A billentyűzet. 1. ábra A billentyűzet általános felépítése

IT alapismeretek, Hardver

Beviteli eszközök

A billentyűzet A billentyűzet (más néven klaviatúra) a számítógép alapértelmezett beviteli eszköze. A billentyűzet kialakítása, tartalma az elmúlt évtizedek során sokat változott, de alapvető kialakítása a mai napig az IBM írógépszabványon alapul. Az első IBM PC gépekhez 83, majd később 101 gombos billentyűzetet alakítottak ki. A szabványos magyar billentyűzet ettől annyiban tér el, hogy az ékezetes betűk miatt 102 gombos.

A billentyűzet felépítése

1. ábra A billentyűzet általános felépítése

Alfanumerikus billentyűk: Ez a csoport azokat a billentyűket tartalmazza, melyeket a szokásos, adat- és szövegbevitelnél használunk. Windows gombok: Windows operációs rendszer használata esetén megjeleníti a Start menüt. Alkalmazásgomb: Az éppen aktív program függvényében megjeleníti azt a menüt (helyi menü), amit akkor látnánk, ha a program ablakán jobb egérgombbal kattintanánk. Funkcióbillentyűk: Ezeket a gombokat a programok különböző funkcióinak gyorsindítására kódolják rá. Numerikus pad: Hagyományosan a számszerű adatok gyors beírására szolgáló billentyűk. Ma már egyéb funkciókat is társítanak hozzájuk. Kurzormozgató gombok: Adatbevitelnél, de leginkább szövegszerkesztő programoknál a szövegkurzor mozgatására szolgáló billentyűk. Enter billentyűk: Parancs jóváhagyása, kocsivissza”, új bekezdés megkezdése.

szövegszerkesztésnél

„soremelés-

Egyéb billentyűk: A billentyűzet működését beállító, vagy további speciális gombok (lásd később, az egyes billentyűk magyarázatánál). Készítette: Centroszet Szakképzés-Szervezési Nonprofit Kft.

1


Beviteli eszközök

Egyes kiemelt billentyűk funkciója, jelentése

2. ábra Egyes billentyűk jelentése

A továbbiakban megismerkedünk néhány fontos, esetleg a programokban speciálisan kezelt billentyű jelentésével, működésével. A billentyűzet bal felső sarkából indulva haladunk: Esc: Escape (magyarul: menekülés), általános művelet-visszavonó gomb. A Windowsban egyes dialógusablakok (mint műveleti területek) bezárására is használatos. A felhasználói programokban is hasonló hatást szoktak ráprogramozni. F1-F12 funkcióbillentyűk: Tulajdonképpen szabad felhasználású gombok; a felhasználói programokban rendszerint valamilyen programfunkció gyorsindítását programozzák rájuk. Hagyományosan az F1 a helyzetérzékeny súgó hívása; a többi funkcióbillentyű hatása már rendszerint erősen programfüggő. PtSc (PrintScreen): Régen az aktuális képernyő nyomtatóra másolását eredményezte, Windows rendszerben az aktuális képernyőt képként elmenti a memóriába (vágólapra). A kép ezután pl. rajzoló- és szövegszerkesztő programokba bemásolható. Sclk (Scroll Lock): Eredetileg a kurzormozgató nyilak viselkedését lehetett vele módosítani; például szövegszerkesztő program használatakor – a Scroll Lock bekapcsolt állapota mellett – a le- és felfele nyilak nem a kurzort mozgatták, hanem egész oldalakat lapoztak. Hatása ma már inkább az éppen használatos programtól függ (pl. az Opera Web-böngésző programnál a hangfelismerés funkciónál játszik szerepet). Brk (Break): Hagyományosan létezik, illetve speciális alkalmazások értelmezik, szokásos programok esetén nincs hatása. Bkspc (BackSpace): Szövegbevitelnél a kurzor bal oldalán álló karakter törlése. Ins: Szövegbevitelnél megváltoztatja a beírás módját (beszúrás/felülírás üzemmódok közti átkapcsolás). Home, End: Szövegbevitelnél a kurzor sor elejére, illetve végére vitele. Del (Delete): Szövegbevitelnél a kurzor pozíciójában álló karakter törlése. PgUp (PageUp), PgDn (PageDown): Többsoros szövegbevitelnél lapozás a szövegben. Num (NumLock): A Numerikus padot számbeviteli üzemmódba kapcsolja. Kikapcsolt állapotában a pad kurzormozgatási funkciókat teljesít.

Készítette: Centroszet Szakképzés-Szervezési Nonprofit Kft.

2


Beviteli eszközök

Shift, Ctrl, Alt: Lenyomott állapotukban módosítják a velük együtt használt billentyűk tartalmát (kódját). A Shift a billentyűk felső részén jelzett karaktereket, vagy betű esetén annak nagybetűs változatát adja. A Ctrl és Alt módosítók által előállított kódokat a programok szokták speciális igényeik szerint értelmezni. Caps (Caps Lock): Bekapcsolt állapotánál a betűbillentyűk esetében a nagybetűket eredményezi.

Mai billentyűzetek és további gombok A mai számítógépek sokféle célra használatosak, s ezt a billentyűzet-gyártók is igyekeznek támogatni. A Windows, az internet és a multimédia jellegű felhasználást támogatandó, több olyan gomb is megjelent a billentyűzeteken, amelyekkel az ezekhez kapcsolódó, gyakran használatos felhasználói funkciókat lehet egyetlen mozdulattal aktiválni, például: a webböngésző vagy az e-mail program indítása, a gép hangrendszerének vezérlése (hangosítás, halkítás, zene- és filmlejátszás indítása/megállítása).

Internet- és multimédiavezérlő gombok.

3. ábra Mai, internet- és multimédiavezérlő gombokkal kiegészített billentyűzet

4. ábra Multimédiás billentyűzet

Speciális multimédiavezérlés. 5. ábra Egy, az új Windows Vista rendszerhez optimalizált, vezeték nélküli billentyűzet és egér


3


Beviteli eszközök

A billentyűzet működése Mint említettük, a billentyűzet az alapértelmezett bemeneti egység, azaz ha a felhasználó másképp nem rendelkezik, akkor a CPU innen várja az adatokat. Az adatáramlás egyirányú: az adatok a processzor irányában haladnak. A billentyűzet felépítése egy hagyományos írógéphez hasonlít, a betűk elhelyezkedése is azonos, a különbség mindössze annyi, hogy a számítógép billentyűzetén több, különleges jellel és funkcióval ellátott nyomógomb is található. Egy-egy billentyű lenyomása billentyűkódot, ún. scan kódot generál, ezt a BIOS (a gépet vezérlő alapprogramok csoportja) értelmezi, és – az alkalmazott operációs rendszertől függően – belső (pl. ASCII vagy ANSI) kódokká alakítva tárolja a gép memóriájában. A billentyűzet sokkal intelligensebb, mint gondolnánk: saját processzorral, vezérléssel rendelkezik, amely a billentyűlenyomásokat és a kódok továbbítását vezérli. Önálló tárolója is van, amelyben a lenyomott billentyűk kódjai a számítógépbe való átvitelre várakoznak (ezért lehet az, hogy pl. már abbahagytuk a gépelést, de a képernyőn még jelennek meg karakterek).

A billentyűzet kiosztása, nyelvi sajátosságok A számítógépeket sok, különböző nyelvterületen használják, ennek megfelelően meg kellett oldani az egyes nyelvek speciális betűinek kezelését is. A probléma egyik kulcspontja a billentyűzet: képesnek kell lennünk saját nyelvünk karaktereit korrekt módon bejuttatni a számítógépbe (ezek gépen belüli megfelelő kezelése már az operációs rendszer feladata). A billentyűzet oldaláról nézve, a feladat a következő: · képesnek kell lennie egy adott nyelv összes speciális karakterének bevitelére · adott korlátok között több nyelv ilyen jellegű igényét is ki kell elégítenie · a lehetőségekhez képest meg kell tartania a szabványos elrendezést Az eredeti IBM, angol nyelvi karaktereket megjelenítő billentyűzet volt látható korábbi, 2. számú ábránkon. Ennek egy kivitelét láthatjuk alább:

6. ábra IBM billentyűzet

A billentyűzet az angol ábécé 26 betűjét tartalmazza, kiegészítve a szokásos számjegy és egyéb karakterekkel.


4


Beviteli eszközök

A magyar nyelvet véve példaként, a mi ábécénk (leszámítva persze a kettős betűket) lényegesen több betűből áll, ezt a többletet az ékezetes betűk adják. A megoldás kettős jellegű: · az ékezetes betűket „rátesszük” néhány nem betűt jelentő billentyűre · további billentyűket (is) alkalmazunk. Az alábbi képeken (Windows képernyő-billentyűzet) példákat láthatunk erre a megoldásra.

7. ábra 101 gombos, magyar nyelvi kiosztású billentyűzet

Új betűbillentyű

8. ábra 102 gombos, magyar nyelvi kiosztású billentyűzet

Az eredeti billentyűk átdefiniálásával azonban elveszíthetjük az eredeti karaktereket, amelyekre pedig néha szükségünk lehet, ezt úgy oldották meg, hogy a billentyűzeten egy új módosítót, az Alt Gr gombot vezették be (nem csak a magyar billentyűzeteken) a jobb oldali Alt billentyű helyett.


5


Beviteli eszközök

Az Alt Gr lenyomásával a gombok jobb alsó sarkában elhelyezett mellékkaraktereket kapjuk.

Alt Gr + y = >

Alt Gr gomb

9. ábra Magyar billentyűzet Alt Gr gombbal

Mindezek mellett lehetőségünk van a billentyűzet nyelvi kiosztását átkapcsolni egy másik nyelvre, ez azonban az operációs rendszertől és a telepített nyelvi lehetőségektől is függ.

Milyen billentyűzetet használjunk? A billentyűzet a számítógép-használó által leggyakrabban használt periféria. Technikai kivitele, felszereltsége, billentyűtartalma mellett még egyéb jellemzőket is érdemes figyelembe venni. A billentyűzet ergonomikus hatása az egyik legjelentősebb szervezetünkre, számít a billentyűk állása és mérete, a lenyomásukhoz szükséges erő és szög (amely befolyásolja kéztartásunkat). Ezért fontos, hogy a billentyűzet dőlésszöge állítható legyen, a billentyűk ne legyenek kisebbek ujjainknál (a szabványméret általában megfelelő). Számít a billentyűk lenyomás közbeni mozgásának és hangjának megoldása is, a túl hangos, csattogó-kattanó billentyűzet bizonyos körülmények között nagyon zavaró. A billentyűzet géphez való kapcsolódása ma alapvetően kétféle megoldást takar: a vezetékes és rádióhullámos kapcsolatot. A vezetékes kapcsolat egyszerű és jó megoldás, ha a számítógép 1 méternél nincs messzebb, ellenkező esetben a másik megoldást célszerű alkalmazni (feltéve, hogy a kapcsolatot nem árnyékolja le valami). Kaphatók összehajtható billentyűzetek is, ilyet csak indokolt esetben használjunk, de akkor se üzemszerűen.

10. ábra Flexibilis billentyűzet

További ismeretek: Billentyűzet Billentyűzet Készítette: Centroszet Szakképzés-Szervezési Nonprofit Kft.

6


Beviteli eszközök

Egér, trackball, touchpad, fényceruza, joystick A felhasználó a számítógépek programjainak vezérlését kezdetben kizárólag a billentyűzet segítségével végezte. Később – leginkább a grafikus képernyőfelület elterjedésével – megjelent az igény a rugalmasabb, tetszőleges irányban gyorsan mozgatható vezérlőeszközökre. Az alábbiakban a hasonló – vezérlési – célt szolgáló, különböző megoldásokat tárgyaljuk.

Az egér Bár az egér (a név a rágcsálóhoz való hasonlatosságából ered) használatának megjelenését és elterjedését sokan a Windows operációs rendszerhez kapcsolják, maga az eszköz sokkal régebbi, eredete a 60-as évekbe nyúlik viszsza. Az egerek lényeges jellemzője, hogy használatukkor mozgatni kell őket. A képernyőn látható egérmutató az egér mozgatásával arányosan és annak irányában mozdul el. Az egér mozgatását azonban a számítógéphez való csatlakozása és a megkívánt felület, amin mozgatni kell, erősen korlátozhatja. 11. ábra Vezetékes, golyós egér

Az első egerek (és a legtöbb ma is) vezetékkel csatlakoznak a számítógéphez, ennek nyilvánvaló befolyása van az egér géptől való távolságát és mozgási szabadságát illetően. Szintén általános megoldás az egér alján levő mozgásérzékelő golyó – ennek működését döntően befolyásolja az alatta levő felület jellege – és nem utolsó sorban tisztasága; a golyó forgás közben a felület szennyeződéseit felviszi az egér belsejében levő érzékelőkre. Az elszennyeződött érzékelők működésképtelenné teszik az egeret, ezért a golyó kiszedésével rendszeresen ellenőrizzük állapotukat. A golyó problémáját az egér optikai változatával védhetjük ki. Itt nincs forgó alkatrész, a mozgásérzékelés egy fényérzékelő szenzorral oldják meg, amely az egér által kibocsátott, és az alatta levő felületről visszaverődött fényt érzékeli. A legmodernebb egerek ma már fényképezik az alattuk levő felületet, és lézersugarat használnak. Ennek a megoldásnak viszonylagos hátránya, hogy érzékeny az egér alatt levő felületkialakítására, a hibátlan működés homogén színű és felszínű alapot igényel.

12. ábra Vezeték- és elemnélküli optikai egér


7


Beviteli eszközök

A vezeték kiküszöbölésére a rádiós megoldást alkalmazhatjuk. Ez az átlagos egerek esetében azonban azt jelenti, hogy egyrészt saját áramellátásuknak kell lennie (pl. elemek), és a számítógépben vevőnek kell lennie (általában az ilyen egerekkel együtt kapható, kívülről csatlakoztatható). Hátránya, hogy az elemek miatt az egér nehéz és finompozícionálása is nehézkes, illetve érzékeny az árnyékolásra. Ugyanakkor már megjelentek a vezeték- és egyben elemnélküli egerek is. Hátránya, hogy speciális felületen (egérpadon) működik csak, ez biztosítja ugyanis az áramellátását. További ismeretek: Az egér Egérmúzeum Microsoft egér történelem (angol)

A trackball A trackball (hanyattegér) az egerek funkcióját látja el, de ehhez nem kell az egész berendezést egy felületen mozgatni, a mozgást átvivő golyó ugyanis a tetején van, és ujjainkkal ezt mi forgatjuk. A golyó elhelyezkedésétől függetlenül, a trackball célja és működési elve megegyezik az egérével. Előnye, hogy használatakor nincs szükség mozgástérre és egérpadra, illetve kevésbé szennyeződik. 13. ábra Trackball

A touchpad A touchpad (érintőpad) az egérprobléma megoldása notebookok esetében. Bár az egérjellegű eszközök természetesen külső csatlakozón (pl. USB) is hozzákapcsolhatók a notebookhoz, de meg kellett őrizni annak minden külső eszköztől független, hordozható jellegét. Többféle próbálkozás (pl. a billentyűk között elhelyezett gumipöcök) után a touchpad vált általános megoldássá.

14. ábra Touchpad egy notebook számítógépen

A touchpad alapvetően két részből áll: · a mozgásérzékelő felületből, · az egérgombok funkcióját ellátó billentyűkből. Használata során ujjunkat az érzékelő felületen húzva mozgatjuk az egérmutatót. A gombok lenyomását a billentyűkkel oldjuk meg, illetve általános megoldás az egyszeres és dupla egérkattintásra az érzékelő felületen való egyszeres vagy dupla „koppintás” az ujjbeggyel.


8


Beviteli eszközök

A fényceruza A fényceruza katódsugárcsöves megjelenítőkhöz használt ceruza alakú eszköz, mellyel a képernyő egy tetszőleges pontja kijelölhető. A fényceruzában egy fényérzékeny áramköri alkatrész, a foto-tranzisztor érzékeli azt, amikor a katódsugár a képernyő frissítésekor rávillant a ceruzára. A villanás időpontjában a ceruza jelet küld a számítógépnek; mérhető, hogy hol is jár az elektronsugár, így ebből meghatározható, hogy hol van a fényceruza a képernyőn. Persze ez önmagában még nem elég: szükség van egy nyomógombra is (akár a ceruza hegye is lehet), melynek nyomva tartásával jelezzük a gép felé, hogy most akarunk „írni” a ceruzával. 15. ábra USB csatlakozású fényceruza

A fényceruza célja az egerekéhez hasonló, csak itt nem az asztalon, hanem a képernyő előtt mozgatjuk az eszközt.

A joystick A joystick (botkormány) szintén a programok vezérlésére használható eszköz; általános célú gépen leginkább játékprogramok irányítására alkalmas.

16. ábra Joystick


9


Beviteli eszközök

Hangrendszer A számítógép multimédiás szolgáltatásainak egyik legfontosabb eleme a hangok felvétele illetve visszajátszása. Ezeknek a funkcióknak a teljesítéséhez a gép az alábbi eszközökkel rendelkezhet: · hangkártya · mikrofon · hangszóró(k)

Hangkártya A hangrendszer központi eleme a hangkártya. A hangkártya egy bővítőkártya, amely hangot fogad és bocsát ki.

17. ábra Hangkártya két oldala


10


Beviteli eszközök

A kártya kifelé csatlakozó felülettel rendelkezik, amely mikrofon, hangszórók, illetve más eszközök (pl. hangszerek, játékvezérlők) csatlakoztatását teszik lehetővé.

18. ábra Hangkártya külső csatlakozói

A hangkártya funkcionálisan 3 részre bontható: · Lejátszó rész (hangdigitalizáló) · MIDI szintetizátor · MIDI interfész A lejátszó rész felvesz és lejátszik hangokat, hasonlóan egy magnetofonhoz. Ezt a részét használjuk a kártyának, amikor hangszerek hangjait vesszük fel, játszunk, vagy zenét hallgatunk. A MIDI (Musical Instrument Digital Interface) szintetizátor egy valóságos szintetizátor, egy digitális hangszer, amely különféle zeneszerkesztő programokkal hívható életre; a kártyának ezen része általában a nem zenész beállítottságúak előtt rejtve marad. A MIDI interfész feladata a külső MIDI eszközök csatlakoztatása a számítógéphez. További ismeretek: MIDI Hangkártya

A mikrofon Ahhoz, hogy egy térben lejátszódó hangeseményt rögzítsünk, felerősítsünk, vagy egyéb elektronikai úton manipuláljunk, a hangot át kell alakítanunk elektromos jelekké. Erre szolgálnak a mikrofonok. A legegyszerűbb mikrofon működési elve megegyezik a közönséges hangszórókéval. Az évek során sokféle mikrofon látott napvilágot, így manapság már számtalan típusú, gyártmányú mikrofonhoz juthatunk hozzá. A következőkben különböző szempontok szerint fogjuk a mikrofonokat csoportosítani és bemutatni.


11


Beviteli eszközök

Mikrofonok csoportosítása az átalakítás elve szerint Dinamikus mikrofonok Ezek a mikrofonok felépítésüket tekintve az elektromágneses indukció jelenségét használják fel, konkrétan azt a jelenséget, hogy a mágneses erőtérben mozgó vezetőben áram indukálódik. A dinamikus mikrofonokban egy membránra rögzített lengőtekercs mozog egy mágneskör légrésében a hanghullámok hatására, és abban a hangnak megfelelő elektromos áram indukálódik, amelyet felerősítve felhasználunk. A dinamikus mikrofon az egyik leggyakrabban használt típus, egyszerűsége, robosztussága, megbízhatósága és nem utolsósorban jó hangminősége miatt. Kondenzátormikrofonok A kondenzátormikrofon – mint ahogy a neve is mutatja – nem más, mint egy légszigeteléses kondenzátor, néhány pF (pikofarád) kapacitással. A kondenzátor egyik fegyverzete maga a membrán, amely általában egy műanyag fólia, amelyre fémet gőzölnek, a másik pedig egy általában fémmel gőzölt kerámia vagy fémdarab. Erre a kondenzátorra egyenáramot kapcsolnak. A hanghullámoktól a membrán mozgásba jön, és ezzel változik a kondenzátor fegyverzeteinek a távolsága, amivel változik a kondenzátor kapacitása, ami a kondenzátor fegyverzetei közti feszültség megváltozását is maga után vonja. Ez a feszültségváltozás megfelel a hanghullámoknak. Sajnos ennek az elektromos jelnek a teljesítménye nagyon alacsony, így a kondenzátormikrofonokban mindig előerősítőt alkalmaznak, amely régebben elektroncsöves volt (meglehetősen nagyok lettek ettől a mikrofonok), manapság a tranzisztoros modellek elterjedtebbek. A kondenzátormikrofonok hangminősége felülmúlja a dinamikus mikrofonok hangminőségét, mert a membránnak nem kell mozgatnia a lengőtekercs tömegét, ezért impulzusátvitelük sokkal jobb. A kondenzátor-mikrofonok érzékenyebbek az ütődésekre és a környezeti paraméterekre (hőmérséklet, relatív páratartalom) a dinamikus mikrofonoknál. Elektret mikrofonok Ezek a mikrofonok olyan kondenzátormikrofonok, melyeknek a membránját a gyártás során polarizálták (töltéseket fagyasztottak be benne) és így nem igényelnek előfeszítést. Az elektret mikrofon szintén nagy impedanciás és előerősítőt igényel. Az elektret mikrofonok egyszerűbbek a kondenzátormikrofonoknál, relatíve olcsóbbak is, ezért egyre gyakrabban használják hangosításban és stúdiókban is. Nagyon kicsik is lehetnek, ami lehetővé tesz néhány speciális alkalmazást (pl. gomblyukmikrofon).


12


Beviteli eszközök

Szalagmikrofon A szalagmikrofonban egy vékony hajtogatott fémszalag helyezkedik el egy állandó mágneskör légrésében. Ez a hajtogatott fémszalag tölti be a membrán szerepét. A hanghullámok hatására ez a fémszalag mozgásba jön, metszi a mágneskör erővonalait, amitől a hangrezgésekkel arányos áram indukálódik benne. A nagyon alacsony impedancia miatt ezt az áramot illesztőtranszformátorra vagy megfelelő illesztőerősítőre vezetik. A szalagmikrofonok minősége kitűnő, áruk azonban drága és rendkívül érzékenyek a külső behatásokra. (Egyes korai modelleket tönkre lehetett tenni egyszerűen azzal, hogy ráköhögünk a membránra.) Hangosításban ezért nagyon ritkán használják. Szénmikrofon A szénmikrofonba szénpor van zárva egy dobozban. Ennek a doboznak az egyik fedele maga a membrán. A hanghullámok a membránt megmozgatva a hanghullámoknak megfelelően összesűrítik a szénport, amelynek elektromos ellenállása ezzel változik. Ha egyenáramot vezetünk át ezen a változó ellenálláson, akkor váltakozó feszültséget kapunk. A szénmikrofon hangminősége rossz, viszont egyszerű és strapabíró. Régen a telefontechnikában használták, napjainkban azonban az újabb telefonok többségében már nem szénmikrofon van. Piezomikrofon A piezomikrofonban a piezoelektromosság jelenségét használjuk ki. Ez a jelenség abban nyilvánul meg, hogy bizonyos kristályokat kitüntetett irányok mentén összenyomva, a kristályok felületén feszültségváltozás mérhető. A piezomikrofon így egy vezetők közé szorított piezoelektromos kristályból és egy hozzákapcsolt membránból áll. A membrán elmozdulásának következtében a kristály lapjain a hangnak megfelelő feszültség keletkezik. A piezomikrofonok nem a minőségükről híresek, inkább az egyszerűségükről és olcsóságukról, bár jó minőségű típusok is léteznek. Általában kontaktmikrofonként (elektroakusztikus gitár, bőgő-húrláb) egy adott hangszerre specializálva, abba beépítve használják.

Mikrofonok csoportosítása rögzítésük szerint Kézi mikrofonok Az egyik legsűrűbben használt mikrofonfajta, úgy tervezték, hogy az énekes vagy beszélő az előadás közben kézben tarthassa. Hátrányuk, hogy az akusztikus jelek mellett veszik a fogdosás zaját is, a mai mikrofonoknál különböző technikákkal igyekszenek ezt a káros hatást kiküszöbölni. Ennek egyik egyszerű módja, hogy a mikrofont állványra helyezzük. Állványra szerelhető mikrofonok Az állványra helyezéssel nem csak a fogdosás zaja csökken (bár ha nem elég rugalmas a kengyel, az állvány rezgéseit is ugyanúgy beveszi a mikrofon), de mindkét kezünk is felszabadul. Természetesen léteznek olyan rázkódáskiegyenlítő felfüggesztések, kengyelek, amik ezt a hatást kiküszöbölik. Számítógép mellett, amikor sokszor mindkét kezünkre szükségünk van, hasznos ez a megoldás.


13


Beviteli eszközök

Csíptetős mikrofonok Mozgással is járó helyzetekre (pl. előadások tartása) fejlesztették ki a csiptetős mikrofonokat, melyet a beszélő ruhájára rögzítenek. Csiptetős mikrofonokat használnak még egyes hangszereken is, ahol az állvány használata kényelmetlen lenne, vagy a zenész szabadságát korlátozná az állványos mikrofon (pl. szaxofon, egyéb fúvóshangszerek)..Léteznek vezetékes és vezetéknélküli változatok is. Kontaktmikrofonok Ezeket a mikrofonokat közvetlenül a hangforrásra rögzítik és annak felületi rezgéseit veszi fel. Ilyen elven működ(het)nek pl. az üzletek ablakainak riasztóérzékelései. Nyomásérzékeny mikrofon Ennél a mikrofonfajtánál a membránt egy nagy sík felület mellett helyezzük el, és a mikrofon nem a levegősebesség változásait érzékeli, hanem a membránja alatti kevés levegő nyomásának a megváltozását. Színházi hangosításoknál használják őket. Puskamikrofonok Alakjuk miatt kapták ezt az elnevezést. Ezek a mikrofonok irányérzékenyek, amit az oldalról érkező hanghullámok akusztikai – esetleg elektromos – kioltásával érnek el. A puskamikrofonokat főleg filmfelvételeknél használják. Parabola mikrofon Egy akusztikai parabolatükörrel egy mikrofonkapszulára fókuszálják a hangot, mellyel annak irány és abszolút érzékenysége nagyon megnő. Természeti hangok felvételénél használják. Egyéb mikrofonok Előfordulhat még, hogy egyetlen testbe több kapszulát építenek. E szerint a mikrofonok lehetnek: · sztereó mikrofonok · két- vagy többutas mikrofonok, hasonlóan a kétutas hangszórókhoz · zajelnyomó mikrofonok, ahol két kapszula helyezkedik el egymás mögött, ellentétes polaritással bekötve, és a mikrofon főirányával ellentétes irányából jövő nem kívánt zaj így kioltódik

A mikrofonok egyéb jellemzői Frekvenciaátvitel A mikrofonok frekvenciaátvitele nem egyenletes. Ez azonban nem biztos, hogy problémát okoz, hiszen minden hangforrásra más frekvenciák jellemzők. Így vannak olyan mikrofonok, amelyek kifejezetten egyféle hangforrásra használatosak, pl.: beszédre, énekre, különböző hangszerekre stb. A mikrofonok frekvenciaátvitelét általában 20Hz-20kHz-ig szokás megadni. Ezzel nagyjából képet kapunk arról, hogy milyen tartományban működik a mikrofon.


14


Beviteli eszközök

Tranziensátvitel A tranziensátvitel nem más, mint a mikrofonok válasza a hirtelen változásokra. A tranziensátvitelt a membrán és a hozzá kapcsolt tömeg határozza meg. Ezért a szalag és kondenzátormikrofonoknak jobb a tranziensátvitele. A tranziensátvitel általában annál jobb, minél kisebb a membrán. Érzékenység A mikrofon érzékenységén azt értelmezzük, hogy mekkora kimeneti szintet ad egy adott bemeneti hangnyomás esetén. A hangnyomást decibelben (dB) mérjük. Túlterhelés A jó minőségű mikrofonok általában képesek 140 dB SPL hangnyomásszint torzítás nélküli átvitelére (ez a hangnyomásszint 10 dB-el, a fájdalomküszöb felett van!) Ekkora hangnyomásszint pl. egy dob közeli mikrofonozása során léphet fel. Torzítás léphet fel nagy hangnyomásszintek esetén, ha pl. a mikrofonban kimerült az elem. Kimeneti impedancia A mikrofonkapszulák kimeneti impedanciája széles határok között változhat. Az alacsony kimeneti impedanciájú mikrofonok jele hosszabb mikrofonkábelen is elvezethető probléma nélkül, a nagy impedanciás mikrofonokról ugyanez nem mondható el, azok jele zavarérzékenyebb, szintvesztesége nagyobb. A mikrofonok elhelyezése A mikrofonokat hangosításban célszerű minél közelebb a hangforráshoz, viszont minél távolabb a hangszóróktól elhelyezni, ezzel csökkenthetjük a gerjedés veszélyt. Minél több bekapcsolt mikrofon van közel egymáshoz, annál nagyobb a gerjedés veszélye.


15


Beviteli eszközök

Drótnélküli mikrofonok A drótnélküli mikrofonok egy mikrofonkapszulával egy házban vagy külön dobozban elhelyezett VHF vagy UHF FM rádióadóból állnak. Ezeknek a mikrofonoknak a csatlakoztatásához nem szükséges kábel, ami nagyfokú szabadságot biztosít, és megszabadulhatunk a kábelek nem túlságosan szép látványától. Hátrányuk, hogy a rádiócsatornák használata miatt zavarérzékenyek. A drótnélküli mikrofonok használata során fontos hogy egy frekvenciát az adott helyen csak egyetlen egy eszköz használjon (pl. zártcélú mobil rádiótelefonok használata azonos frekvencián). Általában elemről (esetleg akkumulátorról) működnek, amelyet használat előtt érdemes újra kicserélni (feltölteni). Az elem állapotáról általában tájékoztat egy, az adón elhelyezett led, amely akkor kezd világítani, amikor az elemfeszültség kezd erősen csökkenni; ill. be-/kikapcsoláskor felvillan, ezzel is tájékoztatva a felhasználót, hogy az elem még bírja vagy nem. Fülhallgatóval, fejhallgatóval kombinált mikrofonok A számítógépek kommunikációs célú használata miatt széles körben elterjedtek a mikrofon-fülhallgató kombinációk.

A mikrofon csatlakoztatása a számítógéphez A mikrofonok jack-csatlakozóval kapcsolhatók a számítógéphez. A hagyományos számítógépházak hátoldalán, a hangkártya csatolófelületén található a mikrofon jackkonnektor, amelybe a vezeték jack dugóját csatlakoztatni kell. A dugó és a konnektor színjelzése hagyományosan rózsaszín, utóbbi mellett sokszor feltüntetik a mikrofon szimbólumot vagy a MIC rövidítést. Notebook számítógépek esetén a konnektor a gyártó megoldásától függően a gép bármely oldalára kerülhet, itt színjelzést nem szoktak alkalmazni. E mellett a notebookokban beépített mikrofon is van (esetleg több is), amely általában a ház és a felhajtható monitor kapcsolódása környékén található. Átlagos gép esetén ezek használhatósági foka, minősége rendszerint gyenge. Külső mikrofon csatlakoztatása esetén a beépített mikrofon kikapcsol.


16


Beviteli eszközök

A hangszóró A hangszórók olyan eszközök, amelyek elektromos jeleket hanggá alakítanak. Az átalakítás módja különböző lehet, ennek alapján megkülönböztetünk elektrodinamikus, piezo- vagy plazmahangszórókat. A különböző méretű és kivitelű hangszórók különböző hangfrekvenciák (frekvenciatartomány) előállítására képesek, a teljes értékű hangzás érdekében több hangszórót egybeépítve hangfalat (hangdoboz) állíthatunk össze. A hangfalak a hangzás térbeli irányait nem tükrözik, ezért pl. a sztereó hatás érdekében több, különböző hangszórót alkalmazunk, megfelelően elhelyezve. Ez már a hangrendszer sajátosságait és követelményeit is tükrözi.

Hangszórók csatlakoztatása a számítógéphez A számítógépekhez különböző hangrendszereknek megfelelő hangszórórendszereket lehet kapni. Az alkalmazható hangszórórendszert a gépben levő hangkártya képességei határozzák meg (mono, sztereo, 2+1, 4+1, 5+1 stb. rendszerű hangkártyák). A csatlakoztatás – a mikrofonokhoz hasonlóan – a hangkártya csatolófelületén történik.

19. ábra 5.1 és 7.1 rendszerű hangkártyák csatoló felülete

Az egyes hangszórók elhelyezése a hangrendszertől függően változó, például:

20. ábra 5.1-es rendszer hangszórói

További ismeretek Hangszóró Térhatású hangrendszer Windows XP-hez


17


Beviteli eszközök

Digitális fényképezőgép, kamera A számítógépek multimédiás képességei (képállományok tárolása, megjelenítése, nyomtatása, filmek lejátszása) lehetővé teszik, hogy a korábban fotólaborokat igénylő fényképezés, előhívás, képkészítés, megjelenítés, lejátszás feladatokat saját magunk is elvégezhessük. A fényképezőgépek és a kamerák technológiája az egyik oldalról, a számítógép hardver- és szoftvereszközei a másikról, viszonylag könnyen megoldhatóvá teszik ezt – legalábbis, technikai szempontból nézve. A továbbiakban röviden összefoglaljuk a fényképezőgépekkel és kamerákkal kapcsolatos – a számítógépes kapcsolat szempontjából – legfontosabb tudnivalókat, illetve bemutatjuk a számítógépes kapcsolat kialakítását. A fényképezés és filmezés mint szakma rejtelmeire, fogásaira nem térünk ki, de általánosságban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a minőség nem csak a technikai eszközök színvonalától függ. Sokan hiszik azt, hogy a modern, digitális, automata gépekkel könnyebb jó felvételeket készíteni, mint a régi masinákkal. Ez tévedés: a digitális fényképezőgép használata ugyanolyan ügyességet és képzettséget igényel, mint a hagyományos fényképezőgép, bár a két eszköz valóban nem ugyanúgy készíti el a képeket.

Digitális fényképezőgép A hagyományos fényképezőgép egy könnyű kis doboz, amelynek elején van az objektív, hátuljában pedig a film. Az objektív lencséi a filmre fókuszálják a fényt, a zár pedig megakadályozza, hogy a kép elkészítése előtt fény érje a nyersanyagot. A mechanika lehetővé teszi a film továbbítását, valamint a rekesz és az expozíciós idő beállítását. A digitális fényképezőgépek alapvető alkatrészei ugyanazok, mint a hagyományos gépeké, az egyetlen lényeges különbség, hogy a film helyén töltéscsatolt áramkör (angolul: Charge-coupled Device CCD) található. A CCD pixelek tömegeként érzékeli a képet, a kapcsolódó elektronika pedig kiolvassa a pixelek színét, és a kiolvasott értékeket elraktározza a memóriában. További ismeretek: CCD

A legegyszerűbb digitális fényképezőgépekben a memória be van építve a kamerába, a drágábbakban a képek kivehető memóriakártyákon tárolódnak. Ha a lehető legjobb minőségre törekszünk, akkor tömörítetlen formában kell elraktároznunk a képeket, ha pedig azt szeretnénk, hogy minél több kép férjen el a lemezen, akkor tömöríthetjük a felvételeket. A fényképezőgépek többfajta „sűrítési” módot kínálnak, így rajtunk múlik, hogy a minőségi és mennyiségi szempontok közül melyiket részesítjük előnyben.


18


Beviteli eszközök

Fényképezőgép – számítógép kapcsolat A fényképezőgépek számítógéphez való csatlakoztatására az USB (Universal Serial Bus) csatolót használjuk, ehhez kábelt a fényképezőgéppel együtt kapunk (külön is vásárolható). fényképezőgép

számítógép

21. ábra USB fényképezőgép-kábel

Az USB kábelen keresztül a fényképezőgép memóriakártyája úgy kezelhető, mintha lemez- vagy pendrive (vagyis egy periféria) lenne. A Windows rendszer például a csatlakoztatás (és a fényképezőgép bekapcsolása) után felismeri az új periféria megjelenését és típusát, amit az Intézőben mint háttértárat jelenít meg. A fényképezőgép közreműködésével a memóriakártya ezután tetszőleges (nem csak képi) adatok tárolására – felírás, visszaolvasás – is használható.

Szoftverek A digitális fényképezőgépekhez – a számítógépes kapcsolat okán – a gyártó cégek különböző, de általában a minimális képkezelési és -szerkesztési feladatokat ellátó szoftvereket is mellékelnek. Amennyiben viszont nagyobbak az igényeink, professzionális képszerkesztő programokat is használhatunk (például Adobe PhotoShop, Paint Shop Pro stb).

Digitális videokamera A digitális kamera számítógéppel való összekapcsolása és használata hasonló a fényképezőgépekéhez, azzal a különbséggel, hogy a csatlakozáshoz külön bővítőkártya szükséges a számítógépben (IEEE 1394 port). Az IEEE 1394 porttal ellátott kártya a digitális videokameráról érkező információk számítógépre való továbbítására szolgáló hardvereszköz. Mivel az adatok digitális formában vannak, feldolgozás vagy konverzió nélkül közvetlenül továbbíthatók a számítógépre.

A kapcsolat realizálásához megfelelő szoftver kell, például: Microsoft Windows Movie Maker, Roxio MyDVD, InterVideo WinDVD stb.).


19


Beviteli eszközök

Webkamera

További ismeretek: Digitális fényképezés a Windows XP rendszerben


20

A billentyűzet. 1. ábra A billentyűzet általános felépítése

Recommend Documents