A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS HELYI TANTERVEK JÚNIUS 13

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS HELYI TANTERVEK 2012. JÚNIUS 13.

Tartalomjegyzék (I – VI. kötet) I.

KÖTET: Általános rész

II.

KÖTET: Szakközepes képzés

III.

KÖTET Szakiskolai képzés

IV. KÖTET Szakképzési program és az alkalmazott szakmai tantervek a régi OKJ szerint V. KÖTET Felnıtt tagozat Pedagógiai Programja VI.

KÖTET Oktatandó szakmák helyi tanterve az új OKJ szerint

Bevezetı ............................................................................................. 5 Az iskola adatai: ................................................................................ 7 2. Tanulói adatok: ....................................................................... 8 3. Az iskola múltja .......................................................................... 9 4. Az iskola épülete, létesítményei ........................................... 13 5. Szakmai munka .................................................................... 14 6. Hagyományaink, ünnepeink ................................................ 16 7. Az iskola jeles eredményei, sikerei ...................................... 17 8. Terveink ................................................................................ 17 9. Az iskola szerkezete ................................................................. 17 9. Felnıttoktatás: .......................................................................... 19 10. Az intézmény mőködése, sajátosságai ..................................... 20 a.) Az iskolai oktatás és nevelés .................................................. 20 b.) Tanmőhely, gyakorlati oktatás ............................................... 22 c.)Tanórán kívüli tevékenység – diákönkormányzat ................... 22 d.) Ifjúságvédelem ......................................................................... 23 e.) Személyi feltételek ................................................................... 23 f.) Tárgyi feltételek ........................................................................ 24 I/1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................ 25 Célok:............................................................................................. 25 1. A harmonikus személyiséget fejlesztı egyéni és közösségi nevelés ....................................................................................... 25 2. A korszerő, sokoldalú általános és szakmai mőveltség biztosítása ................................................................................. 26 3. Színvonalas, minıségelvő oktatás ....................................... 26 4. Az alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés ....................................................................................... 26 5. Az egészséges életmódra nevelés ........................................ 27 6. A hagyományok tisztelete, környezetnevelés ...................... 27 7. Érzelmi kötıdés, beilleszkedés elısegítése .......................... 28 I/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...........................................................................................29 Személyiség fogalma .................................................................... 29 A tanári, osztályfınöki felmérések köre, tartalma ...................... 31 A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a középiskolában ....................................................................................................... 34 I/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................... 37 I/4. A beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek ............................................................... 44

I.5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek, az iskolai tehetséggondozás programja ................ 48 I/6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.......... 52 Az iskola feladata: ........................................................................ 52 I/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program ............................................................................................ 55 I/8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység ............ 59 I.9. A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai fejlesztı programja. 63 I/11. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei ...... 71 A tanulók jogai: ............................................................................. 71 A tanulók kötelességei: ................................................................. 73 Az együttmőködés formái: ............................................................ 75 Az iskola kötelessége:................................................................... 76 A szülık kötelességei: ................................................................... 77 Iskolaszék ..................................................................................... 79 Kollégium ....................................................................................... 80 I. 12. Az iskola egészség- és környezeti nevelési programja......... 82 I. 13. Fogyasztóvédelmi oktatás ..................................................... 93 I/14. Iskolai drogstratégia .............................................................. 97 Helyzetelemzés ............................................................................. 97 Drogstratégia kialakítása ............................................................. 98

Bevezetı „A valóban bölcs tanító nem arra ösztönöz, hogy az ı bölcsességének házába lépj, hanem elvezet saját tudásod birodalmának kapujához.” /Kahlil Gibran/ A közoktatási törvény módosítása, a kétszintő érettségi bevezetése, a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata, a közoktatási intézmények Minıségirányítási Programjának elkészítése idıszerővé és szükségessé tette nevelési programjaink tartalmi megújítását, amely nem nélkülözheti a tervszerőséget és a nevelési folyamatok tudatos átgondolását. Iskolai nevelésünk kereteit és feltételrendszerét meghatározza a legújabb Közoktatási Törvény, oktató-nevelı munkánk tartalmát a Kerettantervek orientálják. A szakközépiskolákban és szakképzı intézetekben folyó pedagógiai munka szempontjából döntı jelentıségő a szakképzés érvényes koncepciója, amely a gazdasági szerkezetváltás következtében az új minıségő követelményeket is körvonalazza. Mőködik a munkaerıpiac, amely értékük és kelendıségük szerint rangsorolja a szakmákat. Tudomásul kell vennünk, hogy a piacgazdaság konkrét viszonyait és intézményrendszerét jól ismerı, a munkafolyamatokat szervezni és irányítani tudó, jól felkészült szakembereket vár tılünk a gazdaság. A Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola Debrecen város egyik legrégibb szakképzı intézménye, mely közel egy évszázados múlttal rendelkezik. A nemzetet és embert próbáló idıkben ez az iskola példát mutatott a nemes küzdésben, a tenniakarásban, s a bizakodó és saját erıbıl táplálkozó megújulásban. Így tudtuk megırizni a szakmai tudás tekintélyét és szeretetét. Évtizedek során hagyománnyá nemesedett nálunk a szorgalom tisztelete, a hátrányos helyzető fiatalok támogatása, a mindig többet és jobbat akarás szellemisége és a mindenkinek esélyt biztosító, éppen ezért jobb jövıt ígérı tanulás becsülete. Alapvetı célkitőzésünk, hogy gyermekközpontú, jó iskola legyünk. Olyan iskola, ahol a szülı boldognak és sikeresnek tudja gyermekét, ahol a diákok testiekben erısödhetnek, szellemiekben, lelkiekben gazdagodhatnak, ahol tanáraikban biztatásra, társaikban pedig támaszra lelhetnek. Ezért naprakészen kell gazdagítanunk módszertani s pedagógiai kultúránkat, újra kell gondolnunk a tantervi kérdéseket, meg kell teremtenünk a minıségelvő oktatást. 5

Képzésünk jellegébıl adódóan a munkaerıpiac igényeit is figyelembe kell vennünk. Így érhetjük el, hogy iskolánk is megfeleljen a szülık és tanulók igényeinek, hogy továbbra is a város rangos szakképzı intézményei között említsék nevünket, hogy megırizzük az érettségi vizsgákon elért nívós eredményeinket, s hogy a nálunk végzett fiatalok többsége egyetemeken és fıiskolákon folytassa tovább tanulmányait, s tanulóinknak minél kevesebb elhelyezkedési gondjaik legyenek. Jelen Pedagógiai program intézményünk nevelıtestületének kollektív munkája, ars pedagogicája. Igyekeztünk feltárni, hogy MIT, MILYEN ESZMÉNYEKET követve, MILYEN CÉLBÓL, és MILYEN ESZKÖZÖKKEL tesz iskolánk a diákok fejlıdése érdekében. Nevelıtestületünk 2003 ıszén kezdte el az intenzív munkát, hogy kellı határidıre elkészüljön programunk, mely iskolánk legfontosabb dokumentuma, az iskola Alkotmánya. Programalkotásunk középpontjában a tanulók tudásépítése, személyiségformálása áll. A munka során új ismeretekhez jutottak pedagógusaink, aktív tanulási folyamatban, ún. kollektív önismereti tréningen vettünk részt, mely elısegítette és jobbította az iskolai szervezetépítést is.

Debrecen, 2004. április 28. Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola Tantestülete Nevében

Nagyné Oláh Katalin igazgató

6

Az iskola adatai: Pontos név: Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola Cím: 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21. Telefonszám: Faxszám:

06-52/503-150

06-52/503-155

Postafiók: 54 E-mail cím: [email protected] Fenntartója:

Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri 4024 Debrecen, Piac u. 20.

Hivatal

1. Iskolánk eddigi igazgatói a XIX. század végétıl, megalakulásától napjainkig: Kiss Sámuel ?-tól Dóczy Gedeon 1877 Csurka István 1910 Dr. Gulyás István 1924 Szöır József 1931 Ujvárosi Imre 1948 Vásárhelyi János 1950 Kozma Bálint 1951 Kálna Ottó 1952 Gyenes Sándor 1953 Juhász László 1970 Domokos Zsigmond Kovács Gyula 1990 Csente István 1999 Nagyné Oláh Katalin

1877 1910 1924 1931 1948 1950 (megbízottként) 1952 1953 1970 1977 1977 1989 1999 2000 (megbízottként) 2000 -

Jelenlegi vezetıink: közismereti igazgatóhelyettes mőszaki igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezetı gyakorlati oktatásvezetı-helyettes

7

Munkaközösségek Elektronikai munkaközösség Erısáramú és mechanikai munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Informatikai munkaközösség Magyar-történelem-földrajz-rajz munkaközösség Matematika-fizika-kémia munkaközösség Osztályfınöki munkaközösség Testnevelés-biológia-ének munkaközösség 2.

Tanulói adatok:

Tanulói adatok Megnevezés

Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Szakközépiskola Szakiskola Szakképzı Esti tagozat Összesen

496 124 227 108 955

499 122 283 126 1030

459 121 271 83 934

8

472 126 241 65 904

470 124 242 45 881

455 119 249 17 840

3. Az iskola múltja A debreceni iparostanonc-oktatás állandó és önálló iskolaépületet 1905-ben kapott a Burgundia utcán. A XIX. századi fejlıdés után /rajziskola, tanonciskola/ az egyre növekvı létszám miatt végre méltó elhelyezést nyert ez az oktatási intézmény. Az akkor még egyemeletes épület Biczó Gyula debreceni mester kivitelezésében készült el, és három szinten /alagsor, földszint, emelet/ összesen 15 tanterembıl állt. Ezen kívül 7 kisebb helyiség szolgálta a szertári igényeket, illetve adott helyet az igazgatói irodának. Úgy tőnt, hogy véget ért a folytonos vándorlás, „albérleteskedés” a városkülönbözı iskoláiban. Azonban nem így történt: az eddigi helyiségkölcsönzık a korábbi szívességért cserében egymás után kérték el az ipariskolai termeket. Ráadásul az 1908-ban létrehozott fémipari szakiskolának is helyiségeket kellett átadni a földszinten és az alagsorban. Így az ipariskola egy része kiszorult saját otthonából, és újból megkezdte a vándorlást. A nıi tanonciskola 1910-ben történt megszervezése után – egy külön terem leválasztásával a földszinten – ıket is a Burgundia utcai épületben helyezték el. 1910-ben igazgató-váltás történt az iparos tanonciskolában: Dóczy Gedeon 33 évi munkássága után leköszönt, és az iparoktatást felügyelı bizottság Csurka Istvánt bízta meg az igazgatói teendık ellátásával. Csurka 1910-tıl 1924-ig vezette az intézetet. Ez az idıszak a berendezés és a tartalmi munka fejlesztésének fontos korszaka volt: gyarapodtak a szemléltetı eszközök, a gázvilágításról áttértek a villanyra /1912/, bıvült a tantermek és a mőhelyek tárgyi felszerelése, szakrajz – továbbképzéseket szerveztek a tárgyat tanítók számára, és igyekeztek fıhivatású tanárokkal felváltani az óraadókat. Felvetıdött az iskola bıvítésének a gondolata is, de ezt az elsı világháború elıtt nem sikerült elfogadtatni, a háborús években pedig szó sem lehetett építkezésrıl. Az elsı világháború idején az ipariskolát lefoglalták hadikórház céljára, s emiatt a tanítás ismét a város különbözı elemi iskoláiban folyt. Érdemi munkáról aligha beszélhetünk ebben az idıben: a tanári kar és a mesterek jó része bevonult, a mulasztások száma pedig óriásira nıtt. A háborút követı események – forradalom, román megszállás, ellenforradalom – további zavarokat okoztak az iskola életében. Emiatt csak az 1923/24-es tanévtıl kezdve beszélhetünk ismét normális körülmények között folyó tanításról, bár az oktatás már 1920. január 19-én újraindult. A tanulólétszám 1910 és 1924 között állandó változásban volt: 600 és 2100 fı között ingadozott. A legnagyobb problémát az 1910-es évektıl az óriási tanulólétszám és a rendelkezésre álló tantermek kis száma okozta /98 osztály, 11 terem!/. Szükségszerően felvetıdött tehát ismét az iskolabıvítés terve, melyet már – Csurka István halála miatt – az új igazgató, dr. Gulyás István

9

nyugalmazott református fıgimnáziumi tanár terjesztett elı a városi tanácsnál. Némi huzavona után 1926. áprilisában kezdték el az építkezést Borsos József mőszaki tanácsos terve alapján, Tóth Lajos és fia, valamint Stegmüller Árpád debreceni vállalkozók kivitelezésében. A régi épületet a II. emelet ráépítésével és a tornateremmel bıvítették, a Burgundia utca és a Csapó utca sarkán pedig egy új épületet emeltek /a mai Vegyipari Szakközépiskola/. Az 1926. december 31-én befejezett munka kb. 8 milliárd koronába került, az új helyiségek berendezése pedig kb. 800 millió koronát igényelt /javarészt „a város közönségétıl”/. Dr. Gulyás István hét évig vezette az ipariskolát, utódja Szöır József lett, aki 1931. szeptember 1-tıl 1948. december 10-ig állt az intézmény élén. Kiemelkedı korszak volt ez az iskola történetében: új szertárakat, győjteményeket létesítettek, a könyvtár külön helyiséget kapott, a tanmőhelyek felszerelése is egyre tökéletesedett és új tanmeneteket is készítettek. 1939-re a szemléltetıeszközök száma már több mint 4000 volt, a tanári könyvtár, valamint a fiú- és lánytagozat ifjúsági könyvtárának állománya együtt 8155 szépirodalmi, tudományos és szakkönyvbıl állt. Külön olvasóterem is nyílt, ahol hírlapok és folyóiratok lapozgatására is lehetıség adódott. Az 1930-as, 40-es években a tantestület összetétele is igen kedvezı volt: sok jól képzett, nagy mőveltségő ember akadt a tanári kar tagjai között. Belılük négy mővész-tanár nevét emelnénk ki: Gulyás Pál költıét, Debreczeny Tivadar szobrászét, Toroczkay Oszvald festıét, és a már említett Szöır Józsefét, aki iparmővész is volt. İk igen sokat tettek a tanulók tanórán kívüli neveléséért is: önképzıkörök, kiállítások, zenekar, énekkar létrehozása és mőködése a bizonyíték rá. Gulyás Pál irodalmi-baráti kapcsolatai neves vendégeket is gyakran hoztak ekkoriban az intézetbe: Németh László, Móricz Zsigmond és az Ady Társaság tagjainak látogatásai, illetve elıadásai az iskola kulturális színvonalát tovább emelték. Ebben a szép fejlıdésben okozott újabb törést a második világháború. A bevonultatások, a sok hiányzás ellenére a tantestület szorgalmazta a nevelımunkát, s valószínőleg ennek is köszönhetı, hogy egészen az 1943/44-es tanévig a már kialakult állandó létszám /kb. 1200 fı/ nem csökkent. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után az iskolában német katonákat szállásoltak el. Ezt követte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1944. április 1-i rendelete, amely az ország valamennyi iskolájában beszüntette a tanítást. A debreceni iskolák is bezárták a kapuikat, s így az iparostanonc iskola 1692 tanulója is kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Az oktatás 1945. januárjában kezdıdött meg ismét 662 tanulóval. Nehéz idıszak volt ez: helyre kellett állítani a háború okozta károkat /szerencsére nem volt komoly, bombatalálat nem érte az iskolát/, meg kellett küzdeni a tüzelıanyaghiánnyal és a helyszőkével is /több intézményt is ide szállásoltak be a bombakárok miatt/. A tanítás újraindításában nagy szerepe volt Szöır József igazgatónak, aki a tankerületi fıigazgató iparoktatási helyetteseként mindent

10

megtett azért, hogy Debrecenben és vidékén mielıbb megkezdıdhessen az iparoktatás. Az ország politikai életének változásai azonban a Burgundia utcai tanintézetben is éreztették hatásukat: 1948. novemberében az iparügyi miniszter felmentette Szöır József igazgatót, és 1948. december 10-én Újvárosi Imre vette át az ipariskola irányítását. Az új igazgató mőszaki egyetemi végzettséggel és közel tíz éves ipariskolai nevelési tapasztalattal érkezett. Nagy feladat várt rá: több évtizedes beidegzıdéseket kellett az új /1949-es/ szakképzési törvény szellemében megváltoztatnia. Az iskolák 1949-es államosítása után a református Dóczi Ipari Leányközépiskolát és a római katolikus Svetits Ipari Leányközépiskolát a VKM (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) összevonta az Ipari Leányközépiskolával, s a Csapó u. 33-35. sz. alatti saroképületben helyezte el. 1950-ben a minisztérium ezt az Ipari Középiskolát fokozatosan megszüntette, és helyette létrejött a Vegyipari Technikum. Ennek az igazgatásával is Újvárosi Imrét bízták meg, aki nemsokára kérte a felmentését az Ipariskola vezetése alól, ezt 1951. március 31-én megkapta, s az intézmények ezáltal teljesen kettéváltak. A szétválást a leltári tárgyak elosztása követte, amelyben a fı elv az volt, hogy a javak maradjanak eredeti helyükön. A leltári szétosztás vezetıje Vásárhelyi Sándor igazgatóhelyettes volt, aki néhány hónapig az ipari tanuló iskola vezetıi teendıit is ellátta. İt követte 1951. nyarától Kozma Bálint, az elsı munkáskáder igazgató, aki betegsége miatt már 1952. július 31-én megvált a posztjától. Ezután két Miskolcról /az MTH körzeti központjából/ érkezett igazgató állt az iskola élére: az 1952/53-as tanévben Kálna Ottó, majd 1953-1970 között Gyenes Sándor volt a direktor. Az 1950-es évek politikája nagyban befolyásolta az intézet életét: 1951 ıszétıl bevezették az egyenruha viselését /rangjelzéssel!/ tanulók és dolgozók részére egyaránt. Személyzetist állítottak munkába, akinek a feladata az ideológiailag és szakmailag megfelelı emberek felvétele volt. Többen kerültek ebben az idıben pártmegbízatás alapján a szakoktatásba. 1953-ban, a nehézipari fejlesztések visszafogása után a 109. sz. intézet tanulólétszáma kb. 320 fıvel csökkent. A következı években azonban jelentısen gyarapodott a diákok száma: 1955-ben egy önálló építıipari tagozat indult Kupai Zoltán vezetésével /a Burgundia u. 1. sz. és a Kossuth u. 21. sz. alatt – a tanulóotthonban – a kaptak tantermeket. 1956-ban a megye 17 helyi ipari iskoláját /az ún. fiókiskolákat/ is átvette a 109. sz. intézet. Az ismét jelentkezı régi gond, a tanteremhiány szükségessé tette egy új önálló iskola és tanulóotthon építését. 1963. novemberben került sor a Szabadság u. 25/b (ma: Kassai u.) alatt felépült egyemeletes iskola és kollégium átadására. Ide költöztek át az építıipari osztályok, majd 1964. augusztus 1-tıl ez a részleg teljesen levált a 109. sz. intézetrıl. Az így létrejött 108. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet igazgatója Kupai Zoltán lett. 11

Az 1960-as években sor került a szaktantermek kialakítására. Ez az ún. kabinetrendszerő oktatás több szempontból is kedvezı volt: nagyszámú szemléltetı anyagot készítettek a szaktanárok és a diákok is, megszünt az óráról órára vándorlás az épületen belül. A kabinettermek kialakításának munkáiból ki kell emelnünk Várkonyi Károly mővész-tanár tevékenységét, aki nem csak az iskola folyosóit, lépcsıfeljáratát díszítette színes freskókkal, hanem valamennyi szaktanterem fölé felrajzolta az ott tanított szakma „emblémáját”. A tanulói létszám állandó növekedése (1969-70-es tanév: 3719 beiratkozott tanuló!) ismét helyhiányt okozott. A 60-as évek végén az iskolán kívül már öt helyen folyt a tanítás, tehát nagyon idıszerővé vált egy új iskola megépítése. 1970. szeptember 10-én került átadásra a Budai Ézsaiás utcán az új épület, ahová a vasipari szakmák kerültek. Ez az intézet vitte tovább a 109. számot, s a Burgundia utcai iskola – ahol a szerelı – és helyiipari szakmák maradtak – lett a 127. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet. A kettéválás az iskola vezetése és tanári kara terén is megtörtént: a 109. sz. intézet igazgatója Gyenes Sándor maradt, a 127. sz. iskoláé pedig Juhász László lett (aki már 1962-tıl a Burgundia utcán dolgozott történelem szakos tanárként). A 127. sz. intézet tehát az 1970/71-es tanévet már egy viszonylag kis létszámú tantestülettel (kb. 50 fıhivatású tanár) és kb. 600-700 fıs tanulólétszámmal kezdte. Az elkövetkezı években folyamatosan gyarapodott az oktató munkát végzık és a tanulók száma is: tanári státuszhelyeket kapott az iskola, és legalább középfokú végzettséggel rendelkezı szakoktatók felvételére is sor került. (İk aztán továbbtanultak, fıleg a hároméves pedagógiai tanfolyamon.) 1974-ben a Könnyőipari Szakmunkásképzı Intézet csatlakozott a 127. sz. intézethez, s így a tanulólétszám 1975-re már több mint 2500 fı volt. Ebben az idıszakban már három igazgatóhelyettes segítette az iskolai munkát: a közismereti terület Magyari Lászlóné, a villamosipari s szerelı szakmák Kovács Gyula, a Könnyőipari ágazat pedig Kovács Béla közvetlen irányítása alá tartozott. 1977-ben igazgatói-váltás történt a 127. sz. intézetben: Juhász László megvált a posztjától, és a 108. sz. intézetben folytatta munkáját (szintén igazgatóként), a Burgundia utcai iskola élére pedig Domokos Zsigmond került. 1989-ig tartó igazgatói pályája idején az intézetnek egyre súlyosabb helyhiánnyal kellett megküzdenie: megint csak a város több pontján folyt a tanítás (Mester u., Ady Endre Gimnázium, Pacsirta u. stb.). Némi könnyebbséget hozott ebben a helyzetben, hogy a könnyőipari szakmák elıbb az akkori Béke (ma: Szent Anna) utján kaptak elhelyezést, majd elkészült számukra a modern, tágas új iskolaépület a Sétakert utcán. Ide költözhettek be, immár önálló intézetként 1986-ban. A Szent Anna utcai iskolaépület 1988-tól ismét szerepet kapott a 127. sz. intézet helyhiányának enyhítésében: az autószerelı, fényezı, fodrász és kozmetikus szakmák oktatása folyt itt ekkortól. Az 1999/91-es tanévtıl az 12

iskolának ez a területe tagozatként mőködött tovább, Balogh Ferenc tagozatvezetı irányításával. Ezek az évek már a nagy változások jegyében teltek: 1990-ben Kovács Gyula addigi igazgatóhelyettes vette át az intézet vezetését, s az általa irányított iskolának kellett szembenéznie és megküzdenie a rendszerváltás utáni megváltozott feltételekkel. Sorsdöntı esztendık következtek, s a tét nagy volt: sikerül-e ennek az intézménynek talpon maradnia olyan gazdasági helyzetben, amikor a munkáltatók sorra szüntették meg a tanulóképzést, illetve a tanmőhelyeket. A kivezetı utat a nagyon erıteljes menedzser – tevékenység és a – többirányú fejlesztés jelentette. Már a Szent Anna utcán is jelentıs beruházásokra került sor (autódiagnosztikai oktatóterem kialakítása, az épület felújítása és korszerősítése), s ez folytatódott 1992 nyarán, amikor a tagozat beköltözhetett a Böszörményi úti jelenlegi épületébe. Komoly felújítási és bıvítési munkák kezdıdtek ekkor itt, amelyek azóta is – szinten folyamatosan – tartanak. Ezek a fejlesztések szervesen illeszkednek az iskola új, gazdasági tevékenységébe: autós tanszervíz és fodrász kozmetikus tanszalon áll a lakosság rendelkezésére. A beruházási-felújítási munkákból a Burgundia utcán maradt villamosipari szakmák sem maradtak ki. egyrészt az iskola épületében történtek korszerősítések (parkettázás, a világítás átszerelése, a tanári szoba és a hivatali helyiségek esztétikusabbá tétele), másrészt elengedhetetlenné vált egy tanmőhely-bázis kiépítése is. Ez a Rigó utcán történt meg 1993 folyamán, s azóta ott is állandó fejlesztés zajlik (az anyagi lehetıségek függvényében). A változások és a megújulás jegyében került sor 1991. november 21-én az iskola névadó ünnepségére. A 127. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézetbıl ekkor lett Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola, mivel az 1991/92-es tanévtıl megkezdıdött az elsı szakközépiskolai évfolyam oktatása is. A szolgáltató ágazat ekkor már – több évi vándorlás után – a Böszörményi út 23-27. szám alatti épületben mőködött. A hatalmas iskolaszerkezet és az akkori körülmények következménye volt, hogy a tagintézmény 1998-ban a Diószegi Sámuel Közép- és Szakképzı Iskolaként önálló intézmény lett. Ezzel befejezıdött a közel száz éves „anyaiskola” szétválási folyamata. 4.

Az iskola épülete, létesítményei

A 2010. július 8-i DMJV Közgyőlési határozat alapján az iskola új telephelyen folytatja mőködését. A jelenlegi helyzetben az iskola 28 tanteremmel rendelkezik a Jerikó u. 17-21. számú épületben. Az általános tantermek között 4 korszerően felszerelt számítógép- terem segíti az oktatást a nyelvi, informatikai és szakmai területen. Az épületben két mérıterem segíti a szakmai képzést.

13

A tornateremben, az uszodában és a sportudvaron zajlanak a testnevelés órák és egyéb sportrendezvények. Az iskolai könyvtár hozzájárul a tanulók kulturális, mőveltségi fejlesztésében. Az épületben egy állandó iskolaorvosi rendelı is található. A Rigó utcai tanmőhely 6 oktató kabinetben várja a tanulókat, hogy a szakmai elméletet és gyakorlatot elsajátítsák. A mőhelyek eszközellátottsága jó, és folyamatos fejlesztés alatt van. 5.

Szakmai munka

A Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskolába felvett tanulók megoszlása: a 8. osztályt sikeresen befejezık, az eredményes érettségi vizsgát tett tanulók. Iskolánkon belül a 8. osztályt elvégzett tanulók két szint között választhatnak. Egyik részük a 9. és 10. általános mőveltséget adó a közismereti tárgyak mellett szakmai orientáció, majd 11. és 12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatásban részesül: s az érettségire, szakképzés elkezdésére, felsıoktatásban továbbtanulásra, illetve munkába állásra készülhet fel. Prioritást élveznek a kötelezı és a kötelezıen választható érettségi tantárgyak (fizika, informatika és a szakmai alapozás). Az idegen nyelvek közül a németet és az angolt tanítjuk. (Igyekszünk meggyızni tanulóinkat, hogy folytassák az általános iskolában elkezdett nyelv tanulását.) A szakmai orientáció és a szakmacsoportos oktatás kerettantervi ajánlásának részletezése a szakközépiskolai évfolyamokon (szakmacsoportjaink: elektrotechnika – elektronika, informatika): Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét

Anyagismeret

1

1

5

5

Elektrotechnika

2

Alapozó gyakorlat

2

Mőszaki ábrázolás Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

Elektronika alapjai Elektronikai alapgyakorlatok

2 2

14

3

Elektronika alapjai Elektronikai alapgyakorlatok

3

Informatika szakmacsoport Szakmai orientáció 9. évfolyam 10. évfolyam

Szakmacsoportos alapozó oktatás 11. évfolyam 12. évfolyam

Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét Tantárgy

Óra/hét

Informatika anyag és eszköz ismeret Számítástechnika gyakorlat

3

Mőszaki ábrázolás

1

4

2

2

CAD gyakorlat

2

Számítógép programozás I.

2

Számítógép programozás II. Programozás gyakorlat

4

Számítógép programozás III. Programozási gyakorlat III. Adatbázis kezelés Adatbázis kezelés gyakorlat

2 2 2

Az iskolánkban vagy más középiskolában sikeresen érettségizı tanulók jelentkezhetnek 13. évfolyamra: automatikai mőszerész elektronikai technikus erısáramú elektrotechnikus mőszaki informatikus másoló- és irodagép-mőszerész OKJ-s szakmák elsajátítására. A 8. osztályt végzettek másik része a 9. és 10. általánosan mővelı osztályban pályaorientációt hallgat, s ennek segítségével választ: A szakmai orientáció és a szakmacsoportos oktatás kerettantervi ajánlásának részletezése a szakiskolai évfolyamokon: Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Szakmai orientáció 9. évfolyam 10. évfolyam Tantárgy

Óra/hét

Tantárgy

Óra/hét

Anyagok Technológiai ismeret Anyagalakítási gyakorlat

1 2

Elektrotechnika Mőszaki ábrázolás Alapozó gyakorlat

3 2

2

2

A 10. osztály sikeres elvégzése után az alábbi szakmák közül választhat: elektromos gép- és készülékszerelı elektronikai mőszerész számítógép- szerelı-, karbantartó villanyszerelı szakmáink közül, és szerez szakképesítı-bizonyítványt két év múlva.

15

6.

Hagyományaink, ünnepeink

Diákélet hagyományok nélkül nem létezhet. Az évek során kialakultak azok a rendezvények, formák, melyek az iskola széles palettáján is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Évekkel ezelıtt határoztuk el, hogy iskolai ünnepségeinket átalakítjuk, szakítva a régóta rögzült, egyre inkább kiüresedı formákkal. Október 23-i ünnepségünket így vittük el a forradalom debreceni helyszíneire, a Kossuth utcai sortőz emléktáblájához, a Kossuth-laktanya emlékhelyéhez. Immár több éve a Köztemetıben levı 56-os kopjafánál tartjuk az ünnepséget, ahol diákjaink adnak mősort, és az osztályok megkoszorúzzák az emlékhelyet. A március 15-i ünnepséget a Petıfi téren, illetve a Honvéd temetıben tartjuk Rendszeresen megemlékezünk október 6-ról, az aradi vértanúk ünnepérıl is. Nem felejtkezünk el a nınapról és a karácsonyról sem. Karácsonykor fenyıvel, fényfüzérrel díszítjük az iskola bejáratát, karácsonyi dalokat játszunk, hallgatunk a szünetekben. Ünnepségeink mindig bensıségesek, hangulatosak, jól mutatják az ünnep jellegét. A 2000/2001-es tanévtıl kiegészült megemlékezéseink sora a „Kommunista diktatúrák áldozatainak” és „A Holokauszt áldozatainak” emléknapjával. Hagyományaink közé tartoznak a diákokat közvetlenül érintı rendezvények: a szalagtőzı és a ballagás, mely végzıs diákjaink ünnepe. A szalagtőzıt a Városi Sportcsarnokban tartjuk. A mősort végzıs diákjaink adják. Hosszú hónapokon keresztül gyakorolják a táncokat, hogy felléphessenek szüleik, a meghívottak elıtt. Zenével, énekkel, szavalatokkal is gazdagítják az osztályok e rendezvényüket. A ballagás már a vizsgákra való felkészülés jegyében zajlik. Végzıs diákjaink ekkor kapják meg bizonyítványukat, és a jó eredményt elértek jutalomban részesülnek. Minden tanév jelentıs eseménye a Beregszászi-napok rendezvénysorozata. Két napon át a diákoké az iskola: versenyek, vetélkedık, kiállítások követik egymást. A Beregszászi-napok rendezvényein szívesen látjuk más középiskolák diákjait is: ıket rendszeresen meghívjuk a különbözı versenyekre, (hogy együtt vetélkedjenek a mi tanulóinkkal). A Beregszászi-napok a tantestület számára is jelentıs esemény. Ekkor adja át az iskola alapítványa a kiemelkedı munkát végzettek számára a Beregszászi Pál Emlékplakettet, mely több év munkájának elismerése. Az Alapítvány Kuratóriuma a tantestület szavazatai alapján ítéli oda a díjat és a 2001/2002-es tanévtıl diákok is részesülhetnek ebben az elismerésben. Új kelető hagyomány a Jótékonysági Est, melyet a farsangi idıszakban tartjuk. A szülık, szponzorok összefogása által megteremti az anyagi alapot diákjaink jutalmazásához, versenyek kiírásához, stb. Segíti a Beregszászi Pál Szakközépiskoláért Alapítványt. 16

7.

Az iskola jeles eredményei, sikerei

A Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola tantestülete nagy súlyt helyez arra, hogy diákjaink az iskolai, a regionális, az országos versenyeken jó helyezést érjenek el. Rendszeresen részt vesznek tanítványaink a következı versenyeken: „Édes Anyanyelvünk” nyelvhasználati vetélkedı, Implom József helyesírási, Szép Magyar Beszéd Verseny, Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi Verseny, Arany Dániel Matematika Verseny, Országos Szakmai Versenyeken, Tantárgyi tanulmányi versenyeken, Szakma Kiváló Tanulója Versenyen (SZKTV), Az Országos Közismereti Versenyen (OKTV) is próbálkoznak tanulóink. Ezeken rendre szép sikereket érnek el diákjaink, tanítványaink. 8.

Terveink

A kerettantervek alapján az új pedagógiai programnak megfelelıen a meglévı képzési formák és oktatott szakmák mellett korszerő, színvonalas elsajátíttatásra törekszünk. A diákélet színesebbé tétele, hagyományjellegő diákprogramok bevezetése, létrehozása az iskolában. Az iskolai tanulmányi versenyek színvonalának növelése és az iskolán kívüli regionális és országos versenyeken való aktív részvétel növelése. Célunk a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a tanulási kudarccal küzdı, ill. hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyerekek segítése. Az ifjúságvédelmi munka kiterjesztése. 9. Az iskola szerkezete Az Alapító Okiratban meghatározott ellátandó alaptevékenységek szerint oktatási szempontból Intézetünk az alábbi részterületekre tagozódik: - Nappali rendszerő általános mőveltséget megszerzésére felkészítı iskolai oktatás szakmacsoportban.

megalapozó szakképesítés 9-12. évfolyamon két

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban 1995-ben indítottunk elıször osztályokat PHARE támogatással. 17

1998-tól iskolánk a világbanki "B" program keretében folytatta az eddigiek szerint megkezdett érettségire felkészítı oktatást, és a program elıírásának eleget téve az eddigi szakmacsoport mellett informatika szakmacsoportban is indított osztályokat. Ennek eredményeképpen a 2000-2001-es tanévben négy osztály kezdte meg tanulmányait ezekben a szakmacsoportokban. Iskolánk jelenlegi képzési formái 8 általánost végzettek részére: - szakközépiskolai osztályok: elektrotechnika-elektronika szakmacsoport informatika szakmacsoport nyelvi elıkészítı informatika szakmacsoportra - szakiskolai osztályok: elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 10. osztályt eredményesen befejezık részére: - szakmai képzések: villanyszerelı elektromosgép- és készülékszerelı elektronikai mőszerész számítógép-szerelı, -karbantartó érettségi vizsgával rendelkezık részére: - szakmai képzések: mőszaki informatikus erısáramú elektrotechnikus másoló- és irodagép mőszerész automatikai mőszerész fogtechnikus és fülilleszték-készítı Szakmaválasztási lehetıségek az érettségi után OKJ szám 52 523 01 1000 00 00 54 522 01 0000 00 00 51 521 01 0000 00 00 54 481 04 0010 54 04

Szakma megnevezése Automatikai mőszerész Erısáramú elektrotechnikus Másoló- és irodagép-mőszerész Informatikus (mőszaki informatikus)

Tanulmányi idı 2 év 2 év 2 év 2 év

Szakmaválasztási lehetıségek a 10. évfolyam elvégzése után OKJ szám 33 522 04 1000 00 00 33 522 01 0000 00 00 31 522 01 0000 00 00 33 523 01 1000 00 00

Szakma megnevezése Villanyszerelı Elektronikai mőszerész Elektromos gép- és készülékszerelı Számítógép-szerelı, -karbantartó

18

Tanulmányi idı 3 év 2 év 2 év 2 év

9. Felnıttoktatás: A felnıttképzés keretein belül felnıttoktatási (szakképzési) évfolyamon van lehetıségünk képzésre iskolarendszeren belül és –kívül.

19

10. Az intézmény mőködése, sajátosságai a.) Az iskolai oktatás és nevelés Iskolánk beiskolázása évek óta problémamentes, az osztályok kialakítása már az elsı fordulóban sikeres. Az iskola szerkezete lehetıvé teszi, hogy akik itt nem tudják teljesíteni a követelményeket, sokszor idıveszteség nélkül a szakiskolai 9. vagy 10. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. Ez a képzési szintek közti átjárhatóság nagymértékben megnyugtatja a szülıket, mert a már megszokott iskolai környezetben maradnak a gyermekek akkor is ha nem képesek a magasabb követelmények teljesítésére. Így elkerülhetı az iskolaváltoztatással járó próbatétel és így biztonságos szakmaszerzési lehetıséghez juthat a tanuló. 1995-ben tett érettségi képesítı vizsgát az elsı osztályunk. Ezt követıen folyamatosan minden évben három osztály tett sikeres érettségi képesítı vizsgát. Majd a szakképzés szerkezetváltoztatásából adódóan 1998-ban elıször érettségizett osztály a világbanki tanterv alapján. Újszerő és nagy próbatétel volt, hogy ebben az osztályban idegen nyelvbıl (angol) is érettségi vizsgát kellett tenni a végzıs tanulóknak. A 2003/2004-es tanévtıl 4 osztályunk tesz érettségi vizsgát. A nyugodt és jól elıkészített körülmények biztosították, hogy a jelöltek legjobb tudásuknak megfelelıen tegyenek eleget a vizsgakövetelményeknek. A mindenkori érettségi elnökök elégedettek voltak a vizsgák megszervezésével. Szakközépiskolai tanulóink képességeinek kibontakoztatása a pedagógus testület érdeme. Nagy öröm számunkra, hogy tanulóink az érettségire jól felkészült, igényes továbbtanulási szándékkal rendelkezı fiatalokká érnek. Az idáig vezetı út óriási tanári és tanulói erıfeszítést igényel. Az eredményesség érdekében módszertani kultúránkat naprakészen gazdagítanunk kellett. Iskolánk a 2003/2004-es tanévtıl felvállalt, hogy tanulóinkat (igényüknek megfelelıen) és a törvényi elıírásoknak megfelelıen emelt szintő érettségire is felkészíti. Tanítási óráinkon pedagógiai programunknak megfelelıen: a frontális munka, az egyéni, illetve csoportmunka, mint a tanítási-tanulási folyamat alapformája egyaránt jelen van. A nagyobb tanulói önállóságot és a kreativitást elısegítı módszerek sikeresek a tanulók körében. A módszerek, az eszközök és a szociális alapformák változatossága motiválólag hat a tanulókra: aktivizálja ıket, önálló és kreatív tanulói tevékenység kialakulására ösztönöz.

20

A képességek fejlesztésének másik nagyon jelentıs területe: a versenyeztetés. A munkaközösségek nagyon aktívan és lelkesen vállalták fel ezt az igen jelentıs képességfejlesztı tevékenységet. Szakiskolai és szakközépiskolai tanulóink közel egy évtizede vesznek részt a különbözı magyar nyelvi, magyar irodalmi, történelmi, honismereti, matematikai, fizikai, környezetvédelmi és szakmai tárgyú versenyeken. Helytállásukkal és jó szereplésükkel nemcsak iskolájuk, de Debrecen város hírnevét is öregbítették. Mőszaki szakközépiskola vagyunk, de a világbanki tanterv lehetıvé teszi a közismereti tantárgyak gimnáziumi szintő oktatását. Ebben hatékonyan segít bennünket a jelentıs és jól felszerelt iskolai könyvtár. Itt lehetıség van könyvtári órák tartására, a mővészetek és a kultúra iránti fokozottabb érdeklıdésre, s ez nagymértékben növeli a humán tárgyak becsületét, a jelentıs szakmai érdeklıdés mellett. Az iskola célja és hivatása az oktatás és nevelés. Jelentıs osztályfınöki munkát végzünk. Az osztályfınöki tanmeneteket a pedagógiai programunkban leírt nevelési követelmények szellemében állítjuk össze. Az osztályfınöki óra a sokrétő iskolai nevelésnek kicsinyke része; szervezettségével visszatérı ritmusával óriási nevelési lehetıségeket rejt magában. Az óra tartalmas kitöltését minden osztályfınök alapvetı kötelességének érzi. A lelkes sportot kedvelı, mővelı pedagógusaink megtanítják tanulóinkkal, hogy a sport nemcsak a testnevelésnek, hanem a léleknek is a legerıteljesebb és legnemesebb nevelıeszköze. A játék alatt tanítja meg a sport az embert a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, a kitartásra, a tettrekészségre és a "fair play" a nemes küzdelem szabályaira. Aki sportol egészségét védi, az egészséges ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak. Ilyen szelemben és hozzáállással több sportágban szép eredményeket érnek el tanulóink. A szakmai vizsgáknak nagy hagyományai vannak iskolánkban, hiszen régi szakmunkásképzı intézet vagyunk. Évente kb. 150 tanuló tesz szakmai vizsgát. Az 1999/2000. tanév a szakmai vizsgák tekintetében egy már régen megszokott vizsgáztatási rendszer lezárását jelenti. A 2000/2001-es tanévtıl OKJ követelményeknek megfelelıen teszik le a szakmai vizsgát a végzıs tanulók. Az iskola 1999/2000. tanév elején megkezdte az ISO szerinti minıségbiztosítási rendszer kiépítését. Elköteleztük magunkat a rendszer kiépítése és tanúsítása mellett. Ennek érdekében a tantestület részletes tájékoztatást kapott a 21

programról, elıadás keretében. az iskola vezetısége és a munkaközösség vezetık továbbképzésen vettek részt, melynek végén mindenki sikeres vizsgát tett. Kiképeztettük a minıségbiztosítási vezetıt és a két belsı auditort, „5S” felelıst választottunk. Jelenleg a minıségügyi folyamatok kidolgozásán dolgozunk. A program anyagi fedezetének megteremtésére pályázatot nyújtottunk be a COMENIUS I. programba, sikeres tanúsítványt szereztünk 2002-ben. Azóta folyamatosan végezzük a partneri elégedettség- (elégedetlenség-) méréseket. A kapcsolatrendszerünket évente felülvizsgáljuk és ennek megfelelıen végezzük a felméréseket és a trendvizsgálatokat. Rendszerese végezzük az iskola rendjének, tisztaságának érdekében az „5S” bejárásokat. Elkészítettük az Intézményi Minıségirányítási Programunkat. Évente a törvényi elıírásoknak megfelelıen átdolgozzuk. b.) Tanmőhely, gyakorlati oktatás Tanulóink gyakorlati oktatása a Rigó utca 54. szám alatti tanmőhelyünkben a TISZK Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/a. szám alatt található, a Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola számára kialakított mérıtermeiben, valamint tanulószerzıdéssel kihelyezve vállalati mőhelyekben folyik. 2004-ben Debrecen város önkormányzatának kezdeményezésére iskolánk is részt vett a HEFOP 3.2.2. és a HEFOP 4.1.1. Európai Uniós pályázati projektekben. A sikeres pályázat után a TISZK területén csúcstechnológiával felszerelt két gyakorlati terem (E16 számítástechnikai terem, E18 villanyszerelı tanmőhely) áll rendelkezésünkre a gyakorlati képzésben. A termekhez 2 helyiség, raktár áll rendelkezésre az eszközök és az anyagok biztonságos tárolására (E16/B raktár, E19 raktár). Jelenleg az képzésben: -

alábbi szakmák tanulói vesznek részt a TISZK területén gyakorlati villanyszerelı erısáramú elektrotechnikus számítógép-szerelı, -karbantartó mőszaki informatikus.

c.)Tanórán kívüli tevékenység – diákönkormányzat Munkájukat – felnıtt irányítással – lelkesen, jogaik ismeretében végzik. A diákönkormányzat az iskola életében sajátos helyet kap, tevékenysége tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. Foglalkozik a diákok jogállásával, gyakorolja döntési, véleményezési és javaslattevési jogait. 22

Az iskola kulturális tevékenysége és a diákönkormányzat területei több ponton is kapcsolódnak (Beregszászi Napok). A tanórán kívüli tevékenységnek fontos területei az iskolai rendezvények: tanévnyitó, Beregszászi Napok, versenyek, szalagavató, jótékonysági est, ballagás, tanévzáró ünnepség. A színvonalas rendezvények a közösségi összetartozást erısítik, fontos nevelı hatásuk van. Nemzeti ünnepeink (október 23., március 15.) méltó megünneplése az iskolai hagyományoknak megfelelıen történik: a Köztemetıben felállított kopjafánál, illetve a Petıfi szobornál és a Honvéd temetıben. Az emléknapok megemlékezéseit irodalmi mősorral és filmrészletekkel tettük pedagógiailag hatékonnyá. Az iskola diákok által készített újságja – a „Beregszászi Suliújság” – rendszeresen megjelenik. Az iskolai élettel, a diákokat érintı kérdésekkel foglalkozik. d.) Ifjúságvédelem Tanulóink többségének családi háttere rendezett, iskolába járásuk folyamatos, tanulásuk rendszeres. Elıfordul azonban, hogy több esetben jelentıs igazolatlan mulasztásra vagy fegyelemsértésre kerül sor. Ilyenkor a rendezetlen családi háttér és a veszélyeztetett körülmények szerepelnek motivációként. Ezeknek a problémáknak a feltárására, megelızésére órakedvezményben részesülı ifjúságvédelmi tevékenységet segítı pedagógus tevékenykedik iskolánkban. Az ifjúság nagyon sok veszélynek van kitéve, (alkoholizmus, kábítószer fogyasztás), s ennek megelızése minden gyermeket nevelı szülı és pedagógus elsıdleges kötelessége napjainkban. Ez a tevékenységünk szoros összefüggésben van Debrecen Megyei Jogú Város Szakképzési koncepciójával, mely: - A közoktatás koncepcionális alapelveiben – kiemelt feladatként kezeli a gyermek és fiatalkorú bőnözés, valamint a drogés alkoholfogyasztás visszaszorítását. e.) Személyi feltételek Iskolában egyetemet, illetve fıiskolát végzett közismereti, és egyetemet, illetve fıiskolát végzett mérnök, mőszaki tanárok és szakoktatók dolgoznak. A speciális tantárgyak megtartásához óraadó tanárokat alkalmazunk. Az oktató-nevelı munkát technikai és gazdasági dolgozók segítik. Az iskola dolgozóinak végzettsége megfelel a törvényi elıírásoknak. Pedagógus továbbképzés keretében a kollegák élnek a szakvizsga megszerzésének lehetıségével.

23

f.) Tárgyi feltételek Az elméleti oktatás három helyen történik. A Jerikó utcai iskolaépületben 28 tanterem, 1 megosztható tornaterem, 1 uszoda és egy könyvtár szolgálja az oktatást. A termek közül 2 tanterem számítógéppel felszerelt villamosipari mérıterem, 4 termünk pedig informatikai jellegő szakmai képzések oktatására alkalmas termek. Számítógéptermeinkben, tantermeinkben, egyéb termeinkben csatlakozni tudunk az iskolai hálózatra, ill. a világhálóra. A termeket aktív táblákkal, projektorokkal szereltük fel az oktatás minıségének javulása érdekében. Megfelelı szintő informatika-termeinkben az AUTOCAD program oktatását is jó szinten tudjuk folytatni. Az elıírásoknak megfelelı természettudományi természettudományos tantárgyak oktatását teszi lehetıvé.

szaktanterem

a

A Rigó utcai Tanmőhelyünkben 6 oktatási kabinet áll rendelkezésre: a gyakorlati képzés és a szakmai orientáció gyakorlati jellegő foglalkozásainak megtartásához. A TISZK (Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A épületében egy erısáramú és egy gyengeáramú korszerően felszerelt tanmőhely áll rendelkezésre. Az elmúlt évek emberfeletti munkát követeltek a nevelıtestülettıl. Becsületes, kitartó és felelısségteljes munkánknak köszönhetı, hogy a kihívásokkal szembe tudtunk nézni. Szerkezetében jó, oktató-, nevelımunkájában minıségileg új iskolát hoztunk létre.

24

I/1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb alapelvünk az elkövetkezendı évekre, hogy a társadalom számára hasznos, harmonikus személyiségeket fejlesztı szakközépiskolaként és szakiskolaként mőködjünk. Ennek érdekében olyan középfokú mőszaki szakembereket kell képeznünk, akik felnıttként képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban, alkalmazkodni tudnak a mindenkori munkaerıpiac elvárásaihoz, képesek felelısen dönteni és munkájukkal új értéket teremteni. Diákjainknak a magyarság és az európaiság értékeit közvetítı korszerő tudást és emberi mintát kívánunk adni oly módon, hogy oktató-nevelı munkánkban, intézkedésünkben, cselekedeteinkben, döntéseinkben a tanulók érdekeit vesszük figyelembe. Iskolánk jelenlegi nevelıtestülete a következı célokat és feladatokat kívánja megvalósítani – a társadalmi környezet, a szülık, a diákok és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve – építve az iskola hagyományaira. Célok: 1. A harmonikus személyiséget fejlesztı egyéni és közösségi nevelés törekvés a pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására (szeretet, becsületesség, ıszinteség, önzetlenség, szorgalom, segítıkészség, a tolerancia, a felelısségérzet erısítése); az önismeret fejlesztése (sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése); felelıs állampolgári tudat kialakítása (a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok és kötelességek tudatosítása); az egészséges versenyszellem kialakítása, az együttmőködési képesség, az empátia fejlesztése; a munka és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése. Eszközök, módszerek A meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: (Elsısorban osztályfınöki órákon (minta, példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, elıadás, vita, beszámoló.) A házirend megismertetése, szabályainak betartatása; tanári és diákügyelet az óraközi szünetekben.

25

2. A korszerő, sokoldalú általános és szakmai mőveltség biztosítása az anyanyelvi kultúra alapos elsajátíttatása; a kommunikációs készség fejlesztése; a humán- és reálértékek egyenrangúságának biztosítása; egy idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátíttatása; korszerő természettudományos ismeretek megalapozása; a szakmai területeken folyamatosan fejlıdı korszerő ismeretek megszerzése; felkészítés a gyakorlati munkára és a munkaerıpiac elvárásainak teljesítésére. Eszközök, módszerek A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése. Értelmezı alkotóképesség. Nyelvi (verbális) eszközök alkalmazása. 3. Színvonalas, minıségelvő oktatás felkészítés a közép, emelt szintő érettségire és szakmai vizsgákra; a tanulók egyéni képességeinek, eltérı haladási menetének megfelelı többszintő oktatási formák biztosítása a tehetséggondozás céljából, ill. a tanulási kudarcok mértékének csökkentése céljából, alapelv az iskola eredményes befejezése (emelt óraszámok, csoportbontások); korszerő, igényes informatikai ismeretek megszerzése és igényes felkészítés ECDL vizsgára; tehetséges tanulók felkészítése iskolai, városi, megyei, országos tanulmányi, kulturális, sport- és szakmai versenyekre; sikeres felsıfokú továbbtanulás megalapozása több irányban is. Eszközök, módszerek Sor kerülhet a pedagógiai állapot minıségi jellemzıinek megállapítására. A szociokulturális minıség megállapítása, a képességek megítélése, a szükségletek és a tevékenységek megítélése. 4. Az alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés a tanórákon kiemelt a szerepe a tanulói és tanári kreativitásnak; a diák aktív résztvevıje legyen a tanulási-tanítási folyamatnak; a hatékony és eredményes tanulási módszerek megismertetése; a megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban (elıadások, pályamunkák, önképzıköri dolgozatok, gyakorlati munkavégzés); logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra nevelés; a különbözı élethelyzetekben a tudásra épülı önálló vélemény kialakítására törekvés, felelıs döntések meghozatalára való nevelés; az egész életen át tartó tanulás igényébıl adódóan a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása. 26

Eszközök, módszerek Helyes tanulási technikák kialakítása, felkészítés az élethosszig tartó tanulás képességeinek elsajátítására (tapasztalatcsere, módszerek értékelése, belsı igény kialakítása az önképzésre, továbbképzésre). 5. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel, az egészségmegırzés elvének fontossága (testilelki egészség); az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet kialakítása; a mindennapos testedzés lehetıségeinek megteremtése; az emberi kapcsolatokban igényes felnıtteket nevelni; a harmonikus családi élet értékeinek felismertetése; a családhoz való kötıdés erısítése. Eszközök, módszerek A személyes kompetencia fejlıdésének segítése: 1. Önkiszolgálási képességek: testi képességek; önellátási képesség; befogadóképességek; önkifejezési képességek. 2. Önvédelmi képességek: egészségvédı képességek; identitásvédı képesség. 3. Önreflexív képességek: önértékelı képesség; önmegismerı képesség; önfejlesztı képesség. 6. A hagyományok tisztelete, környezetnevelés a tanulók szülıhelyhez, hazához való kötıdésének erısítése (honismereti versenyek); iskolánk és városunk múltjának megismertetése; minden iskolapolgár ápolja a nagy múltú iskola hagyományait (Beregszászi-napok, az iskolatörténeti múzeum továbbfejlesztése, a Beregszászisír gondozása). az európaiság tudatának erısítése (más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése és megbecsülése). Eszközök, módszerek

27

7. Érzelmi kötıdés, beilleszkedés elısegítése Emlékhelyek felkeresése, versenyek, hagyományok ápolása, védése, teremtése. Iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken való aktív részvétel. Az alapelvek, célok és feladatok megvalósítását a helyi tantervekben átgondolt tevékenységek valósítják meg. Itt realizálódnak a Kerettantervben megfogalmazott közös követelmények is.

28

I/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség fogalma A legáltalánosabb megfogalmazásban a személyiség az egyénre jellemzı pszichológiai folyamatok, állapotok szervezett összessége. A személyiség öröklött és veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságok, a társadalmi és természeti környezettel folyamatos kölcsönhatásban álló és folyamatosan fejlıdı nyílt dinamikus rendszer. A személyiség alapvetı kritériuma a tudat, amely lehetıvé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezettıl, illetve megkülönböztesse magát minden más személytıl és tudatos viselkedésválasztással, határozza meg önmagát. Személyiségünk a család az iskola a barátok a társadalmi és természeti környezet hatására változik, fejlıdik. A személyiségfejlıdés két folyamatrendszer eredménye: Az egyik a kisgyermekkorra jellemzı biológiai illetve biopszichológiai érés, fejlıdés eredménye, neurohormonális érés függvénye. Ebben a fejlıdési szakaszban a környezet szerepe minimális. A másik: a növekvı gyermekre, ifjúra jellemzı, a külsı hatások szerepe. Ebben a szakaszban a tanulásszoktatáson, gyakoroltatáson, mintanyújtáson át folyik. A nevelı segíti a gyereket abban, hogy maga kifejleszthesse saját értékes személyiségét, hogy a gyermek boldog és értékes gyermek, majd boldog, értékes felnıtt legyen. Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség tervszerő fejlesztése. Természetesen fontos, hogy mit, s hogyan tanítunk, de még fontosabb, hogy mit s hogyan tanul meg a gyermek. Itt a „mit” csak részben jelenti a tananyagot, nagyobbrészt azt a sok érzelmi kapcsolódást, értéket, normát, amit a külsı hatásokból a gyermek magába épít, s ami késıbb belőrıl határozza meg magatartását. Az elsajátított tudás is fontos, de a tanulásra való készség, az új iránti fogékonyság, a pozitív emberi kapcsolatok igénye, a nyíltság, a nyitottság, a bizalom és megbízhatóság, a felelısségvállaló aktivitás, a személyiség sok értékes jellemzıje egy életen át megmarad, ha eléggé megerısödött az iskolai években. Az ember személyiségét alapvetıen a jelleme határozza meg. A jellem az ember magatartásából, cselekedeteibıl, erkölcsi nézeteibıl áll. A jellemes ember nemes gondolkodású, választékos beszédő, megbízható, önmagához hő, becsületes, példamutató személyiség.

29

Egyrészt az ember maga is részt vesz jelleme kialakításában és maga viseli érte a felelısséget, másrészt a pedagógus felelıssége és vezetı szerepe is fontos. A helyes magatartás megkövetelésével segíti a gyereket abban, hogy kialakítsa saját jellemét, úgy irányítja, hogy átvegye az irányítást saját egész személyisége felett. A követelés célja éppen, az hogy a gyermek kezébe adja azokat a mechanizmusokat, amelyekkel úgy irányíthatja magát, mint ahogyan korábban ıt a nevelık. Ezért elengedhetetlen hogy a nevelıknek legyen egy határozottan körvonalazott értékrendszere, amely követelmények, és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitását, viselkedésének útját és szabad terét. Így alakul ki az autonóm személyiség, amely már maga értékeli, ellenırzi, irányíja saját viselkedését. A legmagasabb szintet akkor éri el a jellemfejlıdés, amikor az önkontrol fokán a normákhoz való igazodás már önmagában megerısítı szerepet tölt be. A jellem a pszichikum minden oldalával kapcsolatban áll, különösen szoros a kapcsolata az akarattal, amely mintegy gerince a jellemnek. Az erıs akaratú emberre mondjuk azt, hogy jellemes ember. Az akarattal közvetlen kapcsolatban vannak olyan jellemvonások, mint a lelkiismeretesség, kötelességtudat, megbízhatóság, felelısségvállalás, becsületesség. A serdülıkorban, az akarat szabályozásában bizonyos nehézségek tapasztalhatók. Az életkorból adódóan a felnıttekhez való sajátos viszony feszültségének, a testi fejlıdésbıl eredı vágyaknak a növekvı belsı és külsı követelményeknek akarati szabályozása az addiginál jóval bonyolultabb, annál is inkább mert a serdülıkor általános tendenciája, hogy mindenben saját akaratukat igyekezzenek érvényesíteni, érzékenyek mindenre, ami korlátnak tekinthetı. Ilyenkor különösen nagy szükség van rugalmas és nagyon határozott következetes nevelésre, hogy a serdülı ne saját impulzusait kövesse csupán, ne vágyai anarchiáját kívánja az okos szabályok helyére tenni, hanem az akarat magasabb szintjét elérve az öntudatos fegyelem legyen eredménye és eszköze akarata alakulásának. A középiskolás diákok fejlıdéséért felelıs iskola sajátos helyzetben van, hiszen a diákok által elsajátított ismeretek mennyiségét és tartalmát, valamint a kialakult viselkedési képességek fokát elıtte már három terület determinálta (a született képességek, a család, és az általános iskola). Így a középiskolába került fiatalokról elsıdleges feladatunk megtudni, hogy bizonyos szaktárgyi felkészültségükön túl milyen: - éntudatuk, belsı motivációs bázisuk, tanuláshoz főzıdı viszonyuk, értékorientáltságuk, igényszintjük, kötelesség- és felelısségtudatuk, társaikhoz való viszonyuk, mennyire önállóak nyitottak. 30

Ahhoz, hogy a pedagógus segíteni tudja a diákokat önmaguk elfogadásában, vagy önszabályozásuk formálásában, elsıdleges a tanulók alapos megismerése, ami nem könnyő feladat, hiszen gyakran nincs összhang a gyerek külsı viselkedése és belsı énje között, s ha nem sikerül valódi énjüket megismerni, nem tudjuk formálni értékeiket, korrigálni hibáikat. A megismerés: a tanulói tevékenységek megfigyelése; a tanári, osztályfınöki felmérések; és a diákok önjellemzése kapcsán történik. A tanulók megismeréséhez hosszabb idı legalább egy tanév szükséges. A tanári, osztályfınöki felmérések köre, tartalma Életmódteszt Méri az alvás-és mozgásigényt, étkezési szokásokat-, mit és hogyan étkezik, az egészséget, károsító szokásokat, a szórakozási igényt Családi környezet Hány generáció él együtt, elınyösnek vagy hátrányosnak ítéli a tanuló az együttélést, milyen a munkamegosztás a családban, hol van a tanuló helye ebben, esetleg veszélyeztetettek az életkörülmények, amelyben él. Iskolai környezet Mi a jó közérzet biztosítéka, a biztonságérzet, a motiváltság, a siker, kudarc érzésének kutatása. Életútvonal készíttetés A fontos események évszáma, lehet pozitív vagy negatív élményhez kötıdı. Empátia kérdıív Az állítások elfogadása empátiás hajlamot vagy empátiás hiányt jelez. Mentálhigiénés kérdıív Alkati sajátosságot, feszültségtőrést, önsegítı attitődöt mutat, hatáskeltés készségét méri. A tanulók önjellemzéséhez a következı szempontsor alkalmazható. Érzékelés Mit vesz észre a környezetébıl, milyen ingerekre reagál gyorsabban, lassabban? Figyelem Mennyi ideig bír figyelni hány dologra egyszerre, mi hat serkentıleg a figyelmére?

31

Emlékezet Mire emlékszik tartósan, szöveget, képet, részletet, számot, összefüggést jegyez meg gyorsabban? Tanulási sajátosságok Hallás vagy olvasás útján vésıdik –e be jobban egy megtanulandó tartalom. Érzelmi sajátosságok Érzelmeik mennyire mélyek, tartósak. Indulataik jellemzıi Milyen külsı hatás váltja ki az indulatot, meddig tart a feszültség. Másokhoz való viszonyulásuk Könnyen nyilatkoznak vagy zárkózottak, mennyire adják ki gondolataikat. Türelmük, segítı szándékuk Kiket hajlandók segíteni, kikkel miért nem segítıkészek? Viselkedési sajátosságaik Mennyire képesek viselkedésüket irányítani, ellenırizni? Mennyire szorongnak, nehéz helyzetekben képesek-e leplezni lelkiállapotukat? Fizikai és lelki terhelhetıségük Miben tehetségesek, mivel küszködnek, különösen jó és rossz képességeik, stressztőrı képességük. Érdeklıdésük Sokirányú vagy beszőkült, tartós vagy átmeneti, alkalmi, van –e kiemelten fontos érdeklıdési körük? Jellemük sajátosságai İszinték és igazmondóak, vagy hajlamosak a hazugságra, csalásra. Milyen a felelısségtudatuk? Akarati jellemzık Szilárdak-e elhatározásaik, mennyire tartanak ki elképzeléseik, terveik mellett? Az egyes tanulók önismereti szintjének vizsgálatához a már említett kérdıíveken kívül a következı eszközöket használjuk: személyes beszélgetés; konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal; szülıi vélemények; célzott megfigyelés, a metakommunikációs jelrendszerek feltérképezése; fogalmazás-vizsgálat; tanórai megnyilvánulások; tanórán kívüli megnyilatkozások, viták. 32

A tapasztalatok írásban foglalása mind az osztályfınök, mind a szaktanár részérıl elengedhetetlen, csak óvakodni kell a személyiségjegyek ítéletszerő megfogalmazásától, különösen, ha tanulói cselekedet következménye a tulajdonság megítélése. A feljegyzés szerencsésebb formája a történés leírása. A diákok intellektuális szintjének, érzelmi, akarati jellemzıinek, teherbíró képességének tudatában tervezheti az osztályfınök nevelési feladatait, s különösen, ha szükséges az egyéni bánásmódot. Mivel az osztályfınök helyzete saját osztálya tanulóinak megismerésére több lehetıséget biztosít a többi tanárhoz képest, ezért az osztályfınök dolga, hogy felhívja kollégái figyelmét a problémás, a hátrányos helyzető, vagy kiemelkedı képességő tanulókra.

33

A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a középiskolában Belsı motivációs bázis fejlesztése Ennek érdekében el kell érni, hogy a tanulók szeressenek iskolába járni. A tanulás eredményességének mérésekor mindig a sikereket kell kiemelni, értékelni. Az értékorientáció alakítása A pozitív emberi érték elfogadására kell inspirálni a tanulókat, akkor is, ha ez az általános értékrenddel ellentétes. A gyerekek igényszintjének emelése a sikerélmény fokozásával. Az önbizalom növelése Egyéni képességekre szabott feladatokkal, s a megoldások során tapasztalható sikeres mozzanatok kiemelésével. Az iskola normarendjét a tanulók bevonásával készítjük, de ennek betartása a felelısségtudat kialakításának alapja. A kötelesség és felelısségtudat optimális alakulásához szükséges és elegendı külsı kontrolra, irányításra van szüksége a tanulóknak s ennek mértékét el kell fogadtatni a szülıkkel. Az önállóság és bizalom, mint humán értékek kialakítása elengedhetetlen feltétele az autonóm személyiségnek. Iskolatípusunkban a személyiségfejlesztés tartogat különös nehézségeket. A korosztályra általában jellemzı, hogy kiélezıdnek az ellentmondások a törekvések és a lehetıségek között. A nevelési tényezık sorába belép a gyakorlati oktatás tanintézményétıl független színtere a maga „üzleti világával”. Iskolánkban számottevı a nagyon nehéz anyagi körülmények között élı, vagy negatív mintát mutató család. Tanulóink személyiségének fejlıdését korcsoportjukon belüli és saját korábbi magatartásszervezésükhöz képest összehasonlításban vizsgáljuk. Igyekszünk elérni, hogy diákjaink magatartása az iskolánkban töltött évek alatt alkalmazkodóbb, ugyanakkor kreatívabb legyen. Alakuljon ki a problémamegoldás képessége, viselkedésükben kevesebb legyen az ellentmondás, több az elırelátás tudják cselekedeteiket távlati céloknak alárendelni akár lemondás árán is. A személyiségfejlesztés színterei: osztályfınöki óra: osztályszintő más szaktárgyi tanítási óra: osztályszintő tanórán kívüli foglalkozások: kiscsoportos 34

Az osztályfınöki óra a nevelés kiemelten fontos lehetısége. Felszabadultabb légkörben, akár formabontó környezetben tartható. Módot ad a jelenségek problémák sokoldalú megközelítésére a különbözı értékrendek ütköztetésére, a kommunikáció, a vitakézség fejlesztésére. A célul tőzött feladatok az osztályfınöki órák témajavaslatában olvashatók, a témák megjelölésénél figyelembe vettük a kerettantervi rendelet 10§ (5) és a 11. § (7) bekezdésében megfogalmazott tartalmat és óraszámokat. A szaktárgyi órák úgy lehetnek eredményesek a személyiség fejlesztésben, ha az óra vezetés a tanuló aktív tanulását biztosítja, ha rábírjuk a tanulókat az új ismeretek feldolgozására, közben önálló ötletek közzétételére megengedve a tévedés lehetıségét is. A természettudományi és mőszaki tárgyak zöme a kombinatív kézség az esztétikai érzék, a probléma megértés és sikeres megoldása kapcsán az önbizalom fejlesztését szolgálják. A humán tárgyak sajátos értelmi és érzelmi neveléssel a hazaszeretetet a nemzetközi öntudat kifejlıdését segíti a közvetlen környezetért érzett felelısségre, nevel. Az egymás és mások a másság iránti tolerancia kialakítását segíti, hogy tanulmányaik során diákjaink megismerkednek különbözı társadalmi csoportokkal, népekkel azok életformájával, kultúrájával több tantárgy kapcsán is. A testnevelés és sporttevékenység közben formálódó jellemvonások a magatartás egészét, a személyiség fejlıdést pozitívan befolyásolja, formája jellemüket, akaraterejüket, bátorságukat, a különbözı nehézségi feladatok akadályok leküzdésével, versengéssel, versenyekkel. Az ellenfél megbecsülése a sportszerő küzdelem a közösséghez való tartozás mind jellemalakító tényezı a személyiség formálódásában. Tanulmányi, kulturális versenyek, házibajnokságok szervezésével tanulóink megtanulják a kölcsönös bajtársi együttmőködést, egymás segítését, az ellenfél tiszteletét, az egyéni és közösségi cselekvések értékét, az egyéni és közösségi értékek egységét. A nagy létszámú osztály akadálya, hogy a tanulók mindenkivel egyformán intenzív, érzelmileg is mély sokrétő kapcsolatba kerüljenek. A gyerekek fejlıdése szempontjából nagyon fontos a saját korúakból álló kiscsoport. A tantestület feladata, hogy minél több kiscsoport kialakulását segítse tanulói igény és lehetıség szerint.

35

A tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formákat: tömegsport foglalkozások; sportkörök, sportcsoportok edzései; fakultatív testnevelési órák; 12 órás sportéjszaka rendezvényei; Beregszászi Napok rendezvényei; DÖK nap rendezvényei; városi programokba való bekapcsolódás; tanulmányi kirándulások (ha a tanulmányi kirándulásoknak költségvonzata van, a tanuló számára önköltséges és nem kötelezı).

36

I/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egy iskolába jelentkezı gyerekek jellemzıen formális rendszere az osztály. A középiskolások ritkán a szimpátia, sokkal inkább a szakmastruktúra, a szakmai érdeklıdés miatt kerülnek egy osztályba. Az osztály egy olyan egység, amelyen keresztül megkísérli az iskola normáit, értékeit elfogadtatni a tanulókkal. Az osztályfınököt nem választják, kapják a tanulók. Együttmőködésük sikerén nagymértékben múlik az oktató-nevelı munka hatékonysága. Az osztály légkörét, az osztályhoz főzıdı tanulói viszonyuláson mérjük. A szociális magatartás szintje az osztályon belül lehet: azonosuló (az iskolai értéket képviseli) alkalmazkodó (az értéket elfogadja, de passzív) kritikus (fenntartásokkal közelíti a hirdetett értékeket) sodródó (váltakozva, egy-egy csoporthoz csapódó) elszakadó (vélt vagy valós csalódásai alkalmával barátait is cserbenhagyja) agresszív (mindenben a hibákat nagyítja fel és megoldási kezdeményezései durvák) Az értékelfogadás nem más, mint a jó kapcsolat, a kötıdés az iskola és a gyerek, az osztály tanulói között. A felvételkor tapasztalható tanulók közötti kötıdések esetleg az elıképzettség során alakulhattak ki (ugyanonnan jelentkeztek, egy helyen sportoltak stb.). A szorosabb kapcsolat az osztály tanulói között a részfeladatokra szervezıdött kisebb csoportokban alakulhat, fejlıdhet ki. A kis csoportokat: közös célok, közös érdekek mozgatják; a tagok kölcsönösen függnek egymástól; együttesen tevékenykednek; folyamatos kommunikációban állnak egymással, véleményét befolyásolják; közös normarendszerük van; szereposztás alakul ki köztük; a közös tevékenységek közös szokásokat alakítanak ki.

egymás

A kis csoportokon keresztül kapcsolódnak a gyerekek a nagyobb közösséghez.

37

A pedagógusok szerepe, hogy a kiscsoportok tevékenységi lehetıséget ajánljanak a diákoknak.

kialakulását

elısegítı

Lehetıségeinkrıl: Iskolánkban a szőkös tantermi viszonyok ellenére is megvalósul többnyire, hogy egy osztály egy terem gazdájává válhasson. Új diákként azonnal vállalkozhatnak a tanulók közvetlen környezetük alakítására, a tanteremdíszítésre. Számot adhatnak egyéni ízlésükrıl, kreativitásukról. A kellékek esetleges házilagos elkészítése már kis alkotócsoportokat hozhat létre, segíti az ismerkedést. A tanév elején alakul meg az osztály érdekképviseleti csoportja, az ODB. Feladatuk a törvény biztosította demokratikus jogok gyakorlása, az iskolai diákönkormányzat információinak eljuttatása az osztály tanulóihoz. Az egyéni gondokat megtanulják megfelelı módon felhangosítani, az egyéni érdekeket kollektív érdekké változtatni, a problémák megoldására javaslatot tenni, a megoldást a felvetıkhöz visszajuttatni. Iskolánkban a tájékoztatás, az informálás eszköze és a szünetek hangulatának emelését szolgája az iskolarádió és az iskolaújság. Mindezekkel megpróbáljuk népszerősíteni az arra érdemes diákokat, iskolai programokat. A szerkesztıknek nagy a felelıssége abban, hogy mire tudja irányítani a diákok figyelmét, kommunikációs stílusuk, humoruk a tanulók elıtt mintaként szolgál, ugyanakkor ık maguk a tanórákon nem elsajátítható ismerettel gazdagodnak. Évek óta mőködik iskolánkban önképzıkör, melyen belül a közel azonos kulturális szinten lévı tanulók, szabadidejükben sajátos természető tanulási tevékenységet folytatnak. Általában pályázati lehetıségeket kihasználva dolgoznak fel számukra élményt, új megismerési lehetıséget nyújtó témákat. Komplex tevékenységük során maguk mind változnak, fejlıdnek, gyarapodnak, egymást alakítva jól érzik magukat. Sikereiket közzétéve a diákok elıtt példaképpé válhatnak. A tanárok, a színjátszók, a klubtagok a csapatmunka örömén keresztül valósítják meg önfejlesztésüket, alakítanak olyan közösséget, ami sok munkával, de kellemes együttléttel juttathatja sikerhez tagjait. A közös programok: rendezvények, kirándulások már a mikrocsoportokat nagyobb közösségekké alakíthatják, ha a program sokak tetszését elnyeri. Kiemelt jelentıséggel bír a csoportos személyiségfejlesztés körében a csoportos színház és hangverseny látogatás. Az érzelmi nevelésen túl viselkedési elvárásokat, öltözködési kultúrát, tetszésnyilvánítási szabályokat tanulhat közben a diák. 38

-

Sajátos helyzető iskolánkban a gyakorlati csoport szerepe.

Az egy osztályba járó tanulók között gyakran tapasztalható, hogy alacsony szintő az egymáshoz való alkalmazkodási képességük. Hiányzik belılük a tapintat, a mások tisztelete. Kultúrálatlanul kommunikálnak egymással. A sértı modor, a vandalizmus, a randalírozás, a fegyelmezetlenség a kis csoportokban inkább elkerülhetı. Közösségi programok tanulói igény szerint Önképzıkör Filmklub Számítógép-Internet klub Színjátszókör Szabadidı klub Szakkör Színház-, hangverseny látogatás DÖK keretében: újság, iskolarádió szerkesztése. Tanulóinknak ezekben a tevékenységében segítségére van egy-egy szaktanár, illetve iskolánk szabadidı-szervezıje, DÖK patronáló pedagógusa. Fontos nevelési feladat a szociális képességek osztályszintő kialakítása, fejlesztése: kulturáltság a mindennapi érintkezésben, kommunikációban, viselkedésben; másokkal való együttélés, együttmőködés; egymás elfogadása, tisztelete, segítése; a másság tolerálása, türelem egymás iránt; aktív részvétel a közösség életében, tevékenységében; a személyes érdekek összehangolása a közösség érdekeivel; önfegyelem, önkontroll. Tanulóink pozitív személyiséggé formálásához kellenek a közös célok, erıfeszítések, élmények, az összetartozás érzése, az emberi kapcsolatok fontosságának felismerése. Az alakuló kapcsolatrendszer megismerésére készíti az osztályfınök a szociometriai felmérést. Tájékozódik: az aktivizálhatóságról; 39

-

az együttmőködési képesség szintjérıl; a tanulók társas helyzetérıl.

Cél: hogy az egyes tanulóközösségek ne izolálódjanak, hanem az iskola életében pozitív szerepet vállaló közösségekké alakuljanak. Az erısebb, magasabb szintő közösség fokozza a személyiségnevelı hatást. A közösség alakításának folyamata és módszerei A véletlenszerő együttléttıl a szervezıdésen át a tudatos együttmőködésig és aktív cselekvésig kell eljuttatni a tanulókat. Legfontosabb egy aktív mag kialakítása a közösségben, ık, akik legelıbb képesek magukévá tenni a feladatokat és húzóerıt jelentenek társaik számára. Fontos a bomlasztó elemek kiszőrése, negatív befolyásuk háttérbe szorítása. Célszerő a közösséget állandó, illetve idıleges csoportokban feladatokkal megbízni, s szítani az egészséges versenyszellemet. Kell, hogy legyen fóruma a közösségnek, ahol a kapott feladatok megoldásáról beszámolhatnak, s újabb célokat, feladatokat vállalhatnak a közösségi élet érdekében. A közösségek irányítóinak feladata Osztályfınökeink feladata: Nyomon követi a tanulók fejlıdését, tevékenységét és konfliktusait a szülıi házban és az osztályban. A tanulók tanulmányi, közösségi munkáját értékeli, él a jutalmazás és a büntetés eszközeivel. Látogatja osztálya tanítási óráit. Koordinálja osztálya szabadidıs foglalkozásait. Osztályával közmővelıdési intézményekbe látogatást szervez. Nyomon követi a tanulók gyakorlati oktatási tevékenységét. Az osztályfınöknek, mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában kultúraközvetítıként, fejlesztıként, értékelı pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját. Kötelessége, hogy a szülıket tájékoztassa a házirendrıl, gyermekük iskolai teljesítményérıl.

40

Az osztályfınök a tanuló iskolából való huzamos távolmaradásáról a szülıt értesíti és a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik arról, hogy a szülık szavazás útján megválasszák képviselıiket az iskolai szülıi munkaközösségbe. Az osztályfınöknek törekednie kell a munka világának, a munkamegosztás rendszerének bemutatására osztályában. Mindezt hozzá kell igazítania a tanulók képességeihez, növelve ezáltal pályaismeretüket, formálva pályaválasztási látásmódjukat. Az osztályfınöknek felelısséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezettisztaság megırzése érdekében tanúsított magatartásukért. Az osztályfınöknek nevelı tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítve a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, ill. a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Az osztályfınöki órák témáit úgy kell megválasztania, hogy az a tanulók lelki épülését, társadalmi beilleszkedését szolgálja. Ugyanakkor idıt kell fordítania az osztályt érintı pedagógiai és egyéb problémák megoldására. Az osztályfınök a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyızıdik. Közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Az osztályfınök adminisztratív feladatai: Az osztálynaplók kitöltése; a haladási rész naprakész vezetése, a haladási és az anyakönyvi rész folyamatos ellenırzése. A tanulók ellenırzı könyveinek kitöltetése, ellenırzése, igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrálása. Szülıkkel kapcsolattartás az ellenırzı könyvön keresztül (szülıi értekezletek, fogadóórák idıpontja, egyéb rövid szöveges közlendık). Félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek elıkészítése a tanulókkal az osztályozó értekezlet elıtt. Tantárgyankénti érdemjegyek számának ellenırzése az anyakönyvi részben; szaktanárokkal folyamatos konzultáció. Félévi értesítı, anyakönyv- és bizonyítványírás. Az osztályfınököt heti egy óra illeti meg adminisztratív teendıi ellátására.

41

A szabadidı szervezı feladata:8/2000.(V.24.) OM. rendelettel módosított 11/1994.(VI.8.) MKM.r.6/B. §-a „(1) A szabadidı-szervezı segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidı-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggı munkáját. A szabadidı-szervezı feladatai különösen: a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok elıkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggı tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.); b) a pedagógiai programhoz nem kötıdı szabadidıs tevékenység elıkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidıs programokról; c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése; d) a szülıi szervezet (közösség) munkájának segítése; e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások elıkészítése, szervezése; f) az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelızésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggı szabadidıs tevékenység szervezése; g) az alapvetı emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közremőködés; h) az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttmőködésének segítése; i) a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közremőködés. (2) A szabadidı-szervezı együttmőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel, a diákönkormányzatok munkáját segítıvel. (3) A szabadidı-szervezı segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közremőködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról.” (4) Iskolánkban a tanórán kívüli tevékenységet évek óta órakedvezményben részesülı kulturális munkát segítı pedagógus látja el.

A diákönkormányzatot segítı tanár feladata: Felelıs az iskolai alapdokumentumok – diákönkormányzaton keresztüli – megismertetéséért, véleményeztetéséért, egyeztetéséért a tanulókkal. 42

Részletesen: A tanulók segítése jogaik képviseletében és gyakorlásában. Konfliktus helyzetben segíti a tanulókat, tanácsot ad a problémák megfogalmazási módjára, élettapasztalatával pótolja a tanulók e területén mutatkozó hiányát. Összhangteremtésre törekszik a tantestület és a diákok között. Megteremti annak lehetıségét, hogy a demokrácia szabályait megismerjék, alkalmazzák és gyakorolják a tanulók. Évente egyszer, vagy rendkívüli esetben diákfórumot hív össze. Szervezi a diákok rendezvényeit a diákság igényei szerint a diákok aktív részvételével. A diákok ötleteit írásba foglalja, s azt idıben koordinálja. Változatos közéleti tevékenységre buzdítja a diákokat.

43

I/4. A beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Egy új iskola minden diákot nagy érdeklıdéssel, igazlommal tölt el. … de túl a gyermeki kíváncsiságon, minden tanulónak meg kell küzdenie az új környezetben azért, hogy az addig még sosem látott tanárok, illetve osztálytársak elfogadják. Nem könnyő beilleszkedni egy új közegbe! A fiatalok az általános iskola befejezése után, - többnyire – tizennégy évesen, még kialakulatlan személyiségként jönnek iskolánkba. Iskolánk diákjainak lakóhely szerint megoszlása: Tanulóink több mint a fele vidéki, állandó lakhelye nem Debrecen. Ezek a gyerekek, vagy kollégisták, vagy naponta bejárnak az iskolába. A kollégiumban elhelyezett tanulók számára nem csak az iskola más, hanem el kell szakadniuk otthonuktól, családjuktól több napra hétrıl hétre. Szüleik helyett nevelıtanárok figyelnek rájuk a hétköznapokon. A szobájukat más diákokkal kell megosztaniuk. A bejárók korán kelnek, sok idıt utaznak, sok idıt várnak buszra vagy vonatra. A Debrecenben lakók a korábbi évek alatt már megszokták a városi nyüzsgést, a közlekedést – talán túlzottan is. Az iskolánkban tanuló diákok szociális háttere is igen különbözı. Elkeserítı, hogy egyre több családban elváltak a szülık, esetleg árva a gyerek és nagyszülei nevelik. Vannak tanulók, akiknek szülei sajnos különféle szenvedélyek rabjai. Az egyre fokozódó munkanélküliség is fontos tényezıvé vált. Az ilyen családokban anyagilag és erkölcsileg is igen megterhelı a gyerekek felnevelése. A tankönyvek, eszközök évrıl évre drágábbak. A mindennapok is nagy terheket jelentenek – élelmezni, ruházni kell a kamaszt. Másik nagy probléma az anyagilag jól szituált családoknál a gyereknevelésre fordított idı lecsökkenése (sokszor teljes megszőnése) a szülık elfoglaltsága miatt. A fent felsorolt különbözıségek nagyban hozzájárulnak a tanulók beilleszkedési nehézségeinek kialakulásához, mely legtöbbször magatartási problémákban nyilvánul meg. Diákjaink nagy többsége még nem tudja, hogy mihez szeretne kezdeni az életben, milyen szakmát akar mővelni. A legtöbb esetben a szülık döntenek, a gyerek véleményét meghallgatva az osztályzatok, kedvenc tantárgyak alapján. A szakmaválasztás néhány esetet kivéve, nem tudatos. Ez magyarázható életkori sajátságokkal, de az már kevésbé, ha évek alatt sem alakul ki a tanulandó szakma elméletének és gyakorlatának alapos elsajátításának igénye. 44

Vannak megváltozott körülmények, nehéz családi háttér, gyenge képességek, kamaszkori nehézségek,… - és még egyéb problémák. Legtöbbször mégis ott a gond, hogy a tanulók nem igénylik a kulturált szórakozást, idıtöltést, vagy aki igényelné, az sem hajlandó erıfeszítéseket tenni érte. A felsorolt problémák bármelyikének a megléte negatív irányba befolyásolhatja a tizenéves fiatalok még ki nem alakult személyiségét, deviáns magatartást eredményezhet, káros szenvedélyek felé sodorhatja a diákot. Sokszor még nem alakul ki szilárd erkölcsi értékrend, és ennek hiánya befolyásolhatóvá teszi az ilyen korú gyerekeket. Nagy a szülık felelıssége ezekben az években, de a tanuló tanáraira is nehéz feladat hárul. A tanárnak ismernie és alkalmaznia kell azokat a pedagógiai módszereket, amelyekkel megkönnyítheti a tizenéves beilleszkedését az új iskolába, közösségbe, s a majdani életbe. A tanároknak személyiségükkel is példát mutatva kell segíteni diákjaikat. A tanulót továbbá meg kell tanítani, hogyan küzdje le problémáit, hogyan oldja meg azokat, miként segítsen másokon, hogyan legyen boldog és kiegyensúlyozott. Egy új osztályt a legkülönfélébb gyerekek alkotják. Elsı lépésként meg kell ismerniük egymást. Erre alkalmasak az osztályfınöki órák irányított bemutatkozó beszélgetései. Az egymás megismerése hosszú folyamat, de ezek a tényközlı bemutatkozások elindíthatják a tanulókat egymás felé, kapcsolódási pontokat találhatnak. Fontos, hogy a diákok ne csak ismerjék társaikat, de képesek legyenek elfogadni is a másikat. Már az elsı hetektıl törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az osztályközösséghez való kötıdés, ugyanis, ha szívesen jönnek be az iskolába, az osztályba, akkor nem keresnek máshol barátokat, továbbá magatartásuk pozitív változásával meg akarnak maradni osztálytársaik között. Nemcsak a tanulóknak, hanem a szüleiknek is meg kell ismerniük az iskolát. Erre lehetıséget nyújtanak a szülıi értekezletek, ahol az ıszinte beszélgetések bemutatják az elvárt tanulást, magatartást, de a gyereknevelés nehézségeit, problémáit is. Ha a szülı ismeri az osztálytársakat, illetve szüleiket, akkor segíteni tudja saját gyereke beilleszkedését. A tanulók beilleszkedésének elsı lépéseinél fontos a tanár szerepe, a folyosói beszélgetések, egymás segítése a tanulásban, a közös élmények , mind-mind egy közösséggé alakítja a tanulókat, ha szakavatott felnıtt irányítja. Igazán akkor eredményes egy beilleszkedési folyamat, ha nemcsak jól érzi magát egy fiatal iskolánk falai között, de a tanulásban is sikeres. A tanárok – többletmunkát is vállalva – színvonalas órákkal, korrepetálásokkal, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, háziversenyek szervezésével igyekeznek segíteni diákjaikat az ismeretek elsajátításában, illetve bıvítésében.

45

A tizenévest sikerorientálttá kell formálni, hogy igénye legyen az eredményekre, amivel a mai világban is könnyebben érvényesülhet. Sok diák kudarckerülı magatartást folytat, ilyenkor az a cél – csak teljesítse az adott tanévet, meg a következıt … - mindegy milyen osztályzattal. Ez a tanuló a tanulásban csak a szenvedést, az erıfeszítéseket veszi észre, és így az iskolát ezek intézményének tekinti – ezt a szemléletet módosítani kell a tanárnak. Egy jó tanuló osztálytársai, sıt iskolatársai elismeréseit is kivívhatja eredményeivel. Hasonló érdeklıdéső barátai lehetnek az egész iskolából. A diákokat jól megtervezetten motiválni kell a tanulásban. Iskolánkban erre jó példa a tanulói pályázat. A diákok pályázhatnak az évfolyam legjobb tanulója címért, kérhetik a nyelvvizsga költségeinek támogatását, de a kevésbé jó tanulók is pályázhatnak tanulmányi eredményük tudatos javítása esetén jutalmazásra. Van olyan eset, amikor a tanulónak büntetést kell adni. Ez igen szomorú minden érintettnek, de egy határozott ráhatás jót is tehet a diákkal. Ilyenkor minden tanár abban reménykedik, hogy jót tett, és segített diákjának visszatalálni a helyes útra, az iskolai közösséghez. Biztosítani kell, hogy az eljárás legyen nyílt, demokratikus, a tanulságlevonás közös. ( Házirend, Fegyelmi eljárás szabályai 11/1994.MKM rendelet 5. sz. melléklet) Szülık tájékoztatása: Nagyon jól mőködı Szülıi Szervezet látja el a kapcsolattartást az iskola és a szülıi ház között, így a szülık nagyobb része mindig tájékoztatást nyer a különféle rendezvényekrıl, az iskola pedig a szülık által megfogalmazódott igényekrıl. Szinte már hagyománnyá vált a tanév elején évfolyamonként megrendezésre kerülı közös szülıi értekezletek, ahol az iskola és az itt folyó munka bemutatásán kívül az iskolaorvos vagy a meghívott elıadó tart rövid tájékoztatást a fontosabb tudnivalókról, és válaszol a feltett kérdésekre. Tevékenységünk során szem elıtt tartjuk a következı célokat: Az oktatáspolitikának változatosnak kell lennie, úgy kell felépülnie, hogy ne adjon teret semmiféle társadalmi kirekesztésnek. Az egyén szocializációja és személyes fejlıdése nem kerülhet ellentétbe egymással. Olyan rendszert kell tehát felépíteni, amely képes összeilleszteni a beilleszkedés erényeit a személyes jogok tiszteletben tartásával. Az oktatás egyedül nem képes megoldani a társadalmi problémákat, de az elvárható tıle, hogy hozzájáruljon a „közösen élni” szándékának kialakításához, ami a társadalmi összetartás és nemzeti tudat alapeleme. Az iskola csak akkor tud sikeresen közremőködni a feladatnak a megvalósításában, ha a maga eszközeivel segíti a kisebbségek felemelkedését és

46

integrálódását, méghozzá maguknak az érdekelteknek a mozgósításával, személyiségük tiszteletben tartása mellett. A demokrácia mindenhol az ország helyzetéhez illı formában és szakaszokban valósul meg. Ezért már az iskolában el kell kezdıdni a tudatos és aktív állampolgári létre való nevelésnek. Számukra az egyéni foglalkozás igény esetén megszervezhetı. Óratervünk kialakításakor felkészültünk, hogy foglalkoztatás megszervezésére legyen lehetıség.

igény

esetén

egyéni

A széles beiskolázási terület a szintrehozó, felzárkóztató csoportok szervezését elkerülhetetlenné teszi.

47

I.5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek, az iskolai tehetséggondozás programja 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülı, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzıi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklıdés, elıítéletektıl való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. 2. Ezeknek a jellemzıknek a felmérése és fejlesztése a tehetséggondozás feladata. Minden gyerekben ki lehet alakítani valamilyen irányú és szintő tehetséget. A tehetség felismerése általában nem egyszerő feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelı légkör megteremtése; a motiváció; a tanár ösztönzı attitődje; a bizalom; a megfelelı szervezeti strukturáltság; a játékosság; az értékelés késleltetése. gátolja: az érdektelenség; a kreativitás lebecsülése; a túlzott fegyelem; a teljesítménykényszer. 3. A tehetséggondozással, a képességek kibontakoztatásával összefüggı programok: a) A tehetség azonosítását, felismerését segítı tevékenységek: kapcsolat a szülıi házzal (a tehetség korai jegyeit tapasztalták-e); a tanári továbbképzés elısegítése (tehetséggondozó szakképzésen való részvétel); tanári megfigyelés; csoportos iskolai teljesítményteszt, intelligenciateszt, ill. ezek értékelése; tehetségfejlesztı programokkal való ismerkedés; szabadidıs programok szervezése: sok tehetség itt mutatkozik meg. 48

b) A tantervi anyagot kiegészítı, azt meghaladó ismereteket nyújtó szakkörök, tanfolyamok: számítógépes idegen nyelvi a választott tárgyhoz kapcsolódó sport szakosztályi munka c) A nyelvi nevelést, a magatartási és életforma beállítódását, meggyızıdést, elveket, értékeket fejlesztı, a kreativitást kibontakoztató foglalkozások szervezése: irodalmi színpad tömegsport d) A tehetséggondozáshoz értı, felkészült pedagógusok biztosítása akkreditált, szakirányú továbbképzéssel. A tehetséggondozó tanárnak személyiségében, pedagógiai és pszichológiai téren kell magas szinten lennie: ehhez fejlett személyiséggel, énerıvel, önbizalommal és kreativitással kell rendelkeznie. e) A tehetségesek kibontakoztatásához szükséges anyagi eszközök biztosítása: tanulmányi versenyek kormányzati támogatással önkormányzati pénzalap a tehetségesek segítésére az iskolai alapítvány egy részének jutalmazásra fordítása pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése tehetséggondozó alapítványokkal való kapcsolatfelvétel f) A tehetségesek individualizált oktatása: a tehetséges tanulók egyéni igényeit és jellemzıit felmérve 1-3 tanulóval egyéni, nem kötelezı foglalkozások tarthatóak; a tanuló, a szülı, az osztályfınök és a szakpedagógus együttmőködését biztosítani kell; az osztályon belüli differenciált foglalkoztatás lehetıségét biztosítani kell; az önképzés elısegítése szaktanári segítséggel (könyvtár- és számítógéphasználat, bibliográfia készítése, tanórai elıadások megtartása); személyes konzultáció a szaktanárral tanórán kívül is. 4.

A tehetséggondozás módszerei iskolánkban:

kötetlen konzultáció a szaktanárral: egyéni foglalkozás 1-3 tanuló részére (pályázati munkák, egyéni alkotások megbeszélése); tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, önképzıkörök (pályázati munkák készítése adott témában); -

tanulmányi és szakmai versenyekre való egyéni és csoportos felkészítés;

49

emelt szintő érettségire való felkészítés (igény szerint) az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika idegen nyelv (angol, német) informatika csoportbontás; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszerzése; könyvtárhasználat; Internet-használat (meghatározott idıpontokban); kulturális rendezvényeken való részvétel; iskolaújság, iskolarádió szerkesztése; diáknapokon való részvétel; egyéb szabadidıs tevékenységek. Iskolánk igény és lehetıség szerint nem kötelezı (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából. Ezeknek a foglalkozásoknak, szakköröknek az a feladatuk, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenıen magasabb szintő ismeretanyag birtokába juttassák a tehetséges tanulóinkat. 5. A tehetséggondozás szintjei, lehetıségei iskolánkban: Természet- és társadalomtudományok terén: A tehetséggondozást szolgálják a tanítási órákon a differenciált foglalkozások, a részleges vagy teljes csoportbontás, a igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultáció és az érettségire, felvételire elıkészítı foglalkozások. A tehetség kiválasztásának egyik legfontosabb területe a versenyeken való szereplés. Az iskolai versenyeket a tanév elején a munkaközösségek írják ki. Versenyzési lehetıségek:

iskolai, városi, megyei, levelezıs, területi és országos szintő. A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A tanulók a 11-12. évfolyamon emelt szintő érettségire, továbbtanulásra felkészítı, szabadon választott tanórai foglalkozásokon vehetnek részt.

50

Nyelvtanulás területén: Intézményünk céljai között hangsúlyosan szerepel az idegen nyelvi képzés hatékonyságának növelése. Ezért az idegen nyelveket (angol, német) csoportbontásban oktatjuk. A csoportbontás képességek szerint történik. A tanulók a 11-12. évfolyamon idegen nyelvbıl is emelt szintő érettségire felkészítı foglalkozásokon vehetnek részt. Mővészeti tevékenység területén: Ösztönözzük tanulóink részvételét a különbözı pályázatokon (például irodalmi, vers- és prózamondó vagy rajzpályázatok stb.). Testnevelés és sport területén: A város adottságait és az iskola lehetıségeit figyelembe véve, a következı sportágakban jelentkezı tehetségek gondozását vállaljuk fel: szertorna, atlétika, futball, kosárlabda. A tehetséges tanulókkal a sportköri foglalkozáson külön foglalkoznak a szakmailag jól felkészült testnevelı tanárok. Részt veszünk a korosztályos városi, területi, megyei versenyeken, szertornából pedig országos versenyeken is. Tehetséggondozás informatikából: Az érdeklıdı, tehetséges diákok a szakközépiskola informatika szakmacsoportos osztályában tanulhatnak. Tanulóink iskolai, városi, területi versenyeken vesznek részt. Iskolai könyvtár: A könyvtár, mint az emberiség tudásának adatbázisa lehetıséget biztosít a tanuló számára az egyéni ütemő ismeretszerzés, a többlettudás elsajátítása és a tanulói kiselıadásokra való felkészülés területén. A könyvtár ideális helyszíne a szakköröknek, a verseny- és felvételi elıkészítıknek is. A felsorolt tevékenységi körök segítségével a tanulóink számára lehetıség nyílik a meglévı tudásuk elmélyítésére, kiegészítésére vagy valamilyen új ismeret, képesség elsajátítására.

51

I/6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kedvezıtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhetı életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtőrı képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetıdik le. Ezeknek a hatása megjelenik az iskolában is a gyerekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Ezért az iskola az egyik legfontosabb jelzırendszer kell, hogy legyen, hiszen a gyerekek problémái (éhsége, agresszivitása, szorongása, stb) itt érzékelhetı elıször. Többek között azért is, mert: itt tölti a gyermek a nap jelentıs részét, így könnyen elérhetı, befolyásolható, segíthetı minden gyermekrıl többoldalú információhoz lehet jutni. a hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyermekek kiszőrhetıek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelı viselkedés, elhanyagoltság, ruházathigiénia stb.) a családok számára is az iskola elfogadható, a normális élet része, így a kapcsolatartás természetes lehet és nem csak krízis esetén vehetı igénybe. Az iskola feladata: a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, együttmőködése a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. [11/1994. (VI.8.) MKM r. 6. § (1)-(2)] A New York-i ENSZ-egyezmény szellemiségében megalkotott gyermekvédelmi törvényt 1997-ben fogadta el a magyar Országgyőlés. Az új törvény a gyermek és a család védelmére helyezi a hangsúlyt, és „a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot” ró minden olyan intézményre, amely a felnövekvı gyermekkel kapcsolatba kerülhet – így többek között az iskolára is. Megjelenik tehát egy újfajta kötelezettség, amelynek teljesítésére az iskolának fel kell készülnie, s amelyhez nem elégséges pusztán a törvényi elıírások ismerete. Ahhoz, hogy az iskola – nem csak gyermekvédelmi szempontból – a család és a gyermek valóságos partnerévé váljon, reális helyzetelemzésre, a közös célok újrafogalmazására és világos feladatmegosztásra van szükség. Az iskolai gyermekvédelem célja: a megelızés, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttmőködés a különbözı szakemberekkel. 52

[Gyvt. 5. § n, Kt. 19. § (7) b, d, 41. § (6)] A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetıen az intézmény vezetıje felel.[Kt. 54. § (1) bek.] A pedagógusok kötelezettségei a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban: közre kell mőködnie a a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében [Gyvt. 5. § n, Kt. 19. § (7)b, d, 41. § (6) ] biztosítani kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek, tanuló felzárkóztatását [Kt. 41. § (6), Kt. 52. § (11) c] észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkezı gondokra, problémákra (pl. munkanélküliség, gazdasági helyzet romlása, családi élet romlása-válás) és ezt jelezniük kell az iskolai gyermekvédelmi felelısnek, és amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelezni a problémát. Az iskolai ifjúságvédelmi felelıs feladatai: a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulók felmérése az osztályfınökök közremőködésével: nyilvántartásba-vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendıkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal [Kt. 19. § (7) b, d; 11/1994 VI. 8, MKM r. 6. § (5) e] a gyermekjóléti szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken tanácsadás a tanulóknak, szülıknek, pedagógusoknak fegyelmi eljárásokban való részvétel szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvellátás) [Gyvt. III.-IV fejezet] anyagi veszélyeztetettség estén, a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában a tartózkodás helye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalánál [Gyvt. VI. fej.] szükség esten javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására részt vesz a továbbképzéseken és a hallottakról informálja a nevelıtestület tagjait, felhívja a figyelmüket az aktuális irodalomra, elıadásra. figyelemmel kíséri a témában meghirdetett pályázatokat, azokat nyilvánosság elé tárja, ill. segít annak elkészítésében részt vesz az iskolai egészségnevelési és kábítószer-ellenes programjának kidolgozásában és végrehajtásában [11/1994. VI. 8, MKM r. 6.§ (5) g]

53

elızetes felmérés alapján az osztályfınöki órák keretében megelızı és felvilágosító elıadásokat szervez nevelıtestületi értekezleteken számot ad munkájáról, terveirıl és problémáiról az iskolai fórumon tájékoztatja a szülıket az ifjúságvédelmi teendıirıl, fogadóóráiról közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági szolgálatok, drogprevenciós munkát végzı szervezetek) címét és telefonszámát indokolt esetben részt vesz a tanuló környezettanulmányozásában kapcsolatot tart a szülıi munkaközösség tagjaival

54

I/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A 9. évfolyamtól igény szerint korrepetálást szervezünk a tanulók részére, hogy a tanulmányi lemaradást pótolhassák. A korrepetálásokon a részvétel nem kötelezı, a tanuló hozzáállásától függ. Az iskola által felajánlott lehetıségrıl a szülıket is tájékoztatjuk. A szintrehozó foglalkozások és korrepetálások az intézet ingyenes szolgáltatásai közé tartoznak. /Az igénybe vehetı nem kötelezı tanítási órák keretén belül kezelendık./ Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskola lehetıvé teszi a tanuló számára, hogy az adott tantárgyból vagy tantárgyakból heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Az egyéni foglalkozáson való részvétel nem kötelezı, de lehetıséget jelent a tanulónak, hogy pótolja az elıírt ismeretek elsajátítását. Fontos feladat az intézetben tanító pedagógusok számára, hogy már a kötelezı tanítási órákon a tanulmányi kudarc megelızésére törekedjenek. Itt legcélravezetıbb a megfelelı tanulás-tanítási módszer megválasztása. Tudatosan kell a tanulás-tanítási folyamatban képességfejlesztı programokat beiktatni, melyek a tanulási képességeket javítják elsısorban. A nevelés folyamatában a személyiségfejlıdés azon hiányosságait kell megszüntetni, melyek a tanulási kudarc okai lehetnek. Minden tanár alapvetı feladata, hogy szaktárgyán keresztül a tanulót a sikervágy, a teljesítményvágy megteremtésére és a kudarcfélelem megszüntetésére motiválja. A pedagógiai munkában nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulás hatékony eljárásainak megismertetésére, hogy a tanuló tanulási problémáival ne maradjon magára. Nagyon fontos feladat tehát, hogy a tanuló birtokában legyen a különbözı tanulási technikáknak, és sose feledkezzen meg munkája céljáról. Aki nem okosan tanul, az rengeteg energiát ıröl fel feleslegesen, aki pedig nem gondol a célra, melynek érdekében munkáját végzi, kedvetlenül, unottan dolgozik, mert nincs ami lelkesítse. A tanulás eredményessége és hatékonysága azonban nem csupán bizonyos tanulás-módszertani ismeretektıl függ, hanem a megismerési folyamatokhoz szükséges képességek fejlettségétıl is. Nagyon fontos a tanuláshoz való viszony formálása, mely a gyerekeket tanító tanárok kezében van.

55

Ha a pedagógiai "ráhatás" következtében a gyerek iskolához való érzelmi viszonya kedvezıtlenül alakul, rendkívül nehézzé válik a tanárnak a tanítás, a tanulónak a tanulás. Ha ez a helyzet hosszú ideig fönnáll, az ismeretszerzés nem jelent szellemi élményt. Ha az iskolát a szorongás intézményesített helyszínévé tesszük, a gyermek kíváncsisága elapad, érdeklıdése más irányba fordul, a sikereket máshol keresi, szellemi energiái kihasználatlanul maradnak. Ha ez bekövetkezett, a tanuláshoz való pozitív viszony visszaalakítása az elsıdleges pedagógiai tennivaló. Fentiek alapján a felzárkóztató foglalkozások és korrepetálások tervezésénél a következı szempontokat kell figyelembe venni: 1./ A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése: Az örökölt tanulási motívumok megerısítése, a teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, megerısítése. A fejlıdést gátló rossz beidegzıdések megszüntetése. A tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítani. A tantárgyi kötıdés erısítése rendkívül fontos, ezzel is segítjük a pályaorientációt. A tanulás értékének tudatosítása. -

A tanítványi kötıdés, mint fontos tanulási motívum erısítése.

A társakhoz való viszony (segítıkészség, együttmőködés, tisztességes versengés stb.) fejlesztése. Helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeres, megfelelı, sikeresen teljesíthetı feladatok, ellenırzés, értékelés) 2./ Értelmi képességek fejlesztése: a/ Megismerési képesség: Szemléletes megfigyelések lehetıségének biztosítása. A megfigyelések szóbeli megfogalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és szókincs bıvítése. A megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. Szöveges feladatok megoldásával, számfeladattá alakításával a matematikai gondolkodásmód kialakítása. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerőségek megismerésével. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése.

56

b/ Kommunikációs képesség: Olvasási készség, íráskészség, beszédkészség folyamatos fejlesztése. A szövegértés és szövegalkotás gyakorlása. A nyelvtani ismeretek alapjának elsajátítása. c/ Gondolkodási képesség: A rendszerezési, kombinatív, szabályindukciós képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, manipulációs úton. Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. 3./ Informatikai képesség: Tegyük képessé a gyereket arra, hogy megfelelı információkhoz jusson és azokat használni tudja. A könyvtár és forrásközpont használata váljon képességszintővé. Kézikönyvek, szótárak, lexikonok használatának elsajátítása váljon mindennapossá. A számítógépek kezelésének készsége, oktatóprogramok használata legyen a célkitőzés. 4./ Idegen nyelvi képesség: Elsısorban a beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése kiemelt feladat. A nyelvi munkaközösségek – szintfelmérı dolgozatok eredménye alapján – az osztályokban tanulócsoportokat alakítanak ki a hatékonyság növelése érdekében. A kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók részére a következı lehetıségeket biztosítjuk: Szintrehozó csoportok. Egyéni foglalkozások. Rendhagyó irodalomórák. Közös mozi, színház-, hangversenylátogatás. Iskolánkban felmérjük a diszlexia-, diszgráfia- és diszkalkuliagyanús „eseteket”. Ezeknek a szindrómáknak a felismerése azért is nehéz, mert befolyásoló a szociokulturális környezet is. A Kt. 30. § (9) szerint a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel küzdı tanulót egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekbıl mentesíteni kell az értékelés és a minısítés alól. A szülı, a szaktanár, az osztályfınök és az igazgató együttes kérésére (egyetértı nyilatkozat) a nevelési tanácsadó szakvéleményt ad a tanulóról. A szakvélemény alapján az iskola a tanuló részére egyéni foglalkozást szervez. Az egyéni foglalkozás célja, hogy segítse a tanuló felzárkózását.

57

Az értékelés és a minısítés alóli felmentésrıl, a pozitív diszkriminációt szolgáló jogosultságok megállapításáról (például: írásbeli helyett szóbeli számonkérés, megnövelt felkészülési idı, technikai segédeszközök alkalmazása) az iskola igazgatója hoz döntést a nevelési tanácsadó vagy a szakértıi bizottság szakvéleményében foglaltak alapján. A tanulók diszlexia, diszgráfia vagy diszkalkulia részképesség-zavar esetén részleges vagy teljes érettségi vizsga alóli mentességet kérhetnek. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a tanuló tanulmányai idején milyen mentesítésben részesült. A tanuló kizárólag akkor választhat más vizsgatárgyat a követelményben megjelölt helyett, ha mentesítése az adott tantárgyból az értékelés és minısítés alóli teljes mentesítésre vonatkozik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segíti a tanulószoba mőködtetése is, ezt a feladatot a kollégiumok látják el. Iskolánkban lehetıség van arra, hogy a tanuló tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program célja az, hogy a szakkörökkel, foglalkozásokkal, az érdeklıdésre neveléssel, a különbözı korrekciós és kompenzációs szervezeti formák mőködtetésével közvetlen módon próbáljuk segíteni a tanulási folyamatot. Figyelmet fordítunk a tanulási hibák, tanulási akadályok vagy elmaradások megszüntetésére vagy legalább a csökkentésére, tehát a korrekcióra. A hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldására, javítására is kísérletet kell tenni. A kompenzálás célja lehet a tanulás iránti motiváció kialakítása, a tanulás fontosságának felismertetése, a tanulási szokások kialakítása révén a tanulók felzárkóztatása. A hátrányos helyzető tanulók esetében különösen fontos a felzárkóztatás, hiszen ezek a tanulók nem okvetlenül gyenge vagy közepes intelligenciájúak. Tehát nagyon lényeges a kompenzáció akkor is, ha a személyiségfejlıdés valamilyen szociális eredető zavara áll fenn. Ezért a hatékony kompenzálás a személyiségfejlesztés részeként szervezhetı meg, vagyis ez a probléma már átvezet az iskola pszichológiai szolgáltatásainak körébe (például nevelési vagy pályaválasztási tanácsadás).

58

I/8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Hátrányos helyzetőeknek tekinthetık azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különbözı tényezık gátolnak adottságaikhoz mért fejlıdésükben. Konkrét társadalmi, gazdasági körülményeik között a gyerekek nem egyenlı esélyekkel, feltételekkel indulnak az iskolába. A hátrányos helyzető gyerekek nagy része egyben veszélyeztetett is. A veszélyeztetettség – meghatározás szerint veszélyeztetett kiskorú az, akinek gondozását, oktatását, nevelését, testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy akadályozza. Társadalmi beilleszkedési zavarok: -

öngyilkosság; bőnözés; alkoholizmus; kábítószer (gyógyszerfogyasztás, drogok); mentális zavarok;

A társadalmi beilleszkedési zavar nem válogat az egyes osztályok, rétegek, csoportok között, tagjai bárhonnan kitermelıdhetnek. Ebbıl következıen a hátrányos helyzet megítélése, leírása, összefüggéseinek feltárása fontos lehet a gyermekkori veszélyeztetettség kialakulásában. A hátrányos helyzető kiskorúaknak jóval nehezebb a dolguk az életben, mert nagyobb az esélyük a beilleszkedési zavarokra, mint társaiknak. A hátrányos helyzet szoros kapcsolatban áll iskolai esélyegyenlıtlenségekkel is. Amikor hátrányos helyzető gyerekekrıl beszélünk, figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a család, amelyben nevelkedik, milyen településen, falun, városban található, mert az azonos szinten levı családok között is lényeges eltérések lehetnek. Nem elhanyagolható a település szociális és kulturális helyzete sem. Meg kell említenünk a család létszámát, amelynek leggyakrabban függvénye az egy fıre jutó havi jövedelem, ami alapvetıen meghatározza a család életmódját. Ma gyakran halmozottan hátrányos helyzetrıl beszélünk, mivel a meglévı társadalmi egyenlıtlenségekre és hátrányokra épülnek a kulturálisak is, amelyek az elızıeket még inkább elmélyítik. A hátrányos helyzet a kiskorúak veszélyeztetettségével szoros kapcsolatban áll, mert a hátrányos helyzető gyerekbıl könnyen lehet veszélyeztetett is. A veszélyeztetett gyermek személyiségfejlıdése lelassul, hibás irányú lesz.

59

Veszélyeztetettségi tényezık: -

a szülık deviáns magatartása; a kedvezıtlen családszerkezet; a szülık alacsony iskolai végzettsége; a kedvezıtlen lakásviszonyok; az alacsony jövedelmek; a magas gyermeklétszám; a szülık tartós betegsége; a leszázalékolás; a gyermek koraszülöttsége; hibás nevelési módszer.

Az iskolai nevelés iránti társadalmi elvárások rendkívül speciálisak, sokszor ellentmondásosak is. Az iskola feladata az ismeretközlés, a tanítás. Ugyanakkor a múltban is megfogalmazódott egy olyan elvárás az iskola felé, hogy ne csak tanítson, oktasson, hanem nevelje is a felnövekvı nemzedéket, amelyeknek azonban nem mindig tudott megfelelni. Napjainkban ez az elvárás felerısödött, az iskola nevelı, szocializáló funkciója egyre fontosabbá válik. A megszerzett tudás, ismeretek mellett az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények, a gyermek iskolai sikerei és kudarcai, kortársakhoz való viszonya, az osztályközösségben betöltött szerepe meghatározó jelentıségő az iskolás gyermekek élményvilágában, önértékelésük, énképük és hosszútávon személyiségük alakulásában. Társadalmunk elvárásként fogalmazza meg az iskola irányában, hogy képes legyen a gyermekek esetleges hátrányainak korrekciójára is, annak érdekében, hogy az iskolai évek alatt a hátrányok ne halmozódjanak, s mindezek következményeként ne jelenjenek meg önértékelési problémák, deviáns, antiszociális magatartás. Feladataink: A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfınök felelıssége. A szélsıségesen hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelıssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. Az osztályfınökök felmérést végeznek, a rászoruló tanulókat az ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógushoz irányítják. Felhívják az érintett tanulók gondviselıinek figyelmét az igénybe vehetı állami és önkormányzati támogatásokra.

60

A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai: -

a szülı/k/ – gondviselı/k – családi helyzete, munkaviszonya a szülık jövedelme eltartottak száma tanuló iskolai teljesítménye a tanuló magatartása

A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetıségei: -

A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet. A segítı tevékenységet az osztályfınök koordinálja.

Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat az alábbi feltételekkel biztosítja: Szociális szolgáltatás

Feltétel Az igénylılap megfelelı kitöltése, és az Diák étkeztetési térítési díj kedvezmény elıírt igazolások benyújtása Központi, önkormányzati Tankönyvtámogatás, ingyenes tanköny finanszírozástól függıen Az iskola tanulója legyen, osztályfınök Tankönyvkölcsönzés ajánlása A szülık tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetıségeirıl. Központi és önkormányzati Szükség esetén segítségnyújtás finanszírozás segélykérı kérdıívek, kérelmek megírásához. Egészségügyi szőrıvizsgálat Az egészségügyi intézmény intézkedése Iskolaorvosi ellátás A személyi feltétel központi biztosítása Nevelési tanácsadó A szülı kérésére Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére Felzárkóztató, tehetséggondozó programok /matematika, fizika, nyelvek stb./ Tehetséggondozás: verseny-elıkészítés Drog-és bőnmegelızı programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítı szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb./. Rendırségi elıadók meghívása.

61

Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /családsegítı és gyermekjóléti szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, stb./. Pályaorientációs tevékenység – végzısök számára tájékoztatók szervezése, Felvilágosítás a szociális juttatások lehetıségeirıl. Pályázatok útján elnyerhetı különbözı tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak /önkormányzati, iskolai, Soros-alapítványi stb./ elnyerési lehetıségeinek figyelemmel kísérése.

62

I.9. A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai fejlesztı programja Az Európai Uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi mérető integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. Ezért a hagyományos oktatási folyamatot fel kell váltania a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával, másrészt a sajátos neveléső igényő tanulók integrált oktatását is meg kell valósítani. Ennek hatására iskolánk Alapító Okirata módosításra került, melyben feladatok között megjelent a sajátos neveléső igényő tanulók integrált középfokú nevelése, oktatása is. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 50. §. (b) pontja szerint Pedagógiai Programnak tartalmaznia kell a sajátos neveléső igény jellegéhez igazodó fejlesztı programot is. Ezen tanulók fogalmát a közoktatásról szóló törvény 121. §. 29. pontja határozza meg. Leggyakrabban a következı tünetekben nyilvánul meg: • diszlexia, • diszgráfia, • diszkalkulia, • iskolai készségek kevert zavara, • beszédzavar, • tanulási zavar, • kevert, specifikus fejlıdési zavar. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı / nem visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztıpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott elıfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvetı eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különbözı súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei

63

• A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közremőködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. • A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történı fejlesztése. • A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben , a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alóli mentesítési lehetıséget. • Egészséges énkép és önbizalom kialakítása • Kudarctőrı képesség növelése • Önállóságra nevelés A fejlesztı program elkészítésénél a 2/2005 (III. 01.) OM rendeletben foglaltakra építettünk és a NAT-ban megfogalmazottakat vettük alapul. Egyéni sajátosságok figyelembe vétele: • Lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem. • Hosszabb felkészülési idı. • Egyéni bánásmód. • Differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat. • Számonkérés (a sajátosságtól függıen szóbeli vagy írásbeli számonkérés elınyben részesítése), értékelés. • Speciális tanulási segédletek, eszközök. • Speciális eljárás, módszer. • Szociális képességek fejlesztése. Tantárgyi tartalmak módosulásai: • Beszédészlelés, értelmezés. • Passzív és aktív szókincsgazdagítás. • Önismeret erısítése, vélemény nyilvánítása. • Információ győjtése a fejlettségnek megfelelı irányítottan, majd önállóan. • Szövegértı és –elemzıképesség fejlesztése.

forrásanyagokból

1./ A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a) A részképesség zavarok fejlesztése Ebbe a körbe elsısorban az alapvetı eszköztudás( olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitje, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. Így a részképességekben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos

64

teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A tanulók általános jellemzıje a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltőnı közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejezıdhet ki. Kiemelt célok és feladatok: • Kudarctőrı képesség növelése. • A tanulási zavarok kialakulásáért felelıs funkciók fejlesztése. • A túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban. • Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása. • Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal. • A tanuló fejlettségének megfelelıen egyéni továbbhaladás biztosítása. • Az elsı tanévben szenzomotoros integrációs terápia alkalmazása testnevelés és sport mőveltségterületen. • Önállóságra nevelés. b) Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethetı zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, mőködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különbözı összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és bető kapcsolata, gyakori és makacs betőtévesztések fordulnak elı, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek elıhívása észlelhetı. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsıoktatásban, illetve felnıttkorban is feltőnnek és fennmaradhatnak. Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzı a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. A fejlesztés célja: • a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelı értı olvasás-írás készségének kialakítása, • fejlessze a kifejezıkészséget, képességet, • segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében,

65

A fejlesztés feladatai: • alapozó mozgásterápia alkalmazása • a testséma biztonságának kialakítása, • a téri és idırelációk kialakítása, • emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), • beszédfejlesztés, aktív szókincs bıvítése, helyes ejtés • vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált mőködtetése, • az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és reedukációs módszerekkel (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betők újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva), • hang- bető kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése • figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között • olvasástechnika, tempó fejlesztése • az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, • tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során c) Számolási zavar Különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Mindemellett nehezített a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a gondolkodási mőveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A fejlesztés célja: • a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának matematikai készségek, képességek kialakítása, • fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, • segítse a matematikai fogalmak kialakítását,

megfelelı

A fejlesztés feladatai: • a testséma kialakítása, • a téri és idırelációk kialakítása, • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

66

• a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése, a szerialitás erısítése,- a szám- és mőveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerısítéssel, • tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása, • A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. • Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítı technikák megtalálása, alkalmazása. d) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar A fejlesztés célja: • fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, • fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartás- sémákat), szociális elvárásokat, • a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelı készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket, A fejlesztés feladatai: • a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, • sikerélmény biztosítása, a fejlıdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. • együttmőködés a családdal és más szakemberekkel, • A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelı érzékelése. e) Tanulási zavar, iskolai készségek fejlıdési/kevert zavara, koordinációs zavar A fejlesztés célja: • a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelı készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, • fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást.

67

A fejlesztés feladatai: • a testséma biztonságának kialakítása, • a téri és idırelációk kialakítása, • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet (vizuális, verbális), a gondolkodás fejlesztése, • hanganalízis, akusztikus differenciálás; beszédmegértés, beszédészlelés, • vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált mőködtetése, • pszichomotoros fejlesztés, • tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása, • szükség esetén az olvasás, írás tanítása, újratanítása; ill. az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése az olvasás- és írási zavarnál leírt módon, • szükség esetén a szám- és mőveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat-i eszközök használatával, képi, vizuális megerısítéssel 2./ A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei Az elızı pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendık kidolgozásakor a legfıbb szempont a szakértıi véleményben foglaltak figyelembevétele. a) A fejlesztés általános alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közremőködésével. b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történı fejlesztése. b) A tevékenység céljai és feladatai • a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, • a meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, • a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, • a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, • az egyéni sikereket segítı egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különbözı fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következıkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértıi véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. 68

c) Fejlesztendı területek, tartalmak: • Egyensúly fejlesztése. • Nagymozgások fejlesztése. • Finommotoros koordináció fejlesztése. • Téri tájékozódás fejlesztése. • Idıi orientáció fejlesztése. • Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet fejlesztése. • Szókincs bıvítése. • Gondolkodás fejlesztése: • Rendszeres bető-felismerési gyakorlatok. • Az olvasástechnika és tempó fejlesztése. • Írás, helyesírás fejlesztése. d) Matematikai készségek fejlesztése: • Számlálások egyesével, tízesével növekvı és csökkenı sorrendben 20-as, 100-as, 1000-es, majd nagyobb számkörben. • Az alapmőveletek gyakorlása a megfelelı számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapmőveletek gyakorlása, illetve felsıbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. • Matematikai logikai szabályok felismerése: • A megfelelı tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása. Minden sajátos nevelési igényő tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal. 3./ A célok és feladatok megvalósításának ütemezése A tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság által javasolt idıtartamban kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértıi javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti idıkeretét is megállapítja a Ktv. 52.§ (6) pontja szerint, akkor ennek megfelelıen biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. 4./ Visszacsatolás, ellenırzés A visszacsatolás, ellenırzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal. A felmérések eredményeirıl, a tanuló fejlesztı foglalkozásokon való elımenetelérıl tájékozódhatnak a szülık, szaktanárok, szükség esetén szülıi kérésre más szakemberek. 5./ A megvalósulás színterei Tanórákon (differenciált foglalkoztatás) Fejlesztı, felzárkóztató foglalkozásokon 69

6./ A tanulók értékelésénél alkalmazott alapelvek, mentesítések: A különféle (osztályozó, javító, felvételi, érettségi, szakmai) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos neveléső igényő tanulók speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos az oktatás során is biztosított kedvezményeket, melyrıl a Kt. 30.§. (9) bekezdése rendelkezik. Az intézménybe jelentkezık, valamint már az ott tanulmányokat folytató SNI-s tanulók a különleges gondozáshoz való jogukra tekintettel a 29/2002 (V. 17.) OM rendelet alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges, vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történı teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. Az érettségi vizsga vizsgaszabályairól a többször módosított 100/1997 (VI.13.) Kormányrendelet rendelkezik. A rendelet 6. §. (7) bekezdése szerint, ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30.§-ának (9) bekezdése alapján a kötelezı vizsgatantárgynak megfelelı tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minısítés alól helyette választott vizsgatantárgyból tesz érettségi vizsgát. A vizsgára való jelentkezéskor a jelentkezési lapon kell feltüntetni, hogy élni kíván az elıbb említett törvény meghatározott pozitív diszkriminációt érintı jogával. A benyújtott kérelemrıl az iskola igazgatója dönt.

70

I/11. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A nevelési-oktatási intézménybe történı beíratással kapcsolat jön létre a nevelési-oktatási intézmény és a gyermek, tanuló között. A közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; a továbbiakban Kt.) a tanulói jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi kereteket ahhoz, hogy a nevelési és oktatási intézmény, valamint a tanuló között megfelelı kapcsolat jöhessen létre. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. A tanulók jogai: 1. A tanuló joga, hogy iskolánkban biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. 2. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erıszakkal szemben. E jogainak gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogaik érvényesítésében. 3. A tanuló joga, hogy képességéknek, érdeklıdésének és adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön. Állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 4. A tanuló joga, hogy nemzeti, illetıleg etnikai hovatartozásának megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön. 5. A tanuló joga, hogy részére az iskola egész Pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és sokoldalúan történjen. 6. A tanuló joga, hogy iskolánkban, családja anyagi helyzetétıl függıen, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a Kt.-ben meghatározott költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben történı fizetésre. 7. A tanuló joga, hogy kollégiumi, tanulószobai ellátásban részesüljön. 8. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. 9. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskolai létesítményeket. 10. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 11. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 71

12. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, mővelıdési, mővészeti, ismeretterjesztı, sport- és más köröknek – ha a törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. 13. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrıl, az ıt nevelı és oktató pedagógus munkájáról; az iskola mőködésérıl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintı kérdésekrıl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetıjéhez, pedagógusaihoz, az Iskolaszékhez, s arra legkésıbb a megkereséstıl számított harminc napon belül – az Iskolaszéktıl a harmincadik napot követı elsı ülésen – érdemi választ kapjon. 14. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyızıdését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 15. A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 16. A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. 17. A tanuló joga, hogy tanulmányai során, a Pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetıség van, megválassza tantárgyakat tanító pedagógust. 18. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 19. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselıi útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, az iskola irányításában. 20. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést. 21. A tanuló joga, hogy kérelmére – a jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság elıtt adjon számot tudásáról. 22. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú intézménybe. 23. A tanuló joga, hogy különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem mőködik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás.

72

24. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a Diákönkormányzatba. 25. A tanuló joga, hogy a Diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az ıt ért sérelmek orvoslását. 26. A tanuló joga, hogy kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. 27. A szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a tanulót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanulószerzıdés megkötésekor, az abból eredı jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezıjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. 28. A szakképzésben részt vevı tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezıje köteles biztosítani. 29. Ha iskolánk tanulója tanulószerzıdés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 30. A szakképzésben részt vevı tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelısségbiztosítást kötni. 31. Nagykorú és cselekvıképes tanuló esetén, a szülı, a Szülıi munkaközösség jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése – az Iskolaszékbe történı delegálás kivételével – a Diákönkormányzatot illeti meg. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülıvel közös háztartásban él, a tanulói jogviszonyával, tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekrıl a szülıt értesíteni kell. A tanulók kötelességei: 1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelezı és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 2. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelıen – tanulmányi kötelezettségeinek. 3. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség szerint irányítása mellett – a Házirendben meghatározottak szerint – közremőködjön saját 73

környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában; a tanítási órák, rendezvények elıkészítésében és lezárásában. 4. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak elıírásait. 5. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védı ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetıvé teszi – ha megsérült. 6. A tanuló kötelessége, hogy megırizze, illetıleg az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 7. A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az iskola vezetıi, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait. 8. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai Szervezeti és mőködési szabályzatban, Házirendben foglaltakat. 9. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elı, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötıdı feladatok teljesítésekor jött létre. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelı díjazásban a tanuló és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerően, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanulási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelı díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevık által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a Szervezeti és mőködési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. Mindezek - a szakképzésben részt vevı tanulókat megilletı juttatások tekintetében - nem alkalmazhatóak arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerzıdés alapján vesz részt. 10. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszőnésekor visszaadni. A Kt.-ben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni (Kt. 11§ (7) bekezdés).

74

A közoktatásról szóló törvény a szülıi jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi kereteket ahhoz, hogy a nevelési és oktatási intézmény, valamint a szülı között megfelelı kapcsolat jöhessen létre. Az egyik legfontosabb célja az iskolánknak a szülı-pedagógus együttmőködési formák egységes kialakítása, mely a pedagógiai munka alapvetı eleme. Elsısorban az osztályszintő szülı-pedagógus együttmőködés kialakítása a legfontosabb, ami az osztályfınök feladata. Az osztályfınök munkájának eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kapcsolatot tud kialakítani a szülıkkel. A pedagógust és a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetıen, amelyrıl a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülıvel történı közlés tekintetében a tanuló, másokkal történı közlés tekintetében a tanuló és a szülı közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. (Kt. 2 sz. melléklet – „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” 1. – 3. és 5. – 7. pontjai) Az együttmőködés formái: 1. Szülıi értekezletek Iskolánkban hagyomány, hogy a 9. évfolyamon, az év elején, közös iskolaszintő szülıi értekezletet tartunk, melyen az iskola igazgatója megismerteti a szülıket az iskolában folyó nevelı és oktató munkával, az iskola sajátosságaival, hagyományaival, célkitőzéseivel. Bemutatja az iskola vezetıségét, a leendı osztályfınököket és az osztályokban tanító pedagógusokat, a Szülıi Munkaközösség elnökét. Az osztályfınökök ezek után megtartják az elsı osztályszintő szülıi értekezletet, ahol ismertetik az iskola Házirendjét, az iskola követelményrendszerét, az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, a szaktanárok fogadóóráinak rendjét, megválasztják az osztály szülıi munkaközösségi tagokat. A többi évfolyamon hasonlóan, az év elején évfolyamonként iskolaszintő szülıi értekezletet tartunk, melyen az iskola igazgatója köszönti a szülıket és tájékoztatja ıket a tanulókra váró feladatokról, az iskola életében bekövetkezett változásokról. Ezek után az osztály szülıi értekezletek keretében az osztályfınök megismerteti a szülıket a tanév rendjével, ismerteti a bekövetkezett változásokat és az elıttük álló feladatokat. A szülıértekezletek megrendezésre. 2. Fogadóórák

évente

két-három

75

alkalommal

kerülnek

Minden pedagógus rendelkezik fogadóórával. A fogadóóra célja, hogy a szülı és a szaktanár személyesen beszélhesse meg a tanulóval kapcsolatos problémákat, elvárásokat, a tanuló elımenetelét, magatartását. Nagyon fontos az ıszinte és bizalomra alapuló beszélgetés, hiszen mindnyájunknak a tanuló jó színvonalú, hatékony értelmi és erkölcsi nevelése a célja és ezt csak közösen, a szülıvel együttmőködve érhetjük el. 3. Fogadónap Tartalmilag a fogadóórával azonos, csupán abban különbözik, hogy egy napon találkozhat a szülı az összes gyermekét tanító pedagógussal, így lehetısége nyílik egy teljes körő tájékozódásra a gyermeke felıl. Fogadónapot félévenként egyet tartunk. 4. Levélben vagy telefonon történı érintkezés Az eddig felsoroltakat kiegészítve, azok részeként a levélben, illetve telefonon történı értesítések a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról. Az iskola és a szülı együttmőködési feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a résztvevık jogainak és kötelességeinek a széleskörő ismerete. Csak ezek ismeretében vállalhatunk felelısséget a gyermek mindennapi életéhez, erkölcsi és érzelmi fejlıdéséhez nyújtott segítségünkért. Az iskola kötelessége: 1. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermek, a tanuló fejlıdését a lehetı legteljesebb mértékben biztosítsa. 2. Lehetıvé tenni a megfelelı színvonalú ismeretanyag elsajátítását, magas színvonalú tanítási órákat szervezni jól felkészült pedagógusokkal. 3. A szülıt tájékoztatni a tanuló tanulmányi elımenetelérıl, magatartásáról. 4. Lehetıséget biztosítani a szülıknek az iskola Házirendjének, Pedagógiai programjának, Szervezeti és mőködési szabályzatának a megismeréséhez. 5. Tiszteletben tartani a szülık emberi méltóságát és jogait. A szülık jogai: 1. Az intézmény szabad megválasztásának joga az egyik legfontosabb. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 67. §-ának (2) bekezdése szerint a szülıket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó legmegfelelıbb nevelést megválasszák. Az 1964. évi 21. törvényerejő rendelettel kihirdetett, az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemrıl szóló egyezmény 5. cikkének 1/b. pontjában a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt, hogy 76

biztosítja a szülık szabadságát abban, hogy gondoskodjanak gyermekeiknek saját meggyızıdésük szerinti és erkölcsi nevelésérıl. Mindezekre tekintettel a közoktatásról szóló törvény biztosítja a szülınek a nevelési és oktatási intézmény szabad megválasztásának jogát. 2. A szülınek jogában áll olyan iskolát választani, amelyik megfelel vallási és világnézeti meggyızıdésének. 3. Az intézményválasztás szabadsága kiegészül még azzal a szülıi joggal is, hogy eldöntse, gyermeke a tankötelezettségbıl eredı feladatokat iskolába járással vagy magántanulóként teljesíti. (Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles errıl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzıjét. A jegyzı dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Kt. 7. § (1), (2) bekezdés.) 4. Jogában áll továbbá, hogy megismerje iskolánk Pedagógiai programját, Házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról (Kt. 14. § (1) bek. a) pontja). E rendelkezések nyilvánvaló célja, hogy a szülı megbizonyosodjon, gyermeke a személyiségének kialakulásához megkap-e minden szükséges ismeretet, információt. 5. A szülı joga, hogy gyermeke fejlıdésérıl, magaviseletérıl, tanulmányi elımenetelérıl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. 6. A szülı írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetıje, a nevelıtestület, az iskolaszék, a pedagógus köteles megvizsgálni és arra, a megkereséstıl számított harminc napon belül, illetıleg az iskolaszék legkésıbb a harmincadik napot követı elsı ülésen érdemi választ köteles adni. (E válaszadási kötelezettség minden írásbeli javaslatra fennáll, függetlenül attól, hogy azt milyen témában, illetıleg milyen formában nyújtották be.) 7. A szülınek jogában áll, hogy kérje, hogy gyermeke, az iskola által meghatározott feltételek mellett, igénybe vehesse a nem kötelezı foglalkozásokat, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezni. 8. A szülınek jogában áll részt venni az Iskolaszék, Szülıi munkaközösség létrehozásában úgy is, mint választó, és úgy is, mint megválasztható személy. 9. Az iskola igazgatója vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. A szülık kötelességei: 1. Tevékenyen közremőködjön gyermeke eredményes nevelésében. 2. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének, képzési kötelezettségének teljesítését. 3. Minden elvárhatót megtenni gyermeke fejlıdéséért, elısegíteni gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. 77

4. Köteles megfelelı otthoni környezetet biztosítani a tanuláshoz és segíteni gyermekét a felkészülésben. 5. A szülıi kötelezettségek közé tartozik az is, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. 6. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. 7. Tartsa tiszteletben az iskola vezetıi, pedagógusai emberi méltóságát és jogait. Szülıi munkaközösség A közoktatásról szóló törvény 59. §-ának (1) bekezdése lehetıvé teszi, hogy az iskolában a szülık szülıi szervezetet (közösséget) hozzanak létre. Létrehozása nem kötelezı és kizárólagosan a szülık döntésén múlik. Az iskolában mőködı szülıi közösség akkor képviselheti valamennyi szülı érdekét, ha a szülık több mint 50 %-a választotta meg. Iskolánkban Szülıi munkaközösség mőködik. A Szülıi munkaközösség feladata a szülıi jogok iskolai érvényesítésének elısegítése. A Szülıi munkaközösség dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. A Szülıi munkaközösség dönt arról, hogy ki lássa el a szülık képviseletét az iskolaszékben; kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. A Szülıi munkaközösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A Szülıi munkaközösségnek véleményezési joga van: az iskola Pedagógiai programjáról; a Házirendjérıl; a Szervezeti és mőködési szabályzat azon pontjairól, melyek a szülıket, illetve a tanulókat érintik; ezen kívül javaslattal élhet a szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. Az iskolánkban mőködı Szülıi munkaközösség szervezete, munkája: 1. A tanítási év elsı szülıi értekezletén minden osztály, az osztály valamennyi szülıjének képviseletében megválaszt 3 szülıt, akik az osztály szüleinek közös 78

akaratát képviselik a Szülıi munkaközösség ülésein és tájékoztatják a szülıket az ott elhangzottakról. 2. A Szülıi munkaközösség az elsı ülésén megválasztja a szülıi választmányi tagokat. 3.

A Szülıi munkaközösség az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot.

4. Az iskola részérıl a szülıi munkát segítı tanár figyelemmel kíséri i a Szülıi Munkaközösség munkáját, tartja a kapcsolatot a szülık és az iskola vezetısége, tantestülete között. 5 A Szülıi Munkaközösség elsı ülésén a vezetıség ismerteti, s ha kell, módosítja a Szülıi Munkaközösség Szervezeti és mőködési szabályzatát, értékeli az elızı év munkáját és ismerteti az éves munkatervét, az iskola Házirendjét. 6. Megvitatják a szülıket érintı szervezési feladatokat, a fontosabb rendezvények lebonyolítását: szalagtőzı, jótékonysági bál, ballagás. 7. A Szülıi munkaközösség vezetıségének tagjai részt vesznek az érettségi vizsgákon, melyrıl tájékoztatják a Szülıi munkaközösség tagjait. Iskolaszék A közoktatásról szóló törvény új intézményként hozta létre az iskolában az iskolaszéket. Az iskolaszék nem különül el az iskolától - a szülıi munkaközösségekhez hasonlóan - az iskola részeként mőködik. Az iskolaszék létrejöttéhez az szükséges, hogy kezdeményezzék a létrehozatalát. Kezdeményezési joga van a Szülıi munkaközösségnek, az iskolai Diákönkormányzatnak és a nevelıtestület tagjainak. Az iskolaszéket létre kell hozni, ha legalább két érdekelt közremőködik munkájában. Ha a szülık vagy a tanulók kezdeményezik létrehozását, a nevelıtestület tagjai kötelesek közremőködni a munkájában. Iskolánkban Iskolaszék mőködik. Az Iskolaszék azt a célt szolgálja, hogy lehetıvé tegye a vélemények kicserélését, egymás álláspontjának megismerését, ütköztetését és a lehetı legjobb megoldás megtalálását, kidolgozását. A széles körő egyetértési jog biztosítja, hogy a pedagógiai szakértelem és a pedagógus szemlélete mellett más nézetek és érdekek, így döntı módon a szülık és a tanulók nézetei is érvényesüljenek. Az Iskolaszéket egyetértési jog illeti meg a Házirend elfogadásakor. Ez alapvetı fontosságú azért, hogy a szülıi és a tanulói oldal érvényesíthesse a gyermekek, a 79

tanulók érdekeit, és olyan házirendet alkossanak, amely segíti, megkönnyíti a nevelési-oktatási intézménnyel való azonosulást, a gyermekek, tanulók beilleszkedését a közösségi életbe. Fontos területen gyakorol egyetértési jogot az Iskolaszék az iskola mőködését alapvetıen meghatározó Szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor. Az Iskolaszék munkájában való közremőködés révén a szülık és a tanulók képviselıi részt vesznek a szülık, tanulók által az iskola döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek, az úgynevezett felülbírálati kérelmek elbírálásában. A felülbírálati kérelmek elbírálásánál megmutatkozhatnak azok a gondok és problémák is, amelyek jellemzik az iskola mőködését. Az Iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program(ok) megvalósításánál nem lehet túllépni. Az Iskolaszék jogosult véleményt nyilvánítani a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, és korlátok nélküli javaslattevı jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányításával, a vezetı személyével, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben. E rendelkezésekbıl az következik, hogy az Iskolaszék gyakorlatilag bármilyen ügyben és bármilyen kérdésben állást foglalhat. Az Iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. Nyilvánvaló, hogy a szülıi oldal csak akkor tud eredményesen mőködni, ha összehangolja tevékenységét a Szülıi munkaközösséggel, ha élı kapcsolatot tart fenn a választó szülıkkel, ha lehetıséget nyújt ahhoz, hogy az érdeklıdı szülık megismerjék az Iskolaszék napirendjére tőzött anyagokat, továbbá biztosítja annak útját is, hogy a szülık az Iskolaszék szülıi oldalához forduljanak segítségért, kezdeményezhessék meghatározott kérdések megvitatását, javaslatok elıterjesztését is. Hasonlóan nyilvánvaló, hogy a tanulói oldal csak akkor tud eredményesen mőködni, ha összehangolja tevékenységét az iskolai Diákönkormányzattal, ha élı kapcsolatot tart fenn a választó tanulókkal, ha lehetıséget nyújt ahhoz, hogy az érdeklıdı tanulók megismerjék az Iskolaszék napirendjére tőzött anyagokat, továbbá biztosítja annak útját is, hogy a tanulók az Iskolaszék tanulói oldalához forduljanak segítségért, kezdeményezhessék meghatározott kérdések megvitatását, javaslatok elıterjesztését is. Kollégium Iskolánk regionális intézményként mőködik, így a vidéki tanulóinknak biztosítjuk a kollégiumi ellátást. Intézményünk saját kollégiummal nem rendelkezik, ezért a város több kollégiumával együttmőködve tudjuk megoldani 80

tanulóink elhelyezését. A kollégium és az iskola állandó kapcsolattartása elengedhetetlen a nevelés területén. A kollégium és iskolánk kapcsolattartásában törekedni kell a kollégium sajátos igényeinek kielégítésére: az éves munkatervek kölcsönös ismeretére (különös tekintettel az iskolai, illetve kollégiumi szülıi értekezletek, valamint a kollégiumi pedagógusok – hathetenkénti - iskola-látogatásának tervezett idıpontjaira) a kollégiumi pedagógusok iskola-látogatásához szükséges feltételek megteremtésére (osztálynaplók elérhetısége, a szülık kiértesítésének egyeztetése az iskola pedagógusaival) a tanulók mulasztásának kollégium felé történı jelzésére a két intézmény korrepetálási rendszerének összehangolására.

81

I. 12. Az iskola egészség- és környezeti nevelési programja Egészségnevelés Az egészségfejlesztés fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı politika. Iskolánk általános céljai: Minden rendelkezésre álló módszerrel elısegítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetıséget teremtve a siker eléréséhez, elismerni az erıfeszítéseket, a szándékot, támogatni az egyéni elırejutást. Törekszünk arra, hogy a segítsünk diákjainknak, személyzetének, a családoknak egészségük megırzésében.

az

iskola

Célunk az elsıdleges prevenció, amely magában foglalja az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidı eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly fejlesztését, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésének propagálása. Az egészségnevelés elsı lépése a mindenkori állapot felmérésével kezdıdik. Ehhez iskolánkban az Oktatási Minisztérium által készített kérdıívet használjuk, természetesen figyelve az 1993/LXXIX a Közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében megfogalmazott adatkezelési szabályok betartására. A felmérés kiértékelése után a szükséges hiányterületekre helyezve a nagyobb hangsúlyt iskolánk a következı egészségnevelési komponensekkel kíván foglalkozni: Tanórai, elsısorban osztályfınöki órai feladatok: Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága. Formája: beszámolók, orvosi statisztikák elemzése. Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. Formája: egészséget támogató és nem támogató étrendi elemek összehasonlítása, az „E”-számok jelentésének értelmezése a különbözı ételekben, készítményekben.

82

A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. Formája: diákok személyes tapasztalatainak elemzése. A rizikóvállalás és határainak figyelembe vétele, ezek hatása. Formája: pozitív és negatív példák bemutatása, elemzése. A tanulási környezet alakítása. Formája: szakemberek által javasolt megoldások megvitatása. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák. Formája: személyes tapasztalatok megosztása. Szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció. Formája: oktatófilm megtekintése, lehetıség szerint szakember meghívása, elıadása. Egészségkárosító magatartásformák elkerülésének módjai, különös tekintettel a dohányzás és kábítószer fogyasztás visszaszorításának módszereire. Formája: oktatófilmek, kiállítások megtekintése. Osztályokon belüli vitafórum. Dohányzás feladásával kapcsolatos programokban, pályázatokon való részvétel. A kábítószerekkel kapcsolatban részletes elemzés az iskola drogellenes stratégiájában olvasható. Tanórán kívüli feladatok: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Formája: Együttmőködve az iskolaorvossal felmérni a diákok adott idıbeli egészségi állapotát. Ezen felmérés tanórai elemzése, az eredmények javításának lehetıségeinek összegyőjtése. Iskolai sportéjszaka szervezése a tanév folyamán. Formája: tornatermi sporttevékenységek szervezése kijelölt éjszakán. Sportprogramokban való részvétel. Formája: futónapon, kerékpáros napon, iskolák közötti tornaversenyeken, bajnokságokon való részvétel. Délutáni sportolási lehetıségek biztosítása iskolánkban. Formája: tornatermi sportlehetıségek: testépítés, futball, kosárlabda. Iskolai sportbajnokságok szervezése. Formája: délutáni kosárlabda- és futballbajnokság szervezése.

83

Környezeti nevelés Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevı cselekvésre. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyőlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. Ezek alapján iskolánk céljai: Környezettudatos magatartás kialakítása. Formája: környezetromboló és fejlesztı tevékenységek elemzése osztályfınöki órákon. Az iskola helyébıl adódóan figyelmet kell fordítani a közlekedési biztonság növelésére. Formája: közlekedési szabályok ismertetése, tesztek kitöltése, oktatófilmek megtekintése. Szelektív hulladékgyőjtési akciókban való részvétel. Pl.: szárazelemek győjtése az iskolában, fontosságának ismertetése. -

Iskolanap szervezése a hagyományok ápolására

Lehetıség szerint minden osztály vegyen részt legalább „látogatáson”: botanikus kert, állatkert, szeméttelep, erımő, stb. -

Iskolazöldítési akció: osztálytermenként.

-

A Föld napja alkalmából (ápr. 22) iskolai rajzpályázat kiírása.

egy

A város nevezetességeinek megismerése, ezt követıen az ismeretek felmérése játékos vetélkedı keretében az iskolanapon. Energiatakarékosságra való figyelemfelkeltés, környezetkárosító és környezetbarát formáinak megismertetése.

84

energianyerés

A tantestület megnyerése, hogy szaktárgyi órákon is foglalkozzanak a különbözı integrálható kérdésekkel. -

Szaktárgyi órákon foglalkozzanak környezeti nevelési kérdésekkel is:

történelem órán az energiafelhasználás történetével, természetismereti órákon (fizika, biológia, kémia) környezetszennyezési kérdésekkel, energiatermelés módjaival, lehetıség szerint a témához kapcsolódó kísérleteket végezzenek, magyar irodalom órán a természet szépségével foglalkozó mővek elemzésével, idegen nyelvi órákon ilyen témájú szövegek fordításával, elemzésével, testnevelési órák iránti fokozottabb érdeklıdés, igény az órákon való részvételre, mint a szellemi tevékenység közé iktatott felfrissítı mozgásgyakorlatok stb. Érezzék a diákok szükségesnek a testnevelési órákon való részvételt. Továbbá az „energianyerés” alternetív változatait ismerjék meg a megszokott edzési rutinokon kívül, pl. indiai, kínai, japán gyakorlatokat.

85

1. sz. melléklet A) Az iskolai közösség tagjainak önértékelése

1

Mennyire ért egyet azzal, ahogy az iskolájában a diákokat általában dícsérik és jutalmazzák? 2 Milyen mértékben jellemzı az iskolára a nyitottság, vagyis, hogy a tanárokat új kezdeményezések, újítások alkalmazásában támogatják? 3 Mennyire igaz az, hogy az iskola minden tanuló számára egyformán biztosít lehetıséget a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre? 4 Milyen mértékben van lehetısége a tanulóknak beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 5 Milyen mértékben van lehetısége beleszólni a tantestület tagjainak az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 6 Milyen mértékben van lehetısége a tanári karba nem tartozó alkalmazottaknak beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 7 Milyen mértékben van lehetısége a szülıknek beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 8 Az iskolában milyen mértékben van lehetıségük az alábbi csoportoknak érdekeik képviseletére, védelmére? a) felsı tagozatos tanulók b) al tagozatos tanulók c) hátrányos helyzető tanulók d) tanári kar tagjai e) szülık f) nem pedagógus alkalmazottak 9 Mennyire ösztönzik és egítik az iskolában a pedagógusok szakmai fejlıdését? 10 Milyen mértékben jellemzı, hogy az iskolaév során komoly felelısséggel járó feladatokat kapnak a diákok? (Pl:.: ügyeletet adnak, az iskola képviselıjeként szerepelnek) 11 Mennyire gyakori, hogy a „kortárstanulás” különbözı formáit alkalmazzák iskolájukban? 12 Milyen mértékben segíti az iskola a nem pedagógus munkatársak továbbképzését?

86.

Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

B) A kapcsolatok alakulása az iskolában

1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12

Mennyire általános a tanárok között az iskolában, hogy partnerként kezelik a tanulókat? Mennyire jellemzı a diákok között az sikolában, hogy tisztelettel viszonyulnak a tanárokhoz? Milyen mértékben jellemzı az, hogy a tanárok a tanulók iránti érzelmeiket nyíltan kimutatják? Milyen mértékben jellemzı az, hogy a tanulók kinyilvánítják szeretetüket a pedagógusok iránt? Általában mennyire igaz az, hogy a tanárok fontosnak tartják, hogy megismerjék az általuk tanított tanulókat? Mennyire jellemzı az, hogy a tanulók megbecsülést éreznek és mutatnak tanáraik erıfeszítéseiért? Mennyire jellemzı az, hogy a tanárok nyugodt, békés hangon beszélnek a tanulókkal? Mennyire jellemzı az, hogy a tanulók tisztelettel és kultúráltan beszélnek a tanárokkal? Mennyire általános az, hogy a tanulók egymás között barátságosak és segítıkészek az iskolai együttlét során? Mennyire jellemzı az, hogy a jobb tanulók segítenek a gyengébbeknek: Milyen mértékben jellemzı a diákok együttmőködése a szabadidıs tevékenységek során? Kérem, hogy minısítse az Ön iskolájában általában jellemzı helyzetet! Hogyan jellemezné (az iskolai osztályzatoknak megfelelıen) az alábbiakban felsorolt csoportok között fennálló kapcsolat minısíégét? a) tanárok – tanulók b) tanárok – tanárok c) nem pedagógus alkalmazottak – tanulók d) nem pedagógus alkalmazottak – nem pedagógus alkalmazottak e) tanulók –tanulók f) tanárok – szhülık g) nem pedagógus alkalmazottak – pedagógus alkalmazottak h) vezetıség tagjai egymás között i) vezetıség – tanárok j) vezetıség – tanulók k) vezetıség – szülık l) vezetıség – nem pedagógus alkalmazottak

87.

Nem tudom

Egyáltalán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Nem tudom

Rossz

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

Jó

C) A társas szabályok kialakítása az iskolában Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Nem tudom

Egyál -talán nem

Az Ön véleménye szerint az iskola – lehetısgeihez és feladatához képest – mennyire segíti elı a diákok felkészülését a késıbbi felnıtt életre? Tapasztalatai alapján, az Ön iskolájában a helyi tanterv milyen mértékben találkozik a tanulók igényeivel? Az iskola – mint munkahely – légköre milyen mértékben hat pozitívan, ösztönzıleg a tanári karra? Az Ön igényeihez képest, mennyire elfogadható az a tudásszint, amelyet ebben az iskolában megkövetelnek a diákoktól? Az ön megítélése szerint a tanulmányi munkát mennyire megfelelı iramban folytatják? Mennyire jellemzı az, hogy a tanárok képesek tudatosítani a tanulókban a tanulás célját, valamint azt, hogy mit várnak el tılük? Mennyire elegendı az a segítség az iskola, a tanárok részérıl, amely a tanulókat járatosabbá teszi az emberi kapcsolatok alakításában? Az Ön által kívánt mértékhez képest mennyire alkalmazzák az aktív részvételen alapuló tanítást az iskolában?

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Mennyire elegendı az a nevelıi segítség, amelyet a tanulók az iskolai évek alatt kapnak ahhoz, hogy a felelısségérzetük a megfelelı mértékben kialakuljon?

0

1

2

3

4

5

1

Ön mennyire érzi megfelelınek az iskola házirendjét? 2 Mennyire elfogadhatóak az Ön számára a tanulók magatartására vonatkozó szabályok? 3 Érzése szerint mennyire ismerik a diákok az iskolában érvényes szabályokat? 4 Ön szerint a jelenleg érvényes házirendet milyem mértékben tartják be a tanárok? 5 Ön szerint a jelenleg érvényes házirendet milyen mértékben tudják betartatni a diákokkal a tanárok? 6 Mennyire tartja megfelelınek az ebédeltetés kialakult rendjét? 7 Mennyire tudják a diákok, hogy baleset vagy tőz esetén kihez kell fordulniuk segítségért? D) Oktatás - tanítás

1 2 3 4 5 6 7 8 9

88.

E) Az iskolai környezet Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

F) Változás a környzetben Az utóbbi idıben (az elmúlt két évben), milyen mértékő pozitív változtatásokat tapasztalt az iskolai környezet alábbi jellemzıiben?

Nem tudom

Egyál -talán nem

1 2 3 4

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

Teljes mértékben 5 5 5 5

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

1

2 3 4 5

6 7 8

5 6 7

Egy az iskolát ismeretlenül meglátogatós zemély, mennyire látná az iskola környezetét: a) rendezettnek? b) barátságosnak? c) igazi „iskolai környezetnek”? d) tisztának és karbantartottnak? Mennyire érzik a diákok iskolájuk légkörét egyedinek, csak arra az iskolára jellemzınek? Az iskolai környezet összességében milyen mértékben segíti az egészség megırzését? Az iskola épületét mennyire tudják tisztán és higiénikus állapotban tartani? Milyen mértékben segítik az alábbiakban felsoroltak az egészség megırzését: a) az iskolai étkeztetés formája, az ebéd minısége? b) a mosdóhelyiségek állapota? c) az iskolai védınınek vagy más egészségügyi szakembereknek biztosított helyiség színvonala? Mennyire tekinti fontos feladatnak a tantestület és az igazgató a környezet kellemesebbé, barátságosabbá tételét? Milyen mértékben fontos szempont a diákok fizikai biztonsága? Milyen mértékben kapnak szerepet, lehetıséget a diákok az iskolai környezet alakításában?

Iskolaépület állapota Iskola szabadtgéri területeinek állapota Tantermek állapota Szabadidıs tevékenységeket szolgáló helyek állapota Higiénia és tisztaság Étkezési lehetıségek Mosdóhelyiségek állapota Az iskolaorvor, iskolai védını helyiségének állapota

89.

Teljes mértékben

G) Az otthon és az iskola kapcsolata

1 2 3 4

5 6 7

8 9

Milyen mértékben vonják be a szülıket az iskolai változsáok, fejlesztések témájában tartott megbeszélésekben? Mennyire vonják be a szhülıket a tanárok, a diákok szabadidıs tevékenységébe? A lehetıségekhez képest mennyire képviselteti magát az iskola a helyi társadalom különbözı szervezeteiben, egyesületeiben? A lehetıségekhez képest milyen mértékben vesznek részt a diákok, mint az iskola tanulói, a helyi közösség (a település, kerület) eseményeiben, életében? Mennyire vonják be a szülıket az iskola sportéletébe? Mennyire jellemzı az, hogy meghívják a szülıket az iskolai eseményekre, összejövetelekre? Mennyire jellemzı az, hogy az iskola olyan programokat szervez, amelyeknek célja az, hogy a szülıket bevonják az iskola egészség-megırzési és egészségfejlesztési tevékenységébe? Milyen mértékben jellemzı az, hogy a szülık igénylik az egészségnevelést az iskolában? Tapasztalata alapján mennyire értékelik a szülık az iskola egészségmegırzı szerepét?

90.

Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

H) Az egészségnevelési tanterv

1 2 3 4 5

6

7

Ön szerint a kívánt mértékhez képest mekkora súlya van az egészségfejlesztésnek a tantervben? Milyen mértékben valósulnak meg az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkok a tantervben? Mennyiben tartalmazzák a közvetlenül nem kapcsolható tantárgyak tematikái az egészségfejlesztés gondolatiságát? Mennyire követik figyelemmel a tantestületi értkezleteken az egészségfejlesztés alakulását az iskolában? A kívánatoshoz képest mennyire rendelkezik a tantestület egyeztetett elképzelésekkel a) a szexuális neveléssel kapcsolatban b) a kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosítás tekintetében, c) az egészséges életmódra nevelés terén? Mennyire tartja elegendınek azt a szakirodalmat, tájékoztató anyagot, amely az iskolában jelenleg rendelkezésére áll az egészségfejlesztés témakörében? Az Ön által kívánatosnak tartotthoz képest, milyen gyakran szerepel a tantestületi értkezeleten az egészségfejlesztés témája?

Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

Nem tudom

Egyál -talán nem

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

I) Az iskola, mint egészségmegırzı munkahely

1 2 3 4 5

Tapasztalatai szerint mennyire tartják be a dohányzással kapcsolatos szabályokat az iskolában? Megítélése szerint, milyen mértékben sikerül betartani a tanárok dohányzásával kapcsolatos szabályokat? Mennyire tartja elfogadhatónak az iskola dolgozói számára kialakított munka – és pihenıhelyiségek állapotát? Mennyire szívesen fogadják az iskolában a szakmai egyesületi tevékenységeket? Mennyire jellemzı az, hogy az iskola összes pedagógusa egyenlıü munkafeltételek, munkakörülmények között dolgozik?

91.

J) Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja Nem Egyál tu-talán dom nem 1 2 3 4

6 7

Változott-e az elızı tanévhez képest az egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyetértés a testületen belül? Megváltoztak-e, az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók az iskolában? Ön szerint mennyire érzékelhetık a pedagógiai programban leírt egészségfejlesztési elvek ahelyi tantervben? Az Ön iskolájában, a tennivalók fontosságát illetıen mekkora az egyetértés a pedagógusok között az egészségfejlesztés alábbi részterületein?

0

1

2

3

4

Teljes mértékben 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Nem tuddom

Nincs egyetértés

d) kábítószer-használat e) környezetvédelem f) egészség és biztonság (személyi higiénia, egészséges táplálkozás) g) szexuális nevelés h) dohányzás i) fizikai aktivitás, edzettség

0

1

2

3

4

Teljes az egyetértés 5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

92.

I. 13. Fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

93

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. 94

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban • Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika –áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései Matematika –banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika -mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); Földrajz -eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar -reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia –élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk Informatika –elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem –EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret -a reklám képi nyelve és hatásai Osztályfınöki órák -(pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) • Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) • Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 95

Módszertani elemek Valószínőleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • Riportkészítés az eladókkal • Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika • Egyéni és csoportos döntéshozatal • Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • Szimulációs játék, esettanulmány • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) • Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

96

I/14. Iskolai drogstratégia Helyzetelemzés Iskola elhelyezkedése: Iskolánk nagyvárosi, azon belül lakótelepi környezetben elhelyezkedı intézmény. Veszélyeztetı tényezıt az illegális drogokat árusítók jelentenek elsısorban.". Tanulók összetétele: Képzési forma alapján szakközépiskolai szakiskolai érettségi utáni szakmai képzés Ennek alapján a 14-22 éves korig minden korosztály megtalálható. Ez egyrészt azt is mutatja, hogy a legveszélyeztetettebb korosztállyal kell foglalkoznunk. Lakóhely szerint: -

debreceni bejáró kollégista

A debreceni tanulóink többsége lakótelepen él. A bejáró tanulók közül sokan a vonat- és autóbusz állomáson, illetve azok környékén található szórakozóhelyeken töltik szabadidejük nagy részét. A vidékrıl kollégiumba kerülık a nagyváros számtalan veszélyével találják magukat szembe. Családi háttér szerint: Iskolánkba túlnyomó többségben a középosztályból, illetve a szegényebb rétegbıl kerülnek tanulóink. Sok a csonka családban nevelkedı tanuló, a munkanélküli szülık száma is egyre nagyobb. Drogfogyasztás szerint: Legnagyobb problémát a legális drogok használata, a dohányzás, az alkoholfogyasztás okoz (mint függıségi kényszert kialakító szenvedélybetegség jön szóba a dohányzás és az alkoholfogyasztás, de személyiségbeli, pszichés változást nem oly módon okoznak, vagy nemis okoznak, mint a valódi drogok). Sajnos az országos helyzethez hasonlóan tanulóink körében is megnıtt az illegális kábítószereket (anfetaminok, discodrogok, marihuanna, LSD stb. ) kipróbálók, használók száma. A felmérések alapján a keményebb drogok (heroin, kokain) még nincsenek jelen. 97

Drogstratégia kialakítása Az elızıekben felsoroltak egyértelmően meghatározzák a feladatainkat, céljainkat, ez pedig a megelızés, az elsıdleges prevenció. Rövidtávú célok Egészséges életre nevelés: fıleg az osztályfınöki órák keretében, de a szaktárgyi órák ide kapcsolódó témaköreinél is a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Felelısök: az osztályfınökök és szaktanárok Cél: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Eredményes védelemi stratégiát alakítanak ki (elutasításra képessé tétel) a kábítószerek fogyasztására történı csábítási helyzetekre. Felvilágosító elıadások, foglalkozások: Tanároknak Az iskola pedagógusai - fıleg az osztályfınökök - számára szakemberek által felvilágosító, elıadások szervezése, drogfogyasztással kapcsolatos jogi szabályozások ismertetése. Felelısök: ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus és az osztályfınöki munkaközösség vezetıje. Cél: a pedagógusok felkészítése a drogprevenció végzésére. Fontos, hogy a kollégák ismerjék az országos illetve városi droghelyzetet, tudják mi a feladatuk, és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Tudják a kábítószer fogyasztással kapcsolatos problémákat felvállalni és szakmailag korrekten megoldani vagy megfelelı helyre irányítani az érintettet. Diákoknak Osztályfınöki órák keretében az egészséges életmódra nevelés, a drogprevenció fontosságának hangsúlyozása, rendhagyó osztályfınöki órák keretében elıadók felkérése a diákok által kért témákban. A témával kapcsolatos rendezvényeken, versenyeken, kiállításokon való részvétel megszervezése. Felelısök: ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus, osztályfınökök, kulturális munkát segítı pedagógus.

98

Cél: a drogok hatásai, függıség kialakulása, törvényi háttér, segítı rendszer megismertetése, a nemet mondás és a pozitív életstílus elınyeinek megbeszélése. Szülıknek A tanév elején hagyományos összevont szülıi értekezletek keretében a legelterjedtebb kábítószerek, azok fogyasztásának hatásai, jogi következményei, segítı szervezetek címének, elérhetıségének ismertetése. Felelısök: ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus Cél: a szülık tájékoztatása, bevonása a tanulók érdekében végzett megelızı munkába. Kultúrált szórakozás, szabadidı hasznos eltöltésének biztosítása A fiatalok szabadidı eltöltési szokásai jelenleg szórakozóhelyekhez kötıdnek, ezért is szükséges, hogy az iskolában vehessék igénybe a szabadidı eltöltési formák változatos és értékorientált formáit ezáltal megelızni a káros hatásokat. A pályázat keretében elindított iskolai programok további mőködtetése. Iskolai programok : Szabadidıklub Felelısök: Kulturális munkát segítı pedagógus Cél: A tanulók szabadidejének értelmes, szervezett eltöltése, az igényes szórakozás iránti igény kialakítása, a játékok segítségével pedig az énkép, a közösségi szellem, tolerancia fejlesztése. Filmklub Felelısök: Kulturális munkát segítı pedagógus Cél: A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése, a bemutatásra kerülı filmek témáinak feldolgozása, megvitatása keretében a tanulók szemléletének formázása, a helyes és értékadó magatartási formák és normák iránti fogékonyság elsajátítása. Internetklub Felelısök: Informatikai tanárok Cél: Az informatikai világháló és a honi sulinet adta lehetıségek kihasználása, az óriási pozitív és negatív információáradat közötti tájékozódás elsajátítása, a fiatalokat érintı hasznos oldalak megismertetése. Sportklub Felelısök: Testnevelık Cél: A tanulók szabadidejének hasznos eltöltésén kívül a fejlıdı szervezet számára nélkülözhetetlen mozgás biztosítása, az egészséges életmodell és a sport fontos szerepének a bemutatása. 99

Pályázatok, vetélkedık Felelısök: Tanárok Cél: A tehetséges fiataloknak lehetıséget adni a nyilvánosság elıtti bemutatkozásra, alkotásaik kiállítás keretében történı megismertetésére. Az alkotásokban megfogalmazott drogot elutasító magatartás pozitív hatása a kortárs fiatalokra. Belsı segítı-kapcsolat kialakítása A tanulási nehézségekkel küszködı, csak kudarc élményekkel szembesülı tanulók segítése, korrepetálások, kiscsoportos foglalkozások keretében. Felelısök: osztályfınökök, szaktanárok Külsı kapcsolatok elmélyítése A KEF –el, családsegítı központokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, Drogambulanciával, rendırséggel illetve drogprevencióval foglalkozó szervezetekkel való kapcsolattartás, közös programok kialakítása. Felelıs: ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus

Távlati célok 1. Drogügyi-koordinátor képzés Ma még mindig jellemzı, hogy a drog-problémák „kezelése” ellenállást kiváltó, megbélyegzı. Nem lehet biztonsággal kijelenteni ma már egy iskolában sem, hogy „nálunk nincs drog-probléma”. Ezt a még meglévı ellenállást lehet fellazítani azzal, a szerepvállalással, amit az iskolai drogügyi-koordinátornak kell hirdetni különösen a kezdeti idıszakban. Akkreditált drogügyi-koordinátor képzés keretében még legalább egy tanár részére a képzés biztosítása. Felelısök: az iskola vezetése Cél: hatékonyabb, koordináltabb prevenciós munka. 2. Kortárs segítık képzése Fiatal korban az ember fokozottan fogékony szerepeket keres és fogad el attól, akivel közel azonos élethelyzeteket él át, aki leginkább hasonlít rá. Az ilyen egyenrangú kapcsolatokban nyíltan, következményektıl, retorzióktól való félelem nélkül tárhatják fel önmagukat, így a „beavatkozás” a negatív folyamatba már korai fázisban megtörténhet. Megvalósítás: kortárs segítı képzések keretében, külsı szakemberek segítségével. Felelıs: iskola vezetısége, ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus

100

3. Tanárok szemléletváltásának elısegítése Mivel a drogprobléma, mint tabu téma körül a tanár bontja le a falakat, egy új és bensıségesebb kapcsolat keletkezik a tanár és diák között. A pedagógus csak akkor tudja felelısségteljesen ellátni a prevenciós munkát, ha a diákot partnerként tudja kezelni és fel tudja vállalni a segítı szerepét. Megvalósítás: tréningek, továbbképzések, beszélgetések Felelıs: iskola vezetısége 4. A külsı kapcsolatok bıvítése Az egyes iskolákban mőködı drogkoordinátorokkal való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Konzultációk, szupervíziók, közös programok szervezése. Felelıs: ifjúságvédelmi munkát segítı pedagógus

101