A CIB Bank Zrt 2009.12.31-ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény 235.§-ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésrıl, tıkemegfelelıségrıl
Bankunk az alábbi dokumentumban ad számot a 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a kockázatkezelésrıl, a tıkekövetelmény figyelésérıl, alakulásáról. A dokumentumban külön nem említett helyeken valamennyi táblázat millió forintban készült. Bankunk 2009-ben a Hpt 76/A §-ban leírt sztenderd módszert követte a tıkeszámításban.
Kockázatkezelési elvek és módszerek A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A CIB Bank a hitelezési tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, csökkentésére a hitelezési tevékenység mérséklésére irányuló jogszabályi elıírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott hitel-kockázatkezelési és ügyfél-szegmentálási stratégiával összhangban különféle módszereket alkalmaz. A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. A belsı szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, a kockázatvállalási szerzıdések megkötésére, az ügyfelek és adósok minısítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek értékelésre, a monitoringra és a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitelkockázat kezelést végzı területek a bankban elkülönülnek az üzleti területtıl, mely elkülönülés a vezérigazgató-helyettesi szintig érvényesül. A hitelkockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között elkülönülten kerülnek meghatározásra. A központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés módszerét, az eljárásokat, a limitrendszereket. Az ügyfelek hitelezése decentralizált, a hitel kockázatok megfelelı szinten tartása, csökkentése a belsı szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelı kockázati kontrollok mőködtetése, az üzleti területtıl független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A Bank az ügyfelek hitelképességének meghatározásához ügyfeleit szegmensekbe sorolja, majd az ügyfélszegmenseknek megfelelı minısítési, hitelbírálati és hitel engedélyezési eljárás után köti meg az ügyféllel a hitel- és fedezeti szerzıdést. 1
A Bank kockázati szempontú ügyfél szegmentációjának alapelve, hogy minden ügyféltípust, melyre eltérı adósminısítı rendszereket alkalmaz, külön kockázati szegmensnek tekint. Egy adott ügyfél, adott idıpontban csak egy kockázati szegmensbe tartozhat. A nem magánszemély ügyfelek ügyfélszegmensekbe sorolásának alapja az ügyfél tevékenysége, valamint mérete, amelyet a pénzügyi kimutatásokban szereplı adatok alapján állapit meg a Bank. Új ügyfél esetén a szegmensbe sorolás a limitalapítást illetve az ügylet elıterjesztését megelızıen történik.
A szegmensbesorolás ellenırzését folyamatba építetten, valamint az adósminısítés éves felülvizsgálata során végzi a Bank. A Bank eltérı adósminısítési rendszereket alkalmaz az alábbi ügyfélszegmensekkel szemben: • Központi kormányzat és jegybank, Intézmények (önkormányzatok, kereskedelmi bankok, kereskedelmi bankok) • Vállalatok (nemzetközileg aktív nagyvállalatok, nagyvállalatok, kis- és középvállalatok), • Speciális hitelek, • Ingatlannal fedezett kitettségek, • Pénzügyi vállalkozások, • Biztosítók, • Egyéb szervezetek, • Lakossági szektor (lakossági ügyfelek, mikro vállalati ügyfelek) Adósminısítést a kockázatvállalás megtörténte elıtt minden olyan személyre, vállalkozásra beleértve a Bankhoz irányítás és tulajdonlás szempontjából közvetetten és közvetlenül kapcsolódó magánszemélyeket és vállalkozásokat is – elvégzi a Bank, amellyel szemben kockázatot vállal, illetve a kockázatcsökkentési eszközt nyújtó felekre is. Az egy ügyfélcsoporthoz tartozó vállalatok, amennyiben külön jogi egységnek tekintendık, külön minısítési eljárás alá tartoznak, ezáltal az ügyfélcsoportok minden tagja alapesetben egyedi minısítést kap. Az adósminısítést az elsı limitalapítás, illetve ügylet jóváhagyása elıtt, illetve limittel vagy kockázatvállalással már rendelkezı ügyfelek esetén legalább évente egyszer a legutolsó, (ahol van) könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyedi pénzügyi beszámolók, illetve adóbevallások alapján végzi a Bank a közzétételi/leadási határidıt követı 4 hónapon belül. A minısítést újra elvégezi a Bank minden olyan esetben, amikor a monitoring során olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetıen az adósminısítési kategória változtatását vonja maga után. Az adósminısítés során az egyes ügyfélszegmensbe tartozó ügyfelek a szegmens hitelkockázatát kifejezı minısítési kategóriákba kerülnek, melyek megmutatják az ügyfelek fizetıképességét (rövid, közép és hosszú távú kötelezettségeknél egyaránt). Egy ügyfélnek adott idıpontban kizárólag egy érvényes adósminısítése lehet, ennek alapján kerül megállapításra hitelezhetıségének mértéke, amelyet még egyéb tényezık, mint például a fedezettség befolyásolhatnak. A minısítı rendszer a nem lakossági ügyfeleket nyolc minısítési kategóriába és egy nemteljesítı (default) kategóriába sorolja. 2
A lakossági szektorba tartozó ügyfelek esetén a Bank egyszerősített minısítést végez. A minısítési kategóriák alapján kerül meghatározásra a hitelbírálat során alkalmazandó jóváhagyási- és limit rendszer, valamint a fedezettség mértékére vonatkozó követelmény. A Bank limitrendszer segítségével határozza meg az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szemben vállalt maximális hitelkockázat mértékét, figyelembe véve az ügylet sajátos kockázatait és a fedezettség mértékét. A Bank eltérı limitrendszert alkalmaz az ügyfélszegmens típusától, az ügyfelek által igényelt kockázatvállalás típusától, valamint összegétıl függıen. Eszköz alapú finanszírozás esetén a limit megállapítása és jóváhagyása az eszköz értéke alapján történik. A hitelkockázati döntés a limitrendszer függvényében egyedi limit-elıterjesztés alapján történı limit-megállapítással, vagy az ügyfél fizetıképessége, eladósodottsága és a kért hitel alapján meghatározott standard jóváhagyási szempontok szerinti ügyletjóváhagyással történik, mely limitként mőködik. A hitellimitek és kockázatvállalási ügyletek jóváhagyása az üzleti terület elıterjesztése alapján, az üzleti területtıl független és attól elkülönült kockázatkezelési terület által történik. A limitdöntésnél érvényesül a négy szem elve. A limiteket a Bank meghatározott idıtartamra hagyja jóvá, melyet a limit lejárata elıtt újra megállapít.
Piaci kockázatkezelési elvek, módszerek A CIB Bank kockázatvállalási toleranciája A CIB Bank Zrt. konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentıs mértékő ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékő kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselı Igazgatóság figyelme a Bank mérlegében szereplı és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülı piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére összpontosul. A piaci kockázatok legmagasabb szintő figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felsı vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóságot a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése céljából negyedévenként tájékoztatni kell a Bankot érintı kockázatokról.
3
A piaci kockázatok mérése A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplı ügyletekre vonatkozóan széleskörő és átfogó piaci kockázatmérı rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérı rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: • • • • •
A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tıkéjének piaci értékére. A kockázatkezelıknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a Bank felsı vezetésének egyértelmően tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. A piaci kockázatmérı rendszernek biztosítani kell az erre épülı hatékony limitrendszer kialakítását. A piaci kockázatmérı rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsıséges piaci helyzetek elemzése útján. A piaci kockázat mérırendszernek hatékonyan kell mőködnie.
A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsli meg saját tıkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tıkéje piaci értékének kamatérzékenységét. A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tıkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén.
Jelentéskészítési rendszer A Bank átfogó, de könnyen áttekinthetı jelentéskészítési rendszert mőködtet, amely a Bank vezetısége számára a fenti célkitőzések elérését biztosítja. A Banknak hatékonyan és egyértelmően jelentenie kell a kockázatkezelési eljárásait és tényleges kockázatait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé. Az alábbi belsı jelentések foglalkoznak a Bank által kezelendı kulcsfontosságú piaci kockázati tényezıkkel: • a Bank saját tıkéje piaci értékének érzékenysége (gazdasági tıkeérték szerinti megközelítés) • a Bank nettó kamatjövedelmének kamatérzékenysége (eredményközpontú megközelítés) • pozíciók és kockáztatott érték (VaR). A fenti beszámolók mellett a Banknak általános jelentést kell készítenie a gazdaságról és a piaci várakozásokról. Ezeket a jelentéseket az Eszköz-Forrás Bizottság részére havonta kell beterjeszteni. A hitelezési kockázat számítását SAS alapú CRM rendszer támogatja, amely a COREP jelentésrendszer táblázatainak elkészítését is biztosítja. A jelentéseket a pénzügyi és a kockázatkezelési területek készítik el. 4
Piaci kockázati limit A limitek összhangban állnak a Bank kockázati profiljával és a Bázeli bizottság irányelveinek megfelelıen alakították ki ıket. A limitrendszer kialakításakor a CIB Bank követte a „Piaci kockázati charta” elıírásait, valamint az Intesa Sanpaolo felülvizsgálta és jóváhagyta azt. A limitrendszer két fı részbıl áll. Az egyik rész elsısorban a kereskedési könyvvel foglalkozik, ami a Treasury tevékenység zömét lefedi. A másik rész a teljes Bankra vonatkozik, a banki és a kereskedési könyvre egyaránt.
5
A prudenciális szabályok alkalmazása A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedései, azok osztályozása a konszolidációba való bevonás szempontjából 2009.12.31-én:
Megnevezés
Szavazati arány
Konszolidálás módja
Számviteli konszolidációba bevont?
Összevont felügyeletbe bevont?
CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. CIB Biztosítási Alkusz Kft. CIB Credit Zrt. CIB Faktor Zrt. CIB Ingatlanlízing Zrt. CIB Lízing Zrt. CIB Support Kft. CIB Property Zrt. CIB Rent Zrt. CIB REAL Zrt. CIB Lakáslízing Zrt. Lelle SPC Rt. Recovery Ingatlanhasznosító Kft. CIB Autó Kft. CIB New York Broker Zrt. CIL Food 2006 Kft. CIL Buda Square Kft. Óbudai Dunapart Irodaház Központ CSB Plaza Kft. Lánchíd Palota Kft. Brivon Hungary Zrt. CIL MNM Kft. Hotel Wien Kft. Di-Bas Leasing IFN s.a. Intesa Leasing doo. Beograd GIRO Elszámolásforgalmi Rt. Garantiqua Hitelgarancia Zrt. Mastercard VISA Budapesti Értéktızsde Zrt. Focus Hodikot Kötöttárut Gyártó Rt Nógrád Kereskedelmi Rt. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.
100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 96,67% 100,00% 5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5%
Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Teljeskörő Tıkearányos Tıkearányos Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált Nem konszolidált
Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem
Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem Igen Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem
A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelrıl szóló 100/2000. tv elıírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. Azon vagyoni részesedések vonatkozásában, amelyek nem tartoztak a beszámolási idıpontban az összevont felügyeleti körbe, az összevont szavatoló tıkében nem szerepeltetjük a vállalkozások tıkéjét, viszont a vállalkozásokat egy csoportként tartjuk nyilván, a velük szemben fennálló követeléseket a Hpt 79. § Nagyhitel szabályai tekintetében egy csoporthoz kihelyezett követelésként kezeljük. Ezen vállalkozások egyike sem folytat pénzügyi tevékenységet. Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tıke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. 6
Szavatoló tıkével kapcsolatos információk
CIB Bank Zrt. szavatoló tıke adatai 2009.12.31-én: Alapvetı tıke pozitív összetevıi: jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak:
105.000 millió forint 1.019 millió forint 808 millió forint 21.816 millió forint 7.321 millió forint 96.371 millió forint 4.078 millió forint
8.798 millió forint
Alapvetı tıke:
227.615 millió forint
Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalék: alárendelt kölcsöntıke: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke:
391 millió forint 52.407 millió forint 21.965 millió forint 30.833 millió forint
Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke:
7
4.813 millió forint 1.705 millió forint 251.930 millió forint
CIB csoport összevont alapú szavatoló tıkéjével kapcsolatos információk: Alapvetı tıke pozitív összetevıi : jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: konszolidáció miatt leányvállalatok saját tıke változása: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke:
105.000 millió forint 1.019 millió forint 3.976 millió forint 21.816 millió forint 7.321 millió forint 78.480 millió forint 29.192 millió forint 6.402 millió forint 9.532 millió forint 243.674 millió forint
Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalékok: alárendelt kölcsöntıke:
391 millió forint 52.418 millió forint
Járulékos tıke pozitív összetevıi: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke:
21.965 millió forint 30.481 millió forint
Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı csoportszintő szavatoló tıke:
8
340 millió forint 3 millió forint
274.151 millió forint
A hitelintézet és a hitelintézeti csoport tıkemegfelelése A Hpt. 76 § (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2009.12.31-én a CIB Bankban:
Szegmens
Mio Ft-ban Tıkekövetelmény
Kitettség
Központi kormány és központi bankok
196.808
24
Regionális kormányok és helyi önkormányzatok
110.235
7.454
28.767
11
Multilaterális fejlesztési bankok
0
0
Nemzetközi szervezetek
0
0
111.506
2.011
2.103.897
87.704
Lakosság
271.424
14.314
Ingatlannal fedezett kitettségek
287.719
8.549
Késedelmes tételek
151.860
15.919
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség
0
0
Értékpapírosítási pozíció
0
0
Kollektív befektetési értékpapír
0
0
74.684
3.458
3.336.900
139.444
Közszektorbeli intézmények
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Egyéb tételek Összesen:
A Hpt. 76 § (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2009.12.31-én a CIB Bankcsoportban, millió HUF-ban:
Szegmens
Kitettség
Tıkekövetelmény
Központi kormány és központi bankok
196.814
24
Regionális kormányok és helyi önkormányzatok
111.093
7.522
29.676
42
Multilaterális fejlesztési bankok
0
0
Nemzetközi szervezetek
0
0
111.568
2.015
1.622.711
104.680
Lakosság
459.205
25.576
Ingatlannal fedezett kitettségek
301.619
9.105
Késedelmes tételek
204.051
21.149
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség
0
0
Értékpapírosítási pozíció
0
0
Közszektorbeli intézmények
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások
Kollektív befektetési értékpapír Egyéb tételek
Összesen:
9
0
0
115.801
7.536
3.152.538
177.649
A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként valamint átlagos kockáztatott összegek az egyes osztályokban a beszámolási idıszak végén:
Mio Ft-ban
Szegmens Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen:
Kitettség 196.808 110.235 28.767 111.506 2.103.897 271.424 287.719 151.860 74.684 3.336.900
10
Átlagos kitettség a kitettségi osztályban 65.545 1.117 2.877 785 117 1 7 7 1 9
A sztenderd módszer szerint számbavett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás idıpontjában, millió Ft-ban:
Szegmens/Ország
Központi kormány és központi bankok
Ausztrália Ausztria Belgium BoszniaHercegovina Ciprus Csehország Dánia Egyesült Államok Egyesült Királyság Egyiptom Franciaország Ghana Grúzia Hollandia Hongkong Horvátország 85 Írország Izrael Japán Jordánia Kanada Kína Kuwait Lengyelország Libanon Liechtenstein Luxembourg Magyarország 196.723 Malaysia Moldova Németország Norvégia Olaszország Oroszország Panama Peru Portugália Románia Seychelleszigetek Spanyolország
Regionális Közszekkormányok és torbeli helyi önkormány- intézmények zatok
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
22 5.184 742
Vállalkozások
9.040
31
30
14
1
20.041
1
340
12.803
0
544 2 10 1 1 14
62 0 0
92 121
0
23 987 120 5 20.028
90 0
4 0
237 102
19
269.841 1 1 59 0 92 2
286.035
557
0 0 80
3
737 5.149
58
268
1 2.944
0 6
18
2.401 23 39.564 0
11
2.012 4.402 2.043.503
0 564 11 2 1 19 36 0 0 0
0 1 0 1
Egyéb tételek
747 0
1.291
0 4 12.291 0 0
0 0 1 0
63 44
0 15.857 0
195
28.767
0 38 45
Ingatlannal Késedelmes fedezett tételek kitettségek
82 15 32 1.651
1.204
110.235
Lakosság
5 92 289
6.315 415 2 0 0 0 0
0 7 144.097 74.684
172 34 0
8 0
Szegmens/Ország
Svájc Svédország Szaud-Arábia Szerbia Szingapúr Szlovákia Szlovénia Törökország Tunézia Új-Zéland Ukrajna Venezuela Vietnámi Köztársaság Összesen:
Központi kormány és központi bankok
Regionális Közszekkormányok és torbeli helyi önkormány- intézmények zatok
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
Vállalkozások
3.522 180 28
158 86 50 11 20
Lakosság
2.173
Ingatlannal Késedelmes fedezett tételek kitettségek
8 1 0 8
99 4.702 944 0
5
20
0
267
0
1 1 0
10
3 0
9
0
0
1 196.808 110.235
28.767
111.506
2.103.897
271.424
Egyéb tételek
0 287.719
151.860
74.684
A CIB Bank Zrt. nettó kitettségeinek ágazati eloszlása év végén az alábbi volt:
\Szegmens Ágazat Adminisztratív és szolgáltatás tám. tev.
Központi kormány és központi bankok
Regionális kormányok és helyi önkormány -zatok
Közszektorbeli intézmények
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
Vállalkoz ások
Lakosság
Ingatlannal fedezett kitettségek
Késedelmes tételek
Egyéb tételek
0
0
0
0
49.549
4
549
0
0
Bányászat, kıfejtés
0
0
0
0
466
0
13
0
0
Egyéb szolgáltatás
196.808
110.235
28.767
0
38.257
264.317
6.340
151.860
0
0
0
0
0
156.041
4
3.746
0
0
Feldolgozóipar
0
0
0
0
195.804
1
12.394
0
0
Humán eü., szociális ellátás
0
0
0
0
12.193
2
277
0
0
Információ, kommunikáció
0
0
0
0
34.160
0
495
0
0
Ingatlanügyek
0
0
0
0
421.940
0
14.971
0
0
Kereskedelem,jármőjavítás
0
0
0
0
171.243
93
14.972
0
0
Közigazgatás, védelem, kötelezı TB Mezıgazdaság,vadgazd,erdıgazd, halgazd.
0
0
0
0
5
0
4
0
0
0
0
0
0
42.698
11
4.306
0
0
Mővészet, szórakoztatás, szabadidı
0
0
0
0
2.748
4
132
0
0
Oktatás
0
0
0
0
1.218
0
94
0
0
Pénzügyi, biztosítási tev.
0
0
0
111.506
740.195
0
8.717
0
0
Szakmai, tudományos, mőszaki tev.
0
0
0
0
53.769
0
2.190
0
0
Szálláshelyszolg, vendéglátás
0
0
0
0
67.873
4
1.771
0
0
Szállítás, raktározás Termék elıállítása, szolgált-végzése saját fogyasztásra Villamosenergia-,gáz-,gız-, légkondicionálás Vízellátás, szennyvízgy,- kezelés, hulladékgazd. Egyéb, nem közvetlen ügyfélkövetelés
0
0
0
0
22.550
1
1.757
0
0
0
0
0
0
2.056
6.983
214.797
0
0
0
0
0
0
77.553
0
40
0
0
0
0
0
0
13.577
0
153
0
0
Építıipar
Grand Total
0
0
0
0
0
0
0
0
74.684
196.808
110.235
28.767
111.506
2.103.897
271.424
287.719
151.860
74.684
12
A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként az alábbi táblázat szemlélteti: Szegmens
Látraszóló
Éven belüli
1-2 éves lejáratú
2 éven túli
Lejárt
Összesen
Központi kormány és központi bankok
177.805
19.003
0
0
0
196.808
Regionális kormányok és helyi önkormányzatok
71.281
11.540
302
27.112
0
110.235
Közszektorbeli intézmények
24.405
1.155
3.200
7
0
28.767
12.719 92.499 21.318
68.011 669.769 27.590
7.169 148.588 4.839
23.607 1.193.041 217.677
0 0 0
111.506 2.103.897 271.424
9.258
15.297
4.803
258.361
0
287.719
0 74.684 483.969
0 0 812.365
0 0 168.901
0 0 1.719.805
151.860 0 151.860
151.860 74.684 3.336.900
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
A CIB Bank Zrt ügyfél-kategóriánkénti késedelmes tételei, a képzett és felszabadított értékvesztések, céltartalékok alakulás 2009-ben:
Ügyfélcsoport Bankok, intézmények Egyéb Egyéni vállalkozók Kisvállalkozók Külföld Lakosság Vállalkozások Összesen:
Értékvesztés/ Céltartalék a Nettó Késedelmes késedelmes késedelmes kitettségek tételeken kitettségek 2.488 32 1.062 1.892 7.886 35.670 156.321 205.351
954 8 170 554 122 7.028 44.655 53.491
13
1.534 24 892 1.338 7.764 28.642 111.666 151.860
A CIB Bank hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségei nettó könyv szerinti értéken, millió Ft-ban a beszámolási idıszak végén, földrajzi eloszlásban:
Ország megnevezése Egyesült Királyság Horvátország Írország Izrael Magyarország Németország Olaszország Románia Összesen
Értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett kitettség 62 6.315 159 2 122.706 35 5 4 129.288
A hitelminıség romlás miatt képzett, az állományváltozások és megtérülések miatt felszabadított értékvesztés és céltartalék állomány és az eredményre gyakorolt hatás 2009-ben az alábbiak szerint alakult:
Ügyfélcsoport Bankok, intézmények Vállalkozók Kisvállalkozó Egyéni vállalkozó Lakosság Külföld Egyéb Összesen
Értékvesztés és céltartalék nyitóállománya 175 30.905 430 115 5.898 77 12 37.612
Értékvesztés és céltartalék képzés tárgyévben összesen
Képzésbıl: árfolyamváltozás hatása
5.508 71.044 1.334 457 28.362 1.143 13 107.861
116 2.846 27 8 1.033 28 0 4.058
14
Értékvesztés visszaírás, céltartalék felszabadítás tárgyévben összesen 1.955 35.756 967 352 23.732 378 17 63.157
Felszabadításból: árfolyamváltozás hatása 146 2.977 25 6 1.101 41 0 4.296
Értékvesztés és céltartalék záróállománya 3.728 66.193 797 220 10.528 842 8 82.316
Sztenderd módszer A CIB Bank a külsı nemzetközi minısítı-intézetek közül a Moody’s, a Fitch és a Standard&Poor’s intézetek minısítéseit fogadja el belsı szabályzatai alapján. Az országok minısítésekor és országkockázati limit alapításakor a Moody’s minısítése a maghatározó. Banki partnerkockázati elemzéskor elsısorban a Moody’s minısítést vesszük figyelembe, annak hiányában a Fitch és az S&P minısítést. A nemzetközi rating-gel nem rendelkezı pénzintézetek minısítése során 11 kiválasztott pénzügyi adat alapján határozzuk meg a belsı minısítési kategóriát. Ezekbıl a pénzügyi adatokból az adott pénzintézet méretére, tıkeellátottságára, eszközminıségére, likviditására és jövedelmezıségére utaló következtetések vonhatók le. Vállalati partnerkockázat elemzéskor szintén a Moody’s, Fitch és S&P adatai a meghatározóak. Külsı minısítés hiányában, a pénzintézetekhez hasonlóan egy belsı modell alapján kerül meghatározásra a minısítés. A sztenderd módszer alkalmazása során az ügyfél országának minısítésénél egy fokozattal rosszabb a származtatott minısítés.
Hitelezésikockázat-mérséklés A Bank a hitelek visszafizetését elsısorban az adósok jövedelmébıl, cash-flow-jából várja, azonban a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank a hitelek jóváhagyása során kockázatcsökkentı tényezıként csak a jogilag rendezett biztosítékokat fogadja el. A hitel kihelyezésérıl, a kötelezettségvállalásról történı döntés elıtt a Bank meggyızıdik a szükséges biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl, likviditásáról, mobilizálhatóságáról, jogi érvényesíthetıségérıl, a fedezet és a hitel devizanemének eltérése esetén az árfolyamkockázat mértékérıl, az óvadékba adott pénzügyi fedezetek hozamfeltételeirıl, majd a jóváhagyást követıen megköti a biztosítéki szerzıdést a biztosítékot adóval, A fedezetek érvényesíthetıségével kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a Bank a jogi terület által kidolgozott standard szerzıdéseket köt. Ettıl eltérı tartalmú szerzıdést csak a jogi terület véleményének beépítésével köt a Bank. A Bank kockázatcsökkentı tényezıként elsısorban megfelelı forgalmi értékkel rendelkezı ingatlanokat, ingó tárgyakat, pénzügyi fedezeteket (készpénzt, értékpapírokat), meghatározott feltételeknek megfelelı személyek által kibocsátott garanciát, kezességet fogad el, melyek piaci értékét a belsı szabályzatokban meghatározott mértékben diszkontálja. A hitel folyósítását követıen a Bank a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi az ügyfél fizetıképességét, a hitel visszafizetésének szerzıdés szerinti teljesítését, a fedezetek meglétét, értékét és érvényesíthetıségét, és ezek alapján az ügyletek fedezettségét az adós-, ügylet- és
15
fedezet monitoring keretében. A monitoringgal kapcsolatos adatokat a Bank fizikai és elektronikus formában naprakészen tárolja. Az adós-, ügylet- és fedezet monitoringnál alkalmazott módszerek és a monitoring gyakorisága függ az ügyfélszegmenstıl, az adósminısítéstıl, az ügylet jellegétıl, összegétıl és a biztosítéktól. Az adósmonitoring keretében a Bank rendszeresen újraminısíti az adósokat a legfrissebb beszámolóik alapján, a fizetıképességük figyelemmel kísérése érdekében, valamint az ügyfélszegmensek meghatározását a gazdasági és jogszabályi változásokhoz igazítja folyamatosan. Az ingatlanfedezetek kockázatcsökkentı tényezıként történı elfogadását a Bank megfelelı végzettséggel és szakmai kompetenciával rendelkezı értékbecslık által készített ingatlan értékelésekhez köti. A Bank ingatlanszakértıi csapata biztosítja, hogy az ingatlanfedezetekrıl készült értékbecslések az aktuális piaci értékét tükrözzék, valamint értékeli az ingatlanpiaci trendeket. A kockázatvállalás teljes futamideje alatt biztosításra kerülnek a hitelek fedezetét képezı ingatlanok és ingó tárgyak. A biztosítás meglétét és a biztosítási díjfizetést a Bank folyamatosan nyomon követi. A hitelezési kockázatok nyomon követése érdekében a kockázatkezelés rendszeres riportokat, elemzéseket készít, melyek eredményét visszacsatolják a belsı szabályozásba. A Bank folyamatosan nyomon követi a hitelek visszafizetését, kockázatvállalásait havonta minısíti, és a jogszabályi és a belsı elıírásoknak megfelelı mértékben céltartalékot képez és értékvesztést számol el. Az ügyletminısítés alapjául szolgáló adatok, az alkalmazott minısítési eljárás ügyfélszegmenstıl, valamint az ügyfélcsoporttal szemben fennálló kockázatvállalás összegétıl függıen történhet egyszerősített módszerrel vagy egyedi eljárással.
Kitettségek, amelyek esetében készfizetı kezességet vagy garanciát vett figyelembe a Bank, mint hitelezési kockázat mérséklı tételt:
Szegmens Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Összesen:
Kitettség
Fedezetek
3.050
30
4.288 176.401 21.433
4.262 47.330 10.992
16.300 19.277 237.699
16.300 5.387 84.271
16
Az elismerhetı fedezetek által érintett kitettségek kitettségi osztályonként, valamint a fedezetek (volatilitási tényezıvel mérsékelt) értékének levonása után maradó kitettség:
Szegmens Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Összesen:
Nettósítás, fedezetekkel csökkentés utáni érték
Kitettség eredeti értéke
3.050
3.021
4.288 177.374 21.504
26 129.072 10.441
16.807
0
20.931 240.904
13.889 153.428
Kereskedési könyv A kereskedési könyvhöz kapcsolódó tıkeszükséglet a következık szerint alakult 2009. év végén: Pozíciókockázatok: 1.197 Mio Ft Ebbıl: Kereskedési célú értékpapírok után 446 Mio Ft Részvényportfólióra 29 Mio Ft Deviza árfolyamkockázatra 722 Mio Ft Partnerkockázat 1.589 Mio Ft
17
Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók kezelése Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A CIB Bank a fedezeti ügylet részét nem képezı értékpapírokat – ideértve a részvényeket - a valós értéken történı értékelés szempontjából a következı kategóriákba sorolja: • kereskedési célú értékpapírok, • értékesíthetı értékpapírok, • lejáratig tartott értékpapírok. Emellett az értékpapírok mérlegbeli besorolása az értékpapírok befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történı minısítésével történik. A kereskedési célú értékpapírokat a Bank valós értéken értékeli. Az értékesíthetı kategóriába tartozó papírok esetében a Bank él a számviteli törvény lehetıségével és bizonyos, analitikában megjelölt papírok kivételével alkalmazza csak a valós értékén történı értékelést. A lejáratig tartott értékpapírok esetében a Bank nem alkalmazza a valós értéken történı értékelést. Részvények és más, változó hozamú értékpapírként kerülnek nyilvántartásra a Banknál a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó részvények, üzletrészek, egyéb részesedések, valamint a tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek - forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban-, amely tızsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tızsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kerülnek bemutatásra a beszámolóban a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás által kibocsátott értékpapírok. Befektetési célú részvényként, részesedésként kerülnek kimutatásra a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minısített tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kerül bemutatásra a hitelintézetekben lévı részesedések értéke és a részesedések értékhelyesbítése. Tartós, befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra: - a tızsdetag hitelintézetnek - a tızsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összegek, valamint a más tızsdetagtól, illetve az árutızsdei szekciók bıvítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegei mindaddig, amíg a hitelintézet tızsdetagsága meg nem szőnik, a tızsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza; - a befektetési vállalkozásban való részesedések; - valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedések.
18
A valós értéken értékelt értékpapírok és részesedések esetében a valós érték: - tızsdén jegyzett árfolyam, ha az értékpapír vagy részesedés a tızsdén forgalmazott és van tızsdén jegyzett ára, árfolyama, - két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha az értékpapírnak, részesedésnek nincs tızsdén jegyzett ára, árfolyama, de tızsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelıen tükrözı árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés idıpontjában megfelelıen jellemzi, - ha az elızıek hiányoznak, akkor az értékpapír, részesedés összetevıinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), - az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték. Az értékpapírok és részesedések esetében a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték meghatározásának módszere a – a Bank Befektetési Szabályzatában meghatározottak szerint a piaci hozamgörbék alapján számolt diszkontált cash-flow érték. Nem valós értéken értékelt értékpapírok, részesedések értékvesztését a Bank a következı értékelési elvek alapján határozza meg: A fenti eszközöknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, az óvatosság elvének megfelelıen, valamint a valós és hő kép biztosítása érdekében értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napját megelızıen tartósan (legalább egy éven keresztül) a gazdasági társaság piaci értéke a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken jelentıs mértékben. Ekkor a nyilvántartás szerinti értéket csökkenteni kell a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelıen. - A tızsdén jegyzett befektetés értékvesztésének, illetve értékének meghatározásánál amennyiben a fenti idıintervallumban a csökkenés folyamatos a mérlegkészítéskor érvényes tızsdei árfolyam a meghatározó, kivéve, ha az éppen érvényes árfolyam eltér a tartós megítéléstıl. Amennyiben az árfolyam változása nem mutat folyamatos csökkenési tendenciát, hanem ingadozik és mindvégig a nyilvántartási érték alatt marad az árfolyam, akkor az árfolyamok közül a mérlegkészítéskor ismert legmagasabb a meghatározó az értékelésnél, illetve az értékvesztés meghatározásánál. - a tızsdén nem jegyzett részvény piaci értékét a kibocsátó vállalkozás értékének diszkontált cash-flow (DCF) módszerrel történı meghatározása adja meg. Amennyiben az említett értékelési eljárás alkalmazása nem lehetséges, akkor a kibocsátó társaság saját tıke/jegyzett tıke arányát kell figyelembe venni a piaci érték meghatározásakor (összhangban a Bank Befektetési szabályzatával). Amennyiben a befektetésnek a mérleg készítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti könyv szerinti értékét. Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó részesedések minısítése alapján elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési
19
szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi mőveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követıen kell a Számviteli törvény 60. §a szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. A Banknak az alábbi kereskedési könyvön kívül esı részvénypozíciója volt a fordulónapon:
Besorolás AFS
Értékpapír
ISIN kód
RÁBA Nyrt. HU0000073457
Mennyiség Beszerzési ár 616.690
1.580
Piaci ár 09/12/31
Nem realizált eredmény
687
- 550.704.170
Az év során nem volt állományváltozás ebben a portfólióban.
Partnerkockázat kezelése Partnerekkel kötött származtatott üzletek hitelkockázatát az alábbi kockázatvállalási limitek megállapításával korlátozza a Bank: •
Napi teljesítési limit (“Daily Settlement”): Napi teljesítési limitet az azonnali árfolyam- és derivatív (deviza, kamatláb és részvény) ügyletekre kell alapítani, amikor a Bank „szállítási kockázatot” vállal az ügyfélre az azonos lejárati idıpontra esı ügyletek esetén. Nem terheli a limitet az ügylet, ha a teljesítés módja DVP („Delivery vs. Payment”).
•
Forex: Forex Limitet az egy adott idıpontban fennálló, határidıs és opciós devizaügyletekbıl származó partner (ún. helyettesítési) kockázatra kell alapítani.
•
MIR (“Marginal Interest Rate Risk”): MIR limitet kell alapítani azon kamat derivatív ügyletekre, ahol a Bank az egy idıpontban fennálló, kamat derivatív ügyletekbıl származó partner (helyettesítési) kockázatot vállal.
A limitkihasználtság összegét a nyitott üzletek pozitív pótlási költsége, illetve a lehetséges jövıbeni hitelkockázatra megállapított szorzó faktor együttesen határozza meg.
20
A derivatívák nyitott pozícióját (nettó jelenértéken) az év végére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban): Üzlettípus Határidıs kamatmegállapodás Határidıs devizaügylet Devizaopció Devizacsere-ügylet Kamatcsere-ügylet Összesen
Banki könyv -49 0 0 -1.471 854 - 665
Kereskedési könyv -126 -421 6 -140 474 -207
Kamatkockázat kezelése A Bank hagyományosan konzervatív az 1 éven túli kamatpozíciók vállalásával kapcsolatban. Az ügyfélhitelek és betétek között nagyon kevés az 1 évet meghaladó fix kamatozású ügylet. Devizák esetében szinte alig van nyitott kamatpozíció, ugyanis a bank a hitelekbıl és betétekbıl fakadó kamatpozícióját derivatív (IRS, FRA, FX swap) ügyletekkel fedezi. A forint portfólió esetén az Eszköz-Forrás Bizottság jóváhagyásával hosszabb lejáratú, tudatos kamatpozíció vállalás is történhet a banki könyvben: ennek tekinthetı az AFS és HTM portfoliókba vásárolt fix kamatozású magyar államkötvény állomány. A kamatkockázat mérése napi szinten átárazódási rések figyelésével, és 10 bázispontos hozamgörbe elmozdulások jelenértékre gyakorolt változásának számszerősítésével történik. Havi szinten a kamatkockázat számszerősítésére alkalmazott módszerek a következık: különbözı hozamgörbe szcenáriók mellett kimutatásra kerül: 1. az egy évre elıremutató nettó kamateredmény változékonysága 2. a jelenérték változások saját tıkére gyakorolt hatása.
Mőködési kockázat 2008-tól a CIB Bank a sztenderd módszer alapján számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét. E számítás eredményeként 2009-re
14.375.929.000 Ft,
tıkét kellett e kockázati elemre elkülöníteni. A CIB Bank 2010. június 30-ig benyújtja a jelentkezését a mőködési kockázati tıkekövetelmény fejlett módszertan szerinti számítására.
21
