A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK A SZAKKÖZEPES OSZTÁLYOK RÉSZÉRE I

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK A SZAKKÖZEPES OSZTÁLYOK RÉSZÉRE I. RÉSZ

2012. JÚNIUS 13.

Tartalomjegyzék Szakközépiskola tantervei 1. Az alkalmazható tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. ....................................................................... 3 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................... 5 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája ....................................................................... 8 Beszámoltatás, számonkérés fajtái ............................................. 11 Magatartás, szorgalom értékelése és minısítése ........................ 13 Az óraterv típusa .............................................................................. 16 Élı idegen nyelv ............................................................................... 24 Részletes érettségi vizsgakövetelmények és vizsgaleírás ........... 24 Angol nyelv kezdı szakközépiskola 9-12. évfolyam ................... 48 Angol nyelv haladó szakközépiskola 9-12. évfolyam ................. 68 Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 9-13. évfolyam, idegen nyelv .............................................................................................. 88 Élı idegen nyelv: Német ................................................................... 98 A német nyelv érettségi vizsgájának részletes vizsgakövetelményei és vizsgaleírása ......................................... 98 Német nyelv kezdı ......................................................................122 Német nyelv zakközépiskola 9-12. évfolyam haladó szint .......138 Biológia ...........................................................................................154 Ének-zene .......................................................................................163 Fizika ..............................................................................................225 Földünk és környezetünk...............................................................284

2

1. Az alkalmazható tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 1.

A gazdálkodás Intézményünk gazdálkodását tekintve, részben önállóan gazdálkodó intézet. Ez a beszerzéseket tekintve azért lényeges, mert a tényleges beszerzés elıtt – akár költségvetésben tervezett beszerzésrıl, akár azonnali elhatározásos beszerzésrıl van szó – megrendelıt kell kiállítani és a gazdasági egységgel ellenjegyeztetni kell. /kötelezettségvállalásba vétel/ Az ellen jegyzés a pénzügyi fedezetet biztosítja.

2.

A beszerzés fajtái szerint költségvetésben tervezett elıre nem tervezett A költségvetési tervezett elkészítéséhez a munkaközösségek adják le az igényeiket a területvezetı igazgatóhelyettesnek. A leadott igény a tanítani kívánt tantárgy eszközigényének kell megfeleljen és egyúttal a közösség együttes igényét kell kifejezze. A meglévı eszközök listája illetve a beszerzési igényben leadott eszközök listája, együttesen a tanmenetben rögzített eszközlistával meg kell egyezzen. A területvezetı igazgatóhelyettes a hozzátartozó munkaközösségek listáit a kibıvített iskolavezetés elé terjeszti be. A kibıvített iskolavezetés – az összes igény és a rendelkezésre álló beszerzési forrás ismeretében – összeállítja a végleges eszközigényt. Az elıre nem tervezett beszerzésnél a munkaközösség tagja, igényét a területvezetı igazgatóhelyetteshez jutatja el, aki ha egyetért a beszerzési igénnyel – elızetes aláírás után – az intézmény vezetıjének adja át azt. Az igény teljesítésérıl az intézményvezetıje dönt a pénzügyi lehetıségek figyelembe vételével.

3.

A beszerzés módja Minden esetben megrendelıt kell írni. Ezt a részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetıje, a gazdasági egység vezetıje és a gazdasági egység gazdaságvezetıje írja alá. Csak a három aláírás együttes megléte esetén lehet a megrendelıt továbbítani illetve a helyben beszerezhetı az eszközöket megvenni. Minden megrendelıt a gazdasági összekötı vagy a gondnok közremőködésével kell elkészíteni. Minden megrendelı egy – aláírt példányát – a gazdasági összekötınek kell átadni, megırzésre. 3

4.

Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei. A tankönyvfelelıs A felelıs személyeket - évente – nevelıtestületi értekezleten jelöljük ki. A tankönyvkiválasztás alapelvei azonos évfolyamon, azonos tantárgyat, azonos tankönyvbıl kell tanítani /áthelyezhetıség; helyettesíthetıség elve;/ a kiválasztott tankönyv-családot kifutó rendszerben végig kell vinni az utolsó évfolyamig. /egymásra épülés elve/ a kiválasztott tankönyv-családot csak az engedélyezı fórumok elızetes hozzájárulásával lehet, nagyon indokolt esetben cserélni /örökölhetıség elve; ingyenes tankönyv biztosításához a könyvtár készleteket csak nagy anyagi ráfordítással tudjuk cserélni;/ a tankönyveknek /figyelembe véve a szakmai és tanmeneti szempontokat/ a lehetı legolcsóbbnak, tartósnak, és többször használhatónak kell lenni a feltételeknek megfelelı tankönyvek közül a helyben gyártottat illetve a helyben beszerezhetıt kell választani

5.

A tankönyvrendelés összeállítása A tankönyvrendelés alapja a 2004. évi XVII. törvény elıírásai. A szakmai munkaközösségek összeállítják a tankönyv igényeiket a következı tanévre az évente kiadott tankönyvjegyzékbıl. /Csak a tankönyvjegyzékben szereplı tankönyvek rendelhetık/. A tankönyvfelelıs a munkaközösségektıl kapott tankönyv igények alapján összeállítja az osztályok tankönyvlistáját. Az összeállított listákat a területvezetı igazgatóhelyettesekkel egyezteti. Az osztálylistákból összeállítja az iskola összesített tankönyv igényét. A megrendelık elkészítése elıtt az összesített listákat véleményezteti szülıi munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel. Fent nevezett szervezetek egyetértési jogukat az összesítı lista aláírásával gyakorolják. Az összes aláírás beszerzése után a tankönyvfelelıs elkészíti a megrendelıket. Az intézmény vezetıjének aláírása után a megfelelı példányokat elküldi a tankönyvterjesztıkhöz illetve az Oktatási Minisztériumba.

4

A felelısség a megrendelés tartalmáért egyetemleges felelıséggel tartoznak a munkaközösségek, a területvezetı igazgatóhelyettesek és az intézmény igazgatója. a megrendelés idıben történı elkészítéséért, továbbításáért illetve a megrendelésben szereplı mennyiségi adatokért a tankönyvfelelıs. az egyetértési jog gyakorlásáért a diákönkormányzat, a szülıi munkaközösség illetve az iskolaszék. A tankönyvek beszerzésének biztosítása a tanulók részére Az intézmény vezetıje helyet biztosít a tankönyvfelelıs részére a tankönyvek értékesítésére. A tankönyvfelelıs teljes körő anyagi felelıséggel tartozik a terjesztıktıl átvett tankönyvek értékesítéséért illetve a terjesztıkkel való idıben történı elszámolásért.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolánkba való belépés (tanulói jogviszony létesítésének) feltételei: 9. évfolyamra: - sikeres 8 általános iskolai végzettség (felvételi elbeszélgetés, vagy jegyek alapján – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv számítástechnika tantárgyak átlageredményének limitálásával). szakképzési évfolyamra: - 10. évfolyam sikeres elvégzése, illetve középfokú végzettséget igénylı szakmákban sikeres érettségi vizsga (a szakmacsoport által meghatározott tantárgyak átlageredményének limitálásával), valamint szakmai alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: ( Kt. 71. § (1) bekezdés Kt. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanulmányi eredmények minısítése félévenként, a továbbhaladást befolyásolva pedig év végén az osztályozó értekezleteken történik. Kt. 70. § (4): Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 5

Másik évfolyamra, osztályba való átlépés feltételei: Intézményünkben – a többszintő oktatási rendszerünket figyelembe véve – biztosítanunk kell az egyes szintek közötti átjárhatóságot. Ez kérelem, kiskorú tanuló esetén szülıi kérelem benyújtásával, az elbírálás a tanulmányi eredmény alapján igazgatói elbírálás, vagy a tantestület javaslatával történik. - eltérı tantárgyak esetén a kitőzött határidıig sikeres különbözeti vizsga letétele szükséges. Kt. 71. § (3): A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. Kt. 70.§.(6): Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati kézés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıje értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján nevelıtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola modulzáró vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése és a modulzáró vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevı tanuló tekintetében is alkalmazni kell. Tanulói jogviszony megszőnése, megszüntetése: (Kt. 75. § ) 75. § (1) Megszőnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követı elsı vizsgaidıszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követı elsı szakmai vizsgaidıszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerzıdés alapján vesz részt, az elsı szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, 6

és az iskolában nem folyik másik megfelelı szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; h) a tankötelezettség megszőnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülı, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzető. (3) Megszőnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelezı foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott idınél igazolatlanul többet mulasztott. (4) Megszőnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján. (5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethetı egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerő iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnıttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni. (9) Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszőnése után is - a szülı egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszőnik a tanulói jogviszonya.

7

3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája Az értékelés során szerzett információk, visszajelzések alapvetıen kétféle feladatot látnak el: - segítik a tanulást, - minısítik valamely szakaszának eredményességét. A tanulást segítı értékelés akkor hatékony, ha nincs komoly tétje, ha a tanulók ıszintén megmutathatják tudásuk gyenge pontjait, és a tanárok személyre szólóan s az összes szubjektív feltételt is figyelembe véve fogalmazhatják meg visszajelzéseiket. A minısítés ezzel szemben befolyásolja a tanulók késıbbi életpályáját, ezért annak pontosan, mindenkit ugyanazzal a mércével mérve kell tükröznie a tanulók tudását. A tanulók iskolai teljesítményének látszólag az osztályzatok, érdemjegyek a legközvetlenebb mutatói. A szülık többsége az érdemjegyek alapján értesülhet gyermeke tanulmányi elımenetelérıl, de mindig felmerült a kérdés: igazságosan osztályozott-e a tanár, vagyis a jegy valóban a tudást tükrözi-e. A közvetlenül érintettek is gyanakodva fogadják az osztályzatot, az értékelés (osztályozás) igazságossága a diákviták állandó tárgya. Éppen ezért minden szülı és diák, nem is szólva a tanárokról, erısen érdekelt az osztályzatokban és az osztályzásban. Amióta a tanár jegyet ad, örökös gondja, miképpen lehet a tanulók teljesítményét minél pontosabban osztályzatra fordítani. Az osztályozás problematikája: • Az iskolában gyakran kudarcot valló, gyenge érdemjegyet szerzı tanuló csökkent értékőnek érzi magát, az iskolához való viszonya az évek során egyre romlik. • A tudás helyett a jó osztályzatok megszerzése az egyedüli cél. A szülık jóformán otthon csak azt kérdezik meg gyerekeiktıl, hogy hányast kaptak; hogy mit tanultak az iskolában, az sok esetben egyáltalán nem érdekli ıket. • A gyerekek osztályzataik alapján hasonlítják össze magukat. Így válik a tanulás egyre öncélúbbá, s lefoszlik róla minden érdekesség és a felfedezés izgalma. • Az osztályzat öt foka csak szegényes, leegyszerősítı értékelésre teremt lehetıséget. • Az osztályzat nem tartalmaz elegendı segítı információt a továbblépéshez. 8

• Az osztályzat a büntetés eszközévé is válhat (gyakran fegyelmezésre is használják). • A gyakorlatban nem különül el egyértelmően a diagnosztikus, formálósegítı és az összegzı-lezáró értékelés az osztályzásban. A félévi és év végi eredményekrıl való döntés esetenként mechanikus beidegzıdéssel – az átlagok kiszámításával – minısít. Az érdemjegyek mellett a szövege értékelés feladata az, hogy a gyerek személyiségében olyan hatást érjen el, hogy általa egy pozitív folyamat induljon meg, amely az akaratát, tanulási motivációját fokozza. Így csökkenthetı, illetve elkerülhetı a teljesítményszorongás, nem táplálja a gyerekek közötti konkurenciaharcot, pozitívan befolyásolhatja a pedagógus-gyerek-szülı viszonyt. 70. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülıjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következık: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minısítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minısítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Ha a tanuló "felzárkóztatásra szorul" minısítést kap, az iskolának a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minısítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérı jelölés, illetıleg szöveges értékelés alkalmazását is elıírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, 9

köteles a félévi és az év végi minısítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekbıl a tanuló teljesítményét, elımenetelét nem kell értékelni, illetve minısíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétıl és minısítésétıl. Nem mellızhetı azonban a tanuló teljesítményének, elımenetelének értékelése és minısítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeibıl állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minısítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését. (4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (5) A tanuló értékelésekor, minısítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megjelölést. (6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıje értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján - a nevelıtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevı tanuló tekintetében is alkalmazni kell. (7) Az elsı évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minısítés alól, vagy

10

részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. (8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minısítés alól, az elsı évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban elıkészítı évfolyamként végzi és fejezi be. Az elıkészítı évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az elıkészítı évfolyam megszervezhetı a délelıtti napközis foglalkozások keretében is. Elıkészítı évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésıbb a hetedik életévében megkezdte. (9) Egyéni továbbhaladás esetén - a (7) bekezdésben meghatározott szakértıi vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különbözı évfolyamokig, de legkésıbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. (10) Az elıkészítı év - a (7) bekezdésben meghatározott szakértıi vélemény alapján - az elsı félévet követı hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladára. Beszámoltatás, számonkérés fajtái: [ Kt. 70. § ] szóbeli felelet - értékelése szóban történik, kielemezve az esetleges hiányosságokat, hibákat. Dokumentálása érdemjeggyel az osztálynaplóban illetve a tanuló által az ellenırzıben. fajtái: – –

egyéni órai munka értékelése az aktívan szereplı tanulók, kisebb csoport, egész osztály munkájának minısítése szóban, tanulóknál esetleg érdemjeggyel az osztálynaplóban.

írásbeli felelt – értékelése érdemjeggyel írásban történik, azonban szóban ismertetni kell a tanulókkal az értékelés szempontjait, fontos a hibák, hiányosságok kielemzése. Az írásbeli dolgozatokat legkésıbb a következı második tanítási hétre javítsuk ki. Dokumentálása érdemjeggyel az osztálynaplóban illetve a tanuló által az ellenırzıben. fajtái: röpdolgozat, teszt – osztályszinten, vagy a tanulók egy csoportjának számonkérése (elsıpados), elızetes bejelentés nélkül. témazáró dolgozat – osztályszinten, összefoglalás elızi meg, elızetes bejelentés …. elıtte. Félévente …..dolgozat (tanmenetben szabályozva). 11

gyakorlati munka – értékelése Dokumentálása érdemjeggyel az osztálynaplóban, csoportnaplóban, illetve a tanuló által az ellenırzıben. A tanórai értékelés funkciója tehát, hogy érvényes bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minıségérıl, az abban bekövetkezett változásról, és tájékoztassa ezekrıl a tanulót, a tanárokat és a szülıket (az eredmények elemzésével pedig a helyi, regionális és országos közoktatás-irányítást). Az osztályzás problémái 1. Pszichológiai szempontból: • A gyermekek esetenként a kapott rossz osztályzatot saját személyiségükre vonatkoztatják, negatív énképük alakulhat ki. Az osztályzatokat nem lehet "címkézésre" használni, mindig az adott teljesítményre kell vonatkoztatni. • Megromlik a viszony tanár és tanítvány, szülı és gyermek között. • A gyermekközösség átveheti a tanár értékítéletét, ez a gyengén teljesítı társuk kiközösítéséhez vezethet. 2. Mérésmetodikai szempontból: • Az osztályzatok nem objektívek, nem felelnek meg a teljesítménynek. Erısen függnek a számonkérés körülményeitıl. • Az ötös skála nem differenciál eléggé. • A skála nem lineáris, az elégséges osztályzathoz kb. 5o%- os teljesítmény szükséges. 3. Pedagógiai szempontból: • A kapott érdemjegyek nem segítenek abban, hogy a tanuló megtudja, min kell változtatnia, hogyan javítson. • A tanár sokszor motiválásra, esetleg fegyelmezésre használja az osztályzatokat, a rossz jegyekkel büntet. A pedagógus igyekszik objektíven osztályozni, de ez bizony nem mindig sikerül. A tényleges teljesítményhez képest esetenként alul-, más esetekben felülértékeljük a tanulót. Sokszor osztogatunk elégtelent rossz magatartásért, felszerelés hiányért, stb. Problémás gyermekkel szemben tanári ellenszenv is kialakulhat, amit alulértékelés követhet. A képességek szerinti csoportbontás is járhat értékelési problémával. Ha a gyengébb csoporttal csak az egyszerőbb feladatokat gyakoroljuk, akkor számonkérésnél is csak ilyen típusú feladatokat adhatunk nekik. A különbözı csoportokban kapott egyforma osztályzatok nem egyenlı teljesítményt takarnak. Olyan eset is van, amikor a tanuló a tényleges tudásához képest jobb jegyet kap. Ez történhet pusztán rokonszenvi alapon, vagy sajnálatból is. Ha úgy ítéljük meg, hogy az adott gyermek buktatása értelmetlen, mert sohasem képes elsajátítani még az alapkövetelményeket sem, akkor hajlamosak vagyunk megkegyelmezni. A nehéz családi és anyagi háttérrel rendelkezı gyermek esetében is gyakran meglágyul a szívünk. Elıfordulhat az 12

is, hogy a pedagógus nem meri felvállalni a konfrontációt a szülıvel, vagy félti a népszerőségét. A továbbtanulás elıtt állók esetén is hajlamosak vagyunk jobb jegyeket adni, hogy tanítványaink sikeresebben felvételizhessenek. Néha motivációs célból kerekítjük felfelé a jegyeket. Ugyancsak problémát jelent a témazáró dolgozatokra és az egyszerő feleletekre kapott jegyek közötti különbség elfogadtatása. Egy nagyobb anyagrészbıl kapott osztályzatot nagyobb súllyal veszünk figyelembe, mint egy órai anyagból szerzett jegyet. Magatartás, szorgalom értékelése és minısítése Az osztályfınök havonta adjon érdemjegyet a tanulónak az abban a hónapban a képességeihez viszonyított osztályzatai, egyéb szereplései alapján a szorgalmára, illetve a következı szempontok alapján magatartására is. Szükség esetén az osztályfınök összegezze a kollégák tapasztalatait, javaslatait. Félévzárás, évzárás elıtt egy, vagy két osztályfınöki óra keretében vitassák meg az osztállyal a javasolt végsı jegyeket. Ha nem sikerül közös minısítést kialakítani, az osztályozó értekezlet elé kell vinni az ügyet. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: - az iskola követelményeinek való megfelelés - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - szükség esetén aktív kiállás a fegyelmezetlenek, rendbontók ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért - a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése - aktív szerepvállalás a közösség elıtt álló feladatok megoldásában - segítıkészség a problémák feltárásában és megoldásában - az általános viselkedési normák betartása - udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem minden körülmények között Az értékelés rendje; félévi, év végi osztályzatok PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának megfelel. Nincs figyelmeztetése. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfınöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmezı intézkedésben. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben, vagy annál súlyosabb büntetésben.

13

ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben, vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése Az értékelés szempontjai, követelmények: -

a tudás megszerzésének igénye az egyéni képességeknek megfelelı teljesítmény jó idı- és munkaszervezés kötelességtudó, megbízható önálló munkavégzés aktív tanórai tevékenység tanulmányi versenyeken, szakkörökön, pályázatokon való részvétel

Az értékelés rendje, osztályzatok Egyetlen tantárgyból való elégtelen érdemjegy nem kizáró oka (példás kivételével) egyetlen szorgalmi minısítésnek sem, az osztályfınök mérlegelje a bukás körülményeit. Kettı, vagy több tantárgyból való elégtelen érdemjegy esetén a szorgalom minısítése változónál jobb nem lehet. PÉLDÁS szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. JÓ ha a fenti követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen lehetne aktívabb. VÁLTOZÓ ha nem akar a követelményeknek folyamatosan megfelelni, munkáját rapszodikusan végzi. HANYAG ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Házi feladat Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és – bizonyos esetekben – egyértelmően javítja-növeli a tanulói teljesítményt is, ezért elvégeztetése a tanuló érdekében szükségszerő. A házi feladat kijelölésének követelményei: – erısítse az órákon megtanultakat, – fejlesztése az adott témában a tanulók különféle készségeit, – feleljen meg a tanulók tudásszintjének – ha szükséges készítse elı az új anyagot – vegye figyelembe a feladatok idıigényét Ezen kívül nagyon fontos a házi feladatok ellenırzése, mivel így nem érzik a tanulók felesleges munkának, és jelzést is ad a tanárnak az esetleges hiányosságokról, melyet így pótolni lehet. 14

A tanárok egy-egy osztályban mindenkinek ugyanazt a házi feladatot adják; ettıl a gyakorlattól el lehet térni, például a tanulási nehézségekkel küzdı tanulóknál vagy a kiemelkedı teljesítményt nyújtóknál, ahol személyükre szóló, azaz individualizált feladatokat kaphatnak. A nem megfelelıen választott házi feladatnak azonban nemcsak pozitív hatásai vannak, hanem negatívok is. Ezek között is legfontosabb a megcsömörlés (vagyis az az állapot, amelyben a tanulón úrrá lesz a fáradság, elveszti érdeklıdését tennivalói iránt, fıként ha a tudásszint nem megfelelı választásával nincs sikerélménye a tanulónak), a szabadidıs és közösségi tevékenységek lehetıségeinek elvesztése ( a feladatok idıigényének rossz felmérése, vagy a többi tantárgy figyelmen kívül hagyása miatt túl sok házi feladat kijelölése esetén).

15

szakközépiskolai (informatika szakmacsoport a 2004/2005 tanévtıl)

A helyi tanterv tantárgyainak elnevezése, szintje

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN

Magyar nyelv és irodalom

Történelem és áll.polg.ism.

Társadalomism. és etika

Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene

Rajz- és vizuális kult.

Osztályfınöki

Testnevelés és sport

Természettud. és informatika

Szakmacsop. alapozó okt

Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN

A kerettantervi tananyag (óraszám) teljesítésére a helyi tantervben elıírt összes óraszám

9. osztály

A tantárgy heti óraszámai

2004 Helyi tantervben elıírt csoportbontás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24


4

4

4

4

16

Történelem

2

2

2

3

9

Társadalomismeret

-

Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra

-

1

-

4

4

4

4

16

3

3

3

12,5

1

1

-

-

16 9

1

3,5

-

16

-

1 16 12,5

2

1

1

2

2 2

1

1

1

25

4

20

9

-

-

-

-

0

9

1

-

-

-

-

0

1

16

4

4

4

4

16

32

12,5

3,5

3

3

3

12,5

25

2

-

-

-

-

0

2

2

-

-

-

-

0

2

4

-

-

-

-

0

4

8

-

-

-

-

0

8

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

Testnevelés

2

2

2

2

8

Fizika

1

1,5

2

6,5

6,5

6,5

-

-

-

-

0

6,5

Földrajz

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

2

Biológia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

2

Kémia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

2

Informatika

1

1

2

2

6

6

6

1

1

2

2

6

12

Szakmacsoportos alapozás

5

5

8

8

26

26

26

2

2

4

4

12

38

ÖSSZESEN

27,5

27,5

30

30

115

26

115

11,5

11

14

14

50,5

165,5

Megengedett maximális óraszám

31,5

31,5

34

34

Elıírt minimális óraszám

2

4

1

FOGLALKOZÁSOK SZÁMA ÖSSZESEN

Az óraterv típusa:

8

16

9

1

16

12,5

2

2

4

8

18,5

0 16

9

1

12

12

16.

2

2

4

8

18

26

110

175,8


Helyi tantervben elıírt csoportbontás


10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN




Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene


Osztályfınöki




Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN


9. osztály


2010

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24


4

4

4

4

16

Történelem

2

2

2

3

9

4

4

4

4

16

3,5

3

3

3

12,5

1

1

Társadalomismeret

-


-

-

1

-

-

-

16 9

1

-

1 16

1

1

2

1

1

1

1

4

Testnevelés

2

2

2

2

8

Fizika

1

1,5

2

2

6,5

Földrajz

1

1

-

-

Biológia

1

1

-

Kémia

1

1

-

Informatika

1

1

2


5

5

ÖSSZESEN

27,5


31,5

9

-

1

-

16 12,5

2

Osztályfınöki


16

2 2 4



25

-

-

-

0

16

-

-

-

0

9

4

4

4

4

0

1

16

32

12,5 -

-

-

-

0

12,5

2

-

-

-

-

0

2

2

-

-

-

-

0

2

4

-

-

-

-

0

4

8

-

-

-

-

0

8

6,5

6,5

-

-

-

-

0

6,5

2

2

2

-

-

-

-

0

2

-

2

2

2

-

-

-

-

0

2

-

2

2

2

-

-

-

-

0

2

2

6

6

6

1

1

2

2

6

12

8

8

26

26

26

2

2

4

4

12

38

27,5

30

30

115

26

115

7

7

10

10

34

149

31,5

34

34

8

16

9

1

16

12,5

2

2

4

8

18,5

0 16

9

1

12

12

17.

2

2

4

8

18

26

110

175,8

szakközépiskolai (elektrotechnika szakmacsoport a 2004/2005 tanévtıl)


10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN




Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene

Rajz- és vizuális kultúra

Osztályfınöki



Szakmacsop. alapozó oktatás

Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN


9. osztály



1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24



25

1

1

2

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

Testnevelés

2

2

2

2

8

Fizika

1

1,5

2

2

6,5

6,5

6,5

-

-

-

-

0

Földrajz

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Biológia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Kémia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Informatika

1

1

2

2

6

6

6

1

1

2

2

6

20 9 1 32 25 2 2 4 8 6,5 2 2 2 12


5

5

8

8

26

26

26

4

4

6

6

20

46

ÖSSZESEN

27,5

27,5

30

30

115

13,5

13

16

16

58,5


31,5

31,5

34

34

173,5 175,8


4

4

4

4

16

Történelem

2

2

2

3

9

Társadalomismeret

-



-

1

-

4

4

4

16

3,5

3

3

3

12,5

1

1

-

-

16 9

1

4

-

16

-

1 16 12,5

2

2 2 4 8

1

1

1

4

9

-

-

-

-

0

1

-

-

-

-

0

16

4

4

4

4

16

12,5

3,5

3

3

3

12,5

2

-

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

4

-

-

-

-

0

8

-

-

-

-

0

16

9

1

16

12,5

2

2

4

8

18,5

26

115

16

9

1

12

12

2

2

4

8

18

26

110

18.

1



10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN




Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene


Osztályfınöki




Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN


9. osztály



1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24



25

1

1

2

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

Testnevelés

2

2

2

2

8

Fizika

1

1,5

2

2

6,5

6,5

6,5

-

-

-

-

0

Földrajz

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Biológia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Kémia

1

1

-

2

2

2

-

Informatika

1

1

2

2

6

6

6

1

1

2

2

6

16 9 1 32 12,5 2 2 4 8 6,5 2 2 2 12


5

5

8

8

26

26

26

4

4

6

6

20

46

ÖSSZESEN

27,5

27,5

30

30

115

9

9

12

12

42


31,5

31,5

34

34

157 175,8


4

Történelem Társadalomismeret

2 -



4

4

2

2

-

1

4

16

3

9

-

4

4

4

16

3,5

3

3

3

12,5

1

1

-

-

16 9

1

4

-

16

-

1 16

2

-

2 2 4 8

-

0

9

-

-

-

-

0

-

-

-

-

0

4

4

4

4

16

12,5 -

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

4

-

-

-

-

0

8

-

-

-

-

0

16

9

1

16

12,5

2

2

4

8

18,5

26

115

16

9

1

12

12

2

2

4

8

18

26

110

19.

-

1 16 12,5

-

-

-

-

0

Az óraterv típusa (azonosítója):nyelvi elıkészítıvel induló informatika szakmacsoportos osztály Az adatszolgáltatás idıpontja: 2005. szeptember

4,0 3,0 4,0 3,0 1,0 1,0

18,0 18,0 9,0 9,0 1,0 31,0 14,5 2,0 2,0 5,0

4

2,0

2,0

2,0

2,0

12,0

1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 5,0

2,0 1,0 1,0 1,0 1,0 5,0

2,0 2,0 8,0

2,0 2,0 8,0

2

7,0 2,0 2,0 2,0 10,0 26,0 2

1

1

15 2

4

31

27,5 28,0 30,0 30,0 146, 18,0 9,0 5

1,0 4,0 3,5 -

1,0 4,0 3,0 -

1,0 4,0 3,0 -

1,0 4,0 3,0 -

4,0 31,0 12,5 -

22 9,0 1,0 62 27 2,0 2,0 5,0

12,0

-

-

-

-

-

-

12,0

7,0 2,0 2,0 2,0 10,0 26,0 26,0 2

4 2

1,0 2,0 -

1,0 2,0 -

2,0 4,0 -

2,0 4,0 -

10,0 12,0 2

7,0 2,0 2,0 2,0 20,0 38,0 4

1

-

-

-

-

-

-

1

146,5

21

11,5 11,0 14,0 14,0 71,5 218

31,0 14,5 2,0 2,0 5,0 12,0 7,0 2,0 2,0 2,0 10,0

1,0

31,0 15,5 2,0

20

2,0

5,0

12

Foglalkozások száma össyzesen

15 -

24,0 26

10. osztály

9. évfolyam

18,0 9,0 1,0 31,0 14,5 2,0 2,0 5,0

1,0

ÖSSZESEN


Testnevelés és sport Természettud. és informatika

Osztályfınöki

Rajz és vizuális kultúra

Ének-zene

Matematika

Idegen nyelv

ÖSSZESEN

4,0 2,0 1,0 4,0 3,0 1,0 1,0

13. osztály

4,0 2,0 4,0 3,0 1,0 1,0

Társadalomism

Történelem


13. osztály

12. osztály

11. osztály

10. osztály

9. évfolyam 1

4,0 2,0 4,0 3,5 1,0 1,0

12. osztály

ÖSSZESEN

2


11. osztály

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki (dem. állampolgár-ságra nevelés) Testnevelés(egészséges életmód) Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás Tanulásmódszertan és önismeret Nyilvános beszéd (retorika)

ÖSSZESEN


A tantárgy heti óraszámai A helyi tanterv tantárgyainak elnevezése, szintje

(2005/2006)

Az óraterv típusa (azonosítója):nyelvi elıkészítıvel induló informatika szakmacsoportos osztály Az adatszolgáltatás idıpontja: 2010. szeptember

18,0 18,0 9,0 9,0 1,0 31,0 14,5 2,0 2,0 5,0

4

2,0

2,0

2,0

2,0

12,0

1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 5,0

2,0 1,0 1,0 1,0 1,0 5,0

2,0 2,0 8,0

2,0 2,0 8,0

2

7,0 2,0 2,0 2,0 10,0 26,0 2

1

1

15 2

4

32

27,5 28,0 30,0 30,0 146, 18,0 9,0 5


18,0 9,0 1,0 31,0 14,5 2,0 2,0 5,0

15 -

4,0 -

4,0 -

4,0 -

4,0 -

31,0 -

18,0 9,0 1,0 62 14,5 2,0 2,0 5,0

12,0

-

-

-

-

-

-

12,0

7,0 2,0 2,0 2,0 10,0 26,0 26,0 2

4 2

1,0 2,0 -

1,0 2,0 -

2,0 4,0 -

2,0 4,0 -

10,0 12,0 2

7,0 2,0 2,0 2,0 20,0 38,0 4

1

-

-

-

-

-

-

1

146,5

21

7

7

10

10

55

201, 5

1,0 31,0 14,5 2,0 2,0 5,0 12,0 7,0 2,0 2,0 2,0 10,0

1,0

31,0 15,5 2,0

21

2,0

5,0

12

24,0 26

10. osztály

9. évfolyam

ÖSSZESEN

Testnevelés és sport Természettud. és informatika

Osztályfınöki

Rajz és vizuális kultúra

Ének-zene

Matematika

Idegen nyelv

Foglalkozások száma össyzesen

4,0 3,0 4,0 3,0 1,0 1,0

ÖSSZESEN

4,0 2,0 1,0 4,0 3,0 1,0 1,0

13. osztály

4,0 2,0 4,0 3,0 1,0 1,0

Társadalomism

Történelem


13. osztály

12. osztály

11. osztály

10. osztály

9. évfolyam 1

4,0 2,0 4,0 3,5 1,0 1,0

12. osztály

ÖSSZESEN

2


11. osztály

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki (dem. állampolgár-ságra nevelés) Testnevelés(egészséges életmód) Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás Tanulásmódszertan és önismeret Nyilvános beszéd (retorika)

ÖSSZESEN


A tantárgy heti óraszámai A helyi tanterv tantárgyainak elnevezése, szintje

(2010/2011)





10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN




Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene


Osztályfınöki




Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN


9. osztály


2012

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24


4

4

4

4

16

Történelem

2

2

2

3

9

Társadalomismeret

-


-

1

-

4

4

4

16

3,5

3

3

3

12,5

1

1

-

-

16 9

1

4

-

16

-

1 16

2

1

1

2

-

-

-

0

9

-

-

-

-

0

1

-

-

-

-

0

16 12,5 2 2

4

4

4

4

16

12,5 -

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

4

-

-

-

-

0

11

-

-

-

-

0

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

Testnevelés

5

2

2

2

11

Fizika

1

1,5

2

2

6,5

6,5

6,5

-

-

-

-

0

Földrajz

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Biológia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Kémia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Informatika

1

1

2

2

6

6

6

1

1

2

2

6


5

5

8

8

26

26

26

2

2

4

4

12

ÖSSZESEN

30,5

27,5

30

30

118

26

118

7

7

10

10

34


31,5

31,5

34

34


4

2

11

16

9

1

16

12,5

2

2

4

11

18,5

0 16

9

1

12

22

12

2

2

4

11

18

26

110

1





10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN




Idegen nyelv

Matematika

Ének-zene


Osztályfınöki




Helyi tantárgy

ÖSSZESEN

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

ÖSSZESEN


9. osztály


2012

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24


4

4

4

4

16

Történelem

2

2

2

3

9

4

4

4

4

16

3,5

3

3

3

12,5

1

1

Társadalomismeret

-

Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Osztályfınöki

-

-

1

-

1

-

16

16 9

1

-

1 16

1

2

1

1

1

4

-

1

-

16 12,5

2

1

9

2 2 4

-

-

0

-

-

-

0

4

4

4

0 4

16

12,5 -

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

2

-

-

-

-

0

4

-

-

-

-

0

Testnevelés

5

2

2

2

11

11

-

-

-

-

0

Fizika

1

1,5

2

2

6,5

6,5

6,5

-

-

-

-

0

Földrajz

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Biológia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Kémia

1

1

-

-

2

2

2

-

-

-

-

0

Informatika

1

1

2

2

6

6


5

5

8

8

26

ÖSSZESEN

30,5

27,5

30

30

118


31,5

31,5

34

34


11

-

16

9

1

16

12,5

2

2

4

11

18,5

6

1

1

2

2

6

26

26

4

4

6

6

20

26

118

9

9

12

12

42

1 16

9

1

12

23

12

2

2

4

11

18

26

110

Élı idegen nyelv Részletes érettségi vizsgakövetelmények és vizsgaleírás Az alábbi dokumentum az angol és a német nyelv érettségi vizsgájának részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részbıl áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelı szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvő, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint

Emelt szint

B1 Küszöbszint

Középszint

A2 Alapszint A1 Minimumszint

24

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fı gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. B2 Világos és részletes szöveget tud létrehozni különbözı témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különbözı lehetıségekbıl adódó elınyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerő, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidı, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerő, összefüggı szöveget tud alkotni olyan témákban, B1 amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklıdési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekrıl, élményeirıl, érzelmeirıl és törekvéseirıl. Rövid magyarázatot tud főzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különbözı álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, A2 begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szőkebb környezetérıl. A dokumentum az élı idegen nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élı idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Elıször a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzıit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtanra és a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintő követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás elıször a középszintő, majd az emelt szintő vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetıség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzıit és a szövegfajták felsorolását.

25

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 1.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladat- A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak nak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szövegben megfelelı stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: • a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszőrni. B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelı részletességgel megérteni, • a szerzı álláspontjára következtetni, • a szerzı, illetve a szereplık érzéseire, érzelmeire következtetni.

26

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg 1.2 A szöveg jellemzıi • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerő, • hétköznapi nyelven íródott, és fıként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

27

B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

VIZSGASZINTEK Középszint 1.3 Szövegfajták

• • • • • • •

Emelt szint

utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, mősorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztı szövegek, egyszerő elbeszélı szövegek, irodalmi szövegek.

28

•

publicisztikai írások.

2. Nyelvhelyesség VIZSGASZINTEK Középszint 2.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

A2: • az alapvetı nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondatés szövegszinten, B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozáB2: sára szövegszinten. • változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

29


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet 2.2 A szöveg jellemzıi • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérı feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerő, • hétköznapi nyelven íródott, és fıként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

30


3. Hallott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 3.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szöveg megfelelı stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetıbb adatszerő információit kiszőrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerő részinformációkat megérteni.

31

B2: • gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetbıl következtetni az egyes beszélık álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetbıl következtetni a beszélık érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg 3.2 A szöveg jellemzıi • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • anyanyelvi beszélık közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélı közvetítésével hangzik el, • akusztikai minısége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelı, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszerő,

32


3.3 Szövegfajták

Emelt szint

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetıen gyakran használt nyelvtani szerkezetekbıl és lexikai elemekbıl építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, B2: • tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. • változatos nyelvtani szerkezetekbıl és lexikai elemekbıl építkezı, • természetes, a szöveg jellegének megfelelıen változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett. • közérdekő bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülıtéren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítı, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), • utasítások (pl. utcán, repülıtéren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. idıjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • mősorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók. • általános érdeklıdésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztı szövegek.

33

4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Középszint 4.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes A vizsgázó képes • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok címő részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök címő részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerő kifejezéseket használva írni, • egyszerő mondatokból álló rövid, összefüggı szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévı alapvetı logikai kapcsolatokat egyszerő nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötıszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerő szerkezetet és alapvetı helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthetı legyen a mondanivaló,

34


Emelt szint

B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévı szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelıen felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelı stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelı írásmővet létrehozni, • egyszerő nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

35

B2: • a megadott témákat általános nézıpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggı, megfelelıen tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerő hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.


Emelt szint

rövid személyes jellegő közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlılap, • meghívó, • magánjellegő vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. •

• •

36

olvasói levél, cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Középszint 5.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak A vizsgázó képes megfelelı kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok címő részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök címő részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelıen, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetérıl egyszerő, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetıen megnyilatkozni, • egyszerő, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhetı akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetıen beszélni,

37


Emelt szint

B1: •

• • • •

az egyszerő nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerően kifejezni, ismerıs témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülı feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeirıl és érzéseirıl, érezhetı akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetıen beszélni. B2: • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézıpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különbözı témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

38

B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR

Középszint

Emelt szint

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állo1. Személyes vonatkomásai (fordulópontjai) zások, család • • Családi élet, családi kapcsolatok

2. Ember és társadalom

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

•

A családi élet mindennapjai, otthoni teendık

•

Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

• • •

Személyes tervek A másik ember külsı és belsı jellemzése Baráti kör

•

Az emberi kapcsolatok minısége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Elıítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, fel- • nıttekkel • • Nıi és férfi szerepek • • Ünnepek, családi ünnepek

•

•

Öltözködés, divat

•

• •

Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

• •

39

VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR

3. Környezetünk

Középszint • • • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

• •

6. Életmód

• •

• • • • •

Emelt szint

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Idıjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, idıbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 40

•

A lakóhely és környéke fejlıdésének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetıségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehetıségei itthon és más országokban, divatszakmák

• • • • •

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR

7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

Középszint • • • • • • • •

9. Tudomány és technika

• • •

Emelt szint

Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Népszerő tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

41

• • • •

A szabadidı jelentısége az ember életében A mővészet szerepe a mindennapokban Szabadidısport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

•

A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

•

Az idegenforgalom jelentısége

•

A tudományos és technikai fejlıdés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevı

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglıben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendırségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérı

Szolgáltató egységekben ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülın, hajón)

utas, útitárs

42

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintő vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül győjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minıségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthetı. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

43

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklıdés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetıség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklıdési kör kifejezése, illetve érdeklıdés ezek iránt Kritika, szemrehányás 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

44

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás 6. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betőzés kérése, betőzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerısítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

45

D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2: • általában megérti, és helyesen használja a legegyszerőbb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erısen érezhetık az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthetıen fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: • megérti, és helyesen használja az egyszerő szerkezeteket szóban és írásban, • ismerıs helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg elıforduló hibák és az B2: érezhetı anyanyelvi hatás ellenére érthetıen fejezi ki gondolatait, • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, kommunikációs szándékait. • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerő hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

46

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgázó

A vizsgázó A2: • megfelelı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1: • megfelelı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, • jól tudja alkalmazni alapvetı szókincsét, noha még elıfordulhatnak nagyobb hibák, • a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a B2: legmegfelelıbb kifejezıeszközt. • megfelelı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelıbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elı, amelyekben az ismeretük nem elıfeltétele az adott szöveg megértésének.

47

Angol nyelv kezdı szakközépiskola 9-12. évfolyam Óraszám: 576 (4 óra/hét) Az angol nyelv kezdı tanterv kezdı szintnek tekinti azoknak a tanulóknak a tanítását, akik az általános iskolában valamilyen más idegen nyelvet tanultak és az angol nyelvet a középiskola 9. évfolyamán kezdik el tanulni, ill. akiknek az általános iskolában elért gyenge teljesítménye nem teszi lehetıvé a haladó csoportba sorolást. Cél: Az angol nyelv tanításának célja, hogy a tanuló a négy nyelvi alapkészség, a nyelvi struktúrák és szókincs megfelelı elsajátításával a nyelvet különbözı kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni; a tanulás folyamán egyre árnyaltabban és összefüggıbben fejezze ki magát; angol nyelven beszélıkkel kapcsolatot tudjon kialakítani, hétköznapi, hivatalos, ill. az ıt érintı szakmai témákban információt tudjon cserélni; ismerje meg az angol nyelvterületeket, az ott élı népeket, azok kultúráját, civilizációját; tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot, ezáltal önmaga is gazdagodjon; sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit; az angol nyelv tanulása során kifejlıdı alapkészségek tegyék lehetıvé számára nyelvtudásának továbbfejlesztését, ill. más idegen nyelvek elsajátítását; idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának fejlıdéséhez; személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon. Az angol nyelv kezdı szintő tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a 4. év végén sikeres érettségi vizsgát tehessenek. Követelmény: A tanulóknak a 4 nyelvi alapkészség, valamint az országismeret megfelelı szintő elsajátításával jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük angol nyelven új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos, ill. szakmai témákról beszélni. A tanulók ismerjék az angol nyelvterületeket, az ott élı népeket, valamint e népek kultúrájának sajátosságait. 48

A tanulók ismerjék és használják a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit. Az írásbeli és szóbeli készségek területén a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. Beszéd- és olvasásértés, beszéd- és íráskészség: A tanulók globálisan értsék meg a szintjüknek megfelelı autentikus és irodalmi hallott, valamint írott szövegeket és ezekben a szövegekben találják meg a számukra szükséges információkat. A tanult témakörökben és a leggyakoribb mindennapi beszédhelyzetekben legyenek képesek gondolataikat, érzéseiket kifejezni, és a számukra szükséges információkat megtudni. A tanulók írásban is legyenek képesek megfogalmazni a mindennapi életben elıforduló szükséges szövegeket. A tanulók legyenek képesek sikeres érettségi vizsgát tenni. Tartalom: Angol nyelv kezdı 9. évfolyam Angol nyelv kezdı 10. évfolyam Angol nyelv kezdı 11. évfolyam Angol nyelv kezdı 12. évfolyam Értékelés Fontos, hogy a tanulók fejlıdését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban rendszeresen ellenırizzük és értékeljük. Ez visszajelzés mind a tanuló, mind a tanár számára munkájuk eredményességérıl. A folyamatosság és rendszeresség mellett fontos a fokozatosság. Az ellenırzés és értékelés során alkalmazott módszerek, feladattípusok a tanulók számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók elırehaladásának megfelelıen. Ellenırizni és értékelni kell a nyelvi ismeretek (szókincs, nyelvtan) szintjét; a kommunikációs készségek (beszédértés, beszédkészség, szövegértés, íráskészség) szintjét; az országismeret szintjét. Ellenırizni és értékelni kell a 4 nyelvi alapkészség fejlıdését és szintjét a beszédértés területén: a globális szövegértést a speciális információk megértését a beszédkészség területén: a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát a helyes hangsúlyt és intonációt az érthetı kiejtést a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı formát a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı tartalmat a nyelvhelyességet és az önkorrekciót 49

a szövegértés területén: a globális szövegértést a speciális információk megértését az íráskészség területén: a szókincs és nyelvi struktúrák gazdagságát a helyesírást a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı formát a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı tartalmat a nyelvhelyességet és az önkorrekciót Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az önkorrekció képességét. Legalább ilyen lényeges, hogy a tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni a tanult idegen nyelven. Eszközök (ajánlás): - hangkazetták (Snapshot sorozat) - videokazetta (Window on Britain) - CD (Talk to Me, Kis Angol Nyelvtan, Képes Angol Szótár) - térképek (Nagy-Britannia, USA) - szótárak (Magyar-Angol / Angol-Magyar középszótár Oxford Advanced Learaer's Dictionany) - feladatlapok (Snapshot Tests) - segédkönyvek (Rendszeres angol nyelvtan - Kónya S.- Országh L. Angol nyelvtani gyakorlatok - Dr. Budai L. Living English Strukture - W. Stannard Allen Basic English Usage Exercises - Jennifer Seidl – Michael Swan Társalgás, szituációk, képleírások - Némethné Hoch Ildikó 1000 Questions 1000 Answers - Némethné Hoch Ildikó Spotlight on Britain - Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White)

50

Angol nyelv kezdı szakközépiskola 9. évfolyam Óraszám: 148 (4 óra/hét) Cél: Célunk az elsı évben, hogy a tanuló megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának, tudásának fontosságát; felismerje az angol nyelvnek, mint világnyelvnek különös jelentıségét, kedvelje meg a tanult idegen nyelvet; sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetıbb módszereit; az angol nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni; ismerje meg az angolszász országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét; a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert. Követelmény: Beszédértés A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat; értse meg és tudja követni a tanár utasításait; globálisan értse meg a tanult témákról szóló hallott szöveget; a tudásszintjének megfelelı hallott szövegbıl értse meg a számára fontos információkat; értse meg az egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket; legyen képes megoldani a hallás utáni szövegértési gyakorlatokhoz rendelt feladatokat. Beszédkészség A tanuló tudjon megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni, ill. kimondani; beszédben közelítse meg az angol nyelv hangjainak képzését; tudjon szavakat betőzni; tudjon röviden reagálni hallott vagy látott jelenségekre; tudjon valós beszédhelyzetben egyszerő információkat adni és kérni; tudjon valós beszédhelyzetben, ill. a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni és kérdésekre röviden válaszolni; megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni; rövidebb szövegeket memoriterként is el tudjon mondani; tudjon képekrıl röviden beszélni.

51

Szövegértés A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és mondatokat; legyen képes a tanult szöveget felolvasni; az ismert nyelvi elemeket új szövegkörnyezetben is ismerje fel; írott szövegbıl értse meg a számára fontos információkat; tudjon szótárakat és egyéb tanulói segédanyagokat használni. Íráskészség A tanuló tudjon egyszerőbb szövegeket lemásolni, tollbamondás után, ill. emlékezetbıl helyesen leírni; tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni; tudjon több mondatból álló összefüggı szöveget írni; tudjon egyszerő eseménysor önállóan leírni; tudjon tankönyvi feladatokat írásban megoldani. Szókincs A tanuló a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel rendelkezzen. Tartalom: 1./ Beszédszándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Megszólítás, elbúcsúzás személyes levélben Érdeklıdés hogylét felıl Köszönetnyilvánítás és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratulációk, jókívánságok Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, -adás Tényközlés Tudás/nem tudás kifejezése Kérdezés, visszakérdezés Válaszadás Ismétléskérés Betőzés kérése, betőzés Nem értés, magyarázatkérés Véleménykérés/ -alkotás Egyetértés/ egyet nem értés Modális jelenségek kifejezése: képesség, engedély Akarat, kívánság, szándék, terv kifejezése 52

Tetszés - nem tetszés, öröm - bánat, elégedettség - elégedetlenség, hála kifejezése Kérés, felszólítás, utasítás, tiltás Javaslat, kínálás, meghívás Segítség felajánlása 2./ Nyelvtan Hangtan: Az angol ábécé Fonetikai jelek Az angol hangok:

- magánhangzók - mássalhangzók - kettıshangzók Az angol élıbeszéd: - idıtartam - szó- és mondathangsúly - intonáció - erıs és gyenge kiejtési alakok Fıbb helyesírási szabályok

Szótan: A névelık - határozott/határozatlan névelık - a névelık használata A fınév - neme - többes száma - megszámlálható/megszámlálhatatlan fınevek - ragozása A számnév - a tıszámnevek - sorszámnevek - évszám, életkor - óra-idı jelzése - dátum - a négy alapmővelet A névmás - személyes névmások (alany- és tárgyeset) - birtokos névmások - mutató névmások - kérdı névmások - határozatlan névmások A melléknév - fokozása (rövid, hosszú és rendhagyó melléknevek) - hasonlító szavak 53

Az ige - igei elnevezések - segédigék: - be, do - can/could/may (permission) - can/could/be able to (ability) - a "be" és "have (got)" igék ragozása - szabályos és rendhagyó igék - igeidık: Simple Present Tense Present Continuous Tense Simple Past Tense Simple Future Tense Határozószavak Elöljárószavak Egyszerőbb kötıszavak Mondattan: Egyszerő mondatok Az összetett mondatok néhány alapesete A tanult igeidık használata Igemódok: Kijelentı Felszólító 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

3./ Témakörök Az én világom Bemutatkozás, ismerkedés, személyi adatok A családtagok bemutatása Környezetem A ház/lakás bemutatása Helyiségek, berendezési tárgyak Iskolám Tantárgyak, órarend Egy nap az iskolában Mindennapi életünk A mindennapi élet tevékenységei Napirend Vásárlás Üzletek, alapvetı árucikkek Mindennapi bevásárlás Étkezés Mindennapi étkezések Néhány étel és ital neve Idı, idıjárás, évszakok A nap: napszakok, óra Év, évszak, hónap, a hét napjai 54

8. 9. 10. 11.

Közlekedés, utazás Közlekedési eszközök Tájékozódás Öltözködés Ruhadarabok, kellékek nevei Szabadidı, szórakozás Hobbik, szabadidıs tevékenységek, sport Magyarország Adatok, híres emberek, helyek A lakóhely rövid bemutatása

4./ Országismeret Angol nyelvő országok Nagy Britannia A britek mindennapi élete A britek néhány jellemzı szokása London néhány nevezetessége Mondókák, dalok, játékok Óraszám: 111 óra A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás 15 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melyek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset, a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.

55

Angol nyelv kezdı szakközépiskola 10. évfolyam Óraszám: 148 óra (4 óra/hét) Cél: Cél, hogy a tanuló angol nyelvő kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon; négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlıdjön; a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja; ismeretei bıvüljenek az angolszász népekrıl. Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg a tanárnak a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos angol nyelvő magyarázatát; értse meg a tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos (az elızı szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegő) kérdéseket; a hallott szövegbıl értse meg a számára fontos információkat; a szövegkörnyezetbıl igyekezzen megérteni az ismeretlen nyelvi elemeket; megfelelı ismeretek birtokában értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. Beszédkészség: A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani beszélgetést ismert mindennapi témákról; tudjon információt kérni és több mondatból önálló információt adni; tudjon embereket, tárgyakat jellemezni; tudjon véleményt nyilvánítani, és mások véleményét megérdeklıdni; tanuljon meg hosszabb/rövidebb nyelvi egységeket kívülrıl; a memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan; a tanult témakörökhöz tartozó képekrıl, képsorokról tudjon összefüggıen néhány mondatban beszélni; tudjon egyszerően, de összefüggıen beszélni a mindennapi életben vele, családjával és barátaival történtekrıl, és tudjon ezek iránt érdeklıdni. Szövegértés: A tanuló értse meg a tudásszintjének megfelelı szöveget. E szövegrıl tudjon általános képet alkotni, és legyen képes a számára fontos információkat kikeresni. 56

-

próbálja meg a számára ismeretlen szövegelemeket a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos feladatokat végrehajtani; ismerjen meg autentikus angol nyelvő szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, ...); tudjon ismert és gyakorolt szöveget érthetıen felolvasni. Íráskészség: A tanuló tudjon egyszerő, több mondatból álló összefüggı szöveget írni és tudjon szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni; tudjon embereket,jelenségeket írásban jellemezni; tudja tetszését/nem tetszését, véleményét és érzéseit írásban röviden kifejezni; legyen képes megérdeklıdni mások véleményét, érzéseit; tudjon egyszerő fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekrıl, ismerje a fogalmazás szerkezetét; tudjon egyszerő levelet fogalmazni és ismerje a levelezés alapvetı formai szabályait; tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani; a nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket magyarról angolra fordítani. Szókincs: A tanuló a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel rendelkezzen. Elızmény: Angol nyelv kezdı 9. évfolyam Tartalom: 1./ Beszédszándékok Kérdezés, információkérés az elızı szintnél hosszabb terjedelemben Válaszadás, információadás az elızı szintnél hosszabb terjedelemben Bocsánatkérés és arra reagálás Emlékezés, emlékeztetés, figyelmeztetés Modalitás: szándék, terv, ígéret, elırejelzés, kötelezettség, tiltás, megengedés, szükségessé, tanács kifejezése Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése Attitődök egyszerő kifejezése: kíváncsiság, meglepetés, remény, félelem, sajnálkozás, együttérzés Preferenciák Feltételezés kifejezése. Telefonálás 2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd 57

Fıbb helyesírási szabályok Szótan Névelık - névelık használata Fınév - a fınév-helyettesítı "one" Névmás - kérdı - vonatkozó - határozatlan (jelzıi) Melléknév - fokozás (less"/"much") Az ige - rendhagyó igék - segédigék: - be/do/have - must(n't)/should(n't)/have to/needn't - can/can’t - szenvedı alakok - igeidık: Present Perfect Tense (ever/never) Present Continuous (for future) Past Continuous Tense Future Continuous Tense First Conditional Zero Conditional Határozószavak Elöljárószavak Kötıszavak Mondattan Összetett mondatok A mondat részei A tanult igeidık használata Az igefajok szenvedı alak (Simple: Present/Past/Future) Az igemódok kijelentı felszólító feltételes 3./ Témakörök 1.

Az én világom Rokoni és baráti kapcsolatok. Külsı és belsı tulajdonságok.

58

2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9.

10.

11.

Mit szeretek - mit nem Környezetem A helység, ahol élek Természeti környezetünk Iskolám Egy nap az iskolában Iskolai/kollégiumi élet Mindennapi életünk Házi munkák Családtagok foglalkozása Vásárlás Mennyiségek, árak, pénznemek Étkezés Ételkészítés: néhány egyszerőbb recept Ételkínálás Étkezési szokások Közlekedés, utazás Utazási eszközök és módok Öltözködés Ruhavásárlás Az emberek külsı leírása Egészség, betegség Testrészek Leggyakoribb betegségek, baleset, sérülés Orvosnál, gyógyszertárban Szabadidı, szórakozás Baráti összejövetelek TV, rádió, olvasás Sportolás Magyarország Fıvárosunk néhány nevezetessége

4./ Országismeret: Angol nyelvő országok Nagy-Britannia Az Egyesült Államok London nevezetességei Mindennapi élet - szokások Angolszász kultúra: zene, irodalom Óraszám: 111 óra A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 59

5./ Szabad órakeret: 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás: 15 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.

Angol nyelv kezdı szakközépiskola 11. évfolyam Óraszám: 148 (4 óra/hét) Cél: Cél, hogy a tanuló angol nyelvő kommunikációja árnyaltabbá váljon és érzelmeit is ki tudja fejezni; szóban és írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket; értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó hallott vagy látott szövegeket; bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg és kövesse a tanár angol nyelvő óravezetését; értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet; gondolat kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból tudja kiszőrni a lényeget. Beszédkészség: A tanuló tudjon az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben, a tantervben szereplı témákban és szituációkban beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni;

60

-

tudja megfogalmazni és megindokolni véleményét, kifejezni egyetértését, egyet nem értését; tudjon külföldieknek rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fıvárosról, lakóhelyérıl; a leggyakoribb beszédhelyzetekben (még ha kicsit hibásan is) meg tudja magát értetni; tudjon számára releváns helyzetekben, szerepekben kommunikációs feladatokat végrehajtani. Szövegértés: A tanuló tudjon nyelvileg összetettebb szövegeket megérteni, feldolgozni, és tudjon ezekrıl megadott szempontok alapján beszámolni; érezzen késztetést az angol nyelven olvasásra; ismerjen 1-1 verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben. Íráskészség: A tanuló legyen képes véleményét írásban megfogalmazni, álláspontját indokolni; tudjon önéletrajzot írni; tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében; legyen képes egyszerő, rövidebb szövegeket angolra fordítani. Szókincs: A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel. Elızmény: Angol nyelv kezdı 10. évfolyam Tartalom: 1./ Beszédszándékok: Kérdezés, összefoglaló jellegő kérdések Válaszadás, összefoglaló jellegő válaszok Információkérés/információadás Tényközlés Véleménykérés, véleményalkotás Megszólítás és elbúcsúzás hivatalos levélben Modalitás: kötelezettség, tanács, szándék, terv, ígéret Bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése Valószínőség/valószínőtlenség egyszerő kifejezése Tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Tetszés/nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála, remény, lelkesedés, sajnálkozás, együttérzés, meglepetés, kíváncsiság kifejezése Szövegek strukturálása

61

2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Melléknév - "too/enough" + Adjective Névmás - visszaható és nyomatékosító névmások - vonatkozó névmások - kérdı névmások Az ige - segédigék: - must/may/might/can't - used to - igeidık: Present Perfect Continuous Tense Past Perfect Tense Second Conditional Third Conditional - az ige névszói alakjai, igenevek Határozószavak Indulatszavak Kötıszavak Szóképzés: elı- és utóképzık Mondattan A tanult igeidık használata Összetett mondatok Igeidı egyeztetés Igemódok: - feltételes mód Az igenév a mondatban - Infinitive - Gerund - Participte Utókérdések Egyenes és függı beszéd

1. 2.

3./ Témakörök: Emberi kapcsolatok Önéletrajz Az élet fordulópontjai Tágabb környezetünk Természeti környezet; állatvédelem 62

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Városi, vidéki élet Az iskola világa Diákélet hazánkban és az angolszász országokban A munka világa Nyári munka Pályaválasztás: szakmák, elképzelések Étkezés Fızés, egyszerő ételek receptje Étteremben: rendelés, fizetés, reklamáció Utazás Nyaralás itthon/külföldön Tervek, utazás külföldre Öltözködés Divat. Formák, minták, fazonok Egészséges életmód Jó közérzet és az életmód Mővelıdés, szórakozás Mozi, színház, koncert Sportrendezvények Tudomány, technika Feltalálók és találmányok Magyarország Idegenforgalmi nevezetességek Városnézés

4./ Országismeret Nagy-Britannia Az Egyesült Államok London, Washington, New York Diákélet az angolszász országokban Angolszász kultúra: zene, mozi, irodalom Mindennapi élet, szokások Óraszám: 111 óra A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás: 15 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a 63

mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Angol nyelv kezdı szakközépiskola 12. évfolyam Óraszám: 132 (4 óra/hét) Cél: Cél, hogy a tanuló a négy év során tanultakat produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, érzéseit árnyaltan megfogalmazni; ismerje meg a brit és amerikai angol nyelv között meglévı néhány lényeges különbséget; adott szituációban a helyzetnek megfelelı módon legyen képes kommunikálni; általánosságban értse meg az ismeretlen lexikai, illetve nyelvtani elemeket is tartalmazó hosszabb hallott vagy írott szövegeket. Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történı beszélgetésben; értse meg a számára magyarul érthetı, illetve ismerıs témáról szóló elıadást; törekedjen arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. Beszédkészség: A tanuló telefonon is tudjon információt kérni és adni; legyen képes folyamatosan beszélni az általa ismert témákról; árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani. Szövegértés: A tanuló általánosságban értsen meg nehezebb eredeti szöveget, abból a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni; szótár segítségével értsen meg irodalmi vagy nem irodalmi eredeti szövegeket.

64

Íráskészség: A tanuló tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges szövegeket; legyen képes szótár segítségével önállóan, logikusan megfogalmazni levelet, kérvényt, beszámolót, és ismerje ezek formai követelményeit; eredeti angol szöveget szótár segítségével legyen képes magyarra fordítani. Szókincs: A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel. Elızmény: Angol nyelv kezdı 11. évfolyam. Tartalom: 1./ Beszédszándékok Az elızı szintnél árnyaltabban és választékosabban: Összefoglaló jellegő kérdések és információadás Valószínőség, valószínőtlenség fokának kifejezése Feltételezés Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Következtetés Kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés Szidás, fenyegetés, szemrehányás Bánat, aggódás, felháborodás Megbántódás, közömbösség kifejezése 2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Névmás - vonatkozó névmások Melléknév - fınévként használt melléknevek - melléknévként használt fınevek Számnév - osztó és szorzó számnevek Ige 65

- segédigék: should(n’t) +Perfect Infinitive - igeidık: Future Perfect Tense - az ige névszói alakjai, igenevek Infinitive Gerund Participle Szófajták szerepcseréje Szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan Összetett mondatok Az igei szerkezetek A mőveltetés Igenevek a mondatban Infinitive Gerund Participle 3./ Témakörök 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok. Közösségek 2. Tágabb környezetünk Szokások, nemzeti sajátosságok Különbözı életmódok 3. A munka világa Álláskeresés. Munkanélküliség Munkakörülmények, pénz, árak. 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és táplálkozás Sportolás Környezetünk védelme 5. Turizmus Üdülés télen-nyáron 6. Kultúra Szemelvények az angolszász-irodalomból Történelem: híres emberek 7. Magyarország Idegenforgalmi nevezetességek 4./ Országismeret Nagy-Britannia Az Egyesült Államok Oxford, Cambridge Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi, színház Tömegtájékoztatási eszközök: újságok, televízió 66

Szemelvények a brit és amerikai történelembıl Óraszám: 95 A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás: 15 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.

67

Angol nyelv haladó szakközépiskola 9-12. évfolyam Óraszám: 576 óra Az angol nyelv haladó tanterv a NAT-ra épülve haladó szintnek tekinti azon tanulók tanítását, akik az 5. évfolyamon elkezdték az angol nyelv tanulását és azt középiskolában is folytatják. Cél: Az angol nyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összhangban, hogy a tanuló a négy nyelvi alapkészség (beszédértés, beszédkészség, szövegértés, íráskészség), a nyelvi struktúrák és szókincs megfelelı elsajátításával a nyelvet különbözı kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni; a tanulás folyamán egyre árnyaltabban és összefüggıbben fejezze ki magát; angol nyelven beszélıkkel kapcsolatot tudjon kialakítani, hétköznapi, hivatalos, ill. az ıt érintı szakmai témákban információt tudjon cserélni; ismerje meg az angol nyelvterületeket, az ott élı népeket, azok kultúráját, civilizációját; tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot, ezáltal önmaga is gazdagodjon; sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit; az angol nyelv tanulása során kifejlıdı alapkészségek tegyék lehetıvé számára nyelvtudásának továbbfejlesztését, ill. más idegen nyelvek elsajátítását; idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának fejlıdéséhez; személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon. Az angol nyelv haladó szintő tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a 12. évfolyam végén sikeres érettségi vizsgát tehessenek. További cél, hogy a legjobbak emelt szintő érettségi vizsgát, középfokú állami nyelvvizsgát vagy annak megfelelı nemzetközi nyelvvizsgát tudjanak tenni. Követelmény: A tanulóknak a négy nyelvi alapkészség, valamint az országismeret megfelelı szintő elsajátításával fejlett kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük angol nyelven új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos, ill. szakmai témákról beszélni.

68

A tanulók ismerjék az angol nyelvterületeket, az ott élı népeket, valamint e népek kultúrájának sajátosságait. A tanulók ismerjék és használják a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit. Az írásbeli és szóbeli készségek területén a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. Beszédértés: A tantervben szereplı témákban, helyzetekben, szövegfajtákban a tanuló értse meg a normál tempójú autentikus és irodalmi angol szöveget globálisan és részleteiben is. Beszédkészség: A tanuló legyen képes gondolatait, érzéseit árnyaltan és választékosan kifejezni, és a számára szükséges információkat megszerezni. Kommunikációs helyzetekben legyen képes a partner megnyilvánulásaira megfelelıen reagálni. A tanult témákban, helyzetekben legyen képes önállóan beszélni. Szövegértés: A tanuló legyen képes ismeretlen szöveget jól érthetıen felolvasni. A tantervben szereplı témákban és szövegfajtákban a tanuló értse meg az autentikus és irodalmi szövegeket globálisan és részleteiben is. Íráskészség: A tanuló írásban is legyen képes választékosan megfogalmazni a mindennapi életben elıforduló szükséges szövegeket. Rendelkezzen a tanuló megfelelı fordítástechnikai ismeretekkel. A tanulók legyenek képesek sikeres érettségi vizsgát tenni. Tartalom: Angol nyelv haladó 9. évfolyam Angol nyelv haladó 10. évfolyam Angol nyelv haladó 11. évfolyam Angol nyelv haladó 12. évfolyam Értékelés: Fontos, hogy a tanulók fejlıdését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban rendszeresen ellenırizzük és értékeljük. Ez visszajelzés mind a tanuló, mind a tanár számára munkájuk eredményességérıl. A folyamatosság és rendszeresség mellett fontos a fokozatosság. Az ellenırzés és értékelés során alkalmazott módszerek, feladattípusok a tanulók számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók elırehaladásának megfelelıen.

69

Ellenırizni és értékelni kell a nyelvi ismeretek (szókincs, nyelvtan) szintjét; a kommunikációs készségek (beszédértés, beszédkészség, szövegértés, íráskészség) szintjét; az országismeret szintjét. Ellenırizni és értékelni kell a 4 nyelvi alapkészség fejlıdését és szintjét. A beszédértés területén: a globális szövegértést a speciális információk megértését A beszédkészség területén: a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát a helyes hangsúlyt és intonációt az érthetı kiejtést a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı formát a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı tartalmat a nyelvhelyességet és az önkorrekciót A szövegértés területén: a globális szövegértést a speciális információk megértését Az íráskészség területén: a szókincs és nyelvi struktúrák gazdagságát a helyesírást a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı formát a szituációnak, ill. feladatnak megfelelı tartalmat a nyelvhelyességet és az önkorrekciót Törekedni kell a nyelvhelyességre, és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az önkorrekció képességét. Legalább ilyen lényeges, hogy a tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni a tanult idegen nyelven. Eszközök (ajánlás): Hangkazetta

(New Headway sorozat Headway Pronunciation sorozat) Videó: (Headway sorozat Window on Britain) CD: (Talk to Me, Kis Angol Nyelvtan, English Works, ClipDic) Írásvetítı transzparens (Tanári Kincsestár) Térképek (Nagy-Britannia, USA) Szótárak (kétnyelvő középszótár, Oxford Advanced Learner's Dictionany) Újságok (Newsweek) Feladatlapok (Headway Tests) Segédkönyvek (Rendszeres angol nyelvtan Kónya S.- Országh L. 70

Angol nyelvtani gyakorlatok, Dr. Budai L. Living Englisch Structure, W. Stannard Allen Oxford Practice Grammar, John Eastwood English Grammar in Use, Raymond Murphy Társalgás, szituációk, képleírások, Némethné Hoch Ildikó 1000 Questions 1000 Answers, Némethné Hoch Ildikó Spotlight on Britain, Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White) Angol nyelv haladó szakközépiskola 9. évfolyam Óraszám: 148 (4 óra/hét) Cél: Célunk az elsı évben, hogy a tanuló megértse és elfogadja az angol nyelv haladó szintő ismeretének fontosságát; szívesen tanulja az angol nyelvet; sajátítsa el a nyelvtanulás hatékony módszereit; az angol nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni; ismerje meg az angolszász országok kultúrájának, szokásainak, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét; eddig megszerzett ismereteit mélyítse el; a négy nyelvi alapkészség területén tegyen szert jártasságra; angol nyelvő kommunikációja mind tartalmilag, mind formailag gazdagodjon. Követelmény (a négy nyelvi alapkészség területére bontva): Beszédértés: A tanuló értse meg a tanárnak a tananyaggal és a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos angol nyelvő magyarázatát és bizonyos szavak angol nyelvő szemantizációját; értse meg a tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseket; a hallott szövegbıl értse meg a számára fontos információt; a szövegkörnyezetbıl igyekezzen megérteni az ismeretlen nyelvi elemeket; a tanuló megfelelı ismeretek birtokában értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot.

71

Beszédkészség: A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témákról; tudjon információt kérni és több mondatból álló információt adni; tudjon embereket, tárgyakat, helyeket egyszerően jellemezni; tudjon véleményt nyilvánítani, és mások véleményét megérdeklıdni; tanuljon meg hosszabb/rövidebb nyelvi egységet (memoritert); a memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan; a tanult témakörökhöz tartozó képekrıl tudjon összefüggıen több mondatban beszélni; tudjon összefüggıen beszélni a mindennapi életben vele, családjával történtekrıl, és tudjon ezek iránt érdeklıdni. Szövegértés: A tanuló értse meg a tudásszintjének megfelelı szöveget. E szövegrıl tudjon általános képet alkotni, és legyen képes a számára fontos információkat kikeresni; próbálja meg a számára ismeretlen szövegelemeket a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos feladatokat végrehajtani; ismerjen meg autentikus angol nyelvő szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, menetrend stb.); tudjon ismert szöveget érthetıen, helyes ritmusban és intonációval felolvasni. Íráskészség: A tanuló tudjon több mondatból álló összefüggı szöveget írni és tudjon szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni; tudjon embereket írásban röviden jellemezni; tudja tetszését/nem tetszését, véleményét, érzelmeit írásban kifejezni; legyen képes megérdeklıdni mások véleményét és érzelmeit; tudjon rövid fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekrıl. Ismerje a fogalmazás legegyszerőbb szerkezetét; tudjon levelet fogalmazni és ismerje a levelezés formai szabályait; tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani; a nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket magyarról angolra fordítani; írásbeli feladatainál tudjon kétnyelvő szótárt biztonsággal használni.

72

Szókincs: A tanuló rendelkezzen a NAT követelményeinek megfelelı szókinccsel. Tartalom: 1./ Beszédszándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés Megszólítás, elbúcsúzás személyes levélben Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás Érzelmek kifejezése: sajnálkozás, öröm/szomorúság, elégedettség/elégedetlenség, remény, félelem, tetszés/nem tetszés Véleménykérés, -nyilvánítás Egyetértés/egyet nem értés Események leírása Információkérés, -adás Tudás/nem tudás kifejezése Kérdezés, visszakérdezés, válaszadás Magyarázatkérés Modális jelenségek: képesség, szándék, kívánság, akarat, terv, engedély, ígéret, kérés 2./ Nyelvtan Hangtan Az angol ábécé Az angol hangok Fonetikai jelek Az angol élıbeszéd - idıtartam - szó- és mondathangsúly - intonáció - erıs és gyenge kiejtési alakok Fıbb helyesírási szabályok Szótan A névelık - határozott és határozatlan (a, an, the) - használata A fınév - neme - megszámlálható/megszámlálhatatlan - többes száma - ragozása A számnév 73

- tı- és sorszámnevek - óra: idı jelzése - dátum kifejezése - a négy alapmővelet A névmás - személyes névmások (alany- és tárgyeset) - birtokos névmások - mutató névmások - kérdı névmások - vonatkozó névmások - határozatlan névmások A melléknév - fokozása (rövid, hosszú és rendhagyó melléknevek) - hasonlító szavak (than, as...as) - a fınév-helyettesítı "one" Az ige - igei elnevezések - segédigék ( can('t)/could(n't ): képesség (can/could/may: engedélykérés/udvarias kérés) - szabályos és rendhagyó igék - a "be" és "have" igék ragozása - igeidık: jelenidejőség: Simple Present Tense Present Continuous Tense Present Perfect Simple (ever/never, yet, just, already) múltidejőség: Simple Past Tense jövıidejőség: Simple Future Tense "will'" - sudden decision "going to" Határozószavak Elöljárószavak (irányok, helyek, földrajzi helyzet kifejezése, idıbeli viszonyok kifejezése) Mondattan Egyszerő mondatok Összetett mondatok Infinitive of Purpose A tanult igeidık használata Igemódok - kijelentı - felszólító

74

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

3./ Témakörök: Emberi kapcsolatok A család. Rokoni és baráti kapcsolatok. Családtag, barát jellemzése. Környezetem Otthonom és környéke. Helyiségek, bútorok, háztartási gépek. Természeti környezetünk. Az iskola világa Az iskola, tanterem berendezése. Egy napom az iskolában. Mindennapi életünk Házimunka és mindennapi tevékenységeink Vásárlás Üzletek, mennyiségek, árak, pénznemek Étkezés Mindennapi étkezések. Kedvenc ételeim. Vendéglátóhelyek, rendelés, fizetés Idıjárás Érdeklıdés az idıjárásról. Idıjárási viszonyok. Évszakok jellemzıi. Közlekedés, utazás Utazási eszközök, módok Útbaigazítás, helyi közlekedés Öltözködés Ruhavásárlás Egészség, betegség Leggyakoribb betegségek Szabadidı, szórakozás Hobbik, szabadidıs tevékenységek. Sportolás. TV, olvasás Magyarország Lakóhelyünk bemutatása. Fıvárosunk fontosabb nevezetességei.

4./ Országismeret Angol nyelvő országok Nagy-Britannia A britek mindennapi élete, szokásaik London, (Liverpool) Dalok Óraszám: 106 A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére.

75

6./ Ismétlés, összefoglalás: 20 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Angol nyelv haladó szakközépiskola 10. évfolyam Óraszám: 148 (4 óra/hét) Cél: Célunk, hogy a tanuló angol nyelvő kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag tovább javuljon, gazdagodjon; négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlıdjön; a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja; ismeretei bıvüljenek az angolszász népekrıl. Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg és kövesse a tanár angol nyelvő óravezetését; értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet; gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból tudja kiszőrni a lényeget. Beszédkészség: A tanuló tudjon az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben, a tantervben szereplı témakörökben és szituációkban beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni; tudja megfogalmazni és megindokolni véleményét, kifejezni egyetértését, egyet nem értését; tudjon külföldieknek rövid tájékoztatást adni Magyarországról, Budapestrıl és Debrecenrıl; a leggyakoribb beszédhelyzetekben - még ha hibásan is - meg tudja magát értetni; tudjon számára releváns szerepekben kommunikációs feladatokat végrehajtani. 76

Szövegértés: A tanuló tudjon nyelvileg összetettebb szöveget megérteni, feldolgozni és tudjon ezekrıl megadott szempontok alapján beszámolni; legyen képes a tanult témakörökrıl szóló újságcikkek lényegét megérteni; ismerjen 1-1 verset, rövidebb novellát adaptált formában (vagy eredetiben). Íráskészség: A tanuló legyen képes véleményét írásban megfogalmazni, indokolni; tudjon egyszerő önéletrajzot írni; tudjon minta alapján hivatalos levelet írni (pl. állásvállalás); tudjon nyomtatványt kitölteni; legyen képes szövegeket angolra fordítani. Szókincs: A tanuló rendelkezzen a NAT követelményeinek megfelelı szókinccsel. Feltételek: Angol nyelv haladó 9. évfolyam. Tartalom: 1./ Beszédszándékok Kérdezés, összefoglaló jellegő kérdések Válaszadás, összefoglaló jellegő válaszok Információkérés/-adás Bizonyosság, bizonytalanság Tényközlés Telefonon más személy kérése, üdvözletküldés Megszólítás és elbúcsúzás hivatalos levélben Jókívánságok, köszönetnyilvánítás és ezekre reagálás Érzelmek kifejezése: tetszés/nem tetszés, öröm/bánat, elégedettség/elégedetlenség, együttérzés, csodálkozás, aggodalom, félelem, remény, kíváncsiság; Véleménykérés, -alkotás, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Modális jelentések kifejezése: kötelesség, tiltás, megengedés, szándék, terv, ígéret, elırejelzés Segítségkérés és felajánlás Javaslat és arra reagálás Tanács és arra reagálás Párbeszéd strukturálása: beszélgetés kezdése, elemek összekapcsolása, beszélgetés lezárása

77

2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd Helyesírási szabályok Szótan A névelık A fınév A névmás - kérdı - vonatkozó - határozatlan A melléknév - fokozása (less) - "Participle" melléknevek - "too", "only", "enough" + melléknév Az ige - segédigék (-be, have, do - may, might - have (got) to, must, should) - igeidık Present Perfect Simple (for/since) Present Perfect Continuous Tense Past Continuous Tense Past Perfect Tense Future Continuous Tense First Conditional Second Conditional "used to" Határozószavak ('-ly" módhatározó) Elöljárószavak Kötıszavak (although, however) Szóképzés (elıképzık, utóképzık) Mondattan Felkiáltó mondatok Összetett mondatok Idıhatározói mellékmondatok (while) A mondat részei A tanult igeidık használata Az igefajok - szenvedı igealak (Present Simple Passive Present Perfect Passive Past Simple Passive Simple Future Passive Igemódok 78

- kijelentı - felszólító 3. Témakörök: 1. Ember és társadalom Családi programok, ünnepek Önéletrajz 2. Tágabb környezetünk Településtípusok: vidéki és városi élet 3. Az iskola világa Diákélet hazánkban és az angolszász országokban 4. A munka világa Szakmák. Elképzelések a jövıre. 5. Vásárlás Szaküzletek, áruházak Áruk, árak, vásárlás 6. Környezetvédelem Mit tehetünk környezetünkért? 7. Utazás Nyaralás itthon/külföldön Szállodában 8. Öltözködés A divat 9. Egészséges életmód Orvosnál. Betegségek és tanácsok Egészséges táplálkozás 10. Mővelıdés, szórakozás Mozi, színház, pop koncert 11. Magyarország Hazánk földrajzi és társadalmi viszonyai 12. Kultúra Híres emberek 13. Technika Technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek). Kommunikáció 4./ Országismeret Angol nyelvő országok Nagy-Britannia Az Egyesült Államok London, Washington, New York Diákélet az angolszász országokban Mindennapi élet, szokások Angolszász kultúra: zene, irodalom 79

Óraszám: 110 A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 20 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás: 18 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.

Angol nyelv haladó szakközépiskola 11. évfolyam Óraszám: 148 (4 óra/hét) Cél: Cél, hogy a tanuló angol nyelvő kommunikációja árnyaltabbá váljon, érzelmeit is ki tudja fejezni; szóban és írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket; értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó hallott vagy olvasott szövegeket; bátrabban és gördülékenyebben használjon az ismert nyelvi elemeket. Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történı beszélgetésben;

80

-

globálisan értse meg a számára magyarul érthetı, ill. ismerıs témáról szóló elıadást; globálisan értse meg az elektronikus média hír- és információs mősorainak lényegét; törekedjen arra, hogy számára ismeretlen tartalmakat is kikövetkeztessen.

Beszédkészség: A tanuló telefonon is tudjon információt kérni és adni; a tantervben szereplı témákban és szituációkban tudjon beszélgetést folytatni; tudjon képekrıl, képsorokról asszociálni; tudjon beszédszándékokat magasabb szinten kifejezni és azokra reagálni; árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani. Szövegértés: A tanuló általánosságokban értsen meg nehezebb eredeti szövegeket, ezekbıl a számára fontos információt legyen képes részleteiben is megérteni; szótár segítségével értsen meg eredeti - esetleg irodalmi - szövegeket; Íráskészség: tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges szövegeket; legyen képes szótár segítségével önállóan, logikusan megfogalmazni egy levelet, kérvényt, rövid beszámolót. Ismerje ezek formai követelményeit. eredeti angol szöveget szótár segítségével legyen képes magyarra fordítani. Szókincs: A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel. Elızmény: Angol nyelv haladó 10. évfolyam Tartalom: 1./ Beszédszándékok Összefoglaló jellegő kérdések Összefoglaló jellegő válaszok Bizonyosság/bizonytalanság kifejezése Valószínőség/valószínőtlenség fokainak kifejezése Feltételezés, kétely 81

Szükségesség Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés, szemrehányás Érzelmek kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, közömbösség, remény, hála, sajnálkozás, dicséret, kritika Érdeklıdési kör Reklamálás, panasz Saját szöveg strukturálása Telefonbeszélgetés Megszólítás és elbúcsúzás hivatalos levélben 2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd Helyesírási szabályok Szótan A számnév - osztó, szorzó számnevek (törtek, tizedesek, %-ok) A melléknév - a fınévként használt melléknevek - a melléknévként használt fınevek - "very" + base adjectives - "absolutely" + strong adjectives A névmás - visszaható és nyomatékosító - kérdı - vonatkozó névmások és elhagyásuk Az ige - cselekvést jelentı igék/ állapotot kifejezı igék - segédigék: - be, do, have - módbeli segédigék (kötelezettség, tanács, engedély, kérés, ajánlás, lehetıség, valószínőség) - módbeli segédigék és folyamatos melléknévi igenév(/) befejezett melléknévi igenév - módbeli segédigék szenvedı alakja - igeidık: Present Continuous Passive Past Continuous Passive Past Perfect Passive ThirdConditional 3 Zero Conditional Jövı idı kifejezése - az ige névszói alakjai, igenevek 82

Határozószavak Elöljárószavak Kötıszavak Szófajták szerepcseréje Szóképzés: elıkézık utóképzık Szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan Összetett mondatok Utókérdések Idıhatározói mellékmondatok (as soon as, until...) Indirekt kérdés A tanult igeidık használata Igeidı-egyeztetés Igemódok: - feltételes Egyenes és függıbeszéd 3./ Témakörök 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok, közösségek Az élet fordulópontjai: születés, házasság, halál 2. A munka világa Álláskeresés, munkanélküliség, szakmák 3. Egészséges életmód Káros szenvedélyek, környezeti ártalmak 4. Turizmus Téli és nyári üdülés 5. Szabadidı Sport Színház, mozi, koncert 6. Kultúra Mővészetek, zene, irodalom Szemelvények az angolszász irodalomból Híres emberek 7. Tudomány és technika A modern világ: számítógép, őrkutatás, orvostudomány 8. Magyarország Idegenforgalmi nevezetességeink Mővészet, sport 4./ Országismeret Nagy-Britannia 83

Az Egyesült Államok Oxford, Cambridge Tömegtájékoztatási eszközök Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi Sport, divat Mindennapi élet - szokások Óraszám: 120 A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 12 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére. 6./ Ismétlés, összefoglalás: 16 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.

Angol nyelv haladó szakközépiskola 12. évfolyam Óraszám: 132 (4 óra/hét) Cél: Cél, hogy a tanuló a négy év során tanultakat produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, véleményét, érzéseit árnyaltan megfogalmazni; ismerje meg a brit és az amerikai angol között meglévı néhány lényeges különbséget; adott szituációkban a helyzetnek megfelelı módon legyen képes kommunikálni; globálisan értse meg az ismeretlen lexikai, ill. nyelvtani elemeket is tartalmazó hosszabb hallott vagy látott szövegeket. 84

Követelmény: Beszédértés: A tanuló értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben; értse meg a számára magyarul érthetı, ill. ismerıs témáról szóló elıadást, vitát; értse meg az angol nyelvő elektronikus média hír- és információs mősorainak lényegét; törekedjen arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. Beszédkészség: A tanuló telefonon is legyen képes információt adni és kérni; legyen képes folyamatosan beszélni az általa ismert témákról; árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani, érvelni, vitatkozni. Szövegértés: A tanuló általánosságban értsen meg nehezebb autentikus szövegeket, ezekbıl a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni; szótár segítségével értsen meg irodalmi vagy nem irodalmi eredeti szövegeket. Íráskészség: A tanuló tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges, vagy a szakmájában használatos szövegeket; legyen képes szótár segítségével önállóan, logikusan megfogalmazni hivatalos levelet, önéletrajzot, kérvényt, beszámolót. Ismerje ezek formai követelményeit. eredeti angol szöveget szótár segítségével legyen képes magyarra fordítani. Szókincs: A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelı szókinccsel. Elızmény: Angol nyelv haladó 11. évfolyam.

85

Tartalom: 1./ Beszédszándékok: Az elızı szintnél árnyaltabban és választékosabban: Összefoglaló jellegő kérdések Összefoglaló jellegő válaszadás Bizonyosság/bizonytalanság kifejezése Valószínőség/valószínőtlenség fokának kifejezése Feltételezés Szükségesség Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás, közömbösség, remény Preferenciák 2./ Nyelvtan Hangtan Az angol élıbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Az ige - igeidık: Past Perfect Continuous Tense Future Perfect Continuous Tense - az ige névszói alakjai, igenevek Infinitive Gerund Participle - a "helyettesítı 'do' " Határozószavak - képzése - fokozása Elöljárószavak - szókapcsolat-elöljárók - ritkábban használt elöljárók Szófajták szerepcseréje Szóképzés Szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan Összetett mondatok Az igei szerkezetek Mőveltetés 86

Az igenév a mondatban - Infinitive - Gerund - Participle 3./ Témakörök: 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok, közösségek, generációs problémák 2. Tágabb környezetünk Szokások. Különbözı életmódok 3. A munka világa Álláskeresés, munkanélküliség. Szakmák. Pályaorientáció 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és táplálkozás. Sportolás. Egészségvédelem 5. Környezetünk Környezeti katasztrófák 6. Turizmus Téli és nyári üdülés 7. Kultúra Szemelvények az angolszász irodalomból Történelem: híres emberek 8. Magyarország Mővészet, irodalom, zene, sport Szokások 4./ Országismeret: Nagy-Britannia Az Egyesült Államok Kanada, Ausztrália Az angolszász társadalmak néhány jellegzetessége Mindennapi élet, szokások Szemelvények a brit és amerikai történelembıl Óraszám: 95 óra A beszédszándék, nyelvtan, témakörök és országismeret téma tanítása egymástól elválaszthatatlan, ezért az összóraszámot nem bontjuk. 5./ Szabad órakeret: 22 óra A szaktanár által választott témákban lehetıséget teremt a tanulók speciális igényeinek megfelelı ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, ill. részletezésére.

87

6./ Ismétlés, összefoglalás: 15 óra A témakörök összefoglalása, évközi és év végi ismétlés, melynek célja, hogy a tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, ill. a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Értékelés: Az ellenırzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 9-13. évfolyam, idegen nyelv A Nyek évfolyammal induló nyelvi oktatás célja, hogy a tanulók a nyelvet az igényeiknek, szükségeiknek megfelelıen, az élet minden helyzetében használni tudják. A nyelv eszközként, készségként való használata hozzásegíti ıket ahhoz, hogy a munkaerıpiacon lehetıségeik bıvüljenek, így céljaikat elérhessék. Tanulóinkat a 11. évfolyam végére középszintő, a 12. évfolyam végére pedig emelt szintő idegen nyelvi érettségi vizsgára készítjük fel. A 13. évfolyamon tudásszintjüket megtartjuk, illetve szakirányultságuknak megfelelıen mélyítjük. A tanulók az idegen nyelvet csoportbontásban tanulják. Célok Alapvetı cél a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása és fejlesztése, hogy a tanulók: a kötelezı oktatás végére képesek legyenek az adott idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelıen használni; rendelkezzenek a nyelvtanuláshoz, a tanult nyelv, a célnyelven beszélı emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek és kultúrák megismeréséhez kedvezı attitőddel és motivációval; legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan tanulni. Közvetlen cél, hogy a tanulók: olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintő nyelvi érettségi vizsgát; megfelelı tanulási stratégiák alkalmazásával váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. 88

Fejlesztési feladatok Évfolyam

Heti óraszám

9.

15

Célként kitőzött nyelvi szint A2

10. 11.

4 4

B1 B1+

12. 13.

4 4

B2

Szintleírás Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak. Az egyszerő és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerő és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérıl, szőkebb környezetérıl és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Szintmérés Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidı stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történı utazás során adódik. Egyszerő, összefüggı szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklıdési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különbözı eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különbözı álláspontokat és terveket. Szintmérés Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelı szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvő beszélıvel, mely egyik félnek sem megterhelı. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges elınyök és hátrányok részletezésével.

Értékelés A tanulók teljesítményének értékelése folyamatosan és rendszeresen történik a tanórai teljesítmény alapján, és nagyban támaszkodik az ön- és társértékelésre. Évközben a négy nyelvi alapkészségen és nyelvhelyességen keresztül mérı nyelvi tesztek segítenek a tanulók haladásának értékelésben, az elért idegen nyelvi szintet a tanév végén pedig átfogó feladatsor méri. Általános nyelvi

89

kompetenciamérés történik a 9. évfolyam elején és végén, valamint a 11. évfolyam végén. Tartalom: 9. évfolyam angol nyelv 10. évfolyam angol nyelv 11. évfolyam angol nyelv 12. évfolyam angol nyelv 13. évfolyam angol nyelv Tárgyi feltételek: -

CHANNEL YOUR ENGLISH (Elementary, Pre-Intermediate, Intermediate, Upper-Intermediate) könnyített olvasmányok Hello Teens CD-lejátszó, magnetofon, video Window on Britain, On Channel Angol-magyar, magyar-angol diák- illetve középszótár Szövegszerkesztı, internet használata Tanári segédletek: - CHANNEL tanári kézikönyvek Plus és PlusExtra Enter the World of Grammar Matura Plus Visuals (fóliagyőjtemény)

Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 9. évfolyam, angol nyelv Fejlesztési feladatok Beszédértés: Értse meg a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha azok számára ismert, közvetlen dolgokról szólnak, valamint a rövid, világos és egyszerő

Témakörök, szókincs 1 Személyes vonatkozások, család: A tanuló életrajza, életének fontosabb állomásai, családi kapcsolatok, mindennapos teendık, személyes tervek 2. Ember és társadalom: A másik ember külsı és belsı jellemzése; baráti kör; családi ünnepek; 90

Tantárgyközi integráció Heti egy órában számítógépes nyelvtanulás Informatika órán: - keresı programok: ünnepek - szövegszerkesztés: e-mail, levélírás

Értékelés Év eleji szintfelmérés Év eleji informális beszélgetés/ kérdıív a tanulók céljairól, motiváció-

üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség: Tudjon részt venni egyszerő, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Legyen képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden tudja leírni az érdeklıdéséhez tartozó dolgokat, családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés: Értse meg rövid, egyszerő szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információkat tudja kikeresni. Írás: Tudjon rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet írni.

öltözködés, divat; vásárlás,szolgáltatások 3. Környezetünk: Az otthon, a lakóhely és környéke; a városi és vidéki élet összehasonlítása; növények és állatok a környezetünkben; idıjárás 4. Az iskola: Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka 5. A munka világa: Diákmunka, tervek 6. Életmód: Napirend, idıbeosztás; ételek, kedvenc ételek; étkezési szokások a családban; étkezés gyorséttermekben; gyakori betegségek, sérülések;baleset gyógykezelés 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás: Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik; színház, mozi, koncert, kiállítás, film; sportolás, kedvenc sport, iskolai sport; olvasás, rádió, tévé, számítógép, Internet 8. Utazás, turizmus: A közlekedés eszközei; nyaralás itthon, illetve külföldön; utazás megtervezése 9. Tudomány és technika: Egyszerőbb technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

91

Angol órán: - számítógép részei (informatika), - mértékegységek (matematika) - országok, tájak (földrajz) Projektmunka: - bemutatkozó weblap szerkesztése angol nyelven

járól, korábbi nyelvtanulási tapasztalatai k-ról Rendszeres értékelés, ónértékelés a tanórai teljesítmények alapján Félévi, év végi értékelés Év végi nyelvi szintmérés Tanulói, szülıi, tanári elégedettségi kérdıív

Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 10. évfolyam, angol nyelv Fejlesztési feladatok

Témakörök, szókincs Tantárgyi integráció Beszédértés: Értse meg A témakörön belül az Projektmun-ka a köznyelvi beszédet új tartalmakat jelöljük. a történelem, fıbb vonalaiban, ha az informatika számára ismert témáról 1. Személyes tárgyak szól. Tudjon kiszőrni bevonásával vonatkozások, fontosabb információkat család: olyan rádió és tv A családi élet mősorokban, melyek mindennapjai, Kiselıadá-sok aktuális eseményekrıl munkamegosztás célnyelvi szólnak, ill. források 2. Ember és tanulmányaihoz, alapján társadalom: érdeklıdési köréhez A tizenévesek világa; kapcsolódnak, és nıi és férfi szerepek; melyekben viszonylag társadalmi ünnepek; lassan beszélnek. hasonlóságok és Beszédkészség: Tudjon különbségek az részt venni a emberek között nyelvterületen utazás 3. Környezetünk: közben felmerülı A lakóhely helyzetekben, valamint nevezetességei; ismerıs, mindennapi környezetvédelem a témákról való szőkebb beszélgetésben környezetünkben felkészülés nélkül. 4. Az iskola: Egyszerő, összefüggı Saját iskola fordulatokkal képes bemutatása; iskolai legyen elmondani élet, hagyományok; a élményeit, céljait. nyelvtanulás szerepe, Tudjon elmondani fontossága; az iskolai történetet, véleményt. élet tanuláson kívüli Képes legyen röviden eseményei, iskolai indokolni, magyarázatot hagyományok megfogalmazni. 5. A munka világa: Olvasásértés: Értse Pályaválasztás, meg olyan szövegek továbbtanulás lényegét, melyek 6. Életmód: hétköznapi témákkal Az egészséges foglalkoznak. Értse meg életmód (táplálkozás, az eseményekrıl, testmozgás, 92

Értékelés A helyi tantervben megfogalmazottak szerint, figyelembe véve és megırizve az ön- és társértékelést.

érzelmekrıl, véleményekrıl szóló írásokat. Írás: Tudjon megfogalmazni egyszerő, rövid, összefüggı szöveget ismert, hétköznapi témákban. Legyen képes beszámolni élményeirıl, véleményérıl.

testápolás) 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás: Kulturális események 8. Utazás, turizmus: A tömegközlekedés; egyéni és társas utazás 9. Tudomány és technika: Népszerő tudományok, ismeretterjesztés

Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 11. évfolyam, angol nyelv Fejlesztési feladatok Témakörök, szókincs

Tantárgyi integráció A témakörön belül az Projektmunka: új tartalmakat jelöljük. Környezetbarát magatartás 1.Személyes Vers és vonatkozások, prózaíró család: Szerepek a családban, verseny generációk együttélése 2. Ember és társadalom: A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel; barátság, szerelem, a tizenévesek problémái; a fogyasztói társadalom, reklámok 3. Környezetünk: A lakóhely és környéke fejlıdésének problémái 4. Az iskola: Iskolatípusok és iskolarendszerek

Értékelés

Beszédértés: Értse meg a köznyelvi beszédet, ha az számára ismert témáról szól. Legyen képes követni egyszerő érvelést. Tudjon kiszőrni fontosabb információkat olyan rádió és tv mősorokban, melyek aktuális eseményekrıl szólnak, ill. tanulmányaihoz, érdeklıdési köréhez kapcsolódnak. Beszédkészség: Tudjon részt venni a nyelvterületen utazás közben felmerülı helyzetekben, valamint ismerıs, mindennapi témákról

A helyi tantervben megfogalmazottak szerint, figyelembe véve és megırizve az ön- és társértékelést.

93

való beszélgetésben felkészülés nélkül. Összefüggı fordulatokkal képes legyen elmondani élményeit, céljait. Tudjon elmondani történetet, véleményt. Képes legyen röviden indokolni, magyarázatot megfogalmazni. Olvasásértés: Értse meg a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét. Értse meg az eseményekrıl, érzelmekrıl, véleményekrıl szóló írásokat. Írás: Tudjon világosan megfogalmazni egyszerő, összefüggı szöveget ismert, hétköznapi témákban. Legyen képes beszámolni élményeirıl, véleményérıl.

itthon és külföldön 5. A munka világa: A munkavállalás körülményei, divatszakmák 6. Életmód: Étkezési szokások Magyarországon és külföldön; szenvedélybetegségek 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás: Szabadidısport, élsport, a szabadidı jelentısége 8. Utazás, turizmus: idegenforgalom 9. Tudomány és technika: A tudományos és technikai fejlıdés hatása a társadalomra

Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 12. évfolyam, angol nyelv Fejlesztési feladatok Témakörök, szókincs Tantárgyi Értékelés integráció Beszédértés: Értsen A témakörön belül az Prezentációk A helyi meg hosszabb elıadást, új tartalmakat jelöljük. a tanulók tantervben legyen képes követni az érdeklıdési megfogalmaösszetett érvelést. Értse 1.Személyes körének zottak meg a rádió és TV megfelelıen szerint, vonatkozások, aktuális eseményekrıl család: figyelembe szóló mősorait, A család szerepe az véve és valamint a köznyelvet egyén és társadalom megırizve az 94

használó játékfilmek többségét. Beszédkészség: Természetesen és folyékonyan tudjon részt venni anyanyelvő beszélıkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Tudja részletesen kifejteni, megindokolni, megmagyarázni és védeni a véleményét. Tudjon elmondani történetet. Olvasásértés: Értse meg a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét és a bennük lévı információt és érvelést. Értse meg az eseményekrıl, érzelmekrıl szólóirodalmi prózai szövegeket. Írás: Tudjon világosan, részletesen megfogalmazni összefüggı szöveget a jelenkor problémáival és érdeklıdésével kapcsolatos témákban. Legyen képes beszámolni élményeirıl, kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

életében 2. Ember és társadalom: Elıítéletek, társadalmi problémák kezelése; az ünnepek fontossága; az öltözködés és társadalmi hovatartozás; viselkedésformák 3. Környezetünk: A természet és az ember harmóniája, a környezetvédelem problémái 4. Az iskola: iskolai hagyományok külföldön 5. A munka világa: A munkavállalás lehetıségei külföldön 6. Életmód: A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás: A mővészet szerepe; a média és az internet hatásai 8. Utazás, turizmus: A motorizáció hatása a környezetre, a társadalomra 9. Tudomány és technika: A tudományos és technikai fejlıdés pozitív és negatív hatásai

95

ön- és társértékelést.

Nyelvi elıkészítı évfolyammal induló 13. évfolyam, angol nyelv Fejlesztési feladatok

Témakörök, szókincs Tantárgyi integráció Beszédértés: Értsen A témakörön belül az Pályázat: meg hosszabb új tartalmakat jelöljük. Iskolai évek elıadást, legyen képes (számítógépes követni az összetett megjelenítés) 1.Személyes érvelést. Értse meg a vonatkozások, rádió és TV aktuális család: eseményekrıl szóló A családi szerepek mősorait, valamint a változása köznyelvet használó 2. Ember és játékfilmek többségét. társadalom: Az emberi kapcsolatok Beszédkészség: Természetesen és minısége: szerelem, folyékonyan tudjon házasság, lázadás és részt venni alkalmazkodás; anyanyelvő reklámok beszélıkkel folytatott 3. Környezetünk: beszélgetésben A környezetvédelem mindennapi témákról új lehetıségei felkészülés nélkül. 4. Az iskola: Tudja részletesen Esélyteremtés, kifejteni, hátránykompenzálás megindokolni, 5. A munka világa: megmagyarázni és Alternatív védeni a véleményét. munkavállalási Tudjon elmondani lehetıségek, egy történetet. életen át való tanulás Olvasásértés: Értse 6. Életmód: meg a jelenkor Ételspecialitások problémáival itthon és külföldön, a kapcsolatos szövegek kultúrált étkezés lényegét és a bennük feltételei és fontossága lévı információt és 7. Szabadidı, érvelést. Értse meg az mővelıdés, eseményekrıl, szórakozás: érzelmekrıl Veszélyes sportok, szólóirodalmi prózai mővészeti irányzatok szövegeket. 8. Utazás, turizmus: Írás: Tudjon Az idegenforgalom világosan, részletesen jelentısége 96

Értékelés A helyi tantervben megfogalmazottak szerint, figyelembe véve és megırizve az ön- és társértékelést.

megfogalmazni összefüggı szöveget a jelenkor problémáival és érdeklıdésével kapcsolatos témákban. Legyen képes beszámolni élményeirıl, kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

9. Tudomány és technika: Modern információs és kommunikációs technikák A számítógép gyakorlati alkalmazási lehetıségei

97

Élı idegen nyelv: Német A német nyelv érettségi vizsgájának részletes vizsgakövetelményei és vizsgaleírása Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részbıl áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelı szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvő, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint

Emelt szint

B1 Küszöbszint

Középszint

A2 Alapszint A1 Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fı gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. B2 Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különbözı témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különbözı lehetıségekbıl adódó elınyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerő, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidı, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi 98

B1 helyzetekben. Egyszerő, összefüggı szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklıdési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekrıl, élményeirıl, érzelmeirıl és törekvéseirıl. Rövid magyarázatot tud főzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különbözı álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, A2 begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szőkebb környezetérıl. A dokumentum az élı idegen nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élı idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Elıször a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzıit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtanra és a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintő követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás elıször a középszintő, majd az emelt szintő vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetıség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzıit és a szövegfajták felsorolását.

99

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 1.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szövegben

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2: • a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszőrni. B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelı részletességgel megérteni, • a szerzı álláspontjára következtetni, • a szerzı, illetve a szereplık érzéseire, érzelmeire következtetni.

100


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg 1.2 A szöveg jellemzıi A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerő, • hétköznapi nyelven íródott, és fıként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

101



• • • • • • •

Emelt szint

utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, mősorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztı szövegek, egyszerő elbeszélı szövegek, irodalmi szövegek.

102

•

publicisztikai írások.

2. Nyelvhelyesség VIZSGASZINTEK Középszint 2.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

A2: • az alapvetı nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondatés szövegszinten, B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

103

B2: • változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg 2.2 A szöveg jellemzıi A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérı feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerő, • hétköznapi nyelven íródott, és fıként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

104


3. Hallott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 3.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szöveg

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelı stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetıbb adatszerő információit kiszőrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerő részinformációkat megérteni.

105

B2: • gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetbıl következtetni az egyes beszélık álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetbıl következtetni a beszélık érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg 3.2 A szöveg jellemzıi A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklıdésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános mőveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök címő rész az irányadó, • anyanyelvi beszélık közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélı közvetítésével hangzik el, • akusztikai minısége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegébıl adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelı, • tisztán artikulált,tartalmilag kifejezetten egyszerő,

106


Emelt szint

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetıen gyakran használt nyelvtani szerkezetekbıl és lexikai elemekbıl építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

3.3 Szövegfajták

• •

• • • • • •

közérdekő bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülıtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítı, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülıtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. idıjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, mősorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

107

B2: • változatos nyelvtani szerkezetekbıl és lexikai elemekbıl építkezı, • természetes, a szöveg jellegének megfelelıen változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.

•

általános érdeklıdésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztı szövegek.

4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Középszint 4.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok címő részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök címő részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerő kifejezéseket használva írni, • egyszerő mondatokból álló rövid, összefüggı szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévı alapvetı logikai kapcsolatokat egyszerő nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötıszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerő szerkezetet és alapvetı helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthetı legyen a mondanivaló,

108

A vizsgázó képes


Emelt szint

B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévı szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelıen felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelı stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelı írásmővet létrehozni, • egyszerő nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

109

B2: • a megadott témákat általános nézıpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggı, megfelelıen tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerő hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.


Emelt szint

rövid személyes jellegő közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlılap, • meghívó, • magánjellegő vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. •

• •

110

olvasói levél, cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Középszint 5.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelı kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok címő részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök címő részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelıen, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), •

A2: • saját magáról és közvetlen környezetérıl egyszerő, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetıen megnyilatkozni, • egyszerő, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhetı akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetıen beszélni,

111

A vizsgázó képes


Emelt szint

B1: •

• • • •

az egyszerő nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerően kifejezni, ismerıs témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülı feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeirıl és érzéseirıl, érezhetı akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetıen beszélni. B2: • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézıpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különbözı témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

112

B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR

Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatko- • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állozások, család másai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok

2. Ember és társadalom

•

A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

•

A családi élet mindennapjai, otthoni teendık

•

• • •

Személyes tervek A másik ember külsı és belsı jellemzése Baráti kör

•

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel • Nıi és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek •

•

Öltözködés, divat

• •

Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

113

Az emberi kapcsolatok minısége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) • Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Elıítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében • Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése • A fogyasztói társadalom, reklámok • Társadalmi viselkedésformák • •

VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR 3. Környezetünk

Középszint • • • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

6. Életmód

• • • •

• • • • •

Emelt szint

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Idıjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, idıbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 114

•

A lakóhely és környéke fejlıdésének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetıségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehetıségei itthon és más országokban, divatszakmák

• • • • •

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

Középszint • • • • • • • •

9. Tudomány és technika

• • •

Emelt szint

Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Népszerő tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

115

• • • •

A szabadidı jelentısége az ember életében A mővészet szerepe a mindennapokban Szabadidısport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

•

A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

•

Az idegenforgalom jelentısége

•

A tudományos és technikai fejlıdés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevı

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglıben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendırségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérı

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülın, hajón)

utas, útitárs

116

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintő vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül győjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minıségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthetı. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

117

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklıdés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetıség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklıdési kör kifejezése, illetve érdeklıdés ezek iránt Kritika, szemrehányás

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

118

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás 6. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betőzés kérése, betőzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerısítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

119

D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2: • általában megérti, és helyesen használja a legegyszerőbb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erısen érezhetık az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthetıen fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: • megérti, és helyesen használja az egyszerő szerkezeteket szóban és írásban, • ismerıs helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg elıforduló hibák és az érezhetı anyanyelvi hatás ellenére érthetıen fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerő hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

120

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint A vizsgázó

Emelt szint A vizsgázó

A2: • megfelelı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: • megfelelı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, • jól tudja alkalmazni alapvetı szókincsét, noha még B2: elıfordulhatnak nagyobb hibák, • megfelelı szókinccsel rendelkezik • a bonyolultabb gondolatokhoz, ahhoz, hogy kommunikálni tudjon témákhoz nem mindig találja meg a változatos helyzetekben, illetve legmegfelelıbb kifejezıeszközt. elvont témákról, • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelıbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elı, amelyekben az ismeretük nem elıfeltétele az adott szöveg megértésének.

121

Német nyelv kezdı 9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

148 óra (37 x 4 óra) 4 óra

Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: a tananyag feldolgozására: kiegészítı anyagra szánt óra: Összesen:

11 óra 105 óra 32 óra 148 óra

Célok és feladatok: Cél, hogy a tanulók képesek legyenek az elsajátított nyelvtani szerkezetek segítségével alapszinten szóban és írásban kommunikálni. Ismerjék meg a szókincsfejlesztés alapjait. Ismerjék meg a német nyelvterület országainak mindennapjait, kultúráját és életformáját. Fejlesztési követelmények: Jussanak el a tanulók a négy alapkézség területén olyan szintre, hogy a NATban meghatározott célokat elérjék. Beszédértés: A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerőbb mondatokat. A tanuló értse meg a tanár egyszerő közléseit, utasításait a tanórán. Az életszerő helyzetekben feltett kérdésekre tudjon válaszolni. Értse meg az élı és gépi beszédet. Beszédkészség: A tanuló sajátítsa el a német hangokat és a kiejtés alapszabályait. Tudjon helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni. Legyen képes információkat adni és kérni valós helyzetekben. Olvasásértési készség: Ismerje fel a tanuló a leírt szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. Képes legyen a tanult szöveget jó kiejtéssel felolvasni, lényegét anyanyelven röviden összefoglalni. 122

Írásbeli készség: Tudjon a tanuló egyszerő szöveget lemásolni. Legyen képes egyszerő, tényszerő információkat helyesen írni. Legyen képes a könnyebb tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldására, ill. üdvözlı- vagy képeslap megcímzésére, megírására. Ismert témákban rövid mondatokat legyen képes németrıl magyarra fordítani. Szókincs: A minimális szókincs mintegy 600 aktív és 200 passzív kifejezésbıl áll. Értékelési módok: A tanulók haladásának folyamatos figyelemmel kísérése, számonkérések szóban és írásban. Tartalom: Bemutatkozás, ismerkedés Család, otthon Iskola Mindennapi életünk Idıjárás Közlekedés, tájékozódás Öltözködés Egészség, betegség Országismeret Tankönyvek és taneszközök: Maros Judit - Szitnyainé Gottlieb Éva: Start! Német I. Tankönyv Maros Judit - Szitnyainé Gottlieb Éva: Start! Német I. Munkafüzet Német Nyelvkönyv I. hanganyag - 60 perces hangkazetta

123

Német nyelv kezdı 10. évfolyam Évi óraszám: 148 óra (37 x 4 óra) Heti óraszám: 4 óra Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: 10 óra a tananyag feldolgozására: 116 óra kiegészítı anyagra szánt óra: 22 óra Összesen: 148 óra Célok és feladatok Cél, hogy a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tanultakat automatikusa alkalmazzák. Tudjanak új emberi kapcsolatokat létesíteni az idegen nyelv használatán keresztül. Személyiségük gazdagodjon, önbizalmuk nıjön. A kommunikációjukban biztonságban mozogjanak. A célnyelvi országok kultúráját ismerjék meg. A német nyelvterület országainak gazdaságáról, oktatási rendszerérıl szerezzenek információt. Fejlesztési követelmények: Tudjanak érthetıen, jó mondatdallammal, hangsúllyal beszélni. A hangzók helyes kiejtésére ügyeljenek. Legyenek képesek személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni. Fejezzék ki véleményüket. Tudjanak kérdezni, válaszolni. Legyenek képesek információt kikeresni, győjteni és továbbadni. Értsék meg az utasításokat. Vegyenek részt szerepjátékokban. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni és fenntartani. Tudjanak egyszerő, rövid levelet írni, levelekre válaszolni. Jártasságot szerezzenek a szótárak és segédeszközök használatában. Legyenek képesek önállóan dolgozni a könyvtári munka, ill. győjtımunka formájában.

124

Tartalom: Ember és társadalom Tágabb környezetünk Környezetvédelem Az iskola világa A munka világa Egészséges életmód, étkezési módok, szokások. Szabadidı, szórakodás, mővelıdés. Tudomány és technika Német nyelv kezdı 11. évfolyam Évi óraszám: 148 óra (37 x 4 óra) Heti óraszám: 4 óra Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: a tananyag feldolgozására: kiegészítı anyagra szánt óra: Összesen:


Célok és feladatok: Cél, hogy a tanulók olyan nyelvi készségek birtokába jussanak, melyek segítségével írásban és szóban kommunikálni tudjanak. Ismereteiket elmélyítsék a szókincs és a nyelvtan területén. Egyszerőbb szakmai szövegeket legyenek képesek megérteni. A német nyelvterület országait ismerjék meg (kultúra, nyelvhasználat). Fejlesztési követelmények: A tanulók írásban és szóban legyenek képesek információt adni és kapni. A négy alapkészség területén érjék el a tantervben meghatározott célokat: A beszédértés területén: - Értsék meg a tanár tananyaggal kapcsolatos egyszerő, idegen nyelven történı magyarázatát. Olvasásértés területén: - A tanuló képes legyen ismeretlen szöveget folyamatosan, helyes kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni. 125

A beszéd területén: - Képes legyen a tantervben szereplı témakörökben beszélgetést folytatni, véleményét kifejteni. - Tudja németnyelven összefoglalni a feldolgozott szöveg tartalmát (globális értés). - Tudjon képekrıl önállóan beszélni, gondolatait ki tudja fejezni. Az írás területén: Tudjon irányított fogalmazást írni. A fordítás területén: - A szótárhasználatban legyen járatos. - Tudjon mindennapi témájú szövegeket németrıl magyarra lefordítani. Tartalom: - Rokoni kapcsolatok - Házimunka, családi munkamegosztás. - Városi-vidéki élet - Nyelvtanulás - Álláskeresés - Német és a magyar konyha sajátosságai - Sajtó, rádió, TV - kommunikációs eszközök. - Kereskedelmi és kommunikációs szolgáltatások - Közlekedés - Utazás - Országismeret - Idegen nyelvő országok megismerése. Tankönyvek és taneszközök: Karácsony - Tálasi: Német nyelvtan a középiskolák számára Hámoriné: Német nyelvtani gyakorlókönyv Maros Judit: Unterwegs Német II. Tankönyv + munkafüzet Unterwegs Német II. hanganyag 60 perces hangkazetta Német nyelv kezdı 12. évfolyam Évi óraszám: 128 óra (32 x 4 óra) Heti óraszám: 4 óra Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: a tananyag feldolgozására:

8 óra 104 óra 126

érettségire felkészítésre szánt óra: 16 óra összesen: 128 óra Célok és feladatok: Cél, hogy a tanulók olyan nyelvi készségek birtokába jussanak, hogy képesek legyenek írásban és szóban kommunikálni: mélyítsék el ismereteiket a szókincs és nyelvtan területén; egyszerő szakmai témákban tudjanak kommunikálni; a német nyelvterület országainak, mindennapi életét, kultúráját ismerjék. Fejlesztési követelmények: A szókincs területén: Sajátítson el a tanuló 500 aktív lexikai egységet és ezt meghaladó passzívat. A beszédértés területén: Értse meg a mindennapi élet témáiban elhangzó szövegeket. Alkalmazza a német nyelv fordulatait. A szöveg elhangzásakor jegyezzen fel vezérszavakat. Ismerıs témakörben értse meg globálisan a tananyagtól független szöveget is. Értse meg a rádió és TV hírmősorainak lényegét. Az olvasás területén: A tanuló legyen képes ismeretlen szövegeket érthetıen felolvasni. Hosszabb szöveget értsen meg, foglalja össze annak tartalmát magyarul vagy németül. A beszéd területén: Legyen képes a tantervben szereplı témakörökben kommunikálni. Vitában tudja véleményét megfogalmazni. A feldolgozott szöveget tudja összefoglalni német nyelven. Tudjon képrıl asszociálni. Gondolatait legyen képes megfelelı logikai sorrendben választékosan elıadni. Kb. 250 szavas köznyelvi szöveget olvasson, tudja annak tartalmát anyanyelven vagy a célnyelven összefoglalni. Az írás területén: A tanuló tudjon az órán vagy otthon feldolgozott szövegrıl összefoglalót írni. Legyen képes hosszabb fogalmazást írni. 127

-

Tudjon néhány szövegfajtát önállóan megalkotni. Legyen képes kb. 200 szavas, egyszerő tényközlı szöveget írni.

Tartalom: Ember és család Ember és társadalom Idegenforgalom, országok közötti kapcsolatok. Környezetünk Iskola és életpálya A munka világa Életmód, egészség, betegség. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás. Utazás Országismeret Tudományos és technikai mőveltség Tankönyvek és taneszközök: Bedı Éva: Német felvételi és érettségi feladatgyőjtemény Karácsony - Tálasi: Német nyelvtan a középiskolák számára Dömök Szilvia: Kleine Argst von'Hortexten (Német beszédértés) Maros Judit: Unterwegs német II. Tankönyv + Munkafüzet Maros Judit: Unterwegs német II. hanganyag Térképek, táblázatok, szótárak, folyóiratok. Technikai eszközök: magnetofon, írásvetítı, videó, televízió, CD-lejátszó, számítógép Értékelés, ellenırzés: Folyamatosan írásban és szóban ellenırizni kell a: nyelvi ismereteket (szókincs, nyelvtan); a kommunikációs készségeket (beszédértés, beszédkészség, írott szövegértés, íráskészség); Az ellenırzés formái: Szintfelmérés év elején és év végén Feladatlapok Németrıl magyarra fordítás szótár segítségével Szóbeli számonkérés folyamatosan Témazáró dolgozatok

128

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló szöveget írni;

129

-

-

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelveszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni. Német nyelv szakközépiskola 9-12. évfolyam kezdı szint

Heti 4 óra kezdı csoport START téma óraszám fej ezet

1 Begrüßung III.félév

1-6 7-8 1 Dolgozat, javítás

9-14 2 Vorstellung Eink auf 2 3

22 23-29

3 4

30 31

4 14 1- Erste Schularbeit 4 Korrigieren 5 Familie Persönliches

34-41 42

kiegészítés

ige,létige,személyes Kassette: "Zimmer névmás, szórend Frei" "Hotl Imperial" ⁪

határozott és határozatlan névelı, fınevek többesszáma, tagadás Dolgozat, javítás Bestellung "möchte" Essen und Trinken tıhangváltós igék und, aber,oder tárgyeset Dolgozat, javítás Jn.vorstellen "mein" er, sie, es Datenzur tárgyeset Person Dolgozat Wiederholung

15 16-21

32-33

nyelvtan

Kassette: "Was möchten die Leute essen und trinken?"

Kassette: "Trinken Sie gern...;"

Kassette: Musik Quiz

haben, kein, viel gyenge fınév

Kassette: "Klassentre ffen" (richtig/falsch)

5 Dolgozat, javítás

130

43-51

52 53-62

63 64-72 73 74 75-76 77-86

87 88-98

100110 111 112114 115116

6 Tagesablauf elöljárószók Ablauf der Woche tıhangváltós igék elváló igekötık "sondern" 6 Dolgozat, javítás 7 Programmbesprec személyes névmás hung Einladung tárgyesete

Uhrzeit, "müssen" Datum "jeder" "es gibt" 7 Dolgozat, javítás 8 Haushalt, földrajzi Hausarbeit auf der nevek "wollen" "kö Post nnen" "dieser" 8 Dolgozat, javítás 4-8 Wiederholung 4- Zweite

8 Schularbeit Korri gieren 9 Auf dem "brauchen" "nicht Markt Kochen, mehr" "nicht Einkauf nur..sondern auch" "trotzdem" 9 Dolgozat, javítás 10 Überraschung in a személyes névmás lila és a fınév részes Im Warenhaus esete, birtokos Kleider névszám elöljárószavak 11 Wohnwagenidylle Tárgy- és részes

Heute stirbst esettel járó du elöljárószók 11 Dolgozat, javítás

Wiederholung

Dritte

Schularbeit Korri gieren

Kassette: "Wohin gehen die Leut?"

Kassette: "Was ist das Proble?" (richtig/falsch)

Kassette: "Was hören Sie?"

Kassette: "Wer kauft was?"

Kassette: Manche Kunden sind komplizert Situationsübungen: "Im Geschäft" Tonband

131

elöljárószók birto III-IV.

Wiener félév 1- 1 Geschichten Orie kos szerkezet 10 2 ntierung Kassette: Was ist richtis/falsch? Landeskunde: Österreich,Wien 11 12 Dolgozat, javítás

12-23 13 Das felszólító mód Kassette:

Familienfoto Ge jövı idı "Die ganze Welt is burtstag "daß" gegen mich..." 24 13 Dolgozat, javítás

25-34 14 Heute geht alles "sich"-es Kassette: falsch/richti

schief igék névmási g Falsch verbunden határozók "sollen" " deshalb" 35 14 Dolgozat, javítás

36-45 15 Wer die Wahl hat, erıs és vegyes Kassette: "Haben sie

hat die melléknévragozás nicht einen Mann für Qual Abendessen "mögen" mich..."

46 15 Dolgozat, javítás

47 12- Wiederholung

15

48-49 12- Erst Schularbeit 15 Korrigieren

50-59 16 Wohin in gyenge Kassette: Im

Urlaub? Was ist melléknévragozás al Wihnachtsrestaurant I das ideale árendelt összetett m Reisebüro, zu Reiseziel? mondat Hause 60 16 Dolgozat, javítás

61-70 17 Ein Brief melléknévfokozás Kassette:

"weil" Wo sprechen die Per Anhalter Leute? Aus dem Buch der Rekorde

132

71 72-81

82 83 84-85 86-96

17

18

Dolgozat, javítás

Urlaub mit Perfekt Überraschung Zimmerreservieru ng

18

1618

1618

19

Dolgozat, javítás

Kassette: Was hast Du im Urlaub gemacht? Urlaub, Reisen: Situationsübungen -im Hotel: ein Zimmer buchen -Formular ausfüllen "kontrolle im Arbeitsbuch, Festübungen Ergänzungsmaterial: Ein Lied über "Soho"

Wiederholung

97

19

98-108 20

109 110119 120

Zweite Schularbeit Korrigieren Ganz Hinterpfinger ist krank

Perfekt Übungen mit (haben/sein) "lassen" Tonband Situationsüb

"dürfen" ungen: Besuch beim Arzt Dolgozat, javítás

Über Budapest Meinu ngsäußerung

Präteritum

Kassette: Was sagen die Leute noch? Testaufgaben

20

21

Dolgozat, javítás Szenvedı szerkezet

Tonband Aufgaben zur Grammatik

21

Wollen Sie frisches Brot? Von Korn zu Brot Dolgozat

133

121124 125126

Wiederholung

Dritte Schularbeit Korri gieren

Einander kennenlernen De utschlernenwarum? Deutschl ernenwie? Deutsche Briefpartner haben Dolgozat In einem Hochhaus wohnen Wohntypen Meine Wohnung Kleinstadt Alternkirchen Dolgozat, javítás Hausarbeit Die Hausfrau Der Hausmann

Wiederholung

Passiv

Kassette: "Wien wie es klingt"

zu+Infinitiv

Kassette: Warum blieb Markus auf Erziehungsurlaub zu Hause? Interview

0 VVI.félév

1-11

11 12-24

0 1

25 26-38

1 2

39 40

2 02 02

41-42 43-55

56

Dolgozat, javítás Wiederholung

Erst Schularbeit Korri gieren 3 Mein Traumtyp Ich liebe dich Liebe ist wie Spaghetti Anna und Markus 3 Dolgozat

"um..zu" "weil", "da", "denn" "ob" "wenn"

Kassette: Das erste Treffen

134

57-68

69 70-82

83 84 85-86 87-99

100 101111 112 113114 115116 117125

4 Fernsehgewohnhei ten Programmzei tschrift Ein Fernsehmärchen 4 Dolgozat, javítás 5 Berufe Der Traumberuf Leute und Berufe Der Job in den eigenen vier Wänden 5 Dolgozat, javítás 3- Wiederholung 5 3- Zweite 5 Schularbeit Korri gieren 6 Charakterisieren Eine Traumfrau Stern zeichen 6 Dolgozat, javítás 7 Eßgewohnheiten Gesund essen Rezepte T raditionen 7 Dolgozat, javítás

Wiederholung

"anstatt" "ohne" "bar" "läßt sich"

Relativsatz

Kassette: Karin Kollberg erzählt über ihr Leben

Adjektivdeklination

Kassette: Ordnen der Situationen zu den passenden Sternzeichen

Partizipkonstruktionen Kassette: Wie

Letscho gekocht wird?

Dritte

Schularbeit Korri gieren Vorbereitung auf Grammatische Wied Testaufgaben das Abitur erholung und Übersetzungen zum Abitur

135

VII 8 VIII. félév 1- Das Geld 12 König der Bettler war Millionär Kleider kaufen Lebensmittel kaufen 13 8 Dolgozat, javítás 14-26 9 Programmangebot e studieren Feierabend Eine Party machen Lachspastete 27 9 Dolgozat, javítás 28-40 10 Ferien

planen Urlaubsw ünsche Leserbrie fe Reisevorbereit ungen 41 10 Dolgozat, javítás

42 8- Wiederholung 10

43-44 8- Erste 10 Schularbeit Korri

gieren 45-54 11 Hochzeit in Dl.

Interview Heiraten oder.. Deutsche Ehe statistisch Scheidung auf Knopfdruck 55 11 Dolgozat, javítás

"je..desto" "brauchen zu" "einer-keiner"

Kassette: Wo und was kaufen die Leute?

"solange", "während" "nachdem" "bevor", "als", "wenn "seit", "bis"

Kassette: Studentenparty

haben zu+Inf. sein zu+Inf. Passiv + Modalverb

Kassette: Her Wolf hat vor der Reise viel zu tun

Konjunktiv

136

56-64

12

65

12

13

66-76

Sportarten im Konjunktiv Vergleich Sport und Spaß Großer Sportquiz BrettAkrobaten SportUrlaub Breitensp ort Dolgozat, javítás

Autoteile Was Verben mit bewegt uns im Präpositionen Jarhre 2000? Verkehrsd elikt Gebrauchtw agenkauf Strafzet tel 77 11- Wiederholung

13

78-79 11- Zweite

13 Schularbeit Korri

gieren 80 13 Dolgozat, javítás

81-90 14 Umwelt Einweg- "sowohl...als

Mehrweg Umwel auch" "entweder..ode ttips rund um die r" "weder..noch" "d Urh Anders erjenige" Adverbien leben mit Präpositionen 91 14 Dolgozat, javítás

92-102 15 Rategeschichten Wiederholung

Ich fahre zum Mond Buchstabe nspiel 103 15 Dolgozat, javítás

104 12- Wiederholung

15

137

Kassette: Sportsendu ngen

Kassette: Interview Was macht eigentlich

105106 107112 113115 116125

1215

Dritte

Schularbeit Korri gieren Grammatische Wiederholung für das Abitur Übersetzungen

Vorbereitung auf das mündliche Abitur

Testaufgaben

Német nyelv zakközépiskola 9-12. évfolyam haladó szint Heti 4 óra haladó csoport II. START óraszám I-II.félév 1-15 16-23

fejez téma et

24 25-32

10 11

33 34-42

11 12

43 44-52

12 13

53

13

10

nyelvtan

Wiederholung Gramm.Wiederh olung Überraschung in a személyes lila Im névmás és a fınév Warenhaus Kleid részes esete, er birtokos névmás elöljárószavak Dolgozat, javítás Wohnwagenidylle Tárgy- és részes

Heute stirbst esettel járó du elöljárószók Dolgozat, javítás Wiener elöljárószók birto Geschichten Orie kos szerkezet ntierung Dolgozat, javítás Das Familienfoto felszólító mód Geburtstag jövı idı "daß" Dolgozat, javítás

138

kiegészítés

Testaufgaben Kassette: Manche Kunden sind komplizert Situationsübungen: "Im Geschäft"

Tonband

Kassette: Was ist richtig/falsch? Land eskunde: Österreich, Wien

Kassette: "Die ganze Welt is gegen mich..."

54 55-56

1013 1013

57-61

14

62 63-73

14 15

74 75-83

15 16

84 85

16 1416 1416

86-87 88-98

17

99 17 100-110 18

Wiederholung

Erste

Schularbeit Verb esserung Heute geht alles "sich"-es igék schief névmási határozók "sollen" "deshalb" Dolgozat, javítás Wer die Wahl hat, erıs és vegyes hat die Qual melléknévragozás Abendessen

"mögen" Dolgozat, javítás Wohin in gyenge Urlaub? Was ist melléknévragozás das ideale

alárendelt Reiseziel? összetett mondat Dolgozat, javítás Wiederholung

Kassette: falsch/richtig Falsch verbunden

Kassette: "Haben sie nicht einen Mann für mich..." Kassette: Im Weihnachtsrestaurant

Im Reisebüro, zu Hause

Zweite

Schularbeit Verb esserung Ein Brief Per melléknévfokozás Kassette: Wo Anhalter

"weil" sprechen die Leute? Aus dem Buch der Rekorde Dolgozat, javítás

Urlaub mit Perfekt Kassette: Überraschung Was hast Du im Zimmerreservieru Urlaub gemacht? ng Urlaub, Reisen: Situationsübungen -im Hotel: ein Zimmer buchen -Formular ausfüllen "Kontrolle" im Arbeitsbuch, Testübungen Ergänzungsmaterial: Ein Lied über "Soho"

139

111 18 112-122 19

123 19 124-130 20

131 132

20 1720 133-134 1720

III-IV. félév 1-5 5-13 21

Dolgozat, javítás Ganz Hintertpfinger ist krank

Perfekt Übungen mit (haben/sein) "las Tonband Situationsü sen" "dürfen" bungen: esuch beim Arzt Dolgozat, javítás

Über Präteritum Kassette: Budapest Meinu Was sagen die Leute ngsäußerung noch? Testaufgaben Dolgozat, javítás

Wiederholung

Dritte

Schularbeit Verb esserung

Wiederholung

Wollen Sie frisches Brot? Von Korn zu Brot UNTER

0

Deutschlernen WEGS 1

Sprachschulen 4-21 Einen Brief schreiben 22 0 Dolgozat 23-33 1 In einem Hochhaus wohnen Wohntypen Meine Wohung Kleinstadt Alternkirchen 34 1 Dolgozat, javítás 35-45 2 Hausarbeit Die Hausfrau Der Hausmann 46 47 48-49

Szenvedı szerkezet

Passiv

zu+Infinitiv

2 Dolgozat, javítás 0-2 Wiederholung

0-2 Erst

Schularbeit Korri gieren 140

Tonband Aufgaben zur Grammatik

Landeskunde: über die deutschsprachigen Länder, Tonband

Kassette: "Wien wie es klingt"

Kassette: Warum blieb Markus auf Erziehungsurlaub zu Hause? Interview

50-60

6l 62-75

76 77-90

91 92-93 94-95 96-106 107-120

3

Mein Traumtyp Ich liebe dich Liebe ist wie Spaghetti Anna und Markus 3 Dolgozat 4 Fernsehgewohnhei ten Programmzei tschrift Ein Fernsehmärchen 4 Dolgozat, javítás 5 Berufe Der Traumberuf Leut e und Berufe Der Job in den eigenen vier Wänden 5 Dolgozat, javítás 3-5 Wiederholung 3-5 Zweite Schularbeit Korri gieren

Vorbereitung auf die Grundprüfung 6 Charakterisieren Eine Traumfrau Sternzeichen

121 6 122-124 125-126

V-VI. félév 1-8 9-22 7

23

7

"um...zu" "weil", "da", "denn" "ob" "wenn"

Kassette: Das erste Treffen

"anstatt" "ohne" "- bar" "läßt sich"

Relativsatz

Kassette: Karin Kollberg erzählt über ihr Leben

Adjektivdeklinatio Kassette: n Ordnen der Situationen zu den passenden Sternzeichen Dolgozat, javítás

Wiederholung

Dritte Schularbeit Verb esserung

Wiederholung

Eßgewohnheiten Gesund essen Rezepte Traditionen Dolgozat

Partizipkonstrukti Kassette: Wie onen Letscho gekocht wird?

141

24-37

8

Das Geld König der Bettler war Millionär

Kleider kaufen Lebensmittel kaufen 38 8 Dolgozat, javítás 39-53 9 Programmangebot e

studieren Feier abend Eine Party machen Lachspastete 54 9 Dolgozat, javítás 55-56 7-9 Wiederholung 57-58 7-9 Erste Schularbeit Verb esserung 59-73 10 Ferien planen Urlaubsw ünsche Leserbrie fe Reisevorbereit ungen 74 10 Dolgozat, javítás 75-88 11 Hochzeit in Dl. Interview H eiraten oder... Deutsche Ehe statistisch Scheidung auf Knopfdruck 89 11 Dolgozat, javítás 90-103 12 Sportarten im Vergleich Sport und Spaß Großer Sportquiz BrettAkrobaten SportUrlaub Breitensp ort 104 12 Dolgozat, javítás 105-106 10Wiederholung 12

"je...desto" "brauchen zu" "einer-keiner"

Kassette: Wo und was kaufen die Leute?

"solange", "während" "nachdem" "bevor", "als", "wenn" "seit", "bis"

Kassette: Studentenparty

haben zu+Inf. Kassette: sein zu+Inf. Herr Wolf hat vor der Passiv+Modalverb Reise viel zu tun

Konjunktiv

Konjunktiv

Kassette: Sportsend ungen

142

107-109 1012 110-126 1012 VII-VIII. félév UN TERWE GS 1-8 9-22 13

23 24-34

13

35-36

37-50

14

51 52-64

14

65-66

67-80

15

Zweite Schularbeit Verb esserung Vorbereitung auf das Abitur

Wiederhol ung

Autoteile Was bewegt uns im Jahre 2000? Verkehrsdelikt Gebrauchtwagenk auf Strafzettel Dolgozat, javítás Vorbereitung auf das schriftliche und mündliche Abitur Erste Schularbeit Verb esserung Umwelt EinwegMehrweg Umwel ttips rund um die Uhr Anders leben

Verben mit Präpositionen

Gramm. Wiederh Testübungen olung

Grammatische W Mündliche iederholung Abiturthemen, Testaufgaben, Übersetzungen

"sowohl...als auch" "entweder. ..oder" "weder...n och" "derjenige"

Adverbien mit Präpositionen Dolgozat, javítás Vorbereitung auf Grammatische W das schriftliche iederholung und mündliche Abitur Zweite Schularbeit Verb esserung Rategeschichten Ich fahre zum Mond Buchstabe nspiel

143

Kassette: Interview-Was macht eigentlich

Mündliche Abiturth emen, Testaufgaben,

Übersetzungen

81-94

95-96

97-110

Vorbereitung auf das schriftliche und mündliche Abitur Dritte Schularbeit Korrigieren Vorbereitung auf das schriftliche und mündliche Abitur

Grammatische W Mündliche Abiturth iederholung emen, Testaufgaben,

Übersetzungen

Grammatische W Mündliche Abiturth iederholung emen, Testaufgaben,

Übersetzungen

144

Német nyelv haladó 9. évfolyam Évi óraszám: 148 óra (37 x 4 óra) Heti óraszám: 4 óra Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: 11 óra a tananyag feldolgozására: 123 óra kiegészítı anyagra szánt óra: 1 4 óra Összesen: 148 óra Célok és feladatok A tanulók legyenek képesek az elsajátított nyelvtani szerkezetek segítségével haladó szinten szóban és írásban kommunikálni. Mélyítsék el ismereteiket a szókincs és a nyelvtan területén. Fejlesztési követelmények A beszédterületén: - A tanuló értse meg a tanárnak a tananyaggal kapcsolatos, egyszerő, idegen nyelven történı magyarázatát. - A szövegbıl tudja kiszőrni a lényeget. - Értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. - Az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésbıl ki tudja találni. - Értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. Beszédkészség területén: - Tudjon beszélgetést kezdeményezni ismert, mindennapi témáról. - Tudjon információt6 kérni és adni. - Legyen képes embereket, tárgyakat, helyeket egyszerően jellemezni. - Tudja tetszését, nem tetszését kifejezni. Olvasásértés területén: - Értse meg a maga tudásszintjén a számára megfelelı szöveget. - Tudjon érthetıen felolvasni olyan szöveget, melyet tanár segítségével gyakorolt. - Legyen képes embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni. - Tudjon egyszerő fogalmazást írni az ıt érdeklı jelenségekrıl. - Ismerje a fogalmazás legegyszerőbb szerkezetét. - Legyen képes a tanuló tankönyvének igényesebb feladatait megoldani. - A kétnyelvő szótárt biztonsággal tudja használni írásbeli feladatainál. - A követelményeknek megfelelı szókinccsel rendelkezzen a tanuló. 145

Német nyelv haladó 10. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

148 óra (37 x 4 óra) 4 óra

Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: 7 óra a tananyag feldolgozására: 108 óra alapvizsgára felkészítı óra: 11 óra kiegészítı anyagra szánt óra: 22 óra Összesen: 148 óra Célok és feladatok A tanuló a német nyelv haladó 10. szintjén biztonsággal mozogjon a hétköznapi élet tanult kommunikációs helyzeteiben. Új emberi kapcsolatokat legyen képes létrehozni. Ismerje a célnyelvi kultúra viselkedési szabályait. Az alapkészségek kifejlıdése tegye lehetıvé számára nyelvtudása továbbfejlesztését, ill. sajátítson el újabb idegen nyelveket. Fejlesztési követelmények A beszédértés területén: A tanuló értse meg a tanár idegen nyelven folyó óravezetését. Tudja kiszőrni a lényeget, a nyelvileg hiteles anyagból is (globális értés). A beszédkészség területén: A tanuló tudjon beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni. Fejezze ki egyetértését és egyet nem értését. Olvasásértés területén: A tanuló tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Ismerjen egy-egy verset, rövidebb novellát. A tanulóban ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye. Írásbeli készség területén: A tanuló legyen képes egyszerő önéletrajzot írni, minta alapján állásvállalás ügyben levelet írni. 146

Szókincs: A minimális szókincs 1600 aktív és 400 passzív kifejezésbıl áll. Tartalom: Ember és társadalom Tágabb környezetünk Környezetvédelem Az iskola világa A munka világa Egészséges életmód Szabadidı, szórakozás Tudomány és technika Magyarország Német nyelv haladó 11. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

148 óra (37 x 4 óra) 4 óra

Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: 6 óra a tananyag feldolgozására: 120 óra kiegészítı anyagra szánt óra: 22 óra Összesen: 148 óra Célok és feladatok Cél, hogy a tanulók képesek legyenek írásban és szóban kommunikálni. Mélyítsék el ismereteiket a szókincs és nyelvtan területén. A fordítás alapját ismerjék. Betekintést nyerjenek a német nyelvi országok mindennapjaiba, kultúrájába, életformájába. Fejlesztési követelmények Értsék meg a tananyag és a mindennapi élet témáiban elhangzó szöveget. Alkalmazzák a német nyelv fordulatait. Az elhangzott szövegbıl legyen képes vezérszavakat feljegyezni. 147

Globálisan tudja megérteni a tananyagtól független szöveget. A rádió és TV hírmősorait globálisan értse meg. Az olvasásértés területén: Tudjon ismeretlen szöveget is folyamatosan felolvasni. Tudja elolvasni, megérteni és összefoglalni hosszabb szöveg tartalmát. Beszédkészség területén: Tudjon véleményt alkotni, érvelni, vitatkozni. A feldolgozott szöveg tartalmát tudja összefoglalni. Tudjon képekrıl, képsorokról asszociálni. Beszédszándékokat tudjon magasabb szinten kifejezni és azokra reagálni. Írás területén: Tudjon az órán vagy otthon feldolgozott szövegrıl tartalmi összefoglalót írni. Tudjon szövegbıl vázlatot írni. Tudjon irányított fogalmazást írni. Képes legyen néhány szövegfajta megírására, mint pl. hivatalos levél, kérvény, szakmai önéletrajz. Fordítás területén: Tudjon a mindennapi életbıl vett vagy publicisztikai szöveget németrıl magyarra lefordítani. Szókincs területén: A minimális szókincs 800 aktív és ezt a mennyiséget meghaladó passzív kifejezésbıl áll. Tartalom: Egyén, család Lakóhely, otthon Iskola A munkahely Étkezés Szabadidı, mővelıdés, szórakozás, sport Egészségügy Kereskedelem Közlekedés Idegenforgalom Ausztria, Svájc - Országismeret 148

Német nyelv haladó 12. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

128 óra 4 óra

Az évi óraszám felosztása: dolgozatírásra, javításra: a tananyag feldolgozására: érettségire felkészítı óra: Összesen:


Célok és feladatok Cél, hogy a tanulók jussanak el a B1-B2 közötti szintre, az elızı szintnél fejlettebb szókinccsel tudjon szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudása segítségével legyen képes informálódni más országokról, tudjon kapcsolatot kialakítani és ápolni más anyanyelvőekkel. A 12. évfolyam végére sajátítsa el az önálló nyelvtanuláshoz szükséges stratégiákat. Feladat: az érettségi vizsgára való felkészítés, ezen belül a kommunikatív kompetencia kialakítása, információk közvetítése a másik ország kultúrájából, személyiségfejlesztés. Fejlesztési követelmények Az ismert témakörökben tudjon szóban és írásban információt cserélni. Legyen képes kb. 200 szavas hallott szöveget anyanyelvén összefoglalni. Gondolatait legyen képes megfelelı logikai sorrendben választékosan elıadni (beszédkészség). Kb. 250 szavas köznyelvi szöveget olvasson, tudja annak tartalmát anyanyelven vagy a célnyelven összefoglalni. Legyen képes kb. 200 szavas, egyszerő tényközlı szöveget írni. Tartalom: Ember és család 149

-

Ember és társadalom Idegenforgalom, országok közötti kapcsolatok Környezetünk Iskola és életpálya A munka világa Életmód, egészség, betegség Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás Országismeret Tudományos és technikai mőveltség

Tankönyvek és taneszközök: Bedı Éva: Német felvételi és érettségi feladatgyőjtemény Karácsony-Tálasi: Német nyelvtan a középiskolák számára Dömök Szilvia: Kleine Angts von'Hortexten (német beszédértés) Maros Judit: Unterwegs Német II. Tankönyv+Munkafüzet Maros Judit: Unterwegs Német II. hanganyag Térképek, táblázatok, szótárak, folyóiratok. Technikai eszközök: magnetofon írásvetítı, video, televízió, CD-lejátszó, számítógép Értékelés, ellenırzés: Folyamatosan írásban és szóban ellenırizni kell a nyelvi ismereteket (szókincs, nyelvtan); a kommunikációs készségeket (beszédértés, beszédkészség, írott szövegértés, íráskészség). Az ellenırzés formái: szintfelmérés év elején és év végén; feladatlapok; németrıl magyarra fordítás szótár segítségével; szóbeli számonkérés folyamatosan; témazáró dolgozatok. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; 150

-

érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; érdeklıdés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetıség; ígéret, szándék; érdeklıdés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlı vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; 151

-

meghívás és arra reagálás;

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betőzés kérése, betőzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerısítés; témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése; birtoklás kifejezése; térbeli és idıbeli viszonyok; függı beszéd; mennyiségi és minıségi viszonyok; modalitás; esetviszonyok; logikai viszonyok; szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; 152

gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelveszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

153

Biológia Szakközépiskola 9-10. évfolyam Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás. A szakközépiskola mőködésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe való beilleszkedést Követelmények: Ismertessük meg a tanulókkal a környezetben elıforduló és a biológiai mővelıdési anyagban szereplı anyagok, élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő biológiai ismeretterjesztı könyvek, cikkek, különbözı elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok: Tanulóink értsék meg a növények és állatok szervezıdése és mőködése közötti kapcsolatot. Tudják összehasonlítani az egyszerőbb szervezetet a fejlettebb szervezetekkel. Ismerjék meg a növények és állatok testének felépítésével foglalkozó néhány kiemelkedı tudós munkásságát. A biológiai összefüggések ismerete révén tudják helyesen értékelni az ember és a környezete kapcsolatát, tudják, hogy a világ egységes egész, amelynek az ember is része. Tanuljanak meg harmonikusan élni és nem visszaélni a környezetükkel. Evolúciós szemlélet kialakítása, annak megértése, hogy minden faj hosszú fejlıdés eredménye. Tanulóink értsék meg, hogy az élıvilág kialakulása és az 154

életfeltételek változása szorosan összefüggött, és az egyensúly megbomlása súlyos következményekkel jár. Legyenek képesek az élıvilág törzsfejlıdésének, a földi élet változásainak áttekintésére, a származástani, genetikai kapcsolatok figyelembevételével. Határozzák meg az emberi faj evolúciós helyét, ökológiai szerepkörét és felelısségét a földi élet fennmaradásában. Témakörök: Bevezetés Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága Az életközösségek általános jellemzıi Az élıvilág törzsfejlıdése Összefoglalás, számonkérés Összesen

1 15 7 7 7 37

óra óra óra óra óra óra

Követelmények: I. Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága A növények teste és életmőködései - A tanulók ismerjék a növények szervezıdési szintjeit. - Ábrázolják a növényi sejtet, ismertessék a sejtalkotókat. - Jellemezzék a zárvatermı növények gyökerének, szárának, levelének felépítését, mőködését. - Ismertessék a légzés és a fotoszintézis lényegét. - Határozzák meg az autotróf táplálkozás fogalmát. - Ismerjék az ivaros és ivartalan szaporodási formákat, az egyedfejlıdés folyamatát, a vegetatív és reproduktív szervek kialakulását. Az álltatok teste és életmőködései - Nevezzék meg az állati szöveteket, mondják el, hogy mely szervekben találhatók. - Sorolják fel a kültakaró, a légzés, a táplálkozás, a kiválasztás, az anyagszállítás, az érzékelés, a szabályozás szervrendszerének szerveit. - Fogalmazzák meg röviden az állatok életmőködésének lényegét. - Mondjanak példákat a különbözı típusú kültakarókra, mozgásformákra, légzési, táplálkozási, anyagszállítási, kiválasztási, szabályozási módokra.

155

- Ismertessék az állatok szaporodását és egyedfejlıdésének típusait, mondjanak példákat a különbözı egyedfejlıdési típusokra és ivadékgondozási módokra. II. Az életközösségek általános jellemzıi

- Mondják el, hogy a környezet élı és élettelen tényezıi közül melyeket kell az életközösségek vizsgálatánál figyelembe venni, és ezek miben különböznek az egyes életközösségek esetén. - Határozzák meg a környezet fogalmát. - Jellemezzék a táplálkozási kölcsönhatások típusait. - Határozzák meg a táplálékpiramis fogalmát, mondják el táplálkozási szintjeit. - Ismertessék az energiaáramlás, biomassza, bioprodukció fogalmát. - Mondják el a víz, a szén és a nitrogén körforgását. - Sorolják fel és jellemezzék a természetvédelmi kategóriákat. III. Az élıvilág törzsfejlıdése

-

Határozzák meg a faj fogalmát. Ismerjék a fajképzıdés lényegét. Mondják el az élet megjelenésének tudományos elméleteit. Ismerjék a földtörténet fıbb szakaszait. Ismerjék az emberré válás folyamatát. Ismerjék, hogy a környezetszennyezés milyes súlyos károkat okoz az egész élıvilág számára. - Természetvédelem-önvédelem. - Természet-környezet-egészségvédelem. A továbbhaladás feltételei: - Legyenek képesek különbözı csoportokba sorolni az élılényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlıdéstörténeti rendszer lényegét. - Lássák meg az összefüggést a környezetükben elıforduló élılények életmódja és a környezet között. - tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. - Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. - Igényeljék, hogy biológiai környezetet minél több oldalról, és minél részletesebben megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információ hordozókat.

156

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok: A tanulók értsék meg, hogy az élılények tulajdonságainak öröklıdését a kromoszómák és gének irányítják, de a környezetük is jelentıs hatással van kialakulásukra. Tudják értelmezni a rokonságukban elıforduló testi tulajdonságokat, értsék a folyamatok genetikai hátterét. Tanulóink ismerjék meg az emberi szervezet felépítését és mőködését, betegségeit, az emberre káros anyagok szervezetre gyakorolt hatását, valamint a betegségek és a káros szenvedélyek kialakulását, valamint azok megelızésének módját. Legyenek képesek arra, hogy ne csak megszokásból alkalmazzák az egészségüket megırzı szabályokat, hanem tudatosan is. Ismereteik birtokában lássák be, hogy az egészség érték, legyenek képesek az egészséges környezet megırzésére. Alakuljon ki bennük a káros szenvedélyeket elutasító magatartás. Ismerjék az emberi test életmőködéseinek, betegségeinek megismerésében meghatározó szerepet játszó tudósok munkásságát. Témakörök: Bevezetés A sejtek felépítése és mőködése Az ember életmőködései és az életmőködések szabályozása Az öröklıdés alapjai Összefoglalás, számonkérés Összesen

157

1 7 15 7 7 37

óra óra óra óra óra óra

Követelmények: I. A sejtek felépítése és mőködése

- Ismerjék a sejteket felépítı szervetlen és szerves anyagokat és azok jelentıségét. - Ismerjék az egyes sejtalkotókat és funkcióikat. - Ismerjék a felépítı és lebontó anyagcsere-folyamatok lényegét. - Tudják a mitózis és a meiózis folyamatának fıbb lépéseit. - Ismerjék a sejtciklus szakaszait. - Ismerjék a szerves anyagok, a lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleinsavak szerkezetét és legfontosabb tulajdonságait. - Ismerjék a sejtmag és a biológiai membránok felépítését és funkcióját. - Határozzák meg az enzimek fogalmát. II. Az ember életmőködései és az életmőködések szabályozása

A bır és a mozgás - Ismerjék a bır felépítését, nevezzék meg rétegeit és az ezeket felépítı szöveteket, valamint a bırfüggelékeket. Ismertessék az egyes alkotórészek feladatát, szerepét. - Ismerjék a mozgás szervrendszer részeit és feladatát. - Sorolják fel és jellemezzék a hámszövetet, csontszövetet, porcszövetet, a zsírszövetet, a laza rostos kötıszövetet, az izomszöveteket és a vért. - Tudják megkülönböztetni a csövescsontot a laposcsonttól. - Ismerjék a csontok kapcsolódási formáit. - Ismerjék az izommőködés alapvetı formáit. - Ismerjék a fontosabb mozgásszervi betegségeket, és a megelızés lehetıségeit. - Magyarázzák meg, hogy miért barnulunk le nyáron, és miért sötétebb a négerek bıre. - Magyarázzák meg a haj zsírosodása és a túl gyakori hajmosás közötti összefüggést. Táplálkozás: -

Ismerjék az emésztıszervrendszer felépítését és mőködését. Ismerjék a fog felépítését, szerkezetét. Határozzák meg a külsı elválasztású mirigyek fogalmát. Ismertessék az emésztınedvek hatását a táplálékra. Tegyenek különbséget az emésztés egyes szakaszai között.

158

• Sorolják fel az emésztıszervrendszer betegségeit és ismertessék a megelızés lehetıségeit. - Tudják definiálni a táplálkozást és a hiányos táplálkozást. - Tudják felsorolni a fehérjék, szénhidrátok, lipidek, étkezési rostok, a vitaminok és a víz szerepét. - Tudják vázlatosan ismertetni egy-egy példa kapcsán az energia, fehérje és legalább egy vitamin hiányából származó hiánybetegségeket. A légzés: -

Ismerjék a légzıkészülék felépítését és mőködését. Ismertessék a levegı útját. Ismertessék a ki- és belégzés folyamatát és az ebben résztvevı szerveket. Mondják el a légzés során felvett és leadott anyagokat. Sorolják fel a légzıszervrendszer betegségeit és ismertessék a megelızés lehetıségeit. - Ismerjék a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. - Ismerjék a vitálkapacitás fogalmát. - Kapcsolják össze az égésrıl tanultakat és a légzés folyamatát, mondják el a hasonlóságokat és különbségeket.

A keringési rendszer: - Rajzolják le a vérkeringés sematikus ábráját. - Ismerjék a keringési szervrendszer részeit, a vér és a nyirok útját a szervezetben. - Rajzolják le a szív részeit és ismerjék a szívizom mőködését. - Ismerjék a vér összetételét. - Ismerjék a dohányzás és a helytelen táplálkozás hatását az érrendszerre. - Magyarázzák meg, hogy miért elválaszthatatlan az élı szervezetben a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és az anyagszállítás. - Tudják a tanulók bemutatni a felnıttek fı vérképzı szerveit. - Tudják összehasonlítani az artériák, vénák és kapillárisok feladatait és szöveti felépítését. - Ismerjék a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát, a szöveti folyadék szerepét, mint sejtek közötti anyagcsere helyét. Kiválasztás: - Ismerjék a kiválasztó szervrendszer részeit és feladatát. - Ismerjék a vizeletképzıdés folyamatát. - Tudják a tanulók, hogy miért elválaszthatatlan az élı szervezetben a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és az anyagszállítás. 159

-

Értelmezzék az anyagcsere és a mozgás egymásra utaltságát. Ismerjék a nefron részeit és mőködését. Ismertessék a szőrımőködést, a visszaszívást és a kiválasztó mőködést. Ismerjék a vesebetegségek kialakulásának okait, és a megelızés lehetıségeit.

Az idegrendszer: -

A tanulók ismerjék az emberi szervezet szervezıdési szintjeit. Rajzolják le az idegsejt felépítését, nevezzék meg részeit. Sorolják fel az idegrendszer szerveit. Határozzák meg a feltétlen és a feltételes reflex fogalmát. Mondják el általánosan az érzékelés folyamatát. Jellemezzék az idegrendszert felépítés és mőködés szerint. Ismertessék a tanulók a központi és a környéki idegrendszer legfontosabb funkcióit. Ismerjenek néhány fontosabb vegetatív úton szabályozott mőködést. Ismerjék az idegrendszer érzı és mozgató mőködését. Ismerjék a reflexkör fogalmát. Ismertessék a tanulás típusait.

Az immunitás: - Ismerjék a következı fogalmakat: veleszületett immunitás, szerzett immunitás, aktív immunitás, passzív immunitás. - Ismerjék a fehérvérsejtek fajtáit és feladatát. - Ismerjék a védıoltások szerepét az egészség megırzésében. - Ismerjék a különbözı vércsoportokat, és a vérátömlesztés szabályát. - Ismertetniük kell a tanulóknak az Rh-típusokat. - Fel kell ismerniük a véradás jelentıségét. A hormonális szabályozás: - Mutassák be a tanulók a saját testükön a belsı elválasztású mirigyek elhelyezkedését. Ismertessék mőködésüket. - Magyarázzák el a tanulók, hogy hogyan szabályozza az agyalapi mirigy a többi mirigy mőködését. - Ismerni kell néhány hormonrendszerrel összefüggı betegséget. Az érzékelés: - Ismerjék a szem felépítését és mőködését. 160

-

Ismerjék a hallószerv felépítését és mőködését. Mondják el a tanulók általánosan az érzékelés folyamatát. Ismertessék a receptorok típusait. Ismerjék a tanulók a szem és a hallószerv típusbetegségeit és a megelızési lehetıségeket. - Ismerjék az egyensúlyérzékelés mechanizmusát.

Az ember szaporodása és egyedfejlıdése: - Ismerjék fel és nevezzék meg a férfi és a nıi szaporító-szervrendszer részeit és ismerjék mőködésüket. - Ismertessék a terhességgel járó változásokat, a magzat fejlıdésének idıtartamát és fıbb állomásait és a szülés folyamatát. - Ismerjék az ember egyedfejlıdésének a szakaszait, a legjellemzıbb testi és lelki változásokat és viselkedésbeli megnyilvánulásokat. - Ismerjék a tüszıérés folyamatát, valamint a hímivarsejt képzıdésének folyamatát. - Ismerjék a megtermékenyítés és a beágyazódás alapvetı lépéseit. - Ismerjék a férfi és a nıi másodlagos nemi jellegeket. III. Az öröklıdés alapjai - Határozzák meg a DNS, a kromoszómák, a gének, a homozigóta, a heterozigóta, a genotípus, a fenotípus fogalmát. - Ismerjék a genetika alaptörvényeit, a leggyakoribb öröklıdés típusokat. - Ismerjék a mutáció fogalmát, sorolják fel a mutációt kiváltó körülményeket. - Ismertessék az emberre káros mutációk megelızésének módjait. - Utódaik érdekében tudjanak a genetikai tanácsadók szerepérıl. - Ismerniük kell a környezet szerepét a fenotípus kialakulásában. - Megfelelı példa alkalmazásával tudják bemutatni az allélkölcsönhatások típusait. - Tudjanak Punnet-táblát szerkeszteni és használni. - Tudják példákon keresztül bemutatni a testi kromoszómás és ivari kromoszómás jellegek öröklıdését. - Ismerjék a genetikai kód fogalmát és sajátosságait. Általános egészségügyi ismeretek: - Ismertessék az egészséges emberi környezet fı tényezıit.

161

- Mondják el a tanulók az egészségügy felépítését, és hogy hova fordulhatnak betegség esetén. - Határozzák meg a fertızés, járvány, immunitás fogalmakat. - Ismerjék fel a szőrıvizsgálatok jelentıségét. - Ismertessék a káros szenvedélyeket, a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatását a szervezetre és a társadalmi környezetre. - Ismerjék fel a családtervezés és a genetikai tanácsadás jelentıségét. - Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. - Ismerjék fel a tanulók az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. - Legyenek képesek az egészséget erısítı értékek felismerésére és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítására. A továbbhaladás feltételei Ismerjék meg a tanulók a szervezetük felépítését és mőködésének lényeges sajátosságait, ez biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értsék meg, hogy az élılények biológiai jellemzıi anyagilag meghatározottak és az örökítı anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetık ki.

162

Ének-zene középiskola 9–10. évfolyam részére Lukin László-Ugrin Gábor : Ének-zene középiskola 9-10. évfolyam tankönyvéhez / Nemzeti Tankönyvkiadó / tankönyv alapján. Tanterv ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL KÖZÉPISKOLA 9.-es ÉVFOLYAM RÉSZÉRE Éves óraszám:37 Zenetörténet, zeneirodalom

Óra Éneklés

Zenehallgatás

1.

Az általános iskolában tanult magyar népdalok felelevenítése, az éneklési kedv felkeltése Tavaszi szél, vizet áraszt Dalcsokorösszeállítás

Szabadon választva: „ráhangoló” zenehallgatás

2.

Béreslegény 16.o.

Bartók Béla: 15 Kodály–Bartók Régi stílus magyar győjtıútjai (Tk. 11.) parasztdal Forma, szerkezet -Egy kicsi Ereszkedı ötfokú madárka dallamok Pentaton hangkészlet Parlando elıadásmód

3

Megrakják a tüzet Kodály Zoltán: 12.o. Kállai kettıs

Tájékoztató ismertetés a tanév anyagáról, a feldolgozás módjáról

Az emberi hangfajok

163

Zeneelmélet

Kapcsolódások

A magyar népdalok stílusrétegei (Tk. 10.)

A népdalgyőjtésrıl (a kezdetek)

A népdalfeldolgozásokrl

Vegyeskari hangzás A hangok szolmizációs és ABC-s nevei A kvintváltás

Népi kultúra, tárgykultúra

Óra

4.

5.

Éneklés

Zenehallgatás

Zenetörténet, zeneirodalom

Zeneelmélet

Kapcsolódások

Hej rozmaring 17.o.

Bartók Béla: 15 magvar parasztdal -Árva madár

Részleges kvintváltás

Körösfıi kertek alatt 22.o.

Zsoltár típusú magyar népdal: Tanári bemutató ének -Szivárvány havasán 20.o.

Zsoltár típusú dallamok Gregorián kapcsolódások (Tk. 20.)

6.

ÖSSZEFOGLALÁS Duna-parton 18.o.

7.

TÉMAZÁRÓ

Népi hangszerek

Az autentikus elıadásmódról

Népdalgyőjtı helyek Magyarországon

Aj, sirass édesanyám 19.o. 8.

Szeikilosz sírverse 65.o.

Az ókor zenéje

Modális hangsorok – hétfokú olvasógyakorlatok 2 # – 2 b-i

Az ókori, mediterrán kultúrkör, az antikvitás szellemi élete

A középkor zenéje

Gregorián ének

Középkori mővészeti emlékeink

(Tk. 63.)

9.

Ut queant laxis 68.o.

Gregorián dallamok (Tk. 66.)

Nagy Szent Gergely pápa jelentısége Arezzoi Guido

Óra

Éneklés

Zenehallgatás


A francia és A francia 10. Májusi ének német dalköltészet és a német 70.o. remekei lovagi Ófrancia kánon költık 71.o. Fornsete: Nyár kánon Többszólamúság 72.o. kezdetei 71.-72.o. 11. Rabló jı – francia chanson 75.o

A középkori notációk A szolmizáció eredete

Zeneelmélet Trubadúrdal 69.o. Minnesäng 69.o.

(Tk. 73.)

164

Kapcsolódások A lovagi költészet

Orgánum

A A mise állandó részei reneszánsz 74.o. zene

Thomas Stoltzer: Ich wunsch alln frawn ehn

Latin kifejezések értelmezése

A reneszánsz humanizmus 74.o.

12. Josquin des Près: Ave vera virginitas 77.o.

Josquin des Près: Ave vera virginitas

Palestrina: Jesu rex admirabilis 80.o.

13. Lassus: Zsoldos szerenád 83.o. Lassus: Névjegy 84.o.

Giovanni Battista Mosto: Gyulafehérvári madrigálokból a 13.

A németalföldi mesterek: Josquin des Près Giovanni Pierluigi da Palestrina „A zene fejedelme” 79.o.

A motetta 76.o. A reneszánsz többszólamúság

A reneszánsz Közép – Európában

Az imitációs szerkesztési mód 76.o. (homofon – polifon)

A Palestrinastílus

Orlandus Lassus 82.o.

A madrigál 82.o.

Anyanyelvőség

Shakespeare és kora

William Byrd

14. ÖSSZEFOGLALÁS

15. TÉMAZÁRÓ 16. Ómagyar Máriasiralom 87.o.

Gregorián A XI.–XVI. század himnuszok : magvar mőzenéje Tanári bemutató (Tk. 87–88.) ének Kassai Szent Erzsébet-himnusz 88.o.

A himnusz

17. Tinódi: Egervár viadaljáról való ének 90.o.

Tinódi : Tinódi Lantos Sebestyén 89.o. Históriás ének: Summáját írom Eger várának... Tanári bemutató ének

A históriás ének és a Tinódi: Cronica magyar népdal kapcsolódása 89.o. Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Bakfark Bálint: Lantfantázia

Óra

Éneklés

18. Bocsásd meg Úristen 91.o.

19. Ungaresca (dallamot lalázva) 93.o.

Zenehallgatás

A magyar és a közép-európai kultúra találkozása Nádor-kódex

Bakfark Bálint 92.o. Hangszerismeret – lant


Balassi Bálint verseire 3 dal Mátyás udvari zenéje

Kájoni-kódex

Magyar táncok a XVI. Században: Hajdú ének-hajdú tánc

A magyar történeti zene

Zeneelmélet

Kapcsolódások

Egyházi népének fogalma

Balassi verselése A magyar „fıúri” reneszánsz: MÁTYÁS udvari zenéje

165

Ungaresca – hajdútánc A nemzeti stílus kialakulása

Korabeli hangszerek

20. ÖSSZEFOGLALÁS 21. TÉMAZÁRÓ 22. Monteverdi: Keljen dalra minden ember 95.o.

Monteverdi: L'Arianna c. operából részlet

Purcell: Ne félj

A barokk zene Tk. 94-95.o. Claudio Monteverdi Henry Purcell 96.o

Az opera megszületése Recitativo Ária Da Capo -s forma Basso continuo

A barokk világképe

Hangszeres zene (Tk. 102.)

Kamaraéneklés

Jean -Baptiste Lully 23. Ismeretlen szerzı:Kék ibolyácska 100.o.

A társas ének hagyománya

Rondó 104.o.

Hangszerismeret 24. Vivaldi: A négy évszakTavasz I.tételbıl fıtéma 103.o.

Óra

Éneklés

25. Bach: Ha köd kepi be a tájat 109.o.

Vivaldi: A négy évszak

Antonio Vivaldi 102.o.

Szvit 105.o. A concerto 102.o. Concerto grosso

A szonett Vivaldi szonettje: A tavasz 103.o.

Természetes dinamika Hangszerelés

Zenehallgatás

Bach: h-moll szvit

Zenetörténet, zeneirodalom Johann Sebastian Bach életútja

Zeneelmélet A szvit 105.o. A barokk zenekar hangszerei, hangszercsoportjai

(Tk. 105.) Bach: II. Brandenburgi verseny (Tk. 110.)

Kapcsolódások Barokk táncok, viselkedéskultúra Barokk táncrend

A barokk funkciós rend Hangzatismeret

Bach : Toccatina 26. Bach: Már nyugosznak a völgyek korál dallam 108.o.

A barokk zene Korál 107.o. stílusjellemzıi105.o. Passió 98.o. Kantáta 98.o. Prelúdium és fúga 110.o.

Passió – történet

27. Händel: Messias Oratóriumból : Halleluja téma 113.o.

Georg Friedrich Händel életútja

Barokk társmővészetek

28. Apor Lázár tánca:

Händel: -Vízizene (F-dúr szvit) 116.o

Oratórium 98.o.

Messiás – Halleluja 113-114.o. Ária a Rinaldo c. operából: Csordul a könnyem 17.sz.-i magyar

Händel operáiról 113-114.o.

A XVII.–XVIII. 166

Barokk billentyős hangszerek

a Kájoni-kódexbıl 118.o. Ifjúság, mint sólyommadár 119.o.

táncmuzsika Táncok a Vietoris és a Lıcsei Tabulatúrás könyvbıl

század magyar mőzenéje 118.o.

Esterházy Pál: Harmonia Caelestis

Esterházy Pál élete 119.o.

Népi zenekar Virágénekek

29. ÖSSZEFOGLALÁS

Óra 30

Éneklés

Zenehallgatás


Zeneelmélet

Kapcsolódások

TÉMAZÁRÓ

31. Beethoven: A mormotás fiú dala 151.o.

Beethoven: Örömóda -részlet Haydn, Mozart, Beethoven 1-1 szonátája

A bécsi klasszicizmus

Ludwig van Beethoven

Formai sajátosságok: periódus szonátaforma 123-124.o. Hangszeres mőfajok: szonáta vonósnégyes rondó variáció menüett(scherzo) versenymő szimfónia

Haydn életmőve

Vonósnégyes

122.o.

Joseph Haydn Wolfgang Amadeus Mozart

32. Hayd:Szerenád 139.o.

Haydn: D-dúr vonósnégyes Haydn szimfóniái:

(magyar vonatkozások) 138.o.

Funkciós rend a klasszikában (T–S–D–T)

„Oxford”, „Londoni” IV.tétele 143.o.

33. Mozart: Oragna figa (elsı dallama) 145.o.

A klasszikus stílus gyökerei, a kor általános jellemzıi

Hármas- és négyes hangzatok

Mozart: operáiból részletek

Mozart életmőve

Klasszikus opera

144.o.

134.o.

Beethoven: IX. szimfónia

Beethoven életmőve 149.o.

Szimfónia 130.o.

A klasszicista eszmény, ideológia

Ó , felvirradt a szép óra 146.o.

34. Beethoven: Örömóda 154.o.

A klasszikus szimfónikus zenekar 130.o. Versenymő 133.o.

167

Beethoven a romantika „elıfutára”

Óra

Éneklés

Zenehallgatás

35. Ej, haj gyöngyvirág 156.o. Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi 156.o.

Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek


Zeneelmélet

Kapcsolódások

A reformkor A magyar verbunkos A verbuválás zenei élete: 155.o. zene jellemzıi 156.o. Történelmi – Bihari János, irodalmi – Lavotta János, mővészettörténeti Csermák Antal háttér

36. ÖSSZEFOGLALÁS 37. TÉMAZÁRÓ

KÖZÉPISKOLA 10.-es ÉVFOLYAM RÉSZÉRE Éves óraszám:37 Óra 1.

Éneklés

Zenehallgatás


Zeneelmélet

Kapcsolódások

Régi stílusú népdalaink Néprajzi jellemzıinek ismétlése: vonatkozások – stílus – szerkezet – forma – hangsor – hangkészlet – elıadási módok

Tanév eleji ismétlés a 9. évfolyam népzenei anyagából Béreslegény 16.o. Hej, rozmaring 17.o.

2.

A bárnai kertek alatt 32.o.

Új stílus eredete, gyökerei

3.

A bolhási kertek alatt 31.o.

Új stílus 26–27.o. Forma, szerkezet, elıadásmódok 7 fokú hangkészletek ismétlése

4.

A nagy bécsi kaszárnyára

Katonadalok eredete

39.o.

168

Oktávugrással kezdıdı magyar népdalaink

Történelmi háttér

Óra 5.

Éneklés

Zenehallgatás


Balladák és szokásdallamok 43.o.

A Vidrócki híres nyája 47.o. Rákóci kocsmába 48.o.

6.

ÖSSZEFOGLALÁS

7.

TÉMAZÁRÓ

8.

Schubert Hová? 62.o.

9.

Zeneelmélet

Kapcsolódások Szöveg és dallam egysége

Váltakozó ütemő népdalaink 48.o.

A romantika korszaka, stílusjegyei 161.o.

Schubert: Befejezetlen szimfónia 173.o.

Dalirodalom

A dal 161.o Dalciklus Strófikus dalforma

Franz Schubert életútja 169.o.

Romantikus zene 186.o.

Költészet és zene Klasszikus és romantikus vonások keveredése

Robert Schumann 174.o. 10. Mendelssohn: A dalnak lenge szárnyán 164.o.

Mendelssohn: Félix Mendelssohn Hegedőverseny – • Bartholdy I. 178.o. tétel 178.o. Hangszeres karakterdarabok 165.o. Chopin: Keringık, Frédéric Chopin Mazurkák 181.o.

169

A romantikus versenymő

Lengyel táncok

Hangszeres virtuozitás

Óra

Éneklés


Zenehallgatás

11. Brahms:

Bölcsıdal

Zeneelmélet

Kapcsolódások

Brahms: Magyar táncok-ból részletek

Johannes Brahms 182.o.

A hangszeres kíséret szerepe

Brahms és a magyar zene

Liszt Ferenc: Les Préludes 167.o. Szerelmi álmokzongorára

Liszt Ferenc életútja, 183.o. magyar vonatkozásai

A szimfonikus költemény 166.o.

Liszt Ferenc életútjának magyar vonatkozásai

Verdi: Aida (bevonulási induló) Nabucco: Rabszolga kórus

Giseppe Verdi életútja 187.o.

A romantikus olasz opera 186.o.

164.o.

12.

13. Verdi: ária a Rigoletto c. operából 189.o.

Programzene

14.

Wagner operáiból Richárd Wagner részletek életútja 190.o.

Nyitány

15. Muszorgszkij:

Muszorgszkij: Egy kiállítás képeirészletek

A programzene

Egy kiállítás képei– sétamotívum 193.o.

Csajkovszkij: B-moll zongoraverseny

Mogyeszt Muszorgszkij életútja 193.196.o. Pjotr Iljics Csajkovszkij 192.o.

nemzeti operák

A wagneri opera jellemzıi

Az orosz Ötök csoportja

16. ÖSSZEFOGLALÁS

Óra

Éneklés

Zenehallgatás


Zeneelmélet

Kapcsolódások

17. TÉMAZÁRÓ 18. Erkel-Kölcsey Himnusz 6.o.

Himnusz Szózat

Egressy Vörösmarty: Szózat 6.o. 19. Erkel: Bánk bán c. opera – Bordal 199.o.

A népies mődal, népszínmővek kora

A XIX. század magyar zenéje 197.o.

Erkel Ferenc: Bánk bán – részletek 199-200.o. Hunyadi László címő operából részletek

Erkel Ferenc életútja 198.o.

170

A magyar nemzeti opera megteremtése 198.o.

20.

Késı romantika

Dvořák: Újvilág szimfónia 202.o. Smetana: Moldva szimf.költ. 168.o.

201.o. Antonin Dvořák 202.o. Bedřich Smetana 166.o.

A cseh nemzeti romantika

21.

Puccini operáiból Giacomo Puccini részletek 203.o.

Az olasz verista opera

22.

Debussy: Clair de Lune

A századforduló zenéje 205.o. Claude Debussy 206-208.o.

Zenei impresszionizmus

Ravel: Bolero 209.o.

Maurice Ravel 209.o.

Osztinátótechnika 210.o. Dinamika

23. Ravel: Bolero – ritmusosztinátó

Óra

Éneklés

Zenehallgatás


Zeneelmélet

Impresszionizmus a francia és a magyar festészetben

Kapcsolódások

24. ÖSSZEFOGLALÁS 25. TÉMAZÁRÓ 26.

Kurtág György: Szálkák c. mőve (piros CD)

Irányzatok a XX. századi zenében 211.o. Arnold Schönherg Anton Webern Alban Berg

27. Gershwin:

Szóljon a zene 216

Gershwin: Rhapsody in Blue Gershwin: Porgy és Bess címő jazzoperából részlet Bernstein: West Side Story – részletek

28. Carl Orff: Carmina Burana-ból Floret silva

George Gershwin 215.o.

Dodekafónia 211.o. Folklorizmus 215.o Jazz 215.o. (Abszolút neves éneklés)

Jazz

A jazz irányzatai A szórakoztató zene mőfajai

Leonard Bernstein Musical 219.o.

Carl Orff: Carmina Burana-részletek 269-270.o. 266.o.

Európai kortársak Oratórium

Carl Orff 269.o.

Szergej Prokofjev Dmitrij Sosztakovics

171

Arthut Honegger 29.

Bartók Béla : Concerto 241.o.

Bartók Béla életútja 228.o.

Bartók életútja: – népzenetudós – zongoramővész – zeneszerzı – zenepedagógus

Csodálatos mandarin

30. Kodály: Psalmus Hungaricus – zsoltárdallam (rondótéma) 257.o.

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus 257.o. Kállai kettıs

Kodály Zoltán életútja 249.o.

Kantáta Rondóforma Pentatónia Volta-ritmus Verbunkos elemek

Társadalmi háttér – történelmi párhuzam

Mai magyar zeneszerzık mőveibıl

Magvar zeneszerzık újabb nemzedékei

Szerializmus 274.o. Elektronikus zene Aleatoria

Új utak a komponálásban 274.o.

31. ÖSSZEFOGLALÁS 32. TÉMAZÁRÓ 33. Farkas Ferenc: Jöjj el, Mózes 278.o.

(Tk. 275.) Sugár Rezsı Farkas Ferenc Bárdos Lajos Petrovics Emil Szokolay Sándor 34. P O P U L Á

RISZE

NEIIR

ÁNYZATOK

35. P O P U L Á

RISZE

NEIIR

ÁNYZATOK

36. ÖSSZEGZİ ISMÉTLÉS

37. ÖSSZEGZİ ISMÉTLÉS: Zenetörténeti korszakok áttekintése, általános jellemzése, a tanult zeneszerzık és fıbb mőveik megnevezése, társmővészeti kapcsolódások felvázolása.

172

ESZTÉTIKAI-MŐVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZİKÉPESSÉG Az órák legfontosabb céljai: - Olyan mővészeti élményeket nyújtani a tanulóknak, amelyek képesek személyiségformáló hatást gyakorolni rájuk. - Elısegíteni, hogy többféle részterületen képessé váljanak a mővészetek nyelvén kódolt üzenet befogadására, és örömet találjanak ebben. - Elısegíteni és ösztönözni, hogy a mővészetek eszköztárára építve, minél többféle módon ki tudják fejezni saját érzéseiket, gondolataikat. - Hozzájárulni ahhoz, hogy a mővészetek formanyelvére épülı befogadás és alkotás folyamatában növekedjen kreativitásuk, fejlıdjön önismeretük, épüljön identitásuk. - Megalapozni bennük az alkotó életet értéknek tekintı világszemléletet. A tantervben megjelenı mővészeti problémák megközelítése alapvetıen induktív jellegő, feldolgozásuk a tanulók közvetlen tapasztalataira támaszkodik. Nem a diákok korábbról hozott ismereteire, hanem elsısorban kíváncsiságukra, önkifejezési igényükre és kísérletezı kedvükre épít. Jellemzıje az aktuális tanulási helyzetben létrejövı találkozások és felfedezések, valamint az alkotó próbálkozások ösztönzése, illetve a frissen szerzett élményekre való egyéni és közös reflektálás és az új tudás elemeinek ilyen úton való beépítése a személyes mőveltségbe.

Az órák anyagai – a mővészi kifejezésmód lehetıségeinek és eszköztárának a bemutatására koncentrálva – egymás mellett villantják fel különbözı korszakok mőveit, valamint ugyanazon terület klasszikus, népi, illetve populáris alkotásait. Lehetıséget kínál önkéntes tanulói munkák végzésére, aktuális szituációra való reflektálásra, valamint a helyi társadalom által kínált különféle lehetıségek tanulási folyamatba való beemelésére is. Ének-zene mőveltségi terület 18 órára lebontva Témakör Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

173

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok,

mőveltségi területek) 1. A hétköznapi és a mővészi kommun i-káció

Az érzékelhetı világ

Mirıl tudósítanak az érzékszerveink ?

Ötletbörze osztályszinten Olyan élmények és tapasztalatok azonosítása, amelyekhez egyik vagy másik érzékszerv segítségével juthatunk hozzá. Az érzékelhetı világ elemeinek rögzítése egy nagy közös gondolattérképen.

Kiemelt kompetenciák A világ felfogása különbözı érzékszerveken keresztül. Különféle mővészeti ágakhoz tartozó alkotások értı befogadása

A hallás és a hallható világ.

Koncentrációs gyakorlat csoportmunka keretében A környezet hangjainak megfigyelése teljes csendben. Beszámoló a tapasztalatokról. Fantáziagyakorlat csoportmunka keretében . Történetek kitalálása hangok és zörejek egymás után lejátszott sorozatához. Egyéni munka Zajok és zörejek győjtése az iskola és a lakóhely környékén. Osztályszintő munka tanári segítséggel. Egy jól megszerkesztett zörejtár összeállítása az iskolai médiatár számára.

Kulcskompetenciá k Digitális kompetencia: hangok rögzítése és szerkesztése. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Testi és lelki egészség Mőveltségi területek Mővészetek (énekzene)

Mi az, hogy mővészet? Személyes vélekedések

Osztályszintő munka. A mővészet szóhoz kapcsolódó asszociációk rögzítése kis lapokon. A papírok struktúrába rendezése és egy nagy közös gondolattérkép készítése

2 óra

A mővész et eszközei vel… 2 óra

174

belılük. Az osztály közös mővészet-definíciójának megfogalmazása a kirajzolódó kép alapján. Milyen területei vannak a mővészetnek? A legfontosabb mővészeti ágak és mőfajok

Csoportmunka. Kártyákon szereplı elnevezések (mőfajok, mőnemek) és mőalkotásokat, illetve mővészeket (festményeket, szobrokat, balett-táncost, énekest stb.) ábrázoló képek rendszerezése – elıször az alkotó- és elıadómővészet két nagy kategóriája, majd ezeken belül saját elképzelés szerint. A megoldások szóforgóval való bemutatása és indoklása

Vajon ez is kommunikáció ? Mővészi alkotások és tevékenységek kommunikációs nézıpontú megközelítése.

Egyéni munka. Tájékozódás a diákok között. Annak kiderítése, hogy melyik a jelenleg legnépszerőbb könnyőzenei együttes, illetve zeneszám a körükben. A javaslatok osztályszintő győjtése, döntés szavazással. A megszavazott szám szövegének kinyomtatása és klippjének megkeresése az interneten az órai feldolgozás elıkészítése érdekében. Csoportmunka. A közösen kiválasztott 175

könnyőzenei szám szövegének, zenei eszközeinek és elıadásmódjának elemzése kommunikációs nézıpontból megadott szempontok szerint. Egy mindenki által ismert népdal hasonló módon való elemzése és a vizsgált könnyőzenei számmal való összevetése Osztályszintő munka Egy modern táncetőd közös megnézése az internet segítségével. Személyes reflexiók megfogalmazása a látottakhoz kapcsolódóan Mi mindenben más ez? A mővészi és a hétköznapi kommunikáció közötti fı különbségek. 2. A befogadá s folyamat a

Szívvel Mi az, ami könnyen utat és talál ésszel hozzánk, és mi az, ami nem? 1 óra Milyen okai lehetnek ennek? Érzelmi elfogadás és elutasítás.

Osztályszintő beszélgetés: Mi mindenben különbözik a mővészi kifejezésmód a hétköznapi kommunikációtól? Zenehallgatás osztályszinten. Egyéni vélemények, személyes érzések megfogalmazása különbözı típusú klasszikus zenei részletekhez kapcsolódóan – értékelı lapocskák segítségével. Osztályszintő beszélgetés. Mi az, ami általában tetszett, illetve nem tetszett? Milyen okai lehetnek a vélemények közötti különbségeknek? 176

Kiemelt kompetenciák Mővészeti alkotások érzelmi befogadása. Nyitottság a mővészi kifejezés sokfélesége iránt. Mővészi értékek keresése a környezetben, törekvés ezek megóvására. Törekvés a mővészi alkotások értelmezésére,

tudatos befogadására. Kreativitás és önkifejezés a mővészet különféle területein. A mővész et helye az ember életében

Mit ad hozzá az ember életéhez a mővészeti tevékenység? Személyes tapasztalatok.

Osztályszintő munka: beszélgetıkör olyan gyerekkori emlékek felidézése, amelyek valamilyen mővészeti tevékenységhez (rajzszakkör, tánccsoport, énekkar, színjátszó kör stb.) kapcsolódnak. Egy-egy pozitív állítás megfogalmazása. A különféle mővészeteknek otthont adó legfontosabb helyszínek (színház,koncertterem, kiállítóterem stb.) azonosítása. Annyi csoport alakítása, ahány helyszínt meghatározott az osztály.

Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli önkifejezés. Szociális és állampolgári kompetencia: együttmőködés csoportban, nyitottság, tolerancia. Kezdeményezıkép esség és vállalkozói kompetencia: önkéntes feladatvállalás,jele netek kitalálása, kreatív képalkotás

Hogy látják más kultúrák képviselıi a mi világunk alkotásait? Hogyan látjuk mi más kultúrák alkotásait? Mi az, amit könnyen értünk, és mi

Zenehallgatás osztályszinten. Jellemzı részletek közös meghallgatása különbözı népek zenébıl. A származási helyek kitalálása. Személyes érzések megfogalmazása az egyes zenékhez kapcsolódóan. Osztályszintő beszélgetés: Mi minden

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Mőveltségi területek

1óra

Kultúrá -hoz kötött formák és jelképe k 2 óra

177

az, amit nem?

nehezíti a tılünk Mővészetek (énektávoli kultúrák mővészi zene) alkotásainak, illetve elıadásainak befogadását. Mi teheti mindezt Miért változnak könnyebbé? Osztályszintő munka. a mővészet Az Egyetemes kifejezési zenetörténet módjai? különbözı korszakainak tanári segítséggel idırendbe állítása, azoknak legfontosabb jellemzıiknek felsorolása 3. A mővészi alkotáso k építıelemei

A legkiseb b alkotórészek 1 óra

Milyen elemekbıl épülnek fel a mőalkotások? Miben különböznek ezek a hétköznapi ábrázolás eszközeitıl?

Vetítés osztályszinten. Különbözı mőfajokhoz tartozó mővészeti alkotásokat (festményeket, szobrokat, zenekari mőveket, bábjátékot, balettot, színdarabot, filmet stb.) megidézı képek, illetve videorészletek megnézése és a mőfajok közös azonosítása. Ötletbörze csoportban. Egy-egy kiválasztott mőfajhoz tartozó alkotások építıelemeinek feltérképezése és bemutatása a többieknek. A legkisebb (tovább nem bontható) elemek közös azonosítása Osztályszintő beszélgetés. Vajon hogy viszonyulnak ezek a listák a hétköznapok ábrázolásikommunikációs 178

Kiemelt kompetenciák Képesség a mővészi élmények komplex átélésére s ezzel egyidejőleg a tudatos elemzésre, értelmezésre is. A mővészet különféle nyelvi elemeinek,alapvetı kifejezıeszközeine k ismerete Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli kifejezıkészség. Matematikai kompetencia: rész-egész viszonyok elemzése, besorolás, kategóriaalkotás. Digitális

Mi minden ad A hangok hangot? világa Milyenek ezek a hangok? Mi a különbség 1 óra a zaj és a zene között? A hangszerek világa. A hangokhoz és a hangszerekhez való személyes viszonyulásunk .

eszköztárának elemeihez? Ha nincs köztük különbség, akkor mégis miben ragadható meg a mővészi alkotások lényege?

kompetencia: egy zeneszerkesztı program alkotó módon valóhasználata. Szociális és állampolgári kompetencia: együttmőködés csoportban. Kezdeményezıkép esség és vállalkozói kompetencia: kísérletezés, önálló tapasztalatszerzés, önkéntes munka

Ötletbörze osztályszinten. Mi minden ad hangot a világban? Milyenek lehetnek a természet hangjai, az emberi hangok, a technika hangjai és a zenei hangok? Beszélgetés osztályszinten. Vajon mi minden különbözteti meg a zenét a természet hangjaitól, illetve a zajoktól és zörejektıl? Csoportmunka. Hangszerek hangjainak társítása a hozzájuk tartozó hangszer képével és nevével. Egyéni választás. A hangzásban lelkileg legközelebb álló hangszer kiválasztása és a döntés indoklása. Kísérletezés. Különféle

Kiemelt fejlesztési feladatok Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Mőveltségi területek Mővészetek (énekzene)

179

hangszerek megszólaltatása önként vállalkozás alapján. Az élmények szóbeli megfogalmazása. Ugyanazon hangszerek hangjának meghallgatása igazi elıadómővész tolmácsolásában. Beszélgetés osztályszinten. Van-e, aki játszik valamilyen hangszeren? Vajon mit jelent az embernek, ha meg tud szólaltatni valamilyen hangszert? Milyen érzés lehet együttesben játszani?

4. Az összkép és a kompozí ció

Tér kitöltés és ritmus 2 óra

Mi az, ami elsı hallásra megragadja az embert? Az összkép hatása.

A tér és az idı egyenletes kitöltése

Egyéni- és osztályszintő munka: kísérletezés. Rövid ideig hallható zenék befogadása. Az egyéni emlékezetben megragadó részletek összevetése. Beszélgetés osztályszinten. Mik azok a hallható részletek, amelyek a legkönnyebben észlelhetık az ember számára? Osztályszintő munka. A rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltése szabadon mozogva. Tetszıleges mozgások 180

Kiemelt kompetenciák Nyitottság a világ kulturális örökségének befogadására. Fogékonyság a mővészi kifejezésmódok befogadására és alkalmazására. A mővészet különféle ágaiban megjelenı legfontosabb kompozíciós szabályok ismerete. A mővészi és a hétköznapi kommunikáció

közötti legfontosabb különbségek gyakorlati ismerete. A mővészi kifejezıeszközök kreatív használata. Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli önkifejezés. Matematikai kompetencia: ellentétpárok felismerése és keresése. Szociális és állampolgári kompetencia: együttmőködés csoportban. Kezdeményezıkép esség és vállalkozói kompetencia: kísérletezés, alkotás. Kiemelt fejlesztési Osztályszintő beszélgetés. Milyen feladatok Európai szerepe van a ritmusnak az életünkben? azonosságtudat Mi történik, ha valami egyetemes kultúra miatt felborulnak a Testi és lelki megszokott ritmusaink? egészség Mőveltségi területek Mővészetek (énekzene)

végzése a kiválasztott helyen a metronóm lassú, majd fokozatosan gyorsuló egyenletes ütemére. A gyakorlat során szerzett személyes élmények megosztása Ritmusok és Győjtımunka ritmikus csoportban. Egyenletes tevékenységek lüktetéső és ritmikus körülöttünk. tagolású látvány- és hangzáselemek győjtése. Mozgás- és életmódbeli ritmusok keresése. A külön-külön talált példák összesítése osztályszinten. Osztályszintő munka. Különbözı ritmusú tánczenei részletek meghallgatása, és a zenei ritmusok mozgásos improvizációval való megjelenítése.

A ritmus szerepe az életünkben.

5. A Mióta Mióta táncol és mővészet létezik zenél az születése mővész ember? et

Filmvetítés osztályszinten. Különféle természeti népek körében felvett szertartási zenék és táncok megnézése. 181

Kiemelt kompetenciák Az egyetemes kulturális örökség ırzése és

1 óra

Beszélgetés osztályszinten. Vajon milyen hangszerekkel és milyen alkalmakkor zenéltek az ısi társadalmakban? Osztályszintő munka. Valamilyenfajta körtánc (pl. délszláv zenére) megtanulása – a csoport ügyességének megfelelı lépéskombinációkkal. A tánchoz kapcsolódó személyes élmények megfogalmazása

ápolása. Belsı késztetés az alkotásra és a mővészetek eszközeivel való önkifejezésre. A szépség és a funkció közötti kapcsolat megértése. Kreativitás, személyes érzések, gondolatok kifejezése a mővészetek eszközeivel. Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli önkifejezés. Szociális és állampolgári kompetencia: empátia, együttmőködés csoportban Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Testi és lelki egészség Mőveltségi területek Mővészetek(énekzene)

6.Törté- Színjá- Hétköznapi történeteinek netek tékos történetek 2 óra

Páros, majd osztályszintő munka. Olyan hétköznapi helyzetek párokban való felidézése, amikor történeteket szoktunk elmondani egymásnak. 182

Kiemelt kompetenciák Szerepvállalás a mővészi értékek és a kulturális örökség közvetítésében.

Ünnepi történeteink. (Jeles napok, népszokások)

Az ilyen helyzetek közös összegzése, majd beszélgetés arról,milyen szerepet töltenek be életünkben a történetek

Fogékonyság az európai kultúra értékeinek befogadására. Nyitottság a mővészeti világ képviselıivel való kommunikációban. Tevékeny részvétel a közösségért végzett mővészi alkotómunkában. Nyitottság a mővészi kifejezési módokkal való kísérletezésben. Kreativitás és bátorság a mővészi önkifejezésben

Csoportmunka. A hazánkban honos és helyben is ápolt ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Mikulás, Szent Márton napja stb.) történeteinek felidézése egy-egy hívókép segítségével : hozzá a megfelelı dalok éneklése segít a felidézésben. A történetek elmondása a többieknek. Vetítés osztályszinten. Karácsonyi pásztorjátékba,húsvéti misztériumjátékba bepillantó filmrészletek közös megtekintése és a látottak értelmezése. Osztályszintő munka. A karácsonyi vagy a húsvéti történetet megidézı

Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli önkifejezés. Matematikai kompetencia: rendszerezés, Szociális és állampolgári kompetencia: empátia, együttmőködés párban és csoportban, reflektív gondolkodás. Kezdeményezıkép esség és vállalkozói kompetencia: kreativitás, önállóság, egyéni feladatvállalás.

183

Hogyan jön létre egy színházi elıadás?

ünnepi elıadás megtervezése és megvalósítása az iskolában vagy egy olyan külsı helyszínen, ahol a diákok örömet okoznak a szereplésükkel Vendéglátás. Osztályszintő beszélgetés egy meghívott színésszel, színházi rendezıvel vagy drámatanárral – az elızıleg összegyőjtött kérdések felhasználásával arról, miként születik meg egy színházi elıadás.

Személyes Egy elıképek. opera keresztmetszet e 1 óra

Beszélgetés osztályszinten. Kinek mi jut eszébe az opera szó hallatán? Ki látott/hallgatott már végig egy operát? Kinek milyen Ismerkedés egy élményei, érzései, operával. vélekedései főzıdnek az opera mőfajához? Zenehallgatás osztályszinten. Egy olyan népszerő opera nyitányának megismerése, amelyik zeneileg viszonylag könnyen befogadható, történetét tekintve pedig lekötheti a diákokat (pl. Bizet Carmen vagy Puccini Tosca címő 184

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Mőveltségi területek Mővészetek (énekzene, dráma és tánc, vizuális kultúra. ( a történetek látványban való megjelenítése videó film vetítésen keresztül)

mőve). Annak találgatása, vajon mirıl szólhat az opera, amelynek bevezetı dallamait hallották. Vetítés osztályszinten. A kiválasztott opera nyitó színpadképének közös megtekintése, és annak találgatása, vajon hol játszódhat a darab, és kik lehetnek a fıszereplıi. (A valós információk tanárimegerısítése.) Zenehallgatás és beszélgetés osztályszinten. Az opera történetének lépésrıl lépésre való megismerése, egy-egy népszerő zenei betét, illetve ária meghallgatásával, színenként találgatva, vajon merre halad tovább a történet – egészen a végkifejletig. 7.Hangulatok, érzések és indulato k

A zene Hogyan születik a dal? mint kifejezı -eszköz 2 óra Hogyan mondom el zenével?

Beszélgetés osztályszinten. Mit jelentenek az életünkben a dalok? Ki az, aki már írt verset vagy dalt? Mi ösztönözte erre, kikkel osztotta meg? Osztályszintő munka. A táblára felírt egy-két soros ritmikus versrészlet felolvasása tanári instrukciók alapján, különbözı érzelmi állapotokat kifejezı módon (haragosan, vidáman, talányosan, 185

Kiemelt kompetenciák A mővészetek társadalmi funkcióinak megértése. Nyitottság a mővészi kifejezési módokkal való kísérletezésben. Önkéntes szerepvállalás a közösség kulturális értékeinek gyarapításában. Képesség a mővészi alkotások

A mi dalaink.

döbbenten, ingerülten stb.) Osztályszintő munka. Rövid, szöveg nélküli dallamimprovizációk alkotása tanári instrukciók alapján, különbözı érzelmeket kifejezve. Egyéni kísérletezés. Egy szabadon választott lelki állapotot tükrözı rövid hangszeres szóló tervezése valamilyen számítógépes zenei szerkesztı programmal. Az elkészült etődök (dallamok és/vagy ritmusok) bemutatása egymásnak. Annak kitalálása, hogy ki mit szeretett volna kifejezni a zenével.

hatásainak tudatosítására. Képesség a saját érzelmek mővészi eszközökkel való kifejezésére. Kulcskompetenciá k Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli önkifejezés. Digitális kompetencia: zenei és videoszerkesztı programok használata. Szociális és állampolgári kompetencia: empátia, együttmőködés párban és csoportban, reflektív gondolkodás. Kezdeményezıkép esség és vállalkozói kompetencia: kreativitás, önállóság, egyéni feladatvállalás

Beszélgetés osztályszinten. Kinek mi a kedvenc zeneszáma és miért? Ha az osztály összeállítana egy közös CD-t, amelyre mindenki csak egy számot javasolhatna, akkor ki mit ajánlana a győjteménybe? Választható önkéntes munka. Az osztály közös győjteményébe ajánlott

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlétre

186

Mőveltségi

dalok összegyőjtése, szükség szerinti megszerkesztése és CDre írása mindazoknak, akik kérik.

187

területek Mővészetek (énekzene)

Ének-zene A vizsga leírása A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc 100 pont 50 pont

Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli Szóbeli NINCS NINCS CD lejátszó Jól hangolt zongora

A vizsgázó A vizsgabizottság ot mőködtetı intézmény Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Emelt szint Írásbeli Szóbeli vizsga NINCS NINCS CD lejátszó Jól hangolt zongora

KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA Középszint Írásbeli vizsga 120 perc II. I. Zenefelismerés Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, 20 perc 100 perc 100 pont

Szóbeli vizsga 15 perc Éneklés, mőelemzés, lapról olvasás. 50 pont

Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelı tanár összegyőjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló idıt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervezı intézmény központilag megkapja.

188

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzıi Zenefelismerés A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat zenei szemelvény hallás utáni felismerése, megnevezése, a feladattól függıen a hangszerek, a korszak, a zeneszerzı, a mő vagy a mőfaj meghatározása. A bejátszások idıtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között idıt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított idıt is meghatározza. Zenetörténeti szövegalkotás Feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A dolgozat témája lehet például: - egy adott zenetörténetikor, stílus, mőfaj, népzenei stíluskör, népszokások jellegzetes vonásainak leírása, - egy, a részletes követelményben megadott zeneszerzı életútjának vázlatos bemutatása, egy mő vagy mőfaj elhelyezése a szerzı életmővében, - egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társmővészetek összefüggéseinek feltárása. Általános zenei alapismeretek Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések. A feladattípusok lehetnek: - fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, mőfajok), - válaszok illesztése (pl. mővek - zeneszerzık párosítása), - rövid válaszokat igénylı feladatok, kiegészítések, - zeneelméleti ismeretek. Dallamátírás A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmő dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betőkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban. Az írásbeli feladatlap értékelése Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhetı. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történı átalakítását is. Szóbeli vizsga A középszintő szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény gondoskodik. 189

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a mődalénekléshez esetlegesen elıírt kíséret megszólaltatásához szükséges. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idı alatt készített jegyzet használata lehetséges. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzıi A tételsor jellemzıi A tétel három altételbıl áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételbıl kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell. „A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetbıl, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetbıl. „B” altétel: egy mődal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötıdı zenei-, és általános mővészettörténeti ismeretek kifejtése. Az altételben szereplı mődalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplı valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelı formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplı mődalok zongorakísérete megfelelı hangfekvésben). Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a mődalok elıadásához egy zongorakísérı tanár. „C” altétel: egy periódus terjedelmő, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedı hangnemekben. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhetı. Az értékelés a következı szempontok alapján történik: „A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetbıl, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetbıl „B” altétel: Egy mődal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Mődal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt mődalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése „C” altétel: Lapról olvasás 10 pont Feladat: Egy periódus terjedelmő, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #-2b-ig terjedı hangnemekben. EMELT SZINTŐ VIZSGA Emelt szint Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga 190

I. Dallamdiktál ás Zenefelismer és 60 perc

180 perc II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás.

20 perc Éneklés, mőelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás.

120 perc 100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelı tanár összegyőjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelı tanár összegyőjti. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervezı intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a tanulók közösen hallgatják meg. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzıi Dallamdiktálás A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételrıl zongorán lejátszott barokk vagy bécsi klasszikus zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott elıjegyzéssel. Adott a kezdıhang, a kulcs és a metrum. A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják. Zenefelismerés A zenefelismerési feladatsorban (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni. A feladatsor 16 zenei szemelvényt tartalmaz. A 16 szemelvénybıl 9 ismert mőrészlet (lásd Mőjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult mővekbıl válogatott 9 részletet egyenként 1-1,5 perces idıtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell a szerzıt, a címet, a mőfajt, a korszakot megneveznie. A 7 ismeretlen zenei anyagot 1-1,5 perces terjedelemben, egyszer hallja a 191

vizsgázó. Ezen belül 4 ismeretlen mőrészlet alapján a hangszert kell megneveznie, felismernie, és 3 ismeretlen mőrészlet alapján a mő korszakba helyezése a feladat. A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és meghatározza a feladatok megoldására biztosított idıt is. Zeneelmélet Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a mőfajelméleti ismeretek területein. A feladatok lehetnek: - hangsorok elméleti ismerete és kottázása, - hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása, - formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és mőfajelméleti ismeretek meghatározása. Zenetörténeti szövegalkotás A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 5-6 oldal. A dolgozat témája lehet: - egy adott zenetörténetikor, stílus, mőfaj jellegzetes vonásainak leírása, - egy zeneszerzı életútjának vázlatos bemutatása, esetleg egy mő vagy mőfaj elhelyezése a szerzı életmővén belül, - egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társmővészetek összefüggéseinek feltárása. Az írásbeli feladatlap értékelése Az emelt szintő írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhetı. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történı átalakítását is. Szóbeli vizsga Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzıi A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent mőjegyzékben található népdalok és mőzenei szemelvények adják. A felkészülés során a tanuló a középés emelt szint anyagából egyaránt készül. Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „szakkifejezések” címő fejezetében szereplı fogalmakat el kell sajátítania a tanulónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad. A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is. 192

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idı alatt készített jegyzet használata lehetséges. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a mődalok elıadásához egy zongorakísérı tanár. A tételsor jellemzıi A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, A és B altételekbıl kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat. Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét - stíluskörét tartalmazniuk kell. A tétel jellemzıi Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz: 1. feladat: Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetbıl a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint, 2. feladat: Egy mődal éneklése emlékezetbıl szöveggel, zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján, 3. feladat: Mőzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetbıl szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva, 4. feladat: Modális hangsorok éneklése szolmizálva, 5. feladat: Adott hangnem egy-egy alaphelyzető hármas-, illetve négyeshangzatának éneklése szolmizálva és hangnévvel, oldással. A mődalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különbözı stíluskorszakból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelı formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a mődalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben). A „B” altétel egy feladatot tartalmaz: 6. feladat: Egy mőzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. A szóbeli vizsgarész értékelése Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintő szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhetı a következı megosztásban: „A” altétel: 1. feladat: Népdal 10 pont Egy népdal éneklése emlékezetbıl szöveggel, két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetbıl 2. feladat: Mődal 10 pont

193

Egy mődal éneklése emlékezetbıl, szöveggel, egy versszakkal Az énekelt mődal elemzése kottából 3. feladat: Mőzenei részlet 5 pont Egy mőzenei részlet éneklése emlékezetbıl, szolmizálva 4. feladat: Modális hangsorok 5 pont Két modális hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé 5.feladat: Hármas- és négyeshangzatok 10 pont Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel Négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel „B” altétel: 6.feladat: Lapról olvasás 10 pont ÉNEK-ZENE A részletes követelmények használata és felépítése A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhetı tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintő érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei mőveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zenemővészet iránti fogékonyság és kötıdés kifejezésére. Az emelt szintő érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklıdést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsıoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. Az emelt szintő tudásnál elıtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz. A két vizsgaszint viszonyára jellemzı, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintő követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintő követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülık számára mind közép-, mind emelt szinten. 194

A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különbözı vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

195

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK 1. Reprodukálás TÉMAKÖ VIZSGASZINTEK R Középszint Emelt szint 1.1. Éneklés A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelı, kifejezı elıadás (Szemelvények a Mőjegyzékben) 1.1.1. Huszonnégy népdal elıadása Harmincnégy népdal elıadása Népzene szöveggel, szöveggel, emlékezetbıl. emlékezetbıl. Ezen belül húsz magyar népdal Ezen belül harminc magyar (eltérı stílusú népdal (eltérı és más-más tájegységrıl stílusú és más-más tájegységrıl győjtött), két győjtött), két különbözı nemzetiségi és két különbözı nemzetiségi és két más nép más nép népdala található. népdala található. A magyar népdalokat több A magyar népdalokat több versszak esetén versszak esetén legalább kettı versszakkal kell legalább kettı versszakkal kell elıadni. A elıadni. nemzetiségi népdal, ill. a más A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala népek dala eredeti nyelven is eredeti nyelven is elıadható. elıadható. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is elıadható.

196

TÉMAKÖ VIZSGASZINTEK R Középszint Emelt szint 1.1.2. Az énekelt anyaghoz kötıdı Mőzene általános zenetörténeti ismeretek, a társmővészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzımővészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián Egy szillabikus és egy dallam éneklése latin melizmatikus gregorián szöveggel, emlékezetbıl. dallam éneklése latin Egy trubadúr dallam elıadása szöveggel, emlékezetbıl. szöveggel emlékezetbıl. Modális hangsorok éneklése szolmizálva. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam elıadása szöveggel emlékezetbıl. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges Egy ungaresca dallam éneklése megszólaltatása emlékezetbıl. szolmizálva, emlékezetbıl. Barokk Egy korál dallam éneklése Egy virágének elıadása magyar szöveggel emlékezetbıl. szöveggel Egy könnyebb ária vagy dal emlékezetbıl. szöveges éneklése kottából, Egy könnyebb ária vagy dal tanári zongorakísérettel. szöveges éneklése emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Három szemelvény éneklése emlékezetbıl szolmizálva. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dóváltással. Bécsi Egy dal szöveges éneklése Haydn, Mozart és Beethoven klasszika emlékezetbıl, tanári egy-egy dalának éneklése zongorakísérettel. emlékezetbıl, tanári Egy magyar szöveges verbunkos zongorakísérettel. Három dallam éneklése emlékezetbıl. téma éneklése szolmizálva Periódus terjedelmő, modulálás emlékezetbıl. 197

nélküli zenei idézet lapról Egy magyar hangszeres olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva. Periódus terjedelmő, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3#-3b-ig). Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzető hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig). Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel Két szerzı egy-egy dalának emlékezetbıl, tanári éneklése zongorakísérettel. szöveggel emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Két szerzı egy-egy mővébıl téma éneklése szolmizálva, kottából. Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

198

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Századfordu Egy zenemő részletének Két szemelvény éneklése ló éneklése kottából szolmizálva. szolmizálva vagy hangnévvel kottából. Egészhangú skála éneklése hangnévvel. XX. Egy-egy téma éneklése Egy Bartók kórusmő elıadása századi és szolmizálva kottából Bartók kottából kortárs Béla és Kodály Zoltán (kamaraéneklés). zene mőveibıl. Egy Kodály kórusmő elıadása A tanult zenemővekbıl kottából válogatva, három zenei (kamaraéneklés). szemelvény éneklése kottából Középnehéz dallam lapról (szabadon választva: szöveggel olvasása vagy szolmizálva 3#-3b-ig). hangnévvel vagy szolmizálva. 1.2. Mőelemzés 1.2.1. Az énekelt régi és új stílusú Népzene magyar népdalok elemzése a következı szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvetı stílusrétegekbe. 1.2.2. Mőzene Középkor Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása). Reneszánsz Egy világi vagy egy egyházi kórusmő elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, mőfaji sajátosságok). Barokk Az egyik énekelt mő elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, mőfaji sajátosságok). Bécsi Egy énekelt dal formai 199

klasszika

elemzése kotta alapján. 2. Befogadás TÉMAKÖ VIZSGASZINTEK R Középszint Emelt szint A tanult anyagban 2.1. Zenetörténet leggyakrabban elıforduló zenei mőszavak, fogalmak, elıadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). 2.1.1. A magyar népdalok stílusrétegei: Vikár Béla, Kodály Zoltán, Népzene a régi és az Bartók Béla népdalgyőjtı új stílus jellemzıinek ismerete munkájának bemutatása: (dallamvonal, győjtıhelyek, győjtési, szerkezet, forma, hangnem). lejegyzési módszerek ismerete. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerılant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.

200

TÉMAKÖ VIZSGASZINTEK R Középszint Emelt szint 2.1.2. A zenetörténeti korszakok Mőzene általános jellemzése, a társmővészeti kapcsolódások bemutatása. Középkor A gregorián zene általános A zsoltár, a himnusz, a mise jellemzése. fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang). Reneszánsz A vokális mőfajok felsorolása, a Lassus és Palestrina mőfaji jellemzık meghatározása életútjának vázlatos (mise, motetta, madrigál) ismertetése. A magyarországi reneszánsz A homofon és polifon zene általános szerkesztési mód kottakép bemutatása. alapján történı felismerése és A reneszánsz korszak jellemzı értelmezése. hangszereinek felsorolása. Barokk A korál, a passió, az oratórium, J. S. Bach, Händel a kantáta, a barokk opera életútjának vázlatos meghatározása. ismertetése, fıbb mőveik Barokk hangszeres formák felsorolása. (rondó, variáció), mőfajok A korál szerepének (concerto, concerto grosso, ismertetése. A da Capo ária szvit, prelúdium, fúga) formai ismerete. értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása. Bécsi A klasszikus periódus, a Haydn, Mozart és Beethoven klasszika két-, illetve háromtagú életútjának vázlatos ismertetése, formák meghatározása. fıbb mőveik felsorolása. A Jellemzı mőfajok (szonáta, klasszikus periódus, a két-, szimfónia, vonósnégyes, illetve háromtagú formák és a klasszikus versenymő, szonátaforma ismerete, egy-egy klasszikus opera) általános példával alátámasztva. bemutatása. A klasszikus A magyar verbunkos zene szimfonikus zenekar jellemzése, kiemelkedı összetételének mestereinek megnevezése. meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedı mestereinek 201

Romantika

megnevezése. A romantikus dal, jellegzetes A romantikus dalciklus vonásainak ismerete. jellegzetes vonásainak A programzene jellemzése. ismerete. A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek felsorolása.

202

TÉMAKÖ R

Századfordu ló XX. századi és kortárs zene

2.2. Zenefelismer és 2.2.1. Népzene

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A nemzeti romantika A legjelentısebb romantikus jellemzése. operaszerzık, és fıbb mőveik Erkel Ferenc életútjának vázlatos felsorolása. ismertetése, Verdi, Muszorgszkij, Wagner fıbb mőveinek felsorolása. életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveiknek felsorolása. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Bartók Béla és Kodály Zoltán életmővének bemutatása (életút, fıbb Bartók Béla és Kodály Zoltán mővek). mőveinek jellemzı formái, A XX. század fıbb zenei dallami, ritmikai irányzatainak megnevezése. sajátosságainak ismerete. Kortárs magyar szerzık és fıbb Komponálási technikák mőveik felsorolása. (dodekafónia, aleatória) Az amerikai zene fejlıdésének, felsorolása és lényegének a dzsessz és hatásának leíró ismerete. jellegő bemutatása. Az oratorikus és színpadi mőfajok változásainak ismerete. A Mőjegyzékben szereplı mővek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történı lejátszás alapján. Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerı, cimbalom felismerése, megnevezése.

2.2.2. Mőzene Reneszánsz Korszak, mőfaj meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Barokk

Korszak, zeneszerzı, mő és mőfajának meghatározása a 203

Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi

megadott zeneszerzık mőveinek alapján: J. S. Bach, Händel Bécsi Korszak, zeneszerzı, mő és klasszika mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Romantika Korszak, zeneszerzı, mő és Chopin, Wagner, Dvořák, mőfajának meghatározása a Smetana, Brahms megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

204

TÉMAKÖ VIZSGASZINTEK R Középszint Emelt szint Századfordu Korszak, zeneszerzı, mő és ló mőfajának meghatározása a megadott zeneszerzık mőveinek alapján: Ravel Debussy XX. századi Korszak, zeneszerzı, mő és és mőfajának kortárs zene meghatározása a megadott Sztravinszkij, Honegger, zeneszerzık mőveinek Bernstein, Szokolay Sándor alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin 2.3. A tanult anyagban Zeneelmélet leggyakrabban elıforduló zenei mőszavak, fogalmak, elıadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Oktávig terjedı hangközök (csak Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és a tiszta, kis az és nagy), alaphelyzető egészhangú skála lejegyzése. hármashangzatok Hangközök ismerete és lejegyzése decimáig, a hármashangzatok és szolmizációs nevekkel adott hangra. megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szőkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra. A moduláció fogalma és értelmezése. Minore - maggiore kapcsolat hallási felismerése. A klasszikus funkciós rend (T-SD) fogalmának ismerete. A teljes kvintkör ismerete. Az autentikus és plagális zárlatok ismerete. 2.4. 205

Dallamírás Barokk

Nyolc-tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig). Nyolc-tíz ütem egyszerő kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).

Bécsi klasszika Stíluskörön Egy egyszólamú, hangnemben maradó, kívül periódus terjedelmő dallam átírása betőkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2big). MŐJEGYZÉK

A mőjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetıséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelı zenei anyag is felhasználható. Népdalok Középszint A bolhási kertek alatt...

Emelt szint A citrusfa levelestıl, ágastól... A csitári hegyek alatt... A marosi füzes alatt...

206

Középszint A nagy bécsi kaszárnyára... A Vidróczki híres nyája... Annyi bánat a szívemen...

Emelt szint

Az én lovam Szajkó... Az hol én elmegyek... Béres legény... Beteg asszony... Bújdosik az árva madár... Bús a kis gerlice... Csordapásztorok... Duna parton van egy malom... Elindultam szép hazámból... Erdı mellett estvéledtem... Este, este, de szerelmes... Gyújtottam gyertyát... Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám... Ha felülök... Hej rozmaring, rozmaring... Hej, csillag, csillag... Istenem, Istenem áraszd meg a vizet... Katona vagyok én... Kımíves Kelemen balladája... /Magas Déva várát... Körösfıi kertek alatt... Látod-e te babám... Magos kısziklának... Megkötöm lovamat... Megrakják a tüzet... Most jöttem Gyuláról... Rákóci kocsmába... Regılés Röpülj páva, röpülj... Sok Zsuzsánna napokat... Szép a gyöngyvirág egy csokorba... Szivárvány havasán... Tavaszi szél vizet áraszt... Tiszán innen, Dunán túl... Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelıen válogatva különbözı nemzetiségi népdalok. 207

Mődalok, mőzenei szemelvények Középszint

Emelt szint Alleluja - választott gregorián dallam

Ut queant laxis. Dies irae... - gregorián dallam Moniot d’ Arras: Nyári ének Neidhardt: Májusi ének G. of. Fornsete: Nyárkánon Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének Ungaresca (Édes rózsám ...) Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...

208

Középszint

Emelt szint Áll elıttem egy virágszál... Esterházy Pál: Harmonia Caelestis Jesu dulcedo; Dulcis Jesu Apor Lázár tánca H. Purcell: Dido és Aeneas (Ne félj... - duett)

J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma (8 ütem) J. S. Bach: Musikaliches Opfer téma J. S. Bach: 15. Kantáta - duett (Ha köd lepi be a tájat...) A. Corelli: La Folia - téma G. F. Händel: Hímes rétek - elsı szakasz G. F. Händel: Csordul a könnyem G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) - Air A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel témája J. Haydn: Falusi jókedv J. Haydn: Egykedvőség J. Haydn: Évszakok - Simon gazda áriája (részlet) J. Haydn: Szerenád J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104) - Menüett - téma Ej, haj gyöngyvirág. Ifjúság, mind sólyommadár Kapuvári verbunk dallama W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel - téma W. A. Mozart: Requiem Lacrymosa 209

W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - 1. versszak W. A. Mozart: Gyermekjátékok L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala) L. van Beethoven: Százszorszép L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása L. van Beethoven: D-dúr Hegedőverseny - egy választott téma L. van Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel Örömóda L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia - I., II. és IV. tétel témái Simonffy Emil: Három a tánc... F. Schubert: A muzsikához F. Schubert: Hová? - részlet F. Schubert: A molnár virágai F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel témák R. Schumann: Zöld hímes rét Erkel Ferenc: Hunyadi László (Hunyadi téma vagy Gara Mária búcsúja)

210

Középszint

Emelt szint Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma

G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara (a téma elsı része) G. Verdi: Requiem - Lacrimosa B. Smetana: Moldva - a folyó témája J. Brahms: Bölcsıdal - 1. versszak Gaudeamus igitur A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel témái C. Debussy: Három noktürn; Felhık - témák M. Ravel: Bolero - a téma elsı része Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam Kodály Zoltán: Galántai táncok rondótéma Bartók Béla: Concerto - egy választott téma Bartók Béla: Cantata profana témák: „Volt egy öregapó”, „Erdı sőrőjében” Bartók Béla: Ne menj el Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára címő opera az V. ajtó - téma I. Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna, Semper crescis - részletek G. Gershwin: Porgy és Bess címő opera - Porgy dala A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA Középszint Emelt szint 211

Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerı, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról. O. Lassus: Visszhang Josquin: Ave vera virginitas G. P. da Palestrina: Nigra sum, sed formosa Bakfark Bálint: Lantfantázia Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének C. Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja) H. Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja Esterházy Pál: Harmonia Caelestis részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) A. Vivaldi: A négy évszak Tavasz, Tél J. S. Bach: h-moll szvit J. S. Bach: Máté passió nyitókórus, vezérkorál J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny G.F. Händel: Messiás - Halleluja kórus A. Corelli: La Folia J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92) IV. tétel W. A. Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina)

212

Középszint

Emelt szint W. A. Mozart: Requiem (Lacrimosa)

L. van Beethoven: V. szimfónia L. van Beethoven: D-dúr hegedőverseny - III. tétel J. Brahms: IV. szimfónia IV. tétel F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) Liszt Ferenc: Les Préludes Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserő bordal, Hazám, hazám) G. Verdi: Requiem - Lacrimosa G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok Nyitány B. Smetana: Moldva M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia C. Debussy: A tenger M. Ravel: Bolero Bartók Béla: Concerto Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Kodály Zoltán: Galántai táncok rondótéma I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel A. Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán G. Gershwin: Rhapsody in Blue C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna L. Bernstein: West Side Story (részlet) Szokolay Sándor: Vérnász - II. felv. - De szép a menyasszony

213

Középszint

Emelt szint W. A. Mozart: Requiem (Lacrimosa) L. van Beethoven: V. szimfónia L. van Beethoven: D-dúr hegedőverseny - III. tétel J. Brahms: IV. szimfónia IV. tétel F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) Liszt Ferenc: Les Préludes Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserő bordal, Hazám, hazám) G. Verdi: Requiem Lacrimosa G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok -Nyitány B. Smetana: Moldva M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia C. Debussy: A tenger M. Ravel: Bolero Bartók Béla: Concerto Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel A. Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán G. Gershwin: Rhapsody in Blue C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna L. Bernstein: West Side Story (részlet) Szokolay Sándor: Vérnász - II. felv. - De szép a menyasszony

214

SZAKKIFEJEZÉSEK Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak. a capella a tempo accelerando adagio alaphang aleatória alla breve allegro allemande alt alteráció álzárlat ambitus SZAKKIFEJEZÉSEK Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak. a capella tempo accelerando adagio,alaphang,aleatória alla breve,allegro,allemande,alt,alteráció álzárlat,ambitus andante ária atonalitás,attacca autentikus zárlat,ballada bariton,basso continuo,basszus

215

bicinium,bito nalitás bolgár ritmus,bıvített hármashangzat cantus firmus coda concerto concerto grosso ,rescendo,da capo,dalciklus,dalforma,daljáték,decre,cendo,dinamika,divertimento,dodekafónia, dolce,domináns,dór duett,duó,dúr,egészhangú skála,egynemő kar elıjegyzés enharmónia,eol expozíció fortefríg fúga giusto hangköz hangnem hangnevekhangsor hangzat hexachord homofon imitáció improvizáció induló intermezzo kadencia kamarazene kánon kantáta kidolgozás korál Köchel-jegyzék kromatika kvartett kvintett kvintkör largo legato lento líd Lied lokriszi madrigál maggiore mazurka melizma metronóm metrum mezzoforte mezzopiano mezzoszoprán minore mise mixolíd mixtúra moderato moll motetta neuma nıikar nyitány opera opus oratórium orgonapont organum ostinato partitúra passacaglia passió pentatónia periódus piano plagális zárlat polifon preludium presto quodlibet recitativo refrén ritornello rondó rubato scherzo sostenuto staccato szekvencia szextett szillabikus szimfónia szimfónikus költeményszonáta szoprán szubdomináns szőkített hármashangzat szvit tenor tercett tonika tranquillo trió tritonus tutti ungaresca unisomo variáció vokális vonósnégyes zárlat KÖZÉPSZINTŐ ÉNEK-ZENE SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA Vizsgalap minta A középszintő szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény gondoskodik. A tételsor jellemzıi A tétel három altételbıl áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételbıl kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20 tételt kell tartalmazniuk. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell. Az „A”, „B”, és „C” altételt nem kell egybeszerkeszteni. Az „A”, „B” és „C” altételekbıl a vizsgázó egyesével húz.

216

„A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetbıl, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetbıl. A feladat egy lehetséges megfogalmazása: . Énekelje el a tételként kihúzott népdalt két versszakkal emlékezetbıl, kifejezıen! ■ Ismertesse a népdal jellemzıit, vagyis elemezze a dalt! Az elemzés terjedjen ki a dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus ismertetésére! Az énekelt daltól függıen a vizsgázó megemlítheti a történeti vonatkozásokat, a népszokásokhoz való kapcsolódást, a mőzenei kötıdést. Az Ének-zene részletes vizsgakövetelmény Mőjegyzékében meghatározott, tételként húzható néhány népdal egyedi vonásai: . A bolhási kertek alatt / ütembeosztás; aszimmetrikus ritmus ■ A Vidrócki híres nyája / népballadák jellemzése, feldolgozás: Kodály Zoltán: Mátrai képek . Annyi bánat a szívemen / földrajzi vonatkozások ■ Béreslegény jól megrakd a szekered / váltakozó ütem, kvintváltás ■ Beteg asszony / sorok ütemszáma. 2 + 3 + 2 + 3; ütemmutató; a részleges kvintváltás különlegessége; mőzenei feldolgozás ■ Duna parton van egy malom / rokonság az elızı dallal ■ Elindultam szép hazámból / Bartók - Kodály: 20 magyar népdal (elıadható zongorakísérettel) ■ Este, este, de szerelmes kedd este / ütemmutató minden sorban 2/4, 3/4, 4/4; hangsora mixolíd ■ Gyújtottam gyertyát / volta ritmus; népszokás: lakodalmi leánybúcsúztató ■ Istenem, Istenem áraszd meg a vizet / népballada; rokona a Szivárvány havasán… népdal ■ Körösfıi kertek alatt / földrajzi vonatkozások ■ Magos kısziklának / virágének, szövege lehetséges, hogy Balassitól való, Balassi - strófa: 667, 667, 667 szótagszám; a korai magyar líra és a népdal kapcsolata, földrajzi vonatkozások.

B” altétel: egy mődal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötıdı zenei-, és általános mővészettörténeti ismeretek kifejtése. Az altételben szereplı mődalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplı valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelı formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplı mődalok zongorakísérete megfelelı hangfekvésben, és tiszta kottakép a mőelemzéshez). A feladat egy lehetséges megfogalmazása: . Énekelje el a tételként kihúzott mődalt emlékezetbıl / kottából kifejezıen (az elıadás módját a részletes követelmény határozza meg)! ■ Ismertesse a mődalhoz kapcsolódó zenei jellemzıket, zenetörténeti vagy éppen társmővészeti vonatkozásokat (pl. irodalom, képzımővészet, építészet, tánc, színház)! Általános követelmények a felkészítés és a vizsga során Éneklés ■ pontos szövegejtés ■ pontos ritmika ■ intonációs biztonság A zongorakíséretes dalok hangszeres kísérettel szólaljanak meg. A kíséretes mővek hangfekvése az érettségizı diák hangterjedelmének megfelelı legyen. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a mődalok elıadásához egy zongorakísérı tanár.

217

Mőelemzés ■ A mő ismertetéséhez a vizsgázó vázlatot, jegyzetet készít. Ennek segítségével oldja meg a „B” altétel második feladatát. ■ A mő elemzéséhez használhatja a dal tiszta kottaképét.

„C” altétel: Lapról olvasás ■ Egy periódus terjedelmő, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedı hangnemekben.

A szóbeli ének-zene érettségi vizsgatételek feladatai Középszintő ének-zene szóbeli vizsgalap „A” altételek 1. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A bolhási kertek alatt… . Énekelje el emlékezetbıl a dalt szöveggel, két versszakkal! ■ Ismertesse a népdal jellemzıit! (Szempontok: stílus, szerkezet, dallamvonal, hangnem, elıadásmód, kialakulásának ideje, ritmikai érdekességek)

2. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A nagy bécsi kaszárnyára … . Énekelje el emlékezetbıl a dalt szöveggel, két versszakkal! ■ Ismertesse a népdal jellemzıit! (Szempontok: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, alkalmazkodó ritmus értelmezése)

3. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A Vidrócki híres nyája … . Énekelje el emlékezetbıl a dalt szöveggel, két versszakkal! ■ Határozza meg mőfaját és a népdal jellemzıit! (Szempontok: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, elıadásmód, történeti vonatkozások, mőzenei vonatkozások) 4. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés

218

Annyi bánat a szívemen… . Énekelje el emlékezetbıl a dalt szöveggel, két versszakkal! ■ Ismertesse a népdal jellemzıit! (Szempontok: sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, elıadásmód) Stb.

Középszintő ének-zene szóbeli vizsgalap „B” altételek 1. számú MINTA „B” altétel: Mődaléneklés Ut queant laxis . Énekelje el a dalt emlékezetbıl! ■ Fejtse ki a dallamhoz tartozó zenetörténeti vonatkozásokat, beszéljen a dallam típusáról, keletkezésének körülményeirıl, a korszakhoz társítható építészeti stílusról! 2. számú MINTA „B” altétel: Mődaléneklés Moniot d'Arras: Nyári ének . Énekelje el emlékezetbıl szöveggel a dalt! . Elemezze a dalt formai, ritmikai és elıadásbeli szempontok alapján! Helyezze el az adott történelmi korban! Beszéljen a trubadúrköltészetrıl! Keressen társmővészeti kapcsolatokat! 3. számú MINTA „B” altétel: Mődaléneklés Neidhardt v. R.: Májusi ének . Énekelje el emlékezetbıl szöveggel a dalt! . Elemezze a dalt formai, ritmikai és elıadásbeli szempontok alapján! Helyezze el az adott történelmi korban! Keressen társmővészeti kapcsolatokat! 4. számú MINTA „B” tétel: Mődaléneklés Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének . Énekelje el emlékezetbıl a dalt, két versszakkal! ■ Határozza meg a dal mőfaji jellemzıit, beszéljen a dal szerzıjérıl, történelmi szerepérıl! Stb. Középszintő ének-zene szóbeli vizsgalap „C” altételek

219

„C” altételek: Altételenként egy, a tanár által összeállított kottapélda az ének-zene részletes vizsgakövetelménynek megfelelıen. 1. számú MINTA „C” altétel: Lapról éneklés . Énekelje el a kapott zenei anyagot! Stb.

Középszintő ének-zene szóbeli vizsga értékelési útmutató „A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetbıl, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetbıl Az éneklési feladat megoldása akkor hibátlan, ha a vizsgázó a népdalt ■ tiszta intonációval, ■ hangterjedelmének megfelelı magasságban, ■ pontos ritmusban, ■ a dalnak megfelelı tempóban, ■ érthetı szövegmondással, ■ biztos dallam- és szövegtudással adja elı. A több versszakos népdalok esetében is csak két versszakot énekeljen a vizsgázó. A többletversszakokkal történı éneklésért külön pont nem adható. A vizsgázó hangi adottságait külön nem pontozhatjuk. „B” altétel: Egy mődal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése Feladat: Mődal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt mődalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

25 pont

A mődaléneklés értékelésekor az elıadásra vonatkozóan a népdaléneklésnél leírt szempontok érvényesek. „C” altétel: Lapról olvasás 10 pont Feladat: Egy periódus terjedelmő, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #-2b-ig terjedı hangnemekben.

A mődalénekléshez („B” altétel) kötıdı zenei ismeretek kifejtése: A vizsgafeladat nem terjed ki az énekelt dal részletes elemzésére. Lehetséges a dalhoz tartozó zenetörténeti kor általános bemutatása, mely során a vizsgázó utalhat a legjelentısebb zeneszerzıkre, azok fıbb mőveire, kiemelve az éppen énekelt dal szerzıjét és annak munkásságát. Szólhat a korszak tipikus mőfajairól, formáiról, jellegzetes hangszereikrıl, az adott korra jellemzı fıbb zenei irányzatokról és a társmővészeti kapcsolódásokról. Például: Egy bécsi klasszikus Haydn dal elıadásánál beszéljen a vizsgázó a zenetörténeti korról, és a három legjelentısebb zeneszerzı munkásságáról. Szóljon Joseph Haydn életútjának magyar vonatkozásairól, az Esterházy-szolgálatról. Az énekelt dal kapcsán megemlítheti annak formai érdekességeit (pl. a két periódusból álló zenei forma, a kéttagú dalforma kifejtése). Beszélhet Haydn "újításáról", az új mőfajteremtésrıl (vonósnégyes, szimfónia), és a hagyományos mőfaj, 220

az oratórium megújításáról is. Szólhat a vizsgázó a kor építészeti, képzımővészeti és irodalmi alkotásairól, azok stilisztikai jellemzıirıl is. Egy romantikus dal éneklése során szót kell ejteni a korról mind társadalmi, mind zenetörténeti vonatkozásokban. Beszélni lehet a dal mőfajáról, a dalciklusról, a mőfaj legkiemelkedıbb romantikus mestereirıl (F. Schubert, R. Schumann). Az énekelt dallal kapcsolatban említést tehet a dalban még esetlegesen elıforduló klasszikus hagyományokról (egyszerőség, népdalszerőség, arányos, periodizáló forma, strófikus szerkezet), de feltétlen szólni kell a szöveg és zene romantikus kapcsolatáról, magáról a zenei szövet alapjául szolgáló költeményrıl, valamint a zongorakíséret funkciójáról. Bartók Béla: Concerto - a választott téma éneklése után illik beszélni magáról a szerzıi életútról, Bartók 20. századi jelentıségérıl. A mő során a barokk concerto bartóki utóéletérıl, a klasszikus és népzenei hagyományok megjelenésérıl, a mő szerkezetérıl, felépítésérıl, s arról, hogy miért tekinti a zeneirodalom ezt a mővet a bartóki életmő összegzésének. "C" altétel: Lapról olvasás A feladat szerint a vizsgázónak egy periódus terjedelmő (maximum 8 ütem), modulációt nem tartalmazó klasszikus zenei idézetet kell elsı látásra szolmizálnia. A kapott kottakép nem lépheti túl a 2 # - 2b elıjegyzési kört. A "C" altétel értékelésének szempontjai: Az énekelt részletet folyamatosan, tisztán, hibátlan dallammal, pontos ritmusban kell elıadni. A lapról olvasásnál nem csökken a felelet értéke, ha a tanár adja meg a kezdıhangot. A kapott dallamot nem kötelezı abszolút magasságban énekelni (kivéve a hangnévvel történı éneklés esetét). A hangadás vegye számításba a vizsgázó hangterjedelmét. A felelı saját belátása szerint választhatja meg éneklésének tempóját. A lapról olvasás felkészüléséhez ajánlott szakirodalom: ■ Kodály pedagógiai mővei - Editio Musica, Bp 1945. ■ Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I. - II. - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1995. ■ J. S. Bach: Olvasókönyv szolmizálóknak - Editio Musica, Bp. 1945. . Németh - Nógrádi - Pusker: Szolfézs antológia - Zenemő Kiadó Bp. 1984 ■ Zenei antológia (szerk. Kerényi Eszter) - Nemzeti Tk. Kiadó Rt. 1997.

Szakkifejezések (fogalomtár/kislexikon) A fogalomtárban a két érettségi szint elkülönítése jól látható. A szójegyzék a leggyakrabban használt ének-zenei tankönyvekben szómagyarázatként vagy éppen új ismeretként elıforduló fogalmakat tartalmazza. A felsorolt szakkifejezéseket a vizsgázó szaknyelvként kell hogy használja az érettségi alkalmával.

Bibliográfia a felkészítı tanár számára A bibliográfia a tanári felkészítı munkát kívánja segíteni. Ajánlásunkban több témakörhöz is találhatnak értékes anyagokat, így az énekes és a zenetörténeti témakörökhöz egyaránt. Mindezek 221

mellett a dallamírás és a hallásfejlesztés területein is elengedhetetlen ezen munkák ismerete, gyakori használata. A szakirodalmi ajánlások mellett külön figyelmet érdemel a hangtár, amely már a zenei könyvtárakban is hozzáférhetı, s mind a tanár munkáját, mind az önálló, tanórán kívüli készülést is segíti a zenefelismerés témakörében. A kiadók nevének rövidítései: Zenemőkiadó: Zmk Tankönyvkiadó: Tvk Nemzeti Tankönyvkiadó: NTvk Editio Musica Budapest: EMB A dal mesterei I. – VIII szerk. Ádám Jenı EMB A magyarországi nemzetiségek néprajza Magyar Néprajzi Társaság, Tkv, 1982 A zene világa Magyar Könyvklub Budapest, 2000 A zenetörténet antológiája szerk. Bartha Dénes: Zmk, 1974 Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, Kossuth Kiadó, 1996 Alan Blackwood: A világ zenéje, Origo Könyvek, Bp., 1994 Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi ismeretek, Múzsák, 1982 Balassa - Gál: Operakalauz, Zmk, 1956 Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza, Gondolat, 1989 Barangolás a mővészetek világában Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 1999 Bárdos Lajos: Elemzı írások a népzenérıl I., Eötvös Kiadó 1994

222

Bárdos Lajos: Írások népzenénkrıl, NTvk, 1994 Bartók Béla: 27 két- és háromszólamú nıi- és gyermekkar Zmk, 1950 Bodza Klára – Paksa Katalin – Vakler Anna: Magyar Népi Énekiskola I.-II,Tvk, 1992 Böhm László: Zenei mőszótár Zmk, 1961 Brockhaus - Riemann: Zenei Lexikon I. - II. - III., Zmk, 1985 Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zmk,1986 Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zmk, 1974 Darvas Gábor: Évezredek hangszerei Zmk, 1975 Dobszay László: A gregorián zene kézikönyve, Zmk, 1993 Dobszay László: A magyar dal könyve Zmk, 1994 Dobszay László: Magyar zenetörténet Planétás Kiadó Budapest, 1998 Eric Salzman: A 20. század zenéje, Zmk, 1980 Ezer év kórusa szerk.: Forrai Miklós EMB Falvy Zoltán: A magyar zene története Ntvk, 1999 Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994 Gonda János: A populáris zene antológiája, FPI, 1994 Gonda János: Jazz, Zmk, 1982 Gülke, P.: Szerzetesek, polgárok, trubadurok, EMB, 1990 Hangszerek enciklopédiája Gemini Kiadó 1996 Hegyi István: Világunk zeneoktatási öröksége - a zenetanítás enciklopédiája, JPTE Kiadó Iroda, Pécs, 1997 John Henry Van Der Meer: Hangszerek, Zmk, 1988 Joób Árpád: A magyar népzene rendszere és szelleme Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlatában Kecskemét Kodály Intézet, 1996 Kallós Zoltán: Balladák könyve, Magyar Helikon, 1973 Kedves Tamás: Zeneesztétika, NTvk, 1997 Zenei antológia szerk. Kerényi Eszter NTvk, 1997 Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982 Kodály - Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994 Kodály pedagógiai mővei EMB Kodály Zoltán: Gyermek- és nıikarok EMB Kodály Zoltán: Visszatekintés I. - III., szerk. Bónis Ferenc, Zmk, 1974 és 1989 Kósa László: A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatása 1945 – 74. Etnográfia 1975 Néprajzi Múzeum Zenemőtár Körber Tivadar: Zeneirodalom I-II. Mőszaki Könyvkiadó Budapest 2000 Kroó György - Kárpáti János: Muzsikáló zenetörténet I. - IV., Gondolat 1960 - 1964. Németh – Nógrádi - Pusker: Szolfézs antológia – Zmk. .Bp. 1984 Oratóriumok Könyve Zmk, 1975 Orfeusz Hangzó Zenetörténet Mágus Kiadó, 1999 Öt évszázad kórusa szerk. Forrai Miklós EMB Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 1999 Pándi Mariann: Hangversenykalauz Zmk, 1972 Peter Gammond: Az opera, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Peter Gammond: Klasszikus zene - Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek Tkvk, 1977 Stéphane Gris: A hangszerek csodálatos világa Zmk, 1984 Szabó Csaba: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét?, Kriterion, Bukarest, 1977

8

223

Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve Zmk. Budapest, 1979 Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián? Zmk.1981 Till Géza: Opera - kézikönyv Zmk. 1967 Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III Zmk 1965 Tarján Tibor: Fölnevelı hagyomány, Magyar Médiapedagógiai Mőhely Bp. 1995 Tátrai Zsuzsa – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó 1997 Tegzes György: Hétfokú olvasó gyakorlatok I. – II. NTvk. Varga Marianna: Néprajz mindenkinek - magyar népviseletek Tkvk. 1982 Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje Zmk. 1981 Yehudi Menuhin - Curtis W. Davis: Az ember zenéje Zmk. 1981 Dallamdiktálási feladatgyőjtemények, zeneelméleti pedagógiai munkák Bibliográfia a diák számára A jegyzék a vizsgára készülı diákok önálló ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, könyvtárhasználati munkáját kívánja segíteni. Természetesen az önálló szakkönyvhasználat nemcsak a vizsgára készüléssel kezdıdik. Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, Kossuth Kiadó, 1996 Alan Blackwood: A világ zenéje, Origo Könyvek, Bp., 1994 Balassa - Gál: Operakalauz, Zmk, 1956 Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza, Gondolat, 1989 Barangolás a mővészetek világában Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 1999 Böhm László: Zenei mőszótár Zmk, 1961 Brockhaus - Riemann: Zenei Lexikon I. - II. - III., Zmk, 1985 Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zmk, 1986 Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zmk, 1974 Darvas Gábor: Évezredek hangszerei Zmk, 1975 Falvy Zoltán: A magyar zene története Ntvk, 1999 Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994 Hangszerek enciklopédiája Gemini Kiadó 1996 John Henry Van Der Meer: Hangszerek, Zmk, 1988 Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982 Kodály - Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994 Körber Tivadar: Zeneirodalom I-II. Mőszaki Könyvkiadó Budapest 2000 Oratóriumok Könyve Zmk, 1975 Orfeusz Hangzó Zenetörténet Mágus Kiadó, 1999 Pándi Mariann: Hangversenykalauz Zmk, 1972 Peter Gammond: Az opera, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Peter Gammond: Klasszikus zene - Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek Tkvk, 1977 Stéphane Gris: A hangszerek csodálatos világa Zmk, 1984 Till Géza: Opera - kézikönyv Zmk. 1967 Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III Zmk 1965 Tátrai Zsuzsa – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások, Planétás Kiadó 1997 Varga Marianna: Néprajz mindenkinek - magyar népviseletek Tkvk. 1982

9

224

Fizika Kompetenciák A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök mőködésével; • az alapvetı természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása; • alapmennyiségek mérése; • egyszerő számítások elvégzése; • egyszerően lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; • grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; • mértékekegységek, mértékrendszerek használata; • a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; • a napjainkban felmerülı, fizikai ismereteket is igénylı problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; • idıbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintő fizika érettségi vizsgán ezen túlmenıen az alábbi kompetenciák szükségesek: • az ismeretanyag belsı összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; • problémák megoldásában – a megfelelı matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása; • a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; • a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; • az alapvetı fontosságú tények és az ezekbıl következı alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; • a mindennapi életet befolyásoló fizikai természető jelenségek értelmezése; • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; • idıbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; • a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggı problémák megértése és elemzése.

225

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat elsı oszlopában dılt betővel szereplı fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. 1. Mechanika VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2 Newton II. törvénye Erıhatás, erı, eredı erı támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderı, kényszererı

Középszint Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözı típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépı erıket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erıvektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendület-változásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esı változások esetén tudjon egyszerő feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererıket.

226

Emelt szint Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erıvektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendület megmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererı és a szabaderı fogalmát.

TÉMÁK 1.1.3 Newton III. törvénye Erılökés 1.2 Pontszerő és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erıpár Egyszerő gépek: Lejtı, emelı, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezık: súrlódás, közegellenállás súrlódási erı


Emelt szint

Legyen jártas az egy testre ható erık és az egy kölcsönhatásban fellépı erık felismerésében, Értelmezze az erılökés fogalmát. ábrázolásában. Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerő számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelıen. Egyszerő példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idı, sebesség-idı grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó mozgásoknál, ismerje a súrlódási erı nagyságát összefüggéseket. befolyásoló tényezıket.

227

TÉMÁK 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 5.1) 1.3.3 Összetett mozgások Függıleges, vízszintes hajítás


Emelt szint

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyen- Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus letesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag kiszámítását a v-t grafikonból. és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerő feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerőbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerő példák segítségével az összetett Tudja meghatározni a függıleges és vízszintes hajítás mozgást. magasságát, távolságát, idıtartamát, végsebességét. Jellemezze a periodikus mozgásokat.

1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidı, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erıt Tudjon kinematikai Centripetális erı konkrét jelenségekben, tudjon egyszerő számításos megoldani. feladatokat megoldani.

228

és

dinamikai

feladatokat

TÉMÁK 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgımozgás Harmonikus rezgımozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidı, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgı rendszer energiája


Emelt szint

Ismerje a rezgımozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgımozgás kinematikai jellemzıit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgı rendszerben. Szabadrezgés, kényszerrezgés Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Rezonancia Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Matematikai inga Tudjon periódusidıt mérni. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró Lengésidı összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.

229

TÉMÁK 1.3.4.3 Mechanikai hullámok (→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverıdés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverıdési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerısség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang


Emelt szint

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életbıl. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életbıl.

Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzıit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

230

TÉMÁK 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erık munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejőség, idıdilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

VIZSGASZINTEK Középszint Definiálja a munkát és a teljesítményt, kiszámítani állandó erıhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.

Emelt szint tudja Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erıhatás esetén is.

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai Jellemezze kvantitatív értelemben energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, mechanikai energiafajtákat. jellemezni.

a

különféle

Tudjon egyszerő feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés törvényét egyszerő feladatokban. Ismerje az példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Értelmezze a konzervatív erı fogalmát. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdateljesítmény és a hatásfok fogalmát. ságosságának jellemzıjét.

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

231

2. Termikus kölcsönhatások VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Emelt szint Középszint 2.1 Állapotjelzık, termodinamikai Tudja, mit értünk állapotjelzın, nevezze meg ıket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik egyensúly a hımérséklet mérése. Ismerjen különbözı Egyensúlyi állapot Hımérséklet, nyomás, térfogat hımérıfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje Belsı energia a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Anyagmennyiség, mól Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Avogadro törvénye (→4.1) 2.2 Hıtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı hıtágulása alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Folyadékok hıtágulása Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal Feladatok megoldásakor alkalmazza a hıtágulást leíró alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő összefüggéseket. kísérletekkel. 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzıi között) Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a Mutasson be egyszerő kísérleteket a gázok Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelı állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon Egyesített gáztörvény állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az Állapotegyenlet Tudjon értelmezni p-V diagramokat. állapotegyenletet. Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

232

TÉMÁK


Emelt szint

2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hımozgás 2.5 Energiamegmaradás hıtani folyamatokban (→ →1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hımennyiség, munkavégzés 2.5.2 A termodinamika I. fıtétele zárt rendszer Belsı energia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhı, mólhı, hıkapacitás Gázok fajhıi

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hımérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hımozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hımennyi- Értse a folyamatra jellemzı mennyiségek és az ség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafi- állapotjelzık közötti különbséget. kus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. fıtételt, alkalmazza speciális – Tudja alkalmazni az I. fıtételt feladatmegoldásoknál. izoterm, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra. Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsıfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. Ismerje a hıkapacitás, fajhı fogalmát, tudja kvalitatív Tudjon egyszerő kalorimetrikus mérést elvégezni. módon megmagyarázni a kétféle fajhı különbözıségét gázoknál. Legyen képes egyszerő keverési feladatok megoldására.

233

TÉMÁK 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshı, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshı Forrás, forráspont, forráshı Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gız 2.7.3 Jég, víz, gız A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegı páratartalma Csapadékképzıdés

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a különbözı halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerő számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezık befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezıket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentıségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegı relatív páratartalmát befolyásoló tényezıket. Kvalitatív módon ismerje az esı, a hó, a jégesı kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas esı stb. a Földön.

234

Emelt szint

Értse a gáz és a gız fogalmak különbözıségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gız telítetté válásának okait, a telített gız tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.

TÉMÁK


Emelt szint

2.8 A termodinamika II. fıtétele 2.8.1 Hıfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok foReverzibilis, irreverzibilis fıtétel alapján. galmát. folyamatok Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. 2.8.2 Hıerıgépek (→1.5, 4.4) Legyen tisztában a hıerıgépek Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile fogalmával és korlátaival.

235

hatásfokának Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hıerıgépek mőködését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gızgép, belsıégéső motor). Ismerje a hőtıgép mőködési elvét.

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1 Elektromos mezı 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetık és szigetelık Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mezı jellemzése Térerısség A szuperpozíció elve Erıvonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mezı (→1.5) Homogén mezı Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezıben (→1.2)

Emelt szint

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerő elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. Alkalmazza az elektromos mezı jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerő elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezı szerkezetét és tudja jellemezni az erıvonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mezı esetén egyszerő A pontszerő elektromos töltés által létrehozott és a feladatokban. homogén elektromos mezıt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mezı konzervatív volta Tudja, hogy az elektromos mezı által végzett munka miatt értelmezhetı a potenciál és a feszültség fogalma. független az úttól.

Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezıben.

236

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1.4 Töltés, térerısség, potenciál a vezetıkön Töltések elhelyezkedése vezetıkön Térerısség a vezetık belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezı árnyékolása Földelés 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerısség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erı, belsı feszültség, kapocsfeszültség Áramerısség- és feszültségmérı mőszerek

Emelt szint

Ismerje a töltés- és térerısség viszonyokat a vezetıkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon Ismerje a kondenzátor lemezei között lévı példát mondani a kondenzátor gyakorlati szigetelıanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a alkalmazására. síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a kondenzátor energiáját.

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerő áramkört összeállítani. Ismerje az áramerısség- és feszültségmérı eszközök használatát.

237

Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.

TÉMÁK 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belsı ellenállás, külsı ellenállás Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hımérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredı ellenállás


Emelt szint

Értse az Ohm-törvényt vezetı szakaszra és ennek Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat következményeit, tudja alkalmazni egyszerő feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert. megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Ismerje a fémek ellenállásának hımérsékletfüggését. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket egyszerő áramkörökre. összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerőbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történı összeállítására és elvégzésére.

3.2.3 Félvezetık Félvezetı eszközök

Ismerje a félvezetı fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezetı kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetık alkalmazásának jelentıségét a technika fejlıdésében, tudjon példákat mondani a félvezetık gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). 3.2.4 Az egyenáram hatásai, mun- Ismerje az elektromos áram hatásait és kája és teljesítménye alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Hı-, mágneses, vegyi hatás Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelızési (→4.2) és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerő feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Galvánelemek, akkumulátor Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

238

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.3 Az idıben állandó mágneses mezı 3.3.1 Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetıség A Föld mágneses mezeje Iránytő 3.3.2 A mágneses mezı jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezetı, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mezı Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4 Mágneses erıhatások A mágneses mezı erıhatása áramjárta vezetıre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezetı között ható erı Lorentz-erı Részecskegyorsító berendezés (→4.3)

Emelt szint

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytő használatát. Ismerje a mágneses mezı jellemzésére használt Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon mezıket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses jellemezni a különbözı mágneses mezıket. mezınek az elektrosztatikus mezıtıl eltérı szerkezetét.

Alkalmazza a speciális alakú áramvezetık mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerő feladatokban. Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengı, mőszerek, relé stb.). Ismerje a mágneses mezı erıhatását áramjárta vezetıre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erı fogalmát, hatását a mozgó Tudjon a Lorentz-erıvel kapcsolatos feladatokat töltésre, ismerje ennek néhány következményét. megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje mőködési elvét.

239

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.4 Az idıben változó mágneses mezı 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája

Emelt szint

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a Ismerje az idıben változó mágneses mezı keltette mágneses mezı mindennemő megváltozása elekt- elektromos mezı és a nyugvó töltés körül kialakuló romos mezıt hoz létre. elektromos mezı eltérı szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerő kísérleteket egyszerő feladatok megoldására. és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma

Ismerje a váltakozó áram elıállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Generátor, motor, dinamó Ismerje a generátor, a motor és a dinamó mőködési elvét. Pillanatnyi, maximális és Ismerje az effektív feszültség és áramerısség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával effektív feszültség és kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. áramerısség Váltakozó áramú ellenállások: Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérı módon ohmos, induktív és kpaci- viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal tív ellenállás szemben. Fáziskésés, fázissietés

240

Ismerje a feszültség és az áram idıbeli lefolyását leíró összefüggéseket.

Értse az eltérı viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerőbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történı összeállítására és elvégzésére.

TÉMÁK 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor

3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgıkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok


Emelt szint

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a teljesítmény és a munka kiszámítását. munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, mőködési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerő megoldani a transzformátorral feladatokat kapcsolatban. Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérı viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különbözı elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, mibıl áll egy rezgıkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítı eszközök mőködési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgıkörben létrejövı szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

241

TÉMÁK 3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverıdés és törés törvényei - SnelliusDescartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverıdés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszőrı Fényelhajlás résen, rácson


Emelt szint

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus fénysebesség határsebesség. módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerőbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerő kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekrıl. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerő jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerőbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).

Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggı.

Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerő jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történı elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

Lézerfény

242

TÉMÁK 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (győjtı, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerő nagyító Fényképezıgép, vetítı, mikroszkóp, távcsı 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg


Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerő feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse győjtı és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerőbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerőbb eszközök mőködési elvét. Ismerje a szem fizikai mőködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

243

Emelt szint

Alkalmazza a leképezési feladatok megoldására.

törvényt

összetettebb

Tudja, hogy a lencse győjtı és szóró mivolta a környezı közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerőbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás TÉMÁK 4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag

VIZSGASZINTEK Középszint Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi Tudjon ezekkel tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. végezni.

Emelt szint

a

mennyiségekkel

számításokat

Ismerje az elektron tömegének és töltésének Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. a Millikan-kísérletet. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

244

TÉMÁK


4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula

Ismerje Planck alapvetıen új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Foton (energiakvantum) Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje Fényelektromos jelenség a foton jellemzıit. Kilépési munka Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja Fotocella (fényelem) ismertetni a fotocella mőködési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minıség meghatáEmissziós színkép rozására. Abszorpciós színkép Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerőségét Bohr-féle atommodell Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a Energiaszintek gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot fogalmát. Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tudja megfogalmazni a fény kettıs természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejezı Tömeg-energia ekvivalencia (→ →1.5) einsteini egyenletet. Az elektron hullámtermészete Ismerje az elektron hullámtermészetét. de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció

245

Emelt szint

Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását.

Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzıit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettıs természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.

TÉMÁK


4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fı- és mellékkvantumszám Ismerje a fı- és mellék kvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez Pauli-féle kizárási elv további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az Elektronhéj elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauliféle kizárási elvet. Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Proton Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron Neutron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzıit. Tudja Nukleon megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentıségét Rendszám Tömegszám az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéIzotóp seket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil Erıs (nukleáris) kölcsönhatás izotópokra. Magerı Ismerje az erıs (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzıit. Tudja megmagyarázni a magerı fogalmát, Tömeghiány (→1.5) természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus Kötési energia keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési Fajlagos kötési energia energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

246

Emelt szint Tudja értelmezni a fı- és mellék kvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének”jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.

Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.

TÉMÁK 4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idı Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérı detektorok 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció


Emelt szint

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idı fogalmát, a Tudja a bomlási törvényt egyszerő feladatmegoldásban használni. bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-csı, Wilson-kamra) mőködési elvét. Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzıit. Tudjon Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a egyenletét. maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.

247

TÉMÁK Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerımő Atomenergia (→2.8, 1.5)

Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerımő és a hagyományos erımő közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentıségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerımővek elınyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükrıl. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba mőködési elvét. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelı folyamatot. Ismerje a H-bomba mőködési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érı átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés

Emelt szint

Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.

Tudjon értelmezni egyenletet.

megadott

fúziós

magreakció

Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentıségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

248

5. Gravitáció, csillagászat TÉMÁK 5.1 A gravitációs mezı Az általános tömegvonzás törvénye


Potenciális energia homogén gravitációs mezıben (→1.5)

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erı távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringı mőholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezıre vonatkozó összefüggéseket.

Kozmikus sebességek

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erı

249

Emelt szint Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.

Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerısség jellegét.

TÉMÁK 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2) Naprendszer Nap (→4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4) A Tejútrendszer, galaxisok

Az İsrobbanás elmélete A táguló Univerzum

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az őrkutatás alapvetı vizsgálati módszereirıl és eszközeirıl. Legyen fogalma a Naprendszer méretérıl, ismerje a bolygókat, a fı típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének fıbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetıleges számát és távolságát illetıen, legyen ismerete az Univerzum méreteirıl. Ismerje az İsrobbanás-elmélet lényegét, az ebbıl adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

250

Emelt szint

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az elızı fejezetek témaköreiben jelennek meg. VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad Arkhimédész, Kopernikusz, pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, legfontosabb, a tanultakhoz köthetı eredményeik. Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı, Gábor Dénes.

Emelt szint

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcsı, mikroszkóp, vetítı A fény természetének problémája Gızgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsıégéső motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az őrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetık Lézer

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentıségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelı nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlıdésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelı, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gızgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvetı szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

Emelt szint

Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentıségét.

Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvetı szemléletmódbeli eltéréseit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idıtartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg az I. és II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal. A feladatok tartalmi szerkezete, típusa A feladatlap két részbıl áll: I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következık: Mechanika: Hıtan: Elektromágnesesség: Atomfizika, magfizika: Gravitáció, csillagászat:

25% 20% 25% 20% 10%

Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különbözı fejezetéhez kapcsolódik. A feladatsor egy 20 kérdésbıl álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégő kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania; a 3. és a 4. feladat közül választhat. Minden kérdéshez három válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetőek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözıek lehetnek. A középszintő feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetıbb tanult törvényszerőségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetıleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerő számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történı alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell ismeretekkel. A nyíltvégő kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül kettı számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerő problémamegoldások. A két értelmezés

jellegő feladat közül (jelenség- vagy mérésértelmezés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania. Az írásbeli feladatlap értékelése Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-, értékelési útmutató alapján történik. A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra kettı pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhetı. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhetı el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékőek. A feladatlap megfelelı helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelı tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenıriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelmően, akkor minden esetben az elsı választható feladat megoldását kell értékelni. Szóbeli vizsga Általános szabályok A középszintő szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény biztosítja. A felkészülési idı akkor kezdıdik, amikor a vizsgázó a tételek kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési idıben elvégzi a kísérletet vagy mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendı tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. (E esetben segítı kérdést lehet feltenni amennyiben még a felelési idıbe belefér.)

Tartalmi szerkezet és formai jellemzık A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következık: A követelményrendszer 1. Mechanika 25% 2. Hıtan 20% 3. Elektromágnesség 25% 4. Atomfizika, magfizika 20% 5. Gravitáció, csillagászat 10% Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötıdı tételek különbözı témaköröket tartalmazzanak. A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendı mérést vagy kísérletet. A tételek jellemzıi A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendı elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetıség szerint elvégzendı kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétıl függıen egy ezzel összefüggı egyszerő számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetıleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetısége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetıvé ténylegesen elvégezhetı kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.). Szóbeli vizsgarész értékelése A felelet 60 ponttal értékelhetı. Ebbıl 55 pont a tartalmi rész. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevıit és az ezekre adható, az 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevık legfeljebb 10 pontot érnek. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint: • a felelet mennyire alkot összefüggı, logikus egészet; • nem tartalmaz-e a témától eltérı fejtegetést; • mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítı); • a vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelılapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevıit (beleértve a kifejtést is), az

ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot. EMELT SZINTŐ VIZSGA

Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg a I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal. A feladatok tartalmi és formai jellemzıi Az írásbeli feladatlap három részbıl áll: I. Feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következık: Tartalmi arányai a következık: A követelményrendszer 1. Mechanika 2. Hıtan 3. Elektromágnesség 4. Atomfizika, magfizika 5. Gravitáció, csillagászat

25% 20% 25% 20% 10%

Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. II. Esszé A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különbözı fejezetéhez kapcsolódik. II. Számítást igénylı problémák

A feladatsor 4 ilyen, különbözı nehézségő feladatot tartalmaz. A 4 feladat a követelményrendszer 4 különbözı fejezetéhez kapcsolódik.

Az írásbeli feladatlap jellemzıi: I. Feleletválasztós kérdéssor A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetıséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerőségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerő számítást is igényelhetnek. II. Esszé A vizsgázónak a választott témát kell kifejtenie összefüggı szöveg formájában, megadott szempontok szerint. Másfél-két oldal terjedelemben. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezése szükséges. III. Számítást igénylı problémák megoldása A feladatlap 4, különbözı nehézségő, számítást igénylı feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerőségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait. Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés központi javítás- értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következıképpen oszlik meg a három rész között: I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont. II. rész: 23 pont, amelybıl 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási- értékelési útmutató szablya meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik: Nyelvhelyesség: 2 pont (bontható) • a kifejtés szabatos, érthetı, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz; • a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák. A szöveg egésze:

3 pont (bontható)

• •

a egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot; az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhetı gondolatmenet alapján.

Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont. Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmő, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni. III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-17-ig terjedhet. A feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint. Szóbeli vizsga Általános szabályok Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelıen csoportosított eszközök, mérımőszerek. Ezeket a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény biztosítja. A felkészülési idı akkor kezdıdik, amikor a vizsgázó a tételek kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési idıben elvégzi a mérést, a kapott eredményeket a tétel által megkívánt módon rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendı részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítı kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési idıbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzıi A tételsor jellemzıi: A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból A és B feladatokból áll. Az A feladat a méréshez köthetı kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelı következtetések levonása.) A B feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg: A követelményrendszer 1. Mechanika 25% 2. Hıtan 20% 3. Elektromágnesség 25% 4. Atomfizika, magfizika 20% 5. Gravitáció, csillagászat 10% Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan B feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötıdı B feladatok témakörei között nem lehet jelentıs átfedés. A A feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendı mérést. A tételek jellemzıi „A” feladat: Egy mérés elvégzése. A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplı számmal 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a mérés megtervezése is. A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat. „B” feladat: Egy tétel kifejtése. A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplı témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag, kifejtése megadott kérdések alapján, illetve – amennyiben a követelményrendszer lehetıvé teszi – a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése a feladat szövegének erre utalnia kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet 50 ponttal értékelhetı. Ebbıl 45 pont a tartalmi rész minısítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevıit és az ezekre adható, a 40 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevık jellemzıen legfeljebb 8-10 pontot érnek. Az egyes részpontok a feladat színvonalától függıen bontandók. A felelet tartalmi minısítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik. 5 pont adható a feladat felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik: • a felelet mennyire alkot összefüggı, logikus egészet; • nem tartalmaz-e a tételtıl eltérı fejtegetést; • mennyire önálló a kifejtés, azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítı kérdésre. A vizsgázó teljesítményének rögzítése egyéni értékelılapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevıit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

FIZIKA SZAKKÖZÉP 9-12. ÉVFOLYAM 9. évfolyam Heti óraszám: 2,5 óra Célok és feladatok Helyes tanulási módszerek és az elemzı készség kialakítása. Az eddig tanultak rendszerezése, felelevenítése, kibıvítése. Kísérletek elemzése, a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok - okozati kapcsolat felismerése. A tapasztalatok önálló összefoglalása, mérési eredmények grafikus ábrázolása, kész grafikonok elemzése, egyszerő mérıeszközök használata. A kommunikációs készségek fejlesztése, a tételek, törvényszerőségek szabatos megfogalmazása, alkalmazása a mindennapi életben elıforduló jelenségek magyarázatára. A modellalkotás igényének kialakítása. A természeti folyamatok visszafordíthatatlanságának ismerete. Környezetvédelmi nevelés. A környezetvédelmi szempontok figyelemmel kisérése. A magyar tudósok munkájának értékelése. A vizuális kultúra megalapozása (kézikönyvek, lexikonok, számítógépes szoftverek alkalmazása). A számítógépes világháló nyújtotta lehetıségek megismerése. Tananyag Testek haladó mozgása

Követelmények (kb.18 óra)

Kinematika

• A 7. és 8. osztályban tanultak felidézése, szintrehozás

általános tudnivalók

• Ismerje az SI mértékegységeket

vektor és skalármennyiségek

• tudja megkülönböztetni a vektor és a skalár mennyiségeket, • tudja a vektorokat összetevıkre bontani • ismerje a vektormőveleteket

egyenes vonalú egyenletes mozgás

•

•

262

ismerje fel az egyenletes mozgást konkrét példákon, tudja a sebesség fogalmát, kiszámítását tudjon út-idı, sebesség-idı grafikonokat készíteni, elemezni

változó mozgás

•

egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

• • •

szabadesés függıleges és vízszintes hajítás

körmozgás az egyenletes körmozgás kinematikája periódusidı, fordulatszám, kerületi szögsebesség, a centripetális gyorsulás

• •

tudja megkülönböztetni átlagsebességet és pillanatnyi sebességet ismerje a gyorsulás fogalmát a sebesség-idı grafikonból tudja meghatározni az utat tudja a szabadesést jellemezni mérési eredményekbıl tudjon g-t számolni legyenek képesek felismeréseikrıl, méréseikrıl grafikonokat, táblázatokat készíteni

• ismerje az egyenletes körmozgás jellemzıit és azok mértékegységeit • alkalmazza numerikus feladatokban a szögsebességgel, kerületi sebességgel, centripetális gyorsulással kapcsolatos sebesség, összefüggéseket • ismerje fel, hogy az irányváltoztatáshoz gyorsulás rendelhetı

Dinamika

(kb. 18 óra) • egyszerő esetekben ismerjék föl a mechanikai kölcsönhatásokat

a lendület, erı

• tudják dinamikailag értelmezni a tömeg, a lendület és az erı fogalmát, azok mértékegységeit, tudja az erıt mérni és ábrázolni • alkalmazza a lendület-megmaradás törvényét ütközéses feladatokban

a lendület-megmaradás törvénye a dinamika alaptörvényei (Newton törvényei)

erıfajták

• ismerje a tehetetlenség törvényét, a dinamika alapegyenletét, hatás-ellenhatás törvényét, erık összegzését • ismerje fel az erı-ellenerı fogalmát példákon keresztül • ismerje a tehetetlen tömeg, a nehézségi erı fogalmát • súrlódási és közegellenállási erıt • ismerje fel a súrlódás jelenségét gyakorlati példákban • rugóerıt

az egyenletes körmozgás dinamikája. a centripetális erı

• ismerje fel, hogy a centripetális erı bármilyen feltételnek megfelelı kölcsönhatásból származhat • értelmezze a centripetális erıt

az általános tömegvonzás törvénye

• alkalmazza az általános tömegvonzás törvényét • ismerje a gravitációs állandó fogalmát

Kepler törvényei 263

• ismerje a Kepler törvényeket, a mesterséges égitestek mozgását, Munka és energia

(kb.12. óra)

a munkavégzés fogalma és mértékegysége

• tudja a munka fogalmát, kiszámítását • a munka és az elmozdulás kapcsolatának ismerete • gyorsítási, emelési és súrlódási munka ismerete

munkavégzés fajtái

az energia fogalma energia fajták: helyzeti, mozgási és rugalmas energia • ismerje fel az energiafajtákat, alkalmazza a energia-megmaradás törvény mechanikai energia-megmaradás törvényét a munkatétel • ismerje az energia és munka kapcsolatát • tudja, hogy a gyakorlatban a munkavégzés teljesítmény és hatásfok hasznossága nem független az idıtıl • ismerje a teljesítmény és hatásfok fogalmát, kiszámítását Rezgések és hullámok

(kb.12 óra)

Harmonikus rezgımozgás a harmonikus rezgımozgás kinematikája a rezgést jellemzı mennyiségek: rezgésidı, frekvencia, kitérés, amplitúdó

• ismerje a rezgésidı, frekvencia, amplitúdó, kitérés fogalmát • a rezgımozgás kísérleti vizsgálata, kitérés-idı, sebesség-idı, gyorsulás-idı grafikon ábrázolása

a harmonikus rezgımozgás dinamikai leírása

• tudja, hogy a harmonikus rugó az erıtörvénybıl következıen rezgımozgás kialakulását hozhatja létre • legyen képes az ingamozgás leírására, jellemzésére • a fonalinga kísérleti vizsgálata, a lengésidı mérése • ismerje fel hogy a lengésidı csak az inga hosszától és a földrajzi helytıl függ • tudja leírni a rezonancia jelenségét • ismerje fel a rezonancia gyakorlati alkalmazását

a fonalinga mozgása a fonalinga lengésidejének meghatározása

kényszerrezgés, rezonancia Mechanikai hullámok a hullám jellemzıi a hullámmozgás fajtái: tranzverzális és longitudinális a hullám viselkedése új közeg határán: visszaverıdés, törés a hullámok interferenciája, hullámelhajlás

• hullámmozgás, mint a rezgésállapot terjedése • ismerje a hullám terjedésének jellemzıit: terjedési sebesség, hullámhossz • ismerje fel a longitudinális és a transzverzális hullámokat és legyen képes a megkülönböztetésükre • tudja a visszaverıdés és a törés törvényszerőségeit felismerni • ismerje az interferencia és elhajlás jelenségét • ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit

264

állóhullám a hang mint hullám

Merev test: a merev testre ható erık eredıje a merev test forgása a forgatónyomaték a merev test egyensúlya Egyszerő gépek Egyensúly az emelın és a lejtın

• a hullámmozgásra megismert jellemzıket tudja alkalmazni a hangra • ismerje a hang jellemzıit és terjedését • ismerje a hangmagasság, hangerısség fogalmát • a hallás védelme, védekezés a zajártalom ellen (kb.10 óra) • a forgatónyomaték kísérleti vizsgálata. • a forgatónyomaték, az erı és az kiszámításának módja

erıkar

• tudja a merev testre ható erık és forgatónyomatékok eredıjének meghatározását. • az egyensúly létesítéséhez szükséges erı kiszámítása • ismerje fel az egyensúly feltételét • az egyszerő gépek alkalmazásának felismerése a gyakorlatban

Folyadékok és gázok:

(Kb.22 óra)

Pascal törvénye

• ismerje és alkalmazza Pascal törvényét • a hidrosztatikai nyomás fogalma, szerepe a gyakorlatban • Arkhimedesz törvényének ismerete, alkalmazása egyszerőbb számításos feladatokban • a térfogat, nyomás, hımérséklet ( abszolút hımérsékleti skála), anyagmennyiség: légnyomás (Torricelli-csı) • fajhı mérése, táblázat használata • ismerje az állandó hımérsékleten, nyomáson, térfogaton bekövetkezı állapotváltozásokat, azok törvényszerőséget és tudja azokat számításos feladatokban alkalmazni • tudja kimondani és alkalmazni az egyesített gáztörvényt • ismerje az ideális gáz modelljét • ismerje fel az egyes folyamatokat és alkalmazni a tanult összefüggéseket • feladatok alapján tudja elkészíteni és értelmezni az egyes állapotváltozásokhoz tartozó p-V diagrammokat • tudja értelmezni a belsı energia fogalmát, feladatokban alkalmazni a hıelmélet elsı fıtételét • ismerje fel, hogy a természetben lejátszódó folyamatok irreverzibilisek

hidrosztatikai nyomás, felhajtóerı úszás, lebegés, merülés gázok állapotjelzıi fajhı Boyle-Mariotte törvény, Gay Lussac törvények

Egyesített gáztörvény ideális gázok részecskemodellje Izoterm, izobar és izokor állapotváltozások

Hıelmélet I. fıtétele Hıelmélet II. fıtétele

265

Halmazállapot változások A hı terjedése

• tudja az egyes folyamatokat leírni, ismerje az olvadáshı, fagyáshı, párolgási hı, lecsapódási hı, forráshı jelentését, egyszerő számításos feladatokban alkalmazni a tanult összefüggéseket • hıvezetés, hıáramlás, hısugárzás értelmezése

Továbbhaladás feltételei - Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatok elmondására. - Tudjon egyszerő grafikonokat készíteni, a kész grafikonokról következtetéseket levonni, az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb fogalmakat. - Tudja a tanult összefüggéseket a feladatmegoldás során alkalmazni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyőjteménybıl kiválasztani, a formulákat értelmezni. - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre. 10. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Célok és feladatok - A testi és lelki egészség a környezet fokozottabb védelmére való nevelés, baleset-megelızés, - energiatakarékosság (elektromosságtannal, a káros sugárzásokkal és szennyezıdésekkel kapcsolatban). - A vizuális kultúra fejlesztése (esztétikus kísérletek, ábrák függvények, számítógépes szoftverek). - A fizika kapcsolatának kiemelése a természettudomány más ágaival (kémia, biológia). - Az anyag szerkezete-részecskemodell. - A figyelem felkeltése a pályaorientációval kapcsolatos kérdések iránt. - A modern élet kommunikációs lehetıségeinek kihasználása az ismeretszerzés terén. - Neves európai és magyar tudósok szellemiségének ismerete.

266

Tananyag Optika fény terjedése, fényforrások terjedési sebesség fényvisszaverıdés és fénytörés teljes visszaverıdés

tükrök képalkotása: síktükör, gömbtükrök lencsék képalkotása

Követelmények (kb. 16. óra) • tudja, hogy a tárgyakat azért látjuk mert a róluk kibocsátott vagy visszavert fény a szemünkbe jut és ott látásérzetet kelt • ismerje a fény terjedését homogén közegben. • tudja a fény vákuumbeli terjedési sebességét • ismerje a közeghatáron bekövetkezı jelenségeket. • ismerje a fényvisszaverıdés törvényét és a fénytörés jelenségét • a fény terjedési sebessége különbözı közegekben, törésmutató és a Snellius-Descartes törvény • tudja értelmezni a teljes visszaverıdést a természetben és a technikában (délibáb, optikai kábel) • ismerje a geometriai, optikai középpont és a fókusz, valamint a valódi és a látszólagos kép fogalmát • tudja a fénysugár útját megrajzolni különbözı optikai eszközök esetén.

fénytörés prizmán, színek

• ismerje a fehér fény összetevıit, a színkeverést.

optikai eszközök

• ismerje a lencsék és tükrök gyakorlati alkalmazását (szemüveg, fényképezıgép, mikroszkóp, távcsı), az emberi szem és a látás mechanizmusát, ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat

hullámoptika: interferencia, elhajlás

• tudja felismerni a fényinterferencia és elhajlás jelenségét

Elektrosztatika

(kb.19. óra)

elektromos alapjelenségek

• ismerje az elektromos állapot létrehozásának különbözı módjait • tudja az elektromos állapot anyagszerkezeti magyarázatát • ismerje az elektromos töltés fogalmát • ismerje és alkalmazza Coulomb törvényét

az elektromos tér

• ismerje a térerısség, feszültség fogalmát • az erıtér kvalitatív jellemzése, erıvonalak • vezetık elektromos térben 267

egyenáram az egyenáram fogalma, jellemzése Ohm törvénye vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás az elektromos áram munkájának és a fogyasztók teljesítményének ismerete

elektromos energia és teljesítmény

• • • •

Mágneses mezı

(kb. 19. óra)

Lorentz-erı

mozgási indukció váltakozó áram nyugalmi indukció Az elektromágneses hullámok az elektromágneses hullám és jellemzıi

• a mágnese tér jellemzése, mágneses indukciós vektor, erıvonalak ismerete • áramok mágneses tere (egyenes vezetı, tekercs) • tudja meghatározni az árammal átjárt vezetık mágneses térben való viselkedését, a vezetık kölcsönhatását • ismerje mágneses térben a mozgó töltésekre ható erı fogalmát • ismerje mozgási indukció, az indukált feszültség fogalmát, a jelenség kialakulásának magyarázatát • ismerje a váltakozó feszültség kísérleti elıállítását, a váltóáram fogalmát és jellemzését. • nyugalmi indukció, önindukció ismerte • ismerje a transzformátor mőködésének alapelvét, gyakorlati alkalmazását • ismerje az elektromágneses hullám fogalma, gyakorlati alkalmazásait (rádió, televízió, mikrohullámú sütı) • ismerje az infravörös sugárzás és az ultraibolya sugárzás hatásait, üvegházhatást és az ózonpajzs szerepét

Atomfizika, magfizika:

(kb. 16 óra)

az anyag szerkezete

• tudja a fizikából és a kémiából tanultak rendszerezését • ismerje az anyag felépítését, az atomok alkotórészeit (elektron, proton, neutron) • ismerje a fényelektromos jelenséget, fotocella, napelem gyakorlati alkalmazását

az atom felépítése a fényelektromos jelenség a fény és az elektron részecske- és hullámtermészete

• értelmezze a fény és az elektron kettıstermészetét

az atommag szerkezete

• ismerje az atommag felépítését, értelmezze a rendszám és a tömegszám fogalmát

a természetes és mesterséges radioaktivitás

• tudja a felezési idı jelentését és az alfa-, béta-, gamma-sugárzást jellemezni 268

sugárvédelem

• rendelkezzen a alapismeretekkel

maghasadás

• tudja, hogy a magenergia sokszorosa a kémiai energiának. • ismerje a maghasadást és a magfúzió jelenségét • tudjon reális véleményt alkotni az atomenergia felhasználásának lehetıségeirıl, szükségességérıl és kockázatáról (atomerımő, atombomba).

atomreaktor, atombomba

sugárvédelemmel

kapcsolatos

magfúzió, napenergia

• tudja, hogy a napenergia fúzióból származik

csillagok univerzum keletkezése, tágulása

• Ismerjék a csillagok születésének, fejlıdésének és pusztulásának folyamatát • ismerjék az Univerzum kialakulásának elméleteit • ismerjék fel az emberiség szerepét

Továbbhaladás feltételei: - Tudja besorolni a konkrét jelenségeket, tanult törvényszerőségeket a a fizika fıbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). - Tudja, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség és áttekinthetıség indokolja, hogy a fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, a földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek. - Tudjon különbséget tenni hipotézis és kísérletileg bizonyított állítások között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletbıl egy adott következtetés levonható-e. - Ismerje az atomszerkezet kutatásának fıbb állomásait (Thomson-, Rutherford-, Bohr-féle és kvantummechanikai atommodell) - Ismerje az atommag összetételét, radioaktív sugárzások fajtáit, magátalakulások fıbb típusait, az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait. - Legyenek tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak.

269

11. - 12. évfolyam A 11. évfolyam elején dönt a tanuló az fizika érettségi vizsga formájáról, azaz hogy középszinten (a hagyományos érettséginek felel meg), vagy emeltszinten (felvételi vizsgának megfelelı) szeretne érettségizni. Középszintő érettségi vizsga célja Annak a megállapítása, hogy a tanuló - rendelkezik-e a köznapi mőveltség részét képezı fizikai ismeretekkel - képes-e ismereteit összekapcsolni a mindennapi életben tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök mőködésével - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mővelése során egyetemessé fejlıdött megismerési módszerek alapvetı sajátosságait - képes-e egyszerően lefolytatható fizikai kísérleteket elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat értékelni, grafikont elemezni - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggı gyakorlatias belsı látásmóddal és arányérzékkel - képes-e a tananyag által közvetített mővelıdési anyag alapvetı fontosságú tényeit és az ezekbıl következı alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni - megérti-e a napjainkban felmerülı, fizikai ismereteket is igénylı problémák lényegét - ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentısebb kultúrtörténeti vonatkozásokat Emeltszintő érettségi vizsga célja Annak a megállapítása, hogy a vizsgázó - elsajátította-e a követelményekben elıírt ismereteket - képes-e az ismeretanyag belsı összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni - tudja-e az ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában- a megfelelı matematikai eszközöket is felhasználva- alkalmazni - járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mővelése során egyetemessé fejlıdött megismerési módszerek alapvetı sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat - képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatokat értékelésére, következtetések levonására, grafikonelemezésre - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggı gyakorlatias belsı látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket 270

- képes-e a tananyag által közvetített mővelıdési anyag logikai csomópontjait képezı, alapvetı fontosságú tényeket és az ezekbıl következı alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejezni, megmagyarázni - képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természető jelenségeket értelmezni - ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök mőködési elveit - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett feladatok, problémák megoldási képességével - tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban - képes-e környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggı problémák megértésére és elemzésére

271

11. évfolyam Heti óraszám: középszinten: 2 óra emelt szinten: 3 óra Tananyag Pontszerő testek kinematikája: egyenes vonalú mozgások

Szabadesés

hajítások

egyenletes körmozgás

Követelmények középszintő érettségi esetén (kb. 18 óra)

Követelmények emeltszintő érettségi esetén (kb. 25 óra)

• Ismerje és alkalmazza a vonatkoztatási rendszer, út, idı, elmozdulás fogalmait • ismerje az egyenes vonalú egyenletes és az egyenes vonalú egyenletesen változó • ismerje a pillanatnyi sebesség, és pillanatnyi gyorsulás mozgás jellemzıit grafikus értelmezését • tudja megkülönböztetni a pillanatnyi és átlagsebességet • ismerje a nehézségi gyorsulás mérésének módszerét • tudjon numerikus feladatokat megoldani a sebesség, gyorsulás, fogalmának felhasználásával, és legyen képes az idı függvényében egyes fizikai mennyiségeket ábrázolni • ismerje a szabadesés fogalmát, mint egyenletesen változó mozgást • ismerje a vízszintes és • tudja a vízszintes és függıleges hajítás jelenségét ferdehajításokkal kapcsolatos numerikus • alkalmazza összefüggéseket, a pálya feladatokban a függıleges egyenletének felírását hajításokkal kapcsolatos összefüggéseket az egyenletesen • ismerje a periódusidı, • Ismerje változó körmozgás jellemzıit fordulatszám, szögsebesség, szögsebesség, szöggyorsulás kerületi sebesség, centripetális fogalmát gyorsulás fogalmát és tudja alkalmazni feladatokban.

harmonikus rezgımozgás

• ismerje a rezgımozgás jellemzıit

Matematikai inga

• ismerje a matematikai ingát, 272

harmonikus kinematikai

rezonancia Mechanikai hullámok

Vonal menti hullámok

Felületi hullámok

Térbeli hullámok

tuja meghatározni a lengés idejét • tudjon egyszerőbb grafikonokat ábrázolni és • ismerje az egyirányú és numerikus feladatokat egymásra merıleges rezgések megoldani a harmonikus összegzıdését (lebegés) rezgımozgás körében. • tudja, hogy az egyenletes körmozgás egymásra • Ismerje a rezonancia jelenség merıleges harmonikus fogalmát rezgések összegeként is elıállítható • tudja a frekvencia, hullámhossz, hullámforrás, • tudja a terjedési jelenségek terjedési sebesség fogalmát és kvantitatív leírását alkalmazza egyszerőbb feladatokban • ismerje a hullámok rugalmas pontsoron való terjedését • tudjon különbséget tenni a longitudinális és transzverzális hullám között • ismerje a visszaverıdés, törés törvényét • ismerje az interferencia és a koherens hullámok fogalmát, az állóhullám kvantitatív tárgyalását • ismerje a felületi hullámokat, törés, interferencia, elhajlás jelenségét • tudja a Huygens-Fressnel elvvel magyarázni a visszaverıdést, törést, elhajlást • tudja, hogy a hang mechanikai hullám • ismerje a hangforrás, hangszín, hangmagasság, hangerısség fogalmát • tudja a hangszereken kialakuló állóhullámokat • egy-két hangszer mőködésének fizikai alapjait • tudja a Doppler effektus ismerje kvalitatív és kvantitatív • ismerje az ultrahang és tárgyalását infrahang gyakorlati alkalmazását

273

Dinamikai problémák

(kb. 12 óra)

a testek tehetetlensége

• Newton törvényei • a testek tehetetlenségérıl, a lendület, az erı, a súly, az inerciarendszer fogalmáról tanultak elmélyítése • ismerje a felsorolt fogalmakat és gyakorlati alkalmazásokat • tudja az erı mérését tudja az egyenes vonalú egyenletes, egyenletesen változó mozgás, a függıleges hajítás dinamikai feltételét, és az egyenletes körmozgás, a harmonikus rezgımozgás dinamikai feltételét • ismerje a felsorolt törvényszerőségeket és tudja egyszerőbb feladatokban alkalmazni • tudja a súly és súlytalanság fogalmát • ismerje a Kepler törvényeit, a bolygók mozgását • ismerje az általános tömegvonzás törvényét, alkalmazza néhány egyszerő probléma megoldásában • ismerje a mesterséges égitestek mozgását • tudja, hogy az erıtörvénnyel jellemezhetı kölcsönhatások, szabaderık, a kényszerfeltételek megvalósulását leíró kölcsönhatások, kényszererık • ismerje a szabaderık és a kényszererık alkalmazását • ismerje, hogy a lejtı, a nyújthatatlan fonál és a támasz kényszerfeltétel • tudja a pontszerő test egyensúlyi feltételét • tudja, hogy az egyenletes körmozgás kényszermozgás

az impulzus (lendület) a lendületváltozás sebessége az erı a lendület-megmaradás törvénye a dinamika alaptörvényei

súly Bolygók mozgása

Szabadmozgás, szabaderı

kényszermozgás, kényszererı

(kb. 20 óra)

274

• ismerje a gravitációs tér, a térerısség fogalmát • Cavendish kísérletét, • súlyos és a tehetetlen tömeg egyenértékőségét, Eötvös Lóránd méréseit

• feladatok megoldásában tudja alkalmazni a csuklót, mint kényszerfeltételt és az egyenletes változó körmozgást, mint kényszermozgást

a munka, teljesítmény

a mechanikai energia

Pontrendszer mechanikája a pontrendszer

• ismerje a munka és a teljesítmény, hatásfok fogalmát és tudja egyszerőbb feladatokban alkalmazni • tudja a mozgási energia fogalmát és a munkatételt • tudja az emelési munka, a helyzeti energia fogalmát • ismerje a lineárisan változó erık munkáját • ismerje a rugalmas energia alkalmazási lehetıségei • ismerje a mechanikai energia megmaradásának törvényét (kb. 10 óra) (kb. 8 óra) . • tudja a külsı és belsı erı, zárt rendszer fogalmát

pontrendszerekre vonatkozó lendülettétel és mozgási energia megmaradási tétele

• tudja a lendülettételt és a mozgási energia megmaradásának tételét egyszerőbb problémák megoldására alkalmazni

rugalmatlan és rugalmas ütközés

• ismerje a testek rugalmatlan és rugalmas ütközését, tudjon egyszerőbb feladatokat megoldani

Kiterjedt testek mechanikája

(kb. 8 óra)

merev test mozgása

• tudja a merev testre ható erık összegzését és • tudja tömegközéppont • tudja az egyenletes egyenletesen változó helyének meghatározását forgómozgás leírását, • ismerje forgatónyomaték,a alapegyenletét tehetetlenségi nyomaték • tudja az egyenletes fogalmát tömegeloszlású testek tehetetlenségi nyomatékát • tudja az egyensúly általános kiszámítani feltételét és egyszerőbb • tudja a perdülettételt feladatok megoldását • ismerje az egyensúlyi • ismerje és alkalmazza a forgási energia fogalmát helyzeteket, a stabilitás fogalmát • ismerje az egyszerő gépek mőködési elvét

merev test rögzített tengely körüli forgása

a merev test egyensúlya

Egyszerő gépek

(kb. 14 óra)

275

Optika

(kb. 12 óra)

Geometriai optika

• ismerje a fényforrásokat, fénynyaláb, fénysugár, fény terjedési sebesség fogalmát • ismerje az árnyékjelenségeket • tudja alkalmazni a meghatározni a visszaverıdés és törés • tudja törésmutatót és a határszöget törvényét • ismerje a teljes visszaverıdés jelenségét és alkalmazását • tudjon fehér fényt színeire • prizma és planparalel lemez bontani prizmával ismerete • ismerje a fény hullámtermészetének bizonyítékait • ismerjen a fényinterferencia, fogalmát, létrehozását

Visszaverıdés és törés törvénye Prizma Fizikai optika a fény mint hullám interferencia elhajlás polarizáció

a spektrum színei színkeverés optikai leképezések Optikai eszközök

(kb. 20 óra)

• tudja értelmezni az elhajlási jelenségeket, résen, optikai rácson fény • ismerje a hullámhossz mérésének módszerét a

• ismerje az elhajlás jelenségét

• tudja, hogy a transzverzális hullám és ennek bizonyítéka polarizáció • tudja, hogy a fehérfény összetett • ismerje a színkeverés fajtáit és alkalmazásait • síktükrök, gömbtükrök lencsék képalkotása, • tudja a fókusztávolságot a lencse adataiból meghatározni leképezési törvény ismerete, alkalmazása • a dioptria fogalma és alkalmazása • optikai eszközök:nagyító, mikroszkóp, távcsı, szem, szemüveg, fényképezıgép mőködésének alapelvei

Hıtani problémák

(kb. 16 óra)

hımérséklet mérése

• ismerje a Celsinus, Réaumur és Fahrenheit féle hımérıt • tudja alkalmazni a Kelvinskálát • emlékezetbıl, illetve a képlettár alkalmazásával ismerje a szilárd testek

hımérsékleti skálák

hıtágulás

(kb. 22 óra)

276

szilárd testek vonalas és térfogati hıtágulása folyadékok hıtágulása

vonalas és térfogati • ismerje a hımérık készítését hıtágulásának összefüggéseit • tudja alkalmazni a folyadékok hıtágulására vonatkozó • a hıtágulási együtthatók összefüggést vizsgálata • ismerje a hıtágulási jelenségek gyakorlati jelentıségét

Ideális gáz gáztörvények

• emlékezetbıl, illetve képlettár segítségével tudja alkalmazni numerikus feladatok megoldásában a Gay-Lussac I. és II. törvényt, a BoyleMariotte törvényt • tudja elkészíteni és értelmezni az állapotváltozásokat leíró nyomás-térfogat grafikonokat • ismerje és tudja alkalmazni az egyesített gáztörvény egyszerőbb feladatokban • ismerje és tudja alkalmazni az ideális gázok állapot egyenletét, az egyetemes • Ismerje és tudja alkalmazni a Boltzmann-állandót gázállandót, • ismerje az Avogadro törvényt és az anyag mennyiség fogalmát a termikus • ismerje kölcsönhatást és a hımennyiséget, a mechanikai kölcsönhatást és a térfogati munkát • tudja a gázokkal lezajló nyílt folyamatokat: izoterm, izokor, izobar és adiabatikus állapotváltozásokat • ismerje a hıközlés, hımozgás fogalmát • tudja, hogy a gázoknak kétféle hıkapacitása és fajhıje létezik (állandó nyomáson és állandó térfogaton vett fajhı

a gázok állapotjelzıi

az ideális gáz kvázisztatikus állapotváltozásai

a termikus és mechanikai kölcsönhatások

hıkapacitás, fajhı, mólhı

• ismerje az elsıfajú perpetum mobile lehetetlenség • ismerje a rend és rendezetlenség fogalmát • tudjon speciális körfolyamatot és elemezni

a termodinamika elsı fıtétele

• ismerje a termodinamika elsı fıtételét és annak jelentıségét

a termodinamika második fıtétele

• ismerje

a

277

reverzibilis

irreverzibilis folyamatok • tudja, hogy zárt ideális gáz fogalmát, a természetben körfolyamataival hıerıgépek, önként lejátszódó folyamatok hőtıgépek és hıszivattyúk irányát szerkeszthetık • ismerje az ideális hıerıgép, a Carnot-féle körfolyamattal járatott gép mőködését és hatásfokát • másodfajú perpetum mobile lehetetlenségét halmazállapot változások szilárd-folyékony átalakulások folyadék-légnemő átalakulások

• tudja az olvadás, fagyás feltételét, az olvadáshı, fajlagos olvadáshı fogalmát • tudja a párolgás, lecsapódás • tudja a gáz és gızállapot feltételeit közötti különbséget, a • ismerje a párolgás és forrás cseppfolyósíthatóság feltételét közötti különbséget. • ismerje a kritikus állapotot a folyamatok • Ismerje energetikai vizsgálatát • tudjon a gyakorlati életben elıforduló numerikus feladatokat megoldani

278

12. évfolyam Heti óraszám: középszinten: 2 óra emelt szinten: 3 óra Tananyag Elektromosság és mágnesesség elektrosztatika

elektrosztatikai mezı

vezetık, szigetelık

Kapacitás, kondenzátorok

Követelmények középszintő érettségi esetén (kb. 24 óra)

Követelmények emeltszintő érettségi esetén (kb. 33 óra)

• ismerje a töltésmegmaradás törvényét • tudja alkalmazni a Coulombtörvényt a térerısség, • ismerje a szuperpozíció elvét • ismerje erıvonalak, a feszültség • ismerje az elektromos mezı tulajdonságait , fogalmát ekvipotenciális felületeket • tudja csoportosítani az • ismerje az elektrosztatikai mezı energiáját és anyagokat vezetési energiasőrőségét tulajdonságuk alapján (vezetık, szigetelık, félvezetık) • ismerje a kapacitás fogalmát • ismerje a mőködését és a kondenzátorok szerepét az áramkörben

az elektromos egyenáram

síkkondenzátor

• ismerje az áramkör részeit a mérımőszerek • tudjon áramerısséget és • tudja méréshatárát kiterjeszteni feszültséget mérni, ismerje a • ismerje az ellenállás mérımőszereket Ohm törvénye hımérsékletfüggését és a • tudja alkalmazni az Ohm szupravezetést törvényt teljes áramkörre Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás • ismerje az ellenállás és fajlagos ellenállás fogalmát, kiszámítását egyszerőbb ellenállások kapcsolása feladatokban • ismerje az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolását az egyenáram munkája és teljesítménye • ismerje az egyenáramú munka és teljesítmény kiszámításának módját galvánelem, akkumulátor • ismerje a galvánelem és akkumulátor mőködési elvét • ismerje és tartsa be az érintésvédelmi szabályokat

279

Magnetosztatika,

egyenáram mágneses mezıje

mágneses mezı

mozgó töltésre ható erı az elektromágneses indukció a váltakozó áram

a változó áram munkája és teljesítménye elektromos energia

elektromágneses hullámok

• ismerje az állandó mágnes által létrehozott mágneses teret és a Föld mágnesességét, az iránytő mőködését • tudja, hogy az árammal átjárt vezetı körül mágneses tér keletkezik. • ismerje a mágneses indukció és fluxus meghatározásának módjait és mértékegységeit • tudja a Lorentz-erı kiszámítási módját és irányának meghatározását • tudja alkalmazni a nyugalmi és a mozgási indukciót. • Ismerje Lenz törvényét • ismerje a kölcsönös és az önindukció jelenségét • tudja jellemezni a váltakozó áramot • ismerje a pillanatnyi és az effektív feszültséget és áramerısséget • tudja kiszámítani a váltakozó áram munkáját és effektív teljesítményét ohmikus fogyasztó esetében • ismerje az elektromos energia gyakorlati alkalmazásait • ismerje a váltakozó áramú generátor és motor, a transzformátor, fontosabb háztartási fogyasztók mőködési elvét • tudja, hogy a váltakozó áramú áramkör speciális esete a rezgıkör • ismerje a távközlésben használt antenna mőködési elvét • tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia) • ismerje az elektromágneses hullámok spektrumának egyes jellegzetes tartományait, biológiai hatásait

280

• ismerje az árammal átjárt tekercs által keltett mágneses mezı tulajdonságait • ismerje a mágneses indukcióvektor és fluxus fogalmát • ismerje az anyagok viselkedését mágneses mezıben, a permeabilítás, fogalmát • tudja a töltésre ható eredıerı meghatározását elektromos és mágneses mezı együttes hatásakor • tudja a mágneses mezı energiáját és energiasőrőségét meghatározni • tudja az idıben változó mágneses fluxus által létrehozott elektromos mezıt jellemezni • tudja leírni és ábrázolni a harmonikusan váltakozó feszültség és áram idıfüggvényeit • ismerje, hogy az induktív ellenállás fáziskésést, a kapacitív ellenállás fázissietést okoz

• ismerje a zárt és nyitott rezgıkört, a rezgıkör sajátfrekvenciáját, a rezonancia, csatolás fogalmát. • ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát

Elektromos vezetési jelenségek az elektron fajlagos töltése és töltése

folyadékok elektromos vezetése áramvezetés gázokban és vákuumban

katódsugárzás és röntgensugárzás

a fotoeffektus a foton és energiája

az elektron atommodellek

színképek az elektronburok szerkezete

• ismerje az elektromágneses hullámok felhasználásával mőködı legfontosabb technikai eszközöket, rendszereket (kb.18 óra) (kb.28 óra) • ismerje a Millikan-kisérletet és annak eredményét • tudja az elektron fajlagos töltését • tudja, hogy az elektron töltése • a termikus elektronemisszió elemi egység ismerete • a vákumdióda és az • ismerje Faraday törvényeit és egyenirányítás az elektrolízis gyakorlati alkalmazásait • ismerje a kisülések fajtáit (szikrakisülés, ívkisülés, ködfény) és gyakorlati alkalmazásait • ismerje a katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezését, tulajdonságait • értelmezze a fényelektromos jelenséget • tudja, hogy a fény energiája kvantumos és a frekvenciától függ • ismerje a Planck állandót • mélyítse el a fény kettıs természetére vonatkozó ismereteit • tudja, hogy az elektron mozgásához hullámhossz rendelhetı • ismerje a Thomson, Rutherford-féle, Bohr-féle és a kvantummechanikai atommodellek legfontosabb tulajdonságait • tudja, hogy a vonalas színkép jellemzı a kibocsátó anyagra • ismerje a hidrogén vonalas színképét

281

• ismerje a De Broglie-modellt • tudja, hogy az elektron kettıs természető • tudja a Heisenberg-féle határozatlansági relációt • tudja a kvantumszámokat és azok fizikai jelentését • tudja a Pauli-elvet, és a periódusos rendszer felépítésének a kvantummechanikai magyarázatát • ismerje a Franck-Hertz kísérletet

az anyagok vezetési tulajdonságai Magfizika, csillagászat

az atommag felépítése a kötési energia magátalakítások természetes és mesterséges rádioaktivitás atomenergia

atomreaktor, atombomba

a nap energiatermelése a csillagászat elemei

• tudja magyarázni a vezetık, szigetelık, félvezetık mőködését és alkalmazását (kb. 10 óra) (kb. 16 óra) • ismerje a Rutherford szórási • ismerje az atommagot kisérletét összetartó erıs kölcsönhatást, • tudja az atommag szerkezetét a mag cseppmodelljét (proton, neutron) az izotópok • tudja, hogy a látszólagos • ismerje létrehozási módjait, tömeghiány a mag kötési (transzurán elemek) energiájára jellemzı • ismerje az atommagban bekövetkezı változásokat • ismerje a természetes rádióaktivitást, az alfa, a béta és a gamma sugárzást, felezési • ismerje a bomlás törvényt, a bomlási sorokat idıt • ismerje az atomenergia felszabadításának lehetséges módozatait, maghasadást, láncreakciót • ismerje az atomenergia felhasználását, a reaktorok fajtáit és mőködési elvét, az • ismerje a gyorsítók és atombombát detektorok mőködését • legyen tisztában az egészség és környezetvédelem • ismerje a párkeltés fogalmát (rész-antirész) követelményeivel • ismerje a Nap és csillagok energiatermelését, a hidrogénbombát • ismerje a csillagok születésének, fejlıdésének, pusztulásának jelenségeit • ismerje a kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktika fogalmait • ismerje az Univerzum történetét, Hubble-törvényt, ısrobbanás elméletét • ismerje meg a világőr • relativitáselmélet kutatásának módszereit alapgondolatainak ismerete: • inerciarendszerek egyenértékősége • a fénysebesség állandósága • hosszúságkontrakció, idıdilatáció 282

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek személyiségek

Arkihimédész, Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Joule, Faraday, Ohm, Ampere, Volta, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Einstein, Hertz, Maxwell, Planck, Rutherford, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede, Gábor Dénes munkásságaikat és legfontosabb eredményeiket a megfelelı anyagrészhez kapcsolódóan

Természet és környezetvédelem

Ismerje és érezze szükségesnek környezetünk védelmét az egyes anyagrészeknél

az érettségire való felkészítésre (Kb. 10 óra) tematikus ismétlés, próbaérettségi dolgozat íratása (kb. 16 óra)

283

Földünk és környezetünk Szakközépiskola - Nappali tagozat 9 -10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a földrajzi környezet természeti-gazdasági jellemzıit. Az alapfokú nevelés-oktatás tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy a tanulók megértsék a természet és a társadalom fı sajátosságait, jelenségeit és folyamatait, azok kölcsönhatásait. Célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élı természet folyamatainak, fejlıdésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok idıbeli változásait. Lássák, hogy saját tevékenységük, a társadalom mőködése, hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzikörnyezeti jelenségek és fıbb folyamatok helyét a földi rendszerekben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlıdjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította és ma is alakítja környezetét. Ez tudatos környezeti magatartást, az erıforrások ésszerő, megtervezett felhasználását, sıt a nemzetek közötti összefogását feltételezi. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és európai identitástudat, a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemléletmód kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet változását. Megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelıtevékenységet, és annak eltérı vonásait, teljesítményeit a Föld különbözı térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévı többirányú, kölcsönös függıséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszú távon érvényesülı gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelıs, környezetkímélı munkavégzést.

284

A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelıen az általános természeti és társadalmigazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. Komplex ismeretanyaga révén segíti pályaorientációjukat, a szakképzésbe való bekapcsolódásukat. A változások iránti fogékonyságuk fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönzi ıket. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok képesek legyenek felelıs döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képzıdményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseiket. Az általános természeti- és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különbözı szintő következményeit. A középfokú földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsısorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és idıben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. El kell érni, hogy képesek legyenek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A földrajzi tanulmányok befejezésekor biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerőségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különbözı méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások és filmek). Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket 285

támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt elınyös döntéshozatalban. Belépı tevékenységformák Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken és a csillagtérképeken. A zonalitással kapcsolatos tematikus térképek elemzése Az övezet, az öv és a terület / vidék elhelyezése a kontúrtérképeken. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. Egyszerő térképi ábrázolások készítése tanári irányítással. Különbözı típusú mőholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A Föld fı mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. A nap- és a holdfogyatkozás kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A kızetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján. Ásvány- és kızetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük, elıfordulásuk és felhasználhatóságuk). A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Részletes földtörténeti idıoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fı eseményeinek idıbeli ábrázolása. Helymeghatározási és idıszámítási feladatok önálló megoldása. Hımérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A középhımérséklet és a hıingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különbözı tájakhoz, példák keresése a térkép segítségével. A legfontosabb vízrajzi jellemzık számítása. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és idıjárási frontokról. A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása idıjárási térképeken. Légköri jelenségek felismerése mőholdfelvételeken. Idıjárás-jelentés értelmezése, egyszerő prognózis készítése adatok alapján. A vízállásjelentések értelmezése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi elıfordulásából.

286

Felszínfejlıdési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. A településtípusok jellemzı vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Mélységi adatok győjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. Adatok győjtése a levegı, a víz, a talajok szennyezettségérıl, okairól és következményeirıl. Leírások győjtése és elemzése földrengésekrıl, vulkánkitörésekrıl és azok következményeirıl. Adatok győjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történı feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Példák győjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetıségeirıl, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételeknek a társadalmigazdasági életben betöltött szerepének átértékelıdésérıl. Példák győjtése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlıdése közötti összefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemzı településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különbözı kontinensekrıl, területekrıl hozott példák alapján. Tanulói kiselıadás a levegı, a vizek és a talaj fıbb károsodási folyamatairól, és azoknak a gazdálkodással való összefüggéseirıl. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeirıl cikkek alapján. A károsító tényezık földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térképek segítségével. A károsodás hátterének feltárása. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentıségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különbözı statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentıségének magyarázata, az okok feltárása. A globalizálódó világgazdaság jellemzı vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján. Információk győjtése sajtóból, hírmősorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepérıl a különbözı térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban. Adatok győjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentıségérıl, rohamos fejlıdésérıl. Sajtó- és tv-figyelı: aktualitások győjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztetı folyamatokról.

287

Példák győjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különbözı, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek, problémáinak bemutatása. Terméklisták összeállítása a különbözı multinacionális cégek termékeibıl. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése a szakmacsoporthoz illeszkedı témákban. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteirıl. Témakörök

Tartalmak

Térképészeti ismeretek A térkép és valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. Kozmikus környezetünk A Naprendszer

A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben.

A Föld, mint égitest

A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi idıszámítás, a helyiés a zónaidı számítása.

Az őrkutatás a Föld szolgálatában

Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.

A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti idıben. A kızetburok földrajza

Földünk gömbhéjas szerkezete. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei, kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és 288

részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza

A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés.

A vízburok földrajza

A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai. A világtenger természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás.

289

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. KÖTET HELYI TANTERVEK A SZAKKÖZEPES OSZTÁLYOK RÉSZÉRE I

Recommend Documents