2016. 11. 09.
A befektető Jövedelem egy része nem kerül elköltésre
Nemzetközi pénzügyi folyamatok 3 A befektető és a befektetési döntés Kovács Levente Miskolci Egyetem, 2016. nov. 9. (Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben p. 487-495, 528-533, 539-549.)
1
Megtakarítás Befektetés Jövőbeli várható kiadásra Kockázatos, nagyobb hozam (lakás, tandíj) (pl. tőzsde) Befektetéshez 3 alapismeret: - Ismerni céljainkat, lehetőségeinket - Tudnunk kell a befektetési tárgy sajátosságait (pl.cash-flow) - Ismernünk kell a pénzpiac működését Célok: - hozam - mennyit ér majd a befektetésünk - tervezett időtáv – befektetési portfolió - életpálya igények (lakás, nyugdíj) - megtakarítások nagysága - kockázatvállalási hajlandóság - kulturális különbségek 2 - befektetés likviditása
Az értékpapír befektetés
A befektetők típusai Fontos ismernünk a különböző piacok befektetői csoportjait, hogy előre láthassuk reakcióikat és döntéseiket!!! Befektetői csoportosítások - Reagálás a piaci változásokra 1. Időhorizont (Mennyi időre fektet be: perc évtizedek?) 2. Kockázati viszony (Hozam ~ kockázat, kockázat kerülés/hárítás, spekuláció) 3. Pénz nagysága 4. Saját vagy kezelt vagyon (magánvagyon, alapok pénze - szabályozott) 5. Történési érintettség (hazai befektetők előnyösebb helyzetben) 6. Befektetési módszertan (aktív/passzív befektető; fundamentális – technikai elemző)
Értékpapír: forgalomképes okiratba foglalt szerződés. A kibocsátó a bemutatójával/tulajdonosával szemben: - kötelezettséget vállal a pénzkövetelés teljesítésére, - tagsági jogok biztosítására, - részesedés a befektetési tevékenységének hozamából Tőzsdei értékpapír: 1. hitelezési jogviszonyt (pl. kötvény) vagy 2. tagsági jogviszonyt (pl. részvény) tartalmaz A dematerializált értékpapír, mint befektetés nem tárgy! (nem ingatlan, nem festmény)
3
4
Kamatok, árak, hozamok 1
Az értékpapír befektetés 2.
Vásárlási ok: folyamatos bevételek + eladási jövedelem Az értékpapír értéke: jövőbeli, időben eloszló pénzbevétel. Kamat: befektetők elvárása – a pénz használati ára kibocsátók – költség vállalás hajlandósága Mértékét a kereslet és kínálat határozza meg!
Likviditás: azért vesszük, hogy eladjuk! Személyes lehetőségek és céljaink után: 1. Hozam (árak, árfolyamok, osztalék mértéke) 2. Kockázat 3. Likviditás (kedvezőtlen változásnál eladható marad?)
A pénz a pénz-, tőke és a devizapiacok közül oda áramlik, ahol kedvezőbb befektetési lehetőséget talál. A kamat mértékét a teljes pénzügyi rendszer kölcsönhatásai alakítják ki. 5
6
1
2016. 11. 09.
Kamatok, árak, hozamok 2.
Kötvények kamatozása, ára
A befektető a kibocsátó kockázatát is vállalja! A kamat nemcsak a használatról lemondás ára, hanem tartalmazza a kockázatvállalás prémiumát is. Állampapírt gondolhatjuk kockázatmentesnek! DE! A hosszabb befektetés kockázatosabb magasabb kamatozású.
Kamatozás: A: rögzített (fix) kamatozású B: változó kamatozású Vegyes: általában először fix, aztán változó lesz. (Befektetők általában a változót kedveli, mert ez jobban véd az infláció erodálásától!)
Reális kamatláb: amit az infláció felett hoz r=(R-i)/(1+i), kb. r R-i (bizonytalanság a jövőbeli infláció!)
FV = PV (1+r)n Befektetési kamatláb mutatók: EBKM és EHM • Vetítési idők egységesen 365 nap. • Éven belül lineáris, éven túl éves kamatos kamat közelítés. • Minden díjat tartalmaz. • Változó kamatnál a szerződéskori érték a kiindulás.
Értékpapír ára (kereslet/kínálat alapján): jelenben fizetünk a jövőért. NPV: várható osztalék, ha lesz!
7
8
Részvények ára és hozama 2
Részvények ára és hozama 1
Tapasztalat a befektetők nem szeretik a kockázatot! Kockázatvállalás ára a kockázati prémium! Részvényportfolió összkockázata < részvények kockázata
Ár a bizonytalan osztalék függvénye! Pénzáramlása bizonytalan. Hozam = osztalék + árnövekedés Hozam az év elejétől év végéig:
Korrelációs együttható (-1; +1): két részvény együttmozgási kapcsolata: ij -1 ellentétes : fürdő vagy áruház (együttes kockázat alacsony) +1 egyforma: fagylalt és lángos (együttes kockázat magas) 0 függetlenség: fürdőhely – műhold gyártás
r= (D1 / P0) + (P1 – P0) / P0
r = részvényhozam, D1= osztalék, P0= év eleji részvény ár, P1= év végi részvény ár (Évközi adás-vételnél arányosítás átlagképzéssel.) Hozam bizonytalansága, miatt val.ség. számítások: (p = 0 : nem történik meg, = 1 : biztosan megtörténik) Várható hozam: E(r) = p i * r i Kockázat a várható hozamtól való eltérésben van!
Portfolió kockázata: p 2 = W i * W j * ij * i * j (ahol W a részvény súlya a portfolióban)
2 = p i * ( r i – E(r))2
9
CAPM
CAPM (Capital Asset Pricing Model): minden befektetésnek hoznia kell egy minimális hozamszintet (kockázatmentes hozam), valamint ezen felül egy kockázati díjat, ami az eszközök kockázatosságával áll arányban.
10
Markovitz (hatékonysági határ)görbe Az a jó (hatékony) részvényportfolió, amely: A. a kívánt hozamot a legkisebb kockázat mellett nyújtja, B. a felvállalt kockázathoz a legmagasabb hozamot biztosítja!
r
Piaci portfolió: az összes értékpapírt magában foglaló portfolió, amelyben minden egyes értékpapír részaránya megegyezik annak piaci súlyával
A hatékony részvényportfolió pontjai erre a görbére illeszkednek! Csak ilyenbe érdemes befektetni!
• Ciklikus:gazdaság állapotával azonosan mozog ( = +1) • Anticiklikus: gazdaság állapotával szemben mozog ( = -1) • Acilikus: hozam stabil, független a ciklusoktól ( = 0) Részvény gazdasághoz való viszonyát a „” együttható fejezi ki (ha a piaci portfolió hozama 1%-kal változik, akkor az adott értékpapír hozamában milyen %-os változás következik be)
CAPM: r i = rkockázatmentes+ (rpiaci portfolió – rkockázatmentes) * i 11
12
2
2016. 11. 09.
Határidős és opciós ügyletek
Határidős ügyletek Def: Megállapodás a jövőben teljesítendő ügyleti feltételekben!
Ezekkel mérsékelhető a hagyományos ügyletek kockázata! Továbbá nemcsak a növekedésből, hanem a csökkenésből, ingadozásból és a stabilitásból is nyereség képezhető.
Jövőbeni teljesítés miatt: kis befektetéshez nagy pozíció társul (csak biztosíték kell) A határidős ügylet a lejárat előtt ellentétes ügylettel lezárhatók! Határidős ügyletek vonatkozásában az azonnali és a határidős árak kapcsolatát vizsgáljuk.
• Régen valóságos adásvételek • Ma általában nincs fizikai teljesítés Nyereség/veszteség a pozíciók kalkulációjából!
Általában a távolabbi időpont a drágább! Időpont közeledéskor árak is közelednek – arbitrálás eredménye, csak a tartási költség (az arbitrázsőr hitelből dolgozik, + tárolás, szállítás) okoz ár különbséget.
Tárgya: kamatok, termékek, nyersanyagok, másik ügylet, stb.
13
14
Opciós ügyletek Az opció eladója jogot biztosít a vásárlónak az üzletkötésre egy meghatározott (vételi vagy eladási) lehívási áron. Eladónak kötelesség, a vásárlónak lehetőség – ezért fizet díjat a vásárló! Szólhat időpontra vagy időtartamra!
Nemzetközi pénzügyi folyamatok 4
Opciós ügyleteknél nem szimmetrikusak a kockázatok. Az eladó nyeresége a kapott prémium, mely az esetleges lehívásnál a veszteséget fedezi. Vételi opció vásárlója keres: piaci ár > lehívási ár + opciós díj Eladási opció vevője keres: piaci ár < lehívási ár – opciós díj (hiszen a piaci ár felett tudta eladni a termékét.) 15
• • • •
Kovács Levente Miskolci Egyetem, 2016. nov. 9. (Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben p. 311-350.)
16
A tőzsde fogalma
A tőzsde definíciói • •
A tőzsde
A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. A tőzsde homogén tömegáruk szervezett, koncentrált piaca. A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsde szervezett piac, mely koncentrálja a kínálatot és a keresletet, olyan módon, hogy a forgalmazott termékek nincsenek jelen. A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapír, áru vagy egyéb tőzsdetermék keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. A tőzsde a pénzkeresés leghatékonyabb módja. 17
Központi piac: Keresletet és kínálatot koncentráló központi piac! Koncentráció révén nagyobb a likviditás (el is lehet majd adni!) és a tranzakciós (és keresési is!) költségek alacsonyak. Tőzsde akkor és ott működi, ahol a piaci szereplőknek tartósan szükségük van likvid, olcsón elérhető, szabályozott és áttekinthető piacra. Információs központ: A tőzsde éltető eleme az információ! Akkor van üzletkötés, ha a vevő és az eladó várakozásai különböznek! Tőzsde aktív szereplője az információ közvetítésnek! Önszabályzó szervezet: Gyors lebonyolításhoz mindenkire egységes és kötelező szabályok vonatkoznak. Eredetileg a tagok magukra alakították ki a szabályokat, a gazdasági szerep miatt ma már az állam is szabályozza. Az önszabályozás a piaci tapasztalatok, a szakértelem, a gyorsaság 18 és a rugalmasság miatt fennmaradt. Választottbíróság!
3
2016. 11. 09.
A tőzsdék fajtái:
A tőzsdék csoportosítása
Árutőzsde
Kereskedés tárgya szerint: - értéktőzsdék - árutőzsdék
Általános árutőzsde
Ügyletek jellege szerint: - azonnali tőzsde - határidős tőzsde
Általános értéktőzsde
Egyetlen termék
Deviza tőzsde
Speciális értéktőzsde Értékpapír tőzsde
Gabona tőzsde
Négy alaptípus: 1. Értékpapírtőzsde 2. Származékos értékpapírtőzsde 3. Származékos pénzügyi tőzsde 4. Származékos árutőzsde BÉT & BÁT: 2005. nov. 2.
Speciális árutőzsde
Meghatározott árucsoportok
Világszerte 128 országban 235 tőzsde működik (fejlődő országokban alakulnak tőzsdék, fejlett országokban fuzionálnak a tőzsdék)
Értéktőzsde
Nemesfém tőzsde Virág tőzsde
19
A tőzsdék fejlődése 1.
Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette. Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő 20 intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.
A tőzsdék fejlődése 2.
Hagyományos tőzsdekép: nyílt kikiáltás, zsúfolt tőzsdetermek, papír alapú részvények 1970-es évektől: elektronizálódás, nemzetköziesedés, dematerializálódás Számítógépesítés következményei: • Automatizálás • Kapacitás növekedés • Működési biztonság növekedés • Elszámolási és teljesítési rendszerek fejlesztése • Legjelentősebb hatás a kommunikációs rendszerek fejlődése Információk azonnal az egész világot betöltik Adás-vétel is azonnal érvényesíthető
Következmény • integrálódás, • nagyobb likviditás, • nemzetköziesedés Tőzsdén kívüli piac kialakulása intézményi befektetők megerősödése intézmények egymásban jobban megbíznak, mint a közvetítő szervezetekben rugalmasabb elszámolások, alacsonyabb költségek. Információ közvetítés új iparág (pl. Reuters), tőzsdetagok is lettek és így szolgáltatnak is
21
A befektetői kör változása
22
Újabb termékek 1.
Klasszikus befektető: a jómódú magánszemély A diverzifikálás és kockázat csökkentés hatására új befektetők: intézmények (pl. nyugdíjalapok, befektetési alapok, befektetési társaságok)
1970-es évek: Bretton Wood-i rendszer megszűnik, árfolyamok ingadoznak, infláció ismét megjelenik
Intézményi befektetések következményei: • Koncentráltabb kereslet és kínálat • Korábbi zárt piacok összekapcsolása • Globális rendszer kockázatok megjelenése • Hozamok és kockázatok nemzetközi összehasonlítása
Származékos ügyletek a tőzsdén kívül is elérhetők, de a tőzsdei szabályrendszer csökkenti a pozíció romlásból adódó kockázatokat (fedezet megkövetelése, lejárat előtti zárás)
Döntési feladatok: Általában nem konkrét részvényeket határoznak meg, hanem: o Milyen intézményi befektetőn keresztül? o Milyen földrajzi eloszlásban? o Milyen kockázatú papírokba? 23
Kereskedelmi kockázatok kezeléséhez származékos ügyeletek kellettek. Ezek népszerűvé váltak, elterjedtek.
A tőzsdei elszámolási rendszereknek alkalmassá kellett válniuk a származékos ügyeletek kezelésére. A származékos ügyleteket szabványosítani kellett. A tőzsdén csak az ár és a mennyiség lehet az alapkérdés. Következmény: a gyengébb hitelképességű befektetők is beléphettek erre az izgalmas piacra. 24
4
2016. 11. 09.
Újabb termékek 2.
A tőzsde előnyei Vonzerő a likviditás: Gyorsan lebonyolítható adás-vételek – ha tudja koncentrálni a keresletet és a kínálatot. Sok ügylet - alacsony költségek (Lásd a keresés költségeit!) A korábban ismert árakon lehet kereskedni. Kereslet/kínálat az árakban szabadon és gyorsan megjelenik.
A származékos ügyletek a hagyományos termékekhez kapcsolódó kockázatokat: 1. részekre bontják, majd 2. kombinálják és végül 3. összesítik; így a hagyományos termékeket részben helyettesítik.
Működés szabályozott és átlátható: Az árakat befolyásoló tényezők, információk nyilvánosak. A kibocsátói rendszeres adatszolgáltatás kötelezettség. Minden befektető egyforma és anonim. Ügyletek teljesítését a garantőr rendszer biztosítja. Nincs teljesítési kockázat. Rögzített átfutási és teljesítési idők.
Befektetők fókuszálhatnak pl. o kockázati szintekre, o kamattípusra (fix/változó), o árfolyamváltozásra, stb.
25
A tőzsde szereplői Kibocsátók
26
A tőzsdetermékek Befektetők
Közvetítők: a brókerek Kibocsátók: magán cégek, állam, önkormányzatok Termékek: a kibocsátók értékpapírjai Kibocsátói szándék: forráshoz jutás
Három fő termékcsoport: 1. Áru ügyletek:
kezdetben árucikk kereskedés, nemesfémek, energiahordozók.
(állam és önkormányzatok – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír)
Befektetők érdeke: Tőzsde gyorsan, olcsón, átláthatóan és ellenőrizhető módon működtesse a piacot Cél a minél több, megbízhatóbb és részletesebb kibocsátói információ Közvetítő (bróker): Csak ő vesz részt a kereskedésben. A befektetőket képviseli (kivéve a saját számlás brókereket).27
Tőzsdei kereskedés 1.
2. Értékpapírok: modern gazdaság alapja a hitel (hitelviszony illetve tulajdonviszony értékpapírjai) 3. Származékos ügyletek: 1970-es évektől határidős és opciós ügyeletek és ezek kombinációi (legjelentősebb a kamatláb) 28
Tőzsdei kereskedés 2.
A tőzsdei kereskedési rendszer legfőbb feladata: biztosítani a tőzsdetermékek keresletének és kínálatának időben történő koncentrálását.
Alapkövetelmények: 1. Egyenlő hozzáférés (ajánlat tételi lehetőség, szabályok, információk, elektronika)
Kereskedési módszerek: 1. Ajánlatvezérelt: az ajánlati árak alakítják ki az árakat 2. Árvezérelt: minden pillanatban az eladási és vételi árak megadásának a sávja alakítja ki az árat
2. Megbízhatóság (nincs kiszámíthatatlan szabályzat módosítás, visszavonhatatlanság)
Kereskedési rendszerek (időbeli koncentráció szerint): 1. Folyamatos kereskedés: a kereskedési idő alatt bármikor lehet ajánlatot tenni (ez az általános) 2. Szakaszos kereskedés: egy időszakaszon belül csak egy termékcsoporttal lehet kereskedni (kevésbé likvid termék) 3. Egyáras kereskedés: Összegyűjtött ajánlatok alapján a tőzsdei alkalmazott adják meg az egyensúlyi árat 29 legnagyobb forgalom elve (pl. nyitóár)
3. Gyorsaság (üzletkötés és információ áramlásban is, különben arbitrálás) 4. Ellenőrizhetőség (brókerek szabály követése, kereskedés átláthatósága) 5. Rugalmasság (új kereskedési módszerek, kapacitásnövekedés – feltörekvő piacokon)
30
5
2016. 11. 09.
Tőzsdei kereskedés 3.
Tőzsdei kereskedés 4.
Piacvezető (Market-maker): Adott értékpapírra folyamatosan vételi és eladási árfolyamot jegyző és ezen meghatározott mennyiségre vétel/eladást vállaló tőzsdei szereplő. - Árazás meghatározott sávon belül. + Privilégiumok (pl. díjkedvezmény, ismertség) Specialista: A piacvezetőnél több kötelezettség és több privilégium. - Kötelezettség az interveniálás az áringadozás ellen. + Jog: az ajánlati árakat ő összesíti és csak ő látja. Szélsőséges helyzetben, krach esetén nem tudnak helytállni, sőt fokozzák a válságot. 31
Tőzsdei kereskedés 5.
Nyílt kikiáltásos kereskedés: Üzletek szóban köttetnek. Hatékony és gyors rendszer volt. Az ajánlat továbbítás és az elszámolás gépesítetten működött. Brókerek jelen vannak, sok extra információval rendelkeznek. Ismertek a brókerek ügyfelei. Nehéz az elszámolás és a könyvelés – hangzavar, viták. Közösségi érzés, szolidaritás – válság jobban leküzdhető. Elektronikus kereskedés: Üzletet számítógépen kötik meg. Áttekinthető, biztonságos. Ajánlatok teljesen láthatók a piac szereplői számára. Kereskedés fizikailag decentralizált. Informatikai hálózat kockázatai – időbeliség, titkosítás. Programozott eladások (fedezet határérték elérésénél tömeges eladások). Egyes brókerek több tőzsdére is fogadnak ajánlatot. 32
Elszámolás és teljesítés 1.
Kereskedés felfüggesztési okok: Piaci: Vállalatfelvásárlási infók kiszivárgása– hivatalos megerősítésig. Kibocsátó működését lényegesen befolyásoló infók nyilvánosságra hozatala előtti időszak. Tőzsdei árak hirtelen változása. Származékos termékekre, ha a mögöttes termékeknél sok a felfüggesztés. Technikai: Rendszer és kapacitás problémák esetén. Több bróker hozzáférése megszakad. Szélsőséges árváltozásánál elszámolóház fedezet ellenőrzés – azonnali klíring.
Tőzsdei ügylet lebonyolódik, ha a termék a vásárló birtokába kerül, illetve a vételár az eladóhoz. Ellenértékek átadás hagyományosan később történik, így a felek csak a kereskedésre fókuszálhattak. Zökkenőmentes elszámolás és teljesítés a tőzsdébe vetett bizalom alapja, garancia mechanizmusok (közös kockázati alap) biztosítják. Elszámolás: az eladási és vételi pozíciók összesítése (mindkét félnek el kell ismernie az ügyletet) Teljesítés: az elszámolási követelések teljesítése IT fejlődés eredménye: azonos idejű teljesítés és elszámolás
33
34
Elszámolás és teljesítés 3.
Elszámolás és teljesítés 2. Központi értéktárak feladata volt a tőzsdei kereskedésbe kerülő értékpapírok összegyűjtése, , őrzése, kamat- és osztalék szelvény vágása, részvénycsere. A szerepük a teljesítés biztonságának növelése! Elszámolóházak: a tőzsdei ügyleteket a szereplők között elszámolták, garantálják az ügylet teljesítését.
35
Klasszikus (90-es évek) ajánlások a működtetésre: 1. T+1 -ig a teljesítési egyeztetések lezárása, elszámolás T+5 2. Intézményi befektetők (nagy kereskedők) közvetlen részvétele az adat egyeztetésben. 3. Minden országban legyen központi értéktár. 4. Nettó elszámoláshoz értékpapír készletek figyelembe vétele 5. Szállítás (értékpapír átadás) fizetés ellenében. 7. Szabályozási és adózási korlátok leépítése. 8. Szabványok bevezetése Mai kockázati ajánlások:* 1. Egyeztetés T+0, elszámolás max. T+3 napig 2. Nemzetközi kommunikációs eljárások, szabvány alkalmazása 3. Legmegbízhatóbb kockázatkezelési eljárások 4. Demat. értékpapírok, központi értéktárba könyvelve 5. Cél: Real time marginolás (fedezet ellenőrzés) 36
6
2016. 11. 09.
* Ajánlások az értékpapír-elszámolási rendszerek részére (www.MNB.hu) 1. Az értékpapír-elszámolási rendszernek szilárd jogi alappal kell bírnia, érthetőnek és transzparensnek kell lennie a vonatkozó joghatóság szempontjából. 2. A közvetlen piaci szereplők által kötött ügyletek megerősítésének az ügyletkötést követően minél előbb, de még az ügyletkötés napján (T+0) meg kell történnie. Ha a közvetett piaci szereplők (pl. intézményi befektetők) közötti ügyletek megerősítése is szükséges, akkor annak az ügyletkötést követően minél előbb meg kell történnie, lehetőleg T+0 napon, ám legkésőbb T+1 napon. 3. Minden értékpapír-piacon gördülő kiegyenlítést kell alkalmazni. A végső kiegyenlítésnek legkésőbb T+3 napon meg kell történnie. A T+3 napnál rövidebb kiegyenlítési ciklusnak a hasznát és költségét fel kell mérni. 4. Központi szerződő fél alkalmazásának hasznát és költségeit fel kell mérni. Amennyiben a központi szerződő fél intézményét bevezetik, a központi szerződő félnek szigorúan kell a felmerülő kockázatokat kezelnie. 5. Az értékpapír kölcsönzés (vagy visszavásárlási megállapodások és egyéb közgazdaságilag egyenértékű tranzakciók) használatát ösztönözni kell, mivel segítik az értékpapír ügyletek kiegyenlítését. Az értékpapír kölcsönzés ezen célra történő használatát akadályozó korlátokat meg kell szüntetni. 6. Az értékpapíroknak dematerializáltnak vagy immobilizáltnak kell lenniük és forgalmukat - a lehető legnagyobb mértékben - a központi értéktár könyveiben kell rögzíteni. 7. Az értékpapír-elszámolási rendszereknek a tőkekockázatot ki kell küszöbölniük az értékpapír oldali és a pénzoldali teljesítés olyan összekapcsolásával, ami biztosítja a "szállítás-fizetés-ellenében" (DVP) elv megvalósítását. 8. A végleges kiegyenlítésnek legkésőbb az elszámolási nap végén meg kell történnie. Ahol szükséges, napközbeni, vagy valós idejű véglegességet kell biztosítani a kockázatok csökkentése érdekében. 9. Azoknak az értékpapír-elszámolási rendszereknek, amelyek napközbeni hitelt nyújtanak résztvevőiknek, beleértve a nettó elszámolási rendszereket is, olyan kockázatkezelési eljárásokat kell kialakítaniuk, melyek biztosítják a megfelelő időbeli kiegyenlítést még akkor is, ha a legnagyobb egyedi nettó pozícióval rendelkező tag képtelen kiegyenlíteni tartozását. A legmegbízhatóbb kockázatkezelési eljárások a biztosíték követelmények és limitek meghatározásának a kombinációja. 10. Az értékpapír ügyletek pénzoldali lábának kiegyenlítésére használt eszközök csak csekély hitel és likviditási kockázatot hordozhatnak, vagy kockázatmentesnek kell lenniük. Ha a kiegyenlítés nem jegybankpénzben történik, lépéseket kell tenni a rendszertagokat érhető potenciális veszteségek és likviditási feszültségek kivédésére a kiegyenlítő intézmény fizetésképtelenné válása esetére. 11. A klíring és elszámolási folyamatokban felmerülő működési kockázatokat azonosítani és minimalizálni kell az adott rendszerek, ellenőrzések és eljárások fejlesztésével. A rendszereknek megbízhatóaknak és biztonságosnak kell lenniük és elégséges, bővíthető kapacitással kell rendelkezniük. Üzletmenet folytonossági terveket és háttér kapacitásokat kell biztosítani az üzemelés helyreállítására és az elszámolási folyamatok teljesítésére. 12. Az értékpapír letétkezelőnek olyan könyvelési gyakorlatot és őrzési eljárásokat kell alkalmaznia, melyek teljes mértékben védik az ügyfelek értékpapírjait. Lényeges, hogy az ügyfelek értékpapírjai védve legyenek a letétkezelő hitelezőinek igényeitől. 13. A központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó irányítási rendnek figyelembe kell vennie a közérdek igényeit, és elő kell segítenie a tulajdonos és a felhasználók céljainak érvényesülését. 14. A központi értéktárnak és a központi szerződő félnek objektív és nyilvánosan meghirdetett rendszertagsági feltételeket kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a nyílt és megkülönböztetés nélküli hozzáférést. 15. A megbízható és biztonságos működés fenntartása mellett az értékpapír-elszámolási rendszereknek a felhasználók igényeinek teljesítése során költséghatékonyságra kell törekedniük. 16. Az értékpapír elszámolási rendszereknek az időszerű nemzetközi kommunikációs eljárásokat és szabványokat kell használniuk, vagy alkalmazniuk annak érdekében, hogy elősegítsék a határon átnyúló tételek hatékony teljesítését. 17. A központi értéktárnak és a központi szerződő félnek a piaci résztvevők részére elégséges információt kell nyújtania ahhoz, hogy pontosan azonosítsák és felmérjék a központi értéktár vagy a központi szerződő fél szolgáltatásainak használatához kapcsolódó kockázatokat és költségeket. 18. Az értékpapír-elszámolási rendszereket átláthatóan és hatékonyan kell szabályozni és felvigyázni. A központi bankoknak és a tőkepiaci (értékpapír) szabályozóknak együtt kell működniük egymással és más hatóságokkal. 19. A határon átnyúló tételek kiegyenlítését kapcsolatok útján teljesítő értéktáraknak e kapcsolatokat úgy kell kiépíteniük és működtetniük, hogy hatékonyan 37 csökkentsék a határon átnyúló tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatokat.
A pénzügyi piacok óriásai
Nemzetközi pénzügyi folyamatok 5 AZ INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK Kovács Levente Miskolci Egyetem 2016. nov. 9. Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben p. 487-549.)
38
Fő típusok
• A befektetési és megtakarítási piacon a bankok legfőbb versenytársai • Főbb sajátosságok: o Eszközállomány nagysága o Instrumentumok nagy száma o Integráló szerep
• Klasszikus befektetési alapok o Nyugdíj-, biztosítási és alapok
befektetési
• Szuverén befektetési alapok
• A lakosság és a befektetők megtakarításait kollektív befektetési alapokban gyűjtik össze
• Alternatív befektetési alapok o Magántőke-, fedezeti és ingatlanalapok
39
A múlt
40
A jelen
• Az első alapkezelők az 1930-as években jelentek meg o Befektetési kockázat költséghatékony csökkentése
• A 2000-es évek második felére az intézményi befektetők által kezelt vagyon: o Meghaladta a világ-GDP 130%-át o A ‘70-es évek óta megháromszorozódott o A tőkepiacok kapitalizációjának több, mint felét adják
• 1980-as évektől robbanásszerű fejlődés o Pénzügyi innovációk o Nyugdíjkorra való takarékosság előtérbe kerülése
• Ezen felül a pénz-, deviza- és derivatív piacokon is működnek 41
42
7
2016. 11. 09.
Földrajzi és szektoronkénti eltérések
Földrajzi és szektoronkénti eltérések
• Földrajzi: o Nagy-Britannia (GDP 300% +) o USA és Svájc (GDP 250%) o Japán és Németország (GDP 2/3-a) o Kelet-Közép-Európa (GDP ~20%) • Szektoronként: o Legnagyobb: nyugdíj- és befektetési alapok o Alternatív és szuverén szereplők csak 10%43
• USA és GB: nyugdíjalapok dominálnak o USA nyugdíjalapok EU négyszerese • Németország és Japán o Biztosítóké a főszerep • Olaszország, Franciaország, Luxemburg: o Befektetési alapok vannak elöl • Offshore: szinte 100% befektetési alapok • Feltörekvő piacok: óriási növekedés alapokban
az 44
Elöregedés
Nyugdíjalapok • Korábbi elvárások: bankbetéteket helyettesítő magasabb hozamú termék • Újabban előtérbe került az időskori öngondoskodás o Legfőbb oka a fejlett társadalmakra jellemző demográfiai változások o Várható élettartam nő o Fokozatos elöregedés o Fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek 45
• Csökkenő termékenységi ráták • Növekvő várható életkor • Időskori függőségi ráta nő o (Időskorúak / aktív korú népesség) o EU és Japán: ~30% o Ázsia és Latin-Amerika: ~10% o 2050-re EU: 50%; Japán: 75% (!); Ázsia és Latin-Amerika: 27-30% • EU „Nyugdíjbomba”: o A tagállamok többségében a nyugdíj állami 46 felosztó-kirovó rendszeren alapul
Elöregedés további hatásai • Az idős népesség arányának emelkedése várhatóan a megtakarítások visszaesésével jár • Hosszú távon Japán és Kína megtakarításai is csökkennek • Tőkepiaci kockázat: rövidesen a baby-boom nemzedék nyugdíjainak felélése nagy likviditást generál • Öngondoskodás előtérbe kerülése!
47
48
8
2016. 11. 09.
Földrajzi koncentráció
Biztosítási alapok
• Legnagyobb koncentráció az USA-ban • Majd az EU-ban • A fejlődő országokban a világ nyugdíjeszközeinek mindössze 4%-a o Pl.: A legszegényebb afrikai és dél-ázsiai régiókban mindössze a foglalkoztatottak ~10%-a biztosított! • A feltörekvő országok részaránya alacsony, de rohamosan növekszik 49
Biztosítási típusok
• Biztosítás: kockázatok megosztása és a károk mérséklése • Első biztosítások az ókorig nyúlnak vissza • Üzleti alapú biztosítótársaságok Európában a XV. századtól – leginkább vagyonbiztosítás • XVIII. századtól életbiztosítók is • Mára az életbiztosításból származó bevételek túlsúlyba kerültek 50
Földrajzi sajátosságok
• Biztosítók: kötelezettségvállalások bevételt kamatozó vagyoneszközökbe fektetik • Tulajdon- és balesetbiztosítás (általános biztosítás) o Katasztrófabiztosítások is • Életbiztosítás o Kezdetben csak halál esetére o Ma már inkább az öngondoskodás egy formája is
• Díjbevételek alakulása o Észak-Amerika részaránya lassan csökken o Európáé nő, és átvette a „vezetést” o Ázsia részesedése csökken (Japán visszaesése nagyobb, mint Kína növekedése) o Fejlett országok: díjbev. 88%; népesség 15% o Fejlődő országok: díjbev. 12%; népesség 85%
51
Területi intenzitás • Biztosítási sűrűség o Egy főre eső bruttó díjbevétel o Legmagasabb Svájcban o Általánosságban északról délre csökken o Ázsiában keletről nyugatra o Feltörekvő országok USD 72 vs. fejlett országok USD 3.500-os átlaga ! • Biztosítási szektor penetrációja o Bruttó díjbevétel / GDP o Élboly: Nagy-Britannia, Hollandia, USA 53
52
Befektetési alapok • A XIX. században jöttek létre • A legrugalmasabb hagyományos intézményi befektetők • Eltérő cél: csak a profit és a hozamok számítanak. • Ezért az alapok jelentős kockázatot is vállalnak: o Ellenben a nyugdíj- és biztosítási alapokkal: a nyereség és a veszteség kockázata a végbefektetőt terheli. 54
9
2016. 11. 09.
Befektetési alapok
Nyílt végű alapok
• A befektetési alapok üzemeltetését a befektetési társaságok végzik • A befektetőktől a tőkét összegyűjtik és különböző alapokon keresztül értékpapírokba fektetik • A befektetett eszközöknek számtalan típusa van: o Ingatlan alap o Értékpapír alap o Pénzpiaci alap o Fedezeti alap (hedge fund) o Kockázati tőke alap 55 o Stb.
Területi megoszlás
• Fő előnye, hogy a befektetéshez az ügyfél bármikor hozzáférhet, míg a biztosítás ill. a nyugdíjalap kevésbé mobil • Az alapok segítségével a kisbefektetők is élvezhetik a „nagy tétel” előnyeit o Hozzáférés nagy minimum-befektetés igényű eszközökhöz o Mennyiségi kedvezmények (pénzpiac) o Könnyű ki- és belépés 56
Befektető államok
• Még ma is elsődlegesen az angolszász pénzügyi világ intézményei o Több mint a felével az USA rendelkezik, de a tendencia csökken o Európa részaránya nő (Luxemburg, NagyBritannia, Franciaország) o Kelet-Közép-Európa itt is lemaradásban van o Ázsiában kisebb a jelentősége Kivéve Japán, Dél-Korea és Kína
• A szuverén befektetési alapok egyre erősebbek • Nyugdíj-megtakarításokat, állami vállalatok vagyonalapját és fejlesztési alapokat kezelnek • Legfőbb forrása az olajexportőr országok (~50%) illetve a fizetésimérleg-többlettel rendelkező ázsiai államok • Norvégia kivételével, kizárólag feltörekvő országok intézményei • A tőke keletről nyugatra áramlásának fő útja
57
Alternatív befektetési alapok
58
Hedge Fundok
• Fő formái o Fedezeti alapok o Magántőke alapok o Ingatlanbefektetési alapok
• A fedezeti ügylet (hedge) az áringadozások miatti veszteség kockázatának fedezésére szolgál o Derivatív ügyletek Határidős ügyletek Opciós ügyletek Csere ügyletek (SWAP) • A fedezeti alapok „pénzügyi kockázatok” adásvételével foglalkoznak – spekulatív alapok 59
60
10
2016. 11. 09.
Hedge Fundok • A technikák és eszközök széles skáláját alkalmazzák o Derivatív ügyletek o Arbitrázs o Devizakereskedelem o Rövid távú befektetések hatalmas tőkeáttétek • Laza működési szabályok • Igen magas hozamok jellemzik • Eleinte „exkluzív” magántőkeklubok • Később a terjedésükkel kevésbé vagyonosak is beszállhattak
Hedge Fundok • Az első Fedezeti alapot 1949-ben alapították • A kezelt állomány 2007-re 2,3 billió USD-re nőtt • Az alapok fele offshore központokban van bejegyezve • A többi leginkább az USA-ban, a maradék Európában
61
Hedge Fundok
62
Magántőke befektetők
• Komolyan befolyásolhatják a piacokat! o Pl. 1997/98-as ázsiai válság
• A private equity az alternatív befektetések egyik leggyorsabban növekvő szegmense
• Hatalmas eszközállomány növekvő globális kockázat • 2008-ban erős visszaesés, utána o Tőkekivonás o Átmenetileg betiltott „shortolás” o Szigorúbb banki kölcsönzési feltételek
• Hagyományos tőkepiacokon nem forgalomképes eszközökbe történő befektetés • A finanszírozandó vállalkozások általában: o Induló vagy fiatal o Magas növekedési ütemet ígér o Kockázatos
63
Magántőke befektetők
Ingatlanbefektetési Alapok
• Az angolszász dominancia itt is egyértelmű • Újabban Kína, Szingapúr, Dél-Korea és India is ígéretes befektetési célpontnak számítanak • Leginkább a csúcstechnológiai, a telekommunikációs és más szolgáltató ágazatok vonzóak • Kockázati tőke társaságok • „Üzleti angyalok”
64
65
• A befektetési jegyek kibocsátása által szerzett tőkét ingatlanok vásárlására fordítják • Költségigényesebb, általában hosszabb távon és nehezebben realizálható befektetés • Két kategóriába sorolódnak: o Ingatlanforgalmazó alapok: az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 25% o Ingatlanfejlesztő alapok: az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. 66
11
2016. 11. 09.
Fund of Funds • Az Alapok alapja • Portfoliójába nem egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok befektetés jegyei kerülnek • A befektetés kockázata a több lábon állás elve alapján csökken Köszönöm a figyelmet!
67
12
