi eszközökhöz. Például sok ír külső kötelezettséget kölcsönös befektetési alapok uralnak, amelyek Írországban bejegyzettek, de amelyeknek eszközei más országokból származnak. A fizetési mérleg szerinti osztályozás alapján a kölcsönös befektetési alapok mérlege tőke jellegű kötelezettségekből és a portfólióhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítő eszközökből tevődik össze, ami igen negatív tőkepozíciót jelent, igen pozitív piacképes adósságállomány mellett.

11

kialakulása óta a GDP százalékaként kifejezett nettó külső kötelezettségek nem javultak jelentősen olyan euróövezeti országokban mint Görögország, Spanyolország, vagy Portugália. Írország és újabban Portugália kivételével különösen a nominális GDP-növekedés hozzájárulása volt vagy kicsi (Spanyolország) vagy negatív (Görögország, és Ciprus). Ez rávilágít az alacsony inflációval jellemzett környezethez kapcsolódó kockázatokra, és arra, hogy az hogyan akadályozhatja az egyensúlyhiány kiigazítását. A negatív értékelési hatások szintén – olykor jelentős mértékben – visszafogták a nettó külső kötelezettségek javulását, főként Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában. A jelentős javulás elmaradása Horvátországban is megfigyelhető. A jelentős mértékben negatív pozíciójú gazdaságok többségében a jelenleginél magasabb folyófizetésimérleg-többletre lenne szükség ahhoz, hogy kellő időben csökkentsék nettó külső kötelezettségeiket (3. ábra). Az export-versenyképesség javulásának konszolidálása ezért alapvetően fontos, csakúgy, mint a közvetlen külföldi befektetés vonzására irányuló szakpolitikák. Írországban és számos kelet-európai országban (Magyarország, Lengyelország, Románia) a folyó fizetési mérleg jelenleg tapasztalt egyenlegét hosszabb időre fenn kellene tartani ahhoz, hogy középtávon a nettó külső kötelezettségek jelentős javulásához vezessen. Az olyan nettó hitelező országokban mint Németország és Hollandia, a nettó külföldi eszközök növekvő állományához kapcsolódó kockázatok nem mérhetők a külső fenntarthatósági kockázatokhoz. Ettől függetlenül nem hagyható figyelmen kívül a nettó hitelezői kockázatok gyors és folyamatos felhalmozódása. 3. ábra: Folyó fizetési mérleg: ciklikusan kiigazított egyenlegek és a külső kötelezettségek stabilizálásához vagy csökkentéséhez szükséges egyenlegek 12 10

8

Ciklikusan kiigazított folyó fizetési mérleg 2014-ben Folyó fizetési mérleg 2014-ben A NIIP stabilizálásához szükséges egyenleg 2015-2016-ban A NIIP 2024-ig -35%-ra csökkentéséhez szükséges egyenleg

6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 CY EL FI FR SK ES PT LV IT BE AT EE IE LU SI LT MT DE NL UK CZ PL RO HR BG HU DK SE

Nem euróövezet

Euróövezet

Forrás: A folyó fizetési mérleg a nemzeti számlák összefüggésében kerül megjelenítésre. A Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A ciklikusan kiigazított egyenlegek kiszámítása a Bizottság 2015. őszi előrejelzésének alapjául szolgáló kibocsátásirés-becslések felhasználásával történik19. A nettó külső kötelezettségállomány stabilizálásához vagy csökkentéséhez szükséges folyó fizetési mérleg egyenlege a következő megfontolásokon alapul: a nominális GDP-re vonatkozó előrejelzések a Bizottság őszi előrejelzéseiből származnak 2017-ig, azon túl a Bizottság T+10 módszertanának előrejelzéseiből20; az előrejelzés időszakában rendszerint zéró értékelési hatásokat feltételezünk, ami az eszközárak torzítástól mentes előrejelzésének felel meg; a GDP százalékában

19

20

A ciklikusan kiigazított egyenlegek becslése azon a módszeren alapul, amelyet Salto, M. és A. Turrini ismertet 2010. évi „Comparing Alternative Methodologies for Real Exchange Rate Assessment” (A reálárfolyam-értékelés alternatív módszertanainak összehasonlítása) című munkájában, European EconomyEconomic Papers, 427. szám. A T+10 módszertant lásd Havik, K., K. Mc Morrow, F. Orlandi, C. Planas, R. Raciborski, W. Röger, A. Rossi, A. Thum-Thysen, és V. Vandermeulen (2014): „The Production Function Methodology for Calculating Potential Growth Rates & Output Gaps” (A potenciális növekedési ráták és kibocsátási rések kiszámításának termelési függvényen alapuló módszertana), European Economic Papers 535.

12

kifejezett tőkemérleg a feltételezések szerint állandó marad, a 2014. évi mediánnak és a 2015–2017. évi előrejelzéseknek megfelelő szinten21.

A költség-versenyképesség alakulása nagyjából megfelelt a külső kiigazítási szükségleteknek. (4. ábra) 2014-ben a válság által különösen érintett számos euróövezeti országban a fajlagos munkaköltségek csökkenése volt tapasztalható (például Ciprus, Görögország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália és Írország). Cipruson, Görögországban és Portugáliában főleg a bérek visszafogását tükrözi a kiigazítás, miközben Spanyolországban és Írországban a fajlagos munkaköltség csökkenésének nagy része a jelek szerint a termelékenységnövekedésre vezethető vissza. Emellett azokban az országokban, ahol erősödik a munkaerőpiac, a ledolgozott órák száma pozitívan kezdett hatni a fajlagos munkaköltség alakulására (Spanyolország, Portugália és Írország). Ezzel ellentétben Olaszországban és Franciaországban a fajlagos munkaköltség az euróövezeti átlagnál nagyobb ütemben nőtt (1,1 %), Németország és Ausztria pedig a fajlagos munkaköltség közel 2 %-os növekedését könyvelhette el, főként a bérek dinamikája miatt, míg Olaszország esetében a lanyha termelékenység is szerepet játszott. A leggyorsabb növekedés a balti államokban jelentkezett, az órabérek erőteljes emelkedése miatt. Összességében az elmúlt három év fejleményeit figyelembe véve a fajlagos munkaköltség mutatója Észtország, Lettország és Bulgária esetében meghaladja a küszöbértéket. A magasabb kiigazítási szükséglettel szembesülő tagállamokban a fajlagos munkaköltség lefelé módosulását a reál effektív árfolyam visszafogottabb, de érzékelhető relatív csökkenése követte, amely arra utal, hogy az ár-költség különbözet valamelyest reagál a gyenge gazdasági feltételekre. E viszonylag visszafogott változások eredményeként a mutató Görögországot kivéve nem jelez eltérést. 4. ábra: A 2014. évi fajlagos munkaköltség növekedésének összetétele ebből: munkatermelékenység (neg. előjel) - teljes tényezőtermelékenység és tőkefelhalmozás hozzájárulása ebből: munkatermelékenység (neg. előjel) - munkaórák hozzájárulása

10% 8%

ebből: egy munkavállalóra jutó reál-órabér

6%

ebből: infláció (GDP-deflátor növekedése)

4%

fajlagos munkaköltség növekedése 2014-ben

2% 0% -2% -4% -6%

HU

SE

DK

BG

RO

PL

CZ

UK

LV

HR

LT

EE

AT

FR

DE

IT

LU

MT

FI

EA19

SK

NL

PT

BE

SI

ES

IE

EL

CY

-8%

Nem euróövezet

Euróövezet

Forrás: AMECO és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblája A Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: Az összetétel a fajlagos munkaköltség növekedésének az inflációra, reál-órabérre és a munkatermelékenységre való standard bontásán alapul, mely utóbbi a standard növekedés-számviteli keret felhasználásával tovább bontható a munkaórák, a teljes tényezőtermelékenység és a tőkefelhalmozás hozzájárulására.

21

A számítások és feltevések részletes bemutatását lásd Loublier, A., Turrini A. és Zeugner, S. (2015): „Methodologies for computing current account benchmarks” (Módszertanok a folyó fizetési mérleg küszöbértékeinek számításához), European Economy Economic Paper kiadás előtt.

13

Az eredménytábla még mindig számos tagállamban az indikatív küszöbértéket meghaladó kumulált exportpiaci részesedésvesztést mutat, de a javulás kezd láthatóvá válni. Az exportpiaci részesedés mutatójának ötéves változása 18 tagállamban a küszöbértéket meghaladó kumulált veszteséget mutat, ami arra utal, hogy az euróövezetben megfigyelt aggregált folyófizetésimérleg-többlet fő oka nem az erős exportteljesítmény (5a. ábra)22. Mindazonáltal úgy tűnik, az uniós gazdaságokban az exportpiaci részesedés elmúlt néhány évben tapasztalt további csökkenése megállt, és a tagállamok többségében – Finnország, Svédország és Málta kivételével – 2013-ban és 2014-ben éves szinten növekedés volt jellemző (5b. ábra). 2014-ben a növekedés egyes esetekben viszonylag visszafogott volt (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország), más esetekben jelentősebb (Belgium, Németország, Magyarország, Románia, Görögország, Írország). Ennek ellenére ez a növekedés jóval alacsonyabb mértékű, mint a 2010–2012 között tapasztalt csökkenés. Az uniós exportpiaci részesedés közelmúltbeli javulása részben annak köszönhető, hogy a globális kereskedelem 2013–2014-ben lelassult, ami automatikusan csillapította az exportpiaci részesedések romlását. E tekintetben az exportpiaci részesedés közelmúltbeli javulása nem lehet strukturális. A jövőre nézve túl korai felmérni, hogy ez a javulás állandó elmozdulást jelent, vagy csak ideiglenes. 5a. ábra: Az exportpiaci részesedés ötéves változása – Az eredménytábla mutatója 2014-ben 50

5b. ábra: Az exportpiaci részesedések kétéves változása 2014-ben 25

Uniós piacon kívüli növekedés Uniós piacon belüli növekedés

Uniós piacon belüli növekedés

40

20

Unión kívüli kitettség

30

Uniós kitettség

20

Eredménytábla-mutató 2014 (5 éves változás)

Uniós piacon kívüli növekedés

Unión kívüli kitettség Uniós kitettség

15

10

10

0

5

Kumulált változás 2013-ban és 2014-ben

-10 0

-20 -5

-30 -40

CY FI MT HR EL DK AT HU IT FR SI ES NL BE SE UK DE IE CZ PT SK PL BG LV LU RO EE LT

CY FI MT HR EL DK AT HU IT FR SI ES NL BE SE UK DE IE CZ PT SK PL BG LV LU RO EE LT

-10

Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A bontás a hatásarány-módszeren alapul. Az árnyékolt oszlopok az egy adott piacnak való kitettség változásából eredő, a piacirészesedés-dinamikához való hozzájárulást jelenítik meg; a tömör oszlopok egy adott piacon belüli piacirészesedés-változásokból eredő, a piacirészesedés-dinamikához való hozzájárulást mérik23. A számítások BPM6-adatokat használnak BG, IT, FI és MT kivételével, ahol az EU-ba irányuló export adatai a nemzeti számlákból származnak; az adatok részben nem állnak rendelkezésre ES, HR és IE esetében. 6a. ábra: Háztartások adósságállománya (konszolidált, a GDP %-ában)

22

23

6b. ábra: Nem pénzügyi vállalatok adósságállománya (konszolidált, a GDP %-ában)

Az euróövezet értékben kifejezett exportja lelassult 2013 és 2015 között, és a nem uniós országokba irányuló export jórészt lecsökkent. Az exportpiaci részesedések elemzéséhez használt módszertan részletes bemutatását lásd: „A closer look at some drivers of trade performance at Member State level” (A kereskedelmi teljesítmény bizonyos mozgatórugóinak közelebbi vizsgálata tagállami szinten), Quarterly Report on the Euro Area, 2012/2., 29– 39. o.

14

160 140

250,0

2000

növ. tetőzésig

2014 200,0

2000

növ. tetőzésig

2014

120

150,0

a GDP %-a

a GDP %-a

100 80

100,0

60 40

50,0 20 0

CY IE BE SE NL PT ES BG MT EE DK UK FI FR SI HR LV IT HU AT EL DE RO LT CZ SK PL

DK CY NL IE UK PT ES SE DE FI EL MT BE EE LU FR AT LV IT HR HU PL LT SK CZ SI BG RO

0,0

09 14 10 09 09 09 09 14 00 14 13 14 14 09 14 14 10 09 12 10 10 14 09 14 13 12 09 10 Ország | Tetőzés éve

00 12 12 09 00 12 09 13 09 09 08 09 10 14 09 10 10 12 09 09 10 01 10 09 00 09 14 Ország | Tetőzés éve

Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A 6a. ábrán a GDP-arányos adósságráta tetőzése a vízszintes tengelyen szerepel. A legkorábbi adat 2000. évi, kivéve IE, SI, HR (mind 2001. évi), PL (2003. évi), MT, LV, LT (mind 2004. évi). Ha nem áll rendelkezésre a 2014. évi adat, a negyedéves adatokból kerül becslésre. A 6b. ábrán LU nem szerepel, a vállalati adósságállomány okainak sajátosságai miatt. A GDP-arányos adósságráta tetőzése a vízszintes tengelyen szerepel. A legkorábbi adat 2000. évi, kivéve IE, SI, HR (mind 2001. évi), PL (2003. évi), MT, LV, LT (mind 2004. évi). Ha nem áll rendelkezésre a 2014. évi adat, a negyedéves adatokból kerül becslésre.

A magánszektor adósságállománya továbbra is magas és több tagállamban meghaladja az eredménytábla szerinti indikatív küszöbértéket. A magánszektor adósságállománya jelentős eltéréseket mutat, ami nemcsak a pénzügyi szektor fejlettségi szintjét tükrözi, hanem azt is, hogy a válság előtti könnyű hitelfelvételi feltételekhez kapcsolódóan milyen mértékben volt túlzott a hitelfelvétel. A magánszektor adósságállományának összetétele tekintetében is jelentősek a különbségek a gazdaság fő ágazataiban (6a. és 6b. ábra). Néhány országban az eladósodottság főként a háztartások adósságfelhalmozásához kapcsolódik, amelynek oka gyakran az ingatlanárak és a jelzáloghitel-állományok értékének erőteljes emelkedése. Más országokban az adósságállomány különösen a nem pénzügyi vállalatok körében magas. Néhány országban pedig a gazdaság minden ágazatát érinti a magas eladósodottság. A magas adósságállomány sebezhetőséget jelent, mivel felerősíti a káros sokkhatások makroszintű pénzügyi kihatásait. Csökkenti a gazdaságok alkalmazkodási képességét azáltal, hogy kevésbé hatékonnyá teszi a monetáris politika transzmisszióját, mivel az eladósodott vállalatok aligha tudják kihasználni az alacsony kamatokat24. A fennmaradó hitelállomány-leépítési szükségletek fényében a magánszektor adósságállományának lefelé módosítása visszahúzó erőként hatna a növekedésre a visszafogottabb beruházások és fogyasztási dinamika tekintetében. Ebben az összefüggésben a jól működő fizetésképtelenségi keretek hozzájárulnának a túlzott eladósodottság mértékének csökkentéséhez a fenntarthatatlan adósság szanálása révén, enyhítve ezzel a hitelállomány-leépítéshez kapcsolódó, a növekedést visszahúzó erőt.

24

A magas vállalati adósság hagyatéka valószínűsíthetően továbbra is terhet ró a gazdaságra. A magánszektor magas adósságállománya általában alacsony középtávú növekedéssel társul, azonban specifikus adósságküszöbök kidolgozása analitikailag kihívást jelenthet (hivatkozásokért lásd Chen és mások (2015): „Private Sector Deleveraging and Growth Following Busts” (Magánszektorbeli hitelállomány-leépítés és növekedés összeomlást követően), Working Paper 15/35, International Monetary Fund, Washington). A feltételezések szerint az adósság a válság utáni gazdasági teljesítményre is hátrányosan hatott (lásd Bornhorst, F. és Ruiz Arranz, M. (2013): „Indebtedness and Deleveraging in the Euro Area.” (Eladósodottság és hitelállomány-leépítés az euróövezetben.) Country Report 13/232, International Monetary Fund, Washington; és Európai Központi Bank (EKB), (2012): „Corporate Indebtedness in the Euro Area” (Vállalati eladósodás az euróövezetben), Monthly Bulletin (február): 87–103. o.

15

A hitelállomány-leépítés terén vegyes volt az előrehaladás, a magánszektor adósságának csökkenése a legtöbb tagállamban főként a negatív hiteláramlás eredménye volt. Az Eurostat adatai alapján aggregált uniós szinten a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok adósságállománya konszolidált értelemben 2014-ben az uniós GDP 64,6 %-át, illetve 77,7 %át tette ki, míg 2009-ben 68,0 %-on, illetve 82,5 %-on állt. Az adósságszintek tetőzése óta a hitelállomány-leépítés előrehaladása vegyes volt, és gyakrabban volt megfigyelhető az adósságállomány valódi csökkenése a vállalati szektorban (6a. és 6b. ábra). A legújabb fejlemények igen egyenetlen képet mutatnak a hitelállomány-leépítésről az országok és ágazatok között (7a. és 7b. ábra). 2014 során és 2015 elején a háztartások aktív adósságvisszafizetését megkönnyítette a növekedés kedvező hozzájárulása Írországban, kisebb mértékben pedig Portugáliában, Spanyolországban és Magyarországon. Passzív hitelállomány-leépítés történt az Egyesült Királyságban és Dániában, amelyek a növekedés kedvező hozzájárulásának köszönhetően csökkentették GDP-arányos államadósságukat, miközben fenntartották a háztartásokhoz irányuló hiteláramlást. Ezzel ellentétben a háztartások adósságállománya tovább nőtt Svédországban, Finnországban, Franciaországban és Belgiumban, a pozitív hiteláramlások folyományaként. Bizonyos esetekben vállalatoknál is sor került aktív hitelállomány-leépítésre, összefüggésben a nominális növekedés kedvező hozzájárulásával. Ez áll fenn Lettország, Írország, Dánia, Szlovénia és Portugália esetében. Passzív vállalati hitelállomány-leépítésre csak korlátozott számú országban került sor (például az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság). A vállalati hitelállomány-leépítés néhány országban sikertelen volt, így Cipruson és Görögországban, ahol a megnövekedett megtakarítások ellenére a nominális GDP negatív dinamikája miatt romlott a GDP-arányos adósságráta. A vállalati adósság néhány tagállamban, például Ausztriában, Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban, vagy kisebb mértékben Németországban nőtt, amit a pozitív hiteláramlás segített elő25.

7a. ábra: A háztartások hitelállomány-leépítésének mozgatórugói (éves változás 2015. első negyedévében)

7b. ábra: A nem pénzügyi vállalatok hitelállományleépítésének mozgatórugói (éves változás 2015. első negyedévében) 10

4

5 a GDP %-a

2 0

0

-5

pp.

-2

-10

-4 Hiteláramlás

-6

Leírás, átsorolás, értékel. vált. Nom. GDP növekedés

Nom. GDP növekedés

-8

Hiteláramlás

-15

Leírás, átsorolás, értékel. vált.

-20

Hit.-leép./GDP, vált.

-10

Hit.-leép./GDP, vált.

-25 IE PT ES HULV NL EL RO SI IT UKDK CZ DE LT EE LU HR CY FR AT PLMTSE FI BE SK Aktív hitelállomány-leép.

Passzív

SI PT ES ROHU IE FI LT IT LV DKMTUK CZ HR EL CY EE DE SE PL AT BE SK FR NL

Sikert.Nincs hitelállomány-leép.

Aktív hitelállomány-leép.

Passzív

Sikert.

Nincs hitelállomány-leép.

Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: Az ábrák a GDP-arányos adósságráta alakulásának három komponensre való bontását mutatják: hiteláramlás, nominális GDP-növekedés (nevezőhatás) és az adósságállomány egyéb változásai. A tőkeáttétel csökkentése az adósság visszafizetésének, a gazdaság növekedésének és a fennálló adósságállomány egyéb 25

Az árfolyammozgás, különösen az euró 2014 második felében történt leértékelődése valószínűleg jelentős értékelési hatást okozott, megnövelve a nem euróban denominált adósság értékét, például Írországban vagy Hollandiában.

16

változásainak különböző kombinációjával érhető el. Az aktív hitelállomány-leépítés az adósság nettó visszafizetését foglalja magában (negatív nettó hiteláramlás), amely általában a szektor mérlegének nominális szűküléséhez vezet, és változatlan feltételek mellett hátrányosan hat a gazdasági tevékenységre és az eszközpiacokra. A passzív hitelállomány-leépítés esetében másrészről a pozitív nettó hiteláramlást ellensúlyozza a magas nominális GDP-növekedés, és ez az adósság/GDP arány fokozatos csökkenéséhez vezet. Az aktív hitelállomány-leépítés sikertelen lehet, ha a GDP-t érő deflációs hatások az adósság/GDP-arány stagnálásához, vagy akár növekedéséhez vezetnek26.

Számos tagállam bankszektorának sebezhetősége arra utal, hogy a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés nehézségei továbbra is szerepet játszanak az adósság dinamikájában. A bankszektor általános helyzete a tagállamok többségében javult. A tőkeszinteket feltöltötték és most biztonságosabb általános megfelelési mutatókat teljesítenek27. Emellett előrelépés történt a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó intézményi keret tekintetében, amely csökkenti a bankok és az államok közötti negatív visszacsatolás kockázatát. Mindazonáltal számos tagállamban még mindig nyilvánvaló a pénzügyi szektor sebezhetősége és a hitelállomány-leépítési nyomás, amit több esetben az eredménytábla pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó mutatójának csökkenése is tükröz. Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon, Portugáliában, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában a bankokat még mindig sújtja a mérlegeikben a nemteljesítő hitelek magas aránya, amely néhány esetben tovább nőtt 2014 során (8. ábra). Ausztriában a külföldi fejleményeknek való magas kitettség szintén sebezhetőség forrása lehet. 2014 közepe óta a központi banki finanszírozás igénybevételének csökkenése megállt, ami a pénzügyi fragmentáció csökkenésének potenciális lassulását jelzi, vagy azt, hogy a banki finanszírozás olcsóbb hivatalos források felé fordul28. Emellett az alacsony növekedés és az alacsony kamattal jellemzett környezet számos tagállamban kihat a bankok nyereségességére is29. Ebben a környezetben, figyelembe véve a pénzügyi és nem pénzügyi szektorok hitelállomány-leépítési nyomását, a legsérülékenyebb országokban 2014-ben folytatódott a hitelezés szűkülése. 2014-ben az ingatlanárak alakulása az ingatlanciklusok EU-szerte eltérő pozícióját tükrözte. (9. ábra) Az inflációval korrigált lakásárak 2014-es éves változása a Szlovéniában és Görögországban tapasztalt 5 százalékot meghaladó visszaesés és az Írországban, illetve Észtországban bekövetkezett, a 6 %-os indikatív küszöbértéket is jóval meghaladó ugrásszerű növekedés között mozog. A nagyobb szórás az ingatlanciklusok eltérő pozícióit és eltérő kockázatait tükrözi30. Néhány tagállamban az árak hirtelen korrekciója következett be a válság során, amelyek így az alapvető tényezők által indokoltnál jóval alacsonyabb szintre csökkentek. Ez történt az ír ingatlanárak esetében, amelyek a múlt évben hirtelen megemelkedtek. Hasonlóképpen, Magyarországon, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában szintén a reál-ingatlanárak jelentős emelkedése volt tapasztalható. Ezekben az országokban az ingatlanárak még mindig alulértékeltnek minősülnek, így az élénkülés üteme nem okvetlenül jelzi új kockázatok kialakulását a közeljövőben. Ezzel ellentétben azokban a 26

27

28

29

30

Részletes bemutatását lásd P. Pontuch, „Private sector deleveraging: where do we stand?” (A magánszféra hitelállomány-leépítése: Hol tartunk?), Quarterly Report on the Euro Area, 2014/4., 7–19. o. Lásd Európai Központi Bank (2015): „Financial Stability Review” (Pénzügyi stabilitási felülvizsgálat), 2015. május, és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (2015): „Joint Committee Report on Risks and Vulnerabilities in the EU Financial System” (A vegyes bizottság jelentése az uniós pénzügyi rendszer kockázatairól és sebezhető pontjairól), JC 2015 007. Múlt nyár óta a TARGET2-egyenlegek általános szűkülése láthatóan lelassult, ami főként olaszországi, görögországi és spanyolországi fejleményekkel magyarázható. Az alacsony kamattal jellemzett környezet az életbiztosítási ágazat nyereségességére is jelentős mértékben kihat, ahol megtérülési eltérések alakulnak ki az alacsony államkötvényhozamok és az ügyfeleknek kínált garanciák között. Az ingatlanárak alakulását az ingatlanárak eltolódásának értékelésével együtt kell értelmezni.

17

tagállamokban, ahol az ingatlanárak még mindig túlértékeltnek minősülnek, mint például Svédországban, vagy az Egyesült Királyságban, az ingatlanárak igen magas értékelési szintről indultak növekedésnek, és gondos nyomon követést igényelnek31. 8. ábra: Nemteljesítő hitelek aránya 50 45

9. ábra: Ingatlanárak: értékelési szint 2013-ban és változások 2014-ben

2013Q4

20

2014Q4 15

40

Alulértékelt szintről javuló

Deflált ingatlanárak 1 éves %-os változás, 2014 (%)

EE

35 30

25 20 15 10

5 CY EL IE RO BG HU IT HR SI LT PT ES MT LV CZ SK PL DK FR BE NL UK AT DE EE FI SE LU

0

Túlértékelt és emelkedik SE UK

IE

10

LT

5

PT

LV

HU BG

SK CZ DK PL DE ES NL CY HR RO IT Alulértékelt és csökken SI

0 -5 -10

AT FI

LU

MT BE FR

EL Túlértékelt szintről korrigáló

-15 -20 -30

-20

-10

0

10

20

30

Becsült értékelési rés, 2013 (%)

Forrás: a 8. ábra esetében: IMF, EKB; a 9. ábra esetében: Eurostat, EKB, BIS, OECD, a Bizottság szolgálatainak számításai. Megjegyzések: A 8. ábrán minden adat az IMF-től származik, kivéve Franciaországot, amely esetében a 2013. negyedik negyedévi IMF-adatot extrapolálták 2014-re az EKB 2014 első félévi változási adataival, valamint Finnországot, amely esetében EKB-adatokat használtak. Luxemburg esetében nem állnak rendelkezésre az IMF vagy az EKB adatai 2014-re vonatkozóan. A 9. ábrán a túlértékelési rés az ár/jövedelem, ár/bérleti díj és alapvető modellértékelési rések átlagaként kerül becslésre32.

Az államadósság szintje, noha még mindig magas, az eddigi költségvetési konszolidációs erőfeszítéseknek és a növekedés fellendülésének köszönhetően csökkenni kezdett. A 2007 óta gyors ütemben emelkedő államadósság várhatóan csak ebben az évben kezd csökkenni, és még mindig példátlanul magas szinten marad. Az államadósság általános szintjének csökkenése az általános államháztartási hiány folytatódó csökkenésének és a nominális növekedés fellendülésének egyaránt betudható. Tény, hogy a ciklikus hatások nélkül az euróövezeti és az uniós költségvetési irányvonal nagyjából semleges, és megfelelő ahhoz, hogy lefelé mutató adósságdinamikát tegyen lehetővé, és közben támogassa a kezdődő gazdaságélénkülést. Mindazonáltal számos országban, többek között Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, a költségvetési kiigazítás a magas államadósságszintek ellenére várhatóan lassulni fog.

31

32

Egyedül Svédország és Luxemburg olyan ország, ahol az ingatlanárakat gyakorlatilag nem érintette a válság, és azok az 1990-es évek közepe óta folyamatosan emelkednek. Az Egyesült Királyságban a deflált ingatlanáraknak a 2007. harmadik negyedévi csúcsról 2012-ig mintegy 18 százalékos korrekciójára került sor, de csak 2014-ben 8 %-kal emelkedtek, majd 2015 során tovább növekedtek. Az ingatlanárak eltolódási résének becslése három értékelési mutató átlagaként áll elő: i. a megfizethetőségi rés (az ár/jövedelem arány hosszú távú átlagától való távolság); ii. a hozamrés (az ár/bérleti díj arány hosszú távú átlagától való távolság); és iii. az ingatlanáraknak az ingatlankereslet és -kínálat alaptényezői által indokolt, az egyensúlyi értékektől való eltérésének becslése. A további részleteket lásd: Európai Bizottság: „Housing market adjustment in the European Union” (Ingatlanpiaci kiigazítás az Európai Unióban) 1.3. háttérmagyarázat, „European Economic Forecast-Spring 2014” (Európai Gazdasági Előrejelzés – 2014. tavasz), European Economy 2014/3.

18

10. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2013 óta Munkanélküliségi ráta változása 2013Q1 és 2015Q2 között

2,0 FI

1,0 AT

BE

LU NL RO

0,0

DE

-1,0

DK

SE

IT

FR

CY

SI

MT

HR EL

CZ

-2,0

UK LT

EE

-3,0

LV SK

PL

BG HU

-4,0

IE

-5,0

ES PT

-6,0 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

Munkanélküliségi ráta 2013Q1

Forrás: Eurostat. Megjegyzések: A legfrissebb adat 2015. második negyedévi, kivéve EE, IT, UK (2015. első negyedév), és IE, NL, FI, SE (2015. harmadik negyedév)

3. rovat: Foglalkoztatási és szociális jelenségek Az uniós munkaerő-piaci feltételek javulnak és csökkennek a tagállamok közötti különbségek, de a szociális helyzet sok tagállamban még mindig súlyos. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés eredménytáblájának fő megállapításai 2014-ben az uniós munkanélküliségi ráták még mindig nagyon magasak voltak több uniós országban, a hároméves átlag 12 tagállamban meghaladta a 10 %-os küszöbértéket (Bulgária, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia). Összességében 2014-ben a munkanélküliségi ráta (15–74 év közötti korosztály) 11,6 %-on, illetve 10,2 %-on állt az euróövezetben és az EU-ban. Mindazonáltal a gazdasági fellendülés térnyerésével a munkanélküliségi ráta viszonylag széles alapokra épülő visszaesése kezdődött 2014-ben: 2013 és 2014 között a munkanélküliségi ráta évente 0,4 százalékponttal, illetve 0,7 százalékponttal csökkent az euróövezetben és az EU-ban. A nagy munkanélküliséggel jellemzett országokban a javulás erőteljesebb volt, ami hozzájárult az EU-ban és az euróövezetben jellemző nagy szórás csökkentéséhez. A munkanélküliség csökkenése különösen markáns volt Portugáliában, Spanyolországban, Írországban, a balti államokban, de Magyarországon, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban is. Ezzel szemben növekedett a munkanélküliségi ráta Olaszországban és Finnországban, míg Németországban és Franciaországban nagyjából stabilizálódott. A javulás általánosságban erősebb volt, mint amit a GDP-növekedés indokolt volna, köszönhetően a nagyobb bizalomnak, a strukturális reformok látható eredményeinek és az alacsonyabb fajlagos munkaköltségeknek, noha a munkaórák száma visszafogott maradt. A munkanélküliségi ráta 2015 első felében az uniós országok nagy többségében tovább csökkent. A csökkenés különösen azokban az országokban volt folyamatos, ahol a munkanélküliek száma a válság során gyorsan növekedett, többek között Cipruson, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában. Az aktivitási ráta a legtöbb országban rugalmas maradt. 2013 és 2014 között összességében 0,2 százalékpontos, illetve 0,3 százalékpontos növekedés volt tapasztalható az euróövezetben és az EUban, ami nagyrészt a nők és az idősebb munkavállalók részvételének strukturális növekedésével magyarázható, és ami majdnem minden országban tovább folyatódott. Részben a munkaképes korú népesség csökkenését is tükrözi, különösen a balti államokban, és kisebb mértékben az államadósságválsággal sújtott országokban. Az aktivitási ráta három éves százalékpontos változása csak két országban haladja meg a (negatív) küszöbértéket, Portugáliában és Dániában. Ez a fejlemény mindkét

19

országban leginkább a fiatalok csökkenő részvételére vezethető vissza, amelyet nem ellensúlyoz teljes mértékben az idősebb munkavállalók növekvő részvétele; mindezt azonban a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok arányának megfigyelhető csökkenésének fényében kell megítélni, ami az oktatásban való növekvő részvételre utal. A rugalmas aktivitási ráták és a pozitív foglalkoztatásnövekedés kombinációja 2014-ben csökkenő munkanélküliségi rátát eredményezett a legtöbb tagállamban. Általánosságban véve a foglalkoztatás növekedése hangsúlyosabb volt a kereskedelemképes ágazatban. Ez a bérnövekedés ágazati jellegét tükrözi, amely nagymértékben támogatja a termelésnek nem kereskedelemképes szektorokból a kereskedelemképes szektorokba való újraelosztását, amint arra az euróövezet hiánnyal rendelkező országainak a külső egyensúly helyreállításához szüksége van. Összességében a munkanélküliségi ráták javulása leginkább az elbocsátási ráták csökkenéséhez kapcsolódik, míg az állásszerzési ráták, bár javulnak, továbbra is válság előtti szinten maradnak. Mindenekelőtt az állásszerzési ráták nem álltak helyre olyan mértékben, hogy megakadályozhatták volna a tartós munkanélküliségi ráták növekedését, amely 11 tagállamban, főként Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson és Olaszországban különösen erőteljes volt az elmúlt három évben; ezzel ellentétben csökkent a tartós munkanélküliség Németországban, a balti államokban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban. A tartós munkanélküliség fennállása kihatással van a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyeztetésének hatékonyságára, valamint annak kockázatára, hogy a munkanélküliség állandósul (munkanélküliségi hiszterézis)33. A munkanélküliség magas szintje súlyos társadalmi kihatásai miatt szintén aggodalomra ad okot, amelyek például a humán tőke kimerülésében és az Unióban a válság óta növekvő szegénységben fejeződnek ki34. Jóllehet az ifjúsági munkanélküliségi ráta gyorsabban csökkent mint az általános munkanélküliség, továbbra is magas szintet ér el, és 2014-ben 23,7 %-ot, illetve 22,2 %-ot tett ki az euróövezetben, illetve az EU-ban. A teljes munkanélküliséggel együtt az ifjúsági munkanélküliség is 2013 második felében kezdett csökkenni, és tovább javult 2014-ben és 2015 elején. A magas ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező országok közül a 2013-as csúcsot követően jelentős csökkenést könyvelt el Görögország, Horvátország, Portugália, Szlovákia, Bulgária, Ciprus és Spanyolország. Olaszország kiemelkedik egyetlen olyan, magas ifjúsági munkanélküliséggel rendelkező országként, amelyben a helyzet 2014 legnagyobb részében tovább romlott. Az ifjúsági foglalkoztatás közelmúltbeli általános javulása azonban nem elegendő. Következésképp a hároméves változást mérő mutató 13 tagállam esetében továbbra is jelez (Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország). Az ifjúsági munkanélküliség csökkenését a legtöbb országban a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok arányának csökkenése kíséri. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya 2014-ben 12,4 %-ra csökkent, de továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szinteket. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya Írországban, Cipruson, Spanyolországban, Romániában, Horvátországban, Görögországban, Bulgáriában és Olaszországban a legmagasabb, és közülük az elmúlt három éves időszak legjelentősebb növekedése Olaszországban, Cipruson és Horvátországban volt tapasztalható. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a romló munkaerő-piaci feltételek korai indikátora. Emellett alacsonyabb potenciális kibocsátást is jelez (a szakképzés elmaradásán, a maradandó hatásokon és a jövőbeni elmaradt jövedelmeken keresztül), és nagyobb szintű társadalmi kirekesztéssel társul.

33

34

Lásd Draghi, M. (2014): „Unemployment in the euro area” (Munkanélküliség az euróövezetben), a 2014. augusztus 22-én Jackson Hole-ban tartott éves központi banki szimpóziumon elhangzott beszéd, és Arpaia, A., Kiss, A. és Turrini, A. (2014): „Is unemployment structural or cyclical? Main features of job matching in the EU after the crisis” (Strukturális vagy ciklikus a munkanélküliség? Az unióbeli munkaközvetítés fő jellemzői a válság után), European Economy, Economic Papers 527, 2014. szeptember. Lásd Duiella, M. és Turrini, A. (2014): „Poverty developments in the EU after the crisis: a look at main drivers” (A szegénység alakulása az EU-ban a válság után: a fő mozgatórugók vizsgálata), ECFIN Economic Brief, 31. szám, 2014. május.

20

A hosszan elnyúló negatív foglalkoztatási és szociális fejlemények számos tekintetben káros hatással lehetnek a potenciális GDP-növekedésre, és a felhalmozódó makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázatát is magukban hordozzák. A munkavállalók mobilitása 2014-ben fokozódott az Unión belüli munkavállalói mobilitás, bár még így is elmaradt a 2008 előtt tapasztalt áramlásoktól. Továbbra is a keletről nyugatra irányuló áramlások tették ki a munkaerőmozgás nagyját, melyet az egy főre jutó GDP és a bérek különbsége vezérelt. A munkavállalói mobilitás csillapította a munkanélküliség eltéréseit, amit a délről északra, a válság által erősebben érintett országokból a kevésbé érintettekbe irányuló mobilitás növekvő fontossága tükrözött. A nettó kiáramlás növekedett olyan országokban, mint Görögország, Ciprus és Horvátország, miközben a nettó beáramlás növekedett többek között Németországban és Ausztriában. A nettó kiáramlás lassult Spanyolországban, a balti államokban és Írországban, ahol a gazdasági helyzet kézzelfoghatóan javult. Idővel a bérek nagyobb mértékben reagáltak a nemzeti munkaerőpiacok aszimmetrikus sokkjaira, és a munkavállalók áramlásának rugalmassága nőtt. Ettől függetlenül kevéssé járulnak hozzá a munkanélküliség általános fluktuációinak enyhítéséhez35. Noha a migráns uniós polgárok átlagos foglalkoztatási rátája magasabb, mint az adott fogadó ország lakosságáé36, humántőkéjük gyakran kihasználatlannak tűnik, csakúgy, mint az EU-n kívül született lakosoké37.

Mindent egybevetve a makroszintű pénzügyi instabilitáshoz vagy rendellenes kiigazításokhoz esetlegesen hozzájáruló sebezhetőségekből vagy tendenciákból eredő kockázatok a tagállamok többségében jelen vannak. A súlyosság foka és a megfelelő szakpolitikai válaszok meghozatalának sürgőssége tagállamról tagállamra igen eltérő, a sebezhetőség vagy fenntarthatatlan tendenciák jellegétől, valamint egy vagy több gazdasági ágazathoz tartozásuktól függően: 





35

36

37

Néhány tagállamban a sebezhetőség főként a külgazdasági szektorban van jelen, nagy negatív nettó nemzetközi befektetési pozíciók formájában. Ez áll fenn olyan felzárkózó gazdaságok esetében mint Románia, és kisebb mértékben Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság. Néhány országra nagy és tartós folyófizetésimérleg-többlet jellemző. Ez a helyzet Németországban és Hollandiában, melyek számottevő többlete és növekvő nettó külföldi eszközállománya a hitelezői kockázat emelkedését vonhatja maga után, és ez potenciálisan releváns az euróövezet többi országa szempontjából is. A nagy államadósság-állomány és a potenciális növekedés vagy versenyképesség csökkenő trendjének kombinációja számos országban aggodalomra ad okot, annak ellenére, hogy nincsenek külső fenntarthatósági kockázatok, mivel növeli az instabil

Európai Bizottság (2015): „Labour Market and Wage Developments in Europe 2015” (A munkaerőpiac és a bérek alakulása Európában 2015), II. rész, I. fejezet: „Labour mobility and labour market adjustment in the EU” (Munkavállalói mobilitás és munkaerő-piaci kiigazítás az EU-ban). 2014-ben a más uniós országban születettek foglalkoztatási aránya 67 százalék volt, míg a tartózkodás helye szerinti országban születettek foglalkoztatási rátája 65 százalék volt. Az Unión kívül születettek foglalkoztatási rátája 57 százalékon állt (Forrás: az Eurostat munkaerő-piaci statisztikája, korosztály: 15–64 év közöttiek). 2014-ben a más uniós országban születettek munkanélküliségi rátája 13 százalék volt, míg a tartózkodás helye szerinti országban születettek munkanélküliségi rátája 10 százalék volt. Az Unión kívül születettek munkanélküliségi rátája 19 százalékon állt. A túlképzettség aránya, vagyis azon magasan képzett munkavállalók száma, akik alacsony vagy közepes képesítést igénylő munkát vállalnak, számottevően magasabb volt az Unión belüli migránsok, mint a helybeliek esetében, és még magasabb az Unión kívül születettek körében. (Forrás: az Eurostat munkaerő-piaci statisztikája).

21





adósság/GDP pályák és a negatív sokkokkal szembeni sebezhetőség valószínűségét. Ez a helyzet olyan rendszerszinten jelentős országok esetében, mint Olaszország vagy Franciaország, de kisebb országok, mint Belgium esetében is. Számos gazdaságban az esetlegesen fenntarthatatlan trendek és sebezhetőségek a gazdaság egy konkrét ágazatára korlátozódnak. Svédországban az ingatlanárak és a háztartások adósságállományának folyamatos emelkedése az aggodalmak fő forrása. Hollandiában a háztartások adósságállománya a legmagasabbak közt van az EU-ban, jóllehet jelenleg folyamatban van hitelállomány-leépítésük. Ez hozzájárul a holland folyófizetésimérleg-többlethez, más strukturális tényezők, például a visszafogott beruházások mellett. Mindkét esetben belső trendek járulnak hozzá a megnövekedett folyófizetésimérleg-többlethez, ami egyébként a gazdaság strukturális jellemzőinek, például az adórendszer vagy nagy számú multinacionális vállalat jelenlétének a tükröződése. Az Egyesült Királyságban is az ingatlanárak emelkedése tapasztalható, ami szoros nyomon követést igényel. A folyó fizetési mérleg hiánya, amely mindenekelőtt a fogyasztás folyamatosságát tükrözi, és nem tűnik az áralapú versenyképesség jelentős romlására utaló jelnek. Az osztrák pénzügyi szektorban a finanszírozási nyomás jelenthet sebezhetőséget. Észtországban a belföldi gazdaságban kialakuló keresleti nyomáshoz kapcsolódó kockázatok igényelhetnek nyomon követést. Finnország az elektronikai ágazatának szűkülését követően gazdaságának kihívásokkal teli szerkezetátalakulását éli át. Dánia is ebbe a kategóriába tartozik a háztartások megnövekedett adósságállománya fényében, jóllehet a kockázatok jelenlegi értékelése nem utal további vizsgálat szükségességére. Ez áll fenn Luxemburg és Málta esetében is, ahol a magánszektor nagymértékű adósságához kapcsolódó kockázatok visszafogottak. Néhány tagállam sebezhetősége az ágazatok széles skáláját érintő nagy nettó kötelezettségállományok formájában jelenik meg, belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt. Ez a helyzet olyan országok esetében, amelyek korábban nagy folyófizetésimérleg-hiánnyal rendelkeztek a hazai gazdaságban a hitelezés fellendüléséhez kapcsolódóan, egyszerre táplálva a nagy negatív nettó nemzetközi befektetési pozíciót és a magánszektor megnövekedett adósságállományát. Az ilyen országok jelenleg általában nagy hitelállomány-leépítési szükséglettel szembesülnek korlátozott költségvetési mozgástér, nagyszámú nemteljesítő hitel és a munkanélküliség elfogadhatatlan szintje mellett. Ez tipikusan olyan euróövezeti országokat érint, mint Portugália, Spanyolország, Ciprus, Görögország, Írország és Szlovénia. A kelet-európai országok, például Magyarország, Horvátország és Bulgária szintén nehézségekkel szembesül a megemelkedett külső és belső kötelezettségek fényében. Ez kihívást jelent különösen Magyarország és Bulgária számára, ahol a bankszektor még a szerkezetátalakítási folyamat előtt áll.

22

3.

EGYENSÚLYHIÁNY,

KOCKÁZATOK

ÉS

KIIGAZÍTÁS:

ORSZÁGSPECIFIKUS

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Ez a szakasz az eredménytábla és a segédváltozók rövid közgazdasági elemzése minden tagállam vonatkozásában. Az országokon átívelő kérdéseket elemző résszel együtt elősegíti azon tagállamok azonosítását, amelyek esetében részletes vizsgálatra van szükség. Amint azt fent bemutattuk, a Bizottság e részletes vizsgálatok alapján fogja megállapítani, hogy fennálle egyensúlyhiány vagy túlzott ellensúlyhiány. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás nem alkalmazandó azon tagállamokra, amelyek a makrogazdasági kiigazítási programjukat támogató pénzügyi támogatásban részesülnek38; ezek jelenleg a következők: Görögország és Ciprus. Az alábbi megállapítások mindazonáltal Ciprust is érintik. Ciprus helyzetének a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás vonatkozásában történő mérlegelésére, beleértve a részletes vizsgálat elkészítését is, a jelenlegi pénzügyi támogatás végén kerül sor. A teljes statisztikát, amely alapján ez a közgazdasági elemzés és a teljes jelentés készült, a statisztikai melléklet tartalmazza. Belgium: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Belgiumban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, mindenekelőtt a versenyképesség alakulása tekintetében. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés csökkenése, a magán- és az állami szektor adósságállománya, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség. Miután az exportpiaci részesedés már második éve bővül, a mutató 2014-ben Belgium 2.8 javult, fokozatosan megközelítve a küszöbértéket. Ez a javulás párhuzamos 2.6 a folyó fizetési mérleg egyenlegének erősödésével és a fajlagos 2.3 munkaköltségek stabil alakulásával. A várakozások szerint 2015-ben a 2.1 kedvező kereskedelmi feltételek, valamint a munkaerőköltségek csekély 1.8 növekedése következtében mindkét mutató tovább erősödik. Összefoglalva, 1.6 az eredménytábla – bár jelez problémákat – stabil, sőt javuló 1.3 külkereskedelmi teljesítményre utal. Az 06 07 08 09 10 11 12 13 14 eladósodottság több éven át nagyjából Áruk exportpiaci részesedése stabil volt, bár szintje jóval meghaladja Szolgáltatások exportpiaci részesedése a vonatkozó küszöbértékeket. Teljes exportpiaci részesedés Figyelembe kell venni a jelentős Forrás: Eurostat vállalati adósságállományt, ami a csoporton belüli kiterjedt hitelezés hatását tükrözi. A háztartások adósságállománya továbbra is mérsékelt, a kockázatokat részben ellensúlyozza a (%)

A1. ábra: Exportpiaci részesedések

38

Ezt a módszert, amely megakadályozza az eljárások és a jelentéstételi kötelezettségek átfedéseit, a 472/2013/EU rendelet hozta létre (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.). Összhangban van a nem euróövezeti tagállamok pénzügyi támogatását biztosító eszköz létrehozására vonatkozó bizottsági javaslattal is (COM(2012) 336, 2012.6.22.).

23

pénzügyi eszközök felhalmozódása. Az államadósság stabil, és tovább csökkentek az állam függő kötelezettségei a pénzügyi intézmények felé. A növekvő kötelezettségek ellenére a pénzügyi szektor hitelállomány-leépítése folytatódott. A munkanélküliségi mutatók, többek között a tartós és az ifjúsági munkanélküliség megfigyelt emelkedését főként az üzleti ciklus irányította. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a versenyképességhez kapcsolódó problémákra világít rá, ezért mélyrehatóbb vizsgálat indokolt annak megállapításához, hogy a fejlemények valóban a jó irányba vezetnek-e. A Bizottság ezért – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását vagy annak felszámolását. Bulgária: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a jelentős pénzügyi és makrogazdasági kockázatokat hordozó pénzügyi szektorbeli gyakorlat körüli aggályokra. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), a magánszektor adósságállománya, a fajlagos munkaköltségek, és a munkanélküliség, valamint a tartós munkanélküliség növekedése meghaladja az indikatív küszöbértéket.

a GDP %-ában

az összes adósságinstrumentum és az összes hitel %-a

A külső kötelezettségek nagy A2. ábra: A magánszektor adósságállománya és nemteljesítő hitelek Bulgária 160 25 állománya továbbra is a sebezhetőség forrása. 140 Mindazonáltal a nettó külső 20 pozíciók – a pozitív folyó fizetési 120 mérlegnek és tőkemérlegnek, 100 valamint a külföldi 15 eszközállomány bővülésének 80 köszönhetően – tovább javultak. 10 Ugyanakkor az exportpiaci 60 részesedés bővülése lassult, a 40 fajlagos munkaköltségek pedig 5 növekedtek. Bár úgy tűnik, a 20 pénzügyi szektor stabilizálódott, a Corporate Commercial Bank 0 0 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 csődjét követően nyilvánvalóvá Háztartások vált intézményi és szabályozási Nem pénzügyi vállalatok problémák megfelelő kezelése Összes bruttó kétes és nemteljesítő hitel (jobb skála) még várat magára. Továbbra is magas a magánszektor Forrás: Eurostat és EKB adósságállománya, amely a nem pénzügyi vállalati szektorra összpontosul. A hitelállomány-leépítésre irányuló nyomás gátolhatja a beruházásokat és rövid távon a gazdasági növekedést, és további kockázati tényezőt jelenthet, ha nem kezelik megfelelően. Az üzleti környezet javítására irányuló korábbi intézkedések ellenére a fizetésképtelenséget megelőző és a fizetésképtelenségi keretek nem megfelelő alakulása Bulgáriában lelassítja a hitelállomány-leépítést, növeli a bizonytalanságot a piaci résztvevők körében és általánosságban csökkenti az ország vonzerejét a befektetők számára A bolgár munkaerőpiac fennálló strukturális problémái, például a tartós munkanélküliség, valamint a strukturális munkaerőhiány rontják a piac közvetítési funkcióját, és a humán tőke kihasználatlanságához, végső soron pedig magasabb gazdasági és szociális költségekhez vezet. 24

Összességében változatlanul jellemző a külső és belső sebezhetőség, különösen a pénzügyi szektorban. A Bizottság ezért – a túlzott egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni a túlzott egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést.

GDP %-a

Cseh Köztársaság: A makrogazdasági A3. ábra: NIIP és folyó fizetési mérleg egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás Cseh Köztársaság 10 előző fordulóiban a Cseh Köztársaság tekintetében nem állapítottak meg 0 egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján a nettó nemzetközi -10 befektetési pozíció meghaladja az indikatív küszöbértéket. -20

1

0

-1

-2

Az elmúlt években jelentősen javult a folyó -30 -3 fizetési mérleg egyenlege, és 2014-ben éves szinten többletbe fordult át. A nettó -40 -4 nemzetközi befektetési pozíció fokozatosan csökkent és csak kismértékben haladja meg a -50 -5 küszöbértéket. A külső pozícióval összefüggő 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 kockázatok korlátozottak, mivel a külföldi Nettó nemzetközi befektetési pozíció kötelezettségek nagyrészt a közvetlen Folyó fizetési mérleg (jobb skála) külföldi befektetésekhez kapcsolódnak, Forrás: Eurostat következésképp a nettó külső adósság állománya rendkívül alacsony. Mindazonáltal ez a pozíció olyan elsődleges jövedelemáramlást eredményez, amely tartós kereskedelmi többletet követel meg a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A versenyképesség – a nominális fajlagos munkaköltségek visszafogott növekedése mellett – stabilnak tűnik. 2014-ben jelentősen leértékelődött a reál effektív árfolyam, ami tükrözi a Cseh Nemzeti Bank által 2013 végén az euróval szemben bevezetett árfolyamhatárt. Ezek a tényezők 2014-ben hozzájárultak az exportpiaci részesedések általános javulásához, megfordítva a korábbi évek tendenciáját. A belső egyensúlyhiánnyal összefüggő kockázatok kismértékűnek tűnnek, tekintettel a magánszektor viszonylag csekély eladósodottságára és a visszafogott magánszektorbeli hiteláramlásra. A nagyrészt külföldi tulajdonú bankszektor stabil maradt, a pénzügyi ágazat teljes kötelezettségállománya 2014-ben csak mérsékelten nőtt, és a nemteljesítő hitelek aránya összességében alacsony. Az államadósság tovább csökkent és bőven a küszöbérték alatt marad. 2014-ben csökkent a munkanélküliség, 2015 első felében gyors visszaesést regisztráltak, és a lakásárak növekedési üteme enyhén pozitívvá vált. Összefoglalva, a gazdasági elemzés javuló külső versenyképességre és csekély belső kockázatra utal. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Dánia: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Dánia tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a folyó fizetési mérleg többlete, az exportpiaci részesedés romlása és a magánszektor adósságállománya, valamint az aktivitási ráta csökkenése. 25

2005=100

a GDP %-ában

A folyó fizetési mérleg A4. ábra: Háztartások adósságállománya és ingatlanárindex egyenlege továbbra is jelentős többletet mutat, és már második Dánia 150 130 éve némileg meghaladja az eredménytáblában 125 120 meghatározott felső küszöbértéket. Ez arra utal, 100 110 hogy Dániában továbbra is gyenge a belső kereslet élénkülése és magas a külföldi 75 100 befektetésekből eredő bevétel. A nettó nemzetközi befektetési 50 90 pozíció jelentős, főként a közvetlen külföldi befektetések 25 80 nettó állományának növekedése miatt. A gazdasági élénkülés 0 70 határozottabbá válásával a Forrás: Eurostat 06 07 08 09 10 11 12 13 14 folyó fizetési mérleg többlete Háztartások adósságállománya Deflált ingatlanárindex (jobb skála) várhatóan csökkenni fog. 2014ben folytatódott az exportpiaci részesedés romlása, és kumulatív értelemben továbbra is nagy a többi iparosodott országgal való összevetésben is. A kumulált veszteségek nagyrészt a válságot megelőző magas béreket és a termelékenység gyenge növekedését tükrözik és a gazdaság élénkülése szempontjából továbbra is problémát jelentenek. Mindazonáltal az árak versenyképességét jelző mutatók az elmúlt években stabilak voltak. A magánszektor adósságállománya nagyon nagy, bár a makrogazdasági kockázatok mind a reálgazdaság, mind a pénzügyi stabilitás szempontjából visszafogottak maradnak. Mindenekelőtt a fennálló specifikus jelzáloghitel-rendszerhez kapcsolódóan viszonylag magas a lakosság bruttó adósságállománya. Az ingatlanárak kiigazítására sor került és most javulóban vannak. A háztartások kezelni tudták az ingatlanárak 2007 óta jellemző kiigazítását, a magas adósságállományhoz magas eszközállomány illeszkedik. Úgy tűnik, az elmúlt években bevezetett szabályozási és felügyeleti intézkedések megszilárdították a pénzügyi szektor stabilitását. A válság után stabilizálódott a foglalkoztatás, a munkanélküliség – ideértve a tartós munkanélküliséget is – alacsony és csökkenőben van, még akkor is, ha az aktivitási ráták összefüggésben a NEETráták esésével a korábbi magas szintről némileg csökkentek. Összefoglalva, a gazdasági elemzés rámutat az exportteljesítményhez kapcsolódó problémákra, ugyanakkor utal a korlátozott külső kockázatokra és a magánszektor adósságállományának csekély kockázatára. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Németország: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Németországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, határozott intézkedést és nyomon követést tesz szükségessé, mindenekelőtt a tartósan fennálló elégtelen magán- és állami beruházásokból eredő növekvő kockázatok tekintetében, ami hátrányosan befolyásolja a növekedést és hozzájárul a rendkívül magas folyófizetésimérleg-többlethez. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a folyó fizetési mérleg többlete, az exportpiaci részesedés visszaesése és az államadósság.

26

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg többlete tovább A5. ábra: Nettó hitelezés/hitelfelvétel ágazatonként Németország növekedett, ehhez hozzájárultak az alacsony 12 olajárak és a kedvező árfolyamfejlemények, 10 és a várakozások szerint a többlet a következő 8 években és magas marad. 2014-ben az 6 euróövezet és a világ többi részének 4 viszonylagos fontossága a külső többlet szempontjából nagyrészt változatlan maradt. 2 A nettó nemzetközi befektetési pozíció 0 rendkívül nagy és gyorsan növekszik. 2011 -2 óta nagy vonalakban stabil maradt a bruttó -4 állóeszköz-felhalmozás. Az exportpiaci részesedés romlását jelző mutató 2014-ben -6 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 kisebb bővülésre támaszkodva újra javult, de Háztartások és NPISH Kormányzat kumulatív értelemben a küszöbérték felett Vállalatok Gazdaság összesen marad. A fajlagos munkaköltség az euróövezeti átlag fölé emelkedett, de Forrás: a Bizottság szolgálatai kumulatív értelemben fennmarad az euróövezeti partnerekkel szembeni negatív rés. A magánszektor hitelállomány-leépítése folytatódott, miközben a hiteláramlás pozitív, bár csekély mértékű volt. Miközben az elmúlt években – jelentős regionális különbségekkel – növekedtek a deflált ingatlanárak, a mutató a küszöbértéken belül marad, de szoros nyomon követésre van szükség. A német államadósság aránya a küszöbérték felett van, bár 2014-ben folytatódott a csökkenése. A rendkívül alacsony és csökkenő munkanélküliségi ráták tükrözik a német munkaerőpiac stabilitását. Összességében a rendkívül nagy és növekvő külkereskedelmi többlet és a külső keresletre való fokozott támaszkodás növekedési kockázatokat gerjeszt és aláhúzza a hazai források felé való további kiegyensúlyozás szükségességét. A Bizottság ezért – a határozott intézkedést és nyomon követést szükségessé tevő egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállásához vagy annak felszámolásához kapcsolódó kockázatokat. A6. ábra: Reál effektiv árfolyam(REER) és fajlagos munkaköltség (ULC) Észtország 160 150 140 2010=100

Észtország: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Észtország tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), a fajlagos munkaköltségek és az ingatlanárak meghaladják az indikatív küszöbértéket.

130 120 110

100 90 80 05

06

07 08 09 10 11 12 13 REER (HICP) vs. Euróövezeti 18 REER (HICP) vs. Tágabb csoport (42) Nominális ULC

14

A negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is a Forrás: Eurostat, bizottsági szolgálatok küszöbérték fölött van, de javul és a külső kötelezettségek több mint fele a külföldi közvetlen befektetésekhez kapcsolódik, így csökkenti a kockázatokat. A folyó fizetési mérleg többlete 2014 óta fennáll, ez a növekvő szolgáltatásexport eredménye. Bár az exportpiaci részesedés kumulatív értelemben jelentősen 27

nőtt, az éves javulás 2014-ben csekély volt. A nominális fajlagos munkaköltségek jelentős növekedése a korlátozott munkaerő-kínálatot, a belső kereslet által vezérelt gazdasági növekedést, és a még mindig meglévő felzárkózási hatásokat tükrözi. A változatlanul erős béremelkedés hátrányosan befolyásolhatja a költségek versenyképességét. A 2008–2009-es hitelbuborék kipukkanását követően gyorsan emelkedő ingatlanárak jelzik a bérek közelmúltbeli erős növekedését, a kedvező hitelnyújtási feltételeket, valamint azt, hogy az ügyletek nagy részére a drágább fővárosi-városi területeken kerül sor. A magánszektor adósságállománya a küszöbérték alatt van, és folyik a hitelállomány-leépítés, amelyet alátámaszt a jelentős nominális GDP-növekedés és a magánszektor hitelállományának visszafogott bővülése, de a versenytársakkal összehasonlítva még mindig viszonylag magas. Ezzel szemben az államadósság aránya a legalacsonyabb az EU-ban. A tartós munkanélküliségi és az ifjúsági munkanélküliségi ráták, valamint a súlyos anyagi nélkülözés rátája jelentősen javult. Összefoglalva, a gazdasági elemzés rávilágít arra, hogy a belföldi gazdaságban újra nyomás van kialakulóban. A Bizottság ezért úgy véli, hogy érdemes részletes vizsgálatban tovább elemezni a kockázatokat annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e egyensúlyhiány. Írország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Írországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a pénzügyi szektor fejleményeire, a magán- és állami szektor eladósodottságára, a magas bruttó és nettó külföldi kötelezettségekre és a munkaerőpiacra. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), az exportpiaci részesedés csökkenése, a magánés az állami szektor adósságállománya, az ingatlanárak és a munkanélküliség meghaladják az indikatív küszöbértéket.

GDP %-a

Folytatódik a folyó fizetési mérleg A7. ábra: Adósságállomány a gazdasági ágazatokban 300 Írország kiigazítása, és pillanatnyilag jelentős többletet mutat, tükrözve az erős 250 exportnövekedést is. A nettó nemzetközi befektetési pozíció 2013200 hoz képest 2014-ben erősen negatív maradt, de továbbra is javuló pályán 150 van. A nettó pozíció mögött a külső eszközök és kötelezettségek 100 összetételének jelentős változásai húzódnak. Írországban 2014 előtt öt 50 éven át romlott az exportpiaci részesedés, de a 2014. évi jelentős 0 javulás eredményeként most nagyon 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 közel van a küszöbértékhez. Ez az Háztartások Nem pénzügyi vállalatok erős exportnövekedést tükrözi, Kormányzat (EDP) amelyhez hozzájárul az ár- és költség-versenyképesség előző Forrás: Eurostat évekbeli helyreállása; a fajlagos munkaköltségek továbbra is mérsékelten emelkednek a termelékenység növekedése mellett, a reál effektív árfolyam alakulása pozitív jellegű. A magánszektor GDP-arányos adósságállománya a GDP-növekedés, valamint a hiteláramlás szűkülése következtében 2014-ben jelentősen esett, de az arány még mindig magas, részben a multinacionális vállalatok ír leányvállalatainak mérleg szerinti adósságállománya miatt. A nemteljesítő hitelek aránya szintén csökkenőben van, bár még mindig magas. 28

Az ingatlanárak átlagos növekedése 2014-ben meghaladta a küszöbértéket, de ezt az elmúlt öt évben megelőzte egy erős lefelé irányuló korrekció. A jelenlegi nyomás nagyrészt a kínálati korlátokat tükrözi, főként a nagyobb városi területeken. Nyomás alakult ki a lakásbérleti piacon is. A GDP-arányos államadósság 2014-ben első alkalommal csökkent, de még mindig rendkívül magas. A 2014. évi visszaesés jelentős része technikai tényezőkkel magyarázható, de a csökkenő pálya várhatóan tartós lesz. A munkanélküliség mutatója a küszöbérték felett marad, még mindig magas a tartós és az ifjúsági munkanélküliség szintje, de emögött a munkanélküliségi ráta 2013 eleje óta bekövetkezett tartós csökkenése húzódik meg. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a nettó nemzetközi befektetési pozícióval, a pénzügyi szektor alakulásával, a magán- és államadóssággal, valamint az ingatlanpiaccal összefüggő problémákra világít rá. A Bizottság ezért – a határozott intézkedést és célzott nyomon követést szükségessé tevő egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállásához vagy annak felszámolásához kapcsolódó kockázatokat. Ezt a támogatási programot követő folyamatos felügyelet keretében fogják koordinálni. Spanyolország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a – rendkívül magas munkanélküliséggel összekapcsolódó – jelentős magán- és állami szektorbeli, valamint külső eladósodottsághoz kapcsolódó kockázatokra.

% of GDP

Az aktualizált eredménytábla alapján A8. ábra: NIIP és folyó fizetési mérleg számos mutató meghaladja az Spanyolország indikatív küszöbértéket, nevezetesen a 0 nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), az exportpiaci részesedések -20 romlása, a magán és állami szektor adósságállománya, a -40 munkanélküliség, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség -60 növekedése.

4 2 0 -2 -4 -6 -8

-80

-10 A külső egyensúly helyreállása folytatódott, és a folyó fizetési mérleg -100 -12 05* 06* 07* 08* 09* 10* 11* 12 13 14 egyenlege várhatóan középtávon Nettó nemzetközi befektetési pozíció csekély többletet mutat fel. Folyó fizetési mérleg (jobb skála) Mindazonáltal a nettó nemzetközi Forrás: Eurostat . Megjegyzés: * a BMP5 és ESA95 szerinti adatokat jelöli befektetési pozíció még nem javult számottevően, főként a negatív értékelési hatások következtében. Az exportpiaci részesedés kumulált vesztesége a küszöbérték felett marad, de a mutató az elmúlt két évre jellemző éves javulás következtében javul. Az exportteljesítmény javulása részben a költségversenyképesség helyreállásához köthető, ami a negatív nominális fajlagos munkaköltségekben és a reál effektív árfolyam romlásában nyilvánul meg. A magánszektor hitelállomány-leépítése a hitelezés csökkenése következtében 2014-ben folytatódott. A legfrissebb adatok ennek a lassulására utalnak, mivel újra megindult a hiteláramlás, különösen a vállalati szektorban. Ezzel szemben az államadósság tovább nőtt, ami tükrözi a jelentős, bár javuló költségvetési hiányt. Úgy tűnik, a deflált ingatlanárak valószínűleg elérték a mélypontot. Bár a munkanélküliség gyorsan csökkent, továbbra is magas, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküliek körében. Emellett a munkaerőpiac javulását még nem

29

tükrözi szegénységi mutatók csökkenése, amelyek a legmagasabbak között vannak az EUban. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső fenntarthatósággal, a magán- és államadóssággal, valamint a munkaerő-piaci kiigazítással összefüggő problémákra világít rá. A Bizottság ezért – a határozott intézkedést és célzott nyomon követést szükségessé tevő túlzott egyensúlyhiány megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni az egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést. Ezt a programot követő, folytatódó utólagos felügyelet keretében fogják koordinálni. Franciaország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a versenyképesség romlásához kapcsolódó kockázatokra és az állami szektor jelentős eladósodottságára. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató továbbra is meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés romlása, a magán- és az állami szektor adósságállománya, a munkanélküliség, valamint a tartós munkanélküliség növekedése.

GDP %-a

Éves változás %

A folyó fizetési mérleg egyenlege – mérsékelt A9. ábra: Potenciális növekedés és államadósság hiányt mutatva – stabil maradt, miközben a 2.5 120 Franciaország nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is 2.0 100 negatív és 2014-ben tovább romlott. Az exportpiaci részesedés kumulált romlása – a 1.5 80 2014-es csekély éves javulás ellenére – jóval a küszöbérték felett marad, így alapot teremt a 1.0 60 mutató következő évekbeli javításához. A 0.5 40 munkaerőköltségek továbbra is magasak és nyomást jelentenek a vállalatok költség0.0 20 versenyképességére. A magánszektor adósságállománya a küszöbérték felett van, de a -0.5 0 00 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 hitelállomány némileg pozitív növekedésével Tőkefelhalmozás hozzájárulása összefüggésben a hitelállomány-leépítési Telj. tény.term. hozzájárulása Teljes munkaórák hozzájárulása nyomás korlátozott. Az államháztartás Potenciális növekedés - termelési függvény Államadósság (jobb skála) rendkívül magas eladósodottsága 2014-ben tovább nőtt, és az államadósság dinamikája az Forrás: Bizottsági szolgálatok alacsony növekedéssel és inflációval jellemzett környezetben változatlanul kockázatot jelent. A reál ingatlanárak lassan állnak helyre. A munkaerő-piaci kiigazítás problémát jelent, mivel a munkanélküliség nő és időközben meghaladja a küszöbértéket, és növekszik a tartós és az ifjúsági munkanélküliség is. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a versenyképesség alakulásához és az alacsony növekedés és csekély infláció mellett magas szintű államadóssághoz kapcsolódó problémákra világít rá. A Bizottság ezért – a túlzott egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni a túlzott egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést. Horvátország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Horvátországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel 30

arra, hogy a visszafogott növekedés és a lesújtó foglalkoztatási arányok miatt, a közszektor gyenge irányítása mellett megnövekedtek a gyenge versenyképességgel, a külső kötelezettségállomány nagyságával és a növekvő államadóssággal összefüggő kockázatok. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), az exportpiaci részesedések romlása, az államadósság, a munkanélküliség, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség növekedése. Miután az exportvolumen növekedése az import ütemét meghaladva felgyorsult, a folyó fizetési mérleg 2013-ban többletbe Horvátország 6 fordult át. A negatív nettó nemzetközi 4 befektetési pozíció és a magas nettó külső adósságállomány nem javult és továbbra is 2 magas szintű. Az exportpiaci részesedések 0 utóbbi évekre jellemző éves javulása ellenére -2 a kumulatív csökkenés továbbra is nagyarányú. A költség-versenyképesség -4 mutatói némileg javultak, mivel a fajlagos -6 munkaköltségek növekedése negatív, -8 miközben a reál effektív árfolyam stabil. Bár a küszöbérték alatt van, a magánszektor -10 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 adósságállománya a versenytársakéhoz Reál GDP éves növekedési ráta hasonlítva magas. A bankok jól tőkésítettek, a Nettó hitelezés (+) vagy nettó hitelfelvétel (-): hitelnövekedés a hitelállomány-leépítési államháztartás nyomás, a nemteljesítő hitelek magas aránya Forrás: Eurostat és a gyenge makrogazdasági kilátások mellett továbbra is csekély. Az állami szektor adóssága 2008 óta állandó ütemben növekszik a magas hiány és a függő kötelezettségekre vonatkozó feltevések mellett. A gazdasági tevékenység szűkülése, összekapcsolódva a bérek korlátozott kiigazításával súlyosan érintette a foglalkoztatást, többek között a tartós és az ifjúsági munkanélküliséget. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya továbbra is viszonylag nagy a lakosságon belül. Emellett meg kell említeni, hogy az utóbbi időben vannak pozitív gazdasági fejlemények és javulóban vannak a gazdasági kilátások. Éves növekedési ráta (%)

A10. ábra: GDP-növekedés és a kormány nettó hitelfelvétele

Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső fenntarthatósággal, az államadósság fenntarthatóságával, valamint a munkaerő-piaci kiigazítással összefüggő kockázatokra világít rá. A Bizottság ezért – a túlzott egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni a túlzott egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést. Olaszország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Olaszországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a gyenge növekedés és a termelékenységi dinamika mellett megfigyelhető rendkívül nagy államadósságból, valamint a költségalapú és nem költségalapú versenyképesség gyengeségéből fakadó kockázatokra. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés romlása, az államadósság, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség.

31

1999=100

A folyó fizetési mérleg többlete – a bővülő A11. ábra: Teljes munkatermelékenység export és a gyenge, bár 2015-ben élénkülő Olaszország belföldi kereslet következtében – 2014110 ben tovább növekedett, és hozzájárult a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció csökkentéséhez. Az exportpiaci 105 részesedések romlása – a költségversenyképességre vonatkozó mutatók 100 visszafogott növekedése mellett – megállt. A munkatermelékenység visszaesése és az alacsony infláció azonban gátolja a 95 versenyképesség további javulását. Bár a magánszektor GDP-arányos adósságállománya stabil maradt, az 90 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 államadósság aránya 2014-ben tovább IT EA-19 EU-28 nőtt, amelyet a negatív reálnövekedés, az alacsony infláció és a folytatódó költségvetési hiány vezérelt. A gazdaság Forrás: Bizottsági szolgálatok gyengeségét tükrözte a befektetések csökkenő részesedése a GDP-ben, ami részben azzal magyarázható, hogy a magánszektor hitelállománya 2014-ben valamivel tovább zsugorodott. A pénzügyi feltételeket – a 2014 közepére jellemző némi javulás után – továbbra is befolyásolta a nemteljesítő hitelek nagy állománya a bankoknál. A munkanélküliségi ráta csúcsot ért el 2014-ben, ahogy a tartós és az ifjúsági munkanélküliség is, összefüggésben a NEET-fiatalok magas arányával. A szegénységi és szociális mutatók 2014-ben nagyjából stabilak voltak, de szintjük aggasztóan magas. Összefoglalva, a gazdasági elemzés rávilágít a visszafogott termelékenységnövekedéssel összefüggő problémákra, ami rontja a növekedési kilátásokat és a versenyképesség javulását, és megnehezíti az állam eladósodottságának csökkentését. A Bizottság ezért – a túlzott egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni a túlzott egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést.

A12. ábra: NIIP és folyó fizetési mérleg Ciprus

60

0

40

-2

20

-4

0

GDP %-a

Ciprus: Ciprus 2013 márciusa óta hajtja végre a pénzügyi támogatással összefüggő makrogazdasági kiigazítási programot. Ezért az egyensúlyhiány felügyelete nem a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás, hanem a támogatási program keretében zajlik. A program keretében Ciprus a túlzott egyensúlyhiány megszüntetését célzó számos fontos intézkedést hajtott végre és a gazdaság élénkülni kezdett, a bankrendszerben pedig megindult a stabilizálódás. Az aktualizált eredménytábla alapján azonban számos mutató, nevezetesen a folyó fizetési mérleg hiánya, a nettó nemzetközi

-6

-20 -40

-8

-60

-10

-80

-12

-100 -14

-120

-16

-140 -160

-18 05* 06* 07*

08

09

10

11

12

13

14

Nettó nemzetközi befektetési pozíció Folyó fizetési mérleg (jobb skála)

Forrás: Eurostat. Megjegyzés: * a BMP5 és ESA95 szerinti adatokat jelöli

32

befektetési pozíció (NIIP), az exportpiaci részesedések romlása, a magán- és állami szektor adósságállománya, a munkanélküliség, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség növekedése meghaladja az indikatív küszöbértéket. A folyó fizetési mérleg hiánya a kiigazítás ellenére továbbra is magas, és nem elegendő a jelentős nettó külső kötelezettségállomány stabilizálásához. Emellett a folyó fizetési mérleg kiigazítása nagyrészt az import csökkenése révén következett be, míg az exportpiaci részesedés kumulált romlása továbbra is jelentős, bár 2014-ben éves alapon volt némi javulás. Javult a költség-versenyképesség, és ez tükröződik a fajlagos munkaköltségek jelentős csökkenésében és a HICP-alapú reál effektív árfolyam leértékelődésében. A magánszektor adósságállománya változatlanul nagyon magas, és a hitelállomány-leépítés lassú mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében, annak ellenére, hogy jelentős reformok segítik a túlzottan nagyarányú nemteljesítő hitelek kezelését a bankoknál. Az ingatlanárak az ingatlanpiacon zajló kiigazítás hatására tovább esnek, de a csökkenés üteme lelassult. Az államadósság nagyon magas, és kockázatok kapcsolódnak a költségvetési fenntarthatósághoz. A kedvezőtlen gazdasági fejlemények következtében jelentősen nőtt a munkanélküliségi ráta, beleértve a tartós és az ifjúsági munkanélküliséget is. Összességében megállapítható, hogy a gazdasági kiigazítási program hozzájárult ahhoz, hogy Ciprus csökkenteni tudja túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányát és kezelje a kapcsolódó kockázatokat. Ciprus helyzetének a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében történő értékelésére a folyamatban lévő pénzügyi támogatási program végén kerül sor, és függ a programot követő egyeztetendő intézkedésektől is. Lettország: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Lettország tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), a fajlagos munkaköltségek, és a munkanélküliség meghaladják az indikatív küszöbértéket.

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg továbbra is deficites, és A13. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció Lettország a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció 40 jóval a küszöbérték fölött van, bár javul. 20 Ugyanakkor az említett kötelezettség rendkívül 0 nagy aránya a közvetlen külföldi befektetések -20 állományát tükrözi és a mérsékelt nettó külső -40 adósság tovább csökken. Az exportpiaci -60 részesedés javul, bár csökkenő ütemben. A -80 kereskedelmi mérleg egyenlegének javulása -100 hozzájárul a folyó fizetési mérleg hiányának visszafogásához. Eközben az export terén a -120 termékek és piacok tekintetében jelentős -140 06 07 08 09 10 11 12 13 14 kiigazítás zajlott le az ingatag külső Tartalékok környezettel, valamint az Oroszországgal Nettó portfólióbefektetések, tulajdonviszonyt megtestesítő folytatott kereskedelem nagyarányú zavaraival értékpapírok Nettó portfólióbefektetések, hitelviszonyt megtestesítő összefüggésben. A fajlagos munkaköltségek a értékpapírok Egyéb befektetések (nettó) válság időszakára jellemző zuhanást követően Nettó közvetlen befektetések növekedtek, és a mutató most némileg a Nettó pénzügyi derivatívák küszöbérték fölött van. Az ingatlanárak Nettó nemzetközi befektetési pozíció alacsony szintről emelkedni kezdtek. A pénzügyi szektor stabil és a hitelállomány- Forrás: Eurostat leépítési folyamat az alacsony kamatlábak ellenére halad. Az állami és a magánszektor adóssága továbbra is jóval a küszöbérték alatt 33

van. A munkanélküliség csökken, bár még mindig meghaladja a küszöbértéket. A tartós és az ifjúsági munkanélküliség az elmúlt két évben jelentősen visszaesett. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a progresszív belső kiegyensúlyozással összefüggésben a külső oldalon jelentkező, bár korlátozott kockázatokra világít rá. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Litvánia: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Litvánia tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), a fajlagos munkaköltségek, az ingatlanárak és a munkanélküliség meghaladják az indikatív küszöbértéket.

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg kiigazítását követően a A14. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció az 40 Litvánia elmúlt években folyamatosan javult. A 20 beáramló közvetlen külföldi befektetések 0 eredményeként a nettó külső adósság -20 lényegesen alacsonyabb. Az exportpiaci -40 részesedés kumulatív értelemben javult, de -60 üteme a – főleg Oroszországba irányuló – export visszaesése következtében lényegesen -80 lassult. Valamelyest romlott a költség-100 06* 07* 08* 09* 10 11 12 13 14 versenyképesség, miközben csekély mértékben Tartalékok felértékelődött a reál effektív árfolyam, és a Nettó portfólióbefektetések, tulajdonviszonyt megtestesítő nominális fajlagos munkaköltségek a értékpapírok Nettó portfólióbefektetések, hitelviszonyt megtestesítő küszöbértéket megközelítő ütemben értékpapírok Egyéb befektetések (nettó) növekedtek. Mind a magánszektor, mint az Nettó közvetlen befektetések állami szektor adósságállománya viszonylag alacsony maradt, a magánszektorban Nettó pénzügyi derivatívák folytatódott a hitelállomány-leépítés. A Nettó nemzetközi befektetési pozíció pénzügyi szektor kötelezettségei nőttek, és 2014-ben némileg erősödött a nem pénzügyi Forrás: Eurostat vállalatok felé irányuló hiteláramlás. A deflált Megjegyzés: * a BMP5 és ESA95 szerinti adatokat ingatlanárak a korábbi éles kiigazítást követően jelöli - 2009-ben törés az adatsorokban. stabilizálódtak. A munkanélküliség tovább csökkent a küszöbérték felé, és jelentős mértékben javult a tartós és az ifjúsági munkanélküliség. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső teljesítménnyel összefüggő, bár csekély kockázatot jelentő problémákra világít rá. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Luxemburg: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Luxemburg tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a magánszektor adósságállománya, a pénzügyi szektor kötelezettségeinek növekedési rátája, valamint az ifjúsági munkanélküliség.

34

2005=100

GDP %-a

Luxembourg jelentős A15. ábra: Fajlagos munkaköltség (ULC) és folyó fizetési mérleg folyófizetésimérleg-többlete tovább Luxemburg 140 12 csökkent, miután erősen nőtt az elsődleges jövedelmek mérlegének 130 10 hiánya, ami jóval meghaladta a kereskedelmi és szolgáltatási 120 8 mérleg egyenlegének javulását. Részben a termelékenység pozitív 110 6 alakulásának köszönhetően a fajlagos munkaköltségek 2014-ben 100 4 csökkentek, és hozzájárultak az exportpiaci részesedés jelentős 90 2 növekedéséhez. A magánszektor 80 0 eladósodottsága (a konszolidált 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 adatok alapján, de a határokon Nominális ULC Foyló fiz.mérleg (jobb skála) átnyúló, vállalaton belüli nagyarányú hitelezés Forrás: Eurostat, bizottsági szolgálatok figyelembevétele nélkül) 2014-ben Megjegyzés: ESA 2010 és BPM6 adatok jóval a küszöbérték fölött maradt. A nagymértékű eladósodottság ellenére nem került sor hitelállomány-leépítésre. Az államadósság szintje alacsony. Miközben a pénzügyi szektor kötelezettségei jelentősen nőttek, tőkeáttétele továbbra is alacsony, és az ágazat méretéből adódóan vannak ugyan kockázatok, azok korlátozottak. A reál ingatlanárak növekedése 2014ben tovább gyorsult, és az ingatlanpiacon továbbra is fennáll a kínálat és a kereslet közötti eltérés, ami visszafogja a jelentős árkorrekció lehetőségét. Az ifjúsági munkanélküliség emelkedett, bár általánosságban a munkanélküliség alacsony. Összefoglalva, a gazdasági elemzés korlátozott kockázatot hordozó, fokozatosan javuló gazdasági környezetre utal. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. A16. ábra: Fajlagos munkaköltség (ULC) és folyó fizetési mérleg Magyarország

6

0 4 -20 2

GDP %-a

Magyarország: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, ami határozott intézkedést és nyomon követést tesz szükségessé, mindenekelőtt a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció folytatódó kiigazítása és a viszonylag magas államadósság tekintetében. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció, az exportpiaci részesedés visszaesése és az államadósság.

-40 0

-60

-2

-80 -100

-4

-120

-6

-140

-8 05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

Nettó nemzetközi befektetési pozíció Folyó fizetési mérleg (jobb skála)

Forrás: Eurostat

A folyó fizetési mérleg többletének 2010 óta megfigyelhető növekedése biztosította a nettó nemzetközi befektetési pozíció rendkívül gyors és tartós csökkenését, bár szintje még mindig magas. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását főként a gyenge belső kereslet irányította. A fajlagos munkaköltségek növekedése viszonylag dinamikus volt, de ez alapvetően a kereskedelmi feltételek hatását tükrözte, miközben a reál effektív árfolyam romlott. Az exportpiaci részesedés éves szintű javulása 2014-ben folytatódott, és kumulatív 35

értelemben csökkent a veszteség. A magánszektorban folytatódik a hitelállomány-leépítés, a pénzügyi szektor számára terhet jelent a nemteljesítő hitelek továbbra is magas aránya, ami negatív hiteláramlást eredményez. 2013 közepe óta a növekedés jelentős mértékben gyorsult. A hitelállomány-leépítés üteme lelassult, amire hatottak a központi bank által indított kedvezményes hitelezési programok. A reál ingatlanárak esése megállt. Az államadósság fokozatos csökkenése folytatódott, bár meglehetősen lassú ütemben. A gazdaság korlátozott növekedési potenciálja még mindig erősíti az ország sebezhetőségét. A munkanélküliségi mutató a magasabb foglalkoztatásnak köszönhetően a küszöbérték alá esett. A szegénységi mutatók szerint a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya általánosságban csökkent, de még mindig magas. Összefoglalva, a gazdasági elemzés rávilágít a –korlátozott – külső kockázatokra és arra, hogy a belső élénkülést – az alacsony növekedési potenciál mellett – gátolja a hitelállományleépítési nyomás. A Bizottság ezért – a határozott intézkedést szükségessé tevő egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállásához vagy annak felszámolásához kapcsolódó kockázatokat. Málta: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Málta tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés romlása, valamint a magánszektor adóssága és az államadósság.

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg egyenlege és a nettó A17. ábra: Adósságállomány a gazdaság ágazataiban nemzetközi befektetési pozíció 2014-ben 180 Málta jelentősen javult. Az utóbbi javulása azt is 160 tükrözi, hogy a gazdaság pénzügyi mérlege 140 a piaci értékelés változásainak és az 120 árfolyammozgásnak a hatására kedvezően 100 alakult. Azonban az elmúlt években romlott 80 az exportpiaci részesedés, amely tartóssá 60 válva kockázatot jelenthet a 40 versenyképességre nézve, még akkor is, ha a költség-versenyképesség romlása – a 20 fajlagos munkaköltségek növekedésének 0 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 lassulása és a reál effektív árfolyam Háztartások Nem pénzügyi vállalatok változatlansága mellett – 2014-ben Kormányzat (EDP) mérséklődött. A magánszektor adósságállománya még mindig magas, ami Forrás: Eurostat részben a vállalati szektorra vezethető vissza, de folyamatban van a GDP-arányos adósságráta kiigazítása, tükrözve az erős gazdasági növekedést és a hitelek visszafogott bővülését. Az államháztartás adósságállománya a költségvetési egyenleg – nagyrészt a magasabb költségvetési bevételeknek, és a kedvező makrogazdasági környezetnek köszönhető – megszilárdulásával lassan csökken. A gazdaság kiigazítási kapacitását alátámasztja a jó munkaerő-piaci teljesítmény, különösen a foglalkoztatás jelentős bővülése és az alacsony munkanélküliségi ráta, beleértve az ifjúsági munkanélküliséget is. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a gyenge exportteljesítménnyel összefüggő kockázatokra, a korlátozott külső kockázatokra és a folyamatban lévő belső hitelállomány-leépítésre világít rá. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. 36

Hollandia: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Hollandiában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, mindenekelőtt a magánszektor magas adósságállományából eredő kockázatok miatt, miközben a folyó fizetési mérleg jelentős többlete a nem hatékony tőkeallokációt jelezheti. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a folyó fizetési mérleg többlete, az exportpiaci részesedés romlása, a magán- és az állami szektor adósságállománya, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség növekedése.

% of GDP

A háztartások hitelállományának A18. ábra: Nettó hitelezés/hitelfelvétel ágazatonként leépítése következtében a 20 Hollandia folyófizetésimérleg-többlet 2013-ig növekedett, és jelentősen meghaladja a 15 küszöbértéket. A többlet részben a 10 gazdaság strukturális jellemzőire vezethető vissza, például a 5 strukturálisan magas reexportegyenlegre és a multinacionális cégek 0 tőkeáramlására. Tükrözi emellett a -5 magas eredménytartalékokat és ezáltal a vállalati szektor jelentős -10 megtakarításait, a viszonylag gyenge 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 Háztartások Államháztartás beruházási teljesítménnyel összevetve. Pénzügyi vál lalatok Nem pén züg yi vá llalatok Úgy tűnik azonban, hogy az általános befektetési tevékenység, beleértve a lakossági befektetéseket, 2015-ben Forrás: Ameco megerősödött, és várhatóan tovább élénkül. Kumulatív értelemben még mindig romlik az exportpiaci részesedés, de a 2013– 2014-re jellemző éves bővülés arra utal, hogy előretekintve javulással lehet számolni. A költség-versenyképesség mutatói stabilak. A magánszektor adósságállománya jelentősen a küszöbérték felett marad, de összességében stabil, még akkor is, ha a háztartások körében magas a hitelállomány-leépítési nyomás, mivel a háztartások nagy részére jellemző a negatív nettó ingatlanvagyon. Az olyan szakpolitikai intézkedések, mint a jelzáloghitel-kamatok levonhatóságának és a hitelfedezeti aránynak a csökkentése várhatóan hozzájárulnak a háztartások adósságállományának fokozatos, de lassú csökkentéséhez, és a pénzügyi szektor rugalmasságának fokozásához. Az államadósság valamivel a küszöbérték fölött van és stabil. A munkanélküliség viszonylag visszafogott. Az ifjúsági munkanélküliség alacsony szintről emelkedett, de javulóban van. A tartós munkanélküliség emelkedő tendenciát mutat, ami alapvetően az idősebb munkavállalók munkanélküliségéből ered. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a magánszektorbeli magas adósságszintekkel, valamint a megtakarítások és a befektetések közötti tartós eltérésekből eredő magas folyófizetésimérlegtöbblettel összefüggő problémákra világít rá. A Bizottság ezért – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását vagy annak felszámolását. Ausztria: A makrogazdasági egyensúlyhiányok esetén követendő eljárás előző fordulójában Ausztria tekintetében nem került sor egyensúlyhiány megállapítására. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés romlása, az államadósság, valamint az ifjúsági munkanélküliség növekedése. 37

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg egyenlege és a A19. ábra :Adósságállomány a gazdaság ágazataiban nettó nemzetközi befektetési pozíció 140 Ausztria pozitív. Az exportpiaci részesedés 120 kumulált romlása azonban változatlanul jelentős, miközben a költség100 versenyképességgel összefüggő aggályok visszafogottnak tűnnek, a 80 fajlagos munkaköltségek mérsékelten 60 növekednek és a reál effektív árfolyam némileg javul. 2014-ben 40 nagymértékben nőtt az államháztartás 20 adóssága, ami tükrözi, hogy a nehéz helyzetbe került pénzügyi intézmények 0 szerkezetátalakítása és szanálása 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 továbbra is erősen befolyásolja az Háztartások Nem pénzügyi vállalatok államháztartást és jelzi, hogy még Kormányzat (EDP) mindig jelentős a visszacsatolási spirál Forrás: Eurostat a pénzügyi szektor és az államháztartás között. A szóban forgó bankok elhúzódó szerkezetátalakításához a vonatkozó jogi keretek körüli bizonytalanság is kapcsolódik. Az osztrák bankok leminősítésével összefüggésben erősödött a finanszírozási költségekből eredő nyomás és kockázatok övezik a Közép-, Keletés Délkelet-Európába irányuló kitettségeket, különösen a legújabb oroszországi és ukrajnai geopolitikai fejlemények fényében. Az eszközök szerkezetátalakításával összefüggésben a szabályozási követelményeknek való megfelelést figyelembe véve ezek az események valószínűleg hatnak a bankok hitelnyújtási kapacitására és negatív átgyűrűzési hatást jelenthetnek a hitelnövekedésre, valamint a belső és külső gazdasági tevékenységre. A magánszektor adósságállománya – viszonylag stabilan –valamivel a küszöbérték alatt van, miközben a magánszektorba irányuló hiteláramlás mérsékelten csökken. Az ingatlanárak növekedése lassult. A munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony szinten stabil marad, miközben az ifjúsági munkanélküliség – szintén alacsony szintről – emelkedett. Összefoglalva, a gazdasági elemzés rámutat a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó problémákra, főként a külföldi jelenségekkel szembeni fokozott kitettségre, valamint a pénzügyi szektor és az államháztartás közötti esetleges átgyűrűzési hatásokra és a magánszektornak nyújtott hitelekre kifejtett hatásra. A Bizottság ezért A20. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció úgy véli, hogy érdemes részletes vizsgálatban Lengyelország tovább elemezni a kockázatokat annak 30 megállapítása érdekében, hogy fennáll-e 10 egyensúlyhiány. -10 GDP %-a

-30

Lengyelország: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző fordulóiban Lengyelország tekintetében nem állapítottak meg egyensúlyhiányt. Az aktualizált eredménytábla alapján a nettó nemzetközi befektetési pozíció meghaladja az indikatív küszöbértéket.

-50 -70 -90

-110 05

06

07

08

09

10

12

13

14

Nettó portfólióbefekt etések, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok" Nettó portfólióbefekt etések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Tartalékok

Egyéb befekt etések (nettó) Nettó közvetlen befektetések Több éven át sor került a folyó fizetési mérleg Nettó pénzügyi derivatívák kiigazítására, amely most stabil, de mérsékelt Nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP) hiányt mutat. Ez a javulás főként az áruexport bővülésével és a jövedelmi mérleg kisebb Forrás: Eurostat

38

11

hiányával magyarázható. Bár az erősen negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció csak kismértékben javult, a külső instabilitás visszafogott, mivel a külföldi kötelezettségek nagy része a közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódik. Kumulatív értelemben javul az exportpiaci részesedés, és éves alapon mind 2013-ban, mind 2014-ben elég jelentős volt a részesedés növekedése. A költség-versenyképességi mutatók a fajlagos munkaköltségek csökkenésével szintén kedvező képet mutatnak. A magánszektor adósságállománya jóval az indikatív küszöbérték alatti szinten nagyjából stabil maradt. Az állami szektor adóssága is a küszöbérték alatt van, és 2014-ben csökkent a második pillért alkotó magánnyugdíjalap eszközeinek az államháztartáshoz való egyszeri transzfere miatt, az 1999-ben kezdődött rendszerszintű nyugdíjreform részleges visszafordítását követően. A bankszektor továbbra is jól tőkésített, likvid és nyereséges, a külföldi devizában denominált hitelek jelentős állománya ellenére. A reál ingatlanárak ötévnyi csökkenést követően 2014-ben újra emelkedni kezdtek. Az elmúlt évivel összehasonlítva munkanélküliségi ráta az indikatív küszöbérték alá került. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső pozícióhoz kapcsolódó problémákat állapít meg, amelyekből azonban visszafogott kockázatok erednek. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében.

Portugália: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Portugáliában túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és célzott nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a külső adósság, valamint a magán- és állami szektorbeli adósság magas szintjére, a hitelállomány-leépítési nyomásra és a magas munkanélküliségre. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató még mindig meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), a magánszektor adósságállománya, az államadósság, a munkanélküliség, valamint az aktivitási ráta csökkenése, továbbá a tartós és az ifjúsági munkanélküliség növekedése.

GDP %-a

A nettó nemzetközi befektetési pozíció A21. ábra: Nenttó nemzetközi befektetési pozíció, a magán- és erősen negatív, de a külső fenntarthatóság állami szektor adósságállománya lassan javul a folyó fizetési mérleg Portugália mérsékelt többletét eredményező jelentős 0 350 kiigazításának köszönhetően és a jobb -20 300 növekedési feltételekkel összefüggésben. -40 250 Az exportpiaci részesedés kumulált romlása -60 200 csökkent és szintje a küszöbérték alá került, ami a 2013–2014-es jelentős éves javulás -80 150 eredménye és hozzájárult a -100 100 versenyképesség kiigazítása is. A -120 50 magánszektor adósságállománya nagyon magas. Mindazonáltal a társaságok -140 0 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 hitelállomány-leépítése 2014-ben Magánszektor adóssága (jobb skála) felgyorsult és a hitelállomány nem bővült. Államháztartás adóssága (jobb skála) A nemteljesítő hitelek magas szintje terhet Nettó nemzetközi befektetési pozíció jelent a nem pénzügyi és a pénzügyi ágazat Forrás: Eurostat mérlegére egyaránt. Az államadósság szintén nagyon magas, de csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta nőtt és az alacsony aktivitási ráta, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség magas szintje aggodalomra ad okot. Azonban 2014 óta csökken a munkanélküliség, beleértve az ifjúsági és a tartós munkanélküliséget is. 39

Összefoglalva, a gazdasági elemzés megállapítja, hogy problémát jelent az összes ágazatra jellemző nagyon magas eladósodottság, de a lassan javuló gazdasági feltételek közepette a hitelállomány-leépítés halad előre. A Bizottság ezért – a túlzott egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni a makrogazdasági kockázatok fennállását és nyomon követni a túlzott egyensúlyhiány felszámolása terén tett előrelépést. Ezt a támogatási programot követő folyamatos felügyelet keretében fogják koordinálni.

Románia: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Romániában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely szakpolitikai intézkedést és nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a viszonylag nagy negatív nettó nemzetközi befektetési pozícióból és a középtávon gyenge exportkapacitásból eredő kockázatokra, és – bár sikerült megőrizni a pénzügyi szektor stabilitását – fennmaradt a bankszektor külső és belső sebezhetősége. Az aktualizált eredménytáblában a nettó nemzetközi befektetési pozíció meghaladja az indikatív küszöbértéket.

GDP %-a

Az erősen negatív nettó nemzetközi A22. ábra: Fajlagos munkaköltség (ULC) és folyó fizetési mérleg befektetési pozíció tükrözi a folyó Románia fizetési mérleg hiányának a válságot 0 40 megelőző időszakban bekövetkezett -10 30 felhalmozódását, de csökkenő pályán -20 20 van. A nettó külső adósság a nettó -30 nemzetközi befektetési pozíció -40 10 körülbelül felét teszi ki. Az elmúlt két -50 0 évben erősödött a nettó külföldi -60 -10 közvetlen befektetések beáramlása. A -70 folyó fizetési mérleg hiánya szűkülni -80 -20 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 kezdett és 2014-ben kismértékű volt, Nettó nemzetközi befektetési pozíció amelyet nagyrészt az erős Nettó külső adósság (-) exportnövekedés irányított, de a jövőben Folyó fizetési mérleg (jobb skála) ismét némileg szélesedni kezdhet. A külkereskedelmi mérleg 2014-ben Forrás: Bizottsági szolgálatok pozitív maradt és az exportpiaci részesedés éves viszonylatban javult. A költségversenyképességi mutatók 2014-ben stabilak voltak és a reál effektív árfolyam kismértékben javult. A magánszektor adósságállománya továbbra is viszonylag alacsony, és az utóbbi időben élénkült a magánhitelek növekedése. A bankszektor jól tőkésítettnek tűnik, és a nemteljesítő hitelek aránya jelentősen csökkent. 2015 júliusában a biztosítási ágazatban mérlegértékelésre és stressztesztelésre került sor, és a bankszektorban is eszközminőségvizsgálat, valamint stressztesztelés kezdődött. Az államadósság alacsony maradt, de a nemrég elfogadott fiskális intézkedések és a közalkalmazottak egyes kategóriáira vonatkozó eseti béremelések a költségvetési politika jelentős enyhítése irányába mutatnak. 2014-ben mérsékelten javultak a tartós és az ifjúsági munkanélküliség mutatói, valamint a szegénységi mutatók. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső pozícióhoz, a versenyképességhez és a költségvetési fenntarthatósághoz kapcsolódó problémákra világít rá. A Bizottság ezért – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását vagy annak felszámolását. Szlovénia: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Szlovéniában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, ami határozott intézkedést és célzott nyomon követést tesz

40

szükségessé, mindenekelőtt az államadósság növekedéséből, és a vállalati és bankszektorbeli szerkezetátalakítás kölcsönhatásaiból, a mögöttes nemteljesítő hitelek rendezéséből és az állami vállalatok hatékonyságából, valamint a rendkívül gyenge befektetésekből eredő kockázatokra tekintettel. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP), az exportpiaci részesedések romlása, az államadósság, valamint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség növekedése.

GDP %-a

A folyó fizetési mérlegben jelentős A23. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció és folyó fizetési mérleg kiigazítás zajlott le, így 2014-ben Szlovénia 10 nagymértékű többlet alakult ki, mivel az export bővült és a belső kereslet 0 visszafogott maradt. Ennek következtében a nettó nemzetközi -10 befektetési pozíció javult, de a -20 küszöbérték fölött maradt, bár megközelíti azt. Az ár- és költség-30 versenyképesség a fajlagos munkaköltségek csökkenésével tovább -40 javult. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2013–2014-ben éves szinten nőtt az -50 exportpiaci részesedés, bár a kumulált 05* 06* 07* 08* 09* 10 11 12 13 14 romlás változatlanul a küszöbérték Nettó nemzetközi befektetési pozíció Folyó fizetési mérleg fölött van. A magánszektor Forrás: Eurostat adósságállománya 2014-ben csökkent, ami a vállalati szektor – nagyrészt a negatív hitelbővülésből eredő – hitelállományleépítésének köszönhető. Folytatódott a pénzügyi szektor hitelállomány-leépítése is, amit megkönnyített, hogy újabb nemteljesítő hiteleket transzferáltak az állami tulajdonú banki vagyonkezelő társasághoz, és mindez összekapcsolódott a bankok kormány által végrehajtott további feltőkésítésével. Ennek következtében az államháztartás teljes adósságállománya tovább nőtt és jelentősen meghaladja a küszöbértéket. A munkanélküliségi ráta – az előző évi csúcsot követően – 2014-ben csökkent. Miközben a foglalkoztatás öt éves szűkülés után 2014-ben újra növekedni kezdett, a tartós munkanélküliség aránya továbbra is nagyon magas, és csak csekély mértékben csökkent az ifjúsági munkanélküliségi ráta; mindkettő a küszöbérték fölött maradt. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal, a magánszektor hitelállomány-leépítésével és a munkaerő-piaci kiigazítással összefüggő problémákra világít rá. A Bizottság ezért – a határozott intézkedést és célzott nyomon követést szükségessé tevő egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállásához vagy annak felszámolásához kapcsolódó kockázatokat. Szlovákia: A makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás előző fordulóiban Szlovákia tekintetében nem került sor egyensúlyhiány megállapítására. Az aktualizált eredménytábla alapján néhány mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a nettó nemzetközi befektetési pozíció és a munkanélküliség mutatója. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2012 óta többletet mutat, de a nettó nemzetközi befektetési pozíció – a közvetlen külföldi befektetések nagyrészt az autóiparban jellemző folyamatos beáramlása mellett – tovább romlott. Az exportpiaci részesedés éves szinten némileg romlott, tükrözve a reál effektív árfolyam mérsékelt javulását és a nominális fajlagos munkaköltségek 41

%

%

A24. ábra: Munkaerő-piaci és szociális mutatók bizonyos mértékű – bár visszafogott – 18 71 Szlovákia növekedését. Kumulált értelemben az 16 exportpiaci részesedés még mindig javul. Az 70 elmúlt években felgyorsult a magánszektorbeli 14 70 hiteláramlás, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 12 magánszektor adósságállománya emelkedő 69 10 pályára került, mindazonáltal még mindig 8 69 jóval az indikatív küszöbérték alatt marad. A nagyrészt külföldi tulajdonú bankszektor jól 6 68 tőkésített és a becslések szerint kötelezettségei 4 összességében csak mérsékelten nőttek. Az 68 2 államadósság 2014-ben csak kismértékben 0 67 csökkent és az indikatív küszöbérték alatt 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 Aktivitási ráta (jobb skála) marad. Bár az elmúlt években fokozatosan Munkanélküliségi ráta javult az aktivitási ráta, a strukturális A szegénységi küszöb alatt élők aránya (teljes lakosság %-a) munkanélküliség jelenti a legégetőbb Forrás: Eurostat gazdaságpolitikai problémát.

Összefoglalva, a gazdasági elemzés megállapítja, hogy a fennálló külső pozíciókhoz kapcsolódó kockázat korlátozott, de a strukturális munkanélküliség továbbra is problémát jelent. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem végez további részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Finnország: A Bizottság 2015 februárjában megállapította, hogy Finnországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, mindenekelőtt a versenyképesség alakulása tekintetében. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató továbbra is meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen az exportpiaci részesedés romlása, a magánszektor adósságállománya, valamint az ifjúsági munkanélküliség növekedése.

(%)

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2011 A25. ábra: Exportpiaci részesedések és folyó fizetési mérleg Finnország óta stabilizálódott és mérsékelt hiányt 5 0.9 mutat fel, tükrözve, hogy az import a 4 csökkenő exporthoz igazodott. 0.7 3 Ugyanakkor a beruházások GDP-hez 2 viszonyított aránya minden eddiginél 0.5 alacsonyabb szintre csökkent. A nettó 1 nemzetközi befektetési pozíció csekély 0.3 0 többletet mutat. Az exportpiaci -1 részesedés kumulatív értelemben – és 0.1 -2 2008 óta éves alapon is – jelentősen romlott. 2013-ban és 2014-ben a -3 -0.1 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 romlás a korábbi éveknél kevésbé volt Folyó fizetési mérleg súlyos, de ezzel egyidejűleg a legtöbb Teljes exportpiaci részesedés (jobb skála) Áruk exportpiaci részesedése uniós országban már az exportpiaci Szolgáltatások exportpiaci részesedése (jobb skála) részesedés mérsékelt javulása volt Forrás: Eurostat jellemző. Ezek a fejlemények a korábban sikeres feldolgozóipari ágazatok, például az elektronikai ipar és az erdőgazdaság visszaesését követő gazdasági szerkezetátalakítási folyamat nehézségeit jelzik. Bár a nominális fajlagos munkaköltségek változását jelző mutató most a küszöbérték alatt van, a költség-versenyképesség kumulatív vesztesége továbbra is nagy. A magánszektor GDParányos adóssága változatlanul magas, főként a tartósan jelentős vállalati adósságállomány miatt, bár a magánszektorba irányuló nettó hiteláramlás 2014-ben a kedvező hitelfeltételek 42

ellenére majdnem teljesen leállt. Ami a háztartásokat illeti, az ingatlanárak 2012–2014-ben mérsékelten csökkentek, kiigazítva a korábbi emelkedést és így korlátozva a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A munkanélküliségi ráta a küszöbérték alatt van, de emelkedik, és jelenleg meghaladja a 2009–2010-re jellemző szintet. Az ifjúsági munkanélküliség is növekedett. Összefoglalva, a gazdasági elemzés megállapítja, hogy a szerkezetátalakítással összefüggésben problémák vannak mind az áralapú, mind a nem-áralapú versenyképesség terén. A Bizottság ezért – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását és annak felszámolását. Svédország: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, különös tekintettel a háztartások adósságállományára és ezzel párhuzamosan az ingatlanpiac hatékonysági problémáira. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a folyó fizetési mérleg többlete, az exportpiaci részesedés romlása, az ingatlanárak és a magánszektor adóssága.

2005=100

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg többlete A26. ábra: Háztartások adósságállománya és ingatlanárindex Svédország továbbra is valamivel a 90 160 küszöbérték fölött van, ami 150 80 elsődlegesen a nagyarányú 140 70 magánmegtakarításokat tükrözi. A 130 60 nettó nemzetközi befektetési 120 50 pozíció gyorsan javul, de még 110 40 mindig némi hiányt mutat. Az 100 30 exportpiaci részesedés romlása 90 20 jóval meghaladja a küszöbértéket, 80 10 de 2013 óta lassult. A veszteségek 70 a gyenge globális kereslethez 0 60 06 07 08 09 10 11 12 13 14 köthetők. A fajlagos munkaköltségek növekedése Háztartások adósságállománya visszafogott és a reál effektív Deflált ingatlanárak indexe (jobb skála) árfolyam 2014-ben leértékelődött. Továbbra is figyelmet érdemel a Forrás: Eurostat magánszektor magas adósságállománya. A vállalati adósság – miután magas szinten stabilizálódott – újra emelkedni kezdett. 2010-ben felső határt vezettek be a jelzáloghitelek hitelfedezeti arányára, ezt követően a lakossági hitelek növekedése átmenetileg lelassult és a háztartások adósságállománya stabilizálódott. Azóta azonban a háztartások adóssága újra növekedni kezdett és 2013 közepe óta az ingatlanárak rendkívül dinamikusak, az emelkedés 2014-ben meghaladta a küszöbértéket, és esetleg kockázatot jelenthet a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Az ingatlankínálat korlátozott és keresleti oldalon az ingatlanárakat és a háztartások eladósodottságát növeli a hitelfelvételre ösztönző adózás, a kivételesen alacsony jelzáloghitel-kamatlábak és az amortizációs előírások hiánya. A banki kockázatok mindazonáltal visszafogottak, mivel a banki eszközök minősége és a nyereségesség továbbra is magas, bár a tőketartalékok a hitelportfóliók méretéhez képest viszonylag alacsonyak. Összefoglalva, a gazdasági elemzés a külső versenyképességhez, a magánszektor magas szintű adósságához és az ingatlanszektor alakulásához kapcsolódó problémákra világít rá. A 43

Bizottság ezért – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását vagy annak felszámolását. Egyesült Királyság: 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyságban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely szakpolitikai intézkedést és nyomon követést tesz szükségessé, különös tekintettel a háztartások – részben az ingatlanpiac szerkezeti sajátosságaiból adódó – jelentős eladósodottságához kapcsolódó kockázatokra. Az aktualizált eredménytábla alapján számos mutató meghaladja az indikatív küszöbértéket, nevezetesen a folyó fizetési mérleg hiánya, az exportpiaci részesedés romlása, az ingatlanárak, valamint a magán- és az állami szektor adóssága.

2005=100

GDP %-a

A folyó fizetési mérleg hiánya 2014- A27. ábra: Háztartások adósságállománya és ingatlanárindex Egyesült Királyság ben tovább növekedett, amit az 140 115 elsődleges jövedelmi mérleg 110 120 hiányának szélesedése irányított, és a hároméves változásra utaló mutató 105 100 most a küszöbérték fölött van. A 100 80 nettó nemzetközi befektetési pozíció 95 negatív és az elmúlt néhány évben 60 90 viszonylag gyorsan romlott, de még 40 mindig bőven a küszöbértéken belül 85 van. Az exportpiaci részesedés 20 80 kumulált romlása 2014-ben az éves 0 75 javulás eredményeként csökkent, de 06 07 08 09 10 11 12 13 14 a küszöbérték fölött maradt. Háztartások adósságállománya Miközben a fajlagos Deflált ingatlanárak indexe (jobb skála) munkaköltségek növekedése mérsékelt és stabil volt, a reál Forrás: Eurostat effektív árfolyam felértékelődött, különösen 2014-ben. A magánszektor adósságállományának GDP-hez viszonyított aránya fokozatosan csökken a nominális növekedésnek köszönhetően, de összességében továbbra is jelentős. Az ingatlanárak tovább emelkedtek és a növekedési ráta 2014-ben meghaladta a küszöbértéket. Mindazonáltal az elmúlt két év figyelemreméltó fejleménye az, hogy az emelkedő ingatlanárak nem tükröződtek a háztartások eladósodottságának szélesedésében. Az államadósság magas szintje továbbra is aggodalomra ad okot. A foglalkoztatás növekedése továbbra is megfelelő, az ifjúsági munkanélküliség és a NEET-fiatalok aránya pedig csökkent. Összefoglalva, a gazdasági elemzés az ingatlanpiachoz és a külgazdasághoz kapcsolódó problémákra világít rá. A Bizottság – az egyensúlyhiány februári megállapítását is figyelembe véve – úgy véli, hogy érdemes tovább vizsgálni az egyensúlyhiány fennállását vagy annak felszámolását.

44

1.1. táblázat: Az egyensúlyhiány-eljárás eredm énytáblája a 2014. évre

2014. év

Folyó fizetési m érleg egyenlege – a GDP %-ában (3 éves átlag)

Küszöbértékek BE

-4/6% -0.1

Külső egyensúlyhiány és versenyképesség Belső egyensúlyhiány Új foglalkoztatási m utatók 1 Nettó Reál effektív Exportpiaci Nom inális A deflált Magánszektor A Az Munkanélkülis A pénzügyi Aktivitási ráta – Tartós Ifjúsági nem zetközi árfolyam – 42 részesedés – fajlagos ingatlanárak beli m agánszekto állam háztart égi ráta ágazat teljes a teljes 15–64 év m unkanélkülisé m unkanélkülisé befektetési kereskedelm i a világpiaci m unkaköltsé indexe hiteláram lás, r ás bruttó (3 éves átlag) kötelezettség közötti gi ráta – a 15–74 gi ráta – a 15–24 pozíció partner, HICP- export %-ában g indexe (2010=100) konszolidált adósságállom adóssága állom ánya népesség %év közötti aktív év közötti aktív (a GDP %deflátor (5 éves % (2010=100) (1 éves %-os (a GDP %-ában) ánya, (a GDP %nem ában népesség %népesség %ában) (3 éves %-os változás) (3 éves %-os változás) konszolidált ában) konszolidált (3 éves ában ában változás) változás) (a GDP %-ában) (1 éves %-os százalékpontos (3 éves 3 éves ±5% (euróövezet) 9% -35% -6% 6% 14% 133% 60% 10% 16.5% -0,2% 0,5% 0,2% ±11% (nem (euróövezet) euróövezet) 12%5.6 (nem 57.2 -0.5 -10.7 -1,1p 1.0 181.4 106.7 8.2 4.9 1.0 0.8 4.5

BG

0.9

-73.4

-2.6

6.7

12,5p

1,5p

-0.3

124.3

27.0

12.2

7.2

3.1

0.6

-1.2

CZ

-0.5

-35.6

-10.0

-5.0

3.8

1.8

1.8

72.7

42.7

6.7

4.4

3.0

0.0

-2.2

DK

6.9

47.0

-1.2

-17.3

5.1

3.1

1.7

222.8

45.1

7.0

6.6

-1.2

-0.1

-1.6

DE

6.9

42.3

-0.3

-8.3

7.6

1,5p

1.1

100.4

74.9

5.2

4.2

0.4

-0.6

-0.8

EE

-0.5

-43.6

4.7

24.5

13.0

12.8

6.4

116.1

10.4

8.7

12.2

0.5

-3.8

-7.4

IE

1.8

-106.7

-3.5

-6.1

-2.2

11.1

13.7

263.3

107.5

13.0

16.0

0.6

-2.0

-5.2

EL

-2.6

-124.1

-5.6

-17.5

-11,6p

-4,9e

-2.7

130.5

178.6

26.2

-7.6

0.1

10.7

7.7

ES

0.7

-94.1

-1.0

-11.5

-4,1p

0.1

-7.1

165.8

99.3

25.1

-1.9

0.3

4.0

7.0

FR

-1.0

-19.5

-1.2

-13.1

4.8

-1.6

3.3

143.2

95.6

10.1

5.4

1.3

0.6

1.5

HR

0.5

-88.6

-0.9

-18.0

-5.9

-2,0p

0.3

120.6

85.1

16.9

0.9

2.0

1.7

8.8

IT

0.8

-27.9

0.2

-14.0

3.6

-4,6p

-0.9

119.3

132.3

11.8

-0.7

1.8

3.5

13.5

CY

-4.9

-139.8

-1.4

-26.7

-7,7p

0,3p

-8.5

348.3

108.2

14.6

0.7

0.8

6.1

13.6

LV

-2.5

-60.9

0.4

9.9

12.9

5.1

-11.9

96.4

40.6

12.6

10.4

1.8

-4.1

-11.4

LT

1.3

-46.4

1.4

35.3

8.3

6.3

-1.2

52.5

40.7

12.0

16.3

2.3

-3.2

-13.3

LU

5.8

36.0

0.5

11.2

7.6

3.7

0.5

342.2

23.0

5.7

21.5

2.9

0.3

5.9

HU

2.7

-73.8

-7.0

-14.9

6.7

3.1

-0.5

91.3

76.2

9.6

8.5

4.6

-1.5

-5.6

MT

2.6

39.5

0.0

-18.2

7.0

2.6

7.8

146.4

68.3

6.2

5.8

4.5

-0.4

-1.5

NL

10.9

60.8

0.8

-11.0

5,4p

-0.5

-1,6p

228,9p

68.2

6.8

8,2p

0.9

1.3

2.7

AT

1.8

2.2

1.9

-15.7

7.8

1.4

0.2

127.1

84.2

5.3

-1.5

0.8

0.3

1.4

PL

-2.3

-68.3

-1.3

4.8

2,5p

1.1

4.7

77.9

50.4

9.8

0.6

2.2

0.2

-1.9

PT

0.0

-113.3

-1.8

-4.7

-2,3e

3.6

-8.7

189.6

130.2

15.4

-6.1

-0.4

2.2

4.5

RO

-2.1

-57.2

-1.1

21.5

2,3p

-3,6p

-2.4

62.2

39.9

6.9

1.1

1.6

-0.1

0.1

SI

5.1

-43.7

1.2

-11.8

-0.2

-6.6

-4.6

100.1

80.8

9.6

-0.4

0.6

1.7

4.5

SK

1.0

-69.4

1.3

3.2

2.2

1.5

3.9

76.2

53.5

13.8

7.0

1.6

0.0

-4.0

FI

-1.5

-0.7

2.7

-24.0

8.0

-1.9

0.4

150.0

59.3

8.2

8.7

0.5

0.2

0.4

SE

6.5

-6.5

-3.7

-9.8

7.1

8.6

6.5

194.4

44.9

8.0

13.4

1.6

0.0

0.1

UK

-4.3

-25.3

10.2

-8.7

1.9

8.3

3.4

157.7

88.2

7.2

4.4

1.2

-0.5

-4.4

Jelzések: e: estimated (becslés). p: pro visio nal (ideiglenes adat). M egjegyzés: 1) Lásd a 2016. évi A M R 2. o ldalát. 2) LU – a nemzetkö zi befektetési po zíció lefelé mó do sult az euró bankjegyeknek a fizetési mérlegre és nemzetkö zi befektetési po zíció kra vo natko zó nemzeti statisztikában való mó do síto tt kezelése miatt. 3) Ingatlanár-index e = fo rrás: EL nemzeti kö zpo nti bankja. Fo rrás: Euró pai B izo ttság, Euro stat, valamint a Gazdasági és P énzügyi Főigazgató ság (a reál effektív árfo lyam esetében), és a Nemzetkö zi Valutaalap

2

A magánszektor adósságállománya, nem konszolidált (a GDP %-ában) A pénzügyi szektor tőkeáttétele, nem konszolidált (adósság/tőke)

Lakóingatlan-építés (a GDP %-ában)

Az ingatlanárak indexe (2010=100) – nominális (3 éves %-os változás)

Nominális fajlagos munkaköltség indexe (2010=100) (10 éves %-os változás) A fajlagos munkaköltség teljesítménye az euróövezetihez képest (10 éves %-os változás)

Munkatermelékenység (1 éves %-os változás)

Az exportpiaci részesedés volumene (1 éves %-os változás)

A cserearány változása (5 éves %-os változás)

Reál effektív árfolyam – Euróövezeti kereskedelmi partnerek (3 éves %-os változás) Az exportteljesítmény változása a fejlett gazdaságokkal szemben (5 éves %-os változás)

Energiatermékek nettó kereskedelmi mérlege (a GDP %-ában)

Közvetlen külföldi befektetések a jelentés tárgyát képező gazdaságban – Közvetlen külföldi befektetések a jelentés tárgyát képező gazdaságban –

Nettó külső adósság (a GDP %-ában)

Folyó fizetési mérleg és tőkemérleg (nettó hitelnyújtás-hitelfelvétel) (a GDP %-ában)

A K+F-re fordított bruttó hazai kiadások (a GDP %ában)

Bruttó állóeszközfelhalmozás (a GDP %ában)

2014. év

Reál GDP (1 éves %-os változás)

2.1. táblázat: Kiegészítő mutatók a 2014. évre

BE

1.3

23.3

na

-0.1

-79.7

-3.5

216.0

-3.9

-0.1

-4.6

-3.0

2.2

1.0

22.6

6.0

2,9p

5.9

207.6

176.9

BG

1.5

21.1

0,8p

3.5

19.0

3.5

92.7

-5.7

-2.9

14.0

3.3

-3.3

1,2p

78,3p

54.1

-2,7p

1.6

137.5

452.2

CZ

2.0

25.0

2p

1.4

-7.1

2.4

76.3

-4.1

-10.1

1.5

-1.4

5.7

1.4

13.8

-2.2

1.0

3.2

85.1

503.5

DK

1.1

18.7

3,08ep

7.8

0.7

1.1

46.6

0.0

-1.4

-11.7

2.2

-0.6

0.3

27.6

8.2

4.9

4.0

227.6

173.6

DE

1.6

20.1

2,84ep

7.5

-6.7

0.2

40.1

-2.9

-0.1

-2.1

-2.6

0.8

0.7

13.0

-5.8

9,3p

5.9

108.9

395.5

EE

2.9

25.2

1,46p

2.2

-11.0

6.0

100.9

-2.1

3.1

33.0

0.2

-1.4

2.1

68.9

40.5

35.0

3.2

135.3

370.6

IE

5.2

19.3

na

3.8

-477.2

36.0

385.5

-2.8

-1.8

0.3

-3.7

8.9

3.4

-1.5

-3.9

2.1

2.2

284.2

78.2

EL

0,7p

11,6p

0,83p

-0.7

132.3

0.7

12.2

-3,2p

-5.6

-11.9

1,4p

4,3p

0,5p

10,3p

-5.5

-27,1e

1,0p

130.5

1083.8

ES

1,4p

19,6p

na

1.4

94.7

2.3

55.7

-2,9p

-0.6

-5.4

-7,8p

1,9p

0,4p

11,7p

-4.2

-22.3

4,4p

185.5

444.9

FR

0.2

21.7

2,26p

-0.8

38.1

0.3

41.8

-2.5

-0.7

-7.2

-1.6

-0.8

-0.1

20.3

1.7

-4.0

5.9

180.9

384.3

HR

-0.4

18.6

0.8

0.9

na

6.7

7.6

-4.0

-1.5

-12.4

0.8

3.1

-3.0

26.4

4.8

-17,7p

na

141.9

460.6

IT

-0.4

16.6

na

2.2

61.1

0.6

24.8

-2.6

0.4

-8.1

-4.5

-0.1

-0.5

21.0

4.6

-12,4p

4.7

121.2

754.3

CY

-2,5p

11,5p

na

-3.7

128.4

-5.1

710.3

-5,9p

0.0

-21.7

0,4p

-3.7

-0,6p

19,3p

-13.0

-8,7p

3,3p

349.8

116.8

LV

2.4

22.9

0,68p

1.2

31.4

2.7

54.4

-4.2

-1.3

17.3

0.0

-0.1

3.8

82.7

53.9

16.6

2.3

104.7

642.6

LT

3.0

18.9

1,02p

6.3

28.8

0.7

39.0

-5.9

-0.1

44.5

-0.8

-0.2

1.0

36.8

11.2

7.5

2.5

56.7

445.3

LU

4.1

18.6

na

3.5

-2204.6

200.0

6369.7

-4.5

0.8

18.8

0.9

3.6

1.5

36.6

17.8

14.2

3.4

402.7

63.6

HU

3.7

21.7

1.4

6.0

53.3

9.3

220.5

-6.1

-7.2

-9.1

-1.1

4.4

-0.9

26.5

10.0

-2.2

1.6

116.5

123.0

MT

3.5

18.9

0,85p

4.5

-325.7

1.6

1964.6

-15.8

0.7

-12.6

1.7

-3.5

-1.0

27.7

10.3

5.3

2.7

221.3

42.0

NL

1,0p

18,2p

na

10.6

41.5

5.3

547.8

-1,6p

1.3

-5.0

-1,8p

0,8p

1,2p

17,2p

-0.2

-11.6

3,1p

240,7p

118,9p

AT

0.4

22.4

2,99ep

1.8

20.1

1.9

80.2

-3.0

1.6

-10.0

-3.0

-1.1

-0.5

22.9

4.1

16.8

4.3

147.1

197.3

PL

3.3

19.6

na

0.4

37.2

3.1

50.7

-2.6

-1.7

12.0

-1.8

3.2

1,6p

20.0p

-1.0

-6.8

2.4

81.4

287.3

PT

0,9e

14,9e

na

2.0

104.4

5.4

69.5

-3,5e

-1.2

1.8

0,4e

0,7e

-0,5e

4,9e

-9.3

-5.0

2,3e

206.2

340.3

RO

2,8p

22,0p

na

2.2

29.8

1.9

41.9

-1,4p

-1.3

29.8

4,5p

4,9p

1,7p

72,7p

46.6

-8.9

na

63.3

388.9

SI

3.0

19.6

na

6.5

39.2

2.0

31.6

-4.1

0.4

-5.8

-4.5

2.6

2.5

21.2

3.0

-17.6

2.2

110.1

448.1

SK

2.5

20.9

0.9

1.1

27.0

0.0

65.6

-4.3

0.5

10.2

-3.5

0.4

1.1

19.7

4.3

-0.4

2.6

78.9

756.8

FI

-0.4

20.3

3.2

-0.8

46.2

5.5

53.1

-2.4

2.0

-18.8

-3.4

-3.9

0.4

29.9

10.1

3.2

5.6

172.9

368.4

SE

2.3

23.5

3,16p

6.1

54.3

-0.6

83.6

-1.4

-3.7

-3.6

-0.6

0.3

0.9

24.9

5.4

16.8

4.1

234.8

196.0

UK

2.9

16.9

1,72ep

-5.3

na

1.6

76.7

-0.7

10.2

-2.5

3.8

-1.4

0.7

21.8

6.3

15.8

3.8

161.3

765.1

Jelzések: e: estimated (becslés). p: pro visio nal (ideiglenes adat). na: nem áll rendelkezésre M egjegyzés: 1) LU – a nettó külső adó sság lefelé mó do sult az euró bankjegyeknek a fizetési mérlegre és nemzetkö zi befektetési po zíció kra vo natko zó nemzeti statisztikában való mó do síto tt kezelése miatt. 2) Ingatlanár-index e = fo rrás: EL nemzeti kö zpo nti bankja. 3) A K+F-re fo rdíto tt bruttó belfö ldi kiadáso kra vo natko zó 2014. évi adato k to vábbításának hivatalo s dátuma 2015. o któ ber 31., míg az adatvétel időpo ntja 2015. o któ ber 26. Fo rrás: Euro stat, valamint a Gazdasági és P énzügyi Főigazgató ság (a reál effektív árfo lyam esetében), és a Nemzetkö zi Valutaalap adatai, WEO (a világpiaci expo rtra vo natko zó adatso ro k esetében)

3

2.1. táblázat (folytatás): Kiegészítő mutatók a 2014. évre

2014. év

Tartós Ifjúsági Aktivitási ráta – m unkanélkülis m unkanélkülis Munkanélkülis a teljes 15–64 égi ráta – a égi ráta – a égi ráta év közötti 15–74 év 15–24 év (1 éves %-os népesség %közötti aktív közötti aktív változás) ában népesség %népesség %(%) ában ában (%) (%)

Nem foglalkoztatott, Szegénységben vagy oktatásban és társadalm i képzésben nem kirekesztettségben élők részesülő fiatalok – a – teljes 15–24 év közötti a teljes népesség %3 éves 3 éves % százalékpont % százalékpont os változás os változás 12.0 0.2 21.2 0.2

A szociális transzferek után is szegénységben élők – a teljes népesség %ában 3 éves % százalékpont os változás 15.5 0.2

Súlyos anyagi nélkülözésben élők – a teljes népesség %ában

% 5.9

3 éves százalékpont os változás 0.2

Alacsony m unkaintenzitású háztartásban élők – a teljes 0–59 év közötti népesség %-ában 3 éves % százalékpont os változás 14.6 0.8

BE

0.3

67.7

4.3

23.2

BG

0,4p

69.0

6.9

23.8

20.2

-1.6

40,1b

-9,0b

21.8

-0.4

33,1b

-10,5b

12.1

1.1

CZ

0.6

73.5

2.7

15.9

8.1

-0.2

14.8

-0.5

9.7

-0.1

6.7

0.6

7.6

1.0

DK

0.8

78.1

1.7

12.6

5.8

-0.5

17,8b

-1,1b

11,9b

-1,1b

3.2

0.6

12.1

0.4

DE

0.9

77.7

2.2

7.7

6.4

-1.1

20.6

0.7

16.7

0.9

5.0

-0.3

10.0

-1.2

EE

0.8

75.2

3.3

15.0

11.7

0.1

na

na

na

na

6,2p

-2,5p

na

na

IE

1.7

69.8

6.7

23.9

15.2

-3.6

na

na

na

na

na

na

na

na

EL

0,1p

67.4

19.5

52.4

19.1

1.7

36.0

5.0

22.1

0.7

21.5

6.3

17.2

5.2

ES

0,9p

74.2

12.9

53.2

17,1b

-1,1b

29.2

2.5

22.2

1.6

7.1

2.6

17.1

3.7

FR

0.3

71.4

4.4

24.2

11,4b

-0,9b

18.6

-0.7

13.3

-0.7

4.8

-0.4

9.7

0.3

HR

2.7

66.1

10.1

45.5

19.3

3.1

29.3

-3.3

19.4

-1.5

13.9

-1.3

14.7

-1.2 1,6p

0.1

63.9

7.8

42.7

22.1

2.4

28,1p

-0,1p

19,6p

0,0p

11,5p

0,3p

12,0p

CY

-1,9p

74.3

7.7

36.0

17.0

2.4

27.4

2.8

14.4

-0.4

15.3

3.6

9.7

4.8

LV

-1.3

74.6

4.7

19.6

12.0

-4.0

32.7

-7.4

21.2

2.2

19.2

-11.8

9.6

-3.0

LT

2.0

73.7

4.8

19.3

9.9

-1.9

27.3

-5.8

19.1

-0.1

13.6

-5.4

8.8

-3.9

LU

2.5

70.8

1.7

22.3

6.3

1.6

19.0

2.2

16.4

2.8

1.4

0.2

6.1

0.3

HU

4.6

67.0

3.7

20.4

13.6

0.4

31.1

0.1

14.6

0.8

23.9

0.8

12.2

0.0

MT

4.5

66.3

2.7

11.8

10.5

0.3

23.8

1.7

15.9

0.3

10.2

3.6

9.8

0.9

NL

-0,2p

79.0

3.0

12.7

5.5

1.2

16.5

0.8

11.6

0.6

3.2

0.7

10.2

1.3

AT

0.9

75.4

1.5

10.3

7.7

0.4

19.2

0.0

14.1

-0.4

4.0

0.0

9.1

0.5

PL

1,7p

67.9

3.8

23.9

12.0

0.5

24.7

-2.5

17.0

-0.7

10.4

-2.6

7.3

0.4

PT

1,4e

73.2

8.4

34.7

12.3

-0.3

27.5

3.1

19.5

1.5

10.6

2.3

12.2

3.9

RO

1,1p

65.7

2.8

24.0

17.0

-0.5

40.2

-0.1

25.4

3.2

26.3

-3.1

6.4

-0.3

SI

0.6

70.9

5.3

20.2

9.4

2.3

20.4

1.1

14.5

0.9

6.6

0.5

8.7

1.1

SK

1.4

70.3

9.3

29.7

12.8

-1.0

18.4

-2.2

12.6

-0.4

9.9

-0.7

7.1

-0.6

FI

-0.8

75.4

1.9

20.5

10.2

1.8

17.3

-0.6

12.8

-0.9

2.8

-0.4

10.0

0.0

SE

1.4

81.5

1.5

22.9

7.2

-0.3

16.9

0.8

15.1

1.1

0.7

-0.5

6.4

-0.5

UK

2.3

76.7

2.2

16.9

11.9

-2.3

na

na

na

na

na

na

na

na

IT

Jelzések: b: break in time series (tö rés az időso rban). e: estimated (becslés). p: pro visio nal (ideiglenes adat). na: no t available (nem áll rendelkezésre) M egjegyzés: 1) Nem fo glalko ztato tt, o ktatásban és képzésben nem részesülő fiatalo k: ES esetében válto zo tt a nem fo rmális o ktatási tevékenységek beso ro lása; FR esetében a 2014. évi adato kat befo lyáso lják a kérdőívben 2013-ban bevezetett válto záso k és a francia tengerentúli megyék (DOM ) bevo nása. 2) EE, IE és UK: A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élőkre vo natko zó 2014. évi adato k to vábbításának hivatalo s dátuma 2015. no vember 30., míg az adatvétel időpo ntja 2015. o któ ber 26. Fo rrás: Euró pai B izo ttság, Euro stat

4

5