Befektetés Titkok Tanfolyam

Befektetés Titkok Ingyenes e-mail tanfolyam kisbefektetőknek

1. Hogyan fogjon hozzá, 5 általános tanács, melyből már holnap profitálhat! Ön most a BefektetésTITKOK.hu weboldal tanfolyamának első levelét olvassa. Első cikkünk olyan általános tanácsokat tárgyal, melyekről már számtalanszor olvashatott. Mégis megfeledkezünk megfogadni, figyelembe venni ezeket a tanácsokat. Ezért javasoljuk Önnek, hogy miután elolvasta ezt a levelet, mentse le számítógépére, és később is olvassa át. Olyan fontos szabályok ezek, melyeket nem felejthet el mérlegelni egy befektetési döntés előtt. Tanfolyamunk nem csak az általános elméleti ismereteket érinti, hanem tárgyaljuk a befektetési szakma konkrét elemző és döntéshozó módszereit is. Oktatóanyagunk figyelmes olvasásával megismerkedhet a technikai elemzés, a fundamentális elemzés lehetőségeivel. Bemutatjuk Önnek egy árfolyam elemző program használatát, segítséget nyújtunk a brókercég választásában is. Ebben a cikkünkben bemutatásra kerülő tanácsok tanulmányozásával, megértésével, megalapozhatja befektetései sikerét. Ahhoz, hogy a jövőben helyes döntéseket hozzon elengedhetetlen az alapismeretek elsajátítása. 1. tanács: Határozza meg mi a célja! Tudja mi az első és legfontosabb lépés, amit nagyon sokan elmulasztanak megtenni? Határozza meg mi a célja befektetéseivel! Ilyen cél lehet: a megtakarításának értékmegőrzése, nyugdíj előtakarékosság vagy kiegészítő jövedelemszerzés. Nagyon fontos, hogy átgondolja mit szeretne kezdeni megtakarításaival, mert a befektetési stratégiáját is ehhez kell igazítania. Ha befektetéseivel az a célja, hogy megőrizze megtakarításainak értékét, esetleg nincs ideje foglalkozni más befektetési lehetőségekkel, akkor válasszon olyan lehetőséget, mellyel kockázatok nélküli hozamot érhet el. Erre kiválóan alkalmasak a bankbetétek, pénzpiaci befektetési jegyek és egyéb tőke-garantált befektetési jegyek. Természetesen a bankok rengeteg lehetőséget kínálnak. Legyen azonban óvatos, az ígért hozamok mellett egyéb költségekkel és jutalékokkal is számolhat, amit esetleg nem tüntettek fel a hirdetésben. Ez az egyik ok, amiért nagyon fontos körüljárni a dolgot, mielőtt befektetés mellett dönt. Van azonban néhány tényező, amit összegyűjtve, kiválaszthatja az Ön számára legmegfelelőbb hozamot ígérő konstrukciót. Ezeket az ellenőrző pontokat egy későbbi leckénkben részletesen ismertetni fogjuk. Nyugdíj előtakarékosság esetén a hosszú távú befektetéseket kell preferálnia. Az idő az a tényező mely lehetővé teszi, hogy vagyont halmozzon fel. Ehhez szükséges legalább a jövedelme 10-15%-ának megtakarítása. Hosszú távon érdemes

portfolióját részvényekkel is kibővíteni, hiszen a részvények hosszú távon bizonyítottan nagyobb hozamot hoznak, mint a bankbetétek. Felméréssel igazolták, hogy az elmúlt 80 évben a 15 évnél hosszabb részvény-befektetések minden esetben nagyobb hozamot hoztak, mint a bankbetétek. A hosszú távú befektetésekhez elengedhetetlen a kiválasztott vállalatok fundamentumainak elemzése, melyhez egy későbbi cikkünkben fogunk segítséget nyújtani. Ha kiegészítő jövedelmet szeretne, elsősorban a részvényeket, befektetési jegyeket kell választania, hiszen így érhet el magas hozamokat. A befektetési jegyek választása esetén az alapkezelő állítja össze portfolióját, mely bankbetétet, kötvényeket és részvényeket is tartalmazhat. Minél nagyobb a részvény aránya, annál magasabb a kockázat, amit Önnek vállalnia kell. Ha úgy érzi, hogy Ön is képes magának kiválasztani a részvényeket, akkor egyedi részvényekből is össze tudja válogatni a portfolióját. A részvény-befektetéseknél jellemző a magas kockázat, magas hozam arány. Tanulmányainkban tárgyalunk olyan módszereket, technikákat, melyekkel a kockázatát csökkenteni tudja. Ne feledje, hogy komolyabb hozamok profitálásához elméleti tudásra és gyakorlatra is szükség van! 2. tanács: Diverzifikáljon! Diverzifikáljon, azaz ne tegyen fel túl sokat egyre! A kezdők általában alábecsülik a kockázatot, túlságosan optimistán állítják össze portfoliójukat. Ezért tartsa pénzének egy részét kockázatmentes befektetésekben, ahol mind tőke- és hozamgaranciára számíthat. Ilyenek például a bankbetétek, illetve egyes tőkegarantált pénzpiaci alapok. Megtakarításának az értékétől függően ez az összeg akár 70%-a is lehet a teljes vagyonának, és csak a maradék 30%-ot fektetheti magasabb kockázatú alapokba, részvényekbe. 3. tanács: Ne dőljön be a sikerszámoknak! Mielőtt a reklámok magas hozamígéretének hatására részvényt vagy befektetési jegyet vásárolna, gondolja át alaposan! Ha Ön nem rendelkezik kereskedési tapasztalattal, általános, hogy a részvények és befektetési alapok magas hozamára figyel fel. Ha Ön olyan ígéretet kap, hogy fektesse pénzét befektetési alapba, melynek hozama az elmúlt évben például: 48% volt, akkor legyen óvatos! A magas hozamú befektetési alapok részvényalapok. Ez azt jelenti, hogy a kisbefektetők pénzén az alapkezelők többségében részvényeket vásárolnak. A részvények árfolyama rövid távon ingadozhat, ezért előfordulhat kiemelkedő árfolyam-emelkedés és csökkenés is egyaránt. A nagy profittal dicsekvő alapoknál könnyen előfordulhat a következő években bekövetkező korrekció, árfolyam esés. Megeshet az is, hogy Ön pont a szárnyaló árfolyam tetején vásárol, így sokat veszíthet. Léteznek olyan! módszerek, indikátorok, melyek segítségével előre jelezhető egy trend kifulladásának közeledése. Ha észreveszi a figyelmeztető jelzéseket nem fog előfordulni Önnel, hogy az árfolyamok csúcsán vásárol. Cikkeinkben bemutatjuk ezen indikátorok használatát, így Önnek nincs más dolga csak a leírtak alkalmazása. 4. tanács: Nemcsak a múltbeli adatok számítanak!

Ha döntést hoz ne csak a múltbeli adatokból induljon ki! A múltbeli árfolyamok nagyon fontosak, hiszen a piacon levő befektetők magatartását befolyásolják. De ha a magas hozamok csalogatják Önt befektetésre, ne vegye biztosnak, hogy a jövőben is elérhető lesz ez a hozam. 5. tanács: Ismerje meg a befektetési jegyek előnyeit! Bankbetét helyett válasszon olyan befektetési jegyet, mely portfoliójának nagy részét állampapírok, bankbetétek teszik ki. Miért éri meg Önnek jobban? Mert bármikor hozzáférhet a pénzéhez, és nem kell a kamat periódusokra figyelnie. Nem veszít el kamatot, ha idő előtt pénzre lesz szüksége, hiszen ezek a befektetési jegyek nyíltvégűek tehát bármikor visszaválthatóak. Kockáztatnia sem kell, mivel a legtöbb pénzintézet tőkegaranciát vállal. Fontos szabályok: • • •

Ne tegyen túl sokat föl egyre! Megtakarításait mindig ossza szét különböző befektetések között. Ne csak a múltbeli hozamokból induljon ki a befektetés kiválasztásánál. Befektetési döntéseit érzelmei, a magas profit utáni vágya nem befolyásolhatják.

2. Félénk vagy merész? Állítsa össze a személyiségének megfelelő portfoliót! Ön melyik csoportba tartozik? Olvassa el figyelmesen levelünket, próbálja megállapítani, melyik befektetői csoportba tartozik. A jelenlegi kereskedési stílusa befolyásolja az alkalmazandó befektetési stratégiát. Megmutatjuk Önnek, mire kell figyelnie befektetései során. A félénk típus A félénk befektető nem érzi magát igazi befektetőnek. Úgy érzi nincs tapasztalta, tudása, túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja a részvénybefektetést. Jellemző erre a típusra, hogy takarékoskodó, aki befektetéseit vagyonának értékmegőrzésére használja. Óvatos, így nem hozzák lázba a sikerhozamok. Nehezen viseli el a kockázatot, a bizonytalanságot. Megtakarítását akkor érzi biztonságban, ha bankbetétben, állampapírban, fix kamatozású betétekben tartja. A félénk befektető bátortalansága, megfontoltsága megvédi őt a nagy veszteségektől, csalódásoktól, de egyúttal meg is akadályozza, hogy befektetéseivel magasabb hozamot érjen el. Ha Ön félénk befektetőnek tartja magát, a következőkre figyeljen: 1. Diverzifikálja befektetését! Megtakarításának egy kisebb részén nyugodtan vásároljon részvényeket. Kizárólag hosszú távon (5-10 év) gondolkodjon. Hosszú távon a részvényekkel érheti el a legmagasabb hozamot, de nem mindegy milyen

részvényt választ! Későbbiekben részletesen tárgyaljuk, hogyan tudja kiválasztani a hosszú távon profitot hozó részvényeket. 2. Az árfolyam ciklikus esése esetén ne adjon el. Ne nézze minden nap a részvények árfolyamát! Ne számolja, hogy most mennyit ér a részvény portfoliója. A legfontosabb, hogy mennyit fog érni 10 év múlva. 3. Tájékozódjon, szerezzen ismereteket a részvényekről. Tanulmányaink segítségével át fogja látni a részvénypiac működését. Tudta, hogy az elmúlt 80 évben a 15 évnél hosszabb részvénybefektetések minden esetben nagyobb hozamot hoztak, mint a bankbetétek? 4. A vagyona nagy részét (80-90%) tartsa biztos befektetésekben, és a maradék 1020%-kal ismerkedjen a kockázatosabb befektetésekkel. A merész típus A merész befektetőre jellemző, hogy sok mindent átélt a befektetések világában. A befektetők ezen típusa ismeri a trükköket, buktatókat. Sokat kereskedik, a tőzsdei befektetések vonzóak számára, nem fél határidős kontraktust vásárolni. Jellemző rá, hogy jól viseli a kockázatot, spekulánsként viselkedik. Vagyona nagyobb részét kockáztatja, és kizárólag rövid távon fektet be, keresi a trendeket. Nagy a bátorsága, és alábecsüli a kockázatot, ami igen nagy veszélyt jelent. Bankbetéteket, befektetési jegyeket unalmasnak tartja. Ha Ön merész befektetőnek tartja magát, a következőkre figyeljen: 1. A legfontosabb, hogy megtanuljon uralkodni az érzelmein! A kereskedési kényszer veszteségekbe, fölöslegesen vállalt kockázatba hajthatja Önt. 2. Ki kell alakítania egy kereskedési stratégiát, amit következetesen betart. 3. Diverzifikáljon. A megtakarításának legalább a 70%-át fektesse be hosszabb távon részvényekbe, kötvényekbe, bankbetétbe. 4. Nagyon fontos a helyes és következetes kockázat-kezelés. Ez a legfontosabb szabály Önnek. Ha ezt nem követi, előbb utóbb elköszön a tőzsdétől. Íme egy példa a kockázat-kezelésre: ha 1.000.000 Ft-tal szeretne kereskedni, meg kell határoznia, hogy egy pozíció felvétele esetén maximum mennyit hajlandó kockáztatni. Első lépés kiválasztani ezt az értékhatárt. Ha úgy dönt maximum 3%-ot, azaz 30.000 Ft-ot kockáztat, akkor a következő módon kell gondolkodnia: •

Ha kiválasztotta a részvényt, észre fogja venni, hogy 3%-ot nagyon gyorsan elérhet egy részvény árfolyama, akár napon belül is ingadozhat az árfolyam 3%-os tartományban. Mivel nehéz a jó időpontot kiválasztania, könnyen előfordulhat, hogy a részvény megvásárlása esetén esik az árfolyam 3%-ot, és ilyenkor a szabály szerint Önnek zárnia kell a pozíciót. Zárás után könnyen lehet, hogy az árfolyam visszafordul és elkezd emelkedi, de Ön addigra már zárta a pozícióját.

•

Kerülje el a kirázást! Határozza meg egy részvény esetén mekkora ingadozásra számíthat. Általában vezető részvények (Blue-chip részvények) esetén 4-5%, kevésbé likvid részvények esetén 5-10% a normális ingadozás az árfolyamban.

6 %-os ingadozás esetén a befektethető összeget így számíthatja ki: 1.000.000 Ft x 0,03 = 30.000 Ft, maximum ekkora veszteséget vállal! 30.000 Ft / 0,06 = 500.000 Ft maximum ekkora értékben vásárolhat részvényt. Ez azt jelenti, hogy 6%-os árfolyam ingadozás esetén zárt pozícióban a vesztesége a teljes tőkéjének a 3%-a lesz. A 6%-os árfolyam esés a legtöbb részvény esetén trendtörést eredményez rövid távon. Ilyenkor az árfolyam esésére lehet számítani, nincs értelme bennragadni a pozícióban.

3. A befektetők legsúlyosabb hibája, és annak kivédése! A befektetők jelentős része nem kezeli a befektetési döntés során vállalt kockázatot. Azt hiszik, hogy az árak csak felfelé mehetnek. Amikor pedig esnek az árak, először nem akarják elhinni, hogy ez velük megtörtént, és reménykednek az újbóli emelkedésben. A veszteség realizálását kudarcként könyvelik el, ezért képtelenek rávenni magukat arra, hogy megszabaduljanak a papírjaiktól. Ülnek a papírokon, és közben az árak csak zuhannak lefelé. Majd amikor már nagyon sokat vesztett a befektetésük értéke, nem bírják tovább a feszültséget, és eladnak. Általában ilyenkor vagy hamarosan éri el a mélypontját az árfolyam, majd indul újból emelkedésnek. Ön is át akarja ezt élni? Ha nem, akkor tanulmányozza cikkünket, melyben bemutatjuk Önnek, milyen módon kerülheti el ezt a súlyos hibát. Azoknak, akik már letöltötték a Módszerek a veszteségek megakadályozására ebook-ot ez a l! evél ismétlés lesz, ami nem árt, mivel egy nagyon fontos dologról van szó! A veszteségek kezelése Ha érdeklődött már a téma iránt, akkor bizonyára hallotta a stop loss (veszteség elvágása) kifejezést. Mit is jelent pontosan? Ha sikeres befektető szeretne lenni, akkor elengedhetetlen, hogy meghatározza befektetései során maximum mekkora veszteséget hajlandó elviselni. Ha ezt nem teszi meg, illetve az adott veszteség elérése esetén nem zárja a pozícióját, sokat veszíthet. Elkezd reménykedni, várja az árak emelkedését. Közben a részvény árfolyamában trendtörés következik be, és az árak a mélybe zuhannak. Akár évekig nem tér magához az árfolyam. Ön nem fér hozzá a pénzéhez, így nem tudja ismét befektetni. Ne kövesse el ezt a súlyos hibát! Ne reménykedjen! Ha eléri az árfolyam az Ön által meghatározott szintet, akkor zárni kell a pozíciót. Ez alól a szabály alól nincs kivétel. Profi befektető ha pozíciót nyit

(részvényt vesz, vagy elad), mindig meghatározza maxi! mum mennyit hajlandó elveszíteni és mekkora az elvárt profitja. FONTOS! Ha túl nagy a veszteség és kicsi a várható nyereség, akkor ne nyisson pozíciót. A veszteség nagyságát Ön állítja be a stop szint segítségével. Önnek kell eldönteni, a várható profit figyelembe vételével, hogy mekkora az az összeg, amit maximálisan hajlandó kockáztatni a befektetés során. Az adott szituációban a jelentősebb ellenállás szintek lesznek a kiszállási pontok. (Hogy milyen módón találhatja meg a ki- és belépési pontokat, arról a BefektetésTITKOK könyvben részletesen írunk, kattintson ide ha kíváncsi a részletekre..) A vásárolandó részvénymennyiséget a következő módon határozhatja meg: Ha például 1.000.000 Ft-tal szeretne kereskedni, meg kell határoznia, hogy egy pozíció felvétele esetén maximum mennyit hajlandó kockáztatni. Első lépés kiválasztani mekkora összeget kockáztat. Ha úgy dönt, tőkéjének maximum 3%-át, azaz 30.000 Ft-ot kockáztat, akkor a következő módon kell gondolkodnia: 1. Ha kiválasztotta a részvényt észre fogja venni, hogy 3%-ot nagyon gyorsan elérhet egy részvény árfolyama, akár napon belül is ingadozhat az árfolyam 3%-os tartományban. Mivel nehéz a jó időpontot kiválasztania könnyen előfordulhat, hogy a részvény megvásárlása esetén esik az árfolyam 3%-ot és ilyenkor a szabály szerint Önnek zárnia kell a pozíciót. Zárás után könnyen lehet, hogy az árfolyam visszafordul és elkezd emelkedi, de Ön addigra már zárt a pozícióját. 2. Kerülje el a kirázást! Határozza meg egy részvény esetén mekkora ingadozásra számíthat. Általában vezető részvények (blue-chip részvények) esetén 4-5%, kevésbé likvid részvények esetén 5-10% a normális ingadozás az árfolyamban. 6%-os ingadozás esetén a befektethető összeget így számíthatja ki:1.000.000 Ft x 0,03 = 30.000 Ft maximum ekkora veszteséget vállal! 30.000 Ft / 0,06 = 500.000 Ft maximum ekkora értékben vásárolhat részvényt. Ebben az esetben 6%-os árfolyam ingadozás esetén zárt pozícióban a vesztesége a teljes tőkéjének a 3%-a lesz. A 6%-os ingadozás az jelenti, hogy az adott részvény ilyen mértékű árfolyam esése trendtörést eredményez rövid távon, így az árfolyam esésére lehet számítani, nincs értelme bennragadni a pozícióban. Ha például 1000 Ft-ért vásárol részvényt, és az előbbi gondolatmenet alapján 6%-os esés esetén elad, akkor amint a részvény ára eléri a 940 Ft-ot el kell adnia. Önnek azonban nincs ideje egész nap a részvény árfolyamát nyomon követnie, ezért be kell állítania a kereskedési rendszerét, illetve megbízást kell adnia a brókerének. A számítógépes kereskedési rendszerekben az alábbi két paraméter megadásával lehet beállítani a stop szintet. Előszőr be kell állítani az aktiválási árat. Azt az árat, amelyet

ha elér a részvény árfolyama, az Ön limitáras megbízása bekerül a részvény ajánlati könyvébe, esetünkben az eladási oldalon. Példánknál maradva az aktiválási ár 950 Ft lesz. Így ha a részvény ára eléri a 950 Ftot, akkor a limitáras megbízása 940 Ft/db áron bekerül az ajánlati könyvbe. Megadhat a limitárhoz közelebbi aktiválási árat is például 945 Ft, de vigyáznia kell, mert ha hirtelen esik a részvény ára és sok az eladó, előfordulhat, hogy megbízása későn kerül be az ajánlati könyvbe, és átugorják az Ön megbízását, így bennragad a pozícióba. Fontos szabályok: 1. Mindig határozza meg mennyit hajlandó veszíteni! 2. Mindig határozza meg ehhez az összeghez tartozó eladási árat! 3. Mindig állítsa be a stop megbízás aktiválási árát és a limit árat, amin kiszállhat.

4. A brókercég választás 8 fontos szempontja Ebben a cikkünkben útmutatást nyújtunk a brókercég választáshoz. Elsősorban kezdő befektetőknek javasoljuk cikkünk tanulmányozását, de haladó befektetők is találhatnak olyan szempontokat, amiket nem gondoltak át korábban a brókercégük kiválasztásakor. Nézzük meg ezeket! Kezdő befektetőként a brókercég-választás lesz az első legfontosabb döntése, ezért nagy körültekintéssel kell eljárnia. A brókercég által kínált feltételek és díjak a későbbiekben alapvetően meghatározzák, hogy milyen kereskedési módon, milyen eredményekkel tudja pénzét befektetni. Legelőször el kell döntenie, hogy mi a célja a tőzsdézéssel. Ebben segítséget nyújthat a Félénk vagy merész című korábbi levelünk. A két szélsőséges befektetési magatartás közül az egyik lehetőség, ha pénzét hosszabb időre fekteti be, a másik pedig, ha sokszor fektet be rövidebb időtávra, spekulatív jelleggel. Ha hosszabb távra szeretne befektetni, akkor inkább előtérbe kell helyeznie a befektetési és elemzési tanácsadás minőségét. Ebben az esetben, mivel kevesebbszer fog kereskedni a magasabb díjak és jutalékok is megengedhetőek. Ha viszont rövid távra szeretne pozíciókat felvenni, akkor célszerű már a saját elemzésekre alapoznia kereskedési stratégiáját, kiegészítve, figyelembe véve a brókercég elemzéseit. Mivel sokszor fog kereskedni, akár naponta többször is, ezért a díjak, jutalékok is nagyon fontosak, hiszen a napon belüli kereskedések esetén maximum néhány százalék nyereséget lehet elérni egy pozícióval, így a magasabb díjak és jutalékok akár a felét is kitehetik a nyereségnek. Fontos jellemzői a brókercégeknek, amit mindenképpen ki kell derítenie a választás előtt:

1. Lehet-e interneten kereskedni? Az internetes kereskedés olcsóbb, gyorsabb. Kizárható a folyamatból az emberi tényező. Visszaigazolást kapunk, ha teljesült a megbízásunk. A technikai függőség hátrányt jelent, de ha van telefonos megbízási lehetőség, akkor ez kiküszöbölhető. Általában lehetőség van kipróbálni az adott brókercég internetes terminálját. Éljen ezzel a lehetőséggel! 2. Lehet-e megbízást adni telefonon, faxon, e-mailen keresztül? Miért fontos ez? Mert a számítógépes kapcsolat nem minden esetben megbízható. Előfordulhat, hogy az internet szolgáltatónál van a hiba, vagy a brókercég szervere túlterhelt. A lényeg az, hogy ebben az estben a telefonon, vagy faxon adott megbízás sokkal gyorsabb. Előfordulhat, hogy ha nem tud megbízást adni akár percek alatt is súlyos veszteségeket szenvedhet el. Az is megtörténhet, hogy ahol éppen tartózkodik nincsen internet. 3. Van-e meghatározva minimális befektetési összeg? Nyilvánvaló, ha egy cégnél van ilyen minimum összeg, és Önnek nincs annyi pénze, akkor kihúzhatja a listáról. Általában ezek a cégek a kevesebb ügyfélszámra fókuszálnak, és a jutalékok is magasabbak, viszont szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak. 4. A megbízási jutalékok minimum díjainak a mértéke A megbízási díjakat (vételi megbízás és eladási megbízás költségei) általában százalékban határozzák meg, de egy minimális összeget mindig ki szoktak kötni. Például a vételi jutalék 0,5%, de a minimum díj 500 Ft. Ebben az esetben, ha Ön kisebb összeget fektet be, akkor arra az 500 Ft minimum díj fog vonatkozni, ami már nem 0,5%-os megbízási díjat jelent. Például, ha Ön rendszeresen csak 50.000 Ft-ot tud befektetni, akkor a 0,5% megbízási díj 250 Ft lenne, de a minimum díj miatt 500 Ft-ot számolnak fel Önnek. Így valójában nem 0,5% a megbízási díj, hanem 1%. 5. Mivel kereskedhetünk? A legtöbb cégnél a következőkben felsorolt instrumentumokkal lehet kereskedni: magyar részvények, állampapírok, származékos termékek, határidős termékek, opciós termékek, külföldi részvények, kötvények. Természetesen cégenként vannak eltérések, de jelentős különbségek elsősorban a külföldi részvények kereskedésében mutatkoznak. Például vannak olyan brókercégek, ahol külföldi részvényekkel nem lehet kereskedni, vagy nagyon magas díjakkal. Ha a külföldi részvények iránt érdeklődik, jobban jár ha külföldi brókercéget keres, mert sok esetben alacsonyabbak a megbízási díjak.

6. Van-e kedvezőbb díjazás daytrade esetén? Daytrade kereskedés azt jelenti, hogy azon a napon zárjuk a pozíciót, amelyiken megnyitottuk. Napon belüli kereskedésnek is hívják. A napon belüli kereskedésnek általában alacsonyabbak a jutalékai, mint a normál megbízásoknak. 7. Milyen módon és milyen időtávra lehet short pozíciót nyitni? A short pozíciók nyitása egy kényes pontja a tőzsdei kereskedésnek. A brókercégválasztásnál az a legfontosabb szempont, hogy legyen lehetőség a short pozíciók nyitására. Ha kezdőként még bonyolultnak tartja ezt a lehetőséget, a későbbiekben biztosan ki szeretné majd próbálni a short pozíciókat. Sajnos az átlagos magyar befektető egyedi részvényekben magyar brókercégnél nem tud napon túli short pozíciót nyitni. Akit érdekel ez a lehetőség, azoknak javasoljuk a határidős kereskedést, ahol jelenleg a BUX0912 indexel (2009-ben) lehet kereskedni. Bár tanfolyamunk csak érinti a határidős kereskedést, kiegészítő anyagainkban útmutatást talál, ha érdekli a téma. 8. Milyen elemzési eszközök állnak rendelkezésre? Itt is jelentős eltérések lehetnek. Vannak brókercégek, ahol személyesen is adnak tanácsot. Sok brókercégnél cégelemzéseket is készítenek a negyedéves jelentések után, vagy fontosabb, a cég eredményét érintő események bekövetkezése után. A legtöbb brókercég azonban a napi vagy heti rendszerességű technikai elemzés készítését helyezi előtérbe. Miután az előbb felsorolt tényezőket is figyelembe véve eldöntötte, melyik céget választja, mindenképpen tanulmányozza át a cég weboldalát. Ha erre nincs lehetőség, telefonon kérjen felvilágosítást a tisztázatlan dolgokról. A számlanyitáshoz mindenképpen személyesen is meg kell jelennünk, mivel a 2003. évi XV. törvény rendelkezései alapján minden befektetési szolgáltató köteles ügyfeleit azonosítani. A számlanyitáshoz szükséges személyigazolványt magunkkal vinni. Miután aláírtuk a szerződéseket, kapunk egy ügyfélszámot, ez alapján lesznek nyilvántartva a befektetéseink. A számlánkra pénzt kell utalnunk vagy befizetnünk, azért hogy részvényeket tudjunk vásárolni. Ha utalni szeretnénk, akkor a brókercég Keler Rt.-nél levő számlájára kell a pénzt utalni és a közleményben kell feltüntetnünk az ügyfélszámunkat. Néhány nap elteltével már a számlánkon lesz a pénz, ! és adhatunk megbízást, vásárolhatunk részvényeket.

5. Hogyan gondolkodik a többi befektető... A most következő cikkünkben bemutatjuk Önnek, milyen tényezők hatására változhatnak a különböző befektetési lehetőségek hozamai. Ne aggódjon amiatt, hogy most egy bonyolult, nehezen érthető szakcikket fog olvasni a kamatokról, inflációról. A legfontosabb tőkepiaci mechanizmusokat a lehető legegyszerűbb formában mutatjuk be, úgy, hogy a cikk néhányszori tanulmányozásával könnyedén megértheti, és megtanulhatja a leírtakat.

Melyek azok a tényezők, amelyekből következtethetünk a tőkepiacok, és a gazdaság helyzetére? A legtöbb befektető (valószínűleg Ön is, amikor pénzét el akarta helyezni) találkozott már azzal a problémával, hogy nem tudta meghatározni, a befektetésére hogyan hatnak a piaci tényezők, illetve milyen piaci tényezők befolyásolják az elérhető hozamot. A tőkepiaci mechanizmusokat alapvetően a kamat, infláció, államháztartási hiány és deviza árfolyam összessége mozgatja. Ezek mögött a hozam és a kockázat ellentéte bújik meg. Sajnos az élet úgy hozta, hogy az alacsony hozamhoz alacsony kockázat párosul. Illetve a magas hozamlehetőségek együtt járnak a nagyobb kockázattal. De hogyan, és miért? Az ok nagyon egyszerű: a befektetők tőkéjük után kamatot vagy hozamot szeretnének kapni. Természetesen minden befektetőnek az a célja, hogy a legkisebb kockázat mellett a legnagyobb hozamot érje el, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol pénzükkel nagyobb hozamot realizálhatnak. Például, ha Európában a pénzükért 3%-ot kapnak, de Magyarországon 8%-ot, akkor a magyarországi állampapírok iránt megnő a kereslet. (Ez csak akkor érvényesül, ha a kockázatban elhanyagolható a különbség.) Ugyanez megfigyelhető a részvénypiacokon is. A fejlődő piacok vállalatai előtt nagyobb növekedési lehetőségek állnak, mert a verseny nem olyan erős, a piacok nincsenek telítve. Ezek a vállalatok magasabb nyereséget tudnak elérni. Így azok, akik ezekbe a vállalatokba fektetnek, nagyobb hozamra számíthatnak. A vállalatban való befektetést nem kell szó szerint venni. Hiszen ha Ön vásárol egy magyarországi banknál egy dél-ázsiai befektetési alap jegyeiből, akkor közvetve Ön is részesül ezen vállalatok eredményeiből. Ez így igen egyszerűen hangzik. Vajon ez azt jelenti, hogy a jelenleg divatos ázsiai részvényekkel csak nyerhet? Sajnos nem minden esetben, ugyanis gyakran elrugaszkodnak a részvényárak a valós vállalati eredményektől. Erre már több példa volt a történelem során, és ekkor nagyon sokan vesztettek el vagyonokat részvényekkel. Az elérhető hozam három dologtól függ: a befektetők hangulatától, a vállalatok eredményeitől, és az adott ország gazdasági helyzetétől. A következő részben bemutatjuk ezen tényezők hatását: 1. A befektetői hangulat Ha a befektetői hangulat kedvező, a részvény árak az égig emelkedhetnek, mert megnő a kereslet a részvények iránt, és ez felhajtja az árakat. Ne feledjük el a kínálat korlátos, mert a részvények darabszáma állandó! Azért veszélyes ez, mert

nem a vállalatok profitja, így az egy részvényre eső nyereség nőtt meg, hanem egy "mindent megvenni" hangulat alakult ki a piacon a befektetők között. 2. Vállalati eredmények A vállalatok eredménye nagyon jól mérhető, melyhez a fundamentális elemzés mutatói nyújtanak segítséget. Ezekkel a befektetők tisztában vannak, és ezek a vállalati fundamentumok hosszú távon határozzák meg a befektetéssel elérhető hozamot. Későbbi levelünkben bemutatunk néhány egyszerű mutatót, amelyek segítségével meghatározhatóak egy vállalat részvényeiben rejlő lehetőségek. Amit ebből Önnek alkalmaznia kell a befektetés előtt az, hogy el tudja dönteni, az adott piacon ahova a pénzét szándékozik befektetni, nem rugaszkodtak-e el a valós vállalati eredményektől az árfolyamok. Ha ennek jeleit véli felfedezni, kerülje el a befektetést, vagy legyen nagyon óvatos. 3. A makrogazdasági adatok és a tőkepiac A makrogazdasági mutatók befolyásolhatják a befektetésekkel elérhető hozamot. Nézzük sorban a legfontosabb tényezőket: USA – A FED irányadó kamata A kamatemelések pénzt vonnak el a részvénypiacokról. Ezért, amikor a FED kamatot emel, megfigyelhető a tőkepiacokon lefutó korrekció, árfolyamesés. Például, az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 2006-ban 5,25%-ra emelte az irányadó kamatlábat, melynek hatására a részvényárak esésnek indultak, egy igen jelentős korrekció futott le, ami kihatott a magyar tőkepiacra is! A globális tőkepiacot ugyanis az amerikai gazdaság állapotára vonatkozó makróadatok jelentősen befolyásolják. Európa Az Európai Központi Bank döntése alapján a nyugati országokban az alapkamat 3,5%. A tavalyi évben 5 alkalommal volt kamatemelés, tehát a tendencia emelkedő, így nőnek a hozamok az állampapír piacokon. Ez azért fontos, mert minél kisebb a kamatkülönbség, annál kevésbé keresettebbek a kockázatosabbnak tartott magyar állampapírok. Az egyes tényezők hatásainak vizságalatkor nem szabad megfeledkezni a helyes időtáv meghatározásáról sem. Például gondoljon arra, hogy egy minimális 25 bázispontos kamatemelés, amely az alapkamatot 0,25%-al növeli meg, rövid távon kihathat a részvények árfolyamára, de közép és hosszútávon nincs önmagában jelentősége ennek a tényezőnek. Foglaljuk össze a fenti gondolatok lényegét! Befektetés előtt győződjön meg róla: •

A részvények árfolyamai nem rugaszkodtak el a valóságtól.

•

•

•

A FED irányadó kamata mekkora, és milyen tendencia várható. Ha kamatemelés valószínűsíthető, akkor előfordulhat egy rövid-közép időtávra kiható korrekció. Magyarország jegybanki alapkamata: romló inflációs várakozások valószínűsítik a jegybanki kamatemelést, így az állampapírok hozama megnőhet. De a kamatelmelés előtt kibocsátott állampapírok, kötvények árfolyama csökkeni fog! Növekvő államháztartási hiány és a reformok elmaradása. Ezek a tényezők megnövelik a külföldi befektetők kockázatát, mely csökkentheti az érdeklődést a magyar állampapírpiacon és a részvénypiacon egyaránt. Ez az árfol! yamokra negatívan hat.

6. Milyen lehetőségek rejlenek a befektetési alapokban? Gondolta volna, hogy a befektetési alapok olyan előnyöket nyújthatnak Önnek, hogy sok esetben a kockázatos tőzsdei befektetéseket is helyettesíteni lehet velük? A téma fontosságára való tekintettel a következő néhány cikkünkben bemutatjuk a befektetési jegyek típusait, a hozamok számításának módjait. Megmutatjuk, milyen szempontokat vegyen figyelembe a befektetési jegyek választása során. Kinek ajánljuk a befektetési jegyeket? Mindenkinek! Még azoknak is, akik rendszeresen a tőzsdén forgatják meg vagyonukat. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a befektetésre szánt összeg diverzifikálása. Ezért az legyen az első döntése, hogy ossza szét vagyonát, annak megfelelően, hogy mennyit hajlandó kockáztatni. Egy korábbi levelünkben már olvashatta, hogy a 30-70 arányú felosztás egy lehetséges megoldás. Azaz portfolióját úgy alakítja ki, hogy 70%-ban alacsony kockázatú befektetéseket, és 30%-ban magasabb kockázatú befektetéseket tartalmazzon. Ennek a szemléletnek megfelelően a 70%-os részt célszerű befektetési jegyekben, állampapírokban tartania, hiszen ezek jóval biztonságosabb befektetési formák az egyedi részvényeknél. (Fontos megértenie, hogy a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy több különböző részvényt válogatunk a portfoliónkba, hanem azt, hogy különböző kockázatú befektetésekbe fektetjük pénzünket!) A vagyona 70%-ról van szó, mit gondol mennyire fontos a helyes döntés? A befektetési jegyek típusai között találhat különböző kockázatú és hozamú lehetőségeket. Pénzét befektetheti tőke-garantált pénzpiaci alapokba, vagy vásárolhat részvénytúlsúlyos befektetési jegyeket. Az ezekben rejlő lehetőségeket fogjuk ismertetni Önnel a következőkben.

Kezdjük az alapoknál! A befektetési alap jogi személyiséggel felruházott vagyontömeget jelent. A kisbefektetők befektetési jegyek vásárlásával növelik az alap vagyonát. Az alapkezelő ezt a pénzmennyiséget fekteti be az általa megalkotott alapkezelési szabályok szerint. Attól függően, hogy milyen befektetési alapról beszélünk az alapkezelés szabályai eltérőek lehetnek. A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy kis összegű megtakarítás esetén is elérheti portfoliója diverzifikálását. Ezt egy példán keresztül szemléltetjük. Tegyük fel, hogy Ön 100.000 Ft megtakarítással rendelkezik, és szeretné ezt az összeget befektetni. Vásárolhat belőle 2 db RICHTER részvényt vagy 5 db MOL részvényt. Így a portfoliója egyáltalán nem lenne diverzifikálva, és a nagy hozamlehetőség mellé magas kockázatot kellene vállalnia. Ha viszont Ön a 100.000 Ft összegért befektetési jegyet vásárol, akkor részvényalap esetén vagyonának 40% kincstárjegybe, 60%-a pedig 20-30 kü! lönböző részvénybe kerül. Az előbbivel ellentétben, így kisebb kockázatot kell vállalnia. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a befektetési jegy egy dematerizált értékpapír. Ez azt jelenti, hogy Ön nem fogja az értékpapírt kézhez kapni, hanem csak az értékpapírszámláján lesz vezetve. A befektetési jegy is tulajdonviszonyt testesít meg, de ellentétben a részvényekkel nincsenek tagsági jogai, csak vagyoni jogokkal rendelkezhet! Tehát az alap működésében nem szólhat bele, bármekkora hányaddal is rendelkezik az alap vagyonából. Egy jó tanács: Minden befektetési alap rendelkezik egy vagyonkezelési szabályzattal, ahol írásban rögzítik, hogy milyen elvek, stratégia alapján fektetik be a befektetők pénzét. Ezt a dokumentumot érdemes átfutnia, vagy a pénzintézettől tájékoztatást kérni, milyen részvényekbe fekteti be az alap a vagyonát. Mit jelent a gyakran használt egy jegyre jutó nettó eszközérték fogalma? Ha figyeli az alapkezelők ajánlatait, találkozni fog az egy jegyre jutó nettó eszközérték fogalmával. Nézzük meg kicsit részletesebben a fogalmat. A nettó eszközérték a befektetett vagyontömeget jelenti forintban kifejezve, azaz a befektetési alap teljes vagyonát jelzi. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama), pedig a nettó eszközérték osztva a jegyek számával. Ön az egy jegyre jutó nettó eszközérték árfolyamán tudja megvásárolni a befektetési jegyet. Ha meg akarja állapítani, hogy mennyit ér adott pillanatban a befektetése, akkor az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell megszorozni a birtokában levő jegyek számával. A részvény és a befektetési jegy közötti alapvető különbség Nyíltvégű alap esetén az alap jegyeinek a száma mindig növekszik. Tehát a jegyek árfolyama nem attól fog változni, hogy mennyire kedvelik a befektetők az adott alapot! (Ezzel ellentétben a részvényeknél a részvények összes darabszáma nem nő, ha vásárolunk a papírokból. A részvény árfolyamát ezért a kereslet-kínálat határozza

meg.) Ha Ön vásárol 10 db befektetési jegyet az alap vagyona, azaz a nettó eszközértéke nőni fog, de a befektetési jegyek száma is gyarapszik 10 db-al, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami a jegyek árfolyamát fejezi ki nem fog változni. Hogyan lesz ebből Önnek haszna? A befektetési jegyekért Ön pénzt ad az alapkezelőnek, aki ezt a pénzt befekteti az alap típusától függően állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe. Ha ezekkel az instrumentumokkal hozamot ér el a befektetési alap (például, ha részvény esetén növekszik az adott részvény árfolyama), akkor az alap vagyona, nettó eszközértéke is gyarapszik, viszont ebben az esetben a befektetési jegyek száma nem nő, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték is növekszik, ahogy az Ön befektetésének értéke is. Természetesen az előbb szemléltetett folyamat esetén akár csökkenhet is az alap vagyona, így az Ön megtakarítása is. A fent bemutatottak lennének azok az ismeretek, melyeket feltétlenül ismernie, és értenie kell ahhoz, hogy választani tudjon a befektetési jegyek típusai közül.

7. A pénzpiaci- és a kötvényalapok hozamai... Ahogy múlt heti levelünkben ígértük most következnek a részletek az egyes alaptípusokkal kapcsolatban. A befektetési alapoknak nagyon sok típusát érheti el bankokon, pénzintézeteken keresztül. Most a legismertebbeket mutatjuk be, azaz a pénzpiaci alapot, a kötvényalapot és a részvényalapot. Általában a bankok különböző fantázia nevekkel látják el alapjaikat, de a tájékoztatóból egyértelműen kiderítheti, melyik típusról van szól. Helyhiány miatt csak a népszerűbb, nyílt végű befektetési jegyeket ismertetjük. 1. A pénzpiaci alapban rejlő lehetőségek A pénzpiaci alap kiválóan alkalmas pénzösszegek rövid idejű befektetésére. A legtöbb pénzintézetnél forgalmazási jutalék nélkül lehet vásárolni, illetve eladni. A pénzpiaci alapok közös jellemzője, hogy túlnyomórész bankbetétekben van az alap vagyona. Kisebb részben a magyar állam által garantált rövid hátralevő futamidejű értékpapírokban fektetik a pénzt. Alacsony kockázat, és a kiszámítható hozam miatt akár már 1-2 napra is érdemes pénzén pénzpiaci befektetési jegyet vásárolnia. A legtöbb esetben a bank tőkegaranciát vállal, ezt a tájékoztatóban feltüntetik. A pénzpiaci befektetési jegy árfolyama és hozama A befektetési jegyek esetében, a bankbetéteknél használt kamat fogalmától eltérően, hozamot számítunk. Ugyanis befektetőként a pénzpiaci jegyekkel az árfolyamkülönbségen realizál hozamot. Az más kérdés, hogy az alapkezelő a bankbetétek kamatával érte el, hogy az alap vagyona gyarapodjon. Ugyanis, amikor Ön pénzpiaci befektetési jegyet vásárol, akkor az alapkezelő a pénzét bankbetétek és állampapírok előre meghatározott típusaiba fekteti be.

Nézzük meg mit jelent ez a gyakorlatban Az alábbi táblázatban láthatja egy pénzpiaci befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam) változását:

Példánkban 2007.05.08.-án vásároltuk meg a befektetési jegyet. Ekkor egy jegyért 1,13682 Ft-ot kell fizetni. Ha 100.000 Ft-ért szeretnénk vásárolni, akkor (100.000/1,13682) 87.964,67 db jegyet kapunk pénzünkért, melyek dematerizált értékpapírok. Ez azt jelenti, hogy az értékpapír-számlánkon lesz nyilvántartva. Tegyük fel, hogy 2007.06.08-án szükségünk van a pénzre, ezért eladjuk a jegyeket. Ekkor egy darabot 1,14319 Ft-os árfolyamon tudjuk eladni. Tehát 87.964,67 x 1,14319=100.560,33 Ft. A hozama tehát 560,33 Ft 1 hónapra. A hozamot kiszámíthatja az eladási és a vételi árfolyam hányadosával is, azaz 1,14319/1,13682= 1,0056033, azaz 0,56 százalék hozam 1 hónapra, így egy évre átszámítva ez kb. 6,72% hozamú befektetés. Az alábbi ábrán megfigyelheti, hogy a hozam napról napra nőtt, nincsen jelentős ingadozás az árfolyamban. (Ez általában jellemző a pénzpiaci alapokra)

A pénzpiaci jegyek hozamát azon bankbetétek kamata, illetve állampapírok hozama határozza meg, amelyekből az alapkezelő összeállította portfolióját. A bankbetétek kamatát elsősorban a jegybanki alapkamat, illetve az inflációs várakozás határozzák meg, ugyanis a bankok a jegybank monetáris politikájának függvényében változtatják a betétek kamatát. Ha a jegybank emeli a jegybanki alapkamatot, akkor a bankok is ugyanezt teszik a betétek kamatával, mely által a pénzpiaci befektetési jegyek hozama növekszik. Sajnos azonban a kötvények, államkötvények hozama ilyenkor csökken. A következő részben ezt fogjuk tárgyalni. 2. Kötvény alapú befektetési jegyek hozamlehetőségei A kötvény alapok portfoliójában nagy arányban találhatóak hosszú lejáratú állampapírok és különböző belföldi és külföldi vállalatok által kibocsátott kötvények. Legalább egy éves befektetési időtáv esetén ajánlott kötvényalapot választani, mivel a kötvények hozama kismértékben ingadozhat egy ennél rövidebb időszak alatt. Könnyen előfordulhat, ha csak például két hónapig tudja nélkülözni a pénzét, és el kell adnia jegyeit, akkor alacsonyabb lesz az árfolyama, mint amikor megvette. Nagyon fontos! Ahogy már korábban említettük, ha a jegybanki alapkamat emelkedik, a kötvények hozama, valamint a befektetési jegyek árfolyama is csökkenni fog.

Mitől függ a hozam? Nagyon jól megfigyelhető a fenti ábrán, hogy a 2006-os évben a romló inflációs várakozások miatti kamatemelés hatására egy a magyar piacon vásárolható, kötvény alapú befektetési jegy árfolyama milyen mértékben esett vissza. Ezután következett egy konszolidációs időszak, majd a befektetési jegy árfolyama ismét emelkedni kezdett. A pénzpiaci- és kötvény alapú befektetési jegyek hozamát elsősorban a piaci kamatláb határozza meg. A részvény alapú befektetési jegyek esetében más a helyzet. Ezt is megbeszéljük.

8. Hogyan válassza ki a legjobb hozamot hozó befektetési jegyet? Ebben a cikkünkben befejezzük a befektetési alapok ismertetését. A részvény alapú, azaz részvénytúlsúlyos befektetési alapokat mutatjuk be, melyek legfőbb jellemzője, hogy portfoliójukban 50%-ot eléri, vagy meghaladja a részvények aránya. Rögtön az elején fontos tisztázni egy jelentős különbséget a részvényalap és az egyedi részvény között. Részvény esetén nagyon fontos a kereslet és a kínálat, ugyanis a részvények darabszáma adott. Tehát az ár függvényében túlkereslet, vagy túlkínálat alakulhat ki. A részvény árát a piacon az eladók és a vevők száma határozza meg, azaz ha több a vevő, mint az eladó, akkor emelkedik az ár. Ha pedig kevesebb a vevő, mint az eladó, akkor csökken a részvény ára. Ezzel szemben a nyílt végű befektetési alapok esetén a jegyek száma nem korlátos. Mindig nő az új befektetők által befektetett összegnek megfelelően. Tehát nem

alakulhat ki túlkereslet, túlkínálat. A befektetési jegyek árfolyam változása azon múlik, hogy az alap által vásárolt részvények hogyan teljesítenek. Ha az árfolyamok emelkednek, akkor nő az alap vagyona, így a befektetési jegyek árfolyama is. A következő táblázatban bemutatjuk, hogy milyen hatásra változik a részvény alapú befektetési jegy árfolyama: időpont

nettó eszközérték

egy jegyre jutó nettó eszközérték

2003.12.01

2 638 558 669 Ft

1,7075 Ft

2004.12.01

2 549 366 789 Ft

2,1446 Ft

2005.12.01

9 369 344 779 Ft

2,6500 Ft

2006.12.01

12 323 455 766 Ft

2,9270 Ft

Látható, hogy az elmúlt években hogyan nőt a táblázatban bemutatott részvényalap nettó eszközértéke (az alap vagyona). Mire lehet ebből következtetni? Az első két évben alig volt növekedés, de ennek ellenére az egy jegyre jutó nettó eszközérték növekedett. Ez azt jelenti, hogy az alap vagyona nem nőtt, azaz a befektetők nem vásároltak jelentős mennyiséget a jegyekből, viszont az alap jó teljesítményt ért el, azaz a portfoliójában levő részvények hozama nőtt. Az elért hozam egy év alatt 2,1446 Ft/1,7075 Ft=1,255, azaz 25,5% hozam egy évre. Erre már a befektetők is felfigyeltek, és a nettó eszközérték 9.369.344.779 Ft-ra nőtt a következő év végére. Ez annyit jelent, hogy a befektetők elkezdték venni az alap jegyeit, de mivel ilyenkor a jegyek száma is nő, ezért ennek hatására az egy jegyre jutó nettó eszközérték nem változik. Ismét az alap által választott papírok árfolyama nőt! t, így egy év alatt 2,6500 Ft/2,1446 Ft=1,2346, azaz 23% hozamot lehetett elérni. Részvényalapok hozama, kockázata A pénzpiaci befektetési jegyeknél ismertetett napi árfolyam (egy jegyre jutó nettó eszközérték) a részvényalapoknál is napról-napra változik, csak az ingadozás mértéke nagyobb. Ahogy ezt az alábbi diagram is szemlélteti, melyben egy részvény alapú befektetési jegy árfolyam változását figyelheti meg:

Az ábrán is láthatja, hogy rövidtávon kockázatosak a részvényalapok, mivel a részvénypiac árfolyamváltozása miatt jelentős ingadozások fordulhatnak elő. Hosszabb időtávon (5-10 év) ez a hatás már nem érződik. Az ilyen időtávon elérhető profit azon múlik, hogy a részvények mögött rejlő vállalatok, hogyan teljesítenek. Ezért fontos, hogy a befektetési döntésünk előtt utánajárjunk, az alapkezelő milyen részvényekbe fekteti a pénzünket. Minden esetben az alapkezelő a befektetők rendelkezésére bocsátja az alapkezelési szabályzatot, tájékoztatót. Ezt letöltheti a pénzintézet weboldaláról, vagy kérheti a bankfiókokban. Célszerű a befektetési döntése előtt tanulmányozni néhány bank alapkezelési szabályzatát, mivel itt pontosan meg vannak határozva a részvények, melyekbe az alap fektet. Ha összegyűjtötte azokat a részvényeket, melyekbe a legnagyobb pénzösszeget fekteti az alap, akkor! nincs más dolga, mint ezen részvények elemzése a következő szempontok szerint: A részvény árfolyamváltozásának meghatározása Az elemzés lépései: 1. A pozíció nyitása előtt mindenképpen tudnia kell, hogy az adott részvény hosszú, közép és rövid távú trendje, hogyan alakul. (trendelemzés) 2. A trendfordító alakzatok kialakulásának a nyomon követése. Az árfolyamok vizsgálata során folyamatosan figyelni kell a trendfordító alakzatokat, melyek a következők lehetnek: dupla alj, dupla csúcs, fej-váll, emelkedő háromszög, csökkenő háromszög, ékek, sziget. (technikai elemzés) 3. A vállalat értéke a fundamentális elemzés alapján A vállalati fundamentumokban történt-e változás? Tudnia kell a döntés előtt, hogy a piaci mozgás amiben részt akar venni, a befektetői hangulat változása miatt alakult

ki, vagy az elmozdulás hátterében a fundamentumokat érintő változás áll. A fundamentális elemzés módszereit egy későbbi levelünkben fogjuk tárgyalni. 4. A makrokörnyezeti adatok hatásainak figyelembe vétele Az elemzés utolsó lépése a makrokörnyezet vizsgálata. A fontosabb szempontokat a korábban kiküldött Hogyan gondolkodik a többi befektető című levelünkben ismertettük! FONTOS! A fent ismertetett tényekből következik, hogy ha befektetési jegyeket szeretne vásárolni, ismernie kell a részvények árfolyam változását meghatározó módszereket.

9. Hogyan készíthet saját technikai elemzést A következő néhány levelünkben bemutatjuk Önnek, milyen lehetőségek rejlenek a számítógépes árfolyamelemző programokban. Előtte azonban tekintse át a technikai elemzés alapjait, melynek ismerete elengedhetetlen a program használatához. Mi az a technikai elemzés? A technikai elemzés tudománya abból a feltételezésből indul ki, hogy a befektetők azonos történésekre hasonló válaszokat adnak. Az elmélet szerint a befektetők pszichéje, hangulata határozza meg az általuk hozott döntéseket. A technikai elemzés abból von le következtetéseket, hogy a befektetők egy múltbeli szituációban, piaci helyzet kialakulásakor milyen módón döntöttek. (Például vásároltak vagy eladtak.) Hiszen az idő múlásával az emberi gondolkodás nem változott, ezért a mai kor befektetői is hasonló döntést hoznak, ha egy olyan piaci szituáció alakul ki, melyre már a múltban példa volt. A technikai elemzés feltételezései: 1. A részvény árfolyama tükrözi a piac szereplői által megismert információkat. 2. Az árfolyam tükrözi a kereslet és kínálat egyensúlyát, hiszen ha több eladó van, akkor esnek az árak, ha pedig több vevő van, akkor emelkednek. A részvény árát a kereslet-kínálat helyzete határozza meg. 3. A technikai elemzés az árfolyam változásával foglalkozik, nem érdekli a változás okának a kiderítése. 4. A technikai elemzés alakzatokat használ. Az elmélet szerint a múltbeli árfolyamokból megfigyelt alakzatok megismétlődésének nagy a valószínűsége. Ezek az ismétlődések azt bizonyítják, hogy az emberi gondolkodás a történelem során nem változott.

Természetesen ha ezek a feltételezések minden esetben igazak lennének, akkor tisztán technikai alapon sikereket lehetne elérni a tőzsdén. FONTOS! A gyakorlatban számos esetben nem úgy változik a részvény árfolyama, ahogy a technikai elemzés alakzatai, indikátorai jelzik, mivel rengeteg zavaró hatás keletkezik az elemzés során, melyeket figyelembe kell venni. A technikai elemzés nagyszámú alakzatot, indikátort, japán gyertya típust használ az árfolyamok előrejelzésére. A japán gyertyák alkalmazása a technikai elemzésben Ahogy már említettük, a technikai elemzés a múltbeli árfolyamokból von le következtetéseket. Ezért az árfolyamok elemzéséhez szükség van ezen adatok ábrázolására, vagy a már meglévő ábrázolások értelmezésére. Levelünk további részében megismertetjük Önnel az árfolyamok szemléltetéséhez használt technikákat. Ezen technikák közül két fontosabb típust különböztetünk meg: vonal diagram, japán gyertya. Tekintse meg a következő két ábrát, mellyel egy részvény árának változását szemléltetjük.

Első pillantásra bizonyára úgy gondolja, hogy a vonal diagrammal történő ábrázolás egyszerűbb formája az árfolyamok szemléltetésének. Mit gondol melyik diagram hordoz több információt? A következő részben bemutatjuk Önnek miért van szükség a japán gyertyás ábrázolásmód elsajátítására, valamint megtudhatja milyen előnyöket nyújt az árfolyamok ilyen módón történő megjelenítése. A japán gyertyák magyarázata

A japán gyertyák egy adott kereskedési nap legfontosabb információit hordozzák. A gyertya teste a nyitó- és a záróárat jelenti, a gyertya kanóca pedig a minimum és a maximum árfolyamokat mutatják meg az adott napon. Az emelkedő napokat fehér gyertyával, a csökkenő napokat fekete gyertyával szemléltetjük. Jól látható, hogy az egyszerű vonal diagramnál sokkal több információt hordoz magában a japán gyertyákból felépített árfolyam diagram, hiszen egyetlen gyertya négy információt hordoz. Ezenkívül a múltban történt megfigyelések alapján a gyertyák alakja és a gyertyákból kirajzolódó alakzatoknak is jelentősége van. A gyertyákkal kapcsolatos megfigyelések segítik a döntés meghozatalát, pozícióba lépés, illetve pozíció zárás esetére. A gyertyák fontosabb jelzései: minél nagyobb a gyertya teste, annál erőteljesebb emelkedés vagy csökkenés volt az adott napon. A hosszú kanócnak is jelentősége van. Jelezheti, hogy a meglévő trend fordul, de utalhat a piac bizonytalanságára is.

10. Technikai elemzés szoftver segítségével 1. rész Ebben a levelünkben útmutatást nyújtunk a szoftver segítségével történő technikai elemzéshez. Ehhez az Amibroker 5.20 elemző programot fogjuk tanulmányozni. Az Amibroker egy árfolyam elemezést támogató program, melynek segítségével saját maga is készíthet elemzéseket. A programot ingyenesen letöltheti az Internetről a következő weboldalról: Amibroker letöltés. A program ingyenes verziójának egyetlen korláta, hogy beállításainkat nem lehet elmenteni. Ez egy kicsit bosszantó, ha sok részvénnyel szeretne foglalkozni, mivel minden egyes újraindításkor bajlódni kell az elemzések beállításával. Természetesen minden elemzést elmenthetünk a teljes verzióban, melyet az Interneten tudunk megvásárolni 149 dollárért. A program terjedelme mindössze 6 megabyte, telepítése egys! zerű, nem okozhat gondot.

Cikkünkben bemutatjuk Önnek, milyen előnyöket nyújthat a program, illetve segítséget nyújtunk a program beállításaiban, így akár néhány órás ismerkedés után saját elemzéseket is készíthet. A program egy technikai elemzést segítő szoftver, a technikai elemzés eszköztárát teljes mértékben tartalmazza. Miután letöltötte a programot, kezdje meg a telepítést. A telepítés befejezéséig minden egyszerű, az első problémákkal a program futtatását követően fog találkozni, ugyanis a programban nincsenek bent a magyar részvények adatai! Önnek ezért le kell töltenie a legfrissebb árfolyamadatokat, és a programba bevinni, hogy kezelni tudja ezeket. Vegyük sorba a lépéseket. Első lépés: árfolyamadatok gyűjtése A legfrissebb adatokat beszerezhetjük a http://www.bet.hu/onlinesz/index.html, vagy a http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp menüpont alól. Az adat fájlok készítésének lépéseit a portfolio.hu oldala alapján mutatjuk be. A lépések a következők: 1. Nyissa meg böngészőjében a http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp oldalt. Állítsa be a letölteni kívánt részvény nevét, de az időpontokat ne változtassa meg, így a mai napig az összes árfolyamadat letöltésre kerül. Pipálja ki a következő jelölőnégyzeteket: nyitó, max, min, záró, forgalom (mFt) Kattintson a szövegfájl gombra, ekkor egy új ablakban megjelennek az árfolyamadatok. 2. Böngészőjének a fájl/mentés másként menüjében tudja elmenteni az adatokat. A fájl típusát állítsa txt-re, melynek neve lehet tetszőleges, de célszerű a részvény nevével jelezni. A fent ismertetett módon készítse el az összes txt fájlt, amely részvény árfolyamát be szeretné vinni a programba. Így lehet akár 20 db txt-fájlja is, melyeket célszerű egy könyvtárba másolni. Második lépés: az adatok bevitele az Amibrokerbe Indítsa el az Amibrokert. A fájl menüben talál egy import wizard.. menüpontot, ezt elindítva kattintson a Pick gombra. A beugró fájlböngésző ablakban tallózzon el a könyvtárhoz, ahova a txt fájlokat mentette, és jelölje ki az összest (a shift gomb a segítségére lehet, ha egyszerre akarja az összes fájlt kijelölni). Ha kijelölte a txt-ket, nyomja meg a megnyitás gombot. Az ezt követő képernyőn nyomjuk meg a tovább gombot. Ha minden lépést követtük, akkor a következő képernyőt kell látnunk a monitoron:

A megnyílt ablak alján a Data file sample felirat alatt láthatjuk, hogyan olvassa az Amibroker a txt fájlainkat. Nincs más dolgunk mint annak megfelelően állítsuk be a felső legördülő menüsort. Ebben az esetben a következőképpen néz ki a helyes beállítás: • • • • • • •

A column1-et állítsuk a dátumra, itt a YMD beállítás, a Magyarországon használatos év/hó/nap dátumbeállítást válasszuk ki. A column2 a nyitó ár, ez az angol open szó beállításával választhatjuk ki. A column3 mező jeleníti meg a maximum árat, ezért állítsuk a high paraméterre. A column4 mező mutatja a minimum árat, állítsuk be a low paramétert. A column5 mező állítsuk close-ra. A column6 oszlop pedig a forgalmat fogja mutatni, ezért állítsuk a volumen paraméterre. A column7 oszlop nem tartalmaz adatot, ezért állítsuk skip-re.

További fontos beállítások: A separator sorba azt a karaktert kell beállítani, ami alapján a txt fájlban az adatot tartalmazó oszlopok elválasztva lettek, ez esetünkben a space. A skip first mezőbe pedig azt kell beírni, hogy a program a beolvasott adatfájl első hány sorát hagyja figyelmen kívül. Esetünkben írjunk 3-at az üres mezőbe. Ezenkívül a No quotation data pontot pipáljuk ki, és nyomjuk meg a tovább gombot, majd a következő ablakban a befejezésre kattintsunk, és már be is töltődtek az árfolyamadatok a programba.

A program kezelőfelülete

A menüsor alatt található legördülő menü segítségével tudunk váltani az egyes részvények között. Alapesetben az árfolyamot japán-gyertyák formájában jeleníti meg a program. Nagyon hasznos ez az ábrázolási mód hiszen egy gyertya több információt mutat meg, mint az egyszerű vonal diagram. Ha nagyon zavarja ez a megjelenítés, és a vonal diagramos ábrázolást szeretné beállítani, akkor fent a view/price chart style/line menüpontban tudja átállítani. A képernyő közepén található, a részvény árfolyamát szemléltető diagram. Ennek több fajtája van a programban, így a számára legmegfelelőbbet tudja kiválasztani. Az árfolyam alatt az indikátorok találhatók, melyeket kedvünkre változtathatunk, egymás alá többet is tehetünk, és hogy ne legyen nagyon összezsúfolva javasoljuk, hogy a sheet2, sheet3.., fülekre kattintva használja ki ezeket a munkalapokat is az indikátorok elhelyezés! ére. Ezek voltak a program használatához szükséges alapismeretek, így már saját maga is elkezdheti felfedezni a program nyújtotta lehetőségeket.

11. Technikai elemzés szoftver segítségével 2. rész (Amibroker útmutató)

A cikkünkben folytatjuk a korábban megkezdett Amibroker árfolyam-elemző program ismertetését. Ne feledje, hogy az árfolyam-elemző program megkönnyíti a technikai elemzések elkészítését, de nem pótolja az Ön befektetési ismereteit! Tanfolyamunk során bemutatunk olyan technikákat, melyeket nagyon jól tud hasznosítani az ilyen elemzések során. Már az előző levelünkben megnéztük, hogy hogyan kell a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek árfolyamadatait betölteni a programba. Most ismerkedjen meg a program alapbeállításaival, melynek segítségével a saját ízlésének megfelelően beállíthatja azt. A program lelke a Worksapce ablak A program egyik legfontosabb része a képernyő bal oldalán található Workspacecharts menüpont lesz a számunkra legérdekesebb, mivel itt megtalálható az árfolyamelemzés teljes eszköztára. Nézzük meg mire jók ezek!

a workspace ablak Averages A menü első pontja az Averages, jelentése átlagok, mely a különböző típusú árfolyamok mozgóátlagainak megjelenítésére használható. Sok értelme azonban nincs, célszerű inkább olyan beállítást alkalmaznunk, ahol az árfolyammal egy diagramon ábrázolható a mozgóátlag. Ezt a lejjebb levő Basic charts pontban tudjuk beállítani. Basic charts

Ebben a menüben a legfontosabb diagramok a következők: 1. A Price diagram semmi más csupán az árfolyam ábrázolása, mely nem hordoz elegendő információt, ezért célszerű a Price (all in one) diagram alkalmazása. 2. Price (all in one), ahogy a jelentése is mutatja egy diagramon feltüntetésre kerül három különböző mozgóátlag, a Bollinger szalagok, a forgalom és az árfolyam. Ha kiválasztotta ezt a diagramot, akkor a képernyő bal oldalán levő mezőben meg fog jelenni, így nincs más hátra, mint beállítani a paramétereket. Vigyük az egérmutatót az újonnan kirajzolt diagramra, nyomjuk meg az egér jobb gombját, majd a parameters pontot válasszuk ki. Ebben a menüben lehet beállítani a diagram tulajdonságait, melyek a következők: • • • •

•

MA sor a rövidtávú mozgóátlagot mutatja. Beállíthatjuk a vonal színét és az időszakot, ami alapján kiszámítja a mozgóátlag értékeket a program. MidMA sor a középtávú mozgóátlag beállításait tartalmazza, hasonlóan a rövid távúhoz az időszak és a vonal színe állítható be. LongMA sorban az előzőeknek megfelelően a hosszú távú mozgóátlag paramétereit lehet beállítani. A BBands sorban a bollinger szalag paramétereit adhatjuk meg. Egyrészt az időszakot állíthatjuk át, ami a boilinger szalag középvonalát jelentő mozgóátlagra vonatkozik, másrészt a szalag két határoló vonalát célszerű erősebb színűre módosítani a jobb áttekinthetőség kedvéért. A volume sorban pedig a diagram alján megjelenő forgalom adatok szemléltetésén tudunk állítani. Célszerű egy sötétebb színt választani.

12. Tudja mit kell tennie részvényvásárlás előtt? Cikkünkből megtudhatja, milyen módon alkalmazhatja a korábbiakban bemutatott Amibroker árfolyamelemző programot, mellyel saját elemzéseket tud készíteni. Minden esetben, mikor pozíciót szeretne nyitni, folyamatosan figyelnie kell a kiválasztott részvény árfolyamának változását, és közben az indikátorok jelzéseit is szem előtt kell tartania. Nemcsak a döntés előtt, hanem miután longot vagy shortot nyitott követnie kell a részvény árfolyamát, és az indikátorok jelzéseit. Milyen indikátorokat használhat fel? A szakirodalomból rengeteg különböző indikátor értelmezését megismerheti. Használhat akár egy tucatot vagy még többet is, viszont ennek van egy nagy hátránya. Egyrészt túl sok információt, illetve jelzést kap, ami döntésképtelenné teheti. Másrészt sokszor téves jelzést mutatnak az indikátorok, így sohasem mer majd pozíciót nyitni. Természetesen nagyon fontos, hogy ismerje ezeket a mutatókat, de minden egyes pozíció nyitása előtt nem biztos, hogy célszerű mindet használnia. Dolgozzon ki saját magának egy árfolyamfigyelő modellt, melyben összeválogathatja az Ön által bevált mutatókat! Nyilván elő fog fordulni, hogy egyes részvényeknél, másfajta trendben, más mutatók lesznek használhatóbbak, de ezeket

hamar meg fogja tapasztalni. Később, amint már jól ismeri ezen indikátorok jelzéseit, bővítheti a modelljét. Állítsa össze a saját modelljét, melyben tartsa szem előtt, hogy az indikátorok típusai között legyen: trendkövető, volatilitást mérő, előre mutató és forgalom alapú. A következő részben bemutatunk néhány indikátort, és azok besorolását az egyes típusok közé: •

•

•

•

Trendkövető: o Mozgóátlagok o MACD - Moving Average Convergence Divergence o TRIX - Triple Exponential Előre mutató: o RSI - Relative Strength Index o Stochastic %D o Stochastic %K Forgalom alapú: o OBV - On Balance Volume o ATR - Average True Range Volatilitást mérő: o CCI - Commodity Channel Index o Bollinger szalag

Miután összeválogatta a mutatókat, vizsgálja meg mennyire pontosak, mikor adnak pontatlan jelzést a különböző részvények esetén. Ha szükséges módosítsa a paramétereket, például túl sok vagy túl kevés jelzés esetén. Ha nem megfelelő az indikátor, azaz állandóan téves jelzést ad, akkor cserélje le egy másikra. Figyeljen rá, hogy trendben és oldalazó piacon más-más indikátorok jeleznek pontosabban. Melyek azok a tényezők, amiket még figyelembe kell vennie a pozíciónyitás vagy zárás előtt? •

•

•

A forgalom figyelése. Átlagos vagy átlag fölötti forgalom jelezheti, hogy a meginduló, kialakuló irány folytatásához kellő számú vevő jelent meg a részvény piacán. Vigyázzon, mert átlag alatti forgalomnál az emelkedés vagy csökkenés lehetséges, hogy csak a vevők vagy eladók hiányának tudható be! Az alacsony forgalommal történő elmozdulásokkal mindig legyen elővigyázatos! A pozíció nyitása előtt mindenképpen tudnia kell, hogy az adott részvény hosszú, közép és rövid távú trendje hogyan alakul.Hogyan tudja elemezni egy részvény hosszú, közép és rövid távú trendjét? Kattintson ide, és olvassa el, hogy a BefektetésTITKOK könyvből milyen módszereket ismerhet meg az árfolyam elemzésére. A trendfordító alakzatok kialakulásának nyomon követése. Az árfolyamok vizsgálata során folyamatosan keresse az előforduló alakzatokat, melyek a következők: dupla alj, dupla csúcs, fej-váll, emelkedő háromszög, csökkenő

• • •

háromszög, ékek, sziget. Amennyiben ezen alakzatok kialakulására utaló jeleket vél felfedezni, akkor a döntésénél vegye figyelembe az alakzatoknál alkalmazható beszállási stratégiákat. A trendfordító formációk bemutatására nem térünk ki cikkünkben, de ide kattintva a BefektetésTITKOK könyvből megtudhatja, hogyan építhet jó stratégiát az árfolyam-alakzatok jelzéseire. A trendfordulót előrejelző japángyertyák, illetve több gyertyákból álló alakzatok felismerése szintén segítséget nyújthat a pozícióba lépéshez. Vannak-e a részvényre ható politikai tényezők, egyéb belpolitikai, piaci tényezők, hírek? A vállalati fundamentumokban történt-e változás? Tudnia kell a pozíciónyitás előtt, hogy a piaci mozgás, amiben részt akar venni a befektetői hangulat változása miatt alakult ki, vagy az elmozdulás hátterében a fundamentumokat érintő változás áll. Nyilván, ha ilyenről tudomást szerez, akkor a modell jelzései nem megbízhatóak, hiszen a technikai elemzés a befektetők pszichéjéből von le következtetéseket. A vállalati fundamentumokról híroldalakon, illetve az adott vállalat weboldaláról szerezhet tudomást. A fundamentális elemzés alapjait tanfolyamunk keretében is megismerheti a későbbiekben.

13. Hogyan kell pozíciót nyitni a gyakorlatban A korábbi cikkünk gondolatát folytatva bemutatjuk, hogy milyen jelzéseket kell figyelembe vennie pozíciónyitás előtt. Az általunk összeállított modellt tekintse példának, amelytől a használat során bármikor eltérhet, és bizonyos részvények esetén el is kell térni, mert nem minden esetben nyújtanak megbízható jelzéseket az indikátorok. A modell használata A modellben kettő mozgóátlag mutató, a bollinger szalag, a stochastic, az MACD és RSI jelzéseit használjuk fel a döntéseink során. A következő sorokban részletesen bemutatjuk, milyen jelzéseket kell figyelnie a modell használat során.

Long nyitás: • • • • • • •

ha ha ha ha ha ha ha

a rövid távú mozgó átlag alulról metszi a hosszú távút, az árfolyam a rövid távú mozgóátlag fölé kerül, az MACD alulról metszi a szignálvonalat, az MACD a nulla vonala fölött tartózkodik, a részvény RSI a 70%-os szint alatt van, a stochastic az alsó 20%-os vonalat alulról fölfelé haladva metszi, az árfolyam a bollinger szalag mentén felfelé halad

Long zárás: •

ha rövid távú mozgóátlag felülről metszi a hosszú távút,

• • • • •

ha az árfolyam a rövid távú mozgóátlag alá esik, ha az MACD felülről metszi a szignálvonalat, ha a részvény RSI hosszan a 70%-os szint fölött van, ha a stochastic felülről lefelé haladva metszi a felső 80%-os szintet, ha az árfolyam elhagyja a bollinger szalagot, de a következő nap visszakerül a szalagon belülre

A modell működésének szemléltetése egy példán keresztül

Az ábra segítségével bemutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan használhatja az összeállított árfolyammodell jelzéseit pozíciónyitáshoz és záráshoz. Tekintse meg az ábrán az 1-es számmal jelölt helyet, valamint az előtte levő hetek árfolyamadatait. Itt az árfolyam egy csökkenő trendből fordulva emelkedésnek indult, ahol a rövid távú mozgóátlag (szaggatott vonal) ellenállásnak bizonyulva megállította az emelkedését néhány napra. Az oldalazó piacra jellemző alacsony forgalom is megfigyelhető ebben az időszakban. Eközben az MACD és a stochastic alakulásából már sejteni lehet az oldalazás felfele kitörését, mivel a stochastic átlépi a 20% vonalát, illetve az MACD (szaggatott vonal) is a nulla fölé kerül, és metszi a szignál vonalat. A következő napokban az árfolyam átlépi a rövid távú mozgóátlagot, de jóval átlag alatti forgalommal, ezért itt még kockázatos a pozíció nyitása. A ! kialakuló doji gyertyák is

mutatják a piac bizonytalanságát, majd néhány nap múlva láthat egy nagy forgalmú emelkedést. A legjobb alkalom a részvény vásárlásra ezen nap délutáni órái, mivel ekkor már látszik, hogy az emelkedés jelentősebb forgalom mellett megy végbe. Ha megvásárolta a részvényt, akkor nincs más dolga, mint beállítani a stop limitet, majd folyamatosan követni a részvény árfolyamát és az első negatív jelzésnél zárni a pozíciót, realizálni a nyereséget. Legkorábban a 2-es pontban veheti észre az emelkedés kifulladását, mely napon az árfolyam réssel nyit, és esésnek indul. Itt már az MACD és a stochastic indikátorok is jelzik a long pozíció zárását. Ezekben a napokban még short pozíció nyitásával korai próbálkozni, mert gyakori az emelkedések utáni korrekció. A csökkenő trend csak a 3-as pontban válik bizonyossá, ahol az MACD a nulla vonal alá kerül, és a stochastic is jelzi a short nyitásának lehetőségét. Amikor az árfolyam bezuhan a hosszú távú mozgóátlag alá, akkor már próbálkozhat short pozícióval. A csökkenő trendet a bollinger szalag mentén csökkenő árfolyam is megerősíti. Ebben a helyzetben célszerű a stoplimitet a hosszú távú mozgóátlag fölé elhelyezni. Ha kivárta a biztos beszállási pontot, akkor nem sokáig tudja tartani a pozícióját, mivel a stochastic korrekciót jelez a 4-es pontban, ahol már zárnia kell a pozíció! ját, és vissza kell vásárolni a korábban eladott részvényeket. Az 5-ös pontig nem fog biztos jelzést kapni a pozíció nyitására, itt is azonban csak rövid ideig lehet tartani a megnyitott pozíciót. Felhívjuk figyelmét, hogy a modell jelzéseit kezelje óvatosan! Először figyelje a kiválasztott részvényt, és várjon, hogy kiderüljön az indikátorok jól jelzik-e a beszállási pontokat. Ha pontatlanok a jelzések, akkor más indikátorok használatával próbálkozzon. Ne feledkezzen meg az előző levelünkben ismertetett szempontok figyelembe vételéről sem!

14. Tudja mire használható a fundamentális elemzés? Ebben a cikkünkben eltávolodunk egy kicsit a technikai elemzés témakörétől. Természetesen még nagyon sok ismertetni valónk van ebben a témában, de az alapokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy döntést hozzon már megismerhette. Többször említettük, és a szakirodalomban is olvashat róla, hogy a biztos fundamentumokkal rendelkező részvényekkel kereskedjen. De mit jelent a biztos fundamentum? Vajon a technikai elemzés választ ad minden kérdésünkre egy döntés meghozatalánál vagy ennél többre van szükség? Sajnos a technikai elemzés ismerete nem elegendő. Szükség van a fundamentumok megismerésére, a vállalatok növekedési lehetőségeinek kalkulációjára. Hiszen a technikai elemzés a piaci szereplők hangulatával foglalkozik, melyek elsősorban rövid távon határozzák meg a részvények árát. Ezért vannak kiemelkedő esések és növekedések, ezeket a trendeket lehet meglovagolni a technikai elemzés

alakzatainak, a japángyertyák és az indikátorok alkalmazásával. Hosszú távon ez azonban nem működik. Ott már érvényesül a vállalat növekedési lehetősége, eredményei, a profit alakulása. A fundamentumok elemzése sokkal bonyolultabb és összetettebb feladat. Szerencsére az egyes szaklapok és brókercégek rendszeresen elkészítik ezeket a fundamentumokról szóló elemzéseket, de az elemzésekben olvasottak értelmezéséhez is alapos ismeretekre van szükség. A következő cikkeinkben ehhez nyújtunk segítséget. Cikkünk további részében összehasonlíthatja a technikai elemzés és a fundamentális elemzés jellegzetességeit. Ne feledkezzen meg róla, hogy nincs befektetési döntés a fundamentumok elemzése nélkül! Miért fontos a fundamentális elemzés? A fundamentális elemzés a részvény értékének meghatározására törekszik. A vállalat profitnövekedéséből kalkulálják ki az adott részvény értékét. Tudja, hogy miért növekszik a részvény árfolyama, ha a vállalat nagyobb nyereséget realizál? Ha a vállalat növekvő profitot ér el, a cég értékesebbé válik, ezáltal a tőkepiacon a részvényeinek árfolyama növekedni fog a megnövekvő kereslet miatt. Mivel a részvény keresettebbé válik, így az Ön befektetésének értéke is növekedni fog. Egy ilyen vállalat részvényeinek árfolyama hosszú távon növekvő. Ezalatt a növekedési időszak alatt lesznek olyan időszakok, melyek során a részvényárak elrugaszkodnak a vállalat tényeleges értékétől, illetve lesznek olyan időszakok, amikor a tényleges érték alatt lesz a részvény árfolyama. Ilyen esetekben a tőkepiac szereplőinek a hangulata, politikai tényezők, esetlegesen a váratlan ese! mények alakítják a részvény árfolyamát. Ha a piac hangulata kedvező, akkor a kereslet megnő a részvények iránt. Ha kedvezőtlen a hangulat, akkor a kínálati oldal, azaz az eladók kerülnek túlsúlyba. Tehát ha sok eladó jelenik meg a piacon, a részvény árfolyama csökkenni fog, ellenben sok vevő esetén az árak növekedni fognak. Hogyan hasznosíthatók a fundamentális elemzés jelzései? Főszabály, hogyha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján magasabb a jelenlegi piaci árnál, akkor érdemes vásárolnia a részvényből, hiszen a részvény a piaci szereplők szerint alulértékelt. Azonban ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján alacsonyabb a piaci árnál, akkor a részvény túlértékelt, ezért célszerű eladnia. Természetesen a fundamentális elemzés sem tévedhetetlen. Ön képes lesz rá, hogy... A fundamentális elemzés módszereinek a megismerésével megvizsgálja egy vállalat gazdasági folyamatait, eredményeit befolyásoló környezetét. A fundamentális elemzés elméletei és módszerei lehetővé teszik, hogy következtethessen egy részvény jövőbeni árfolyamára.Rövid távú kereskedés esetén elengedhetetlen, hogy olyan részvényekkel foglalkozzon, melyek biztos fundamentumokkal rendelkeznek. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat eredményeit, gazdasági folyamatait, az iparágban

levő hasonló vállalatokat, a vállalat környezetét. Amennyiben hosszú távon kíván befektetni egy vállalat részvényeibe a fundamentális elemzést kell a részvényválasztás középpontjába helyeznie. Mire használhatja a technikai elemzést? A korábbi levelünkben már szó volt a technikai elemzés sajátosságairól, de az összehasonlítás kedvéért megismételjük a technikai elemzés alapfeltevéseit. A technikai elemzés tudománya abból a feltételezésből indul ki, hogy a befektetők azonos történésekre hasonló válaszokat adnak. A befektetők pszichéje határozza meg a hozott döntéseket. Mivel a befektetők 50 évvel ezelőtt is hasonló módon gondolkodtak egy döntés meghozatalánál, ezért a jövőben egy ugyanolyan szituációban ugyanúgy döntenek - a technikai elemzés elmélete szerint. A technikai elemzés a következő feltételezésekből indul ki. A részvény árfolyama tükrözi a piac szereplői által megismert információkat. Az árfolyam tükrözi a kereslet és kínálat egyensúlyát, hiszen ha több eladó van, akkor esnek az árak. Ha több vevő van a piacon, akkor növekednek az árak. Az árfolyam megmutatja a politikai tényezőket, piaci elvárásokat. A technikai elemzés az árfolyam változásával foglalkozik, nem érdekli a változás okának a kiderítése. A technikai elemzés alakzatokat használ. A múltbeli árfolyamokból megfigyelt alakzatok megismétlődésének nagy a valószínűsége. Ezek az ismétlődések azt bizonyítják, hogy az emberi gondolkodás a történelem során nem változott. Természetesen ha ezek a feltételezések minden esetben igazak lennének, akkor tisztán technikai alapon sikereket lehetne elérni a tőzsdén.A gyakorlatban azonban számos esetben nem úgy változik a részvény árfolyama, ahogy a technikai elemzés alakzatai, indikátorai jelzik, mivel rengeteg zavaró hatás keletkezik az elemzés során.

15. Hogyan értelmezheti a fundamentális elemzéseket? Ebben a cikkünkben bemutatjuk Önnek, melyek azok a tényezők, amelyekből fontos következtetéseket lehet levonni egy fundamentális elemzés értelmezése során. Ismét felhívjuk a figyelmet rá, hogy a fundamentális elemzés lényege a vállalat pénzügyi mutatóinak, a vállalat növekedési lehetőségeinek, és környezetének vizsgálata. Ezen tényezők alapján az elemzők megállapítanak egy a vállalat részvényeire vonatkozó értéket. Ha ez az érték magasabb a jelenlegi piaci árnál, akkor vétel javasolt. Ha alacsonyabb annál, akkor eladni célszerű. Melyek a legfontosabb pénzügyi mutatók?

1. A ROE mutató a saját-tőke arányos megtérülést fejezi ki. A következő módon számítható ki: ROE=(adózott eredmény/átlagos saját tőke). Azt mutatja meg, hogy az egységnyi saját tőkére vetítve mekkora volt a cég jövedelem-termelése. Mit jelent az átlagos saját tőke? A források oldalt a mérlegben a saját és idegen tőkére bonthatjuk. A saját tőke itt a részvényesek befektetését tükrözi. Természetesen egy évközi átlagot kell számolnunk, hiszen a mérleg mindig egy adott pillanatban mutatja meg a saját tőke állományát. A ROE mutatóval pedig az egész évet vizsgáljuk, hiszen az adózott eredmény is egy év alatt keletkezett. A ROE gyakorlatilag a befektetés megtérülését fejezi ki. Például egy 20%-os ROE mutató esetén az adott évben a befektetett tőke 20%-a térült meg. A mutató jellemző értéke 5-40% között helyezkedik el a legtöbb vállalat esetében. Ha jól átgondolja, akkor beláthatja, hogy minél nagyobb ez a százalék, annál nagyobb az egységnyi tőkére jutó adózot! t eredmény. Nagyon fontos, hogy nem csak az adott év ROE mutatóját szükséges figyelnie, hanem az előző évekhez képest a mutató változását. 2. Piaci kapitalizáció a tőzsdére bevezetett részvények jelenlegi árfolyamon mért összegzése. A piaci kapitalizáció értékét úgy számítják, hogy a részvények számát megszorozzák a piaci árfolyammal. Mire lehet következtetni a piaci kapitalizációból? A piaci kapitalizáció értéke kifejezi, hogy a vállalat mekkora értékben forog a Budapesti Értéktőzsdén. Minél nagyobb ez az érték, annál kevésbé hatnak a részvényre a spekulációs manipulációk. Gyakorlatilag az ilyen részvények árfolyamát nehezebb manipulálni. Egy alacsony kapitalizációval rendelkező vállalat részvényeit egy nagyobb tőkével rendelkező személy, vagy csoport könnyebben tudja befolyásolni. 3. EPS mutató az egy részvényre jutó eredményt szemlélteti. Számítása során a vállalat adózott eredményét kell osztani a részvények számával. Így megtudhatja, hogy a vállalat az adott évben mekkora adózott nyereséget ért el egy részvényre vonatkozóan. Figyelem! Az EPS mutatók összehasonlításánál mindig figyelembe kell venni a részvény piaci árát, mivel ez fejezi ki a befektetése értékét. 4. P/E (árfolyam/nyereség) a fundamentális elemzés egyik leggyakrabban használt mutatója. Az EPS segítségével számítható ki, azaz a piaci árat kell osztani a részvény EPS értékével. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a részvény jövedelmezőségéhez képest hányszorosát kell fizetni az értékpapírért. Tehát az EPS azt mutatja meg, hogy 1 db részvény mennyi jövedelmet termelt a vállalatban. Ha osztjuk a piaci árral, akkor azt kapjuk meg, hogy a piaci ár hányszorosa az éves szinten realizált eredménynek. Mire lehet következtetni a P/E mutatóból? Alacsony P/E értéket akkor kapunk, ha a piaci árfolyamhoz képest az egy részvényre jutó nyereség (EPS) magas. Alacsony részvényár és magas egy részvényre jutó nyereség együtteséből kapunk alacsony P/E mutatót. Nézzünk egy példát! Tételezzük fel, hogy egy vállalatnak mindössze 1000 db részvénye van, a vállalat nettó nyeresége (kiadásokat és adót már levontuk) 2000 Ft. Ebből könnyen kiszámolhatjuk az egy részvényre jutó nyereséget (EPS)=2000 Ft/1000 db= 2 Ft/részvény. Tehát ha Önnek volt egy részvénye, akkor annak darabja

ebben az évben 2 Ft nyereséget termelt a vállalatban. Ha a részvény ára 20 Ft jelenleg a piacon, akkor a P/E=20/2=10. A jelenlegi piaci ár a nyereség 10 %-a. Ha logikusan átgondolja az alacsony P/E azt jelentheti, hogy olcsó a részvény, azaz a részvénybe fektetett összeg rövid időn belül megtérül. Miért vezethet félre önmagában a P/E mutató? A P/E mutató az adott évben kialakult vállalati eredményekből kerül kiszámításra. Bár készülnek előrejelzések a jövőre vonatkozóan a P/E alakulásáról, de a vállalat jövőbeni növekedési lehetőségeit nem veszik figyelembe. És talán ez az egyik legfontosabb tényező a befektetési döntés meghozatalakor, hogy vajon 5 év múlva milyen kilátásai lesznek a vállalatnak a régióban, az iparágban, a piacán. A P/E mutató alkalmazásánál célszerű az adott vállalat ágazatán belüli más cégek P/E-jével összehasonlítani. És ez alapján besorolni, hogy olcsó-e a részvény. Például az OTP bank részvényei esetén célszerű a P/E mutatót összehasonlítani nyugat európai és közép európai bankokkal összevetni. Ugyanakkor könnyű megállapítani, hogy egy nyugat európai bank növekedési lehetőségei jóval kisebbek, szemben egy közép vagy kelet európai bankkal, mivel a piac nem annyira telített.

16. A Fibonacci indikátor Ebben a levelünkben megismerkedünk egy új segédeszközzel a Fibonacci indikátorral, mely nagy segítség lehet a támasz és ellenállás szintek meghatározása során. Ezen indikátornak több alkalmazási módja is van. Mi most arra fogjuk használni, hogy az emelkedő és csökkenő trendben támasz és ellenállás szinteket határozzunk meg. Ezek a támasz és ellenállás szintek kiválóan alkalmasak stoplimitek és célárfolyamok meghatározásához. Például egy emelkedő trendben a Fibonacci indikátor segítheti a stop-limit elhelyezését, de egy korrekciót követő long pozíció esetén a célárfolyam meghatározására is használhatjuk. Remélem nem árulunk el újat azzal, hogy egy pozíció nyitása előtt, melyek azok a tényezők, amikkel tisztában kell lenni: • • •

hova helyezzük el a stop limitet, milyen célárfolyam elérése esetén zárjuk a pozíciónkat, milyen feltételek mellett lépünk pozícióba.

Ezek közül az első kettő tényező meghatározásában lehet segítségünkre a Fibonacci indikátor. Az indikátor jelzéseinek megértéséhez nézzük meg a működését. A finbonacci indikátort a fibonacci sorozat elve alapján alakították ki. Fibonacci középkori matematikus nevéhez fűződik az ún. fibonacci matematikai sorozat. A

számsor lényege, hogy minden tag az előző kettő összege pl: 1,1,2,3,5,8. A fibonacci számokat négyszögek hosszúságával azonosítjuk, akkor Fibonacci négyszögeket kapunk. A fibonacci négyszögek jellegzetességei a természetben is előfordulnak, pl.: csigaház. A befektetők úgy gondolták, hogy nemcsak a természet egyes jelenségeit (pl.: nyulak szaporodása) lehet modellezni a fibonacci sorozattal, hanem az felhasználható az árfolyamok előrejelzésére is. Ezért már a múlt században a fibonacci sorozatokat felhasználták az árfolyamok előrejelzésére is, így bekerült a technikai elemzés eszköztárába. Mivel ma már a legtöbb befektető figyelembe veszi a fibonacci sorozatokat a döntése meghozatalakor, ezért sok esetb! en a piac mozgását előre lehet jelezni vele. A Fibonacci sorozat és az árfolyamváltozás A fibonacci számsorozatnak megfelelően az árfolyamváltozás százalékos változását a következő fibonacci sorozatban lehet felírni: 161,8%, 100%, 61,8%, 38,2%, 23,6%. Ezek alapján a befektetők az árfolyamváltozás ezen szintjeinek jelentőséget tulajdonítanak, így sok esetben a pozícióba lépést/kilépést ezen szintekhez kötik. Ebből következik, hogy a piaci szereplők jelentős része ezen szinten ajánlatot helyez el, így kialakulhatnak ellenállás és támasz-szintek. A nehézséget az jelenti, hogy az árfolyamváltozás fibonacci szintjeit pontosan ki kell számolni. Természetesen az árfolyamelemző programok azonnal kiszámítják, így Önnek csak a 0% és a 100% szintjét kell meghatározni. A 0% szintje mindig az az árfolyam, ahol elindul az adott trend. Például egy emelkedő trend esetén az emelkedő trend legmélyebben levő árfolyama. A 100% szintje pedig a trend végén kialakuló árfolyam. Például emelkedő trend esetén a legmagasabb árfolyamszint, amit elért a részvény. Az elméletből nehéz megérteni az indikátor használatát, ezért nézzük meg a gyakorlatban. Fibonacci indikátor használata célárfolyam meghatározására emelkedő trendben Nézzük meg az alábbi piaci szituációt. Láthatunk egy emelkedő trendet, majd egy korrekciót. Az árfolyamesés után azonban a részvény ismét emelkedésnek indul. Folytatódik az emelkedő trend. Az emelkedő trend során kiváló beszállási lehetőség nyújtanak a korrekciók. Hiszen ilyenkor a trendben egy alacsonyabb árfolyamon juthatunk a részvényekhez, illetve ilyenkor tudunk a leghosszabb ideig pozícióban maradni, hiszen pont a korrekciót követő emelkedés elején vásárolunk. De mikor adjuk el a részvényeinket? Hol van az a pont, ahol számíthatunk egy újabb korrekcióra? Ebben segít a Fibonacci indikátor. Látható az ábrán, hogy a 100% az emelkedés csúcspontjánál található, a 0% pedig a korrekció mélypontján. Az emelkedő trendekben gyakran megfigyelhető, hogy a korrekciót követő következő emelkedés az előző csúcs 161,8%-áig jut el, így ez lesz a célárfolyamunk. Nincs más dolgunk csak leo! lvasni, hogy a 161,8%-os szinthez mekkora árfolyam tartozik. Ezen az árszinten tehát zárjuk a long pozíciónkat, mivel arra számítunk, hogy korrekció fog bekövetkezni.

Az alábbi ábrán már látszik, hogyan mozgott a következő hónapokban az árfolyam. Nézzük meg, hogy a 100%, a 127,2% és a 161,8%-nál ellenállás szintek alakultak ki. Ha jobban megfigyeli a 161,8%-os árszintet, akkor azt is láthatja, hogy megindult a várt korrekció, mely pontosan a 100% szintjéig jut el.

17. Hosszútávon a részvényekkel csak nyerni lehet? Ebben a cikkünkben részletesebben tárgyaljuk „ a részvényekkel hosszútávon csak nyerni lehet” kijelentések igazságtartalmát. Sikerült előhalásznunk a tényleges statisztikát, így megnézzük, pontosan milyen hosszú időtávra lesz szükség, hogy biztos nyereségünk legyen. Az okfejtésünk végére az is kiderül, hogy lehet-e egyáltalán a részvénypiacon azt mondani, hogy biztos? Emellett kitérünk a diverzifikáció fontosságára is, hiszen ezzel a tényezővel jelentősen lehet csökkenteni a kockázatokat, mégis sokaknak csak annyit jelent a diverzifikáció, hogy több papírba helyezzük el a pénzünket, holott ez nem teljesen így van. Az utóbbi időben nagyon sok befektetőnek lehet problémája azzal, hogy a pár éve megkötött unit linked életbiztosítások, vagy önálló befektetési jegyek hozama jócskán mínuszban van. Ugyanez vonatkozik az önkéntes nyugdíjpénztárakra is. Ha a kedves olvasó is ebben a cipőben jár, akkor feltétlen tanulmányozza ezt a cikket. Mielőtt további feltételezésekbe bocsátkoznánk, nézzük meg a számokat. A mellékelt képre a Budapesti Értéktőzsde honlapján találtunk rá. De találkozhatunk ezzel a grafikonnal tanfolyamok és a tőzsdét népszerűsítő előadások során is.

Az ábrán a befektetési időtáv függvényében láthatunk egy valószínűséget arra vonatkozóan, hogy az esetek hány százalékában hozott a részvénybefektetés nagyobb hozamot a bankbetéteknél. Hogy megértsük mit jelent ez a valószínűség, nézzük meg az első sort. A 60% itt azt jelenti, hogy közel 60%-os esélyünk van a bankbetéteknél nagyobb hozam elérésére 1 éves befektetési idő alatt. Ez azt jelenti, hogy 100 esetből 60 alkalommal a bankbetéteknél nagyobb hozamot érhetünk el részvényeinkkel, 40 alkalommal pedig alacsonyabbat. Ahogy haladunk jobbra az ábrán, úgy közelítünk a 100% felé. Már egy relatív rövid 3 éves időszak alatt is 80%os esélye van annak, hogy nagyobb hozamot érjünk el, sőt 15 év után már 100%-os valószínűséggel találkozunk. Ezek a számok biztatóak, de van egy-két apróság, amit nem árt ha figyelembe veszünk.

A statisztika a múltbeli adatokat tükrözi. Igaz, hogy 80 éves időtávot vizsgáltak, így gyakorlatilag a modern kor válságait, háborúit is tartalmazza az eredmény. De ezeket a számításokat az USA tőzsdéin mérték fel, így az amerikai gazdaságot tükrözi. Egy olyan ország adatait tartalmazza az eredmény, ahol sosem volt szocializmus, a tőzsdéket nem zárták be, városokat nem bombáztak porrá, és a magántulajdont sem államosították. Álljon itt példaként a Nikkei index (Japán)

Egész egyszerűen kipukkadt a lufi a 80-as évek végén. Ha pénzét 20-25 éve csak japán részvényekbe fektette volna, akkor most a befektetése kb. a felét érné. A leírt példa egy ritka és kiragadott eset, mindenesetre rávilágít arra, hogy a fenti statisztika egy rosszul diverzifikált portfólió esetén téves illúzióban tarthatja a befektetőt. A statisztika arra vonatkozóan sem ad megnyugtató választ, hogy ha egy befektetésnél szerencsétlen esetben nem sikerül a bankbetéteknél nagyobb hozamot elérni, akkor mennyivel maradunk el a betétek hozamától. Ugyanis minél rövidebb az időtáv, annál nagyobb veszteségbe futhatunk bele. Vegyük például az egy éves időtávot. A mérleg egyik oldalán legyen az 5%-os bankbetét, ami a 100%-os valószínűséget jelenti, azaz biztos, hogy 1 év múlva hozzáférünk a hozamhoz. A másik oldalon az 1 éves részvénybefektetés van, ahol 60% az esély az 5%-nál nagyobb hozamra, és 40% a valószínűsége az alacsonyabbnak. De mennyivel alacsonyabb? A veszteség lehet akár 50-80% is, tekintettel arra, hogy a csökkenő trendek gyorsabb lefolyásúak. Az emelkedések pedig kiegyensúlyozottabbak (az esetek többségében), így az 50-80%-os többlethozam elérésének kisebb a valószínűsége. Ebből egyenesen következik, •

hogy a rövid befektetési időtáv óriási kockázatot jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy most nem kereskedésről van szó, nem spekulatív vételekről, nem használunk veszteségminimalizáló módszereket. Egyszerűen befektetjük a pénzüket, majd egy év múlva megnézzük az elért hozamot.

•

A statisztika iránymutatása alapján a részvénybefektetéseknél minimum a 3 éves időtávot célozzuk meg. Azaz úgy alakítsuk a megtakarításunkat, hogy

ehhez a befektetéshez semmilyen körülmények között ne kelljen hozzányúlni. Ezt követően minél több idő telik el, annál nagyobb a valószínűsége, hogy jól járunk. •

A részvények világában nincs biztos, csak valószínűségek vannak. Éppen ezért a 15 év utáni, statisztika szerinti biztos befektetés, más országokra, a jövőre kivetítve nem lehet 100%-os valószínűség, csak ahhoz közelíthet.

Itt jön a képbe a tanácsadó és maga a befektető, ugyanis minél jobban diverzifikált a portfólió, annál jobban közelít a valószínűségünk a 100%-hoz. Ahogy a bejegyzés bevezetésében is utaltunk rá, a diverzifikáció nem pusztán azt jelenti, hogy különböző papírokat vásárolunk, hanem úgy csoportosítjuk befektetéseinket, hogy az elérhető hozamok különböző tényezőktől függjenek. Így ha hosszútávon belefutunk a Nikkei indexnél tapasztalt veszteségbe, akkor sem lesz komoly problémánk, mert befektetésünk kis részét helyeztük el benne. Ötletek a diverzifikációra: 1. Osszuk fel vagyonunkat két részre! A nagyobbik rész tartalmazza a könnyen hozzáférhető megtakarításainkat, például állampapírok, kötvények, bankbetétek. A hosszútávú megtakarításunkat úgy alakítsuk ki, hogy ahhoz tényleg ne kelljen hozzányúlni min. 5 vagy 10 évig (lásd fenti valószínűségek). 2. Ne egy ország papírjait vegyük! Óriási hiba, ha hosszú távú befektetésünkben csak egy ország piacáról vásárolunk. A magyar befektetőknél a két leggyakoribb eset, hogy kínai részvényeket, illetve magyar papírokat vesznek. A leggyakoribb vételi ok mindkét esetben az elmúlt évek száguldó árfolyama és a végtelen emelkedésbe vetett bizalom. A kínai részvényekkel főleg a unit-linked termékekben találkozhatunk. Ha csak kínai részvényekben tartja a pénzét, akkor a jövőben nem árt ha más piacokat is keres a további megtakarításának. Például fejlett piacok, ahol kisebb, de kiegyensúlyozott hozamra számíthat. Ha csak magyar papírjai vannak, akkor itt az ideje, hogy a fejlett és távol-keleti piacokba is befektessen. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell adni a meglévő befektetéseinket, hanem a jövőbeni megtakarításainkat már másik piacokra irányítsuk. 3. Különböző iparágat, szektorokat keressünk! Válasszunk olyan vállalatokat, melyek profitja egy recesszió esetén kevésbé esik vissza. Ilyenek lehetnek az energiaszolgáltató cégek, gyógyszergyártók vagy a magas osztalékot fizető vállalatok. Nem kell egyesével kiválasztani a cégeket, már léteznek olyan befektetési alapok, melyek portfóliója csak gyógyszeripari cégeket tartalmaznak, vagy osztalékot fizető vállaltokat. 4. Részvény helyett vegyünk befektetési jegyeket! Több előnyünk is származik a befektetési jegyekből. Egyrészt az alapkezelő folyamatosan figyeli a papírokat, így a rosszul teljesítő vállalatok idővel kikerülnek a portfóliónkból. Másrészt egy alap akár

100 részvényt is tartalmazhat, ami nagyobb biztonságot jelent, és költséghatékonyan érhetjük el a papírokat. 5. Ne feledkezzünk meg az aranyról sem, hiszen az arany és a pénzügyi termékek, mint például a részvények hozama között nincs pozitív korelláció. Sokszor az arany a menekülőút a befektetőknek, így amikor lejtmenetben vannak a tőzsdék, az arany piaca megélénkül. Az arany értékét közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem inflálódása sem befolyásolja. Ma már a befektetési jegyek (a certifikátnál előnyösebb az ETF) segítségével olcsón elérhetjük ezt a befektetési formát is. Végezetül fontos megjegyezni, hogy az időzítésen nagyon sok múlik. Ne feledjük az idő nekünk dolgozik, így nyugodtan várhatunk egy fél évet is, amíg egy piacon éppen a visszaesés során tudunk beszállni, és nem a csúcson. Ugyanakkor minél hosszabb a befektetési időtáv, annál kisebb a jelentősége az időzítésnek.

18. Tények és tévhitek a nyugdíjunkról Most egy olyan témával foglalkozunk, amely mindannyiunk számára fontos. A nyugdíj egy olyan terület, melynek átgondolása nem tűr halasztást. Még azoknak is, akik 2030 év közöttiek, ajánlott, hogy azonnal átgondolják az itt leírtakat. Ennek a cikkünknek megírásának oka, hogy az utóbbi időben azt tapasztaltuk, a befektetési tanácsainkat kérő olvasóink többségének elképzelése sincs arról, hogy milyen nyugdíjra számíthat a jövőben. Éppen ezért igyekeztünk összefoglalni a mai magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ismereteket, így cikkünk tanulmányozását követően Ön is látni fogja a fenyegető veszélyeket. Tartson velünk, és nézzük át közösen a nyugdíjrendszerünk sajátosságait! Állami nyugdíjból meg tudunk majd élni? A magyar nyugdíjrendszer fő eleme az állami nyugdíj, mely az ún. felosztó-kirovó rendszerben működik, azaz a befizetett járulékokkal mindig az adott időszak nyugdíjait fizetik ki. Tehát az a feltétele annak, hogy a mai nyugdíjasok megkapják járandóságukat, hogy az aktív munkavállalók és munkáltatójuk elengedő járulékot fizessenek be. Ez a felosztó-kirovó rendszer már ma is deficites, azaz az államnak kell kipótolni a hiányt az államháztartás terhére. Milyen veszélyekre számíthatunk? A mai nyugdíjasok szerencséje, hogy az 50-es éveket követően a kedvező szociális intézkedések hatására megnőtt hazánkban a gyermekvállalási kedv, így a Ratkógeneráció ma még 50-55 évesen a munkaerőpiacon van, azaz aktív munkavállalóként jelentős járulékot fizetnek be a társadalombiztosításba. Ahogy azonban 5-10 év múlva ez a generáció tömegesen nyugdíjba vonul, az egyensúly megborulhat. Tovább rontja a helyzetet, hogy a várható életkor (bármennyire hihetetlen) 10 évente 2,5 évvel növekszik, így a jövőben még nagyobb számú nyugdíjast kell eltartania a sokkal kevesebb aktív munkavállalónak.

Mire számíthatunk ezek alapján? Nagyon valószínű, hogy a jövőben valamelyik kormánynak fel kell vállalnia a népszerűtlen döntést, a nyugdíjkorhatár emelését (jelenleg 62 év). Illetve a fenti okokból kifolyólag a munkáltatók és munkavállalók hosszútávon nem számíthatnak jelentős járulékcsökkenésre. Nem árt ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a jövőben életbe lépő nyugdíjszámítási módszerek miatt lesznek, akik kevesebb nyugdíjat kapnak. Mekkora nyugdíjra számíthatunk az államtól? Sokunkban él az a tévhit, hogy a nyugdíjat az utolsó 5 év jövedelme alapján állapítják meg. Ez azonban nem így van, ugyanis általános esetben a teljes életpálya beleszámít a nyugdíjba. Így egy olyan vállalkozó, aki élete végéig minimálbérre volt bejelentve, jelenlegi értéken 30.000 Ft összegű nyugdíjra számíthat az államtól. Emellett az állami nyugdíj mértékének számítása is változni fog: A 2013-as év előtt nyugdíjba lépők nyugdíját a nettó átlagkereset alapján állapítják meg (nettó átlagkereset 80%). Magánnyugdíjpénztári tagság esetén az állami nyugdíj valamivel kevesebb lesz (75%), mivel a befizetése is kevesebb volt. A 2013as évtől kezdődően a nyugdíj a bruttó átlagjövedelem meghatározott százaléka lesz, illetve a megállapított nyugdíjak adókötelesek lesznek! Például: a nyugdíj 20 éves szolgálati idő esetén a bruttó átlagjövedelem 33%-a lesz, magánnyugdíjpénztári tagság esetén 24,4%. De 40 éves szolgálati idővel a bruttó átlagjövedelem 66%, és magánnyugdíjpénztári tagság esetén 48,8%. Jól látszik a változások alapján is, hogy az állami nyugdíj mértékére vonatkozóan számos bizonytalansági tényezőt kell figyelembe vennünk, nem utolsósorban a reformokat, melyek szükségesek, de nem garantálják a sikert, és az sem biztos, hogy mindenkire nézve kedvező hatása lesz. Jól jöhet a magánnyugdíj és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés is.. Bajban lennénk, ha csak az állami nyugdíjban bízhatnánk öregkorunkra, de szerencsére az állami nyugdíjrendszer mellett már két intézmény is biztosítja, hogy saját befizetéseink alapján kapjunk nyugdíjat. A magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett összegek már nem a felosztó-kirovó rendszer alapján működnek, ugyanis az ide befizetett pénzeket kamatokkal megnövelve kapjuk vissza a nyugdíjba lépéskor. Milyen veszélyekre számíthatunk? A kérdése az, hogy ezek a biztosítók mennyire bánnak jól a pénzünkkel. Hagyományosan az itthon biztosítók a nyugdíjpénztári befizetéseket alacsony hozamú befektetésekben tartják (többségében államkötvények). Az infláció mértékét kicsivel meghaladó befektetésekre gondoljunk, így a legrosszabb esetben az évek alatt

befizetett összegeknek mindössze csak az értékét sikerül megtartani. Ennek az összegnek a jövőbeli vásárlóértéke nagyon kevés lesz az élethosszig tartó kiadások fedezésére. A nemzetközi gyakorlatból ismert tény, hogy a nyugdíjalapok befektetései átlagosan az infláció felett 0-6% hozamot érnek el. Gondolom, Önnek sem mindegy, hogy a következő 20-30 évben a befizetései 0% vagy 6 %-os reálhozamot hoznak. Mi a helyzet a hazai nyugdíjalapokkal? A hazai nyugdíjalapok az 1998-2005-ös időszak között átlagosan 3%-os reálhozamot értek el, de azóta a kamatemelések miatt az állampapírhozamok jelentősen csökkentek, így az utóbbi években ennél kisebb hozamra számíthatunk. A jövőnkre nézve tehát lényeges szempont, hogy az alapkezelő milyen munkát végez. Megjegyzem érdemes utánanézni a pénzügyi felügyelet honlapján, hogy az egyes alapkezelők milyen eredménnyel zárták az elmúlt 10 évet, így képet kaphat arról, hogy jó helyen van-e az Ön befizetése... A fenti tényezők alapján nem kizárt, hogy a nyugdíjrendszer a jövő generációknak nem fog biztosítani a elegendő jövedelmet. Valószínű, a világ távoli részén élők nem fognak megrakott buszokon magyar nyugdíjas turistákkal találkozni. A kérdés csak az, hogy mi lesz az Ön nyugdíjával? Ha időben cselekszik, akkor még rengeteg lehetősége lesz. Gondoljon arra, hogy évek alatt az 1%-os többlethozam is milliókat jelenthet.

19. Az azonnali piac és a határidős kereskedés a BÉT-en! Az utóbbi időben nagyon sokan jelezték felénk, hogy csalódtak a magyar tőzsdében, és inkább külföldi részvényekkel szeretnének foglalkozni, mivel a magyar piacon nincsenek olyan lehetőségek. Mielőtt Ön is a külföldi befektetés mellett dönt, ne feledkezzen meg a hátrányokról sem. Az egyik legnagyobb, hogy az információkhoz nehezebb hozzájutni. Ha figyelembe vesszük, hogy sok esetben a hiányos információk mellett kell döntést hoznunk, akkor nagyon nagy kockázatot vagyunk kénytelenek vállalni a befektetés során. Természetesen a külföldi befektetések óriási hozamígéretei mellett ezek a kockázatok eltörpülnek, de ne feledkezzünk meg a magyar piacról sem. Itthon is vannak nagyon jó lehetőségek a befektetésekre. Ebben a levelünkben a magyar piac nyújtotta lehetőségeket fogjuk megnézni. Nemcsak az azonnali (prompt) piac, hanem a határidős termékek piacát is megismerheti anyagunk tanulmányozásával.

Ha már kereskedett a tőzsdén, akkor az azonnali, más néven prompt piac kifejezés nem lesz ismeretlen Önnek, hiszen a részvények adás-vétele itt zajlik. A prompt piacon megkötött ügyletek közös jellemzője, hogy a szerződés megkötése és a teljesítés időben nem különül el, maximum néhány napos eltérés lehetséges. Az azonnali piacon a BÉT-en két szekcióban lehet kereskedni: a részvény és hitelpapír szekcióban. A hitelpapír szekcióban elsősorban az állampapírok (kincstárjegyek, államkötvények), vállalati kötvények, jelzáloglevelek adásvétele zajlik. A befektetők elsősorban a részvények miatt keresik fel a BÉT-et, ezért számukra a részvényszekció lesz az érdekes. Itt elsősorban magyar vállalatok részvényeivel lehet kereskedni, de a zárt végű befektetési jegyek és kárpótlási jegyek kereskedése is itt zajlik. Bár a tényleges elszámolás és a szerződés megkötése között néhány nap eltérés van, ettől függetlenül Ön napon belül egymás után többször adhat és vehet a részvényekből, mivel a brókercégek ezt azonnal jóváírják a számláján. Az alábbi táblázat a BUX index részvényeit tartalmazza. Ezek közül a nagyobb forgalmú részvényeket érdemes kereskedési célra (rövid táv) vásárolni. Például: MOL, Richter, MTelekom, OTP, Egis. A kisebb forgalmú részvényeket válasszuk inkább befektetési célra (közép és hosszútáv).

Állami Nyomda

0,32%

Danubius

0,65%

Econet

0,14%

Egis

1,80%

Émász

0,43%

FHB

2,10%

Fotex

0,97%

Magyar Telekom 11,90% MOL

29,56%

OTP

33,06%

Pannonplast

0,62%

Phylaxia

0,05%

Rába

0,49%

Richter

17,27%

Synergon

0,37%

TVK

0,28%

Az alábbi táblázat a BUMIX index részvényeit mutatja be, amely a BÉT kis kapitalizációjú részvényeinek indexe: Állami Nyomda

4,97%

Danubius

8,92%

Econet

2,17%

Egis

14,15%

ÉMÁSZ

6,79%

FHB

14,62%

Fotex

10,79%

Genesis

1,76%

Graphisoft Park

3,75%

Humet

0,47%

Linamar

4,70%

ORCO

0,55%

Pannonflax

0,78%

Pannonplast

8,21%

Phylaxia Pharma

0,73%

RÁBA Rt.

6,60%

Synergon Informatikai Rt. 5,71% TVK

4,32%

A határidős kereskedés a derivatív piacon zajlik A derivatív piac némiképp eltér az azonnalitól. Ide tartoznak az ún. származtatott pénzügyi termékek, például: a határidős indexek, opciós termékek. A származtatott elnevezés nem véletlen, utal arra, hogy a termék ára az alaptermék árából származik. Például a BUX0912 elnevezésű index ára a BUX indexből származtatott. Ez azt jelenti, hogy a lejáratkor (2009.12. hónap) a BUX index árfolyamának megfelelő összeget fizetik vissza. Ha arra spekulálunk egy korábbi időpontban, például szeptemberben, hogy a BUX0912 index értéke a kifutásakor alacsonyabb lesz, mint a jelen helyzetben, akkor shortot nyitunk. Ellenkező esetben, ha arra számítunk, hogy a kifutáskor az index értéke magasabb lesz, akkor long pozíciót veszünk fel. Természetesen nem kell megvárni a határidős termék kifutását, időközben el is adhatjuk a kontraktusunkat. A származtatott termékek szabványosítottak, így a lejárat és a kontraktusméret előre meghatározott. Fontos különbség az azonnali piac termékeihez képest, hogy a származtatott termékek esetében nem kell a teljes összeget kifizetni, hanem egy meghatározott alapletét lekötésével történik meg a tranzakció. Ez tulajdonképpen tőkeáttételt jelent. Hogy mekkora a tőkeáttétel, azt a kontratus értéke és az alapletét hányadosa adja meg. Például: BUX0712 határidős index árfolyama 25.000 Ft, ekkor 1 kontraktus BUX0712 értéke 250.000 Ft, de az 1 kontratus megvásárlásához 18.000 Ft alapletét szükséges, így a tőkeáttétel 13,8 szoros (250.000/18.000). Ilyen feltételek mellett a számlájáról 18.000 Ft-ot fognak levonni!

Miért jó és miért veszélyes? Az alapletét nyújtotta tőkeáttétel miatt nagyobb az elérhető nyereség. Nézzük meg egy példán szemléltetve: a BUX0712 árfolyama 25.000 Ft. Tegyük fel, emelkedik 2%ot az árfolyam, ekkor 25.500 Ft lesz, így egy kontraktus értéke 250.000 Ft-ról 255.000 Ft-ra változik! Ekkor a 18.000 Ft-os befektetésével 5.000 Ft nyereséget értünk el, úgy, hogy az index csak 2%-ot mozdult el. A kockázatokról az előbbiek alapján már lehet elképzelése. Ha az index a rossz irányba mozdul el 2%-ot, akkor 5000 Ft vesztesége keletkezik, ami a befektetett pénzének (18.000 Ft alapletét) a 27%-a. Ahogy már korábban írtuk a határidős termékek szabványosítottak. Szinte minden részvénynek létezik egy származtatott határidős változata is, így ezekkel bármikor kereskedhet. A problémát itt a forgalom hiánya jelenti. Ugyanis a határidős termékek közül egyedül csak a BUX év végi lejáratú származtatott határidős indexével kereskednek megfelelő forgalommal. Jelölések és egyéb tudnivalók „BUXévhónap” kifejezés például BUX0812, vagy BUX0912 mindig a termék kifutását fejezi ki. Például a BUX0912 index esetében a jelzések azt jelentik, hogy ez a termék 2009 decemberében fog kifutni a belőle származtatott BUX index értékén. A lejárati hónapok: március, június, szeptember, december. Ennek megfelelően az indexek jelölése a 2009-es évben BUX0903, BUX0906, BUX0909, BUX0912. Ezen határidős termékek közül csak a BUX0912-ben van akkora forgalom, hogy biztonságosan pozíciót lehessen nyitni! A termékek indulásakor és a kifutásakor vigyázzunk, mert ilyenkor gyakran alacsony a forgalom és nagyobbak az áringadozások. Nemcsak a BUX indexnek, hanem a BUMIX indexnek is van származtatott indexe, ezt a MIXévhónap jelöléssel találjuk meg. Hasonlóan a BUX határidős termékhez itt is március, június, szeptember és decemberi kifutású hónapok léteznek. Az indexek jelölése a 2009-es évben: BUX0903, BUX0906, BUX0909, BUX0912. A BUMIX indexből származtatott határidős index működési elve megegyezik a BUX indexnél leírtakkal, de kevésbé likvid index.

20. Hogyan növeljük nyugdíjunkat hosszú távú adómentes befektetésekkel? A nyugdíjhelyzetet taglaló cikkünkkel az volt a célunk, hogy ráébresszünk az olvasókat, hogy életkortól függetlenül azonnal cselekedni kell. Nincsenek titkos módszerek. Az egyetlen mód, amivel egy magasabb életszínvonalú nyugdíjat biztosítani tudunk, az a megtakarítás. Takarékoskodni kell, de nem mindegy, hogy

ezt a megtakarítást milyen befektetésben helyezzük el. Nézzük meg, hogy hosszú távú megtakarításnál, milyen szempontokat kell figyelembe venni. Vegyük sorra a lehetőségeket: Bankbetétek: a pénzünk biztonságban van, de óriási a haszon, amiről lemaradunk az évek során, ha ezt a befektetési formát választjuk. A bankbetétek kamata nagyjából az inflációval megegyező, sőt sok esetben kisebb, így az elérhető reálkamat nulla százalék, néha még negatívba is fordul. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hosszú évek alatt bankbetétekben elhelyezett összeg a kamatos kamat hatása miatt jelentősen megnő, de emellett az inflációnak köszönhetően a vásárlóértéke nem változik az összegnek, hiszen ugyanúgy drágultak az áruk, szolgáltatások. Mivel egy egészséges gazdaság velejárója az infláció, így a jövőre vonatkozóan biztosak lehetünk abban, hogy az áruk, szolgáltatások értéke emelkedik, azaz pénzünk vásárlóértéke csökken. V! együk figyelembe, hogy a bankbetéteteken elért hozamokból kamatadót is kell fizetnünk, így nagyon nehéz olyan konstrukciót találni, ami hosszú távon az infláció fölötti kamatot hoz. Tekintsünk el attól, hogy a legtöbb pénzintézet évi 10%-os 3 hónapos lekötésre hirdet akciót. Ezek eseti jellegű kedvezmények. Az ügyfélszerzést szolgálják, így hosszútávon ne is álmodjunk ekkora hozamokról. Állampapírok: a bankbetéteknél kicsivel több hozamra számíthatunk, így akár tartósan infláció fölötti hozamot tudunk elérni. A reálkamat itt már pozitív tartományba emelkedik, viszont mértéke csekély, így még hosszú évek alatt sem tudunk jelentősebb hozamnövekedést elérni. Egy korábbi állampapírokról szóló bejegyzésemben már tárgyaltam ezt a témakört, és érdemesnek tartom az állampapírokat hosszú távú befektetésre, hiszen ha a hosszabb futamidejű papírokat megvásároljuk magasabb kamatszinten, akkor a befektetésünkre a futamidő végéig érvényes lesz ez a kamatszint. A jelen állás szerint, ha vásárolunk egy 8%-os hozamot hozó állampapírt 3 éves lejáratra, akkor a pénzünk a következő években is 8%-os hozamot hoz. Még akkor is, ha eközben a ! kamatok lecsökkentek például 5%-ra. Kamatadóval itt is számolnunk kel. Részvénybefektetések: a szakértők véleménye szerint a hosszú távú befektetése esetén a részvényekkel több hozamot lehet elérni. Az oldalunkon is elhangzott több álláspont, ezeket szeretném pontosítani. Az elmúlt 100 év adatait vizsgálva kijelenthetjük, hogy egy 15 évnél hosszabb részvénybefektetés az esetek kb. 90%ában nagyobb eredményt hozott mintha ugyanazt a pénzt bankbetétbe fektettük volna. A részvények világában tehát nincs biztos hozam, csak valószínűségek vannak. Ezt a százalékot még feljebb lehet tornázni egy jól diverzifikált portfólióval. Itt jön a képbe a tanácsadó szerepe, aki az ügyfél egyéni beállítottságának megfelelően alakít ki egy jól diverzifikált portfóliót. Ugyanakkor ez a százalék könnyen elmozdulhat a 90%-ról egy rosszul diverzifikált portfólió esetén. Például ha egy-két részvénybe fektetünk, jelentősen csökken a valószínűsége a bankbetétet meghaladó nagyobb hozam elérésének. Ugyanez a veszély fennállhat, ha csak egy ország vállalatait választjuk befektetési célpontnak. Jó példa erre a japán gazdaság. Ha pénzét 20-25 éve csak japán részvényekbe

fektette volna, akkor most a befektetése kb. a felét érné. A leírt példa egy ritka és kiragadott eset, mindenesetre rávilágít arra, hogy a jól diverzifikált portfólió a kulcsa a hosszú távú eredményeknek. A diverzifikáció nem azt jelenti, hogy egy-két befektetési alapba helyezzük el a pénzünket, ennél jóval összetettebb dolog. (Erre most nem térek ki, de befektetési tanácsadásunk fontos témája..) A részvénybefekt! etések esetén is számíthatunk a 20%-os árfolyamnyereség adóra.

Nikkei index (Japán) az elmúlt 20 évben

Ha jól átgondoljuk a helyzetet, a 20%-os adó komoly összegre rúghat az évek alatt elért nyereség mellett. Ennek kikerülésére 3 lehetőség is kínálkozik: 1. Önkéntes nyugdíjpénztár: egy nyugdíjalapnak fizetjük be havonta a megtakarításunkat, és az intézet kezeli a vagyonunkat. A portfólióban kevés a választási lehetőség, általában 3 fajta portfólió létezik: klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési. Ennek a konstrukciónak a legnagyobb hátránya, hogy kevés beleszólásunk van a portfólió kialakításába, így gyakorlatilag azon múlik a hozamunk, hogy mennyire jól forgatja a nyugdíjpénztár a pénzünket. 2. Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ): viszonylag új keletű dolog ez a nyugdíjcélra szolgáló befektetési számla, amely egy értékpapírszámlából és egy pénzszámlából áll. Ez az takarékossági forma lényegében annyiban tér el a nyugdíjpénztáraktól, hogy itt maga az ügyfél dönti el, mikor és mibe fektessék a megtakarítását. A számlán elhelyezett összegek után az osztalékadótól eltekintve kamat- és árfolyamnyereség-adó mentesség érhető el. A befektetési termékek köre (külföldi, belföldi részvények) attól függ, hogy melyik bankot választjuk számlakezelőnek. Érdemes utánajárnunk, mert minél több piac és termék elérhető, annál jobban tudjuk diverzifikálni a befektetésünket. Pont ezért kell óvatosan bánni ezzel a számlával, hiszen ! könnyen abba a hibába eshetünk, hogy nem jól válogatjuk össze a portfóliónkat, így értékpapírjaink nem érik el azt az eredményt, amit szerettünk volna. A befektetett összeghez legkorábban 3 év elteltével férhetünk hozzá, ebben az esetben viszont nem kapunk árfolyamnyereség-adó mentességet. Ez kizárólag csak akkor érvényesíthető, ha nyugdíjba menetelkor vesszük igénybe az összeget. Ha sok ideje van még a nyugdíjkorhatárig, akkor nem biztos, hogy ez a befektetési forma a legjobb megoldás, hiszen adómentesen nem férhet hozzá a pénzéhez, életkorától függően akár 20-40 évig.

3. A befektetési egységhez kötött biztosítás (Unit-linked). Talán erről a lehetőségről érdemes a legtöbbet tudnia, hiszen az utóbbi időben nagyon divatba jött. Az előnyei mellett a hátrányokat sem árt ha ismerjük. Ezek a termékek olyan biztosítással egybekötött befektetések, melyek ha elérik a 10 éves lejáratot kamat és árfolyamnyereség-adó mentességet élveznek. Emellett az SZJA kedvezmény is igénybe vehető, ami akár éves szinten 100.000 forint plusz jóváírást is jelenthet, annak aki tud élni ezzel a lehetőséggel. A biztosításba befizetett díjak jelentős részét megtakarításba fektethetjük, így a legkülönfélébb piacok, termékek is elérhetőek, és a futamidő alatt váltogathatunk a különböző eszközalapok között. A konstrukció előnye a rugalmasság és a viszonylag rövid időtávon (10 év ) elérhető adómentesség. A buktatója a dolognak a költségekben rejlik, melyek annyira összetettek és változatosak, hogy sokszor még a szakértőknek is problémát okoz a pontos kiszámolásuk, így nem csoda, hogy aki a biztosítást megköti sok esetben rálátása sincs az évek alatt kifizetett költségekre. Éppen ezért biztosítótól függően akár rosszul is járhatunk. Nem árt az óvatosság!

21. A határidős kereskedés alapjai Egy kis kitérő után folytatjuk a határidős kereskedéssel kapcsolatos fogalmak ismertetését. Ahogy a korábbi leckénkben is olvashatta, a mai tőzsdéken már csak szabványosított határidős termékekkel lehet kereskedni. Ennek az a nagy előnye, hogy így kellően likvid befektetési forma jöhet létre, hiszen a szabványosításnak köszönhetően bármikor találhatunk partnert az ügyletkötésre. Vigyázzunk azonban, mert a szabványosítás ellenére is vannak olyan termékek, amelyekben nagyon kicsi a forgalom. Ezen esetekben nem árt az óvatosság. A következő sorokban megnézzük azokat a fogalmakat, melyek a határidős kereskedéssel kapcsolatban kiemelt fontossággal bírnak: A Kontraktus kereskedési egységet jelent, kötésegység. Az azonnali piactól eltérően a határidős termékeket nem darabszámban mérik, hanem kontraktus egységben pl: 1 kontraktus BUX0912. A kontraktus méretét is meghatározzák, például BUX*10 forint, így már tudjuk, hogy 1 kontraktus BUX0912 értéke a BUX értékének tízszerese forintban. Az árlépésköz kifejezés a minimális értékkülönbséget fejezi ki az ajánlatok között.

Lejárati hónap: a legtöbb termék esetén évi négy lejárati hónapot különítenek el (március, június, szeptember, december). A lejárati hónapoknak megfelelően futnak ki a határidős termékek. A befektető határozza meg, melyik lejárati hónapú termékre köt ügyletet. Figyelembe kell azonban venni, hogy a legnagyobb forgalom általában a decemberi lejáratú termékek kereskedésében van, így ha időközben a pozícióját zárni szeretné, célszerű a jobb likviditású terméket választani.

Kamattartalom: a határidős árfolyam és a termék azonnali piacon szereplő árfolyama közötti különbséget kamattartalomnak hívják.

Letétek: a határidős ügyletek esetében elkülönül az ügyletkötés és a teljesítés. Mivel nem kell azonnal kifizetni a termék árát, ezért az ügyletkötéskor egy meghatározott összeget letétbe kell helyezni. Ez az összeg fog fedezetet nyújtani az esetleges árfolyamkülönbségből származó veszteségekre. Fontos tudni, hogy az alapletét nemcsak készpénz lehet, hanem állampapír is letétbe helyezhető. Ennek meghatározására a pozíció nyitása előtt van lehetősége. Ha tehát határidős kontraktust vásárolunk, nem kell kifizetni a kontratus vételárát, mindössze a letétet vonja le a brókercég a számlánkról. A pozíció zárásával a letétet visszakapjuk, levonva vagy hozzáadva az árfolyam-nyereséget. Mivel a letét a kontraktus értékéhez képeset 5-10% közötti, így jelentős tőkeáttétel érhető el. Például: 1 kontraktus BUX0812 értéke 25.000 Ft-os árfolyamon 250.000 Ft, de a nyitáshoz szükséges letét 36.000 Ft, így a tőkeáttétel kb. hétszeres (250.000 Ft/36.000 Ft). A határidős árfolyam számítása Ha megnézi egy határidős termék és a belőle származó termék árfolyamát, akkor észreveheti, hogy a két ár eltér egymástól. Például a BUX, és a belőle származó decemberi lejáratú BUX0912 határidős index árfolyama is különbözik. Ezt a különbséget (kamattartalom) elméletben kiszámolhatjuk úgy, hogy az alaptermék árához hozzáadjuk a lejáratig elérhető kockázatmentes hozamot (pl: állampapírhozam). Minél jobban közeledünk a lejárathoz, a kockázatmentes hozam összege annál jobban csökken, mivel csökken a számítás alapjául szolgáló időszak. Például: ha a BUX értéke januárban 25.000 pont. és a kockázatmentes hozam 8% (állampapírok átlaghozama), akkor a BUX0812 elméleti árfolyama 27.000 Ft ( számítás módja: 25.000 x 1,181). De júniusban már nem számolhatunk 8%-os éves hozammal, hiszen fél év múlva kifut a termék, így akkor már csak 4% a kockázatmentes hozam. Ha júniusban is 25.000 Ft-os árfolyamon lesz a BUX, akkor a BUX0812 elméleti értéke már csak 26.000 Ft. A különbség már csak 1000 Ft. Az elméleti árfolyamtól azonban eltér a BUX0812 értéke, ugyanis ha a határidős piac szereplői pesszimistábbak, akkor ez a különbség kevesebb, mint az elméleti érték. Ha a piaci szereplők optimistábbak, akkor magasabb is lehet. Például januárban 2000 pontot meghaladó különbség esetén a piaci szereplők optimistábbak. Ha kevesebb mint, 2000 pont az eltérés, akkor pedig pesszimisták. Ha ugyanezen vizsgálatot júniusban végezzük, akkor már az 1000 ponthoz kell viszonyítanunk.

A fenti ábrán a BUX és a BUX0712 határidős index közötti tényleges árfolyamkülönbség figyelhető meg. Látható az ábrán, hogy nyári hónapokban szinte minimális a különbség a két árfolyam között. Ebben az időszakban a határidős tőzsde szereplői pesszimisták voltak.

22. Az árupiaci termékekben rejlő lehetőségek... Egyre többeket foglalkoztat az árupiaci termékekbe való befektetés. Az utóbbi időben annyira felkapottak ezek a termékek, hogy sokszor már a termék árát a piacon levő spekuláns befektetők hajtják fel. Pedig az árupiacon a mindennapi életünkben is fontos szerepet játszó termékek cserélnek gazdát, mint például az olaj, búza, kukorica, kávé, cukor. Ebben a cikkünkben az árupiaci termékek iránt érdeklődőknek igyekszünk útmutatást nyújtani. Próbáltunk olyan megoldások keresni, mellyel a tőzsdei kereskedést nem ismerő befektető is részesülhet az árupiacok szárnyalásából. Az árupiaci termékek kereskedése hasonló a már ismertetésre került határidős termékek piacával. Itt is a határidős kontraktusokban van a legnagyobb forgalom, és ezeken realizálják a legnagyobb profitot a befektetők. Miért érdemes fél szemünket az árupiaci befektetéseken tartani?

Még a kockázatkerülő befektetők sem járnak rosszul, ha befektetéseiket úgy tervezik meg, hogy minimálisan árupiaci termékeket is vásárolnak portfóliójukba. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a termékek kockázatosak, főleg a jelentős tőkeáttétel miatt, de ha portfóliónk igen kis részét fektetjük árupiaci termékekbe, akkor a kockázatot ellensúlyozza a vagyonunk biztonságban levő része. Az árupiaci termékek jellemzője, hogy nem mozognak összhangba a részvényekkel, tőzsdeindexekkel. Ahogy korábban már megbeszéltük, a nemzetközi tőzsdék teljesítménye hatással van más tőzsdék eredményeire is. Jó példa erre a Dow Jones index. Ha megvizsgáljuk az utóbbi időszakot, nagyon jól látszik, hogy a Dow Jones mozgása megegyezik a BUX index hullámzásával. Ezzel szemben az árupiacok nem követik ilyen szorosan a nemzet! közi tőzsdék mozgását, sőt sok esetben ellentétesen mozognak, ugyanis amikor részvénypiacok gyengén teljesítenek, a tőke az árupiaci termékekbe áramlik. Hogyan veheti ki részét az emelkedésből a külföldi tőzsdék ismerete nélkül? A legtöbb befektetőnél az jelenti az akadályt, hogy ezek az árupiaci termékek külföldi brókercégeknél érhetők el költség-hatékonyan. Vannak azonban lehetőségek, melyekkel egyszerűen magyar pénzintézeteknél is részesülhet az árupiacok árfolyamváltozásán. Az egyik ilyen lehetőség a certifikátok, melyről tanfolyamunk során már letölthetett egy részletes tájékoztatót. Ha még nem tette meg, akkor itt találja meg az e-book-ot. A certifikátokkal a brent olaj, WTI határidős olaj, és az arany árfolyamváltozásán realizálhat nyereséget. A certifikátokat a Magyar Tőzsdén lehet megvásárolni, így ehhez magyar brókercégnél kell számlát nyitnunk. Van azonban egy másik lehetőség, mellyel a brókercéget is kikerülheti, ez pedig a befektetési jegyek. A nagyobb bankoknál itthon is lehet olyan befektetési jegyeket, nyersanyag ETF-eket vásárolni, melynek portfóliója árupiaci termékekből áll, így egyszerűen a saját számlavezető bankjánál is befektethet ezekbe a termékekbe. Bár a hosszútávú tendenciák szerint az árupiaci termékek folyamatos drágulása várható, a jövőben is lesznek hosszabb-rövidebb időszakok, melyben az árupiaci termékek árfolyam csökkenni fog. A befektetést követően nem árt, ha rajtatartjuk a szemünket az adott termék árfolyamán. Spekulánsoknak már nehezebb a dolga... Ha komolyabban érdeklik az árupiaci befektetések, akkor néhány alapvető dologgal nem árt tisztában lenni. Nagyon fontos, hogy a legtöbb termékkel a világ különböző tőzsdéin kereskednek, azaz jelenleg még nincs egységes piaca a termékeknek. A legtöbb árupiaci terméket külföldi tőzsdéken lehet elérni. Az alábbi felsorolás a jelentősebb külföldi tőzsdéket mutatja be: • • • • •

CME – Chicago Mercantile Exchange CBOT- Chicago Board of Trade LME – London Metal Exchange ICE - Intercontinental Exchange NYMEX New York Mercantile Exchange

Befektetőként nincs nagy jelentősége, melyik tőzsdén milyen terméket érhet el, hiszen a brókercégen keresztül online nyithatunk és zárhatjuk pozíciónkat. Milyen pozíciót lehet nyitni? Az árupiaci termékek esetében short és long pozíciókat nyithatunk, és a termékeknek meghatározott lejárati ideje van. Természetesen nem kell megvárnunk az adott termék lejárati idejét (ezt követően kiszállítják a terméket), ugyanis egy ellentétes pozícióval zárhatjuk pozíciónkat, így tudjuk realizálni az árfolyamnyereséget. Pozíciónyitáshoz minden esetben egy alapletétet (margin) követel meg a brókercég, ez az összeg nyújt fedezetet az esetleges veszteségre. Mivel az alapletét jóval alacsonyabb a teljes kontraktusnál, ezért a tőkeáttétel is jelentős, általában 6-10% közötti. Az árupiaci termékek esetében is egy terméknek több lejárati hónapjával lehet kereskedni. Ahogy a korábbi cikkünkben ismertettük a BUX indexből származtatott határidős indexnek is 4 lejárata van. BUX0903, BUX0906 BUX0909, BUX0912, de ezek közül csak a BUX0912 likvid annyira, hogy biztonságosan kereskedni lehessen vele. Az árupiaci termékek lejárati hónapjainál is érdemes olyat választani, amelyben sokan kereskednek, így likvidebb a termék. Jellemzően azokat a lejárati hónapokat válasszuk, ahol nagy a forgalom. Jó példa erre az arany piaca, ahol minden naptári hónapban van aranylejárat, mégis csak a páros hónapokban van forgalom. Ne feledjük, hogy az egyes lejárati hónapok külön terméket jelölnek, a decemberi lejáratú arany és a júniusi lejáratú arany teljesen külön termékek. Erre különösen a pozíciózárásnál figyeljünk oda. Például, ha van egy long pozíciónk decemberi lejáratú aranyra, akkor azt csak egy ellentétes irányú short pozícióval zárhatjuk, ami a decemberi lejáratú aranyra vonatkozik. Ha nyitunk egy júniusi lejáratú arany short pozíciót, akkor ezzel két nyitott pozíciónk lesz, azaz a decemberit nem zártuk le. Hova tegyük a több tonna terméket, ha kiszállítják? Jobb az ilyen helyzeteket elkerülni, éppen ezért a lejárati időpontokra figyeljünk oda! A tőzsdét eredetileg azért hozták létre, hogy az árupiac szereplői megtalálják egymást, így nem mindenki spekulatív jelleggel fektet be. Azaz a lejárati hónapot követően kiszállítják a terméket. Ekkor már nemcsak az alapletétet kell kifizetnünk, hanem a lejáratkori árfolyamot, hiszen a határidős kontraktus vásárlásával, arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott lejárati időpontban a meghatározott lejárati áron megvásárolja a terméket. Ha kereskedünk egy termékkel, akkor a lejárati hónapban figyeljünk oda, mert nem mindig a hónap utolsó napja a lejárati időpont! Lehet például a lejárati hónap 3. péntekje, vagy a lejárati hónap 24. napja. A magyar tőzsdén az összes határidős termék lejárati időpontja megtalálh! ató a BÉT weboldalán. (ha nem találja, kérjen tőlünk emailben segítséget). Természetesen a külföldi tőzsdéken is megtaláljuk az információt, ha mégsem, kérdezzük meg brókerünket, vagy a lejárati hónap előtti hónapban zárjuk a pozíciónkat, és keressünk olyan terméket, melynek lejárati hónapja még távoli.

Árutőzsdék megbízási típusai A megbízások hasonlóak a tőzsdei megbízásokhoz, ezen megbízási típusokkal a magyar piacon is találkozhat. 1. Piaci áras megbízás: Ebben az esetben az éppen aktuális piaci áron teljesül a megbízás. 2. Limitáras megbízás: Az ilyen megbízás kikötésekor egy meghatározott árszinten vagy annál kedvezőbben történik a megbízás teljesítése. Limitáras napi megbízás: a megadott megbízás a kereskedési nap végig él, utána törlődik Visszavonásig érvényes limitáras megbízás: ez a megbízási típus addig érvényes, amíg vissza nem vonjuk. 3. Stop-limit megbízás: limitáras megbízás aktiválási árral 4. Egy pozícióhoz két hozzárendelt megbízás: Ilyen megbízásnál egy megnyitott pozíciónkhoz két megbízást állíthatunk be. Például egy stop limit megbízást, ha eléri az általunk meghatározott veszteséget a papír, illetve egy nyereségrealizáló megbízást is megadunk, az elvárt célárral. A kettő közül csak az egyik fog teljesülni. Nagyon hasznos megbízási típus, sajnos a magyar piacon nem használható. Árupiaci termékekkel kapcsolatos információt a forgalmazó tőzsdék honlapján talál: • • • •

www.nymex.com www.cbot.com www.theice.com www.cmegroup.com

23. Miért érdemes ETF jegyeket vásárolni? Említést tettünk róla, hogy ezektől az alapoktól nem várhatjuk el, hogy a tőkepiac általános visszaesése esetén is jól teljesítsenek, hiszen az alapkezelő befektetési politikája egész más. A cél egy meghatározott benchmark felülmúlása. Bár ez sok esetben nem sikerül, így befektetőként fontos szempont, hogy olyan alapokba helyezzük el pénzünket, melyek a piacra (benchmark) jellemző hozam feletti szintet érik el. Ugyanakkor felmerülhet az az igény is, hogy befektetésünk pontosan az adott piac, szektor, ágazat teljesítményét tükrözze. Ilyen esetekben hasznukra lehetnek az ETF jegyek, melyekkel kiegészíthetjük portfoliónkat. Miről van itt szó? Miért van szüks! ég az ETF jegyekre? A gyakorlatban hogyan férhetünk hozzá? Ezeket fogjuk a következő sorokban tárgyalni.

Miben különbözik az ETF jegy a befektetési jegyektől? Az ETF (Exchange Traded Fund) elnevezés mögött az indexkövető tőzsdén kereskedett alap kifejezés bújik meg. Gyakorlatilag egy olyan befektetési alapról van szó, melynek nem az a célja, hogy felülmúlja a meghatározott benchmark-ot, hanem leképezze annak mozgását. Például egy BUX ETF befektetési alap célja, hogy a BUX index mozgását lekövesse. Az alapkezelő ezt úgy éri el, hogy a befektetők pénzéből a BUX indexben szereplő cégek részvényeiből ugyanolyan arányban vásárol. Gyakorlatilag nem kezelik aktívan a befektetők vagyonát, nem vizsgálják a vállalatokat, hanem a követendő termék árfolyammozgását követik le azzal, hogy megvásárolják az index mozgását befolyásoló részvényeket. Az ETF jegyek a befektetési jegyekhez hasonlóan könnyen pénzé tehetőek. A kerekedés a tőzsdén zajlik, a részvényekhez hasonló módon (vételi és eladási megbízásokkal). Eltérés a részvények-kereskedéshez képest, hogy nincsenek ársávok, és az egyes árszintekhez kapcsolódó eladási és vételi mennyiségek is hiányoznak. Az ETF jegyek árjegyzője kötelezettséget vállal arra, hogy a piac likviditását megőrizve mindig elegendő vételi és eladás mennyiséget biztosít. Ebből következik, hogy az ETF jegyek árfolyam nem azért emelkedik vagy csökken, mert megnőtt vagy lecsökkent a kereslet, az érdeklődés a jegyek iránt. Az ETF jegyek árfolyamát kizárólag a követendő index árváltozása határozza meg! Nyíltvégű befektetési jegyeknél ez nem is lehet másképpen, hiszen ha vásárolunk a befektetési jegyekből, akkor megnő a befektetési alap vagyona, de ugyanakkor a jegyek száma is, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a jegyek árfolyama nem változik. (Részvény esetében már más a helyzet, ugyanis ott meghatározott mennyiségű részvénnyel lehet kereskedni. Ha egy adott időszakban sokan akarnak venni, akkor túlkereslet alakulhat ki, ami felhajtja az árakat. Ezen gondolatmenet megfordításából következik, hogyha egy adott időszak alatt sokan akarják eladni a részvényeket, akkor túlkínálat alakul ki, és ez leszorítja az árakat.) Az ETF jegy nagy előnye, hogy nemcsak befektetési célra vásárolhatunk, hiszen a vételi-eladási költségek hasonlóak a részvényekhez, így még akkor sem ér jelentősebb veszteség minket, ha rövid időn belül eladjuk a papírokat. Ugyanakkor az ETF jegyekben megvan a befektetési alapok jellemző előnye (diverzifikáltság), így ha hosszabb időtávon fektetjük pénzünket ETF papírokba, akkor a portfoliónk diverzifikációja megmarad. A spekulatív tőkénknek is jó helyet találhatunk az ETF jegyekben, hiszen léteznek short ETF jegyek. Ezek a papírok a mögöttes index árfolyamát fordítva követik. Ha tehát a piacon az árfolyam 1%-ot csökken, az ETF jegy árfolyama 1%-ot emelkedik. Ezeket az ETF shortokat nem kell zárnunk a nap végén, ahogy a magyar tőzsdén megszokhatta. Emellett olyan megoldásokkal is találkozunk, ahol az ETF jegy nagyobb mértékben mozdul el, mint a piac. Például ha a mögöttes piac 1%-ot emelkedik, az ETF jegyünk 2%-ot emelkedik, vagy short irány esetén 2%-ot csökken.

Hosszú távú befektetésünk diverzifikálásában is segítséget nyújthatnak az ETF jegyek, hiszen régiók, szektorok, vállalati csoportok, iparágak szerint is csoportosíthatjuk a papírokat. Vásárolhatunk tőzsdeindexeket követő ETF jegyeket, például DAX, Dow Jones, FTSE, BUX, RTS indexek árfolyam elmozdulását követő ETF-ek. De léteznek speciális csoportosítások is, például Európa 50 legnagyobb vállalatának, Amerika 500 legnagyobb vállalatának részvénymozgását követő, európai gyógyszergyártók, fertőző betegségekkel kapcsolatban kutató cégek, biztosítási ágazatban működő cégeket felölelő ETF-ek, stb.. Hol érhetjük el ezeket a papírokat? Gondolom nem lepődik meg senki azon, hogy a teljes választékot itthoni pénzintézeteknél nem érhetjük el, így ha több száz ETF jegyből szeretnénk válogatni, akkor külföldön találunk erre szolgáltatót. Az ETF jegyek többsége külföldi tőzsdéken érhető el, ezek közül a legtöbb típussal az amerikai (AMEX), német (XETRA) londoni tőzsdén találkozhatunk. Milyen előnye lehet egy külföldi számlának? • •

•

Jellemzően az itthoni áraknál olcsóbban érhetjük el a külföldi piacokat. A befektetési portfoliónkra vonatkozó kockázat csökken, hiszen a megtakarításunk egy része egy külföldi pénzintézethez kerül. Egy európai bank esetén az adott állam garanciái vonatkoznak az értékpapírjainkra. A befektetésünk külföldi banknál elhelyezett része devizában kerül. Diverzifikáció szempontjából előnyös, hogy nem csak forintban takarékoskodunk.

24 . Életbiztosítás vagy befektetési alap? 1. rész Most az egyösszegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítást (a továbbiakban egyösszegű UL befektetés) és a közvetlen befektetési alapokba történő befektetést (direktalap befektetés) hasonlítjuk össze. Ha hazánkban egy befektető tanácsadóhoz fordul, akkor elsősorban ezt a két lehetőséget ajánlják. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a biztosítók termékét helyezik előtérbe az üzletkötők, pedig a direktalap befektetés is sok esetben kedvező megoldás. Természetesen abszolút igazság nincs, nem lehet azt mondani, hogy az egyösszegű UL befektetés drágább, olcsóbb, jobb, rosszabb, mint a direktalap befektetés, hiszen rengeteg konstrukció van a piacon, eltérő költségstruktúrával, díjakkal. A díjak és konstrukció mellett pedig rengeteg befektető, eltérő vagyoni és jövedelmi helyzettel, kockázatvállalási hajlandósággal, és elképzeléssel. A számunkra legjobb megoldást csak úgy találhatjuk meg, ha megismerjük a konstrukciók működését, struktúráját, előnyeit és hátrányait. A következő so! rokban ebben nyújtunk segítséget, és egészen a befektetési lehetőségek működéséig megyünk

vissza. Ha ezzel végeztünk, akkor térünk rá az összehasonlításra, az előnyök, hátrányok ismertetésére. Kezdetnek induljunk ki abból, hogy hogyan működik az egyösszegű UL befektetés. Az egyösszegű UL befektetés nem más mint egy biztosításba ágyazott befektetés. Gyakorlatilag szerződést kötünk a biztosítóval, melyben vállaljuk egy meghatározott egyszeri díj befizetését. Ez az összeg a biztosítón keresztül befektetési alapokba kerül. Tehát jegyeket, ún. befektetési egységeket vásárolunk. Természetesen a biztosító a költségei fedezésére díjakat és jutalékot számít fel. A szerződést köthetjük határozott vagy határozatlan időtartamra is. A biztosítás fennállta alatt pedig a portfoliónkat kedvünk szerint módosíthatjuk, azaz válthatunk az alapok között, bizonyos mértékű átváltási költség megfizetésével. A nagy előnye a konstrukciónak, hogyha 10 év elteltével mint biztosítási esemény/szolgáltatás vesszük ki a pénzünket, mentesülünk az árfolyamnyereség adÃ! ³ megfizetése alól. Ez pedig igen jelentős megtakarítás lehet. Milyen költségeket számítanak fel? A két legfontosabb költségelem a vételi-eladási árkülönbség és az alapkezelési költség, melyek nagyrészt a biztosító költségeit fedezik. Emellett az alapkezelőnek is vannak költségei. Ezeket azonban hiába is keressük a tájékoztatókban, nem fogjuk megtalálni. Ezeket a költségeket ugyanis az alap bruttó vagyonából vonják le, és a jegyek/befektetési egységek árfolyama a nettó vagyon alapján már tartalmazza az alapkezelő költségeit. A megértéshez álljon itt egy egyszerű szemléltető példa, amitől a valóságban jóval bonyolultabb a számítás. A példában szereplő befektetési alap 20 befektető egyenként egymillió forintos befektetéséből áll. Tehát az alap bruttó vagyona 20.000.000 Ft. Ezt az összeget az alapkezelő befekteti az alapkezelési szabályzatnak megfelelően, de levonja az alapkezelés díját, ami például évi 1 százalék (az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy előre levonják. A valóságban folyamatosan vonják.). Ha tehát levonjuk az alapkezelő díját, az alap nettó vagyona 19.800.000 Ft lesz. Az év végéig a mögöttes termék 10%-ot mozdul el, akkor az alap nettó vagyona év végén 21.780.000 Ft-ot (19.800.000x1,1) ér. Mivel a nettó vagyon alapján számolják az árfolyamot, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték! 21.780.000 Ft/20 db lesz, azaz a jegyek árfolyama 1.089.000 Ft-ra nő. Tehát az alapkezelő is elvont az éves hozamból, hiszen a mögöttes termék 10%-os hozamot hozott, addig az alap árfolyama 8,9%-ot emelkedett. A fenti példa csak a szemléltetést szolgálja, hiszen a pontos alapkezelői díjak, és azok felmerülésének ideje eltérő a példában alkalmazottól. Nézzünk egy példát az egyösszegű UL termékre Befektetünk 1.000.000 Ft-ot, a biztosító 1,75% alapkezelési díjat számít fel, a vételi eladási árkülönbség 3%. Ebben az esetben az 1.000.000 Ft-ból le kell vonnunk a vételi-eladás árkülönbséget, hiszen az eladási áron tudjuk megvenni a jegyeket, majd

a visszaváltáskor a vételi árfolyamon adhatjuk el a jegyeket/befektetési egységeket. A fennmaradó összeg kerül befektetésre, és abból évi 1,75% kerül levonásra (általában napi (1,75/365)%). Ezen kívül pedig az alapkezelő a jegyek árfolyamában érvényesíti a saját díjait a fenti példa szerint. Mi történik akkor, ha kihagyjuk a biztosítót a folyamatból? Ha kihagyjuk a biztosítót, akkor vagy egy bankot, vagy pedig közvetlenül az alapkezelőt kell megkeresnünk, és a pénzünkön ekkor is vásárolhatunk befektetési jegyeket. Gyakorlatilag ugyanazokat a befektetési alapokat elérhetjük, mint amiket a biztosítón keresztül. Itt a költségstruktúra kicsivel egyszerűbb lesz, hiszen a legtöbb esetben nem kell bajlódnunk a vételi-eladási árkülönbséggel, és az éves alapkezelési költséget sem fizetjük meg a biztosítónak. Ebben az esetben mindössze egy vételi jutalékot kell fizetnünk, ami 0 és 5 % között mozog alaponként, bankonként és alapkezelőnként eltérően. Emellett pedig az alapkezelő ugyanúgy érvényesíti a jegyek árfolyamában a saját díjait, mint ahogy a fenti példában bemutattuk. A folyamatból kihagytuk a biztosítót, így látszólag olcsóbb lett a befektetés, de ebben az esetben árfolyamnyereség adót kell fizetnünk.

25. Életbiztosítás vagy befektetési alap? 2. rész Folytatjuk az egyösszegű UL befektetés és a közvetlen befektetési alapok összehasonlítását. Az előzőleg megbeszéltük a fontosabb jellemzőit a konstrukcióknak, most pedig összehasonlítjuk a befektetési lehetőségeket. (Ha még nem olvasta cikkünk előzményét, kattintson ide, és tekintse meg korábbi hírlevelünket!) Számítási példánkban arra keressük a választ, hogyan járhatunk jobban, hogyha 1.000.000 Ft-ot szeretnénk befektetni. A vizsgálat során az egyik magyarországi üzletkötő hálózat kedvelt egyösszegű biztosítási termékét hasonlítjuk össze, egy a piacon elérhető direktalap befektetéssel. 1.egyösszegű UL befektetés A biztosítási konstrukcióban 1.000.000 Ft-ot fektetünk be, a vizsgált időszakra 10%os átlaghozammal számolunk. A biztosítás fontosabb paraméterei a következők: 1,75% éves alapkezelési költség, 4,5% vételi és eladási jutalék, és a visszavásárlás a következő táblázat szerint történik:

A számítás során figyelembe vettük, hogy a 10. évtől a befektető mentesül az árfolyamnyereség-adó fizetése alól. 2. direktalap befektetés Szintén 1.000.000 Ft befektetéssel, a vizsgált időszakra 10 éves átlaghozammal számolva, felételezzük, hogy a forgalmazónak 3% jutalékot kell fizetnünk. A számításnál feltételeztük, hogy a biztosítási konstrukcióval megegyező portfólióba kerül a befektetők pénze. Mivel a biztosítók is alapkezelők segítségét veszik igénybe, ezért ténylegesen kialakítható ugyanolyan portfolió. A direktalap befektetés esetén egy banknál, vagy brókercégnél nyitott értékpapírszámlán tudjuk megvásárolni a befektetési jegyeket. A fenti paraméterekkel elvégzett számítás eredményét az alábbi diagram szemlélteti:

Az egyes évek azt mutatják, hogy mekkora összeget kapunk kézhez akkor, ha kivesszük a befektetésből a pénzünket, azaz már levontuk az adót, és figyelembe vettük a biztosítási konstrukció visszavásárlási arányát. Jól látszik az ábrán, hogy az egyösszegű UL befektetés esetén az első év végére a befektetett tőke alá csökken a befektetésünk értéke. Ennek pontosan az az oka, hogy az első évben a visszavásárlási érték 90%. A biztosítási konstrukció esetén, ha a tizedik év előtt nyúlunk hozzá a befektetéshez, ugyanúgy árfolyamnyereség adót kell fizetnünk. A tizedik évtől mentesülünk az adófizetési kötelezettség alól, és éppen ezért ugrik meg a tizedik évnél a kék görbe, és kezd közelíteni a piroshoz. A

direktalap befektetés esetén pedig a teljes időtartamon levontuk a 20%-os árfolyamnyereség adót. Ezek alapján látszik, hogy ugyanazon alap, ugyanazon hozamszintje mellett a direktalap jön ki győztesen. Ebből azonban általánosítani nem lehet, hiszen a fenti, üzletkötők által kedvelt konstrukciónál találhatunk kedvezőbbet is. Nézzük meg azzal is az összehasonlítást.

Ebben a konstrukcióban alacsonyabbak a költségek, és jobb a visszavásárlási hányad is, így miután elhagyjuk a 10. évet már szinte ugyanolyan eredményt hoz mindkét befektetési konstrukció. Mi az, amit kihagytunk az összehasonlítás során? •

•

•

A számításnál a biztosítási konstrukció éves alapkezelési költségét év végén vontuk le, ami kicsivel kedvezőbb, mint a folyamatos elvonás. Elvileg a legtöbb konstrukcióban folyamatos az elvonás. Az összehasonlítás során főleg a direktalapoknak kedveztünk azzal, hogy nem vettük figyelembe a biztosítási szolgáltatást, hiszen ezt nem lehet számszerűsíteni. Azoknál a befektetőknél, akiknek a haláleseti és egyéb kiegészítő biztosítási elemek is fontosak, a direktalapok nyújtotta nagyobb hozam előnye elveszhet. Nem vettük figyelembe, hogy mi történik akkor, ha a befektetési időtáv alatt alapot kell váltani. Ebben az esetben ugyanis a direktalap befektetésnél az árfolyamnyereség adót elvonják a befektetőtől, így azt már nem tudjuk ismét befektetni. A biztosítási konstrukció sajátossága, hogy ha alapot váltunk, nem kerül ki a pénz a biztosításból, így ha újból befektetjük, az árfolyamnyereség adót is visszatehetjük. Érdemes ezen elgondolkodnunk a befektetés előtt, mert ez komolyan a biztosítási konstrukció oldalára döntheti el a versenyt, attól függően, hogy melyik biztosítási konstrukcióról van szó, és hogy hányszor fogunk váltani. Azt is lehet mondani, hogy gyakorlatilag itt dől el a két konstrukció közötti verseny.

A fentiek alapján beláthatjuk, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a direktalap befektetés a jó megoldás. Igaz, hogy a számításaink rámutattak arra, hogy

több esetben is a direktalap befektetés került ki győztesen az összehasonlításból, vannak olyan biztosítási konstrukciók a piacon, amelyek ténylegesen alternatívái mind szolgáltatás, mind elérhető hozam tekintetében a direktalap befektetéseknek. A fentiekből egyenesen következik, hogy csak személyre szabottan lehet megmondani, kinek, melyik konstrukció nyújthatja a legjobb megoldást.

Üdvözlettel: