A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK SZAKKÖZEPISKOLAI KÉPZÉS RÉSZÉRE II

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK SZAKKÖZEPISKOLAI KÉPZÉS RÉSZÉRE

II. RÉSZ

2012. JÚNIUS 13.

Tartalomjegyzék Szakközépiskola tantervei Informatik ...................................................................................... 4 Elektrotechnikai és elektronikai szakmacsoportos osztályok részére ........................................................................................ 5 Informatika szakmacsoportos osztály részére ........................... 11 Nyelvi elıkészítı osztály részére ............................................... 16 INFORMATIKA tantárgy szakközépiskolásoknak (emelt szintő informatika) .............................................................................. 22 RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ..................... 28 Kémia .......................................................................................... 56 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .................................................. 72 Anyanyelv és Kommunikáció Nyelvi elıkészítı évfolyam ........ 118 Beszélı Magyarország: Nyilvános beszéd............................... 124 Tanulásmódszertan ................................................................ 126 Matematika ................................................................................ 154 MATEMATIKA TANTERV ........................................................ 183 Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló osztály ......................... 186 Osztályfınöki órákra.................................................................. 226 Témajavaslat az egyes évfolyamokra ..................................... 228 Rajz és vizuális kultúra.............................................................. 240 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ................................ 271 AZ ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA ............................................................................................... 271 ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK ............................................................... 272 ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK ......................................................... 282 SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA – ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA................................................................. 293 ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ............................................................................ 294 ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK ......................................................................... 302 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA................................................................. 308 INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 309 A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai ......................... 313 INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK .................................................................................................. 319

2

SZAKMAI SZÁMÍTÁSOK ............................................................ 328 Társadalomismeret és etika ....................................................... 334 Testnevelés ................................................................................ 357 Nyelvi elıkészítı osztály ......................................................... 368 Érettségi vizsgakövetelmények ............................................... 373 TÖRTÉNELEM ............................................................................ 391 RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ................... 391 KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA ............................................................... 419 Szakközépiskola 9-12. évfolyam ............................................. 431

3

Informatik szakközépiskola Célok és feladatok: Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. A tantárgy oktatásával célunk, hogy a tanulókkal megismertessük a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, -adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy információs és kommunikációs technológiák gyors fejlıdése a társadalmat átalakítja: kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló képesnek érezze magát az információs társadalomba történı beilleszkedésre. Az informatika oktatásának konkrét nevelési célkitőzéseiként a következı kompetenciákat kívánjuk kialakítani: - korszerő alkalmazói készség kialakítása - logikus és algoritmikus gondolkodás kialakítása - önálló munkavégzés - együttmőködı készség, csoportmunka - alkotói munka - az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése Az informatikai oktatás tartalmi felépítése, modulcsoportok:

1. Informatikai eszközök és azok használata 2. Informatika alkalmazói ismeretek 2.1 Írásos dokumentumok (szövegek, táblázatok) gépi megvalósítása 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1 A szükséges módszer és eszköz kiválasztása 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3 Folyamatok modellezése, paraméterek módosítása 4. Informatikai kommunikáció 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika

4

Elektrotechnikai és elektronikai szakmacsoportos osztályok részére

9. évfolyam évi óraszám: 37 Informatikai alapok (13 óra) Követelmények: a tanuló ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel a tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait Tematika: - a Neumann-elvő számítógépek - a (személyi) számítógép részei és jellemzıik (központi egység, operatív tár, perifériák) - a részek fizikai megjelenése (ház, alaplap, tápegység, bıvítı-helyek, csatlakozók) - a perifériák típusai és azok fontosabb jellemzıi (bemeneti- és kimeneti eszközök, háttértárak) - a személyi számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - a kommunikáció általános modellje - információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - a modern információs társadalom jellemzıi - informatikai eszközök és szoftverek etikus használata, jogi ismeretek Értékelés: Témazáró dolgozat Operációs rendszerek (10 óra) Követelmények: a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését

5

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) beállítási lehetıségeit ismerje az adatkezelés lehetıségeit, a segédprogramok fı funkcióit Tematika: - az operációs rendszerek részei és funkciói, a felhasználói felület jellemzıi - könyvtárszerkezet: létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése - állománykezelés: típusok, létrehozás, megnyitás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás - felhasználói programok telepítése, indítása - munkakörnyezet kialakítása, hardver jellemzık beállítása, nyomtatás - az adatkezelés eszközei: archiválás, tömörítés, adatvédelem - karbantartó (segéd) programok: víruskeresés és –irtás, lemezkarbantartás - alkalmazások telepítése installációs anyagról, a regisztrálás folyamata Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen Hálózati ismeretek (10 óra) Követelmények: ismerje a helyi és a távhálózatok felépítését, alapvetı szolgáltatásait ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzıit tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetrıl állományokat letölteni tudjon egy böngészıt használni. Ismerje a böngészı programok navigációs eszközeit tudjon kulcsszavas és tematikus keresıt használni. Tudjon egyszerő és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni Tematika:

6

-

a számítógépes hálózat fogalma és funkciói hálózatok jellemzıi, fajtái, megvalósítási lehetıségei hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem az iskolai hálózat felépítése, iskolai szolgáltatások és azok használati rendje hálózati kommunikációs lehetıségek, elektronikus levelezés az Internet fogalma, története és jellemzıi internetes szolgáltatások: FTP, GOPHER, TELNET, RLOGIN a WWW használata, böngészıprogramok eszközei keresırendszerek alkalmazása: egyszerő-, összetett-, kulcsszavas- és tematikuskeresések távoli adatbázisok elérése

Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen témazáró dolgozat Könyvtárhasználat (4 óra) Követelmények: a tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait Tematika: - könyvtár fogalma, típusai, nyilvántartási rendszerei - információkeresés hagyományos- és elektronikus könyvtárban - nyomtatott- és nem nyomtatott dokumentumok, információhordozók felhasználása Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen és/vagy könyvtárban 10. évfolyam évi óraszám: 37 Dokumentumkészítés (27 óra) Követelmények: a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit 7

tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni tudja dokumentumait esztétikus formára hozni tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni Tematika: - szövegszerkesztı indítása, kezelıi felületének ismerete - a szövegszerkesztés alapfogalmai: karakter, szó, sor, bekezdés, szakasz, oldal - szöveg bevitele, javításának lehetıségei, blokkmőveletek, keresés és csere funkciók - szövegformázási lehetıségek: karakter- és bekezdésformázás, oldalbeállítások - tabulátorok használata, felsorolások és sorszámozások készítése - professzionista szövegszerkesztı funkciók: objektumok beszúrása, stílusok, sablonok - táblázatkészítés szövegszerkesztıben - körlevél készítésének folyamata Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen Prezentáció és grafika (10 óra) Követelmények: a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetıségeit tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, azokkal mőveleteket végezni tudjon képekkel mőveleteket végezni, minıségüket javítani grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni Tematika: 8

prezentációs és grafikai program indítása, munkakörnyezete és menürendszere prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása elemi alakzatok megrajzolása, módosítása képek beillesztése, formázása Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen 11. évfolyam évi óraszám: 74 Táblázatkezelés (54 óra) Követelmények: a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni, illetve függvény segítségével problémákat megoldani. legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni Tematika: - táblázatkezelés alapfogalmai, a táblázat felépítése: cella, sor, oszlop, tartomány, munkalap - a táblázatkezelı indítása, kezelıi felületének ismerete - adatok a táblázatban: adattípusok, adatbevitel, hivatkozások, képletek szerkesztése, függvények alkalmazása - táblázatformázás: kijelölés és másolás, karakter-, cella- és tartományformázások - a diagramkészítés lépései Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen

9

Weblapkészítés (20 óra) Követelmények: tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni Tematika: - hálózati dokumentumok szerkezete, Web-lapok elemei - web-lap szerkesztése, formázási lehetıségek Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen 12. évfolyam évi óraszám: 64 Adatbázis-kezelés (26 óra) Követelmények: - legyen tisztában az adattábla, rekord, mezı és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezıt kiválasztani -

ismerje az adatbázis-kezelıben használatos fontosabb mezı típusokat (szöveg, különbözı számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, melyek a velük végezhetı mőveletek

- tudjon megadott szerkezető adattáblát létrehozni -

tudjon a létezı adatbázisban adott feltételeknek megfelelı rekordokat megjeleníteni és azokkal mőveletet végezni

- tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezık megjelenítése szükséges - tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni - tudjon adott mezık felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni Tematika: -

az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adattábla, rekord, mezı, kulcs adattípusok és operátorok jellemzıi adatbázisok létrehozása: adatbevitel, adatok módosítása és törlése alapvetı adatbázis-kezelı mőveletek: keresés, rendezés, szőrés lekérdezések típusai: választó, frissítı, törlı, hozzáfőzı, kereszttáblás adatbeviteli eszközök alkalmazása: adatmegjelenítési formációk: jelentések kialakítása és nyomtatása

Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen

10

Rendszerezı, ismétlı ismeretek és feladatok (38 óra) Követelmények: - ismerje az érettségi témakörökhöz kapcsolódó informatikai fogalmakat és tevékenységeket Tematika: - érettségi témakörök Értékelés: gyakorlati feladat számítógépen

Informatika szakmacsoportos osztály részére 9. Évfolyam évi óraszám: 37 Információ-technológiai alapismeretek (10 óra) Követelmények: A tanuló ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit. Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel. A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában. Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba. Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit. Ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait. Meg tudja különbözetni a szoftverek csoportjait. Tudja a hálózatok csoportosítását különbözı szempontok szerint. Tematika: -

A Neumann-elvő számítógépek. A kommunikáció általános modellje. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek. A modern információs társadalom jellemzıi. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata, jogi ismeretek.

Értékelés: 11

Témazáró dolgozat Operációs rendszerek (12 óra) Követelmények: A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését. Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet. Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit. A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) beállítási lehetıségeit. Ismerje az adatkezelés lehetıségeit, a segédprogramok fı funkcióit. Ismerje a vírusok alptípusait, alkalmazza a vírusírtó programokat. Legyen képes használni a segéd programokat. Tematika: - Az operációs rendszerek részei és funkciói, a felhasználói felület jellemzıi. - Könyvtárszerkezet: létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése. - Állománykezelés: típusok, létrehozás, megnyitás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás. - Felhasználói programok telepítése, indítása. - Munkakörnyezet kialakítása, hardverjellemzık beállítása, nyomtatás. - Az adatkezelés eszközei: archiválás, tömörítés, adatvédelem. - Karbantartó (segéd) programok: víruskeresés és –irtás, lemezkarbantartás. - Az intézı ( TC) használata. - Lemezkarbantartás. - Keresés a háttértárakon. - Fájlok mappák tömörítése. - Vírusok, vírusellenırzés. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Könyvtárhasználat (10 óra) Követelmények: A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására. Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével. A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni. Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait.

12

Tematika: - Könyvtár fogalma, típusai, nyilvántartási rendszerei. - Információkeresés hagyományos- és elektronikus könyvtárban. - Nyomtatott- és nem nyomtatott dokumentumok, információhordozók felhasználása. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen és/vagy könyvtárban. Év végi ismétlés(4 óra) Tematika: Alapfogalmak alkalmazása, operációs rendszerek ismétlése. 10. Évfolyam évi óraszám: 37 Prezentáció (18 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló prezentációs programot. Tudja használni a prezentációs program lehetıségeit. Tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, tudjon képekkel mőveleteket végezni. Képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni. Legyen képes bemutatóját táblázattal , ha szükséges diagramokkal átláthatóbbá tenni. Tudja a prezentációját idızíteni és áttőnés, animáció segítségével szebbé tenni. Tematika: Prezentációs program indítása, munkakörnyezete és menürendszere. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása. Képek beillesztése, formázása. Áttőnés és animációk beállításai. Idızítı alkalmazása. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Képszerkesztés (18 óra) Követelmény: 13

-

Tudja alkalmazni a digitális képek fıbb fogalmait. (pixelek, felbontás, színmélység..) Ismerje a képszerkesztı adta lehetıségeket. Pixelgrafika és vektorgrafika alapfogalmak ismerete. Legyen képes képet retusálni az adott képszerkesztı segítségével.

Tematika -

Alapfogalmak ismerete: szerzıi jog; pixel; színmélység; szín kódok. Veszteséges, veszteségmentes képformátumok. Képszerkesztı indítása alkalmazása. Képi fájl létrehozása, módosítása.

Értékelés -

Számítógépen való szerkesztés. 11. Évfolyam évi óraszám: 74

Táblázatkezelés (50 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot. Tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit. Legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni, illetve függvény segítségével problémákat megoldani. Legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni. Tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni. Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Tematika: - Táblázatkezelés alapfogalmai, a táblázat felépítése: cella, sor, oszlop, tartomány, munkalap. - A táblázatkezelı indítása, kezelıi felületének ismerete. - Adatok a táblázatban: adattípusok, adatbevitel, hivatkozások, képletek szerkesztése, függvények alkalmazása. - Táblázatformázás: kijelölés és másolás, karakter-, cella- és tartományformázások. - A diagramkészítés lépései. Értékelés: 14

Gyakorlati feladat számítógépen. Weblapkészítés (24 óra) Követelmények: Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. Tudjon kisebb HTML oldalt készíteni tag-ek segítségével. Ismerje a HTML parancsait, tag-eit. Tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni. Tematika: -

Hálózati dokumentumok szerkezete, Web-lapok elemei. WEB lap felépítése, tag-ek szerkezete. Formázási tag-ek: karakter, címsor, bekezdések, oldal . Listák, táblázatok készítése. Képek, hivatkozások alkalmazása. WISIWYNG HTML szerkesztı használata. Beállítási lehetıségei. Web-lap szerkesztése, formázási lehetıségek

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen. 12. Évfolyam évi óraszám: 72 óra Rendszerezı, ismétlı ismeretek és feladatok (64 óra) Követelmények: - Ismerje az érettségi témakörökhöz kapcsolódó informatikai fogalmakat és tevékenységeket. - Tudjon önállóan elkészíteni egy szövegszerkesztı segítségével egy dokumentumot. - Legyen képes prezentációt készíteni adott témában. - Táblázatkezelı segítségével képes legyen adott problémát megoldani, és diagramon szemléltetni. - Ismerje a WEB oldal készítését, és tudjon létrehozni egyszerő WEB oldalakat. Tematika: - Szövegszerkesztı által dokumentumkészítés.

15

-

Egyszerőbb WEB oldal létrehozása. Táblázatkezelı lehetıségeinek alkalmazása. Prezentáció készítése. Szóbeli témakörök ismétlése.

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen. Szóbeli feleltetés.

Nyelvi elıkészítı osztály részére 9. Évfolyam évi óraszám: 37 Információ-technológiai alapismeretek (16 óra) Követelmények: A tanuló ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba Képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit Ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait Meg tudja különbözetni a szoftverek csoportjait Udja a hálózatok csportosítását különbözı szempontok szerint Tematika: - A Neumann-elvő számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzıik (központi egység, operatív tár, perifériák) - A részek fizikai megjelenése (ház, alaplap, tápegység, bıvítı-helyek, csatlakozók) - A perifériák típusai és azok fontosabb jellemzıi (bemeneti- és kimeneti eszközök, háttértárak) - A személyi számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - A kommunikáció általános modellje 16

-

Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek A modern információs társadalom jellemzıi Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata, jogi ismeretek Hálózatok csoportosítása több szempontból

Értékelés: Témazáró dolgozat Operációs rendszerek (34 óra) Követelmények: A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését. Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet. Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit. Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait. A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) beállítási lehetıségeit. Ismerje az adatkezelés lehetıségeit, a segédprogramok fı funkcióit. Tudja alkalmazni a tömörítési lehetıségelket, és vírusírtó programokat. Tematika: - Az operációs rendszerek részei és funkciói, a felhasználói felület jellemzıi. - Könyvtárszerkezet: létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése. - Állománykezelés: típusok, létrehozás, megnyitás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás. - Felhasználói programok telepítése, indítása. - Munkakörnyezet kialakítása, hardver jellemzık beállítása, nyomtatás. - Az adatkezelés eszközei: archiválás, tömörítés, adatvédelem. - Karbantartó (segéd) programok: víruskeresés és –irtás, lemezkarbantartás. - Alkalmazások telepítése installációs anyagról, a regisztrálás folyamata. - Az intézı ( TC) használata. - Lemezkarbantartás. - Keresés a háttértárakon. - Fájlok mappák tömörítése. - Vírusok, vírusellenırzés. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen

17

Információ és kommunikáció (30 óra) Követelmények: Ismerje a helyi és a távhálózatok felépítését, alapvetı szolgáltatásait. Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzıit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetrıl állományokat letölteni. Tudjon egy böngészıt használni. Ismerje a böngészı programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresıt használni. Tudjon egyszerő és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tematika: -

A számítógépes hálózat fogalma és funkciói. Hálózatok jellemzıi, fajtái, megvalósítási lehetıségei. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. Az iskolai hálózat szolgáltatások és azok használati rendje. Hálózati kommunikációs lehetıségek, elektronikus levelezés. Az Internet fogalma, története és jellemzıi. Internetes szolgáltatások. A WWW használata, böngészıprogramok eszközei. Keresırendszerek alkalmazása: egyszerő-, összetett-, kulcsszavas- és tematikuskeresések. - Távoli adatbázisok elérése. - Internetes szöveg, kép, oldal mentése. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Témazáró dolgozat Szövegszerkesztés (54 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot. 18

Tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat. Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására. Ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. Meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni. Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni. Tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra. Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni. Tematika: - Szövegszerkesztı indítása, kezelıi felületének ismerete. - A szövegszerkesztés alapfogalmai: karakter, szó, sor, bekezdés, szakasz, oldal. - Szöveg bevitele, javításának lehetıségei, blokkmőveletek, keresés és csere funkciók. - Szakaszformázás: hasábok. - Tabulátorok használata, felsorolások és sorszámozások készítése. - Professzionista szövegszerkesztı funkciók: objektumok beszúrása, stílusok, sablonok. - Táblázatkészítés szövegszerkesztıben. - Körlevél készítésének folyamata. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Könyvtárhasználat (6 óra) Követelmények: A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására. Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével. A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni. Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait. Tematika: - Könyvtár fogalma, típusai, nyilvántartási rendszerei. - Információkeresés hagyományos- és elektronikus könyvtárban. - Nyomtatott- és nem nyomtatott dokumentumok, információhordozók felhasználása. Értékelés: 19

Gyakorlati feladat számítógépen és/vagy könyvtárban. Év végi ismétlés(8 óra) Tematika: Alapok operációs rendszerek ismétlése, internet lehetıségeinek ismétlése. Szövegszerkesztı alkalmazásainak ismétlése 10. Évfolyam évi óraszám: 37 Prezentáció (37 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló prezentációs programot. Tudja használni a prezentációs program lehetıségeit. Tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, tudjon képekkel mőveleteket végezni. Képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni. Legyen képes bemutatóját táblázattal , ha szükséges diagramokkal átláthatóbbá tenni. Tudja a prezentációját idızíteni és áttőnés, animáció segítségével szebbé tenni. Tematika: Prezentációs program indítása, munkakörnyezete és menürendszere. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása. Képek beillesztése, formázása. Áttőnés és animációk beállításai. Idızítı alkalmazása. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen 11. Évfolyam évi óraszám: 37 Weblapkészítés (37 óra) Követelmények:

20

Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. Tudjon kisebb HTML oldalt készíteni tag-ek segítségével. Ismerje a HTML parancsait, tag-eit. Tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni. Tematika: -

Hálózati dokumentumok szerkezete, Web-lapok elemei. WEB lap felépítése, tag-ek szerkezete. Formázási tag-ek: karakter, címsor, bekezdések, oldal . Listák, táblázatok készítése. Képek, hivatkozások alkalmazása. WISIWYNG HTML szerkesztı használata. Beállítási lehetıségei. Web-lap szerkesztése, formázási lehetıségek

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen. 12. Évfolyam évi óraszám: 72 óra Táblázatkezelés (72 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot. Tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit. Legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni, illetve függvény segítségével problémákat megoldani. Legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni. Tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni. Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Tematika: - Táblázatkezelés alapfogalmai, a táblázat felépítése: cella, sor, oszlop, tartomány, munkalap. - A táblázatkezelı indítása, kezelıi felületének ismerete. - Adatok a táblázatban: adattípusok, adatbevitel, hivatkozások, képletek szerkesztése, függvények alkalmazása.

21

- Táblázatformázás: kijelölés és másolás, karakter-, cella- és tartományformázások. - A diagramkészítés lépései. Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen. 13. Évfolyam évi óraszám: 64 óra Rendszerezı, ismétlı ismeretek és feladatok (64 óra) Követelmények: - Ismerje az érettségi témakörökhöz kapcsolódó informatikai fogalmakat és tevékenységeket. - Tudjon önállóan elkészíteni egy szövegszerkesztı segítségével egy dokumentumot. - Legyen képes prezentációt készíteni adott témában. - Táblázatkezelı segítségével képes legyen adott problémát megoldani, és diagramon szemléltetni. - Ismerje a WEB oldal készítését, és tudjon létrehozni egyszerő WEB oldalakat. INFORMATIKA tantárgy szakközépiskolásoknak (emelt szintő informatika) 11. Évfolyam évi óraszám: 148 Weblapkészítés (30 óra) Követelmények: Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni Tudjon szövegszerkesztı segítségével kisebb dokumentumot készíteni. Tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni Tematika: - Hálózati dokumentumok szerkezete, Web-lapok elemei. HTML parancsai, tag-ei. - Web-lap szerkesztése, formázási lehetıségek Értékelés:

22

Gyakorlati feladat számítógépen Táblázatkezelés (74 óra) Követelmények: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot Tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit Legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni Legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni Tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni Tematika: - Táblázatkezelés alapfogalmai, a táblázat felépítése: cella, sor, oszlop, tartomány, munkalap - A táblázatkezelı indítása, kezelıi felületének ismerete - Adatok a táblázatban: adattípusok, adatbevitel, hivatkozások, képletek szerkesztése - Táblázatformázás: kijelölés és másolás, karakter-, cella- és tartományformázások - A diagramkészítés lépései Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Programtervezés (12 óra) Követelmények: Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni Tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani Tudjon használni legalább 2 algoritmusleíró eszközt Tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni Tematika: - A programkészítés lépései 23

- Az algoritmuskészítés lehetıségei: folyamatábra, struktogram, Jacksonés mondatszerő leírás - A strukturált program elemei: szekvencia, szelekció, iteráció - Strukturált elemek leírása algoritmikus eszközökkel Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Programelemek (18 óra) Követelmények: - Ismerjen egy programozási nyelven: típus definíciót, változó deklarációt, adatbeviteli és -kiviteli mőveleteket, alapvetı programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust) és eljárásokat - Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni - Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkezı változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak) Tematika: - Adatkezelés alapfogalmai: változó, konstans, azonosító, adattípus, deklaráció - Egyszerő adattípusok jellemzése és leírása - Kifejezések és feltételek alkalmazása - A program felépítése - Utasítások csoportjai, egyszerő utasítások - Egyágú- és többágú szelekció - Elöl- és hátultesztelı ciklus, számláló ciklus - Eljárások jellemzıi, definiálása és használata Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Összetett adatszerkezetek (14 óra) Követelmények: - Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerő és összetett típusok között

24

- Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni - Ismerje az egyes típusokhoz tartozó mőveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. Szövegmőveletek; továbbá tömbbıl elem kiválasztása indexével, rekordból mezı kiválasztása nevével, halmazmőveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható mőveletek) Tematika: -

Tömbök használata, halmazkezelés Karakterfüzér (sztring) használata Rekord típus definiálása Állománykezelés lépései

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen 12. Évfolyam évi óraszám: 128 Programozási tételek (30 óra) Követelmények: - Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerő rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat - Tudjon egy közepes nehézségő, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven Tematika: -

Összegzés és megszámlálás Keresés, eldöntés és kiválasztás Minimum- és maximumkeresés Rekurzió az algoritmusok világában A rekurzió fogalma

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Adatbázis-kezelés . (40 óra) Követelmények: - Legyen tisztában az adattábla, rekord, mezı és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezıt kiválasztani

25

- Ismerje az adatbázis-kezelıben használatos fontosabb mezı típusokat (szöveg, különbözı számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, melyek a velük végezhetı mőveletek - Tudjon megadott szerkezető adattáblát létrehozni - Tudjon a létezı adatbázisban adott feltételeknek megfelelı rekordokat megjeleníteni és azokkal mőveletet végezni - Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezık megjelenítése szükséges - Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni - Tudjon adott mezık felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni - Ismerje az SQL-mondat felépítését, fontosabb utasításait Tematika: -

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adattábla, rekord, mezı, kulcs Adattípusok és operátorok jellemzıi Adatbázisok létrehozása: adatbevitel, adatok módosítása és törlése Alapvetı adatbázis-kezelı mőveletek: keresés, rendezés, szőrés Lekérdezések típusai: választó, frissítı, törlı, hozzáfőzı, kereszttáblás Adatbeviteli eszközök alkalmazása: Adatmegjelenítési formációk: jelentések kialakítása és nyomtatása Az SQL-nyelv utasításköre, elemei

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Felkészülés az érettségire (58 óra) Követelmények: - Ismerje az érettségi témakörökhöz kapcsolódó informatikai fogalmakat és tevékenységeket - Egészítse ki a tudását az emelt szintő informatika érettségi követelményeinek megfelelıen. Tematika: - Érettségi témakörök Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen Tematika:

26

-

Szövegszerkesztı által dokumentumkészítés. Egyszerőbb WEB oldal létrehozása. Táblázatkezelı lehetıségeinek alkalmazása. Prezentáció készítése. Szóbeli témakörök ismétlése.

Értékelés: Gyakorlati feladat számítógépen. Szóbeli feleltetés.

27

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintő, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelıen kétszintő lehet: közép- és emelt szintő. A középszintő vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegő. Az emeltszintő vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsıoktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az elıírt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag elıállított, gyakorlati és szóbeli részekbıl áll a vizsgaleírásban szereplı jellemzık szerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintő érettségi anyagának meghatározásához elsıdleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintő érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és fıiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is. A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa korszerő alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetıségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztı szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvetı fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); együttmőködıkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a 28

készítés folyamatának, s a “termékségnek” minden egyes következményével együtt); az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentıségét és módszereit a korszerő informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvetı szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot; tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit; tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására;

29

ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot; tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit; legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelı programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszerő adatbeviteli sémát (őrlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresıprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különbözı dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetıségeit; tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, azokkal mőveleteket végezni; 30

tudjon képekkel mőveleteket végezni, minıségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább két algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenırzésére! A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztıi környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

31

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresıszerverek segítségével.

32

Emelt szint

TÉMÁK


1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlıdéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzıi 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentıs értéket képviselhet. Ismerje a szerzıi jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerzıdés szerint (freeware, shareware, üzleti).

33

Emelt szint

2. Informatikai alapismeretek – hardver

TÉMÁK


Emelt szint

2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6.

Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözıségeit. Tudja, hogy minden érzékelhetı jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvő számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzıik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más Ismerje a logikai alapmőveleteket és tudja elven felépülı és mőködı számítógépek is alkalmazni feladatok megoldása során. léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzıit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzıit.

34

3. Informatikai alapismeretek – szoftver TÉMÁK 3.1. Az operációs rendszer és fıbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati beés kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fı részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtármőveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelı funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

35

Emelt szint

4. Szövegszerkesztés TÉMÁK


4.1. A szövegszerkesztı használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztı menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszerkesztı programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztı kezelı felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6.

Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betőtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különbözı fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élıfej, élıláb, lapszámozás, margók, …)

36

Emelt szint

TÉMÁK


4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztı keresési, cserélési 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, funkcióit. törlés Tudjon kijelölni betőt, szót, bekezdést, 4.3.3. Helyesírás ellenırzés, szinonima szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, szótár, elválasztás mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit.

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

szöveges dokumentumokban Tudjon táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

37

Emelt szint

5. Táblázatkezelés TÉMÁK


A táblázatkezelı használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelı menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Tudja az általa tanult táblázatkezelı programot indítani. Ismerje a program kezelı felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerő képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. 38

Emelt szint

TÉMÁK


Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetıségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetıségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetıségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerő táblázat készítése Formázási lehetıségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Tudjon egyszerő táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelı és a szövegszerkesztı rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetıségeket (tájolás, margó).

Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belıle levonandó következtetéseknek megfelelı grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Problémamegoldás táblázatkezelıvel Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben elıforduló problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelıvel. Tudjon egyszerő és jól áttekinthetı nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

39

Emelt szint

6. Adatbáziskezelés TÉMÁK


Emelt szint

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Tudjon különbséget tenni adattábla és 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adatbázis között. Ismerje a relációs adatmodell jellemzıit. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adattábla, rekord, mezı, kulcs adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezıt kiválasztani. 6.2. Az adatbázis-kezelı program Ismerje az adatbázis-kezelıben használatos fontosabb interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

mezı típusokat (szöveg, különbözı számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhetı mőveletek.

Tudjon létezı adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyın megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezıket kitörölni, vagy a benne levı adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezető adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezıit helyesen kiválasztani, a kulcsmezıt meghatározni, az új táblát feltölteni.

40

Tudjon adott szöveges feladathoz célszerő adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni

TÉMÁK 6.3. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szőrés, rendezés


Emelt szint

Tudjon a létezı adatbázisban adott feltételeknek megfelelı rekordokat megjeleníteni és azokkal mőveletet végezni.

Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdezı nyelv alapvetı utasításait.

Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezık megjelenítése szükséges.

6.3.3. Összesítés

6.4. Képernyı és nyomtatási formátumok 6.4.1. Őrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezık felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

41

Tudjon adott szövegnek megfelelı őrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni.

7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK

vizsgaszintek Középszint

7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresırendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzıit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetrıl állományokat letölteni. Tudjon egy böngészıt használni. Ismerje a böngészı programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresıt használni. Tudjon egyszerő és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

42

Emelt szint

TÉMÁK


Emelt szint

Ismerje a Weblap jellemzı elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztıvel. Tudjon egyszerő weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

Tudjon egyszerő Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerő szövegszerkesztıvel. Ismerje a HTML alapelemeit.

7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Webszerkesztıvel 7.2.3. Formázási lehetıségek

43

8. Prezentáció és grafika TÉMÁK


8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítı programot indítani. Ismerje a program kezelı felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különbözı módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelı felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minıségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

44

Emelt szint

9. Könyvtárhasználat TÉMÁK


9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

Tudjon keresni a betőrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat győjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keresıprogramokat használni.

45

Emelt szint

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK


10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák

Emelt szint

Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerő és összetett típusok között.

10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok

Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó mőveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegmőveletek; továbbá tömbbıl elem kiválasztása indexével, rekordból mezı kiválasztása nevével, halmazmőveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható mőveletek)

46

TÉMÁK


10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

Emelt szint Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkezı változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelı algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.

10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerő rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.

10.4. A programkészítés, mint termékelıállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyságés minıségvizsgálat, dokumentálás

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás mőködés kiszőrésére alkalmasak. 47

TÉMÁK


10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban

Emelt szint

Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak körébıl megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerrıl részletes leírást kap.

10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerő természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerő feladatok megoldása

48

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerő algoritmus-leíró eszközt.

Tudjon az egyikkel programot tervezni.

11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvetı programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli mőveleteket

49

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

11.3. Programfejlesztıi környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztıi környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztıi környezetben

Emelt szint Tudjon egy közepes nehézségő, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különbözı kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

50

II. A VIZSGA LEÍRÁSA Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. Az emelt szintő érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és fıiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika felvételi tantárgy. A követelményekben megfogalmazott 1–3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a gyakorlati vizsgán kell számon kérni a 3-8, 10– 11. sorszámú témaköröket. Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplı témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvetı nehézségekbe ütközik.) A középszintő vizsga témakörei megfelelnek a korszerő informatikai írástudás témaköreinek. Az emelt szintő vizsga új témakörei egyértelmően az informatikus szakokhoz szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekrıl származnak. A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételbıl áll, melyek rögzítettek, s a fenti 5 témakörbıl származnak. A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökbıl kapnak számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden területrıl kell adni feladatot, de az egyes területekrıl – a vizsga céljával összhangban – különbözı mennyiségő és nehézségő feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes feladatokra különbözı idıt kell szánni, a vizsgaidı 10-40%-át. Középszintő vizsga A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A középszintő informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idıvel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgázó a vizsgát megelızı tanévben központilag jóváhagyott ( az iskola által kihirdetett ) szoftverek használatával vizsgázhat. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.

51

Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következıkre törekszik: Témakör

Idı

Pontszám

Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció, grafika és web-lap készítés

60 perc 50 perc 30 perc 40 perc

40 pont 30 pont 20 pont 30 pont

Szövegszerkesztés

A feladatsor 50%-a egyértelmő utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplı fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8. témakörét. Az adott témakörhöz rendelt idı kitölthetı egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggı, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Archiválás A rendszergazda a vizsga után a lehetı legrövidebb idın belül a vizsgázók által használt mappákat egyszer írható adathordozóra írja ki megfelelı példányszámban.( például: CD-R;DVD-R; DVD+R…).Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai .kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett , és értékelni kizárólag ezeket lehet. Értékelés A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli.

52

Szóbeli vizsga A feladatsor összetétele A középszintő szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtésébıl áll, valamint egy-két perces beszélgetésbıl áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhetı. A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökbıl jelölhetık ki, így a középszintő vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökbıl kell összeállítani: • • • • •

Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat

8-20% 24-32% 20-28% 20-28% 8-12%

A feladatsor értékelési szempontjai • Logikai felépítés, vázlat (6 pont) Jó idıbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felıl a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat? • Kifejezıkészség, szaknyelv használata (6 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az idıbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok? • Tartalmasság (12 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni. • Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttmőködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.) Emelt szintő vizsga A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. Az emelt szintő informatika érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idıvel legfeljebb 20 perces szóbeli vizsga.

53

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a vizsgát megelızı tanévben központilag jóváhagyott ( és a vizsgaközpont által kihirdetett ) szoftverek használatával vizsgázhatnak. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni. Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit. Az emelt szintő vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökbıl kell összeállítani: A feladatsor gyakorlati része tartalmi arányaiban törekszik a következıkre: Témakörök Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, Web-lap készítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés

Idı

Pontszám

60 perc

30 pont

30 perc 60 perc 90 perc

15 pont 30 pont 45 pont

A feladatsor 50%-a egyértelmő utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplı fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8., valamint 10–11. témakörét. Az adott témakörhöz rendelt idı kitölthetı egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggı, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Értékelés Archiválásra vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges

54

változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. Szóbeli vizsga A feladatsor összetétele Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtésébıl, valamint egy-két perces beszélgetésbıl áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhetı. A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökbıl jelölhetık ki, így a középszintő vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökbıl kell összeállítani: • Információs társadalom 8-20% • Informatikai alapismeretek – hardver 24-32% • Informatikai alapismeretek – szoftver 20-28% • Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 20-28% • Könyvtárhasználat 8-12% A feladatsor értékelési szempontjai • Logikai felépítés, vázlat (6 pont) Jó idıbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felıl a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat? • Kifejezıkészség, szaknyelv használata (6 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az idıbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok? • Tartalmasság (12 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni. • Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttmőködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.)

55

Kémia a szakközépiskola 9. - 10. évfolyama számára I.

Célok és feladatok

A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben más szempontú megközelítéssel megerısítjük és továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A kémiai tanulásában a megértés dominál. A hétköznapi életbıl vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedı szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit, ezek biológiai, társadalmi hatását. A molekulamodellek használata elengedhetetlen. A 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra legyenek képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen végzik számítógép segítségével. A diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a tanulók világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. A kémiatanulás négyéves folyamata során (7-8-9-10) olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthetı alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. II.

Fejlesztési követelmények

-

Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és a tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerőbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell az ıket veszélyeztetı anyagok hatásait.

-

56

-

-

-

Az anyag részecsketermészetérıl a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelı ismeretekkel. Lássák, hogy a kémiai folyamatok idıbeli lefolyása különbözı lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínő anyagi világ egységes a felépítı részecskék és a kapcsolatukban érvényesülı törvények, szabályszerőségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különbözı szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhetı mérető testek méretének nagyságrendi eltérésérıl. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlıdik. Ismerjék meg a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetıségeket kiaknázva legyenek képesek elıadás tartására, tanulmány megírására. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintő gyakorlatot.

III.

Belépı tevékenységformák

-

Az általános iskola kémia kerettantervében szereplı ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplı tartalomhoz. Ismeretek győjtése szakkönyvekbıl, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A világ kémiai hátterő aktuális eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. A hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Rendszerezést igénylı feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhetı programok adta lehetıségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Elıadás tartása az összegyőjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos

-

-

57

IV.

használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A magyarázatra szoruló egyszerő vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Használja szakszerően és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értelmezzen egyszerő, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. Értse, hogyan kell a termékeket környezet- és egészségvédı módon felhasználni. A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Ismerje a fontosabb elemeket, szervetlen és szerves vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Ismerje a kémiai reakciók fıbb típusait, és tudja a megismert reakciókat ezekbe besorolni. V.

Tankönyv: Nándor Tamás: Raktári szám:

VI.

Kémiai I. 15138, 15140

Taneszközök: amelyekrıl a Ktv 93. §-ában rendelkezik: A tantárgy oktatásához a törvényben elıírt szaktanteremmel és szertárral rendelkezünk.

58

Témakörök és tartalmak a helyi tantervhez (tanmenet) 9. évfolyam heti 1 óra (évi 37 óra) szakközépiskola Óraszámok: 1./

Bevezetés, balesetvédelmi oktatás:

2./

Tájékozódás a részecskék világában (I) Új anyag: Ismétlés: Számonkérés:

13 óra 1 óra 1 óra

Kémiai reakciók a részecskék ismeretében (II) Új anyag: Összefoglalás: Számonkérés:


3./

4./

1 óra

Év végi ismétlés:

2 óra

Összesen: 5./

37 óra

Számonkérés: Írásbeli és szóbeli feleletekkel folyamatosan Témazáró feladatlapokkal

I. Tájékozódás a részecskék világában Belépı tevékenységformák A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyérték elektronszerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetések a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerő esetekben következtetés az anyag szerkezetébıl a tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba. 1./ Bevezetés: 1 óra Cél: A tanuló általános iskolai kémiai tudásszintjének felmérése, a tanuló kémiával kapcsolatos ismereteinek megalapozása. A kémia, mint természettudomány elhelyezése a természettudományokban és a tudománytörténetben.

59

2./ Az atomok szerkezete: Cél: Az anyagok parányi építıköveinek, azok szerepének, valamint atomszerkezetet meghatározó törvények megismertetése, alkalmazása. Követelmény: A tanuló legyen képes: jellemezni a protont, neutront, elektront és ismertetni szerepüket az atom felépítésében; megérteni a relatív atom- és molekulatömeg, az izotópok fogalmát; ismertetni a radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazását; az atomok periódusos rendszerbeli helyébıl következtetni az elektronszerkezetre, a tulajdonságokra; ismertetni az ionok keletkezésének folyamatát. 3./ Molekulaszerkezet Cél: A tanulók ismereteinek megalapozása a különbözı anyagok egymásra hatásával, a molekulák kialakulásával és szerkezetének jellemzıivel kapcsolatban. Követelmény: A tanuló legyen képes: megmagyarázni az egyes kötéstípusok létrejöttének módját és feltételeit; megállapítani a molekulák térbeli alakját; felrajzolni a legfontosabb vegyületek elektronszerkezeti képletét; ismertetni a poláris és apoláris kötés kialakulásának feltételeit; megállapítani a molekula polaritását vagy apoláris jellegét, a dipólusosság feltételeit. 4./ Az anyagi halmazok Cél: Bemutatni az anyagi halmaz szerkezete és a halmaz tulajdonságainak szoros összefüggését. Követelmény: A tanuló legyen képes: ismertetni az anyagi halmaz, az állapothatározó és a halmazállapot, a standard és normál állapot fogalmakat, Avogadro törvényét; megérteni a másodrendő kötések kialakulását: a poláris molekulák közötti, az apoláris molekulák közötti kölcsönhatások, valamint a H-kötés létrejöttét; jellemezni a gáz, folyadék és szilárd halmazállapotot;

60

-

ismertetni a halmazok belsı szerkezetét, a szilárd szerkezet rácstípusait: ionrács, atomrács, fémrács, molekularács, átmeneti szerkezetek (grafit), amorf anyagok.

Az oldatok Cél: A tanulók oldódással, annak jellemzıivel és a kolloidokkal kapcsolatos ismereteinek megalapozása. Követelmény: A tanuló legyen képes: meghatározni az oldat és az elegy fogalmát; ismertetni az oldódás mechanizmusát; értelmezni az oldhatóságot befolyásoló tényezıket, az oldhatósággal kapcsolatos egyensúlyi folyamatokat; ismertetni a különbözı oldat összetételeket, oldatkoncentrációkat; elvégezni egyszerő oldatkészítéssel kapcsolatos számításokat; ismertetni a kolloid oldatok fogalmát, tulajdonságait, gyakorlati alkalmazását, biológiai szerepüket. II.

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

1./ Kémiai átalakulások Cél: A kémiai reakciók lényegének, a lejátszódás feltételeinek megismertetése. Kialakítani a tanulókban azt a képességet, hogy el tudja dönteni két egymással érintkezı kémiai anyagról, reagálnak-e egymással. Követelmény: A tanuló legyen képes termokémiai szempontból a reakciókat értelmezni; jellemezni a kémiai reakciókat; értelmezni a reakciók létrejöttének feltételeit, meghatározni a reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhı, képzıdéshı fogalmát, a Hess-tételt; ismertetni a reakciósebességet befolyásoló tényezıket; meghatározni a katalizátor fogalmát; jellemezni a kémiai egyensúlyt; meghatározni a részecskeátmenet nélküli, a protolitikus és a redoxi reakciók fogalmát; meghatározni a pH fogalmát; értelmezni a sav-bázis fogalmat Brönsteld szerint; 61

-

értelmezni a hidrolízist; felismerni az elektronátmenettel járó reakciókat; megállapítani a kémiai anyagok redukáló vagy oxidáló hatását; ionegyenlettel felírni a reakciók lényegét;

2./ Elektrokémia Cél: A tanulók elektrokémiai ismereteinek megalapozása. A kémiai energia és az elektromos energia egymásba alakíthatóságának bemutatása. Követelmény: A tanuló legyen képes: ismertetni az áramvezetés mechanizmusát elektrolitok oldataiban, olvadékaiban; meghatározni az elektrolízis fogalmát; ismertetni az elektrolízis primer és szekunder folyamatait; meghatározni a leválási potenciál fogalmát; ismertetni az elektródpotenciált befolyásoló tényezıket; meghatározni a standardpotenciál fogalmát; bemutatni a galvánelem felépítését, mőködését; bemutatni az akkumulátorok szerkezetét, az ólomakkumulátor mőködését, a galvánelemek gyakorlati jelentıségét.

Tanítási óra anyaga Bevezetés 1. Mivel foglalkozik a kémia? A kémia fıbb területei, legfontosabb alkalmazásai. Balesetvédelmi oktatás.

I. Tájékozódás részecskék világában Az atomok szerkezete 2.

Az atomok szerkezete. Az atommag, elektronfelhı. 62

Az elemi részecskék tömege, töltése. Rendszám. Tömegszám. Izotópatomok fogalma. 3.

Az elektronszerkezet kiépülésénél érvényes törvények: energiaminimum-elv, Pauli-elv, Hund szabály.

4.

A periódusos rendszer szerkezete, használata. A vegyjel mellett található információk.

5.

Az elemek periódusos rendszere és az atom szerkezete közötti kapcsolat.

6.

Ionok képzıdése atomokból, ionkötés.

Molekulaszerkezet 7.

A molekulák képzıdése és szerkezete. Többszörös kovalens kötés. Szigma és π kötések fogalma. A molekulák polaritása.

8.

A molekulák elektronszerkezete: kötı és nemkötı elektronpárok, delokalizált elektronok.

Az anyagi halmazok 9.

Az anyagi halmazok és sajátságaik. A gázok. Moláris tömeg és moltérfogat. Normál és standard állapot jellemzıi: Avogadro törvénye.

10.

A folyadékok tulajdonságai. Szilárd anyagok jellemzıi, rácstípusok.

Oldatok 11. Az oldat. 12.

Az oldatok koncentrációja (tömeg és térfogat %).

13.

Az oldódás energiaviszonyai (exoterm, endoterm folyamat). Az oldáshı fogalma.

14.

Egyszerő feladatok megoldása a mólos oldatok készítésére.

63

15.

Összefoglalás.

16.

Számonkérés. Témazáró dolgozat

II. Kémiai reakciók a részecskék ismeretében Kémiai átalakulások fogalma, feltételei 17.

Termokémia: a kémiai folyamatok hıváltozásai (exoterm, endoterm).

18.

Aktiválási energia. Reakcióhı. Képzıdéshı, Hess-tétel.

19.

A reakciósebesség. A reakciósebességet befolyásoló tényezık. Kémiai egyensúlyra vezetı reakciók. Katalizátor fogalma.

20.

A kémiai reakciók csoportosítása. Addició, polimerizáció.

21.

Bomlás. Szubsztitúció.

22.

Protonátmenettel járó reakciók. A legismertebb savak és bázisok. Kémhatás, indikátorok. A ph-fogalma. A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint.

23.

Hidrolízis. Vízlágyítás pl. Na3P04-gyel.

24.

Elektronátmenettel járó folyamatok. Oxidáció és redukció.

25.

Redoxireakciók. Reakcióegyenletek írása. Ionegyenlettel felírni a reakciók lényegét.

Elektrokémia 26.

Elektrolit fogalma. Elektrolitos disszociáció. Az áramvezetés mechanizmusa folyadékokban.

27.

Elektrolízis fogalma. Katód és anódfolyamatok elektrolíziskor. 64

28.

Leválási potenciál fogalma. Az elemek leválási sorrendje.

29.

Az elektrolízis gyakorlati jelentısége. -NaCl víz oldatának és olvadékának elektrolízise -AI2O3 elektrolízise

30.

Elektródpotenciál, standard potenciál fogalma.

31.

A katódon és az anódon lejátszódó kémiai folyamatok a galváncellában. Elektromotoros erı.

32.

A galvánelemek gyakorlati jelentısége (zsebtelep, akkumulátor) és a környezetvédelmi vonatkozások.

33.

Összefoglalás.

34. 35.

Témazáró dolgozat Év végi rendszerezı ismétlés.

36.

Az éves munka értékelése.

10. évfolyam heti 1 óra, összesen: 37 óra Óraszámok: 1. Szénhidrogének, mint energiahordozók Új anyag: Ismétlés: Témazáró dolgozat: Összesen:

10 óra 1 óra 1 óra 12 óra

2. Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig Új anyag: Ismétlés: Témazáró dolgozat: Összesen:

10 óra 1 óra 1 óra 12 óra 65

3. A biológia határán és a teától a heroinig Új anyag: Számonkérés: Összesen:


4. Környezeti szerves kémia:

5 óra

5. Számonkérés az írásbeli és szóbeli feleletekkel folyamatosan. Cél és követelményrendszer témakörökhöz kapcsolódóan I. Szénhidrogének Cél: A szénhidrogének alapvetı tulajdonságainak, a gyakorlati életben felhasználásuknak elsajátíttatása. A szerves kémiai ismeretek megalapozása. Követelmény: A tanuló legyen képes: magyarázni a szénvegyületek nagy számát; meghatározni a homológ sor fogalmát; elnevezni a legfontosabb CH-neket; alkalmazni a nevezéktant a szénhidrogének összeg-, szerkezeti- és atomcsoportos képletek felírásának; megérteni a konstitúciós izomériát; ismertetni az alkánok (metán, etán, bután) fizikai tulajdonságait, reakciókészséget; ismertetni a kıolaj és a földgáz keletkezését, feldolgozásukat, az egyes kıolaj frakciókat és azok felhasználását; ismertetni az etilén és acetilén összetételét, szerkezetét jellemzı reakcióikat: addíció és a polimerizáció; ismertetni a Dissous-gáz összetételét, gyakorlati alkalmazását; ismertetni a benzol fizikai tulajdonságait, aromás jellegét, legfontosabb származékait. II. Szerves vegyületek – kamrától a laboratóriumig Cél: 66

A mindennapi életben gyakran elıforduló szerves vegyületek élettani hatásának, felhasználásának, elıállításának megismerése. Követelmény: A tanuló legyen képes: ismertetni az alkoholok nevezéktanát; alkalmazni a homológ sor fogalmát az alkoholok összetételének megállapításához; ismertetni a metilalkohol, etilalkohol, glikol és a glicerin fizikai és kémiai tulajdonságait, élettani hatásukat, felhasználásukat; megérteni az alkoholos erjedés folyamatát, az alkoholok oxidációját; megérteni a metil- és az etilalkohol megkülönböztetésének nehézségeit és a belıle származó problémákat; megérteni az éterek szerkezetét, összetételét; ismertetni a dietil-éter fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználását, a dietil-éterrel kapcsolatos munkavédelmi és tőzvédelmi szabályokat; ismertetni az oxovegyületek nevezéktanát; alkalmazni az aldehidek és ketonok megkülönböztetését célzó reakciókat; ismertetni a formaldehid és az acetaldehid tulajdonságait, élettani hatásukat (fehérjékre gyakorolt hatás); ismertetni az aceton fizikai és kémiai tulajdonságait, elegyedését különbözı oldószerekkel, megérteni az aceton égési reakcióját; ismertetni a karbonsavak elnevezését, csoportosítását; megérteni a karbonsavak általános reakcióit: a protolitikus reakciókat, a sóképzést, az éterképzést; ismertetni a hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav és az olajsav fizikai tulajdonságait; ismertetni a szappanok elıállítását, vizes oldatának kémhatását; ismertetni a fontosabb hidroxi-karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználásukat; megérteni a tejsav biológiai jelentıségét; ismertetni az észterképzıdést, mint egyensúlyi folyamatot; ismertetni a gyümölcsészterek tulajdonságait, felhasználását; ismertetni a gliceridek (zsírok és az olajok) fizikai és kémiai tulajdonságát. A biológia határán Szénhidrátok: Cél: Ismerjék meg a tanulók a fontosabb cukrokat, a keményítı és a cellulóz tulajdonságait és a gyakorlati jelentıségüket. 67

Követelmény: A tanuló legyen képes: ismertetni a monoszacharidok (szılı- és gyümölcscukor) fizikai tulajdonságait, keletkezését, felhasználását, élettani szerepét; megérteni a fotoszintézist; megérteni a redukáló és nem redukáló szacharidok szerkezetét; megérteni a diszacharidok (répacukor) szerkezetét, elıfordulás, elıállítás, felhasználásukat; ismertetni a poliszacharidok csoportosítását, szerkezetét, a plikondenzáció és a molekulaméret kapcsolatát; ismertetni a keményítı fizikai tulajdonságát, kimutatási reakcióját, élettani szerepét; ismertetni a cellulóz keletkezését, felhasználását, elıfordulását. Aminosavak Cél: Az aminosavak szerkezetének és jelentıségének a tanulókkal való megismertetése. Követelmény: A tanuló legyen képes: megérteni az aminosavak összetételeit, szerkezeteit, csoportosítását, az alfa-aminosavak jelentıségét; megérteni az ikerion fogalmát, amfoter tulajdonságát; megérteni a peptidkötés kialakulását. Fehérjék, nukleinsavak Cél: A fehérjék, mint az élı szervezetek építıanyagainak megismertetése a tanulókkal. A nukleinsavak élettani jelentıségének, biológiai funkcióinak megismerése. Követelmény: A tanuló legyen képes: megérteni a fehérjék keletkezését, fizikai tulajdonságait; megérteni a fehérjék változásait savak, lúgok, könnyő- és nehézfémsók, melegítés és mechanikai hatásokra; magyarázni a denaturálódás jelenségét; 68

-

megérteni a fehérjék szerepét az élı szervezetben; ismertetni a nukleinsavak élettani jelentıségét; a DNS és az RNS szerkezet, élettani és biológiai szerepe; megérteni a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek) hatásmechanizmusát, a hozzászokás és függıség veszélyeit; a globális és a közvetlen környezetünkben megjelenı helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárására; ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult káros hatású szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket.

Tanítási órák anyaga Szénhidrogének, mint energiahordozók Óraszám: 1. A szerves kémia tárgya, a szénvegyületek nagy száma, a szerves vegyületek csoportosítása, a funkciós csoport fogalma. 2.

Szénhidrogének csoportosítása. Telített szénhidrogének fizikai, kémiai tulajdonságai.

3.

Részletesen: a metán és az etán.

4.

A földgáz és a kıolaj.

5.

Energiahordozók.

6.

Telítetlen szénhidrogének: etilén és az acetilén.

7.

Mőanyagok: polietilén és a PVC.

8.

A benzol szerkezete, tulajdonságai, reakciói.

9.

A benzol legfontosabb származékai: toluol és a xilol.

10.

A halogénezett szénhidrogének (freon, vinilklorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk.

11.

Összefoglalás.

12.

I. témazáró dolgozat.

Szerves vegyületek 69

Óraszám: 13. Alkoholok (metil-, etilalkohol, glicerin, glikol). 14.

Éterek.

15.

Aldehidek, ketonok.

16.

Karbonsavak: hangyasav, ecetsav.

17.

Zsírsavak: palmitin-, sztearin és olajsav. Telített és telítetlen karbonsavak. Fontosabb hidroxi-karbonsavak.

18.

Szénhidrátok, monoszacharidok: szılıcukor, gyümölcscukor.

19.

Diszacharidok – répacukor.

20.

Pliszacharidok: cellulóz és a keményítı.

21.

Észterek, gyümölcsészterek.

22.

Zsírok és olajok.

23.

Összefoglalás.

24.

II. témazáró dolgozat.

A biológia határán Óraszám: 25. Szénhidrátok: Monoszacharidok: szılı- és gyümölcscukor Fotoszintézis, alkoholos erjedés folyamata. 26.

Diszacharidok: répacukor és nádcukor.

27.

Pliszacharidok: cellulóz és keményítı.

28.

Aminosavak.

29.

Fehérjék: tej, tojás.

30.

Heterociklusos vegyületek. Gyógyszerek. 70

31.

Nukleinsavak.

32.

Összefoglalás.

33.

III. témazáró dolgozat.

Környezeti szerves kémia Óraszám: 34. Mőanyagok. 35.

Környezetszennyezés (levegıben, vízben).

36.

Hulladékok: Globális problémák és megoldási lehetıségek a környezet védelmére.

37.

Az éves munka értékelése.

71

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A/ KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvő szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekrıl, véleményekrıl a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különbözı szövegértelmezési eljárások alkalmazása a mőfajnak, az adott szempontnak megfelelıen. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a mőfaj, a szerkezet, a grammatikai szervezıdés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különbözı korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzıi

72

1.2.5.

vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. Olvasmányokra való tárgyszerő, illetve a személyes érintettséget is kifejezı reagálás különbözı írásbeli és szóbeli közlésmódban a mőfaji normák és a címzettek figyelembevételével.

2. Írásbeli szövegalkotás Különbözı témákban, különbözı mőfajokban széles körő olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelı szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelı, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minısége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli mőfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ide értve az önellenırzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelı kifejtettségő és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézıpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Mőalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzımővészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásmővek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a mőfajnak és a témának megfelelı nyelvi norma követésével lényegre törı, világos felépítéső, önállóan kifejtett közlés.

73

3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés fıbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek – artikuláció, beszédtempó, hangerı, hangsúly, hanglejtés, szünet – alkalmazása élıbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghő elıadásában, adott témáról szóló szóbeli elıadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, elıadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelı önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése – bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességébıl következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

74

B/ Ismeretkörök 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezıi és A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris 1.2. Kommunikáció funkciói, ezek összefüggései a jellege. kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A nyelvi jel sajátosságai. 1.2.1.. A jel, a jelrend- A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. szer Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az 1.2.2. Nyelvi és vizuá- gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külsı megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). lis kommunikáció jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció Témák

75

Témák 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok


Emelt szint

A kommunikációs folyamat tényezıi és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különbözı közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák).

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

A közvetlen emberi kommunikáció néhány A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és sajátszerősége A mindennapi – nyilvános és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus felismerése és összehasonlítása. kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gon1.2.6. A tömegkom- dolkodásra. munikáció 1.3. A magyar nyelv A nyelvrokonság kutatásának módszerei. története Az ısmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, 1.3.1 A magyar az újmagyar kor. nyelv rokonsága A nyelvtörténeti korszakokat jellemzı változások néhány példája a hangrendszerbıl, a nyelvtani A magyar nyelvrokonság fıbb 1.3.2. Nyelvtörténeti rendszerbıl. korszakok Az életmód, a történelem és a szókincs néhány bizonyítékai néhány példával. összefüggése, anyagi és szellemi mőveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával. A szókészlet rétegei: ısi örökség, belsı A magyar nyelv történetének fı szakaszai. keletkezéső elemek, jövevényszók, nemzetközi mőEgy nyelvtörténeti korszak jellemzése. 1.2.5. Személyközi kommunikáció

76

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom fıbb jellemzıi. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, mővelıdéstörténeti háttere, hatása – példák alapján.

Témák

veltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom körébıl (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).


Emelt szint

1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása A mai magyar nyelvmővelés néhány 1.3.4. Nyelvmővelés alapkérdése.

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlıdésének szerepe. A nyelvmővelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.

1.4. Nyelv és társadalom

1.4.1. Nyelvváltozatok

1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). A fıbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, Legalább egy nyelvjárástípus fıbb a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a jellemzıi (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, mezıségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem szleng). irodalmi és irodalmi mővekben (pl. Az egynyelvő szótárak ismerete. újságnyelvben, szaknyelvben, A Magyarországon beszélt kisebbségi 77

nyelvek megnevezése. A kisebbségi szociográfiában). 1.4.3. A határon túli nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi A fıbb nézetek a kétnyelvőségrıl, a magyar nyelvőség jelentısége. kettısnyelvőségrıl. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. A határon túli magyar nyelvhasználat fıbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. A tömegkommunikáció leggyakoribb Tömegkommuni- mőfajai és hatáskeltı eszközei. káció és Az információs társadalom hatása a nyelvhasználat nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

Témák 1.5. A nyelvi szintek

1.5.1. Hangtan


Emelt szint

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. modellje.

Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle mőfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképzı szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. 78

A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.

1.5.2. Alaktan és A morfémák, szóelemek szerepe és szótan helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. 1.5.3. Mondattan

A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezető; tagolt, tagolatlan; egyszerő, összetett.A mondat jelentése: elsıdleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel.Az egyszerő mondat részei; felépítése.A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelı és mellérendelı szintagmatikus szerkezet.Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.A határozók fogalma és kifejezıeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzık fogalma és fajtái, használatuk.

79

A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.

Témák 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

1.5.7. Szókincs és frazeológia


Emelt szint

A mondat az élıbeszédben és az írott nyelvben.

A mondat és a szöveg.

A mellérendelı összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelı összetett mondatok mint a fımondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötıszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetıségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentısége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

80

A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szintezıdés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentısége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

1.6. A szöveg

A szöveg egységének tényezıi, feltételei, elsıdleges és mögöttes jelentés.

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezık: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejezı, érvelı és felhívó szövegfunkciók.

Témák

Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelı fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében


Emelt szint

81

1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

1.6.3. Szövegértelmezés

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

A szöveg felépítése, egységei – külsı körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. elıre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetıvé tevı pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szöveg dinamikus és statikus A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra összetevıi. és a szöveg elıadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejezı alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítı CD-ROM és az internet intertextualitásának fıbb jellemzıi. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

1.6.5. Az intertextualitás

82

VIZSGASZINTEK

Témák

Középszint kommunikatív,

Emelt szint

1.6.6. A szövegtípusok

Szövegtípusok jellemzıi.

szerkezeti,

nyelvi A szövegtipológiai elemzés fı

1.7.2. Szöveg a médiában

A publicisztikai és a tájékoztató mőfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztı szövegek jellemzıi. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. elıadás, vita). Ismeretterjesztı szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából).

Az új közlésmódok társadalmi hatása.

1.7. A retorika alapjai

1.7.1. A nyilvános

A retorika mint a meggyızés mővelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés fıbb 83

szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).

Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítı nyelvi és nem nyelvi tényezık. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztı szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. A retorika jelentısége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya

beszéd

nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élıbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyőjtéstıl a megszólalásig.

Néhány történeti értékő és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.

VIZSGASZINTEK Témák

Középszint

Emelt szint

1.7.2. Érvelés, megvita- Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. tás, vita A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyızés eljárásai, az érvelés mőfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyızési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerA spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg kesztés eljárásai különbsége. A témajelölı cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szakstílus nyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. 1.8.2. A szójelentés

A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)

A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsoA nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya latok, szóértékő nyelvi elemek jelentésviszonyai. alapján. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellék- fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefügjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. gésben is.

84

1.8.3. Állandósult nyelvi formák

Egynyelvő szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar ér- A szójelentés változásai. telmezı kéziszótár, valamint kétnyelvő szótárak ismerete. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmó- eszközök lehetıségeirıl. dok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).

VIZSGASZINTEK Témák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok

1.8.5. Stíluseszközö

1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Középszint

Emelt szint

A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélı attitődjének kifejezıdése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezık értelmezése. A képszerőség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelzı, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerőbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövı, jellemzı beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minısége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus fıbb jellemzıi, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban.

Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.

85

Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítı tényezık. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különbözı stílusrétegekbıl vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.

A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

2. IRODALOM 2.1. Szerzık, mővek Témák 2.1.1. Életmővek


Emelt szint

Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila Az életút, az életmő jelentıs tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzık jellegzetes regionális, kulturális kötıdései, a pályakép fıbb jellemzıi, néhány kortárs megnevezése. A fıbb mővek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között (pl. témák, mőfajok, kifejezésmód, jellemzı motívumok), a mővek elhelyezése az életmőben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghő és kifejezı elıadása. Mővekrıl szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

86

A pályaszakaszokat jellemzı fıbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötıdések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Mővek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerzı utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különbözı interpretációk.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmő néhány jellemzıje keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerően egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a mőfaj, a kompozíció, a jellemzı motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzıtıl teljes szövegek, összefüggı részletek

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Mőfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A mővekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

VIZSGASZINTEK Témák

Középszint

Emelt szint

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mő lényegre törı értelmezésével. 2.1.4. A kortárs iroda- Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai lomból mővének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az 87

Választandó legalább 4 szerzı a felsoroltak közül. A választott szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai mővének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A mővekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A mővek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmikulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Egy költı néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 mővének értelmezése.

Középkor,

reneszánsz,

barokk,

felvilágosodás,

antikvitás és a Biblia (pl. mőfajok, témák, motívumok, hıstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzıinek és egykét kiemelkedı képviselıjének bemutatása.

romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század elsı fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzıinek ismerete és korszakonként legalább két-két mő bemutatása. Mővek értelmezése – pl. mőfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

VIZSGASZINTEK Témák 2.1.6. Színházdrámatörténet

Középszint

Emelt szint

és Színház és dráma különbözı korszakokban. Az alábbi mőveknek, a szerzık/korszakok 1-1 mővének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

88

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). dráma elemzése a következı Egy-egy szerzıktıl/mőfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a mőfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a mővészi színvonal/minıség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltı eszközei (pl. sematizált hıstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus mőfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzıinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Győrők Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés fıbb nyomtatott és elektronikus mőfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CDROM, internetes könyvkínálat).

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentısége és példái). Egy-egy jellemzı nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia). „Magas” (elit) mővészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

VIZSGASZINTEK Témák 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Középszint

Emelt szint

Interkulturális jelenségek, eltérı szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebb89

ségekrıl; folklór, mővelıdéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötıdı szerzık; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINTEK Témák

Középszint

Emelt szint

2.2.1. Témák, motívu- Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, mok motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnıtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnıtt–gyermek, férfi–nı, bőn és bőnhıdés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). 2.2.2. Mőfajok, A mőnemek és mőfajok felismerése. 90

Mőveket összekötı motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerő feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mő motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsısorban a posztmodern irodalmából. Különbözı korokban keletkezett, azonos mőfajú alko-

poétika

Témák

Alapvetı versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása mővek bemutatásában, értelmezésében. Azonos mőfajú alkotások összehasonlítása.

tások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Mőfajteremtı mővek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy mőfaj, poétikai sajátosság változása hosszabbrövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzıi).


Emelt szint

2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı stílustörténet korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.2.3.1. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/mővelıdéstörténet fıbb korszakainak néhány jellemzıje. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, hıstípusok változásai; irányzatok, programok).

91

3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dılt betővel jelezzük. A/ Magyar nyelv beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezıi a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kettısnyelvőség, kétnyelvőség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerősítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentéső, többjelentéső, azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentéső szó; hangutánzó, hangulatfestı szó a szókincs rétegei: ısi szavak, belsı keletkezéső szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelı szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben

92

jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettıspont, a pontosvesszı, az idézıjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerő mondat, összetett mondat, alárendelı, mellérendelı összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló mőfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötıszó, névmás, névelı, határozószó, elıre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, mőelemzés, értelmezés; vita, referátum, elıadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklıdés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetızés a stílusirányzatok kifejezıeszközei alakzatok: ellipszis, kötıszóhiány, ismétlıdés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat 93

motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költıi kép, allegória, szimbólum B/ Irodalom interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás mőköltészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevıi tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mő, értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás idı, idıszemlélet, idısíkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, hıstípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus,

94

expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció mőnem, mőfaj epikai mőfajok – anekdota, elbeszélés, elbeszélı költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejlıdésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia epikus közlés – elbeszélı, elbeszélıi nézıpont, narráció, belsı monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függı beszéd, szabad függı beszéd, reflexió drámai mőfajok – tragédia, színmő, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetıpont, megfoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai mőfajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra – költıi magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idı- és értékszembesítı, létösszegzı átmeneti mőfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi mőfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai minıségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: idımértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

95

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési idıt követıen 10-15 perc idıtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor

Szóbeli vizsga 15-20 perc

Szövegalkotási Egy nyelvi tétel feladat kifejtése

40 pont

60 pont

Egy irodalmi tétel kifejtése

50 pont

Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt valamely feladat megjelöli, szöveggyőjtemény használható. A feladatsor jellemzıi SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT 96

A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmő esszé, ismeretterjesztı céllal íródott tanulmány, publicisztikai mő egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzıinek megfelelıen – a következıkre irányulhatnak: • • • • • • • • •

a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzıi; ezek szövegbeli funkciója; a szöveg kommunikatív sajátosságai; a cím és a szöveg egészének viszonya; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerzıi álláspont azonosítása, értelmezése; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.

Feladat lehet továbbá • • •

•

vázlat, tematikai háló készítése; önálló következtetés, álláspont megfogalmazása; a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmő, vagy beszédmő megfogalmazása a mőfaji normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség mőfajainak körébıl; a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése.

A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt fı képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése a különbözı szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az elıre- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.

97

SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három, eltérı típusú, mőfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A feladatok a következık: • Érvelı fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekrıl. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztı, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezetı szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai mő, szépirodalmi mő stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezetı szöveg egészének ismeretét.) • Egy mő (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mő, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmezı bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. • Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mő, mőrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különbözı példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként a válasz mőfaji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az értékelı az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT

98

A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minısíti. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait, valamint az egyes kitőzött feladatok témafüggı, címszószerően megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. Az ettıl eltérı minden jó megoldás elfogadható. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minısíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minıségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minıségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét.

A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. Az elérhetı 60 pont megoszlása a következı: a fogalmazás tartalmi minısége: 20 pont; szerkezete, felépítése: 20 pont; nyelvi minısége: 20 pont. Az értékelı tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi minıségének pontszámát. Az adható pontszámok a következık: Tartalmi minıség: 0-5-10-15-20 pont Szerkezet: 0-5-10-15-20 pont Nyelvi minıség: 0-5-10-15-20 pont A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

A tartalmi kifejtés minıségének általános kritériumai: • a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztı szövegre vonatkoztatás; • nyelvi és irodalmi mőveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; • tárgyszerőség; az állítások bizonyítása; • problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). • világismeret, gondolkodási kulturáltság.

99

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: • a feladatban megjelölt mőfaj elemeinek való megfelelés; • a témának, a címzettnek, a mőfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelı szerkezet kialakítása; • koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és idıbeli viszonyok; logikai és jelentésszintő kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, elıre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); • arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); • az adott terjedelem megtartása. A szöveg nyelvi minıségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: • a köznyelvi norma biztos ismerete; • adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelı szókincs, hangnem, stílus; • világos és lényegre törı, szabatos elıadásmód; • gördülékeny, érthetı, mondat- és szövegalkotás; • olvasható kézírás, rendezett íráskép. HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. • Az értékelı tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhetı helyesírási hibákat aláhúzza, majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítménybıl. • Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítménybıl. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintő szóbeli vizsgája belsı, iskolai vizsga. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idı: 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. 100

A felkészülés során irodalmi szöveggyőjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggı más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. A tételsor legalább 20 nyelvi és legalább 20 irodalmi tételbıl áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelıs. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évrıl évre módosítani kell.

101

A tételek jellemzıi, összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitőzött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehetıleg hasonló nehézségőek legyenek, valamint legyen mód a sikeres felkészülésre, valamint a kifejtésre, a felkészülésre, illetve a szóbeli feleletre adható idıkeretben. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv címő fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következı témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelölésérıl – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt. A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelıen tartalmaz/hat egy megállapítást, idézetet, felvezetı gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. őrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvő szótár részletét), majd a kifejtendı feladat megjelölését. A tételben kitőzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott mőfajnak megfelelı elıadása stb.

IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom címő fejezetében foglaltak, a Szerzık, mővek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerzık, mővek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerően tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplı mővet, mőveket. A tétel tartalmaz/hat egy felvezetı nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekezı próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzımővészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd 102

közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitőzött szempontnak megfelelıen konkrét mő/vek megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely mőfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehetıvé teszi, a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzık vagy mővek közül. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya A tételek a Szerzık, mővek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerzınek, a mő/vek/nek, a tétel tárgyának megfelelı megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következık: Szerzık, mővek Életmővek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Összesen

Tételek száma 6 4 3 1 2 2 1 1 20

További szóbeli tételek kijelölésérıl – ide értve a húszon felüli tételszámot – a vizsgáztató szaktanár dönt. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és elıadásmódját értékelı pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következı általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

103

Tartalom (25 pont) Elıadásm ód (25 pont)

Megfelelı Világo Logiku Lényeg Rendszerez szóhasznál s s és at tagolás érvelés kiemelé s NyelvtaniIrodalmiKulturálistájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdag ság Memoriter

A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása Az egyes vizsgarészekbıl elért teljesítmény összeadódik, így a középszintő írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhetı.

104

EMELT SZINTŐ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintő érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési idıt követıen 20-30 perc idıtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20-30 perc

Nyelvi-irodalmi Szövegalkotási Egy nyelvi tétel mőveltségi feladatok kifejtése feladatsor 40 pont

60 pont

Egy irodalmi tétel kifejtése

50 pont

Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi mőveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását, kritikai és kreatív gondolkodását, általános tájékozottságát, szövegértelmezı és szövegalkotó képességét. Az írásbeli vizsga ennek megfelelıen nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsorból és különbözı szövegalkotási feladatokból tevıdik össze. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. A feladatsor jellemzıi NYELVI-IRODALMI MŐVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai mőhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekezı prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi mővek kijelölése esetében a szerzık általában a vizsgakövetelményekben szereplı korszakok alkotói.

105

A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különbözı történeti, mőfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzıire irányuló kérdéseket. A nyelvi, illetve irodalmi mőveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40– 60%. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három, különbözı témáról adott szempontú és mőfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. A szövegalkotási feladatok a következık: • Egy adott mő vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben. •

Érvelı szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre

•

Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott mőfajban.

A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi mővet közlı, az esszé, a kifejtés, értékelı érvelés alapjául szolgáló rövid felvezetı idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét.

Értékelés NYELVI-IRODALMI MŐVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi mőveltségi feladatsor értékelése témafüggı értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. Az értékelık a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért 106

részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minısítik a vizsgázó teljesítményét, majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. A feladattípusok pontértéke a következı: • Egy adott mő vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben (0-5-10-15-2025 pont); • Érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre (0-5-10-15-20 pont); • Egy, valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott mőfajban (0-5-10-15 pont). Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevıit. Az ettıl eltérı jó megoldás is elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelık személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthetı megítélésétıl, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthetı megközelítéstıl. A megoldás minıségének elbírálásában a következı általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minıségének általános kritériumai: • a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztı szövegre vonatkoztatás; • nyelvi és irodalmi mőveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; • tárgyszerőség; az állítások bizonyítása; • problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). • világismeret, gondolkodási kulturáltság. A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: • a feladatban megjelölt mőfaj elemeinek való megfelelés;

107

• •

• •

a témának, a címzettnek, a mőfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelı szerkezet kialakítása; koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és idıbeli viszonyok; logikai és jelentésszintő kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, elıre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); az adott terjedelem megtartása.

A szöveg nyelvi minıségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: • a köznyelvi norma biztos ismerete; • adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelı szókincs, hangnem, stílus; • világos és lényegre törı, szabatos elıadásmód; • gördülékeny, érthetı, mondat- és szövegalkotás; • olvasható kézírás, rendezett íráskép.

HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. Az értékelı tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítménybıl. • Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítménybıl.

Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintő szóbeli vizsgája külsı vizsgabizottság elıtt történik. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idı: 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc.

108

A felkészülés során irodalmi szöveggyőjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggı más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.

Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik, a vizsgázó önállóan dönt, hogy melyik tételt fejti ki. A témakörök arányát, illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. A témakörök, illetve a tételek évrıl évre változ/hat/nak. A meghirdetett nyelvi, illetve irodalmi témakörök száma legalább 24. A tételek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi, illetve egy irodalmi tételt. Az irodalmi tételekhez – a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelıen – a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel, illetve ennek felhasználásával adja elı feleletét. Konkrét szerzıkre és mővekre – a tételnek megfelelıen – a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitőzött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehetıleg hasonló nehézségőek legyenek, valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre, illetve a feleletre adható idıkeretben.

MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A 24 témakört a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv címő fejezete – Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés – alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A tételek a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelıen tartalmaz/hatnak egy megállapítást, idézetet, felvezetı gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. őrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvő szótár részletét), majd közlik

109

a kifejtendı feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. A tételekben kitőzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt mőfaj elıadása stb. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit, illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzık, mővek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 24 témakört. A tételek tehát a Szerzık, mővek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerzınek, a mő/vek/nek, a tétel tárgyának megfelelı megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következık: Szerzık, mővek Életmővek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Összesen

Témakörök száma 6 5 4 2 3 3 1 24

Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. A tétel tartalmaz/hat egy felvezetı nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekezı próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzımővészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitőzött szempontnak megfelelıen esetleg szerzı és mő megjelölését. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által

110

összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a mőre, a szerzıi életpályára jellemzı sajátosság.

Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és elıadásmódját értékelı pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következı általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik: Tartalom (25 pont) Megfelel Világ Logik Lénye Rendszer ı os us gezés szóhasz tagol érvelé kiemel nálat ás s és

Elıadás mód (25 pont) NyelvtaniIrodalmiKulturálistájékozottsá g Tárgyi tudás Gondolatgazd agság Memoriter

A vizsgázó összpontszámának kialakítása Az emelt szintő írásbeli vizsgán 100, a szóbeli vizsgán 50, így a magyar nyelv és irodalom emelt szintő vizsgáján összesen 150 pont szerezhetı.

111

Kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgyakból (A kiemelt rész emelt szintő követelmény!) A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának a szakközépiskolákban biztosítania kell a többi oktatott tárgyak közötti kiemelt fontosságát, a többieket megalapozó jellegét, a felnıtt életben a boldoguláshoz elengedhetetlen feltételét. Ezek hangsúlyozása nem csupán a tantárgyat oktatók feladata, hanem az iskolavezetés és a többi tantárgy tanáraié is, mert könnyő belátni, hogy társadalmi helyzetének megfelelı írás-, olvasás-, és beszédkészség nélkül nem boldogul, s ezért a középiskolákba is csak az ennek a szintnek megfelelt tanulókat lehetne felvenni, mivel beszédük színvonalán, ismeretén, vagyis az itt tanuló diákok képessége alapján ítélik meg az iskolát, a tanári kar egészét. Tudjuk, hogy iskolánkban igen változatos társadalmi, családi és iskolai háttérbıl érkeznek a tanulók, így az elsı év (sokszor több) az elıírt tananyag megtanulásán túl a szintrehozás (a középiskolának megfelelı szint) elérésével terhelt feladat. Ismert, hogy ezt meg kell valósítani, el kell érni, hogy az idekerülı gyerekek megtanuljanak a középiskolában megkövetelt tanulási módszer szerint és azok alapján felkészülni, tanulni, vizsgázni. A tantárgyi követelményként megfogalmazott (leírt) feladatokat ismerjük, azok alkalmazása (differenciáltan) indokolt. A hangsúlyi követelményeket mindig az osztályok tanulóinak képességei határozzák meg. Magyar nyelv és irodalom szakközépiskola 9-12. évfolyam Célok és feladatok (1) A magyar nyelv és iroda1om tantárgy biztos és állandó értékeket, és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, de a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja ez a korosztály. (2) A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét. (3) A középiskolát végzettektıl elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét. (4) Az irodalmi mőveltség elsajátítása által a diákok együttérzıvé vá1hatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, 112

meggyızıdések iránt, megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mel1ett, modellt az igényes önmőveIésre. (5) Egy olyan világban, ahol a ,,szót értés” jelentısége ugrásszerően megnıtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben; kiemelten szerepel, hogy az iskola eséIyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. (6) Célunk, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények (1) A kultúrált nyelvi magatartásra való felkészítés alapvetı követelmény. Az életkornak megfelelı együttmőködés képességét jelenti, a másként vélekedık álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését. (2) A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bıvítése. (3) A középiskola szintjének megfelelı szövegértés magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes je1entésének értelmezését. (4) A szövegalkotás folyamatos fejlesztésével egyidıben fontos sokféle lehetıség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, a személyes élmények, belsıképek felidézésére, a játékos szövegáta1akításra, tanu1mány, pályázat alkotására. (5) A tanulási képesség feilesztésének fontos területe a kapcso1atteremtés, együttmőködés a társakkal, szövegge1, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövege1emzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés alkalmazása. (6) A rendszeres könyvtári munka mellett a különféle információhordozók használata kreativitással és önállósággal igazítsák el a tanulókat az információk vi1ágában. (7) Alapkövetelmény a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelensegek önálló fe1ismerése, tudatos a1ka1mazása. (8) Az anyanyelvi mőveltség fontos összetevıje a tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, rokonságáról; történetének fıbb korszakairól. (9) Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak vizsgá1ata, milyen hatása és olvasatai voltak a mőnek a maga korában, mik az 113

érintkezési pontjai a kortársak mőveivel, milyen a megíté1ése az utókorban. (10) Az irodalmi mőveltség elsajátítása elsısorban képesség a mővek je1entésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértése, a tanult fogalmak használata szóban és írásban. Idetartozik az alapvetı korstílusok és mőfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költó pályaképének életútja, fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költıi portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítóje a fo1yamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekrıl, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. (11) A magyar nyelv és irodalom tanítására jelentıs szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fej1esztésében. Az irodalmi mővek feldolgozása növeli a fogékonyságot az igazságra, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derőre, a szépségre. 9. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 37, irodalom: 111) Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás (1) A kommunikáció tényezıirıl és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása. (2) Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs mőfajok alkotása szóban és írásban. (3) Az irodalmi mővekben jelentkezı kommunikációs zavarok, ill. ezek ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. (4) A testbeszéd (nem nyelvi kifejezıeszközök) értelmezése. Szövegértés (1) Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. (2) A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata. (3) Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetbıl, illetve a szöveg sajátos szervezettségébıl adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. (4) Legalább egy mő elemzı bemutatása, mőértelmezések. 114

(5) Gyakorlatok a köznyelvitıl elütı (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezető) szövegek megértésére. Szövegalkotás (1) A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelı szabatos szövegalkotás. (2) A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. (3) Különbözı nézıpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalása különféle mőfajokban. (4) Kreatív gyakorlatok az ,,alkotótárs” helyzetébıl, mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából. Szereplık — drámai szituációhoz kötıdı — feltételezhetı gondolatainak megfogalmazása. (5) Rendezıi utasítás írása.

Tanulási képesség (1) Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegrıl, elıadásról. (2) Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztı, értekezı szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. (3) Az iskolában tanult anyag kibıvítése önálló könyvtári kutatással, CD kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete (1) A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi szintő megnevezése. (2) Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. (3) Különféle tartalmú gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával.

115

(4) A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. (5) A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. (6) A helyesírás értelemtükröztetı lehetıségeinek ismerete és felhasználása. (7) A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek elıadásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata (1) Az irodalom, mint valóságmodell és teremtett világ. (2) Az élmények, érzelmek, jelentések közvetítése az egyének és a közösség számára. (3) Kapcsolatteremts a tananyag és a tanulók életproblémái között. (4) Elvárás a mővek tágabb kontextusban való látása, a magyar irodalom néhány jelentıs témájának, kapcsolódási pontjának felismerése. Irodalmi mőveltség elsajátítása (1) Képesség a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, elemeinek megértésére, megfogalmazására szóban és írásban. (2) Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése. (3) Tájékozottság a magyar irodalom történetében; az alapvetı korstílusok és mőfajok ismerete. (4) Néhány klasszikus magyar író, költı pályaképének, életútja fontosabb álllomásainak bemutatása. Az ítélıképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység (1) Feladat a logikus gondolkodás képességének növelése, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése. (2) Irodalmi mővek feldolgozásánál a vélemények megbeszélése, erkölcsi, érzelmi konfliktusok felfogása.

Magyar nyelv Témakörök, tartalmak A tömegkommunikáció (1) A kommunikációs folyamat tenyezıinek és funkcióinak áttekintése. 116

(2) Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó müfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos es különbözı jellemvonásai. A nyelvtani szintek grammatikája (1) Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel, rag — kapcsolódásuk es változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. (2) Mondattan a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje (1) A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. (2) A szöveg felépítése, a szövegegységek. (3) A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. (4) A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. (5) A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szöveg jelentése (1) A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. (2) Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. (3) A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Helyesírás (1) A szöveg központozása. (2) A magyar helyesírás alapelvei. Könyv- és könyvtárhasználat Témafeldolgozás különbözı — verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Fogalmak

117

(1) A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztı mőfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. (2) Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek. (3) Központozás: gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosvesszı, idézıjel szerepe.

Anyanyelv és Kommunikáció Nyelvi elıkészítı évfolyam A tantárgy tanulásának célja: Az általános iskolában tanult, a mai magyar nyelv szakszerő, árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek rendszerezése, elmélyítése, alkalmazása. A kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése. Olyan korszerő ismeretek elmélyítése, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A magyar nyelv kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, hogy a nyelvnek anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza sportoló tanítványaink sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét. Éves óraterv: Idıkeret: 74 óra (2 óra/hét) Témakörök Tananyag Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek Anyanyelvünk A magyar nyelv. A magyar anyanyelvőek A beszéd és a nyelv. közösségének feladatairól, Anyanyelvünk zenéje. kötelezettségeirıl szóló ismeretek, a beszéd és a nyelv kapcsolatrendszerérıl és különbözıségérıl szerzett tudás beszélgetés formájában történı rendszerezése, a szövegfonetikai eszközök alkalmazása páros munkában, szövegfeldolgozás 118

A kommunikáció

segítségével. A mindennapi kommunikáció során törekvés a hangsúly, a hanglejtés, a hangerı, a beszédszünet, a beszédtempó helyes megválasztására. A kommunikáció Definíciómagyarázat, szótár kifejezés értelmezése. használatával. A feladó, A kommunikációs címzett, kód, valóság, folyamat tényezıi. ismereteink, üzenet, kapcsolat, csatorna, beszédhelyzet, a kommunikációs folyamat tényezıinek alkalmazása szituációs formában. A kommunikációs A kommunikációs megnyitó kapcsolat. formák szokásainak, szabályainak megismerése irányított vázlattal, megegyezésjáték formájában. A tanult szabályok betartásával különbözı szituációkban alkalmazni tudja a kapcsolatteremtés alábbi formáit: köszönés, a megszólítás, a bemutatkozás, a bemutatás, a kérés, tudakozódás. A kommunikáció jelei. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelekkel történı megismerése megfigyelési feladatokkal. A kommunikáció nyelvi A nyelvi jelek szerepének jelei. megismertetése irodalmi szöveg feldolgozásával. Nem nyelvi jelek a A nem nyelvi jelek (a szóbeli hangjelek, tekintet, arcjáték, kommunikációban. taglejtések, testtartás, térköz, külsınk, a csend), Nem nyelvi jelek az szerepének megfigyeltetése írásbeli kommunikációs kommunikációban. 119

helyzetgyakorlatok alkalmazásával. Az íráskép, a szöveg külalakjának, a margó, a szóköz, a bekezdés fontosságának bemutatása hivatalos levél elemzésével. Plakátkészítés, különös tekintettel a szöveg képére. Az egyirányú és Szöveg feldolgozása kétirányú kiscsoportokban az egy- ill. kommunikáció. kétirányú kommunikáció sajátosságainak figyelembevételével. Monologikus, dialogikus szövegrész keresése ajánlott irodalmi mőbıl. A közvetett és közvetlen Tankönyvi szöveg kommunikáció. feldolgozása páros munkaformában. Az életbıl vett példák segítségével egyénileg és párban történı bemutatása és felismerése és alkalmazása. A jegyzetelés. Ismeretterjesztı szöveg felhasználásával önálló munkavégzés. A vázlatírás. Lényegkiemelés különbözı sport témájú mővek részleteinek felhasználásával. Fogalmazási ismeretek Összefüggı szöveg alkotása felelevenítése. a tanult mőfajok körébıl. A felelet és a A sikeres felelet és beszámoló. beszámoló titkának elsajátítása saját és mások szóbeli megnyilvánulásainak elemzésével. Próbafelelet kedvenc és a legkevésbé kedvelt anyanyelvi témakörbıl. Vázlat formájában a különbözı beszámoló fajták 120

A kiselıadás.

A hozzászólás és a felszólalás.

Hangtan

A hangok világa. A beszéd hangjai. Hogyan képezzük a hangokat? A hangok csoportosítása. A magánhangzók. A magánhangzók sajátosságai. A magánhangzók kapcsolódásának törvényei. A mássalhangzók. A mássalhangzók sajátosságai. A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei.

Helyesírás

A magyar ábécé. A betőrendbe sorolás. Az elválasztás. A helyesírási alapelvek.

121

jellemzıinek bemutatása. A kielıadás készítéseinek lépései szakirodalom feldolgozásával. Kiselıadás közösség elıtti bemutatása irodalmi mő feldolgozásával. Az egymással rokon szövegtípusok megismerése parlamenti közvetítések megfigyeltetésével. A megismert két megnyilatkozási forma alkalmazásának gyakorlása különbözı témakörökben. A helyes beszédlégzés elsajátítása gyakorlatok segítségével. A hangképzésben résztvevı szervek (beszélıszervek) mőködésbeli funkcióinak vizsgálata ábrák segítségével. A hangképzés folyamatának megismerése egyéni feldolgozásban. A hangok csoportjainak, azok sajátosságainak ismerete szakirodalom alapján. A magán- és mássalhangzótörvények felidézése csoportos feldolgozásban. Helyes, tudatos légzéstechnika alkalmazása, helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A magyar és az idegen betőkkel kibıvített telje ábécé ismerete táblázat készítésével. A betőrendbe sorolás szabályainak elsajátítása, az egyszerő- és összetett szavak elválasztásának

Szótan

Szófajtan

különbözıségei, az igekötıs igék elválasztásának szabályai. A helyesírási alapelvek alkalmazásának szabályrendszere a Magyar Helyesírási Szótár alapján. A szó alakja és Gyakorlottság szerzése a jelentése. szavak jelentésviszonyainak Az egyjelentéső és ismeretében tankönyvi többjelentéső szavak. szöveg feldolgozásával, az Az azonos alakú szavak. egynyelvő szótárak, A hasonló hangzású diákoknak szánt szavak. kézikönyvek használatával. A rokon értelmő és ellentétes jelentéső szavak. A hangutánzó és hangulatfestı szavak. A szólás, szóláshasonlat, közmondás szállóige, találós kérdés. A szavak szerkezete. Önálló alapszófajok: A szavak szófaj szerinti ige, fınév, melléknév, csoportosításának ismerete számnév, határozószó. nyelvtani táblázatok Helyettesítı használatával. A szavak alapszófajok: névmások. szófaji csoportokba Igenévi alapszófajok: sorolásának, ismerete, a fınévi, melléknévi, szófaji kategóriák pontos határozói. meghatározása, a több A viszonyszók: névutó, szófajúság felismerésének névelı, kötıszó, gyakorlása feladatlapok igekötı, segédige. használatával. A mondatszók: A szavak csoportosítása módosítószó, indulatszó egyéni munkavégzéssel a négy szempont figyelembe vételével: a szavak szótári jelentése. a szavak alaki sajátosságai (milyen toldalékok járulhatnak hozzájuk). a mondatban betöltött 122

Mondattani ismeretek

szerepük (milyen mondatrészek lehetnek, ill. milyen mondatrészek kapcsolódhatnak hozzájuk) a szövegbeli szövegszervezı szerepük. A mondatok fajtái a A mondatok kommunikációs csoportosításának ismerete tartalom és szándék szakirodalom szerint. feldolgozásával, a A mondatok mondatfajták felismerése, csoportosítása szerkezet meghatározása, jellemzése szerint. teszt feladatokkal. Mondat Az egyszerő mondat. átalakítási gyakorlatok Az összetett mondat. végzése alapszöveg A többszörösen alkalmazásával. Fı- és összetett mondatok. mellékmondat Az alárendelı összetett meghatározása, ezek mondatok. sorrendjének lehetséges A mellérendelı összetett változatai szakirodalom mondatok. feldolgozásával. Az alá- és A többszörösen mellérendelıi összetétel összetett mondatok. típusai, elemzésének ismérvei: ábrák, jelek használatával.

Követelmények: Tisztában van az anyanyelv összetartó erejével. Tudja, hogy anyanyelvünk nélkül nem lennénk képesek ismereteket szerezni a világról, nem tudnánk másoknak továbbadni. Tudja, hogy a magyar anyanyelvőség az egész magyar nemzethez való érzelmi kötıdést, a haza szeretetét is jelenti. Tudja, hogy a beszéd során fokozatosan, napról-napra tárulnak fel a nyelv szabályai, hogy milyen szavakból, hogyan kell fölépíteni a mondatokat, mit kell ahhoz tenni, hogy megértessük magunkat és mások is megértsenek bennünket. Irodalmi példák győjtésével bemutatja, hogyan vélekednek nagyjaink az anyanyelvrıl Meg tudja magyarázni a kommunikáció kifejezés fogalmát. Tudja a kommunikációs folyamat tényezıit és képes feladatuk bemutatására. Használni tudja a mindennapi kommunikáció során használható nyelvi és nem nyelvi jeleket. Képes a fogalmazáskészítés lépéseinek betartásával a tanult írásbeli mőfajok megformálására irodalmi mő alapján.

123

Tudja elmondani a hangképzı szerveket, rajzos illusztráció segítségével mutassa be a levegı útját a tüdıtıl az ajkakig. Ismerje pontosan a hangok csoportosításának szempontjait, magán- és mássalhangzó törvényeket. Példák segítségével legyen képes ezek bemutatására. Legyen képes az írás- és szóbeli szövegalkotáshoz kötıdı nyelvhelyességi tudnivalók alkalmazására a beszédben és az írásban. Legyen képes a helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának tudatos alkalmazására a mindennapi írásbeli kommunikációban. Nyelvileg igényes minta követése a szóbeli kommunikáció során. Törekvés kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására, nyelvhelyességi problémák önálló megoldására (szóban és írásban egyaránt). Szerezzen gyakorlottságot a helyesírási kézikönyvek használatában. Legyen képes a szavak jelentéstani csoportosítására, meg tudja nevezni azokat, ismerje szerepüket, funkciójukat. Legyen képes a szavak jelentésére vonatkozó kreatív írásbeli feladatok megírására egyénileg, páros és csoportmunkában. Ismerje fel a nyelvi egységek szerkezeti összefüggıségeit, különbözıségeit. Tudjon önállóan komplex mondatelemzést végezni. Ismerje a nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepét. Beszélı Magyarország: Nyilvános beszéd Célok, feladatok A tanulók szóbeli kifejezıkészségének, kommunikációs készségének fejlesztése, a megnyilatkozás bátorságának növelése. Beszédtechnikai ismeretek nyújtása. A helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés gyakoroltatása. A beszédhibák, hangképzési hibák javítása. A nyelvi gátlások oldása, az önbizalom erısítése. A nyelvi illemtan tudatosítása. Az udvarias nyelvi magatartás gyakoroltatása különbözı élethelyzetekben. Alapvetı retorikai ismeretek nyújtása, hogy a beszélgetések, eszmecserék során legyenek képesek a tanulók állásfoglalásra, saját véleményük nyelvileg helyes megfogalmazására, megvédésére, ítéletalkotásra. Tudjanak meggyızıen, logikusan érvelni, higgadtan, udvariasan vitatkozni a magánéletben és a közéletben egyaránt! Ismerjék meg az alapvetı beszédmőveket (társalgás, vita, felszólalás, hozzászólás, megbeszélés, ünnepi beszéd, köszöntı, elıadás, riport, interjú, felvételi elbeszélgetés)! A beszédmővek megalkotásának gyakorlása szituációs játékok, kreatív gyakorlatok révén. Tudatosítani kell a beszédet kísérı nem nyelvi jeleket (testbeszéd, mimika, emblémák). Meg kell tanítani a memorizálás helyes módszereit. Fejlesztési követelmények – belépő tevékenységformák A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. Az életkornak megfelelıen fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttmőködés képességét jelenti, a másként vélekedık álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok felismerését és képességet a feloldásukra; kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok felismerésében. A verbális és nem verbális kifejezıeszközök sikeres összehangolása, megfelelı stílus, magatartás a magán és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. Szövegértés – szövegalkotás Folyamatos fejlesztése, beszédmővek szerkesztése, elemzése révén. Az érvelés, meggyızés technikájának megtanítása, gyakoroltatása. Egyéni stílus. A tanulási képesség fejlesztése 124

A problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése. Az indukció, a dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Ítélıképesség, önismeret, kritikai érzék fejlesztése. A 9. évfolyam évi órakerete: 37 óra Az évi órakeret felosztása: - Új ismeretet közlő : 10 óra - Gyakorló (szituációs játékok, kreatív gyakorlatok: 23 óra - Rendszerező, összefoglaló, ellenőrző 4 óra Az oktatás eszközei: Raátz J.: Nyelvi-kommunikációs tankönyv 9. (megfelelő fejezetei) Montagh I.: Beszédtechnika

Témakörök A beszéd- nyilvános beszédtechnika

Tartalmak beszéd

Alapvető retorikai ismeretek

Fogalmak:

– A kommunikáció tényezői, célja, típusai. Az élőbeszéd jellemzői. A beszédtechnika alapjai : beszédlégzés, hangindítás, helyes hangképzés A mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, hangerő, beszédszünet. Hangképzési hibák, beszédhibák. A beszédet kísérő nem nyelvi jelek típusai: akaratunktól független, tudatosan alkalmazott, a hangjelek, a tekintet, az arcjáték, a gesztus, a testtartás, a térköz, az emblémák, a csendes kommunikáció. A kommunikációs kapcsolatok, kapcsolatfelvétel, köszönés, bemutatkozás, bemutatás, a megszólítás. A kapcsolat tartása és lezárása. A felolvasás szabályai. A retorika fogalma, a meggyőző érvelés. Az érvelés technikája, érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különböző beszédművekben. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A beszédművek fajtái, funkciói, részei. A társalgás, a felszólalás, a hozzászólás, a vita, a riport, az interjú, a felvételi elbeszélgetés. A memorizálás menete: szövegértelmezés, tanulás gyakorlás Kommunikáció, retorika, mimika, gesztus, testtartás, emblémák, bizonyítás, cáfolás, alkalmi beszéd, szónoklat, köszöntő, felszólalás, hozzászólás, vita, előadás,

125

megbeszélés, riport, interjú.

felvételi

elbeszélgetés,

Tanulásmódszertan Célok és feladatok A tanulási képességek fejlesztésére minden iskolatípusban és minden életkorban különös gondot kell fordítani, mert olyan általános eszköztudást ad, amely minden tantárgy eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen föltétele. Viszonyformálás A tanulás-tanítás folyamata egy kölcsönhatás rendszer, melyben a diák a tanároktól és társaitól, a tanár a diákoktól és tanártársaitól tanul. A tanulást, mint a szocializációs folyamat részét, jellemzőjét értjük, mely verbális és nonverbális csatornákon keresztül az érő, változó személyiséget folyamatosan alakító interakciók összessége. Emberi kapcsolatok rendszerében értelmezve a tanítás egy segítő kapcsolat. A kölcsönös elfogadás és a kölcsönös tisztelet az alapja. A segítő (tanár) és a segített (diák) kapcsolata egyértelműen meghatározott: bizalomra, őszinteségre épül, a szereteten, elfogadáson alapul, tartalma a közös tanulás. A tanulás alfája és omegája a tanuláshoz (szélesebb értelemben az iskolához) való pozitív érzelmi és értelmi viszonyulás. A viszonyformálás céljának megvalósítása során tehát a következőkkel szükséges foglalkoznunk: -

a tanulás és élet perspektívái; egyéni felelısség a tanulásban; belsı lendület megszerzésének akadályai és lehetıségei.

Képességfejlesztés A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése nélkül nem lehet és nem érdemes tanulási technikákkal foglalkozni. Noha az alapképességek folyamatos - 6 és 18 éves kor közötti - fejlesztése a közoktatás legfontosabb kérdése, a tantárgyi ismeretek átadásának tantervi kényszere ezt általában véve háttérbe szorítja. A tananyag-centrikus tanítás során többnyire a képességek spontán fejlődésében bízik a tanár, ez azonban nem következik be. Alapképességnek tekintendő, a koncentrációs képesség, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezés, a gondolkodás, az ismeretek világában való tájékozódás képessége. Valamennyi átgondolt - intenzív és folyamatos - fejlesztését meg kell terveznünk a középfokú oktatás teljes tartalmára, külön kiemelve az iskola kezdésének időszakát. A tanulási képesség fejlesztése során három lépés követi egymást: - az alapképességek színvonalának fölmérése; - képességfejlesztés célzott foglalkozásokon; - az alapképességek fejlesztése a tantárgyak tanítása során. A tanulók ismerjék meg, hogy a szellemi képességek fejleszthetık, és a tanulási képesség alakítható, megmunkálható, a tanulás számos összetevıje tanítható, hogy a tanulás nem kényszer, hanem izgalmas felfedezés, valódi kihívás. Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása

126

Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a különféle tanulási technikák használatával hatékony, időtakarékos, szórakoztató és örömteli tanulásra nyílik meg a lehetőség. Cél egyebek között a pozitív énkép és a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása, az eredményes tanulás esélyét növelő személyiségjegyek erősítése, a személyiség építése , tanulási szokások kialakítása, az empatikus képesség és az érzelmi intelligencia fejlesztése. A tanulásnak azokkal a mesterfogásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a hatékony, gazdaságos és eredményes tanulást lehetővé teszik. Konkrét módszerekről, eljárásokról, algoritmusokban is leírható technikákról van itt szó, melyeket be kell mutatnunk, ki kell próbáltatnunk és be kell gyakoroltatnunk. Ezek egyaránt vonatkoznak a figyelem, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezet, a gondolkodás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek saját tanulási módszerének kialakulása. A cél megvalósításának útja: - tanulási módszerek, eljárások, technikák bemutatása; - kipróbálás, begyakorlás a sikeres elsajátításig; - használatbavétel, naponkénti alkalmazás. Belépő tevékenységformák Az általános iskolában osztályfőnöki órán tanultak bővítése. Az ön-és társismeret képességének fejlesztése. Ismeretek gyűjtése könyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból, elektronikus médiából. A különböző élethelyzetek értékelése a tanult pszichológiai alapfogalmak alapján. A tanuláshoz való tudatos viszonyulás fejlesztése. Könyvtár- és dokumentum használati ismeretek nyújtása; továbbá a dolgozat-, a kiselőadás-, a beszámoló készítés és a prezentáció technikájának elsajátítása. Követelmények a programmodul elvégzése után: A tanulás tanítása során felmerülő követelményeket, mint reményteli várakozásokat kell megfogalmaznunk, melyek megvalósulása mind a gyerekeknek, mind a tanító tanároknak örömet okoz. Így a követelményeket nem a kell, hanem a lehet szellemében érdemes megfogalmaznunk. Nem előírást kell adnunk, hanem várakozást kell keltenünk a gyerekekben önmaguk, fejlődésük iránt. Ezért érdemes erőfeszítéseket tenni. Elvárhatjuk és elvárhatják maguktól a változást -mértékül elsősorban önmagukat tekintve- azaz önmagukhoz mért változást helyezve a megnevezett célokban: - a tanuláshoz való viszony átfordulását, a tanulási kedv felébredését; - előrehaladást az alapképességekben: - a figyelmi képesség tartósságának és mélységének növekedését, - a szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség árnyaltabbá válását, - az olvasás sebességének és a szövegfelfogás mértékének fokozódását, - az emlékezeti munka javulását, - a probléma-helyzetekben való gondolkodás képességének fokozódását, - a tájékozódó képesség csíráinak kialakulását; - a tanulási módszerek, tanulási technikák, technológiák elsajátítását valamennyi képességterületen Tananyag 1. Mire való az iskola? - Jó és rossz élmények az iskolában

127

-

Iskolai éveim története Iskola és család Iskola tegnap, ma és holnap Nehézségek a tanulásban A jó tanár és a jó diák Iskolatársak és a tanulás, a tanulás mestersége

2. Tanulási szokások, a tanulás körülményei és feltételei - Tanulási módszerem, tanuláshoz való viszonyom, tanulási szokásaim - Jó szokások, rossz szokások - Tanulás csoportban, az iskolai órán - egyéni tanulás, otthon - Munkarend, napi ritmus, új szokásrend, elhatározások - Munkakörülmények az iskolában, otthon - Tanulósarok, íróasztal - Rend, rendezettség, rendszeresség - Zajok és csönd tanulás közben , megvilágítás, fény - Testhelyzet tanulás közben, tanulásra alkalmas fizikai, lelki és szellemi állapot - A pihenés módszerei, lazító és aktivizáló testi gyakorlatok - Befogadói magatartás, nyitottság, szabadság - Tehetség, képességek, önismeret, önbizalom - Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, külső és belső hajtóerők - Az akarat szerepe a tanulásban 3. A koncentrációs képesség fejlesztése - Környezetünk észlelése - A figyelem iskolázása - Egyirányú figyelem, figyelemmegosztás - Koncentrációs gyakorlatok - Megfigyelési gyakorlatok - Aktivitás és passzivitás a tanulás során - Tanulás teljes belemerüléssel 4. Kifejezőképesség beszédben, írásban - "Hatalmas fegyver a szó" - A beszéd technikája - A helyes beszédlégzés - Artikulációs gyakorlatok - A szókincs fejlődése és fejlesztése - Idegen szavak használata - Szereplés, beszédhelyzet, lámpaláz - A felelet, mint műfaj - Témaismertetés, kiselőadás, beszédgyakorlatok - Íráskép és személyiség - Az írás megformáltsága: forma és tartalom, írásgyakorlatok 5. Hangos, kifejező olvasás , néma, értő olvasás, olvasásfejlesztés számítógéppel - Olvasás és beszéd, felolvasás - Beszédtechnikai eszközök használata - Felolvasás felkészülés után

128

-

Ismeretlen szöveg olvasása (blattoló olvasás) Saját szövegek felolvasása, meseolvasás, mesemondás Olvasási készség, olvasói típusok, olvasási szokások, olvasási cél Előregondolkodás, címmeditáció, tájékozódás Dinamikus olvasás, szövegértési gyakorlatok Olvasástechnikai gyakorlatok Az olvasás szellemi tényezőinek fejlesztése

6. Az emlékezet fejlesztése - Spontán és szándékos emlékezet - Megértés és emlékezés, felejtés - Emlékezési típusok - Memoriterek tanulása - Az ismétlés szerepe az emlékezésben - A próbafelmondás - Módszerek az emlékezet erősítésére, a lényeg megragadása - Kulcsszó keresés, vázlatkészítés - Írott szöveg jegyzetelése - Elhangzó szövegjegyzetelés - Emlékeztető, kivonat készítése 7. Gondolkodás fejlesztése - Értelmesség, intelligencia - Tanulás és gondolkodás - Gondolkodási szokások, gondolkodási sémák - Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás - A logika elemi szabályai - A gondolkodás kultúrája és perspektívája - Érvelés, bizonyítás, vitaeremtő képzelet 8.Tájékozódás a tudás világában - Értékrend, ítéletalkotás - család, iskola - Információk feldolgozása, kezelése - Válogatás, választás az információáradatban - Az írott sajtó, rádió, televízió, videó, film - Könyv- és könyvtárhasználat A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival A tanulás tanítása minden tárgy tanulásához szükséges, ezért minden tantárgy tanításával és azok minden témájával összefügg. Annak a lehetőségét kell megtalálniuk a közismereti és szakmai tárgyakat tanító tanároknak, hogy képesek továbbépíteni azt, amit a gyerekek a tanulásmódszertan órákon megismertek: hogyan lehet érdeklődésüket, érdekeltségüket, tanulási kedvüket felszítani és fenntartani, alapképességeik fejlődéséhez időt és teret teremteni, jó szokásaikban, tanulási módszereikben megerősíteni őket. A kapcsolat tehát a tanulásmódszertan és más tárgyak között elsősorban módszertani: a tanulás tanításával elkezdődik a gyerekek átgondolt fejlesztése, ezt kell továbbvinni a tantárgyi tanítás során. Ez csak úgy lehetséges, ha a tanításban szemléletváltozás és módszerváltozás történik: a fő feladat nem a tananyag átadása, hanem a gyermeki

129

személyiség fejlesztése. Ez természetesen a tananyag átadásának folyamatában valósul meg, de olyan módon, olyan módszerekkel, amelyek mind az alapképességek folyamatos fejlődését, mind a tananyag átélhetőségét lehetővé teszik. A tanulás tanításával való foglalkozás mintegy előiskolája ennek a tanítási szemlélet- és módszerváltásnak. Az értékelés módja A tanulók munkájának értékelésében legnagyobb jelentősége az azonnali szóbeli visszajelentéseknek van, amely a tanár fejlesztő-segítő szerepéből következik. Az értékelést nem szoríthatjuk osztályzati kategóriákba, nem osztályozunk, így elkerüljük az osztályozás negatív hatásait, és a gyerekek figyelme saját fejlődésükre irányulhat, nem a jegyekre. A szorongás, a "teljesítményfrász" olyan jelenségek, amelyek jelentősen csökkentik a tanulók primer motivációjának kialakulását, gyakran járnak negatív érzelmekkel. A gyerekeknek azt kell átélniük, hogy tehetnek valamit saját előmenetelük érdekében. Meg kell tanítanunk őket az osztályozás nélküli önértékelésre. A folyamatos szóbeli értékelés mellett szöveges, írásbeli értékelőt is írunk. Ebben elemezhetjük a gyerekek munkáját, hogyan dolgoztak, mire jutottak, milyen produktumokat készítettek, hogy fejlődtek képességeik, hogyan feleltek meg az előre ismertetett követelményeknek, milyen további tennivalók szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük jó irányba haladjon. Az értékelés az alapja a további tennivalók személyes megbeszélésének, megtervezésének. Eszközök, segédanyagok: Videofilmek, önismereti tesztek, olvasmányok, tömegkommunikációs eszközök. Ajánlott irodalom: Horányi Katalin: Tanuljunk tanulni Magyar Könyvklub Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan Metódus-Tan Bp. 2005. május 4.

Mezı Ferenc: A tanulás stratégiája Pedellus 2002

Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam Irodalom Témakörök, tartalmak Szerzı — mő — befogadó (1) Mőelemzés és mőértelmezés verses és prózai mővek kreatív feldolgozásával. Mítosz és irodalom (1) Mitológiai történetek. 130

(2) Egy jellemzı részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából. (3) A görög dráma: Szophoklész egy drámarészlete. A Biblia és hatása az irodalomra (1) Részletek az Ó- és Újszövetségbıl. (2) Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar irodalomban. A középkor irodalma (1) Néhány szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból (1) Janus Pannonius és Balassi Bálint költıi portréja. Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból. A magyar barokk irodalomból (1) Zrínyi Miklós és a barokk eposz. (2) Egy részlet Pázmány Pétertıl (vagy) Mikes Kelementıl. Az európai színház történetébı1 (1) Shakespeare drámái, egy mő feldolgozásával. Fogalmak (1) Mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás. (2)Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, legenda. novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai mőnem, késleltetés, katarzis, kardal. (3) Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, idımértékes verselés; értelmezés, érték, értékelés. Memoriter (1) Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (néhány vers, prózarészlet vagy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. 131

Szerzık és mővek (1) Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; egy jellemzı részlet az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus Pannonius egy verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem — néhány részlet; egy részlet Mikes Kelemen mővébıl; Szophoklész, Shakespeare egy drámája. Nyelvtan

A tömegkommunikáció (1) A kommunikációs folyamat tenyezıinek és funkcióinak áttekintése. (2) Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó müfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai.

A nyelvtani szintek grammatikája (1) Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel, rag — kapcsolódásuk es változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. (2) Mondattan a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. Helyesírás (1) A szöveg központozása. (2) A magyar helyesírás alapelvei. A továbbhaladás feltételei 132

(1) Kellı tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. (2) A tömegkommunikáció gyakori mőfajairól, eszközeikrıl és hatásukról szerzett alapvetı ismeretek birtokában véleményalkotás. (3) Jártasság szövegelemzı eljárásokban. A szöveg szerkezetének, témahálózatának felismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. (4) A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos fogalmazás. (5) Kreatív szövegalkotás: a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából. (6) A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. (7) A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvetı helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése. (8) Jártasság a könyvtár használatában. (9) Epikai, drámai, lírai formák és a tanult mőfajok azonosítása. (10) Az ütemhangsúlyos és az idımértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvetı versforma ismerete. Az olvasott mővek elhelyezése a korban.

10. évfolyam Irodalom Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás (1) A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. (2) A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mőfajú szóbeli megnyilatkozással különbözı kommunikációs helyzetekben. (3) Szónoklat, alkalmi beszéd elıadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. (4) Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérı vélemény összevetése.

133

(5) Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés (1) A szövege1emzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. (2) Szövegek mőfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek felismerése és értelmezése. (3) Különbözı korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik felismerése. (4) Irodalmi szövegek feltételezhetı hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. (5) A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözı stílusrétegek és a közöttük lévı viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mő szövegének részleteiben. Szövegalkotás (1) Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. (2) Hivatalos írásmővek (meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzıinek ismerete és önálló szövegalkotás e mőfajokban. (3) Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). (4) Egyszerőbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak mővészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrıl. (5) Önálló mőelemzés készítése elıre megadott szempont szerint. Tanulási képesség (1) Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. (2) Az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetıségekkel. (3) A megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb

134

bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. (4) Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete (1) A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelıen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. (2) Közéleti és hivatalos írásmővek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mőfaji jellemzıinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). (3) Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. (4) A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mővekben, értekezı prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibıvítése: a tanulmányokban elıforduló nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak helyesírásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata (1) Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról, a szerzı, a mő, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. (2) Néhány alapmő kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. (3) A korabeli társmővészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetı példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák (1) Az újonnan szerzett mőfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mőértelmezésben. (2) A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. (3) Az olvasott mővek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. 135

(4) A tanult epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözı szövegelemzı eljárásokkal, mőfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység (1) A tanult epikus és drámai mővekben a szereplık rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. (2) A mővek szereplıit vezérlı értékek és viselkedési minták azonosítása. (3) Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. Témakörök, tartalmak Írók, költık, irányzatok Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Voltaire: Candide, Rousseau: Emil…, Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc egy-egy mőve. Voltaire, Rousseau, ill. Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc szerepe a felvilágosodás irodalmában. (2) Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Katona József (1) Bánk bán — mőelemzés és értelmezés. Romantika a világirodalomban (1) Két epikai mő vagy mőrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. Két mő és két mőrészlet. Négy vers (Byron, Keats, Stelley). A magyar romantika irodalma (1) Kölcsey Ferenc alkotói portréja, a Himnusz és két verse, részletek értekezı prózájából vagy egy beszédébıl. Három portré (1) Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde; 136

(2) Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Petıfi Sándor (1) Jellemzı mőfajok, témák Petıfi életmővében, teljes mővek és részletek feldolgozásával, a korábban tanultakkal együtt. Arany János (1) Jellemzı mőfajok, korszakok az életmőben, a korábban tanultakkal együtt. Fogalmak (1) Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegezı vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mőfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek. Memoriter (1) Teljes mővek vagy részletek szöveghő felidézése (vers, prózarészlet és drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Szerzık és mővek (1) Berzsenyi Dániel: A közelítı tél és más mőve; Csokonai Vitéz Mihály versei; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekezı prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat és további versei, Petıfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még néhány lírai verse, Arany János: Toldi estéje és néhány verse, két balladája, például Letészem a lantot, A lejtın, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; két epikai mő vagy mőrészlet a 19. század elsı felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin mőveibıl.

137

A továbbhaladás feltételei (1) A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellı tempójú, olvasható, rendezett írás. A mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. (2) Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása definíció, magyarázat, egyszerőbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. (3) Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett mővek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. (4) Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetése.

Magyar nyelv

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje (1) A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. (2) A szöveg felépítése, a szövegegységek. (3) A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. (4) A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. (5) A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szöveg jelentése

(1) A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális 138

jelentés. (2) Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. (3) A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Nyelvváltozatok (1) Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. (2) A nyelvváltozatok eltérı kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. Szövegtípusok (1) Elbeszélés, leírás, levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és rendszerezése. (2) A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különféle szövegfajtákban. (3) Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz. Helyesírás (1) A nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak írásmódja. Könyv- és könyvtárhasználat (1) Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok. (2) Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. (3) A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak (1) Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek. (2) Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok. Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. (3) Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, elıadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz.

139

11. évfolyam Irodalom Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás (1) Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. (2) A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékő szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés (1) Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. (2) Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. (3) 20. századi mővek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. (4) Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. (5) Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás (1) Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. (2) A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mőfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. (3) Lényegre törı, világos felépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében.

140

(4) Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. (5) Önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. (6) Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözı nézıpontból, illetve különféle címzetteknek. (7) Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. Tanulási képesség (1) Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. (2) Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. (3) A hosszabb felkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. (4) Az ismeretterjesztı (például mőelemzı, mőve1ıdéstörténeti, mővészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselıadás, hozzászólás formájában. Irodalmi kifejezésformák (1) A hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepe. (2) Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. (3) A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmővekben, az egyes alkotásokban. (4) Stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). (5) Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzı vonások, jellegzetes mőalkotások társítása.

141

Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság (1) Jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. (2) Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. (3) Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmővek alakításában. (4) Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az é1etmővekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. (5) Az értékek átrendezıdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mő alapján következtetések megfoga1mazása. (6) A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszinőségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséból néhány következtetés megfogalmazása. Témakörök, tartalmak Madách Imre (1) Az ember tragédiája — mőelemzés, értelmezés. Világirodalom —széppróza, líra, dráma (1) Mővek, mőrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. (2) Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete. (3) Csehov vagy Ibsen egy drámája; és két vers a korszak lírájából. Portrék a magyar szépprózából (1) Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regényrészlete, vagy novellája. A magyar századvég irodalma néhány szemelvény alapján. Ady Endre

142

(1) Jellemzı témák, korszakok az életmőben, legalább nyolc mő, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mő. Portrék a nyugat elsı nemzedékébıl (1) Karinthy Frigyes két mőve (legalább egy szépprózai alkotás). (2) Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két mőve. Babits Mihály (1) Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, hat mő, köztük a Jónás könyve. Kosztolányi Dezsı (1) Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Stílusirányzatok, képek, formák (1) Mővek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). Fogalmak (1) Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd; aktivizmus,hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlıdésregény, karrierregény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter (1) Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (a tanultak versekbıl, és az epikai és drámarészletbıl); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Szerzık és mővek (1) Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, vagy regényrészlete és egy novellája; Ady Endre Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt 143

és hat verse például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ıs Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis?; Karinthy Frigyes: egy mőve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits Mihály: Jónás könyve és még néhány verse, például az Esti kérdés, Balázsolás; Kosztolányi Dezsı két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzık és mővek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két mőve. A továbbhaladás feltételei (1) Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelı stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. (2) 20. századi szépirodalmi és egyéb mővek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törı, világos felépítéső, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle mőfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb felkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. (3) A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmezı szerepének megfigyelése különféle mőfajú szövegekben. Adott szempontú mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemzı hıstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemzı vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

144

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete (1) A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mőelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. (2) Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). (3) A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mővek üzenetének teljesebb megértése. (4) Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mőfajnak megfelelı árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. (5) A helyesírás értelmezı, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetıségek felhasználása saját szövegalkotásban.

Magyar nyelv Témakörök, tartalmak Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Alapvetı retorikai ismeretek (1) Az érvelés technikája; érvek ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. (2) A hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban. (3) A beszéd elıkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. (4) A stílusrétegek. szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegek (5) Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. (4)Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Szépirodalmi stílus (6)A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. (7) Alakzatok (figurák), az ismétlıdés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. (8) Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. 145

Helyesírás (1) A helyesírás értelemtükröztetı és esztétikai lehetıségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. Fogalmak (1) Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. (2) Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költıi kép; alakzatok: kötıszóhiány, ismétlıdés; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. 12. évfolyam Irodalom Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás (1) Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. (2) Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elıfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. (3) Az irodalom létformáját figyelembe vevı olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerő megfogalmazása. Szövegértés (1) Kritikai érzék különféle mőfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minıségének mérlegelı értékelésére, a szerzıi elıfeltevés, vélemény felismerése, rekonstruálása. (2) Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi 146

és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. (3) Egyszerőbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. (4) Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elızetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). (5) A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. Szövegalkotás (1) Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. (2) Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. (3) A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, lényegre törı szóbeli elıadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). (4) Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelıen szóban és írásban. Tanulási képesség (1) A továbbtanulásra való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzető dolgozat megírása: könyvtárhasználat, szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozas, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. (2) Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. (3) Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. (4) Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. Témakörök, tartalmak 147

József Attila (1) Jellemzı témák és korszakok az életmőben, legalább nyolc-tíz mő tematikai változatosságban. Portrék a magyar irodalomból (1) Szabó Lırinc mőveibıl, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós mőveibıl, legalább egy ekloga. Szerzık és mővek (1) Németh László egy mőve; Márai Sándor egy mőve vagy szépprózai mőrészlete. Világirodalom a 20. században 1. (1) Két szerzı egy-egy mőve, mőrészete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway kisepikai mővei. Garcia Lorca; Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Bulgakov egy regénye; Brecht egy drámája. Széppróza, líra, dráma (1) Ottlik Géza egy regénye, rész1ete vagy kisprózája; Weöres Sándor kéthárom alkotása, Pilinszky János kettı-három verse; Örkény István egypercesei és egy dráma. Világirodalom a 20. században 2. (1) Szépprózai mővek, mőrészletek, két szerzı egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Kortárs magyar irodalom (1) Mővek, mőrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzıtıl például Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. (2) Egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar 148

irodalmából. Az irodalom határterületei (1) Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Fogalmak (1) Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd, szubjektív idı, objektív idı. Memoriter (1) Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése(versekbıl, epikából, drámából). (2) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása. Szerzık és mővek (1) József Attila: Óda és további hat-nyolc mőve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, TéIi éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Levegıt!, Talán eltőnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat címő versek közül; Szabó Lırinc kettı-három mőve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós mővei közül egy ekloga; Németh László egy szépprózai mő vagy részlete; Márai Sándor egy mő vagy egy szépprózai mőrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy kisprózája; Weöres Sándor mővei közül; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes kettı-kettı verse, Örkény István egypercesei vagy egy drámarészlet; mővek, mőrészletek a kortárs magyar irodalomból, egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Két szerzı egy-egy mőve, mőrész1ete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Brecht egy színmőve, Bulgakov egy mőve vagy 149

részlete, pl. Mester és Margarita; egy mő vagy mőrészlet és egy dráma a század második felébıl, pl. Camus, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal mőveibıl.

A továbbhaladás feltételei (1) Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelı helyesírásra. Eszközszintő írni és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegmőfajok értelmezésében. (2) Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítéső, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekrıl ismertetı, érvelı, meggyızı közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetıségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerő anyaggyőjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. (3) Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. (4) A mai magyar nyelv. (5) Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés, esszé írása megfelelı heIyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. (6) A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különbözı korokban keletkezett alkotások összevetése. (7) Életmővek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, mőfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerően összhangban az egyes életmővek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerzı 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerzı és mőve, az életmő jellemzı témáinak, mőfajainak bemutatása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete (1) Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlé1et tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. (2) Nyelvmővelı kérdések szakszerő megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlıdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól.

150

(3) Kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. (4) A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. (5) Ismeret- és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány a1apvetı kérdésérıl (nyelvvédelem és nyelvmővelés). (6) A magyar nyelv eredetérıl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. (7) A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelıs magatartás a magyar nyelv értékeinek ırzésében, aktív védelmében. (8) A magyar nyelv rendszerérıl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérıl tanultak áttekintésével felkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Iirodalmi kifejezésformák (1) Az olvasott mővekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzı jelenségek megfigyelése. (2) Az elemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. (3) Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mővek mőnemi, mőfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzıkbıl, elıadásmódból, versformákból szakszerő fogalomhasználattal. (4) Mőnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mőnek, témának és a kontextusnak megfelelı alkalmazással. (5) Különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözı mővészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzımővészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. (6) Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mővészi megjelenései: legalább egy korszak két mővészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. (7) Az olvasott-látott mővekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság (1) Életmővek, szerzıi portrék ismeretének bizonyítása. 151

(2) Néhány szerzı (például József Attila, Kosztolányi Dezsı, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mővészetben. (3) Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. (4) Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek győjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. (5) Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. (6) A magyar irodalom korszakainak fıbb jellemzıi: tények és példák az olvasott mővekbıl. (7) Alapvetı kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. (8) Életmővek és mőalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. (9) Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. (10) Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítı intézmények körében. (11) Az irodalom határterületeinek néhány példával történı bemutatása: mővek és mőfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más mővészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó ,,mőfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). (12) A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. Magyar nyelv Témakörök, tartalmak Általános nyelvi ismeretek (1) A nyelv mint jelrendszer. (2) A beszéd mint cselekvés. (3) Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. (4) Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A magyar nyelv története

152

(1) Változás és állandóság a nyelvben. (2) A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. A magyar nyelv fı nyelvtörténeti korszakai. (3) A magyar helyesírás történetének fıbb állomásai. Nyelv és társadalom (1) Fejlıdési irányok, változások a mai magyar nyelvben. (2) Nyelvünk helyzete a határon túl. (3) A nyelvtervezés elvei és feladatai. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése (1) A kommunikáció tényezıi és funkció. (2) Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. (3) A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). (4) A szöveg fogalma. (5) A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. (6) Az esszé. Fogalmak (1) Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fıbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány; ısi szavak, jövevény és idegen szavak, belsı ke1etkezéső szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvőség, kettıs nyelvőség, két nye1vőség. (2) Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita; Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ).

153

Matematika RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsısorbana matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emeltszinten nehezebb, több ötletet igénylı feladatok szerepelnek. Ezen túlmenıen az emelt szint követelményei között speciálisanyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsısorban a felsıoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik. A) KOMPETENCIÁK Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok -

Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlı matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni. Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani. Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között. A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazmőveleteket. Legyen jártas alapvetı kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, s legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására. Ismerje a gráfok jelentıségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetıségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban. Az emelt szinten érettségizı diák ismerje a halmazelmélet alapvetı szerepét a mai matematika felépítésében.

Számelmélet, algebra Legyen képes a tanuló betős kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a „betők mögött”.

154

-

Ismerje az egyenlet és az egyenlıtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítı). Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlıtlenségeket, egyenlıtlenség-rendszereket. Tudja az eredményeket elıre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e. Az emelt szinten érettségizı diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylı feladatok megoldásában is.

Függvények, az analízis elemei Legyen képes a tanuló a körülötte levı világ egyszerőbb összefüggéseinek függvényszerő megjelenítésére, ezek elemzésébıl tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására. Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, elemezze a halmazok közötti kapcsolatokat. Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot. Az emelt szinten érettségizı diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsıértéket, görbe alatti területet számolni. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Tudjon a tanuló síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni. Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerősítı hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni. Tudjon a feladatok megoldásához megfelelı ábrát készíteni. Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával. Ismerje a geometria szerepét a mőszaki életben és bizonyos képzımővészeti alkotásokban. Az emelt szinten érettségizı diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét. Valószínőség-számítás, statisztika Értse a tanuló a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét. 155

-

-

Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok győjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthetı szemléltetésében, különbözı statisztikai mutatókkal való jellemzésében. Az emelt szinten érettségizı diák tudjon egyszerőbb véletlenszerő jelenségeket modellezni és a valószínőségi modellben számításokat végezni. Emelt szinten ismerje a véletlen szerepét egyszerő statisztikai mintavételi eljárásokban.

156

B/ VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsısorban nem önállóan számonkérhetı ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövı módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is.

TÉMÁK 1.1 Halmazok


Emelt szint

Ismerje és használja a halmazok megadásának külön-bözı módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következı fogalmakat: halmazok egyenlısége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz

1.1.1 Halmazmőveletek Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következı mőveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerőbb ponthalmazokat. 1.1.2 Számosság, részhalmazok

Véges halmazok elemeinek száma

Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra.

157

TÉMÁK 1.2 Matematikai logika


Emelt szint

Tudjon egyszerő matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelıen a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerő feladatokban alkalmazza az állítás tagadása mőveletet. Ismerte az „és”, a „(megengedı) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazmőveletekkel.

Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.

Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. 1.2.1 Fogalmak, tételek Tudjon definíciókat, tételeket pontosan és bizonyítások a megfogalmazni. matematikában Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, sz „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltéttel fogalmát

158

Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.

TÉMÁK 1.3. Kombinatorika


Emelt szint

Tudjon egyszerő sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat

Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.

1.4 Gráfok

Tudjon konkrét szituációkat szmléltetni, és egyszerő feladatokat megoldani gráfok segítségével.

159

Definiálja a következı fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggı gráf, fa. Ismerje az egyszerő gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.

Számelmélet, algebra Az algebra tanításának egyik fı célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tını problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különbözı témakörökbıl vett másodfokú egyenletre vezetı feladatok.) Fontos a számolás során megismert mıveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betıkifejezésekkel végzett mıveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bıvítésének szükségességét és folyamatát. El kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez.

TÉMÁK 2.1 Alapmőveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek


Emelt szint

Tudjon alapmőveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapmőveletek mőveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezıkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös ostzóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerő szöveges (gakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. alaptételeét alkalmazni feladatokban. 160

TÉMÁK 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek


Emelt szint

Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2,3,4,5,6,8,9 Oszthatósági feladatok. számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerő oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezésérıl. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerbıl 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.

Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerbıl n alapú számrendszerbe és viszont.

2.3. Racionális és irracionális számok

Tudja definiálni a racionális zámot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (nN) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracionális szám-e.

Bizonyítsa, hogy √2 irracionális szám

2.4 Valós számok

Ismerje a valós számkör felépítését (N,Z,Q, Q*?R) valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.

Tudja, hogy mit értünk adott mőveletekre zárt számhalmazokon.

161

TÉMÁK 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus


Emelt szint

A hatványozás értelmezése racionális kitevı esetén.

Permanencia elv. Irracionális kitevıjő hatvány értelmezése szemléletesen.

Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.

Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevı esetén.

Definiálja és használja az n√a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.

Definiálja és használja a feladatok Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

162

TÉMÁK 2.6. Betőkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok

2.7 Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenségrendszerek


Emelt szint

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következı Tudja alkalmazni feladatokban az an – bn, illetve kifejezések kifejtését, illetve szorzattá az a2m+1 +b2m+1 kifejezés szorzattá alakítását. alakítását: (a+b)2;(a-b)2; (a+b)3; (a-b)3; a2 – b2; a3 – b3. Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerő mőveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerőbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazás). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különbözı egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezetı átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb.

163

TÉMÁK 2.8.1 Algebrai egyenletek egyenletrendszerek. Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek


Emelt szint

Tudjon elsıfokú egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsıfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezıs alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezetı szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása.

164

Tudjon paramétere megoldani.

elsıfokú

egyenleteket

Kétés háromismeretlenes elsıfokú egyenletrenszerek megoldása. Egyszerő kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.

Igazolja a másodfokú egyenleg megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása.

TÉMÁK


Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek

2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek

Emelt szint

Egyszerő, másodfokúra visszavezethetı egyenletek megoldása.

Tudjon másodfokúra visszavezethetı egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészletvizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása.

Tudjon -Jax + b =cx + d típusú egyenleteket megoldani.

Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.

Tudjon \ax + b\ = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint \ax + b\ = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylı feladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylı feladatokat megoldani.

Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.

165

TÉMÁK


2.8.3 Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek

2.9 Középértékek, egyenlıtlenségek

Emelt szint

Ismerje az egyenlıtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerő elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek és egyszerő egyismeretlenes egyenlıtlenség-rendszerek megoldása.

Tudjon megoldani összetett feladatokat. Tudjon egyszerő négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlıtlenségeket megoldani.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. _,. , , a+b r— . , , Bizonyítsa, hogy ------- > -4ab, ha a, b e R . Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.

166

3. Függvények, az analízis elemei A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínőségszámítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlıtlenségek megoldásában. TÉMÁK

3.1 A függvény


Emelt szint

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytana alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerő függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmő megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk).

Tudja az alapvetı függvénytani fogalmak pontos definícióját. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszőkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.

167

Összetett függvény fogalma.

TÉMÁK

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.2.2 A függvények jellemzése


Emelt szint

Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvetı) függvényeket: 2 IB ax + b ; XM>X ; i^i ; 2 x \-> ax + bx + c; x \—> Vx ; x h-> \x ; a x i—> — ; IH 5z« x ; in cos x ; XB ígx ; X J XBÜ ; IH /oga x.

Ismerje és tudja ábrázolni azxh>i" n eN függvényt. Tudjon a középszinten felsorolt függvényekbıl összetett függvényeket képezni.

Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylı függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni \f(x) + c; f(x+c); c-f(x); f(cx)].

Tudja ábrázolni az alapvetı függvények (3.2) transzformált] ainak grafikonját (c -f(ax+b)+d).

Függvények jellemzése korlátosság szempontjából. A Egyszerő függvények jellemzése (grafikon alapján) függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeértékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsıérték, retében transzformációk segítségével határozza meg. periodicitás, paritás szempontjából. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvényekjellemzésére. Egyszerőbb, másodfokú függvényre vezetı szélsıértékfeladatok megoldása.

168

TÉMÁK


3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

Emelt szint

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különbözı megadási módjait.

Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. Egyszerő rekurzív képlettel megadott sorozatok. Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témakörébıl, ahol a számtani, illetve tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket. mértani sorozat fogalmát és az a n -re, illetve az Sn -re Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, Tudjon gyüjtıjáradékot és törlesztırészietet számolni. s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság

Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma.

169

TÉMÁK


Emelt szint Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerő esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Tudja bizonyítani, hogy (x") = nx"~\ ne N esetén. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: - érintı egyenletének felírására, - szélsıérték-feladatok megoldására, - polinomfüggvények (menet, szélsıérték, alak) vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton-Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet

3.4.2 Differenciálszámítás

3.4.3 Integrálszámítás

170

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem elıtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét és fejleszti a térszemléletet. TÉMÁK


4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segít ségével definiált ponthalmazok

Emelt szint

Ismerje és használja megfelelıen az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelezı merıleges, szögfelezı fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

171

Alakzatok távolságának értelmezése. Parabola fogalma.

TÉMÁK


4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban

Térben

Emelt szint A geometriai transzformáció mint függvény.

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.

Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét. Pont körüli forgatás alkalmazása.

Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági feladatokban a különbözı alakzatok szimmetriáit. transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés).

172

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

Középszint 4.2.2 Hasonlósági transzfor mációk

4.2.3 Egyéb transzformációk Merıleges vetítés

Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerő, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

173

Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját.

Tudja a merıleges vetítés definícióját, tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése).

) TÉMÁK


4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek

Emelt szint

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különbözı szempontok szerint. Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvetı összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlıtlenség, belsı, illetve külsı szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelezı merıleges, szögfelezı, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerő feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

174

Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai). Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt.

TÉMÁK


Négyszögek

Sokszögek

Kör

4.3.2 Térbeli alakzatok

Emelt szint

Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerő feladatokban. Konvex síknégyszög belsı és külsı szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerő feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belsı és külsı szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintıje merıleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külsı pontból húzott érintıszakaszok egyenlı hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban.

175

Húrnégyszög, érintınégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása. A konvex sokszög átlóinak száma, a belsı és külsı szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.

Bizonyítsa, hogy a kör érintıje merıleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külsı pontból húzott érintıszakaszok egyenlı hosszúak. Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását.

TÉMÁK


4.4 Vektorok síkban és térben

Emelt szint

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következı definíciókat, tételeket: vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, vektormőveletekre vonatkozó mőveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevıkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következı definíciókat, tételeket: vektor koordinátái, a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban.

176

A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása.

TÉMÁK

4.5 Trigonometria


Emelt szint

Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögő háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvetı összefüggéseket: pótszögek, kiegészítı szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerő feladatokban az addíciós összefüggéseket ( sin(a ± p), cos(a + /?), tg(a ± /?)). Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt.

177

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

Középszint 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezıpontjának, harSzakasz felezıpontja és harmadoló pontjai koordimadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. nátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, vonatkozó összefüggést. alkalmazása feladatokban.

Egyenes Tudja felírni különbözı adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merılegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel.

178

Az egyenes egyenletének levezetése különbözı kiindulási adatokból a síkban.

TÉMÁK


4.6.3 Kör

4.6.4 Parabola

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

Emelt szint

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletbıl a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintı egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban.

A kör egyenletének levezetése. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. Külsı pontból húzott érintı egyenletének felírása. A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyő parabolákra.

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különbözı , , , , , , , a-ma absiny adatokból: t = -------- ; t t = ------- —. 2 2 Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok.

A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések: t = sr (bizonyítással), t = -s]s(s -a)(s- b)(s - c) alkalmazása.

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

Térgeometriai feladatok megoldása.

179

A területképletek bizonyítása.

5. Valószínőségszámítás, statisztika A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusán igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetık. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvetı része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhetı meg. Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeirıl is számot kell adni. E fejezet követelményrendszere két ellentétes tendencia közötti kompromisszum jegyében született, mely szerint alapvetı társadalmi szükség mutatkozik a téma iránt, miközben a tanításban elfoglalt helye ma még igencsak periférikus. TÉMÁK


5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok

Emelt szint

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerő mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következı fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következı fogalmakat:

180

Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.

Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk

jellemzıi, statisztikai mutatók

aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), médián (rendezett minta közepe), módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következı fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás.

TÉMÁK

közötti kapcsolatot.


Emelt szint

Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. 5.2 A valószínőségszámítás elemei

Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínőségek (egyenlı esélyő elemi eseményekbıl) egyszerő feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete.

Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínőség között.

181

Ismerje és alkalmazza a következı fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínősége, feltételes valószínőség, függetlenség, függıség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma (nagyobb n-ekre valószínőbb, hogy k <S). -~P Geometriai valószínőség.

Valószínőségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

182

A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.

MATEMATIKA TANTERV Szakközépiskola I. Általános célok, feladatok és fejlesztési követelmények: Célok és feladatok: -

-

-

-

A tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Ennek eléréséhez fokozatosan kiépítjük a matematika belsı struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk a pontos fogalomalkotás- melyet a tanulók számára a problémák felvetése tegyen indokolttá a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességének fejlesztése; a kombinatív készség, a kreativitás fejlesztése; a problémahelyzetek önálló, megfelelı önbizalommal történı megközelítésének és megoldásának fejlesztése; ( Ezeket szolgálják: a célszerő, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása.) a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységének fejlesztése; a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyítási igényének kialakítása; a matematika hasznosságának, belsı szépségének, az emberi kultúrában betöltött szerepének megmutatása; a tanulók térbeli tájékozódásának esztétikai érzékének fejlesztése; segítséget nyújtani (a matematika hagyományos és modern eszközeinek segítségével) a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán mőveltségterületek, a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez; támogatni az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, inernet stb.) célszerő felhasználásának megismerését, alkalmazásukat; a tanulókat képessé kell tenni a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, arra, hogy töreked-jenek az önellenırzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére a pozitív motiváltság biztosítása, az önállóság fejlesztése;(ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása és a tanításban való érvényesítése) tanításunkban egyre inkább a tárgy deduktív jellege kapjon hangsúlyt (bár továbbra sem nélkülözhetı a szemléletre és tevékenységre épülı feldolgozás sem; 183

-

váljanak képessé a középszintő, valamint az emelt szintő érettségi vizsga sikeres letételére;

Fejlesztési követelmények: Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése -

-

-

-

a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerısítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása; a különbözı témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémák-ban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése és alkal-mazásképes tudása révén a tanulók matematizáló tevékenységének fejlesztése; a valós számkör biztos ismerete, az e számkörben megismert mőveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása ;( a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása!) a mőveleteknek az algebrai kifejezések és a vektorok körében való értelmezése és hasz-nálata; az elemi függvények ábrázolása koordinátarendszerben és a legfontosabb függvénytulaj-donságok meghatározása (nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különbözı gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is); a dinamikus geometriai szemlélet fejlesztése : a geometriai ismeretek bıvítésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalásával; a gyakorlat szempontjából fontos trigonometriai számítások ( távolságok, szögek meghatá-rozása útján); a térszemlélet, az analógiás gondolkodás fejlesztése a sík-és térgeometriai fogalmak és tételek által. (A terület-,felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlenül fontos!) a koordinátageometria elemeinek tanításával megmutathatjuk a matematika különbözı területeinek összefüggéseit,s így a matematika komplexitását; A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A “ha…, akkor…”, az “akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban 184

-

-

Fontos feladat a problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés (ehhez elengedhetetlen egyszerő matematikai szövegek értelmezése, elemzése ,s az, hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat.) aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban; A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és meg-beszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Az élet és a különbözı tudományok megértéséhez a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínőségszámítás elemeinek alkalmazása igen hasznos. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. (El kell érnünk, hogy az érettségi elıtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.)

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása: -

-

A deduktív következtetések az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerő tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetıen fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. A matematika komplexitását mutatja meg a 12.évfolyamon való rendszerezı összefoglaláskor az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különbözı témakörökben, valamint egyszerő modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges.(néhány lépéses algoritmusok készítése az informatika tanulmányozásához is fontos) Szemléltetı ábrák és egyéb eszközök alkalmazása ezen idıszakban is elengedhetetlen. (geometriában, trigonometriában, kombinatorikában és statisztikában is) Az alkalmazás-képes tudást fejleszthetjük az adatsokaságok különbözı jellemzési lehetıségeinek megismertetésével.

Helyes tanulási szokások fejlesztése: -

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerő használatát. Elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenırzés különbözı módjainak az alkalmazása a közelítı értékekkel való számoláshoz. Megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. 185

-

A matematikai szöveg értı olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekbıl a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsıfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Nagyon fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerőnek tőnı matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.

II. A fejlesztési feladatok, tevékenységek, tartalom és továbbhaladási feltételek évfolyamonként: Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló osztály 74 óra Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A szemléletes fogalmak A megismert számhalmadefiniálása, tudatosítása. zok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazmőveletek: unió, metszet, részhalmazképzés, két halmaz különbsége. Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elég-séges feltétel megkülön-böztetése.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a racio-nális számkörben.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyama-tos). Tétel és megfordítása (folyamatos).

Algebra és számelmélet: Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek A fogalom célszerő kiter- A hatványozás értelme-zése Az azonosságok isme-rete jesztése, a számok 0 és negatív egész kitevıre, és alkalmazásuk. nagyságrendjének tudá-sa. a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, 186

normál alakja. Algebrai kifejezések osztályozása (változók szá-ma, fokszám, tagok száma szerint) Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b )2 , a 2 − b 2 ,

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonossá-gok alkalmazása.

(a ± b )3 , a 3 − b 3

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Mőveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szak-nyelv használata.

A szorzattá alakítás módszerei (kiemelés, nevezetes azonosságok alkalmazása.) Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Azonosságok alkalma-zása egyszerő algebrai törtekkel végzett mőve-leteknél. Egyes változók kifejezé-se fizikai, kémiai képletekben. Relatív prímek, oszthatósági feladatok, a prímszámok száma, pél-da számrendszerekre. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös

A négy alapmővelet egyszerő algebrai törtekkel.

Tartalom


A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény; abszolútérték függvény; másodfokú függvény;

Tudjon a derékszögő koordinátarendszerben ponthalmazokat, egyszerő függvényeket ábrázolni.

modell a négyzetgyök függvény; gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, elıjelfüggvény);

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

A matematika iránti érdeklıdés erısítése az elemi számelmélet alap-vetı problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezıkre való bontása.

Függvények: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések sza-bályként való értelmezése. A megfelelı keresése.

a fordított arány , x→

Célszerő eszközhasz-nálat

a . x

Függvénytranszformá-ciók.

187

Az alapfüggvények transzformációja egy lépés

esetén. Egyszerő egyenletek grafikus megoldása.

Egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értı szövegolvasás.

Tartalom


Egyenlet, azonosság fogalma. Egyenletek értelmezési tartományának és értékkészletének vizsgálata. Egyenletek algebrai és grafikus megoldása. Egyenlıtlenségek Elsıfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre veze-tı szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás.

Egyszerő egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlat-ban.

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: Halmazok : (7) - halmaz, részhalmaz, komplementer halmaz,Venn-diagram; - számhalmazok :N;Z;Z+;Q;R; - ponthalmazok,mértani hely fogalma; - halmaz mőveletek (unió, metszet, különbség); - /kieg.:,Descartes-féle szorzat,halmaz mőveleti azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás vizsgálata/; - pontok, ponthalmazok jellemzése számokkal, rendezett számpárokkal. A számelmélet elemei, hatványozás:

( 8)

- számelméleti alapfogalmak: osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezıs felbontás; - a legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó, relatív prímek; - oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 4-gyel, 3-mal, 9-cel); - a pozitív egész, 0, negatív egész kitevıjő hatvány értelmezése; 188

- a számok normálalakja. Polinomok, algebrai törtek:

(18)

- a polinom fogalma, polinomok összevonása (fokszám, egynemő, különnemő kifejezések) - polinomok szorzása, osztása, mőveleti azonosságok; - nevezetes szorzatok; - polinomok hatványozása; - polinomok szorzattá alakítása; - az algebrai tört fogalma, értelmezési tartománya; - algebrai törtek összevonása, szorzása, osztása.

Függvények:

(15)

- halmaz leképezése halmazba, halmazra; - egyértelmő, kölcsönösen egyértelmő hozzárendelés, a függvény definíciója (Df; Rf ); - függvények megadása, jelölése, két függvény azonossága; - függvények ábrázolása; - a lineáris függvény; - az egyenes arányosság; - a fordított arányosság; - egyéb függvények ábrázolása ( törtfüggvény, parabola, abszolútérték függvény, egészrész, törtrész, sgnx függvény)

5.) Egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek: -

(20)

lineáris egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlenségek; abszolútértéket tartalmazó egyenletek; törtes egyenletek; egyenlıtlenségrendszerek, törtes egyenlıtlenségek, a lineáris kétismeretlenes egyenlet, egyenletrendszer fogalma; a lineáris kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus és algebrai megoldása; szöveges feladatok megoldása.

9.) Ismétlés, jegyek lezárása:

189

Minimum követelmények 9.F. témakör Halmazok

tartalom -Halmazok megadása -halmazok egyenlısége -rézhalmaz, üres hal-maz -egyesítés, metszet, különbség, Venn-diagram -ponthalmazok, mértani hely -ábrázolás koordinátarend-szerben Számhalmazok: Természetes, egész, racionális, irracionális számok halmaza

-Oszthatósági alapfoA számelmélet galmak, prímszám, elemei, hatványozás összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többAlgebrai egész és szörös, egyszerő oszttörtkifejezések hatósági szabályok - hatványozás (pozitív egész, nulla és negatív egész kitevıre), a hatványozás azonos-ságai, a számok nor-málalakja -Algebrai kif. fogalma, összevonás, kifejezés számértéke, alg.-i kif.-k szorzása, osztása, egyszerősítése - törtkifejezések értelmezési tartománya -nevezetes azonossá-gok -szorzattá alakítás

követelmények -Tudjon egyszerő mővele-teket végezni halmazokkal -tudja az alapmőveleteket szemléltetni Venn-diagram segítségével - ismerje a Descartes-féle derékszögő k.-r.-t,

Javasolt feladatok Fgy.:1/1.-12. 39-43; 44-50. 70.

Legyen tájékozott a valós számkörben! (készség szinten tudjon alapmőveleteket elvégezni, ismerje a mőveletek azonosságait, tudja használni a számológépet) - A számok prímtényezıkre való bontása, lnko. és lkkt. meghatározása - a 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrend-szerrel.

Fgy.:1/16-20;28; 29; 31;32

-A négy alapmővelet egyszerő algebrai kifejezé-sekkel, szorzattá alakítás, egyszerősítés -Nevezetes azonosságok (összeg, különbség négy-zete, négyzetek kül.-sége) alkalmazása

190

Fgy.: III/1;2;519;20;34; 48;52; 55;56;57;70;7478; IV/13;4;5;6;9;10;19/ah; 20;21;23/ae;28;35; 36; 37; 47;48; 49/a-f; 52./a55; 56./ak;58;59;60;61/a-g;

témakör Függvények

Egyenletek

Tartalom

követelmények

Javasolt feladatok -Alapfogalmak ismerete: II/1-5; értelmezési tartomány, 8.;9;11;12;13; képhalmaz, értékkészlet, 14/a-d;16; 20 hozzárendelés, zérushely - Tudjon képlettel adott lineáris függvényt táblázat nélkül ábrázolni. -Tudjon alapfüggvényeket ábrázolni -Ismerje az alapfüggvények tulajdonságait - Ismerje a különbözı megadási módok közötti kapcsolatot (tudjon táblázathoz grafikont, esetleg képletet alkotni stb.) -Ismerje a legegyszerőbb függvénytranszformációkat

-Halmaz leképezése hal-mazba, halmazra. -Egyértelmő, kölcsönösen egyértelmő hozzárende-lés -A függvény definíciója -Függvények megadása, jelölése -Függvényábrázolás -A lineáris függvény, meredekség, monotoni-tás -egyenes és fordított arányosság -hiperbola, szakadás parabola, abszolútérték, négyzetgyök függvény -töréspont, szélsıérték -Megoldási Egyenletek, egyenlıtlenmódszerek: mérlegelv, ségek megoldása grafikus msz. - azonos átalakítások egyenletek alkalmazása szöveges feladatok megoldásában -lineáris egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlen-ségek -abszolútértéket tartalma-zó egyenletek egyszerő törtes egyenle-tek -Fizikai, matematikai kép-letekben szereplı válto-zók kifejezése - „és”, „vagy” a matematikában

191

Fgy. V./13.;4.;5;6;7;8; 11/a-d;13/ad,f,g,h,i; 17; 18/a-j; 2331;35;37; 40;41; 46, 47, 50,51, 52, 53, 56, 58, 59, 63, 64, 71,72, 74,76,77,85

9. évfolyam Évi óraszám: 129,5 Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.

Tartalom A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazmőveletek: unió, metszet, részhalmazképzés, két halmaz különbsége. kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos). Tétel és megfordítása (folyamatos).

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a racionális számkörben.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Számtan, algebra: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A fogalom célszerő kiter-jesztése, a számok nagyságrendjének tudása.

Tartalom A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevıre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszocia-tivitás, disztributivitás; (a ± b )2 , a 2 − b 2 ,

A továbbhaladás feltételei Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása.

(a ± b )3 , a 3 − b 3 szorzat alakja. Fejlesztési feladatok,

Tartalom 192

A továbbhaladás

tevékenységek Mőveletek végzése számok-kal és algebrai kifejezések-kel, a szaknyelv használata.

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése,értı szövegol-vasás.

A rendszerezıképesség fej-lesztése. A matematika iránti érdek-lıdés erısítése az elemi számelmélet alapvetı prob-lémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

Ezen azonosságok alkalma-zása egyszerő algebrai tör-tekkel végzett mőveletek-nél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek meg-oldásának áttekintése. Elsıfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldá-sa. Egyenletrendszerre vezetı szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. Abszolútértékes egyenletek Relatív prímek, oszthatósá-gi feladatok, a prímszámok száma, példa számrendszerekre.

feltételei A négy alapmővelet egysze-rő algebrai törtekkel.

Egyszerő egyenletrendsze-rek biztos megoldása. A százalékszámítás alkal-mazása a gyakorlatban.

3-mal, 9-cel való osztható-ság ismerete. Számok prímtényezıkre való bontása.

Függvények, sorozatok: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fej-lesztése: a hozzárendelések szabályként való értelme-zése. A megfelelı modell keresé-se.

Tartalom A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény; abszolútérték függvény; másodfokú függvény; a négyzetgyök függvény; gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, elıjelfüggvény); a fordított arány , a x→ . x 193

A továbbhaladás feltételei Az alapfüggvények tulaj-donságainak ismerete. Képlettel megadott függ-vény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Célszerő eszközhasználat

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Függvénytranszformáci Az alapfüggvények ók transz-formációja egy lépés esetén. Kétismeretlenes egyenlet-rendszer grafikus megoldá-sa.

Geometria: Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban

Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezé-se, bizonyítási igény kialakítása.

A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különbözı területei közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, terve-zés, a konstrukciós, diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztıprogramok meg-ismerése.

Tartalom Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszö-gekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészí-tése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vo-nalai, beírt köre, körülírt kö-re. Thalész tétele, a kör és érin-tıi, érintısokszög fogalma.

A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekin-tése, rendszerezése, példa további egybevágósági transzformációra.(pont kö-rüli elforgatás) A forgásszög fogalma, ív-mérték, a kör középponti szöge, körív hossza, körcikk kerülete, területe. Egyszerő szerkesztési fela-datok.

194

A továbbhaladás feltételei Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete.

A nevezetes vonalak isme-rete, a háromszög beírt és köréírt körének ismerete.

A körrel kapcsolatos fogal-mak és az érintı tulaj-donságának ismerete. A megismert transzformá-ciók tulajdonságainak felhasználása egyszerő, konk-rét esetekben.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Tartalom Statisztikai adatok és ábrá-zolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szóródásának mérése

A továbbhaladás feltételei Számsokaság számtani kö-zepének kiszámítása, a középsı érték (medián) és a leggyakoribb érték (mó-dusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: Halmazok : (7) - halmaz, részhalmaz, komplementer halmaz,Venn-diagram; - számhalmazok :N;Z;Z+;Q;R; - ponthalmazok,mértani hely fogalma; - halmaz mőveletek (unió, metszet, különbség); - /kieg.:,Descartes-féle szorzat,halmaz mőveleti azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás vizsgálata/; - pontok, ponthalmazok jellemzése számokkal, rendezett számpárokkal. Függvények: (19) - halmaz leképezése halmazba, halmazra; - egyértelmő, kölcsönösen egyértelmő hozzárendelés, a függvény definíciója (Df; Rf ); - függvények megadása, jelölése, két függvény azonossága; - függvények ábrázolása; - a lineáris függvény; - az egyenes arányosság; - a fordított arányosság; - egyéb függvények ábrázolása ( törtfüggvény, parabola, abszolútérték függvény, egészrész, törtrész, sgnx függvény) A számelmélet elemei, hatványozás: ( 11) - számelméleti alapfogalmak: osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezıs felbontás; - a legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó, relatív prímek; 195

- oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 4-gyel, 3-mal, 9-cel); - a pozitív egész, 0, negatív egész kitevıjő hatvány értelmezése; - a számok normálalakja. Polinomok, algebrai törtek: (14) - a polinom fogalma, polinomok összevonása (fokszám, egynemő, különnemő kifejezések) - polinomok szorzása, osztása, mőveleti azonosságok; - nevezetes szorzatok; - polinomok hatványozása; - polinomok szorzattá alakítása; - az algebrai tört fogalma, értelmezési tartománya; - algebrai törtek összevonása, szorzása, osztása. 5.) Egyenletek, egyenletrendszerek: (26) - lineáris egyismeretlenes egynletek, egyenlıtlenségek; - abszolútértéket tartalmazó egyenletek; - törtes egyenletek; - egyenlıtlenségrendszerek, törtes egyenlıtlenségek, paraméteres egyenletek, abszolútértéket tartalmazó egynlıtlenségek; - a lineáris kétismeretlenes egyenlet, egyenletrendszer fogalma; - a lineáris kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus és algebrai megoldása; - szöveges feladatok megoldása. 6.) Geometria: (27) - geometriai alapfogalmak (szögek, szögpárok, térelemek távolsága); - alapszerkesztések; - a háromszögek szögeire, oldalaira vonatkozó összefüggések; - a szakaszfelezı merıleges, a háromszög köré írható kör; - a tengelyes tükrözés, tengelyesen szimmetrikus alakzatok; - a szögfelezı, a háromszögbe írható kör; - Thalész tétele; - a kör érintıje, érintınégyszög; - a pontra vonatkozó tükrözés, középpontosan szimmetrikus alakzatok; - a paralelogramma, a háromszög, a trapéz középvonala; - a háromszög magasságvonalai, magasságpontja; - az eltolás, vektorok, vektormőveletek(összeadás, kivonás, skalárral való szorzás; - a pont körüli elforgatás; - a szög mérése, a forgásszög, a középonti szög; - a körív hossza, a körcikk területe; 196

- a háromszögek egybevágósága; - a háromszöghöz írható körök, két kör közös külsı, belsı érintıi; 7.) Valószínőség, statisztika: - statisztikai alapfogalmak; - középértékek, számtani közép, súlyozott számtani közép; - a szóródás mérıszámai. 8.) Dolgozatok: 9.) Ismétlés:

197

( 8)

( 8) (9,5)

10. évfolyam Évi óraszám: 111 Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. Bizonyítási igény további fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltétele

Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulyaelv).

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.

Változatos kombinatorikai feladatok.

Egyszerő sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén.

Számtan, algebra: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve a szám-fogalom bıvítésében.

Tartalom A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyökvonás azo-nosságai, az n-dik gyök fo-galma.

A megoldás keresése több-féle úton, tanulói felfedezé-sek, önálló eljárások keresé-se. Az algoritmikus gondolko-dás fejlesztése. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldókép-let, gyöktényezıs alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre ve-zetı szöveges feladatok.

198

A továbbhaladás feltétele Tájékozottság a valós szá-mok halmazán, a racionális és irracionális számok tize-destört alakja, nevezetes ir-racionális számok ismerete. A négyzetgyökvonás azo-nosságainak alkalmazása egyszerő esetekben.. A megoldóképlet biztos is-merete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogal-ma.

Különbözı típusú egysze-rő szöveges feladatok meg-oldása.

problémák megoldásában. Fejlesztési feladatok, Tevékenységek Diszkussziós igény az al-gebrai feladatoknál.

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkal-mazása a problémamegoldásban.

Tartalom Ekvivalens és nem ekviva-lens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerő négyzetgyökös egyenletek. Másodfokú egyenlıtlenség megoldása.

A továbbhaladás feltétele Egyszerő négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenırzése.

Függvények, sorozatok: Fejlesztési feladatok, Tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk további alkalmazása. A négyjegyő függvénytáb-lázatok és matematikai öszszefüggések célszerő hasz-nálata.

Tartalom

A továbbhaladás feltétele A forgásszög A szögfüggvények szögfüggvé-nyeinek definí-ciójának értelmezése, összeismerete, az x → sin x és x → cos x függ függés a szög szögfüggvé-nyei között. -vények ábrázolása és A szögfüggvények tulajdonságai. tulaj-donságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérus-helyek, szélsıértékek, periodicitás,értékkészlet), a függvények ábrázolása

Geometria: Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltétele Tevékenységek A transzformációs szemlélet A hasonlósági transzformá- A hasonlóság szemléletes fejlesztése. ció, síkidomok hasonlósága. tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban. Kreatív problémamegoldás. A háromszögek hasonlósáGeometriai ismeretek alkal- gának alapesetei. mazása, biztos számolási A hasonlóság alkalmazásai készség, zsebszámológép Háromszög súlyvonalai, 199

célszerő használata.

súlypontja, arányossági tételek a derékszögő háromszögben.Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya.

Fejlesztési feladatok, Tevékenységek

A vektorok további alkalmazása.

Tartalom


Pitagorász tételének alkalmazása, szögfüggvények alkalmazása derékszögő háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.

Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

Valószínőség, statisztika: Fejlesztési feladatok, Tevékenységek A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Tartalom További valószínőségi kisérletek, a valószínőség becslése, kiszámítása egyszerő esetekben. A valószínőség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben.

A továbbhaladás feltétele Egyszerő problémák megoldása a klasszikus valószínőségi modell alapján.

A tantervi anyag és javasolt óraszámok:

Hasonlóság: (24) - összemérhetı és összemérhetelen szakaszok; - a párhuzamos szelık tétele, a tétel megfordítása; - a háromszögek szögfelezıjének egy tulajdonsága; - középpontos hasonlóság, hasonlóság; - a hasonlósági transzformáció fogalma; - a háromszögek hasonlósága; - hasonló alakzatok (síkidomok, testek) tulajdonságai, hasonló síkidomok területének, hasonló testek térfogatának aránya; - a háromszög súlyvonalai, súlypontja; 200

- a számtani és mértani közép, és ezek összehasonlítása; - arányossági tételek a derékszögő háromszögben (magasságtétel, befogótétel); - arányos távolságok a körben; - szerkesztési és számítási feladatok megoldása. 2.) Szögfüggvények: (21) - szögfüggvények értelmezése hegyesszögekre; - összefüggések a szögfüggvények között; - nevezetes szögfüggvények; - derékszögő háromszögek hiányzó adatainak meghatározása szögfügg-vények és Pitagorász tételének alkalmazásával, összetettebb feladatok megoldása, térelemek hajlásszögének meghatározása; - a vektor felbontása síkban, a vektor koordinátái, a vektor 900os elforgatottjának koordinátái; - a forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, a szögfüggvények általánosítása; - a háromszög területének meghatározása a két oldal és a közbezárt szög segítségével; - a szögfüggvények ábrázolása és jellemzése (˙értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsıértékek, periodicitás, értékkészlet, korlátosság, paritás); 3.) Négyzetgyök: (13) - a négyzetgyökvonás fogalma és azonosságai; - kiemelés a gyökjel alól, bevitel a gyökjel alá, értelmezési tartományok meghatározása; - gyöktelenítés; - az n-edik gyök fogalma és azonosságai; - a négyzetgyök függvény. 4.) Másodfokú egyenletek: (32) - másodfokú függvények ábrázolása; - szélsıérték-feladatok megoldása; - a másodfokú egyenlet grafikus megoldása; - a másodfokú egyenlet algebrai megoldása, a megoldó képlet; - a diszkrimináns; - gyöktényezıs alak; - gyökök és együtthatók összefüggése; - másodfokú egyenletrendszerek megoldása; - másodfokú egyenlıtlenségek; - másodfokú egyenlettel, egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok; 201

- egyenletek ekvivalenciája; - egyszerő négyzetgyökös egyenletek megoldása. 5.) Valószínőség, statisztika: ( 6) - valószínőségi kísérletek, a valószínőség becslése, kiszámítása egyszerő esetekben; - a valószínőség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben. 5.) Dolgozatok: 6.) Ismétlés:

( 8) ( 7) 11. évfolyam Éves óraszám: 111

Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, Tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése, A többféle megoldási mód lehetıségének keresése. Elızetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal A gráf modellként való felhasználása

Tartalom


Permutációk, variációk, Egyszerő kombinatorikai kombinációk. feladatok megoldása Binomiális együtthatók. Vegyes kömbinatorikai feladatok. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.

A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai

Tartalom


Számtan, algebra: Fejlesztési feladatok, Tevékenységek

A matematikai fogalom célszerő kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása.

Másodfokúra visszavezethetı egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevıkre. A hatványozási azonosságok 202

A hatványozás definíciója, mőveletek, azonosságok ismerete egész kitevı esetén.

Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat) Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenırzés igényének fejlesztése.

A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz mővlete. A logaritmus azonosságai.

A logaritms fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerőbb esetekben.

Exponenciális és logaritmikus egyenletek.

A definíció és az azonosságok egyszerő alkalmazása exp., logaritmusos és trigonometrikus egyenlet esetén.

Függvények, sorozatok: Fejlesztési feladatok, Tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különbözı területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

Tartalom


A 2x, a 10 x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben.

A szögfüggvényekrıl tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, periodicitás, paritás) A szögfüggvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).

Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték)

Tartalom


Geometria, mérés: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerő munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése

A vektorokról tanultak áttekintése. A vektormőveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása

A vektormőveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás.) Vektorok alkalmazásai

Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerő trigonometrikus egyenletek.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában. (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása)

203

A matematika gyakorlati Távolság, magasság és szög felhasználása.A zsebszámo- meghatározása gyakorlati lógép és a számítógép alkal- feladatokban és a fizikában mazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése Adott probléma többféle megközelítése.

Tartalom Helyvektor. Mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza.A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merılegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintıje. A parabola mint ponthalmaz.

A továbbhaladás feltétele Vektorok koordinátáinak biztos használata Szakasz felezıpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

Valószínőség, statisztika: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellı figyelembevétele. Elızetes becslés összevetése a számításokkal.

Modellalkotásra nevelés

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai

Tartalom Egyszerő valószínőségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Mőveletek eseményekkel konkrét valószínőségszámítási példák esetén. (“és”, “vagy”, “nem”). Relatív gyakoriság. A valószínőség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel.

204


A relatív gyakoriság és a valószínőség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerő valószínőségi feladatok megoldása.

zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: 1.) Hatvány, gyök, logaritmus: (23) - másodfokúra visszavezethetı magasabbfokú egyenletek megoldása; - a hatványozás álalánosítása racionális kitevıre, a hatványozás azonosságai (permanencia-elv); - mőveletek hatványokkal és gyökös kifejezésekkel; - a logaritmus fogalma és azonosságai; - exponenciális és logaritmusos egyenletek megoldása; - exponenciális és logaritmusos egyenlıtlenségek; - exponenciális és logaritmusos egyenletrendszerek; - különbözı alapú logaritmusok. 2.) Függvények: - az exponenciális függvény; - a logaritmus függvény (mint az exponenciális függvény inverze); - függvénytranszformációk, a tanult függvények transzformáltjainak ábrázolása és a függvények elemi vizsgálata .

(14)

3.) Trigonometria: (23) - vektorok skaláris szorzata, a skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása, vektor koordináták, vektor abszolútértéke; - skaláris szorzat meghatározása koordinátákkal; - a szinusztétel; - a koszinusztétel; - a szinusz-és koszinusztétel alkalmazása: távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában; - egyszerő trigonometrikus egyenletek megoldása; - addiciós tételek; - egyszerő trigonometrikus egyenlıtlenségek megoldása; 4.) Koordináta-geometria: - helyvektor, mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal; - szakasz osztópontjának koordinátái; - a háromszög súlypontja; - két pont távolsága, szakasz hossza; - az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma; - az egyenes egyenletei; - az egyenesek párhuzamosságának és merılegességének feltételei; 205

(27)

-

két egyenes metszéspontja; a kör egyenlete; kör és egyenes kölcsönös helyzete; a kör adott pontjába húzott érintıjének egyenlete; két kör kölcsönös helyzete; a parabola mint ponthalmaz; a parabola tengelyponti egyenlete, a parabola és egyenes kölcsönös helyzete, parabola adott pontbeli érintıje.

5.) Valószínőségszámítás, statisztika: (10) Leíró statisztika: - statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram); - gyakoriság, relatív gyakoriság; - átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz) - szórás; Valószínőségszámítás: - mintavételi eljárások- visszatevéses mintavétel - valószínőség, relatív gyakoriság. Matematikai statisztika: - sokaság, paraméter; - minta, relatív gyakoriság. 6.) Dolgozatok

( 8)

7.) Ismétlés

( 6)

(Megjegyzés: a dılt betővel írott, kiegészítı anyag) 12. évfolyam Éves óraszám: 96 Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek redszerezése: A matematika különbözı területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás

Tartalom Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási 206

A továbbhaladás feltétele Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek

fejlesztése

módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése

Számtan, algebra: Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Rendszerezı összefoglalás. Számhalmazok Matematikatörténeti ismere- Számelméleti összefoglalás. tek (könyvtár- és internetA valós számok és részhalhasználat). mazai. Szám- és mőveletfogalom A mőveletek értelmezése, biztos alkalmazása mőveleti tulajdonságok. Közelítı érték Egyenletek Tervszerő, pontos és fegyel- Nevezetes másod- és harmezett munkára nevelés. madfokú algebrai Az önellenırzés fontossága. azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlıtlenségek. Egyenlet-, ill. egyenlıtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete-formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerő egyenletek A problémamegoldó gonSzöveges feladatok dolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

A továbbhaladás feltétele Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Függvények, sorozatok: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben

Tartalom


A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az elsı n elem összege. 207

Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az elsı n elem összegének kiszámítása feladatokban.

Kamatoskamat-számítás. Rendszerezı összefoglalás Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban. Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek.

A függvényekrıl tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytraszformációk. f(x)+c; f(x+c);cf(x);f(cx). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.

Geometria, mérés: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík-és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

Tartalom


Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerő poliéderek.

Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete

Tartalom


A terület-és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A poliéder felszíne, térfogata. A hengerszerő testek, a henger felszíne és térfogata. Kúpszerő testek. A kúpszerő testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Rendszerezı összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó

A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerő feladatokban.

208

tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. A matematika különbözı Vektorok, vektorok koorditerületei közötti összefüggé- nátái. sek felhasználása Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A leíró statisztika és a valószínőségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása

Tartalom Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minıségellenırzés).


A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálata. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzıi: Egyszerő klasszikus valószámtani közép, mértani kö- színőség-számítási feladazép, súlyozott közép, medi- tok megoldása. án, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínőségi modell.

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: 1.) Számsorozatok: (21) - a számsorozat fogalma, megadása és ábrázolása; - sorozatok monotonitása, korlátossága; - a számtani sorozat definíciója, az n. tag (an) és az elsı n elem összegének (Sn) meghatározása; - a mértani sorozat, az n. tag (an) és az elsı n elem összegének (Sn) meghatározása; - az an és Sn használata feladatokban; 209

- kamatos kamat-számítás gyakorlati feladatokban. 2.) Kerület- és ( 6) -

területszámítás:

egymásba skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata; a kerület és terület fogalma; egyszerő síkidomok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, a kör és részei) kerületének és területének meghatározása, az ismeretek gyakor-lati alkalmazása; - hasonló síkidomok kerülete és területe.

3.) Felszín- és térfogatszámítás: (19) - a testek csoportosítása; - a hasábok származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a forgáshenger származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a gúla származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a csonkagúla származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a forgáskúp származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - az egyenes csonkakúp származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - feladatok az ismert testek felszínének, térfogatának a meghatározására 4.) Kombinatorika, gráfok: (3) - feladatok permutációkra, variációkra és kombinációkra; - a gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai; - gráfelméleti alapfogalmak. 5.) Valószínőség, statisztika: - statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minıség-ellenırzés;

( 3)

6.) Rendszerezı összefoglalás:

(38)

7.) Dolgozatok

( 6) 210

11. évfolyam (emelt szintő érettségire való felkészítés) (Éves óraszám: 37 x 5 =185) Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése, A többféle megoldási mód lehetıségének keresése. Elızetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal A gráf modellként való felhasználása

Tartalom


Permutációk, variációk, kombinációk. Binomiális együtthatók. Binomiális tétel. Vegyes kombinatorikai feladatok.

Kombinatorikai feladatok megoldása. A binomiális tétel ismerete, alkalmazása

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.

A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai

Tartalom


Számtan, algebra: Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Másodfokúra visszavezethetı egyenletek, egyenletrendszerek.

A matematikai fogalom célszerő kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat)

a n − b n szorzattá alakítása, alkalmazása A hatványozás kiterjesztése racionális kitevıkre. A hatványozási azonosságok Irracionális kitevıjő hatvány szemléletes fogalma. A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz mővelete. A logaritmus azonosságai. Különbözı alapú logarit-

A hatványozás definíciója, mőveletek, azonosságok ismerete .

A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása .

musok. Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenırzés igényének fejlesztése.

Exponenciális és logaritmusos egyenletek és egyenlötlenségek

Függvények, sorozatok, az analízis elemei: 211

A definíció és az azonosságok alkalmazása exp., logaritmusos egyenlet, egyenlıtlenség és trigonometrikus egyenlet esetén.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különbözı területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

A differenciál- és integrálszámítás alapjainak elsajátítása. Függvényvizsgálat , szélsıérték feladatok megoldása a derivált ismeretében.

Tartalom


A 2x, a 10 x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben.

A függvény matematikai fogalma A szögfüggvényekrıl tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, növekedés, fogyás, periodicitás, paritás, korlátosság, konvexitás) A szögfüggvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx). A határérték szemléletes fogalma. A folytonosság szemlélees fogalma. Differenciálhányados. A derivált függvény alkalmazása (érintı egyenletének felírása, szélsıértékfeladatok, harmadfokú polinomfüggvények vizsgálata). A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma. A primitív függvény fogalma. Newton-Leibniz-tétel.

Az alapfüggvények és transzformáltjaik ábrái és tulajdonságainak vizsgálata

A differenciál- és integrálszámítás alapjainak ismerete és alkalmazása gyakorlati problémák megoldásában.

Határozott integrál alkalmazása grafikon alatti terület számítására

Geometria, mérés: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra tö-

Tartalom


A vektorokról tanultak áttekintése. 212

A vektormőveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivo-

rekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerő munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése

A vektormőveletek tulajnás, skalárral való szorzás.) donságai. Vektorok alkalmazásai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása

Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerő trigonometrikus egyenletek. A matematika gyakorlati Távolság, magasság és szög felhasználása.A zsebszámo- meghatározása gyakorlati lógép és a számítógép alkal- feladatokban és a fizikában mazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megHelyvektor. oldása algebrai eszközökMőveletek koordinátákkal kel. adott vektorokkal. A bizonyítási készség fejSzakasz osztópontja. lesztése A háromszög súlypontja.

Adott probléma többféle megközelítése.

Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenletei. Két egyenes párhuzamosságának, merılegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Két kör kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintıjének egyenlete. A parabola .

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása feladatok megoldásában.

Vektorok koordinátáinak biztos használata Szakasz felezı- és harmadolópontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egyenletének biztos tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata .Két kör kölcsönös helyzeté-nek vizsgálata.

Valószínőség, statisztika: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellı figyelembevétele. Elızetes becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom Egyszerő valószínőségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Mőveletek eseményekkel konkrét valószínőségszámítási példák esetén. (“és”, “vagy”, 213


Modellalkotásra nevelés

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése. Matematikai statisztika

“nem”). Mintavételi eljárások- viszszatevéses mintavétel. A binomiális eloszlás várható értéke, szórása Visszatevés nélküli modell. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Eseményalgebra Események függetlensége. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A valószínőség klasszikus modellje. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás Átlagtól való eltérés 2-3 szórásnyi intervallumban Statisztikai mintavétel. Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram)

A relatív gyakoriság és a valószínőség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerő valószínőségi feladatok megoldása.

Sokaság, paraméter Minta, relatív gyakoriság Relatív gyakoriság intervallum becslése. A közvéleménykutatás elemei

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: 2.) Hatvány, gyök, logaritmus: (28) - másodfokúra visszavezethetı magasabbfokú egyenletek megoldása; - a hatványozás álalánosítása racionális kitevıre, a hatványozás azonosságai (permanencia-elv); - mőveletek hatványokkal és gyökös kifejezésekkel; - a logaritmus fogalma és azonosságai; - exponenciális és logaritmusos egyenletek megoldása; - exponenciális és logaritmusos egyenlıtlenségek; 214

- exponenciális és logaritmusos egyenletrendszerek; - különbözı alapú logaritmusok. 2.) Függvények: (14) - az exponenciális függvény; - a logaritmus függvény (mint az exponenciális függvény inverze); - függvénytranszformációk, a tanult függvények transzformáltjainak ábrázolása és a függvények elemi vizsgálata 3.) Trigonometria: (29) - vektorok skaláris szorzata, a skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása, vektor koordináták, vektor abszolútértéke; - skaláris szorzat meghatározása koordinátákkal; - a szinusztétel; - a koszinusztétel; - a szinusz-és koszinusztétel alkalmazása: távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában; - egyszerő trigonometrikus egyenletek megoldása; - addiciós tételek; - egyszerő trigonometrikus egyenlıtlenségek megoldása; 4.) Koordinátageometria: (34) - helyvektor, mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal; - szakasz osztópontjának koordinátái; - a háromszög súlypontja; - két pont távolsága, szakasz hossza; - az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma; - az egyenes egyenletei; - az egyenesek párhuzamosságának és merılegességének feltételei; - két egyenes metszéspontja; - a kör egyenlete; - kör és egyenes kölcsönös helyzete; - a kör adott pontjába húzott érintıjének egyenlete; - két kör kölcsönös helyzete; - a parabola mint ponthalmaz, a parabola tengelyponti egyenlete, a parabola és egyenes kölcsönös helyzete, parabola adott pontbeli érintıje. 5.) Az analízis elemei: - a határérték szemléletes fogalma; - a folytonosság szemléletes fogalma; - differenciálhányados; - a derivált függvény alkalmazása; 215

(32)

- szélsıérték-feladatok megoldása; - a kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma; - a primitív függvény fogalma; - Newton-Leibniz- tétel; - határozott integrál alkalmazása a grafikon alatti terület számítására. 6.) Kombinatorika: - permutációk, variációk, kombinációk; - kombinatorikai feladatok megoldása; - binomiális tétel ismerete, alkalmazása; - gráfok: a gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.

(16)

7.) Valószínőségszámítás, statisztika: (10) Leíró statisztika: - statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram); - gyakoriság, relatív gyakoriság; - átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz) - szórás; Valószínőségszámítás: - mintavételi eljárások- visszatevéses mintavétel - valószínőség, relatív gyakoriság. Matematikai statisztika: - sokaság, paraméter; - minta, relatív gyakoriság. 8.) Dolgozatok ( 8) 9.) Ismétlés ( 14) 12. évfolyam (Emelt szintő érettségire való felkészítés) (Éves óraszám: 32 × 5=160) Gondolkodási módszerek: Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek redszerezése: A matematika különbözı területei közti összefüggéseinek tudatosítása.

Tartalom Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. Rendszerezı összefoglalás: 216

A továbbhaladás feltétele Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek

Logikai mőveletek. Bizonyítások a matematikában.

A deduktív gondolkodás fejlesztése

követelmények: Halmazelmélet: -halmazelméleti alapfogalmak; -halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok; -a halmazfogalom és mőveletek alkalmazása feladatokban; -véges és megszámlálhatóan végtelen halmazok számossága. Logika: -a negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció ekvivalencia ismerete; -a “minden”,”van olyan” ismerete, alkalmazása; -a nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása; -tétel, tétel megfordítása, egyes tanult tételek bizonyításának reprodukálása; -néhány bizonyítási típus ismerete és alkalmazása (pl.:skatulyaelv, indirekt biz.) -szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése

Számtan, algebra, számelmélet: Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom Rendszerezı összefoglalás. Számhalmazok Követelmények: -alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete, biztos alkalmazása a valós számkörben; -fogalmak ismerete (egész szám, racionális szám, valós szám); 217


-abszolútérték fogalma; -számok normálalakja. Matematikatörténeti ismere- SzámSzámelméleti összefoglalás. tek (könyvtár- és internethasználat). A valós számok és részhalmazai. Szám- és mőveletfogalom A mőveletek értelmezése, biztos alkalmazása mőveleti tulajdonságok. Közelítı érték Követelmények: -oszthatóság, a számelmélet alaptétele; -számok prímtényezıkre bontása, lnko., lkkt. -oszthatósági feladatok; -Diophantoszi egyenletek fogalma, egyszerőbbek megoldása. -Számrendszerek:a helyiértékes írásmód alapelvei Egyenletek, egyenlıtlenségek: Tervszerő, pontos és fegyel- Nevezetes másod- és harmezett munkára nevelés. madfokú algebrai azonosAz önellenırzés fontossága. ságok. a n − b n szorzattá alakítása, alkalmazása; Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlıtlenségek. Egyenlet-, ill. egyenlıtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete-formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerő egyenletek Követelmények:

A problémamegoldó gon-

-elsı- és másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása; -paraméteres egyenletek; -másodfokúra visszavezethetı magasabbfokú egyenletek; 218

dolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése

-az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban; -gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerő exponenciális és logaritmusos egyenletek és egyenlıtlenségek; -a középértékek, nevezetes egyenlıtlenségek alkalmazása; -többismeretlenes egyenletrendszerek; -egy- és kétismeretlenes egyenlıtlenségrendszerek.

Függvények, sorozatok, az analízis elemei: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben

Tartalom

A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az elsı n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Járadékszámítás. Végtelen mértani sor fogalma, összege Rendszerezı összefoglalás Az absztrakciós készség A függvényekrıl tanultak fejlesztése. áttekintése, rendszerezése. A függvényszemlélet fejKövetelmények: lesztése. Az alapfüggvények és A függvények alkalmazása transzformáltjaik ábrázoa gyakorlatban és a termélása. szettudományokban. Függvénytraszformációk. f(x)+c; f(x+c);cf(x);f(cx). A derivált függvény és a ha- Függvényvizsgálat függtározott integrál alkalmazá- vényábrák segítségével. sa feladatok és gyakorlati, Függvények jellemzése: zéfizikai problémák megoldá- rushely, növekedés, fogyás, sában. korlátosság, szélsıérték, periodicitás, paritás, konvexitás. Analízis elemei: határérték, folytonosság, differenciálhányados ,derivált függvény alkalmazása, szélsıérték feladatok, harmadfokú polinomfüggvények vizsgálata, a kétoldali közelítés mód219

A továbbhaladás feltétele Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az elsı n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása gyakorlati feladatokban. Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek

szere,a határozott integrál, a primitív függvény, a Newton-Leibniz-tétel, a határozott integrál alkalmazása grafikon alatti terület számítására

Geometria, mérés: Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík-és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

Tartalom


Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge síkban és térben. Egyszerő poliéderek.

Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete

A terület-és kerületszámíA megismert felszín- és tértással kapcsolatos ismeretek fogatszámítási képletek alösszefoglalása. kalmazása feladatokban. -egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe; -a háromszög területének különbözı kiszámítási módjai; -hasonló síkidomok területe. A poliéder felszíne, térfogata. A hengerszerő testek, a henger felszíne és térfogata. Kúpszerő testek. A kúpszerő testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. A gömb érintısíkja. Rendszerezı összefoglalás Követelmények: -geometriai alapfogalmak; -ponthalmazok : szakaszfelezı merıleges, szögfelezı, kör, gömb, parabola, ellipszis, hiperbola, szakaszfelezı merıleges sík, szögfelezı 220

A függvényszemlélet fejlesztése.

A deduktív gondolkodás fejlesztése.

sík. A geometriai transzformációk áttekintése: -a geometriai transzformáció mint függvény; -egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása; -a hasonlósági transzformáció fogalma; -a merıleges vetítés szemléletes fogalma; -az ismeretek alkalmazása számításos és bizonyítási feladatokban Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. -Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. -Thalész-tétel, Pitagorasztétel ismerete, alkalmazása; -arányossági tételek derékszögő háromszögben; Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Nevezetes négyszögek. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. A kör részei. Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása. A kör érintıje.

Szabályos sokszögek. A matematika különbözı Vektorok, vektorok koorditerületei közötti összefüggé- nátái. sek felhasználása Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.

221

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A leíró statisztika és a valószínőségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása

Tartalom Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minıség-ellenırzés).


A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálata.

Leíró statisztika

Valószínőségszámítás

Matematikai statisztika

Összefoglalás: -Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különEgyszerő klasszikus valóbözı ábrázolásai; színőségszámítási felada-Adathalmazok jellemzıi: tok megoldása. számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz), - szórás. -Gyakoriság, relatív gyakoriság. -Átlagtól való eltérés 2-3 szórásnyi intervallumban A klasszikus valószínőségi modell. -Mintavételi eljárások- viszszatevéses mintavétel; -A binomiális eloszlás várható értéke, szórása; -Visszatevés nélküli modell; -Valószínőség, relatív gyakoriság; -A nagy számok törvényének szemléletes tartalma; -Eseményalgebra; -Események függetlensége. -Sokaság, paraméter; -Minta, relatív gyakoriság; -relatív gyakoriság intervallum becslése; -A közvélemény-kutatás elemei.

222

A tantervi anyag és a javasolt óraszámok: 1.) Számsorozatok: (30) - a számsorozat fogalma, megadása és ábrázolása; - sorozatok monotonitása, korlátossága; - a számtani sorozat definíciója, az n. tag (an) és az elsı n elem összegének (Sn) meghatározása; - a mértani sorozat, az n. tag (an) és az elsı n elem összegének (Sn) meghatározása; - az an és Sn használata feladatokban; - kamatoskamat-számítás gyakorlati feladatokban. - Járadékszámítás; - Végtelen mértani sor fogalma, összege. 2.) Kerület- és ( 18) -

területszámítás:

egymásba skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata; a kerület és terület fogalma; egyszerő síkidomok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, a kör és részei) kerületének és területének meghatározása, az ismeretek gyakor-lati alkalmazása; - hasonló síkidomok kerülete és területe.

3.) Felszín- és térfogatszámítás: (36) - a testek csoportosítása; - a hasábok származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a forgáshenger származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a gúla származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a csonkagúla származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - a forgáskúp származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - az egyenes csonkakúp származtatása, tulajdonságai, felszíne és térfogata; - feladatok az ismert testek felszínének, térfogatának a meghatározására 4.) Rendszerezı összefoglalás:

(68) 223

5.) Dolgozatok

( 8)

Taneszközjegyzék: Meglévı eszközök: - Mindennapi matematika (1 db. CD angol nyelvő változat + 2-2 db. magyar és angol felhasználói kézikönyv) 1882 - Kiss Jolán: Írásvetítı alkalmazása a geometria oktatásban. (főzött fólia) 0776 - Geometriai idomok 9574 ( kocka, négyzet alapú hasáb, téglatest, trapéz alapú hasáb, háromszög alapú hasáb, nyolcszög alapú hasáb, henger, háromszög alapú gúla, négyszög alapú gúla, téglalap alapú gúla, trapéz alapú gúla, nyolcszög alapú gúla, kúp, félgömb, gömb) Ajánlott eszközök: - 4. 75. A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. Aktuális őrlapjait és egyszerőbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz - 4.76. Elsı fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási lehetıségeit bemutató eszközök - 4.77. Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzıit szemléltetı eszköz - 4.78. Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltetı eszköz - 4.79. Az életkorhoz és tananyagtartalomhoz illeszkedı munkaeszköz - 4.80. Thalész tétele bizonyítását szemléltetı eszköz - 4.81.A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató információ-hordozó - 4.82. A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapeseteit bemutató információhordozó - 4.83. Vektorfelbontást szemléltetı eszköz - 4.84. Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltetı eszköz. - 5.85. Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz - 5.86. Másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek megoldási módszereit bemutató eszköz - 5.87. Kétismeretlenes egyenlıtlenségek megoldásait szemléltetı eszköz - 5.88. Különbözı testek síkmetszeteit bemutató eszköz 224

- 5.89. Különbözı testek élvázait szemléltetı eszköz - 5.90. Különbözı alapfüggvények és transzformáltjaik grafikonját és a geometriai transzformációkkal való kapcsolatát szemléltetı eszköz - 5.91. Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító eszköz - 5.92. A differenciálhányados fogalmát szemléltetı eszköz - 5.93. A kétoldali közelítés módszerének, a határozott integrál fogalmának szemléltetésére alkalmas eszköz - 5.94. A határérték fogalmának szemléletésére alkalmas eszköz - 5.95. Valószínőségi eloszlásokat szemléltetı eszköz (Megjegyzés: „4.”= 10. évfolyamig, „5.” = a 12. évfolyamig, „75-95.”-ig, az eszköz egyedi sorszáma a Matematika mőveltségi területen belül. Ld. Mővelıdési Közlöny XLII.évfolyam, 2/II. szám 1998. január 23.)

225

Osztályfınöki órákra -Szakközépiskola 9-13.évfolyam -Szakiskola 9-10. évfolyam -Szakképzı 11-14. évfolyam

Órajavaslatok

Cél Az osztályfınöki óra funkciói: a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében; a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése fıként az osztályban megélt saját élmények bázisán; szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történı eligazodás segítésében, a felelıs állampolgárrá nevelésben. Tartalom Az osztályfınöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetıen különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a késıbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv – az osztályfınöki óra sajátos jellegébıl adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfınöki óra tantervében szereplı tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfınök lehetıség ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévı tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfınöki órák témaköreit és tartalmait. 226

Az egyes témakörökhöz rendelt fejlesztési célok: 1. ÖNISMERET - A személyiségben rejlı lehetıségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. 2. A TANULÁS TANULÁSA - A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK - Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. 4. KONFLIKTUSKEZELÉS - Képesség a konfliktusok konstruktív módon történı kezelésér, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minıségének javításában. 5. LELKI EGÉSZSÉG - A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megırzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. 6. TESTI EGÉSZSÉG - Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegırzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelızése, készség és képesség ezek leküzdésére. 7. VISELKEDÉSKULTÚRA - A mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása. 8. PÁLYAORIENTÁCIÓ - Képesség a munkaerıpiacon történı eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetıségekkel történı összehangolására. 9. JELENISMERET - Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. 10. FELELİS ÁLLAMPOLGÁR - A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és mőködtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az 227

általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját elıítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK - A világ problémái iránti egyéni felelısség belátása, a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklıdés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

Témajavaslat az egyes évfolyamokra 9. évfolyam A kötelezı témák kiemelve ! 1.

Ismerkedés, bemutatkozások. Adatok győjtése, egyeztetése. Órarend, tanterembeosztás. Csoportbeosztás. Az ellenırzı-könyvek kitöltése, tanárok fogadóórái. Ülésrend.

2.

Házirend I. ismertetése, értelmezése, célok, indokok.

3.

Házirend II. ismertetése, értelmezése, célok, indokok.

4.

Osztálytermünk, környezetünk kialakítása, megóvása. Tőzriadó ismertetése.

5.

A tisztségviselık megválasztása (demokratikus jogok gyakoroltatása; cél az osztály közösséggé szervezése).

6.

A tanulás tanulása: A hatékony tanulás néhány jellemzıje.

7.

Tanulási stílusok.

8.

A tanulási képességek fejlesztése.

9.

Városunk történelme, nevezetességei.

10.

Az Október 23-i ünnepség megszervezése. 228

11.

Iskolánk története; Beregszászi Pál életútja; a Beregszászi Napok programja, szervezések.

12.

Beregszászi Napok értékelése; a Beregszászi-díj feltételeinek ismertetése.

13.

A könyvtárhasználati felkészültség diagnosztikus mérése.

14.

Beszélgetés a felmérés tapasztalatairól.

15.

Karácsony története, hagyományai. Mit ünneplünk karácsonykor?

16.

A könyvtár, a könyv szerepe a tanulásban, az önmővelésben, a szabadidıs tevékenységben.

17.

Hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak bennünket mások.

18.

Az önfejlesztés igénye, lehetıségei, módjai.

19.

Magatartás- és szorgalomjegyek megbeszélése.

20.

A félévi munka értékelése, félévi bizonyítványok kiosztása.

21.

A kommunizmus áldozatai - megemlékezés.

22.

Szociometriai felmérés: az alakuló kapcsolatrendszer megismerése céljából.

23.

A felmérés eredményeinek megbeszélése: ODB újra tárgyalása.

24.

Az egészség fogalma, jelentısége (kiscsoportos megvitatás).

25.

Az egészségmegırzés felelısei.

26.

Én és az egészség. Tesztek kitöltése.

27.

Én és az egészség. Tapasztalatok megbeszélése.

28-29. 30.

Az egészséget támadó környezet.

A holocaust áldozatai – megemlékezés 229

31.

Káros szokások, élvezeti szerek. Tesztek: az alkoholizmusról, dohányzásról, drogról.

32.

Káros szokások, élvezeti szerek: a tapasztalatok megbeszélése.

33.

A mentálhigiéné fogalma, szerepel a mindennapi életben. Lelki egészségvédelem, a személyiség épségének védelme.

34.

A pszichés feszültségek megjelenési formái, lehetséges forrásai.

35.

Viselkedési szabályok I. : ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. A társalgás szabályai.

36.

Nemzeti Összetartozás Napja.

37.

Magatartás- és szorgalomjegyek. Felkészülés a következı tanévre, nyári szünet tanévzáró, tanévnyitó, tankönyvvásár, beiratkozás. 10. évfolyam

1.

Az adatok egyeztetése, órarend, tanterembeosztás, ülésrend. A bizonyítványok beszedése, az ellenırzı-könyvek kitöltése, a tanárok fogadóórái.

2.

Házirend.

3.

Tőzriadó terv ismertetése.

4.

ODB-választás.

5.

A tanév rendje: a kisérettségirıl, szünetek, versenyek.

6.

Tanulási képességek fejlesztése: Belsı motiváció; tanulási stílus fejlesztése.

7.

A figyelem és emlékezet, képzelet és gondolkodás fejlesztése.

8.

A munka fogalma, jelentısége. A tanulók fogalmazást írnak arról, mit jelent számukra a munka.

9.

Az írásokból leszőrhetı tapasztalatok értékelése. 230

10.

Október 23-i ünnepség megszervezése.

11.

Beregszászi Napok megszervezése. Jelentkezés a programokra. A Beregszászi-díj feltételeinek felolvasása.

12.

Társas kapcsolatok: Az egyén, mint társas lény.

13.

Személyészlelés.

14.

Benyomás-alakítás.

15.

Karácsony a mi családunkban. Mit szeretek, mit nem szeretek az ünnep kapcsán. Fogalmazások felolvasása.

16.

Sztereotípiák, elıítéletek, benyomáskeltés.

17.

Konfliktusok és megoldásaik.

18.

Konfliktusmegoldás: stratégiák.

19.

Magatartás- és szorgalomjegyek.

20.

A félévi munka értékelése, félévi értesítı kiosztása.

21.

Viselkedési szabályok II. : testápolás és öltözködés viselkedéskultúrája az iskolában.

22.


23.

Viselkedési szabályok III. : utcai közlekedésben, közlekedési eszközön; taxi hívása, viteldíj rendezése.

24.

Kérdıív a gyermek szociokulturális háttérvizsgálatához.

25. Az ember egyedi fejlıdése: életút születéstıl a halálig: magzat, újszülött, csecsemı, .... agg. 26.

Az ember egyedi fejlıdése: életút születéstıl a halálig: magzat, újszülött, csecsemı, … agg.

27.

A testi és lelki egészség összefüggése.

28.

A szellemi egészség (mentálhigiéné). 231

29.

Az érzelmi egészség (szorongás, stressz).

30.

A holocaust áldozatai - megemlékezés.

31.

Tükörkép: Milyen vagyok?

32.

Önismereti játékok.

33.

Énvédı mechanizmusok.

34.A betegségek lehetséges jelzései, jelentései 35.

Nemzeti Összefogás Napja.

36.

Magatartás és szorgalomjegyek.

37.

Tanévzáró, tanévnyitó, tankönyvvásár, beiratkozás. 11. évfolyam

1.

Az adatok egyeztetése, órarend, tanterembeosztás, ülésrend. Bizonyítványok beszedése, ellenırzı-könyvek kitöltése, fogadóórák.

2.

Házirend.

3.

Tőzriadó- és bombariadó-terv ismertetése.

4.

ODB-választás; tanteremdíszítés, rendezés.

5.

A tanév rendje.

6.

Az empátia szerepe a társas kapcsolatokban - szituációs játékok.

7.

Empátia kérdıív.

8.

A metakommunikáció, mint egyetemes közlési eszköz jellemzıi, funkciói, csatornái.

9.

Térközszabályozás. Érintés, gesztusok, testtartás.

10.

Október 23-i ünnepség megszervezése. 232

11.

Beregszászi Napok megszervezése. Jelentkezés a programokra. A Beregszászi-díj feltételeinek felolvasás. Beregszászi Pál élete.

12.

Konfliktusok oldása értékek ütközése esetén.

13.

A bírálat kezelése: Mikor bíráljunk, hogyan bíráljunk, hogyan fogadjuk a bírálatot.

14.

Viselkedési szabályok IV. : Otthon és a szomszédokkal.

15.

Karácsony a nagyvilágban. Népek szokásai - győjtımunka.

16.

Viselkedési szabályok V. : Nyilvános helyen, külföldön.

17.

Önismeret: Elınyös oldalaink bemutatása, a jó benyomás keltésének titkai.

18.

A jövıbeni munkaterület kiválasztásának szempontjai, a munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságok.

19.

Magatartás- és szorgalomjegye.

20.

A félévi munka értékelése, a bizonyítványok kiosztása.

21. A szervezetünk mőködése: A homo sapiens. Az emberi test. 22.


23.

Az ember egyedi fejlıdése, érése. A megbetegedés - hajlamok, kockázatok, okok, jelzık.

24.

A magyar táplálkozás: szokások, hagyományok elemzése a korszerő táplálkozástudomány megközelítésébıl.

25.

A helytelen táplálkozás szerepe a krónikus és végzetes betegségek kialakulásában.

26.

A reformtáplálkozásról beszélgetés.

27.

Ételbemutató reformételekbıl - a tanulók az otthon elkészített ételeket bemutatják, kínálják. 233

28.

Hogyan lehet leszokni a káros szenvedélyekrıl: dohányzás, alkohol.

29.

A holocaust áldozatai - megemlékezés.

30.

A ballagtatás elıkészületei, megszervezése, búcsúbeszéd, teremdíszítés, ajándékok.

31. A kábítószer-élvezet kialakulása.

lehetséges

okai,

a

drogfüggıség

32.

A kábítószer társadalmi veszélyei, büntetıjogi következmények.

33.

Látogatás a drogambulancián.

34.

Tánc és táncpartner-választás a szalagtőzıi tánchoz. Tánctanár: Diószeghy Márta meghívása. Videofilm. Próbák megbeszélése.

35.

Öltönyválasztás szalagtőzıre, ballagásra: fazon, szín, szövet. Vállalkozó meghívása.

36.

Nemzeti Összetartozás Napja.

37.

Magatartás- és szorgalomjegyek. Tanévzáró, tanévnyitó, beiratkozás, tankönyvvásár. Nyári szünet. Felkészülés a következı tanévre, kötelezı olvasmányok.

12. évfolyam 1.

Az adatok egyeztetése, órarend, tanterembeosztás, ülésrend. A bizonyítványok beszedése, az ellenırzı-könyvek kitöltése, fogadóórák.

2.

Házirend.

3.

Tánctanulás szalagtőzıre. Megbeszélés: táncpróbák helye, ideje. Viselkedés a próbák idején. Viselkedés a lányokkal.

4.

Tőzriadó-terv és bombariadó-terv ismertetése.

5.

Méretvétel: öltönyök varratása szalagtőzıre, ballagásra, vizsgákra. Nyakkendıválasztás. 234

6.

A tanév rendje: szünetek, versenyek, félévzárás, iskolai ünnepségek beíratásuk az ellenırzıbe. Pályázatok meghirdetése. Lehetıségek az érettségi után.

7.

A Föld bioszférájának veszélyeztetettsége, ennek okai. A Föld és az emberi élet összefüggései.

8.

A környezetkárosodás frontjai: levegıszennyezıdé, ózonréteg sérülése, sugárzáshatások, hulladékok, víz- és talajszennyezettség.

9.

Mindennapi veszélyeink: balesetek otthon és házon kívül.

10.

Konfliktuskezelés: az önérvényesítés technikái.

11. Mindennapi veszélyeink: fertızések, betegségek (AIDS). 12.

Beregszászi Napok programjának ismertetése. Jelentkezés a programokra. Beregszászi-díj feltételeinek ismertetése.

13.

A szalagtőzı elıtt felmerülı aktuális problémák megbeszélése. Fıpróba.

14.

A beteggyógyítás intézményei, formái, szakértıi.

15.

A beteg jogai, orvosetika.

16.

Karácsony a mővészetekben: zenében, irodalomban, képzımővészetben győjtımunka.

17.

Alternatív gyógyászat.

18.

Az öngyógyítás lehetıségei.

19.

A munkanélküliség problematikája, a munkanélkülieket megilletı ellátás rendszere.

20.

Magatartás- és szorgalomjegyek: önjellemzés; tanárok véleménye.

21.

A félévi bizonyítványok kiosztása; a félévi munka értékelése.

22.

A továbbtanulásról. A választás szempontjai. Esélyek. A felvételi pontok kiszámításának módja. Felvételi vizsgák.

235

23.

A felvételi tájékoztató használata. A felvételi lapok kitöltésének módja. A felvételi lapok beadásának határideje.

24.

Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól.

25.

Felkészülés az érettségi vizsgákra. Viselkedés a vizsgán. Jelentkezés az érettségire.

26.

A Március 15-i ünnepség elıkészületei.

27.

A munkahely megtalálása, munkaviszony létesítése, a munkavégzés alapvetı szabályainak megismerése.

28.

Viselkedési szabályok VI. : munkahelyi viselkedés.

29.

Intim kapcsolatok: barátság, szerelem.

30.

Megemlékezés a holocaust áldozatairól.

31.

Vitafórum a bankettrıl: helye, helyfoglalás, tanárok meghívása, öltözet. Ballagás: a forgatókönyv ismertetése. Tudnivalók a vendégek számára. A szerenád megszervezése. Rendırségi engedély. Felnıtt kísérı. Tanárok hozzájárulása.

32.

Nemzeti Összetartozás Napja

33.

Magatartás- és szorgalomjegyek.

vonzalom

a

másik

személy

iránt:

Irodalom: Tantestületünk osztályfınökei a „Kézikönyv Osztályfınököknek” c., a Világbanki Szakközépiskolai Projekt keretében készült segédkönyvet használják.

13. évfolyam 1. Az adatok egyeztetése, órarend, tanterembeosztás, ülésrend. bizonyítványok beszedése, az ellenırzı-könyvek kitöltése, fogadóórák. 2. Házirend. 3. Tőzriadó-terv és bombariadó-terv ismertetése. 4. Hivatalos ügyeink intézése: mit, hogyan, mikor és hol? 5. Álláskeresési technikák I. 236

A

6. Konfliktusok és megoldásaik. 7. Konfliktuskezelési technikák. 8. Megemlékezés október 23-ra. 9. Prevenció a szenvedély betegségek esetében. 10. Aktuális problémák – napi, közéleti, gazdasági események. 11. „Tudni illik, hogy mi illik”: általános emberi normák, illemszabályok, etikai alapelvek. 12. A jövönket befolyásoló tényezık. 13. Protokoll a munkahelyen. 14. Környezetvédelem, szennyezések fajtái, esélyeink, lehetıségeink. 15. Tanulási szokásaink, módszereink. 16. Az ünnepre készülve: kinek mit jelent a karácsony? 17. Boldog új esztendıt! Célok, célkitőzések, fogadalmak az új esztendıben. 18. A tanulmányi helyzet értékelése, min lehet még javítani. 19. Magatartás és szorgalom jegyek lezárása. 20. Milyen vagyok én? 21. A második félév feladatai, a félévi eredmények értékelése. 22. Helyünk a világban. Magyarország helyzete, világpolitikai és gazdasági szempontból. 23. A szabadidı helyes eltöltésérıl. 24. Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól. 25. Az osztályközösség alakulása, osztálytárs és/vagy barát. 26. Barátság, szeretet, szerelem. 27. Intim kapcsolatok: vonzalom a másik személy iránt: barátság, szerelem. 28. Az AIDS. Napjaink „pestise”. 29. Álláskeresési technikák II. 30. Megemlékezés 1848. március 15-re. 31. Álláskeresési technikák III. 32. A munkahely megtalálása, munkaviszony létesítése, a munkavégzés alapvetı szabályainak megismerése. 33. Megemlékezés a Holocaust áldozatairól. 34. Hogyan viselkedjünk társaságban és a vizsgákon. 35. Megemlékezés a nemzeti összefogás napjáról. 237

36. Magatartás és szorgalom jegyek lezárása. 37. Éves munka értékelése.

14. évfolyam 1.

Az adatok egyeztetése, órarend, tanterembeosztás, ülésrend. bizonyítványok beszedése, az ellenırzı-könyvek kitöltése, fogadóórák.

2.

Házirend.

3.

Tőzriadó-terv és bombariadó-terv ismertetése.

4.

Az éves program megbeszélése.

5.

Vezetıségválasztás, ülésrend.

6.

A felelısség: egyéni és kollektív.

7.

Felelısség sorsunk alakításában.

8.

Bőnök és büntetések.

9.

A

Párválasztási érettség: a társ megtalálásának igénye, modellválasztás, a saját otthon megteremtésének igénye.

10. Megemlékezés október 23-ra. 11. Környezetvédelem. rádiófrekvencia.

Szennyezések

fajtái:

levegı,

víz,

talaj,

zaj,

12. Konfliktusok a mindennapi életben és azok kezelése, megoldásai. 13. Vállalkozások formái: egyéni, társas. 14. Igények és lehetıségek összehangolása: társadalmi elvárások, anyagi helyzet. 15. Önéletrajz fajtái: személyes és szakmai. 16. Álláskeresési módszerek és technikák. 17. Önmenedzselés, a munkahelyre való jelentkezés, a munkahely kiválasztása. 18. Az ünnep fontossága életünkben – a karácsony. 19. Magatartás és szorgalom jegyek lezárása. 20. A második félév feladatai, a félévi eredmények értékelése. 21. Az ember és a munka. Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. A beilleszkedést befolyásoló tényezık. 22. Felvételi interjú: hogyan viselkedjünk? 23. A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése. 238

24. A munkavégzés: minıség, kreativitás, megbízhatóság, fegyelem, személyes ambíciók. 25. Egy nagyvállalatnál, meglátogatása.

a tanulók szakmájának megfelelı munkahely

26. Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól. 27. A munkával kapcsolatos nehéz helyzetek kezelése, a kritika. A szakmai karrier tervezése, a pozitív én-kép, mint erıforrás. 28. Környezetünk fontossága.

védelmének

problémája,

szelektív

hulladékgyőjtés

29. A kockázatvállalás stratégiája. 30. Megemlékezés a Holocaust áldozatairól. 31. Megemlékezés a Nemzeti összetartozás Napjáról. 32. Magatartás és szorgalom jegyek lezárása. Éves munka értékelése.

239

Rajz és vizuális kultúra szakközépiskola 11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok: A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika mőfajának megfelelı mőelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása, képi-plasztikai formai, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és mőszaki távlat között. A vizuális kommunikáció funkcióinak megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgyvezetési feladat megoldása. Témának megfelelı kifejezésmód és technika kiválasztása. Témakörök: Mőelemzı szempontok leírástól ítéletalkotásig. Festészet, szobrászat, képgrafika; Anyagok, technikák, eljárások

12 óra

Érzelem, hangulat, lelkiállapot megjelenítése - színek tulajdonságai, jellemzıi (színelmélet); Mővészeti élmények asszociációra épülı feldolgozása; Látványélmény színbeli-formai átírása 9 óra Összetett tárgyak, térbeli helyzetének megjelenítése - térábrázolási rendszerek

4 óra

Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése; az alkotó folyamat

5 óra

Alkalmazott grafikai tervezés, kép, szöveg felhasználásával

3 óra

Látvány - és modellértelmezések

2 óra

Mővészeti győjtemény anyagának megismerése

2 óra

A továbbhaladás feltételei: 240

A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, sík- és térábrázolási módok alkalmazása. A festészet, a képgrafika, a szobrászat mőfajának megismerése és a tanult mőelemzı módszerek témához illı alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belsı összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerő használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlı, információs szerepének ismerete, alkalmazása ismeretszerzı eszközként. A grafikai- és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult mővészeti technikák alkalmazásában.

12. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok: Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelı tudatos, tervszerő, önálló tevékenység a képzımővészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális mőelemzı módok tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott mővészetek és a népmővészet területén. Összefoglaló mővészettörténeti áttekintés. Témakörök: Mővészettörténeti ismeretek összefoglalása - mővészeti ágak szerinti problémaközpontú mőelemzés 15 óra Népmővészet, tárgykultúra

4 óra

Tértervezési feladatok, nézetek

4 óra

A formanyelv, formaadás, elemzésük a képzı-, iparés népmővészetben

2 óra

Asszociációs típusú alkotások megismerése

2 óra

Összetett téri viszonyok, téri rend, távlattan, transzformációs kísérletek a téri konvenciók meghaladására

6 óra

Kommunikáció, tömegkommunikáció

4 óra 241

Grafikai tervezés és portfólió

2 óra

A továbbhaladás feltételei: Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értı használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete az esztétikai kifejezés, a jelentésadás és a funkcionális formálás területén. Képesség a tanult vizuális mővészeti ágak, mőfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. A legkiemelkedıbb alkotók és mőveik ismerete, a kor és a mőalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepérıl, médiumairól, képesség az általuk közvetített információk kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak értı használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás, alkotómódszer ismerete. I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A részletes követelmények felépítése és használata A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhetı tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A vizuális kultúra középszintő érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó az általános mőveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelı jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, mely alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására és azok képesség szintő alkalmazására. A vizuális kultúra emelt szintő érettségi vizsga követelményei - a tárgy iránt nagyobb érdeklıdést feltételezve - a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintő tudás az ismeretek mélysége azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás - az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintő felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt 242

óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülık számára. A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két fı részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek elkülönülése. Kompetenciák - A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körő elemzı vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelı használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különbözı köznapi és mővészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétő értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhetı vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelı formában és alkalmas technikával. - Tárgyak, vizuálisan érzékelhetı jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különbözı vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemzı vizsgálata, különbözı szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Idıben és térben eltérı kultúrák és mővészeti korszakok mővészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. - Megfelelı szintő pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmezı, elemzı munkája során a megfelelı közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.

243

A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1. Vizuális nyelv A pont, vonal, sík- és térforma, A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak 1.1.1. A vizuális felület adott megfelelı tudatos használata. nyelv alapelemei technikának és adott célnak megfelelı Modell vagy elképzelés alapján sík- Vonal és térforma adott célnak (pl. - Sík- és térforma használata. Legalább háromféle minıségő formaredukció) megfelelı - Tónus, szín (különbözı leképezése. Modell alapján vagy - Tér vastagságú, tónusú, karakterő) a emlékezetbıl készített leképezı 1.1.2. A vizuális választott jellegő munkában (rajz, festés, nyelvi elemek eszköznek megfelelı vonal vegyes technika) legalább hat viszonyai következetes különbözı tónusfokozat - Kompozíció, használata szabadkézi rajzban. következetes alkalmazása. (konstrukció) Modell alapján készített leképezı A legmegfelelıbb térábrázolási - Kontraszt, jellegő módok egyéni, kombinált harmónia munkában sík- és térforma pontos alkalmazása. 1.1.3. Vizuális visszaadása. A kompozíciós eszközök tudatos nyelv Modell alapján készített leképezı alkalmazása a vizuális közlés, és kontextus jellegő kifejezés és alkotás során. munkában (rajz, festés, vegyes Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, technika) méret, felület) történı kiemelés legalább négy különbözı tudatos használata a kifejezı tónusfokozat alkotások létrehozása során. következetes alkalmazása. Színharmóniák, színkontrasztok A megadott színek pontos tudatos alkalmazása tervezımunka kikeverése. során. A célnak legmegfelelıbb A vizuális nyelv hatáselemeinek térábrázolási jelentésmódosító átalakítása (pl. a módok kiválasztása. képi környezet megváltoztatásával). Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelı kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történı kiemelés használata az értelmezı ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fényárnyék, hidegmeleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minıségi) használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban a kifejezı jellegő munkákban. Az adott célnak legmegfelelıbb anyagok és technikák kiválasztása. 1.2. Technikák Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, - Rajzolás Szabadkézi rajz készítése ceruzával, pasztellel). Összetettebb mőszaki jellegő rajz szerkesztése ceruzával, illetve a - Festés tollal. szükséges szerkesztıeszközökkel. - Kollázs - Nyomtatás Egyszerő mőszaki jellegő rajz - Makettezés, modellezés - További készítése technikák szabadkézzel, vagy szerkesztve

244

ceruzával és szerkesztıeszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet).

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Egy további szabadon választott Modell- vagy makettkészítés. technika alkalmazása (pl. mintázás, Legalább két szabadon választott fotó, videó, számítógép, vegyes technika alkalmazása. Feliratkészítés technikák, kézmőves technikák). egy további technikával (pl. Feliratkészítés sablonnal. betővágással, számítógéppel).

245

2. Tevékenységszintek TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Ábrázolás, Ábrázoló jellegő rajz készítése során Ábrázoló jellegő rajz készítése során látványértelmezés természeti és mesterséges formák természeti és mesterséges formák 2.1.1. karakterét meghatározó fıbb, a karakterét meghatározó arányok Formaértelmezés felismerhetıséget biztosító arányok pontos, részletekre kiterjedı - Arány helyes megfigyelése és visszaadása. megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegő rajz készítése során Ábrázoló jellegő rajzokban a - Forma, alak, a látvány formáját meghatározó fıbb, részletek egymáshoz és az egészhez karakter a felismerhetıséget biztosító jegyek viszonyított arányainak helyes - Szerkezet, megfigyelése és helyes visszaadása megítélése és visszaadása. felépítés, (befoglalóforma, körvonal). Ábrázoló jellegő rajz készítése során mőködés Egyszerő tárgyak formakapcsolatait a látvány formáját meghatározó 2.1.2. bemutató rajz készítése (pl. jegyek pontos megfigyelése és Térértelmezés szabásrajz, szerkezeti vázlat). helyes leképezése. A formát - Téri helyzetek Téri helyzetek egyszerő, értelmezı meghatározó karakterjegyek pontos jellegő megragadása emlékezetbıl. - Nézıpont ábrázolása. Egyszerő szerkezeti összefüggéseket - Térmélység Tárgyak, objektumok egymáshoz pontosan értelmezı szabadkézi rajz viszonyított téri helyzetének pontos készítése beállítás alapján és megjelenítése látvány alapján két emlékezetbıl (pl. szerkezeti rajz, vagy metszetrajz, folyamatábra). három dimenzióban. Téri helyzetek egyszerő, értelmezı Látvány alapján tárgyak, objektumok jellegő ábrázolása szabadkézi ábrázolása során a nézıpont rajzban és szerkesztéssel (pl. következetes alaprajz, magyarázó-közlı rajz) megtartása. szöveges instrukciók alapján is. Beállítás alapján a fény-árnyék Tárgyak, objektumok ábrázolása hatások során a nézıpont következetes segítségével a térmélység megtartása emlékezetbıl is. érzékeltetése (pl. A térmélység megjelenítése szabadkézi rajzban, festéssel). különbözı eszközökkel emlékezetbıl.

246

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint - Térábrázolási Ábrázoló jellegő szabadkézi rajzban Geometriai térformák perspektivikus és konvenciók választott térábrázolási rendszer axonometrikus rajzának megszerkesztése. következetes alkalmazása. Geometriai térformákból álló összetettebb Egyszerő beállításról a beállítás vetületi rajza alapján az kétiránypontos elképzelt perspektivikus ábrázolás látvány szabadkézi rajzának szabályainak elkészítése alkalmazása szabadkézi rajzban. (térrekonstrukció). Beállításról vagy a látvány Adott cél érdekében a megfelelı axonometrikus képébıl az adott tárgy vetületi térábrázolási rendszer kiválasztása és rajzának elkészítése (Mongetudatos alkalmazása. rendszerben) szabadkézi rajzban. 2.1.3. Beállítás alapján szín- és Beállítás vagy elképzelés alapján Színértelmezés fényviszonyok tárgyak - Szín- és helyes visszaadása (pl. szabadkézi testességének, plasztikus formáinak rajzban, árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások fényviszonyok festéssel). segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján adott szempontok szerint (pl. hidegmeleg kontrasztra épülı) színvázlat készítése. 2.1.4. Egyszerő mozgás fázisainak értelmezı jellegő ábrázolása (pl. fázisrajz) Mozgásértelmezés szabadkézi rajzban. 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek szubjektív - Térviszonyok megjelenítése kifejezı jellegő alkotásokban. Képi igényő kompozíció Ornamentális és képi kompozíció - Kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. alapján. A színek expresszív hatásának - Színhatás felhasználása kifejezı jellegő munkákban. Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás elérésének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása. - Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok Érzelmek, lelkiállapotok, elvont értelmezhetı gondolatok

247

vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában.

- Folyamat, mozgás, idı - Kép és szöveg

Folyamat, történet bemutatása értelmezhetı képsorokban (pl. képregény). Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelı elrendezése adott képmezıben, hagyományos

értelmezhetı vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelı megjelenítésben. Elképzelt vagy győjtött képi elemekbıl (pl. montázstechnikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki. Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv). Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erısíti vagy jelentését módosítja - pl. illusztráció, plakát, illetve képregény

technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelı betőtípus és kompozíció kiválasztása. formájában).

TÉMÁK

- Vizuális információ - Tárgyak és környezet

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Vizuális jelek, szimbólumok Szabadon választott, nem vizuális egyértelmő, következetes természető információk értelmezhetı használata (pl. magyarázó-közlı képi jellé (pl. embléma, piktogram) rajzokon). tömörítése. Nem vizuális természető konkrét Adott funkcióra egyszerő tárgy, információk (pl. számszerő adatok: csomagolás tervezése. hımérséklet-ingadozás, A tervezéshez szükséges felmérés, népességváltozás) értelmezhetı, kutatás képi megjelenítése (pl. grafikonon, elvégzése. diagrammal). Színkódok Egyszerő tárgy elkészítése szabadon következetes alkalmazása a választott anyagból. magyarázó-közlı ábrázolásban. A tervezési, megvalósulási folyamat Adott funkcióra csomagolás dokumentálása. tervezése. Külsı és belsı terek Adott tárgy, objektum, építészeti tér különbözı funkcióra történı (felületének, formájának) átalakítása berendezésének, átalakításának úgy, megtervezése. hogy annak más jelentése legyen, vagy más funkció betöltésére (is) alkalmas legyen - az elképzelés szemléltetése rajzban, festéssel, montázzsal.

248

B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1. Megjelenítés A vizuális közlés, kifejezés A képi, zenei, irodalmi alkotásokban sajátosságai legfontosabb eszközeinek (pont, egyaránt elıforduló adekvát kifejezıeszközök (szerkezet, - Vizuális nyelvi vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, motívumok, elemek képi motívumok) a vizuális jelkép, ritmus) felismerése és - Térábrázolási közlésben, kifejezésben betöltött párhuzamok módok szerepének ismerete és használata az elemzése. - Vizuális elemzés során. A mővészettörténet korszakaira minıségek A legjellegzetesebb térábrázolási jellemzı, konvenciók felismerése és leggyakoribb kompozíciós formák és lényegének ezek ismerete. kifejezı hatásának ismerete. A térmélység-megjelenítés A legjellegzetesebb térábrázolási különbözı módok módjainak ismerete. lényegének ismerete és Vizuális minıségek differenciált összehasonlítása az megkülönböztetése szóbeli elemzés során. közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése) .

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A színkontrasztok (fény-árnyék, A látványértelmezésben szerepet hidegmeleg, komplementer, Látványértelmez játszó tényezık (pl. magában való, szimultán, nézıpont, arányok, képelemek és mennyiségi, minıségi) lényegének egymáshoz való viszonya) - Kontraszt, ismerete. lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A A kontrasztok kiemelı szerepének harmónia elemzı vizsgálata konkrét példákon színharmóniák, színkontrasztok - Kontextus keresztül. (fényárnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minıségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések -kontextus felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

249

1.2. Technikák

A vizuális közlés, kifejezés alábbi technikáinak leíró jellegő ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kı, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparmővészeti technikák felsorolásszerő ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegő ismerete.

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.

2. Tevékenységterületek TÉMÁK


Emelt szint

2.1. Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idı

Idıt, mozgást, változást rögzítı vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. Kép és szöveg kölcsönhatásának elemzı vizsgálata.

- Kép és szöveg

A köznapi és mővészi vizuális közlésekben elıforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelı verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. mőszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban elıforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb A tömegkommunikáció jelentıségének, Tömegkommuniká (auditív, vizuális, mőködési hatásrendszerének audiovizuális) eszközeinek, ció ismerete. leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. A legfontosabb médiakategóriák - Médiakategóriák (nyomtatott és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. - Vizuális információ

250

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint - Fotó, mozgókép Fotóelemzés megadott szempontok A mozgóképi kifejezés legfontosabb szerint. A fotó legfontosabb eszközeinek (montázs, mőtípusainak (emlékfotó, kameramozgás, szociofotó, sajtófotó, mővészfotó) képkivágás, nézıpont, világítás, ismerete. hang- és Álló- és mozgóképi reklámanyag képkapcsolat) ismerete. képi hatásának elemzése. A fotó képzımővészeti felhasználásának ismerete. A film mőtípusainak ismerete (ismeretterjesztı, dokumentum2.2. Tárgy- és A tárgyról leolvasható információk játékfilm, Tárgyak elemzése során minél több környezetkultúra ismerete. vizsgálati szempont alkalmazása. - Forma- és Különbözı korokból és kultúrákból A tárgytervezés szempontjainak funkcióelemzés származó tárgyak, objektumok (pl. ismerete (funkció, ergonómia, épület, építmény) funkció- és anyag, technika/technológia). - Tervezési formaelemzése. Tárgyak, épületek A kézmőves és ipari tárgykultúra folyamat stílusjegyek alapján történ ı f ıbb mőfajainak, technikáinak - Kézmőves és besorolása, csoportosítása. A ismertetése. A magyar ipari tervezı-, alkotófolyamat lépéseinek népmővészet legfontosabb tárgykultúra (kutatás, motívumgyőjtés, sajátosságainak ismerete. - Népmővészet vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentációkészítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népmővészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése. 2.3. Kifejezés és képzımővésze t - Mővészeti ágak - Mőfajok

Mővészeti ágak (képzımővészet, építészet és alkalmazott mővészetek) legfontosabb jellemzıinek ismerete. A képzımővészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós mőfajainak (szobrászat, installáció, land art) és idıbeli kifejezéssel is bíró mőfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete.

251

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint - Mővészettörténeti A mővészet nagy stíluskorszakainak, A mővészet nagy stíluskorszakainak, korszakok, irányzatainak (ıskor, ókor, középkor, irányzatainak (ıskor, ókor, középkor, stíluskorszakok reneszánsz, barokk, klasszicizmus, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, romantika, realizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális irányzatok, pop art, konceptuális transz-avantgard/posztmodern, transzavantgard/posztmodern, Európán kívüli kultúrák közül India, Európán kívüli kultúrák közül India, Japán mővészete és a prekolunbián Japán mővészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzıinek kultúrák) jellemzıinek, ismerete és összehasonlító, elemzı ismerete. tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete. - Stílusjegyek Adott mőalkotások besorolása vagy Stílusjegyek alapján ismeretlen mő csoportosítása stílusjegyeik alapján. meghatározása, besorolása. - Alkotások és A legjelentısebb alkotók ismerete, és A legjelentısebb alkotók ismerete, és alkotók alkotásaik felismerése és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása (lásd melléklet). és kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd melléklet). Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotómunkáinak elemzı bemutatása. - Mőelemzı Mőelemzı módszerek ismerete és Megadott szempontok alapján módszerek alkalmazása (pl. stílustörténeti, elemzı vázlat (pl. a kompozíciót funkció, forma-tartalom, szemléltetı vázlat) készítése. összehasonlító és ikonográfiái elemzés). - A mő tárgyi és A mőalkotások létrehozásában A kontextus jelentıségének megértése kulturális játszó tényezık és összefüggések mővészi értékek viszonylagosságának ismertetése (pl. kulturális környezet, felismerése. megrendelıi igény, alkotói Mővész és közönsége kapcsolatának technikai feltételek). ismerete a fı mővészeti

MŐTÁRGYLISTA A 435 tételbıl álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplı alkotó, mőtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más mőtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés). Középszintő követelmény az alábbi listában szereplı, normál betővel szedett alkotók ismerete, és/vagy az adott mővek felismerése és elhelyezése a megfelelı mővészettörténeti korban vagy kultúrában (lásd normál betővel szedett ismeretek). Emelt szintő követelmény az alábbi listában szereplı, vastag betővel szedett további alkotók ismerete, az adott mővek felismerése és az adott mőlistában szereplı mővek kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek). Abban az esetben, ha a listában szereplı tétel nem konkrét mőtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán) az adott tárgy meghatározó jegyei alapján a megfelelı kultúrában vagy korban történı elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népmővészeti és az Európán kívüli kultúrák mőtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos

252

kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei idırıl idıre változhatnak, hogy a mőtárgylista folyamatosan megújulva ırizze aktualitását. İSKOR 1. Stonehenge, bronzkor 2.İskori lakóházak (pl. (Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k. 3.Willendorfi Vénusz, felsı paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) 4.Lausseli Vénusz (kı dombormő), felsı paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország) 5.Szegvár-Tőzkövesi „Sarlós isten”, újkıkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum) 6.Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM) 7.İskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felsı paleolitikum Kr. e. 15 000 k. ÓKORI EGYIPTOM 8.Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 26002500 k. 9.Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak 10.II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel 11.Írnok (festett mészkı), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre) 12.Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 13.Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg) 14.Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 15.Echnaton fáraó családjával (kı dombormő), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) 16.Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 17.Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) 18.„Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) 19.Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 20.Bútorok Tutenchamon sírleletébıl (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) ÓKORI MEZOPOTÁMIA 21.Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur 22.Lamassu (kapuırzı démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen) 23.Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) 253

24.Alabástrom nıi fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 25.Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 26.Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre) 27.Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételıhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum) ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 28.Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta 29.Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz. 30.Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén 31.Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) 32.Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion 33.Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) 34.Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum) 35.Mürón: Diszkoszvetı, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) 36.Polükleitosz: Lándzsavivı, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale) 37.Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano) 38.Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum) 39.Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre) 40.(Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano) 41.Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnık ábrázolással, Párizs, Bibliothčque Nationale) 42.Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) 43.Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)

254

ETRUSZK, RÓMAI 44.Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia) 45.Colosseum, 70-90. Róma 46.Pantheon, 118-128 k. Róma 47.Vettiusok háza, I. sz. Pompei 48.„Vesta-templom”, I. sz. Róma 49.Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes) 50.Forum Romanum rekonstrukció 51.Traianus oszlopa, 110 k. Róma 52.Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma 53.Augustus szobra, I. sz. Róma 54.Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino) 55.Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) 56.A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3. KORAKERESZTÉNY 57.Santa Sabina, 422-432. Róma 58.San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna 59.Palotakápolna, 805. Aachen 60.Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia 61.Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College) NÉPVÁNDORLÁS KORA 62.Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM) 63.Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 64.Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár) 65.Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) 66.Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) 67.Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 68.Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) 69.Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM) BIZÁNC 70.Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly 71.San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna 72.Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev 73.Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco) 74.Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art) 75.(Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 76.Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)

255

ROMANTIKA 77.Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett) 78.Pisai dóm, XI-XIII. sz. 79.Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170. 80.Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim 81.Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják 82.Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva 83.Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2 84.Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 85.Háromkirályok dombormő, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról 86.Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum) 87.Koronázási palást, XI. sz. (MNM) 88.Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale) 89.Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest) 90.Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG) 91.Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library) GÓTIKA 92.Párizsi Notre Dame, 1163-1250. 93.Amiens-i székesegyház, 1236-(1389) 94.Chartres-i székesegyház, 1194-1220. 95.Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence 96.Cambridge-i King’s College Chapel 1446-1515. 97.Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága 98.Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége 99.Veleméri templom, XIV. sz. 100.Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad 101.Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata 102.Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm 103.Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom 104.Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) 105.Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. 106.Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) 107.Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) 108.Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi) 109.Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) 110.M. S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása (MNG) 111.Lıcsei Pál: Lıcsei Szent Jakab-templom fıoltára, 1508-1517. 256

112.Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery) 113.Avignoni Pietŕ, XV. sz. (Párizs, Louvre) 114.Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvébıl, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée) 115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library; Szentpétervár, Ermitázs) 116.Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK) 117.Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Gyır, Székesegyház) 118.Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Fıszékesegyházi Kincstár) 119.Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny) 120.Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic) 121.Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvıi edénye) XV. sz. (Murano, Üvegmúzeum) RENESZÁNSZ 122.Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze 123.(Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze 124.(Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze 125.(Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor) 126.(Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett 127.(Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma 128.Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl. Chenanceaux, Chambord vagy Blois) 129.Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva 130.Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz. 131.Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz. 132.Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom 133.Sárospataki vár, XVI-XVII. sz. 134.(Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é. 135.Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova) 136.(Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence) 137.Michelangelo (Buonarotti): Pietŕ, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) 138.Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) 139.Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje) 140.Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale) 141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) 142.Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella) 143.Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztrıl, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco)

257

144.Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) 145.(Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) 146.(Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery) 147.(Andrea) Mantegna: Pietŕ, 1506. (Milánó, Brera) 148.Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma) 149.Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) 150.Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre) 151.Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más tanulmányrajz 152.Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépmővészeti Múzeum = SZM) 153.Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) 154.Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina) 155.Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) 156.Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) 157.(Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum) 158.Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) 159.(Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) 160.(Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre) 161.(Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi) 162.(Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado) 163.(Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) 164.(Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) 165.(Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum) 166.ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery) 167.Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 168.Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 169.El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) 170.(Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi) BAROKK 171.Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma 172.(Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma 173.(Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma 174.(Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u. 258

175.Melki bencés apátság, 1702-tıl 176.Drezdai Zwinger, 1711-1722. 177.Gyıri karmelita templom, 1721-1729. 178.Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertıd 179.Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó 180.Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger 181.(Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria) 182.(Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom fıoltára) 183.(Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek) 184.Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli ırjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum) 185.Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662. 186.Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf RichartzMuseum) 187.(Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado) 188.(Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado) 189.Vermeer van Delft: Festı és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 190.(Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) 191.(Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts) 192.(Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsıülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója 193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) 194.(Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753. 195.(Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom) 196.(Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum 197.Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával) KLASSZICIZMUS 198.British Museum, 1823-1844. London 199.Péchy Mihály: Nagytemplom 1805-1821. Debrecen 200.Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest 201.Hild József: Fıszékesegyház, 1839-1856. Esztergom 202.(Antonio) Canova: Mária Krisztina fıhercegnı síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche) 203.Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. 259

(MNG) 204.(Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) 205.(Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) 206.Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) 207.Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejérıl (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum) 208.Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözıasztal XVIII. sz. vége, Budapest, Iparmővészeti Múzeum) ROMANTIKA, REALIZMUS 209.Parlament, 1840-1865. London 210.Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója 211.Operaház, 1860-1875. Párizs 212.(Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs 213.Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest 214.Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest 215.Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest 216.A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIIIXV. sz. - 1874-1896. Schulek Frigyes - restaurálás 217.(Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs 218.Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) 219.(Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado) 220.(Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle) 221.(Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre) 222.(William) Blake: A teremtı, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) 223.(Eugčne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) 224.(William) Turner: Gızhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery) 225.(Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérıben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 226.(Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre) 227.(Jean-François) Millet: Kalászszedık, 1857. (Párizs, Louvre) 228.(Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 229.Borsos József: Nemzetır, 1848. (MNG) 230.Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) 231.Székely Bertalan: Egri nık, 1867. (MNG) 232.Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) 233.Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) 234.Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG) 235.Paál László: Út a fontenebleau-i erdıben, 1876. (MNG) 236.Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG) 237.Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG) 260

238.Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe) IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS 239.(Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 240.(Edouard) Manet: Claude Monet csónakmőtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek) 241.(Claude) Monet: A felkelı nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre) 242.(Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 243.(Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Győjtemény) 244.(Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886. 245.(Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute) 246.(Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, Nationalgalerie) 247.(Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 248.(Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, KröllerMüller Győtemény) 249.(Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nık) 1892. (Drezda, Gemaldegalerie Neue Meister) EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS 250.(William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London 251.(Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-tıl Barcelona 252.(Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel 253.(Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Mővészeti Iskola, 1898 k. 254.(Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs 255.Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest 256.Schikedanz Albert: Szépmővészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest 257.Kós Károly-Zrumecky Dezsı: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert 258.Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910. 259.(Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum 260.Fadrusz János: Mátyás király emlékmő, 1895-1902. Kolozsvár 261.Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG) 262.(Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie) 263.(Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) 264.(Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d’Albi) 265.(Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) 266.(Edvard) Munch: Sikoly, 1893. 267.(Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szembıl), 1918. (Bern, mgt.) 268.Rippl-Rónai József: Kalitkás nı, 1892. (MNG) 261

269.Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) 270.Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) 271.Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) 272.Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG) 273.Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) 274.Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest 275.Thonet bútorok, 1851-tıl (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek üléső standard széke, 1859. évi típus) 276.Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-bıl) 277.A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról XX. SZÁZAD ELSİ FELE 278.(Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago 279.(Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin 280.(Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau 281.(Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht 282.(Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania) 283.Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest 284.Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest 285.(Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d’Art Moderne) 286.(Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) 287.(Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) 288.(Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona) 289.(Georges) Braque: A portugál nı, 1911. (Basel, Kunstmuseum) 290.(Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum) 291.(Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art) 292. (Marcel) Duchamp: Lépcsın lemenı akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art) 293.(Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) 294.(Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) 295.(Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d’Art Moderne) 296.(Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Győjtemény) 297.(Paul) Klee: İszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) 298.(Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 299.(Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Győjtemény) 300.(Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure

262

folyóiratból, 1933. 301.(Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) 302.(René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.) 303.(Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art) 304.(Salvador) Dali: A polgárháború elıérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art) 305.Nemes Lampérth József: Háttal álló nıi akt, 1916. (Budapest, MNG) 306.Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 307.Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum) 308.Szınyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szınyi Múzeum) 309.Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.) 310.Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.) 311.Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG) 312.Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) 313.Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) 314.Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: „funkcionalista” szék 1922 vagy csıszék 1926) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 315.Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955. 316.(Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Säynätsalo 317.(Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma 318.(Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York 319.(Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio 320.(Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs 321.(Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs 322.Makovecz Imre: A Mővelıdés Háza, 1976-1982. Sárospatak 323.(Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Győjtemény) 324.(Alberto) Giacometti: Az erdı (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Győjtemény) 325.(Henry) Moore: Kétrészes fekvı alak (bronz), 1959. (mővész tulajdona) 326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig MúzeumKortárs Mővészeti Múzeum = Ludwig) 327.(Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje) 328.Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) 329.Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. 330.Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-bıl, 1967-1968. (mgt.)

263

331.Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás) 332.Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) 333.(Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.) 334.(Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.) 335.(Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.) 336.(Jasper) Johns: Zászló narancsmezıben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum) 337.(Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher győjtemény) 338.(Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) 339.(Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher győjtemény) 340.Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötı számára, 19651967 341.(Victor) Vasarely egy op-art mőve 342.(Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958-1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst) 343.(Frank) Stella: Lake City, 1960-1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) 344.(Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció) 345.(Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965. 346.(Joseph) Beuys: Fıáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció) 347.Szentjóby Tamás: Hülı víz, 1965. (mggy.) 348.Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.) 349.Kondor Béla: Rajz, 1969. (Gyır, Kolozsváry győjtemény) 350.Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum) 351.Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.) 352.Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado) 353.Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 354.(Claes) Oldenburg: Ruhacsíptetı, acél, 1974. (USA, mggy.) 355.Erdély Miklós: Hőség, 1979. 356.(Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979. 357.Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig) 358.Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) 359.Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) 360.ef Zámbó István: Új magyar népmővészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) 361.Mauer Dóra: Hommage ŕ Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig) 362.(Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989. 363.Fehér László: Kútbanézı, 1989. (Budapest, Ludwig) 364.(Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e. 365.Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996. 366.Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996. FOTÓ 367.(Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.) 264

368.Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922) 369.(Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nı (1923) 370.(Man) Ray: Casati grófnı (1928) 371.Munkácsi Márton: Gyerekek (1928) 372.(Edward) Weston: Káposztalevél (1931) 373.(Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933) 374.(Henri) Cartier-Bresson: Vasárnap a Marne partján (1938) 375.(Robert) Capa: Kollaboránsnı Chartres-ból, (1944) 376.(Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966) 377.(Richard) Avedon: Apám (1969 u.) 378.Escher Károly: Szénhordás MAGYAR NÉPMŐVÉSZET 379.Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) 380.Alföldi kontyosház (XIX sz.-ból) 381.Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókı, Göcsej) 382.Ácsolt láda Nógrád megyébıl, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 383.Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébıl (pl. a NM anyagából) 384.Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) 385.Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szıttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendı) (pl. a NM anyagából) 386.„Táblás”, vörös-fekete gyapjú szıttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM) 387.„Ábrahámos”, hímzett párnavég Csík megyébıl (Románia) (NM) 388.Cifraszőr Békés vagy Hajdú megyébıl (pl. a NM anyagából) 389.Nıi ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébıl (pl. a NM anyagából) 390.Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) 391.Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezıvásárhelyrıl vagy Tiszafüredrıl 392.Miskakancsó Mezıcsátról (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezıtúrról (NM) EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK 393.Sziklarajzok Tasszilibıl (Kr. e. IV. ée.) 394.Nagy Zimbabve (XIV-XV. sz.) (Mozambik) 395.Táncmaszk Elefántcsontpartról 396.İsszobor Indonéziából (NM) 397.Húsvét-szigeti kıszobrok (Polinézia) 398.Auszráliai kéregfestmény (NM) 399.Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM) 400.Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM) 401.„Nazca vonalak”, Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru) 402.Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) 265

403.A Nap piramisa, IV-IX. sz. (Teotihuacan) 404.Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál) 405.Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme) 406.A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum) 407.Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde) 408.Puebló, 350-1300. Mesa Verde 409.Cordobai nagymecset (IX-X. sz.) 410.Kászim pasa dzsámija (1543-1546. Pécs) 411.Királyfürdı (1566-1587. Buda) 412.Gül Baba türbéje (Buda) 413.Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger) 414.Ladik imaszınyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparmővészeti Múzeum) 415.Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár) 416.Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi) 417.A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.) 418.Radzsarani-templom (XI-XIII. sz. Bhuvanesvar, India) 419.Szúrja a Napisten, kısztéle (XIII. sz.) 420.Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum) 421.Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst) 422.Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600-650 k.) 423.Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.) 424.Szteatitpecsételık az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum) 425.Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig) 426.A „Tiltott város” - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak 427.Föld alatti folyosórendszer a kínai „cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220-210. Lintong Hszian mellett 428.Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206-Kr. u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China) 429.Buddha és kísérıi a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum) 430.Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM) 431.Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara) 432.Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjébıl a Sókintei nevő teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto) 433.Kamakurai Nagy Buddha-szobor (XIII. sz.) 434.Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idı. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829.) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.) 266

435.No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum) SZAKKIFEJEZÉSEK Az alábbi szakkifejezés-lista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bıvül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebbıl következıen az emelt szintő követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betővel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betővel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek dılt betővel kerültek megjelölésre, középszinten elegendı az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti. Ábra, ábrázoló geometria, ábrázolási rendszer, absztrakt, absztrakt expresszionizmus absztrakt mővészet agora, akadémizmus, akció (mőforma XX. sz.) akciófestészet, akrilfesték akropolisz, akrotérion, akt akvarell, alakos és arcos edény, alaprajz, alapsík, alapszínek, álboltozat alkalmazott grafika, alkalmazott mővészet, alla prima” festésmód, altemplom amfóra/ amphora amphiteátrum anamorfózis, anatómia, ankh jel angolkert, animációs film, animizmus antikva (tipográfia) antimővészet antropomorf, anyagszerőség ,apátság, apszis, arány, aranymetszés, archaikus, archetípus, architektúra, architráv archivolt, árkád árnyalat ,arte povera, aszimmetria áthidalások (építészet) atlasz (építészet) átlós kompozíció átrium áttört forma attribútum audiovizuális, automatizmus (alkotói módszer), avantgárd mővészet axonometria, ballusztrád, batikolás, barokk, Bauhaus, bazilikális elrendezés, békaperspektíva, bélletes kapu, belsıépítész, bidermeier body art ,boltív, boltozat, boronafal, bordás keresztboltozat, camera obscura, Capitólium, cinquecento, ciszterna, cizellálás (anyagmegmunkálás), colosseummotívum computer art, csarnoktemplom, csegelyeskupola, csendélet, csúcsfény, csúcsív, dagerrotípia, DADA, dekollázs, dekoratívitás derített szín, derítıfény, design, diagram, diadalív, diadém diaporáma, diófapác, diszharmónia, díszlet, dísztárgy, dokumentumfilm, dolmen, dombormő, dongaboltozat dór, döféspont dramaturgia dzsámi, ecsetrajz egyedi grafika, egyiránypontos/centrális perspektíva egymérető/izometrikus axonometria eklektika, elektronikus grafika, elektronikus médiumok életkép/zsánerkép ellenfény embléma, emblematikus ábrázolás empire, enfilade/anfilád enkausztika, entázis enteriır, environment (mőforma XX. sz.), enyészpont/iránypont épületszobrászat éremmővészet, ergonómia, értelmezı 267

ábrázolás ex libris, experimentális film, expresszionizmus expresszív, fakszimile/hasonmás kiadás, faktúra, falfestészet, falikép, falkárpit, famentes papír, fametszet, Fauves, fazekasság, fázisrajz, fedıfesték ,fejléc (tipográfia) ,féloszlop, fényjáték (mőforma), fénykalligráfia, fénykép, fényreklám, festékszín, festészet, festmény, festıi kifejezésmód, fiatorony, fibula, figuratív mővészet figyelemirányítás filmkocka, filmmontázs filmtrükk filmvágás fix beállítás, fixatív, flash-back, fluxus (mőforma XX. sz.), folklór, folyamatábra, forgástest, forgatókönyv, formaelemzés formakarakter fórum, fotóetőd fotógrafika fotogram fıfény, fıhajó, fotómontázs, fotórealizmus, fıvonal (ábrázoló geometria), fıszínek, franciakert, freskó, fríz, frontalitás, frottázs, funkcionalizmus, futurizmus, gádorfal, galéria (építészet), geometrikus absztrakció, geometrikus forma, gépállás (film), gesztusfestészet, gobelin, gótika, görög kereszt, graffiti, grafika, grafit, (s)grafittó, használati tárgy harangtorony, happening hard-edge, hevederív, hideg-meleg kontraszt hieroglifa hímzés hiperrealizmus historizmus, homloksík (ábrázoló geometria), homlokzat, horizont, horizontális elrendezés, horror vacui, hozzáadó/additív színkeverés, hüposztil huszártorony, ideográfia/ fogalom írás, idol ikon, ikonográfia, ikonosztáz, illusztráció, illúzionizmus, impresszió, impresszionizmus, informel, iniciálé, installáció, intarzia, interaktív mővészet inzert, ión, ipari formatervezés iparmővészet irányzat (mővészeti), jel, jelkép, jelmez, jelzésszerő ábrázolás, kalligráfia, kálvária, kamerába vágott (filmtechnika) kameramozgás, kannelurák, kánon, kariatída, karzat, katakomba, katalógus, katedrális, Kavallier axonometria, kazettás mennyezet, kelengyeláda, kemogram kép-a-képben, képes forgatókönyv képi egyensúly képi elem képkivágás, képmanipuláció képmás képmezı képregény, képrögzítés, képsík, képsor, képvers, képzımővészeti mőfajok, kerámia, kerengı, keresztboltozat, keresztelıkápolna, kereszthajó kertmővészet, kétiránypontos perspektíva, kétmérető/dimetrikus axonometria, kevert nézıpontú ábrázolás, kevert szín, kézjegy, kézmővesség, kiadványszerkesztés, kiegészítı/komplementer színek, kiemelés eszközei, kifejezıeszköz, kinetikus szobor kísérleti film, kisplasztika, kivonó/szubtraktív színkeverés, klasszicizmus klasszikus, klisé (nyomdatechnika) kockázás (film) kocsizás (film), kódex, kollázs, kolostor, kolosszus, komplementer kontraszt, kompozíció, kompozíciós vázlat, kompozíciótípusok, konceptuális mővészet, konstrukció konstruktivizmus, kontaktmásolás, kontextus, kontraposzt, kontraszt, kontraszt illúzió, kontúr,, kópia, koré, korintuszi, koronázási jelvények, korongozás, korpusz korstílus könyvmővészet környezetalakítás környezetkultúra körplasz, ika, közelkép (film) kránozás/daruzás, kratér krétarajz, kroki, kubizmus, kupola, kurosz, kurzív (tipográfia), kváderkı, land-art, lapdúc, lapos dombormő, latin kereszt, látószög, látványterv, lavírozás (festıtechnika), layout, lazúrozás, legyezıboltozat, leporelló, lépték, levegıperspektíva, linómetszet, litográfia/kınyomás, lizéna, lokálszín, lyukkamera, madártávlat, mandala, 268

mandorla manzardtetı magas dombormő magasnyomás magában való kontraszt magyarázó-közlı rajz, mail-art, makett manierizmus, maratás (sokszorosító grafika), margó (kiadványszerkesztés), márkajel, maszk, maszkolás/kitakarás (fotó, film), masztaba matt, mauzóleum máz (kerámia) média mediális mővészet, médium, megaron, mellékhajó, mellékszín, mellkép, mélynyomás, mélységélesség (fotó, film), menhir, menóra, mennyiségi kontraszt, méretarány, méretperspektíva, merıleges vetítés (ábrázoló geom.), mérmő, mesterséges forma, metakommunikáció, metopé, metszet (grafika), metszetrajz, metszısík, minaret, miniatúra, minimal art, minıségi kontraszt, mintázás, miskakancsó, mobil (szobrászat), modellezés, modern, modernizmus modulor, moire, Monge-féle vetületi ábrázolás, monokróm, monolit, monotípia, montázs, montázselv (film), monumentális festészet, motívum mozaik, mozgásfázis, mozgókép, multimédia, murális technikák, mőalkotás, mőelemzés, mőfény, mőleírás, mőszaki rajz, mőtárgy, mőtípus, mővészeti ágazat, mővészeti irányzat, mővészeti korszak, mővészeti technikák mővészettörténet mővészi ábrázolás, nabis, nagybányai festészet, nagytotál (film), naiv mővészet naturalizmus, narrátor, negatív forma negatív kép nemezelés, neoavantgard neoimpresszionizmus, népmővészet, néprajz, nézetszerő ábrázolás, nézıpont, nonfiguratív mővészet, nyeregtetı, nyitott fedélszék, nyitott forma nyomat nyomódúc nyomóforma, nyomvonal (ábrázoló geometria), obeliszk, objekt, ókeresztény mővészet olajfestés, oldalpár (kiadványszerkesztés), oltár, op art, opeion optikai csalódás, organikus építészet, origámi oromzat ornamentika oszlopfı oszloptípusok önarckép önárnyék önkifejezés öntött szobor öntvény öntıforma összetett forma ötvösmővészet, övpárkány, palást (ábrázoló geometria) paletta,pannó, panoráma, papírmasé, papírmerítés, papírmetszet, papírnyomat, papírplasztika, papirusz, párta (építészet), parafrázis paszpartu, pasztell, peplosz performance, pergamen, peripterosz, perspektivikus ábrázolás, pigment, piktogram, pilaszter, pillér, pillérköteg, pilon/pülon, piramis, plakát, plakett, plán, plasztika plasztikus, plasztilin playback, plein air pointillizmus, pop art, populáris, porcelán, porfesték, portfólió, portikusz, portré, poszter, posztimpresszionizmus, posztmodern, pozitív forma, predinasztikus, prehisztorikus, premier plán, próbanyomat profil, quatrocento, rajzszén rajzfilm raszter (nyomtatás), ready made, realizmus, reflex, rekeszzománc, rekonstrukció, relief, reneszánsz reprodukció restaurálás, retrospektív, rézkarc, rézmetszet, riportfotó, rizalit, rokokó, romanika, romantika, rövidülés, rózsaablak, sablon, sajtófotó, sámán, sekrestye, semleges szín, sfumato, síkbeli ábrázolás, síkidom, síknyomás, sírkamra, skurc snitt, sokszorosító grafika sokszorosító technikák, spanyolozás, spektrum, stilizálás, stílus, stílusirányzat, stílusjegy, struktúra, strukturalizmus, stukkó surlófény, svenk, szabadkézi rajz szabályos forma szabásminta szabásrajz, számítógépes grafika szarkofág, származtatás (ábrázoló geometria) szcenika, szecesszió székely kapu szekkó/ secco

269

szekond plan szekvencia (film), szénrajz, szentimentalizmus, szentély szent kerület szépmővészet szerigráfia/szitanyomat szerkesztırajz szerkezeti rajz szfinksz sziluett, szimbolizmus, szimbólum szimmetria szimultán kontraszt színárnyalat, színdinamika, színreflex, színérzet, színharmónia, színhımérséklet, színintenzitás, színkontraszt, színkör, szinopszis (film), színperspektíva, színskála, színszimbolika, szobor, szoborfülke, szobrászat, szórt megvilágítás, szökröny, szıttes, szövés, szövıszék, sztéle, szubjektív nézıpont (film) szuperközeli plán szuprematizmus, szürrealizmus szuszék, táblakép, tabló, tagolatlan forma, tájkép, takarás, tálas, támív, támpillér, tanulmányrajz/ stúdium, tapasztalati távlattan/ látszati, ábrázolás, tárgyanimáció, tárgykultúra, tasizmus, technikai kép, telített szín, templomhajó, temperafestés, térábrázolási konvenció, térhatás, térillúzió, térmélység, természetelvő ábrázolás, természetes megvilágítás, természeti forma, térrétegek térszervezés, tervezési folyamat, tervrajz, testbeszéd, textil, textilplasztika, textúra, tinta, tipográfia, tiszta szín, tojástempera, tollrajz, tónus, tónus/fény-árnyék kontraszt, tornác, totem, totál (film), többnézető ábrázolás tömegkommunikáció tört szín, transzavantgard transzformáció transzparencia trecento, trifórium, triglif, tükrös, tümpanon/timpanon, tumulus, tusrajz, tőzzománc, utókép, vágás (film), vakárkád, valır, varrottas, vázakép, vázlat, vertikális elrendezés, vetett árnyék, vetítés (ábrázoló geometria) vetítısík (ábrázoló geometria) vetítısugár (ábrázoló geometria) vetület (ábrázoló geometria) vetületi ábrázolás videomővészet, videoinstalláció virtuális valóság, viselet, vízfestés, vízjel, vizuális élmény, vizuális képzelet, vizuális kifejezıeszközök, vizuális kommunikáció, vizuális költészet, vizuális kultúra vizuális minıségek vizuális mővészetek valuta vonalas rajz vonalminıségek vonalperspektíva, zárt forma zikkurat zománcmővészet, zsinagóga zsindely, , , ,

270

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika 74 óra Anyagismeret 37 óra Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat**


10. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Mőszaki rajz 37 óra Elektrotechnika 74 óra Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat**


11. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektronika alapjai 185 óra Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat

185 óra 111 óra 296 óra

12. évfolyam Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektronika alapjai 160 óra Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* Elmélet és gyakorlat


* Tanmőhelyben, csoportbontásban kell tanítani. ** Komplexen is tanítható. Osztályzatok megállapítása: A tanuló minden elméleti és gyakorlati tantárgyból osztályzatot kap. A szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata az óraszámarányos átlag lesz, amennyiben egyik részosztályzat sem elégtelen. Bármely tantárgy elégtelen eredménye esetén a szakmacsoportos alapozó oktatás eredménye is elégtelen. Az elégtelen részosztályzat javítása javítóvizsgán lehetséges. Amennyiben az 271

átlagszámítás eredménye nem egész, a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.( n,5 alatt lefelé, fölötte felfelé történı kerekítés.)

ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, hosszú távú fejlıdıképességét. Keltse fel az érdeklıdést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelızési módjait és eszközeit.

272

Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a mőszaki életben szükséges pontosságot, tervszerőséget, alakítsa ki a tanulókban a mőszaki tudás gyarapításának igényét. A mőszaki pályák világának megismertetésével segítse elı a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések egyszerőbb számítási, tervezési feladatainak elvégzésére. A Mőszaki rajz és vizuális kultúra fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elı a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Az Elektronika alapjai oktatásának célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal az elektronika alapjait, a passzív és az aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg és a digitális alapáramkörök mőködését és felhasználási területeit, készítse elı, alapozza meg a szakmai tantárgyak tananyagainak feldolgozását. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes. 273

A tanulási tevékenység során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelısségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttmőködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. 9. évfolyam Anyagismeret (37 óra) Témakörök A mőszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása

Tartalmak Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentısége. Az alapanyagok alapvetı fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai.

Nemfémes anyagok

A kerámiák, fa, textíliák, papír, bır, mőanyagok, gumi, hı-, hang- és villamos szigetelı anyagok, kenıanyagok jellemzı tulajdonságai, felhasználási területei.

Fémes anyagok

Vas és jellegzetes vasötvözetek, színesfémek, gyakoribb ötvözeteik.

könnyő-

és

Elektrotechnika (74 óra) Témakörök Villamos alapfogalmak

Tartalmak Feszültség, áram, töltés, vezetıképesség definíciók. Alapvetı 274

ellenállás, ellenállás-

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei

A villamos áram hatásai

Energiaforrások

számítások. Ellenállások hıfokfüggése (NTK, PTK). Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek. Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm-törvény, Kirchhoff-törvény). Ellenállás-hálózatok, eredı ellenállás-számítások. Az alaptörvények igazolása. Nevezetes hálózatok: feszültség- és áramosztó, Wheatstone-híd. Méréshatárkiterjesztés, elıtét- és söntszámítások. Hıhatás: kapcsolat a villamos és a hıenergia között, testek melegedése, fajhı, a hıhatás jellemzı alkalmazásai. Vegyi hatás: folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday törvénye, az elektrolízis jellemzı felhasználásai. Élettani hatás: az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és izomrendszerre, járulékos hatások. Mágneses hatás: a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezetı mágneses tere, a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra, örvényáramok, hiszterézis. A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai. A hatásfok fogalma, számítása, a villamos készülékek jellemzı hatásfokai, az ellenállások terhelhetısége. Ideális és valódi generátorok, belsı ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítı képei, soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása (Thevenin, Norton). A szuperpozíció tétele. Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlati jelentısége.

A továbbhaladás feltételei Anyagismeret A tanulók tudják csoportosítani a mőszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. Ismerjék az alapvetı fémes és nemfémes anyagok fajtáit, tulajdonságait, gazdasági jelentıségét és jellemzı felhasználási területeit.

275

Elektrotechnika A tanulók számításokban és kapcsolásokban használják helyesen a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, prefixumait és szabványos rajzjeleit. Tudják értelmezni, jellemezni a vezetı és a szigetelı anyagokat. Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazzák az áramköri Ohm- és Kirchhoff-törvényeket, határozzák meg a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot, az ellenállás-hálózatok eredıjét, a feszültségosztót, áramosztót, mőszerhez elıtét- és sönt ellenállást, jól helyezzék el az áram- és feszültségmérıt az áramkörökben. Helyesen értelmezzék az ellenállások hıfokfüggését, jellemezzék az elektromos áram hı-, vegyi, élettani és mágneses hatását, sorolják fel a hı- és a vegyi hatás jellemzı alkalmazásait. Tudják megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok mőködését, tudják felsorolni és értelmezni jellemzıiket. Ismerjék a korrózió okait, tudják felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési eljárásokat. Ismerjék a valódi generátor belsı felépítését, tudják értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különbözı üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését. Legyenek képesek egy egyszerőbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítı képének kiszámítására. Tudják értelmezni az illesztés fogalmát, ismerjék annak gyakorlati vonatkozásait. 10. évfolyam Mőszaki rajz és vizuális kultúra (37 óra) Témakörök Alapfogalmak

Tartalmak A mőszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmezı, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések.

Térmértan

Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerőbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk.

276

Ábrázolási módok

Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzető egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzető sík ábrázolása. Testek csonkítása. Áthatási görbék szerkesztése. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás.

Elektrotechnika (74 óra) Témakörök Villamos erıtér

Mágneses erıtér

Tartalmak A villamos tér fogalma, jellemzıi és szemléltetése: az elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye, a térerısség, jelenségek a villamos erıtérben: kisülés, csúcshatás, megosztás, árnyékolás. Anyagok viselkedése villamos térben: a villamos térerısség és az anyag kapcsolata, a dielektromos állandó, az anyagok viselkedése villamos erıtérben, polarizáció, átütés, átütési szilárdság, dielektromos veszteség, piezovillamos jelenség. Kondenzátorok, kapacitások: a kapacitás fogalma, jele és mértékegysége, a síkkondenzátor kapacitása, a kondenzátorok gyakorlati kivitele, fıbb jellemzıi, katalógusadatok, a kondenzátorok energiája és veszteségei, a kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes kapcsolásai, az eredık meghatározása. Töltés, kisütés, energia: kondenzátorok feltöltése és kisütése, az idıállandó fogalma, gyakorlati jelentısége. A mágneses erıtér jellemzıi és szemléltetése. Erıhatások mágneses erıtérben. Anyagok viselkedése mágneses térben. Elektromágneses indukció. -

277

Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök

A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzıi. Egyszerő váltakozó áramkörök. Összetett váltakozó áramkörök: soros R-L kapcsolás, párhuzamos R-L kapcsolás, valódi tekercsek és veszteségek, soros R-C kapcsolás, párhuzamos R-C kapcsolás, valódi kondenzátorok és veszteségek, soros és párhuzamos RL-C kapcsolások. Váltakozó áramú teljesítmények: a teljesítménytényezı fogalma, a fázisjavítás szükségessége és jellemzı megoldásai. Többfázisú hálózatok: a többfázisú rendszer Többfázisú hálózatok, fogalma, a háromfázisú rendszer lényege és jellemzıi, villamos gépek csillagés háromszögkapcsolás jellemzıi, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, a villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek alapjai: a transzformátor alkalmazásának szükségessége, felhasználása, elvi felépítése, mőködése; az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok mőködési elve, jellemzı felhasználása; az egyenáramú generátorok szerkezete és mőködése, gerjesztési megoldások, jellemzı alkalmazások, az egyenáramú motorok szerkezete és mőködése, gerjesztési megoldások, jellemzı alkalmazások; váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú szinkronés aszinkronmotorok szerkezete és mőködése, jellemzı alkalmazások. A továbbhaladás feltételei Mőszaki rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék a mőszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. Legyenek képesek az egyszerőbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék és helyesen használják a mőszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. Elektrotechnika 278

Ismerjék és biztosan használják a villamos erıtér legfontosabb jellemzıit. Legyenek képesek ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezıben, s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvetı jelenségeket. Értelmezzék a kondenzátorok jellemzıit, tudják megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, tudjanak elektromos jellemzık alapján katalógusból kondenzátort választani, eredı kapacitásokat kiszámítani. Helyesen értelmezzék a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsák ki a mágneses mezı és egyszerő mágneses körök alapjellemzıit, az indukált feszültségeket, határozzák meg a mágneses terek irányát, alkalmazzák a jobbkéz-szabályt. Értelmezzék és biztosan alkalmazzák a váltakozó jel jellemzıit, középértékeit. Tudják összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgıkörök mőködését, a transzformátor mőködését. Értelmezzék a transzformátor áttételeit, tudják megmagyarázni a transzformátor veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat. Tudják csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni mőködésüket. Legyenek képesek felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzıit és alkalmazási lehetıségeit. 11. évfolyam Elektronika alapjai (185 óra) Témakörök Tartalmak A kétpólusok felosztása és jellemzıi. A Passzív elektronikai négypólusok felosztása és jellemzıi. Szőrı áramkörök. áramkörök Félvezetı áramköri Félvezetı diódák. Speciális diódák. Bipoláris tranzisztor. Unipoláris tranzisztorok. Egyéb félvezetık. elemek Munkaponti beállítás, alapfogalmak. Bipoláris Tranzisztoros tranzisztoros alapkapcsolások. alapáramkörök Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. 279

Alapáramkörök alkalmazásai Mőveleti erısítık

Többfokozatú erısítık, csatolások. Visszacsatolások. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák. Zajok és torzítások. Széles sávú és hangolt erısítık. Nagyjelő erısítık. Oszcillátorok. Stabilizátorok. A mőveleti erısítık alapjai, alapkapcsolások, integrálás.

A továbbhaladás feltételei Tudják a tanulók különbözı szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat számolni, helyettesítı képeket alkalmazni. Legyenek képesek a szőrık frekvencia-átvitel szerinti csoportosítására. Mutassák be a félvezetı fizika alapjait, a félvezetı dióda mőködését, a félvezetık hıfokfüggését, a félvezetı dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését. Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris tranzisztor mőködését, értelmezzék a térvezérléső eszköz áram- és feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a helyettesítı képeket. Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok használatában. Értelmezzék az erısítık egyenáramú beállításának jellemzıit, rajzolják fel a kapcsolásokat, a helyettesítı képeket, tudják definiálni az erısítıvel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erısítı alapkapcsolások mőködését. Legyenek képesek kiszámítani az erısítı alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzıit. Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt erısítık jellemzıit, azonosítsák az erısítı áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki visszacsatolt egyszerő erısítık jellemzıit. Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzıit, tudják megmagyarázni a zajok és torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait. Értelmezzék a hangolt erısítık mőködését és jellemzıit, sorolják fel jellegzetes alkalmazási lehetıségeit, ismerjék fel a korszerő teljesítményerısítı kapcsolásokat. Tudják definiálni a nagy jelő erısítık jellemzıit, megnevezni felhasználási területeit, értelmezni munkapont-beállításait, megmagyarázni a teljesítményerısítık vezérlési módjait.

280

Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzıit, szakszerően lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltı kapcsolásokat, felsorolni az oszcillátorok felhasználási lehetıségeit. Értelmezzék a stabilizátorok jellemzıit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat. Mutassák be a mőveleti erısítı alapkapcsolásait, jellemzıit és integrálási lehetıségeit. 12. évfolyam

Elektronika alapjai (170 óra) Témakörök Impulzustechnikai alapáramkörök

Digitális alapáramkörök

Tartalmak Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetı elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása. Logikai alapfogalmak: analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek, átszámítási algoritmusok, numerikus és alfanumerikus kódok; a logikai algebra szabályai és tételei, logikai függvények; szabályos alakok, algebrai és grafikus egyszerősítések. Logikai alapáramkörök: kapuáramkörök, elemi tárolók, kombinációs és szekvenciális hálózatok, logikai rendszerek.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzıinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására. Tudják értelmezni a jelformálók jellemzıit, legyenek képesek felsorolni a passzív jelformálók alkalmazási területeit. Tudják elmagyarázni az impulzus-elıállító áramkörök mőködését. Értelmezzék a multivibrátorok jellemzıit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási területeit. 281

Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzıit. Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek különbséget közöttük. Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetıségeiket.

ELEKTROTECHNIKA–ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az Anyag-megmunkálási alapgyakorlatok oktatásának célja a fémipari szerszámok és mérıeszközök megismerése, használatuk elsajátítása, forgácsoló és forgácsolásmentes anyagmegmunkálások, ill. szerelések elvégzése.

282

A Villamos alapgyakorlatok oktatásának célja szerszámok és egyszerő villamos mőszerek kezelésének elsajátítása, passzív alkatrészek gyakorlati megismerése, mőszeres bevizsgálása, dokumentáció alapján áramkörök mőködésének értelmezése, villamos mőködési folyamatok vizsgálata, egyszerő villamos szerelések elvégzése. Az Elektrotechnikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tudják az egyszerő egyenáramú áramkörök szerelését, mőszeres ellenırzését elvégezni. Az Elektrotechnikai alapmérések oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a villamos mőszerek kezelését, felhasználását. A mérésekkel igazolják az elektrotechnika keretében megismert villamos ismereteket, szabályokat, összefüggéseket. Fejlessze a tanulókban a pontosságot, a tervszerőséget, az igényességet, tudatosítsa a tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát. Az Elektronikai alapmérések oktatásának célja, hogy az elektronikai egységek, rendszerek mőködését a tanulók behatóan megismerjék, a gyakorlatban alkalmazzák. Segítse elı a mőszaki segédletek, szakkönyvek alkalmazását. Az Elektronikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók elektronikus kapcsolásokat dokumentáció alapján építsenek meg, a megépített kapcsolást helyezzék üzembe, az építés során keletkezett hibákat mérések segítségével keressék meg, a hibákat tudják kijavítani. Az üzemi körülményeket megismerjék, gyakorolják az önálló munka megszervezését és a munkavégzést.

Fejlesztési követelmények A gyakorlati feladatok megoldása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók önálló munkájuk iránti igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az elıírások, a munka- és tőzvédelmi szabályok betartását. Alakítsa ki a tanulók felelısségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttmőködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. 283

A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzıkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, mőszerek balesetmentes kezeléséhez. A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, mőszaki nyelvezetét (a mőszaki kifejezések használatának elsajátítását), mőszaki szemléletét, mőszaki mőveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat, értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerően használják a szerszámokat, kézi eszközöket, mőszereket. A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg tevékenységük veszélyeit, a veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkezı baleset során szükséges intézkedéseket. A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintı, a társakra is figyelı, segítıkész gyakorlati munkához. A tevékenység végzése során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés.

284

9. évfolyam Anyag-megmunkálási alapgyakorlatok (37 óra) Témakörök A mőhely rendje, munkavédelem

Tartalmak Az anyag-megmunkálási mőhely bemutatása, a mőhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tőzvédelmi elıírások ismertetése anyag-megmunkálási feladatoknál.

Eszközök, szerszámok, berendezések

Fémipari mérıeszközök kezelése (mérıléc, tolómérı, mikrométer), mérési és ellenırzési gyakorlatok végzése mérıeszközökkel. Szerszámok és azok használatának, rendeltetésének ismertetése.

Mőszaki dokumentációk értelmezése

A mőszaki ábrázolás elveinek ismertetése. A rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlatok. A rajz és a mőszaki valóság kapcsolata.

Elırajzolás, jelölés

Különféle anyagokon mérés, elırajzolás, Elıkészítés az anyagok megmunkálására.

jelölés.

Anyagmegmunkálás Forgácsoló és forgácsolásmentes alakítások. megmunkálások elemzı összehasonlítása. ok

A

Összeállítás

Szerelési, összeépítési tevékenységek.

A mőszaki pályák ismerete

A pályaismeret pályatükör.

A helyes pályaválasztás feltételei

A pálya és a személyiség kapcsolatai. A pálya vonzereje, szépségei és nehézségei. A képességek szerepe.

elvei,

szempontjai.

Pályaképek,

Villamos alapgyakorlatok (37 óra) Témakörök A mőhely rendje, munkavédelem

Tartalmak A villamos mőhely bemutatása, a mőhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tőzvédelmi elıírások ismertetése villamos gyakorlatoknál.

Mőszaki

Mőszaki

rajzok 285

alapján

áramkörök

értelmezése,

dokumentációk értelmezése

mőködési folyamatok vizsgálata.

Villamos alkatrészek Szerszámok és egyszerő mőszerek használata, kezelése. Ellenállás, tekercs és kondenzátor mőszeres vizsgálata. szerelése, Egyszerő villamos szerelések. alkatrészek vizsgálata A továbbhaladás feltételei Anyag-megmunkálási alapgyakorlatok A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, az anyag-megmunkálási mőhely munkarendjét. A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, tudjanak egyszerő megmunkálási, összeállítási feladatokat elvégezni. Legyenek képesek kiválasztani és szakszerően használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, mérı- és ellenırzı eszközöket. Tudják elıírt pontossággal a munkadarabok méreteit megmérni, mérés után szakszerően elırajzolni, és az elırajzolt lemeztárgyat megmunkálásra elıkészíteni. Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni. Villamos alapgyakorlatok A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a villamos mőhely munkarendjét. Tudjanak szerszámokat és egyszerő villamos mőszereket kiválasztani és alkalmazni. A mőszaki rajz ismereteinek felhasználásával mőszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, mőszaki dokumentáció alapján mőködési folyamatokat vizsgálni. Tudjanak passzív alkatrészeket bevizsgálni, egyszerő villamos szereléseket elvégezni. 10. évfolyam Elektrotechnikai alapgyakorlatok (37 óra) Témakörök A mőhely rendje, munkavédelem

Tartalmak A munkahelyi beosztás ismertetése, a mőhely bemutatása, a mőhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tőzvédelmi elıírások 286

ismertetése. Vezetékek, alkatrészek panelek elıkészítése, lágyforrasztás

A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés elıkészítése. A forrasztás anyagainak és eszközeinek kiválasztása. Passzív alkatrészek elıkészítése. Forrasztási gyakorlatok elvégzése.

Elıkészületek egyszerő áramkörök szereléséhez

Mőszaki számítások: érték, teljesítmény, értéktőrés. Passzív alkatrészek kiválasztása. Kapcsolási rajzok készítése, szabványok értelmezése. Nyomtatott áramkör és beültetési rajz elkészítése.

Nyomtatott áramköri dokumentáció alapján alkatrészek Egyszerő beültetése, szerelés. egyenáramú áramkörök szerelése Egyszerő egyenáramú áramkörök mőszeres ellenırzése

Mérımőszerek jellemzıinek értelmezése, mőszerek kiválasztása. Feszültség és áramerısség mérése.

Elektrotechnikai alapmérések (37 óra) Témakörök Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika Méréstechnikai alapismeretek A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása Mérımőszerek méréstechnikai jellemzıinek vizsgálata

Tartalmak A mérési laboratórium bemutatása, a munkarend megismerése. Munkavédelmi és baleset-elhárítási tudnivalók elsajátítása. A mérés fogalma, a méréstechnikai alapok megismerése. A mérési hibák fogalma, megadása és elhárítása. Mérési mintasorozatok rögzítése és ábrázolása. Mérési mintajegyzıkönyv készítése. A mérımőszerek metrológiai jellemzıinek vizsgálata (méréshatár, mérési tartomány, érzékenység, mőszerállandó, pontosság, fogyasztás, túlterhelhetıség, csillapítottság, használati helyzet). 287

Egyenáramú mőszerek és alapmérések Feszültségforrások vizsgálata

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. Kirchhoff törvényeinek ellenırzése méréssel. Feszültségosztó áramkör mérése. Áramosztó áramkör mérése. Belsı jellemzık meghatározása méréssel. Telepek és akkumulátorok vizsgálata. Feszültségés áramgenerátoros hálózatok vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei Elektrotechnikai alapgyakorlatok A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. A mőszaki rajz ismereteinek felhasználásával mőszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, mőszaki dokumentáció alapján mőködési folyamatokat vizsgálni. Legyenek képesek kiválasztani és szakszerően használni a szükséges szerszámokat, mérı- és ellenırzı eszközöket. A tömör és a sodrott vezetékek végeit tudják a különbözı kötésekhez elıkészíteni, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kiválasztani és felhasználni. Legyenek képesek forrasztópákát szakszerően használni, karbantartani, lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket forrasztással egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelba be- és kiforrasztani. Tudjanak villamos kapcsolóelemeket szerelni, alkatrészeket mőszeresen vizsgálni. Legyenek képesek a feladat elızetes elemzésére, a mőveleti sorrend tanári irányítással történı eldöntésére, kiscsoportban és önállóan egyaránt szakszerően dolgozni, az elkészített munkadarabot ellenırizni és értékelni. Elektrotechnikai alapmérések A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit. Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzıkönyveket szakszerően elkészíteni. Legyenek képesek a mérımőszerek méréstechnikai jellemzıinek értelmezésére, vizsgálatára.

288

Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerő energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni. 11. évfolyam Belépı tevékenységformák Elektrotechnika- elektronikai alapmérések (55 óra) Témakörök Töltés és kisütés vizsgálata

Váltakozó áramú mőszerek és alapmérések

Félvezetı dióda karakterisztikájána k felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erısítı alapkapcsolások mérése

Tartalmak A kondenzátor töltıdési folyamatának méréses vizsgálata. A kondenzátor kisütési folyamatának méréses vizsgálata. A töltés és kisütés jelleggörbéinek vizsgálata, idıállandók meghatározása. Elektronikus feszültségmérı mőszerek vizsgálata. Hanggenerátorok vizsgálata. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. Mérések oszcilloszkóppal. R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. Rezgıkörök paramétereinek meghatározása méréssel. Nyitó és záró irányú karakterisztika felvétele, a dióda jellemzıinek meghatározása. Kétutas puffer kondenzátoros és szőrıs egyenirányító vizsgálata, a búgófeszültség és a szőrés jóságának megállapítása. Nyitó és záró irányú elıfeszítés alkalmazása. Bipoláris és unipoláris tranzisztor karakterisztikáinak felvétele. Tranzisztor paramétereinek meghatározása. Komplett kétutas egyenirányítós feszültségstabilizátor mérése és kiértékelése. Tápegység méréses vizsgálata. Bipoláris alapkapcsolások, valamint unipoláris alapkapcsolások méréses vizsgálata, az erısítık egyenáramú és váltakozó áramú jellemzıinek meghatározása és kiértékelése.

289

Elektronikai alapgyakorlatok (56 óra) Témakörök Egyenirányító megépítése és vizsgálata

Tartalmak Graetz típusú kétutas egyenirányító megépítése pufferkondenzátorral és szőrıvel, jellemzıinek vizsgálata. A Graetz típusú kétutas egyenirányítós áramkör Feszültségstabilizáto Zener-diódás továbbépítése és vizsgálata. Tápegység r vizsgálata. megépítése és vizsgálata Bipoláris tranzisztoros földelt emitteres erısítı, Erısítı valamint unipoláris tranzisztoros földelt source-ú alapkapcsolások megépítése és vizsgálata. megépítése és vizsgálata A továbbhaladás feltételei Elektrotechnikai alapmérések A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit. Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzıkönyveket szakszerően elkészíteni. Legyenek képesek a mérımőszerek méréstechnikai jellemzıinek értelmezésére és vizsgálatára. Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerő energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni. Méréssel tudják felvenni a kondenzátor töltési és kisütési görbéit, abból tudjanak idıállandót meghatározni. Ismerjék fel a hanggenerátor és az oszcillátor tömbvázlatát, értelmezzék jellemzıit, tudják a mőszereket kezelni. Legyenek képesek oszcilloszkóppal feszültségértékeket, idıtartamokat, periódusidıt, frekvenciát és fázisszöget mérni, soros és párhuzamos R-LC áramkörök jellemzıit méréssel meghatározni, a mérési eredményeket értékelni. Elektronikai alapmérések

290

A tanulók méréssel vegyék fel a dióda karakterisztikáját, határozzák meg jellemzıit, vizsgálják a Graetz típusú egyenirányító kapcsolás jellemzıit, dolgozzák fel mérési eredményeit. Méréssel vegyék fel a közös emitteres bipoláris tranzisztor és a közös forrású unipoláris tranzisztor karakterisztikáit. Legyenek képesek a feszültségstabilizátor dokumentáció alapján történı mérésére, tápegység méréses vizsgálatára, a mérési eredmények feldolgozására. Tudjanak az egyes alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzıket méréssel meghatározni és értékelni. Elektronikai alapgyakorlatok A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg Graetz típusú egyenirányító kapcsolást, feszültségstabilizátort, bipoláris tranzisztoros és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, többfokozatú erısítıket. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat. 12. évfolyam Elektronikai alapmérések (51 óra) Témakörök Többfokozatú erısítık mérése

Tartalmak Galvanikus, R-C és transzformátoros csatolású többfokozatú erısítık mérése, egyenáramú és váltakozó áramú jellemzıinek meghatározása és kiértékelése. Nagyjelő feszültség- és teljesítményerısítık Nagyjelő erısítık jellemzıinek méréses meghatározása és kiértékelése. mérése R-C, valamint L-C oszcillátor amplitúdó- és Oszcillátorok fázisfeltételének méréses vizsgálata. mérése Kristályoszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses vizsgálata. A mérések összehasonlítása és kiértékelése. Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai Diszkrét áramköri elemek áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, impulzustechnik komparáló) mőszeres vizsgálata. ai áramkörökben DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzıinek Digitális áramköri meghatározása méréssel. Kapuáramkörök, kombinációs családok, hálózatok jellemzıinek meghatározása méréssel. kombinációs hálózatok vizsgálata 291

Tárolóáramkörök jellemzıinek meghatározása Szekvenciális hálózatok vizsgálata méréssel. Számlálóáramkörök jellemzıinek meghatározása méréssel. Optoelektronikai eszközök, kódolók mőszeres vizsgálata. Elektronikai alapgyakorlatok (51 óra) Témakörök Többfokozatú erısítı megépítése és vizsgálata Nagyjelő erısítı megépítése és vizsgálata

Tartalmak Az elızıekben megépített erısítı alapkapcsolások vizsgálata különbözı csatolási megoldásokkal (galvanikus, R-C, transzformátoros). Nagyjelő teljesítményerısítı megépítése és vizsgálata. Oszcillátor Egy konkrét rezgéskeltı áramkör megépítése és megépítése és vizsgálata. vizsgálata Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai Diszkrét áramköri elemek áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, impulzustechnik komparáló) építése és vizsgálata. ai áramkörökben A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzıinek Digitális áramkör értelmezése katalógusadatok alapján. Alapkapuk, családok, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzıinek kombinációs vizsgálata. hálózatok alkalmazása, vizsgálata Sorrendi hálózatok Tárolóáramkörök jellemzıinek értelmezése alkalmazása, katalógusadatok alapján. Számlálóáramkörök vizsgálata megépítése, jellemzıinek vizsgálata. Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata. A továbbhaladás feltételei

292

Elektronikai alapmérések Végezzék el többfokozatú erısítık, nagyjelő erısítık és rezgéskeltı kapcsolások mérését, a mérési eredmények feldolgozását. Végezzék el egyszerő impulzustechnikai áramkörök mérését. Vizsgálják meg DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzıit. Végezzék el alapkapuk, kombinációs hálózatok mőszeres vizsgálatát. Végezzék el optoelektronikai eszközök, kódolók mérését. Elektronikai alapgyakorlatok A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg többfokozatú és nagyjelő erısítıket, ill. rezgéskeltı alapkapcsolásokat. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat. Készítsenek egyszerő impulzustechnikai áramköröket. Építsenek alapkapukat, kombinációs áramköröket, s végezzék el azok mérését.

SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA – ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek Mérések (Mőszaki fizika) 18,5 óra Anyagszerkezeti ismeretek (Mőszaki kémia) 37 óra Technológiai ismeretek 55,5 óra

111 óra

Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

74 óra 185 óra

10. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek Mőszaki ábrázolás 74 óra Elektrotechnika 74 óra Méréstechnikai alapismeretek 37 óra

185 óra

Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

74 óra 259 óra

Osztályzatok megállapítása:

293

A tanuló minden elméleti és gyakorlati tantárgyból osztályzatot kap. A szakmai alapozás osztályzata az óraszámarányos átlag lesz, amennyiben egyik részosztályzat sem elégtelen. Bármely tantárgy elégtelen eredménye esetén a szakmai alapozás eredménye is elégtelen. Az elégtelen részosztályzat javítása javítóvizsgán lehetséges. Amennyiben az átlagszámítás eredménye nem egész, a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.( n,5 alatt lefelé, fölötte felfelé történı kerekítés.)

ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolákban a 9–10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemzı technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplı konkrét szakképesítés kiválasztására. Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja a szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek feldolgozása, azoknak a mőszaki készségeknek és képességeknek a fejlesztése, amelyek birtokában a tanulók a szakképzési évfolyamokon képesek elsajátítani a választott OKJ-szakképesítés szakmai tananyagát. Rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban elıforduló legfontosabb mérések elveinek és mérımőszereinek alkalmazására, illetve használatára. Nyújtson megfelelı biztonságtechnikai, baleset-elhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet- és vagyonbiztonságot szem elıtt tartó, balesetmentes munkavégzésre. Készítse fel a tanulókat a villamosiparra jellemzı anyagok technológiai tulajdonságainak megismerésére, a szerszámok, gépek, mérı- és ellenırzı eszközök, berendezések szakszerő kezelésére, használatára, karbantartására. Nyújtson ismereteket, alakítson ki igényt a tanulókban az esztétikus, pontos és minıségi munkavégzésre. Az elektromosság élettani hatásainak ismeretében

294

neveljen fokozott felelısségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan végrehajtására. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történı tevékenységekre. A szakmacsoport sokszínő, aktív tanulói magatartás és tanulási élményeket eredményezı bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a szakmacsoport iránt. Alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését, és erısítse azt. A ,,B'' változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépı, jobban terhelhetı tanulók mőveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges elıképzettség megalapozása. A tanulók a szakiskolai ismeretekhez kapcsolódóan ismerkedjenek meg a szakmacsoport lehetıségeivel és a szakmai képzés jelentıségével. Ennek alapján legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására, és alakuljon ki bennük a szakmai tudás igénye. A tananyag oktatása járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. A Mérések oktatásának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi feladatvégzés igényét, a környezetért való felelısségét, a lényegmegragadó képességet. Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvetı mérési módszereket, a gyakorlatban elıforduló ellenırzı és mérıeszközöket és a legalapvetıbb mőszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos mőszaki feladatmegoldó képességet. Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. A Rajz és ábrázolás keretében az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei és használata. Szakismeretet alkalmazó rajzok olvasásának elsajátítása és rajzjelek értı felismerése. A Villamos szakrajz alapismeretek tanításának célja, hogy fejlessze és erısítse a tanulók 9. évfolyamon szerzett készségeit és képességeit a rajzi, geometriai ismeretkörben, konkrét példákon keresztül erısítse a tanulók képességeit, készségeit a térlátásban, ábrázolásban, szerkesztésben. A Villamosságtani alapismeretek tanításának a célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a szakképzésben a szakmacsoport elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmacsoport szakképesítéseinél elıforduló egyszerőbb törvényszerőségek alkalmazására és szakmai számítási feladatok elvégzésére.

295

Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemzı-értékelı gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tanulás során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erısödjék a szakmai érdeklıdés, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívában gondolkozzanak, és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoporthoz kapcsolódó képesítések rendszerét és ezen belül el tudják magukat helyezni. Legyenek tájékozottak az iskolai és a munkaerı-piaci szakképzési lehetıségeket. A szakmacsoporthoz kapcsolódóan fogalmazódjanak meg életcélok, váljék világossá, hogy a szakmai karrier kialakítása a folyamatos lehetıségek felismerése. Ismerkedjenek meg a pályatervezés fogalmával, amely alapuljon a szakmai ismeretek és a munkaerı-piaci ismeretek összhangján. Mérések: A tanulók ismerjék a szakmacsoportban alkalmazott alapméréseket és az ahhoz szükséges eszközöket. Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérıeszközt kiválasztani egyszerő mérési feladathoz. Anyagok: A tanulók ismerjék az anyagok legfontosabb fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságait, jellemzı alkalmazási területeit. Rajz és ábrázolás: A tárgyak és jelenségek kapcsolata, azok vizuális megjelenítésével. Szimbólumrendszer logikájának és szabályainak ismerete. A rajz, mint mővészi és/vagy mőszaki tartalom. Villamos szakrajz alapismeretek: Kezeljék helyesen és célszerően a rajzeszközöket. 296

Ismerjék fel a legfontosabb rajzi szabvány jelöléseket, értelmezzék az alapvetı rajzjeleket. Rajzoljanak és szerkesszenek egyszerő mőszaki rajzokat. Villamosságtani alapismeretek: Használják és értelmezzék a legjellemzıbb szakkifejezéseket. Ismerjék fel az áramkörök jellemzı törvényszerőségeit. Legyenek képesek számpéldákat megoldani és alapvetı méretezéseket elvégezni. Maradéktalanul tartsák be az alapvetı élet- és vagyonbiztonsági, valamint a környezetvédelmi elıírásokat. 9. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Belépı tevékenységformák

A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Információk győjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történı ismeretszerzés. A tanult ismeretek, törvényszerőségek felismerése a hétköznapi életben. (A különbözı szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerő összefüggések, törvényszerőségek felismerése. Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek, sajtóinformációk elemzése. A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetıségek módszeres összevetése. Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. Véleményalkotás tanári közremőködéssel a saját és a társak terveirıl. Mérések: A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerőbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. Anyagok: A fémes és nemfémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. Vezetık és szigetelık jellemzıi. 297

Mérések Témakörök A munka és tudás szerepe, munkaerı-piaci jelentısége Mérési alapismeretek Hosszúságmérés

Tömegmérés

Területmérés

Hımérsékletméré s Idımérés

Tartalmak Szakmai szintek, képzési lehetıségek összegyőjtése.

A mérés fogalma, a szabványosítás jelentısége, az SI mértékrendszer. A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérıeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérıeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerő idomok, felületek felszínének meghatározása. A hımérséklet fogalma, egyszerő hımérık mérési elve. Idımérı eszközök használata. Anyagok

Témakörök Az érdeklıdés, hajlamok, képességek, munkamód A mőszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása

Tartalmak Kapcsolódó érdeklıdési irányok, a foglalkozások világa, a pályák világának strukturálódása.

Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentısége. Az alapanyagok alapvetı fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai.

298

A továbbhaladás feltételei A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendı köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetıségeikrıl. Mérések: A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentıségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hımérséklet- és az idımérés mérıeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvetı mérések elvét, a mérıeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat. Anyagok: A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzıit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvetı tulajdonságait, jellemzı alkalmazási területeit, az alapvetı fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemzı felhasználási területeit. 10. évfolyam Évi óraszám: 185 óra Belépı tevékenységformák Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretszerzés tanári irányítás mellett egyénileg és csoportosan. Demonstráció, irányított megfigyelés, kísérletek. Rajzi és számítási feladatok megoldása.

299

Rajz és ábrázolás Témakörök Egyszerőbb feladatok Mőszaki rajz alapjai Piktogramok Rajzjelek, szimbólumok

Tartalmak Tömbvázlat funkciója, alkalmazása. Rajzlapok. Rajzeszközök. Vonalak, betők. Alkalmazási példák. Tervezési ötletek. Rajzolvasás. Rajzkészítés. Vázlatrajz készítése.

Villamos szakrajz alapismeretek Témakörök Mőszaki ábrázolás

Mőszaki rajz

Villamos rajz

Épület alaprajza (Épületgépészet villamos rajzai) Világítási hálózatok Villamos gépek

Tartalmak Szabványok. Rajzdokumentáció. Eszközök. Vonalak és méretarányok. Szabványbetők és számok. A sík- és térmértan fogalmai. Rajzeszközök és használatuk. Vetületi ábrázolás. Axonometrikus ábrázolás Huzalrajzok, vonalas ábrázolás. Rajzjelek és szimbólumok. Készülék dokumentációja. Robbantott ábra. Tömbvázlat. Elvi áramköri rajz. Elrendezési rajz. Rajzolvasás. Szint alaprajza. Függıleges metszet. Egyvonalas huzalterv. Kezelıelemek és fogyasztók rajzai. Rajzjelek, bekötési rajzok. 300

Villamosságtani alapismeretek Témakörök Alapfogalmak

Egyenáramú alaphálózatok Hatások, jelenségek

Váltakozó áram

Anyagok Készülékek és villamos gépek Világítástechnika

Akusztikai alapfogalmak

Tartalmak Alaptörvények Egyszerő áramkör elemei. Számpéldák. Soros, párhuzamos és vegyes fogyasztók egyenáramú körben. Számpéldák. A villamos áram hatásai. Villamos tér. Mágneses tér. Indukció. Keletkezése. Jellemzıi. Fogyasztók váltakozó körben (R, L, C). Vezetık és kezelıelemek. Szerelvények. Transzformátor. Motor. Generátor. Alapfogalmak. Megvilágítás. A fényforrások jellemzı adatai. A hang terjedése. Az erısítés alapesetei.

A továbbhaladás feltételei Rajz és ábrázolás: A tanulók ismerjék és érezzék a vizuális ábrázolás hasznát, lehetıségeit. Biztonsággal válasszák meg az alkalmas rajzlapot és rajzeszközöket. Tájékozódjanak a vizuális jelek világában. Ismerjék meg a szakmacsoportban használatos elemi rajzjeleket. Villamos szakrajz alapismeretek: A tanulók alkalmazzák a villamos rajzok olvasásának alapvetı szabályait, tudják a villamos rajzjelekhez hozzárendelni tulajdonságaikat. Legyenek képesek azonosítani az elvi és elrendezési rajzok elemeit. Azonosítsák a tömbvázlatokon az elvi mőködés funkcióit. Igazodjanak el épületalaprajzon és a világítási hálózat nyomvonalrajzán. 301

Villamosságtani alapismeretek: A tanulók alkalmazzák a villamosságtan alaptörvényeit és a kapcsolódó számítási módszereket. Igazodjanak el a szakmacsoport szakképesítéseinek villamos alap- és segédanyagainak felhasználásában. Tudják az egyes alkatrészek méretezési, terhelési összefüggéseit meghatározni. Az egyes alapáramkörök feszültség- és áramviszonyait becsléssel és névleges jellemzık alapján tudják elemezni. Legyenek tájékozottak a villamos áram élettani hatásairól, a baleseti veszélyforrásokról és az elsısegély-nyújtási kötelezettségekrıl.

ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolákban a 9–10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemzı technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplı konkrét szakképesítés kiválasztására. Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvetı célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaválasztás megerısítése, valamint olyan készségrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történı munkavégzésre is. A Villamos mérések tanításának célja, hogy rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban elıforduló legfontosabb mérések elveinek és mérımőszereinek alkalmazására, illetve használatára. Nyújtson 302

megfelelı biztonságtechnikai, baleset-elhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet- és vagyonbiztonságot szem elıtt tartó, balesetmentes munkavégzésre. Az Anyagalakítás és megmunkálás tananyag tanításának célja, hogy készítse fel a tanulókat a villamosiparra jellemzı anyagok technológiai tulajdonságainak megismerésére, a szerszámok, gépek, mérı- és ellenırzı eszközök, berendezések szakszerő kezelésére, használatára, karbantartására. Nyújtson ismereteket, alakítson ki igényt a tanulókban az esztétikus, pontos és minıségi munkavégzésre. Az elektromosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelısségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan végrehajtására. A ,,B’’ változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépı, jobban terhelhetı tanulók mőveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja-megfelelı tanulói aktivitás mellett – a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges elıkészítı mővelettel is. Fejlesztési követelmények A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül motiválja a szakmacsoport szakképesítéseire a tanulókat. A tanulók ismerkedjenek meg a szakképesítésekhez szükséges mérı-, elırajzoló és jelölıeszközökkel. Egyszerőbb darabolási, szabási mőveleteket el tudjanak végezni. A bemutatás szintjén ismerjenek meg minél több megmunkáló eszközt. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket és kéziszerszámokat, legyenek képesek elvégezni egyszerőbb összeállítási, szerelési feladatot. A 10. évben a tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemzı-értékelı gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során erısödjék a tanulókban a mások munkájának eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. Villamos mérések: − ismerjék meg a mérıterem rendjét,

303

− − − − −

legyenek képesek az elméletben tanult törvényszerőségek méréses igazolására, alkalmazzák az elemi meteorológiai elıírásokat, tudjanak összeállítani vázlat alapján egyen- és váltakozó áramú alapmérı kapcsolásokat, legyenek képesek utasítás alapján felvételezni és csoportosítani mérési adatokat, ismerjék az áramütés veszélyeit, és azokat tudatosan elızzék meg.

Anyagalakítás és megmunkálás: − alkalmazzák az alapvetı megmunkáló eszközöket, és azokat használják balesetmentesen, − tudják kiválasztani az anyagokhoz és a feladathoz rendelt (elıírt) szerszámokat, − legyenek képesek készülékelemek ki- és beszerelésére, − munkájukat végezzék balesetmentesen. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépı tevékenységformák A hétköznapi életben elıforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerő produktum önálló elkészítése. Témakörök Elırajzolás, jelölés Darabolás, szabás Kézi megmunkálások Szerelési mőveletek Szerszám használat Vezetékkel kapcsolatos mőveletek

Tartalmak Különféle anyagokon mérés, elırajzolás, jelölés. Különféle anyagok darabolása megfelelı eszközökkel. Egyszerő mőveletek végzése. Készülék szerelvényezés elemei, kötıelem, burkolat kapcsolata. Fogók, csavarhúzók használata. Méretre vágás, hajlítás, csupaszolás, kötıelemek.

304

A továbbhaladás feltételei A tanulók készítsenek egyéni tervet, amely az érdeklıdésükhöz kapcsolódó szakmát, továbbtanulási lehetıséget vagy munkaelképzelést tartalmaz. Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységre utal. A tanulók ismerjék a szakmacsoporthoz szükséges elırajzoló és jelölıeszközöket. Egyszerőbb darabolási, szabási mőveleteket el tudjanak végezni. Képesek legyenek elvégezni egyszerőbb szerelési feladatot. Tudjanak szerszámokat választani és rendeltetésszerően használni. 10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépı tevékenységformák Mérési adatfelvétel, méretmeghatározás, mérési eredmények megadása és értékelése. Mérıeszközök használata, mérési feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan. Az anyagalakítási és -megmunkálási feladatokhoz szükséges eszközök kiválasztása. Egyszerőbb szerelési, megmunkálási és alapáramkör-összeállítási feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan.

Villamos mérések Témakörök Alapismeretek Biztonságtechnika Méréstechnika

Villamosipari, elektronikai

Tartalmak Mérés fogalma. Közvetlen és közvetett mérés. Prefixumok. Életbiztonság. Vagyonbiztonság. Környezeti hatások. Pontosság. Hibák. Korrekciók. Sorozatmérés, átlagok. Jellemzık. Felépítés. Mőködési elvek. Leolvasás. 305

mérıeszközök

Kombinált mőszer. Méréshatár és kiterjesztése. Elektronikus mőszer. Feszültségmérés. Árammérés. Ellenállásmérık használata. Kapacitás mérése. Induktivitás mérése. Jelalak vizsgáló bemutatása. Specifikus jellemzık mérése.

Egyenáramú alapmérések Váltakozó áramú alapmérések Speciális mőszerek Energiaforrások és tápegységek mérése

Anyagalakítás és megmunkálás Témakörök Bevezetés

Kézi alakítás

Szerelési gyakorlatok Huzalmunkák

Elektronikai gyakorlatok

Tartalmak Alakítás szükségessége és lehetıségei. Mőhelyrajz használata. Mőveletterv alkalmazása. Szerszámok és eszközök szakszerő használata. Baleset-, tőz-, munkavédelem. Környezeti hatások. Darabolás. Reszelı használata. Csiszolás. Fúró és menetfúró használata. Menetmetszı használata. Konzolok, dobozok, kezelı- és kapcsolóelemek szerelése. Tényleges méretre vágás. Csupaszolás. Kötések. Kötegelés. Tekercselés és impregnálás bemutatása. Alkatrészkezelés. Huzalok, kivezetések elıkészítése.

A továbbhaladás feltételei Villamos mérések: A tanulók ismerjék a mérés fontosságát a mőszaki életben. Tudják alkalmazni a mérıeszközöket, a mérés segédberendezéseit.

306

Legyenek képesek mérési utasítás szerinti adatfelvételezésre és az adatok feldolgozására, valamint minısítésére. Anyagalakítás és megmunkálás: A tanulók legyenek tisztában a felhasznált anyagok tulajdonságaival, a mőveletek elvégzésének feltételeivel. Ismerjék meg a szerszámok, megmunkáló eszközök használatának elıírásait, a munkahelyen végezhetı munka lehetıségeit. Önállóan el tudják végezni az alapvetı mechanikai jellegő munkamőveleteket, az alapáramkörök összeállítását a kiválasztott szerszámok (mechanikai eszközök, forrasztó eszközök stb.) használatával. Elvi rajz alapján legyenek képesek világítási alapáramkörök összeállítására.

307

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai anyagismeret (Fizikai alapok) Informatikai eszközismeret Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlat Elmélet és gyakorlat

111 óra 25 óra 86 óra 74 óra 74 óra 185 óra

10. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Mőszaki rajz Számítógép programozás I. Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok CAD gyakorlat Elmélet és gyakorlat

111 óra 37 óra 74 óra 74 óra 74 óra 185 óra

11. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Számítógép programozás II. Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Programozási gyakorlat Elmélet és gyakorlat 12. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Számítógép programozás III. Adatbázis kezelés Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Programozási gyakorlat Adatbázis kezelési gyakorlat Elmélet és gyakorlat

308

148 óra 148 óra 148 óra 148 óra 296 óra

148 óra 74 óra 74 óra 148 óra 74 óra 74 óra 296 óra

Osztályzatok megállapítása: A tanuló minden elméleti és gyakorlati tantárgyból osztályzatot kap. A szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata az óraszámarányos átlag lesz, amennyiben egyik részosztályzat sem elégtelen. Bármely tantárgy elégtelen eredménye esetén a szakmacsoportos alapozó oktatás eredménye is elégtelen. Az elégtelen részosztályzat javítása javítóvizsgán lehetséges. Amennyiben az átlagszámítás eredménye nem egész, a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.( n,5 alatt lefelé, fölötte felfelé történı kerekítés.) INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire, való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetıséget ad a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tantárgy keltse fel az érdeklıdést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különbözı munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a mőszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenysége, a számítógép-programozás alapelveit, módszereit és egyszerő fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. A mőszaki pályák világának megismertetésével segítse elı a tanulók megalapozottabb pályaválasztását.

309

Az Informatikai anyag- és eszközismeret ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmákban alkalmazott anyagok és eszközök általános tulajdonságait, felhasználhatóságukat. A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elı a tanulókat a számítógéppel támogatott ábrázolás, képfeldolgozás technikájával foglalkozó tevékenységekhez szükséges ábrázolási ismeretek és alkalmazások elsajátítására. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı gondolkodás, az önálló ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazásának képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos mőszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes. A tevékenység során folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmacsoporthoz, az informatikai szakmákhoz való kötıdés.

310

Alakuljon ki a felelısségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttmőködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. 9. évfolyam Belépı tevékenységformák A mőszaki pályák világa Tanári irányítás mellett, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyőjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a mőszaki ágazat ismérveirıl, jelenségeirıl, folyamatairól, állapotáról. A mőszaki – és különösen az informatikai – pályákról egyéni és csoportos adat- és ismeretgyőjtés. Informatikai anyag- és eszközismeret Az informatikai gyakorlatban alkalmazott anyagok és eszközök megismerése az önállóan végrehajtott elemzés, adatgyőjtés, információfeldolgozás módszereivel. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő felhasználása. A fémes és nemfémes anyagok, vezetık, félvezetık és szigetelık általános és szakmaspecifikus tulajdonságainak jellemzése. Az informatikai alapeszközök és kiegészítık felépítésének, mőködésének és fıbb típusainak leírása az abban használt anyagok jellemzıi. Az információs technológia fejlıdési tendenciáinak ismertetése. A mőszaki pályák világa Témakörök A mőszaki pályák ismerete

Tartalmak A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör.

A helyes pályaválasztás feltételei Tájékozódás a munkaerıpiacon

A pálya és a személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. Rugalmas pálya- és munkahelyváltás. Az informatikai szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje.

311

Informatikai anyag- és eszközismeret Témakörök Az informatikai gyakorlatban felhasznált anyagok tulajdonságai Az informatikában használt számítástechnikai eszközök

Az informatikában használt kommunikációs eszközök

Tartalmak Fémes és nemfémes anyagok, vezetık és szigetelık. Félvezetık. A számítástechnikai eszközökben használt anyagok és alkatrészek legfontosabb tulajdonságai. Az adattárolás, adatfeldolgozás és archiválás anyagai és eszközei. Adathordozók. Digitális technika alapelemei, kapuáramkörök. A számítógépek szerkezeti felépítése, generációi, belsı és külsı kiegészítıi és kiszolgálói. Processzorok és alaplapok típusai. Adattároló eszközök, memóriák, meghajtók. Perifériák, nyomtatási lehetıségek, kommunikáció a számítógéppel. Korszerő adatbeviteli és kiviteli eszközök. Digitalizálás fogalma, eszközei. A számítógépes kommunikáció technikai eszközei. Informatikai hálózatok típusai, mőködésük alapelve és a fejlıdés iránya. A kommunikációs eszközök mőködésének alapelvei.

A továbbhaladás feltételei A mőszaki pályák világa A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályákat, megfogalmazni a hazai és nemzetközi fejlıdési tendenciákat, a szakma jelentıségét és helyzetét. Informatikai anyag- és eszközismeret A tanulók tudják csoportosítani az információs technológiákban általában alkalmazott anyagokat. Ismerjék a vezetık, szigetelık, félvezetık legfontosabb tulajdonságait, alkalmazásuk módját, felhasználásuk helyét, az információs technológiában betöltött szerepüket. Ismerjék meg a digitális technika alapelemeit, azok mőködését, a digitalizálás fogalmát, jellemzıit. Ismerjék és értsék a számítógép mőködési elvét, belsı felépítését, funkcionálisan fıbb alkatrészeit, perifériáit. Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök fıbb típusait, alkalmazásuk lehetıségeit és a fejlıdési tendenciákat. Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, fıbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal.

312

10. évfolyam Belépı tevékenységformák A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. A látvány vizuális tartalmának, törvényszerőségeinek feltárása. A vizuális kommunikáció funkciói megfelelı megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Tárgyak és különbözı ábrázolásaik összevetése, elemzése. A multimédiás alkalmazások alapelemei: rajz, fénykép, hang, videó elıállításához, illetve rögzítéséhez használt eszközök és programok ismerete. Számítógép-programozás I. Algoritmus készítése, eszközei. Folyamatábra, mondatszerő leírás. Algoritmizálás. Az informatikai szabványok ismerete és alkalmazása. Algoritmusok értelmezése. A fejlesztıi környezet telepítése, konfigurálása és használata. A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Témakörök Alapfogalmak

Tartalmak A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás feladata. Hagyományos és számítógépes rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok. Síkmértani szerkesztések. Perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrázolás alapjai. Jelképes ábrázolás.

Számítógépes rajzolás és képfeldolgozás

Mőszaki rajzoló programok és képfeldolgozók. A számítógéppel támogatott tervezés. A digitális képrögzítés elve, formátumai, eszközei és feldolgozó programjai.

Hang- és mozgóképfeldolgozás

Az információs és kommunikációs technológia alapjai, digitális hangrögzítés elve, formátumai és eszközei. A digitális mozgókép rögzítés elve, formátumai és eszközei. A DVD technika alapjai.

313

Számítógép-programozás I. Témakörök Informatikai, programozási alapfogalmak

A programozás eszközei

Tartalmak A közismereti informatikában tanultak rendszerezése és gyakorlati alkalmazhatósága. Az ASCII-szabvány. Informatikai alapfogalmak átismétlése. A kódolás fogalma, kódrendszerek, az ASCII kódrendszer. A számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegıpontos adatábrázolás. Átszámítás kettes, tízes és tizenhatos rendszerben. Az adattárolás fajtái és jellemzıi. Algoritmusok fogalma, eszközei (folyamatábra, mondatszerő leírás). Algoritmizálás lépései. Utasítások, adatok fogalma, célja és tartalma. Alprogramok fogalma, jelentısége példák alapján. Programozási nyelvek fejlıdése, generációi. Fordítás, szerkesztés. A továbbhaladás feltételei

A mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai A tanulók ismerjék a mőszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Ismerjék fel a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat. Legyenek képesek az egyszerőbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék a leggyakrabban használt mőszaki tervezıprogramok célját, alkalmazási elvét. Ismerjék és értelmezzék az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás eszközeit, szabványait és alkalmazásuk módját. Legyenek képesek értelmezni az interaktivitás fogalmát, tudjanak gyakorlati példákat hozni az interaktív multimédiás alkalmazásokra. Számítógép-programozás I. A tanulók ismerjék az algoritmizálás eszközeit, fıbb jellemzıit, felhasználási területét. Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, szerepét. A tanulók tudják alkalmazni az alap algoritmusokat, azok feladatát, szerepét a programozás elıkészítésében. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására.

314

11. évfolyam Belépı tevékenységformák Számítógép-programozás II. A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). A strukturált programozás fıbb jellemzıinek alkalmazása, a programstruktúra kialakításának, menetének alkalmazása. Témakörök Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés

Tartalmak A feladat megfogalmazása. Matematikai modell felépítése. Algoritmuskészítés módszerei. Mintakódok olvasása, dokumentáció elemzése. A programozás folyamata. Folyamatábrázolási módszerek, struktogramok. Kódolás, tesztelés és dokumentáció feladata, fıbb jellemzıi. Adatelemzés, adatszerkezet felépítése. Típus, Értékadás, változók, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe a konstansok programban. Típusok kiválasztása. A programok szerkezete, fıbb elemeik (fogalmak). Egyszerő adatszerkezet megfogalmazása. Mőveletek összetett adatszerkezetekkel. Feltételes elágazás tervezése. Ha – akkor – Elágazások és ciklusok szervezése, egyébként szerkezet. Esetelemzés és szétválasztás. Példák ciklusokra. A ciklusteszt helyének függvényhívások meghatározása. Szándékolt kilépés ciklusból. Példák függvényekre, saját függvény és eljárás tervezése. A programkönyvtár fontosabb eljárásainak elemzése, alkalmazási feltételek, átadható adatok, paraméterek. Algoritmuskészítés összetett gyakorlati feladatokhoz. Fájlkezelés programból. A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek tisztában a folyamatábrázolás szabályaival. Tudjanak folyamatábrát olvasni, értelmezni. Tudjanak algoritmus-leírást készíteni. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. A tanulók ismerjék az adatszerkezetek általános tulajdonságait és típusait. Legyenek tisztában az adatdeklaráció szerepével, a változók érvényességi 315

körével. Ismerjék az összetett adatszerkezetek alapeseteit. Értelmezzék az adatvektor és adatmátrix fogalmát, alkalmazási körét. A tanulók tudják alkalmazni az alapvetı logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás fıbb jellemzıit. Legyenek tisztában a logikai feltételvizsgálat helyének fontosságával. A tanulók ismerjék fel a fontosabb alapfüggvényeket és a paraméterátadás alapjait, a hívási szabályokat az adott nyelvben. Ismerjék meg a fájlkezelés alapelemeit, azok használatát, jelentıségét. Legyenek képesek komplex gyakorlófeladatot a tanult elemek alapján megtervezni és a gyakorlati munkára elıkészíteni. 12. évfolyam Belépı tevékenységformák Számítógép-programozás III. Programozási tételek, azok alkalmazása. Az objektumorientált programozás céljának, módszereinek ismerete és alkalmazása. Egy vizuális programnyelv alkalmazói szintő megismerése. Objektumok létrehozása és programozása grafikus fejlesztıi környezetben. Eseménykezelés egyszerő formokon. HTML programozás, kódolás. Adatbázis-kezelés Relációk képzése és matematikai hátterük alapjainak alkalmazása. A relációs adatbázis szerkezetének elemzése, adattáblák felépítése, tervezésük gyakorlása. Adatbázis feltöltése és rendezése, a felhasználói interaktivitás tervezése. Adatkeresés, szőrés, listázás, válogatás az adattáblában. Válogatás kulcsmezık szerint. Korszerő lekérdezések – az SQL-nyelv alapjainak alkalmazása. Vizuális interaktív adatbázis-kezelés, őrlapok és riportok tervezése grafikus segédprogramok (varázsló) segítségével. Számítógép-programozás III. Témakörök Programozási tételek A vizuális programozási nyelv

Tartalmak A programozási tételek célja, tartalma, alkalmazási köre. Példaelemzés programozási tételekre. Alapfogalmak. Vizuális programobjektumok tanulmányozása. Adatátadás formok között. 316

Eseményvezérlés. Fogalomkörök. Az objektumok tulajdonságainak elemzése. Objektumok hierarchiája és viselkedése.

Az objektumorientált programozás elve és alapjai, objektumok felépítése és tulajdonságai A HTML programozás célja. HTML programozás Kódolási alapfogalmak. Tag-eg, formázások, felsorolások, táblázatok HTML nyelven. Hibakeresés, hibajavítás módja. Egy szerkesztı program megismerése Adatbázis-kezelés

Témakörök Tartalmak Történeti háttér, szabványok. Adatbázismodellek. Az adatbázis-kezelés Adattábla szerkezete, mezık típusainak meghatározása. alapfogalmai Kapcsolómezı és index fogalma. A reláció fogalma, kialakítása. Alapvetı relációs Relációk képzése és és halmazmőveletek. Egyszerő relációtervezés. matematikai Kapcsolatteremtés táblák között. Az adattábla hátterük összetartozó rekordjai és mezıi. Számított adatok és ismétlıdı adatok. A kulcsmezı kiválasztásának módszere. A normalizálás folyamata. Adatbázisok létrehozása segédprogramokkal és Adatbázis feltöltése és rendezése önálló fejlesztı rendszerrel. Mezıtípusok, adatbázisfájltípusok. Karakteres adatmezıkön végezhetı mőveletek. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. Adatsorok rendezése. Adatmegjelenítési formációk. Felhasználói Szőrés, listázás és interaktivitás, feladatok. Az SQL utasításkörének keresés az megismerése, leírása. Az SQL-nyelv elemei. Kliens– adattáblában szerver-hierarchia. Korszerő alapszintő adatbázis-kezelı program Őrlapok és formok elemzése. Adatbeviteli őrlap tervezése. Adatfeltöltı és használata információkeresı őrlapok alkalmazása. Adatbeviteli eszközök, választó vezérlık és listaablakok alkalmazása. 317

Továbbhaladás feltételei Számítógép-programozás III. A tanulók legyenek tisztában egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztásával. A tanulók ismerjék az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Tudják az adatmezı, metódus és osztály fogalmát és jelentıségét. Értelmezzék az objektumhoz kapcsolódó metódusokat. Tudják megkülönböztetni a függvényt, eljárást és metódust. Ismerjék az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát. Legyenek tisztában az öröklıdés fogalmával és jelentıségével. A tanulók ismerjék a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát, fıbb típusait. Legyenek tisztában a vizuális objektumok tulajdonságaival, a hozzárendelhetı események jelentıségével, az egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladatával, kiválasztásuk elvével. Ismerjék és értsék a felhasználói aktivitásra tervezett programok mőködési elvét, a programozás szabályait. Legyenek tisztában az események kiváltó eszközeivel, az eseményvezérlés által megvalósítható sokoldalúsággal. Tudjanak form- és kontrolltulajdonságokat meghatározni. A tanulók ismerjék a HTML programozás feladatát, kódolásának parancsait, tudjanak önállóan, kódolással honlap oldalakat létrehozni, benne felsorolásokat, táblázatokat. Adatbázis-kezelés A tanulók ismerjék az adatbázis fogalmát, különbözı modelljeit — hangsúlyosan a relációs modellt. Értsék meg az adatbázis-kezelés feladatát és problémakörét. Érzékeljék az adatbázis- és a táblázatkezelıvel leképzett adattábla közötti különbséget. Legyenek tisztában a relációs adatbázis tábláinak, mezıinek és rekordjainak kialakításával, és az ezeken végzett mőveletek matematikai alapjaival. Értsék a táblák közötti kapcsolatteremtés elvét és lényegét. Legyen gyakorlatuk az adattáblákban keletkezı redundanciák felismerésében. Legyenek tisztában a kulcsmezı szerepével, az indexelés folyamatával. Ismerjék az adatbázisok tervezésének és létrehozásának egyszerőbb eseteit. Legyenek képesek kisebb feladatokhoz mezıtípusokat meghatározni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját és módszereit. Tudják alkalmazni a segédprogramok lekérdezı utasításait. Tudjanak

318

különbséget tenni az adattábla szőrése és a lekérdezı állomány létrehozása között. A tanulók ismerjék és értsék az SQL-programnyelv szükségességét, célját, mőködési elvét. Ismerjék az egyszerő lekérdezı SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és adatmanipuláció lényegét. Gyakorlottan tudjanak egyszerő záradékokat, csoportképzıket megfogalmazni. Tudjanak adatbeviteli őrlapot tervezni, az őrlapon vezérlıket elhelyezni.

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak az informatikai, számítástechnikai szakmákban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A Számítástechnika gyakorlat oktatásának célja az elméleti tananyag elmélyítése, begyakoroltatása, a programozási tételek és objektumorientált módszerek alkalmazása. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikusgondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. 319

Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az elıírások, a munkaés érintésvédelmi szabályok betartását. A számítógép-programozási feladatok keretében a tanulók szerezzenek gyakorlatot a számítógépes programok készítésében, valamelyik korszerő, általános programozási nyelv használatában. Ismerjék fel a tanult nyelven készített programok forráskódját, tudják a forráskódot olvasni, értelmezni, és tudjanak hasonlókat készíteni. Legyen gyakorlatuk az objektumok programozásában, vizuális formok létrehozásában, vezérlık elhelyezésében, legyenek képesek menüelemeket szerkeszteni és ezekhez eseményeket, metódusokat rendelni, illetve ezek programkódját elkészíteni. Szerezzenek gyakorlatot az adattábla kialakításban, a relációképzésben, normalizálásban. Tudják alkalmazni egy harmadik generációs adatbázis-kezelı nyelv alapelemeit, és szerezzenek gyakorlatot az SQL alapú lekérdezések generálására alkalmas felhasználói program – például Access – kezelésében. 9. évfolyam Belépı tevékenységformák Számítástechnikai gyakorlatok I. Számítástechnikai eszközök összekapcsolása, számítógép üzembe helyezése, bejelentkezés. Számítógépes munkafelület testre szabása, képernyı-beállítások, kommunikációs csatornák kiválasztása, beállítás. Alkalmazói alapszoftverek közül a szövegszerkesztı gyakorlott kezelése, stílusok, formátumok kiválasztása, beállítása. A szoftver különleges szolgáltatásainak kiválasztása és használata. Hálózati alapismeretek. levelezés.

Protokollok,

320

topológiák,

web

használata,

Témakörök Számítógépes alapgyakorlatok

Tartalmak Az általános iskolai ismeretek, valamint a közismereti informatika keretében tanultak szintetizálása. Számítógépes környezet testre szabása, képernyı és kommunikációs csatornák beállítása.

Szövegszerkesztés

Formátum-beállítások. Helyesírás-kezelı alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztı mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása.

Hálózati ismeretek

OSI és TCP/PP modell. Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erıforrásainak elérése, programok indítása. (FTP) Adatvétel és -küldés a távoli szerverre.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak számítógépes munkahelyet üzembe helyezni, perifériákat csatlakoztatni, egyéni felhasználói felületet kialakítani, kommunikációs eszközöket „megszólítani”. Tudjanak különbözı célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerzıdés stb.). A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területő hálózatok fıbb szolgáltatásait. 10. évfolyam Belépı tevékenységformák Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Egyszerő rajzolóprogramok és képfeldolgozók használata, képek, ábrák betöltése, módosítása, nyomtatása.* Hangrögzítés, hangformák kiválasztása, a digitális hanginformációk módosítása. *

Az iskola szakmai profiljának megfelel ıen egyéb rajzolóprogramok, CAD-alkalmazások gyakorlati használata.

321

Mozgókép-rögzítık, digitalizálók használata, különbözı formátumok beállítása. Képek, hangok, animációk és mozgófilmek beillesztése vagy csatolása szövegszerkesztıhöz, illetve internetes kommunikációs programhoz. Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Témakörök Tartalmak Képfeldolgozó programok használata, fıbb Grafikus szerkesztıprogramok, szolgáltatásaik. A különbözı képformátumok, képfeldolgozás felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különbözı formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztı program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálók kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és fıbb jellemzıi.** Multimédiás eszközök használata

Hangrögzítı programok és alkalmazásuk. Videó-kép digitalizáló eszközök és programok használata. Képszerkesztı eszközök használata. DVD kódolás, készítés.

Számítógép programozási gyakorlatok I. Témakörök Tartalmak A programozás alapelemei, programnyelv Programozástechnikai szolgáltatásai, forráskód szerkesztése, szintaktikai alapismeretek, szabályok alkalmazása, ellenırzése. Fordítás, programtervezés szerkesztés. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok. Adatbevitel és elsıdleges outputmegjelenítés. Értékadás, változók, Ki- és beviteli utasítások. Egyszerő algoritmusok konstansok kódolása és tesztelése. Robot és/vagy Logo program megismerése, használata. Algoritmusok megvalósítása a két program segítségével. Alap algoritmusok elkészítése a két programmal. -

**

Az iskola szakmai profilja szerint.

322

A továbbhaladás feltételei Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. A tanulók legyenek képesek a grafikus programok és multimédiás alkalmazások gyakorlott kezelésére. Ismerjék a különbözı kódolási eljárásokat, formátumokat és a multimédiás eszközök általános használatát. Tudjanak digitális képet és hangot rögzíteni, feldolgozni, szerkeszteni. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Ismerjék programkészítés fázisainak gyakorlati alkalmazásait. Legyenek képesek rövid programokat készíteni a tanult programnyelveken. Legyenek tisztában a strukturált programozás elvével, gyakorlati megvalósításával. Ismerjék a kód, adat fogalmait, alkalmazásuk elvét. Tudjanak fejlesztı programot telepíteni, ismerjék meg a felületét. 11. évfolyam Belépı tevékenységformák Számítógép-programozási gyakorlatok II. Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. Adatdeklarációk, adatszerkezet elvi és gyakorlati megfogalmazása. Típuskonverziók, típusok alkalmazása. Értékadások, felhasználói párbeszédek tervezése és kivitelezése. Elágazások programozása, feltételvizsgálat, esetvizsgálat. Iteráció programozása. Vektorok és tömbök feltöltése, vizsgálata iterációval. Az iterációs feltétel megfogalmazása. Elöl és hátul tesztelı ciklusok programozása. Számláló típusú ciklusok alkalmazása. Állománykezelés programból. Feltételes állománykezelés. Adatok rögzítése és visszatöltése fájlból. Függvények és eljárások használata. Saját függvény készítése. Paraméterátadás.

323

Témakörök Tartalmak A tanult programnyelv szolgáltatásai, forráskód Programozástechnikai szerkesztése, szintaktikai szabályok alkalmazása, alapismeretek, ellenırzése. Fordítás, szerkesztés. Az programtervezés objektumkönyvtár használata. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzs készítés. Adatbevitel és elsıdleges outputmegjelenítés. Értékadás, változók, Ki- és beviteli utasítások. Egyszerő algoritmusok konstansok kódolása és tesztelése. A tanult fejlesztıprogram adatstruktúrájának használata. A programok szerkezete, fıbb elemeik, felépítésük gyakorlása. Azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különbözı nyelvekben néhány példa alapján. Gyakorlatok az elágazás- és ciklusszervezésre. A Elágazások és ciklusok szervezése, függvények és eljárások alkalmazása. A unit és a függvényhívások programkönyvtár használata. Szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása. Mőveletek összetett adatszerkezetekkel. Adatok kezelése fájlkezelı programmal. Fájlkezelés keretében fájlok megnyitása különbözı mőveletekre, mőveletek végzése, az eredmények mentése fájlba. A továbbhaladás feltételei A tanulók szintaktikailag és szemantikailag helyes forráskódot készítsenek. Tudják használni a programozói kézikönyvet. Legyenek gyakorlottak az elkészült munka archiválásában. A tanulók ismerjék az általuk használt programfejlesztı eszköz adatszerkezetét, az értékadás szemantikai szabályait. Legyenek képesek deklarációk programozására és kipróbálására. Tudják ellenırizni munkájuk eredményét egyszerő adatmegjelenítési módszerekkel. Tanulmányozzák és ismerjék fel a különbözı programnyelvek adatszerkezete közötti különbséget és hasonlóságot. A tanulók ismerjék az alapvetı logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás fıbb jellemzıit. Legyen gyakorlatuk a ciklusszervezésben, a logikai feltételek elı- és utótesztelésében. Ismerjék a megfelelı módszer kiválasztásának szempontjait. Tudjanak meghívni alapfüggvényeket, ismerjék a paraméterátadás alapjait és a hívási szabályokat az adott nyelvben.

324

A tanulók legyenek képesek szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik szintetizálására, összetett adatszerkezetekkel való munkára. Tudatosan válasszák ki és alkalmazzák a programozási alaptételeket feladataik megoldásához. 12. évfolyam Belépı tevékenységformák Számítógép-programozási gyakorlatok III. Programozási tételek gyakorlati alkalmazása. Adathalmaz összegzése, adatelem kiválasztása, szélsıérték-keresés. Feltételek megfogalmazása és programozása. Rendezési algoritmusok vizsgálata. A vizuális programozási nyelv alkalmazása, kódolási és tesztelési feladatok elvégzése. Formok tervezése, a form tulajdonságainak beállítása, megjelenítés és elrejtés programozása. HTML nyelv felépítése, alapelemei, azok alkalmazása. Komplett honlapok készítése HTML programozással, illetve honlap szerkesztı programmal. Adatbázis-kezelés gyakorlat Adatbázis feltöltése és rendezése. Relációképzés. Szőrés, listázás és keresés az adattáblában, a keresıfeltételek megfogalmazása, kimeneti állományok létrehozása, nyomtatása, elemzése. Korszerő lekérdezések az SQL-mondat segítségével. Szőrıfeltételek, csoportképzık beállítása segédprogram, illetve kódolt utasításmondat beírásával. Számítógép-programozási gyakorlatok III. Témakörök Kiválasztás, megszámlálás, rendezés – programozási tételek

Tartalmak Összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása. -

Az objektumok felépítése és tulajdonságai

A vizuális fejlesztıeszköz megismerése, használata. Egyszerő munkaform készítése. Adatmezık és metódusok definiálása. Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak

A vizuális

325

programozási nyelv alapjai és alkalmazása Eseményvezérlés

és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között. Eseményvezérlı eszközök (billentyő, egér, egyéb kommunikációs csatornák vezérlıhatása) és programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerő menü tervezése. Menüvezérlés. A HTML programozás, kódolással HTML programozás Kódolási alapfogalmak. Tag-eg, formázások, felsorolások, táblázatok HTML nyelven. Hibakeresés, hibajavítás. Egy szerkesztı program használata.

Adatbázis-kezelés gyakorlat Adatbázis feltöltése és rendezése Szőrés, listázás és keresés az adattáblában

Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. Csoportosított keresés, szőrés. Lekérdezési feladatok programozása. SQL-utasítások gyakorlata. Utasításmondat generálása korszerő adatbázis-kezelı programban. A továbbhaladás feltételei

Számítógép-programozási gyakorlatok III. A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvő alkalmazást. Legyenek képesek képernyıformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletbıl választani, ismerjék a különbözı metódusok és események hatását. Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást és az erre adott programválaszt. Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat. Tudjanak honlapokat létrehozni szerkesztı programmal, szükség esetén tudjanak beavatkozni a szerkesztésbe a kódolás eszköztárával is. 326

Adatbázis-kezelés gyakorlat A tanulóknak legyen gyakorlatuk az adatbázis feltöltésében, akár külsı forrásból, akár segédprogram segítségével billentyőzetrıl. Tudjanak rekordokat létrehozni, feltölteni és rendezni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget. A tanulóknak legyen gyakorlatuk a különbözı szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés megvalósításában. Ismerjék és alkalmazzák az adatrekord-pozicionáló eljárásokat. Tudjanak adattáblát létrehozni, átszerkeszteni SQL-utasításmondat segítségével. Tudjanak lekérdezéseket megvalósítani SQL-mondattal, gyakorlottan alkalmazzák a záradékokat és operátorokat.

327

SZAKMAI SZÁMÍTÁSOK tantárgy HELYI programja 1.

A PROGRAM CÉLJA

A Szakmai számítások tantárgy tanításának célja, hogy - a tanulók megszerezzék azokat a szakmához szükséges speciális matematikai alapismereteket, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmára jellemzı egyszerőbb szakmai számítási feladatok elvégzésére, - ismertesse meg a szakma logikai összefüggéseit, - fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, - segítse az elvonatkoztatási készséget, - keltse fel a tanulók érdeklıdését a korszerő technika és a szakterület iránt, - alakítsa ki a tanulókban a mőszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a mőszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerőséget. 2.

KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN

A tanulók legyenek képesek: - a szakterület számításainál a törtekkel bármilyen mőveletet elvégezni, - az szakmai adatokat és eredményeket normál alakban illetve prefixumok alkalmazásával kifejezni, - a szakmai számítások során a hatványokkal mőveleteket végezni, - a szakmához szükséges sík-, és térgeometriai számításokat elvégezni, - egyismeretlenes egyenleteket megoldani, - az alkalmazott képleteket átrendezni, belılük az ismeretlent kifejezni, - többismeretlenes egyenletrendszereket megoldani, - a szakma ismeretéhez szükséges alapvetı függvényeket ábrázolni és értelmezni, - a szakmai számítások során elıforduló szögfüggvényeket alkalmazni, jelentıségüket értelmezni, - a sík- (és tér-) vektorokkal mőveleteket végezni, azokat összegezni, - az adott szakma speciális matematikai ismereteit elsajátítani és alkalmazni. 328

3.

TANANYAG

1/11. évfolyam, évi 74 óra 2/12. évfolyam, évi 70 óra Sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11.

A téma megnevezése Mőveletek törtekkel Számok normál alakja Prefixumok Mőveletek hatványokkal Alapvetı geometriai ismeretek Elsıfokú egyismeretlenes egyenletek Paraméteres egyenletek Elsıfokú többismeretlenes egyenletrendszerek Másodfokú egyismeretlenes egyenletek A függvénytan alapjai Szögfüggvények Nevezetes szögek szögfüggvényei A szögfüggvények közötti kapcsolatok Vektorok Mőveletek vektorokkal A szakmához szükséges speciális matematikai ismeretek (pl. logaritmus, logaritmusfüggvény, exponenciális függvények, komplex számok, komplex függvénytan, stb.) Szabad sáv

kb. óraszáma 6 6 6 6 12 12 6 12 16 16

24

22

Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó idıt. A tananyag – a témák – egyes elemei szükség szerint átcsoportosíthatók, a szakmai tananyagnak és a célnak megfelelı ütemben illetve sorrendben (egymást átfedve is) taníthatók illetve gyakorolhatók. Figyelem! A témák sorrendje és tartalma nem kezelhetı mereven, mivel a Szakmai számításoknak mindenkor összhangban kell lennie a speciális 329

matematikai mőveleteket igénylı szakmai tantárgyakkal! 6.

Elsıfokú többismeretlenes egyenletrendszerek

kb. 12 óra

Kétismeretlenes és többimeretlenes egyenletrendszerek megoldási módjai Alkalmazás: pl. egyenletrendszerek alkalmazása villamos hálózatok számításánál 7.

Másodfokú egyismeretlenes egyenletek

kb. 6 óra

A másodfokú egyenlet gyökmegoldó képlete A diszkrimináns Alkalmazás: pl. egyes szakmai feladatok megoldásánál 8.

A függvénytan alapjai

kb. 12 óra

A függvények tulajdonságai Független változó, függvényérték Egyszerő függvények (pl. y = x ; y = x2 ; y = 1/x ; y = 1/x2 , stb.) Alkalmazás: pl. a szakmához kapcsolódó gyakoribb függvények ábrázolása, jellemzıi, tulajdonságai 9.

Szögfüggvények Nevezetes szögek szögfüggvényei A szögfüggvények közötti kapcsolatok

kb. 16 óra

A szinusz szögfüggvény és jellemzıi A koszinusz szögfüggvény és jellemzıi A tangens szögfüggvény és jellemzıi A kotangens szögfüggvény és jellemzıi A nevezetes szögek és azok szögfüggvényei Bármely szögfüggvény kifejezése a többi szögfüggvénnyel Alkalmazás: pl. az elektrotechnikában az RLC-köröknél

330

10.

Vektorok Vektormőveletek

kb. 16 óra

A síkvektorok jellemzıi (A térvektorok jellemzıi) Mőveletek vektorokkal Alkalmazás: pl. az elektrotechnikában az RLC-köröknél 11. A szakmához szükséges speciális matematikai ismeretek (pl. logaritmus, logaritmusfüggvény, exponenciális függvények, komplex számok, komplex függvénytan, stb.) kb. 24 óra A szakmához szükséges speciális matematikai ismeretek, melyeket az adott szakirány határoz meg Szabad sáv

kb. 22 óra

A téma anyagának részletezése 1.

Mőveletek törtekkel

kb. 6 óra

Törtek összeadása és kivonása. Közös nevezıre hozás Törtek szorzása és osztása Törtek hatványozása illetve gyökvonása Alkalmazás: pl. ellenállások párhuzamos eredıjének számítása

2.

Számok normál alakja Prefixumok

kb. 6 óra

Egész számok és tizedestörtek normál alakja Prefixumok és alkalmazásuk a gyakorlatban Alkalmazás: pl. szakmai számítások adatainak és eredményeinek felírása normál alakban illetve prefixumok segítségével

331

3.

Mőveletek hatványokkal

kb. 6 óra

A hatványozás és a gyökvonás azonosságai 10 hatványaival való mőveletek Alkalmazás: mint a 2. pontban 4.

Alapvetı geometriai ismeretek

kb. 6 óra

Alapvetı síkgeometriai alakzatok jellemzıi Alapvetı térgeometriai alakzatok jellemzıi Alkalmazás: pl. kör, háromszög, négyzet, téglalap kerülete és területe; henger, gömb, téglatest felszíne és térfogata 5.

Elsıfokú egyismeretlenes egyenletek Paraméteres egyenletek

kb. 12 óra

Az egyenletrendezés szabályai Matematikai és fizikai képletek átrendezése Ismeretlen kifejezése a képletbıl Alkalmazás: pl. matematikai és fizikai képletek rendezése 4.

A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

A Szakmai számítások tantárgy szoros kapcsolatban áll az Elektrotechnika, az Elektronika, a Mechanika és a Szakmai ismeretek tantárgyakkal, illetve a speciális szakmai tantárgyakkal. A tananyag feldolgozásakor használjuk ki, hogy a tanulók korábban már tanultak Fizikát valamint Matematikát és bizonyos villamos és mechanikai ismeretekkel is rendelkeznek. A Szakmai számítások tantárgy megelızi a speciális szakmai tantárgyak ismeretanyagát, fı célja azok elıkészítése és megalapozása. A Szakmai számítások tantárgy egyes témáinál hivatkozzunk a jelzett tantárgyak megfelelı témáira, használjuk ki a kínálkozó koncentrációs lehetıségeket.

332

5.

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

Az értékelésnél használjuk ki, hogy a tanulók korábban már tanultak Fizikát valamint Matematikát és sok villamos és mechanikai ismerettel rendelkeznek. A kijelölt követelményszint teljesítése általában csak számítási feladatokkal ellenırizhetı, ezért már a téma feldolgozása közben - a tanórán is - rendszeresen oldjunk meg feladatokat, adjunk gyakorló házi feladatot és lehetıleg minden feladatlapon legyen legalább egy olyan számítási példa, amely a tanulók önálló gondolkodását és a tanult ismeretek alkalmazását igényli. A gyakorlásra és az értékelésre választott feladatok között ezért rendszeresen legyen olyan is, amelynek megoldásához a korábbi témákban tanult ismereteket is fel kell használni. Az ismeretek alapos elsajátításának feltétele a folyamatos tanulás. Ennek elérése érdekében rendszeresen oldassunk meg gyakorló feladatokat és rendszeresen kerüljön sor szóbeli feleltetésre is. Szóbeli feleltetésnél a régebben tanultakból is kérdezzünk és a feltett kérdések segítsék a feltárt törvényszerőségek, valamint az ok-okozati kapcsolatok megerısítését. Szóbeli feleltetésnél és feladatlapos értékelésnél is követeljük meg a matematikai és mőszaki szakkifejezések pontos és szakszerő használatát. 6.

A TÁRGYI FELTÉTELEK

A Szakmai számítások tantárgy témáinak eredményes feldolgozásához speciális eszközök nem szükségesek.

333

Társadalomismeret és etika Szakközépiskola - Nappali tagozat 11. évfolyam Célok és feladatok Ez a tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, az emberi társadalom intézményrendszerét. A politika, a jog és a gazdaság rendszerének mőködését. Bevezet az etika fogalmaiba, az ember kilétérıl, miben valóságáról, a jó és a rossz mibenlétérıl, az erényekrıl és a helyes cselekvés alapelveirıl folyó évezredes diskurzus történetébe. Fejlesztési követelmények A társadalmi-emberi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A társadalmi felelısségtudat, az ún. jogérzék elmélyítése. A társadalomelméletek és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz, ítéletalkotáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek elsajátítása, fejlesztése. A morális érzék kimővelése, a saját etikai álláspont kialakításának és megvitatásánakmegvédésének képessége, a saját meggyızıdés kifejezéséhez, illetve a mások meggyızıdésének megértéséhez és tiszteletéhez-elfogadásához szükséges erkölcsi és értelmi képességek fejlesztése. A személyiségfejlıdés, a tolerancia - másság tiszteletben tartása - képességének fejlesztése. Belépı tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek, döntési és ítéletalkotó szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyőjtés. Dokumentum- és irodalomelemzés. Az önismeret egyéni munkán, tevékenységen alapuló fejlesztése. Irányított viták, szerepjátékok. Feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és/vagy erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására/gyakorlására. Mások megismerésének fejlesztése.

334

Témakörök

Tartalmak

Együttéléstan

Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, norma, érték; erkölcs, jog. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdése.

Az állam A politikai közösség és intézményei. Hatalom, legitimáció

Államforák és politikai rendszerek. A demokrácia és a diktatúra alapelvei és mőködése. Kormányformák. A hatalmi ágak. A politika intézményrendszere és a jog institúciói a mai Magyarországon.

Gazdasági alapfogalmak

Munka és munkamegosztás; szükségletek és érdekek; tulajdon; pénz, érték; haszon; verseny; munkavállalás, vállalkozás. Termelés és fogyasztás. Életminıség, jólét, szegénység.

A társadalom élete

Társadalmi viszonyok és társas kapcsolatok. A kultúra fogalma(i). A szocializáció folyamata. Társadalmi rétegzıdés, csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok. Deviancia. Társadalmi mobilitás, a társadalmi helyzet változásai. Életmód. Életszínvonal.

Egység és sokféleség a modern társadalmakban

Társadalmi önazonosságunk összetevıi. (Nemzeti büszkeség) A helyi társadalom. 335

Nemzet, állam etnikum, kisebbség. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkrimináció, elıítéletek. Diszkriminált csoportok. A technológiai-gazdasági haladás és a bioszféra válsága.

A „jólét ára”. Növekedés és fejlıdés. A Föld eltartó képességének korlátai. Népességrobbanás. Pazarló használat, környezetszennyezés. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

Etika Az emberi természet

Az ember fogalma: az eszes lény; a társas lény; az univerzális lény. Normativitás. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

Etikai alapfogalmak

A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelıssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret.

Az etika megalapozása

Az ember léthelyzete és felelıssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi-, kötelesség-, haszon-, felelısség- és konszenzusetikák 336

érvelési módjának alapjai és összefüggései, az etikai gondolkodás történetébıl vett klasszikus példák nyomán. Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások tisztelete. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. A fogyasztás (konzumáció) etikája. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek.

A jellem és az erények

Erkölcsi érzék. Önnevelés. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentısége. Etikai alapértékek. Az alapvetı erények klasszikus és modern értelmezései.

Korunk erkölcsi kérdései

A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelısségünk, kötelességünk a jövı nemzedékek felé, a biológiai diverzitás és az élıvilág rendjének megırzésével kapcsolatban.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvetı szabályait és a Magyar Köztársaság állami intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és az erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére, megvitatására és kezelésére. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelısségét önmaga és mások sorsáért, a Föld jövıjéért.

337

10.3 Részletes érettségi vizsgakövetelmények Néhány szó a Társadalomismeret modultantárgy sajátosságairól A Társadalomismeret modultantárgy integráló szerepet tölt be a jelenismereti tárgyak között: felöleli a legszemélyesebb pszichológiai ismereteket, a társadalmi viszonyokat leíró szociológiai megközelítéseket, valamint a gazdasági, jogi és állampolgári ismereteket is. A témák sokféleségébıl és a rendelkezésre álló csekély óraszámból nyilvánvalóan következik, hogy ebben az esetben nem hagyományos értelemben vett tantárgyról van szó, amelyben az „egy tudomány - egy tantárgy” elve érvényesül. Az elsıdleges cél itt nem az, hogy kis polihisztorokat neveljünk, sokkal inkább az, hogy az iskola közvetlenül is válaszoljon a diákok szocializációs szükségleteire, segítse ıket abban, hogy könnyebben elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a késıbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba. A Társadalomismeret esetében tehát különösen fontos kérdés az ismeretátadás és készségfejlesztés „hatékonyan mőködı” arányának megtalálása - ami persze legfıképpen az órai munka szervezésében jelenik meg. Egy ilyen jellegő tárgynak ugyanis az alapvetı társadalomtudományi ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Szemlélete szorosan kötıdik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Ebben az értelemben a Társadalomismeret közvetlenül is a jövı tantárgya, az egész életre szóló tanulás része. A tanítás alapvetı célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A tárgy igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek és tudnak a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. A Társadalomismeret tantárgy módszertani sajátossága tehát az induktivitás, amely tanítás személyességében és a társadalmi gyakorlathoz való közelségben jelenik meg. A diákok társadalmi tapasztalatai ugyanis sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult elveknek és fogalmi általánosításoknak, ezáltal könnyen hiteltelenné válhat mind a tanár, mind a tananyag. A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeirıl A Társadalomismeret modultantárgy legfıbb sajátosságát az adja, hogy úgynevezett modultárgyként kerül az iskolákba, ami azt jelenti, hogy óraszáma heti egy óránál kisebb, azaz hivatalosan 18 óra egy tanévben. Önálló tantárgyként tehát lényegében csak akkor jelenhet meg az iskolákban, ha valamely más tantárggyal, illetve modultantárggyal integrálódik. Elméletileg ugyan elképzelhetı olyan variáció is, hogy az adott iskola több tanév anyagát 338

tömbösíti, de a gyakorlatban ez nem tőnik szerencsés megoldásnak, mivel a tananyag nagy hangsúlyt fektet az életkori sajátosságokból adódó szocializációs szükségletekre. A Társadalomismeret modultantárgy súlyát ebben a rendszerben éppen az adja, hogy - ha kis óraszámban is - a 7-12. évfolyamon folyamatosan jelen van, követve a diákok szocializációját. A Társadalomismeret modultantárgy jellege az érettségi követelmények szempontjából azt jelenti, hogy valóságosan két esetben lehet majd érettségizni ebbıl a tárgyból: 1.

Amennyiben az adott iskola a saját szabadon fölhasználható órakereteibıl kiegészíti a modultantárgy csekélyke óraszámát. 2. Amennyiben a Társadalomismeret más tantárgyakkal, tárgyakkal integrálódik. a Az egyik lehetséges típus az, ha az ún. modultárgyak - Mozgóképkultúra és médiaismeret, Tánc és dráma - kerülnek egy oktatási és érettségi keretbe b) A másik lehetséges típus a társadalomtudományi tantárgyakkal Emberismeret és etika, Filozófia - megvalósuló érettségi integráció. c) A harmadik típus pedig a nagyobb óraszámú, hagyományosabb tantárgyakkal - Történelem, Irodalom, Osztályfınöki óra stb. - való összekapcsolódás az érettségi során. Fontos azonban leszögezni, hogy Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségivizsga-követelményei az elsı variációra lettek megfogalmazva. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy ez a követelményrendszer arra vonatkozik, aki önálló tantárgyként - legalább két éven keresztül heti két órában - tanulja a Társadalomismeretet. Mindez válasz arra a nyilvánvalóan jogos felvetésre is, mely szerint az érettségi követelményrendszer túlzott mérető (teljesíthetetlen) a kerettantervben megadott óraszám alapján. Ez így van. Úgy gondoljuk, hogy ennek a követelményrendszernek a teljesítéséhez minimum dupla annyi óra szükséges, mint amennyit a kerettanterv a modultantárgy számára megfogalmaz. Természetesnek tartottuk azonban, hogy elıször a bıvebb keretet készítsük el. Ebbıl azonban az is következett, hogy - más tárgyaktól eltérıen - a Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségivizsga-követelményei (elsısorban a gazdasági ismeretek és a pszichológia terén) a kerettantervi követelményeken túlmutató követelményeket is tartalmaznak. Az elızıekbıl szervesen következik, hogy a különbözı tantárgyakkal történı integráció kérdései - legalábbis az érettségi vizsga terén - csak a késıbbi tapasztalatok, illetve szabályozás nyomán tisztázódhatnak. Az itt megfogalmazott vizsgakövetelmények ugyanis önálló tantárgyként definiálják a Társadalomismeretet. Ezeket nem lehet egyszerően egy másik tárgy (pl. a történelem tantárgy) „B” tételeként kezelni. Ugyanez vonatkozik bármely más tantárggyal - pl. a hasonló helyzetben lévı modultantárgyakkal - történı összekapcsolódásokra is. 339

A Társadalomismeret modultantárgy másik sajátossága az, hogy követelményrendszere alternatív jellegő: két olyan tudományterületet tartalmaz a közgazdaságtant, illetve a pszichológiát -, amelybıl az érettségi vizsga során választhatnak a tanulók. A részletes érettségi követelményrendszer megfogalmazásakor természetesen mind a két tudományterület esetében megfogalmazódik az érettségi vizsga cél- és követelményrendszere mind írásban, mind a szóbeli terén. A kerettantervi szabályozás nyomán megjelenı Társadalomismeret modultantárgy többféle tudomány, illetve tantárgyi terület ötvözıdésébıl jött létre. Jelenlegi formájában ezek a területek még nem értek össze szerves egésszé. A tantárgy jellegérıl két fı álláspont alakult ki: 1. A Társadalomismeret több önálló tantárgyi területbıl áll - társadalomismeret, pszichológia vagy gazdasági ismeretek, valamint jelenismeret -, amelyek mind tartalmukban, mind módszertani téren egymástól függetlenül mőködnek. A részelemek - különösen a pszichológia - nem kapcsolódnak igazán egymáshoz, a tananyagok eltérı módon építkeznek, más-más tanárt igényelnek stb. 2. A Társadalomismeret hosszú távon egységes tantárgyat alkot majd. A különbözı területek egyre kevésbé jelentenek majd önálló tartalmakat, sokkal inkább eltérı megközelítési módokat, szemléleteket képviselnek. A tárgy komplex tartalmakra - pl. család, szocializáció, iskola, helyi társadalom, nemzet, glóbusz - épül, amelyeknek szociológiai, politológiai, szociálpszichológiai, gazdasági, filozófiai stb. oldalait vizsgáljuk meg. Természetesen a jelenlegi dokumentum - az általános érettségivizsgakövetelményeknek megfelelıen - az elsı variációnak megfelelıen készült. Itt tehát a tantárgyi elemek elkülönülten szerepelnek, ami persze nem jelenti azt, hogy a gyakorlati bevezetés során ne lehetne integráltabb formában is érvényesíteni a Társadalomismeret érettségivizsga-követelményeit. A részelemek elkülönülése miatt szólni kell még egy - a tárgy kialakulatlanságából fakadó - terminológiai problémáról is. Nevezetesen arról, hogy a modultárgy egészének elnevezése és egyik alapvetı részelemének elnevezése azonos. Ezt a továbbiakban úgy oldjuk fel, hogy 1. ha a modultárgy egészérıl beszélünk, akkor nagybetővel írjuk: Társadalomismeret; 2. ha a 9-10. évfolyamos tananyagról lesz szó, akkor kisbetővel írjuk: társadalomismeret. A vizsga általános célja A Társadalomismeret modultantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet győjtsön az ıt körülvevı társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak 340

bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetıdı általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. A vizsga két szintje Mind a középszintő, mind az emelt szintő vizsga két részbıl áll: 1. írásbelibıl 2. szóbelibıl A középszintő vizsga elsısorban az elsajátított ismereteket - elsısorban fogalmakat - méri, illetve az alapvetı ismeretek számonkérésén túl legfıképpen arra irányul, hogy a diákok tudatosítsák (megértsék) a körülöttük lévı világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegő, ugyanis az emelt szintő vizsga legfıképpen a felsıoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el.

341

342

343

344

345

346

10.3.1

Vizsgaleírás

347

Írásbeli vizsga Általános szabályok A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikébıl választhatja. A projekttémákat a tavaszi vizsgaidıszakra vonatkozóan elızı év december 1ig, míg az ıszi vizsgaidıszakravonatkozóan az adott év május 1-ig kell nyilvánosságra hozni. A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı vizsgázóesetében a vizsgázó saját maga gondoskodik konzulensrıl, a tanulói jogviszonyban lévık konzulense automatikusan szaktanára. Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésıbb az írásbeli vizsgaidıszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervezıintézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni. A projektmunka leadásakor a tanulónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket. A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi. A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenırizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje. Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia. Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai A projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegő, ami többféle - a helyi viszonyoknak megfelelı - megközelítést is lehetıvé tesz (pl. „Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden” / „Egy szegénységben élı, kirekesztett család története,helyzete.”). A három projekttéma egyike szorosabban a gazdasági ismeretekhez és / vagy a pszichológiához kapcsolódhat (pl. „Egy elképzelt üzleti vállalkozás üzleti tervének megtervezése” /„Az agresszió megnyilvánulásai kisgyermekek esetében”). 348

A vizsga fontos jellemzıje a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét - azt, hogy többféle mőveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvözıdésébıl jött létre - a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell. A választott téma kidolgozásakor a tantárgy tartalmi struktúráját - mint megközelítési módot - is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társadalomismereti, pszichológiai, vagy gazdasági, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintı) megközelítéseket is alkalmazni kell. A projektmunka jellemzıi A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó - a konzultációkat felhasználva - önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét. A projektkészítés lehetséges mőfajai A projektek megvalósulását a vizsgázó különbözı mőfajok választásával oldhatja meg. - Írásos dolgozat típusú projekt. - Képi vagy elektronikus ismeretterjesztı információforráson alapuló projekt. - Szervezésen alapuló projekt. Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegő interjút, kérdıíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenı cikksorozatot. Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthetı megfelelınek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betőmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal. Képi vagy elektronikus ismeretterjesztı információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy mősorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot. A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített mősor legalább 3-5 perc terjedelmő, a mősorsorozat 3-5 részbıl áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón - legalább 10-15 képbıl áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1-3 oldalas kísérı szöveg mellékelése. Szervezésen alapuló projekt mőfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történı részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.

349

A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idı, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 3035 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérı szöveg mellékelése. Megjegyzés: A fenti mőfajok bármilyen kombinációban történı alkalmazása elképzelhetı. A projektmunka elkészítésének ajánlott menete - a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés, - a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitőzés kialakítása, - bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása, - tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan, - részfejezet készítése, - a nyers változat elkészítése, leadása, - bírálat, - korrigálás, - végleges produktum leadása. A projektmunka értékelése Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik. A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is. A tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı vizsgázók esetében az elkészült projektmunkát a központilag kijelölt javító tanár értékeli. Az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.

350

Az egyes mőfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik: - Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható. - A képi vagy elektronikus ismeretterjesztı információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mő (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít. - Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mő (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendı. Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár és / vagy a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) alapján kell eljárni. A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme. Szóbeli vizsga Általános szabályok A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére. A középszintő szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekrıl a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény gondoskodik. A vizsgabizottság projektmunkához kapcsolódó kérdéseinek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. Az esetelemzési vagy dokumentum-, forráselemzési feladatokat tartalmazó tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Az elemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott szempontok alapján. A tételek forrása lehet bármilyen, a mőveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, mővészeti alkotás, fotó, szöveggyőjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A tétel az eset rövid leírásán vagy a tétel kifejtését segítı dokumentumon, forráson kívül kérdéseket tartalmaz, amelyek jelzik az elemzés fıbb szempontjait és megkívánt irányát. Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzıi A tételsor jellemzıi 351

A középszintő szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételbıl áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. A tétel jellemzıi A szóbeli vizsgatétel két feladatot tartalmaz. 1. feladat: tételkifejtés 2. feladat: projektvédés 1. feladat: A tételkifejtés további két alfeladatot - A) és B) - tartalmaz. Az A) alfeladat társadalomismereti vagy jelenismereti témát érintı feladat, míg a B) alfeladat a vizsgázó tanulmányainak megfelelıen vagy egy gazdasági ismeretek témához vagy egy pszichológia témához kapcsolódó feladat. Az A), illetve B) alfeladatban a következı tematikai arányokat kell figyelembe venni: - A) alfeladatok a követelményrendszerben szereplı társadalomismereti témák (legalább 14 feladat), és jelenismereti témák mindegyikének felhasználásával (legalább 6 feladat) kell, hogy készüljenek. - B) alfeladat (legalább 20 feladat) a követelményrendszerben meghatározott vagy a gazdasági ismeretek témák vagy a pszichológia témák mindegyikének felhasználásával készül. Amennyiben a vizsgabizottságot mőködtetı intézménynek nincs tudomása arról, hogy a vizsgázó gazdasági ismeretek vagy pszichológia oktatásában részesült, úgy a tételkifejtés B) alfeladatában, a vizsgázó tanulmányainak megfelelıen, választ a gazdasági ismeretekhez, illetve a pszichológiához kapcsolódó feladatok közül. 2. feladat: A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre. A vizsgabizottság, illetve elnök elızetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztı információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idı nem számít bele az érettségizı szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetıvé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségizı munkáját. A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelı tanár bátorítsa. A szóbeli vizsgarész értékelése

352

A középszintő szóbeli érettségi vizsgán szerezhetı 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pont és a projektvédésbıl szerzett 20 pontból áll össze. A kihúzott tétel értékelése A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevıit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A tételkifejtés értékelésének szempontjai Tartalom: 45 pont Elıadásmód: 5 pont A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai: - a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással, - a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevı erkölcsi dilemmákat, morális inditékokat - a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel, - képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett. Az elıadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai: - rendszerezı és lényegkiemelı képesség, - meggyızı érvelés, - nyelvhelyesség. A projektvédés értékelésének szempontjai A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendı. A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani: - a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont - a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont - szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont - a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont - a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont EMELT SZINTŐ VIZSGA

353

Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzıi Az írásbeli vizsga feladatai 75%-ban a társadalomismeret és jelenismeret, és kb., 25%-ban a gazdasági ismeretek vagy pszichológia témákból kerülnek ki. A feladatsor két részbıl áll: I. rész mindenki által megoldandó feladatokat tartalmaz a társadalomismeret és jelenismeret témakörökbıl II. rész két feladatsort tartalmaz: A. gazdasági ismeretek B. pszichológia A tantárgy alternativitásából adódóan a vizsgázó a feladatsoron belül választhat a gazdasági ismeretek vagy pszichológiai feladatok között. Társadalomismeret és jelenismeret - fogalmakra vonatkozó teszt jellegő feladatok, - egy-egy kisebb téma esszészerő kifejtése, - esettanulmány értelmezése és elemzése, - forráshasználatot (adatsor, ábra, kép) kívánó feladat, - érvelést, egyéni véleményt, álláspont megfogalmazását elváró feladat. Gazdasági ismeretek - fogalmakra vonatkozó kérdés, - egy-egy kisebb téma esszészerő kifejtése, - esettanulmány értelmezése és elemzése, - adatsorok értelmezése és elemzése. Pszichológia - fogalmakra vonatkozó kérdés, - egy-egy kisebb téma esszészerő kifejtése, - esettanulmány értelmezése és elemzése. Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, amely az I. részre adható 55 pont és a II. részre adható 20 pont összegébıl jön létre.

354

Szóbeli vizsga Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tétel tartalmazhat felvezetı szöveget - idézetet, statisztikát, képet stb. - a kérdés, illetve feladat mellett. Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzıi A szóbeli tételsor legalább 20 tételbıl áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Minden tétel két feladatot tartalmaz. 1. feladat: társadalomismereti és jelenismereti témákhoz kapcsolódik 2. feladat: tartalmaz egy gazdasági ismeretek és egy pszichológiai témához kapcsolódó feladatot A szóbeli vizsgán minden vizsgázó egy tételt húz, melyen rajta van az 1. feladat és a 2. feladat is. A vizsgázó, a 2. feladatban szereplı gazdasági ismeretekhez, illetve pszichológiához kapcsolódó kérdések közül attól függıen választ, hogy melyiket tanulta. A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhetı. 1. feladat 55 pont 2. feladat 20 pont A tartalom értékelési szempontjai: - a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés, - a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása, - tételének megfelelı tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás, - a megközelítés sokszínősége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezık feltárása, problémaközpontú bemutatás, - önálló vélemény megalkotása, életszerő saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása. Megjegyzés: Az értékelésbe a tartalmi elemek értékelése mellett az elıadásmód értékelése is beszámít. 355

Az elıadásmód értékelési szempontjai: - Az elıadásmód önállósága, folyamatossága, érthetısége. - A kifejtés szerkezete. - Lényegkiemelı képesség. - Fogalomhasználat. - Stílus.

356

Testnevelés szakközépiskola 9-12. évfolyam Óraszám 9. évfolyamon: heti 5 óra Óraszám 10-13. évfolyamon: heti 2 óra Célok és feladatok: A testnevelés célja, hogy a testkultúra eszközeivel és a természet egészségfejlesztı tényezıivel járuljon hozzá a tanulók életigenléséhez, az egészséget kiemelt helyen kezelı személyiséggé. Ismerjék képességeik szintjét, fejlesztésének módját, a játék és verseny örömét, igényeljék azt. Becsüljék társuk munkáját, fejlesszék mozgáskultúrájukat, ismerjék a sport és a testnevelés egészségügyi megelızési értékeit. A fizikai aktivitás váljon szokásukká: - edzettség és ellenálló képesség fejlesztése; - elváltozások ellensúlyozása; - a megelızés lényegének megismerése; - relaxációs gyakorlatok megismerése, önálló végrehajtása. A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok: - kondíció és koordinációs képesség fejlesztése az életkorhoz és egyénhez igazítva; - mozgáskészség emelése; - játék és sporttevékenységi ismeretek bıvítése. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: - sportágak elsajátítása; - teljesítményre törekvés; - közös sikerélmény és tevékenység öröme; - nehézségek leküzdése, kitartás; - kurdarc- és monotónia-tőrés; - környezetkímélı magatartás. Fejlesztési követelmények: A testnevelés célja minden tanuló számára, hogy rendszeresen végezzenek testedzést. 357

A mozgáskultúra fejlesztése érdekében növeljék motorikus képességeiket, hogy a különbözı sportágak ismereteinek elsajátítása lehetıvé váljon. A cselekvésbiztonság kialakulása után a mozgáskultúra fejlıdésével a rendszeres fizikai aktivitás igénnyé válik. Igényeljék a mozgások hátterében lévı fizikai, biológiai, pedagógiai elveket és értelmezésüket. Ismerjék a sporttörténetet, érdeklıdjenek a sportélet eseményei iránt. Szakiskolában ismerje fel a munkaártalmak veszélyét, az egyoldalú terhelés káros hatásait. Sajátítsák el a megelızı és ellensúlyozó gyakorlatokat. Taneszközjegyzék Tanulók egyéni sportfelszerelése: sportcipı (tornateremben tornacipı), váltózokni, nadrág, trikó 10.0.1.2 Tanárok munkaruhája, felszerelése (tanáronként): melegítı, mez, edzıcipı, tornacipı, anorák, síp 10.0.1.2 stopperóra 10.0.1.1 Tornatermi berendezések: függıszerkonzol 2 db, tornapad 8 db, mászókötél 8 db, talajszınyeg rövid 8 db, talajszınyeg hosszú 8 db, ugródeszka 3 db, ugrószekrény 3 db, zsámoly 20 db, lengıgyőrő 3 db, nyújtó 2 db, korlát 2 db, korlátkocsi 1 db 10.0.1.8 kézi szerek: súlyzók 40 db, tömött labda 40 db erıgépek személymérleg 1 db testmagasságmérı 1 db súlypontemelkedés-mérı l db mérıszalag 2 db (50m, 20m) magnó, kazetták, mentıláda, pumpa vagy kompresszor

10.0.1.4 10.0.1.1 10.0.1.1 10.0.1.1 10.0.1.1 10.0.1.1

Atlétikához szükséges eszközök: rajttámla 6 db váltóbot 10 db szivacs leérkezıhely 1 db maroklabda 20 db, súlygolyó 4 db

10.0.3.18 10.0.4.22 10.0.1.6 10.0.1.7

Sportjátékhoz szükséges eszközök: kosárlabda 30 db, palánk (győrővel, hálóval) 3 pár focilabda 30 db, kapu(hálóval) 2 pár

10.0.3.19 10.0.3.19

358

Az évi órakeret felosztása:

9. I. Rendgyakorlatok II. Képességfejlesztés III. Torna IV. Atlétika V. Sportjátékok VI. Egyéb: természetben őzhetı és önvédelmi sportok együtt VII. Úszás VIII. Tánc IX. Testépítés X. Versenyzés Összóraszám:

Szakközépiskola 10. 11.

12.

6 22 30 30 40 6

2 6 14 14 20 6

2 6 14 14 20 6

2 4 14 12 14 6

20 10 11 10 185

12

12

12

74

74

64

9 évfolyam Rendgyakorlatok: 6 óra Alakzatok kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokba. Testfordulatok helyben. Menet megindítása megállítása Atlétika: 30 óra Futások: Álló- és térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozó futás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 méteren. Tartós futás. Ugrások: 3-5 lépés nekifutással ugrások feladattal. Távolugrás guggoló és homorított technikával. Elugrás, elrugaszkodás. Dobások: Kislabda hajítás helybıl, nekifutással. Lökı mozdulat kialakítása helybıl, járással, elfordulással.

359

Oldalfelállásból súlylökés. Torna: 30óra Talaj: Gurulóátfordulás elıre-hátrakülönbözı kiindulási és érkezési helyzetbe. Emelés fejállásba, gurulás. Fellendülés kézállásba. Kézen átfordulás oldalt. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. Szekrényugrás: Hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Korlát: Támaszban haladás elıre-hátra. Karhajlítás, nyújtás. Alaplendület. Ugrás felkarfüggésbe, lendület elıre terpeszülésbe. Terpeszülésbıl gurulóátfordulás terpeszülésbe. Terpeszpedzés. Kanyarlati leugrás. Összefüggı gyakorlat. Győrő: Függésben alaplendület, lendület elıre zsugorfüggésbe. Lebegıfüggés, lefüggés. Hátsó függés, visszahúzás. Lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggı gyakorlat. . Sportjátékok 40 óra Kosárlabda Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Dobások álló helyzetbıl, vezetésbıl fektetett dobás. Emberfogásos védekezés, védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Játékhelyzetek 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték. Labdarúgás: Álló és mozgó labda rúgása. Labdavezetés, fejelés. Laza emberfogás, helyezkedés, szabadulás a védıtıl. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék. Kézilabda Röplabda Önvédelmi sportok: 6 óra

360

Küzdıfeladatok párokban. Emelések, hordások. Fogásmódok. Grundbirkózás. Úszás : 20 óra Vízbiztonság. Helyes úszástechnikák kialakítása megtanulása. Tánc: 10 óra Tánc aerobik, néptánc, társastánc-zenés koreográfiák: Egyes standard és latin táncok alap lépéseinek a megtanítása. Egyszerő koreográfiák, táncetődök alkalmazása. Egyre hosszabb, bonyolultabb koreográfiák, különféle mozgásstílusokat képviselı táncsorok elıadása. Testépítés:11 óra Minden izomcsoport sokoldalú fejlesztése. Gerinc és ízületvédelem szabályainak ismerete és betartása. Képességfejlesztés: 22 óra Általános és sokoldalúan fejlesztı erısítı, nyújtó hatású szabad, páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok (labda, súlyzó). Helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Atlétikához szükséges speciális gyakorlatok: Futóiskola: Futás térd- és sarokemeléssel, dzsoggolás, szkippelés helyben és haladással, keresztezıfutás, futás hátrafelé. Szökdelı és ugróiskola: Galopp-és indiánszökdelés, szökdelések egy és páros lábon, Futó-ugrólépések, sorozatugrások, fel- és leugrások, átugrások. Dobóiskola: Hajítások, lökések, vetések különbözı szerekkel. Forgatás, ívképzés helybıl. Célbadobás. Tornajellegő feladatok: Vállöv, csípıízület lazaságát növelı nyújtó és lazító; láb-, has-, törzs-, kar-, Vállerı növelése szabad, kézi szer, szergyakorlatokkal. Támasz, függés, vegyes helyzetek. Szereken végzett erısítıjellegő függı, támasz gyakorlatok. Sportjátékok: Csoportos váltóversenyek labdával. Akadályversenyek. Versenyzés: 10 óra Házibajnokságok, iskolai-diákversenyek különbözı sportágakban. Csúcsteljesítményre való törekvés. Futóversenyek: 60-100m-es távon, középtávon, hosszú távon. Távolugró versenyek. Dobó versenyek: kislabda dobás, súlylökés.

361

Kötélmászó és függeszkedı versenyek Tornaversenyek különbözı szereken. Házibajnokságok labdarúgás, kosárlabda sportágakban. Testépítı versenyek Úszó versenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A rendszeres testmozgás és egészségtudatosság kapcsolatrendszerei: elhízás, korszerő táplálkozás, egészséges életmód és életvitel, káros szenvedélyek mellızése. Érzelem-feszültség szabályozás és agresszió megelızése a motoros tevékenységek révén. Követelmények: Sportág specifikus és általános technikai és taktikai elemek elsajátítása. Motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. Testnevelési és sportjátékok szabályrendszerének ismerete és alkalmazása Sportversenyek szervezése, sportszerőség fogalmának ismerete és betartása. A rendszeres fizikai aktivitás tudatosítása és hatása a szervezetre. Stressz oldó és relaxációs gyakorlatok ismerete

10. évfolyam I.

Rendgyakorlatok: 2 óra Sorakozás különbözı alakzatokban. Fejlıdések, szakadozások. Sebesség és lépéshossz változtatása. Helyben járás, helyben futás. Átmenet járásból futásba és vissza. Tudatos, fegyelmezett magatartás kialakítása.

II.

Képességfejlesztés: 6 óra Gimnasztika mint a 9. évfolyamnál. Helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Atlétika ágaihoz szükséges célgyakorlatok. Futó-, szökdelı-, ugróiskola, mint a 9. évfolyamnál, de nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám). Fokozott szerhasználat. Tornajellegő feladatok a 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal végzésével.

III.

Torna: 14 óra

362

Talaj: Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás elıre állásba. Fejen- és kézen-átfordulás. Repülı-guruló átfordulás. Összefüggı talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanultakból. Szekrényugrás: Hosszában (4-5 rész) terpesz és guggoló átugrás. Korlát: Felkarfüggés, alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésbıl elıre lendület támasz terpeszülésbe. Vetıdési leugrás. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanultakból. Győrő: Vállátfordulás elıre. Függésben lendületek. Terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg kísérletek. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanultakból. IV.

Atlétika: 14 óra Futások: Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok (álló, térdelı), rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás, tartós futások. Ugrások: Magasugrás 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. Végrehajtás javítása. Távolugrás nekifutással, kifejezett sodródással. Dobások: Dobóritmus kialakítása, ívképzés. Súlylökés háttal felállásból, elıfeszített helyzet kialakítása.

V.

Versenyek.

Sportjátékok: 20 óra Kosárlabda: 9. évfolyam elıírásai szerinti védekezés. Pattintott és egykezes alsó átadás. Vezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Betörés, befutás. Játék. Labdarúgás: 363

Labdavezetés közben irányváltoztatás, megállás. Belsıcsődrúgás. Támadás súlypontjának változtatása. Védık váltása. Kézilabda Röplabda VI.

Természetben őzhetı sportok, önvédelmi sportok: 6 óra Mint a 9. évfolyamon. Küzdıjátékok.

VII. Úszás:

12 óra

Követelmények: Gyakorlatok végrehajtása utasításra, gyakorlatok önálló tervezése és végrehajtása. Kondicionális képességek megtartása és javítása. Javulás a mérhetı teljesítményekben, a technika tökéletesítése. Szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a sportjátékokban és a küzdısportokban. 11. évfolyam I.

Rendgyakorlatok: 2 óra A menet irányának változtatása oszlopalakzatban járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlıdések, szakadozások járás közben. Vonulás, ellenvonulás, keresztezı-vonulás járás közben.

II.

Képességfejlesztés: 6 óra A 9. és 10. évfolyam elıírásai szerint. 8-16 ütemő gyakorlatok alkalmazása. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához, valamint a tornafeladatmegoldáshoz speciális cél- és képességfejlesztı gyakorlatok alkalmazása. Passzív lazító gyakorlatok alkalmazása.

III.

Torna: 14 óra

364

Talaj: Ülésbıl gurulás hátra kézállás felé. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejen átfordulás. Összefüggı gyakorlatok. Szekrényugrás: Hosszában (5 rész) felguggolás, fejen átfordulás. Korlát: Támaszban lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra, támaszba lendülés hátra. Vetıdés 90o fordulattal. Összefüggı gyakorlatok. Nyújtó: Alaplendület, kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Gyakorlatelemek összekapcsolása. Győrő: Húzódás-tolódás támaszba. 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása, összekapcsolása. IV.

Atlétika: 14 óra Erıfejlesztı gyakorlatok: Láberı, karerı, törzsizomzat. Gyorsaságfejlesztés: A mozgásanyag gyors végrehajtása. Állóképesség-fejlesztés: Közepes és hosszú távú futás. Futások: Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások: Magas- és távolugrás választott technikával. Kar- és láblendítés összekapcsolása. Versenyek. Dobások: 365

Kislabdahajító és súlylökı versenyek. V.

Sportjátékok: 20 óra Kosárlabda: 9-10. évfolyamon tanultak. Laza és szoros emberfogás. Tempódobás. 2:3, 3:3 elleni játék. Játék egy és két kosárra. Labdarúgás: Labda toppolása helyben és mozgásban. A labda elhúzása. Játék kispályán. Kézilabda Röplabda

VI.

Természetben őzhetı sportok, önvédelmi sportok: 6 óra A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, fordulatok. Esések, gurulások.

VII. Úszás:

12 óra

Követelmények: Ünnepségeken használt alakzatok felvétele vezényszóra. 4-8 ütemő gyakorlatok tervezése, végrehajtása. A többi a 9-10. évfolyamon leírtak szerint. 12. évfolyam I.

Rendgyakorlatok: 2 óra Futólépés oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlıdések, szakadozások futás közben. Vonulások futás közben.

II.

Képességfejlesztés: 4 óra

366

A 11. évfolyam elıírásai szerint. Erıfejlesztı gyakorlatok: Dinamikus láberıfejlesztés. Karerıfejlesztés medicinlabdával, kötélmászással. Törzsizomzat fejlesztése szerek, kéziszerek felhasználásával. Gyorsaságfejlesztés: Rajtgyakorlatok. Állóképesség-fejlesztés: Terhelés, pihenés változtatása. Résztávok futása. Folyamatos futás. Egyensúlyérzék fejlesztése. III.

Torna: 14 óra Talaj: Kézen átfordulás. 9-12. évfolyamon tanult elemek összekapcsolása, gyakorlatsor összeállítás. Szekrényugrás: Hosszában (5 rész) tanult ugrások gyakorlása. Keresztben fejen átfordulás. Korlát: Beugrás felkarfüggésbe, lendület elıre támaszba, billenés támaszba. Kézállásba fellendülés támaszból. Összefüggı gyakorlatok a 9-12. évfolyamok anyagából. Nyújtó: Billenés alaplendületbıl támaszba. Gyakorlat összeállítása a 9-12. évfolyamon tanultakból. Győrő: A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggı gyakorlat bemutatása.

IV.

Atlétika: 12 óra Futások:

367

Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 m-en. Rajtversenyek 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások: A választott technikák javítása, a teljesítmény növelése. Versenyek. Dobások: Tanultak tökéletesítése, technika javítása. Versenyek. V.

Sportjátékok: 14 óra Kosárlabda: Területvédekezés. Korábban tanult elemek alkalmazása játékban. Labdarúgás: Területvédekezés. Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Szabadulás védıtıl labdás csellel. Rálépıs-csel, elhúzást utánzó cselek. Játék. Kézilabda Röplabda

VI.

Természetben őzhetı sportok, önvédelmi sportok: 6 óra A 11. évfolyamon leírtak szerint. Páros küzdelmek versenyszerően.

VII. Úszás:

12 óra

Követelmények: Rendgyakorlatok végrehajtása vezényszavakra. A többi a 11. évfolyamon leírtak szerint. Nyelvi elıkészítı osztály Éves óraszám 148 óra Egészséges életmódra nevelés

368

Heti óraszám 1 óra. 1. Egészség, betegség 1.-egészséges környezet 2. Edzés a természet erıivel. Napfürdı, vízfürdı 3. Idıjárás klíma fronthatások. 4. Akklimatizáció. 5. Extra uterin fejlıdési szakaszai. 6. Az általános és középiskolás korú gyerekek testi fejlıdése. 7. Serdülıkor problémái. 8. Az egészséges életmód összetevıi. 9. A bemelegítés 10. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. 11.Kondícionális képességek. Erı, gyorsaság. 12.Kondicionális képességek. Az állóképesség fogalma, fajtái. 13.Koordinációs képességek. Képességek fejlesztése a különbözı életkorban. 14.Az edzés, pihenés, elfáradás 15.Az edzettségi állapot mérése. 16.A pulzus fogalma, fajtái. 17. Pulzus változása terhelésre. 18.Helyes testtartás. Rehabilitációs eljárások az iskolai testnevelésben. 19. Gerinc deformitások és azok javítása. 20. Mellkasi elváltozások és azok javítása. 21. Talpboltozat betegségek és azok javítása. 22. Szívbetegségek és azok javítása 23. Táplálkozás 24. Testsúly -ideális testsúly kiszámítása 25. Szenvedély betegségek alkohol, drogok, dohányzás. 26. A sportrekreáció fogalma. 27. A gimnasztika mozgásanyaga és hatása a szervezetre. 28. A sportjátékok és pozitív szerepe. 29. Úszás 30. A torna pozitív hatása a szervezetre. 31. Az atlétika szerepe az egészséges életmód kialakításában. 32. Természetben őzhetı sportágak 33. Vízbıl mentés. Elsısegély nyújtás. 34. Testnevelés órán elıforduló sérülések okai, és megelızésük. 35. Testi-lelki egyensúly 36-37. Az egészséges életmód alapvetı követelményei. I.

Rendgyakorlatok: 4 óra 369

Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és lépéshossz változtatás járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokba. Testfordulatok helyben. II.

Képességfejlesztés: 20 óra Általános és sokoldalúan fejlesztı erısítı, nyújtó hatású szabad, páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok (labda, súlyzó). Helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Atlétikához szükséges speciális gyakorlatok: Futóiskola: Futás térd- és sarokemeléssel, dzsoggolás, szkippelés helyben és haladással, keresztezı futás, futás hátrafelé. Szökdelı és ugróiskola: Galopp-és indiászökdelés, szökdelések egy és páros lábon, futóugró lépések, sorozatugrások, fel- és leugrások, átugrások. Dobóiskola: Hajítások, lökések, vetések különbözı szerekkel. Forgatás, ívképzés helybıl. Célbadobás. Tornajellegő feladatok: Vállöv, csípıizület lazaságát növelı nyújtó és lazító; láb-, has-, törzs-, kar-, vállerı növelése szabad, kéziszer, szergyakorlatokkal. Támasz, függés, vegyes helyzetek. Sportjátékok: Csoportos váltóversenyek labdával. Akadályversenyek.

370

III. Torna: 14 óra Talaj: Gurulóátfordulás elıre-hátra különbözı kiindulási és érkezési helyzetbe. Emelés fej állásba, gurulás. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. Szekrényugrás: Hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Korlát: Támaszban haladás elıre-hátra. Karhajlítás, nyújtás. Alaplendület. Ugrás felkarfüggésbe, lendület elıre terpeszülésbe. Terpeszülésbıl gurulóátfordulás terpeszülésbe. Terpeszpedzés. Kanyarlati leugrás. Összefüggı gyakorlat. Győrő: Függésben alaplendület, lendület elıre zsugorfüggésbe. Lebegıfüggés, lefüggés. Hátsó függés, visszahúzás. Lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggı gyakorlat. IV.

Atlétika: 14 óra Futások: Álló- és térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 méteren. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások: 3-5 lépés nekifutással ugrások feladattal. Távolugrás guggoló és homorított technikával. Elugrás, elrugaszkodás. Távolugróversenyek. Dobások: Kislabdahajítás helybıl, nekifutással. Lökımozdulat kialakítása helybıl, járással, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Dobóversenyek.

371

V.

Sportjátékok: 14 óra Kosárlabda: Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Dobások álló helyzetbıl, vezetésbıl fektetett dobás. Emberfogásos védekezés, védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram-és irányváltoztatással. Játékhelyzetek 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték. Labdarúgás: Alló és mozgó labda rúgása. Labdavezetés, fejelés. Laza emberfogás, helyezkedés, szabadulás a védıtıl. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék.

VI.

Természetben őzhetı sportok, önvédelmi sportok: 8 óra Télisportok (szánkó, korcsolya). Tájékozódás terepen. Önvédelem: küzdıfeladatok párokban. Emelések, hordások. Fogásmódok. Grundbirkózás.

Aerobik, tánc-zenés koreográfiák : 37 óra Egyes standard és latin táncok alap lépéseinek a megtanítása. Egyszerő koreográfiák, táncetüdök alkalmazása. Egyre hosszabb, bonyolultabb koreográfiák, különféle mozgásstílusokat képviselı táncsorok elıadása. Követelmények Az egészséges életmóddal kapcsolatos elméleti követelmények ismerete. Alakzatok felvétele. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra. Kondicionális képességek fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása és fenntartása történjen meg egész éven át. Mérhetı teljesítményekben jelenjen meg javulás. Elemkapcsolatok végrehajtása szereken. Aktív részvétel a sport- és

372

küzdıjátékokban. Mindenfajta koreográfiák egyre nagyobb ütemszámú és bonyolultsági szintő, esztétikai igényő megjelenítése történjen meg. Érettségi vizsgakövetelmények

11.3.1 Elméleti ismeretek

373

374

375

376

377

Az alábbi szakkifejezések a részletes vizsgakövetelmények részét képezik azáltal, hogy pontosítják, konkretizálják az ismeretek körét. KÖZÉPSZINT 11-es rúgás aktív pihenés alakzatok - oszlop, vonal, kör alkarérintés álló- és térdelırajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás átadás - egykezes, kétkezes mellsı, kétkezes felsı, pattintott büntetıdobás Coubertin báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás elıkészítı gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlıdések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma gurulás gyerekkor gyors indítás hajítás, vetés, lökés 378

hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly ízületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések - beugrásos, felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kisiskoláskor kosárérintés küzdelem labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt labdaérintések - belsı, belsı csüd, teljes csüd, külsı csüd labdavezetés leengedés légzırendszer lendítés lendületszerzés magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépıtechnika magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás olimpiai játékok - ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag serdülıkor sérülés sikerélmény 379

sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.) szabadrúgás - közvetett, közvetlen távolugrás - lépıtechnika, ollózótechnika teljesítmény terhelés természeti erık testedzés testfordulatok testi higiéné testnevelés - sport testtartás tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegıtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötı elemek tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, győrő, korlát, lólengés váltás védekezés - emberfogásos, területvédekezés EMELT SZINT a szervezet energiaszolgáltató rendszere akadályfutás akceleráció átadások - légátadás, horogátadás, egykezes oldalsó átadás átlövés autogén tréning bedobás biológiai életkor biológiai feltételek cselekvésbiztonság cselezés diszkoszvetés 380

egyéni felelısség elemkapcsolatok ellenálló képesség elzárás-leválás értékrend feladás felsı nyitás fordulatok genetikai adottságok gyakorlatok az izmok munkájának jellege szerint: erı-, nyújtó-, lazító-, ernyesztıgyakorlatok gyakorlatok testrészre, izomcsoportra kifejtett hatás szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát-, oldal-), lábgyakorlatok hármasugrás húzás irambeosztás iskolaérettség ismeret izommőködés jártasság kalapácsvetés kapustechnikák - kidobás, kirúgás, vetıdés Kemény Ferenc képesség készség kinesztézia kondicionális képességek (erı, gyorsaság, állóképesség) koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódóképesség, reakcióképesség, kinesztézis, gyorsasági koordináció, ügyesség) környezetkímélı tevékenység kudarckerülés kudarctőrés kultúra lábboltozat 381

lelki higiénia les leütés megelızés monotóniatőrés mozgáskészség mozgáskommunikáció mozgásmőveltség nemi különbségek a testmozgásban nyugalmi pulzusszám olimpiai bajnokok - legalább 10 név ismerete olimpiai eszme, jelképek, bajnokok ortopédiai elváltozások önismeret pillangóúszás relaxáció rúdugrás sánc sikerorientáció stressz stretching szenvedélybetegségek - alkohol, drog, dohányzás tápanyagszükséglet társas gyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, súlyzó, homokzsák stb.) tempódobás terheléses pulzusszám terhelési tényezık (intenzitás, ismétlésszám, pihenıidı) testi nevelés testkultúra testnevelés védekezés - letámadás

382

Gyakorlati vizsga Általános szabályok A vizsga helyszínén a vizsgát szervezı intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók elıre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések: - tornaterem kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával, mászókötéllel, tornaszınyegekkel, ugrószekrénnyel, korláttal vagy/és nyújtóval, győrővel;

383

- atlétikapálya legalább 200 m-es futókörrel, 60 méteres futóhellyel, távol- és magasugróhellyel, dobóhellyel; - választás esetén 25 m-es úszómedence; - sportszerek; - amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon és/vagy CDlejátszó. A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a ritmikus sportgimnasztikához kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál). A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése elıtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló idıt, illetve a sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell. A vizsgázót a vizsga során - ha mód van rá - a saját testnevelı tanára segíti, biztosítja. A vizsgázás javasolt sorrendje a fizikai igénybevétel és a teremigény szempontját figyelembe véve a következı: gimnasztikai gyakorlat, mászás-függeszkedés, torna, küzdısport, önvédelem, labdajáték, atlétika, úszás. (Az uszodai lehetıség függvényében az úszás elválasztható térben és idıben egyaránt.) A vizsgázóknak testgyakorlati áganként a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott gyakorlatokat kell végrehajtaniuk. A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzıi A középszintő gyakorlati vizsgán a teljesítmény mérése és az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemzı mozdulatsorok értékelése történik. A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerő tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. A vizsga 5 részbıl áll, amely több különbözı sportág mozgásanyagára épül. A gyakorlati vizsga kötelezı és kötelezıen választható részekbıl, ezeken belül elemekbıl áll. A vizsgázó elızetesen dönthet a követelményrendszerben rögzített választható testgyakorlati ágak közül, melyet az érettségi vizsgára történı jelentkezéskor kell megjelölnie. - A gyakorlati vizsga kötelezı részei a következık: Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat

384

- A gyakorlati vizsga kötelezıen választható részei és elemei a következık (minden részbıl egy elemet kell választani): Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter) atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás) atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés). Torna: a szekrényugrás és a talajgyakorlat kötelezı, továbbá a vizsgázónak be kell mutatni egy választott tornaszer (lányok: felemáskorlát vagy gerenda vagy ritmikus gimnasztika; fiúk: győrő vagy nyújtó vagy korlát) gyakorlatát. Testnevelési- és sportjátékok: egy választott labdajáték (kézi- vagy kosár- vagy röplabda vagy labdarúgás). Úszás vagy küzdısport a követelményrendszerben meghatározott módon. A küzdısporthoz a vizsgázóknak kell gondoskodnia azonos súlycsoportú küzdıtársról. A Gyakorlati vizsgarész értékelése A középszintő gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhetı meg. Ezen belül: Gimnasztika, mászás-függeszkedés 10 pont Torna 20 pont Atlétika 30 pont Labdajáték 30 pont Úszás vagy küzdısport 10 pont A gyakorlati vizsga értékelése a részletes vizsgakövetelményekben megtalálható központi értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes elemekben nyújtott teljesítményekért megítélhetı pontértékeket. Szóbeli vizsga A középszintő szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény gondoskodik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítı kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési idıbe belefér.) A szóbeli vizsga tartalmi jellemzıi A tételsor jellemzıi A tételsor legalább 15-15 tételt tartalmaz. 385

Az „A” altételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elı. Az altételsornak minden témakört érintenie kell. A vizsgán „A” és „B” altételsorból húznak a vizsgázók. A tétel jellemzıi Az „A” altételek egy téma önálló kifejtését, az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását igénylik. A „B” altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. Az „A” altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek: - önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére; - a vizsgakövetelményekben elıírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni testedzés(terv) megtervezéséhez; - az ismeretek alkalmazása megadott szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág); - meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása; - egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelı elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján. A „B” altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek: - felsorolás (nevek, testnevelés-elméleti fogalmak stb.); - fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés-elméleti stb.); - adat felidézése (idıpontok, sporteredmények stb.). A szóbeli vizsgarész értékelése A középszintő szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhetı meg. Ezen belül az „A” altételre 40 pont, a „B” altételre 10 pont adható. Értékelési arányok: - „A” altétel: tárgyi tudás A megoldás önállósága: A kifejtés stílusa: - „B” altétel: tárgyi tudás

24 pont 12 pont 4 pont 10 pont

386

Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak több testgyakorlati ágból központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga helyszínén a vizsgát szervezı intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók elıre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések: - tornaterem tornaszerekkel (ugrószekrénnyel, korláttal vagy/és nyújtóval, győrővel, gerendával, felemáskorláttal, 5 méteres mászókötéllel, tornaszınyegekkel) és birkózószınyeggel; tornacsarnok (kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával); - atlétikapálya 400 m-es futókörrel, távolugrógödörrel, szivacsos magasugróhellyel, dobóhellyel; - legalább 25 m-es úszómedence; - sportszerek; - amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon és CD-lejátszó. A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a ritmikus sportgimnasztikához kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál). A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése elıtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló idıt, illetve sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell. A vizsgázók részére biztosítani kell a szükséges segítségadást, biztosítást. Gyakorlati vizsga 1 vagy két nap alatt bonyolítható le. A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzıi Az emelt szintő gyakorlati vizsgán az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemzı mozdulatsorok értékelése történik a teljesítmény mérése alapján. A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerő tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. 387

A vizsga 6 részbıl áll, amely több különbözı sportág mozgásanyagára épül. Minden vizsgázónak kötelezı a gimnasztika, a torna, az atlétika, az úszás, két sportjáték és a küzdısport bemutatása. A gyakorlati vizsga kötelezı részekbıl, ezeken belül válaszható elemekbıl áll. A választott elemeket a vizsgázóknak a jelentkezéskor meg kell jelölniük. - Gimnasztika: kötélmászás, illetve függeszkedés idıre; a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben elıírt 64 ütemő szabad gyakorlat bemutatása. - Atlétika: futás (60 és 2000 méter) atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás) atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés vagy gerelyhajítás vagy diszkoszvetés). - Torna: 3 tornaszer (2 kötelezı és 1 választható szer) Lányok: talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelezı, a gerenda, a felemáskorlát és a ritmikus gimnasztika közül az egyik választható. Ritmikus gimnasztika választása esetén az önállóan készített koreográfia bemutatása, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben elıírt módon. A többi szeren a kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása történik. Fiúk: talajgyakorlat és a lóugrás bemutatása kötelezı, a korlát, a nyújtó és a győrő közül az egyik választható, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben elıírt módon. - Úszás: 3 úszásnem (50 méter úszás választott úszásnemben; két másik úszásnemben 25 méter leúszása szabályos rajttal és fordulóval. Vízbıl mentés elıgyakorlata, azaz a medencefaltól 10 méterre a medence alján elhelyezett tárgy felhozása a víz alól.). - Küzdısport: kötelezı gyakorlat bemutatása a részletes vizsgakövetelményrendszerben elıírt módon. (A gyakorlatot hasonló testsúlyú társ segítségével kell bemutatni. A partnerrıl a vizsgázónak kell gondoskodnia.) - Testnevelési- és sportjátékok: 2 labdajáték elıírt gyakorlati anyagának bemutatása (kézilabda vagy kosárlabda vagy labdarúgás vagy röplabda). A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános. A feladatsorban történı változtatást legalább 6 hónappal a vizsga idıszak megkezdése elıtt nyilvánosságra kell hozni. A Gyakorlati vizsgarész értékelése Az emelt szintő gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhetı meg. Ezen belül: Gimnasztika 10 pont Torna 20 pont Atlétika 25 pont Úszás 10 pont Sportjátékok 25 pont Küzdısport 10 pont

388

Értékelési szempontok: Gimnasztika: pontos, hibátlan végrehajtás; Mászás, illetve függeszkedés: idıeredmény. Atlétika: technikai kivitelezés; teljesítmény. Úszás: technikai végrehajtás; idıeredmény. Torna: a torna, illetve a ritmikus gimnasztika elfogadott szabályai szerint. Sportjátékok: technikai végrehajtás; eredményesség. Küzdısportok: technikai végrehajtás; eredményesség. A gyakorlati vizsga értékelése részletes központi értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történı átalakítását is. A részletes értékelési útmutató az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható. Szóbeli vizsga Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítı kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési idıbe belefér.) A szóbeli tételsor tartalmi jellemzıi A tételsor jellemzıi A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsor minden témakört érint. A tétel jellemzıi A vizsgázók „A” és „B” altételsorból húznak egy-egy tételt. Az „A” altétel a testkultúra területét átfogóan érintı témát jelöl meg, és a kapcsolódó feladat leíró, elemzı, összehasonlító, értékelı jellegő lehet. A kérdés sporttörténeti, sportpedagógiai, fejlıdéslélektani, testgyakorlatokkal és az egészséges életmóddal kapcsolatos témákat tartalmazhat. A „B” altétel a sport területérıl konkrét fogalmakra, tényekre, nevekre, eredményekre kérdez rá. A „B” altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. Az „A” altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek: - önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére, - a vizsgakövetelményekben elıírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni edzésterv megtervezéséhez; - az ismeretek alkalmazása speciális szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág); 389

- meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása; - egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelı elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján. A „B” altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek: - felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.); - fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.); - adat felidézése (idıpontok, sporteredmények stb.). A szóbeli vizsgarész értékelése Az emelt szintő szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhetı meg. Ezen belül az „A” altétel 40 pontot, a „B” altétel 10 pontot ér. A szóbeli vizsga értékelése a részletes vizsgakövetelményekben rögzített központi értékelési útmutató segítségével történik, amely rögzíti a pontszámok bontását és az értékelési szempontokat. Értékelési arányok: - „A” altétel: tárgyi tudás Szaknyelv használata Logikus felépítés: Elıadás mód - „B” tétel: tárgyi tudás

20 pont 8 pont 7 pont 5 pont 10 pont

390

TÖRTÉNELEM RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ Kompetenciák 1. Források használata és értékelése

TÉMÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk győjtése, következtetések megfogalmazása

1.2 Különbözı típusú forrásokból származó információk összevetése


Emelt szint

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerő kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerő következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat győjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérı tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és

Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni, jellemzıiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzıjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

391

Legyen képes különbözı típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cse-

TÉMÁK


Emelt szint

tudjon egyszerő feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsıdleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. 1.3 Képi források (pl. fényképek, Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi karikatúrák, plakátok) megadott korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. szempont szerinti értelmezése Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzımővészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. 1.4 A történelmi térképek felhaszIsmrje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. nálása ismeretszerzéshez színek perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni.

lekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével.

1.5 Információk győjtése és következtetések levonása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból 1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztı szövegekben megjelenı tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplı témákhoz kapcsolódó szemléltetı ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni.

Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerő, rövid kifejtést igénylı kérdésekre válaszolni. Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni – megadott szempontok alapján – egyszerőbb forrásokból és ismeretterjesztı szövegekbıl.

1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása

392

Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerzı álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Különbözı térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni.

TÉMÁK


Emelt szint

1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükrözıdik a szerzı személyes helyzete

TÉMÁK

Legyen képes megállapítani, hogy a szerzı az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során

Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, mőfaji, nyelvi sajátosságokat.

1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különbözı történelmi korokban eltérı lehet 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhetı eseményekrıl és személyekrıl

Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhetı eseményekrıl és személyekrıl.

393

2. A szaknyelv alkalmazása TÉMÁK


Emelt szint

2.1 Történelmi fogalmak azonosítá- Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat megsa, helyes használata határozás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni.. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

394

Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különbözı történelmi korokban eltérı jelentéssel bírtak. Legyen képes e különbözı jelentéseket források segítségével értelmezni.

3. Tájékozódás térben és idıben TÉMÁK


Emelt szint

3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különbözı térképeken

Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvetı ismereteket győjteni. 3.2 A földrajzi környezet szerepe az Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi köregyes történelmi kultúrák és állanyezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és mok kialakulásában államok kialakulására. 3.3 A történelmi fejlıdés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszerő történelmi térképváz- Tudjon atlasz segítségével egyszerő történelmi térképlatok készítése vázlatot készíteni. 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete

3.6 Konkrét történelmi események térben és idıben való elhelyezése

Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Legyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni.

395

Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepérıl. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, különbözı korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat bemutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat táblázatba rendezni.

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 3.7 A nagy történelmi korok és a Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok Legyen képes a különbözı történelmi korszakokat több kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjét megállapítani, jellemzıiket felsorolásból szempontból jellemezni. sorrendjének, valamint legfontosabb kiválasztani. jellemzıinek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem fel- Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz felismerése, értelmezése a világsorolt eseményeibıl azokat, amelyek idıbeli közelség kapcsolható jelentıs magyar és egyetemes történelmi történet és a magyar történelem leg- vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kap- személyiségek kortársait. fontosabb eseményei között csolhatók. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, Tudjon kiválasztani jelentıs magyar és egyetemes tör- egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeténelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban ket rendelni idıbeli közelség alapján (pl. azonos év, álltak. évtized, helyszín). 3.9 Európa történetének (az ókortól Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megnapjainkig) többszempontú koradott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdaszakolása sági, kulturális fejlıdés, tudományos gondolkodás). TÉMÁK

396

4. Eseményeket alakító tényezık feltárása VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 4.1 A tanultak okok és következmé- Legyen képes a felsorolt történelmi tényezık közül az Legyen képes történelmi események okairól és követnyek szerinti rendezése okokat és a következményeket összekapcsolni. kezményeirıl feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. 4.2 Annak bizonyítása, hogy a törté- Legyen képes a különbözı felsorolt történelmi ténye- Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek nelmi eseményeknek általában több zık közül kiválasztani az adott történelmi esemény egyszerre több oka és következménye van. oka és következménye van okait, következményeit. 4.3 Különbözı típusú okok és köLegyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megkülönböztetése, vetkezmények megadott szempontok szerinti csoporazok eltérı jelentıségének felistosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági). merése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges Legyen képes alapvetı történelmi események lényeLegyen képes a történelmi események, összefüggések szempontok, tényezık megkülönges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönbözteté- lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megböztetése, mérlegelése sére. különböztetésére. 4.5 Példákkal való alátámasztása, Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás hogy nehéz történelmi szituációkban segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és az egyes emberek nézeteit, döntéseit cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazá- Tudjon egyszerő kérdéseket megfogalmazni történel- Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi sa, felvetése történelmi események mi események okairól és következményeirıl. események okairól és következményeirıl. okairól és következményeirıl TÉMÁK

397

TÉMÁK 4.7 A változás és fejlıdés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8 A különbözı történelmi régiók eltérı fejlıdésének bemutatása 4.9 Aktuális események történelmi elızményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Példák kiválasztása a változás és a fejlıdés bemutatá- Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlıdés sára. közti különbséget. Győjtsön példákat arra, hogy különbözı történelmi régiók fejlıdése eltérı ütemő lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi elızményeit.

4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb idıtávú történelmi változások bemutatása

398

Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket. Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi elızményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb idıtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb idıtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétően (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, mővelıdéstörténeti szempontból) összehasonlítani.

TÉMÁK


4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása 4.13 Személyek, pártok, csoportok Legyen képes történelmi események és szereplık köszerepének fölismerése egy-egy tör- zött kapcsolatot találni. ténelmi esemény alakulásában Legyen képes források segítségével történelmi szereplıknek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. 4.14 Annak megállapítása, hogy mi- Legyen képes történelmi események okait, következként függhetnek össze a történelmi ményeit megkülönböztetni. események okai, következményei és Legyen képes egyes fontosabb történelmi események a benne résztvevık szándékai következményeit és a benne részt vevık szándékait összevetni.

399

Emelt szint Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérı értékelései léteznek. Legyen képes források segítségével történelmi szereplıknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevık szándékait összehasonlítani, a közöttük levı összefüggésekre rámutatni.

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása TÉMÁK 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

5.2 Népesség, település, életmód

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gaz- Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a daság egyes területeit (pl. ipar, mezıgazdaság, infra- gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a struktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szö- gazdaság szereplıit az adott korban. vıgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanu- Tudja különbözı szempontok alapján összehasonlítani faktúra) az adott korban. az eltérı gazdasági fejlıdéső területeket (pl. centrum, periféria). Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különLegyen képes felismerni és jellemezni egyes korok bözı formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és tár- meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a mőveltségi viszonyok és a gazdaság sadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a összefüggéseit értelmezni. környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési fo- Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társalyamatok fıbb jellemzıit. dalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élık életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvetı társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés).

400

TÉMÁK 5.3 Egyén, közösség, társadalom

5.4 A modern demokráciák mőködése

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat el- Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítérı szempontok (pl. mőveltség, életmód, gazdasági tési (pl. céh, pártok) lehetıségeit és korlátait a különhelyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedı történelmi személy életútját bemutatni, közösségfor- bözı történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különbözı máló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes fıbb vonalakban bemutatni a helyi tár- szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi sadalom fıbb jellemzıit (pl. lakóhely, iskolai közös- normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különbözı szempontok szerint ség kiemelkedı személyiségei, eseményei). egy-egy kiemelkedı történelmi személy életmővét. Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különbözı történelmi korszakokban (pl nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különbözı történelmi korokban. Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek Ismerje a politikai érdekérvényesítés különbözı formáit mőködését és felépítését. (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja bemutatni az általános, egyenlı és titkos válasz- Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. tójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét parlamenti váltógazdaság mőködését, az ellenzéki párpéldán keresztül. tok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenırzés eszközeit és módszereit.

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 5.5 Politikai intézmények, eszmék, Tudja megnevezni és bemutatni a különbözı államfor- Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellem-

TÉMÁK

401

TÉMÁK ideológiák

5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés

VIZSGASZINTEK Középszint mákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különbözı korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemzı néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget.

Emelt szint zı néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különbözı korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különbözı korokban. Ismerje az emberiség fejlıdése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzıit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szöszövetségi rendszer kialakulását, célkitőzéseit. vetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetLegyen képes különbözı korok jellemzı hadseregtíségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a pusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, konfliktusban résztvevık célkitőzéseit, és az azokat fegyvernemek) fejlıdését ismertetni. lezáró békeszerzıdéseket. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kisorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) menetelét meghatározó tényezıket elemezni. ismertetni, a gyızelem és vereség okairól állításokat Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények megfogalmazni. (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konk- növekvı hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselı rét példákon keresztül. országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntı világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttmőködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.

402

B/ Témakörök A középszintő érettségi vizsgán a számon kérhetı évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhetı – tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintő érettségi vizsga egyszerő, rövid választ igénylı feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintő érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendı) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája TÉMÁK 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban 1.3.A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 Az antik hitvilág, mővészet, tudomány

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzıiEgy folyammenti civilizáció jellemzıi (pl. Egyiptom, nek azonosítása. Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. Az athéni demokrácia intézményei, mőködése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. A hódító háborúk társadalmi és politikai következmé- Augustus principátusának jellemzı vánasai. nyei a köztársaság korában. A görög hitvilág néhány jellemzı vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek vének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentıs alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 403

A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) A római történetírás egy-egy jelentıs alkotója (Pl. Livius, Tacitus).

TÉMÁK 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

VIZSGASZINTEK Középszint A kereszténység fıbb tanításai.

Emelt szint A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordula, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevıinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

404

2. TÉMÁK 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi

2.2 A nyugati és keleti kereszténység

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4 A középkori városok

2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7 Az angol és a francia rendi ál-

A középkor

VIZSGASZINTEK Középszint A középkori uradalom jellemzı vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezıgazdasági technika fejlıdésének néhány jellemzı mozzanata a X-XI. században.A hőbériség jellemzı vonásai. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

Emelt szint A Frank Birodalom történetének fıbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

A legfontosabb szerzetesrendek jellemzıi (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése és fıbb jellemzıi (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérı liturgia és egyházmővészet). Az iszlám vallás kialakulása és fıbb tanításai. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb A világvallások civilizáció-formáló szerepe. szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). Egy középkori város jellemzıinek bemutatása. A legfontosabb városi kiváltságok elemzése (pl. vásárA középkori kereskedelem sajátosságai. céhes ipar be- tartás, önkormányzat). mutatása A A középkori céhes ipar bemutatása. k kialakulásának okai A középkori távolsági kereskedelem két útvonalának összehasonlítása (Hanza, Levante). Az egyház szerepe a középkori mővelıdésben és a Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. mindennapokban. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzıi, a A romanika és a gótika fıbb stílusjegye. inek skolasztika (Aquinói Szent Tamás). felismerése konkrét mőalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. ének ismerete. A humanizmusra és a reneszánszra fıbb jellemzıi. A humanizmus és a reneszánsz jellemzıi (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képjellemzı jegyek elemzése források alapján. viselıi (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). A rendi állam mőködésének értelmezése forrás vagy A rendi állam kialakulása Angliában és mőködése 405

TÉMÁK lam mőködése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

VIZSGASZINTEK Középszint ábra alapján. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemzı vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

Emelt szint Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom jellemzı vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár). Az európai államok és az Oszmán Birodalom kapcsolatának alakulása a XV-XVI. században (pl. balkáni országok, Franciaország).

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 3.1 A magyar nép ıstörténete és A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. vándorlása a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok arab és bizánci források). jelentısége. Eltérı tudományos elképzelések aA magyar ıstörténet A magyar nép vándorlása térkép alapján. néhány tel kapcsolatban. vitatott kérdése (pl. eredet, ıshaza). 3.2 A honfoglalástól az államalapí- A honfoglalás. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. tásig A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, for- Szent István törvényalkotó tevékenysége rások alapján. .Géza fejedelemsége és Szent István államszervezı tevékenysége. 3.4 .3 Az Árpád-kor jelentıs uralAz Aranybulla. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves kodói (Szent László, Könyves Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Kálmán, Kálmán idején.A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. II. András, IV. Béla) Béla idején. következményei. 3..6 4 Társadalmi és gazdasági vál- Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. tozások Károly Róbert, Nagy Lajos, A magyar városfejlıdés korai szakasza. sajátosságai Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszaLuxemburgi Zsigmond idején az Anjouk és Zsigmond korában. kadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmáTÉMÁK

406

TÉMÁK 3.7.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és mővelıdés

VIZSGASZINTEK Középszint Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelentıs Árpád- és Anjou-kori mővészeti emlékek felismerése.

Emelt szint nok elleni védekezés). Mátyás király bel- és külpolitikája. Mátyás király és a reneszánsz.A Mátyás korabeli legfontosabb elbeszélı forrásoknak megadott szempontok szerinti elemzése (pl. Thuróczy, Bonfini, Galeotto).

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban VIZSGASZINTEK Középszint 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai következményei térkép alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás. 4.2 Reformáció és katolikus megA reformáció fıbb irányzatai források alapján (lutheújulás ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzıi források alapján. TÉMÁK

407

Emelt szint Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás következményeiA kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfıbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVIXVII. században Nyugat-Európában. A reformáció elızményei, irányzatai (pl. anabaptizmus, antitrinitarizmus), elterjedése. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

4.3 A A kontinentális abszolutizmus A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. és a parlamentáris monarchia meg- A parlamentáris monarchia fıbb jellemzıi. Az alkotszületése Angliában mányos monarchia mőködése.

4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentısebb gondolatai és fıbb képviselıi források alapján.

408

Az angol abszolutizmus összevetése kontinentális abszolutizmusokkal (pl. spanyol Habsburgok). Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlıdés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában. Nagyhatalmi erıviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerzıdés, államelmélet) kibontakozása.

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászervezıdése a Habsburg Birodalomban TÉMÁK 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

VIZSGASZINTEK Középszint A középkori magyar állam hanyatlása és bukása. A mohácsi vész és az ország három részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

Emelt szint Összetartó és elválasztó erık a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején.

5.3 A török kiőzése és a Rákócziszabadságharc

A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. Kölcsönös engedmények aA szatmári béke. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században. A hazai mezıgazdaság és ipar jellemzıi a XVIII. században. Mária Terézia és II. József reformjai. A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedı Az állami oktatáspolitika megjelenése, fıbb intézkedéalakjai és alkotásai.kulturális hatásai források alapján. sei.

5.4Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5 Mővelıdés, egyházak, iskolák

409

Erdély helyzete, lehetıségei és korlátai (pl. relatív önállóság, ütközıállam). Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.). A török kiőzésének kérdései és Zrínyi Miklós. Célok és lehetıségek a Rákóczi-szabadságharcban (pl. nemesi konföderáció, nemzetközi feltételek).A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. Magyarország a Habsburg birodalomban (Pragmatica Sanctio, rendi dualizmus).Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az egyes politikai irányzatok fıbb jellemzıinek felismerése. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

Emelt szint A fıbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, gi6.2 1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és rondiak), valamint képviselıik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. Polgári Jogok Nyilatkozata A forradalomhoz kapcsolódó viták, eltérı értelmezések. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése.A jakobinus diktatúra. 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Szövetség Európája Lipcse).meghatározó személyei (pl. Napóleon, Kutuzov, Nelson, Bernadott). A napóleoni állam jellemzıi.A nagyhatalmi együttmőködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.érdekek ütközései a háború és a békekötés során. 6.43 A XIX. század eszméi A korszak fıbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, na- A korszak uralkodó eszméihez kapcsolódó politikai cionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jelmozgalmak (pl. spanyol liberálisok, ifjú Itália). lemzıi források alapján. Az alapvetı eszmeáramlatok módosulásai a század foA legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. lyamán. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.5 4 Az ipari forradalom és követ- Az ipari forradalom legjelentısebb területei (könnyő- Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, kezményei ipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatá7.6 Az egységes Németország, Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környesa.Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. Olaszország és az USA kialakulása zetre és az emberre.Az ipari forradalom teremtette környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életkérdése). módváltozás, a nyomor kérdése).Az USA kialakulása A német és az olasz egységfolyamat gazdasági, hatalmi és nagyhatalommá válása. és politikai vonatkozásainak elemzése. A német és az olasz nemzetállam kialakulása. 6.7 5 Nagyhatalmak és katonai-poli- A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az elsı A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az elsı 410

TÉMÁK tikai szövetségek a századfordulón

6.8.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

VIZSGASZINTEK Középszint világháború elıttAz USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Német-és Olaszország nagyhatalommá válása. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulónA balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvetı vonásainak bemutatása. A technikai fejlıdés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.

Emelt szint világháború elıtt A balkáni konfliktusok okai, elemei. A nagyhatalmi vetélkedés okai, ellentétei.Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezıinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlıdés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon TÉMÁK 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései

7.3 2 A reformkori mővelıdés, kultúra

VIZSGASZINTEK Középszint A reformkor fı kérdései. nek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A nemzeti ébredésA korszak korszak kulturális életének fıbb jellemzıi.meghatározó mővészeti alkotásai

411

Emelt szint A reformkor politikai irányzatainak jellemzése és elemzése (pl. centralisták, fontolva haladók)A rendi országgyőlés és a megyerendszer mőködése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegzıdése és életformái. A nemzeti ébredés érzés megerısödése a magyarság és a nemzetiségek körében.jellemzıi a Magyarországon élı népek körében.

7.53 A polgári pozsonyi országgyő- A pesti forradalom eseményei.nek bemutatása. lés, a pesti forradalomés az áprilisi Az áprilisi törvények. jelentısége és fontosabb ponttörvények jainak elemzése. 6.6 A nemzetiségek mozgalmai

A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.Az áprilisi törvények társadalmi, politikai és közjogi szempontú elemzése. 1848 Magyarországának politikai irányzatai. A nemzetiségi és a magyar politikai vezetık elgondolásai, törekvései (pl. karlócai győlés, államnemzet, autonómia). Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 7.7 4 A szabadságharc legfontosabb A fıbb hadjáratok, a katonai erıviszonyok alakulása, A fıbb hadjáratok, a katonai erıviszonyok jellemzıi, a csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a vereség okai. bemutatása. meghatározó jelentıségő csaták ismerete (pl. Buda, a szabadságharc veresége és a A Függetlenségi Nyilatkozat. megszületésének politi- Temesvár). megtorlás kai körülményei. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakuA vereség okai, a megtorlás formái. lása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepérıl. 7.8 5. A kiegyezés elızményei és A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez főzıdı viták megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.9 6 Gazdasági eredmények és tár- Kibontakozó ipar, fejlıdı mezıgazdaság, közlekedés. A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazsadalmi változások a dualizmus ko- Budapest világvárossá fejlıdése. gatás, közegészségügy, iskolahálózat). rában (pl. az iparosítás, a vároAz átalakuló társadalom sajátosságai. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. siasodás) Nemzetiségek a dualizmus korában. Az átalakuló társadalom sajátosságai.A környezet A cigányság helye a magyar társadalomban. átalakításának pozitív és negatív következményei (pl. . folyamszabályozásvasútépítés, városfejlıdés, iparosítás). 7.117. Az életmód, a tudományos és A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon A századforduló szellemi élete.A tömegkultúra néhány mővészeti élet fejlıdése (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó).Az életmód jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, változásai a századfordulón. sajtó). A magyar tudomány és mővészet néhány kiemelkedı személyisége.

412

8. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzıi. A Párizs környéki és washingtoni békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.

Emelt szint 8.1 Az elsı világháború jellege, jelHatalmi érdekek és háborús propaganda az elsı világlemzıi; a Párizs környéki békék háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a Párizs környéki és washingtoni béketárgyalásokon.A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon. 8.2 A gazdaság és a társadalom új A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, A világgazdaság átrendezıdése a háború után. jelenségei a fejlett világban autó). A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, A nık szerepének változása. Közel-Kelet). 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Az olasz fasizmus jellemzıi. Közép-Európában és az olasz Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Eurófasizmus pában és a Balkánon. 8.54 Az USA és az 1929-33-as gaz- A világválság kialakulásának jelenségei, Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. dasági válság okai.gazdasági és társadalmi következményei. A válság kezelésének módjai jellemzıinek és egyedi saA válság néhány gazdasági és társadalmi játosságainak bemutatása, elemzése egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia, Németország). 8.5 A nemzetiszocializmus hatalom- Hitler hatalomra kerülésének körülményeiA náci A nácizmus ideológiájának elemzése (pl. fajelmélet, ra jutása és mőködési mechanizNémetország legfıbb jellemzıi. élettér elmélet). musa A náci ideológia és propaganda. A náci propagandagépezet mőködése (pl. tömeggyőlés, film). A nemzetiszocialista gazdaságpolitika néhány elemeA totális állam kiépítése Németországban. 8.6 A bolsevik ideológia és a sztáli- A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A bolsevizmus ideológiája. ni diktatúra az 1920-30-as években A sztálini diktatúra legfıbb jellemzıi. A bolsevik propaganda fıbb jellemzıi. A sztálini gazdaságpolitika. 8.7 A második világháború elızmé- A világháború fıbb elızményei, katonai és politikai Hatalmi érdekek és diplomáciai kapcsolatok a világnyei jelentıs fordulatai fordulópontjai.csomópontjai és a háború jellemzıi. háborúban. A holocaust. A világháború nagyobb csatái és hatásuk a háború 413

TÉMÁK

8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi

8.9 A szocialista rendszerek bukása


Emelt szint menetére (pl. angliai, sztálingrádi).A szövetséges hatalmak együttmőködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erıfeszítések. Az ENSZ létrejötte, mőködése. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézméA Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. nyek kialakulásának kezdetei Korea, Kuba, Szuez). A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erıszakmentes mozgalma.Az ifjúság helyzete és lehetıségei a második világháború után (pl. diáklázadások, állami tömegszervezetek). A szocialista országok gazdaságának és társadalmának Kísérletek a szocialista rendszer átalakítására (Magyarfıbb jellemzıi. ország, Lengyelország, CsehszlovákiaA német kérdés.). A európai szocialista rendszer összeomlásának okaiA szovjet blokk kialakulása és jellemzıi. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.

9. Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig TÉMÁK 9.2.1 İszirózsás forradalom és tanácsköztársaság Az OszrákMagyar Monarchia felbopmlása és következményei 9.4 2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzıi

9.5 .3 Mővelıdési viszonyok és az

VIZSGASZINTEK Középszint Az Oszrák-Magyar Monarchia felbpomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

Emelt szint A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. A Horthy-rendszer legfıbb jellemzıi (pl. revizioniz- Ellenzéki pártok és mozgalmak (pl. szociáldemokraták, mus, király nélküli alkotmányos királyság). népi falukutató mozgalomPolitikai életpályák Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legbemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). fontosabb lépései. Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). Társadalmi rétegzıdés és életmód a húszas-harmincas A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és fıbb jel414

VIZSGASZINTEK Középszint években.

TÉMÁK életmód

9.4 A magyar külpolitika mozgáste- A magyar külpolitika fıbb irányai céljai és, kapcsore, alternatívái latai a két világháború között. 9.5 Magyarország részvétele a világháborúban sodródása és részvétele 9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Emelt szint lemzıi (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és mővészet fıbb képviselıi a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szekfő Gyula SzentGyörgyi Albert, Bartók Béla). Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). Revíziós eredmények, kisebbségi kérdés.A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó).

Magyarország fegyveres semlegessége és a területi revízió. Magyarország háborúba sodródása lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hataAz antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon lomátvétel. (pl. zsidótörvények, gettósítás, deportálás). A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).A sikertelen kiugrás és a nyilas hatalomátvétel.

10. Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig

TÉMÁK


Emelt szint

10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének fıbb jellemzıi a szomszédos országokban a XX. század második felében. 415

A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). A magyarság sorsának alakulása az egyes szomszédos országokban (pl. reszlovakizáció, iskolaügy).

10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi 10.6 A rendszerváltozás

Az 50-es évek jellemzıi, a rendszer mőködése a Rákosi korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai.Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és fıbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A rendszer jellemzıi a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok.

Proletárdiktatúra és kultúrpolitika (pl. sematizmus, agitprop)Az elnyomás formái és „gépezete”.

A magyar forradalom nemzetközi jelentısége és összefüggései (pl. nyugat-európai baloldaliság átalakulása, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). Életmód és mindennapok: a legvidámabb barakk élete (pl. háztáji gazdaság, apolitikusság). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). A rendszerváltozás céljai tartalma és következményei Magyarország a kilencvenes években (pl. rendszerváltó (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és gyıztesek).

416

11. A jelenkor TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint A közép-európai régió sajátos problémái országok néhány közös jellemzıjének bemutatása az 1990-es években.

Emelt szint A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása okainak 11.1 A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet eredete. rendszerek problémái Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). 11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (19571992) – az integráció fıbb állomásai. Együttmőködés és eltérı érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. 11.3 A „harmadik világ” A fejlıdı országok fıbb problémái (pl. népességnöve- A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. kedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). 11.4 Fogyasztói társadalom; ökoló- A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés ha- A környezet tudatos védelmét kialakító magatartás elterjedését ösztönzı, illetve gátló kulturális, gazdasági és giai problémák, a fenntartható tása a természeti környezetre. fejlıdés politikai feltételei.k felismerése, összefüggések megfogalmazása. 11.5 A globális világ kihívásai és A piacgazdaság tendenciái.A tömegkultúra új ellentmondásai jelenségei (pl. film, reklám).

417

12. A mai magyar társadalom és életmód TÉMÁK 12.1 Alapvetı állampolgári ismeretek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3 A magyarországi romák 12.3.4. A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság 124 .5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

VIZSGASZINTEK Középszint Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlıség elvének bemutatása. Az állampolgári állampolgári jogok kötelességek. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A választási rendszer. lényegi elemei. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei nek és mőködésük. ének bemutatása.

Emelt szint A gazdasági, szociális és kulturális jogok felismerése és rendszerezése különbözı források alapján.A szociális piacgazdaság jellemzıi. A romák helyzetének sajátos problémái (pl. életmód, lakásviszonyok, iskoláztatás). A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény).

Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. évszázadban. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságban.

418

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei • Egyszerő, rövid választ igénylı írásbeli feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendı írásbeli) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga

Az egyes vizsgarészek idıtartama és aránya

Írásbeli

Szóbeli vizsga

Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás

Perc

Arány

Pontszám

60

kb. 30%

45

120

kb. 30%

45

10-15

kb. 40%

60

Az írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetıek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhetı legyen. Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az elıírt képességjellegő követelményeknek felelnek meg. 419

Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és mővelıdéstörténeti ismeretek ellenırzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet

kb. 4030%

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és mővelıdéstörténet

kb. 350%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története

kb. 205%

Eszme- és vallástörténet

kb. 10%

A feladatok és a feladatsor jellemzıi Középszintő érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldásával és 50%ban szöveges (kifejtendı) kérdésekre adott válaszokkal érhetı el.

Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok alatt azokat a többségében zárt végő feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. A középszintő egyszerő, rövid választ igénylı feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 420

4.3. Különbözı típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése

Formázott: Felsorolás és számozás

4. Megadott szempontok szerinti fogalmak győjtése forrásokból 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz 6. Térképekrıl információk győjtése 7. Térképek alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 6.8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével


7.9. Célok és következmények megkülönböztetése


8.10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése


9.11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeirıl


11.12.Egyéb


Szöveges (kifejtendı) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthetı, ahol néhány összefüggı mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat • Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kitőzött feladatot. 2. Szöveges, elemzı (hosszabb) feladat • Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szerkesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot. Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 421

1.

Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2.

Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3.

Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag

4.

Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5.

Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag

* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebbıl hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzıt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemzı (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az elsı és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemzı (hosszabb kifejtést igénylı) feladatot.

Korszakok 1. 2. 3. 4. 5.

Rövidebb feladatok A A

Hosszabb feladatok – – B

A A

B B

A

422

Értékelés Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok értékelésénél kötelezı a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetıségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegő feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat A feladat megértése Kompetenciák szerint, pl.: –források használata, –szaknyelv alkalmazása, –tájékozódás térben és idıben, –eseményeket alakító tényezık feltárása, –problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Elemzı feladat kb. A feladat megértése 20% Kompetenciák szerint, pl.: –források használata, –szaknyelv alkalmazása, –tájékozódás térben és kb. idıben, 70% –eseményeket alakító tényezık feltárása, –problémaközpontú feldolgozás. kb. Megszerkesztettség, 10% nyelvhelyesség

kb. 20%

kb. 60%

kb. 20%

Az elıírásnak nem megfelelı feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhetı. A többletmegoldások a végsı pontszámba nem számíthatóak bele.

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetıen a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenıknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülı újító szándékok, újszerő megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetıség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is.

423

Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák mőködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés Szabad (problémaközpontú) témakör Az iskoláknak lehetıségük van a hat kötelezı témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség). Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezıbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelı probléma áttekintı bemutatása. A tételcímek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az elıírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettı-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönzı, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

424

Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák

%

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

kb. 20

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

kb. 10

Források használata és értékelése

kb. 210

A szaknyelv alkalmazása

kb. 10

Tájékozódás térben és idıben

kb. 120

Az eseményeket alakító tényezık feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

kb. 320

EMELT SZINTŐ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei • Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek idıtartama és aránya:

Írásbeli

Szóbeli vizsga

Perc

Arány

Pontszá m

Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása

120

Kb. 30%

44

Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása

120

Kb. 30%

46

Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás

15-20

Kb. 40%

60

Írásbeli vizsga

425

Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhetıek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhetı. Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtendı) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az elıírt képességjellegő követelményeknek felelnek meg. Arányok Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és mővelıdéstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet

kb. 340%

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és mővelıdéstörténet

kb. 350%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története

kb. 250%

Eszme- és vallástörténet

kb. 10%

Az emelt szintő írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei, illetve az írásbeli egyszerő, rövid választ igénylı feladattípusai megegyeznek a középszintő vizsgáéval. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az elıírt képességjellegő követelményeknek felelnek meg. Az egyes képességjellegő követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

A feladatok és a feladatsor jellemzıi 426

Az emelt szintő érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendı) kérdésekre adott válaszokkal érhetı el. Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok alatt azokat a többségében zárt végő feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintő egyszerő, rövid választ igénylı feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerő következtetések, értékelések megfogalmazása 4.3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különbözı típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak győjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 6.7. Térképekrıl információk győjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 6.9. Események közötti sorrendiség megállapítása 7.10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése 8.11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 9.12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeirıl 13. Különbözı jellegő folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása 14. Egyéb

Szöveges (kifejtendı) feladatok

427



Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás

Szöveges feladatnak az tekinthetı, ahol néhány összefüggı mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában.

Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat • E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználásával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb. 50-70 szóban) megoldani a kitőzött feladatot 2. Szöveges, elemzı (hosszabb) feladat • Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell 30-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160-180 szóban) megoldani a feladatot. Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1.

Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2.

Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3.

Egy középkori vagy koraújkori magyar történelmi anyag

4.

Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5.

Egy XX. századi magyar történelmi anyag

*A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor), évente egymást váltva egy-egy kerül sorra. A fenti öt korszakból (korszakonként egy-egy rövidebb problémamegoldót és hosszabb elemzıt) összesen 10 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a 428

feladatlap. Ebbıl négyet (két rövidebb problémamegoldót és két hosszabb elemzıt) kell a tanulónak kidolgoznia, saját választása alapján. Egy korszakon belül csak egy feladat választható. A megoldott feladatok között legalább két magyar történelemre vonatkozó kérdésnek kell lennie és legalább egy egyetemes történelmi korszaknak. Értékelés Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok értékelésénél kötelezı a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetıségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegő feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és idıben, kb. – eseményeket alakító 70% tényezık feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Elemzı feladat A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és idıben, – eseményeket alakító tényezık feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

kb. 10%

kb. 60%

kb. 20%

Az elıírásnak nem megfelelı feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhetı. A többletmegoldások a végsı pontszámba nem számíthatóak bele. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetıen a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenıknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. 429

Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák mőködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezıbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelı probléma áttekintı bemutatása. A tételcímek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az elıírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján az országos vizsgaközpont által felkért szóbeliztetı bizottságok a tanév kezdetén határozzaák meg, és hozza nyilvánosságra. vizsgát megelızı egy hónapban. A tételek tematikáját a bizottság a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a bizottság témakörönként öt-hat konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább harmincat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönzı, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

430

% Kb. 20

A megközelítés sokszínősége Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Az eseményeket alakító tényezık feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Kb. 10 Kb. 10 Kb. 10 Kb. 10 Kb. 20 Kb. 20

Történelem Szakközépiskola 9-12. évfolyam Célok és feladatok : A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában elsajátított ismeretekre épülnek és az általános mőveltség megalapozását szolgálják. A múlt ismerete segít a jelenben végbemenı - politikai, társadalmi és gazdasági - folyamatok megértésében. A történelem elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a közéletben való aktív részvételre. A történelemtanítás folyamán felelısen gondolkodó és cselekvı egyéneket, állampolgárokat nevelünk. A tanulók érezzék át az egyén és a közösség sorsformáló erejét, a közös fellépés jelentıségét. A egyes történelmi eseményeket, az adott korok történelmi személyiségeinek cselekedeteit, döntéseit elemezzék árnyaltan. Ismerjék meg és tiszteljék más népek és a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok történelmét, szokásait, vallását és kultúráját. A tanulók számára a tudás elsajátítása jelentsen örömöt, váljon igényükké a önálló ismeretszerzés, az önképzés. Alakuljon ki bennük problémaérzékenység, vitakészség, de a másokkal, a mások véleményével szembeni tolerancia is. A tanítás folyamatában kapjanak helyet a média modern eszközei. Az egyes történelmi korok megismertetése közben nyíljon mód az érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásainak bemutatására. Fejlesztési követelmények: 431

A tanulóknak folyamatosan bıvülı ismeretszerzéssel meg kell tanulniuk elsajátítani a forráskezelés, a forráselemzés alapszabályait, a tudományos adatgyőjtés fıbb elemeit. Tudniuk kell magabiztosan tájékozódni könyvtárakban, lexikonokban, szakkönyvekben, atlaszokban. Tudjanak ismereteket meríteni egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, tudjanak feltárni ok-okozati összefüggéseket. Legyenek képesek a különbözı ismeretforrásokból származó információkat kritikusan szemlélni. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell sajátítaniuk mind a szóbeli, mind az írásbeli kifejezés különbözı formáit, melyek közben szakszerően kell használniuk a történelem és társtudományok legfontosabb szakkifejezéseit. A történelmi tanulmányaik során el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, a források ismertetésétıl beszámolók és kiselıadások élvezhetı, követhetı megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Ismerjék a tanulók a vázlat- és feleletterv készítés, a jegyzetelés technikáját. Tudják alkalmazni más mőveltségi területek ismeretanyagát az adott korok tudományos és mővészeti életének tanulmányozásakor. Tudniuk kell tájékozódni az idıben, fel kell ismerniük az egyes események közötti szinkronitást. Ismerniük kell a fıbb évszámokat. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességének továbbfejlesztése, a történelmi térképek olvasása, a vaktérkép használata, egyszerőbb térképvázlatok önálló megrajzolása. A tanulóknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összehasonlítására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyainak érzékeltetésére, melynek során lehetıség nyílik a környezetért érzett felelısségtudat formálására. Az emelt szintő történelemtanítás elsısorban a felsıoktatásban továbbtanulni szándékozó tanulók, de a történelem iránt fogékonyabb, jobb képességő diákok számára is lehetıséget nyújt, hogy az egyes korszakokról bıvebb ismeretekhez jussanak, ahol kifejezıkészségüket, összehasonlítási és elemzési képességüket sokrétően fejlesztjük. Az emelt szintő oktatás anyaga a szövegben kiemelten /félkövér/ szerepel. 9. évfolyam Éves óraszám: 74 I. Belépı tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak. 432

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: Történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, következtetések megfogalmazása. Források bemutatása, különbözı források összevetése, forráskritika. Lényegkiemelés. Tájékozódás a könyvtárban - tájékozódás a kézikönyvekben, folyóiratokban. Tematikus bibliográfiák készítése. Irodalmi és képzımővészeti alkotások felhasználása ismeretszerzésre. Kifejezıképességek: Történelmi események elbeszélése, kiemelkedı történelmi személyek cselekedeteinek, adott eseményeknek a megokolása. Ellentétes nézetek összevetése. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása, vázlatkészítés tanári segítséggel. Feleletterv készítése. Jegyzetkészítés tanári magyarázatról, filmrészletrıl. Tárgyi emlékek felismerése, bemutatása. Tájékozódás az idıben: Az egyes kultúrák idıszámítása, ezek összehasonlítása. Események idırendbe állítása - szinkronitás az egyes események között. Tájékozódás a térben: Topográfiai tájékozódás, térképvázlatok készítése. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükrözı térképen. Vaktérkép használata. II. Témakörök, tartalmak Témakörök Az ıskor és az ókori Kelet

Tartalmak Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). 433

Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Évszámok:

A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525.

Személyek:

Sarrukin, Lugal-zaggi-szi, Nabu-kudurriuszur, Hammurapi, Kheopsz, Dzsószer, IV. Amenhotep, Tutanhamon, II. Ramszesz, Herihor, Dávid, Salamon, Kürosz, Kambüszész, I. Dareiosz, Xerxész, Asóka, II. Csandragupta, Buddha, Si Huang-ti, Lao-ce, Konfuciusz.

Fogalmak:

australopithecus, homo habilis, homo erectus, Neander-völgyi ember, homo sapiens, archeológia, geológia, antropológia, europid, mongolid, negrid, ıskıkor, újkıkör, domesztikáció, termékeny félhold, vénuszok, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, templomgazdaság, akkádok, zikkurat, hieroglifa, ékírás, theokratikus állam, hangjelölı írás, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus, konfucionizmus, taoizmus, fetisizmus, totemizmus

Topográfia:

Rudabánya, Vértesszılıs, Neander-völgy, CrôMagnon, Tata, Érd, Subalyuk, Istállóskıibarlang, Szeleta-barlang, Lovasd, Altamira, Lascaux, Mezopotámia, Sumer, Asszíria, Egyiptom, Hettita Birodalom, Palesztina, Fınicia, Ninive, Babilon, Perzsia, Zarathusztra, India, Mohendzsodaro, Harappa, Buddha, Júdea, Izrael, Jeruzsálem

Az ókori Görögország

A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. 434

A görög-perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, mővészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Évszámok:

Kr.e. 2000, Kr.e. 1400, Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e.621, Kr.e. 594, Kr.e. 510, Kr.e. 508, Kr.e. 492, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 479, Kr.e. 448, Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323

Személyek:

Henrik Schliemann, Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Plutarkhosz, Kleiszthenész, Hippiasz, Hipparkhosz, Miltiadész, Themisztoklész, Leonidasz, Periklész, Ariszteidész, Kimón, Alkibiádész, Hérodotosz, Thuküdidész, Thalész, Hérakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész, II. Philipposz, Nagy Sándor, Démoszthenész, Pheidiász, Epikurosz, Zénon

Fogalmak:

lineáris A és B írás, polisz, démosz, arisztokrácia, arkhón, türannisz, türannosz, demokrácia, ekklészia, sztratégosz, cserépszavazás, areioszpagosz, helóta, apella, ephorosz, krüpteia, hoplita, phalanx, hellenizmus, filozófia, sztoikusok

Topográfia:

Kréta, Mükéné, Knósszosz, Hellász, Trója, Athén, Spárta, Olümpia, Delphoi, Dodona, Taügetosz, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Plataia, Attika, Délosz, Peloponnészosz, Granikosz, Isszosz, Gaugaméla, Szúsza, Alexandria, Gordion, Makedónia

Az ókori Róma

Róma történelmének kezdetei. Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, mővészet, tudomány, jog. 435

A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Évszámok:

Kr.e. 2000, Kr.e. 753, Kr.e. 494, Kr.e. 510, Kr.e. 451, Kr.e. 367, Kr.e. 326, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 202, Kr.e. 149-146, Kr.e. 168, Kr.e. 60, Kr.e. 49, Kr.e. 48, Kr.e. 44, Kr.e. 43, Kr.e. 42, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476

Személyek:

Pürrhosz, Hannibal, Cornelius Scipio, Tiberius és Caius Gracchus, Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius, Caesar, Ciceró, Antonius, Augustus, Lepidus, Tiberius, Caligula, Claudius, Neró, Flaviusok, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Caracalla, Livius Drusus, Diocletianus, Heródes, Pontius Pilatus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Theodosius, Odoaker, Romulus Augustulus

Fogalmak:

italicus népek, etruszkok, patrícius, plebejus, cliens, ager publicus, Populus Romanus, Forum Romanum, magistratus, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, római polgárjog, gallok, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, amphiteátrum, limes, legio, principatus, dominatus, colonus, tetrarchia, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat

Topográfia:

Róma, Latium, Tarentum, Karthágó, Carthago Nova, Cannae, Záma, Hispania, Püdna, Capna, Gallia, Rubicon, Pharszalosz, Philippi, Actium, Dacia, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria

A korai feudalizmus története Európában

A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérı fejlıdése. A feudális gazdasági és társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlıdése. 436

Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és KeletEurópában. Évszámok:

622, 732, 800, 843, 962, 1054

Személyek:

Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Szent Benedek, Szent Gergely pápa, Szvatopluk, I. Vitéz Boleszláv, Simeon, Oleg

Fogalmak:

grófság, ırgrófság, római katolikus egyház, ortodox egyház, pápa, szerzetes, kolostor, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa, bencés rend, pátriárka, majordomus, benefícium, feudum, gótok, vandálok, longobárdok, vikingek, hőbériség, hidzsra, dzsihád

Topográfia:

Poitiers, Aachen, Pápai Állam, Mekka, Medina, Verdun, Quedlingburg

A magyar nép története az államalapításig

A magyar nép ıstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életmőve.

Évszámok:

896, 955, 973, 997-1000-1038, 895-900, 972-997

Személyek:

Álmos, Árpád, I. István, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök, Bíborbanszületett Konstantin, Anonymus, László Gyula, Julianus barát, Kurszán, Ajtony, Gyula, Sarolt, Asztrik, II. Szilveszter pápa

Fogalmak:

nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség, törzs, kalandozások, szenioratus, vármegye, ispán, tized, levirátus, kazár, kettıs honfoglalás, kündü, gyula, szent korona, Turul-monda, Csodaszarvas-monda, gyepő

Topográfia:

Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei437

hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Merseburg Mindennapi élet, életmódtörténet

Tömegszórakoztatás az ókorban. Eltérı elméletek, mítoszok a magyarság ıstörténetébıl.

III. A továbbhaladás feltételei

Legyenek képesek a tanulók rövid forrásrészleteket, egyszerő ábrákat értelmezni. Tudják a forrásokat elemezni tanári segédlettel. Tudjanak a könyvtárban anyagot győjteni és beszámolót, kieselıadást tartani adott témáról. Legyenek képesek felelettervek készítésére és felépített tanórai feleletekre. Használják biztosan a keresztény idıszámítást. Tudják leolvasni a történelmi atlaszról, a tankönyvi ábráról a történelmi eseményeket, folyamatokat. Legyenek képesek egyszerő térképvázlatot rajzolni. 10. évfolyam

Éves óraszám: 74 I. Belépı tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: Írott források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Korszakformáló személyiségek életútjának, jelentıségének bemutatása. Emberi döntések, történelmi sorsfordulók árnyalt elemzése. A változás felismerése a történelemben. Kifejezıképességek: A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések pontos használata. Dolgozat készítése adott témáról. Kiselıadások tartása megadott szakirodalom alapján. Egy téma bemutatása többféle módszer, eszköz segítségével. Bibliográfia készítése könyvtárban tanári segédlettel. 438

Tájékozódás az idıben: Magyar és egyetemes történelmi események idıbeni egymáshoz rendelése. Tájékozódás a térben: Az évfolyam topográfiai adatainak alapos ismerete, falitérképen, vaktérképen és az atlaszban való tájékozódás. A természeti környezet változásának, a természeti adottságok meghatározó szerepének jelentısége. II. Témakörök, tartalmak Témakörök

Tartalmak

Az érett középkor

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A szabad költözéső jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor mővelıdése. Mindennapok a középkorban.

Évszámok:

1066, 1095, 1122, 1215, 1278, 1302, 1176, 1265

Személyek:

I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, I. (Földnélküli) János, Simon de Monfort

Fogalmak:

királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika, majorság, kommuna, árumegállító jog, guilde, hét szabad mővészet, invesztitúra, simónia, konkordátum, feudális anarchia, Magna Charta, rend, rendi győlés

Topográfia:

Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza-városok, a levantei kereskedelmi útvonala, Cluny, Canossa, Legnano

Az Árpád-házi királyok kora

Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves 439

Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Évszámok:

1077-95, 1095-1116, 1172-1196, 1205-1235, 1222, 123570, 1241-42, 1301, 1046, 1061, 1232, 1267

Személyek:

I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Orseolo Péter, Vazul, Aba Sámuel, Zotmund, Vata, Bánk nádor, Gertrud királyné, Rogerius

Fogalmak:

várnépek, várjobbágyok, nádor, serviens, regálé, bandérium, báró, Aranybulla, familiaritás, kunok, pogánylázadás, prédium, kamara haszna, ellenállási jog, nemesi vármegye

Topográfia:

Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Dalmácia, Erdély, Muhi, Buda, Ménfı, Szlavónia, Trau, Halics

A késı középkor

Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

Évszámok:

1337-1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1402, 1434

Személyek:

Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburgi) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, Jacquerie, Wat Tyler, III. (Nagy) Kázmér, Dzsingisz kán, Batu kán, Leonardo da Vinci, Raffaello, Michelangelo, Timur Lenk

Fogalmak:

rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista, kelyhesek, táboriták, rendi monarchia

Topográfia:

Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Prága, Rigómezı, Konstanz, Jan Žižka? Lipany, Krakkó, Grünwald, Isztambul

Magyarország a XIV-XV. században

Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalom és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora.

440

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és mővelıdés. Évszámok:

1308-42, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1443-44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, 1335, 1437

Személyek:

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Zách Felicián, Toldi Miklós, Budai Nagy Antal, Szilágyi Mihály, III. Frigyes, Janus Pannonius, Corvin János, Thuróczy János, Hess András

Fogalmak:

harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, úriszék, pallosjog, kilenced, ısiség, végvári rendszer, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, kiskirályok, fıkegyúri jog

Topográfia:

Temesvár, Körmöncbánya, Selmecbánya, Bestercebánya, Visegrád, Havasföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Bécs, Rozgony, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Várna, Drinápoly

A kora újkor (1490-1721.)

A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdaság kialakulása. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép kialakulása.

Évszámok:

1492, 1517, 1588, 1618-48, 1555, 1571, 1566-1609, 1581, 1609, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1642, 1649

Személyek:

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther Márton, Kálvin János, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Tengerész Henrik, Diaz, Cortez, Pizarro, Münzer Tamás, Ulrich Zwingli, Loyola Ignác, Orániai Vilmos, Hoorn és Egmont gróf, Alba herceg, VIII. Henrik, IV. Henrik, Wallenstein, IV. Iván, Kepler, Descartes, Rubens, Rembrandt, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter, I. Károly, II. Jakab, Orániai Vilmos

Fogalmak:

gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius,

441

ellenreformáció, jezsuita, manufaktúra, anglikán, monopólium, árforradalom, bekerítési mozgalom, eredeti tıkefelhalmozás, búcsúcédulák, anabaptista, Szent Bertalan-éj, hugenotta, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus, presbiteriánus, independens, lordprotektor, restauráció, dicsıséges forradalom, alkotmányos monarchia, levellerek Topográfia:

Genf, Németalföld, Antwerpen, portugál és spanyol gyarmatok, Wittenberg, Trident, Lepanto, Vesztfália, London, Versailles

Magyarország története a kora újkorban (149O-1711)

A Jagelló kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítı kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós. Hajdúvárosok. A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon. Debrecen, a kálvinista Róma. Gazdasági és társadalmi változások. Az életmód változásai. A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Évszámok:

1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711, 1568, 1604-1606, 1681, 1684

Személyek:

Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc, Habsburg Ferdinánd, János Zsigmond, Castaldo, Méliusz Juhász Péter, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Montecuccoli, Wesselényi Ferenc, Thököly Imre, Antonio Caraffa, Károlyi Sándor

Fogalmak:

örökös jobbágyság, hajdú, kuruc, labanc, trónfosztás, harádzs, vitézlı rend, Szent Liga

Topográfia:

Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Drégely, Drinápoly, Zrínyi-Újvár, Eszék, Vasvár, Brezán, Vetés, Szécsény, Ónod, Szatmár, Majtény

Mindennapi élet, életmódtörténet

Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban. Bőn és bőnüldözés a középkorban.

442

III. A továbbhaladás feltételei:

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb tárgyi emlékeket, tudják azokat értelmezni. Tudjanak a forrásokról kritikát mondani. Legyenek képesek bibliográfiát készíteni. Tudjanak feleletet elıadni, felépített beszámolót készíteni. Tudjanak ábrákat, térképeket értelmezni. Legyenek képesek a magyar és az egyetemes történelem eseményeinek, folyamatainak párhuzamba állítására. Tudják használni a falitérképet és a történelmi atlaszt egyaránt. Ismerjék fel a korszak kimagasló személyiségeinek portréjait. Ismerjék a korszak tudományos és kultúrtörténeti hátterét. 11. évfolyam


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: Újkori tárgyi emlékek felismerése, értelmezése. Írott források feldolgozása. Emberi döntések, történelmi sorsfordulók többrétő elemzése. Eltérı kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben. Az európai régiók összehasonlítása. Összefüggések átlátása, ábrák értelmezése és készítése. Kifejezıképességek: A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések pontos használata. Elıadás, beszámoló készítése adott témáról. Egy téma bemutatása többféle módszer ötvözésével. Jártasság a feladatlapok kitöltésében, tájékozottság javítási elveiben, módszereiben. Vitakészség, az érvelés technikájának fejlesztése. Tájékozódás az idıben:

443

Fontosabb események, folyamatok idırendi viszonyainak felállítása. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben: Tematikus történelmi térségek adatainak összevetése, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása. Falitérképen, vaktérképen és az atlasz térképein való biztos tájékozódás. II. Témakörök, tartalmak Témakörök

Tartalmak

A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721-1849)

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja, az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. A XIX. század eszméi. Forradalmi hullám 1848-49-ben.

Évszámok:

1740-1748, 1756-1763, 1776, 1783, 1789, 1791, 1194, 1804-1815, 1848, 1799, 1806, 1815, 1830

Személyek:

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Rousseau, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx, Benjamin Franklin, Mária Terézia, II. József, Kosciuszko, XV. Lajos, La Fayette, Brissot, Marat, Danton, XVIII. Lajos, Engels, Fulton

Fogalmak:

enciklopédia, ráció, társadalmi szerzıdés, felvilágosult abszolutizmus, nacionalizmus, 444

liberalizmus, szocializmus, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, emigráció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, jakobinus diktatúra, kontinentális zárlat, Szent Szövetség, ipari forradalom Topográfia:

Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Yorktown, Lipcse, Elba szigete, Szent Ilona szigete

Magyarország újjászervezıdése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, etnikai arányok, a társadalom. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.

Évszámok:

1722-23, 1740-1780, 1767, 1777, 1780-1790

Személyek:

III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz

Fogalmak:

betelepítés, helytartótanács, kettıs vámhatár, állami oktatás, vallási türelem, úrbéri rendezés, nyelvrendelet, Pragmatica Sanctio, porció, forspont, urbárium, Ratio Educationis, fordított Canossa-járás, „nevezetes tollvonás”

Topográfia:

Határırvidék, Dunántúl, Szilézia

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (17901847)

A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései, a nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra.

Évszámok:

1795, 1825, 1830, 1832-1836, 1844, 1847

Személyek:

Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, 445

Wesselényi Miklós, I. Ferenc, Batsányi János, V. Ferdinánd, Lovassy László, Táncsics Mihály Fogalmak:

magyar jakobinusok, polgári átalakulás, cenzúra, örökváltság, érdekegyesítés, közteherviselés, védıvám, devalváció, Védegylet

Topográfia:

Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (18481849)

A pozsonyi országgyőlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom elsı nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása.

Évszámok:

1848.III.15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII 13., X. 6., 1849. V. 9.

Személyek:

Jókai Mór, Görgey Artúr, Petıfi Sándor, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelačić, Windischgrätz, Haynau, Ferenc József, Lamberg Ferenc, Perczel Mór, Guyon Richárd, Welden, Dembinski Henrik, Urban, Puchner, Paszkievics, Rüdiger

Fogalmak:

márciusi ifjak, nemzetırség, jobbágyfelszabadítás, nemzetiségi törvény, felelıs kormány, Batthyány-kormány, Országos Honvédelmi Bizottmány, Szemerekormány

Topográfia:

Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Ozora, Olmütz, Debrecen, Temesvár, Hatvan, Tápióbicske, Gödöllı

A nemzetállamok és az imperializmus kora (18491914)

A második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. 446

Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás. Kína, Japán. A „keleti kérdés”, a Balkán. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. Hatalmi viszonyok, követségek a századfordulón. A mővelıdés új keretei. Évszámok:

1853-1856, 1861, 1861-1865, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907, 1877-1878, 1868

Személyek:

III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, II. Vilmos, Lincoln, Lenin, II. Sándor, John Brown, Grant, Sherman, Lee, II. Miklós

Fogalmak:

Internacionálé, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, kisnémet és nagynémet egység, vaskancellár, félgyarmat, Meidzsi-reformok, imperializmus, finánctıke, monopolkapitalizmus, egyenlıtlen fejlıdés, a világ újrafelosztása, protektorátus, dominium, „párducugrás”, Balkán-háborúk (I-II)

Topográfia:

Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotharingia, Románia, Szerbia, Bulgária, Magenta, Solferino, Velence, Lombardia, Róma, Königgrätz, Bosznia-Hercegovina, Berlin

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (18491914)

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemzı életformái. A nemzetiségi kérdés. A városiasodás. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. 447

A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Évszámok:

1867, 1868, 1875-1890, 1896, 1861-1865, 1890, 1894

Személyek:

Haynau, Bach, Deák Ferenc, Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Teleki László, Wekerle Sándor, Frankel Leo

Fogalmak:

passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, obstrukció, népoktatás, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, úri középosztály, Kossuth-emigráció, októberi diploma, februári pátens, Felirati Párt, Határozati Párt, provizórium, húsvéti cikk, honosítási törvény, véderı-vita

Topográfia:

Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia


Nagy feltalálók, nagy horderejő találmányok a XIX. században.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a tanulók a tankönyvi szöveg és a források összevetésére. Tudjanak kiselıadásokat, vitaindítókat tartani könyvtári segédlettel. Tudjanak összefüggı feleletet adni adott témáról. Legyenek képesek ábrákat, térképeket és más ismerethordozókat értelmezni.

12. évfolyam


448

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: Írott források értelmezése, feldolgozása. Különbözı típusú források összehasonlítása. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Különbözı szerzıdések, békekötések, alapokmányok elemzése. Pályamunkák, tanulmányok készítése, bibliográfiák összeállítása. Kifejezıképességek: Valamilyen történelmi kérdés átfogó szóbeli, illetve esszé jellegő írásbeli kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerő értelmezése és alkalmazása. Képi források megadott szempont szerinti értelmezése. A XX. század meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek, cselekedeteinek árnyalt értékelése. Diagramok, grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Tájékozódás az idıben: Magyar és egyetemes történelmi események párhuzamba állítása. A fontosabb magyar és egyetemes történelmi évszámok ismerete. Tájékozódás a térben: Történelmi helyszínek azonosítása térképen, egyszerő történelmi térképvázlatok készítése.

II. Témakörök, tartalmak Témakörök Az I. világháborútól a nagy világgazdasági válságig

Tartalmak

Az elsı világháború kirobbanása, története. A Párizs környéki békék. 449

(1914-1929)

Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A nıi emancipáció.

Évszámok:

1914-1918, 1917, 1919, 1922, 1925, 1917. február, 1917. november

Személyek:

Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Bruszilov, Kerenszkij, Ludendorff

Fogalmak:

villámháború-állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, egypártrendszer, szovjet, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, korlátlan tengeralattjáró-háború, Ideiglenes Kormány, Áprilisi tézisek, bolsevik forradalom, Népszövetség, wilsoni 14 pont, Dawes-terv, washingtoni konferencia, rapallói és locarnói egyezmények, polgárháború, intervenció, hadi kommunizmus, NEP

Topográfia:

Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-HorvátSzlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Verdun, Szovjetunió, BresztLitovszk, Rapallo, Locarno

Az I. világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. Az ıszirózsás forradalom. A Tanácsköztársaság. A trianoni béke és hatása a gazdaságra, társadalomra és az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. Mővelıdési viszonyok, életmód.

Évszámok:

1918.X.31., 1918.XI.3., 1919.III.21., 1920.III.1., 1920.VI.4., 1921-1931, 1927, 1914.VI.28., 1914.VII.28., 1919.VIII.1., 1918.XI.16., 1918.XI.13.

Személyek:

gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly, Vix, Berinkey Dénes, Stromfeld Aurél, IV. Károly, George Clerk, Peidl Gyula, Friedrich István, Huszár Károly ıszirózsás forradalom, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, konszolidáció, Bethlen-Peyer paktum, Nemzeti Tanács, KMP

Fogalmak:

450

Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Sopron, Padova, Belgrád A nagy gazdasági válságtól a II. Az 1929-1933-as világgazdasági válság. világháború végéig (1929-1945) Válságkezelés az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. A sztálini diktatúra az 1930-as években. A második világháború elızményei, története. A szövetségesek gyızelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.IX.1., 1941.VII.22., 1944.VI.6., 1945.V.8., 1945.VIII.6., 1945.IX.2., 1939.VIII.23. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Franko, Tito, Paulus, Petain Topográfia:

Fogalmak:

tızsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, „tırdöféslegendája”, demagógia, SA, SS, GESTAPO, NSDAP, Reichstag, lipcsei per, népfront, spanyol polgárháború, antikomintern paktum, furcsa háború, angliai csata, életvonat, „csigaháború”,”békaugrás”, „leghosszabb nap”, kulák, ENSZ

Topográfia:

Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, New York, Spanyolország, München, Teherán, Jalta, Potsdam, Casablanca

Magyarország a gazdasági válságtól a II. világháborús összeomlásig (1931-1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. Holokauszt Magyarországon. Sikertelen kiugrás, nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet megszállása.

Évszámok:

1938.XI.2., 1939.III.15., 1940.VIII.30., 1941.VI.26., 1943.I., 1944.III.19., 1944.X.15., 1944.XII.21., 1945.IV.

Személyek:

Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Sztójay Döme, Lakatos Géza

Fogalmak:

népi falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörtények, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, „gyıri

451

program”, elsı és második bécsi döntés

Topográfia:

Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar, Székelyföld, Kassa

A jelenkor (1945-napjainkig)

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. A „harmadik világ”. Az európai integráció története. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlıdése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Kelet-Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón.

A XX. század legnagyobb technikai találmánya és jelentısége

Évszámok:

1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991.

Személyek:

Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Fidel Castro

Fogalmak:

vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szocialista piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerzıdés, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika, berlini fal, KGST, „prágai tavasz”, FÁK, Közös Piac, Európa Parlament

Topográfia:

NSZK, NDK, Kuba, Korea, Berlin, Izrael, Helsinki, Prága

Magyarország a II. világháború A háborús károk felszámolása, a demokratikus közélet után (1945-napjainkig) kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerzıdés, a határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése. Az életmód átalakulása. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erısödése. A rendszerváltás.

Évszámok:

1946, 1947.II.10., 1948, 1949, 1953, 1956.X.23.,

452

1956.XI.4., 1963, 1968, 1989.X.23., 1990, 199l Személyek:

Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Tildy Zoltán, Rajk László, Gerı Ernı, Révai József

Fogalmak:

Ideiglenes Nemzetgyőlés, SZEB, háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalomk, Petıfi kör, újjáépítés, választások, koalíció, MDP, politikai perek, többpártrendszer

Állampolgári ismeretek

Emberi jogok. Gyermekjogok. Diákjogok. Magyarország alkotmánya. A demokrácia alapelvei és mőködése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.


A XX. század legnagyobb jelentıségő technikai találmányai.

12.1.18 A reflexiót irányító kérdések, 9-12. évfolyam Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különbözı emberek különbözıképpen értelmezik? Mi az erıszak szerepe a történelemben? Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetıségeit? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? Az érdekek vagy az értékek hatása erısebb-e a különbözı korok társadalmaiban?

453

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK SZAKKÖZEPISKOLAI KÉPZÉS RÉSZÉRE II

Recommend Documents