A Balkán CIMIC kézikönyve

A Balkán CIMIC kézikönyve - Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó -

Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ

Budapest 2004. szeptember

2

ELŐSZÓ

Egy sikeres katonai misszió végrehajtásához, az erők elfogadtatásához létfontosságú, hogy ismerjük a műveleti terület lakosságának kulturális, szociális attitűdjét, szokásait, történelmét, a terület gazdasági, politikai viszonyait. Ezen ismeretek megismerése, elsajátítása jelentősen hozzájárul, ahhoz, hogy jobban megértve a kialakult helyzetet, kevesebb konfliktussal vegyünk részt a rendezésben, a helyzet megoldásában. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) végzi a civil-katonai együttműködés kiépítését és megvalósítását, amely a katonai és a civil oldal (kormányzati és nem-kormányzati szervek, nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, és a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés útján valósul meg a támogatott parancsnok küldetésének eredményes végrehajtása érdekében. A CIMIC közvetlen célja a parancsnok küldetése végrehajtását elősegítő együttműködés létrehozása és fenntartása a hadműveleti terület civil szereplőivel. Hosszú távú célja, hogy segítsen kialakítani és fenntartani azokat a feltételeket, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a válság megoldásához.1 Ezzel összhangban az MH CKELMK feladata a civil-katonai együttműködés (civilkatonai kapcsolattartás, a civil környezet, és a haderő támogatása) végrehajtása, valamint a katonák ezen feladatok végrehajtására történő felkészítése, melyeket kiadványok, előadások, konferenciák révén valósít meg. Az MH CKELMK alig egyéves fennállása alatt immár harmadik szakmai kézikönyvét jelenteti meg. Jelen kiadványunkban a Balkán azon területeinek (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó) bemutatására vállalkoztunk, ahol a Magyar Honvédség jelenléte napjainkban és a jövőben is várható. A „sokszínű térség” jellemzőinek leírásán túl igyekeztünk rávilágítani azon összefüggésekre, melyek ezen országok, entitások sajátos karakterét adják. Ezek ismerete és figyelembevétele elengedhetetlen a civil lakossággal való érintkezés, kapcsolattartás és együttműködés terén. Az MH CKELMK Balkán CIMIC kézikönyve releváns információkkal szolgáló, időszerű kiadvány. A Balkánon folyó műveleteket nem hagyhatjuk figyelmen kívül a terület földrajzi közelségéből adódóan, a Magyar Honvédség részvétele okán, illetve a napi események is folyamatosan a figyelem középpontjába vonják az általunk a jelen kötetben vizsgált térséget. Kutatómunkánk során igyekeztünk minél pontosabb, naprakész információforrásokból dolgozni. Így felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk az országot, országokat megjárt, tapasztalatokkal rendelkező személyekkel is.

1

Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína p.11.HM HVK HDMKIKCSF-ség kiadványa, Budapest, 2004.

3 Bízunk benne, hogy a kiadványunkban összegyűjtött adatokat, ismereteket jól hasznosítja majd a Magyar Honvédség jövőbeni Balkán misszióiba utazó állománya, valamint a védelmi szféra azon szereplői, akik munkájuk, tudományos, illetve oktatói tevékenységük során kapcsolatba kerülnek ezen országokkal.

(Rózsa Tibor alezredes) központparancsnok

4 TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

2

I. FEJEZET: A BALKÁN A BALKÁN NYUGATI ÉS KÖZÉPSŐ RÉGIÓJA

6

A BALKÁN FÉLSZIGET GEOPOLITIKAI JELLEMZÉSE

6

II. FEJEZET: BOSZNIA – HERCEGOVINA 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 4. LAKOSSÁG 5. GAZDASÁG 6. INFRASTRUKTÚRA 7. POLITIKAI RENDSZER – POLITIKAI SZEREPLŐK 8. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 9. MAGYAR – BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK 10. NEMZETI HADERŐ 11. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ 12. MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA

10 11 12 13 13 14 15 17 18 19 20 20

III. FEJEZET: MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Etnikai feszültségek 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 4. LAKOSSÁG 5. GAZDASÁG 6. INFRASTRUKTÚRA 7. MÉDIA 8. OKTATÁS 9. KÖZIGAZGATÁS 10. KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK 11. CIVIL SZERVEZETEK 12. VALLÁS – NEMZETI ÜNNEPEK 11. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET 12. MACEDÓN - MAGYAR KAPCSOLATOK 13. MACEDÓN NEMZETI HADSEREG

21 22 23 24 25 26 27 29 29 30 30 31 32 32 33 33

5 IV. FEJEZET: KOSZOVÓ 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 4. LAKOSSÁG 5. GAZDASÁG 6. INFRASTRUKTÚRA 7. MÉDIA 8. OKTATÁS 9. KÖZIGAZGATÁS 10. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 11. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET 12. A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ HADERŐK – UCK 13. A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ – KFOR 14. MAGYARORSZÁG SZEREPVÁLLALÁSA

35 36 38 38 40 41 42 42 43 43 43 44 45 45

V. FEJEZET: FONTOS RENDSZABÁLYOK A BALKÁNI MŰVELETI TERÜLETRE ÉRKEZŐ KATONÁK SZÁMÁRA 1. A 9 LEGFONTOSABB TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉSI SZABÁLY 2. HIGIÉNÉS SZABÁLYOK 3. TÁRSADALMI KONVENCIÓK Koszovó Albán etikett Muzulmán szokások Magatartásformák: Illik – nem illik? 4. JÓ TUDNI 5. MAGYAR – ALBÁN – SZERB-HORVÁT ZSEBSZÓTÁR FELHASZNÁLT IRODALOM

46 46 47 47 48 49 50 51 52 56

6

I. FEJEZET: A BALKÁN

A Balkán nyugati és középső régiója

A Balkán félsziget geopolitikai jellemzése A Balkán kifejezés használata egyaránt elfogadott mind a történelem-, mind a földrajztudományban. Mindkét esetben az európai kontinens dél-keleti félszigetén kialakult sajátos történelmi-földrajzi kulturális régiót értjük a „Balkánon”. Természetföldrajzi szempontból a régiót - északnyugatról kiindulva - a Triesztiöböl, a Száva folyó, a Duna vonala, a Déli-Kárpátok, a Fekete-tenger, a Boszporusz és a Dardanellák szorosai, az Égei-tenger és az Adriai-tenger határolja. A Balkán 550 000 km2 területet foglal magába, amely parttagoltságban és tengerszintfeletti magasságkülönbségekben szélsőséges értékekkel rendelkezik. A természetföldrajzi tagoltság, a hegyvidékek dominanciája, a természetes határvonalak, az Európa és Ázsia között elfoglalt köztes helyzet, együttesen formálták geopolitikai helyzetét.

7 A Balkán központosított államhatalom kialakításához nem rendelkezik megfelelő természeti adottságokkal, éppen ezért mindig birodalmak perifériáján, vagy nagyhatalmak ütközőzónájában helyezkedett el. Történetileg az európai civilizáció bölcsője mégis a Balkán déli részén, a görög szigetvilágban bontakozott ki. Nagy Sándor makedón birodalmát innen indította útjára, de központját már Ázsiába helyezte. A Római Birodalom a félsziget nagy részét beolvasztotta állam-rendszerébe, így a római kultúra bizánci közvetítéssel itt virágzott a legtovább. A félsziget a török birodalom terjeszkedésében az európai kontinens centruma felé szolgáló hídfőállást képezte. A török megszállás katonai központosítást jelentett, de gazdasági, kulturális, vallási szempontból a heterogenitást erősítette. A folyamat hozzájárult a térség további etnikai, vallási megosztásához. Innen eredeztethető a Balkán népeire jellemző ellenállás minden központosítási törekvéssel szemben. A török birodalom XIX. századi visszaszorulása újra hatalmi űrt képzett, amelyet az egymással versengő nagyhatalmak igyekeztek betölteni. A régió így az európai nagyhatalmak geopolitikai szándékainak kereszt-metszetébe került. A Balkánon ütközött az orosz birodalom délnyugati irányú terjeszkedése Anglia hagyományos geostratégiai érdekével. Az orosz birodalom melegtengeri kikötőkhöz jutását az Egyesült Királyság csak a Boszporusz és Dardanellák feletti katonai ellenőrzéssel tudta megakadályozni. A helyzetet tovább bonyolította a Német császárság nemzeti programja a „Drang nach Osten“(előrenyomulás kelet felé). Kimondott célja német gazdasági és politikai hegemóniát teremteni a Balkánon, ennek érdekében felhasználni az Osztrák-Magyar Monarchiát és az elégedetlenkedő új nemzeteket. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára a Balkán feletti részleges ellenőrzés saját határainak biztonságát növelte. Abban a régióban, ahol ennyi hatalmi érdek ütközik, nem alakulhat ki folyamatos stabilitás, mert az időlegesen nyert területi, politikai előnyöket mindig megkérdőjelezi az éppen hátrányba kerülő hatalmi csoportosulás. A félsziget így kerülhetett a nemzetközi hatalmi politika homlokterébe, „keletikérdés” problémakör néven. A nagyhatalmi versengés kiélezte a Balkánon végigsöprő nacionalizálódási hullámot, kijátszva azokat egymás ellen. Az újonnan születő államok, Szerbia, Románia, Görögország, Bulgária, regionális középhatalmakként kapcsolódtak be a Balkán újrafelosztásába. A nagyhatalmak, a gyarmatokhoz hasonló módon, a Balkánon sem a természetes etnikai határok figyelembe vételével húzták meg az országhatárokat, hanem pillanatnyi szövetségeseikkel kötött alkuik eredményeképpen engedtek egyik, vagy másik etnikai csoport követelésének. Ezek követelései minden esetben egy-egy múltbéli államalakulat határait tekintették kiindulópontnak, vagyis az egyes népcsoportok fejében élő, az országhatárokra vonatkozó elképzelések szinte soha nem egyeztek az adott pillanat tényleges etnikai és vallási határaival. Nehezen is egyezhettek volna meg, hiszen a térség sajátossága az etnikailag és vallási szempontból nagymértékben kevert lakosság, amelynek összetétele a történelem során folyamatosan és dinamikusan változott.

8 A folyamatot az I. világháború után a térségben kialakult helyzet jól szemlélteti. A békekonferenciák életre hívták a SzerbHorvát-Szlovén Királyságot, NagyRomániát, és megnövelték Görögország területét. Az aktuális vesztes Bulgária lett, amely területének 60 %-át elvesztette. Ilyen geopolitikai környezetben a Balkán stabilitásáról szó sem lehetett, mert nemcsak Bulgária törekedett határmódosításra, hanem az új nagy területű államok sem elégedtek meg területi nyereségükkel. Ehhez hozzájárult még az új államalakulatok heterogén nemzetiségi összetétele, valamint az éppen többségi nemzet erőszakos asszimilációs politikája. A Szerb-HorvátSzlovén Királyságban a szerb politikai elit érzéketlen volt a horvát, macedón, szlovén kisebbség követeléseire. A két világháború közötti időszak a belpolitikai viszályok és a dezintegráció irányába vitték a Balkán legnagyobb államát, szétesése csak idő kérdése volt. Innen származtatható a „balkanizálódás” geopolitikai fogalma: olyan állam, államok alkotta régiót jellemez, amely etnikai, vallási heterogenitása következtében belső és külső eredetű politikai konfliktusokkal küzd, de – a belpolitikai stabilitás, a demokratikus intézményrendszer kialakításának mellőzésével – törekszik területszerzési külpolitikáját megvalósítani. A hidegháború időszaka a Balkánon háborúmentesen zajlott, az évszázados feszültségek az erős szocialista államszervezetek totális ellenőrzése alatt elfojtódtak, de meg nem oldódtak. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból alakult Jugoszlávia esetében a szerb belpolitikai hegemónia mellé, a fejlettebb északi és a szegényebb déli tagköztársaságok közötti gazdasági szakadékból kialakult feszültség is párosult. A tagköztársaságok önállósodási törekvései, a vallási és etnikai eredetű feszültségek a hidegháború végére szétfeszítették a Balkán legnagyobb államát. Jugoszlávia széthullása ismét hatalmi űrt teremtett a Balkánon, amelyet a nagyhatalmak, a regionális hatalmak és a regionális középhatalmak igyekeztek saját érdekükben kihasználni. A délszláv háborúk mozgatórúgói mögött, leszámítva az érintett nemzetek saját nemzeti stratégiáit, körvonalazható a régióban érdekelt hatalmak geopolitikai érdekérvényesítése. Megkülönböztethető az egyes államok geopolitikai szándéka aszerint, hogy mi késztette őket a beavatkozás, illetve az érdekérvényesítés különböző fokozatainak alkalmazására. A sort az Egyesült Államok geopolitikai szerepvállalásával kell kezdeni, amely a ’90-es évek elején még a helykeresés fázisában volt, majd markánsan kirajzolódott a boszniai légicsapásokban, folytatódott a kis-Jugoszlávia elleni légi hadműveletben, és napjainkig katonai és gazdasági jelenlétében tükröződik vissza. Az USA tulajdonképpen katonai és gazdasági eszközeivel két állandó balkáni támaszpontot (Koszovó és Macedónia), és egy lojális bosnyák-horvát föderatív államképződményt teremtett magának. Koszovó és Macedónia egyértelműen amerikai elkötelezettségű protektorátus, államalakulat. A BoszniaHercegovinai Köztársaság bosnyák-horvát része a kezdeti katonai és pénzügyi segítségnyújtás után mindmáig erős politikai támogatást élvez amerikai részről. Az Egyesült Államok balkáni szerepvállalásával nyomatékosította délkelet-európai érdekeltségeinek fontosságát, és nem utolsósorban a Közel-Kelet felé irányuló orientációját, kihasználva a régió köztes fekvését a két kontinens vonatkozásában.

9 Németország hagyományos geopolitikai szereplőnek számít a Balkánon, de igazi aktivizálódása az új horvát állam és Szlovénia diplomáciai elismerésétől számítható (1991). Ez az aktus egyértelművé tette a német irányultságot és kibővítette az együttműködés kereteit. Ugyanakkor Németországnak ez a politikai kinyilatkoztatása a Jugoszláv föderatív állam bárminemű fenntartásának elutasítását jelentette. Németország korai szerepvállalásával szakított az európai hatalmak puhatolózó külpolitikájával, ezáltal teremtve magának komoly politikai presztízst. A német diplomácia járulékos külpolitikai haszonként könyvelheti el Szlovénia és a későbbiekben Horvátország Európai Uniós ügyekben valószínűsíthető német kötődését. Hagyományos érdekrendszerrel rendelkező állam a Balkán viszonylatában Oroszország. Az orosz külpolitika a Balkánon 1990–től vált aktívabbá, köszönhetően a pánszláv ideológiából származó orosz-szerb jó viszonynak. Erre alapozva próbált egyfajta szerb érdekérvényesítőként szerepelni, miközben a nyugati államok inkább a bosnyák-horvát kettős érdekeit helyezték előtérbe. Az orosz befolyás azonban kétélű fegyvernek bizonyult: szerb oldalról mélyülő politikai kapcsolatrendszer kiépülése, horvát-bosnyák-albán oldalról a politikai kapcsolatok lazulása következett be. Az Egyesült Királyság és Franciaország Balkán stratégiája nehezen körvonalazható, mivel mindkét ország kezdeményező-képesség hiányában inkább a békefenntartásban tevékenykedett, így esetükben konkrét geopolitikai törekvésekről nem beszélhetünk. Magyarországnak a térségben folytatott szerepvállalása több tényezőre vezethető vissza: történelmi múltja, földrajzi helyzete, kulturális és gazdasági kapcsolatrendszere, illetve a határon túl élő nagy számú magyar kisebbség megléte kötelezi aktív részvételre a régió stabilizálásának folyamatában. A délszláv háborút követő békeműveletekben Magyarország mind katonai erővel, mind humanitárius segítségnyújtással hozzájárult a balkán-országok újjáépítéséhez. Magyar békefenntartó katonák teljesítettek és teljesítenek szolgálatot Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovóban, bizonyítva ezzel Magyarország elkötelezettségét a térség stabilitásának megteremtésében. A magyar államnak legfontosabb célja megakadályozni egy újabb humanitárius katasztrófa kialakulását, elkerülve ezzel egy tömeges menekültáradat létrejöttét, mely Magyarországot tranzitországként, vagy végállomásként érintheti. Magyarország nem feledkezhet meg a határain túl élő magyar kisebbségről, akiknek érdekeit akkor képviselheti a legjobban, ha hozzájárul az adott országok gazdasági és politikai konszolidációjához. Az Európai Unió irányába Magyarország betöltheti egy olyan gazdasági és politikai közvetítő szerepét, mely elősegíti az ország befolyásának növekedését a térségben. Magyarországnak érdeke fűződik ahhoz, hogy nemcsak közvetlen határai mentén, de azoktól távol is, jelenlétével hozzájáruljon közvetlen környezetének biztonságpolitikai kockázatoktól való mentesítéséhez.

10

II. FEJEZET: BOSZNIA – HERCEGOVINA

1. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése: Alkotmány kihirdetése: Önállóság elnyerése: Fővárosa: Nyelvek: Népesség: Nemzetiségi összetétel: Hivatalos pénznem: 2

Bosznia és Hercegovina Szövetségi Köztársaság Rövid formája: Bosznia-Hercegovina, Bosznia (Bosnia i Hercegovina – BiH) Az 1995. december 14-én aláírt Dayton-i Megállapodás foglalja magába a jelenleg is hatályban lévő új alkotmányt. 1992. március 1-jén nyerte el függetlenségét Jugoszláviától (A népszavazás 1992. március 1-jén zárult le, a függetlenséget pedig 1992. március 3-án nyilvánították ki.) Szarajevó (0,6 millió fő)2 horvát, szerb, bosnyák (mind hivatalos) 4 007 608 fő3 (2004. júliusi adat) bosnyák 48%; szerb 37,1%; horvát 14,3%; egyéb 0,6 % 4 márka (BAM)

Simon Ákos – Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 A Föld országai HVG, Budapest, 2004. p. 26. CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bih.html 4 CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bih.html 3

11 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR5 A terület eredeti lakói az illírek voltak, akiket a Szarajevó környékén letelepedő rómaiak követtek. A Római Birodalom kettészakadásakor, 395-ben, a Drina folyó lett a Nyugat-Római Birodalom és Bizánc közötti határvonal. (Ez ma is a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ.) A szlávok a VII. században érkeztek ide, s számos államot és hercegséget hoztak létre. A XIV. században az Oszmán Török Birodalom terjesztette ki fennhatóságát a Balkán-félszigetre. A saját érdekeiket szem előtt tartó nagyhatalmak – a török birodalom ellenében – 1878-ban, Berlinben jutottak kompromisszumra, így BoszniaHercegovina Ausztria-Magyarország fennhatósága alá került. 1914-ben az osztrák trónörökös, Ferenc Ferdinánd ellen Szarajevóban elkövetett merénylet ahhoz vezetett, hogy Ausztria hadat üzent Szerbiának, s amikor Oroszország Szerbiát támogatta, Németország Ausztria mellé állt. Az I. világháborút követően Szerbia hadrafogható korú férfi népességének több mint fele elpusztult vagy eltűnt, ám a nacionalisták álma megvalósult: Szerbia vezetőjét a szerbek, horvátok és szlovének királyává koronázták, s az államalakulatot Jugoszláviának nevezték el. (Mint a név is mutatja Bosznia muszlim szlávjai csak szerbként vagy horvátként határozhatták meg magukat, más nemzetiségűnek nem.) Az 1920-as, ’30-as években a jugoszláv rezsim egyre diktatórikusabbá és centralistábbá vált. 1929-ben hatályon kívül helyezték az alkotmányt, a hagyományos területi egységeket eltörölték és az új tartományok élére katonai kormányzókat állítottak. A horvátok egy része ezért szélsőséges szervezetekhez (például a fasiszta Usztasákhoz, akiket Olaszország támogatott) csatlakozott. Mindezek mellett a megoldatlan gazdasági és szociális problémák szintén a szélsőséges csoportok megerősödéséhez (így a Jugoszláv Kommunista Pártéhoz is) vezettek. Hitler 1941-ben szállta meg Jugoszláviát és felosztotta szövetségesei és helyi támogatói között (Olaszország, Bulgária, Horvátország, Szerbia). Ekkor Horvátországban az usztasák etnikai tisztogatásba kezdtek. Szerbek, cigányok, zsidók, illetve politikai ellenfeleik kerültek táborokba. Sok szerb csatlakozott ekkor a szerb nemzeti ellenállási mozgalomhoz, a Csetnikekhez, akik szintén megkezdték saját etnikai tisztogatásukat Boszniában. A térség lakossága a szerb csetnikek, a horvát usztasák, a helyi milíciák, a német és olasz megszálló erők és a kommunista partizánok prédájává vált. Eközben a kommunisták Joszip Broz Tito vezetésével szintén megszervezték saját többnemzetiségű ellenálló csoportjukat. A háború lezárultával Tito a marshall címmel ruházta fel magát és 35 éven keresztül, haláláig, egypártrendszerben kormányozta Jugoszláviát. Az ország szövetségi keretek között működött Bosznia-Hercegovina pedig az 1918. előtti határaihoz térhetett vissza. Az I. világháború óta a boszniai muszlimok önálló identitását először a Tito érában ismerték el. Bár Bosznia a virágzó köztársaságokhoz képest alulmaradt, a háborút követő évtizedekben az elmaradt mezőgazdasági országból modern, iparosodott társadalommá vált, s mivel Tito szakított Sztálinnal gazdasági és katonai segítséget kapott a nyugattól. Tito halálával (1980.) minden megváltozott. A következő évtizedben bizottság vezette Jugoszláviát. A gazdasági robbanás elmaradt, a külföldi tőke, – mely a ’70-es évek fejlődését eredményezte – elapadt, ám a köztársaságok közötti rivalizálás megmaradt. Elméletben a szocialista internacionalizmus elfedte a különböző nemzetiségi érzületeket, ám a gyakorlatban a rezsim a nemzetiségi csoportokat hosszú időn keresztül kijátszotta egymás ellen. A ’80-as évek végére a kommunizmus, mint ideológia és államrendszer csődöt mondott. A kialakult űrt újra a nacionalizmus töltötte ki. A szövetségi Jugoszlávia felbomlását siettette a Szerb Köztársaságban Szlobodan Milosevics elnökké választása és szélsőségesen nacionalista programja. A nemzetiségi kérdés 5

A fejezet a The Bosnian Manuscript Ingathering Project, valamint a www.domovinanet.htm alapján készült.

12 megoldását egy Nagy Szerbia létrehozásában látta. Azt követelte, hogy a gazdaságilag fejlettebb köztársaságok nagyobb részt vállaljanak a szövetségi államháztartás terheiből belenyugodva a szerb vezetésbe. 1987-ben Milosevics elvetette a föderális alkotmányt és a kollektív elnökséget, helyére egy új, centralizált Jugoszláviát hirdetett, melynek vezetése egy kézben összpontosul. 1989-ben megkezdte a Szerbiához tartozó autonóm tartomány, Koszovó albán lakosságának (mely 90%-os többséget alkotott) kitelepítését. 1990-ben határozatot hozott minden kisebbségi terület autonóm státuszának eltörléséről és korlátozta a népesség politikai és művelődéshez való jogát. Az első többpárti választásokon, 1990-ben a kommunizmus ideológiája megbukott, a függetlenséget, nagyobb autonómiát követelő pártok szereztek elsöprő többséget. 1991. nyarán Szlovénia, a legfejlettebb és legnyugatibb köztársaság kinyilvánította függetlenségét. Horvátország (jelentős szerb kisebbséggel) ugyanezen a napon deklarálta függetlenségét, ám a szövetségi hadsereg támadást indított ellene, s így gyakorlatilag Horvátország fogta fel a Szlovénia elleni támadást is. Szerbiában Milosevics tovább szigorította a kisebbségekre vonatkozó szabályokat. Szabad utat kaptak a szerb ultranacionalista félmilitáns szervezetek, és a szerb területeket „megtisztították” a nem szerb lakosságtól. Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése után BoszniaHercegovina kormánya 1992. februárjában írt ki népszavazást a függetlenség kérdéséről. A szavazók 70%-a adta voksát a függetlenségre. 1992. április 5-én, miután a boszniai parlament deklarálta az ország függetlenségét, szarajevói szerb, horvát és muszlim állampolgárok tüntettek a három entitás közötti béke mellett, ám a megmozdulás fegyveres összetűzéssé fajult. 1992. április 7-én az Amerikai Egyesült Államok és a legtöbb európai ország elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, május 22-én pedig az ENSZ teljes jogú tagjává vált. Ennek ellenére az őt megillető önvédelemhez való jogát nem gyakorolhatta, mert egész Jugoszlávia ellen szóló fegyverkereskedelmi embargó volt életben. Több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, civilek százezrei haltak és sebesültek meg. A szerb nacionalista erők Bosznia területének 70 %-át lerohanták és az etnikai tisztogatások során elüldözték és megölték a nem szerb lakosságot. Ezek az okok vezettek el a nemzetközi haderő térségbeli alkalmazásának szükségességéhez, s jelen pillanatban úgy tűnik, hogy még hosszú ideig itt is fognak állomásozni a békefenntartó csapatok.

3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Bosznia-Hercegovina abszolút földrajzi helyzete az É-i szélesség 450-tól a 42030’-ig, és a K-i hosszúság 15 0 30’-tól a 19 0–ig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Európa délkeleti részén, a Balkánon található. Észak-kelet–keleti irányból Szerbia és Montenegróval mintegy 527 km hosszúságban határos, míg északról indulva az óramutató járásával ellentétesen végig, egészen az ország déli tengeri folyosójáig Horvátország öleli körül. Mindössze egy 20 km-es tengerparti sávval rendelkezik. Határainak teljes hossza 1 459 km, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1992. május 5-én ismert el. Az 1995. december 14-én aláírt

13 Dayton-i Megállapodás szerint a terület 51 %-án a Bosznia-Hercegovina Föderáció (FbiH), 49 %-án a Szerb Köztársaság (RS) osztozik. Észak-déli kiterjedése maximálisan 300 km, keletnyugati kiterjedése 250 km. Az ország területe 51 129 km2, amely mérettel a kis országok kategóriájába sorolható. Bosznia-Hercegovina területe Magyarország területének (93 039 km2) kicsivel több, mint a fele. Bosznia-Hercegovina éghajlata a mérsékelt övbe tartozó száraz kontinentális éghajlat. Az ország domborzati viszonyaiból adódóan a mediterrán és a hegyvidéki éghajlat hatásai is érvényesülnek. Ennek megfelelően az ország jelentős területén a hosszú forró nyár és a hideg tél a jellemző. Előfordulhat napokig tartó eső, havaseső, erős havazás (akár 2 óra alatt 400 mm). Ettől eltérő karakterűek a magasabban fekvő, hegyvidéki területek, ahol rövid hűvös a nyár, hosszú kemény a tél, továbbá a déli, az Adriai-tengerhez közeli partmenti sáv, ahol forró száraz a nyár, enyhe, esős a tél.

4. LAKOSSÁG Bosznia-Hercegovina lakossága 2004. júliusában 4 007 608 fő volt6. Legnagyobb települése fővárosa, Szarajevó (0,6 millió fővel)7. Az ország lakosságának nagy része urbanizált, elsősorban az iparban, bányászatban, illetve a szolgáltatási szférában dolgozik. A háború előtt modern, iparosodott európai államnak számított figyelmet érdemlő oktatási és egészségügyi statisztikákkal rendelkezett (ezzel szemben jelenleg problémát jelenthet a hepatitis, tífusz, veszettség és a hasmenés). A népesség túlnyomó többsége (95 %) ugyanazon nyelvet beszéli, ugyanazon szláv gyökerekből származik, mely a kora középkori letelepülésre vezethető vissza. Jelentős eltérés a vallásban van. A katolikus vallásúak boszniai horvátként (17 %), a keleti ortodox hívők boszniai szerbként (31 %) határozzák meg önmaguk. A legnagyobb arányban a muszlimok jelennek meg a vallási megoszlásban (44 %), ők több, mint 500 évvel ezelőtt tértek át az iszlámra. Mindkét köztársaságban nemzeti ünnep a Függetlenség Napja (márc.1.) és május 1. A Bosznia-Hercegovinai Föderációban a Köztársaság Napja november 25-én, míg a Szerb Köztársaságban január 9-én van. Ezek mellett jelentősek még a jelenlévő különböző vallások ünnepei. Az ország oktatási rendszere megfelel az általános kelet-közép-európai mintáknak: általános iskola (8 év – kötelező), középiskola (4 év), főiskola és egytemi képzés (4 év). Boszniában 407 általános iskolában 250 000, 171 középiskolában 80 000 diák tanul. Az országban 6 egyetemen folyik felsőfokú képzés, Szarajevóban, Mosztárban, Banja Luka -n, Tuzlában és Bihac-ban. Ezen kívül négy tanárképző és két képzőművészeti főiskola működik. Az ország munkanélküliségi rátája magas (közel 50%-os), ezért a lakosság jelentős része nem tud a végzettségének megfelelő munkahelyet találni. 5. GAZDASÁG Macedónia mellett Bosznia-Hercegovina volt a legszegényebb tagköztársaság a volt Jugoszláviában. Mezőgazdasága magánkézben működött ugyan, de a birtokok kis mérete nem tette lehetővé egy nemzeti szinten jelentős mezőgazdasági termelés kialakítását. 6 7

The World Factbook www.cia.gov The World Factbook www.cia.gov

14 A Tito érában a hadipar fejlesztését szorgalmazták, ám a háború okozta etnikai problémák mind a gazdaságot, mind az infrastruktúrát tönkretették. Jelentős nemzetközi gazdasági, újjáépítési és humanitárius segélyre volt az országnak szüksége a helyreállításokhoz. Az elmúlt években a gazdaság növekedési üteme a nemzetközi támogatások csökkenése miatt stagnál. A nemzetközi pénzügyi szervezetek előrejelzéseikben a következő évekre is csak mérsékelt növekedéssel számolnak. Bosznia-Hercegovina külső államadóssága jelentős. A gazdasági stabilitás fenntartásához a háború után átütemezték az adósságállomány törlesztését. Az országban lassan halad a privatizáció. A külföldről beáramló működő tőke igen csekély. A bankok 92 %-ban magántulajdonban vannak, ezekből a külföldi tőke részesedése 72 %. A munkanélküliség rendkívül magas, mintegy 40 %. A kereskedelmi forgalom egyenlege továbbra is negatív, az import értéke több mint háromszorosa az exporténak.

Az ország Központi Bankját 1997. végén alapították meg. Új nemzeti valutát (konvertibilis márka) 1998-ban vezettek be, melynek árfolyamát a német márkához, annak megszünte után pedig az Euróhoz kötötték. A márka mellett gyakorlatilag az ország egész területén elfogadják az Eurót fizetőeszközként, a bankkártya-, illetve bankautomata-használat azonban várhatóan nehézséget jelent.

6. INFRASTRUKTÚRA8 Közlekedés A szállítást illetően fontos adat, hogy az ország összesen 1 021 kilométernyi kiépített vasútvonallal rendelkezik, melyből a vonalak mintegy 78%-a (795 km) villamosított, ám elmondható, hogy az útvonalak helyreállítása folyamatban van. A közlekedésben főként a közúti közlekedés dominál, azonban a 21 826 kilométeres közúthálózatból csak az utak fele burkolt, azok közül is kevés a jó minőségű. 99%-ban a kétszer egy sávos utak a jellemzők. Az útburkolat kátyukkal teletűzdelt, jelentős a gyalogos forgalom az úttest szélén. A hegyi szakaszokon kifejezetten jellemző a jegesedés, a nagyfokú teherautó forgalom miatt jégbordák alakulnak ki. Ezen jellemzők mellett az autóval utazónak számolnia kell az 8

The World Factbook www.cia.gov

15 autólopás veszélyével is, illetve a helyi sofőrök figyelmetlenségével, egyre gyakoribb ittas vezetésével. Különböző lehetőségek esetén a helyi buszközlekedés javasolt. A folyóvízi útvonalak hosszáról nincs adat, azonban az bizonyos, hogy a Száva folyó jelentős része egyáltalán nem hajózható a lerombolt hidak maradványai, a hordalék, valamint egyéb roncsok miatt, melyek a balkáni háború örökségei. Az országban összesen 170 kilométernyi földgáz-, valamint 9 kilométer hosszú kőolaj-csővezeték van (2003-as adat). Légi közlekedés: 2003. évi adatok szerint 27 repülőtere van az országnak. Ebből 8 burkolt. 2 nemzetközi repülőtérrel rendelkezik (Szarajevó, Mostar). Hírközlés Bosznia-Hercegovina telefon távíró hálózatáról általánosságban elmondható, hogy komoly fejlesztésre és bővítésre szorul. Számos városban a szolgáltatások szintje, összehasonlítva más jugoszláv utódállaméval átlagon aluli. A hazai hálózatról nincsenek pontos adatok. Az ország rádiós és televíziós műsorszóró-hálózatáról friss adatok nem állnak rendelkezésre. (1998-ban 8 AM és 16 FM, valamint 1 rövidhullámú rádióadás működött. 1995. szeptemberi adatok szerint 33 televíziós műsorszóró állomás, valamint 277 átjátszóállomás működött.) Az ország hívószáma 387. A magyarországi mobilszolgáltatók mind előfizetéses, mind kártyás tarifacsomagjaik használatát biztosítani tudják az országban. Az ország Internet kódja: ba.

7. POLITIKAI RENDSZER – POLITIKAI SZEREPLŐK Bosznia-Hercegovina államformája szövetségi köztársaság. Az országban élő három nagy entitás erőviszonyinak megfelelő hatalmi struktúrát kellett kialakítani. A működő rendszer így meglehetősen bonyolult, még a demokráciákra általában jellemző komplexitást is felülmúlja. A bosnyák és horvát nemzetiség közösen föderációt (Bosznia-Hercegovinai Föderáció - FbiH) hozott létre, (mely 10 kantonból áll), míg a szerbek megőrizve különállásukat saját „köztársaságot” (Republika Srpska – RS) alkotnak.

16 Ezeknek a követelményeknek megfelelően a kialakított állami berendezkedést az alábbi ábra mutatja be.

(Az ábra a Bosnia Country Handbook (SFOR, 1997) alapján készült.)

Az állam irányításának legmagasabb, nemzeti szintje: Az állam elnökének posztját a háromtagú elnökség elnöke tölti be. A különböző nemzetiségű tagok 8 hónaponként egymást váltva látják el az elnöki, így az államelnöki teendőket is. A jelenlegi elnök 2004. februárja óta a bosnyák S. Tihic. Az elnökség tagjai: D. Covic (horvát, 2002. októberétől) és B. Paravac (szerb, 2003. áprilisától, elődje: M. Sarovic, akit 2003. április 2-án hívtak vissza). Az elnökség tagjait 4 évre népszavazással választják (a legtöbb szavazatot szerzett jelölt mindhárom nemzetiségből) és az elnökség jelöli ki a Miniszterek Tanácsának elnökét, akit a nemzeti szintű Képviselőház kell, hogy megerősítsen posztján.A kormányfő a Miniszterek Tanácsának elnöke, 2002. decemberétől: A. Terzic. A kormány minisztereit a kormányfő nevezi ki és a nemzeti szintű Képviselők Háza hagyja jóvá. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció elnöke: N. Lozancic, míg a Republika Srpska elnöki posztját D. Cavic tölti be. A Parlamenti Gyűlés (nemzeti szintű) 2 házra bomlik: - Képviselők Háza (42 fő – 28 fő a BHF-ból és 14 fő a RS-ból, 4 évre) - Nemzetiségek Háza (15 fő – mindhárom nemzetiségből 5-5 fő, 4 évre választja őket a föderáció képviselőháza, illetve a RS nemzeti gyűlése.) A két ház választásának időpontja eltérő: a Képviselők Háza képviselőinek következő választása 2006-ban lesz, míg a Nemzetiségek Házáé 2007-ben. Az igazságszolgáltatás rendszere az államigazgatáshoz képest egyszerűbb, bár itt is több szintet alakítottak ki, s ezek száma eltérő a BHF-ban és a RS-ban. Működik az Állami Bíróság, minden entitásnak a saját Legfelsőbb Bírósága, a Föderáció Tartományi Bíróságai,

17 valamint az egész országban jelen vannak a helyi bíróságok, s önálló szervezetet képez az Alkotmánybíróság. Bosznia-Hercegovina alkotmányát az 1995. december 14-én aláírt Dayton-i békemegállapodás tartalmazza. A megállapodás főbb pontjainak összegzése: -

Bosznia-Hercegovina önálló állam, jelenlegi határain belül. Egységes állam, melyet két politikai entitás alkot: a muszlim-horvát föderáció és a boszniai szerb köztársaság. A magállapodás alapján mindkét félnek területeket kell feladnia. Bosznia-Hercegovinának központi kormányzata lesz, melynek központja Szarajevó. A korábban hadban álló felek beszüntetnek minden ellenségeskedést, és 2 km-re visszavonulnak az elválasztó zóna mögé. Az egyik félről a másikra átszálló területeken a visszavonuló félnek 45 napja van arra, hogy visszavonja csapatait, fegyverzetét, aknáit és akadályait. A felek kötelezik magukat arra, hogy nehézfegyverzetüket és erőiket 120 napon belül az SFOR parancsnoka által meghatározott helyre visszavonják. A szükséges létszám feletti személyi állományt leszerelik, és megtiltják további katonai működésüket. Bosznia-Hercegovinában szabad és demokratikus választásokat tartanak. A háborúban hontalanná vált népességnek joga van eredeti lakóhelyén részt venni a választásokon, ha így dönt. A felek egyetértenek abban, hogy létrehozzák Bosznia-Hercegovina alkotmányát, mely elnökséget, kétkamarás törvényhozást és alkotmánybíróságot állít fel. Minden boszniai embernek joga van az országon belüli zaklatás- és diszkriminációmenetes szabad mozgáshoz. A menekülteknek és hontalanoknak joguk van visszatérni otthonaikba, vagy ellentételezést kapni. A megállapodás kötelezi mind Szerbiát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, hogy teljes mértékben működjön együtt a háborús bűnösök, illetve a nemzetközi és humanitárius jogok megsértőinek felelősségre vonásában. Minden nem helyi katonai erőt és eszközt vissza kell vonni Bosznia-Hercegovinából.

Jelentősebb pártok: - Bosznia-Hercegovináért Párt (Party for BiH) - Demokratikus Működés Pártja (Party of Democratic Action) - Bosznia-Hercegovina Liberálisai (Liberals of BiH) - Horvát Parasztpárt (Croatian Peasant Party) - Bosznia-Hercegovina Horvát Demokrata Pártja (Croatian Democratic Party of BiH)

8. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 9 Bosznia-Hercegovina függetlensége óta több jelentős nemzetközi szervezethez is csatlakozott, vagy valamilyen egyéb státuszban (vendég, megfigyelő) vesz részt a szervezetek munkájában. Néhány közülük: IMF - International Monetary Fund Interpol – International Police OSCE – Organization for Security and Cooperation in Europe UN – United Nations WHO – World Health Organization WTrO – World Trade Organization 9

The World Factbook www.cia.gov

18 9. MAGYAR – BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK A Dayton-i békemegállapodás aláírását követően mind a helyi politika, mind a nemzetközi közösség elsőszámú érdeke a volt Jugoszlávia és a régió stabilizálása volt. Bosznia-Hercegovinának stabil kapcsolata alakult ki a szomszédos államokkal és jelentős külföldi segítségeket (több, mint 14 milliárd USD segélyt) vehetett igénybe. Magyarország 1992. december 28-án létesített diplomáciai kapcsolatokat BoszniaHercegovina Köztársasággal. A Zágrábból akkreditált magyar nagykövet 1994. április 25-én adta át megbízólevelét Szarajevóban. Bosznia-Hercegovina fővárosában 1997. májusában nyílt meg a magyar külképviselet. Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövetsége hivatalosan 1994. december 1-jén kezdte meg működését. A magyar - bosznia-hercegovinai kapcsolatok elsősorban a diplomáciai, gazdasági és kereskedelmi együttműködésre terjednek ki. Felsővezetői szinten zajlottak kölcsönösen megrendezett találkozók a gazdasági együttműködés különböző formáinak kidolgozására. Ezen kívül külön látogatáson járt Budapesten Osman Topcagic, Bosznia-Hercegovina Európai Integrációs Igazgatóságának főigazgatója az EU csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatok megismerése céljából. 1999-ben került aláírásra a Kereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatokról szóló Egyezmény, valamint a Külügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv. Azóta írtuk alá a diplomata és szolgálati útlevelek vízummentességéről szóló egyezményt, a beruházás-védelmi, légügyi, valamint a kulturális, tudományos és oktatási együttműködési megállapodást. A kettős adóztatás problémájának elkerülésére szintén leszünk lépéseket. A Jugoszláviától örökölt - és mindkét fél által életben tartani kívánt - ún. szukcessziós egyezményekről jelenleg is folyik mindkét oldalon a tárcaközi egyeztetés. Vizsgáljuk egy vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás megkötésének lehetőségét, és szükségesnek tartjuk a két ország vámszervei, valamint adóhivatalai közötti munkakapcsolatok létesítését, illetve fenntartását. Szükségesnek tartjuk továbbá egyezményes kapcsolataink felülvizsgálatát valamennyi, a még Jugoszláviával kötött, de hatályban lévő megállapodás tekintetében. 2001. július elsejétől Magyarország biztosítja Bosznia-Hercegovina részére a preferenciális vámtarifa rendszer (GSP) alkalmazását. A magyar – bosznia-hercegovinai külkereskedelmi forgalom 1995. óta dinamikusan növekszik. Boszniai részről rendkívül nagy súlyt helyeznek a páneurópai folyosó (BudapestSzarajevó-Mostar-Ploce) ügyére, amely alapvető jelentőségű az ország számára, illetve fontos belpolitikai kérdés is. Leszámítva azonban egy 16 km-es szakaszt, a további autópálya építéshez nincsenek meg a szükséges erőforrások, valamint nem került kijelölésre annak pontos útvonala, Horvátországhoz való csatlakozási pontja sem. A két ország közti rendszeres vasúti összeköttetés 2004. évben áll helyre. Fejlődő együttműködés alakult ki egyes magyar megyék és bosznia-hercegovinai kantonok között (pl. Baranya megye – Tuzla Kanton, Zala megye – Zenica Kanton, Csongrád megye – Una-Sana Kanton). Magyarországon jelenleg 7 - részben vagy egészben boszniahercegovinai tőkével működő - vállalkozást jegyeztek be. Bosznia-Hercegovinában 1994. óta 26 magyar cég tett kisebb beruházásokat (összesen mintegy 350 ezer EUR értékben). Bosznia-Hercegovinában a gazdaság helyreállítása és szabályozása jelenleg van folyamatban. Az üzleti körülmények fokozatosan javulnak, ami jó lehetőséget teremt a magyar vállalkozóknak az ország piacán való megjelenésre. Bosznia-Hercegovinában jelentős az érdeklődés a magyar vállalatokkal való közvetlen együttműködés iránt. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a nagykövetség kiemelt feladata, amelyet a külgazdasági attasé (egyben gazdasági tanácsos) koordinál. Bosznia-Hercegovinában a Kereskedelmi Szolgálatnak kirendeltsége nincsen, ezért a vállalati ügyek is a külgazdasági attasé hatáskörébe tartoznak.

19 10. NEMZETI HADERŐ10 Bosznia-Hercegovinában a 2003-ban elkezdett haderőreformot követően, 2004. március 24-én létrejött a központi Egyesített Vezérkar, melynek felügyelete mellett, párhuzamosan működik a két entitás (Vojszka Federacija-VF és Vojszka Reszpublika Szerbszka-VRS) vezérkara és hadserege. A haditechnikai eszközöket a Dayton-i egyezményben rögzített módon és mennyiségben az SFOR zárt körletekben felügyeli. Mindkét entitás haderejében jelen vannak a szárazföldi erők és a légvédelmi haderőnem eszközei. Ezek az eszközök többnyire régi szovjet haditechnikai eszközök. Például: T-54, 55-ös típusú harckocsik, BTR-50, 70-es típusú harcjárművek, ZU-23-as típusú légvédelmi gépágyúk, MI-8 típusú helikopterek. Bosznia-Hercegovina nem rendelkezik nukleáris, kémiai és biológia fegyverekkel, valamint ballisztikus rakétákkal. A légierő és a légvédelem a szárazföldi erők vezérkarának alárendeltségében működnek. BiH Védelmi Minisztérium Bosnyák-Horvát Föderáció Elnöke

Szerb Köztársaság Elnöke BiH Egyesített Vezérkar

Bosnyák-Horvát Föderáció Védelmi Minisztérium VF Egyesített Vezérkar

BiH HDM Pság

X Kiképző Pság

XX

Felderítő ho.

Szerb Köztársaság Védelmi Minisztérium

X

VRS Vezérkar

Béketámogató egységek

X

LÉ. zlj.

15.sz. LÉ. zlj.

Kikép ző Pság

XX 1.sz Harctámogató zlj.

Harctámogató zlj.

Felderítő ho.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina rendelkezik tengerparttal (20 km), jelentős kikötője nincs. A Föderáció vezetésénél felmerült egy kis létszámú folyami őrség szervezése a Száva folyón, de döntés még nem született felállításáról. A katonai szolgálat alsó korhatára 19 év, a 2003-as adatok szerint a hadrafogható lakosság (15-49 év) létszáma: 1 132 476 fő. Az aktív állomány létszáma:

A tartalékos állomány létszáma:

Bosnyák: 9200 fő Horvát: 4000 fő Szerb: 6600 fő

Bosnyák: 110 000 fő Horvát: 40 000 fő Szerb: 80 000 fő.

Az ország a 2002-es pénzügyi évet tekintve 234,3 millió USD-t költött hadikiadásokra, ami a nemzeti össztermék 4,5 %-a. A dél-szláv háborút megelőzően működő hadiipari termelés mára gyakorlatilag megszűnt a szakember gárda elvándorlása, áttelepítése miatt.

10

A fejezet megírásához a Janes Sentinel c. kiadványt vettük alapul.

20 11. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ Bosznia-Hercegovinában 2004. év végéig a Stabilization Force (SFOR) biztosítja a békét. Ennek a többnemzetiségű haderőnek része az a Többnemzetiségű Különleges Egység (MSU), amelynek a magyar Különleges Rendeltetésű Kontingens (KRK) is részét képezi. Feladataik közé tartozik: a járőrözés, környezettanulmányozás, rendbiztosítás. A magyar kontingens egy század erővel biztosítja az MSU és az SFOR által meghatározott feladatokat. Mivel az MSU az egyetlen ilyen jellegű ezred szintű egység az SFOR-on belül, így hadműveleti területét nem korlátozzák a Többnemzetiségű Dandárok (Multinational Brigade-MNB) körzetei. Ezek három körzetre osztják Bosznia-Hercegovinát: északi - amerikai parancsnokság Tuzlában, dél-nyugati - angol parancsnokság Banja Luka-ban és a dél-keleti francia parancsnokság Mosztárban.

12. MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA Magyarország 1996. óta vesz részt a nemzetközi közösség boszniai misszióiban. 1996 februárjától 2002 elejéig az SFOR MSU kontingens keretében műszaki katonai alakulatokkal segítettük az újjáépítést, jelenleg pedig egy század erővel (108 fő) vesz részt a békefenntartó tevékenységben. Az UNMBIH-ben 13 magyar rendőr dolgozott, 2003. januárjától pedig az EU Rendőri Misszió keretében 5 magyar rendőrtiszt teljesít szolgálatot. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága Surján Lászlót bízta meg azzal a feladattal, hogy ellenőrizze Bosznia-Hercegovina tagfelvétele során vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Folyamatosan részt veszünk a boszniai Állami Határőr Szolgálat állományának képzésében. A Szegedi Folyamat keretében kétoldalú konzultációkra került sor BoszniaHercegovinának a NATO PfP-re való felkészülését elősegítendő. Magyar részről rendszeresen szervezünk képzési programokat boszniai önkormányzati vezetők („good governance”) és környezetvédelmi szakemberek számára, továbbá az intézményi reformok (igazságszolgáltatás, illetve kereskedelemfejlesztés és liberalizáció) és a határon átnyúló együttműködés (eurorégiók) elősegítése érdekében.

21

III. FEJEZET: MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG

1. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése:

Önállóság elnyerése: Alkotmány kihirdetése: Fővárosa: Nyelvek: Népesség11: Nemzetiségi összetétel12: Hivatalos pénznem: 11 12

CIA Factbook www.cia.gov CIA Factbook www.cia.gov

Macedón Köztársaság - The Former Yugoslav Republic of Macedonia (F.Y.R.O.M) Republika Makedonija (helyi hagyományos elnevezése) Macedónia – Makedonija (hagyományos rövid formája) 1991. szeptember 15-én a függetlenségi deklarációval 1991. november 17. Szkopje makedón (hivatalos nyelv), albán, török, szerb-horvát (további beszélt nyelvek) 2 071 210 fő (2004. júliusi becsült adat) macedón 64,2%; albán 25,2%; török 3,8 %; roma 2,7 %; szerb 1,8 %; egyéb 2,3 % (2002-es adatok). macedón dínár

22 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR A 13 évre visszavezethető önálló államisággal rendelkező állam területe a történelem során a nagyhatalmak ütköző zónájaként, és érdekövezeteik holdudvaraként egyaránt szerepelt. A ókori macedón történelem kiemelkedő alakja III. Sándor (Nagy Sándor), aki világbirodalommá formálta a macedón királyságot. Birodalmi hódító politikáját a görög városállamok és a perzsa birodalom kárára folytatta. Három kontinensre kiterjedő államot hozott létre (Európa, Afrika, Ázsia). Időszámításunk előtt 146-ban Macedónia római provincia lett, így önálló államisága hosszú évszázadokra megszűnt.13A Római Birodalom 395-ben bekövetkezett kettéválása után Macedónia a bizánci császárok fennhatósága alá került és megmaradt területi felosztása. A VI. század során macedón területre települtek be a déli szláv törzsek, megalapozva ezzel a macedóniai lakosság szláv jellegét. A IX. században Cirill és Metód által megalkotott szláv abc és szláv liturgia elterjedt a helyi lakosság körében. A török birodalom Macedóniát 1389-től teljes mértékben uralma alá vonta. Az ötszáz éves megszállás alatt két törökellenes lázadás lángolt fel: az 1564-es Mariovo-Prilep, valamint a 1689-es Karposh-felkelés. A XIX. században a Balkán-félszigeten zajló függetlenségi mozgalmak hatása nem kerülte el Macedóniát sem. 1893-ban alakult meg a VMRO (Belső Macedón Forradalmi Szervezet) Goce Delchev vezetésével. A szervezet célja a nemzeti szabadság és a független macedón állam megalapítása volt. 1903-ban fegyveres felkelésre került sor a törökök ellen, amelynek eredményeként kikiáltották a Krushevo-i Köztársaságot. A török birodalom leszámolt a forradalommal, de megtorló akciója a nagyhatalmak rosszallását váltotta ki. A macedón kérdés a nemzetközi politika homlokterébe került, a német császár felvetette a nemzetközi csendőrség térségbe vezénylésének alternatíváját. 1912-ben Görögország, Bulgária és Szerbia egyesült katonai erővel, macedón támogatással (100 000 fő) Macedónia területén legyőzte a török haderőt. A győztes államok – figyelmen kívül hagyva részvételük nagyságát – kizárták a macedónokat a saját sorsuk feletti rendelkezésből. Macedónia újból felosztásra került. A legnagyobb részt Görögország hasította ki magának az Égei-Macedónia tartomány bekebelezésével. Bulgária annektálta a PirinMacedónia régióját, Szerbia birtokba vette a Vardar-régiót és átnevezte dél-Szerbiának. A területek átvétele után régiónként megindult az erőszakos szerbesítés, görögösítés és bolgárosítás. A két világháború között, 1925-ben újra megalakult a VMRO, amelynek célja a macedón államiság megalapozása volt demokratikus keretek között. A II. világháború kitörésével Macedónia Vardar és Égei régióját is elfoglalta a német szövetségben lévő Bulgária. 1941. október 11-én a macedónok felszabadítási harcba kezdtek a bolgár megszállók ellen. 1944-ben felálltak a macedóniai hadsereg első katonai egységei, párhuzamosan az ország minden részén megalakuló nemzeti felszabadítási tanácsokkal. 1944. augusztus 2-án a Szent Prohor-Pichinszkij kolostorban összegyűltek a macedón területek képviselői, hogy döntsenek a leendő államformáról és az ország alkotmányáról. A döntés értelmében a modern állam Macedón Népköztársaság néven tagozódott be a Jugoszláv Szövetségi Államba. 1945. áprilisában megalakult az első macedón kormány Lazar Kolisevszki vezetésével. 1967-ben az egyház függetlenségét is deklarálták (Ohrid központtal). A szövetségi Jugoszlávia felbomlása során Macedónia függetlenségét – ellentétben a többi volt-jugoszláv tagköztársasággal – békésen nyerte el. 1991. szeptember 8-án, népszavazás keretében a népesség 95%-a szavazott a független, szuverén állam megteremtésére. Kiro Gligorovot, a reformkommunista politikai vezetőt választották meg a független macedón állam első elnökének. Az Egyesült Nemzetek szervezetébe Macedónia, 13

www.macedonian.org

23 nem hivatalos nevén FYROM (The Former Yugoslav Republic of Macedonia) került felvételre 1993-ban. Még ugyanezen év első felében az ENSZ 1000 fős (ebből 500 amerikai katona volt) békefenntartó egységet küldött az országba,14 egyértelműen preventív célzattal megakadályozandó a boszniai események déli irányú továbbterjedését. Egyes államok (Oroszország, Kína, Törökország, Bulgária) elismerték az alkotmányban rögzített név hivatalos használatát. Az ország nevének megváltoztatására irányuló görög követelést Gligorov elnök visszautasította. Ennek politikai következménye Görögország egyoldalú kereskedelmi embargója lett Macedóniával szemben. Az embargó következtében az ország délről elszigetelődött, nem jutott hozzá a Thesszaloniki kikötőjébe érkező árukhoz. Mindemellett a gazdaság megszenvedte a Jugoszlávia ellen fennálló embargót is. Ezt 1995ben görög-macedón kormányközi egyezmény keretében feloldották ugyan, de a névhasználat és a kisebbségi jogok tekintetében további vitás kérdések maradtak. Etnikai feszültségek A köztársaság lakosságának 25,2 %-a albán nemzetiségű, az albán etnikum politikai szervezetei és az aktuális kormányzat közti kapcsolat folyamatos feszültség forrása a macedón belpolitikában.15 1992-ben a parlament törvénybe iktatta az állampolgárság megszerzéséhez szükséges új feltételrendszert, amely 15 éves állandó lakcímmel rendelkezést írt elő a kérvényezők számára. A kormányzat így adminisztratív módszerekkel próbálta akadályozni a Koszovó és Macedónia között ingázó albánok letelepedését. 1998-ban az Albán Demokrata Párt bekerült a kormány-koalícióba. Mindeközben a szerb rendőrség és az albán lakosság közötti feszültség fegyveres összecsapássá szélesedett Koszovóban. Gligorov elnök azonnal kezdeményezte az ENSZ csapatok mandátumának meghosszabbítását, tekintettel az északi szomszédban zajló eseményekre. Újabb 300 békefenntartó érkezett az országba az ENSZ felügyelete alatt.16 1999. februárjában Kína megvétózta az ENSZ küldetésének meghosszabbítását, válaszul arra, hogy Macedónia hivatalosan elismerte Tajvant.17 Az ENSZ erőket azonnal felváltották a Görögországon keresztül bevonuló NATO-csapatok. 1999. márciusában a NATO megkezdte a légi támadásokat Jugoszlávia ellen, a szerb egységek azonban fokozták támadásaikat a koszovói albán lakosság ellen, albánok százezreit kényszerítve otthonuk elhagyására. A júniusban aláírt béke-megállapodás értelmében az ENSZ fennhatósága alá tartozó protektorátust hoztak létre Koszovóban és megkezdték a lakosság visszatelepítését. Az ENSZ becsült adatai szerint 245 000 albán menekült érkezett Macedónia területére. 2001. februárjában a Koszovóból átszivárgó UCK (National Liberation Army) egységei átvették az ellenőrzést a koszovói határnál található Tanusevci település felett, majd megtámadtak macedón rendőri és katonai egységeket Tetovo közelében. Az UCK az incidens után aknavetőkkel és vállról indítható rakétákkal megkezdte Tetovo szisztematikus bombázását. Márciusban Borisz Trajkovszki elnök elrendelte a támadást az UCK harcállásai ellen a koszovói határkörzetben. Az elnök a NATO és az Európai Unió politikai támogatását élvezte a támadás végrehajtásához, felszámolandó a macedón területeken lévő UCK bázisokat. 2001 nyarának végére az UCK – modern fegyverzetének köszönhetően – már ellenőrzése alá vonta az északi és nyugati macedón országrészeket. 2001. augusztusában a macedón és az albán fél politikai képviselőiken keresztül aláírták az Ohridi Egyezményt, amely értelmében kiterjesztik az albán etnikumot megillető kulturális és politikai jogok körét, 14

msn.encarta.com/ The Former Republic of Macedonia/ History CIA World Factbook www.cia.gov 2002 becsült adat. 16 msn.encarta.com/ The Former Republic of Macedonia/ History 17 HETEK-Országos Közéleti Hetilap 1999. március 27. III. évfolyam, 12.szám 15

24 és hivatalossá teszik az albán nyelvet. Emellett felhatalmazták (felkérték) az Észak-Atlanti Szövetséget, hogy felügyelje az UCK lefegyverzésének folyamatát. Az Ohridi Egyezmény lehetővé tette a mintegy 170 000 országon belüli menekült visszatérését eredeti lakóhelyére.18 Az egyezmény következtében a macedón alkotmányt is módosítani kellett, különös tekintettel a kisebbségi jogok területére (2001. nov.). 2002-ben általános amnesztia keretében egykori UCK vezetők átléptek a legális politikai szerepvállalás területére és megalakították a „Demokratikus Uniót az Integrációért” nevű pártot. A 2002. szeptemberi választásokon a győztes koalícióba bekerült az albán kisebbség „Albán Demokratikus Unió Egység” pártja. 2004. február 26-án Boris Trajkovszki államelnök légi balesetben elhunyt. Az áprilisban kiírt választásokon Branko Crvenkovszki korábbi miniszterelnök nyerte el az elnöki posztot. 2004. június 2-án beiktatták miniszterelnöknek a korábban belügyminiszteri posztot betöltő Hari Kostovot.

3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Macedónia abszolút földrajzi helyzete az északi szélesség 40o51’-tól 42o22’-ig és a keleti hosszúság 20o 27’-tól a 23o 02’-ig terjed. Relatív földrajzi helyzete: délkelet Európa régiójába tartozó, a Balkán-félsziget nyugati részén elhelyezkedő ország. Közlekedésföldrajzi szempontból Európa és a Közel-Kelet közötti forgalmi folyosó mentén található. Az ország teljes határszakaszának hossza 766 kilométer, ebből Albániával közös 151 km, Bulgáriával 148 km, Görögországgal 246 km, Szerbia-Montenegróval pedig 221 km. Teljes területe kontinentális fekvésű, tengerparttal nem rendelkezik. Legnagyobb kiterjedése a dél-nyugat – észak-kelet tengely mentén 200 kilométer; észak-déli kiterjedése 150 kilométeres átlaggal rendelkezik. Összterülete 25 333 km2, amelyből vízfelület 477 km2–nyi területet foglal el. Méretét tekintve a kis területű államok közé sorolható.19 Az ország domborzatát a Macedón- (Pelagóniai-) masszívum 1500-2000 méter fölé emelkedő röghegységei és a közöttük elterülő medence térszínek határozzák meg. 34 hegycsúcs emelkedik 2000 méteres magasság fölé, amelyek közül a legmagasabb a Golem Korab 2 753 méterrel. A legalacsonyabb tengerszint feletti magasságot a Vardar-folyó mentén találhatjuk (50 méter). Az országot három tájegységre lehet osztani. Keleten a Bulgáriába átnyúló Pirin Macedóniára, amely a Balkán-hegység nyugati peremvidéke és a Rodopehegység nyugati nyúlványait jelenti, délnyugaton a Görögországban folytatódó Égei- (Trák) Macedóniára, amelynek domborzatát a Shar-Pindus hegyvidék uralja, valamint a központi helyzetű Vardar-Macedóniára, amely a területen átfolyó Vardar folyóról kapta a nevét. A Vardar folyó szerkezeti medencéje rendkívül földrengésveszélyes20. A hegyvonulatok közötti medencékben és magasföldeken zajlik a mezőgazdasági termelés. A legfontosabb medencevidékek a Pelagónia-medence, a Polog-medence, a Szkopje-medence, Prespa, Ovche, Tikvesh-medencék. Macedónia 90 %-ban az Égei-tenger vízgyűjtőjébe tartozik, a fennmaradó 10 %-nyi vízmennyiséget az Adriai-tenger veszi fel. Vízhálózata a hegyvidéki domborzatnak köszönhetően sűrű, legnagyobb folyója a Vardar, amely 420 kilométer hosszan északnyugatról dél-kelet irányban halad keresztül az országon és Thesszalonikinél ömlik a tengerbe. Legnagyobb mellékfolyói a Bregalnica (225km), Crna Reka (207km), Treska 18

www.idpproject.org Global IDP Database: Fear Prevents reamining IDPs from returning home Nagy-Képes Földrajzi Világatlasz Atheneum 2000 Kiadó, Budapest, é.n. 33. oldal. 20 Probáld Ferenc: Európa Reginális Földrajza 539. oldal 19

25 (138km) és a Pchinja (135km).21 Az egyetlen jelentősebb folyó, amely az Adriába ömlik a CM Drim (122km). A folyóhálózat mellett kiemelkedő szerepe van a természetes és mesterséges tavak hálózatának, komoly édesvíz-tartalékot képezve az ország számára, mely a nyári csapadékszegény hónapokban kerül felhasználásra. A legnagyobb az Ohrid-tó (349 km2), mely 693 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedik el, területéből 119 km2nyi Albániához tartozik. A második legnagyobb vízfelülettel rendelkező a Prespa-tó (274 km2), amelyen Albániával és Görögországgal osztozik Macedónia.22 A legjelentősebb mesterséges tó a Tikvesh-tó (14 km2) Speciális földrajzi fekvése következtében Macedónia éghajlata átmenetet képez az enyhe mediterrán és a száraz kontinentális éghajlati terület között. A Vardar folyó és a Strumica folyó mentén enyhe mediterrán klímával rendelkezik. A téli hónapok hidegek és csapadékosak, januárban 1 °C-os középhőmérsékleti értékekkel. A nyarak szubtropikusak és szárazak, ahol a júliusi középhőmérsékleti értékek elérik a 24 °C-t. A legmelegebb régió a Demir Kapija (Délnyugat-Macedónia), ahol a hőmérséklet július és augusztus hónapokban meghaladja a 40 °C-os napi legmagasabb értéket.23 Az évi átlagos csapadékmennyiség 500700 mm, a fővárosban 570 mm, de a nyugati széllel merőlegesen futó hegyvonalatok nyugati lejtőin a 2000 mm-es érték a normális. Az éghajlati nyári csapadék negatívumából következően, a téli hónapokban még bővizű folyók nyáron csaknem kiszáradnak, megkönnyítve ezáltal a rajtuk való átkelést.

4. LAKOSSÁG „Azon emberek, akik egy népből származnak, egy nyelvet beszélnek, egymással harmóniában élnek, egyazon szokásokkal, énekekkel és mentalitással rendelkeznek, alkotnak egy nemzetet, és a hely, ahol élnek a hazájuk. Következésképpen a Macedónok egy nemzet és a hazájuk Macedónia” Az idézet Gjorgi Pulevski irodalmártól származik 1875-ből24

A macedón nemzeti önállósodás folyamata szükségessé tette a macedón nép önálló nemzeti jellegének kihangsúlyozását. Máig nyomon követhető az eltérő megítélés a macedón nép hovatartozásának kérdésében. A macedón népet a görög, a bolgár és a szerb állam is egyfajta eltérő akcentust beszélő nemzetrészeként tekintette a múltban, és napjainkban is jelentkezik ilyen szemlélet. (Lásd: görög-macedón országnév vita) Az ország népessége 1900-tól (908 904 fő) több mint a duplájára növekedett. 1991ben a népesség száma átlépte a 2 milliós küszöböt (2 033 964).25 A legfrissebb becslések szerint 2004. júliusában 2 071 210 az ország lakosságának száma, a világ országainak ranglistáján a 143-ik legnépesebb állam.26 Népsűrűségi mutatója a 81 fő/km2 értéket éri el, amely alapján a közepesen sűrűn lakott államok kategóriájába tartozik.27 A népesség 59 %-a él városokban, tehát az urbanizáció foka közepesen fejlett szintet takar. A legnagyobb népességet tömörítő város Szkopje (600 000 lakosával). További négy nagyváros rendelkezik még 100 000 fő feletti lakossággal (Tetovo, Kumanovo, Gostivar és Bitola).28 A népesség 21

Macedoniafaq www.sinf.gov.mk Macedonia in 101 Facts www.sinf.gov.mk, www.macedonia.co.uk 23 Climate, Landscape & Nature Reserves Macedonia website-The Unofficial Macedonia Pages 24 People Statistical Data-Macedonian Cultura&Information Centre 25 MacedoniaFaq-population, MSN Encarta, Encyclopedia-Macedonia 26 CIA factbook www.cia.gov - www.nationmaster.com/macedonia 27 MSN Encarta - Macedonia 28 World Depot Country Information Macedonia.htm 22

26 eloszlása nem egyenletes; a legsűrűbben lakott vidék észak-nyugat Macedónia, beleértve Szkopjét és környékét; népsűrűség szempontjából a dél-keleti régió ennek az ellentéte. Macedónia lakosságának etnikai összetétele hasonlóan az egykori Jugoszláv államéhoz rendkívül összetett. Az 1994-ben nemzetközi felügyelet alatt lezajlott népszámlálás adatai szerint a macedón nemzetiségűek aránya az össznépességen belül 67 %. Az albán nemzetiségűek aránya 23 % volt.29 A 2002-ben közölt adatok szerint ugyanezen mutatók a 64,18 %-ra és 25,17 %-ra módosultak.30 Az albán népesség növekedésének hátterében a nagyobb természetes szaporulat és a Koszovóból történő bevándorlás áll. Az albán népesség település-területe a koszovói és albán határvidékre helyezhető. Központi települése Tetovo, ahol az albán lakosság aránya 75 %-os. A két többségi nemzetiség mellett található még 3,85 % török, 2,66 % roma, valamint 1,78 % szerb kisebbség.31

5. GAZDASÁG Az egykori Jugoszlávia hat tagállamából az egyik legfejletlenebb gazdasággal rendelkező tagköztársaság Macedónia volt. Az 1991-es szétválás következtében az országnak meg kellett teremtenie a piacgazdaságra való átállás feltételeit, emellett ki kellett küszöbölnie a regionális szinten jelentkező gazdasági nehézségeket. A függetlenséggel együtt a macedón gazdaság központi költségvetésből történő támogatása és a védett jugoszláv piac nyújtotta biztonsági háló megszűnt. Az 1990-es évtizedben a boszniai háború, az ebből következő Szerbiával szembeni embargó, a görög kereskedelmi embargó (1995), a koszovói konfliktus (1999.) okozta gazdasági bizonytalanság negatívan befolyásolták az ország gazdasági teljesítményét. Emellett a kormányzatnak strukturális reformokat kellett hoznia, amelyek átmenetileg erősítették a kedvezőtlen gazdasági helyzetet. Az 1995-ös pénzügyi év jelentette a recesszió mélypontját, amikor a GDP értéke az 1989-es szint 41 %-ára esett vissza.32 A kormányzat 1995-től pénzügyi stabilizációs programot futtatott az IMF (International Monetary Fund) jóváhagyásával. A program eredményeképpen stabilizálódott a macedón dinár és csökkent a deficit, valamint a GDP növekedése 1998-ra elérte a 3,4 %-ot33. A koszovói válság következtében 350 000 menekült befogadása és ellátása terhelte az ország gazdaságát, növelve a szociális feszültségeket. 1999-re a munkanélküliség értéke 33 %-ra emelkedett, ehhez járult még az egykori Jugoszláviába irányuló, illetve területén átvezető kereskedelem szintjének 25 %-kal való visszaesése. A szállítási költségek emelkedése és a térségbe irányuló befektetések magas kockázati szintje együttesen gyengítette az ország gazdasági helyzetét. A macedón gazdaság a 2001. év elejétől kezdve fejlődési pályára állt, amelyet az albán nemzetiségi konfliktus kettétört. A 2001-es GDP 4,5 %-kal csökkent és az ország külföldi devizatartalékai 200 millió dollárral csökkentek34. A 2001-es albán krízis nyomán lecsökkent a kereslet a macedón termékek iránt, különös tekintettel a textil, vas- és acélipari megrendelésekre. A Világbank egyszeri 15 millió dolláros segéllyel támogatta az ország számára szükséges import termékek beszerzését. 2002. már a szerény növekedés éve volt 0,9 %-os GDP-növekménnyel35. A macedón export lecsökkenése miatt komoly deficit képződött, amelyet 275 milliós Európai Bizottság által támogatott segélycsomaggal sikerült 29

Statistical Office of the Republic of Macedonia - www.stat.gov.mk World Depot-Country Information Macedonia 31 World Depot-Country Information Macedonia 32 World Depot-Country Information Macedonia/ Economy 33 World Depot-Country Information Macedonia/ Economy 34 World Depot-Country Information Macedonia/ Economy 35 www.kum.hu Magyaroszág gazdasági kapcsolatai a Közép-Kelet-Európa országaival 30

27 kiküszöbölni. További 244 milliós gazdaságfejlesztési csomagot irányzott elő az Európai Unió Macedónia részére. A 2003. év a segélycsomagok és a szigorú költségvetési politika következtében 3 %-os GDP-növekedéssel zárt.36 A szigorú fiskális politika nem helyezett elég hangsúlyt a munkanélküliség csökkentésére, így a munkaképes korú lakosságnak 36,7 %-a volt ide sorolható a 2003-as évben.37 Az IMF és a macedón kormány megállapodást kötött 27 millió dollár értékű támogatásról 2003-ban, amelynek eredménye a költségvetési deficit 1,5 %-ra való lefaragása és a macedón dinár stabilitásának megteremtése (54,3 macedón dinár = 1 USD).38 A macedón gazdaság világgazdasági részesedése 0,01 %, amely mögött 4,6 milliárd dolláros GDP össztermék áll39. Az ország gazdasága teljesen nyitott és integrálódott a nemzetközi kereskedelembe, GDP-jének 79,5 %-a külkereskedelemből származik A mezőgazdaság és az ipar jelentősége a szolgáltató szektorral szemben folyamatosan háttérbe szorul. A GDP előállításának szempontjából a szektorok szerinti megoszlás: 30, 12, Az agrár szektor fő terméke a búza, 58 % (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások).40 kukorica, árpa, dohány és a citrusfélék. Az ország energiagazdálkodása feketekőszénre épül. Bányászati termékei a krómérc, ólomérc, cinkérc és a nikkelérc. Az ország fő export termékei a textilipari termékek, gépek és berendezések, vegyipari termékek, vas- és acélipari termékek, a dohánytermékek, a bor és a gyapjú. A macedón kereskedelem 1994. óta deficites, 2003-ban 936,7 millió dolláros szintre került. Az ország fő export partnerei: Németország (27,4 %), Olaszország (13,2 %), USA (9,5 %), Horvátország (7,9 %). A fő import partnerek: Görögország (18,2 %), Németország (13,6 %), Szerbia (8,6 %)41. A magyar-macedón gazdasági kapcsolatok hagyományosan magyar külkereskedelmi többlettel jellemezhetők. A 2003-as évben az összforgalom 41,5 millió dollárnyi áruforgalmat jelentett. Az áruforgalom kivitelünk esetében az élelmiszerekre, mezőgazdasági nyersanyagokra, gépekre, gépi berendezésekre korlátozódik. Behozatalunk 70 %-a feldolgozott élelmiszeripari termékeket foglal magában.42 A macedón gazdaságpolitika célja a teljes jogú tagság elérése az európai és a globális gazdasági szervezetekben. Ennek eredményeképpen 2002. október. 15-től teljes jogú WTO (World Trade Organization) tagországgá vált. Az 1997-ben aláírt Együttműködési Megállapodás az Európai Unióval megnyitotta az utat a vámmentes kereskedelem kialakításához minden Európai Uniós országgal, az egyezményt 2004. április 2-án ratifikálták.

6. INFRASTRUKTÚRA Közlekedés A macedón közlekedési hálózat a jugoszláv időkből öröklött hálózattal rendelkezik, de a 1990-es évektől nemzetközi tőke bevonásával megindult az infrastrukturális beruházások rendszere, amelyek főleg a modern közút és vasúthálózat fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt. Az Európai Unió, mint a legnagyobb nemzetközi támogatója az országnak egyszerre két program keretén belül támogatja közlekedési beruházásokat. Egyik forrás, a támogatás 36

Republic of Macedonia-State Statistical Office Republic of Macedonia-State Statistical Office 38 World Depot-Country Information Macedonia/ Economy 39 World Depot-Country Information Macedonia/ Economy 40 MSN Encarta-Macedonia Economy 41 CIA World Factbook www.cia.gov macedonia-economy 42 www.kum.hu - Magyaroszág gazdasági kapcsolatai a Közép-Kelet-Európa országaival 37

28 lehívására a Nemzeti Program az egykori Jugoszláv Tagköztársaság Macedóniáért, a másik a határokon átnyúló együttműködési program Görögország bevonásával. Emellett még kölcsönök felvételével is sikerül forrásokat szerezni, az Európai Befektetési Bankon keresztül. A két európai közlekedési folyosó halad keresztül az országon, amelyek Szkopjénál metszik egymást. Mindkettő közlekedési folyosó részét képezi az Trans-European Networksnek (TENs), ezáltal jogosultak európai támogatások megszerzésére. A8 folyosó részeként az E-65-ős útvonal Durres-Tirana-Szkopje-Szófia-Várna tengelyt követi, kapcsolatot teremtve az Adriai-tenger és a Fekete-tenger között. A10 folyosó az E-75-ős útvonala ThesszalonikiSzkopje-Belgrád-Zágráb-Passau-München tengelyt követi, így teremtve kapcsolatot dél-kelet Európa és közép-Európa között.43 Az ország teljes úthálózata 8684 kilométer nagyságú, amelyből 5540 kilométernyi szilárd burkolatú és ebből 944 kilométer főút és 177 kilométer hosszúságú modern autópálya.44 Az ország egyetlen autópályája észak-déli tengely mentén fut. Az úthálózat évente 35 millió utas és 7 millió tonnányi áru mozgatását képes elviselni.45 A vasúthálózat állapota szintén nem kielégítő, és komoly fejlesztéseket igényel. Az első Balkánon épült vonal Szkopjét kötötte össze Thesszalonikivel a XIX században. Azóta a macedón vasúthálózat 699 kilométeresre bővült és ebből 233 kilométer villamosított.46A vasút kapacitása személyszállítás terén 2.6 millió utas évente, teherszállítás esetén 5 millió tonna .47 A légi közlekedés lebonyolítását az ország 17 reptere végzi, amelyből 2 darab rendelkezik 2438 és 3047 méter hosszú betonozott kifutó pályával. A nemzetközi légi közlekedés két reptéren korlátozódik48 Szkopje és a dél-nyugati ország részben található Ohrid reptere van bekapcsolva a nemzetközi légi közlekedésbe. Kontinentális ország lévén nem rendelkezik tengeri kikötővel. A vízi közlekedés a tavakra korlátozódik, így teremtve kapcsolatot Albániával és Görögországgal. Csővezeték rendszere igazodik az ország méreteihez 268 kilométeres gáz és 120 kilométeres kőolaj vezetéket építettek ki.49 Hírközlés A hírközlési rendszer még komoly fejlődési potenciállal rendelkezik, az 1992-es szinthez képest komoly hálózat fejlesztések történtek. 1992.-ben az országban 340 ezer telefon előfizető volt, 2002-ben 560 ezerre nőtt a fővonalak száma.50Az 1000 főre jutó telefon előfizetők száma 271. Az ország nemzetközi hívószáma 389. A mobilhálózat fejlesztése a ’90-es években felgyorsult külföldi tőkebefektetések révén, köztük a német Deutsche Telekomon keresztül. 1997-ben mindössze 12 362 mobil előfizető volt, 2002-ben már 365 ezer mobil előfizetőt tartottak nyilván az országban.51 Mindhárom magyarországi szolgáltató előfizetéses szolgáltatásai működnek az országban. A televízió és rádióállomások és átjátszó állomások állami tulajdonban vannak. 100 rádió és televízió állomás működik az országban, a rádió programokat 120 átjátszó állomáson keresztül közvetítik. A televíziós programokat 10 főátjátszó állomás közvetíti az ország minden területére. Az állami adók mellett naponta növekszik a magánadók száma. 43

www.eu.org.com EU-Relations with Southern European Countries-Macedonia CIA factbook.www.cia.gov.-macedonia-transportation 45 macedonianfaq-Macedonia 101 facts.htm 46 CIA factbook.www.cia.gov.-macedonia-transportation 47 macedonianfaq-Macedonia 101 facts.htm 48 CIA factbook.www.cia.gov.-macedonia-transportation 49 CIA factbook.www.cia.gov.-macedonia-transportation 50 macedonianfaq-Macedonia 101 facts.htm 51 CIA factbook.www.cia.gov.-macedonia-transportation 44

29 Az Internet hálózat kiépítése a telefonhálózat bővülését követi, de még messze eltér az európai átlagtól. Hat internetes szolgáltató cég kínálja szolgáltatásait az országszerte. Az Internet használók száma 2002-ben 100 ezres nagyságrendű, az ország Internet kódja: mk.52

7. MÉDIA A macedón alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítás jogát és az információhoz való hozzáférés szabadságát, mint alapvető jogot. Ennek értelmében a már meglevő 3 állami televízió csatorna mellett, 1998-tól engedélyezik a magáncsatornák működését is. A szigorú állami hírközlési szabályzás mellett sok kalóz rádió és televízió sugározza adását. A macedón hírközlésnek tekintettel kell lennie az országban élő nemzetiségek nyelvhasználatára, ezért a nemzeti televízió és rádió szolgáltat adásokat albán, török, görög, bolgár, roma nyelveken. A macedón televízió közvetített adásokat először albán nyelven. A legnagyobb televíziós csatornák a MTV (Macedonian Television) 3 csatornával, A1 magáncsatorna, Sitel-Tv magáncsatorna, Kanal-5 magán csatorna. A legjelentősebb rádióadók: Macedón Rádió állami, a Kanal-77 magán csatorna. A legnagyobb hírügynökség a Macedonian Information Agency (MIA) angol-macedón nyelven szolgáltat, és állami tulajdonban működik. Emellett még az angol nyelven is szolgáltató Makfax. A privatizációs hullám a média területét is elérte, ennek ellenére a legnagyobb lapkiadó még részben állami felügyelet áll, tehát függetlensége megkérdőjelezhető. Az OSCE Európai Biztonsági Együttműködés Szervezetének ország tanulmánya szerint a média függetlensége összességében megbízható. A teljes kiadott lapok és időszakos kiadványok száma 112 és 74, teljes darabszám 28 millió körül mozog.53 A legnagyobb példányszámú lapok, az állami tulajdonú Nova Makedonija, Utrinski Vesnik Szociál Demokraták által támogatott napilap. Dnevnik magán napilap, Fakti albán nyelvű lap, amely a török nyelvű napilapokhoz hasonlóan hetente háromszor jelenik meg.

8. OKTATÁS Közvetlenül a második világháború után a Macedón Köztársaság területén 180 ember rendelkezett egyetemi diplomával. A legtöbb ember, aki részt vett iskolai oktatásban az elemi iskola négy osztályának elvégzése után kilépett a rendszerből. Az érettségizett embereket már tanult embernek tekintették. 1945-ben mindössze 22 darab általános iskola működött. A macedón oktatás rendszere az általános, a középfokú, főiskolai és egyetemi szintekre épül. Az általános szint 8 osztályt jelent, az oktatás 1053 iskolában zajlik. A nemzetiségi eloszlásra tekintettel formálták meg az elemi szintű iskolai képzést. 703 általános iskolában macedón nyelvű oktatás folyik, 279-ban albán nyelvű, 55 iskolában török nyelvű, 15-ben szerb nyelven oktatnak.54 Az analfabétizmust nem sikerült teljesen felszámolni, még a jelenlegi iskolarendszer mellett sem. A népesség 94,6 %-az írástudó, és a fennmaradó 5.4%os érték kiemelkedően magas analfabétizmust takar.55 A 1999/2000-es tanévben, a középfokú oktatásban 92 darab középiskola működött, gimnáziumi, szakközépiskolai-szakmunkás képző oktatási formában. A nemzetiségi oktatás 52

globalEDGE (TM) country insights-Macedonia macedonianfaq-Macedonia 101 facts.htm 54 Macedonian FAQ-Education 55 World Depot Country Information Macedonia 53

30 középfokú szinten már nem annyira szerteágazó, 92 iskolából 5 iskola tisztán albán nyelvű, és 4 iskola török nyelvű. Emellett két egyházi középfokú iskola működik egy muzulmán és egy ortodox keresztény egyházi felügyelettel. A felsőfokú oktatás két központja a szkopjei Szent Cirill Metód Egyetem, és a Bitolában működő Ohridi Szent Klement Egyetem. A két egyetem irányításában 27 főiskola és egy tanárképző intézet tartozik. A felsőoktatásban résztvevők aránya nemzetiségi szempontból aránytalan eloszlást mutatnak 89% macedón, 5,6% albán, 1,1%török, 0,9% vlach, 0,1% roma. A macedón alkotmány 48 cikkelye garantálja az országban élő nemzetiségek saját nyelvűkön való képzésben való részvételét egészen a középfokú szintig. Az albán nemzetiség követelései között, így az oktatás skálájának minden szintre kiterjesztése szerepel. Fontos szempont, Macedóniában az oktatás ingyenes és az állam garantálja minden állampolgára számára ezt a lehetőséget. Az oktatás és tudomány legmagasabb szintű intézménye a Macedón Tudományos Akadémia, amelyet 1967-ben alapítottak.

9. KÖZIGAZGATÁS 123 tartományra tagozódik az ország közigazgatási szempontból. A tartományok (opstini, egyes számban: opstina) jelenlegi felosztása, a kormányzat által meghirdetett közigazgatási reform keretében a közeljövőben meg fog változni. A vitatott kérdések a közigazgatási újrafelosztásban érintik, Kicevo, Struga, Szkopje közigazgatási besorolását, valamint az albán nyelv, hivatalossá tételét a közigazgatásban. A fenn említett tartományoknál tekintettel kell lenni az albán nemzetiség számarányára, így Struga, Kicevo tartomány területnövelése Oslomej tartománnyal, albán dominanciát biztosíthatna. Szkopje esetében a Saraj és Kondovo tartomány beolvasztásával megteremthető lenne a kétnyelvű közigazgatás a fővárosban. A tervezet komoly belső feszültségeket indukál a macedón társadalomban. A macedón népesség részéről, ez már az albánok felé túlzottan megnyilvánuló engedékenységet jelenti.

10. KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK A macedón állam politikai berendezkedése parlamentáris demokrácia, az 1991. november 17-én elfogadott alkotmány képezi a jogállamiságának alapját. Az államfőjét általános választások keretében választják öt éves ciklusra, amely egyszer meghosszabbítható. Az államfő képviseli a Macedón Köztársaságot külföldön és belföldön egyaránt, emellett betölti a hadsereg főparancsnoki posztját. 2004 áprilisában megtartott időközi választások után, amelyet Boris Trajkovszki halálos balesete következtében kellett előrehozni, Branko Crvenkovski kapott megbízást az elnöki poszt betöltésére. A Szociál Demokrata Unió elnökeként mérsékelten baloldali politikus, aki politikájában elődjének konszolidációs irányvonalát folytatja. A nyugati országok által elfogadott politikus, aki az albán nemzetiséggel szembeni toleranciát képvisel, különös tekintettel a nyelvhasználat és a közigazgatás decentralizálása terén. A gazdaságpolitikai eredményei miniszterelnöksége alatt kevésbé voltak látványosak, rekord szintű munkanélküliség 36.7%-os, és növekvő korrupciós ügyek jellemezték. Elnökségének kezdete egybe esik az ország Európai Uniós csatlakozási kérelmének benyújtásával, ezáltal az európai integrációs irányvonal mentén kell politizálnia. A végrehajtó hatalom a kormány kezében összpontosul Macedóniában, A kormányfői posztot a korábban belügyminiszterként dolgozó Hari Kostov tölti be. Hari Kostov Branko

31 Crvenkovski személyes választottja, aki megszerezte a parlamenti többségét, hogy kormányt alakíthasson. Végzettségére nézve közgazdász, szakmáját tekintve bankár, aki képviselte országát a Világ Banknál. 44 évesen került miniszterelnöki pozícióba. A kabinet felállása megegyezik a Crvenkovski által vezetett kabinettel. Kostov szoros szövetségese az államfőnek, de nem tagja Szociál Demokrata Uniónak. Kiemelten kezeli a gazdaságpolitikát, az európai integrációs folyamatot és az albán nemzetiség békés integrációját. A kabinet tagjai: Hari kostov miniszterelnök, Radmila Sekerinska Eu integrációért felelős miniszterelnök helyettes, Jovan Manasijevski szociális és munkaügyi miniszterelnök helyettes, Musa Xhaferi decentralizációs és esélyegyenlőségi miniszterelnök helyettes, aki az albán nemzetiséget reprezentálja a kormány vezetésében. Külügyminiszteri posztot Ilinka Mitreva tölti be, a védelmi miniszter Vlado Buckovski. A gazdasági miniszter Stevce Jakimovski, a pénzügyminiszter Nikola Popovski, belügy Siljan Avramovski, igazságügy Ixhet Memeti szintén albán nemzetiségű miniszter A koalíciós kormányban a Szociál Demokrata Unió és a Demokrata Unió az Integrációért pártok működnek együtt. Macedóniában az albán pártok jelentős szervezetséggel rendelkeznek. A kormányzati munkában is részt vesznek, emellett jelentős parlamenti ellenzéki pártokkal bírnak. A legjelentősebb albán politikai tömörülések sora: Demokratikus Haladás Pártja (Party for Democratic Prosperity-PPD), amely a legnagyobb albán politikai szervezet, elnöke Abdurrahman Haliti. A második legjelentősebb párt az Macedóniai Albánok Demokratikus Haladásának Pártja (Party for Democratic Prosperity of Albanians in Macedonia-PPDSH), a PPD-ből kivált szerveződés, amely főleg Tetova és Gostivar környékén rendelkezik erős támogatottsággal. A harmadik albán párt, Népi Demokratikus Párt (People Demokratic PartyPDP), ami inkább jobboldali politikai irányvonalat képvisel, vezetője Iljaz Halimi.56 A kormányzat feletti kontrollt a 120 képviselővel rendelkező egykamarás parlament (Sobranje) látja el. Az ország hat választó körzetéből 20 képviselő jut be a parlamentbe négy évre szoló mandátummal. 85 képviselőt közvetlenül választanak be, fennmaradó 35 pártlistáról jut be, a pártjának elért választási eredményének arányában. A parlamenti helyek eloszlása pártok szerint: 60 képviselő a SDMS (Szociál Demokrata Unió) és a LDP (Liberális Demokrata Párt) által delegálva. 33 képviselő VMRO (Macedón Forradalmi Szervezet) DPMNE (A Macedón Nemzeti Egység Párt) által közösen indítva. A Demokrata Unió az Egységért színeiben az albánok 16 képviselőt juttattak a parlamentbe, és további 7 főt az Albán Demokrata Párt színeiben.

11. CIVIL SZERVEZETEK 1991-es önállósodást követően sorra jelentek meg a nemzetközi szervezetek képviselői és képviseletei, hogy adott esetben segítséget nyújtsanak a fiatal demokratikus országban jelentkező társadalmi problémák kezelésében. A Balkánon zajló háborúk alatt, valamint a koszovói konfliktus alatt még több szervezet telepedett le az országban. A legtöbb szervezet a 2001-es etnikai villongások során már tevékenykedett és napjainkban is az országban tartózkodnak. Egy esetleges alkalmazás során célszerűnek tartjuk ezen szervezetek felkeresését, az együttműködés kialakítását. Az alábbiakban felsorolunk közülük néhányat: Center for Civic Initiative – demokratikus és civil társadalom kiépítését segítő központ ECHO - European Community Humanitarian Office Eurobalkan – Európai Uniós szervezet GVC - Civil Volunteer Group

56

www.albanian.com Macedonian Albanian Parties

32 Macedonian Center for International Cooperation – Gazdasági és Pénzügyi Információs Központ MHCHR - Macedonian Helsinki Committe for Human Rights MPF - Macedonian Forum of Political Science PPC - Permaculture and Peace-building project

A nem kormányzati szervezetek mellett a vezető nemzetközi szervezetek is állandó képviselet tartanak fenn és fontos munkaadói a nyelveket beszélő macedón értelmiségi munkavállalóknak. Néhány közülük: UNHCR UN - High Commissioner’s Office for Refugees UNHCHR UN - High Commissioner for Human Rights WFP - World Food Programme UNICEF - UN Children's Fund IOM - International Organisation for Migration ICRC - International Committee of Red Cross or Crescent

12. VALLÁS – NEMZETI ÜNNEPEK A macedón alkotmány 19. cikkelye garantálja a vallásgyakorlás szabadságát az állampolgárai számára, ugyan ebben, a cikkelyben kiemelve szerepel a Macedón Ortodox Egyház és más vallási gyülekezetek szétválasztása az államtól. A 20 darab regisztrált vallási csoport felügyeletét a kormányzat által kinevezett Vallási Ügyek Bizottsága látja el. Az uralkodó vallás az ortodox keresztény, amelyhez a népesség 70 %-a sorolható. A macedón egyház 1967-től számítja önállósodását a szerb ortodox egyházzal szemben. 1967 óta eltelt időszakban, komoly befolyást épített ki a macedón társadalmi élet számos fontos területén. Az egyház szerepe a vallási élet megszervezésére, oktatási funkciók gyakorlására, humanitárius tevékenységek támogatására vonatkozik. A második számú vallás a muzulmán, amelyet az ország népességének 29%-a gyakorol és az albán, török populáció körében terjedt el.57 A iszlám szélsőséges közel-keleti irányzatai nem terjedtek el az itteni népesség körében. A macedón-albán konfliktus háttere sokkal inkább a kívülről szított, nagy-albán nacionalizmus termékének tekinthető.58 További vallási közösségek: Római katolikus egyház, Baptista egyház, Zsidó hitközség. Vallási és nemzeti ünnepek: Az ortodox karácsonyt január 7-én tartják, az Újév január 13.-ra esik. A Népfelkelés Napját augusztus 2-án, a Köztársaság Napját szeptember 8-án, a Partizánok Napját október 11-én ünneplik meg. Mindezen napok munkaszüneti napot jelentenek a közhivatalokban és gazdasági szektorban egyaránt. A szolgáltató szektor rugalmasabban kezeli a hétvégét és a nemzeti ünnepek alatti nyitva tartást.

13. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Ötven évvel ezelőtt a Macedóniában a születéskor várható élettartam 50 év körül alakult, manapság 72 év az átlagos várható élettartam. A macedón egészségügyi hálózat az állampolgárok kötelező hozzájárulásával ingyenes, és minden állampolgár számára igénybe vehető. A második világháború előtt Macedóniában évente 300 ezer ember fertőződött meg 57 58

CIA-The World Factbook-Macedonia The Macedonian Ortodox Church-Aleksandar Candovski Archdeacon

33 maláriával, napjainkra a betegség teljesen eltűnt az ország területéről, köszönhetően a javuló közegészségügyi állapotoknak Az országban, 1939-ben összesen 9 kórház volt, 868 betegággyal. Jelenleg 16 egészségügyi központ 300 egységből álló körzeti rendelő hálózat, 6 speciális kórház, 3 különleges betegségek központja, és 818 magán egészségügyi szervezet nyújtja szolgáltatásait országszerte. Az egészségügyi szektorban foglalkoztatottak teljes száma 24142 fő.59 Összességében a macedón egészségügyi szakemberek jól képzettek, de a legtöbb klinika és kórház felszereltsége és szolgáltatási színvonala nem felel meg a nyugateurópai standardnak. Alapszolgáltatások országszerte igénybe vehetők. A macedón egészségügyi rendszer külföldiek részére, azonnali készpénzfizetéses szolgáltatást jelent. A paraszolvencia gyakorlata Macedóniában is mindennapok része.60 Az WHO hivatalos weblapja szerint Macedónia területén fertőző betegségek jelenlétével nem kell számolni.

14. MACEDÓN – MAGYAR KAPCSOLATOK A diplomáciai kapcsolatokat a Magyar Köztársaság 1994. augusztus 29-én vette fel Macedóniával. Nagykövetség 1999. június 30. óta működik Szkopjéban. Budapesten 2001. február 1-je óta működik macedón nagykövetség, ideiglenes ügyvivő vezetésével, aki Bécsből van Budapestre akkreditálva. 2001-es etnikai feszültségekből származó fegyveres konfliktus hátráltatta a két ország együttműködését, és biztonsági megfontolásokból 2001. szeptember 30-án vízumkényszert vezetett be Magyarország a beutazó macedón állampolgárokkal szemben. 2001.10.16-tól Macedónia is bevezette a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. 2001-ben NATO-tagállamként részt vettünk az illegálisan tartott fegyverek begyűjtését célzó „Essential Harvest” műveletben. 2002-2003-ban az EBESZmegfigyelők tevékenységét támogató, illetve az ország destabilizálódását megakadályozni hivatott NATO-műveletekben („Amber Fox”, „Allied Harmony”) először egy felderítő szakasszal, később egy őr-biztosító szakasszal vettünk részt. Az őr-biztosító szakasz (39 fő) az „Allied Harmony” művelet befejezése (2003. március. 31.) után is ellátja a szkopjei NATO-parancsnokság őrzés-védelmét. Ezen kívül a NATO-parancsnokságon egy tiszt képviseli hazánkat.61 A 2003. 03. 30-től 2003. 12. 15-ig tartó „Concordia” műveletet végrehajtó EUFOR-erők törzsében két magyar tiszt teljesített szolgálatot. Az EU-nak a macedón rendőrség munkáját támogató „Proxima” műveletében 2004. január végétől 5 magyar rendőr vesz részt.62

15. MACEDÓN NEMZETI HADSEREG Macedónia függetlensége elnyerése és a Jugoszláv Hadsereg teljes visszavonása után 1992 márciusában felállította önálló haderejét. A macedón hadsereg haderőnemei a szárazföldi haderő és légierő. Kiemelkedő szerepe van a légvédelmi fegyvernemnek és a speciális rendőri erőknek, amely a Belügyminisztérium alárendeltségében működik. Az ország külpolitikai prioritásai között szerepel a NATO- szervezetébe való belépés. Igazodva a NATO tagság elnyeréséhez megkövetelt feltételekhez, az ország végrehajtott egy Akció Tervet, amely értelmében átszervezte a hadseregét. A feladat a kor kihívásaihoz igazodó kis

59

Macedonia FAQ.Macedonian Health Care Consular Information Sheet U.S –Travel Info’s, Macedonia 61 www.honvedelem.hu-Missziók 62 www.kum.hu világ országai-kétoldalú kapcsolatok 60

34 méretű modern professzionális haderő létrehozása volt. A kitűzött cél 12000-es személyi állományban maximalizálta a haderőt. A macedón védelempolitika 1991 óta kiemelten kezeli a transzatlanti kapcsolatokat, és mint független államnak a 1990-es évek Balkán-konfliktusaiban szüksége is volt a folyamatos politikai és katonai háttértámogatásra a NATO részéről. Az ENSZ szintén kiemelten kezelte Macedóniát és már 1992-től telepített katonai erőt az ország területére. Az ENSZ erői, az UNPREDEP (UN Preventiv Deployment Force) végezte el a járőrözést az albán és a szerb határterületeken. 1998-ban a macedón kormány engedélyezte a NATO XFOR (Extraction Force), és a KVCC (Kosovo Verification Coordination Cell) telepítését. A katonai erő jelenléte hozzájárult a Macedónia biztonságának fenntartásához, 1999-re a NATO erők létszáma 17000-re növekedett. A 2001-es albán felkelés során újabb NATO csapatok érkeztek kormány felkérésre, feladatuk volt az EBESZ megfigyelőinek védelme, az UCK békés leszerelése, valamint a macedón állam biztonságának megszilárdítása. 2003. március 31-én az EU (EUFOR) átvette a fennhatóságot a NATO-tól, a Concordia művelet keretében, amely 2003. december 15-ig tartott. További EU-s hozzájárulás keretében létrehozták a Rendőrségi Tanácsadói Missziót elősegítve a macedón rendőri erők reformját. Emellett Macedónia képezi a NATO erők részére a háttértámogató bázist.63 Macedóniában hadkötelezettség 19 éves kortól kötelező a férfi lakosság számára, a személyi kapacitás 448095 fő, akik képesek katonai szolgálatot ellátni. Ebből a mennyiségből évente 17595 ember éri el a hadköteles kort. A hadseregre fordított összeg 2001/02-es költségvetési évben 200 millió dollárt tett ki, amely bruttó nemzeti termék 6%-át jelenti.64

63 64

World Depot Country Information: Macedonia CIA-the World Factbook-Macedonia-Military

35

IV. FEJEZET: KOSZOVÓ

1. ÁLTALÁNOS ADATOK A tartomány megnevezése: Koszovó és Metohija Autonóm Tartomány (Szerbia-Montenegro autonóm tartománya) Függetlenség kihirdetése: 1991. szeptember 22.65 Tartomány fővárosa: Pristina (209 100 fő)66 Nyelvek: szerb, albán Népesség: 2 091 900 fő (2004-es adat)67 Nemzetiségi összetétel: albán 88%; szerb 7%;egyéb (bosnyák, roma, török, horvát) 5%68 65

A nemzetközi közösség nem ismerte el független államként, továbbra is Szerbia és Montenegró részének tekintik. 66 www.world-gazetteer.com/r/r_yu.htm, 2004. 08. 03. 67 www.world-gazetteer.com/r/r_yu.htm, 2004. 08. 03. 68 www.albaninan.com/main/countries/kosova/factbook.html, 2004. 08. 03.

36 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR69 A szerb és albán történészek hatalmas csatákat vívnak egymással, azzal kapcsolatban, hogy melyik népnek vannak a területen régebbi gyökerei, kinek van nagyobb joga birtokba venni a vitás földterületet. Az ókorban különféle hellén törzsek és illírek laktak ezen a területen, amelyek közvetlen leszármazottainak tekinthetjük az albánokat. A szláv nyelvű törzsek a VI. és VII. században telepedtek le és az albán törzseket a hegyvidékekre szorították vissza. A két rokon törzs a Raska és a Zeta egyesítette tartósan a szerbséget a XII. században. A középkori Szerbia Stefan Dusan uralkodása alatt (1331-1351) élte fénykorát, ebben az időszakban érte el az állam legnagyobb kiterjedését. Ezt követően a terület a török hódoltsághoz tartozott egészen a XIX. század második feléig. Ekkor az albán népesség jelentős része áttért az iszlám tanok követésére, így a nyugati és a keleti kereszténység határvonalán még egy vallás meggyökerezett, mely újabb konfliktus forrásává vált a későbbi évtizedekben. A szerbek egyre északabbra vándoroltak és a helyükön keletkezett űrt albánok töltötték be. Az 1828–29-es orosz–török háborút lezáró drinápolyi béke autonómiát biztosított az Oszmán Birodalmon belül, s bár a török csapatok Belgrádot csak 1867-ben hagyták el végérvényesen, az autonóm szerb fejedelemség egyre inkább úgy viselkedett, mint egy önálló állam. Ennek a fejedelemségnek a legfőbb nemzeti célja valamennyi szerb újraegyesítése, vagyis egy „nagy szerb állam” létrehozása volt. A törökre kényszerített 1878. március 3-i san stefanói béke, melyet megerősített a Berlini Konferencia, radikálisan átszabta a Balkán politikai térképét. Szerbia teljes függetlenséget kapott és kiegészült Nis környékével. A nyitva hagyott két legproblematikusabb kérdés a macedónok és az albánok jövője volt. Albánia70 elsősorban tengerpartja miatt bírt különleges stratégiai fontossággal. Állami hovatartozása az első világháborút megelőző 1912–13-as Balkán-háborúkban dőlt el. Hathatós olasz és osztrák– magyar támogatással 1913. július 29-én – a történelemben először – megalakult az albán állam. A nagyhatalmak londoni konferenciáján hozott döntés értelmében Albániához tartozott Skutari és azok az északi területek, amelyeken keresztül Szerbia szeretett volna kijutni a tengerhez. A döntően albánok lakta koszovói területet és az Ohridi-tó környékét viszont – valószínűleg nem is sejtve e döntés horderejét – Szerbia kapta. Újabb lényeges változást a Balkán térségben az I. világháború utáni Párizs környéki békeszerződések hoztak. A nemzeti önrendelkezés elvét, illetve a nyelvi-etnikai és a politikai határok szinkronba hozatalát azonban főleg stratégiai és gazdasági céloknak rendelték alá. Délkelet-Európa új állama így annyira sem felelt meg a nemzeti-etnikai elvnek, amennyire azt az egyébként bonyolult néprajzi-demográfiai viszonyok lehetővé tették volna. 1919-ben Belgrád szigorú elnyomó politikát vezetett be Koszovóban, amelynek részeként az albánok jelentős részét megfosztották tulajdonuktól. Az albán nyelvű iskolákat bezárták. Kolonizációs programot indítottak be, amelynek keretében 70 ezer szerb költözött a tartományba; nem volt ritkák az etnikai tisztogatás jellegű támadások sem. A II. világháború után Albániához csatolták Montenegró délkeleti szegélyét, Koszovót és környékét, továbbá a jórészt ugyancsak albánok lakta Nyugat-Macedóniát Tetovóval, Sztrugával és Debarral. Ezekkel a területi változásokkal az albán nemzet csaknem teljes 69

Dr. Szabó László: A koszovói válság, Honvéd Kiadó Budapest, 1999. és Juhász József – Magyar István – Tálas Péter – Valki László: Koszovó – Egy válság anatómiája, Osiris Kiadó Budapest, 2000. alapján. 70 A Török Birodalom XVIII. században kezdődő hanyatlása az albán szeparatista mozgalmaknak kedveztek. Állandó harcok folytak az albánok lakta területeken az autonómiáért, majd később a függetlenségért, melyeknek a kiindulópontja Koszovó volt. 1878. június 10-én megalakították az Albán Ligát, amely a további küzdelmek főszervezője lett.

37 egészében az albán állam fennhatósága alá került. Tekintve azonban, hogy Albánia 1939-től Olaszország része volt, ez a megoldás aligha tekinthető az albán nemzeti célok beteljesülésének.71 A háború utáni jugoszláv vezetés legfőbb irányelve a föderalizmus, illetve a területi autonómia lett. Az 1946-os alkotmány két nemzetiséget, a koszovói albánokat és a bácskai magyarokat területi autonómiával ruházta föl. A Tito 1980-as halálát követő években újból kiéleződtek a régi nemzetiségi ellentétek. Az albánok azt követelték, hogy az autonóm terület váljon a föderáció hetedik tagköztársaságává. Tartva attól, hogy az albán nemzeti mozgalom ezt lépcsőfoknak fogja felhasználni az Albániával való újraegyesüléshez a szerb vezetés ehhez nem járult hozzá. Az 1981-es tömegmegmozdulásokat követően a szerb hatóságok mintegy hétezer albán vezetőt és aktivistát tartóztattak le és börtönöztek be hosszabb-rövidebb időre. Ezek az események végletesen kiélezték a viszonyt a koszovói albán többség és a szerb kisebbség között. További olaj volt a tűzre, hogy az 1987-ben hatalomra került szerb kommunista vezető, Szlobodan Milosevics az újraéledt nagyszerb törekvésekkel összhangban72 - sőt azokat szítva és támogatva - 1988-ban Koszovó és a Vajdaság autonóm jogait egyaránt megnyirbálta. A szerb vezetés koszovói politikájának központjába az etnikai alapon történő megkülönböztetés és mindenfajta szuverenitás megcsonkítása került. Az albán „ellenintézkedéseket” két részre lehet bontani. Egyrészt az Ibrahim Rugova által vezetett Koszovói Demokratikus Ligára, amely a passzív ellenállást részesítette előnyben, másrészt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által fémjelzet radikális vonalra. Rugova munkásságának következtében párhuzamos szervezeteket állítottak fel, választást tartottak, saját adó- és jólléti rendszert dolgoztak ki. Az UCK – Albánia háttértámogatását élvezve – évről-évre növelte létszámát és fegyverkészletét. 1995. szeptemberéig a szerb erőket a Boszniában vívott háború kötötte le, eddig a Rugova által megszabott irányvonal volt a mérvadó, ám átütő eredményt nem sikerült elérni, és 1998-től az UCK tevékenysége került előtérbe. Az albán fegyveresek mozgolódását a szerb vezetők nem nézték tétlenül. Elárasztották a tartományt a szerb fegyveres és rendőri alakulatok, valamint paramilitáris egységek. A szerb vezetésnek címzett sorozatos figyelmeztetések ellenére a szerb csapatokat nem vonták ki a tartományból. Ugyancsak sikertelennek bizonyultak a sorozatos HolbrookeMilosevics-találkozók, valamint a rambouillet-i konferencia és a jó néhány ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiadott rendelet egyike sem hozta meg a várt eredményt. 1999. március 24-én a NATO légi műveleteket indított, melyeket június 10-én szüntettek be, mert a szerb erők megkezdték a kivonulást a tartományból. Június 20-án az utolsó szerb alakulatok is elhagyták Koszovót. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján magalakult a KFOR, így beindulhattak a békefenntartó műveletek. Kisebb-nagyobb etnikai villongások még mindig jellemzőek Koszovóra, hol a szerb, hol az albán lakosság tömegei lépik át a törvényes kereteket. Az utóbbi időben a 2004. márciusában történt ortodox templomok elleni albán támadások borzolták a kedélyeket.

71

Albánia ekkor érte el történelme során legnagyobb területi kiterjedését. Pristinában 1987. április 24-ére - a rigómezei csata 600. évfordulójára - időzítette Milosevics élete egyik legfontosabb beszédét, amely politikai pályafutását elindította: „Senki sem emelhet kezet rátok…Itt kell maradnotok. Ez a ti földetek. A ti rétjeitek és kertjeitek. A ti emlékezetetek. Nem hagyhatjátok el házaitokat csupán azért, mert nehéz ott élnetek, mert ott elnyomnak benneteket, s jogtiprásnak vagytok kitéve.”(Lásd: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak, Politikatörténeti füzetek, Napvilág Kiadó 1999., Kapronczay Péter: A koszovói konfliktus történelmi, politikai és kulturális háttere, 36.o.)

72

38 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Koszovó abszolút földrajzi helyzete: az északi szélesség 41°52’-tól a 43°16’-ig, és a keleti hosszúság 19°59’-tól a 21°16’-ig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Európa dél-keleti régiójához tartozik, a Balkán-félszigeten terül el. Határszakaszainak hossza (északról az óramutató járása szerint): Szerbiával 351,6 km, Macedóniával 158,7 km, Albániával 111,8 km, Montenegróval 78,6 km, összesen 700,7 km. Észak-déli kiterjedése 166 km, keletnyugati pedig 145 km. A tartomány területe 10 887 km2. Északi és nyugati irányból a Dinári-hegyvidék közép- és magashegységei (AlbánAlpok) ölelik körül Koszovót, míg délről a Hellén-hegyvidék láncolatai (Sar-hegység) a meghatározóak. Észak-kelet, kelet és dél-kelet felöl középhegységek (Szerb-érchegység nyúlványai) határolják. A magashegységek térfelszíne kopár gerincekkel, csipkés szirtekkel, meredek, zord völgyekkel és hegyoldalakkal, néhol karsztos felszínnel jellemezhető, amelyekkel nehezen leküzdhető természetes akadályt képeznek. Az átjárhatóság csak kiépített utakon és a hágókon lehetséges. Többségük csak gyalogosan vagy málhás állatokkal közelíthetőek meg. Ezen területeken a magashegységi éghajlat a meghatározó hűvös nyárral és hideg téllel. A középhegységek kevésbé zártak, gyenge úthálózatuk ellenére jó átjárhatósággal rendelkeznek. Ásványkincsekben gazdag területek. Főleg nikkelérc, cinkérc, ólomérc, ezüst és lignit található a térségben. A tartomány legmagasabb pontja a Deravica hegycsúcs 2 656 méterrel. A tartomány két nagyobb kiterjedésű síksága Metohija és Rigómező, melyeket 7001300 m szigethegységek választanak el egymástól. Átlagos tengerszint feletti magasságuk 300 m. Közlekedés szempontjából út- és vasútvonalakkal tagoltak, stratégiailag fontos térségek. Rigómezőn keresztül halad a Belgrád-Pristina-Skopje-Thesszaloniki útvonal. Csapatmozgások, hadműveletek szempontjából alkalmas térfelszínnel rendelkeznek. A medencékre és a középhegyvidéki területekre a szélsőséges kontinentális éghajlat jellemző. A mediterrán hatás a magashegységek gyűrűje miatt kevéssé érzékelhető. A nyár hosszú és száraz, a tél hideg. A januári átlaghőmérséklet 0 C° alatt marad, míg a júliusi 22-24 C° között mozog. A legjelentősebb folyók: Beli Drim, Sitnica, Bitrica Peja, Binacka Morava, Lepenci, Ereniku, Ibar, Bistrica Prizren. A tartomány folyói a Fekete-tenger, Adriai-tenger és Égeitenger vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A vízállás a téli hóolvadás után és az őszi esőzések idején magas, július–augusztus hónapokban alacsony. Számos víztározó található a tartományban- A három legjelentősebb: Gazivodai, Gracani és Batlavai.

4. LAKOSSÁG A XIV. és XV. században az Oszmán birodalom térhódítása kezdte jelentősen átrajzolni Koszovó etnikai térképét. A szerb lakosság egyre északabbra vándorolt, míg a helyükre albánok ereszkedtek le a hegyvidékekről. A XX. század elején már az albán népesség aránya volt a nagyobb, és ez az idő előrehaladtával egyre növekedett. A II. világháború idején Albániához csatolták Koszovó jelentős részét. A világháború után visszakerült Szerbiához a tartomány és megkezdődött az etnikai tisztogatás, majd jelentős betelepülés is történt. Az állandó albán elégedetlenkedést már a titoista központi irányítás sem tudta kordában tartani, így az 1974-ben módosított alkotmány autonómiát biztosított Koszovónak. A hatvanas és nyolcvanas évek között a szerbek aránya a tartományban egynegyedről

39 egytizedre zuhant vissza, részben az albánok igen nagy népszaporulatának73 és a török népesség folyamatos „elalbánosodásának”, részben a szerbek elvándorlásának következtében. Az etnikai arány évszázadok alatt jelentősen megváltozott. A Milosevics fémjelezte vezetés erőteljesen megnyirbálta az albánok eddig élvezett autonómiáját. Napjainkban a konfliktus megoldásának az adja a nehézségét, hogy a jelentős albán többséggel bíró tartományt a szerbek kulturális bölcsőjüknek tekintik, innen eredeztetik a szerb államot és nem hajlandóak kiadni kezükből az irányítást. Az ellenkező oldalról jogosan merül fel a nagyobb szuverenitás követelése, hiszen jelenleg a kisebbség akarata a döntő a többségé felett. Koszovó népességének összetételére vonatkozóan a szerb és az albán források különböző adatokat közölnek. Az albán függetlenségi mozgalom egyik alappillére éppen az, hogy Koszovó etnikailag szinte homogénnek tekinthető. A szerb fél elismeri az albán etnikum többségét, de rendszerint magasabbra teszi a szerbség létszámát a valóságosnál. A tartomány népességének létszáma és összetétele az elmúlt néhány évben állandóan változott. Rengeteg ember hagyta el otthonát. A szomszédos országokba távoztak, vagy a tartományon belül bujdostak, vándoroltak. A legsúlyosabb helyzet a NATO műveletek idején volt, amikor több százezer albán volt kénytelen menekülttáborokban élni. A KFOR ellenőrzésének kiszélesedésével sokan visszatérhettek otthonukba, ám a nyomukban beszivárgó UCK erők túlságosan felbátorodtak és a szerb lakosságon töltötték ki bosszújukat, így most nekik kellett maguk mögött hagyni házaikat. A legfrissebb adatok szerint a tartomány lakossága meghaladja a 2 millió főt, népsűrűsége 192 fő/km2. Az albánok létszáma 88% körülire tehető, míg a szerbeké 7%. Rajtuk kívül a bosnyák, a roma, a török és a horvát kisebbség érdemel még említést, de létszámuk nem meghatározó. A lakosság 42%-a városlakó, 58%-a vidéki, a szegénységi ráta 12%-os.74 Koszovó népessége számos dologban különbözik az európai átlagtól. A tartomány lakossága igen fiatal, az egy háztartásban élők száma nagy. Egy átlagos család hat főből áll. Ez a szám vidéken magasabb, mint a városokban, s jellemző a több generáció együttlakása. A szerb családok kisebb létszámúak. A termékenységi ráta az egyik legmagasabb, viszont a gyermek- és anya halálozások száma terén szintén első helyen áll Európában. Több fiú születik, mint lány és a felnőtt lakosság tekintetében is némiképp férfi többség mutatkozik. Koreloszlás Koszovóban (%):75 Kor: 0-14 éves 15-64 éves 65 éves fölött

Albán 33,0 60,9 6,1 100

Szerb 19,2 68,0 12,8 100

Egyéb 33,6 59,2 7,2 100

Jelentősebb városok:76 Pristina Prizren Pec 73

209.100 fő 127.000 fő 83.000 fő

1948-91 között az albán lakosság létszáma megháromszorozódott. www.usaid.gov/missions/kosovo/Kosovo_profile/Kosovo_prifile.htm, 2004. 08. 30. 75 www.sok-kosovo.org 2004. 08. 30., 2001-es adatok. 76 www.world-gazetteer.com/r/r_yu.htm, 2004. 08. 03. 74

40 Dakovica Kosovska Mitrovica Gnjilane

78.100 fő 76.600 fő 70.800 fő

5. GAZDASÁG Koszovó az egykori Jugoszlávia gazdaságilag legelmaradottabb tartománya volt és a dél-szláv állam szétbomlása után ez az örökség teljesen a szerbekre maradt. A hetvenes évek elejétől Koszovó kapta meg a szövetségi fejlesztési támogatások legnagyobb hányadát, leszakadása mégis növekedett. Ennek oka részben az albán népességrobbanás, részben a támogatások irracionális felhasználása, illetve – albán állítások szerint – a támogatások elégtelensége, mivel azok nem ellensúlyozták a tartomány természeti kincseinek szövetségi és szerb kiaknázását. Koszovó ásványkincsekben gazdag, de feldolgozó ipara nem mondható jelentősnek, mert az innen szármázó alapanyagokat főként Szerbia gazdasága hasznosítja. A nehéziparban az ércbányászat a meghatározó: nikkelérc-, cinkérc-, ólomérc-, ezüst és lignitbányászat folyik. Ennek ellenére inkább az agrárágazat tekinthető erősnek. Koszovó növényei: búza, kukorica, árpa, dohány, kender, gyümölcs. Állattenyésztés: főleg külterjes szarvasmarha-, juh-, kecsketenyésztés. A vízerőművek által termelt energia fontos szerepet játszik Szerbia és Montenegró áramellátásában. A foglalkoztatottság megoszlása: az iparban a lakosság 23%-a, mezőgazdaságban 15%-a dolgozik, míg a külföldön dolgozók részesedése 24%.77 2002. január 1-től euró a hivatalos fizetőeszköz. A GDP lassú növekedésnek indult főként a külföldi tőkebeáramlásnak és a privatizációs folyamatoknak köszönhetően. Koszovó jelenleg Európa egyik legfejlődőképesebb gazdaságával rendelkezik. Bár a növekedés évről-évre csökken, még mindig az európai átlag fölött van. Az inflációt és a külkereskedelmi mérleget sikerült lejjebb szorítani, ám ez utóbbi még igen magas. A legrosszabb helyzet a munkavállalói piacon mutatkozik, folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma, annak ellenére, hogy a lakosság tetemes része dolgozik az Európai Unió területén. Tovább nehezíti a probléma megoldását, hogy éppen a 20 és 50 éves kor közötti munkaképes férfiak többsége vállal munkát külföldön. Néhány makroökonómiai mutató, 2002-2003.:78 16. Mutatók: GDP (millió €) GDP növekedés GDP/fő (€) Inflációs ráta Banki befektetések(millió €) Külkereskedelmi mérleg (millió €) Regisztrált munkanélküli Fogyasztói árindex Havi átlagfizetés (€)

77 78

2002. 1.990 7,4% 1.005 6,5% 394,6 - 1.730 257.505 fő 102,1% -

www.usaid.gov/missions/kosovo/Kosovo_profile/Kosovo_prifile.htm, 2004. 08. 30. Kosovo Early Warning Report, Report#4, 2003. UNDP és USAID közös elemzése.

2003. 2.163 4-5% 1.070 4-5% 452,5 - 978 276.781 fő 99,6% 200

41 Szerbiában a hivatalos fizetőeszköz (dínár) mellett elterjedt az Euróval, illetve az amerikai dollárral való fizetés lehetősége. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Montenegroban nem fogadják el a jugoszláv dínárt. Az Eurót minden bank és utazási iroda beváltja. A bankautomaták száma ugyan egyre nő, ennek ellenére mennyiségük csekély, s a bankkártyával történő fizetés sem elterjedt.

6. INFRASTRUKTÚRA Koszovó közlekedéshálózatát jelentős mértékben befolyásolják természetföldrajzi adottságai. A magashegyvidéki területeken igen gyér, vagy egyáltalán nincs kiépített úthálózat. A közlekedésben a közúti közlekedésé a vezető szerep. A közúthálózat hossza 4957 km, ebből 623 km főút, 2010 km aszfaltozott, 1666 km makadám. Az észak-déli irányban elterülő útvonal fontos tranzit és kereskedelmi út, amely a görög tengerpart felé vezet Szalonikibe. A legjobb választás, ha az ember Koszovóban a buszközlekedést választja. A tartomány közlekedésében jelentős szerepet játszanak a vasútvonalak egyaránt. Bár a vonatjegyek olcsóbbak, mint a buszok tarifája, az utazás időtartama hosszabb. Koszovó területén egy nemzetközi repülőtér található Pristinában, valamint két sportrepülőtér Batlavában és Gracanicában. Ezeket katonai repülőgépek, valamint helikopterek is használhatják. Pristina repülőterén a polgári közlekedés nem mérvadó, inkább a KFOR és egyéb békefenntartó műveletek szállítási bázisa. Meg kell említenünk, hogy a közúthálózat és csatornarendszer területén még komoly fejlesztésekre van szükség. A jelentős felújítási munkálatok ellenére nem képesek ellátni a fokozott igénybevételt. A víz- és elektromos rendszer állapota messze alulmúlja az európai átlagot, a földi telefonhálózat eléggé megbízhatatlan, inkább a mobiltelefon-hálózat alkalmas a kommunikációra. A Mobtel és az Alcatel két működő mobilszolgáltató a tartományban. Az ország hívószáma: 381. A magyarországi mobilszolgáltatók közül a Pannon, illetve a Vodafone előfizetéses tarifacsomagjait Koszovóban is igénybe lehet venni.

42 7. MÉDIA A Radio Television Kosova (RTK) az egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató Koszovó egész területén. Műsorainak nagyobb részét albán nyelven sugározza, de néhányat szerb és bosnyák nyelven is közvetít. Közszolgálatiságának ellenére bevételeinek jelentős hányadát reklámokból kénytelen fedezni. A TV 21, a Kohavision és a Radio 21 szintén rendelkezik Koszovó egész területére kiterjedő műsorsugárzási licensszel. A Koszovo Serb Radio Gracanica munkatársai a Radio Television Serbia-tól kapják a fizetést, ennek ellenére magán műsorszolgáltatónak kell tekinteni. A Kosovo Albanian Radio, a Kosovo Serb Radio és Radio Kosovo Force (KFOR) az egész tartományban fogható. A Pristinában megjelenő hat napilap szintén Koszovó egész területén hozzáférhető. 8. OKTATÁS Az oktatás intézményi szerkezete megfelel az európai mintának: általános iskola, középiskola és felsőoktatási intézmény. Az oktatás nyelve albán és szerb. Koszovóban a fő probléma az analfabétizmus visszaszorítása, valamint a két nem között és a vidék-város viszonylatban kialakult szakadék mérséklése. Az általános és középiskolás korú lakosság részvétele az oktatásban kiemelkedően magas a felsőoktatásban tanulókhoz képest. Megfigyelhető a vidéki lakosság – különösen a nők - elmaradottsága az oktatásban. A nemzetközi szervezeteknek köszönhetően egyre több oktatási intézmény létesül és látható eredményeket érnek el a fiatalabb korosztályok és a nők felzárkóztatásának tekintetében. A vidéki lakosság lemaradása részben a hagyományokból ered, részben a lakosság helyben-maradásából (nem mennek a városokba továbbtanulni). Analfabétizmus (%):79 Életkor 15-39 40-64 65+ Összesen

Férfiak 0,9 1,9 25,3 3,4

Nők 2,7 13,7 71,7 12,5

Összesen 1,8 7,7 49,9 8,1

Jelenleg Koszovóban 983 általános iskola, 57 középiskola működik, valamint a Priština Egyetem 14 szakkal.80

9. KÖZIGAZGATÁS81 Koszovó 5 körzetre és 30 helyhatóságra osztható. Az Északi Körzet központja Kosovska Mitrovica, a Keleti Körzeté Gnjilane, a Déli Körzeté Prizren, a Nyugati körzeté Pec és a Központi Körzeté Pristina.

79

www.sok-kosovo.org/education, 2004. 08. 30. www.srbija.sr.gov.yu/pages/article.php?id=57, 2004. 08. 30. 81 www.sok-kosovo.org homelapja alapján 80

43 2001. novemberében parlamenti, 2002. októberében helyhatósági választásokat tartottak. A tartományi parlamentbe kerüléshez 2%-os küszöböt kell elérniük a pártoknak. A 35 induló pártból 4 került be a törvényhozó testületbe. Az LDK (Democratic League of Kosovo) 45,7%-ot, a PDK (Democratic Party of Kosovo) 25,7%-ot, KP (Koalicija Povratak) 11,3%-ot és az AAK (Alliance for the Future of Kosovo) 7,8%-ot szerzett. A választásra jogosultak 64,3%-a adta le a voksát. Koszovó elnöke Ibrahim Rugova, a miniszterelnök Bajram Rexhepi. A Koszovói Átmeneti Kormányra82 az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata vonatkozik. Amíg a tartomány konszolidációja tart, addig az ENSZ főtitkár különleges megbízottja (SRSG)83 felügyeli mindhárom hatalmi ágat. Jelenleg ezt a tisztséget Soren-Jessen Petersen tölti be, és egyben ő az UNMIK84 vezetője is. A tartományi parlamentben 120 képviselő székel. Koszovó elnökét a parlament választja meg. Legalább 25 képviselő támogatása szükséges az elnök jelöléséhez. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket. A kormány 11 miniszterből és a miniszterelnökből áll. A bírók és az ügyészek kinevezését a parlament szavazza meg. Koszovóban a bíróság struktúrája négyszintű (Legfelsőbb Bíróság – Tartományi Bíróság – Kerületi Bíróság – Kisebbségi Ügyek Bírósága). Az UNMIK tevékenységét négy pillére lehet osztani: 1. pillér: Rendőrség és igazságügy, az ENSZ vezetése alatt 2. pillér: Civil adminisztráció, szintén ENSZ vezetés alatt 3. pillér: Demokrácia és intézmény-rendszerének kiépítése, EBESZ vezetéssel 4. pillér: Újjáépítés és gazdasági fejlesztés, EU irányítása alatt.

10. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A háború után a nagymértékű helyreállítási igényekhez, a szükséghez igazodva jelentős létszámú nemzetközi szervezet vállalt és vállal szerepet Koszovóban. Csak néhányat említünk közülük: United Nations Mission in Kosovo (UNMIK) - www.unmikonline.org OSCE Mission in Kosovo - ww.osce.org/kosovo European Agency for Reconstruction - www.ear.eu.int European Union Monitoring Mission - www.ue.eu.int/pesc/ecmm IMF - www.imf.org International Committee of the Red Cross - www.icrc.org International Organisation for Migration - www.iom.org UNHCR - www.unhcr.org UNDP - www.undp.org

11. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Az egészségügy infrastruktúrája Koszovó egyes területein csaknem teljesnek mondható, ám nehézségeket okozott a nagy létszámú menekültáradat visszatérése. Tartományszerte alacsonynak mondható az egészségügyi felszerelésekkel való ellátottság, s 82

PISG-Provisional Institute of Self-Government SRSG-Special Representative of the Secretary-General 84 United Nations Mission in Kosovo 83

44 kevés az egészségügyben dolgozók létszáma. A UNHCR, az ICRC és a nemzetközi orvoscsoportok szoros együttműködésének köszönhetően évről-évre javulnak az állapotok: orvosképzési programok indulnak, közös munka folyik a térség egészségügyi szervezeteivel (Jugoszláv Vöröskereszt, Teréz Anya Társaság), illetve folyamatban van a többszintű egészségügyi rendszer helyreállítása (körzeti orvos – ügyelet – sürgősségi ellátás – kórházak újjáépítése). A nemzetközi orvoscsoportok nagy szerepet játszanak az ambuláns ellátás felszerelésének, gyógyszerellátásának és üzemeltetésének biztosításában, valamint mobil orvoscsoportok működnek Koszovószerte. A legrosszabb helyzetben a vidéki lakosság van, mert az egészségügyi ellátáshoz szükséges struktúra még mindig nagy hiányosságokkal küszködik. A leggyakrabban előforduló betegségek: HIV-fertőzés, hepatitis, gombás megbetegedések, bélfertőzések.

12. TARTOMÁNYBAN LÉVŐ HADERŐK - UCK85 Az országban lévő haderők számbavételénél figyelembe kell venni a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Clirimtare E Kosoves - UCK) egységeit. Az UCK megalakulásának pontos időpontjáról nincsenek hitelt érdemlő információk. Alapításában közvetve nagy szerep jutott Ibrahim Rugova koszovói albán politikusnak és politikai ellenfelének, a szerb Szlobodan Milosevicsnek. Az erőszakmentes politika hatástalansága egyre növekvő elégedetlenséget szült a koszovói albánok körében. Ebben a politikai légkörben lépett színre az UCK, 1993-ban elkövetve első merényletét - egy helyi szerb rendőrtiszt meggyilkolását - Glogovac településen. A nemzetközi média nyilvánossága elé 1997. november 28-án léptek, amikoris egyedi UCK egyenruhájukban részt vettek egy albán tanár temetésén. Tovább erősítette az UCK helyzetét a Dayton-i konferencia, melyben a nagyhatalmak teljesen mellőzték Koszovó kérdését. 1995-től az UCK fokozottan lépett színre (szerb határőrök és rendőr állomások elleni támadások), melynek eredményeként a szerb hatóságok terrorista szervezetnek tekintették az UCK-t, és a jugoszláv hatóságok egyre jobban belekeveredtek az etnikai jellegű tisztogató akciókba. 1998-ban szerb katonai és belügyi erők összehangolt akcióban szorították ki az UCK-t Koszovóból Albánia területére. Az UCK ekkor Albániában kezdte meg kiképző központjainak kiépítését, amelyet az albán kormány hallgatólagos beleegyezése kísért. Az 1999. március 24-én kirobbanó háború már felkészülten érte az UCK-t, hadereje már 6 000 - 8 000 főt számlált, és 50-50 %-ban oszlott meg Albánia és Koszovó között. A háború júniusi befejezésekor már 17 000 - 20 000 fős haderővel rendelkezett, főhadiszállása 1998. februárjáig Drenica régióban volt. 1998. nyarától több központ létesült Pristina környékén és Albániában egyaránt. Fegyverzetét tekintve a legtöbb fegyver éppen az egykori jugoszláv hadseregtől származik, valamint albán készletekből és természetesen nyugat-európai és amerikai gyártóktól. Az UCK közvetlenül profitált a Balkánútvonalon áthaladó kábítószer-, ember- és cigaretta-csempészetből. A szervezet másik bevételi forrása a 3%-os „háborús adó”, amelyet az 500 000 diaszpórában élő albánra vetettek ki. Az amerikaiak tárgyalásokat kezdeményeztek az UCK politikai vezetőjével, Hasim Thacival. A NATO és Jugoszlávia közötti egyezmény keretében le kellett szerelni az UCK fegyverzetét, mely a valóságban nem történt meg teljes mértékben. Az UCK átformálódott egyfajta rendőri erővé (Kosovo Protection Corps - KPF). Ekkor az UCK szervezetéből szakadár csoport alakult UCPMB néven az egykori parancsnokok vezetésével. 2000-2001-ben 85

www.macedonian-directory.mk

45 az UCPMB még akciókat hajtott végre a dél-szerbiai demilitarizált zónában. UCK (Ushtria Clirimtare Kombetare) néven az albánok katonai szervezete Macedóniában is megalakult, célja az albán nemzetiségi jogok kiszélesítése volt a macedón államon belül. Az UCK hosszú távú politikai célja az albán népesség egyesítése egy „nagy albán állam” keretei között, érintve Koszovó, Macedónia és Albánia albán lakosságát. A cél elérésében az UCK-t nem támogatta az albán kormányzat, de még a koszovói politikai erők nagy része sem.

13. A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ - KFOR86 A KFOR erők feladata a megfelelő biztonsági környezet kialakítása Koszovóban. Ennek biztosítására négy többnemzetiségű dandárt87 és egy többnemzetiségű speciális egységet88 hoztak létre. 36 nemzet ad csapatokat a négy MNB felállítására, melynek létszáma meghaladja a 17 000 főt. A főhadiszállás Pristinában van, a Szövetséges Erők Dél-Európai Parancsnoksága alá vannak rendelve. A négy dandárnak megfelelően négy felelősségi körzetet alakítottak ki. A többnemzetiségű dandárok feladata a biztonság szavatolása saját felelősségi területükön, határellenőrzés, a civil infrastruktúra helyreállításátnak, zökkenőmentes működésének biztosítása. A CIMIC tevékenység kiemelten fontos szerepet tölt be Koszovó újjáépítésében és a biztonságos életkörülmények kialakításában, így ennek megfelelően mind a négy dandár rendelkezik CIMIC struktúrával. Az MSU egy speciális rendőri erő, amely a hagyományos rendőri feladatok mellett katonai státusszal is fel van ruházva. Feladata a biztonságos környezet fenntartása, információgyűjtés, járőrözés, a lakosság zavargásainak kezelése, terrorizmus elleni tevékenység, a szervezett bűnözés elleni harc, VIP személyek védelme. A parancsnokság székhelye Pristinában van, olasz vezetés alatt működik francia és észt részvétellel.

14. MAGYARORSZÁG SZEREPVÁLLALÁSA Koszovóban 1999. júliusától kb. 250 fővel lát el feladatokat az MH Őr- és Biztosító Zászlóalj, székhelye Pristina. Az állomány féléves váltásokban cserélődik. Az alakulat rendeltetése elsősorban a Főparancsnokság, illetve a Magyar tábor őrzés-védelme, egyéb őrzésvédelmi feladatok ellátása, járőrözés, terület-átvizsgálás, szállítmányok kísérése, VIP személyek, rendezvények biztosítása, illetve ideiglenes ellenőrző-áteresztő pontok felállítása és működtetése.

Ezen a zászlóaljon kívül még 4 fő szolgálatot teljesít a KFOR Főparancsnokság törzsében és 8 fő a Megelőző Egészségügyi Labor szervezetében.

86

A KFOR hivatalos honlapját használtuk fel. Multinational Brigade (MNB) 88 Multinational Specialized Unit (MSU) 87

46

V. FEJEZET: FONTOS RENDSZABÁLYOK A BALKÁNI MŰVELETI TERÜLETRE ÉRKEZŐ KATONÁK SZÁMÁRA

1. A 9 legfontosabb érintkezési szabály 89 1. Tisztelet a helyi szokások iránt, el kell fogadni a furcsa, ismeretlen szabályokat is. 2. Tisztelet a helyi lakosok, vagyonuk felé. 3. Barátságosság, mely a másik fél számára sem értelemzhető tolakodásnak. 4. Éreztetni kell a helyiekkel, hogy értük és nem ellenük van jelen a haderő. 5. Semlegesség, a helyiek közötti vitákban nem szabad felvállalni az igazságtétel szerepét. 6. Nem szabad válaszolni a provokációkra. 7. Helyes és fegyelmezett viselkedés. 8. Tiszteletet kell tanúsítani a vallási szokások, ünnepek iránt. 9. Nőkkel kizárólag ellenőrzött körülmények között szabad kapcsolatot teremteni.

2. Higiénés szabályok  A hadszíntéren szolgálatot teljesítő állomány minden tagjának rendelkeznie kell az előírt védőoltásokkal és egészségügyi felszereléssel.  Fontos, hogy az egészségügyi felszerelésben legyen eldobható fecskendő és antibiotikum.  Kizárólag ellenőrzött forrásból (Egészségügyi Szolgálat) származó élelmiszert, vizet, jeget lehet fogyasztani. A főtt ételeket alapos főzés, forralás után forrón kell tálalni.  Étkezés előtt és WC-használat után alaposan meg kell mosni a kezet, rendszeresen kell tisztálkodni.  Vidéki városokban és falvakban igen hasznos víztisztító tabletta használata.  Rendszeres vaspótlás, vitaminok, ásványi nyomelemek pótlás javasolt. A fizikai erőnlét megtartása ajánlott.  Minden karcolás azonnal fertőtlenítendő, tapasszal, kötéssel elzárandó.  A magas hőmérséklet és az erős napfény káros hatásaival szemben a védelem érdekében csak a feladatok ellátásához szükséges időt szabad nyílt téren tölteni.  Napszemüveg viselése, 15-ös vagy nagyobb faktorszámú naptej és ajakápoló használata javasolt! A rendszeres folyadékpótlás, az előírt pihenőidők betartása és az egyenruha helyes viselése kötelező.  Nem szabad elhanyagolni a lábat! - Ajánlatos láb, illetve testhintőport használni. A hintőpor csak a láb izzadását csökkenti, azonban nem véd a gombás fertőzésekkel szemben, ezért ajánlott a lábfej rendszeres kezelése gombásodás elleni szerrel.  A lehető leggyakrabban zoknit kell cserélni és talpbetét használatával komoly lábbetegségeket lehet megelőzni.  Kerülni kell az állatokkal való érintkezést, mert azok betegségeket terjeszthetnek! 89

Dr. Böröndi Gábor: ENSZ békefenntartók Kabulban In.: www.honvedelem.hu

47  A rovarok és rágcsálók megjelenésének elkerülése érdekében élelmiszert ne szabad a szálláshelyen tárolni, a szemetet a kijelölt helyen kell gyűjteni!  Kerülni kell a veszélyes pókokat, rovarokat (hangyákat, méheket, legyeket és darazsakat), valamint növényeket. Csípés, marás esetén azonnal az egészségügyi szolgálathoz kell fordulni!  Kerülni kell minden nemi érintkezést! A helyesen használt óvszer sem nyújt teljes védettséget egyes nemi úton terjedő betegségek ellen.

3. Társadalmi konvenciók Koszovó: Általánosságban Koszovó kulturálisan konzervatív, konzervatívabb társadalom, mint Albánia és ez különösen a vidéki falvakban érvényesül. A családi hagyományokat a nőknek teljes mértékben be kell tartaniuk; szabályok vonatkoznak a ruházatukra, öltözködésükre. A családokat a férfiak irányítják. Koszovóban sok külföldi nő dolgozik a nemzetközi szervezetek különböző intézményeiben, akik különösebb nehézségek nélkül, magától értetődően betartják a kulturális és egyéb hagyományokat. Az iszlám nagy kulturális hatása alig érvényesül. A katolikusok kisebbségben élnek, szintén erősen konzervatívak, például a házasság és a születésszabályozás kérdéseiben. A Koszovóban élő albánok nyelvhasználata hasonló az Albániában élőkéhez. A koszovói szerbek nyelvhasználata ugyancsak hasonló a Szerbiában és Montenegróban élő szerbekéhez. Az albán nyelv az indo-európai nyelvcsaládhoz tartozik, fő nyelvjárásait a két legnagyobb törzs - a gheg és a tosk - határozza meg és különíti el, melyek közül a ghegek főként Koszovóban és Albánia északi részén, a toskok pedig Albánia déli területein élnek. A két törzs nyelvhasználata mind szókincsüében, mind kiejtésében kissé eltér egymástól. A legmarkánsabb különbség a két törzs között szemlélet- és viselkedésmódjukban mutatkozik meg a leginkább, a ghegek erősebben őrzik nemzeti sajátosságaikat. Mint a többi törzs a Balkánon a ghegek is szigorúan ragaszkodnak függetlenségükhöz és elutasítanak minden külső fennhatóságot. A koszovói étel kevésbé mediterrán jellegű, mint az albán. Sok zöldséget használnak, ezek közül az egyik legnépszerűbb a fehér káposzta, de ugyanakkor jellemzőek az olajbogyóból, paradicsomból és zöldségekből készült saláták. Cukrászsüteményeik és tésztáik ízletesek. Gyakran fogyasztják reggelire a kacamak nevű ételt (egyfajta burgonyás omlett). A koszóvói merlot és cabernet régió szerte jól ismert testes bor. A fehér borok általában kevésbé népszerűek, mint a vörösek, de a koszovói rizling, elsősorban nyáron, igen közkedvelt. Koszovó legnagyobb sörfőzője Peja városában található, ahol kiváló minőségű, üveges, cseh pilzner típusú világos söröket gyártanak. Általánosan elmondató, hogy a koszovói munkahét 6 napból áll. A kormányzati hivatalok kora reggel nyitnak és általában 15.00-ig vannak nyitva. A boltok leggyakrabban kb. 09.00-21.00-ig tartanak nyitva, bár a nyári időszakban kora délután (15.00-17.00 óra között) bezárnak a szieszta miatt. Napjainkban az ünnepnapok meghatározása még nem zárult le Koszovóban. A kommunizmus ideje alatt engedélyezett, kevés számú politikai ünnepnapról fokozatosan a tradicionális európai ünnepekre tér át a lakosság. A karácsonyt és a húsvétot legnagyobbrészt a katolikus területeken ünneplik, ilyen pl. Shkodra környéke. A Ramadan-t Koszovó muzulmán lakossága megtartja, ám a mindennapi

48 életben nem tapasztalható jelentősen a hatása. Ezzel ellentétben Macedóniában a ramadan tiltásai az üzleti tevékenységen is éreztetik hatásukat. Június 11-12. egyre inkább kiemelkedő szerepet kap a koszovói ünnepnapok között. Június 11-én érkeztek meg a NATO-erők a térségbe és ugyanekkor vonták ki csapataikat a szerbek. A kommunista rezsim idején Albánia legfontosabb kulturális fesztiválja a szeptemberben megrendezett Gjirokostra Folk Festival volt. A politikai változások ezt a fesztivált is komolyan érintették, ám 2000 szeptemberében ismét nagy sikerrel rendezték meg. Bátorító jel az új Shkodra Népzenei Fesztivál, melyek fő résztvevői koszovói menekültek. Koszovó napjainkban az albán tradicionális zene egyik jelentős központja. Albán etikett: Az albánok saját, jellegzetes etikett-hagyományokkal rendelkeznek, s jókívánságok sokaságával fogadják a hozzájuk érkezőket. Általában közvetlenek, vendégszeretők, ugyanakkor elvárják a vendégek részéről is a tisztelettudó magatartást. Bár az egyre nyitottabb kapcsolatok a jellemzők, a tradíciók tiszteletben tartása – főleg a vidéken élők körében – erőteljesen jelen van, még a fiatalok körében is. A kommunista rezsim alatt törvények tiltották a vendégek fogadását a saját otthonban. Napjainkban a régi albán vendégszeretet újraéled és visszatért történelmi gyökereihez. A hagyományos albán otthonba belépve – különösen a muzulmán háztartások esetében - a cipőt már a bejáratnál le kell venni, s az ott elhelyezett számtalan papucs egyikében szabad csak belépni a belső szobákba. A vendéget először a nappaliba vezetik be, ahol általában a sarokban lévő kanapén ülve illik várakozni. A modern házakban, lakásokban a vendégváró székek szintén a szobák sarkában állnak. Gyakran találkozhatunk párnákkal az ülőalkalmatosságokon, s a lábak alá is gyékény vagy szőnyeg kerül. A vendéget kávéval, egy pohár hideg vízzel, kevés lekvárral vagy kompóttal kínálják. Először a kávét illik elfogyasztani, szürcsöléssel jelezni elégedettségünket. Ezután a vizet vagy a lekvárt fogyasszuk tetszés szerinti sorrendben. A dohány - így a pipázás is - fontos szerepet játszik az albánok életében. A hagyományos „Llulla”, vagy török nevén chibuk, az a hosszú szárú pipa, mely minden albán otthon elengedhetetlen tartozéka volt. Az étkezéseket követően a házigazda körbegurította ezt a kerekes talpazaton álló hatalmas pipát és pipázgatás mellett folytatott komoly beszélgetéseket. Napjainkban az albánok nagy része erős dohányos, gyakran kínálják vendégeiket cigarettával, s ha a vendég nem megrögzött nemdohányzó, illik elfogadni azt. Az albán dohány igen kellemes, könnyű, lágy és aromában gazdag. A kávé elfogyasztása után a házigazda felszolgálja a raki nevű nemzeti italt, melyet ellentétben más nemzetek fogyasztási szokásaival - nem illik egyhuzamban felhajtani, hanem apró kortyokban kell fogyasztani. Ezután a házigazda bemutatja a családot. Az albánoknál a család elsősorban a kiterjedt famíliát (fis-t, azaz klánt) jelenti. A tradicionális otthonokban először a férfiakat mutatják be, kezdve a sort a legidősebb fivérrel. Ha a családfő édesanyja, a „gjyshe” vagy a nagyanya még él, akkor ő is részt vesz a bemutatásnál, sőt hozzászólásaival segít a bemutatott személyt megismertetni. Ezután következik a nők bemutatása kor szerint, ők azonban nem maradnak a vendég társaságában a bemutatást követően. A család legfiatalabb nőtagjait nem mutatják be a vendégeknek. Ha a vendéglátás étkezéssel is együtt jár, akkor viszonylag hosszabb idő telik el a raki felszolgálásáig. Az albán otthonokban a raki fogyasztásánál népszerű tósztot mondani, illetve felköszönteni egymást. A „Jete te Gjate!” (legyen hosszú az életed) hasznos frázis ezekre a pillanatokra. Az étkezés a nagyszámú előétellel kezdődik, sajttal, joghurttal, húsokkal. A vendégnek, hogy kinyilvánítsák nagylelkűségüket és nagyrabecsülésüket, rengeteg ételt

49 szednek, azt azonban senki nem várja el, hogy mind meg is egye azokat. Megjegyzendő, hogy a vendégnek illik minden egyes étel esetében kifejezésre juttatni megelégedettségét. A férfiak és a nők külön étkeznek, a vendég a családfő asztalánál kap helyet. Gyakori, hogy csak egy kés van az asztalon és az is a vendég előtt, ezzel is mutatva a házigazda bizalmát, illetve azt, hogy az asztal mellett erőszak nem létezik. Miután a vendég a kést használta, illik körbeadni azt. A vendég egyenes kérdésekre számíthat a vallásával, pénzügyi helyzetével, munkájával vagy politikai nézeteivel kapcsolatban, ugyanakkor kérdéseire ő is egyenes és nyílt válaszokat kap. A vendég részére gyakran felajánlott szállást illik elfogadni, még akkor is, ha a vendéglátó a saját ágyát kínálja fel - bármilyen minőségű is legyen a felajánlott szoba. Nem illik pénzt ajánlani a felkínált szállásért cserébe, hacsak nem egy előzetesen elrendezett üzlet részeként történik az elszállásolás. A szállásért érzett megelégedésünket ajándékokkal hozhatjuk a vendéglátó tudtára. A skót whisky igen népszerű Albánia-szerte, de jó ajándék a tea és a kávé is. Nőknek kozmetikai szerek ajándékozása a legmegfelelőbb választás. A gesztikulálás az albánok közötti kommunikáció fontos része. Akárcsak a szokásos kézfogás, a barátok között az egyszerű érintés is elterjedt dolog a köszönés kifejezésére, de sem a csók, sem a pedig az arcok összeérintése nem jellemző. Fontos megjegyezni, hogy a fej rázása az igent, míg a bólogatás a nemet jelenti. Az utcán, nemektől függetlenül, szokás kart karba öltve sétálni. Az öltözködési viseletek hétköznapinak mondhatók, de a rikító színek és az elegáns hagyományos albán nemzeti viseletek újra hódítanak, különösképp északon és a konzervatív közösségek lakta területeken. A köznapi viseletek közül az olasz divatcikkek a legnépszerűbbek. Az albán férfiak mindig hosszúszárú nadrágot viselnek, rövidnadrág csak elvétve látható. Az albán nők visszafogottan öltözködnek, a kihívó ruha nem megszokott viselet. A strandokon a fürdőruhák megfelelnek az európai mintáknak. Topless vagy nudista fürdők azonban nincsenek. A fehér fez (kalapszerű fejfedő, melyet a család legidősebb férfitagja viselhet) viselése napjainkban egyre népszerűbb és elterjedtebb főleg az idős férfiak, koszovárok és nacionalisták esetében. Muzulmán szokások: Mivel az iszlám jelentősen elterjedt a Balkánon élő népek körében, szükséges megemlíteni olyan viselkedési normákat, melyek ismerete, betartásukra való törekvés nagyban segíthetik - ha nem elengedhetetlen feltételei – a muzulmán lakossággal való kapcsolatfelvételt, együttműködést. Az egyik legismertebb köszöntés a „Salem alikom”, melynek jelentése „Békével jöttem.” Elfogadott köszöntési mód még a hónalj fölé, a vállra adott csók, melyet a teljes tisztelet kifejezésére használnak (törzsfők, idősek köszöntésekor). Az öltözködést elsősorban a vallási előírások határozzák meg. Az iszlám szent színe a zöld, ezért a zöld színű dolgok vallási szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. Egyes források szerint a bajusz viselése az arab társadalomban a férfi érettségének kifejezésére szolgál. Akinek nincs, az vagy gyerek, vagy homoszexuális. Ne lepődjünk meg, ha két férfit kéz a kézben látunk sétálni. Ez a szokás hagyományokon nyugszik, a barátság, a családi kötelék kifejezésére szolgál, semmi köze a homoszexualitáshoz! Hasonló a helyzet a férfiak egymás közötti arcon csókolásával is. A muzulmán családokban a férfi (családfő) szerepe meghatározó. A szokásoknak megfelelően akár több generáció is élhet egy fedél alatt, meghatározott szerepet betöltve a család életében. Egy muszlim férfinak akár négy felesége is lehet egyszerre, viszont mindegyiket azonos bánásmódban, igazságosságban kell részesítenie. A feleséget a teljes

50 gondoskodás és eltartás illeti a férj részéről. Nem kell dolgoznia, nem kell férjével megosztania a családi kiadásokat. Megőrizheti házassága után mindazt, ami az övé. A férfi és a nő kapcsolatára nem jellemzőek azok a szokások, udvariassági formák, melyek a mi társadalmunkat meghatározzák. Ne lepődjünk meg, ha egy férfi a felesége előtt megy ki az ajtón, vagy előtte halad az utcán. Beszélgetésük folyamán a hölgy nem bámulja férjét, sőt igen gyakran a földre pillant. A nyilvános közlekedési eszközökön a hölgyek nem ülhetnek idegen férfi mellé. Magatartásformák: Illik – nem illik? Tisztelet kinyilvánítása: - Nem ajánlott a muszlim lakosság körében a keresztény szimbólumok viselete! - Vendégségbe érkezéskor tilos a hölgyeket elsőként üdvözölni! Először mindig a

férfiakat köszöntsük! - A meghívást soha nem szabad visszautasítani és mindig illik viszonozni. - Nem illik sugdolózni. A sugdolózás a muszlimok számára a Sátán lépéseihez tartozik, azért, hogy megosztottságot idézzen elő és egymás ellen uszítsa az embereket. Kétségtelenül van a sugdolózásban némi megvetés a harmadik féllel szemben, illetve arra következtethet, hogy rosszat forralnak ellene. - Rendkívül fontos az idősek tisztelete! - Mellőzzük a vendéglátónk birtokában lévő használati tárgyakra vonatkozó tetszésünk kifejezését. Nem egy esetben megtörténik, hogy ajándékba adják, és annak visszautasítása kínos lehet számunkra. Üdvözlés – Ismerkedés: - Szigorúan tilos a kézfogás nőkkel! Nőt idegen férfi nem érinthet meg. Nőkkel való találkozás esetén a szívünk fölé tett jobb kezünkkel üdvözöljük a hölgyeket. - A hölgyek számára nem szokás a virág ajándékozása. - Az üdvözlés és a beszéd során ne nézzünk a hölgyek szemébe! - A nőkkel való ismerkedéssel óvatosnak kell lenni, a határozott szándékú közeledést házassági szándéknak veszik. - Rendkívül veszélyes férjezett muzulmán nő elcsábítása. Testbeszéd: - Tilos bal kézzel az ételért nyúlni, kezet fogni! - Ne mutassuk a talpunk! Ennek a szabálynak akkor van jelentősége, ha hellyel kínálnak bennünket. Igyekezzünk olyan pozícióban helyet foglalni, melyben nem látszik. (Főleg ne mutassuk talpunk vendéglátónk felé, ellenkező esetben ez komoly sértést jelent.) Fotózás: - Idegenek fotózása az érintett beleegyezése nélkül tilos! Előtte kérjük ki az érintettek beleegyezését, akik nagy valószínűséggel meg is adják azt. - Ne nézzük, ne fényképezzük a vallásukat gyakorló muzulmánokat! Nem illik a vallási öltözködési előírásokat követő hölgyek fotózása, bámulása sem!

51 Vallási szokások: - Az alkoholfogyasztás vallási tilalma miatt nem illik szeszes italt ajándékba adni. Helyette vigyünk édességet, gyümölcsöt, aranyveretes használati tárgyakat (pl. tőr, bicska). - Egy, az imához bemosakodott muszlimmal nem fogunk kezet! Az ilyen esetekben nyugodtan alkalmazzuk a mellre tett kézzel való üdvözlést. - A Ramadán ideje alatt kiemelten tiszteletben kell tartani az iszlám szokásokat, vagyis kerülni kell a nyilvános helyen történő étkezést, italfogyasztást, dohányzást. - A mecsetekbe - azokon a területeken, ahol az engedélyezett – szigorúan csak cipő nélkül lehet belépni. Ruházatunknak rendezettnek kell lennie és a térdet takarnia kell.

4. Jó tudni: - „Helyiek kezelhetősége”: A hétköznapi kapcsolatokban a barátságossággal, nyitottsággal, mosollyal lehet a legtöbbet elérni. - Teljesen szokványos kéregető gyereket látni az utcán! Hatásos „módszer” az elhessegetésük, de a legtökéletesebb, a megmutatott üres zseb! - A Balkánnak ezen részéről általában elmondható, hogy teljesen normális, ha a családban a férfinak van fegyvere (anélkül nem is lenne igazi férfi). - Büszkeség tárgyát képezi (elsősorban Albániában), hogy egy fiúgyermek a család megélhetéséért elkövetett bűncselekmény miatt börtönben van. - A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerb entitás legagresszívabb rétegét a 10-14 éves gyerekek (fiúk) képezik. - Macedóniában, illetve Bosznia-Hercegovinában szerbül megszólalni nem okoz semmiféle problémát. Ezeken a területeken jó néven veszik a külföldiek próbálkozásait az alapvető szavak használatára. Nem szabad viszont szerbül megszólalni Albániában és Koszovóban! Itt előnyösebb a megítélés még csupán magyar nyelvismeretünkkel is. - A albánokról általában elmondható, hogy megjelenésükkel számítani kell a kábítószer-, fegyver- és szervkereskedelem, illetve a prostitúció felbukkanására is. - Koszovóban a munkanélküliségi ráta kb. 60%, a kisebbségi jogok pedig nem érvényesülnek. (Idegennek sem tanácsos átjárni a szerb enklávékba.) - Macedóniának viszonylag működő gazdasága van, mérsékelt tőkebeáramlás jellemzi. (Magyarország is jó befektetőnek számít Macedóniában.) - 2005. január-februárjában várhatók Macedóniában a helyhatósági választások. - Bosznia-Hercegovina adottságait figyelembe véve elmondható, hogy minden szükséges jellemzője megvan ahhoz, hogy a terrorizmus melegágya legyen. Sokak véleménye szerint ezért „a terrorizmus látens rezervátuma”.

52 5. Magyar – albán – szerb-horvát zsebszótár MAGYAR

ALBÁN

Testvérem! (megszólítás)

Vellai im!

SZERB-HORVÁT Postovanje! (Kiváló tisztelettel!) v. Dobar dan! (Jó napot!) Brate! (hímn.) Sestro! (nőn.)

Hogy vagy? / Hogy van?

Si je?/ Si jeni?

Kako si/ste?

Jól vagyok.

Jam shume mire.

Dobro sam.

Viszontlátásra!

Mirupafshim!

Do videnja!

Mennyibe kerül?

Sa kushtan?/ Sa ben?

Koliko kosta?

Köszönöm!

Falaminderit!

Hvala!

Nincs mit!

S’ka gje!

Nema na cemu!

Elnézést!

Mi fal!/ Mi falni!

Nem

Jo

Izvinjavam se! Oprostite! Ne

Igen

Po

Da

Tessék, parancsoljon!

Urdheroni!

Izvolite!

Nem kérem.

Nuk e dua.

Ne zelim.

Ha Isten is Úgy akarja!

Ishalah!

Ako i Bog tako hoce!

Értem.

E kuptoj.

Razumem. Razumijem.

Beszél angolul?

A e flisni anglishten?

Govorite engleski?

Beszélsz albánul?

A flet gjuhen shqipe

Govorite albanski?

Magyar vagyok.

Une jam Hungarez.

Ja sam Madar.

Magyar katona vagyok.

Une jam Usharak hungarez. Madarski vojnik sam.

Udvarias köszöntési forma Tungjatjeta!

53 MAGYAR

ALBÁN

SZERB-HORVÁT

MH

Ushtria hungareze

Madarska vojska

Tiszt

Oficir, Ushtarak

Civil

Qyetetar, civil

Oficir civilist gradanin

A nevem XY.

Emri im eshte XY.

Moje ime XY.

Hogy hívnak?

C’erhte emmi tuaj?

Kako se zoves?

Ki vagy?

Kush je ti?

Tko si ti?

Orvos vagyok.

Une jam doktor.

Ja sam doktor.

Segíteni szeretnék.

Une doja te te dihmoj.

Zelim vam pomoci.

Nem beszélek albánul.

Nuk e flas shqipen.

Ne govorim engleski.

Segítség!

Ndihme

Upomoc.

Kérem, segítsen!

Ju lutem, te me ndihmoni! Molim vas pomozite mi!

Hol van az út?

Ku erhte nuga

Jobbra

Djathtas

Balra

Mojtas

Itt-Ott

Kitu, Atje

Desno Levo Lijevo Tu-tamo

Piac

Treq

Trziste

Vallás

Fe

Religija

Minisztérium

Ministria

Ministarstvo

Gde je put? Gdje je put?

Dzamija

Mecset Iskola

Shkolhé

Skola

Kórház

Spital

Bolnica

Nem vagyok jól.

Nuk ndiej veten miré

Nisam dobro.

Fejem fáj.

Kam dhimbje koke.

Boli me glava.

54 MAGYAR

ALBÁN

SZERB-HORVÁT

Gyomrom fáj.

Kam Dhimbje stomaku.

Boli me zub.

Hasmenésem van.

Kam diarre.

Doboio sam proliv.

Székrekedésem van.

Nuk mund té shkaj né WC. Dobio sam zacep.

Lázam van.

Kam temperaturé, -ethé

Imam temperaturu.

Autóbusz

Autobus

Bolno se osjecam.

Kocsi

Makiné

Autó motorja

Motor

Autobus Auto Kola

A kocsi motorja rossz.

Motori nuk pumon

Motor auta.

Vigyázz!

Kujdes!

Motor auta je pokvaren.

Fegyver

Armé

Pazi!

Puska

Pushké

Oruzje

Fegyveres-

Njeri me armé-

Puska

Harcos

Kuftetár

naoruzan

Lőszer

Fishek

Municija

Állj!

Ndalo! Stop

Stani!

Őrjárat

Patrullé

HDS

Ushtria

Ne lőjj!

Mos qéllo!

Patrola Armija Vojska Ne pucaj! Ministarstvo odbrane.

HM Nemzeti HDS

Ushtria kombattare

Nacionalna vojska.

1

Nje

Jedan

2

Dy

Dva

3

Tre

Tri

4

Kotére

Cetiri

5

Pese

Pet

6

Gjashté

Sest

7

Shtaté

Sedam

8

Teté

Osam

9

Nenté

Devet

10

Djeté

Deset

55 MAGYAR

ALBÁN

SZERB-HORVÁT

100

Mjéqind

Sto

1000

Njémijé

Hiljada

Reggel

(né) méngjes

Jutro

Dél

Mesdité

Este

Mé mbrémje

Podne Vecer Veceras

Tej

Qumésht (ejtsd: tycsumáshét)

Kenyér

Buké(buk)

Víz

Ujé (új)

Hleb Kruh Voda

Forralt víz

Ujé i valnar

Uzvarena voda

Hideg víz

Ujé i ftohté

Hladna voda

Meleg víz

Ujé i nqrohté

Topla voda

Tea- csaj

Caj

Caj

Kávé

Kafe

Kafa

Hús

Mish

Meso

Tojás

Vezé (vez)

Jaje

Konzerv

Konzervé

konzerva

Tészta

Pasti, Makaroni

Testo

Só

Kripé

Sol

Cukor

Sheqer

Secer

Paprika

Paprika

Paprika

Bors

Piper

Biber

Gyümölcs

Fruté

Voce

Banán

Banané

Banana

Alma

Molé

Jabuka

Körte

Dardhé

Kruska

Narancs

Portokall

narandza

Szőlő

Rush

Datulja

Szőlőpálinka

Raki rushi

Grozde

Sőr

Birré

Pivo

Bor

Veré

Vino

Mleko Mlijeko

56

FELHASZNÁLT IRODALOM

Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína HM HVK HDMés KIK CSF-ség kiadványa, Budapest, 2004. Csanády Márton: A délszláv kérdés és a nemzetközi rend PhD értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2002. Juhász József – Magyar István – Tálas Péter – Valki László: Koszovó – Egy válság anatómiája Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kapronczay Péter: A koszovói konfliktus történelmi, politikai és kulturális háttere Probáld Ferenc: Európa Regionális Földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. p. 580. Dr. Szabó László: A koszovói válság Honvéd Kiadó, Budapest, 1999. Nagy-Képes Földrajzi Világatlasz Atheneum 2000 Kiadó, Budapest, é.n. Janes Sentinel – Balkans 2003/12.sz. www.janes.com 2004.09.05. Bosnia Country Handbook SFOR, h.n., 1997. Dr. Böröndi Gábor: ENSZ békefenntartók Kabulban In.: www.honvedelem.hu A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak Politikatörténeti füzetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 1999. Simon Ákos – Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 A Föld országai HVG, Budapest, 2004. HETEK-Országos Közéleti Hetilap 1999. március 27. III. évfolyam, 12.szám Summary of the Dayton Peace Agreement www.state.gov EU & Bosnia & Hercegovina: Country Strategy Paper 2002-2006 www.europa.eu.int 2004.08.13. The Bosnian Manuscript Ingathering Project.htm www.kakarigi.net 2004.08.13. The world’s most wanted man: concentration camps www.setimes.com 2004.08.13. Major War Criminals/Suspects www.setimes.com 2004.08.13. Internetes honlapok: www.nato.int/kfor www.alb-net.com www.pbs.org www.world-newspaper.com www.sinf.gov.mk www.macedonia.co.uk www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bih.html www.macedonian.com www.msn.encarta.com/The Former Republic of Macedonia/History www.idpproject.org www.nationmaster.com/macedonia www.stat.gov.mk www.kum.hu

57 www.idpproject.org Global IDP Database: Fear Prevents reamining IDPs from returning home www.albanian.com Macedonian Albanian Parties www.mk.The Macedonian Directory www.honvedelem.hu-Missziók www.world-gazetteer.com/r/r_yu.htm, 2004. 08. 03. www.albaninan.com/main/countries/kosova/factbook.html, 2004. 08. 03. www.usaid.gov/missions/kosovo/Kosovo_profile/Kosovo_prifile.htm, 2004. 08. 30. www.sok-kosovo.org 2004. 08. 30. www.world-gazetteer.com/r/r_yu.htm, 2004. 08. 03. www.sok-kosovo.org/education, 2004. 08. 30. www.srbija.sr.gov.yu/pages/article.php?id=57, 2004. 08. 30. hwww.odci.gov/cia/publications/factbook/geos/bk.html www.komorabih.com www.pkrs www.domovinanet.htm www.sfor - Bosnia and Hercegovina today www.LonelyPlanetWorldguide – Bosnia and Hercegovina.com www.cco.caltech.edu World Depot Country Information Macedonia.htm macedonianfaq-Macedonia 101 facts.htm Climate, Landscape & Nature Reserves Macedonia website-The Unofficial Macedonia Pages People Statistical Data-Macedonian Cultura&Information Centre MacedoniaFaq-population, MSN Encarta, Encyclopedia-Macedonia Republic of Macedonia-State Statistical Office MSN Encarta-Macedonia Economy globalEDGE (TM) country insights-Macedonia Consular Information Sheet U.S –Travel Info’s, Macedonia Kosovo Early Warning Report, Report#4, 2003. UNDP és USAID közös elemzése

58 A Magyar Honvédség az ország egyik legnagyobb munkaadója a soraiba várja azokat az állampolgárokat, akik érdeklődést mutatnak a fegyveres katonai szolgálat iránt, szeretik az érdekes, változatos munkát, a kihívásokat, a megmérettetést. A Magyar Honvédség, jelentkezőket vár: 1. Szerződéses – tiszt, tiszthelyettes, legénységi – szolgálatra 2. Tiszthelyettes képzésre 3. Tisztképzésre 1. A szerződéses katonai szolgálatra való jelentkezés feltételei: -

-

önkéntes jelentkezés; 18-47 év közötti életkor; kizárólagos magyar állampolgárság; büntetlen előélet; állandó magyarországi lakóhely (tartózkodási hely); meghatározott iskolai végzettség (tiszti beosztásokban: egyetemi, főiskolai; zászlósi, tiszthelyettesi beosztásokban: középiskolai; egyes külön jogszabályban meghatározandó beosztásokban szakiskolai végzettség; legénységi beosztásokban: általános iskolai); egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság; meghatározott szolgálati idő vállalása (tiszti, tiszthelyettesi beosztásokban legalább 5 év; legénységi beosztásokban: legalább 2 év szolgálat).

2. Tiszthelyettes képzés: MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Központban 2000 Szentendre Dózsa György út 12-14 Telefon: 06 26 312 888 Internet: www.mhkptszi.hu e-mail: [email protected] Jelentkezési határidő: évente február 15. Képzési idő: egy év A jelentkezés módja: A képzésre való jelentkezés a hadkiegészítő parancsnokságokon térítésmentesen biztosított jelentkezési lapon történik. 3. Tisztképzés: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Az egyetem kampuszai: Budapest, X. Hungária krt. 9-11. Telefon: 06 1 432 9000 Internet: www.zmne.hu Budapest, IX. Üllői út 133-135. Telefon: 06 1 432 9000 Szolnok, Kilián út 1. Telefon: 06 56 512 530 Az induló szakokat a felsőoktatási tájékoztató részletesen tartalmazza. Jelentkezési határidő: a felsőoktatási tájékoztató alapján. A tiszt, tiszthelyettes képzésre történő jelentkezés feltételei: - kizárólagos magyar állampolgárság; állandó magyarországi lakóhely (tartózkodási hely); 18-23 év közötti életkor; büntetlen előélet; sikeres középiskolai érettségi vizsgát igazoló bizonyítvány illetve annak az adott tanévben való megszerzése; a fegyveres katonai szolgálatra és azon belül a fegyvernemre, az adott szakra egészségileg, pszichikailag, élettani erőnlét szempontjából alkalmas. A szerződéses katonai szolgálatról, valamint a tiszt tiszthelyettes képzésről részletes tájékoztatás található www.honvedelem.hu honlapon. A katonai pályával összefüggő kérdésekről felvilágosítás kérhető személyesen a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságok toborzó munkatársaitól, vagy telefonon a 06 30 3030 557-es, a 06 1 391 7777 és a 06 80 204 269 számon.