Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek: Kereskedelmi és beruházási együttműködései rendszerek: Előzmények 1.
2.
I-II. vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett Válságok, 1929-33-as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvő protekcionizmus, nem tarifális eszközök
önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg
II. világháború tovább rontotta A háború végétől: USA érdeke jól működő nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülő új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) - árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD– Világbank 1946) fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) – nem sikerült!
A nemzetközi kereskedelem intézményrendszere
ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946:Előkészítő Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások - Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947 - 1994.dec.31)
Bacsi - Lukács
1
Esemény: Genfi forduló
1949 1950-51
Annecy – forduló Torquay- forduló
1955-56 1961-62 1963-67
2. Genfi forduló Dillon-forduló Kennedy-forduló
1972-79
Tokió- forduló
1986-1994
Uruguay-forduló
„ Általános cél”: a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek
Eredmények: A világkereskedelem 50 %-át jelentő 45000 termék vámjai csökkentése Szerény vámcsökkentések 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) Szerény vámcsökkentések Szerény vámcsökkentések ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása Bacsi - Lukács
előnyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonal emelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erőforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bővítése Nemzetk. kereskedelem és külföldi tőkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia: a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetőek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizáció alá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre ( mezőgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek
3
Az egyes fordulók fő eredményei Év:
Bacsi - Lukács
4
Agrártermékek a GATT-ban
Esemény:
Átlagos vámFennmaradó Csatlakozók csökkentés vámtételek % 1930 =100% db 1934-47 GATT előtt 33,2 66,8 23 1947 Genf 21,1 52,7 23 1949 Annecy 1,9 51,7 13 1950-51 Torquay 3,0 50,1 38 1955-5 2. Genf 3,5 48,9 26 1961-62 Dillon 2,4 47,7 26 1963-67 Kennedy 36,0 30,5 62 1972-79 Tokió 29,6 21,2 99 1986-1994 Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik, 1973-tól tag (82. tagország)
Két fő irányzat: • Az agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) • Az agrártermékek kivételes kezelése – politikai prioritások (EU – CAP) – Termelés szubvencionálása – Exportszubvenciók – Importkorlátozások, lefölözések rendszere
A GATT működésének fő eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek - Nem vámjellegű korlátozások szabályozása Bacsi - Lukács
2
A GATT céljai
A GATT története - Körtárgyalás-sorozat Év: 1947
Bacsi - Lukács
5
Bacsi - Lukács
6
1
WTO funkciói:
WTO 1995 január 1., Székhely: Genf
-
1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása
Szabályozásának jellemző vonásai: • a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! • a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) • dömpingellenes szabályozás • exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) • szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók
Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag 2003. január: 145 ország – további 30 ország folyamodott tagságért, Kína! 2006. március: 149 tag (új belépő: Szaúd-Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország.
Bacsi - Lukács
7
A WTO működése:
8
A Dohai Nyilatkozat:
tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése. A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek.
Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések. 9
Bacsi - Lukács
10
TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK
A WTO napjainkban
Világszervezet: ENSZ Szervezetei - a nemzetk. kereskedelem és fejlődés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. Kakaó Szervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) - tényezők nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd-i fejlődés kérdései együtt - a fejlődő országok problémáira figyel (GATT ezt mellőzte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO:– Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek működése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.-k: NGO Működésük:
• 2001. november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete – Fő témák - agrártermékek • piacnyitás • exporttámogatások leépítése • nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem
• 2003. szeptember, Cancún: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: – EU agrártámogatásai átláthatók → támadják – USA agrártámogatásai rejtettek – Cairns-i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (DélAmerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!)
- szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok
• 2005. dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia Bacsi - Lukács
Bacsi - Lukács
Mezőgazdaság:
A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. • első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec. 9-13.), • második: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. • WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, 1999. nov. – dec Feladata: az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A 2000. – től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. Dohai Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület Bacsi - Lukács
egyezmények „adminisztrálása” tárgyalási fórum FDI kérdéseinek vizsgálata szellemi tulajdon védelme államok kereskedelempolitikájának figyelése vitás kérdések rendezése
Magyarország tagja: ENSZ-nek, IMF-nek, Világbanknak, OECD-nek 11
Bacsi - Lukács
12
2
Regionális integrációk
EURÓPA: OECD (1961) – Gazdasági és Együttműködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 – EU:1992-) – Egységes piac, Gazdasági Unió Ma 25 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) – Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA – Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttműködése CEFTA – Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás
Nemzetközi kereskedelmi ügyletek
AMERIKA: NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA - Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak- és Dél-amerikai országok MERCOSUR – Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelő ÁZSIA: ASEAN – Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC – Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés 1981, 21 tagország OPEC – Organisation of Petroleum Exporting Countries – 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag Bacsi - Lukács
13
Bacsi - Lukács
14
Külkereskedelmi ügyletek típusai
Külkereskedelmi ügyletek • „Barter”: (A) áru – (B) áru x áru – y áru • Egyszerű árucsere / adásvétel (A) egyszerű külkereskedelmi áruügylet (B)
I. Különleges áruügyletek II. Különleges külkereskedelmi ügyletek III. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi ügyletek
x áru – pénzváltás – y áru (legalább az egyik ország valutát vált).
Bacsi - Lukács
15
I. Különleges áruügyletek
Bacsi - Lukács
16
I. Különleges áruügyletek • Kapcsolt árucsereügyletek
• Barterügyletek
– A külföldi vásárlás feltétele, hogy a vevő is vegyen valamit a cégnél, de legalább az országban („buy back”).
– Vételár kiegyenlítése ellenirányú áruszállítással
• Reexport („haszon-”) ügyletek
• Bérmunkaügylet
– azért vásárol terméket egy ország , hogy haszonnal harmadik országba exportálj.
– Külföldi vevő biztosítja a tervet, alapanyagot, a megmunkálás után „visszavásárolja”.
• fedezett haszonügylet: vétel és eladás egy időben • fedezetlen haszonügylet: vételkor nem tudja a célországot • közvetítői ügylet: vevő és eladó „összekapcsolása” közvetítői jutalék fejében.
Bacsi - Lukács
• Tranzitügylet – Importőr országban „szortírozás”, csomagolás, majd továbbítás. – Politikai, vám, deviza okok miatt történhet. 17
Bacsi - Lukács
18
3
II. Különleges külkereskedelmi ügyletek
I. Különleges áruügyletek
• Lízingügyletek
• Switch-ügyletek – Azért vásárolnak meg devizáért egy árut, hogy klíringmegállapodás keretében keletkezett tartozást kiegyenlítsenek. – Szereplői: ügyletet bonyolító (hazai) cég, külföldi partner és a klíringpályát biztosító bank. – Hazai vállalkozás: nem vállal kockázatot! – Bemeneteli switch-ügylet: külföldi partner hazai áruját adják el a (fejlődő) országban, a hazai cég elvégzi az adminisztrálást, az importőr olyan árut kap klíringdevizáért, amihez szabad deviza kellene. – Kijöveteli switch-ügylet: klíringdevizát nem tudják hazai szükségletek kielégítésre felhasználni, exportmegtérülés igénye miatt. – Rejtett ügyletek – egyik fél („hazai”) veszteséges, pl. 1000 klíringdollár = 800 dollár kp.
– Beruházási javak lízingje, – „cross border leasing”.
• Licencértékesítés: – Egy termék gyártási jogát engedi át az eladó. – Termék értékesítéséből arányosan részesül.
• Franchise-szerződés – Eladó „névhasználat” jogát adja át, – Szigorú előírások, feltételek, az értékesítés „know-how”ja kerül át. • Termelési együttműködés – műszaki-fejlesztési ügyletek: – Közös gyártás, K + F.
Bacsi - Lukács
19
III. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi ügyletek
• Termelőszolgáltatások (termelési szolgáltatás)
– A „legősibb” típus. – Minden a szállítmányozáshoz kötött ügylet ide tartozik.
– A termelés folyamatához, vagy annak egy-egy eleméhez köthetőek.
• Szolgáltatásokhoz és szellemi termékekhez kapcsolódó ügyletek
• Megelőző (upstream stage):
– Szerzői jogi, szabadalmi oltalom technológia „royalty” ellenében.
– marketing, K+F, megvalósíthatósági tanulmányok.
• Termelés folyamat menetében (onstream paralel services):
• Minőség-ellenőrzésre külföldön kötött ügylet – Multinacionális vállalatok, nemzetközi működő tőkemozgások bővülésével kapcsolatos,
– Könyvelés, biztosítás, folyamatos jogi képviselet stb.
• Termelést követő (downstream stages)
• Nemzetközi reklám- és propagandatevékenység
– Szállítás, raktározás, elosztás, javítás, vevőszolgálat.
– Transznacionális PR- és marketing cégek. 21
Szolgáltatáskereskedelem
Bacsi - Lukács
22
Szolgáltatáskereskedelem
• Közületi és társadalmi szolgáltatások (Public and social services)
• Személyes szolgáltatások (Personal services)
– Közegészségügy, közszolgáltatás, szociális ellátó rendszerek. – Korábban: állam nyújtotta – egyén igénybe vette. – Jelentős hányada: privatizálás – kibővült e szolgáltatások világpiaca is.
Bacsi - Lukács
20
Szolgáltatáskereskedelem
• Nemzetközi fuvarozás és szállítmányozás
Bacsi - Lukács
Bacsi - Lukács
– „Határokon átnyúlóan” nyújtott szolgáltatások – „Tradable goods / non tradable goods” – „Knowledge-intensive – knowledge-based” – Externalizálás – internalizálás (?) – Statisztikailag bizonytalan.
23
Bacsi - Lukács
24
4
Külkereskedelmi szerződések Az általános feltételek a következők: • a szerződő felek megnevezése, • a felek fő kötelezettségei: a szerződés tárgya, a teljesítés körülményei, a nyújtott ellenszolgáltatás, • a szerződéstől való elállás következményei, • a szerződésre irányadó jog. • a szerződés tárgyát: megnevezés, mennyiség, minőség, csomagolás; • a teljesítési körülményeket: határidő, fuvarparitás; • az ellenszolgáltatást: adásvételi ár, fizetési kondíciók.
• A külkereskedelmi szerződés tartalma, létrejötte • A külkereskedelmi szerződés a felek kötelezettségeit és jogait, az általános és egyedi ügyletkötési feltételeket tartalmazza. Az általános feltételek minden szerződésben megtalálhatók, míg az egyedi feltételek a konkrét ügylet sajátosságaiból adódó speciális kérdéseket szabályozzák.
Bacsi - Lukács
25
Bacsi - Lukács
26
Külkereskedelmi szerződések Tipikus létrejövési formái: • az ajánlat és annak visszaigazolása, • a rendelés és annak visszaigazolása, • előre elkészített standard szerződések tömegáruk esetében, • a felek által közösen megfogalmazott és aláírt – a sok egyedi tulajdonság miatt típusba nem sorolható, több száz oldalas – szerződés a nagy értékű, bonyolult berendezéseknél, • árverés, • versenytárgyalás. • A külkereskedelmi szerződéseket rendszerint írásba foglalják. Bacsi - Lukács
27
5
