A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT SZEPTEMBER 21

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT

2010. SZEPTEMBER 21.

2

SZAKKÉPZÉSI PROGRAM ÉS AZ ALKALMAZOTT SZAKMAI TANTERVEK A RÉGI OKJ SZERINT

Szakképzési program

3

Szakképzési program I.

A SZAKMAI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA

II.1.

A képzésben érdekeltek igényeinek figyelembe vétele

A ’90-es évek elején kialakult válsághangulatot követően az intézményben lényegében válságmenedzselés ment végbe. A nevelőtestület, az önkormányzat és az iskola támogatásában változatlanuk aktív szerepet vállaló gazdasági szervezetek együttműködésének eredményeként az évtized közepére stabilizálódott a helyzet, s a lehetséges feltételek függvényében az oktatási szerkezet átalakult. Az iskola oktatási szerkezet-átalakítása során a közoktatási törvényben leírt oktatási szerkezet, s a Kerettanterv bevezetésével összefüggő feladatok a váltás horizontját 2001-re teszik. Valójában a környező gazdasághoz, a munkaerőpiachoz egyre szorosabban kapcsolódó szakképzés számára az átalakulás kényszere már az évtized eleje óta állandó kihívást jelentett. Fontos tényező a külső feltételek megteremtése, de az több mint kockázatos, ha változatlan marad az intézmény belső képzési struktúrája. Éppen ezért a környezet változó gazdasági elvárásainak tanulmányozása elengedhetetlenül fontos feladat. Arra kell felkészülni, hogy a változás dinamizmusa nőni fog. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentős kihívást jelent minden szakképző intézmény, így iskolánk számára. Az eurokonfortnak ítélt általános szabályoz önmagában nem teszi intézetünket – és az általunk oktatott szakmákat – egyik pillanatról a másikra az EU-szintjén elfogadottá. Elkerülhetetlen tehát bekapcsolódásunk a következő években az EU-közösség valamelyik programjába. Eddig is komoly kihívást jelentett a gazdasági környezettel való kapcsolat bővítése, azonban a következő években a jövőről való gondolkodásunk nem kerülheti meg az európai dimenzióban történő kitekintést és reális esélymérlegelést. A külső igények a jövőben alapvetően az európai integráció folyamatában fogalmazódnak meg. A munkaerő szabad mozgásának biztosítása és a szakmai kvalifikációk kölcsönös elismerésének kérdése az Európai Unióban is előtérbe került. Ezért iskolai szinten is megfogalmazható az EU által kiadott szabályozásokhoz való igazodás folyamatos igénye.


4

A szakmai képzést tipikus kooperációs tevékenységnek foghatjuk fel. Egyfelől számos partner van jelen, másfelől az együttműködés minősége határozza meg jelentős mértékben a képzés hatékonyságát is. Itt kell megemlíteni az iskolafenntartó, a “megrendelő” (szülői ház) és a munkaerőpiac igényeit, elvárásait. A munkaerő-piaci igények figyelembevétele ma már minden szakképző számára elengedhetetlenül fontos. Birtokában kell lenni azoknak a szakmai igényeknek, melyek különféle beruházásokhoz, technológiákhoz kapcsolódnak. Ezek az igények a szakképzés struktúraváltása szempontjából nagyon fontosak. Fentiek alapján a Beregszásziban a szakképzés célja az, hogy a meglévő – s majdan fejlesztendő – tárgyi és személyi feltételekre olyan szakemberek hagyják el iskolánkat, akik megfelelnek az országos, később pedig az európai normáknak. Ennek a feltételnek a teljesülése esetén a szülők elvárásai is valóra válnak, mert gyermekeik jó esélyt kapnak az elhelyezkedésre. Természetesen ezek a célok nem valósulnak meg önmaguktól. Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálják a helyi tantervek az oktatás minden szintjén intézetünkben. (Általános képző szakon – szakképző szakon.) A korszerű ismeretanyag korszerű technikai bázison való elsajátíttatása garantálja az iskola szakképzési céljának a megvalósítását! I.2.

Az intézet szakmai profiljába tartozó és a jelenleg oktatott szakmák jegyzéke

Sor- a szakképesítés OKJ-s szám azonosító száma 1) 51 5223 01 2) 54 5046 01 3) 33 5222 03 4) 33 5216 03 5)

52 5423 07

a szakképesítés megnevezése Elektronikai műszerész Fogtechnikus Villamosgép- és készülékszerelő Villanyszerelő Műszaki számítástechnikai technikus


jelenleg is oktatjuk X X X X X

5

I.3.

A szakképző évfolyamokra lépés feltételei

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről a 2/1997. (I.22.) MüM. sz. rendelet az irányadó. 1.

Az OKJ-ről szóló 12/1996. (XII.29.) MüM. sz. rendelettel módosított 7/1993. (XII.30.) MüM. sz. rendelet rendelkezik.

10 osztályos alapképzettség: - Kötelező alapszintű vizsgával rendelkezők. Középiskolai végzettség: Bármelyik középiskolában végzettek esetében a képzési idő az OKJban meghatározottak szerint. Felvételi sorrendiségnél a szakma jellegének megfelelő alapozó tantárgyak osztályzatai a mérvadóak. -

2.

Helyben végzettek felvételi elsőbbséget élveznek, részükre a képzési idő: a/ Ha a szakmai program egy féléve sem kerül maradéktalanul beépítésre a középiskolai programba, már az átmeneti időszakban is az OKJ-ban előírtak szerint. A beépített tantárgyakból felmentés adható, kivétel a szakmunkásvizsga tantárgyak. b/ Ha a szakmai program egy vagy több féléve beépítésre kerül az orientált középiskolai programba, a képzési idő az átmeneti időszakban ennyivel rövidül az OKJ-ban előírtakhoz képest. Szakmai egészségügyi alkalmasság.

3.

Iskolánkban a szakmának megfelelő orientált 10. vagy 12. osztályban végzettek felvételi elsőbbséget élveznek.

4.

Más iskolában 10. vagy 12. osztályban végzettek felvételi sorrendjét a szakma jellegének megfelelő alapozó tantárgyak előmenetele határozza meg.

5.

A gyakorlati oktatási hely igazolásához tanulószerződéssel vagy az iskolával kötött megállapodással rendelkezik.

6.

A harmadik vagy további szakképzettséget szerzők vállalják a képzési költséget (a mindenkori fejkvótát) és a vizsgadíjat. Szakképzési program

6

7.

A mindenkori törvényben meghatározott felső életkorhatár.

II.

A SZAKMAI BESZÁMOLTATÓ OKTATÁS RENDJE

1.

Szakmai beszámoltató oktatás szervezhető abban az esetben, ha egy évfolyamon belül a szakmai csoport létszáma nem éri el a 10 főt. Az alacsony létszámú csoport összevonható más szakmájú csoporttal, amennyiben a két szakma tanterve egy adott időszakban azonos. Részleges tantervazonosság eseté azokból a tantárgyakból kell összevonni más szakmájú csoporttal, melyek tanterve azonos.

2.

A beszámoltató rendszerű oktatásban résztvevő tanulók képzési időtartama a gyakorlati képzés miatt megegyezik a tantervben, illetve az OKJ-ben előírt képzési idővel. Elméleti képzésben az adott tantárgy óraszámának 50-70 %-a állapítható meg, az eredeti óraszám nagyságától függően. (Magasabb óraszám esetén alacsonyabb százalék.) A beszámoltató oktatásban résztvevő csoport szakelméleti óráit egy cikluson belül tömbösítve kell elhelyezni, hogy a gyakorlati képzés folyamatosságát ne szakítsa meg.

3.

A tanulók minden beszámoló időpontban kapjanak osztályzatot az időarányosan elsajátított tananyag ellenőrzéseként. Minden félévet tantárgyi vizsgával kell zárni, melynél figyelembe kell venni az évközi osztályzatokat. Félévenként minimálisan 3 osztályzat és a vizsgajegy legyen tantárgyanként. A beszámoltató vizsga, illetve az ellenőrzés történhet írásban, szóban a tantárgy jellegétől függően. A tanulók foglalkozáson történő megjelenését és tanulmányi előmenetelét külön osztálynaplóban kell rögzíteni.

III.

A MÉRŐTERMI OKTATÁS SZABÁLYAI

1.

A mérőteremben csak az dolgozhat, aki a működési rendet áttanulmányozta, balesetelhárítási oktatásban részesült, és az előírások betartására kötelezte magát.


7

2.

A mérőterembe csak a mérésvezető tanár, vagy az oktatástechnikus engedélyével, azok valamelyikének jelenlétében szabad belépni. Tanuló a mérőteremben engedély és felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

3.

A mérőhelyekhez csak a feltétlenül szükséges eszközöket (író- és rajzeszközöket) szabad vinni. Kabátot, táskát a mérőterembe bevinni tilos, azokat a kijelölt helyen kell lerakni.

4.

Élelmiszert a mérőterembe venni, ott étkezni, dohányozni, valamint bármely balesetveszélyes tevékenységet folytatni tilos.

5.

A mérőhelyeken lévő műszerek és egyéb eszközök állapotáért minden tanuló (hallgató) személy szerint felelős. A műszerek, számítástechnikai eszközök és egyéb berendezési tárgyak gondatlan, szakszerűtlen használatából eredő károkért a kár okozója anyagilag is felelős. Szándékos rongálás esetén a kár okozója ellen fegyelmi felelősségre vonás is alkalmazható.

6.

A mérési gyakorlatokon felkészülten kell megjelenni.

7.

A mérőhelyeken elhelyezett és a kiadott mérési feladathoz szükséges eszközök és műszerek külön engedély nélkül használhatók, ha szakszerű kezelését a tanuló már elsajátította.

8.

A mérések során tapasztalt rendellenességeket (meghibásodás, sérült vezeték vagy csatlakozó stb.) a jelen lévő tanárnak vagy az oktatástechnikusnak haladéktalanul jelenteni kell.

9.

A mérőteremben a tanuló (hallgató) tartson rendet, ügyeljen a tisztaságra. Mérés végeztével a mérőhelyet rendben és tiszta állapotban adja át a hetesnek.

10.

Áramütéses baleset vagy egyéb veszély esetén a mérőhelyeken elhelyezett nagyméretű piros vészkikapcsoló gombot haladéktalanul meg kell nyomni. Ezáltal feszültségmentes állapotba kerül minden mérőhely.

11.

Az esetleges villamos tűz oltására a mérőteremben elhelyezett tűzoltó készüléket szabad használni.


8

Mérőtermi szabályzat kiegészítése az informatikai eszközök használatával 1.

A számítógépeket csak az órát tartó tanár engedélyével lehet üzembe helyezni.

2.

A gépen található programokon kívül más programot telepíteni tilos.

3.

A foglalkozással nem összefüggő alkalmazást használni tilos.

4.

Bármilyen módosítás csak a rendszergazda engedélyével történhet.

5.

Adathordozót a mérőterembe bevinni, illetve onnan kihozni tilos.

6.

Az eszközök állapotát minden használó dokumentálni köteles.

7.

A szabályok megszegése fegyelmi felelősségre vonást von maga után.

8.

Az eseménynapló pontos vezetése bekapcsolás előtt és kikapcsoláskor.

IV.

A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE

mindenhasználónak

kötelező,

IV.1. Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás A középiskolai képzésben biztosítja a szakmai orientációs témakörök csoportos oktatását a tantervi program szerint. A szakmai alapozás témaköreinek csoportos oktatása a tantervi program alapján. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a szakképzési program alapján az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a gazdálkodó szervezetekhez beiskolázott tanulók részére (szükség esetén). A speciális szakmai képzés biztosítása az iskolai tanműhelyekbe beiskolázott tanulók részére. Kiegészítő, speciális szakmai képzés biztosítása azon tanulók részére, akiknek a gazdálkodó szervezeteknél erre a személyi vagy a tárgyi feltétel nem biztosított.


9

A szakmai gyakorlati versenyek személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. A szakmai gyakorlati vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. Igény szerint gyakorlati szakkörök, pótmérések szervezése, a feltételek biztosítása. Az összefüggő szakmai gyakorlat biztosítása az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. Iskolarendszerű felnőtt-képzés gyakorlati képzésének a biztosítása. A szakmai programba illeszkedő produktív gyakorlati feladatok végzése. A gazdálkodó szervezetekkel együttműködve tanfolyamok szervezése, lebonyolítása.

szakmai

továbbképzések,

IV.2. Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés A gazdálkodó szervezetek által fenntartott tanműhelyek részére a gyakorlati képzési program biztosítása, folyamatos szakmai-pedagógiai segítségnyújtás. A gazdálkodó szervezeteknél folyó üzemi gyakorlati képzéshez (szórványképzéshez) szakmai gyakorlati képzési program biztosítása és folyamatos segítségnyújtás. Szükség esetén az intézeti tanműhelyekben oktatott tanulók kiegészítő speciális képzésének a megszervezése a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve. Szakmai továbbképzések szervezése, lebonyolítása az iskolával együttműködve. V.

TANULMÁNYI VERSENYEKRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

A versenyekre való felkészítés minden pedagógus munkaköri kötelessége. A versenyzők kiválasztása és a tanórán kívüli felkészítése kezdődjön meg már a szakképző első évfolyamán. Az iskolai házi versenyek szervezése, munkaközösség kiemelt feladata.

lebonyolítása


minden

szakmai

10

Az országos versenyeken a tanuló felkészítője vegyen részt és az ott szerzett tapasztalatokat adja át a munkaközösség tagjainak. A versenyeken eredményesen szereplő tanulók felkészítőit a Kollektív Szerződésben rögzítettek szerint elismerésben kell részesíteni.


11

MELLÉKLET Szakmai makro tantervek


12

Bevezetése A szakmai makro tantervek a központi programok alapján készültek. Központi programok alapján készültek tantervek a szakmai orientációs és a szakmai alapozás tantárgyakra. Az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportba tartozó szakmák orientációs tanterveit az általánosan művelő szakasz tantervi csomagjában helyeztük el. A szakközépiskolai osztályok 11. és 12. évfolyamainak a szakmacsoportos alapozás számára a tantervek két változatban készültek. A két tantárgyból való emelt szintű érettségire történő felkészítést választó tanulók 11. és 12. évfolyamon heti 7 óra szakmacsoportos alapozó képzésben részesülnek. A mellékelt tantervi anyag csak a legfontosabb célokat – témákat – követelményeket tartalmazza. A mellékelt szakmai tantervek listája 51 5223 01 54 5046 01 33 5222 03 33 5216 03 52 5423 07

Elektronikai műszerész Fogtechnikus Villamosgép- és készülékszerelő Villanyszerelő Műszaki számítástechnikai technikus


13

51 5223 01 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

14

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika I. * 7. Elektronika II. * 8. Alkalmazott számítástechnika * 9. Elektronikus műszerek 10. Automatika Kötelező elmélet összesen: 11. Alapgyakorlatok * 12. Elektronikai gyakorlatok I. * 13. Elektronikai gyakorlatok II. * 14. Elektronikai mérések * Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 15. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv * b) Számítástechnika * Szakmai gyakorlati tantárgyak c) Alkalmazott elektronika I. * d) Alkalmazott elektronika II. *

13. 37 74 67 148 296 592 222 222 444 1036 259 148 (74) (74) 111 -

Évfolyam 14. 35 70 70 175 70 105 105 630 280 140 420 1050 245

összes 72 70 70 74 37 148 296 175 70 105 105 1222 222 222 280 140 864 2086 504

140 (70) (70) 105 (105)

288 (144) (144) 216 (111) (105

Az iskola helyi tantárgyi programja (37) 70 (107) Elmélet összesen: 770 1510 Gyakorlat összesen: 525 1080 Összesen: 1295 2590 Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremtetni.” A 13. évfolyamon 74 óra, a 14. évfolyamon 70 óra a testnevelés.

15

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

16

TANTERV az OKJ 51 5223 01 számú, elektronikai műszerész szakképesítés megszerzéséhez.

A KÉPZÉS CÉLJA Az elektronikai műszerész feladata: -

elektronikus áramkörök készítése, ellenőrzése és szerelése, a különböző áramköri egységekből készülék összeállítása, élesztése és műszeres bemérése, az elektronikus berendezések hibáinak megállapítása, hibás egységek javítása vagy új egységek beépítése és gyári előírás szerinti beállítása, a javított és beállított berendezés biztonságtechnikai ellenőrzése.

Mindezek elsajátítása érdekében a képzés: -

-

nyújtson a tanulóknak korszerű elektronikai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakmunkás munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képsek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamaost önművelés igényét.

17

Minden tanulónak kötelező 2590 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a – közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint – max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet.

Tantárgyi követelmények 13. évfolyam Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy -

ismertesse meg az elektronikai iparban, a gyengeáramú elektronikában felhasználásra kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat, közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök összeállítására, elkészítésére, a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok tulajdonságait, alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek, berendezések szereléséhez,k üzemeltetéséhez szükségesek, készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk használatára, ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket, lemezalakításokat, ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás technológiáját és sajátosságait), ismertesse meg a villamos készülékgyártás szempontjából fontos anyagokat, ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat, különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre, ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, az egyszerűbb nyák gyártási, szerelési és méréstechnológiáit, adjon megbízható alapokat a tanulók széleskörű műszaki műveltségének kifejlesztéséhez.

18

TANANYAG 13. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Metallográfiai alapfogalmak 4 2. Vasfém és nem vasfém ötvözetek 8 3. Fémek megmunkálása, alapvető technológiák 8 4. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolók, 8 relék 5. Villamos szigetelőanyagok, műanyagok 4 6. Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek 10 7. Félvezető elemek 10 8. Villamos és elektronikai készülékek szerelése 10 Szabad sáv 12 Megjegyzés:

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabad sáv óráit az egyes szakmákhoz szükséges speciális anyagok ismertetésére lehet felhasználni (pl. a híradásipari szakmákban a finommechanikai alkatrészek és szerelvények).

KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: -

ismertetni a forgácsolás alapjait, alkalmazni az oldható és nem oldható kötéseket, felsorolni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét, meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását, ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait, csoportosítania vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket), felsorolni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari jelentőségét, csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, wolfram, titán, kobalt, tantál),

19

-

ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait, ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, azok jellemzőit, ismertetni az ellenállások típusait és azok jellemzőit, ismertetni a kondenzátorok alapanyagait és azok jellemzőit, felsorolni a kondenzátorok típusait és meghatározni alapvető jellemzőit, meghatározni a hőkezelések jelentőségét, csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit (villamos és mechanikai tulajdonságait), kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni, elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait, kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket, elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit, ismertetni az izzólámpa, fénycső jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, meghatározni a képcső és a katódsugárcső alkalmazási lehetőségeit, ismertetni a félvezetők tulajdonságait, felsorolni a félvezető anyagokat és meghatározni jellemzőiket, felsorolni a diódatípusokat, felsorolni és meghatározni a különleges diódatípusokat, ismertetni a tranzisztortípusokat és jellemzőiket, ismertetni az integrált áramkörök elvi alapjait, megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket, megválasztani és az adott feladathoz meghatározni az integrált áramkört, felsorolni a villamos készülékek szereléstechnológiáit, a nyomtatott áramkörök tulajdonságait.

A Műszaki rajz tantárgy tanításának célja, hogy -

-

rendezze és közvetítse azokat az alapoz és speciális ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló egyszerűbb alkatrészek, szerkezeti megoldások műszaki rajzainak, vázlatainak elkészítésére, fejlessze a tanulók térlátását, alakítsa ki bennük a műszaki rajz alapkészségeit, fejlessze a tanulók rajzkészségét, az arányérzék, a kézügyesség, a szemmérték, az esztétikai érzék és a kreativitás kibontakoztatását,

20

-

ismertesse meg a műszaki rajzkészítés szabályait, a vonalvastagságok, a vonalfajták, a méretarányok alkalmazását, a méretmegadás szabályait, alakítsa ki a villamosipar területén alkalmazott alkatrészek, szerkezeti megoldások ábrázolási módszereinek ismeretét, ismertesse meg a tanulókkal a villamosipar területén alkalmazott műszaki rajzokat, rajzdokumentációkat, alakítsa a tanulók a rajzolvasási készségét, ismertesse meg a tanulók műszaki,k technikai szemléletét a szakmai feladatok rajzos megoldásával, a szabványok előírásainak állandó szem előtt tartásával, fejlessze a tanulók önálló rajzi feladatmegoldó képességét a rajzok állandó ellenőrzésével és megindokolt értékelésével, neveljen a műszaki életben szükséges belső igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

21

TANANYAG 13. évfolyam, évi 37 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Testek ábrázolása, méretmegadás 2. Vetületi ábrázolás 3. Lemezterv készítése 4. Ábrázolás metszetekkel 5. A felületi érdesség 6. Tűrések 7. Villamos rendszerek rajzai 8 Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 3 2 2 2 1 2 18 7

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt.


szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket, a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket, alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, a méretmegadás szabályait alkalmazni, ismertetni a vetületképzés elvét, szabályait, szakszerűen megszerkeszteni a munkadarabok vetületi képeit, vetületi ábrázolást olvasni, lemeztervet készíteni, definiálni a metszetetek fogalmát, megmagyarázni az ábrázolásának szabályait, a szabványos jelöléseket, a villamsiparban jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű metszetei képet rajzolni, metszeti ábrázolást olvasni, értelmezni a tűréseket és a felületi érdesség fogalmát, jelölését, egyszerűbb alkatrészről műhelyrajzot készíteni, ismertetni a villamosiparban alkalmazott rajzjeleket, ismertetni a villamosipari rajzok fajtáit, azok alkalmazási területeit, villamosipari rajzokat készíteni,

22

-

különféle műszaki rajzot olvasni, műszaki megoldásokat rajz alapján értelmezni, alkalmazni a fontosabb műszaki rajz szabványokat.

Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy -

-

a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére, ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit, ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia jellemző előállítási és felhasználási módjait, tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit, fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, fejlessze az általánosítási készséget, hogy a tanult összefüggéseket és törvényeket a szakmai feladatokban is használni tudják a tanulók, következtetéseket tudjanak levonni, fejlessze az elvonatkoztatási készséget, keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.

23

TANANYAG 13. évfolyam, évi 148 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Villamos alapfogalmak 2. Egyenáramú hálózatok 3. A villamos áram hatásai 4. Aktív áram hatásai 5. Aktív hálózatok 6. A mágneses tér 7. Az elektromágneses indukció 8. Váltakozóáramú hálózatok 9. Többfázisú hálózatok 10. A villamos gépek alapjai Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 7 21 7 6 13 14 9 23 5 15 28



-

a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia, munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit számításokban és kapcsolásokban használni, mértékegységeket a prefixumok szerint átszámítani, az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az elemek jelét egyszerű kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni, a vezető és a szigetelőanyagokat jellemezni, a gyakoribbakat megkülönböztetni, azonosítani, az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket egyszerűbb számításokban és mérési feladatokban alkalmazni, az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben heghatározni, az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból,

24

-

az ellenállás értékét kiszámítani a szobaitól eltérő hőmérsékleten, jellemezni az NTK-t és a PTK-t, a két- és négypólu8st, valamint a szakadást és a rövidzárt értelmezni, jellemezni, egyszerű ellenállás hálózat eredőjét számítással meghatározni, feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani, a Wheatstone híd működését elemezni, kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot, ellenállás hálózatban az ellenállás szükséges teljesítményét meghatározni, az ellenállás katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján az ellenállást kiválasztani, a fontosabb adatokat az ellenállásról leolvasni, értelmezni az elektromos áram hó-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hó-, vegyi hatás jellemző felhasználását, megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőit, megmagyarázni a korrózió okait, felsorolni a korrózió elleni védekezési eljárásokat, jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait éa megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üz7emi állapotokban, kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a kapcsolások alkalmazását, megmagyarázni a generátor hatásfokának és teljesítményének függését a terheléstől, értelmezni az illesztést, definiálni a villamos teret és a térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget, megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget, értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a feszültség közti összefüggést, a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon, kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból, kiszámítani egy kondenzátor energiáját, felsorolni és értelmezni a kondenzátor veszteségeit, kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén, megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, értelmezni az időállandót,

25

-

a kondenzátor fontosabb katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján a kondenzátort kiválasztani, a fontosabb adatokat a kondenzátorról leolvasni, definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző mennyiségeket, meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát, jellemezni a para-, a dia- és a ferromágneses anyagokat, példákat sorolni, elemezni a mágnesezési és hiszterézis görbét, jellemezni szakaszait, jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni, megmagyarázni a hiszterézis veszteséget és csökkentési módját, csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, megmagyarázni a légrés hatását, és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására, példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás alkalmazására, értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett feszültség nagyságát és irányát, megmagyarázni a szinuszosan változó feszültség keletkezését, megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési módjait, értelmezni az önindukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni rajzokon, kiszámítani az induktivitást az adataiból, kiszámítani az induktivitás energiáját, a sorosan és párhuzamosan kapcsolt induktivitások eredőjét számítással meghatározni, megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség felhasználására és megszüntetésére, definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a jellemzőit, vonal és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó mennyiségeket, értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó estén a fázisszöget és a teljesítményt, definiálni és értelmezni az effektív értéket és a szinuszosan változó feszültség egyéb jellemzőit, kiszámítani az induktív és a kapacitív reaktancia nagyságát, ábrázolni az induktív és kapacitív reaktancia változását a frekvencia függvényében, definiálni az impedanciát és az admittanciát,

26

-

felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektor diagramját, ez alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyágát és fázisszögét, felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének változását a frekvencia függvényében, értelmezni a határfrekvenciát, határfrekvenciát soros és párhuzamos R-L, valamint R-C áramköröknél kiszámítani, értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, ez alapján megmagyarázni a párhuzamos és soros rezgőkört, kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját, megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a frekvencia függvényében, megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot, kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját, megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a frekvencia függvényében, megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekkor lejátszódó folyamatot, kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint a hatásfokot a váltakozó áramkörben, megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét, jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag és háromszög kapcsolás esetén a vonali és fázisadatokat, kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét, jellemezni az energiaszállító és – elosztó rendszert, megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni jellemző felhasználását, elmagyarázni és értelmezni az áttétel törvényeket, ezekből következtetéseket levonni a menetszámokra és a huzalok keresztmetszeteire, értelmezni és jellemezni a transzformátor veszteségeit, jellemezni a veszteség csökkentésére használt megoldásokat, felsorolni és jellemezni a leggyakoribb transzformátor megoldásokat, egyszerű hálózati transzformátort közelítően méretezni, csoportosítani a villamos motorokat és generátorokat, felsorolni fontosabb jellemzőit és felhasználási lehetőségeit.

Az Elektronika I. tantárgy tanításának célja, hogy -

fejlessze a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget, mélyítse el a műszaki tudás gyarapításának igényét,

27

-

biztosítsa a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a fejlett műszaki-szakmai megoldások iránt, fejlessze a műszaki életben szükséges precizitást, igényességet és tervszerűséget, fejlessze a tanulók elvonatkoztatási és önálló döntési készségét, tegye alkalmassá a tanulókat a szakma gyakorlására, szakmai továbbtanulásra, ismertesse meg az elektronikában alkalmazott alapvető alkatrészek fajtáit, felépítését, jellemzőit, fizikai működését, szabványos jelöléseit és felhasználási lehetőségeit, ismertesse meg az elektronika alapáramköreinek fajtáit, jellemzőit, működési elveit és alkalmazási lehetőségeit, fejlessze a tanulók számolási és műszaki feladatmegoldó képességét.

28

TANANYAG 13. évfolyam, évi 296 óra csoportonként A téma sorszáma megnevezése 1. Passzív és aktív áramkörök 2. Félvezető áramköri elemek 3. Analóg alapáramkörök 4. Impulzustechnikai alapáramkörök 5. Digitális alapáramkörök 6. Alapáramkörök alkalmazásai Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 8 26 80 28 48 48 58



értelmezni a kétpólusok és a négypólusok jellemzőit, felismerni az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban, felsorolni az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit, értelmezni a félvezető eszközök működését, jellemzőit, értelmezni a tranzisztorok, FET-ek működésété lineáris és kapcsoló üzemmódban, felismerni a különféle egyenirányító kapcsolásokat összetett hálózatokban, megkülönböztetni és összehasonlítani a különféle egyenirányítók működését, megmagyarázni az elemi stabilizátorok működését, értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését, szakszerűen lerajzolni az erősítő alapkapcsolásokat, összhasonlítani az egyes alapkapcsolásokat jellemzőik szerint, megmagyarázni a különféle csatolások hatását az erősítő frekvenciaátviteli tulajdonságaira, összehasonlítani a különféle csatolási módokat, értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat többfokozatú áramkörök működésének leírásánál,

29

-

megmagyarázni és összehasonlítani a különféle visszacsatolásokat, értelmezni a visszacsatolt erősítők jellemzőit, felismerni összetett áramkörökben a különféle visszacsatolásokat definiálni a nagyjelű erősítők fogalmát, jellemzőit, megnevezni a nagyjelű erősítők felhasználási területeit, összehasonlítani a nagyjelű erősítők munkapont beállításait, felismerni a közepes bonyolultságú korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat, megmagyarázni az integrált műveleti erősítők felépítését, feladatait, értelmezni az integrált műveleti erősítő jellemzőit, alapkapcsolásait és kompenzáló áramköreit, felsorolni az integrált műveleti erősítők alkalmazási területeit, értelmezni az erősítők sávszélesség-növelési lehetőségeit, értelmezni a szélessávú erősítők kompenzálásának módjait, értelmezni a hangolt erősítők tulajdonságait, összehasonlítani a különböző hangolt erősítőket, felismerni a hangolt erősítőket összetett áramkörökben, definiálni a pozitív visszacsatolás fogalmát, értelmezni a pozitív visszacsatolás jellemzőit, felismerni összetett áramkörökben az oszcillátorokat, értelmezni az impulzus fogalmát, jellemzőit, lerajzolni az alapvető impulzust előállító és jelformáló áramköröket, s elmagyarázni működésüket. értelmezni az impulzustechnikai alapáramkörök működését, megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni jellemzőiket, ismertetni a logikai függvényeket, alkalmazni a Boole-algebra tételeit és szabályait, felsorolni a logikai függvények felírási módjait (algebrai, grafikus, táblázatos), szabályos alakjait, egyszerűsíteni logikai függvényeket algebrai és grafikus úton, értelmezni a kombinációs és szekvenciális hálózatok fogalmát, fajtáit, jellemzőit, értelmezni a kapuáramköröket, felrajzolni az igazságtáblázatukat, értelmezni a kapuáramkörök katalógusadatait, értelmezni az elemi tárolók logikai fajtáit, igazságtáblázatukat, vezérlési lehetőségüket, értelmezni a számlálók és regiszterek fajtáit, vezérlési lehetőségüket, elmagyarázni legalább egy számláló kapcsolás működését, felismerni a frekvenciaosztót és elmagyarázni működését, felsorolni gyakorlati kombinációs és szekvenciális hálózati alkalmazásokat, elmagyarázni a mikroprocesszor tömbvázlatát,

30

-

elmagyarázni a mikroprocesszor kapcsolatát a környezetével, értelmezni a stabilizátorok jellemzőit, felsorolni a stabilizátorok alkalmazási területeit.

Az alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy -

a tanulók megszerezzék és alkalmazni tudják azokat a gyakorlati alapismereteket és manuális műveleteket, amelyek a szakmai gyakorlatok elsajátításához, majd a szakma műveléséhez szükségesek, segítse elő azon képességek kialakulását, amelyek majd a munkafolyamatok megszervezésére,l dokumentálására és irányítására teszik alkalmassá a tanulókat, ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapfogalmakat és módszereket, ismertesse meg az egyszerűbb villamos műszerek kezelését és felhasználási területeit, sajátíttassa el a villamos laboratóriumban végezhető mérések biztonságos és balesetmentes elvégzését, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit, keltse fel az érdeklődést a korszerű technológiák és a villamos szakterület, ezen belül az elektronika iránt, alakítsa ki a műszaki tudás gyarapításának igényét, fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.

31

TANANYAG 13. évfolyam, évi 222 óra csoportonként A téma sorszáma megnevezése 1. A műhely rendje, munkavédelem 2. Fémipari gyakorlatok 3. Vezetékvégek megmunkálása, lágyforrasztás 4. Elektrotechnikai mérések Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 8 62 30 74 48



kiválasztani és használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, eszközöket, segédeszközöket, gépeket, segédberendezéseket, a mérő- és ellenőrzőeszközöket, a kívánt pontossággal megmérni a munkadarabok méreteit, egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni, a vezetékek végeit a különböző kötésekhez előkészíteni, tömör és sodrat vezetékeket bekötéshez előkészíteni és bekötni, csavarkötést szakszerűen készíteni és szétbontani, kiválasztani és a forrasztáshoz előkészíteni a lágyforrasztáshoz szükséges eszközöket és anyagokat, lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelbe be- és kiforrasztani, forrasztópákát karbantartani, balesetmentesen használni a kézi- és gépi szerszámokat, mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, koordinátarendszerben ábrázolni, abból nevezetes értékeket leolvasni, mérést dokumentálni, egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni, az elektronikus műszerek érintésvédelmére használt védővezető méréskor fellépő zavaró hatását értelmezni, az áramköröket úgy összeállítani, hogy e hatások ne érvényesüljenek,

32

-

-

elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket, multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, feszültségforrások belső jellemzőit méréssel meghatározni, a kondenzátor töltési és kisütési görbéjét méréssel felvenni, abból az időállandót leolvasni, a hanggenerátorok elvi felépítését (tömbvázlatát) felrajzolni, a generátor jellemzőit értelmezni, a generátor kezelőszerveivel a szükséges jelalakot kiválasztani, a megfelelő feszültségszintet és frekvenciát beállítani, az oszcilloszkóp tömbvázlatát felrajzolni, a jellemzőit értelmezni, a kezelőszerveivel mérésre alkalmas ábrát beállítani az ernyőjén, az oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és fázisszöget mérni, váltakozó áramkörben L és C elemek reaktanciáját méréssel meghatározni, változását a frekvencia függvényében ábrázolni, egyszerű R-L és R-C kapcsolások impedanciájának változását méréssel meghatározni.

Az Elektronikai gyakorlatok I. tantárgy tanításának célja, hogy -

segítse elő mérési gyakorlatokkal az elektronikában alkalmazott alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését, ismertesse meg az alapáramkörök építéséhez, méréséhez szükséges szerszámok, alapanyagok és mérőműszerek fajtáit, használatát és kezelését, készítse fel a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szabványok egyéb szakmai dokumentációk használatára, alakítsa ki a tanulókban a feladatokhoz szükséges alkatrészek, szerszámok, anyagok és műszerek kiválasztásának készségét, segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások megismerését és betartását, ismertesse meg az aktív áramköri elemeket és azok tulajdonságait, ismertesse meg a tanulókat az egyenirányítók és az elemi stabilizátorok építésével és mérésével, ismertesse meg a tanulókat a gyakorlatban előforduló erősítő alapkapcsolások építési, mérési problémáival, ismertesse meg a többfokozatú erősítők építését és mérését, a visszacsatolt megoldási módokat, sajátíttassa el a különböző funkciójú műveleti erősítős kapcsolások vizsgálati módszereit, a követelményekben meghatározott szinteken sajátíttassa el a szinuszos rezgéskeltők építésével, mérésével kapcsolatos feladatokat,

33

-

-

segítse elő mérési gyakorlatokkal az impulzustechnikai és digitális áramkörök, alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését, ismertesse meg az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű szerelési technológiáit, az ezekhez szükséges speciális anyagokat, eszközöket és szerszámokat: nyomtatott huzalozású áramkörök, csatlakozások és összekötő elemek, felületszerelt elemek (SMD), felületszerelt technológiák (SMT), SMD alkatrészek előkészítése, ültetése, félautomata és automata beültetési módszerek és eszközök, segítse elő bemutatással, szimulációval és működő modellekkel a különböző elektronikai áramkörök működésének megértését, mutassa be felhasználási lehetőségeit.

34

TANANYAG 13. évfolyam, évi 222 óra csoportonként A téma megnevezése

sorszáma 1. Félvezetők mérése 2. Analóg alapáramkörök építése, mérése 3. Impulzustechnikai alapáramkörök építése mérése 4. Digitális alapáramkörök építése és mérése 5. Alkalmazott alapáramkörök építése és mérése Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 16 78 és 24 30 30 44



felismerni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit, értelmezni az alapvető mérési összeállítások feladatait, összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket, alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a jellemzők vizsgálata során, megépíteni és megmérni az adott áramköröket, üzembe helyezni és beállítani az adott készülékeket, berendezéseket, elsajátítani a megfelelő szerszámok és anyagok használatát, értékelni a mérési eredményeket, az építés és mérés során használni a katalógusokat, dokumentálni az elvégzett méréseket, betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, megmérni8 a különféle félvezető eszközök jellemzőit, egyenirányít5ó áramköröket és Zéner-diódás stabilizátort építeni, tápegységet építeni, egyenirányítót, tápegységet, Zéner-diódás stabilizátort mérni, tranzisztoros alapkapcsolásokat építeni és üzembe helyezni alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket mérni és értékelni,

35

-

többfokozatú erősítőket építeni és üzembe helyezni, a visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőit mérni, adott kapcsolás alapján nagyjelű erősítőt építeni, megmérni a nagyjelű erősítők jellemzőit, stabilizátor áramkört építeni, mérni az eredményeket, dokumentáció és minta alapján rádiófrekvenciás tekercseket készíteni, elsajátítani a behangoláshoz szükséges mérőműszerek kezelését, elvi áramköri rajzok alapján megépíteni és üzembe helyezni műveleti erősítős kapcsolásokat, használni az integrált áramkör beépítéséhez és kiszedéséhez szükséges szerszámokat, alkalmazni az integrált áramkör kezelésének és beépítésének szabályait, jellemző méréseket végezni oszcillátorokban, oszcillátor kapcsolást építeni, beállítani a frekvenciát, alkalmazni az elektronikai áramkörök hagyományos és korszerű szerelési technológiáit, impulzustechnikai és digitális áramköröket megépíteni és mérni, ismertetni a hangolt erősítők építési és mérési problémáit, elsajátítani az üzemi hangolás módszereit, hangolt erősítők jellemzőinek méréseit.

A szakmai idegen nyelv (angol) tanításának célja, hogy a tanulóknak a 12. évfolyam befejezéséig (az érettségiig) megszerzett alapvető nyelvi készségeit harmonikusan továbbfejlessze az adott szakterület (erős-, illetve gyengeáramú szakmacsoport) igényeinek megfelelően. Részben a már megszerzett idegen nyelvi általános szókincsre és nyelvtani tudásra, részben az anyanyelven megtanult szakmai ismeretekre támaszkodva a szakmai idegen nyelv tanítása során fel kell készíteni a tanulót arra, hogy -

mint munkavállaló nyelvileg korrekt, az elfogadott normáknak megfelelő pályázatot tudjon beadni, és a felvételi elbeszélgetésen partnerként és előnyösen tudjon szerepelni, mint munkatárs (beosztott, vezető) a tanult idegen nyelvet kommunikációs eszközként tudja használni, azaz képes legyen megérteni és megfogalmazni udvarias kérdéseket, kéréseket, technológiai és karbantartási utasításokat, tudjon összeállítani leírásokat, jelentéseket, képes legyen információt adni a munkájára és hatáskörén belül a munkahelyére vonatkozóan,

36

-

-

mint szakember az idegen nyelvet információszerzési, tanulási eszközként tudja használni. Ehhez ki kell fejleszteni a tanulóba a csendes olvasás egy hatékony és az értelem megragadása szempontjából biztonságos technikáját, továbbá egy nélkülözhetetlen, induló szakmai szókincs elsajátíttatása mellett képessé kell tenni a tanulót arra, hogy egy-egy új szakszó, szakkifejezés (valószínű) jelentését kikövetkeztesse a szövegösszefüggésből, szükség esetén pedig tudja használni a célnak megfelelő egynyelvű szótárt, mint magyar állampolgár és szakember ismerje és tuja értékelni szakterületének kiemelkedő magyar művelőit, azok munkásságát.

37

TANANYAG 13. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése 1. General Useful Communication Phrases/Topics 2. Getting a New Job 3. Electric and Magnetic Circuits 4. Simple Electronic Circuits Integrated Circuits Computing Materials and Manufacture Service and Maintenance Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 2 4 12 4 8 10 12 10 12



szakmai önéletrajzot, egyszerűbb jelentéseke, működési leírásokat, technológiai utasításokat stb. megírni, a mindennapi és a szakmai élet gyakorlati beszédhelyzeteiben aktív szerepet játszani, a hozzájuk intézett szavakat megérteni, önmagukat megértetni, a leggyakrabban előforduló szakkifejezéseket helyesen használni, szakterületük munkafolyamatairól beszélni, az ott előforduló szerszámok, eszközök nevét, a használatukkal kapcsolatos szaknyelvi fordulatokat alkalmazni, a számítógép általános (irodai) alkalmazásával járó képernyőüzeneteket megérteni, a programokhoz és azok használatához kötődő szakkifejezéseket érteni és alkalmazni, szakmai és általános szókincsükre alapozva szakszövegeket megérteni, az ott előforduló, számukra ismeretlen szavak értelmét valószínűsíteni, az új, ismeretlen szavak, kifejezések pontos értelmének meghatározásához általános tematikájú és szakszótárakat használni,

38

-

különböző szakmai szintű és stílusú szakszövegek értelmét pontos és helye magyarsággal visszaadni (szakkönyvek, szakcikkek, adatlapok, alkalmazási segédletek, szerviz kézikönyvek stb.).

A Számítástechnika programmodul tanításának célja, hogy -

-

-

rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket, amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen az adott szakképesítés megszerzéséhez, az alkalmazások elsajátításához, megismertesse a tanulókkal a számítógép felépítését, a leggyakrabban alkalmazott perifériákat, az operációs rendszerek rendszerközeli programok telepítését, használatát, valamint a számítógépes hálózatok felhasználói szintű kezelését. megismertesse a tanulókkal az információ megszerzésének lehetőséget, annak feldolgozását és továbbításának lehetőségeit, technikai feltételeit, fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét, a különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok iránti igényességét, készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a naprólnapra változó és a piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek megismerésére, készítse fel a tanulókat arra, hogy a számítástechnika programmodul keretein belül megszerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket, készítse fel a tanulókat az OKJ-ben szereplő számítógép-kezelő szakképesítés megszerzésére.

39

TANANYAG 13. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Történeti áttekintés, a számítógép fejlődése 2 2. A Neumann-elvű számítógép felépítése, működési 2 elve 3. A számítógép működésének alapjai 4 4. A számítógép és környezete, perifériák 4 5. A számítógépes szoftverek csoportosítása 2 6. Operációs rendszerek csoportosítása, főbb 2 feladataik 7. A DOS kezelői szintű ismerete 2 8. A DOS felhasználói parancsai 10 9. A Norton Commander használata 6 10. Víruskezelő és tömörítő programok 4 11. Grafikus környezetet támogató szoftverek és 16 segédprogramok 12. Számítógépes hálózatok felhasználói szintű 2 ismerete 13. Szövegszerkesztés alapjai 4 Szabad sáv 14 Megjegyzés:

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.


ismertetni a számítógép felépítését, a számítógépé-generációk fejlődését, általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok függ egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről, ismertetni a számítógép blokkvázlatát, blokkvázlat alapján a Neumann-elvű számítógép rendszerszintű működési elvét, az adattárolókat, az adatbeviteli és adatkiviteli perifériákat és azok feladatát,

40

-

a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, „életre kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt, ismertetni a számítógépes szoftverek csoportosítását, elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével, az operációs rendszerek csoportosítását, főbb feladatait ismertetni, a DOS felhasználói parancsait alkalmazni, egy adott segédprogramot használni, egy operációs rendszer grafikus felületét ismertetni, víruskezelőket, tömörítőket használni.

Az Alkalmazott elektronika I. tantárgy tanításának célja, hogy -

fordítsa a tanulók érdeklődését az elektronikai gondolkodás irányába, a projekt kapcsán szerezzenek a tanulók olyan általános műszaki ismereteket, amelyek képessé teszik őket további ismeretek önálló megszerzésére és alkalmazására, fejlessze a gondolkodást, az egyéni ismeretszerző tevékenységet, fejlessze a kreativitás, az alkotó jellegű problémamegoldást, térjen ki az elektronikához szorosan kapcsolódó tudományokra, adjon utalást az elektronikai eszközök szakszerű felhasználásra és ismertesse meg a kapcsolódó szakmák problémáit, oldjon meg az életből, a mindennapi gyakorlatból vett, sok helyen felhasználható problémát, fejlessze a tanulók problémafelismerő és – megoldó képességét, érdekességével, korszerűségével keltsen maximális érdeklődést a tanulókban, fejlessze az elektronikai alkatrészek megismerését, mutassa meg azok alkalmazási lehetőségeit, mutassa meg az áramkörök rendszerbe illesztést, ismertesse mg az elektronikai áramkörök üzembe helyezési szabályait, az elektronikai törvényszerűségeket a gyakorlatban is ismertesse meg, kapcsolja össze az elméletet és a gyakorlatot, szintetizálja a megszerzett ismereteket, foglalja rendszerbe és a gyakorlatban mutassa be azokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi gyakorlati munka során. közvetítsen olyan ismereteket, amelyekkel képesek lesznek a tanulók a gyakorlatban előforduló egyszerűbb feladatok önálló megoldására, fejlessze az esztétikai érzéket, igényességet,

41

-

segítse az elvonatkoztatási készség fejlődést, biztosítsa a komplex ismeretek rendszerezését és a rendszerek közötti összefüggések megismerését, a komplex feladat elképzelésétől a befejezésig tartó folyamat minden lépését részletesen tartalmazza, a komplex feladatokon keresztül alkalmaztassa az elektronikai törvényszerűségegeket, adjon lehetőséget a csoportos munkamódszer előnyeinek megismerésére, olyan különleges munkamódszert mutasson meg, ahol a csoport tagjai felelősséggel, kooperációs formában dolgoznak, alakítsa ki a tanulókban a kölcsönös felelősségi-függőségi viszonyt, adjon lehetőséget a csoportmunkában a kapcsolatok variálására.

42

TANANYAG 13. évfolyam, évi 111 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. A komplex feladat céljának megfogalmazása 6 2. A komplex feladat lehetséges megoldásaink 12 összegyűjtése 3. A komplex feladat legjobb megoldásának 6 kiválasztása 4. A komplex feladat megvalósítása 42 5. A komplex feladat mérése, ellenőrzése, a hibák 15 kijavítása 6. Leírás, dokumentmum, mérési jegyzőkönyvek 9 készítése Szabad sáv 21 Megjegyzés:

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabad sáv óráit speciális ismeretanyagok feldolgozására lehet felhasználni.


új munkaformában a régi, már meglévő problémákra új megoldásokat keresni, meglévő ismereteiket bővíteni a tudomány robbanásszerű változásaihoz igazodva, öntevékenyen képezni magukat, a technika fejlődését követni, megfelelni az elektronikában végbemenő állandó változásnak, a tudomány és technika kihívásainak, szembenézni az adott szakmai problémával, információkat összegyűjteni és azokat gyorsan cserélni, a minőségi követelményeknek eleget tenni, űltalánosítani a projekt feladatokkal kapcsolatosan megszerzett ismereteiket,

43

-

rendszerezni a megszerzett ismereteiket, a feladathoz kapcsolódókat kiválasztani, a projekthez kapcsolódó tudást megszerezni, elsajátítani a csoportos munkamódszert, csoportos formában dolgozni, a csoportos munkamódszer előnyeit kihasználni, kölcsönös függőségi-felelősségi viszonyban dolgozni,k önállóan alkotni, ötleteket gyűjteni, megkeresni a témához kapcsolódó problémákat, megfogalmazni a problémák lényegét, a problémákra a választ önállóan megkeresni, a projekt feladatot a kész termék szintjéig megoldani, az elkészült munkáról leírást, dokumentációt készíteni, a feladattal kapcsolatos problémákra a választ megadni, a komplex feladatot, feladatrészt meghatározott idő alatt elkészíteni, ütemterv szerint dolgozni, felelősségteljes munkát végezni, a projekttel kapcsolatos konfliktushelyzeteket megoldani, megoldhatatlannak tűnő feladatoktól nem visszariadni, a projekt teljes folyamatában kreatívan részt venni, az ismeretlen új feladatokhoz a megoldást megkeresni, a legjobb megoldást megtalálni, megszervezni a projekthez kapcsolódó tevékenységeiket, ismertetni az adott projekt gazdaságossági szempontjait, használni a rendelkezésre álló eszközöket a projekttel kapcsolatosan, elsajátítani a projekthez kapcsolódó mérési eljárásokat, megtervezni a projektmunka egészének folyamatát, a részműveleteket meghatározni, összeállítani a projekt anyagigényét, a lehetőségeket és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, a projekthez, a témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, előírásszerűen használni a projekthez kapcsolódó szerszámokat, figyelembe véve a munka- és környezetvédelmi előírásokat. feldolgozni a munka során szerzett tapasztalatokat, a csoport és a saját munkájukat értékelni, minősíteni, az ellenőrzéssel feltárt hibákat kijavítani, az elkészült munkát, annak működését ismertetni.

44

14. évfolyam Az Elektronika II. tantárgy tanításának célja, hogy -

a tanulók szerezzék meg azokat a szakmai ismereteket, amelyek az elektronika alkalmazásához szükségesek, mélyítse el a szakmai alapozás időszakában tanult ismereteket, fejlessze tovább a logikai áramköri ismereteket, vezesse be a tanulókat a digitális alapáramkörök alkalmazásába, ismertesse meg az analóg és digitális technika kapcsolatrendszerét, ismertesse meg a mikroprocesszorok működését és alkalmazását, mutassa be a nemvillamos mennyiségek mérésére szolgáló mérőátalakítók legjellemzőbb alkalmazásait, ismertesse meg a legfontosabb teljesítményelektronikai eszközök működését, mutasson rá a speciális teljesítményelektronikai áramköri alkalmazásaira, foglalja rendszerbe a hírközlés, a távbeszélő-technika, a rádió- és televízió-technika, valamint a műholdas adatátvitel elveit, elemeit, gyakoroltassa az egyszerűbb elektronikai méretezéseket, számításokat, késztesse a tanulókat az elektronikában előforduló szabványos jelölések alkalmazására, fejlessze tovább a műszaki életben szükséges pontosságot, tervszerűséget és igényességet.

TANANYAG 14. évfolyam, évi 175 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Digitális alapáramkörök alkalmazása 2. Az analóg és a digitális technika kapcsolata 3. A mikroprocesszor és alkalmazásai 4. Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton 5. Teljesítményelektronikai áramkörök 6. Információátviteli rendszerek 7. Elektronikai számítások Szabad sáv

Kb. óraszáma 15 15 15 15 20 25 35 35

45

Megjegyzés:

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. Az Elektronikai számítások témát heti elosztásban célszerű tanítani


megszerezni azokat a szakmai ismereteket, amelyek az elektronika alkalmazásához szükségesek, elmélyíteni a szakmai alapozás időszakában tanult ismereteket, értelmezni a logikai áramköri ismeretekre épülő digitális alapáramkörök felépítését és működését, értelmezni kombinációs, illetve szekvenciális hálózatok működését, felismerni az analóg és digitális technika kapcsolatrendszerét, értelmezni az A/D, illetve a D/A átalakító felépítését, működését, elsajátítani a nemvillamos mennyiségek mérésére szolgáló mérőátalakítók legjellemzőbb alkalmazásait, megmagyarázni a legfontosabb teljesítményelektronikai eszközök működését, bemutatni a speciális teljesítményelektronika áramköri alkalmazásait, rendszerbe foglalni a hírközlés, a távbeszélő-technika, a rádió- és televízió-technika, valamint a műholdas adatátvitel elveit és egyes elemeit, megoldani elektronikai számítási feladatokat, alkalmazni az ipari elektronikában előforduló szabványos jelöléseket, a pontosság, a tervszerűség és a műszaki igényesség elveit megvalósítani.

Az Alkalmazott számítástechnika tantárgy tanításának célja, hogy -

alakítson ki egy olyan rendszerszemléletet, amelyben a tanulók a „mire használható” kérdésre keresik a választ, rögzítsen olyan tudásszerkezetet a tanulókban, amelyben az elektronika különböző megjelenési formái reprezentálódnak és egymást előhívják, rendszerezze a tanulók digitális technikai alapismereteit, mutassa meg a számítástechnika és a digitális technika alkalmazásait, azok gyakorlatban való felhasználását, olyan ismereteket közvetítsen, melyek elsajátítása után képesek lesznek a

46

-

-

tanulók a gyakorlatban előforduló egyszerűbb mérési feladatok és vizsgálatok önálló elvégzésére, tudatosítsa a számítógépek hasznosságát a dokumentumok, rajzok, táblázatok egyszerű elkészítésében, módosításában tárolásában, fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, esztétikai érzékét, igényességét a különböző szöveges és rajzos dokumentumok készítése során, készítse fel a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önálló tanulásra, a hardver és szoftver eszközök fejlődésnek követésére, hiszen a csúcstechnológia olyan szakembereket igényel, akik egy-egy új feladat megoldásához meg tudják állapítani, hogy milyen információkra (elméleti alapokra) van szükségük, és ezeket önállóan képesek megszerezni és felhasználni, ismertesse meg azokat a gyakorlatban felmerülő problémákat, melyeknél a mikroszámítógépek és a mikrokontrollerek használata előnyökkel jár, keltse fel a tanulók érdeklődését, ösztönözzön a szakma magasabb szintű megismerésére, alkalmaztassa a tanulókkal a megszerzett tudást az élet más területein is.

47

TANANYAG 14. évfolyam, évi 70 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Számábrázolások, aritmetikák 2. Memóriák, memóriaszervezés 3. Egycímes számítógép architektúrák 4. Mikroprocesszorok 5. Perifériaillesztő áramkörök 6. Mikrokontrollerek 7. Hálózati alapismeretek 8. CAD alkalmazások 9. Ipari számítógépes alkalmazások Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 4 6 8 8 6 6 6 6 6 14

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabad sáv óráit speciális ismeretanyagok feldolgozására vagy egyes témakörök részletesebb kifejtésére lehet felhasználni.


analizálni, minimalizálni és megvalósítani kombinációs hálózatokat, ismertetni szekvenciális hálózati elemek működését, egyszerűbb tervezési feladatokat elvégezni, a számítógépekben használt számábrázolások fajtáit ismertetni, műveleteket végezni fixpontos és lebegőpontos számokkal, ismertetni a ma használatos félvezetős memóriák legfontosabb paramétereit, memória illesztéseket elvégezni, ismertetni a legelterjedtebb számítógép architektúrákat, azok kialakulásának és fejlődésének főbb állomásait, ismertetni az egycímes huzalozott és sínes architektúrák felépítését, működését és utasítás végrehajtását, pontosan ismertetni az alaputasításokat és a legfontosabb címzési módokat, egy tipikus 8 bites mikroprocesszor felépítését és működését leírni,

48

-

elemi assembly programokat írni, néhány perifériaillesztő áramkör belső felépítését ismertetni, elemi inicializáló és kezelő programokat írni, a mikrokontrollerek és a mikroprocesszorok közötti alapvető különbségeket elmagyarázni, ismertetni a mikrokontrollerek alkalmazási területeit, megvizsgálni egy mikrokontroller működését, ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás módját, annak előnyeit és felhasználásának lehetőségeit, a szakkifejezéseket pontosan és szakszerűen használni, mérési jegyzőkönyveket készíteni a vonatkozó szabványok figyelembevételével, betartva a tartalmi, formai és esztétikai követelményeket, ismertetni a személyi számítógép és az iparban alkalmazott számítógépek közötti eltéréseket, az utóbbiak legfontosabb jellemzőit, megadni az ipari adatgyűjtés és folyamatirányítás alapfogalmait, egyszerűbb berendezéseket üzemeltetni, utasítások alapján méréseket elvégezni, értelmezni számítógéppel készített kapcsolási, összeállítási rajzokat, egyszerűbb esetekben azokat elkészíteni.

Az Elektronikus műszerek tantárgy tanításának célja, hogy -

a tanulók szerezzék meg azokat a szakmai ismereteket, amelyek az elektronikus műszerek használatához szükségesek, mélyítse el a szakmai alapozás időszakában tanult ismereteket, ismertesse meg az egyen- és váltakozóáramú mérőhidak felépítését és alkalmazási lehetőségeit, ismertesse meg az analóg feszültségmérők működési elvét, felépítését, fajtáit és alkalmazásait, mutassa be a legjellemzőbb digitális feszültségmérők működési elvét, fontosabb részegységeit, alkalmazásait, ismertesse meg a legfontosabb digitális frekvencia- és időmérők belső felépítését, működési elvét és alkalmazásait, foglalja rendszerbe jelalak szerint csoportosítva a különféle jelgenerátorokat, ismertesse meg az egyes szinuszos és nemszinuszos jelgenerátorok felépítését, alkalmazási területeit, mutassa be a vizuális megjelenítők felépítését és működését, mélyítse el a különféle tápegységek működési elvét, késztesse a tanulókat a szabványos jelölések alkalmazására, fejlessze tovább a műszaki életben szükséges pontosságot, tervszerűséget és igényességet.

49

TANANYAG 14. évfolyam, évi 105 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Egyen- és váltakozóáramú mérőhidak 2. Analóg feszültségmérők 3. Digitális feszültségmérők 4. Digitális frekvencia- és időmérők 5. Szinuszos és nemszinuszos jelgenerátorok 6. Vizuális megjelenítők 7. Tápegységek Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 9 15 9 9 18 15 9 21



megszerezni azokat a szakmai ismereteket, amelyek az elektronikus műszerek alkalmazásához szükségesek, elmélyíteni a szakmai alapozás időszakában tanult ismereteket, értelmezni az egyen- és váltakozóáramú mérőhidak működését, értelmezni az analóg feszültségmérők működési elvét, elsajátítani a legjellemzőbb digitális feszültségmérők működési elvét, értelmezni a legfontosabb digitális frekvencia- é s időmérők belső felépítését és működését, rendszerbe foglalni a különféle jelgenerátorokat, bemutatni az egyes szinuszos és nemszinuszos jelgenerátorok felépítését, értelmezni a vizuális megjelenítők felépítését és működését, elmélyíteni a különböző tápegységek működési elvét, alkalmazni a megismert működési elvű és felépítésű elektronikus műszereket, alkalmazni az előforduló szabványos jelöléseket, a pontosság, a tervszerűség és a műszaki igényesség elveit megvalósítani.

50

Az Automatika tantárgy tanításának célja, hogy -

keltse fel a tanulók érdeklődését az automatika iránt, nyújtson olyan irányítástechnikai alapismereteket, hogy a tanulók a témához kapcsolódó rendszerekben tájékozódni tudjanak, ismertesse meg a tanulókkal az irányítási rendszerek alapvető fogalmait, adjon információt a vezérlési vonal és a szabályozási kör szerveiről, azok működéséről, biztosítsa az automatizált rendszerekben való eligazodást, adjon biztos alapokat az automatizált berendezések üzemeltetéséhez, alakítsa ki a műszaki tudás gyarapításnak igényét, keltse fel az érdeklődést a korszerű technológiák és az automatizált rendszerek iránt, ismertesse meg a számítógépes folyamatirányítás rendszerét, keltse fel az érdeklődést az automatizált gépek iránt, mutassa meg a robottechnika alpjait, ismertesse meg az ipari robotok programozási problémáit, adjon alapvető ismereteket a programozható logikai vezérlőkről, azok egyszerű programozási lehetőségeiről, ismertessen meg néhány gyakorlatban használt PLC típust, adjon átfogó képet az automatizált berendezésekben alkalmazott villamos gépekről, ismertesse meg az NC és CNC vezérlések alapjait.

51

TANANYAG 14. évfolyam, évi 105 óra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A téma megnevezése Villamos gépek Az irányítási rendszer Vezérléstechnika Szabályozástechnika Programozható logikai vezérlők Számjegyvezérelt szerszámgépek A robottechnika alapjai A számítógépes folyamatirányítás alapjai Szabad sáv

Megjegyzés:

Kb. óraszáma 14 4 12 12 12 10 10 10 21

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabad sáv óráit az egyes témákhoz szükséges speciális tananyagok ismertetésére lehet felhasználni (pl. feladatmegoldásra, gyakorlati bemutatásra).


felsorolni a villamos gépek jellemzőit, ismertetni a transzformátorok jellemzőit, meghatározni néhány fontosabb transzformátor jellemzőt, ismertetni a transzformátor felhasználási lehetőségeit az automatizálásban, csoportosítani a forgógépeket, meghatározni az aszinkron gépek jellemzőit, ismertetni az aszinkron gépek működését, ismertetni az aszinkron motorok üzemállapotait, felrajzolni az aszinkron motor fordulatszám-nyomaték összefüggését, ismertetni az aszinkron gépek típusait, meghatározni az aszinkron motorok indítási lehetőségeit, meghatározni és jellemezni az aszinkron motorok fordulatszámváltozási lehetőségeit, ismertetni a szinkrongépek szerkezetét és működését,

52

-

elmondani a szinkrongenerátor jellemzőit, értelmezni a szinkronmotorok működését. ismertetni a szinkronmotorok üzemét, üzemeltetését (indítás, fordulatszám-szabályozás), ismertetni az egyenáramú gépek jellemzőit, felépítését, működési elvét, meghatározni az egyenáramú generátorok jellemzőit, felrajzolni a különböző gerjesztésű gépek karakterisztikáit, ismertetni az egyenáramú motor alkalmazását, megadni a különböző gerjesztésekhez tartozó nyomaték-fordulatszám összefüggéseket, ismertetni a törpemotorok jellemzőit és működési elvét, ismertetni az irányítási rendszer fogalmát, meghatározni az irányítási rendszer részeit, összehasonlítani a kézi és az önműködő irányítást, elmondani és jellemezni az irányítás jeleit, jelhordozóit, meghatározni és összehasonlítani a vezérlést és szabályozást, ismertetni a vezérlési vonal részeit, felsorolni a vezérlések fajtáit, meghatározni a vezérlési típusok közötti különbségeket, ismertetni a vezérlőberendezések építőelemeit, meghatározni az egyes építőelemek szerepét és helyét a vezérlési vonalban, a villamos vezérlést jellemezni, a villamos vezérlés szerveit ismertetni, értelmezni a villamos vezérlések hatásvázlatát, az áramúttervet, a kapcsolási sorrendtervet, ismertetni és jellemezni a villamos motorok vezérlési feladatait (indítás, fordulatszám-szabályozás, irányítás, fékezés), használni az automatizálás szabványos rajzjeleit, a rajzjeleket értelmezni, ismertetni a szabályozástechnika jelentőségét, a szabályozási kör részeit, felsorolni a szabályozások szerveit, meghatározni a szabályzókkal szemben támasztott követelményeket, csoportosítani a szabályzókat a szabályozás lefolyása szerint, csoportosítani a szabályzókat a hatáslánc szerint, csoportosítani a szabályzókat a szerkezet alapján, meghatározni a jellemző szabályzók időfüggvényeit, meghatározni a jellemző szabályzók működését, ismertetni a jellemző szabályzók alkalmazási lehetőségeit, ismertetni az összetett szabályzók működését és alkalmazását, ismertetni a programozható logikai vezérlők felépítését, elmondani és felsorolni a PLC-k funkcionális egységeinek jellemzőit, ismertetni a PLC-k központi vezérlőegységének felépítését,

53

-

meghatározni a PLC-k bemeneti és kimeneti egységeinek szerepét, elmondani a fontosabb ipari PLC-k jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, ismertetni az NC és CNC vezérlés elvét és alapjait, meghatározni a pont, a szakasz és a pályavezérlés elvét, meghatározni az interpolációk lényegét és fogalmát, meghatározni az ipari robotok fogalmát, ismertetni az ipari robotok vázlatos felépítését, meghatározni az irányítási feladatokat az ipari robotokkal kapcsolatban, vázolni az ipari robotok programozási problémáit.

Az Elektronikai gyakorlatok II. tantárgy tanításának célja, hogy -

fejlessze tovább a tanulók ismereteit az összetett digitális áramkörök üzembe helyezéséhez szükséges műszerek kezelésében, fejlessze tovább a tanulók ismereteit az összetett elektronikai áramkörök építésében, segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartását, segítse megfelelő feladatokkal az áramkörök építéséhez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok megfelelő technológiák kiválasztását, folyamatosan bővítse a gyakorlati feladatokhoz szükséges számítástechnikai ismereteket, serkentse a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szakcikkek tanulmányozására, segítse az áramkörök szimulációjával az összetett áramkörök gyakorlati működésének megértését, sajátíttassa el a tanulókkal az üzemi körülményeknek megfelelő dokumentáció alapján egyszerű műszerek építését és azok üzembe helyezési folyamatát, fejlessze tovább a tanulók ismereteit az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű technológiáiban, fejlessze a tanulók logikus hibakeresési ismereteit a tanult analóg áramkörökben. alapozza meg a logikus hibakeresés és javítás ismereteit digitális áramkörökben, sajátíttassa el a tanulókkal az egyszerű szekvenciális hálózat tervezését és építését, sajátíttassa el a tanulókkal dokumentációk felhasználásával egyszerű digitális multiméter, illetve frekvenciamérő működését, hibakeresését és javítását, készítse fel a tanulókat elektronikus mérőkészülékek egyes részáramköreinek megépítésére éa üzembe helyezésére,

54

-

ismertesse meg a tanulókkal a mikroprocesszor programozását egy bemutató modellen keresztül, ismertesse meg a tanulókkal az egyszerű teljesítményelektronikai áramkörök építését, nyújtson betekintést egy-két PLC programozásába.

55

TANANYAG 14. évfolyam, évi 280 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Digitális alapáramkörök alkalmazása 2. Optoelektronikai eszközök vizsgálata 3. Az analóg és a digitális mérőműszerek áramkörei 4. A mikroprocesszor programozása 5. Teljesítményelektronikai áramkörök 6. Programozható vezérlők Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 56 8 88 16 28 28 56



alkalmazni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit, szakszerűen alkalmazni a megfelelő szerszámokat és anyagokat, katalógusok használatával megtervezni az adott áramköröket, megépíteni és bemérni az adott áramköröket, üzembe helyezni és használni az adott készülékeket, berendezéseket, tervszerűen hibát keresni és a hibát kijavítani a megépített áramkörökben,l alkalmazni számítógépes nyáktervezést, betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, kombinációs hálózatot építeni, abban hibákat kijavítani, egyszerű szekvenciális áramkört építeni, abban hibát keresni és javítani, optoelektronikai eszközök vizsgálatát elvégezni, megmagyarázni a digitális multiméter áramköreinek működését dokumentáció alapján, megmagyarázni a digitális frekvenciamérő áramköreinek működését dokumentáció alapján, egyszerű digitális frekvenciamérőben hibát keresni és javítani, elektronikus mérőkészülékek egyszerű áramköreiben hibát keresni és javítani,

56

-

mikroprocesszor egyszerű programozását megérteni modell segítségével, egyszerű teljesítményelektronikai áramkört építeni, abban hibát keresni és javítani, PLC-t programozni.

Az Elektronikai mérések tantárgy tanításának célja, hogy -

segítse elő mérési gyakorlatokkal az elektronikában alkalmazott alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését, segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartását, fejlessze tovább a tanulók ismereteit a digitális összetett áramkörök üzembe helyezéséhez szükséges műszerek kezelésében, mélyítse el a tanulók tudását az Elektronika I., II. tantárgy keretében tanult elméleti ismeretekben, fejlessze tovább a tanulók ismereteit az összetett elektronikai áramkörök jellemzőinek mérésében, segítse megfelelő feladatokkal az áramkörök méréséhez szükséges mérési eljárások, mérőműszerek és berendezések helyes kiválasztását, folyamatosan bővítse a mérési feladatokhoz szükséges számítástechnikai ismereteket, serkentse a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szakcikkek tanulmányozására, áramköri szimulációs programok alkalmazásával segítse elő az összetett áramkörök működésének és jellemző paramétereinek a megértését, sajátíttassa el a tanulókkal – dokumentáció alapján – az üzemi körülményeknek megfelelő, egyszerű műszerek felépítését és azok üzembe helyezését, kivitelezését, fejlessze tovább a tanulók ismereteit az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű mérési módszereiben, sajátíttassa el a tanulókkal a hagyományos és a számítógép segítségével történő mérési jegyzőkönyv készítését, ismertesse meg a tanulókkal a kódoló, dekódoló és a komparátor áramkörök mérését, segítse a statikus és dinamikus tárolók viselkedését vizsgáló mérési eljárások alkalmazásával az egyszerű szekvenciális hálózatok működésének megértését. gyakoroltassa a szekvenciális áramkörök vizsgálatának mérési módszereit különféle regiszterek segítségével, sajátíttassa el a tanulókkal – dokumentációk felhasználásával – a digitális berendezések vizsgálatához szükséges műszerek felépítését és kezelését,

57

-

mutassa meg a logikai analizátor kezelését egy közepes bonyolultságú digitális berendezés vizsgálatán keresztül, ismertesse meg a tanulókkal a nemvillamos mennyiségek mérésének legfontosabb eszközeit, ismertesse meg a tanulókkal a hőmérséklet-, a fordulatszám-, a nyomás- és a folyadékszint-mérés módszereit, ismertesse meg a tanulókkal a számítógépes adatgyűjtés és adatfeldolgozás céljait, módszereit és alkalmazási területeit, sajátíttassa el a tanulókkal a teljesítményelektronikai alkatrészek működését, jellemző karakterisztikáik mérését, ismertessen meg a tanulókkal egy tirisztoros teljesítményszabályozó áramkört és annak mérését, fejlessze tovább a tanulók hibakeresési és javítási gyakorlatát, sajátíttassa el a tanulókkal az analóg műszerek vizsgálatának módszereit, a hibakeresés lépéseit, tegye lehetővé néhány szimulációs mérőprogram megismerését és alkalmazását.

58

TANANYAG 14. évfolyam, évi 140 óra A téma sorszáma megnevezése 1. Digitális alapáramkörök alkalmazása 2. Digitális berendezések vizsgálata 3. Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton 4. Adatgyűjtés és –feldolgozás számítógéppel 5. Teljesítményelektronikai áramkörök 6. Elektronikus mérőkészülékek Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 16 16 30 4 12 32 28



értelmezni az egyes mérési összeállítások feladatait, alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a jellemzők vizsgálata során, üzembe helyezni és használni az adott készülékeket, berendezéseket, mérni és értelmezni az adott áramkörök jellemzőit, tervszerűen hibát keresni és a hibát kijavítani az egyes áramkörökben, elemezni és értékelni a mérési eredményeket, alkalmazni számítógépes mérési programokat betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, mérni és hibát keresni különféle kombinációs áramkörökben, egyszerű szekvenciális áramkört összeállítani és működését vizsgálni, hibát keresni és javítani, egyszerű szekvenciális hálózatok üzem- és állapotdiagramját felvenni és azokat értelmezni, regiszter áramkörök működését vizsgálni és a mért adatokat értelmezni, kezelni a dokumentációk felhasználásával a digitális berendezések vizsgálatához szükséges műszereket,

59

-

kezelni a nemvillamos mennyiségek méréséhez szüksége berendezéseket és eszközöket, elsajátítani a hőmérséklet-, a fordulatszám-, a nyomás- és a folyadékszint-mérés módszereit, használni a számítógépes adatgyűjtést és megismerni az adatfeldolgozás céljait, módszereit és alkalmazási területeit, mérni a teljesítményelektronikai alkatrészek jellemző karakterisztikáit, mérni egy tirisztoros teljesítményszabályozó áramkört, bemérni dokumentáció alapján analóg műszereket, logikusan hibát keresni és javítani analóg műszerekben.

A szakmai idegen nyelv (angol) tanításnak célja, hogy a tanulóknak a 12. évfolyam befejezéséig (az érettségiig) megszerzett alapvető nyelvi készségeit harmonikusan továbbfejlessze az adott szakterület (erős-, illetve gyengeáramú szakmacsoport) igényeinek megfelelően. Részben a már megszerzett idegen nyelvi általános szókincsre és nyelvtani tudásra, részben az anyanyelven megtanult szakmai ismeretekre támaszkodva a szakmai idegen nyelv tanítása során fel kell készíteni a tanulót arra, hogy -

-

-

mint munkavállaló nyelvileg korrekt, az elfogadott normáknak megfelelő pályázatot tudjon beadni, és a felvételi elbeszélgetésen partnerként és előnyösen tudjon szerepelni, mint munkatárs (beosztott, vezető) a tanult idegen nyelvet kommunikációs eszközként tudja használni, azaz képes legyen megérteni és megfogalmazni udvarias kérdéseket, kéréseket, technológiai és karbantartási utasításokat, tudjon összeállítani leírásokat, jelentéseket, képes legyen információt adni a munkájára és hatáskörén belül a munkahelyére vonatkozóan, mint szakember az idegen nyelvet információszerzési, tanulási eszközként tudja használni. Ehhez ki kell fejleszteni a tanulóba a csendes olvasás egy hatékony és az értelem megragadása szempontjából biztonságos technikáját, továbbá egy nélkülözhetetlen, induló szakmai szókincs elsajátíttatása mellett képessé kell tenni a tanulót arra, hogy egy-egy új szakszó, szakkifejezés (valószínű) jelentését kikövetkeztesse a szövegösszefüggésből, szükség esetén pedig tudja használni a célnak megfelelő egynyelvű szótárt, mint magyar állampolgár és szakember ismerje és tuja értékelni szakterületének kiemelkedő magyar művelőit, azok munkásságát.

60

KÖVETELMÉNYEK A TANÉV ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek: -

szakmai önéletrajzot, egyszerűbb jelentéseket, működési leírásokat, technológiai utasításokat stb. megírni, a mindennapi és a szakmai élet gyakorlati beszédhelyzeteiben aktív szerepet játszani, a hozzájuk intézett szavakat megérteni, önmagukat megértetni, a leggyakrabban előforduló szakkifejezéseket helyesen használni, szakterületük munkafolyamatairól beszélni, az ott előforduló szerszámok, eszközök nevét, a használatukkal kapcsolatos szaknyelvei fordulatokat alkalmazni, a számítógép általános (irodai) alkalmazásával járó képernyőüzeneteket megérteni, a programokhoz és azok használatához kötődő szakkifejezéseket érteni és alkalmazni, szakmai és általános szókincsükre alapozva szakszövegeket megérteni, az ott előforduló, számukra ismeretlen szavak értelmét valószínűsíteni, az új, ismeretlen szavak, kifejezések pontos értelmének meghatározáshoz általános tematikájú és szakszótárakat használni, különböző szakmai szintű és stílusú szakszövegek értelmét pontos és helyes magyarsággal visszaadni (szakkönyvek, szakcikkek, adatlapok, alkalmazási segédletek, szerviz kézikönyvek stb.).

61

TANANYAG 14. évfolyam, évi 70 óra A téma megnevezése

sorszáma Kb. óraszáma 9. A. Electric Power 55 B. Telecommunications C. Microprocessor and Microcomputer Technology 10. Hungarian Contributions to the Advancement of 5 Electrical Engineering Szabad sáv 10 Megjegyzés:


Az Alkalmazott elektronika II. tantárgy tanításának célja, hogy -

fordítsa a tanulók érdeklődését az elektronikai gondolkodás irányába, a projekt kapcsán szerezzenek a tanulók olyan általános műszaki ismereteket, amelyek képessé teszik őket további ismeretek önálló megszerzésére és alkalmazására, fejlessze a gondolkodást, az egyéni ismeretszerző tevékenységet, fejlessze a kreativitást, az alkotó jellegű problémamegoldást, térjen ki az elektronikához szorosan kapcsolódó tudományokra adjon utalást az elektronikai eszközök szakszerű felhasználásra és ismertesse meg a kapcsolódó szakmák problémáit, az életből, a mindennapi gyakorlatból vett, sok helyen felhasználható problémát oldjon meg, fejlessze a tanulók problémafelismerő és –megoldó képességét, érdekességével, korszerűségével keltsen maximális érdeklődést a tanulókban, fejlessze az elektronikai alkatrészek megismerését, mutassa meg azok alkalmazási lehetőségeit, mutassa meg az áramkör rendszerbe illesztését, ismertesse meg az elektronikai áramkörök üzembe helyezési szabályait, az elektronikai törvényszerűségeket a gyakorlatban is ismertesse meg, kapcsolja össze az elméletet és a gyakorlatot, szintetizálja megszerzett ismereteket,

62

-

foglalja rendszerbe és a gyakorlatban mutassa be azokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi gyakorlati munka során, közvetítsen olyan ismereteket, amelyekkel képesek lesznek a tanulók a gyakorlatban előforduló egyszerűbb feladatok önálló megoldására, fejlessze az esztétikai érzéket, igényességet, segítse az elvonatkoztatási és a manuális készség fejlődését, formális készségek helyett a gyakorlati készségeket fejlessze, biztosítsa a komplex ismeretek rendszerezését és a rendszerek közötti összefüggések megismerését, adja meg egy rendszer egészének vagy részegységének létrehozására szolgáló tervezési, kivitelezési és ellenőrzési munkafázisokat, a komplex feladat elképzelésétől a befejezésig tartó folyamat minden lépését részletesen tartalmazza, a komplex feladatokon keresztül alkalmaztassa az elektronikai törvényszerűségeket, csoportos munkaformát biztosítson, adjon lehetősége a csoportos munkamódszer előnyeinek megismerésére, olyan különleges munkamódszert mutasson meg, ahol a csoport tagjai felelőséggel, kooperációs formában dolgoznak, alakítsa ki a tanulókban a kölcsönös felelősségi-függőségi viszonyt, adjon lehetősége a csoportmunka kapcsán a kapcsolatok variálására, a kapcsolatok intenzitásának szabályozására.

KÖVETELMÉNYEK A TANÉV ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek -

új munkaformában a régi, már meglévő problémákra új megoldásokat keresni, meglévő ismereteiket bővíteni a tudomány robbanásszerű változásaihoz igazodva, öntevékenyen képezni magukat, a technika fejlődését követni, alkalmazkodni az állandóan változó világhoz, megfelelni az elektronikában végbemenő állandó változásnak, a tudomány és technika kihívásainak, szembenézni az adott szakmai problémával, információkat gyűjteni és azokat gyorsan cserélni, a minőségi követelményeknek megfelelő megoldást nyújtani, általánosítani a projekt feladatokkal kapcsolatosan megszerzett ismereteiket,

63

-

feleleveníteni a projekthez kapcsolódó korábban megszerzett ismereteiket, rendszerezni a megszerzett ismereteiket, a feladathoz kapcsolódókat kiválasztani, megismerni a komplex feladat funkcióját, az egészet mint a rendszert is, a projekthez kapcsolódó tudást megszerezni, a csoportos munkamódszert megismerni, csoportos formában dolgozni, a csoportos munkamódszer előnyeit kihasználni, kölcsönös függőségi-feleősségi viszonyban dolgozni,k önállóan alkotni, ötleteket gyűjteni, megkeresni a témához kapcsolódó problémákat, megfogalmazni a problémák lényegét, a problémákra a választ önállóan megkeresni, a projekt feladatot a kész termék szintjéig megoldani, az elkészült munkáról leírást, dolgozatot készíteni, a feladattal kapcsolatos problémákra a választ megadni, a probléma megoldásához elvezető információkat megszerezni, a komplex feladatot, feladatrészt meghatározott idő alatt elkészíteni, ütemterv szerint dolgozni, felelősségteljes munkát végezni, a projekttel kapcsolatos konfliktushelyzeteket megoldani, ezeket a konfliktusokat feloldani, megfelelően közeledni a projekt témájához, megoldhatatlannak tűnő feladatoktól nem visszariadni, az ilyen feladatokhoz valamilyen irányból közelíteni, rendszerben gondolkodni, a projekt teljes folyamatában kreatívan részt venni, az ismeretlen új feladatokhoz a megoldást megkeresni, a legjobb megoldást megtalálni, megszervezni a projekthez kapcsolódó tevékenységeiket, ismertetni az adott projekt gazdaságossági szempontjait, szakmailag megismerni a projekt egészét, felhasználni a rendelkezésre álló eszközöket a projekttel kapcsolatosan, a projekthez kapcsolódó mérési eljárásokat megismerni, megtervezni a projektmunka egészének folyamatát, a részműveleteket meghatározni, összeállítani a projekt anyagigényét, a lehetőségeket és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, a projekthez, a témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni,

64

-

a projekthez kapcsolódó szerszámokat előírásszerűen használni, figyelembe véve a munka- és környezetvédelmi előírásokat, a munka során szerzett tapasztalataikat feldolgozni, a cél elérése érdekében a megszerzett ismereteiket használni, a csoport és a saját munkájukat értékelni, minősíteni (önellenőrzést végezni), kijavítani az önellenőrzéssel, kontrollal feltárt hibákat, az elkészült munkát, annak működését ismertetni.

65

TANANYAG 14. évfolyam, évi 105 óra A téma sorszáma megnevezése 1. A komplex feladat céljának megfogalmazása 2. A komplex feladat lehetséges megoldásainak összegyűjtése 3. A komplex feladat feltételezhetően legjobb megoldásának kiválasztása 4. A komplex feladat megvalósítása 5. A komplex feladat mérése, ellenőrzése, a hibák kijavítása 6. Leírás, dokumentum, mérési jegyzőkönyvek készítése Szabad sáv Megjegyzés:

Kb. óraszáma 6 10 6 40 14 8 21

A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabas sáv óráig speciális ismeretanyagok feldolgozására lehet felhasználni.

66

54 5046 01 FOGTECHNIKUS

67

A FOGTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

68

1.

A szakképesítés és szakképzés megnevezése

A szakképzés és a szakképesítés megnevezése: fogtechnikus OKJ azonosító száma 61 4 3249 085003 A fogtechnikus team-munkában a fogorvossal és az asszisztenciával a páciens közreműködése mellett a fogászati ellátás keretein belül fogműveket készít. A fogtechnikus képzés iskolarendszerben, nappali képzés formájában történik. 2.

A szakképzési program bevezetésének indoklása

A fogműves, majd 1994. decemberétől ismét fogtechnikus képzés óraszámai és tematikája az 1970-es évek óta nem került átdolgozásra. Az elmúlt több, mint húsz esztendő alatt jelentős mértékben megváltozott a technológia, új anyagok és technológiák kerültek forgalomba, megváltozott az anatómiai nomeklatura is. A gyors technikai, technológiai, valamint szemléletben változás egyre inkább szükségessé tette az oktatási idő kibővítését és az oktatási anyag megújítását. Az európai államok többségében a szakoktatás három, illetve négy éves. Képzési óraszámuk megközelíti a négyezer órát. Magyarországon a szakma egyöntetű igénye alapján módosították a képzési időt három évre, ezzel jelentős mértékben megnőtt a gyakorlati óraszám és kisebb mértékben növekedett az elméleti órák száma Új tantárgyak bevezetése is szükségessé vált: biológia helyett fogászati funkcionális anatómia, szakmai etika, ergonómia, a gyakorlati foglalkozás mellett kiegészítő laboratóriumi gyakorlat központi oktatási kabinetekben. 3.

A szakképzés intézményei

A fogtechnikus tanulók elméleti képzése, valamint a bázisiskolában az ún. kiegészítő laboratóriumi gyakorlat a szakképző intézetben történik. Gyakorlati képzésük jelentős része különböző oktatási helyeken magánvállalkozók minősített vagy jegyzett laboratóriumaiban, illetve különböző társaságoknál, valamint néhány kórházban és klinikán történik. A gyakorlati munkahelyeknek rendelkezniük kell a képzés személyi és tárgyi feltételeivel. A tárgyi feltételek jegyzéke a III. sz. mellékletben olvasható.

69

4.

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

A fogtechnikus szakképesítéssel rendelkezők fogtechnikus valamint megfelelő tanfolyam elvégzése után fülilleszték készítő munkakör betöltésére jogosultak. A fogtechnikus FEOR száma: 3248 A fülilleszték készítő FEOR száma: A fogtechnikus munkaterületei: A fogtechnikus a fogorvossal és az asszisztenciával team-munkát végez. A páciensek fogműveit, fogpótlásait készíti el a fogászati ellátás keretein belül. A fogpótlással kapcsolatos célkitűzések: a fogpótlások funkcionális, biológiai, esztétikai és fonetikai követelményeknek kell megfeleljenek. Az egészséget károsan nem befolyásolják, kóros elváltozásokat, allergén reakciókat nem váltanak ki. Az élő szervezet működését nem akadályozzák, harmonikusan együttműködnek a rágószerv részeivel. Éveken keresztül meg kell őrizniük funkcióképességüket a rágóapparátussal. Könnyen és praktikusan tisztíthatóak kell legyenek. teljes mértékben színállóak, térfogatállóak kell legyenek. A fogtechnikus munkaterületének feladatai: a)

kivehető lemezes fogpótlások készítése: - részleges fogpótlások akrilát alaplemezzel, hajlított vagy öntött kapcsokkal, műanyag, vagy kerámia műfogakkal, - részleges fogpótlások fém- és akrilát alaplemez kombinációjával, öntött kapcsokkal vagy finommechanikai rögzítő rendszerekkel vagy teleszkóprendszerekkel kombinálva, műanyag vagy kerámia műfogakkal, - teljes alsó-felső fogpótlások akrilát alaplemezzel, vagy fém és akrilát alaplemez kombinációjával, műanyag vagy kerámia műfogakkal,

b)

rögzített fogpótlások készítése: - koronák: öntött technológiával nemes-, vagy nem nemesfém ötvözetből leplezőanyag nélkül vagy keményműanyag és kerámia leplezéssel - hidak: öntött technológiával nemes, vagy nem nemesfém ötvözetből leplezés nélkül, vagy keményműanyag, illetve kerámia leplezéssel - inlayk: nemesfémötvözetből, keményműanyagból vagy kerámiából

70

c)

rögzített fogpótlások készítése: - rögzített és kivehető fogpótlások kombinációja finommechanikai rögzítő rendszerek segítségével

d)

javítások készítése - a kivehető lemezes fogpótlások javítása, -törés, pótlás, alábélelés stb.

e)

helyreállító protetikai eszközök készítése: - obturátoros protézisek, arcprotézisek, implantátumok, - fogágybetegséget gyógyító eljárások: rögzítő sinek, éjszakai harapásemelők - védősínek artistáknak, sportolóknak,

f)

fogszabályozó készülékek készítése: - kivehető és rögzített készülékek

A fogtechnikus tevékenysége megalapozott szakmai és etikai normák alapján történik. 5.

A szakképzés célja, a képzés filozófiája:

A fogtechnikus képzés célja, hogy a fogtechnikus tanulókat felkészítse arra, hogy a fogászati ellátás keretein belül a fogorvossal együttműködve, szakmai és etikai normák szerint fogműveket készítsenek. A fogtechnikus képes legyen: I.

részleges és teljes kivehető protéziseket készíteni, ennek érdekében: anatómiai, antagonista és funkciós mintát készíteni egyéni kanalat készíteni különböző anyagokból részleges és teljes harapási sablonokat készíteni kapcsot tervezni és kapcsot hajlítani részleges és teljes próbafogsort készíteni középértékű artikulátorban a próbafogsorokat véglegesen elkészíteni különböző módszerekkel a rágófelszíneket funkcionális szempontok szerint kialakítani műfogsorjavításokat készíteni immediát, obturátoros protézist készíteni epitézist készíteni

71

II.

rögzített pótlásokat készíteni, ennek érdekében: rögzített pótlásokhoz szekciós mintát készíteni különböző eljárásokkal öntött szóló, homlokzatos, gyökércsapos, és részleges koronákat nemes- és nem nemesfém ötvözetből, műanyag vagy kerámia leplezéssel, valamint horgony, kapocstartó és teleszkópkoronákat készíteni és köpenykoronákat, valamint részleges koronákat és inlay-ket készíteni rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti kialakításával, öntött hidat készíteni nemes vagy nem nemesfém ötvözetből műanyag vagy kerámia leplezéssel, a rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti kialakításával

III.

mintára öntött fémlemezt készíteni paralelométer segítségével kombinált munkákat készíteni finommechanikai rögzítő elemekkel

IV.

javításokat készíteni különböző eljárásokk

V.

helyreállító protetikai eszközöket készíteni

VI.

implantátumokra felépítményt készíteni

VII.

kivehető és rögzített fogszabályozó készülékeket készíteni

A képzés filozófiája: A fogtechnikus, mint a szakmai team egy alappillére funkcionális, esztétikai, fonetikai szempontoknak megfelelő fogműveket készít, mellyel elősegítheti a páciens mentálhigiénés és szocializációs problémáinak megoldását is. 6.

A szakképesítés előfeltétele: -

7.

középiskolai végzettség, orvosi alkalmasság, jó manuális készség kreativitás jó kommunikációs készség

A szakképzés tartalmi szerkezete

A fogtechnikus képzés kerettanterve tantárgyi felépítésű.

72

A három éves képzés óraszáma:

óra (10% elméleti oktatás, 90% gyakorlati oktatás) Félévenként mind az elméleti, mind a gyakorlati ismeretanyagból ellenőrző vizsgákat tesznek a tanulók. A szakképzés tantárgyai: szakmai ismeret, fogászati funkcionális anatómia, anyagismeret, szakrajz, ergonómia, szakmai etika 8.

A szakképzés tantárgyi szerkezete: -

elméleti oktatás:

megadott óraszámban és tematika szerint kéthetente 2 napon, gyakorlati oktatás: megadott óraszámban és tematika szerint, kapcsolódva az elméleti anyaghoz, kéthetente 8 napon, kötelező nyári szakmai gyakorlat: az 1. és 2. év végén 3-5 hétig terjedő időszakban az ismeretek komplex gyakorlása miatt

73

9.

A szakképzés óraterve:

Tantárgy

I. évfolyam

II. évfolyam

III. évfolyam

Összesen

58

162 58 72

Elmélet Szakmai ismeret Elméleti konzultáció Fog. funkcionális anatom. Anyagismeret Szakrajz Ergonóm., szakmai etika Szakmai elmélet összesen Testnevelés Osztályfőnöki Közismereti tárgy összesen Elmélet összesen

81

81

45

27

45 36 18

54 36

225

198

18 9 27

18 9 27

252

225

58

535

1352 32 200 1584 1836

1352 32 200 1584 1809

1254 70

3958 134 400 4492 5027

99 72 18 58

481 36 18 54

Gyakorlat Gyakorlat Kiegészítő labor.gyak. Nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Összes óraszám

1324 1382

74

10.

A vizsgák rendje

A tanulók a szakmai ismeretanyagokból félévenként kötelező ellenőrző vizsgákat tesznek. A vizsgakötelezettség mind az elméleti tantárgyakra, mind a gyakorlatra kiterjed. 10.1. Évközi vizsgák: I. évfolyam: szakmai ismeret anyagismeret fogászati funkcionális anatómia szakrajz ergonómia, szakmai etika szakmai gyakorlat II. évfolyam: -

szakmai ismeret anyagismeret fogászati funkcionális anatómia szakrajz szakmai gyakorlat

-

szakmai gyakorlat

III. évfolyam: A tanulók teljesítményének érdemjegyekkel történik. 10.2.

értékelése

egységes

szempontok

alapján

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

iskolarendszerű képzésben: a szakképző iskola második évfolyamának sikeres elvégzése (írásbeli és szóbeli vizsgához) a szakképző iskola harmadik évfolyamának sikeres elvégzése (gyakorlati vizsgához) iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevő (egyéni vizsgázó) jelentkezése esetén középiskolai végzettség 4 éves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat és 140 órás, a szakképző intézmény által szervezett elméleti, valamint 140 órás szervezett gyakorlati tanfolyam elvégzése. A szervezett elméleti és gyakorlati tanfolyam célja a szakma alapvető

75

-

ismereteinek elsajátítása, és felkészítés az egységes követelmények szerinti szakmai vizsgára. sikeres tantárgyi vizsga letétele fogászati funkcionális anatómia és szakrajz tantárgyakból

76

II. A képzési program szakmai tartalma

77

10.3.

A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga: a szakképesítés egészét átfogó összetett feladat, amely magában foglalja a szakmai ismereti, anyagismereti, fogászati funkcionális anatómiai, szakrajzi és ergonómiai ismereteket. Szóbeli vizsga: a vizsgázó az alábbi tantárgyakból ad számot tusásáról: integrált szakmai ismeret, mely magában foglalja a szakmai ismereteken túl a fogászati funkcionális anatómiai, ergonómiai, szakmai etikai ismereteket is, anyagismeret A szóbeli vizsga komplex kérdéseit a Melléklet tartalmazza. Gyakorlati vizsga: a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat és munkaműveleteket átfogó feladatokat (3 feladatot) kell megoldani teljes alsó-felső próbafogsor készítése középértékű artikulátorban, a rágófelszínek funkcionális szempontok szerinti becsiszolásával, hídmintázás (12-14 tag), fémlemez mintázás A szakmai vizsga részeinek sorrendje: Írásbeli vizsga, szóbeli vizsga (iskolarendszerű képzésben a második évfolyam sikeres elvégzését követően), és gyakorlati vizsga (iskolarendszerű képzésben a harmadik évfolyam sikeres elvégzését követően). A szakmai vizsga követelményei: Írásbeli vizsga: a szakmai elméleti írásbeli vizsgakérdéseket a Népjóléti Minisztérium a bázisiskola bevonásával központilag határozza meg. Szóbeli vizsga: a szakmai elmélet szóbeli vizsgáján a vizsgázók a Mellékletben megadott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket. A szakmai elméleti vizsga értékelése: Az írásbeli és szóbeli vizsga feleleteit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga ponthatárai: 0-40 pontig 1 elégtelen 41-55 pontig 2 elégséges 56-70 pontig 3 közepes 71-85 pontig 4 jó 86-100 pontig 5jeles

78

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei alapján kell meghatározni a szóbeli vizsgarészek osztályzatainál egyetlen érdemjegyet kell megállapítani eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész osztályzata elégtelen a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg. Szakmai gyakorlati vizsga részfeladatai: A vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató szervezi meg és készíti elő. A gyakorlati vizsga részfeladatai: teljes alsó-felső próbafogsor készítés középértékű artikulátorban a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszolásával, hídmintázás – anatómikus mintázat (6-7 tag) és esztétikus hídváz-mintázat készítés (6-7 tag) fémlemez mintázás A vizsgafeladatok értékelését szakmai vizsgabizottság végzi és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a vizsgázó a megadott feladatok közül bármelyiket nem fejezi be, vagy valamely részfeladat értékelhetetlen, akkor a szakmai vizsga jeg is elégtelen. 11.

A tantárgyakat tanítók végzettsége

A fogtechnikus képzésben csak szakképesítéssel rendelkező, valamint felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező szakemberek vehetnek részt.

79

12. Részletes tantárgyi program (elmélet és gyakorlat)

80

Szakmai ismeret I. – II. évfolyam Javasolt óraszám: I. évfolyam: II. évfolyam: A tantárgy tanításának célja: a fogtechnikus szakma alapvető szakterületeinek elsajátítása, a korszerű technológiák megismerése, a technológiai fegyelem betartásának jelentősége, a fogorvossal közösen végzett team-munka szakmai normáinak megismerése, a szakma elméleti, anyagtani és technológiai követelményeinek egyeztetése, a hibalehetőségek kiszűrésének lehetőségei, a szakmatörténet és a fejlesztési, kutatási irányok megismerése. Követelmény: a tanuló képes legyen: a kivehető és rögzített fogpótlások alapvető típusainak önálló elkészítésére, biztonságosan alkalmazni és használni kézi eszközeit, szerszámait. Tananyag tartalma: I. évfolyam, első félév: fogpótlás és fogmű fogalma, anyagai, követelményei a lenyomat fogalma, fajtái, követelményei egyéni kanál készítése különböző módszerekkel és anyagokkal a foghiányok beosztása Kennedy, Lőrinczy-Földváry és Fábián-Fejérdy szerint a minták rögzítése középértékő és részben egyeni értékű artikulátorokban okklúziós típusok részleges fogsor készítés: • a fogpótlások megtámasztása • a fogpótlások elhorgonyzása • elhorgonyzási rendszerek • kapocstípusok • kapocstervezés és kapocshajlítás • a műfogfelállítás szabályai részleges próbafogsor készítése esetén

81

-

• a rágófogak okkluzális felszínének funkcionális szempontok szerinti becsiszolása • a részleges próbafogsorok végleges mintázása (a végleges elkészítés folyamata a II. félév végén kerül oktatásra) félévi rendszerezés, ellenőrző vizsga.

I. évfolyam, második félév: teljes alsó-felső fogsor készítés: • a teljes harapásvétel célja és feladata • a viaszsáncok vesztibuláris felszínén alkalmazott információs jelölések szerepe • a minták rögzítése középértékű artikulátorban, majd a minták berajzolása • a próbafogsor felállításának szempontjai • a rágófogak funkcionális szmpontok szerinti becsiszolás • a próbafogsorok végleges mintázása fogsorkészítés: • öntőakriláttal • injektálással • hagyományos, küvettába ágyazott módszerrel • fröccsöntéssel a fogsorkidolgozás szempontjai, a reartikulálás jelentősége műfogsorjavítás különböző módszerekkel immediát protézis készítés restauratív protetikai eszközök és készülékek indikációs területei és módszerei a fogtechnikus szakma egyetemes és magyar története év végi rendszerezés, vizsga II. évfolyam, első félév: a foghiányok beosztása (ismétlés) a rögzített fogpótlások fajtái, anyagai, technológiái mintakészítés rögzített fogpótlásokhoz, a minták rögzítése középértékű és részben egyéni értékű artikulátorban csonk-előkészítési eljárások mintázási módszerek, technikák, okklúziós elméletek (ismétlés) a koronaszél kialakításának elméleti szempontjai öntött szóló korona készítés speciális koronák készítése- homlokzatos, gyökércsapos részleges kétrészes és húzott aranykorona készítés inlay készítés különböző módszerekkel és anyagokkal

82

-

a hídkészítés elméleti alapjai: a hídtest szélessége, rágófelszíne, valamint a hídtest és a nyálkahártya viszonya öntött híd készítés tömör hídtagokkal forrasztott híd készítés félévi rendszerezés, vizsga

II. évfolyam, második félév: öntött híd készítés műanyag leplezéssel (magasnyomású polimerizálással és fényrekeményedő eljárással) • a műanyag leplezés rögzülésének és rögzítésének lehetőségei, a váz előkészítése • a leplezőanyagok felrakása, alakítása, színezése • a leplezőanyagok polimerizálása • híd kidolgozása, polírozása teleszkóp koronák, rendszerek készítése mintára öntött fémlemez készítés: • tanulmányi minta készítés, tervezés, szerkesztés, • mesterminta és munkaminta készítés • mintázás • beágyazás és öntés • kibontás, kidolgozás, polírozás • a fémlemezre részleges fogsor készítés a kombinált munkák készítésének elméleti alapjai a kerámia technológia alapjai: • a fémre égetett kerámia készítés, • teli kerámia készítés az implantológia elméleti alapjai fogszabályozási alapismeretek • anatómiai alapok, • kivehető készülékek, • rögzített készülékek év végi rendszerezés, vizsga

83

Anyagismeret I. – II. évfolyam Javasolt óraszám: I. évfolyam: II. évfolyam: A tantárgy tanításának célja: megismertetni a fogtechnikai alap- és segédanyagokat megalapozni a szaktechnológiák eljárásait tájékoztatást adni a technológiai utasítások be nem tartásának következményeiről Követelmény: a tanuló legyen képes: elmondani a fogtechnikai anyagok összetételét, fizikai – kémiai – technológiai tulajdonságait felismerni a feldolgozás során bekövetkező változásokat alkalmazni a leggazdaságosabb feldolgozási módot az idő és az energiatakarékossági szempontok figyelembe vételével Tananyag I. évfolyam, első félév: alapfogalmak: a fogászati anyagok felosztása • a fogászati anyagokkal szemben támasztott követelmények lenyomatanyagok • merev lenyomatanyagok • rugalmas lenyomatanyagok • lenyomatpaszták • thermoplasztikus lenyomatanyagok a fogászati gipsz • előállítás, osztályozás, • kötésének fizikai és kémiai folyamata, • gipszkeverés és feldolgozás, • hibalehetőségek és következményeik fogászai viaszok: • feldolgozás és összetétel szerinti csoportosítás • rózsaszínű lapviasz, • alaplemez viasz, • ragasztóviasz, • szélmintázó viasz

84

-

• öntőviaszok másolatkészítő (dublirozó) anyagok: • glicerin tartalmú anyagok • szilikontartalmú anyagok különböző segédanyagok: fóliák, sellak, izoláló szerek, polírozó és fényesítő szerek, • cementek félévi rendszerezés, vizsga

I. évfolyam, második félév: mű-anyagkémiai alapfogalmak: • polimerizáció, polikondenzáció és poliaddíció, • polimerizációs fok, • a polimerizáció szakaszai a kivehető fogpótlások alaplemezének anyagai: • normál polimerizátum (küvettába préselve) • öntő akrilát • önkötő akrilát • injektáláshoz használható akrilát • fröccsöntéshez használható akrilát a kivehető fogpótlások műfogai műanyag leplező anyagok: • száraz, hőre polimerizálódó anyagok, • nedves, hőre polimerizálódó anyagok, • fényre polimerizálódó anyagok orthodontiához használható műanyagok • felhasználás és feldolgozási módok a nemes és nem nemesfém kapcsok anyagai • fogszabályozáshoz használható kapocsdrótok, • előregyártott kapocselemek év végi rendszerezés, vizsga. II. évfolyam, első félév: a fémtechnológiai segédanyagai • oldó és hígítószerek, Melotte fém, fémek polírozó anyagai fémbeágyazó anyagok • a beágyazóanyagok összetétele, kötőanyagai • a beágyazás módszerei • méretpontos öntvény készítésének feltételei • a beágyazóanyagok fajtái metallográfiai alapfogalmak

85

-

-

-

-

• a fémek szerkezete, vizsgálati módszerei • a fémek fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságai • olvadás, dermedés, olvadási hőintervallum fogalma • lehűlési görbe, állapotábra jelentősége fogászai ötvözetek: • általános követelmények és jellemzők • ötvözet fajták, és az ötvözetekkel szemben támasztott követelmények felhasználási területük különböző beágyazási és olvasztási módszerek hatása az ötvözetekre • különböző öntőgépek • az öntőtégelyek szerepe • az öntvény lehűlése • hőkezelési eljárások forrasztás a fogtechnikában • a forrasztás elve, feltételei • a forrasztók típusai • folyósítószerek félévi rendszerezés, vizsga

II. évfolyam, második félév: a fogászatban alkalmazott nemesfémek • -Au, Ag, Pt, Pd, Ir, Rh a fogászatban alkalmazott nemesfém ötvözetek • aranyötvözetek (Au-Pt és Pd bázisú aranyötvözetek) és feldolgozási módok • ezüstötvözetek (Ag-Pd, valamint az AG-amalgám) és felhasználási területeik fogászati nem nemesfém-ötvözetek • fogászati nem rozsdásodó acél és felhasználási területei o szövetszerkezetét befolyásoló tényezők • nikkel-króm ötvözetek és felhasználási területeik • kobalt-króm ötvözetek és felhasználási területeik implantológiához alkalmazható fogászati ötvözetek az ötvözetek megmunkálásnak eszközei • forgácsoló eszközök – frézerek, fúrók • csiszolóeszközök • polírozó és fényesítő eszközök fogászati porcelán • összetétele, szerkezete, hőtűgulása • a porcelán fajtái és felhasználási területei • fémkerámiai anyagok

86

-

• teli kerámia anyagok • feldolgozási módok év végi rendszerezés, vizsga

87

Fogászati funkcionálisanatómia I. – II. évfolyam Javasolt óraszám: I. évfolyam: II. évfolyam: A tantárgy tanításának célja: részletesen bemutatni a rágószerv anatómiáját megalapozni a szakmai tantárgyak anatómiai ismeretanyagát Követelmény: a tanuló legyen képes: leírni az arckoponya felépítését, sajátosságait megnevezni a rágókészülék részeit megérteni a rágórendszer működését jellemezni a szájüreg életkornak megfelelő válto9zásait elmondani a fogpótlásnak a rágókészülék részeire gyakorolt hatását pontosan felismerni a lenyomaton és a mintán a szájképleteken, ismerni azok működését Tananyag: I. évfolyam, első félév: anatómiai alapfogalmak • az anatómia tárgya, szakterületei • embertípusok és koponyatípusok, síkok és szögek a koponyán • antropológiai mérőpontok, iránysíkok az arckoponya anatómiája I. rész • a maxilla teste és felszínei • a maxilla nyúlványai a fogak anatómiája • a fogak részei és felépítése • a tej- és maradófogazat előtörési sorrendje • szabályos fogazat, fogsorzáródás • centrális okklúzió és centrális reláció • fogsorgörbék félévi rendszerezés, vizsga I. évfolyam, második félév: az arckoponya anatómiája II. rész • a mandibula anatómiája

88

-

-

• az állkapocsizület anatómiája • mimikai és rágóizmok • a nyelv izmai a maradó fogak anatómiája II. rész – a mandibula fogai gnathológiai alapfogalmak I. • a rágómozgások reprodukálásának eszközei I. rész o középértékű és részben egyéni értékű artikulátorok • állkapocsmozgások • az állkapocsmozgások reprodukálása • rágópályák • okklúziós elméletek anomáliák • harapási anomálik • az állcsontok anomáliái év végi rendszerezés, vizsga

II. évfolyam, első félév: a rágórendszer működésének anatómiai alapjai • idegi szabályozás, reflexfolyamatok • a rágókészülék vérellátása és idegi szabályozása gnathológiai alapfogalmak II. • részletes rágófelszíni anatómia, a rágófelszín elemei • a funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín kialakításának lehetőségei • a mesterséges rágófelszínek kialakítására vonatkozó elméletek a rágómozgások reprodukálásnak eszközei II. rész • részben egyéni értékű és egyéni értékű artikulátorok • okklúziós elméletek az állkapocsizület anatómiája (ismétlés, kiegészítés9 • az izmok szerepe az állkapocsmozgásban • az izmok szerepe kivehető lemezes fogpótlások készítésekor félévi rendszerezés, vizsga II. évfolyam, második félév: gnathológiai alapfogalmak III. • artikuláció és okklúzió • fogérintkzések centrális okklúzióban • a természetes fogazat okklúziója • a rögzített pótlást viselők és a kivehető lemezes fogpótlást viselők okklúziója

89

-

-

• a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszínének kialakítása különböző pótlástípusoknál o csoportkontaktusos okklúzió o kiegyensúlyozott okklúzió harapási rendellenességek • a rendellenességek korrekciójának eszközei és módszerei restauratív protetikai alapismeretek • a koponya különböző részeinek hiányai • a hiány következményei • a hiány pótlására szolgáló készülékek, eszközök év végi rendszerezés, vizsga.

90

Munkavédelem, ergonómia, szakmai etika I. évfolyam Javasolt óraszám: A tantárgy tanításának célja: biztonságos munkavégzés egészségkárosító hatások nélkül a team-munka kialakításának etika, szakmai, kommunikációs alapjai Követelmény: a tanuló képes legyen eszközeit, szerszámait biztonságosan használni, ismerje és alkalmazza a lenyomatok, kéziszerszámok fertőtlenítési lehetőségeit ismerje és alkalmazza az egyéni és kollektív védőeszközöket minimálisra csökkentse a foglalkozási ártalmak és betegségek kifejlődésének esélyét I. évfolyam, első félév: az ergonómia és a munkavédelem fogalma foglalkozási ártalmak és védekezési módok porártalom és légzésvédelem, zajártalom és hallásvédelem a munkaterület megfelelő megvilágítása sugárzás, vibráció, egyoldalú igénybevétel vegyi ártalmak, a védekezés lehetőségei foglalkozási fertőzések és védekezési módok elsősegélynyújtási alapismeretek félévi rendszerezés, vizsga I. évfolyam, második félév: forgó alkatrészek elleni védekezés villamos érintésvédelem nyomástartó berendezések a hegesztés és forrasztás biztonságtechnikája kéziszerszámok használata a tű elleni védekezés módjai, a tűzoltás eszközei a személyiség fogalma, tisztelete, emberi jogok a fogászati ellátás szakmai etikai problémái a fogorvos a fogtechnikus és az asszisztens viszonya fogorvos-fogtechnikus kapcsolat egészségnevelés – felvilágosítás erkölcsi és jogi felelőssége az egészségügyi dolgozók titoktartása

91

-

a fogtechnikus megjelenése, magatartása, az emberi kommunikáció kérdései év végi rendszeretés, vizsga

92

Fogtechnikus szakrajz I. – II. évfolyam Javasolt óraszám: I. évfolyam: II. évfolyam: A tantárgy tanításának célja: a manuális készség fejlesztése szakmai elméleti és gyakorlat összhangjának megteremtése • a funkcionális anatómia, a szakrajz és gyakorlat egysége az elméletben tanultak rögzítése gyakorlás Követelmény: a tanuló képes legyen a koponyát, a maradó fogazatot, a fogágyat szabadkézi rajzzal lerajzolni az alapvető szakismereti, esetleg tervezési feladatokat rajzzal szemléltetni I. évfolyam, első félév: a fogak felületei a fog felépítése okklúzió egységek a koponya frontális és oldalnézeti rajza • iránysíkok és antropológiai mérőpontok berajzolásával a felső állcsont fogainak rajza, a frontfogak labiális, palatinális, approximális és körfogati rajza, a rágófogak bukkális, palatinális, approximális és okkluzális nézete, valamint a fogak gyökérkeresztmetszete • felső nagymetszőfog • felső kismetszőfog • felső szemfog • felső első és második kisőrlőfog • felső első nagyőrlőfog • felső második és harmadik nagyőrlőfog gyakorlás, félévi vizsga – egy fog két nézetének szabadkézi rajza 45 perc alatt I. évfolyam, második félév: az alsó állcsont fogainak rajza – a frontfogak labiális, linguális és approximális valamint körfogati rajza, a rágófogak bukkális, linguális,

93

-

approximális és okkluzális nézete, valamint a gyökérkeresztmetszetek rajza • alsó metszőfogak • alsó szemfog • alsó első és második kisőrlőfog • alsó első nagyőrlőfog • alsó második és harmadik nagyőrlőfog gyakorlás, év végi vizsga – egy fog két nézetének szabadkézi rajza 45 perc alatt

II. évfolyam, első félév: a foghiányok beosztása a fog felépítése a fogágy a felső rágófogak két- és hárompontos érintkezése az alsó rágófogak kés- és hárompontos érintkezése középértékű és részben egyéni értékű artikulátorok és részeik az okklúziós sík és az artikulátor forgástengelyének viszonya középértékű és részben egyéni értékű artikulátorban speciális koronák • homlokozatos • gyökércsapos • részleges inlay-típusok gyakorlás, félévi vizsga 45 perc alatt II. évfolyam, második félév: a hídtest mintázásának lehetőségei • a hídtest okkluzális felszínének kialakítása • a hídtest és nyálkahártya viszonya a hídtest felcsapozása öntés előtt fémlemez tervezése fémlemez mintázásának szabályai • a fémlemezek felcsapozásának lehetőségei a kerámia váz mintázásának szabályai • a kerámia vázak felcsapozásának lehetőségei kivehető fogszabályozó készülékek rajza gyakorlás év végi vizsga 45 perc alatt

94

Elméleti konzultáció a III. évfolyamon Javasolt óraszám:

havi 4 óra

A konzultáció célja: folyamatos kapcsolattartás a tanulókkal a gyakorlati munkavégzés kontrollja a vizsgafeladatok írásbeli közlése az értékelési szempontok megismertetése a tanulókkal gyakorlati demonstáricók szervezése adminisztráció bizonyítványosztás a gyakorlati munka értékelése a képző helyekkel történt egyeztetés után

95

Szakmai gyakorlat I. – II. – III. évfolyam Javasolt óraszám: I. évfolyam: II. évfolyam: III. évfolyam: kiegészítő laboratóriumi gyakorlat: • I. évfolyam: • II. évfolyam: kötelező szakmai gyakorlat az I. évfolyam végén: kötelező szakmai gyakorlat a II. évfolyam végén: Szakmai gyakorlat I. évfolyam A gyakorlat célja és követelménye: a tanuló képes legyen kivehető fogpótlások alapvető műveleteinek elsajátítására kivehető akrilát alaplemezes fogpótlások önálló, a szakmai és esztétikai szempontoknak megfelelő elkészítésére korszerű technológiák alkalmazására I. évfolyam, első félév. szerszámok és eszközök kiadása, munkavédelmi oktatás, a laboratórium bemutatása mintakészítés kivehető fogpótlásokhoz egyéni kanál készítés • hagyományos technikával, küvettába ágyazva normál polimerizátumból • önkötő akrilátból fényrekeményedő műanyagból vagy mélyhúzással harapási sablon készítés minták rögzítése középértékű artikulátorban kapocshajlítás részleges próbafogsor készítése a próbafogsor rágófelszínének funkcionális kialakítása félévi vizsga I. évfolyam, második félév: teljes alsó-felső próbafogsor készítése a teljes próbafogsorok rágófelszínének funkcionális kialakítása próbafogsorok végleges elkészítése – küvettába ágyazva, vagy öntőakriláttal, vagy injektálási technikával

96

-

műfogsorjavítás hideg és meleg eljárással alábélelés meleg eljárással speciális protetikai megoldások év végi vizsga

Kiegészítő szakmai gyakorlat évi 4-8 alkalommal, szervezett körülmények között a szakmai vizsgabizottság tagjainak közreműködésével A gyakorlat célja: részleges és teljes próbafogsor készítésének gyakorlása készreviteli eljárások gyakorlása felkészítés a gyakorlati vizsgára Kötelező szakmai gyakorlat: A gyakorlat célja részleges és teljes kivehető fogpótlások készítésének komplex gyakorlása, önálló munkavégzés Szakmai gyakorlat II. évfolyam: A gyakorlat célja és követelménye: a tanuló képes legyen öntött koronák és hidak készítésére műanyag leplezések készítésére mintára öntött fémlemezek készítésére kerámia vázak készítésére II. évfolyam, első félév: szekciós mintakészítés rögzített fogpótlásokhoz • pindex, vagy fixatoros, Modell-ray vagy Accutrac módszerrel szekciós minták rögzítése középértékű artikulkátorban viaszfelcsöpögtetéses mintázó módszerek • a funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín kialakítása öntött szóló korona készítés öntött homlokzatos, gyökércsapos, részleges korona és inlay készítés öntött híd tömör hídtagokkal készítés esztétikus hídváz készítés (hátlemezes, műcsonkos vagy egyéb hídtagokkal) félévi vizsga II. évfolyam, második félév: öntött híd készítés műanyag leplezéssel

97

-

• magasnyomáson polimerizálva vagy fényrekeményedő eljárással fémkerámiai váz készítés fémvázra kerámia égetés frézelési alapismeretek mintára öntött fémlemez készítése öntött kapcsokkal mintára öntött fémlemez készítés finommechanikai rögzítő elemekkel

Kiegészítő szakmai gyakorlat évi 4-8 alkalommal, szervezett körülmények között a szakmai vizsgabizottság tagjainak közreműködésével A gyakorlat célja: a viaszfelcsöpögtetéses mintázó módszer elsajátítása a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő mintázása műanyag leplezések készítése mintára öntött fémlemez készítése gyakorlás, vizsgafelkészítés Kötelező nyári gyakorlat: a gyakorlat célja: a rögzített fogpótlások és a mintára öntött fémlemez technológiájának komplex gyakorlása, önálló munkavégzés Szakmai gyakorlat III. évfolyam: A gyakorlat célja és követelménye: a tanuló képes legyen: önállóan elkészíteni öntött hidat és koronát, tömör hídtagokkal vagy műanyag leplezéssel (magasnyomáson polimerizálva vagy fényrekeményedő eljárással), vagy kerámia leplezéssel önállóan elkészíteni mintára öntött fémlemezt öntött kapcsokkal, valamint a fémlemezzel kombinált próbafogsort véglegesen elkészíteni (készrevitel) III. évfolyam, első félév a rögzített pótlások készítésének komplex gyakorlása • öntött szóló fémkorona készítése • öntött korona készítés műanyag leplezéssel • öntött híd készítés tömör hídtagokkal • öntött híd készítés esztétikus hídtagokkal, műanyag leplezéssel kombinálva félévi vizsga III. évfolyam, második félév rögzített pótlások készítésének komplex gyakorlása

98

-

• kerámia váz készítése • fémre égetett kerámia készítése mintára öntött fémlemez készítése teljes alsó-felső próbafogsor készítésének gyakorlása felkészülés a szakmai gyakorlati vizsgára év végi vizsga

Kiegészítő szakmai gyakorlat évi 4-6 alkalommal, szervezett körülmények között a szakmai vizsgabizottság tagjainak közreműködésével a leplezések gyakorlása felkészítés a félévi és év végi gyakorlati vizsgára felkészítés a szakmai vizsgára

99

III. Mellékletek

100

12.

A fogtechnikus tevékenységének főbb csoportjai

Kivehető lemezes fogpótlások készítése -

-

-

-

-

-

mintakészítés kivehető fogpótlásokhoz • tanulmányi minta, anatómiai minta, funkciós minta, antagonista minta egyéni kanál készítés • normál polimerizátumból küvettába préselve • önkötő akrilátból • fényrekeményedő akrilátból • mélyhúzással részleges és teljes harapási sablon készítés minták rögzítése középértékű artikulátorban részleges kivehető alaplemezes fogpótlás készítés • kapocstervezés és kapocshajlítás • műfogfelállítás • a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszo9lása • végleges mintázás teljes kivehető alaplemezes fogpótlás készítés • műfogfelállítás • a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszolása • végleges mintázás fogsorkészítés • normál polimerizátumból hagyományos eljárással, küvettába préselve • öntőakriláttal • injektálással műfogsorjavítás • törésjavítás • kapocspótlás • kihúzott fog és protézisből kitörött fog pótlása alábélelés immediát protézis készítés obturátoros protézis készítés

101

Rögzített pótlások készítése: -

szekciós mintakészítés rögzített pótlásokhoz szekciós minták rögzítése középértékű artikulátorban • csonk-előkészítési módszerek mintázási módszerek rögzített pótlásokhoz • viaszfelrakásos és viaszfelcsöpögtetéses eljárás gnathológiai szempontok szerint öntött szóló fémkorona készítés kapocstartó korona készítés öntött homlokzatos korona készítés öntött gyökércsapos korona készítés részleges korona készítés inlay készítés öntött híd készítés tömör hídtagokkal öntött híd készítés tömör hídtagokkal öntött híd készítés műanyag leplezéssel kerámia korona és kerámia váz készítés fémre égetett kerámia készítés

Mintára öntött fémlemez készítés -

fémlemez tervezés mesterminta készítés a mesterminta előkészítése munkaminta készítés hagyományos vagy szilikonbázisú dublírozással fémlemez mintázás paralelométer használatával felcsapozás, beágyazás, öntés, kibontás, kidolgozás, polírozás fémlemezzel kombinált fogsor végleges elkészítése (készrevitel)

Kombinált munka készítés finommechanika rögzítő elemekkel Helyreállító, restauratív protetikai eszközök készítése Implantátumokra felépítmény készítés Kivehető és rögzített fogszabályozó készülék készítés

102

14.

A szakmai szóbeli vizsga tételei

Szakmai ismeret (integrált) (a szakmai ismeret kérdésben integrálva jelenik meg a fogászati funkcionális anatómia, ergonómia, szakmai etika) 1.

A részleges kivehető akrilát alaplemezes fogpótlás jellemzői, részei, anyagai, technológiái - Rögített (fix) fogpótlás jellemzői, fajtái, anyagai, technológiái - Antopológiai mérőpontok és iránysíkok. A felső nagymetszőfog anatómiája - A munkavédelem célja. A minősítés fogalma. Minőségtanúsítás

2.

Az immediát és obturátoros protézis - Szekciós mintakészítési eljárások - A fogak jelölési rendszerei. Gnathológiai alapfogalmak. Okklúziós elméletek - Balesetelhárítás

3.

Foghiányok beosztása Lórinczy-Földváry és Fábián-Fejérdy szerint - Rögzített fogszabályozó készülékek - Koponyatípusok és embertípusok. A felső kismetszőfog és szemfog anatómiája - A fogtechnikus és fogorvos kapcsolata. A fogtechnikus megjelenése

4.

Egyéni kanál készítés, befunkcionálás. Funkciós minta készítés - Öntött öncélú és kapocstartó korona készítés - A felső állcsont anatómiája. A felső első kisőrlőfogak anatómiája - Ergonómiai alapfogalmak

5.

Kivehető fogszabályozó készülékek - Öntött kapocs tervezés, szerkesztés. Az öntött kapocs részei. A paralelométer használata - Az állkapocs anatómiája. A felső második kisőrlőfogak anatómiája - Tűzveszélyességi osztályok

6.

Teljes alsó-felső protézis alaplemez határai. A teljes minták fóliázandó területei - A rögzített pótlások lenyomatfajtái - A szájpadcsont anatómiája. A felső első nagyőrlőfogak anatómiája - Az emberi test egyoldalú igénybevétele, mint foglalkozási ártalom

103

7.

Részleges kivehető próbafogsor készítése középértékű artikulátorban - Fémlemez készítése bilaterális sorvégi hiányra - Az állkapocsgerinc különböző alakjai. A felső kisőrlőfogak anatómiája. - Az ergonómiai feltételeknek megfelelő laboratórium

8.

Minták rögzítése középértékű artikulátorban hagyományos és arcíves regisztrálás után - Finommechanikai rögzítő elemek - Az állkapocsizület. Az alsó metszőfogak anatómiája - A munkabaleset fogalma, okai, bejelentése, nyilvántartása

9.

A centrális relációban rögzített viaszsáncok külső felszínén alkalmazott információs jelölések - Fémlemezhez munkaminta készítés és a fémlemez mintázása - Harapási magasságok. Normál és rendellenes harapási formák. - A villamos áram éllettani hatása.

10.

Teljes alsó-felső próbafogsor készítés középértékű artikulátorban. A rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszolása. - A teleszkópkoronák típusai, működési elve, részei, anyagai. Készítésének fázisai. - Porártalom és a védekezés módja

11.

Teljes és részleges próbafogsorok végleges mintázása - Funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín mintázás - Az állkapocs mozgásai. A Gys-i-féle körharapás - A környezetvédelem fogalma, területei, eszközei és módszerei

12.

Készreviteli eljárások hagyományos, öntőakrilátos és injektálási módszerrel - Kétrészes és húzott aranykorona készítés - Christense jelenségek. Fogsorgörbék. Az alsó második kisőrlőfog anatómiája - A munkaviszonyra vonatkozó előírások

13.

Az artikulátor fajtái, részei, működése - Öntött szóló korona készítés - Mimikai és rágóizmok. A felső nagyőrlőfogak anatómiája - Védekezés a fogászatban a fertőzések ellen. - Okklúziós síkok és zögetk. A felső második nagyőrlőfog anatómiája - Vegyi ártalmak: oxigénhiányos és szennyezett légtér, a gázok okozta ártalmak.

104

- A munkahelyeken megengedhető levegőszennyezettség 14.

Arcíves regisztrálás, a minták rögzítése artikulátorban - Kerámia váz készítésének szempontjai, munkafolyamat - Műhlreiter-féle anatómiai jelek. A felső nagymetszőfogak anatómiája - Oldószerek használatának veszélyforrásai – belégzés, hatása bőrfelületre. - A védekezés módjai, tűz- és robbanásveszélyesség

15.

Letört fémkapocs pótlása - Homlokzatos (Spring) korona készítés öntött technikával - Funkcionális szempontoknak megfelelő rágófelszín – tartó- és támasztó csücskök, sokpontos érintkezés. Az alsó első kisőrlőfogak anatómiája - Savak, lúgok hatása az emberi környezetre

16.

Alábélelés meleg eljárással - Gyökércsapos (Richmond) korona készítés öntött technológiával - A részleges és teljes fogpótlás alaplemez határa. Felső frontfogak anatómiája - Szakmai etikai normák a fogászatban. Etikai kódex

17.

Fogsorból kitörött fogak pótlása. Kihúzott fog pótlása - Részleges koronák késztése - Szemfogak anatómiája - Az anyagok biztonságos tárolása

18.

Részleges és teljes harapási sablon készítés - Betétek (inlay) készítése nemesfém ötvözetből, keményműanyagból és kerámiából - Nagymetsző fogak és a felső második kisőrlőfogak anatómiája - A fogorvos, a fogtechnikus, az asszisztencia és a páciens kapcsolata

19.

Fémlemez készítés finommechanikai rögzítő elemekkel - Hátlemezes és műcsonkos hídváz készítés. Leplezési lehetőségek - A felső állcsont nagyőrlő fogainak anatómiája - A tűzoltás módjai és anyagai

20.

Kapocshajlítás szabálya. A kapocs részei és anyagai. A műfogfelállítás szabályai - Keményműanyag leplezések (magasnyomáson polimerizálódó és fényrekeményedő műanyagok)

105

- A kivehető és rögzített fogpótlások okkluzális felszínének érintkezése az antagonista fogazattal - A mikromotor és a gipszcsiszoló megfelelő használata 21.

Fémlemezzel kombinált próbafogsor késíztése és polimerizálása különböző módszerekkel - Fémlemez készítés – mintázuástól polírozásig - Az állkapocs nyálkahártya viszonyai. Az alsó szemfogak anatómikája - A polírmotor és a magasnyomású polimerizáló készülék szakszerű használata

22.

Funkciós mintára készített teljes alsó-felső próbafogsor készítés – a műfogfelállítástól a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszolásáig. - Kerámia betét (inlay) készítés. Teli kerámia (fémváz nélküli) készítés - A szájüreg anatómiája. A felső állcsont nyálkahártya viszonyai - Laboratóriumi szociális helyiségek

23.

A teljes protézis helybentartó tényezői - Különböző rendszerű körhidak - Harapási rendellenességek. Az állkapocs anatómiája - Az elsősegélynyújtás szabályai, tárgyi eszközei

24.

nagyőrlő

Elhorgonyzási rendszerek - Nem nemesfémre égetett kerámia készítés - A fogfelépítése. A fogazat előtörésének sorrendje. A fogágy - Az öntés, hegesztés és a forrasztás munkavédelmi előírásai

fogainak

106

Anyagismeret 1.

A fogászai anyagok fejlődés - A kivehető és rögzített fogpótlások anyagai

2.

Fogászai alap- és segédanyagok - A fogászati anyagok megmunkálása. A Bunsen-égő, az olvasztó- és forrasztó pisztoly. Fogászati mintakészítő anyagok

3.

A fogászai anyagok megmunkálása forgácsoló, csiszoló eszközökkel, valamint polírozással

4.

Fogászati viaszok eredet és felhasználás szerinti csoportosítás

5.

A hajlított kapcsok anyagai. Az öntött kapcsok anyagai

6.

Az akrilát alapú protézis alapanyag fajtái és feldolgozása

7.

A lenyomatanyagok és felhasználási területük

8.

Protézis akrilátok feldolgozása - nedves, hőre keményedő eljárás - öntőakrilátos feldolgozás

9.

Protézis akrilát feldolgozás – injektálási módszerrel

10.

Nedves polimerizálás. Száraz polimerizálás. A polimerizált fogsorok lehűtése

11.

A kivehető fogpótlások készítésének segédanyagai - A fémlemez készítéséhez használatos segédanyagok

12.

Fogászati aranyötvözetek. Az ötvözetek finomságának meghatározása. - Az ötvözetek feldolgozása

13.

A kivehető és rögzített fogszabályozó készülékek anyagai

14.

A fogászatban alkalmazott nikkel-króm ötvözetek és feldolgozásuk - A fogászatban alkalmazott ezüst-palládium ötvözetek és feldolgozásuk

15.

A fogászati gipsz

16.

Szilikonbázisú lenyomatanyagok és lenyomatpaszták

107

17.

Teli-kerámia (fém nélküli) anyagok. Fémbeágyazó anyagok

18.

Nemesfémek és ötvözeteik a fogászatban - Arany és platina ötvözetek

19.

Ezüstötvözetek - Az ezüst-palládium ötvözetek feldolgozási módja

20.

Keményműanyag leplezések

21.

A leplező anyagok és a fémváz közötti kapcsolat

22.

A fogászatban alkalmazott kobalt-króm ötvözetek

23.

A forrasztás és hegesztés elektrokémiai alapjai - A forrasztás és hegesztés fogászati alkalmazása

24.

Öntőgépek. Precíziós öntés

25.

A kerámia technológia alapanyagai, a kerámia fogászati feldolgozása - A gyári szortimentek összetevői

A szakmai vizsgán számonkérhető ismeretek elméleti tantárgyakból: Ismeret szintjén kell tudni: Szakágak, rokonszakmák, anyagok, technológiák azon ismereteit, amelyekkel a vizsgázók szakmai tagozódás szerint a fogtechnikus szakterületeket megfelelő helyre tudják sorolni, valamint ezek kapcsolatait a munkaszervezés folyamán figyelembe tudják venni. Jártasság szintjén kell tudni. A gyakorlati munkát elősegítő szakmai, anyagismereti, anatómiai, ergonómiai és szakrajzi ismereteket, (továbbiakban szakmai ismereteket) valamint ezen kívül alapvető munkaszervezési szakmai ismereteket. Készség szintjén kell tudni: Minden, a fogtechnikus szakmában alkalmazott azon szakmai ismere3teket, melyek szükségszerűségében is megfelelő fogpótlások megadott idő alatti önálló elkészítéséhez szükségesek, valamint olyan szervezési,l technológiai és etikai normákat, melyek nélkül a gyakorlati munkát, a fogorvosokkal való együttműködést nem lehetne, vagy nem szabadna végezni.

108

15.

A vizsgabizottság előtti szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai: -

teljes alsó-felső próbafogsor készítés középértékű artikulátorban a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő becsiszolása

-

fémlemez mintázás

-

esztétikus hídváz mintázás – minimum 6-8 tag anatómikus mintázás készítése – minimum 6-8 tag

109

16.

Az évközi gyakorlati vizsgák ajánlott feladatai:

I. évfolyam, első félév: teljes és részleges harapási sablon készítés műanyag alapú egyéni kanál készítés részleges próbafogsor készítés középértékű artikulátorban javasolt idő: 4 óra I. évfolyam, második félév: teljes alsó-felső próbafogsor készítés középértékű artikulátorban protézis kidolgozás törésjavítás, vagy kihúzott fogpótlása javasolt idő. 3,5 óra II. évfolyam, első félév: középértékű artikulátorban: anatómikus mintázat készítés, minimum 6 tag esztétikus hídváz mintázás, minimum 6 tag javasolt idő: 4 óra II. évfolyam, második félév: fémlemez mintázás munkamintára esztétikus hídváz mintázás, minimum 5 tag hídkidolgozás javasolt idő: 5 óra III. évfolyam, első félév: esztétikus hídvázon leplezés kidolgozás fémlemez kidolgozás középértékű artikulátorban teljes alsó-felső próbafogsor késíztés a rágófelszínek funkcionális szempontoknak megfelelő kialakításával javasolt idő. 4 óra III. évfolyam, második félév: fémlemez mintázás munkamintára középértékű artikulátorban: esztétikus hídváz mintázás, minimum 6 tag anatómikus mintázat készítés, minimum 6 tag teljes alsó-felső próbafogsor készítés javasolt idő: 5 óra

110

17.

A gyakorlati vizsgák értékelésének szempontjai

-

a tevékenység előkészítése a megfelelő szerszámok és eszközök használata szakszerű munkavégzés funkcionális, esztétikai és fonetikai szempontoknak megfelelő vizsgafeladat készítés a vizsgázó megjelenése, viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége valamennyi részfeladat elkészítése a megadott időn belül: • amennyiben a vizsgázó valamely részfeladatot nem készít el, vagy nem fejez be, teljes vizsgája értékelhetetlen.

-

Évközi gyakorlati vizsgáknál alkalmazható módszer, amennyiben a Kézműves Kamara és a szakképző iskola ebben együttesen megállapodik: amennyiben a gyakorlati oktatást ellátó szakember (szakoktató) által javasolt, valamint a vizsgabizottság előtt végrehajtott gyakorlati feladat érdemjegye között két jegy különbség van, akkor az átlagolásnál a megállapított lefelé, az alacsonyabb érdemjegy felé kell kerekíteni, amennyiben a szakoktató által javasolt, vagy a vizsgabizottság előtt elvégzett gyakorlati feladat érdemjegye elégtelen, úgy a tanuló végső gyakorlati osztályzata is elégtelen. Ha a szakképző iskola nevelőtestülete úgy dönt, hogy elégtelen osztályzat javítására nem ad lehetőséget, akkor az év végén elért elégtelen gyakorlati osztályzat esetén a tanulónak a tanévet meg kell ismételnie. A vonatkozó jogszabályok értelmében ebben az esetben a tanév megismétléséhez a gyakorlati oktatást biztosító előzetes hozzájárulása szükséges. A szakmai vizsgán számonkérhető ismeretek: Ismeret szintjén kell tudni: A rokon szakterületekben alkalmazott eljárások, anyagok, szerszámok szerepét, jelentőségét, esetleg néhány készülék működését és az ezekkel végezhető legalapvetőbb műveleteket. Jártasság szintjén kell tudni A fogtechnikus szakmában előforduló, szükséges anyagok, szerszámok, készülékek kiválasztását, önálló használatát, bizonyos műveletek önálló, balesetmentes végzését. Készség szintjén kell tudni: A fogtechnikus szakterületen belül a gyakorlati alapműveletek elvégzéséhez szükséges anyagok, szerszámok kiválasztását, használatát, kezelését. Olyan fogpótlások meghatározott időn belüli önálló elkészítését, amelyek a képzési idő alatt a kerettanterv alapján tanult, gyakorolt műveleteken alapulnak.

111

18.

A fogtechnikus képzéshez javasolt irodalmi segédletek

Anyagismeret és gyártástechnológiák 6. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola kiadványa Die Ausbildung zum Zahntechniker I-V Verlag Neuer Merkur, München, 1993 Bakk J.: Fogtechnika Bihari A.: Német-magyar fogászati szótár Fogtechnikai Vállalat, 1993 Biodent APF Prothetik De Trey, Dentsply Fábián T.: A részleges foghiányok pótlásának tervezése Fogtechnikai Vállalat, 1983 Fábiánt T. : Kaán M. – Szabó I.: Klinikai fogpótlástan Donau Dental, 1990 Fábián T. – Huszár Gy. – Götz Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba Medicina, 1983 Fehér Tibor: A fogászat intimszférája: a fogsorzáródás Centrocc Kft. 1995 Fogászai asszisztensek és dental higiénikusok könyve I-II. Medicina, 1994 Földváry I. – Huszár Gy.: A fogpótlás technológiája Medicina, 1965 Gündler, H. – Person, M.: Szisztémaorientált teljes protézisek készítése Handbuch der Totalrpothetik Ivoclar, 1994 Hegybíró Bence: Fogtechnikus szakrajz Medicina, 1994 Huszár Gy.: A magyar fogászat története Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa, 1965

112

Kemény I.: Fogpótlástan Medicina, 1973 Orvosi helyesírási szótár Akadémiai, 1992 Pósáné Szűcs Erika – ijf. Schulze László: Fogtechnikus szakmai ismeret I. Könyvfólia Bt., 1995 Prágai G.: A teljes alsó felső kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne Medicina, 1986 Das rationelle Labor Ergonomie in der Zahnte4chnik Neuer Merkur Verlag, München, 1968 Still Tamásné: Fogtechnikus anyagismeret I. Könyvfólia Bt. 1995 Szentpétery A.: Gnathológiai alapfogalmak SZOTE, 1984 Szentpétery A.: Bevezetés a rágófelszíni anatómiába SZOTE, 1984 Szentpétery J.: Orális biológia Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1994 valamint az Új Fogtechnikai Szemle, a Magyar Fogtechnika, és az idegben nyelvű szakfolyóiratok – Das Dental Labor, Quintessenz aktuális cikkei Egyéb segédletek: szakmai videofilmek, diasorozatok mintamodellek • kész fogpótlások • részfolyamatok bemutatása didaktikai sorban fogforma sorozatok kihúzott fogak fogászati anyagok demonstrációs céllal eszköz, anyag- és termékismertetők prospektusok, poszterek szakrajzi sorozatok

113

19.

A szakképzéshez szükséges felszerelések jegyzéke:

Egyénileg használt eszközök: -

tanulónként fogtechnikus munkaasztal megfelelő megvilágítással, megfelelő székkel, mikromotorral esetleg fogtechnikai függőmotorral felszerelve Bunsen égő középértékű artikulátor kis- és nagy viaszkés gipszkés gipszcsépsze, spatula Krampon fogó

Közösen használt eszközök: -

gipszcsiszoló polírmotor elszívóval hidraulikus prés polimerizáló berendezés vákumkeverő vibrátor előmelegítő és kitüzelő kemencék öntvénytisztító homokfúvó elszívóval öntőgép kerámia kályha elektropolír forrasztó készülék kompresszor szekciós mintakészítéshez szükséges felszerelés ultrahangos tisztító vagy gőzborotva

114

33 5222 03 VILLAMOSGÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ

115

33522203 VILLAMOSGÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELÖ SZAKKÉPESÍTÉS

TANTERV

Tantárgy Megnevezés

s

Évfolyam összes 1/11. 2/12.

Műszaki rajz

74

-

74

Anyagismeret

74

-

74

Elektrotechnika

111

-

111

Alapgyakorlatok

222

-

222

Villamos gépek

37

105

142

Villamos készülékek

-

105

105

Technológia

-

70

70

296

490

786

Szakmai gyakorlatok

116

MŰSZAKI RAJZ TANTÁRGY 1/11. vagy 1/13 évfolyam:

heti 2 óra, évi 74 óra A

PROGRAM CÉLJA

A Műszaki rajz tantárgy tanításának célja, hogy - rendezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló egyszerűbb alkatrészek, szerkezeti megoldások műszaki rajzainak, vázlatainak elkészítésére, - fejlessze a tanulók térlátását, alakítsa ki bennük a műszaki rajz alapkészségeit, - fejlessze a tanulók rajzkészségét, az arányérzék, a kézügyesség, a szemmérték, az esztétikai érzék és a kreativitás kibontakoztatását, - ismertesse meg a műszaki rajzkészítés szabályait, a vonalvastagságok, a vonalfajták, a méretarányok alkalmazását, a méretmegadás szabályait, - alakítsa ki a villamosipar területén alkalmazott alkatrészek, szerkezeti megoldások ábrázolási módszereinek ismeretét, - ismertesse meg a tanulókkal a felületi érdesség, valamint a tűrések és illesztések jelölését, értelmezését, - ismertesse meg a tanulókkal a villamosipar területén alkalmazott műszaki rajzokat, rajzdokumentációkat, - alakítsa a tanulók rajzolvasási készségét, - alakítsa a tanulók műszaki, technikai szemleletét a szakmai feladatok rajzos megoldásával, a szabványok előírásainak állandó szem előtt tartásával, - fejlessze a tanulók önálló rajzi feladatmegoldó képességét a rajzok állandó ellenőrzésével és megindokolt értékelésével, - neveljen a műszaki életben szükséges belső igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

117

TÉMAKÖRÖK A téma megnevezése

sorszáma

kb. óraszáma

1.

Testek ábrázolása, méretmegadás

5

2.

Síkmértani szerkesztések

4

3.

Axonometrikus ábrázolás

5

4.

Vetületi ábrázolás

9

5.

Lemezterv készítése

5

6.

Testek áthatása

5

7.

Ábrázolás metszetekkel

8

8.

Géprajzi egyszerűsítések

5

9.

A felületi érdesség

2

10.

Tűrések, illesztések

5

11.

Villamos rendszerek rajzai

7

Szabad sáv

14

**

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: -

szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket, a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket, alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, megszerkeszteni a fontosabb műszaki görbéket (síkidomokat, érintőket, ellipszist), ismertetni a vetületképzés szabályait, elvét, szakszerűen megszerkeszteni a munkadarabok vetületi képeit, vetületi ábrázolást olvasni,

-

lemeztervet készíteni,

-

ismertetni a síklapú és görbe felületű testek axonometrikus ábrázolásának szabályait, egyszerűbb testekről axonometrikus képet szerkeszteni,

118

-

ismertetni az áthatások szerkesztésének elvét, egyszerűbb munkadarabokról szakszerű áthatási képet szerkeszteni, definiálni a metszetek fogalmát, felsorolni a fajtáit, megmagyarázni az ábrázolásának szabályait, a szabványos jelöléseket, a villamosiparban jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű metszeti képet rajzolni, metszeti ábrázolást olvasni, értelmezni a tűrések és illesztések, a felületi érdesség fogalmát, jelölését, a villamosiparban jellemzően alkalmazott munkadarabok esetén tűrést számolni, a méretmegadás szabályait alkalmazni, műhelyrajzot és összeállítási rajzot készíteni, ismertetni a villamosiparban alkalmazott rajzjeleket, villamosipari rajzokat készíteni, rajzokat olvasni, alkalmazni afontosabb műszaki rajzi szabványokat.

119

ANYAGISMERET TANTÁRGY 1/11. évfolyam:

heti 2 óra, évi 74 óra

A PROGRAM CÉLJA Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy - ismertesse meg az elektronikai iparban, az erősáramú elektrotechnikában felhasználásra kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat, - közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök összeállítására, elkészítésére, - a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok tulajdonságait, - ismertesse meg az alapvető gyártástechnológiákat, a gyártás során az egyes anyagokban végbemenő változásokat, - alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek, berendezések szereléséhez, üzemeltetéséhez szükségesek, - készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk használatára, - ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket, lemezalakításokat, - foglalja össze a forgácsolás elvi alapjait, ismertesse meg az alapvető forgácsolási eljárásokat és forgácsológépeket, - ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás technológiáját és sajátosságait), - ismertesse meg a villamoskészülék-gyártás szempontjából fontos anyagokat, • ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat, különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre, - ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, - ismertesse a villamos alkatrészek fontos jellemzőit a gazdaságossági és technológiai szempontokat is figyelembe véve, - adjon megbízható alapokat a tanulók széles körű műszaki műveltségének kifejlesztéséhez.

120

TÉMAKÖRÖK A téma megnevezése

sorszáma 1.

kb. óraszáma 6

2.

Megmunkálási pontosság, metallográfiai alapfogalmak Vasfém ötvözetek, nemvasfém ötvözetek

3.

Alapvető technológiák

4.

Fémek megmunkálása, alakítási technológiák

10

5.

Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolóelemek, relék

10

6.

Villamos szigetelőanyagok, műanyagok

5

7.

Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek

12

Szabad sáv

10

12 9

KÖVETELMÉNYEK

A tanulók legyenek képesek:

- ismertetni a kézi és gépi forgácsolás alapjait, - ismertetni a forgácsolás szerszámait, készülékeit és gépeit, - alkalmazni az oldható és nem oldható vezetékkötéseket, - ismertetni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét, - meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását, - ismertetni a tűrési és illesztési alapfogalmakat,

121

- meghatározni néhány alapvető gépelem jellemzőjét, - ismertetni a felületi érdesség fogalmát, jelölését és mérését, - meghatározni a műszaki életben, elsősorban a villamosiparban használt ötvözeteket, azok jellemzőit és felhasználási területeit, - ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait, - csoportosítani a vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket), - meghatározni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari jelentőségét, - csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, volfrám, titán, kobalt), - ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait, - ismertetni a villamos ellenállás anyagokat, az ellenállások jellemzőit, - ismertetni a kondenzátorok alapanyagait, a kondenzátorok jellemzőit, - ismertetni a tekercsek alapanyagait, a tekercsek főbb jellemzőit, - ismertetni a hőkezelések jelentőségét, - ismertetni a hőkezelések hatását az anyagok villamos és mágneses tulajdonságaira, - ismertetni a lemezalakítások technológiáit, - ismertetni a porkohászati gyártmányok technológiai alkalmazásait, a gyártmányok jelentőségét a villamosiparban, - csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit (villamos és mechanikai tulajdonságait), - szakszerűen használni és alkalmazni a műanyagokat a villamos gépek és berendezések készítése során, - kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni, - elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait, - kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket, - elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit, - megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket, - ismertetni a villamos kapcsolóelemeket és készülékeket, - elmondani a kapcsolókészülékek és kapcsolók feladatát, - ismertetni a megszakítótípusokat, - meghatározni az olvadóbiztosítók feladatát, típusait, - a villamos gépeknél felhasznált anyagok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit meghatározni.

122

ELEKTROTECHNIKA TANTÁRGY

1/11. évfolyam:

heti 3óra, évi 111 óra

A PROGRAM CÉLJA SS

Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy - a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére, - ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit, - ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia jellemző előállítási és felhasználási módjait, - tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, - fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, - segítse az elvonatkoztatási készséget, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt, - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.

TÉMAKÖRÖK

sorszáma

A téma megnevezése

kb. óraszáma

1.

Villamos alapfogalmak

6

2.

Egyenáramú hálózatok

17

3.

A villamos áram hatásai

5

123

4.

Aktív hálózatok

4

5.

A villamos tér

8

6.

A mágneses tér

7.

Az elektromágneses indukció

8.

Váltakozó áramú hálózatok

9.

Többfázisú hálózatok

5

10.

A villamos gépek alapjai

6

11.

Félvezetők alapjai

5

Szabad sáv

11 7 15

22

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia, munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit számításokban és kapcsolásokban használni, a mértékegységeket a prefixumok szerint átszámítani, - az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az elemek jelét kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni, - a vezető-, a szigetelő- és a félvezető anyagokat jellemezni, a leggyakoribbakat megkülönböztetni, azonosítani, - az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket számításokban és mérési feladatokban alkalmazni, - az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben meghatározni, - az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból, - kiszámítani az ellenállás értékének változását hőmérséklet-változás hatására, - az ellenállás-hálózat eredőjét számítással meghatározni, - feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani, - a Wheatstone híd működését elemezni, - kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot,

124

- értelmezni az elektromos áram hő-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hő-, vegyi hatás jellemző felhasználását, - vezetéket méretezni feszültségesésre és melegedésre, - megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőit, - jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, - kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a kapcsolások alkalmazását, - definiálni a villamos teret és térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget, - megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget, - értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a feszültség közti összefüggést, - a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból, - kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén, - definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző mennyiségeket, - meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát, - jellemezni apára-, dia- és ferromágneses anyagokat, példákat sorolni, - elemezni a mágnesezési és hiszterézisgörbét, jellemezni szakaszait, - jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni, - megmagyarázni a hiszterézis-veszteséget és csökkentési módját, - csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, megmagyarázni a légrés hatását, - meghatározni a mágneses tér és az áramjárta vezető között keletkező erő nagyságát és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására, - példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás alkalmazására, - értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett feszültség nagyságát és irányát, - megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési módjait, - értelmezni az önindukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség felhasználására és megszüntetésére, - csoportosítani az indukció fajtáit, példákat sorolni az elektromágneses indukció jellemző felhasználására,

125

- definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a jellemzőit, - vonal- és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó mennyiségeket, - értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó esetén a fázisszöget és a teljesítményt, - definiálni és értelmezni az effektív értéket, - kiszámítani az induktív és kapacitív reaktancia nagyságát, - definiálni az impedanciát és az admittanciát, - felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektordiagramját, ez alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyságát és fázisszögét, - értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, - kiszámítani a rezgőkörök rezonanciafrekvenciáját, - megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot, - kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint hatásfokot a váltakozó áramkörben, - megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét, - jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag- és háromszögkapcsolás esetén a vonali és fázisadatokat, - kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét, - megmagyarázni az aszimmetrikus terhelés hatását a szimmetrikus háromfázisú rendszerre, - jellemezni az energiaszállító és -elosztó rendszert, - megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni az egy- és háromfázisú generátor működését, jellemezni a szerkezeti kialakítását, kiszámítani a feszültségének frekvenciáját, - elmagyarázni az egyenáramú generátor szerkezetét és működését, - felsorolni és elmagyarázni az egyenáramú generátoroknál alkalmazott gerjesztési megoldásokat, - elmagyarázni az egyenáramú motor szerkezetét és működését, - felsorolni és elmagyarázni az egyenáramú motoroknál alkalmazott gerjesztési megoldásokat, - elmagyarázni az univerzális motor szerkezetét és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni a háromfázisú aszinkronmotor szerkezetét és működését, forgásirányának megváltoztatását, - értelmezni a háromfázisú aszinkronmotorok jellemzőit, nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét, elmagyarázni jellemző szerkezeti megoldásait, felsorolni felhasználási területét, - me ginagy arázni a segédfázis szükségességét, jellemezni leggyakoribb megoldásait és felsorolni a segédfázisú motorok jellemző felhasználását, - jellemezni a szennyezett félvezetők szerkezetét, - leírni a félvezető elemek szerkezetét, megmagyarázni működési elvüket, jelleggörbéjüket,

126

- lerajzolni az egy- és háromfázisú egyenirányító kapcsolásokat, megmagyarázni működésüket, ábrázolni az egyenirányítóit feszültség jelalakját.

127

ALAPGYAKORLATOK TANTÁRGY

1/11. évfolyam:

heti 6 óra, évi 222 óra

A PROGRAM CÉLJA

Az Alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék az erősáramú villamos szakképesítések alapműveleteinek végzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A tantárgyban - a fémipari alapműveletek elsajátítása időszakának kivételével - az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a tanulókkal a fémipari alaptechnológiákat és azok alkalmazását, - ismertesse meg a méréstechnika alapfogalmait, módszereit, - ismertesse meg a villamos mérések alapműveleteit és azok alkalmazását, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el olyan szinten az alapgyakorlatokat, hogy a tanulók képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat elvégzésére, - fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám, műszer kiválasztására, alkalmazására, karbantartására, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük gépeit, szerszámait és azok alkalmazását, - fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit.

128

TÉMAKÖRÖK

A téma Megnevezése

sorszáma

kb. óraszáma

1.

Bevezetés, műhelyrend, munka- és tűzvédelmi oktatás

6

2.

6

3.

Egyszerű mérési, ellenőrzési gyakorlatok, előrajzolás Darabolási műveletek

18

4.

Hidegalakítási műveletek

12

5.

Reszelés, köszörülés, szerszámélezés

30

6.

Oldható és nem oldható kötések

30

7.

Szigetelt villamos vezetékek megmunkálása

16

8.

Forrasztás, láng- és ívhegesztés

24

9.

Elektrotechnikai alapmérések

37

Szabad sáv

43

SS

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: alkalmazni az alapvető technológiai fogásokat, kiválasztani a munkavégzéshez szükséges anyagokat, szerszámokat és gépeket, alkalmazni az egyszerű kéziszerszámokat és kisgépeket, egyszerű méréseket végezni, a szükséges mérőeszközt megválasztani, műszaki dokumentáció alapján egyszerű munkafeladatokat elvégezni, munkadarabokat elkészíteni, vezetékeket megmunkálni, vezetékvégeket kötésre előkészíteni,

129

- vezetékkötéseket készíteni kötőelemmel, szerelvényekben, sarukkal, forrasztással, - alkalmazni a tanult baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, - közösségben munkát végezni, - használat előtt ellenőrizni és karbantartani szerszámaikat, - egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni, - elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket, multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, - a mérési adatokat táblázatban rögzíteni, koordinátarendszerben ábrázolni, az eredményeket kiértékelni, - a szakmára jellemző magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket használni, az elvégzett munka anyag- és időszükségletét meghatározni.

130

ss

VILLAMOS GÉPEK TANTÁRGY ss

1/11. évfolyam: heti 1 óra, évi 37 óra SS

2/12. évfolyam: heti 3 óra, évi 105 óra ss

SS

A PROGRAM CÉLJA SS

SS

A Villamos gépek tantárgy tanításának célja, hogy SS

SS

- a gépek működési elvének megismerése révén elméleti alapot adjon a gyártástechnológiai ismeretek megértéséhez, a szakmai gyakorlatok, a villamos mérések tudatos elvégzéséhez, - ismertesse a villamos gépekben lejátszódó folyamatokat, azok okait és következményeit, - a tanulók megszerezzék azokat a speciális ismereteket, melyek révén képesek lesznek a gyakorlatban felmerülő problémák megoldására, - megtanítsa tudatosan alkalmazni az elektrotechnikában tanult törvényeket, - tudatosítsa a tanulókban a villamos gépek üzemeltetésének veszélyességét, a biztonsági előírások fontosságát, - az elsajátított tananyag alapján tegye képessé a tanulókat a villamos gépek üzembe helyezésére, biztonságos üzemeltetésére, - felhívja a figyelmet a gépek hibaforrásaira, a hibák javításának módjaira, a hibák megelőzésére, - a tanulókkal megszerettesse szakmájukat és az ismeretek fontosságának felismerése révén további tanulásra ösztönözze őket, - ismertesse a villamos gépek kifejlesztésében fontos szerepet játszó tudósok tevékenységét.

131

TÉMAKÖRÖK SS

SS

1/11. évfolyam, évi 37 óra, SS

SS

A téma sorszáma

Megnevezése

kb. óraszáma

1.

Villamos gépek alapjai

3

2.

Transzfo rmáto rok

7

3.

Aszinkrongépek

7

4.

Szinkrongépek

5

5.

Egyenáramú gépek

8

Szabad sáv

7

SS

2/12. évfolyam, évi 105 óra ss

6.

Transzformátorok üzeme

21

7.

Aszinkrongépek üzeme

16

8.

Szinkrongépek üzeme

18

9.

Egyenáramú gépek üzeme

21

10.

Különleges villamos gépek

8

Szabad sáv

21

SS

SS

132


csoportosítani a villamos gépeket különböző jellemzőik szerint, megmagyarázni a gépek veszteségeit, jellemezni a transzformátor üzemállapotait, ábrázolni az egy- és háromfázisú transzformátor szerkezeti kialakítását, kiszámítani a transzformátor névleges áramait, hatásfokát, dropját, veszteségeit, meghatározni a transzformátor fázisfordítási szögét, kapcsolási csoportját, definiálni a transzformátor párhuzamos üzemének feltételeit, megmagyarázni az egyenlőtlen terhelés következményeit, a kiküszöbölés módjait, leírni a különleges transzformátorok működési elvét, ábrázolni szerkezeti kialakításukat, megrajzolni a hegesztőtranszformátor jelleggörbéit, felsorolni alkalmazási területeiket, megérteni a forgó mágneses mező jelentőségét, leírni az aszinkronmotor működési elvét, szerkezeti kialakítását, jellemezni az aszinkronmotor üzemállapotait, felrajzolni az aszinkronmotor jelleggörbéit, kiszámítani a hatásfokát, szlipjét, nyomatékát, veszteségeit, elemezni a nyomaték-fordulatszám jelleggörbét, behatárolni az egyes üzemállapotokat, értelmezni az energiafolyam ábrát, csoportosítani az indítási módszereket, azokat ismertetni, jellemezni az aszinkronmotorfordulatszám-szabályozási lehetőségeit, definiálni a fékezési módokat, megvalósítani a forgásirányváltást, jellemezni az egyfázisú motor működését, leírni szerkezeti felépítését, elemezni az egyes indítási módokat, kiválasztani az indító- és üzemi kondenzátort, a szinkrongenerátor működési elvét elmagyarázni, leírni a szinkrongép szerkezeti felépítését, értelmezni az armatúra-visszahatást, az alul- és a túlgerjesztett állapotot, jellemezni a generátor üresjárási és rövidzárási üzemállapotát, felrajzolni az üresjárási, rövidzárási, terhelési és szabályozási jelleggörbéket, elemezni a gép nyomatékváltozását a terhelés függvényében, megmagyarázni a gép lengéseit, a stabilitást, a hálózatra kapcsolás feltételeit definiálni, ismertetni azok beállítását és ellenőrzését, megvalósítani a meddő és hatásos teljesítmény szabályozását, ábrázolni és értelmezni a "V" görbéket, elmagyarázni a szinkronmotor működési elvét, indítási módjait, leírni a szinkrongéppel történő fázisjavítás módjait, kiszámolni a fogyasztók hatásos, meddő, látszólagos teljesítményét, teljesítménytényezőjét, leírni az egyenáramú gépek szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti elemek feladatait,

133

-

az egyenáramú generátor működését elmagyarázni, felírni a feszültségegyenleteket, lerajzolni a generátorok kapcsolásait, alkalmazni a szabványos rajzjeleket és kapocsjelöléseket, jellemezni a generátorokat jelleggörbéik alapján, jellemezni a generátorok feszültségszabályozását feszültségnagyság és polaritás szempontjából, leírni az egyenáramú motorok működési elvét, kiszámítani az indukált feszültséget és nyomatékot, hatásfokot, áramot, veszteségeket, lerajzolni a motorok kapcsolásait, jellemezni a motorokat jelleggörbéik alapján, felismerni a motorok indításának problémáját, megoldásokat adni az indítási módokra, az indítási áram csökkentésére, elmagyarázni a fordulatszám-szabályozási lehetőségeket, azok alkalmazási területeit, leírni a fékezési módokat, alkalmazási lehetőségeiket, különböző gerjesztésű gépeknél megvalósítani a forgásirányváltást, leírni a különleges villamos gépek szerkezeti felépítését, megmagyarázni működési elvüket, összefüggéseket mutatni az alapgépekkel kapcsolatban, ismertetni alkalmazási területeiket.

134

VILLAMOS KÉSZÜLÉKEK TANTÁRGY 1/12. évfolyam: heti 3óra, évi 105 óra A PROGRAM CÉLJA A Villamos készülékek tantárgy tanításának célja, hogy - előkészítse a tanulókat a tudatos, gondos, lelkiismeretes, az érintésvédelmi előírásoknak megfelelő munkavégzésre, felhívja a figyelmet a hiányos ismeretekből, a hanyag munkából származó következményekre, - megtanítsa tudatosan alkalmazni az elektrotechnikában tanult fogalmakat, szabályokat, törvényeket, - gyarapítsa a villamos gépek, készülékek ellenőrzéséhez szükséges mérések elvégzéséhez, a hibák okait meghatározó jelenségek felismeréséhez szükséges ismereteket, - felkészítse a tanulókat a villamos berendezések biztonságos létesítésére és üzemeltetésére, - alkalmassá tegye a tanulókat a villamos gépek vezérléseinek kialakítására és kellő alapot nyújtson bonyolultabb automatikai feladatok megoldására, - ismertesse a villamos készülékek szerkezeti felépítését, a bennük lejátszódó folyamatokat, azok okait, következményeit, - a tanulókkal megszerettesse szakmájukat és az ismeretek fontosságának felismerésére, további tanulásra ösztönözze őket. TÉMAKÖRÖK A téma Megnevezése

sorszáma

kb. óraszáma

1.

Érintésvédelem

10

2.

Villamos készülékek elemei

3.

Kisfeszültségű kapcsolókészülékek

10

4.

Villamos hőfejlesztés

11

5.

Világítástechnika

6.

Villamos gépek védelme

7.

Kisfeszültségű fogyasztó i há lázatok

8

8 10

9

135

8.

Villamos berendezések létesítése, üzemeltetése

8

9.

Villamos forgógépek vezérlése

10

Szabad sáv

21

A*

KÖVETELMÉNYEK

A tanulók legyenek képesek: - definiálni az érintésvédelem fogalmát, az MSZ 172 tartalmát, hatályát, - ismertetni az alapvető érintésvédelmi fogalmakat, - csoportosítani az érintésvédelmi módokat védővezető alkalmazása szempontjából, - felismerni az EPH hálózat szerepét, - kiszámítani a hurokimpedancia és földelési ellenállás megengedett értékét, - jellemezni az áramvédő kapcsolás működését, - definiálni az egyes érintésvédelmi osztályok fogalmát, az odatartozó készülékeket példákkal illusztrálni, - megmagyarázni a villamos ív keletkezését, ismertetni jellemzőit, - csoportosítani az íveket, - felsorolni az ívoltó tényezőket, az ívoltás módjait, - ismertetni az átmeneti ellenállás csökkentésének módjait, - csoportosítani az érintkezőket anyaguk és alakjuk szerint, - definiálni a relék jellemzőit, - csoportosítani a reléket áramkörbe kapcsolódás, bemeneti jellemzők, jelleggörbék szerint, - különbséget tenni a relék és kioldok között, - ismertetni a villamos hálózatok jellemzőit, - felsorolni a villamos hálózatok alapelemeit, - megmagyarázni a villamos hálózatok védelmeinek működését, - csoportosítani a kapcsolókészülékeket feszültségszint, áramnem, feladatuk szerint, - ismertetni a terheléskapcsolók szerkezeti kialakítását, alkalmazását, - jellemezni a különböző feszültségszintű dugaszolóaljzatokat, - megmagyarázni a kontaktorok szerkezeti kialakítását, működését, - lerajzolni a motorvédő kapcsoló kapcsolását,

136

- kiválasztani adott motorhoz a túláramvédelmi és zárlatvédelmi eszközt, - ismertetni a kisfeszültségű megszakítók szerkezeti kialakítását, működési mechanizmusát, - lerajzolni a megszakítók jelleggörbéit, - megmagyarázni az olvadóbiztosító szerkezeti kialakítását, működési elvét, - felsorolni az olvadóbiztosítók jellemzőit, - felrajzolni az olvadóbiztosító kiolvadási jelleggörbéjét, - ismertetni az alapvető hőtechnikai alapfogalmak jelentés ét, jelölését, mértékegységét, - jellemezni a hőterjedés különböző módjait, - leírni a fűtőtestek szerkezeti kialakításait, felsorolni alkalmazási területeiket, - fűtőszálat méretezni adott paraméterek álapján, - elmagyarázni a háztartási hőkészülékek működését kapcsolási rajz alapján, - felsorolni az iparban alkalmazott hőfejlesztést módokat, - ismertetni az egyes fűtések alkalmazási területét, működési elvét, - megfogalmazni az alapvető fénytani mennyiségek jelentését, jelölését, mértékegységét, - felsorolni a helyes megvilágítással szembeni követelményeket, - táblázatok segítségével helyiségek megvilágításához szükséges fényforrások számát, teljesítményét meghatározni, - elmagyarázni az egyes fényforrások működési elvét, - lerajzolni a fényforrások kapcsolásait, - felsorolni a villamos gépek védelmével szembeni követelményeket, - megmagyarázni a különböző védelmek mechanizmusát, - lerajzolni a védelmek megvalósításához szükséges kapcsolási rajzot, - alkalmazni a szabványos rajzjeleket, - ismertetni a hálózatra csatlakozás módszereit, az egyes módszerek alkalmazási lehetőségeit, - felsorolni a hálózatra csatlakozás műszaki feltételeit, - fővezetéket méretezni egy- és háromfázisú hálózat esetén, - lerajzolni a villamos fogyasztásmérők, kapcsolóórák elhelyezését, a mérőhely kialakítását, - elkészíteni az elosztóberendezések kapcsolási rajzát a szabványos jelölésekkel, - adott kapcsolási rajz alapján kiválasztani a szükséges szekrényeket, szerelőlapokat, síneket és azokat szakszerűen összekapcsolni, - ismertetni az MSZ172 szabvány előírásait az érintésvédelmi hálózat kialakításakor, - definiálni az MSZ 1600 szabvány tartalmát és hatályát, - felsorolni a létesítésre vonatkozó általános előírásokat és a száraz helyiségekre vonatkozó előírásokat, - definiálni a különböző besorolású helyiségek jellemzőit, - kiválasztani az egyes helyiségekben alkalmazható vezetékeket, szerelvényeket, lámpatesteket, - definiálni az MSZ 1585 szabvány tartalmát és hatályát,

137

- felsorolni az erősáramú berendezéseken történő munkavégzés általános feltételeit, - ismertetni a feszültségmentesítés lépéseit, a feszültség alatt és feszültség közelében végzett munka szabályait, - elmagyarázni a villamos áram okozta baleseteknél történő elsősegélynyújtást, - megrajzolni a kapcsolókészülékek, relék és azok részeinek szabványos rajzjeleit, - felsorolni a kapcsolási rajzok fajtáit, jellemezni azokat, ismertetni alkalmazási területüket, - vázolni az alapvető vezérlési kapcsolásokat, - lerajzolni az egyszerűbb vezérléseket aszinkronmotor és egyenáramú motor esetében, kapcsolási rajz alapján elemezni egyes vezérléstechnikai feladatokat.

138

TECHNOLÓGIA TANTÁRGY SS

1/12. évfolyam: SS

SS

heti 2 óra, évi 70 óra SS

A PROGRAM CÉLJA A Technológia tantárgy tanításának célja, hogy SS

- megtanítsa a Szakmai gyakorlatok témáinak tudatos elsajátításához szükséges technológiai ismereteket, - a tanulók egészítsék ki, rendszerezzék és használják fel a tantárgyra vonatkozó, előzőleg tanult ismereteket, - megismertesse a tanulókkal a villamos gépek és készülékek anyagait, szerkezeti kialakítását, - tegye képessé a tanulókat az egyes anyagok műszaki és gazdaságossági szempontokból történő összehasonlítására, - juttassa a tanulókat világos és szilárd anyag- és gyártásismereti alapfogalmak birtokába, - alakítsa ki a tanulókban azokat a képességeket, melyek birtokában önállóan is tudnak ismereteket szerezni, melyeket majd alkalmazni tudnak a gyakorlati élet különböző területein, - megismertesse a tanulókkal a gazdaságos anyagfelhasználás és gyártás szempontjait.

TÉMAKÖRÖK

sorszáma

A téma Megnevezése

kb. óraszáma

1.

Villamos szigetelőanyagok

4

2.

Villamos gépek és készülékek aktív anyagai

5

3.

Transzformátorok szerkezeti kialakítása

7

139

4.

Villamos forgógépek vastestei

9

5.

Villamos forgógépek tekercsei

13

6.

Villamos gépek csúszó érintkezői

7.

Villamos gépek és készülékek üzembe helyezése

8.

Tervszerű megelőző karbantartás

4 11 3

Szabad sáv

14

A*

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - csoportosítani a villamos szigetelőanyagok igénybevételeit, felsorolni az egyes igénybevételek típusait, - ismertetni a szigetelők villamos jellemzőit, - felosztani a halmazállapot, hővel szembeni viselkedés, szerkezetük szerint a szigetelőanyagokat, - értelmezni a szigetelőanyagok hőállósági osztályba sorolását, - felsorolni az erősáramú ipar területén alkalmazott szigetelőanyagokat, - jellemezni a villamosiparban használt vezető anyagokat, - felsorolni a huzalszigetelések kialakítását, elmagyarázni az egyes szigetelések fő jellemzőit, - ismertetni a dinamó- és transzformátorlemezek fő jellemzőit, - különbséget tenni a melegen és a hidegen hengerelt lemez gyártása és felhasználása között, - felsorolni és jellemezni a lemezszigetelési módokat, - lerajzolni az egy- és háromfázisú transzformátoroknál alkalmazott vasmag kialakításokat, - vázolni a lemezillesztési módokat, leírni alkalmazási területüket, - megrajzolni és elemezni az oszlop- és járomkeresztmetszet kialakítását, - jellemezni a járom- és oszlopszorító szerkezeteket, - felsorolni a vasmag szerelvényeit, elmagyarázni feladataikat, - csoportosítani a transzformátortekercseket kialakításuk szerint,

140

- vázolni a hengeres és tárcsás tekercsek szerkezetét, - felsorolni a transzformátorok hűtési módjait, jellemezni az egyes megoldásokat, - olajhűtésű transzformátoroknál elmagyarázni a szerkezeti elemek feladatait, - definiálni az örvényáramú és hiszterézis-veszteséget, megmagyarázni kiküszöbölésük módjait, - jellemezni a lemezeit álló- és forgórészvastestek szerkezeti kialakítását, vázolni a vastestek elrendezését különböző szellőzések esetén, - elmagyarázni az egyenáramú gépek állórészkoszorújának és főpólusainak szerkezetét, különbséget tenni az egyes kialakítások között, - a segédpólus- és a kompenzálótekercs elhelyezését indokolni, gerjesztését értelmezni, - lerajzolni a hengeres és kiálló pólusú forgórészek szerkezeti kialakítását, - felsorolni a kiálló pólusok rögzítési módját, ismertetni igénybevételeit, - csoportosítani a váltakozó áramú tekercseléseket fázisszám, tekercsszélesség, tekercsalak, tekercsfej kialakítása, rétegszám, menetszám szerint, - meghatározni a tekercselések jellemzőit, - definiálni az egyenáramú gépek hurkos és hullámos tekercselését, - csoportosítani az armatúratekercseket járatszám és a tekercsvégek keresztezése szempontjából, - meghatározni a hurkos és hullámos tekercselések jellemzőit, - megrajzolni a tekercselési vázlatot, elkötni az utasításoknak megfelelően, - elmagyarázni a horonytekercsek gyártásának menetét, - leírni a tekercsek horonyba szerelését, - jellemezni az öntött és rudazott kalickatekercseket, - ábrázolni a törpe kommutátoros gépek forgórészének tekercs kialakításait, - csoportosítani a kommutátorokat szerkezeti kialakítás, tekercsek megfogása, a csúszófelület alakja szerint, - definiálni a kommutátorok jellemzőit, - vázolni a műanyagba sajtolt és acélagyra szerelt kommutátort, - felsorolni a kefetartókkal szemben támasztott követelményeket, - csoportosítani a kefetartókat, jellemezni az egyes típusokat, - leírni a kefék szerkezeti kialakítását, fő jellemzőiket, - megfogalmazni a csúszógyűrűkfeladatát, - definiálni a tekercsek horonyban és hornyon kívül történő rögzítésének szükségességét, - elmagyarázni a különböző forgógépek tekercseinek rögzítési megoldásait, - elemezni a horonyék és huzalbandázs igénybevételeit, - jellemezni az impregnálólakkokat, - felsorolni az impregnálólakkokkal szembeni követelményeket, - leírni az impregnálás technológiájának fő lépéseit, - felismerni a kiegyensúlyozás szükségességét,

141

- jellemezni a kiegyensúlyozatlanság megjelenési formáit, - ismertetni a villamos forgógépek összeszerelésének, szállításának, emelésének fő lépéseit, - elmagyarázni a tekercsek vizsgálatának módszereit, - felismerni a TMK szerepét, jelentőségét, - jellemezni a karbantartási ciklus különböző tevékenységeit, - felsorolni a villamos gépek, készülékek karbantartási feladatait, - elemezni a villamos gépek leggyakrabban előforduló hibáit, azok okait.

142

SZAKMAI GYAKORLATOK TANTÁRGY

1/11. évfolyam: heti 8,5 óra, évi 296 óra SS

2/12. évfolyam: heti 14 óra, évi 490 óra

A PROGRAM CÉLJA A Szakmai gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a villamos gépek, villamos berendezések és készülékek szerkezetét, alkatrészeit, azok gyártási és javítási technológiáit. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban kell feldolgozni a tananyagot. A Szakmai gyakorlatok tanításának célja továbbá, hogy kiegészítse, elmélyítse az elméleti órákon tanult tananyagot, a gyakorlati tapasztalatszerzés útján ismertesse meg a tanulókkal a villamos gépek és készülékek működését, azok tulajdonságait. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - fejlessze a tanulók kreativitását, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük gépeit, szerszámait és azok alkalmazását, karbantartását, - ismertesse meg a tanulókkal a villamos gépek, készülékek javításához, gyártásához szükséges műveleteket, műveleti sorrend összeállítását, - ismertesse meg a tanulókkal a villamos berendezések létesítésének szabályait, technológiáját, - sajátíttassa el a hibák behatárolásának módszereit, a hibák okainak elemzését, a javított vagy új alkatrész visszaszerelését, - megtanítsa a tanulóknak, hogy a gyakorlati feladatokat rajz és egyéb műszaki dokumentációk alapján oldják meg, - a tanulók belássák a munkaterületre vonatkozó szabványok alkalmazásának fontosságát, jelentőségét, valamint azok tudatos alkalmazását, - olyan szinten sajátíttassa el a tanulókkal a gyakorlati műveleteket, munkafogásokat, hogy képesek legyenek a gyakorlati munkavégzés során a szakmai feladatok önálló megoldására, - fejlessze a tanulók önállóságát, döntési készségüket, szervező képességüket, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, megfontolt, balesetmentes munkavégzést, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét,

- fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit.

143

TÉMAKÖRÖK 1/11. évfolyam, évi 296 óra A téma megnevezése

Sorszáma

kb. óraszáma

1.

Villanyszerelési gyakorlat

1.1

Bevezetés

1.2

Világítási áramkörök építése

35

1.3

Mérőhelyek kialakítása

28

1.4

Védőcsövek, vezetékcsatornák és szigetelt vezetékek szerelése, szerelvényezés Kábelek és kábelszerű vezetékek szerelése

42

1.6

Kis- és középfeszültségű légvezetékek szerelése

21

1.7

Villamos hálózatok ellenőrzése, feszültség alá helyezése, átadása

21

2.

Transzformátor szerelési gyakorlat

63

2.1

Bevezetés

2.2

Kistranszformátor készítése

24

2.3

Erőátviteli transzformátorok szerelése

35

Szabad sáv

55

1.5

178 3

28

4

2/12. évfolyam, évi 490 óra 3.

Villamos forgógépek tekercselése

3.1

Bevezetés

84

4

144

3.2

31

3.3

Váltakozó áramú forgógépek állórész tekercselése Kommutátoros forgórész tekercselése

3.4

Pólustekercsek készítése

14

3.5

Impregnálás

4.

Villamos forgógépek szerelése

4.1

Bevezetés

4.2

Villamos forgógépek mechanikai vizsgálata, javítása, szerelése Egyenáramú gépek üzembe helyezése, vizsgálata, hibakeresés

21

4.4

Aszinkrongépek üzembe helyezése, vizsgálata, hibakeresés

14

4.5

Egyfázisú aszinkronmotor üzembe helyezése és vizsgálata

14

5.

Háztartási gépek szerelése

98

5.1

Bevezetés

5.2

Hőfejlesztő készülékek szerelése

42

5.3

Motoros készülékek szerelése

42

5.4

Javítás utáni biztonságtechnikai vizsgálatok

10

6.

Erősáramú vezérlések szerelése

98

6.1

Bevezetés

4

6.2

Relék, kisfeszültségű kapcsolókészülékek szerelése

7

6.3

Rövidre zárt forgórészű aszinkronmotor vezérlések szerelése

28

4.3

28

7 70 4

17

4

145

6.4

Csúszógyűrűs aszinkronmotor vezérlések szerelése

14

6.5

Egyenáramú motor vezérlések szerelése

21

6.6

Összetett vezérlések szerelése

24

7.

Villamos készülékek szerelése

42

7.1

Bevezetés

7.2

Szakaszolók szerelése

14

7.3

Megszakítók szerelése

17

7.4

Túlfeszültség-levezetők szerelése Szabad sáv

4

7 98

SS

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - az élet- és vagyonbiztonság szempontjainak megfelelő gyakorlati munkateret kialakítani, - szakszerűen, megfontoltan és biztonságosan munkát végezni, - csoportban, munkamegosztás alapján, egyéni felelősségvállalással munkát végezni, - a villanyszerelés szerszámait szakszerűen megválasztani, alkalmazni és karbantartani, - a különböző világítási áramköröket megépíteni, - a különböző fényforrások jellemzőit ismertetni, katalógusok segítségével különböző alkalmazási helyekre fényforrásokat megválasztani, - a világítási áramkörök szerelvényeit katalógusokból kiválasztani, - mérőhelyet kialakítani különböző árszabása fogyasztók részére, - különböző típusú fogyasztásmérőket bekötni, - tipizált és egyedi elosztótáblákat szerelni, bekötni, - az áramvédő kapcsolót szakszerűen bekötni, működését ellenőrizni, - a védővezetőt szakszerűen leágaztatni, EPH csomópontot kialakítani, bekötni,

146

-

-

a védőcsövek, vezetékcsatornák és szigetelt vezetékek szabványos szerelési technológiáját alkalmazni, szakszerűen szerelvényezni, az érintésvédelmet szabvány szerint kiépíteni, információtechnikai berendezéseket dokumentáció alapján telepíteni, a villanyszerelési anyagokat, szerelvényeket típus szerint katalógusból kiválasztani, a kábelek, kábelszerű vezetékek szabványos szerelési technológiáját alkalmazni, a kábelszerelés szerszámait megválasztani, szakszerűen alkalmazni és karbantartani, alkalmazni a kábelszerelés, kábelfektetés munkavédelmi és környezetvédelmi szabályait, a kis- és középfeszültségű légvezetékek szerelési technológiáját alkalmazni, a légvezeték-szerelés szerszámait megválasztani, szakszerűen alkalmazni és karbantartani, alkalmazni a légvezetékek szerelésének munkavédelmi és környezetvédelmi szabályait, a szerelési munka befejező műveleteként az érintésvédelem hatásosságát ellenőrizni a szabványos szerelői ellenőrzés módszerével, szakmai irányítással az érintésvédelem szabványossági ellenőrzését elvégezni, a minősítő iratot értelmezni, villamos hálózatot szerelés után a szabvány előírásainak megfelelően feszültség alá helyezni, működési próbát elvégezni, a villamos hálózaton végzett változtatásokat a rajzdokumentációra rávezetni, kistranszformátort méretezni, elkészíteni, méréssel ellenőrizni, - a transzformátorszereléshez szükséges anyagokat kiválasztani, alkalmazni a transzformátorszerelés munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásait, a transzformátorszerelés gépeit, szerszámait szakszerűen alkalmazni, karbantartani, dokumentáció alapján alkalmazni az erőátviteli transzformátorok vasmagszerelésének technológiáját, - hengeres és tárcsás tekercseket készíteni dokumentáció alapján, a tekercselőgépeket szakszerűen és biztonságosan üzemeltetni, kis- és nagyfeszültségű tekercseket oszlopra szerelni, rögzíteni dokumentáció alapján, a kapcsolási csoportnak megfelelően a kötéseket elkészíteni, kivezetéseket szerelni, a transzformátort összeszerelni, a gyártásközi és a végellenőrző méréseket elvégezni, a váltakozó áramú forgógépek állórész-tekercselési technológiáját alkalmazni, a tekercselési anyagokat megválasztani, - a tekercselés villamos biztonságtechnikai ellenőrzését elvégezni,

- a forgógép-tekercselés szerszámait szakszerűen megválasztani, alkalmazni és karbantartani,

147

- alkalmazni a forgógép-tekercselés munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásait, - kommutátoros forgórész-tekercselések készítésének technológiai folyamatait alkalmazni, - pólustekercsek készítésének technológiáját alkalmazni, - impregnálás menetét szakszerűen végrehajtani, - villamos forgógépek szerelésének technológiáját szakszerűen alkalmazni, - forgórészeket kiegyensúlyozni, - kiegyensúlyozó gépeket szakszerűen és biztonságosan üzemeltetni, - alkatrészeket ellenőrizni, cserélni, - egyszerű gépalapot készíteni, - tengelykapcsolós és ékszíjhajtást szerelni, beállítani, - a forgógép-szerelés szerszámait szakszerűen megválasztani, alkalmazni, - az egyenáramú gépek üzembe helyezési technológiáját alkalmazni, - az egyenáramú gépek üzeme közben jelentkező hibákat észlelni, megállapítani, - az aszinkrongépek üzembe helyezési technológiáját alkalmazni, - az aszinkrongépek üzeme közben jelentkező hibákat észlelni, megállapítani, - az egyfázisú aszinkrongépek üzembe helyezési technológiáját alkalmazni, - az egyfázisú aszinkrongépek üzeme közben jelentkező hibákat észlelni, megállapítani, - alkalmazni a háztartásigép-szerelés baleset-elhárítási és környezetvédelmi szabályait, - szakszerűen kiválasztani és alkalmazni a háztartásigép-szerelés szerszámait, - a különböző hőfejlesztő és motoros háztartási készülékek hibáit megállapítani, szakszerűen javítani, - a javítás utáni biztonságtechnikai vizsgálatokat elvégezni, - alkalmazni az erősáramú vezérlések szerelésének munka- és környezetvédelmi szabályait, - szakszerűen kiválasztani és alkalmazni az erősáramú vezérlések szerelésének szerszámait, - katalógusból típus szerint kiválasztani és alkalmazni a reléket, kisfeszültségű kapcsolókészülékeket, - relék és kisfeszültségű kapcsolókészülékek hibáit megállapítani, javítani, - rövidre zárt forgórészű aszinkronmotorok üzemviteléhez szükséges vezérlőkapcsolásokat építeni, telepíteni, beüzemelni, - csúszógyűrűs aszinkronmotorok üzemviteléhez szükséges vezérlőkapcsolásokat építeni, telepíteni, beüzemelni, - egyenáramú motorok üzemviteléhez szükséges vezérlőkapcsolásokat építeni, telepíteni, beüzemelni, - összetett vezérléseket dokumentáció alapján építeni, telepíteni, beüzemelni, - alkalmazni a villamos készülékek szerelésének munka- és környezetvédelmi szabályait, - szakszerűen kiválasztani és alkalmazni a villamos készülékek szerelésének szerszámait, - a kis- és középfeszültségű szakaszolókat és hajtásukat telepíteni, szakszerűen

148

üzemeltetni, - a kis- és középfeszültségű szakaszolók hibáit megállapítani és javítani, - a kis- és középfeszültségű megszakítókat és hajtásukat telepíteni, szakszerűen üzemeltetni, - a kis- és középfeszültségű megszakítók hibáit megállapítani és javítani, - a túlfeszültség-levezetőket telepíteni, hibákat javítani.

149

VILLAMOS MÉRÉSEK TANTÁRGY

1/11. évfolyam: heti 2 óra, évi 74 óra 2/12. évfolyam: heti 3 óra, évi 105 óra SS

A PROGRAM CÉLJA ss

SS

A Villamos mérések tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a legfontosabb, az erősáramú gyakorlatban alkalmazott villamos mérések eszközeit, azok felépítését és működési elvét. Legyenek képesek a villamosiparban használatos gépek és berendezések hibáinak méréssel történő felderítésére, az elvégzett javítások minőségének ellenőrzésére. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban kell feldolgozni a tananyagot. A Villamos mérések tantárgy tanításának célja továbbá, hogy kiegészítse, elmélyítse az elméleti órákon tanult tananyagot, a gyakorlati tapasztalatszerzés útján ismertesse meg a tanulókkal a villamos gépek és készülékek működését, azok tulajdonságait. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű méréstechnikai és műszaki megoldások iránt, - fejlessze a tanulók kreativitását, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük műszereit, mérési eszközeit és azok alkalmazását, - ismertesse meg a tanulókkal a háromfázisú rendszerek villamos mérésének alapműveleteit és azok alkalmazását, - sajátíttassa el a tanulókkal a villamos gépek üzembe helyezéséhez, valamint a hibák megállapításához szükséges mérési módszereket, a mérési eredmények kiértékelését, - ismertesse meg a tanulókkal a szakma alapvető biztonságtechnikai mérési módszereit, azok gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségét, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, megfontolt, balesetmentes munkavégzést, - sajátíttassa el az egyes mérési megoldásokat úgy, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő műszer kiválasztására, alkalmazására, karbantartására, - juttassa a tanulókat a mérési munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el a tanulókkal a villamos méréseket olyan szinten, hogy képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat megoldása során azokat alkalmazni, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára,

150

- fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit. TÉMAKÖRÖK 1/11. évfolyam, évi 74 óra A téma megnevezése

sorszáma

kb. óraszáma

1.

Bevezetés

3

2.

Villamos mérőműszerek

14

3.

Fordulatszám és nyomaték mérése

14

4.

Háromfázisú váltakozó áramú körök vizsgálata

28

Szabad sáv

15

2/12. évfolyam, évi 105 óra

5.

Transzformátorok mérése

18

6.

Aszinkronmotorok mérése

12

7.

Szinkrongépek mérése

12

8.

Egyenáramú gépek mérése

18

9.

Biztonságtechnikai mérések

12

Villamos készülékek vizsgálata

12

Szabad sáv

21

10.

SS

151

KÖVETELMÉNYEK

A tanulók legyenek képesek: SS

SS

- szabatosan megfogalmazni az alapvető elektromechanikus műszer működési elvét, - szakszerűen alkalmazni a különböző típusú műszereket, eszközöket, - szakszerűen kiválasztani a mérési feladathoz szükséges műszereket, eszközöket a műszerjellemzők alapján, - az élet- és vagyonbiztonság szempontjainak megfelelő mérési munkateret kialakítani, - szakszerűen, megfontoltan és biztonságosan mérést végezni, - csoportban, munkamegosztás alapján, egyéni felelősségvállalással mérést végezni, - a háromfázisú rendszerek feszültség- és áramviszonyait mérni, - egy háromfázisú fogyasztó hatásos és meddő teljesítményét megmérni különböző módszerekkel, - különböző típusú háromfázisú fogyasztásmérőket bekötni, pontosságukat ellenőrizni, - áram- és feszültségváltókat alkalmazni különböző mérési kapcsolásokban, - villamos forgógépek fordulatszámát megmérni stroboszkóppal, különböző kézi tachométerekkel, tachogenerátorokkal, valamint digitális mérési eljárásokkal, - villamos forgógépek nyomatékát mérni örvényáramú fékpaddal, mérlegdinamóval, - villamos úton hőmérsékletet mérni, - egy- és háromfázisú transzformátor áttételét megállapítani méréssel, - egyfázisú transzformátor kapocsjelölésének helyességét méréssel ellenőrizni, kötési hibát megállapítani, - háromfázisú transzformátorok kapcsolási csoportját, kötési hibáját megállapítani, - transzformátorok üresjárási veszteségét megállapítani méréssel, - transzformátorok rövidzárási veszteségét megállapítani méréssel, - transzformátorok dropját mérési eredményekből meghatározni, - transzformátorok hatásfokát megállapítani méréssel, - transzformátorok szekunder kapocsfeszültség-változását vizsgálni különböző jellegű terheléseknél, - transzformátorok párhuzamos kapcsolhatóságát méréssel megállapítani, - aszinkronmotorok üresjárási veszteségét megállapítani méréssel, - aszinkronmotorok rövidzárási veszteségét megállapítani méréssel, - aszinkronmotorok szlipjét meghatározni méréssel, - aszinkronmotorok hatásfokát, nyomatékát meghatározni méréssel, - szinkrongépek üresjárási veszteségét megállapítani méréssel, - szinkrongépek rövidzárási veszteségét megállapítani méréssel,

152

-

-

szinkrongépet hálózatra szinkronozni, meddő és hatásos teljesítményét szabályozni, egyenáramú gépek fő~ és segédpólustekercseinek elkötését méréssel ellenőrizni, kötési hibákat megállapítani, egyenáramú gépek armatúra- és segédpólustekercs összekötését ellenőrizni méréssel, kötési hibát megállapítani, keféket semleges vonalba állítani álló és forgó állapotban, kefegörbéből a kommutáció fajtáját megállapítani, a kefeszikrázást megszüntetni, külső és söntgerjesztésű egyenáramú generátorok üresjárási, belső és külső terhelési jelleggörbéjét felvenni, a generátorok jellemző tulajdonságait ismertetni, vegyes gerjesztésű generátorok külső terhelési jelleggörbéjét felvenni, a generátorok jellemző tulajdonságait ismertetni, az öngerjesztésű generátorokat felgerjeszteni, a különböző gerjesztésű generátorok polaritását megváltoztatni, külső, sönt- és soros gerjesztésű motorok fordulatszám-armatúraáram és nyomaték-armatúraáram jelleggörbéjét felvenni, a motorok jellemző tulajdonságait ismertetni, külső, sönt- és soros gerjesztésű motorok terhelési mérését elvégezni, a hatásfokot megállapítani a mérési eredményekből, villamos berendezések földelési és hurokellenállását megmérni, a berendezést szabvány szerint minősíteni, áramvédő kapcsoló szabványos ellenőrzését elvégezni, villamos hálózat szigetelési ellenállását megmérni, a szabvány előírásainak megfelelően minősíteni, villamos készülékek szigetelési ellenállását megmérni, a szabvány előírásainak megfelelően minősíteni, mágneskapcsolók tartó és ejtőviszonyát meghatározni méréssel, áram-, feszültség- és időrelék beállítási pontosságát ellenőrizni méréssel, hőkioldók kioldást idő-terhelőáram jelleggörbéjét felvenni, jellemző tulajdonságaikat ismertetni, kismegszakítók kioldást idő-terhelőáram jelleggörbéjét felvenni, jellemző tulajdonságaikat ismertetni, kismegszakítók zárlati kioldóáramát megmérni, a kismegszakítók funkcióit ismertetni.

153

A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgy Megnevezés

Ssz.

Évfolyam 1/11. 2/12. összes

Osztályfőnöki óra

37

35

72

Testnevelés

74

70

144

1. Társadalmi ismeretek

37

-

37

2. Munka- és környezetvédelem

37

-

37

35

35

3. Gazdasági alapismeretek

-

4. Anyagismeret

74

-

74

5. Műszaki rajz

74

-

74

6. Elektrotechnika

111

-

111

7 Villamos gépek

37

105

142

8. Villamos készülékek

-

105

105

9. Technológia

-

70

70

481 222

420 -

901 222

296

490

786

74

105

179

13. Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő)

140

-

140

Kötelező gyakorlat összesen:

732

595

1327

1213

1015

2228

222

210

432

74

70

144

Kötelező elmélet összesen: 10. Alapgyakorlatok*

**

11. Szakmai gyakorlatok* 12. Villamos mérések*

Kötelező összesen: 14. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak

**

154

a) Szakmai idegen nyelv*

(74)

(70)

(144)

b) Számítástechnika*

(74)

(70)

(144)

c) Gyártástechnológia

(74)

-

(74)

-

(70)

(70)

148

140

288

e) Elektronikai gyakorlatok*

(148)

-

(148)

f) Pneumatikái gyakorlatok*

-

(140)

(140)

(70)

(107)

Elmélet összesen:

(37) 555

490

1045

Gyakorlat összesen:

880

735

1615

1435

1225

2660

d) Automatika Szakmai gyakorlati tantárgyak

Az iskola helyi tantárgyi programja

Összesen:

155

A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése

jele

száma

Elet- és pályatervezés

M

OA-1

Munkahely-keresési technikák Állampolgár a közéletben

M M

OA-2 TA-1-01

Kommunikációs készségfejlesztés

M

TA-1-02

Munkajogi ismeretek

M

TA-1-03

Tanulói jogviszony

M

TA-1-04

Emberi erőforrások

M

TA-2-01

Munkavédelem

M

MA-1-03

Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás

M M

MA-1-01 MA-1-02

Ember és környezete

M

MA-1-04

Villamosipari környezeti ismeretek

M

MA-1-08

Diák Bt.

M

GA-1-01

Vállalkozásra nevelés a szakképzésben

M

GA-1-02

K

33 5222 00/2

Osztályfőnöki óra 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez

4. Anyagismeret

156

5. Műszaki rajz

K

33 5200 0

6. Elektrotechnika

K

33 5222 0

7. Villamos gépek

S

33 5222 0

8. Villamos készülékek

S

33 5222 0

9. Technológia

S

33 5222 0

10. Alapgyakorlatok

K

33 5222 0

11. Szakmai gyakorlatok 12. Villamos mérések

S

s

33 5222 0 33 5222 03

angol

K

33 5200 00

német

K

33 5200 00

14. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a)

Szakmai idegen nyelv

b)

Számítástechnika

M

c)

Gyártástechnológia

F

33 5222 03

d)

Automatika

F

33 5222 03

e)

Elektronikai gyakorlatok

F

33 5222 03

f)

Pneumatikái gyakorlatok

F

33 5222 03

IA

157

33 5216 03

VILLANYSZERELŐ

158

33521603 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS

TANTERV

Tantárgy Megnevezés Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II. Alapgyakorlatok Villamos mérések I. Villamos mérések II. Szakmai gyakorlatok I. Szakmai gyakorlatok II. Összetett szakmai gyakorlatok I. Összetett szakmai gyakorlatok II.

1/11. 74 74 111 37 222 74 296 (148) -

Évfolyam 2/12. összes 74 74 111 37 280 280 222 74 70 70 296 525 525 (148) (140) (140)

159

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Ssz.


Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Anyagismeret 5. Műszaki rajz 6. Elektrotechnika 7. Szakmai ismeretek I. 8. Szakmai ismeretek II. Kötelező elmélet összesen: 9. Alapgyakorlatok* 10. Szakmai gyakorlatok I. * 11. Szakmai gyakorlatok II. * 12. Villamos mérések I. * 13. Villamos mérések II.* 14. Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 15. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Számítástechnika* c) Elektrotechnikai szakszámítások d) Alkalmazott ipari elektronika Szakmai gyakorlati tantárgyak e) összetett szakmai gyakorlatok I. * f) Összetett szakmai gyakorlatok II. * Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen: Gyakorlat összesen: Összesen:

1 Évfolyam

**

** **

1/11. 2/12. 37 35 74 70 37 37 35 74 74 111 37 280 481 420 222 296 525 74 70 140 732 595 1213 1015 222 210 74 (74) (74) (74) 148 (148) (37) 555 880 1435

70 (70) (70) (70) 140 (140) (70) 490 735 1225

összes 72 144 37 37 35 74 74 111 37 280 901 222 296 525 74 70 140 1327 2228 432 144 (144) (144) (74) (70) 288 (148) (140) (107) 1045 1615 2660

160

A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése jele száma Osztályfőnöki óra 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez Elet- és pályatervezés M OA-1 Munkahely-keresési technikák M OA-2 Állampolgár a közéletben M TA-1-01 Kommunikációs készségfejlesztés M TA-1-02 Munkajogi ismeretek M TA-1-03 Tanulói jogviszony M TA-1-04 Emberi erőforrások M TA-2-01 Munkavédelem M MA-1-03 Egészséges életvitel M MA-1-01 Elsősegélynyújtás M MA-1-02 Ember és környezete M MA-1-04 Villamosipari környezeti ismeretek M MA-1-08 Diák Bt. M GA-1-01 Vállalkozásra nevelés a szakképzésben M GA-1-02 4. Anyagismeret K 33 5222 00/2 5. Műszaki rajz K 33 5200 00/3 6. Elektrotechnika K 33 5222 00/4 7. Szakmai ismeretek I. S 33 5216 03/5 8. Szakmai ismeretek II. s 33 5216 03/6 9. Alapgyakorlatok K 33 5222 00/7 10. Szakmai gyakorlatok I. S 33 5216 03/8 11. Szakmai gyakorlatok II. S 33 5216 03/9 12. Villamos mérések I. S 33 5216 03/10 13. Villamos mérések II. S 33 5216 03/11 15. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) angol K 33 5200 00/12 német K 33 5200 00/13 b) Számítástechnika M IA-0-01 c) Elektrotechnikai szakszámítások F 33 5216 03/14 d) Alkalmazott ipari elektronika F 33 5216 03/15 e) Összetett szakmai gyakorlatok I. F 33 5216 03/16 f) Összetett szakmai gyakorlatok II. F 335216 03/17

161

ALAPGYAKORLATOK TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 6 óra, évi 222 óra A PROGRAM CÉLJA Az Alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék az erősáramú villamos szakképesítések alapműveleteinek végzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A tantárgyban - a fémipari alapműveletek elsajátítása időszakának kivételével - az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a tanulókkal a fémipari alaptechnológiákat és azok alkalmazását, - ismertesse meg a méréstechnika alapfogalmait, módszereit, - ismertesse meg a villamos mérések alapműveleteit és azok alkalmazását, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el olyan szinten az alapgyakorlatokat, hogy a tanulók képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat elvégzésére, - fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám, műszer kiválasztására, alkalmazására, karbantartására, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük gépeit, szerszámait és azok alkalmazását, ~ fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit.

162

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A téma megnevezése Bevezetés, műhelyrend, munka- és tűzvédelmi oktatás Egyszerű mérési, ellenőrzési gyakorlatok, előrajzolás Darabolási műveletek Hidegalakítási műveletek Reszelés, köszörülés, szerszámélezés Oldható és nem oldható kötések Szigetelt villamos vezetékek megmunkálása Forrasztás, láng- és ívhegesztés Elektrotechnikai alapmérések Szabad sáv

kb. óraszáma 6 6 18 12 30 30 16 24 37 43


alkalmazni az alapvető technológiai fogásokat, kiválasztani a munkavégzéshez szükséges anyagokat, szerszámokat és gépeket, alkalmazni az egyszerű kéziszerszámokat és kisgépeket, egyszerű méréseket végezni, a szükséges mérőeszközt megválasztani, műszaki dokumentáció alapján egyszerű munkafeladatokat elvégezni, munkadarabokat elkészíteni, vezetékeket megmunkálni, vezetékvégeket kötésre előkészíteni, vezetékkötéseket készíteni kötőelemmel, szerelvényekben, sarukkal, forrasztással, alkalmazni a tanult baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, közösségben munkát végezni, használat előtt ellenőrizni és karbantartani szerszámaikat, egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni, elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket, multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, a mérési adatokat táblázatban rögzíteni, koordinátarendszerben ábrázolni, az eredményeket kiértékelni, a szakmára jellemző magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket használni, az elvégzett munka anyag- és időszükségletét meghatározni.

163

ANYAGISMERET TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 2 óra, évi 74 óra A PROGRAM CÉLJA Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy - ismertesse meg az elektronikai iparban, az erősáramú elektrotechnikában felhasználásra kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat, - közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök összeállítására, elkészítésére, - a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok tulajdonságait, - ismertesse meg az alapvető gyártástechnológiákat, a gyártás során az egyes anyagokban végbemenő változásokat, - alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek, berendezések szereléséhez, üzemeltetéséhez szükségesek, - készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk használatára, - ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket, lemezalakításokat, - foglalja össze a forgácsolás elvi alapjait, ismertesse meg az alapvető forgácsolási eljárásokat és forgácsológépeket, - ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás technológiáját és sajátosságait), - ismertesse meg a villamoskészülék-gyártás szempontjából fontos anyagokat, - ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat, különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre, - ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, - ismertesse a villamos alkatrészek fontos jellemzőit a gazdaságossági és technológiai szempontokat is figyelembe véve, - adjon megbízható alapokat a tanulók széles körű műszaki műveltségének kifejlesztéséhez.

164

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A téma megnevezése Megmunkálási pontosság, metallográfiai alapfogalmak Vasfém ötvözetek, nemvasfém ötvözetek Alapvető technológiák Fémek megmunkálása, alakítási technológiák Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolóelemek, relék Villamos szigetelőanyagok, műanyagok Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek Szabad sáv

kb. óraszáma 6 12 9 10 10 5 12 10

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: ~ -

ismertetni a kézi és gépi forgácsolás alapjait, ismertetni a forgácsolás szerszámait, készülékeit és gépeit, alkalmazni az oldható és nem oldható vezetékkötéseket, ismertetni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét, meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását, ismertetni a tűrési és illesztési alapfogalmakat, meghatározni néhány alapvető gépelem jellemzőjét, ismertetni a felületi érdesség fogalmát, jelölését és mérését, meghatározni a műszaki életben, elsősorban a villamosiparban használt ötvözeteket, azok jellemzőit és felhasználási területeit, ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait, csoportosítani a vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket), meghatározni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari jelentőségét, csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, volfrám, titán, kobalt), ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait, ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, az ellenállások jellemzőit, ismertetni a kondenzátorok alapanyagait, a kondenzátorok jellemzőit, ismertetni a tekercsek alapanyagait, a tekercsek főbb jellemzőit, ismertetni a hőkezelések jelentőségét, ismertetni a hőkezelések hatását az anyagok villamos és mágneses tulajdonságaira, ismertetni a lemezalakítások technológiáit,

165

- ismertetni a porkohászati gyártmányok technológiai alkalmazásait, a gyártmányok jelentőségét a villamosiparban, - csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit (villamos és mechanikai tulajdonságait), - szakszerűen használni és alkalmazni a műanyagokat a villamos gépek és berendezések készítése során, - kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni, - elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait, - kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket, - elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit, - megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket, - ismertetni a villamos kapcsolóelemeket és készülékeket, - elmondani a kapcsolókészülékek és kapcsolók feladatát, - ismertetni a megszakítótípusokat, - meghatározni az olvadóbiztosítók feladatát, típusait, - a villamos gépeknél felhasznált anyagok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit meghatározni.

166

ELEKTROTECHNIKA TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 3 óra, évi 111 óra A PROGRAM CÉLJA Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy - a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére, - ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit, - ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia jellemző előállítási és felhasználási módjait, - tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, - fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, - segítse az elvonatkoztatási készséget, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt, - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget. TÉMAKÖRÖK sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A téma megnevezése Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok A villamos áram hatásai Aktív hálózatok A villamos tér A mágneses tér Az elektromágneses indukció Váltakozó áramú hálózatok Többfázisú hálózatok A villamos gépek alapjai Félvezetők alapjai Szabad sáv

kb. óraszáma 6 17 5 4 8 11 7 15 5 6 5 22

167

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia, munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit számításokban és kapcsolásokban használni, a mértékegységeket a prefixumok szerint átszámítani, - az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az elemek jelét kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni, - a vezető-, a szigetelő- és a félvezető anyagokat jellemezni, a leggyakoribbakat megkülönböztetni, azonosítani, - az áramköri Ohm és Kirchhojf törvényeket számításokban és mérési feladatokban alkalmazni, - az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben meghatározni, - az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból, - kiszámítani az ellenállás értékének változását hőmérséklet-változás hatására, - az ellenállás-hálózat eredőjét számítással meghatározni, - feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani, - a Wheatstone híd működését elemezni, - kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot, - értelmezni az elektromos áram hő-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hő-, vegyi hatás jellemző felhasználását, - vezetéket méretezni feszültségesésre és melegedésre, - megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőit, - jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, - kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a kapcsolások alkalmazását, - definiálni a villamos teret és térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget, - megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget, - értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a feszültség közti összefüggést, - a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból, ~ kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén, - definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző mennyiségeket, - meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát,

168

-

-

-

jellemezni apára-, dia- és ferromágneses anyagokat, példákat sorolni, elemezni a mágnesezési és hiszterézisgörbét, jellemezni szakaszait, jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni, megmagyarázni a hiszterézis-veszteséget és csökkentési módját, csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, megmagyarázni a légrés hatását, meghatározni a mágneses tér és az áramjárta vezető között keletkező erő nagyságát és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására, példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás alkalmazására, értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett feszültség nagyságát és irányát, megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvény áram-veszteség csökkentési módjait, értelmezni az önindukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni rajzokon, megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség felhasználására és megszüntetésére, csoportosítani az indukció fajtáit, példákat sorolni az elektromágneses indukció jellemző felhasználására, definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a jellemzőit, vonal- és vektordiagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó mennyiségeket, értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó esetén a fázisszöget és a teljesítményt, definiálni és értelmezni az effektív értéket, kiszámítani az induktív és kapacitív reaktancia nagyságát, definiálni az impedanciát és az admittanciát, felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektordiagramját, ez alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyságát és fázisszögét, értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, kiszámítani a rezgőkörök rezonanciafrekvenciáját, megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot, kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint hatásfokot a váltakozó áramkörben, megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét, jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag- és háromszögkapcsolás esetén a vonali és fázisadatokat, kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét, megmagyarázni az aszimmetrikus terhelés hatását a szimmetrikus háromfázisú rendszerre, jellemezni az energiaszállító és -elosztó rendszert,

169

- megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni az egy- és háromfázisú generátor működését, jellemezni a szerkezeti kialakítását, kiszámítani a feszültségének frekvenciáját, - elmagyarázni az egyenáramú generátor szerkezetét és működését, - felsorolni és elmagyarázni az egyenáramú generátoroknál alkalmazott gerjesztési megoldásokat, - elmagyarázni az egyenáramú motor szerkezetét és működését, - felsorolni és elmagyarázni az egyenáramú motoroknál alkalmazott gerjesztési megoldásokat, - elmagyarázni az univerzális motor szerkezetét és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni a háromfázisú aszinkronmotor szerkezetét és működését, forgásirányának megváltoztatását, - értelmezni a háromfázisú aszinkronmotorok jellemzőit, nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét, elmagyarázni jellemző szerkezeti megoldásait, felsorolni felhasználási területét, - megmagyarázni a segédfázis szükségességét, jellemezni leggyakoribb megoldásait és felsorolni a segédfázisú motorok jellemző felhasználását, - jellemezni a szennyezett félvezetők szerkezetét, - leírni a félvezető elemek szerkezetét, megmagyarázni működési elvüket, jelleggörbéjüket, - lerajzolni az egy- és háromfázisú egyenirányító kapcsolásokat, megmagyarázni működésüket, ábrázolni az egyenirányítóit feszültség jelalakját.

170

SZAKMAI GYAKORLATOK I. TANTÁRGY

1/11. évfolyam: heti 8 óra, évi 296 óra A PROGRAM CÉLJA A Szakmai gyakorlatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a villanyszerelő szakképesítés műveleteinek végzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelési technológiákat és azok alkalmazását, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelő szakma szerszámait, eszközeit, a legkorszerűbb szerelési anyagokat és azok szakszerű megmunkálását, - ismertesse meg a villanyszerelési munkákhoz kapcsolódó hibabehatárolás és hibaelhárítás módszereit, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - sajátíttassa el a munkavédelmi védőfelszerelések használatát, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el olyan szinten a szakmai gyakorlatokat, hogy a tanulók képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat elvégzésére, - fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám és munkamódszer megválasztására, alkalmazására, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük gépeit és azok alkalmazását, - fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit, - fejlessze a tanulók kommunikációs képességét és sajátíttassa el a szakma műveléséhez szükséges etikai szabályokat.

171

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.

A téma megnevezése Bevezetés, műhelyrend, munka- és tűzvédelmi oktatás Építészeti alapgyakorlatok Szigetelt vezetékek, védőcsövek, vezetékcsatornák megmunkálása és szerelése Villanyszerelési alapáramkörök kialakítása Biztosító-, elosztó-, kapcsoló- és mérőberendezések szerelése Szabad sáv

kb. óraszáma 8 12 40 88 88 60


alkalmazni az alapvető technológiai fogásokat, megtervezni az adott feladat munkafázisainak helyes sorrendjét, felmérni az anyag-, szerszám- és munkaeszköz-szükségletet, kiválasztani a munkavégzéshez szükséges anyagokat, szerszámokat és gépeket, szakszerűen használni az egyszerű kéziszerszámokat és kisgépeket, védőfelszereléseket, villamos tervdokumentáció alapján a munkafeladatokat elvégezni, szerelési nyomvonalat, szerelvények helyét kijelölni, vezetékeket védőcsőbe, tartószerkezetre, biztosítóberendezésbe szerelni, védőcsövet falba süllyesztetten, illetve tartószerkezetre szerelni, vezetékcsatornákat megmunkálni, szerelni, vezetékeket leszabni, védőcsőbe húzni, vezetékcsatornába szerelni, kiskábeleket, kábelszerű vezetékeket és ezek tartozékait szerelni, vezetékkötéseket készíteni elágazódobozokban kötőelemmel, szerelvényeket bekötni, világítási áramköröket elkészíteni, lámpatesteket és világítási kapcsolókat felszerelni, bekötni, világítási automatikákat felszerelni, bekötni, beállítani, világítási áramkörökben hibát behatárolni és elhárítani, dugaszolóaljazatokat és készülékcsatlakozási helyeket szerelni, túláram- és túlfeszültség-védelmi készülékeket kiválasztani, felszerelni és bekötni, lakáselosztót összeállítani, felszerelni és bekötni, műanyag, öntött alumínium és lemeztokozású biztosítóberendezéseket szét- és összeszerelni, szerelvényeket elhelyezni és bekötni, különböző tokozású biztosítóberendezéseket felszerelni, rögzíteni és bekötni, fogyasztásmérő helyet kialakítani,

172

- fogyasztásmérőket, kapcsolóórákat felszerelni, bekötni, - műszeres hibabehatárolást végezni, - alkalmazni a tanult baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, - használat előtt ellenőrizni és karbantartani a szerszámokat és védőfelszereléseket, - közösségben munkát végezni, - megrendelővel a munkákat egyeztetni, anyagot rendelni, - az elvégzett munka anyag- és időszükségletét meghatározni, ~ a szakmára jellemző magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket használni.

173

SZAKMAI GYAKORLATOK II. TANTÁRGY

1/11. évfolyam: heti 15 óra, évi 525 óra A PROGRAM CÉLJA A Szakmai gyakorlatok II. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a villanyszerelő szakképesítés műveleteinek végzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelési technológiákat és azok alkalmazását, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelő szakma szerszámait, eszközeit, a legkorszerűbb szerelési anyagokat és azok szakszerű megmunkálását, - ismertesse meg a villanyszerelési munkákhoz kapcsolódó hibabehatárolás és hibaelhárítás módszereit, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - sajátíttassa el a munkavédelmi védőfelszerelések használatát, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el olyan szinten a szakmai gyakorlatokat, hogy a tanulók képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat elvégzésére, a megfelelő szerszám, anyag, munkamódszer megválasztására, - fejlessze a tanulók kézügyességét, arány- és esztétikai érzékét, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám és munkamódszer megválasztására, alkalmazására, - tegye képessé a tanulókat munkájuk megszervezésére, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük gépeit és azok alkalmazását, - fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - tegye képessé a tanulókat csoportban munkát végezni, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit, - fejlessze a tanulók kommunikációs képességét és sajátíttassa el a szakma műveléséhez szükséges etikai szabályokat.

174

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A téma megnevezése Bevezetés, műhelyrend, munka- és tűzvédelmi oktatás Érintésvédelem Epületek hálózatra csatlakoztatása Gyengeáramú készülékek és hálózatuk szerelése Kisfeszültségű kapcsolókészülékek szerelése Villamos gépek szerelése és hálózatra csatlakoztatása Vezérlési és szabályozási berendezések szerelése Villámvédelem szerelése Villamos szállító-, emelő-, fűtő-, hűtő- és szellőzőberendezések szerelése Szabad sáv

kb. óraszáma 4 40 40 48 56 96 48 48 40 105


alkalmazni az alapvető technológiai fogásokat, megtervezni az adott feladat munkafázisainak helyes sorrendjét, felmérni az anyag-, szerszám- és munkaeszköz-szükségletet, kiválasztani a munkavégzéshez szükséges anyagokat, szerszámokat és gépeket, alkalmazni az egyszerű kéziszerszámokat és kisgépeket, villamos tervdokumentáció alapján a munkafeladatokat elvégezni, a megfelelő érintésvédelmi megoldásokat megválasztani, érintésvédelmi hálózatokat kialakítani, villamos berendezéseket bevonni az érintésvédelembe, a megvalósított érintésvédelem működését ellenőrizni, különböző építésmódú épületek hálózatra csatlakoztatását megválasztani, az áramszolgáltatóval egyeztetni az épületcsatlakozás kialakításának módját, épületek csatlakozó vezetékeit megválasztani és szerelni, épületek hálózatra csatlakoztatását szabvány szerint elvégezni, kábeleket szerelni, kábelvégeket és kötéseket elkészíteni, gyengeáramú berendezések hálózatát elkészíteni, hangjelző, kaputelefon, felcsengető készülékeket szerelni és beüzemelni, tűzjelző készülékeket és tartozékaikat szerelni és bekötni, lakásriasztó készülékeket, tartozékaikat felszerelni és bekötni, gyengeáramú hálózatok hibáit behatárolni és elhárítani,

175

-

kisfeszültségű kapcsolókészülékeket kiválasztani, felszerelni és bekötni, mágneses működtetésű kapcsolókészülékekkel vezérlőkapcsolásokat készíteni, egy- és háromfázisú transzformátorokat beépíteni, bekötni és karbantartani, áram- és feszültségváltót beépíteni és bekötni, egyenáramú gépeket, aszinkrongépeket hálózatra csatlakoztatni és indítani, aszinkronmotorok indítókapcsolásait elkészíteni, beállítani és bekötni, villamos forgó gép ékben hibát behatárolni, egyszerű javításokat elvégezni, folyadékszint-szabályozó készülékeket és tartozékaikat felszerelni, bekötni és beszabályozni, nyomásszabályozó készülékeket és tartozékaikat felszerelni, bekötni és beszabályozni, hőmérséklet-szabályozó készülékeket és tartozékaikat felszerelni, bekötni és beszabályozni, vezérlő- és szabályozóberendezésekben hibát behatárolni és elhárítani, villámvédelmi felfogó-, levezető- és földelőhálózatot tervdokumentáció alapján elkészíteni, villamos berendezéseket, készülékeket, villamos hajtású gépeket hálózatra csatlakoztatni, az elkészített villamos hálózatokon szerelői ellenőrzést végezni, villamos berendezések próbaüzemét, beszabályozását elvégezni, műszeres hibabehatárolást végezni, gépkönyvekben, termékismertetőkben és egyéb műszaki dokumentációkban foglaltakat értelmezni, azok alapján a szerelést elvégezni, az elkészült villanyszerelési munkáról villamos rajzot készíteni, alkalmazni a tanult baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, használat előtt ellenőrizni és karbantartani a szerszámokat és védőfelszereléseket, közösségben munkát végezni, megrendelővel a munkákat egyeztetni, anyagot rendelni, az elvégzett munka anyag- és időszükségletét meghatározni, a szakmára jellemző magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket használni.

176

ÖSSZETETT SZAKMAI GYAKORLATOK I. TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 4 óra, évi 148 óra A PROGRAM CÉLJA Az Összetett szakmai gyakorlatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók egy olyan összetett gyakorlati feladat kapcsán alkalmazzák a már tanult ismereteket, amellyel a szakképesítés megszerzése után is találkozhatnak. A tantárgy tanítása során a tanulók csoportmunkában végzik el egy újonnan létesített vagy egy felújítandó helyiség villanyszerelésének munkáit. A tantárgyban az elméletben és gyakorlatban tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot, a pedagógus közvetettebb irányító tevékenysége mellett, lehetőséget biztosítva a nagyobb tanulói önállóságra. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - alakítsa ki a tanulókban a megszerzett tudás alkalmazásának igényét, - alakítsa ki a tanulókban az együttműködés igényét, - alakítsa ki a tanulók csoportban való tevékenységének lehetséges módjait, - alakítsa ki a tanulókban munkájuk megszervezésének igényét, - fejlessze a tanulók önálló munkavégzésre való képességét, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám, anyag és munkamódszer megválasztására, alkalmazására, - ismertesse meg a tanulókkal a munkavégzéssel kapcsolatos mérési, ellenőrzési módokat, - fejlessze a tanulók kommunikációs képességét, - alakítsa ki a tanulókban a takarékosság igényét, fejlessze gazdaságossági szemléletüket, - fejlessze a tanulók esztétikus munkavégzésre való törekvését, - fejlessze a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - fejlessze a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - sajátíttassa el a szakma műveléséhez szükséges etikai szabályokat, - juttassa a tanulókat a munkavégzés során sikerélményekhez-

177

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4.

A téma megnevezése Bevezetés, a feladat meghatározása, előkészítése Szerelési munkák Szerelvényezés Átadás Szabad sáv

kb. óraszáma 24 62 16 16 30

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - alkalmazni egy összetett feladat során az elméletben és gyakorlatban tanult ismereteket, - csoportokat szervezni és működtetni egy adott feladat elvégzésére, - felismerni az együttműködés szükségességét, - együttműködni egymással a minél jobb teljesítés érdekében, - megszervezni és értékelni a csoportok munkáját, - áttekinteni a részfeladatokon túl egy adott feladat egészét is, - törekedni az új, korszerű megoldások alkalmazására, - felmérni az adott villanyszerelési feladat helyszínét, - elkészíteni az adott feladat villanyszerelési terveit, - megállapítani az adott feladat anyag-, eszköz-, szerszám- és munkaidőigényét, - az adott munkára árajánlatot készíteni, - úgy megtervezni, megszervezni munkájukat, hogy az határidőre, jó minőségben kivitelezhető legyen, - elkészíteni az elvégzett villanyszerelés megvalósulási rajzait, a szerelői nyilatkozatot, - felmérni a munkavégzés során felhasznált anyagokat, valamint a felhasznált és a szükséges munkaidőt, - az előírásoknak megfelelően átadni a végzett munkát, - értékelni a csoport és az egyének teljesítményét.

178

ÖSSZETETT SZAKMAI GYAKORLATOK II. TANTÁRGY 1/12. évfolyam: heti 4 óra, évi 140 óra A PROGRAM CÉLJA Az Összetett szakmai gyakorlatok II. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a villanyszerelő szakképesítés műveleteinek végzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlati tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - sajátíttassa el olyan szinten a szakmai gyakorlatokat, hogy a tanulók képesek legyenek bármely alapvető szakmai feladat önálló elvégzésére, - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - ismertesse meg a tanulókkal a megrendelés felvételét, a helyszíni felmérés és az árajánlat készítés módját, - ismertesse meg az anyagbeszerzés módját, - sajátíttassa el a villanyszerelési tervdokumentációk használatát, megvalósulási villamos rajzok készítését, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a villanyszerelési anyagokat, villanyszerelési technológiákat és azok alkalmazását, - ismertesse meg a villanyszerelő szakma szerszámait, eszközeit, a legkorszerűbb szerelési anyagokat és azok szakszerű megmunkálását, - ismertesse meg a villanyszerelési munkákhoz kapcsolódó hibabehatárolás és hibaelhárítás módszereit, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzés és a környezet védelmének szemléletét, - sajátíttassa el az érintésvédelmi berendezések szerelői ellenőrzését, - sajátíttassa el a munkavédelmi védőfelszerelések használatát, - szoktasson rá a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - juttassa a tanulókat a gyakorlati munkavégzés során sikerélményhez, - sajátíttassa el az egyes technológiai megoldásokat, hogy a tanulók képesek legyenek a megfelelő szerszám és munkamódszer megválasztására, alkalmazására, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük gépeit és azok alkalmazását, - fejlessze a tanulók munkatempóját, teljesítményét, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg az elvégzett munka felmérésének módját, - ismertesse meg a munka elszámolásának módját, - ismertesse meg a tanulókkal munkaterületük szakkifejezéseit és sajátíttassa el azok idegen nyelvű megfelelőit,

179

- fejlessze a tanulók kommunikációs képességét és sajátíttassa el a szakma műveléséhez szükséges etikai szabályokat.

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4.

A téma megnevezése Előkészítő munkák Kivitelezési munkák Mérési, ellenőrzési munkák Átadási munkák Szabad sáv

kb. óraszáma 12 84 4 12 28


önállóan megtervezni és megszervezni munkájukat, megtervezni az adott feladat munkafázisainak helyes sorrendjét, felmérni a munka anyag-, szerszám- és munkaeszköz-szükségletét, kiválasztani a munkavégzéshez szükséges anyagokat, szerszámokat és gépeket, megrendelést felvenni, megrendelővel tárgyalni, megrendelővel a munkákat egyeztetni, anyagot rendelni, beszerezni, alkalmazni az egyszerű kéziszerszámokat és kisgépeket, villamos tervdokumentáció alapján a munkafeladatokat elvégezni, érintésvédelmi szerelői ellenőrzést végezni, műszeres hibabehatárolást végezni, alkalmazni a tanult baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, közösségben munkát végezni, az elvégzett munka anyag- és időszükségletét meghatározni, számlát készíteni, átadási dokumentációt elkészíteni.

180

MŰSZAKI RAJZ TANTÁRGY TANTÁRGY 1/11. vagy 1/13. évfolyam: heti 2 óra, évi 74 óra A PROGRAM CÉLJA A Műszaki rajz tantárgy tanításának célja, hogy - rendezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló egyszerűbb alkatrészek, szerkezeti megoldások műszaki rajzainak, vázlatainak elkészítésére, - fejlessze a tanulók térlátását, alakítsa ki bennük a műszaki rajz alapkészségeit, - fejlessze a tanulók rajzkészségét, az arányérzék, a kézügyesség, a szemmérték, az esztétikai érzék és a kreativitás kibontakoztatását, - ismertesse meg a műszaki rajzkészítés szabályait, a vonalvastagságok, a vonalfajták, a méretarányok alkalmazását, a méretmegadás szabályait, - alakítsa ki a villamosipar területén alkalmazott alkatrészek, szerkezeti megoldások ábrázolási módszereinek ismeretét, - ismertesse meg a tanulókkal a felületi érdesség, valamint a tűrések és illesztések jelölését, értelmezését, - ismertesse meg a tanulókkal a villamosipar területén alkalmazott műszaki rajzokat, rajzdokumentációkat, - alakítsa a tanulók rajzolvasási készségét, - alakítsa a tanulók műszaki, technikai szemléletét a szakmai feladatok rajzos megoldásával, a szabványok előírásainak állandó szem előtt tartásával, - fejlessze a tanulók önálló rajzi feladatmegoldó képességét a rajzok állandó ellenőrzésével és megindokolt értékelésével, - neveljen a műszaki életben szükséges belső igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

181

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A téma megnevezése Testek ábrázolása, méretmegadás Síkmértani szerkesztések Axonometrikus ábrázolás Vetületi ábrázolás Lemezterv készítése Testek áthatása Ábrázolás metszetekkel Géprajzi egyszerűsítések A felületi érdesség Tűrések, illesztések Villamos rendszerek rajzai Szabad sáv

kb. óraszáma 5 4 5 9 5 5 8 5 2 5 7 14

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket, a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket, alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, megszerkeszteni a fontosabb műszaki görbéket (síkidomokat, érintőket, ellipszist), ismertetni a vetületképzés szabályait, elvét, szakszerűen megszerkeszteni a munkadarabok vetületi képeit, vetületi ábrázolást olvasni, lemeztervet készíteni, ismertetni a siklapú és görbe felületű testek axonometrikus ábrázolásának szabályait, egyszerűbb testekről axonometrikus képet szerkeszteni, ismertetni az áthatások szerkesztésének elvét, egyszerűbb munkadarabokról szakszerű áthatást képet szerkeszteni, definiálni a metszetek fogalmát, felsorolni a fajtáit, megmagyarázni az ábrázolásának szabályait, a szabványos jelöléseket, a villamosiparban jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű metszeti képet rajzolni, metszeti ábrázolást olvasni, értelmezni a tűrések és illesztések, a felületi érdesség fogalmát, jelölését, a villamosiparban jellemzően alkalmazott munkadarabok esetén tűrést számolni, a méretmegadás szabályait alkalmazni, műhelyrajzot és összeállítási rajzot készíteni, ismertetni a villamosiparban alkalmazott rajzjeleket, villamosipari rajzokat készíteni, rajzokat olvasni, alkalmazni a fontosabb műszaki rajzi szabványokat.

182

SZAKMAI ISMERETEK I. TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 1 óra, évi 37 óra A PROGRAM CÉLJA A Szakmai ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék az erősáramú villamos szakmák közül a villanyszerelő szakma elméleti ismereteit. A tantárgyban az Alapgyakorlatok és a Szakmai gyakorlatok I. tantárgyakban tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A tanulók teljesítményképes tudásának érdekében a tantárgy: - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - ismertesse meg a tanulókkal a korszerű villanyszerelési technológiákat, - ismertesse meg a tanulókkal az épületvillamossági szerelés anyagait és készülékeit, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelési alapáramköröket, a túlórám-, a túlfeszültség-védelem berendezéseit, - ismertesse meg a tanulókkal a világítási alapfogalmakat, illetve a világítási berendezések szerelésének előírásait, - ismertesse meg a biztosító-, elosztó-, mérő- és kapcsolóberendezéseket, - alakítsa ki a tanulókban a szakszerű, balesetmentes munkavégzéshez szükséges elméleti ismereteket, - szoktasson rá a pontos, igényes, szakszerű és kitartó munkára, - juttassa a tanulókat az ismeretek megszerzése során sikerélményhez, - sajátíttassa el olyan szinten az elméleti ismereteket, hogy azokat a gyakorlati szerelési feladatoknál tudják alkalmazni, - fejlessze a tanulók számolási és esztétikai érzékét, - szoktassa rá a tanulókat a precíz rajzkészítésre, - szoktassa rá a tanulókat a katalógusok, prospektusok tanulmányozására, - fejlessze a tanulók munkatempóját, gazdaságossági szemléletét, - ismertesse meg a tanulókkal a munkaterületük szakkifejezéseit és sajátítsák el azok idegen nyelvű megfelelőit.

183

TÉMAKÖRÖK sorszáma 1. 2. 3. 4.

A téma megnevezése Bevezetés, építészeti alapismeretek Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák Villanyszerelési alapáramkörök Túláram- és túlfeszültség-védelem Szabad sáv

kb. óraszáma 2 6 10 11 8

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - alkalmazni a megszerzett elméleti ismereteket, - kiválasztani a szerelési anyagokat, - a tervek alapján felismerni a szerelési technológiákat, megnevezni a szerelés lépéseit, - megkülönböztetni a fényforrásokat, - kiválasztani egy adott helyiségben alkalmazott lámpatesteket, - világítási, tartalék- és vészvilágítási áramköröket rajzolni, - alkalmazni a helyhez kötött készülékek villamos csatlakozásainál a szabvány előírásait, - egyszerű áramköröket megrajzolni, vezetékeket méretezni, - katalógusokat használni, szerelési anyagokat katalógusból kiválasztani, - az alapvető világítási alapfogalmakat megkülönböztetni, - a tokozottakat, az elosztóberendezéseket, a biztosítókat és a kismegszakítókat kiválasztani, - alkalmazni a baleset-elhárítási, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, - a szakmára vonatkozó magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket használni.

184

VILLAMOS MÉRÉSEK I. TANTÁRGY 1/11. évfolyam: heti 2 óra, évi 74 óra A PROGRAM CÉLJA A Villamos mérések I. tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a villanyszerelő szakképesítés műveleteinek végzéséhez szükséges villamos mérési ismereteket és gyakorlati tudást. A tantárgyban az elméletben tanultakkal összhangban dolgozzuk fel a tananyagot. A gyakorlatban alkalmazható tudás érdekében a tantárgynak meg kell oldania, hogy - fejlessze a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - tartsa fenn a tanulók érdeklődését a korszerű technikai és műszaki megoldások iránt, - segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartását, - mélyítse el a tanulók szakmai elméletben megszerzett tudását, - szoktasson a pontos, szakszerű, igényes, kitartó munkára, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét, - sajátíttassa el a tanulókkal az egyes mérési, hibaelhárítási eljárásokat, - tegye képessé a tanulókat a mérési eredmények elemzésére, az azokból adódó következtetések levonására, - alakítsa ki a tanulókban a végzett munkájuk iránti felelősségérzetet, - fejlessze a tanulók kommunikációs képességét, - ismertesse fel a tanulókkal az együttműködés fontosságát. TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.

A téma megnevezése Bevezetés, a mérőterem rendje, munka- és tűzvédelmi oktatás Villamos vezetékek vizsgálata Villamos hálózatok és lámpatestek vizsgálata Túláram- és túlfeszültség-védelmi eszközök vizsgálata Villamos teljesítmény és fogyasztás mérése Szabad sáv

kb. óraszáma 4 10 26 6 14 14

185

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - alkalmazni a mérések biztonságtechnikájáról tanult ismereteket, - alkalmazni a feszültség alatti és feszültség közelében végzett munka mérésekre vonatkozó előírásait, - alkalmazni a baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, - szakszerűen villamos méréseket végezni, - dokumentálni a méréseket, azokról hiteles jegyzőkönyveket készíteni, - elvégezni villamos vezetékek folytonos sági és terhelési vizsgálatait, - méréssel azonosítani különböző vezetőereket, - elvégezni vezetékkötések terhelési vizsgálatát, - szakszerűen használni a rendelkezésre álló szigetelésiellenállás-mérő műszereket, - megmérni különböző villamos hálózatok, készülékek, szerelvények, lámpatestek és más fogyasztók szigetelési ellenállását és ennek alapján eldönteni alkalmazhatóságukat, - megmérni fénycsöves vagy más lámpatestek áramfelv ételét, teljesítményeit, - méréssel megvizsgálni fénycsöves lámpatestek fázisjavítását, megállapítani fénycsövek begyújtásának feszültségfüggését, - szakszerűen használni a megvilágítás mérésére alkalmazható műszereket, megmérni a megvilágítási értékeket és a mérés alapján eldönteni azok megfelelőségét, - méréssel megkeresni világítási áramkörök hibáit, - megvizsgálni a tartalék- és vészvilágítási áramkörök, valamint akkumulátorok m űködőképességét, - mérések alapján megrajzolni egy kismegszakító kioldási jelleggörbéjét, - meghatározni egy túlfeszültség-levezető kioldási feszültségét méréssel, - különböző módszerekkel megmérni egy háromfázisú fogyasztó hatásos és meddő teljesítményét, teljesítménytényezőjét, - áramkörbe kapcsolni és leolvasni egy- és háromfázisú fogyasztásmérőket.

186

VILLAMOS MÉRÉSEK II. TANTÁRGY 2/12. évfolyam: heti 2 óra, évi 70 óra A PROGRAM CÉLJA A Villamos mérések II. tantárgy tanításának célja, hogy - lehetővé tegye a szakmai elméleti és gyakorlati képzéssel összhangban feldolgozott tananyag elsajátítását, a szakmai elméleti tudás elmélyítését és annak gyakorlati alkalmazását, - a tanulók megszerezzék azokat a villamos mérési ismereteket, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a szakmai feladatok elvégzésére, - tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ~ keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakma iránt, - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot és tervszerűséget, - ismertesse meg a tanulókkal a villanyszerelő szakma gyakorlatában alkalmazott műszereket és használatukat, - sajátíttassa el a tanulókkal az érintésvédelmi méréseket, - ismertesse meg a tanulókkal az érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét, - sajátíttassa el a tanulókkal a szerelői ellenőrzéseket, - tudatosítsa a szerelői ellenőrzés elvégzésének fontosságát, - a villamos kapcsolókészülékek mérése szolgálja a készülékek működésének megértését, - sajátíttassa el a tanulókkal a műszeres hibabehatárolás gyakorlatát, - a villamos gépek vizsgálata, mérése szolgálja a gépek működésének megértését, - ismertesse meg a villamos gépek jellegzetes hibáit, - sajátíttassa el a villamos gépek hibáinak műszeres behatárolását, - ismertesse meg a tanulókkal a gyengeáramú készülékek műszeres vizsgálatát, - ismertesse meg a tanulókkal a kábelek vizsgálatának módszereit, - sajátíttassa el a vezérlő- és szabályozóberendezések műszeres vizsgálatát, - ismertesse meg a tanulókkal a vezérlőkörök kialakításának biztonságtechnikáját, - sajátíttassa el a tanulókkal a vezérlőkörök hibáinak műszeres behatárolását, - sajátíttassa el a tanulókkal a villámvédelmi berendezések vizsgálatát, - neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

187

TÉMAKÖRÖK

sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A téma megnevezése Bevezetés Érintésvédelmi mérések Kábelhálózatok vizsgálata Mérések gyengeáramú áramkörökben Kisfeszültségű kapcsolókészülékek vizsgálata Villamos gépek mérése Vezérlési és szabályozási berendezések mérése Villámvédelem vizsgálata Szabad sáv

kb. óraszáma 2 14 4 4 6 18 4 4 14

KÖVETELMÉNYEK A tanulók legyenek képesek: - az elvégzendő feladatnak megfelelő műszert, mérési eszközöket és mérési módszert megválasztani, - önállóan alkalmazni a villamos mérések biztonságtechnikai előírásait, - a villamos méréseket elvégezni, a mérési eredményeket kiértékelni, - a villamos mérések eredménye alapján a megfelelő döntéseket meghozni, - érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján megtervezni és elvégezni a szükséges javítási munkákat, - elvégezni a védővezető folytonossági és felcser élés i vizsgálatokat, - nullázást hurokellenállás mérését elvégezni, - védőföldelés földelési ellenállásának mérését elvégezni, - áramvédő kapcsoló vizsgálatát elvégezni, - elvégezni a II. érintésvédelmi osztályú villamos készülékek vizsgálatát, - elvégezni a transzformátorok szigetelésének vizsgálatát, - elvégezni a villamos forgógépek szigetelésének vizsgálatát, - villamos berendezések érintésvédelmi hálózatának létesítése, javítása utáni szerelői ellenőrzést elvégezni, - kábelek szigetelési ellenállásának mérését elvégezni, - kábelhibahelyet behatárolni, - gyengeáramú készülékek helyes működését műszerekkel ellenőrizni, - egyszerű tápegységek vizsgálatát elvégezni, - hangjelzők vizsgálatát elvégezni, - mágneskapcsolók meghúzási és elengedési feszültségét mérni, - mágneskapcsolók légrés-áramfelvétel jelleggörbéjét felvenni, - ikerfémes hőkioldó kioldási áram-idő jelleggörbéjét felvenni, - termisztoros motorvédelem kioldási áramát mérni,

188

-

-

kapcsolókészülékek érintkezőjének vizsgálatát elvégezni, transzformátorok szigetelési ellenállását megmérni, transzformátorok áttételét meghatározni, transzformátorok rövidzárási áramát meghatározni, transzformátorok párhuzamos üzemét létrehozni, különböző gerjesztésű egyenáramú motorfordulatszám-armatúraáram jelleggörbéjét felvenni, különböző gerjesztésű egyenáramú motor nyomaték-armatúraáram jelleggörbéjét felvenni, különböző forgórészű aszinkronmotorok fordulatszám-nyomaték jelleggörbéjét felvenni, aszinkronmotorok indítási áramát meghatározni, - villamos gépekben hibabehatárolást végezni műszeres méréssel, hőelem vizsgálatát elvégezni, ellenállás-hő érzékelő vizsgálatát elvégezni, szobatermosztát vizsgálatát elvégezni, forróvíz-tároló hőfokszabályozásának vizsgálat elvégezni, villámvédelmi felfogó- és levezető-berendezés szemrevételezéses vizsgálatát elvégezni, - villámhárító földelés eredő földelési ellenállását meghatározni, műszeres hibabehatárolást végezni.

189

MŰSZAKI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

190

1.

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

A központi program - a közoktatásról szóló 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvényekkel módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló 1994. évi XVI. és az 1995. évi LXXXIV. törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a gazdasági kamarákról szóló 1995. évi LXXXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XVI. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. ( I. 22.) MüM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993. (XII. 30.) MüM - MKM együttes rendelete, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, - a Műszaki számítástechnikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 1.1 A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el.

191

Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek: szaktantermek: az Anyagismeret, Műszaki rajz, Elektrotechnika, Elektronika, Alkalmazott számítástechnika I., Technológia, Elektronikus áramkörök, Digitális számítógépek, Automatika tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel): a Munka- és környezetvédelem, Gazdasági alapismeretek, Műszaki matematika, Minőségbiztosítás tantárgyak oktatásához, számítógép-laboratórium: a Számítástechnikai gyakorlatok, Programozási gyakorlatok és a Mérési gyakorlatok oktatásához. (E tantárgyak elméletigényes gyakorlati tantárgyak.) A gyakorlati oktatás előírt felszerelésű iskolai tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak oktatása a tantárgy jellegének megfelelő helyszínen történhet. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 1.2 A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a szakképesítés középiskolai végzettséggel szerezhető meg. Szakmai előképzettség A tanulók felvehetők szakmai előképzettség nélkül.

192

Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: - átlagos testi fejlettség, fizikum, - megfelelő mozgáskoordináció, - tünetmentes szervi működés, - színtévesztés hiánya, - ép idegrendszer. A betölthető munkakörök jellege: ülő és álló helyzetben végzett szellemi munka, párosulva könnyű fizikai munkával. Előírt pszichikai követelmények: mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés, következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kézsérülés. A munka épületen belül végezhető, lányok részére is ajánlható. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell venni munkaalkalmassági vizsgálaton.

193

2.

A KÉPZÉS CÉLJA

A műszaki számítástechnikai technikus: - összeszerel egyedi számítógépes munkaállomásokat a feladathoz illeszkedő konfiguráció szerint, - számítógépek és perifériák működőképességét vizsgálja, hibabehatárolást és javítást végez, - számítógép-hálózatok munkaállomásait és vezérgépét telepíti, a hálózat hardver kiépítését irányítja, operációs rendszert installál, - számítógép-hálózatokban tesztelést, hibakeresést és hibajavítást végez, - számítógép-rendszerek és -hálózatok hardver és szoftver felügyeletét, a rendszergazda feladatait látja el, - analóg és digitális áramköröket és berendezéseket helyez üzembe, üzemelteti, karbantartja és javítja, - szabályozási és vezérlési feladatokat ellátó rendszereket állít össze, telepít, üzemeltet, - ipari fizikai folyamatok és elektronikus berendezések jellemzőinek mérési elveit kidolgozza, mérőrendszereket állít össze, telepít, mérési eredményeket értékel. Mindezek elsajátítása érdekében a képzés: - nyújtson a tanulóknak korszerű elektronikai, számítástechnikai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a technikusi munkatevékenység ellátásához, - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, - neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, - alakítson ki a tanulókban olyan kapcsolatteremtő képességet, amely a jövő technikusától elvárható.

194

3.

A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

Munka- és környezetvédelem tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - a balesetek megelőzésére vonatkozó általános szabályokat, a gépekre és berendezésekre vonatkozó különleges szabályokat, előírásokat betartani kezelésük, üzemeltetésük és javításuk közben, - munkabalesetet bejelenteni az érvényes jogszabályok, valamint az adott munkahelyre, illetve munkafolyamatra vonatkozó különleges szabályok alapján, - a szakmára jellemző foglalkozási ártalmak megelőzésére vonatkozó szabályokat rendszeresen alkalmazni, - az egyéni védőeszközöket következetesen és szabályosan alkalmazni egészséget veszélyeztető munka végzése közben, - közreműködni a munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásában, - közreműködni a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályoknak megfelelő, az ergonómiai szempontokat is figyelembe vevő munkahely kialakításában, - a környezetszennyezés általános és a szakmára jellemző forrásait és következményeit felismerni, a hatásokat csökkenteni a környezetvédelmi szabályok rendszeres és következetes betartásával, műszaki megoldások alkalmazásával, - környezetorientált szemléletet és magatartást kialakítani, - villamos szabványokat és előírásokat alkalmazni villamos berendezések létesítésekor, villamos berendezések, szerszámok és műszerek használatakor, üzemeltetésekor, javításakor az alkalmazott érintésvédelmi megoldást ellenőrizni és javítani. Gazdasági alapismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - számlák adatait értelmezni és ellenőrizni, egyszerű számlákat készíteni az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján, - fontosabb pénzforgalmi előírásokat, valamint a társadalombiztosítási járulék és az általános forgalmi adó kiszámítására vonatkozó előírásokat alkalmazni egyszerű példán, - bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatokat kitölteni útmutatás alapján, - a hitelfelvételt bemutatni, a hitelek után fizetendő kamat mértékét kiszámítani egyszerű példák alapján, - költségszámítást végezni egyszerű példa alapján. Anyagismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - ismertetni a forgácsolás alapjait, - felsorolni a forgácsolási eljárásokat, a szerszámokat, eszközöket és gépeket,

195

-

ismertetni a tűrési és illesztési alapfogalmakat, ismertetni a felületi érdesség fogalmát, jelölését, mérését, alkalmazni oldható és nemoldható kötéseket, felvázolni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét, meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását, ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait, csoportosítani a vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket), felsorolni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari jelentőségét, csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, wolfram, titán, kobalt, tantál), ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait, ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, azok jellemzőit, ismertetni az ellenállások típusait és azok jellemzőit, ismertetni a kondenzátorok alapanyagait és azok jellemzőit, ismertetni a kondenzátorok típusait és meghatározni alapvető jellemzőit, ismertetni a tekercsek alapanyagait és azok jellemzőit, meghatározni a hőkezelések jelentőségét, ismertetni a hőkezelések hatását az anyagok villamos és mágneses tulajdonságaira, ismertetni a lemezalakítások technológiáit, ismertetni a porkohászati gyártmányok jelentőségét a villamosiparban, csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit (villamos és mechanikai tulajdonságait), kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni, szakszerűen alkalmazni a műanyagokat a villamos berendezések és gépek készítése során, elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait, kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket, kiszámítani a galvanizáláshoz szükséges fémmennyiséget, meghatározni a galvanizáláshoz szükséges áramerősséget és időt, elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit, ismertetni az izzólámpa, fénycső jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, meghatározni a képcső, a katódsugárcső felépítését és alkalmazási lehetőségeit, ismertetni a félvezetők tulajdonságait, felsorolni a félvezető anyagokat és meghatározni jellemzőiket, ismertetni a diódatípusokat, felsorolni és meghatározni a különleges diódatípusokat, ismertetni a tranzisztortípusokat és jellemzőiket, ismertetni az integrált áramkörök elvi alapjait,

196

- megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket, - megválasztani és az adott feladathoz meghatározni az integrált áramkört, - ismertetni a villamos készülékek szereléstechnológiáját, a nyomtatott áramkörök tulajdonságait, - ismertetni a villamos készülékek, berendezések gyártástervezésének elveit, a szabványok szerepét, a gazdaságossági szempontokat, - ismertetni a nyomtatott áramkörök készítését, a nyomtatott áramkörök szereléstechnikáit, - értelmezni a nyomtatott áramkörök ellenőrzési és mérési technológiáit, - elmondani és meghatározni a készüléktervezés lépéseit, - meghatározni a korszerű szereléstechnológiák jellemzőit, - ismertetni a különleges huzalozási módszerek lényegét. Műszaki rajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek: -

szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket, a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket, alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, a méretmegadás szabályait alkalmazni, ismertetni a vetületképzés elvét, szabályait, szakszerűen megszerkeszteni a munkadarabok vetületi képeit, vetületi ábrázolást olvasni, lemeztervet készíteni, definiálni a metszetek fogalmát, megmagyarázni az ábrázolásának szabályait, a szabványos jelöléseket, a villamosiparban jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű metszeti képet rajzolni, metszeti ábrázolást olvasni, értelmezni a tűrések és a felületi érdesség fogalmát, jelölését, egyszerűbb alkatrészről műhelyrajzot készíteni, ismertetni a villamosiparban alkalmazott rajzjeleket, ismertetni a villamosipari rajzok fajtáit, azok alkalmazási területeit, villamosipari rajzokat készíteni, különféle műszaki rajzot olvasni, műszaki megoldásokat rajz alapján értelmezni, alkalmazni a fontosabb műszaki rajz szabványokat.

Elektrotechnika tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia, munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit számításokban és kapcsolásokban használni, a mértékegységeket a prefixumok szerint átszámítani, - az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az elemek jelét kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni,

197

- a vezető és a szigetelőanyagokat jellemezni, a leggyakoribbakat megkülönböztetni, azonosítani, - az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket számításokban és mérési feladatokban alkalmazni, - az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben meghatározni, - a lineáris és nemlineáris alkatrészt jellemezni, - az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból, - az ellenállás értékét kiszámítani a szobaitól eltérő hőmérsékleten, jellemezni az NTK-t és a PTK-t, - a két- és négypólust, valamint a szakadást és a rövidzárt értelmezni, jellemezni, - az ellenállás hálózat eredőjét számítással meghatározni, - feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani, - a Wheatstone híd működését elemezni, - kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot, - ellenállás hálózatban az ellenállás szükséges teljesítményét meghatározni, - az ellenállás katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján az ellenállást kiválasztani, a fontosabb adatokat az ellenállásról leolvasni, - értelmezni az elektromos áram hő-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hő-, vegyi hatás jellemző felhasználását, - vezetéket méretezni feszültségesésre és áramsűrűségre, - megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőit, - megmagyarázni a korrózió okait, felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési eljárásokat, - jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, - kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a kapcsolások alkalmazását, - elkészíteni egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevevin és Norton helyettesítő képét, kiszámítani annak adatait, - megmagyarázni a generátor hatásfokának és teljesítményének függését a terheléstől, értelmezni az illesztést, felsorolni, hogy mikor törekszünk illesztésre és mikor nem, - definiálni a villamos teret és térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget, - megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget, - értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a feszültség közti összefüggést, - a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból,

198

- kiszámítani egy kondenzátor energiáját, felsorolni és értelmezni a kondenzátor veszteségeit, - kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén, - megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, értelmezni az időállandót, azt kiszámítani az áramköri adatokból, - a kondenzátor fontosabb katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján a kondenzátort kiválasztani, a fontosabb adatokat a kondenzátorról leolvasni, - definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző mennyiségeket, - meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát, - jellemezni a para-, a dia- és a ferromágneses anyagokat, példákat sorolni, - elemezni a mágnesezési és hiszterézis görbét, jellemezni szakaszait, - jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni, - megmagyarázni a hiszterézis veszteséget és csökkentési módját, - csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, egyszerű mágneses körben számításokat végezni, megmagyarázni a légrés hatását, - meghatározni a mágneses tér és az áramjárta vezető között keletkező erő nagyságát és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására, - példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás alkalmazására, - értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett feszültség nagyságát és irányát, - megmagyarázni a szinuszosan változó feszültség keletkezését, - megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési módjait, - értelmezni az ön- és kölcsönös indukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani az induktivitást az adataiból, kiszámítani az induktivitás energiáját, - az induktivitások eredőjét számítással meghatározni, - megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség felhasználására és megszüntetésére, - csoportosítani az indukció fajtáit, példákat sorolni az elektromágneses indukció jellemző felhasználására, - definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a jellemzőit, - vonal és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó mennyiségeket, - értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó esetén a fázisszöget és a teljesítményt, - definiálni és értelmezni az effektív értéket és a szinuszosan változó feszültség egyéb jellemzőit, - kiszámítani az induktív és kapacitív reaktancia nagyságát,

199

- ábrázolni az induktív és kapacitív reaktancia változását a frekvencia függvényében (gyengeáramú szakképesítéseknél logaritmikus léptékben is), - definiálni az impedanciát és az admittanciát, - felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektor diagramját, ez alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyságát és fázisszögét, - felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének változását a frekvencia függvényében, - értelmezni a határfrekvenciát, a határfrekvenciát soros és párhuzamos R-L, valamint R-C áramköröknél kiszámítani, az ábrázolt görbébe bejelölni, abból leolvasni, - értelmezni és megadni egy valódi tekercs, valamint egy valódi kondenzátor veszteségét, - értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, ez alapján megmagyarázni a párhuzamos és soros rezgőkört, - kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját, - megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a frekvencia függvényében, - megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot, - kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint a hatásfokot a váltakozó áramkörben, - megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét, - jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag és háromszög kapcsolás esetén a vonali és fázisadatokat, - kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét, - megmagyarázni az aszimmetrikus terhelés hatását a szimmetrikus háromfázisú rendszerre (csak erősáramú szakképesítéseknél), - jellemezni az energiaszállító és -elosztó rendszert, - megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni és értelmezni az áttétel törvényeket, ezekből következtetéseket levonni a menetszámokra és a huzalok keresztmetszeteire, - értelmezni és jellemezni az impedancia áttétel törvényét, megnevezni jellemző felhasználását (csak gyengeáramú szakképesítéseknél), - értelmezni és jellemezni a transzformátor veszteségeit, jellemezni a veszteség csökkentésére használt megoldásokat, - felsorolni és jellemezni a leggyakoribb transzformátor megoldásokat, - közelítően méretezni egy hálózati transzformátort, - csoportosítani a villamos motorokat és generátorokat, felsorolni fontosabb jellemzőit és felhasználási lehetőségeit. Elektronika tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - értelmezni a kétpólusok és a négypólusok paramétereit, - felismerni az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban, - felsorolni az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit,

200

-

értelmezni a félvezető eszközök működését, jellemzőit, karakterisztikáit, megmagyarázni a több pn átmenet szerepét, értelmezni a tranzisztorok működését lineáris és kapcsoló üzemmódban, értelmezni a különleges félvezetők működését, jellemzőit, felismerni a különféle egyenirányító kapcsolásokat összetett hálózatokban, megkülönböztetni és összehasonlítani a különféle egyenirányítók működését, értelmezni az egyenirányítók jellemzőit, megmagyarázni az elemi stabilizátorok működését, kiválasztani katalógusok segítségével a megfelelő áramköri elemeket egyenirányítók tervezéséhez, megoldani egyszerű számítási feladatokat az egyenirányítók és az elemi stabilizátorok témakörében, megmagyarázni az elektronikai alapáramkörök működését, jellemzőit, értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését, szakszerűen lerajzolni az erősítő alapkapcsolásokat, kiszámítani az erősítők egyenáramú és váltakozóáramú jellemzőit, összehasonlítani az egyes alapkapcsolásokat jellemzőik szerint, egyszerűbb alapáramköri számításokat, méretezéseket végezni, lerajzolni az egyszerűbb elektronikai alapáramköröket, megmagyarázni a különféle csatolások hatását az erősítő frekvenciaátviteli tulajdonságaira, összehasonlítani a különféle csatolási módokat, alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket többfokozatú áramkörök működésének leírásánál, megmagyarázni és összehasonlítani a különféle visszacsatolásokat, értelmezni a visszacsatolt erősítők jellemzőit, alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket a visszacsatolt erősítők leírásánál, azonosítani összetett áramkörökben a különféle visszacsatolásokat, definiálni a nagyjelű erősítők fogalmát, jellemzőit, megnevezni a nagyjelű erősítők felhasználási területeit, értelmezni a nagyjelű erősítők munkapont beállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait, felismerni és áramkörileg értelmezni a közepes bonyolultságú korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat, megmagyarázni a műveleti erősítők és az integrált műveleti erősítők felépítését, az egyes egységek működését, feladatait, értelmezni az integrált műveleti erősítő jellemzőit, alapkapcsolásait és kompenzáló áramköreit, felsorolni a különféle integrált műveleti erősítők alkalmazási területeit, megoldani egyszerű méretezési és számítási feladatokat erősítőkkel, megmagyarázni az erősítők sávszélesség-növelési lehetőségeit, megmagyarázni a szélessávú erősítők kompenzálásának módjait és lehetőségeit, értelmezni a hangolt erősítők tulajdonságait,

201

-

összehasonlítani a különböző hangolt erősítőket, egyszerű hangolt erősítő-számítási feladatokat végezni, felismerni a hangolt erősítőket összetett áramkörökben, definiálni a pozitív visszacsatolás fogalmát, értelmezni a pozitív visszacsatolás jellemzőit, szakszerűen lerajzolni a gyakorlatban előforduló oszcillátor alapkapcsolásokat, felismerni összetett áramkörökben az oszcillátorokat, értelmezni az impulzus fogalmát, jellemzőit, lerajzolni az alapvető impulzust előállító és jelformáló áramköröket, s elmagyarázni működésüket, értelmezni az impulzustechnikai alapáramkörök működését, alapvető számításokat végezni egyszerűbb impulzustechnikai áramkörökben, megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni jellemzőiket, alkalmazni a különböző számrendszereket és az átszámítási algoritmusokat, értelmezni a kódolási alapfogalmakat, az alapvető numerikus és alfanumerikus kódokat, ismertetni a logikai függvényeket, alkalmazni a Boole-algebra tételeit és szabályait, felsorolni a logikai függvények felírási módjait (algebrai, grafikus, táblázatos), szabályos alakjait, szabályos alakra hozni a logikai függvényeket és elvégezni grafikus egyszerűsítésüket, értelmezni a kombinációs és szekvenciális hálózatok fogalmát, típusait, jellemzőit, értelmezni a kapuáramkörök típusait és igazságtáblázataikat, értelmezni a kapuáramkörök katalógusadatait, analizálni egyszerű kombinációs hálózatot, értelmezni az elemi tárolók logikai típusait, igazságtáblázatait, vezérlési lehetőségeit, értelmezni a számlálók és regiszterek típusait, vezérlési lehetőségeit, elmagyarázni legalább egy számláló kapcsolás működését, felismerni a frekvenciaosztót és elmagyarázni működését, felsorolni gyakorlati kombinációs és szekvenciális hálózati alkalmazásokat, csoportosítani az integrált áramköröket, értelmezni az integrált áramkörök jellemzőit, elmagyarázni a mikroprocesszor tömbvázlatát, elmagyarázni a mikroprocesszor kapcsolatát a környezetével, értelmezni a stabilizátorok jellemzőit, felsorolni a stabilizátorok alkalmazási területeit, alkalmazni az elemi stabilizátorokat a különféle stabilizátor kapcsolásokban, megoldani egyszerű stabilizátor méretezési, számítási feladatokat.

202

Alkalmazott számítástechnika I. tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről, - a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, “életre kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt, - elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével, - elsajátítani az erős- és gyengeáramú villamosipari alkalmazások, tervező, működtető, szimuláló és mérő szoftverek gyakorlatban történő felhasználásának lehetőségét, azok célszerű felhasználásának gyakorlati megvalósítását, - mérési jegyzőkönyvek formátumát megszerkeszteni a tartalmi, esztétikai és kiviteli követelményeket figyelembe véve a vonatkozó szabványoknak megfelelően, - a mindennapi gyakorlatban alkalmazott egy-egy rajzoló, szerkesztő, szimuláló, mérés-adatgyűjtő és áramkörtervező programot biztonságosan kezelni, - ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás lehetőségeit, annak előnyeit és felhasználásának lehetőségeit, - elvégezni a kapcsolódó gépipari, villamosipari programok "munkába" állításának gyakorlatban végrehajtandó műveleteit. Műszaki matematika tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - megvizsgálni a számsorozatok korlátosságát, monotonitását és konvergenciáját, - felsorolni a konvergencia kritériumokat, - értelmezni a folytonosság definícióját, - értelmezni a határérték fogalmát és tulajdonságait, - meghatározni az elemi függvények határértékét, - alkalmazni a határérték azonosságokat, - értelmezni a differencia- és a differenciálhányados fogalmát, - felsorolni a differenciálhatóság feltételeit, - alkalmazni a deriválási szabályokat, - megvizsgálni a leggyakrabban előforduló függvények menetét, - megoldani szélsőérték számítási feladatokat, - értelmezni a derivált geometriai és fizikai (szakmai) jelentését, - értelmezni a határozott integrál fogalmát és tulajdonságait, - értelmezni az integrálfüggvény és a primitív függvény fogalmát, - értelmezni az alapintegrálokat, - alkalmazni az integrálási szabályokat, - felhasználni az integrálszámítást területek, térfogatok és különböző fizikai (szakmai) feladatok kiszámításánál, - feleleveníteni a valószínűség számítás alapfogalmait, s azok jellemzőit, - feleleveníteni a valószínűség fogalmát és tulajdonságait,

203

-

értelmezni az eseményalgebra műveleteit és azonosságait, kiszámítani a geometriai valószínűséget, kiszámítani a diszkrét valószínűségi változó várható értékét és szórását, feleleveníteni és gyakorolni a valószínűség értékének kombinatorikus kiszámítási módszerét konkrét feladatokban, alkalmazni a valószínűség-számítási fogalmakat és módszereket szakmai feladatok során, értelmezni a statisztikai minta fogalmát, tulajdonságait, következtetni a valószínűségi változó eloszlására, értelmezni az eloszlásfüggvényt és a sűrűségfüggvényt, értelmezni a statisztikai függvény fogalmát, a statisztikai mintaközepet, elkészíteni, jellemezni és elemezni statisztikai függvényeket, a várható értéket és a szórásnégyzetet, értelmezni a rendezett minták, ill. a becslés elméletét, értelmezni a legnagyobb valószínűség elvét, értelmezni a statisztikai hipotéziseket, alkalmazni a legkisebb négyzetek módszerét, alkalmazni a különféle statisztikai módszereket szakmai feladatoknál, értelmezni a számfogalom kiterjesztését és feleleveníteni a komplex számtest fogalmát, értelmezni és alkalmazni a komplex számok algebrai, trigonometrikus és exponenciális alakját, geometriailag ábrázolni a komplex számokat, átszámítani egyik alakból a másikba a komplex számokat, értelmezni a komplex számok egyenlőségét és konjugáltját, kiszámítani a komplex szám abszolút értékét, alkalmazni a komplex számok alapvető műveleteit, értelmezni és kiszámítani a komplex számok szögértékét, alkalmazni a komplex számítási módszert elektrotechnikai és elektronikai feladatoknál.

Minőségbiztosítás tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - értelmezni, egyszerű szavakkal megfogalmazni és használni az alapvető minőségellenőrzési, minőségbiztosítási fogalmakat, - megfogalmazni a minőség piaci viszonyok között egyre inkább meghatározó szerepét, jelentőségét, továbbá, hogy minden terméknek, szolgáltatásnak van minősége, - röviden és egyszerűen összefoglalni a minőségellenőrzés, minőségbiztosítás korszerű szervezési formáit, függelmi kapcsolatát termelő és szolgáltató vállalatoknál, - ismertetni a termékek minőségellenőrzésének, minősítésének általános feladatait, módszereit, szervezeti megoldásait, - röviden, egyszerűen ismertetni a gépek, berendezések, gyártási folyamatok minőségképessége vizsgálatának elveit, módszerét, végrehajtásának menetét,

204

- röviden, egyszerűen ismertetni a matematikai statisztikai ellenőrzési, minősítési módszerek jelentőségét, előnyeit, - alkalmazni a „Statisztikai átvételi ellenőrzés alternatív jellemzők alapján” c. szabvány (MSZ 247/1-77) egyszerűbb vizsgálati terveit, tervtípusait, - röviden ismertetni a gyakorlatban általánosan alkalmazott, alábbi korszerű minőségbiztosítási módszereket, technikákat: - az 5S (japán) módszer, - a Pareto-diagram, - FMEA módszer, - team (csoport) munka, - brainstorming (ötletroham), - SPC, - ok-okozat diagram, - mérőeszközök kalibrálása, mérőeszköz képességvizsgálat. Technológia tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - ismertetni a passzív alkatrészek anyagait, felépítését, gyártását, - megoldani méretezési feladatokat a passzív alkatrészek gyártástechnológiai témakörében, - ismertetni az aktív áramköri elemek fajtáit, jellemzőit, gyártástechnológiáit és fő alkalmazási területeit, - ismertetni az elektromechanikus alkatrészek jellemzőit, felépítését, működését, fő gyártási lépéseit, alkalmazását, - ismertetni a gyengeáramú technikában alkalmazott vezetékek felépítését, jellemzőit, alkalmazását, - ismertetni a kábel-előkészítő munkákat és a kábelezési technológiákat, - ismertetni a felület-előkészítés, felületvédelem célját, módjait, - megoldani galvanizálási méretezési feladatot, - ismertetni a nyomtatott áramköri kártyák tervezésének kézi, valamint számítógépes interaktív tervezőprogramokkal segített módjait, - adott kapcsolási rajz alapján fólia- és beültetési rajzot készíteni (számítógép segítségével is), - ismertetni a korszerű szereléstechnológiákat (nyomtatott áramköri kártyák, egységek, készülékek, berendezések szereléstechnológiáit), - adott készülékhez szerelési művelettervet készíteni, - ismertetni a perifériák karbantartásának, szervizelési lehetőségének elméleti alapját, módját, - ismertetni a katalógusok felépítését, használatát, adott feladathoz a megfelelő alkatrészt kiválasztani, - ismertetni a fontosabb szabványokat, a szabványok szerepét, - ismertetni a villamosipari, elsősorban a szakmához kapcsolódó szabványos kapcsolási rajzjeleket, rajzokat, - adott áramkör kapcsolási rajzát elkészíteni szabványos rajzjelekkel (számítógép felhasználásával is), - ismertetni a szakmával kapcsolatos műszaki dokumentációkat,

205

- művelettervet, műveleti utasítást, mérési utasítást, műszaki leírást készíteni adott áramkörhöz vagy berendezéshez, - ismertetni az áramköri egységek, készülékek, berendezések átvételére, telepítésére, hitelesítésére vonatkozó előírásokat, dokumentációkat, - ismertetni a gyengeáramú villamosipari érintésvédelmi szabványok előírásait, - az érintésvédelmi szabványok előírásainak megfelelően létesíteni, használni, ellenőrizni és javítani a villamos berendezéseket, - rendszerezni a technológia és a vele kapcsolódó szakágak témaköreinek ismeretanyagát, - ismertetni a számítástechnikában alkalmazott technológiák fejlődési irányát, - ismertetni a korszerű technológiák fontosságát a minőség, termelékenység és a tömeggyártás vonatkozásában, - megfogalmazni, hogy miért fontos a technológia kellő szintű ismerete a különböző szakágakban dolgozókkal való szakmai konzultációkban, a teammunkában, illetve hogyan járul hozzá az egyén szakmai intelligenciájához. Elektronikus áramkörök tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - ismertetni az elektronikában - számítástechnikában - használt korszerű diszkrét és integrált alkatrészekből felépített alapáramkörök működését, felhasználási területeit, - megoldani az alapáramkörök analízisével és tervezésével kapcsolatos számítási feladatokat, - tervezni egyszerű alap- és közepesen bonyolult áramköröket, - ismertetni összetett áramkörök működését, mérési módját, - dokumentálni a munkájukat, - ismertetni az alkatrész-katalógusok felépítését, a paraméterek értelmezését, adott feladathoz a megfelelő alkatrész kiválasztását, - ismertetni a metrológiai alapfogalmakat, a mérési hibaszámítást, - ismertetni az analóg multiméterek működési elvét, felépítését, jellemzőit, alkalmazási területeit, kezelését, - ismertetni a különféle jelgenerátorok (hangfrekvenciás, szélessávú, szignál-, impulzusgenerátor stb.) felépítését, jellemzőit, alkalmazását, kezelését, - ismertetni az impulzustechnika mérőműszereinek (frekvencia- és időmérők) működését, felépítését, jellemzőit, kezelését, - ismertetni a különböző jelalakvizsgáló műszerek (oszcilloszkópok, spektrumanalizátor, logikai analizátor stb.) felépítését, jellemzőit, kezelését, - ismertetni a feszültség- és áramstabilizátorok, valamint tápegységek működését, jellemzőit, kezelését, - ismertetni a digitális méréstechnika alapjait, a digitalizálás elvét, - ismertetni a digitális multiméterek működését, felépítését, jellemzőit, kezelését, - ismertetni a nemvillamos mennyiségek mérésének problémakörét, ezen mennyiségek méréséhez használatos érzékelők és jelátalakítók működési elvét, jellemzőit, felhasználását,

206

- adott mérési feladathoz mérőműszereket kiválasztani, mérési utasítást és jegyzőkönyvet készíteni, mérési hibát számolni. Digitális számítógépek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - ismertetni a digitális funkcionális áramkörök belső felépítését, vezérlési lehetőségeit, katalógusadatait és alkalmazási területeit, - alkalmazni a digitális funkcionális áramköröket összetett digitális áramkörökben, - ismertetni a memóriatokok típusait, belső szervezésüket, jellemzőiket, alkalmazási lehetőségüket, - kialakítani kívánt szóhosszúságú és kapacitású memóriát memóriatokokból, - ismertetni a huzalozott és a sínszervezésű számítógép általános rendszertechnikai felépítését és az alapvető utasítások végrehajtási menetét, - ismertetni a számítógép megszakításos működését, a megszakítás folyamatát és hardver hátterét, - ismertetni a periféria-kezelés elveit és módszereit, - ismertetni a digitális számítógépen belüli műveletvégzés alapvető algoritmusait, az aritmetika felépítését és működését, - ismertetni egy mikroprocesszor család processzorainak belső felépítését, működését, be- és kimeneti jeleit, - ismertetni a kiválasztott mikroprocesszor család processzorainak utasításformátumát, tipikus utasításait, címzési módjait, - ismertetni a mikroprocesszoros rendszer kialakításához szükséges áramkörök felépítését és alkalmazását, a tipikus sínrendszereket, - ismertetni a társ- és többprocesszoros rendszer hardver kialakítását és működését, - ismertetni a virtuális tárak és cache tárolók felépítését és működését, - ismertetni a RISC processzorok belső felépítését és működését, a RISC processzoros rendszer sajátosságait, - ismertetni tipikus mikroszámítógép konfigurációkat, - ismertetni a számítógép hálózatok topológiáját, a kapcsolási technikát, protokollokat, - ismertetni egy tipikus helyi hálózat felépítését, jellemzőit és működésének szoftver hátterét. Automatika tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - általános ismertetést nyújtani az automatizálás feladatáról, az irányítástechnika szerepéről, a számítógéppel történő irányítás megvalósításáról, - ismertetni a vezérlés jellemzőit, fajtáit, a mechanikus, villamos, pneumatikus és hidraulikus vezérlés szerveit, - ismertetni egy vezérlési vonal felépítését, - ismertetni a szabályozási kör jellemzőit, fajtáit, a mechanikus, pneumatikus, hidraulikus és villamos szabályozási kör szerveit,

207

- felismerni egyszerűbb önműködő eszközökben (pl. vasaló, hűtőgép stb.) a szabályozási kör elemeit, - ismertetni a számítógépes irányítás használatának előnyeit, a felhasználás lehetőségeit, - ismertetni a robotok jellemzőit, jelentőségüket, alkalmazási területeiket, - egyszerűbb robotvezérléseket megérteni, - ismertetni a mesterséges intelligencia alapjait, jelentőségét, - dokumentációval adott irányítási rendszer elemeit értelmezni, szerelését szakszerűen megvalósítani, - alkalmazni az irányítástechnikában használt villamos gépeket, pneumatikus eszközöket, - egyszerűbb irányítási rendszereket üzemeltetni, rendszeresen karbantartani, - ismertetni a mikrokontrollerek, a programozott logikai vezérlők gazdasági és műszaki előnyeit, alkalmazásukat, programozásukat egyszerűbb feladatokban megvalósítani. Alapgyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - kiválasztani és használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, eszközöket, segédeszközöket, gépeket, segédberendezéseket, a mérő- és ellenőrzőeszközöket, - a kívánt pontossággal megmérni a munkadarabok méreteit, - egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni, - a vezetékek végeit a különböző kötésekhez előkészíteni, - tömör és sodrat vezetékeket bekötéshez előkészíteni és bekötni, - csavarkötést szakszerűen készíteni és szétbontani, - kiválasztani és a forrasztáshoz előkészíteni a lágyforrasztáshoz szükséges eszközöket és anyagokat, - lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelbe be- és kiforrasztani, - forrasztópákát karbantartani, - balesetmentesen használni a kézi- és gépi szerszámokat, - mérési hibát meghatározni, mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, lineáris és logaritmikus léptékű koordinátarendszerben ábrázolni, abból nevezetes értékeket leolvasni, a mérést dokumentálni, - egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni, - az elektronikus műszerek érintésvédelmére használt védővezető méréskor fellépő zavaró hatását értelmezni, az áramköröket úgy összeállítani, hogy e hatások ne érvényesüljenek, - elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket, multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, terhelő hatásukat megbecsülni, a pontos végeredmény megállapításakor figyelembe venni, - feszültségforrások belső jellemzőit méréssel meghatározni, aktív hálózatokat méréssel vizsgálni,

208

- a kondenzátor töltési és kisütési görbéjét méréssel felvenni, abból az időállandót leolvasni, - a hanggenerátorok elvi felépítését (tömbvázlatát) felrajzolni, a generátor jellemzőit értelmezni, a generátor kezelőszerveivel a szükséges jelalakot kiválasztani, a megfelelő feszültségszintet és frekvenciát beállítani, - az oszcilloszkóp tömbvázlatát felrajzolni, a jellemzőit értelmezni, a kezelőszerveivel mérésre alkalmas ábrát beállítani az ernyőjén, - az oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és fázisszöget mérni, - váltakozó áramkörben L és C elemek reaktanciáját méréssel meghatározni, frekvenciafüggését ábrázolni, - váltakozó áramkörben az R-L és az R-C áramkörök, valamint a soros és a párhuzamos rezgőkör viselkedését méréssel meghatározni, az áramkörök határfrekvenciáját, illetve rezonancia frekvenciáját megállapítani, - szimulációs szoftvert kezelni, azzal áramköröket összeállítani és szimulációs mérést végezni.

209

Elektronikai gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek: -

felismerni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit, értelmezni az alapvető mérési összeállítások feladatait, összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket, végigkövetni a számítógép segítségével történő méréseket, alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a jellemzők vizsgálata során, megépíteni és megmérni az adott áramköröket, üzembe helyezni és beállítani az adott készülékeket, berendezéseket, elsajátítani a megfelelő szerszámok és anyagok használatát, elemezni és értékelni a mérési eredményeket, az építés és mérés során használni a katalógusokat, részt venni számítógépes NYÁK tervezésben, dokumentálni az elvégzett méréseket, betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, megmérni a különféle félvezető eszközök jellemzőit, egyenirányító áramköröket és Zéner-diódás stabilizátort építeni, tápegységet tervezni és építeni, egyenirányítót, tápegységet, Zéner-diódás stabilizátort mérni, egyenirányító kapcsolásokat vizsgáló méréseket összeállítani, tranzisztoros alapkapcsolásokat építeni és üzembe helyezni, alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket mérni és értékelni, többfokozatú erősítőket építeni és üzembe helyezni, a többfokozatú erősítőket számítógépes program segítségével elemezni, mérni és értékelni a visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőit, adott kapcsolás alapján nagyjelű erősítőt építeni, megmérni a nagyjelű erősítők jellemzőit, tanulmányozni számítógépes program segítségével a nagyjelű erősítőket, stabilizátor áramkört építeni, mérni és értékelni az eredményeket, dokumentáció és minta alapján rádiófrekvenciás tekercseket készíteni, elsajátítani a behangoláshoz szükséges mérőműszerek kezelését, elvi áramköri rajzok alapján megépíteni és üzembe helyezni műveleti erősítős kapcsolásokat, méréseket összeállítani az integrált műveleti erősítők jellemzőinek vizsgálatához, használni az integrált áramkör beépítéséhez és kiszedéséhez szükséges szerszámokat, alkalmazni az integrált áramkör kezelésének és beépítésének szabályait, jellemző méréseket végezni oszcillátorokban, oszcillátor kapcsolást építeni, beállítani a frekvenciát, alkalmazni az elektronikai áramkörök hagyományos és korszerű szerelési technológiáit, korszerű stabilizátorokat mérni, impulzustechnikai és digitális áramköröket megépíteni és mérni,

210

- ismertetni a hangolt erősítők építési és mérési problémáit, - elsajátítani az üzemi hangolás módszereit, a hangolt erősítők jellemzőinek méréseit. Számítástechnikai gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - konkrét ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok fő egységeiről, az egységek feladatáról, - a digitális technika alapját jelentő félvezető eszközök kapcsolóüzemét ismertetni, - a digitális technikában alkalmazott mérőműszereket használni, - a mérés eredményeit műszakilag megfelelően dokumentálni, - funkcionális áramköröket használni, - memóriamodulokat vizsgálni, - egyszerűbb felépítésű hardver eszközöket önállóan elkészíteni, - az általános aritmetikai, logikai és vezérlésátadó utasításokat különböző processzorok és mikrokontrollerek esetén használni, - hardver vizsgálatokhoz szükséges tesztprogramokat használni, - tesztprogramok eredményeit kiértékelni, - EPROM-ot készíteni, - magyar és idegennyelvű katalógusprogramokat, katalógusokat használni, - általános ismertetést adni a hálózati adatforgalmazás fajtáiról, a vezérjeles és az ütközésfigyeléses adatcsomag-továbbításról, - fizikai hibákat detektálni lokális hálózatban, - a különböző sínjeleket ismertetni, - utasításlehívási-, memória- és perifériaciklust ismertetni, - a PC hibás egységeit felismerni, cserélni, - a PC-t teljes körűen önállóan üzemeltetni, - a perifériákat vizsgálni, a főbb egységeikben keletkező hibákat behatárolni, - a perifériákat karbantartani, - csoportos munkában részt venni.

211

Programozási gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok fő egységeiről, az egységek feladatáról, - a PC használatához szükséges programokat installálni, - általános ismertetést nyújtani a hálózati operációs rendszerek szolgáltatásairól és egy hálózati operációs rendszer installálásának lépéseiről, - két operációs rendszert használni, - segédprogramokat használni, - a hálózati jogokat ismertetni, - az operációs rendszereket feladatorientáltan kiválasztani, - egy szoftver fejlesztésének lépéseit bemutatni, a fejlesztés lépéseit megtervezni, - a szoftverfejlesztő környezeteket használni, különféle célprogramokat készíteni, a programokat tesztelni, javítani és esztétikusan dokumentálni, - magasszintű és assembly nyelven megoldható kisebb feladatokat elvégezni, - az összetett adatstruktúrákat használni, - a strukturált programozást végrehajtani, - a különféle dinamikus adatstruktúrákat ismertetni, ill. egy struktúrát alkalmazni, - bemutatni az objektumorientált programozás előnyeit, - egyszerűbb objektumokat önállóan alkalmazni, - egyszerűbb algoritmusokat optimalizálni, - ismertetni a mikrokontroller családok közös és eltérő jellemzőit, - ismertetni a PLC-k felhasználási lehetőségeit, - részfeladatokat önállóan megoldani PLC programozásával, - a hardver eszköz ismeretében annak erőforrásait programozással kihasználni, - az általános aritmetikai, logikai és vezérlésátadó utasításokat különböző processzorok és mikrokontrollerek esetén használni, - EPROM égetéséhez szükséges szoftveres előkészületeket elvégezni, - hardver mérésekhez szükséges tesztprogramokat készíteni, - az elektronikai tervezőrendszereket használni, azok főbb funkcióit ismertetni, - csoportos munkában részt venni.

212

Mérési gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek: - konkrét ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok fő egységeiről, az egységek feladatáról, - a digitális technika alapját jelentő félvezető eszközök kapcsolóüzemét ismertetni, - az összetettebb műveleti erősítővel felépülő kapcsolásokat analizálni, alkalmazni, - a digitális technikában alkalmazott mérőműszereket használni, - mind fizikai, mind szimulációs méréseket kiértékelni, - a mérés eredményeit műszakilag megfelelően dokumentálni, - digitális alapáramköröket ismertetni, - kódolási eljárásokat bemutatni, - kombinációs hálózatokat analizálni és megvalósítani, - sorrendi hálózatokat analizálni és megvalósítani, - memóriamodulokat kialakítani, - áramköri egyszerűsítéseket végrehajtani, - a hardver eszköz ismeretében annak erőforrásait programozással kihasználni, - az általános aritmetikai, logikai és vezérlésátadó utasításokat különböző processzorok és mikrokontrollerek esetén használni, - hardver mérésekhez szükséges tesztprogramokat készíteni, - hardver vizsgálatokhoz tesztprogramokat alkalmazni, eredményeiket kiértékelni, - EPROM égetéséhez szükséges szoftveres előkészületeket elvégezni, - EPROM-ot készíteni, - magyar és idegen nyelvű katalógusprogramokat, katalógusokat használni, - általános ismertetést adni a hálózati adatforgalmazás fajtáiról, a vezérjeles és az ütközésfigyeléses adatcsomag-továbbításról, - fizikai hibákat detektálni lokális hálózatban, - önálló tervezőmunkával kisebb bonyolultságú kapcsolásokat megtervezni, - segítséggel bonyolult áramköri egységeket tervezni, elkészíteni, - a különböző sínjeleket ismertetni, - utasításlehívási-, memória- és perifériaciklust ismertetni, - a PC-t teljes körűen önállóan üzemeltetni, - a perifériákat vizsgálni, a főbb egységeikben keletkező hibákat behatárolni, - a perifériákat karbantartani, - csoportos munkában részt venni.

213

4.

A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

A műszaki számítástechnikai technikus szakképesítéssel a következő munkakörök tölthetők be: -

diszpécser, gyártáselőkészítő, műszaki előadó, művezető, rendszergazda, üzemeltető, vállalkozó.

214

5.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

5.1 A képzési idő Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 70% 30%

5.2 A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Kötelező szakmai tantárgyak: Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika Alkalmazott számítástechnika I. Műszaki matematika Minőségbiztosítás Technológia Elektronikus áramkörök Digitális számítógépek Automatika Alapgyakorlatok Elektronikai gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlatok Programozási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Perifériák Alkalmazott elektronika I. Alkalmazott számítástechnika Üzemi gyakorlat Az iskola helyi tantárgyi programja

215

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjainak kidolgozásához alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az esetben a szakképesítések azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik és amelyekben a szakmai és vizsgakövetelmények alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával.

216

5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Ssz.


1/13. 37 74 37 148 296 74 666 185 222 407 1073 222

Évfolyam 2/14. összes 35 72 70 70 70 70 74 37 148 296 74 70 70 70 70 105 105 140 140 140 140 70 70 770 1436 185 222 105 105 105 105 105 105 315 722 1085 2158 210 432

Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika* 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 8. Műszaki matematika* 9. Minőségbiztosítás 10. Technológia 11. Elektronikus áramkörök* 12. Digitális számítógépek* 13. Automatika* Kötelező elmélet összesen: 14. Alapgyakorlatok* 15. Elektronikai gyakorlatok* 16. Számítástechnikai gyakorlatok* 17. Programozási gyakorlatok* 18. Mérési gyakorlatok* Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 19. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak 148 140 288 a) Szakmai idegen nyelv* (74) (70) (144) b) Számítástechnika* (74) (70) (144) c) Perifériák (70) (70) Szakmai gyakorlati tantárgyak 74 70 144 d) Alkalmazott elektronika I.* (74) (74) e) Alkalmazott számítástechnika* (komplex) (140) (140) f) Üzemi gyakorlat* (74) (70) (144) Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) (107) Elmélet összesen: 814 910 1724 Gyakorlat összesen: 481 385 866 Összesen: 1295 1295 2590 Megjegyzés: ˝A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.˝ Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását.

217

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 2590 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakra a szakmai programok készítése a zárójelben megadott óraszámban javasolt. Az Alkalmazott számítástechnika (komplex) tantárgy tanítására tervezett óraszámot 70 óra elmélet és 70 óra gyakorlat figyelembevételével állapítottuk meg.

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT SZEPTEMBER 21

Recommend Documents