A beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése • A beszállítói tevékenység kiterjed: o félkész-termék, alkatrész, részegység legyártására és beszállítására; o bizonyos
jellegű
technológiai
műveletek
kooperációban való végzésére; o különböző szolgáltatásokra, amelyek lehetnek: logisztikai jellegűek: beszerzés, csomagolás, raktározás,
egységrakomány-képzés,
kiszállítás, üzemegységek közötti szállítás, rakodás, beszerzési és elosztási logisztikai folyamat stb. nem-logisztikai
jellegű
szolgáltatások:
karbantartás, hulladékkezelés, kereskedelem, ügyviteli
tevékenység,
vagyonvédelem
és
biztonságtechnika, energiaszolgáltatás, stb., de ezek
is
feladatokhoz.
kapcsolódnak
a
logisztikai
Mi a feltétele a meghatározott célokat és feltételeket támogató logisztikai hálózat kialakításának? • Meg kell ismerni, fel kell kutatni azokat az F felhasználókat
(elsősorban
nagyvállalatok,
multinacionális cégek, de nem kizárva azokat a kis- és középvállalkozásokat sem, amelyek – adott esetben valamely más hálózat tagjaként – szintén beszállítást igényelnek), amelyek megnevezett beszállítói feladatokra igényt tartanak. Ezeknek az igényeknek jól strukturáltan és dimenzionáltan kell rendelkezésre állniuk; • Fel kell tárni azon kis- és középvállalatok körét, amelyek az F felhasználó vállalat igényeinek kielégítésében részt tudnak venni, tisztázva azt, hogy milyen struktúrában és mértékben, továbbá ezek milyen o MB másodlagos beszállítói és o különböző logisztikai szolgáltatási feladat-igénnyel jelentkeznek, illetve válhatnak beszállítóvá; • Vizsgálni kell, hogy a kis- és középvállalkozások által igényelt MB másodlagos beszállítói, illetve a szükséges logisztikai feladatokat milyen forrásokból, és milyen feltételek mellett lehet kielégíteni.
Milyen lépések egymásra épüléséből lehet a nevezett célú virtuális logisztikai hálózatot kialakítani? Az előzőekben vázolt elvek alapján: • Fel kell tárni a virtuális logisztikai hálózat alapstruktúráit és elemeit; • Ki kell alakítani azt az adatstruktúrát, illetve adatmodellt, amely alapján pontosan: o megtervezhetők a beszállítói igények, követelmények, ezek specifikumai, térbeli, időbeli struktúrája; o megállapítható, hogy a megismert beszállítói igényekre a kis- és középvállalkozások milyen kínálattal, milyen MB másodlagos
beszállítói
és
logisztikai
szolgáltatási
szükséglettel jelentkeznek; o kimunkálható, hogy a MB másodlagos beszállítói és logisztikai feladatokra milyen partnerek, milyen feltételek mellett vehetők igénybe; • Kidolgozható egy többlépcsős matematikai modell és módszer, aminek alkalmazásával: o a
kis- és
középvállalkozások
hozzárendelhetők a
beszállítói feladatokhoz; o az MB másodlagos beszállítók kiválaszthatók; o az
igényelt
logisztikai
erőforrások
meghatározhatók, megválaszthatók;
kapacitásai
• A matematikai modellnek és módszernek olyannak kell
lennie,
hogy
az
alkalmas
legyen
az
adatrendszer dinamikus változásainak követésére, a hálózat strukturálására; • Részleteiben
dimenzionálni
kell
a
virtuális
logisztikai hálózatokat, azok elemeit, vagyis azokat, amelyek a virtuális logisztikai hálózat belső részeit – stratégiai partner – képezik, a struktúra minden jellegzetes elemére kiterjednek, vagyis: o azon F felhasználókra, amelyeknek legalább egy kis- és középvállalkozás kategóriába tartozó beszállítója van; o azon kis- és középvállalkozásokra, amelyek legalább egy F felhasználónak beszállítói; o azon MB másodlagos beszállítókra, amelyek legalább beszállítói;
egy
kis-
és
középvállalkozásnak
o azon
LV
logisztikai
vállalatokra,
amelyek
folyamatosan a kis- és középvállalkozások valamilyen logisztikai feladatát végzik. • Ki kell alakítani a virtuális logisztikai hálózat irányítási rendszerének struktúráját és működtetési struktúráját. Főbb szempontok: o a virtuális logisztikai hálózatot irányító központ centralizált legyen, vagy decentrumokra tagozódjon, illetve milyen legyen a munkamegosztás az egyes szintek között; o milyen
elveket
kell
érvényesíteni
az
egyes
logisztikai feladatok végrehajtásának sorrendjénél, milyen erőforrásokat kell az egyes feladatokhoz hozzárendelni, milyen ütemezéssel kell a feladatokat végrehajtani; o milyen
információs
technológia
szükséges
érvényesítéséhez;
rendszer az
és
információs
irányítási
stratégia
MBνγ
MBγ
MB1
KKV1
KKVn
KKVi
Belső hálózat
VLC
LV1
LVp
LVk
Fjm
Fj
F1 Külső hálózat
LVK2
LVK1
MBKγ
MBK1
FK1
FKx
1. ábra: A kis- és középvállalatokat segítő virtuális logisztikai központ elvi struktúrája
VLC által működtetett hálózat központi feladatai a következőkre terjednek ki: • meghatározza, összegyűjti és feldolgozza a virtuális logisztikai hálózat elemeinek megválasztásához, egymáshoz rendeléséhez szükséges adatokat, • matematikai modellek, és módszerek alapján megválasztja, meghatározza, és egymáshoz rendeli a szükséges logisztikai erőforrásokat; • megválasztott elemekhez illeszkedően kialakítja az irányítási
struktúrát,
működteti
a
logisztikai
hálózatot; • meghatározza,
illetve
folyamatosan
gyűjti
és
feldolgozza a logisztikai hálózat belső és külső körében lévő azon adatokat, amelyek a működés ellenőrzéséhez
szükségesek.
A
hálózat
működésének hatékonysága érdekében vizsgálja, mely elemek kerülhetnek be a belső hálózatba, illetve, melyek kiléptetését kell kezdeményezni;
• a hálózat lépésről lépésre való kiépítésének fokozatai a következők: o a definiált beszállítói feladatokra piackutatás alapján
a
felhasználói
beszállítói
igények
begyűjtése, amely j ∈ (1 … m*) felhasználót jelent; o a felhasználók beszállítói igényeit összesítve, feldolgozva, elemezve piackutatás végzése azon kis-
és
beszállítói
középvállalatok feladatok
körében,
ellátására
amelyek
alkalmasak,
begyűjti beszállítói kínálataikat, amely i ∈ (1 … n*)
potenciális
beszállító
kis-
és
középvállalkozást jelent; o a feltételek és igények kölcsönösen optimális megoldását biztosító matematikai modell és módszer alapján a hálózatba: m ≤ m* felhasználó és n ≤ n* kis- és középvállalkozás kerülhet be;
o a hálózat n számú kis- és középvállalkozás beszállítói igényeit begyűjti és összesíti, ezt követően az MB másodlagos beszállítók azon körét tárja fel, amelyek az i-edik kis- és középvállalkozás igényeihez megfelelő kínálatot tudnak biztosítani; o az r* számú MB másodlagos beszállító kiválasztása n számú kis- és középvállalkozás igényeinek optimális kielégítését biztosító matematikai modell és módszer segítségével; az MB másodlagos beszállítók a kis- és középvállalkozáshoz
hozzárendelésre
kerülnek,
a
hálózatba r ≤ r* másodlagos beszállító kerül be. o ha megfelelő mennyiségű és színvonalú másodlagos feladatot nem sikerül biztosítani, csökkenhet a kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységelemeinek száma, elvezethet a kis- és középvállalkozások, illetve az F felhasználók számának csökkenéséhez, vagy szükség lehet a kis- és középvállalkozások beszállítói hozzárendeléseinek módosítására;
o összegyűjtésre és összegzésre kerülnek a kis- és középvállalkozások
beszállítói
feladataihoz
kapcsolódó logisztikai erőforrások, feladatok, és feltárásra kerülnek azok az LV logisztikai vállalatok –
beleértve
a
hálózatban
középvállalkozásokat
is
–,
levő
kis-
és
amelyekből
a
matematikai modell alapján kiválasztásra kerülnek azok,
amelyek
az
előírt
munkavégzési
követelmények teljesítése mellett a legkisebb ráfordítással tudnak szolgáltatni; o ha a kis- és középvállalatok részére felajánlott logisztikai
szolgáltatásokat
az
adott
kis-
és
középvállalkozás nem fogadja el, és mástól veszi igénybe, akkor csak addig marad a hálózat tagja, amíg a VLC-től egy előírt minimális logisztikai szolgáltatást igénybe vesz; o ha egy kis- és középvállalkozás a logisztikai szolgáltatások nem megfelelősége miatt kilép, ennek hatása végiggyűrűzhet a teljes hálózaton, vagyis változhat az összes F-ek, LV-k száma, illetve a feladatok átstrukturálódnak;
o a virtuális hálózat előzőekben vázolt kialakítása során dimenzionálttá és térbelivé vált a rendszer és a VLC-nek el lehet döntenie, hogy centralizált
vagy
osztott
intelligenciás
irányítást alkalmaz, milyen irányítási és informatikai technikát, illetve technológiát kell alkalmaznia.
A,
Termelői tevékenység
Félkész-áru
Alkatrész
Részegység
Termelési kooperáció
A1
A2
A3
A4
2. ábra: Termelői tevékenységstruktúra
B,
Szolgáltatói tevékenység
Logisztikai szolgáltatás
Nem-logisztikai szolgáltatás
EnergiaKereskedelem szolgáltatás
Karbantartás
B2 villamos
4. ábra
B3
gépészeti
egyéb
villamos
B4 villamos
gáz
Egyéb
egyéb
gépészeti
B5 egyéb
…
B1 3. ábra: Szolgáltatói tevékenységstruktúra
…
…
Késztermékraktározás
Vállalaton, telepen belüli szállítás
4. ábra: A logisztikai szolgáltatások csoportjai
Egyéb szolg. (oktatás, vám)
Szállító-rakodó eszközök bérl.
Csomagolás, egységrak.kép
Késztermékelosztás
Különleges eszközök bérl.
Munkaerőutaztatás, szállítás
Alapanyagraktározás
Alapanyagbeszállítás
Karbantartás, felújítás, újrahasznosítás
Termelési kooperáció
B1 A felhasználók által igényelt jellemző logisztikai szolgáltatások csoportjai
Vevő
Logisztikai vállalat
Vevő
Vevő
E-bolt raktárai
Boltok
Gyártók, forgalmazók raktára
Gyártók, forgalmazók raktára
E-bolt
E-bolt raktárai
Logisztikai vállalat
Boltok
Anyagáram Információ áram
Vevő
Vevő
Vevő
5. ábra Az E-Bolt általános modellje
Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a1) Piramis modell: vevői piactér a2) Pillangó modell: eladói piactér
6. ábra Nagy számú:
eladó,
Nagy számú: vevő,
logisztikai szolgáltatók. Kis számú: Eladók,
vevő logisztikai
Kis számú: szolgáltatók Vevők,
licitálnak Vevők:
logisztikai szolgáltatók. eladó
logisztikai
szolgáltatók
licitálnak külön-külön döntenek, Eladók:
külön-külön döntenek,
ki
ki
az
eladó,
ki
logisztikai szolgáltató
a
a
vevő,
ki
logisztikai szolgáltató
a
Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér
7. ábra
Jellemzői: −
nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató,
−
a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.),
−
a
Virtuális
B+L
elektronikus piacteret.
Centrum
megvalósítja
az
17
18
Virtuális logisztikai vállalat struktúrája Egyszerű virtuális logisztikai vállalat
Mellérendelt virtuális logisztikai vállalatok
19
Hálózatszerűen működő virtuális logisztikai központ
20
Hierarchikus felépítésű virtuális logisztikai vállalatok
21
Virtuális vállalat, mint új paradigma amely a következő sajátosságokkal rendelkezik: – megosztja a szakértelmet és erőforrásokat, – lehetőséget ad kis- és középvállalatoknak feladataik világszínvonalon és autonóm módon való ellátására, – számítógéppel
információs
hálózatba
összekötött
autonóm egységek jelennek meg, amelyekben minden egység csak egy csomópont. A hálózatban általában több nyitott vagy zárt értékképző – elosztói – fogyasztói – gyűjtő – újrahasznosító lánc képezhető.
22
A virtuális vállalatok logisztikai modelljére a következők jellemzők: – minden elemnél megjelennek a belső és a külső logisztikai feladatok, – a belső logisztikai feladatok a termelési (gyártási) vagy szolgáltatási logisztikán kívül kiterjednek a hulladékkezelési és újrahasznosítási, a beszerzési és az elosztási logisztikának a belső vállalati szférában jelentkező részeire, – a külső logisztika a beszerzési,- elosztási és újrahasznosítási logisztika a vállalaton kívül megoldható feladatait jelenti, amit megosztva
kell
ellátni
a
virtuális
vállalat
logisztikai
centrumával, – a virtuális vállalat elemei között általában anyag és információ (ennek része az érték és pénzforgalom is) áramlik, de vannak olyan
viszonylatok
ill.
esetek,
amikor
csak
az
információáramlás érvényesül, ilyenek: – a bankok és virtuális vállalat elemei közötti információ áramlás az anyag-áramláshoz kapcsolódó pénzforgalmat vezérli és regisztrálja, így anyagáramlás a dolog természetéből adódóan nem fordul elő, –a
virtuális
hatékonyabbá anyagáramlást,
vállalat teszi
logisztikai a
központja
kooperáló
koordinálja,
vállalatok
közötti
23
– fokozza a logisztikai kapacitások kihasználását és összevon olyan
logisztikai
feladatokat,
amelyek
a
közvetlenül
kooperációs kapcsolatban nem lévő vállalatokra is kiterjednek, – mindezeknél a logisztikai tevékenységeknél az anyagáramlás fizikai lebonyolítását (pl. szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás stb.) nem vagy csak részben végzi a Virtuális Logisztikai Centrum, azokat a termelő-, szállító-, raktározó-elosztó autonóm vállalatok bármelyike teheti, – a VLC éppen a fizikai folyamatok leválasztása következtében nagyobb mértékű globalizációt tesz lehetővé, – a virtuális vállalatnál a logisztikai kapcsolatok a vevőre (lakósságra),
mert
így
válik
lehetővé
a
pontonkénti(családonkénti) eladás: Pont of Sale (POS) és a gyártó és vevő teljes integrációja: Home-Order and ReceiveMarket (HORM), – ha a VLC csak a diszponálást, az irányítást és a regisztrálást végzi, így ehhez csak az információáramlás működtetése szükséges, – ha a VLC fizikai anyagáramlási feladatoknak egy jelentős részét a VLC-be centralizálja, akkor a logisztikai szolgáltató központ feladatát is elláthatja, de csak akkor tekinthető ez az eset virtuális vállalatnak, ha továbbra is az elemek között a logisztikai információk áramlása a domináns
24
A virtuális vállalat logisztikai tervezési és irányítási modelljei csak globális problémákra terjednek ki, de illeszkedni kell a virtuális vállalat egyes elemeinek belső logisztikájához. A globális logisztikai tervezési és irányítási modell fontosabb elemei a következők: – termelő vállalatok beszállító rendszerének kialakítása, – szállítási módok, szállítást végző vállalatok megválasztása termékcsoportonként, – a gyűjtő- elosztó raktárközpontok (DSC), szállítóegységek számának, helyének meghatározása, a VLC szervezetébe tartozó elemek megválasztása, a VLC telephelyén lévő egységek kiválasztása, – közvetlen termelővállalattól vagy raktártól való beszállítás meghatározása termékenként, termékcsoportonként, – rendelések lebonyolítási rendjének kialakítása, – kiszállítások ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakományképző eszközök feladathoz való hozzárendelése, – beszállított áruk készletszintjének meghatározása, – gyűjtő és elosztó raktárak optimális készletkapacitások meghatáro-zása,
kiválasztása,
– kiszállítandó termékek ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakomány-képző eszközök megválasztása, – kiszállítást végző vállalat, kiszállítási célállomás (termelő üzem, gyűjtő-elosztó raktár, közvetlen vevő) megválasztása, – gyűjtő-elosztó raktárakba történő be- és kiszállítások ütemezése, eszközök és szállító vállalatok megválasztása, – az anyagáramhoz kapcsolódó információáramlási rendszer kialakítása.
25
Fontos döntések: – mely logisztikai feladatokat kell megoldani autonóm módon a kooperáló vállalatoknak, – mely feladatok tartoznak a VLC hatáskörébe, – mely esetben kívánatos tiszta VLC-t ill. vegyes VLC-t alkalmazni. Elemezni kell, hogy a VLC – a virtuális vállalat mely elemeire vonatkozóan adjon döntéseket, – az egyes vállalatok mely feladataira terjedjen ki tevékenysége, – a virtuális vállalat mely logisztikai elemei működjenek a VLC szervezetében amelyeket célszerű a VLC-be koncentrálni. Különösen a következő feladatoknál válhat előnyössé a VLC alkalmazása: – bizonyos anyagok, áruk közös beszerzése, megrendelése, – bizonyos áruk, anyagok közös elosztása, – bizonyos áruk és anyagok raktározásának a megoldása, – bizonyos logisztikai feladatokhoz (szállítás, rakodás, csomagolás stb.) logisztikai kapacitás biztosítása. A globális logisztikai rendszer irányítási modelljében meghatározó fontosságúak: – az irányítási stratégiák jó megválasztása, – a virtuális vállalat együttműködő elemei között az információs kapcsolat mélysége, kiterjedtsége, az információ áramlás formája.
26
Az irányítási stratégiáknak a következő kérdésekre kell választ adni: – milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél, beszállításoknál a partnerek kiválasztásánál, – a szállítási, fuvarozási és egyéb logisztikai feladatokat ellátók kiválasztásánál, – a logisztikai eszközöknek az egyes feladatokhoz való hozzárendelésénél, –a
kiszolgálási
sorrendek,
útvonalak
megválasztásánál, –a
gyűjtő-elosztó
raktárak
készletszintjének
áruszintenkénti meghatározásánál. A tervezési és irányítási modellek megoldásánál széles körben kerülnek alkalmazásra optimalizálási eljárások, módszerek.
szakértői Az
rendszerek
esetek
egy
és
szimulációs
jelentős
sztochasztikus vagy fuzzy modelleket is igényel.
része
27
DSC
P
P B C
C
VLC
T
T
C
C B
DSC
DSC T DSC
anyagáram
DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont
informinformációáram
T:
szállítási vállalat
VLC:
Virtuális Logisztikai Központ
C:
vevõ
P:
termelõ vállalat
B:
bank
8. ábra A virtuális vállalat modellje
28
O
O
O
SZ
O
O
SZ
O
K
O O
LV
O B
VLC
R
R
O O O
SZ
LV K
B
O
O
O
O
SZ
O O VLC
O
O
Virtuális Logisztikai centrum
O
Szétszerelt objektum
SZ
Szakértő
LV
Logisztikai vállalat
B
Alkatrész, eszköz beszállító
K
Karbantartó egység
R
Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás
9. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum
29
10. ábra
30
11. ábra
31
Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: − szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: y közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, y alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. − piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: y közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, y elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: − INTRANET –tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, − igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, − felhasználja az INTERNET-et, − kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, − telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, − kiterjedt marketing tevékenységet lát el, − megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.
32
L
L SDS
L SDS
P
P
P
DS
DS
C C VLC C
C SC
SE
SC
DA
SE
DA
RU
RU
anyagáram
SDS
gyűjtő-elosztó alapanyagraktár
információ áramlás
DS
elosztó raktár
L
beszállító
DC
elhasznált termékek gyűjtőközpontja
P
termelő
VLC
logisztikai központ
javító
DA
szétszerelő
vásárló
RU
újrahasznosítás
SE C
12.ábra Zártláncú gazdaság logisztikai feladatára orientált virtuális vállalat
33
A zártláncú gazdaság logisztikai feladataira orientált virtuális vállalat modelljét a 7.ábra mutatja, amelyben a következő elemek fordulnak elő: – az új termékeket előállító vállalatok (P), amelyek termelő-, szolgáltató
berendezéseket,
eszközöket
vagy
közszükségleti
cikkeket állítanának elő, – beszállítók (L), amelyek alapanyagot, alkatrészeket, félkész terméket szállítanak be a termék előállítóknak (P), – a beszállítások történhetnek közvetlenül a termék előállítókhoz (P) vagy gyűjtő-elosztó raktárak (SDS) közbeiktatásával, – az előállított új termékek vagy közvetlenül a vevőkhöz (V) szállítják, amelyekbe tartozhatnak háztartások, közületi fogyasztók vagy
termelő-szolgáltató
vállalatok
vagy
közvetve
elosztó
raktárakon (DS) keresztül jut az áru, – a vevőknél © keletkezett elhasznált termékek elkerülnek az elhasznált termékek gyűjtőközpontjába (SC), – az összegyűjtött elhasznált termékek vagy a szétszerelő helyekre (DA)-ken keresztül vagy ha szétszerelésük gazdaságtalan, akkor közvetlenül kerülnek felújítással (SE) és/vagy újrafeldolgozással (RU) (mechanikus-, vegyi-, elégetéses) kerülnek hasznosításra a termelőknél (P),
34
– kiemelkedően fontos eleme a rendszernek a virtuális logisztikai központ, amely irányítja, diszponálja az egyes
elemek
közötti
anyagáramlást,
amelynek
következő változatai lehetnek: • tiszta virtuális logisztikai centrum, amelytől független autonóm egységek végzik a szállítási, rakodási, csomagolási és egységrakományképzési feladatokat (ezek az SDS, DS, SC, L és P típusú elemek vagy önálló logisztikai vállalatok (VL)), de ezek irányítását, diszponálását rövid távú és hosszú távú szerződések illetve megrendelések és operatív irányítás keretében, • vegyes virtuális logisztikai centrum, amelyeknél a VLC saját szállító, rakodó, tároló stb. egységekkel rendelkezik illetve a gyűjtő-elosztó raktárak is a VLC-nek részét képezik. Ilyenkor a VLC az irányításon
és
diszponáláson
anyagáramlást is elvégzi.
kívül
az
35
− az egyes elhasznált termék fajtákat, hulladékokat az egyes keletkezési helyekről milyen ütemben, milyen sorrendben, milyen úton kell a célállomásokra eljuttatni, − milyen
információt
újrahasznosításban
kell
résztvevő
áramoltatni elemektől
a
VLC-be
ill.
a
az
résztvevő
elemekből a VLC-be:
− a
•
milyen ütemben,
•
milyen információ hordozón,
•
milyen információ átviteli móddal, diszponálási
feladatoknál
milyen
stratégiákat,
milyen
célfüggvényeket és feltételeket kell figyelembe venni, − a VLC milyen döntéseket osszon le az egyes decentrumokba illetve az egyes elemekre.
Az előzőekben felvázolt döntések meghozatalát számottevően befolyásolja az elhasznált termékek mérete, tömege, alakja, az újrahasznosításban résztvevő elemek térbeli elhelyezése, közöttük kiépíthető szállítópályák és azok hossza. A fenti döntésekhez olyan számítógépes algoritmusok kidolgozása szükséges, amely felhasznál sztochasztikus és fuzzy modelleket, neuro hálókat és szimulációs módszereket. Összefoglalóan megállapítható, hogy a virtuális vállalat keretei között az újrahasznosítási logisztika feladatai kedvezően kezelhetők.
36
M
M : Megbízó
M
: Számítógépes információs kapcsolat : Hagyományos információs kapcsolat
M
M M M M
M
M
LDC1
Miskolc Bázis
VLC
2. Telephely
M
DIGÉP Ipari Park
Eger
M
Hatvan LDC6
M
M
Szerencs
M
Budapest X.Ker. LDC7
M
M
M
M
Budapest Csepel LDC8
M
Ózd terminál
M Salgótarján LDC3
Sátoraljaújhely LDC2
M
M
LDC5
M
M
M M
Tiszaújváros LDC4
M
Konténerterm.
M M
M Dunaújváros terminál
Raktárbázis
Hajókiköto
M
M M
13. ábra Északmagyarországi multidecentrumos logisztikai szolgáltató központ információs struktúrája
37
: Számítógépes információs kapcsolat Kassai Logisztikai Központ decentrumai Miskolci Logisztikai MLDC1 - KLDCn : Központ decentrumai
KLDC1 - KLDCm :
Kassa
KLDC1
Bázis
KLDCm
Repülotér
VLC
Határátkelőhely Hidasnémeti Határátkelőhely HÁ2 : Sátoraljaújhely HÁ1 :
Interport
KLDC2 KLDC3
HÁ1
HÁ2
MLDC3
MLDC2
Miskolc Bázis
VLC DIGÉP Ipari Park
2. Telephely
MLDC1
MLDCn MLDC4
14. ábra Miskolc-Kassa eurórégiós logisztikai szolgáltató központ struktúrája
