BAGHLAN TARTOMÁNY
CIMIC kézikönyve Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest 2006. augusztus
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ ............................................................................................................................... 3 2. TARTOMÁNYI ÚJJÁÉPÍTÉSI CSOPORT(MH PRT) .................................................. 4 2.1 A PRT-rendszer felépítése ............................................................................................. 7 2.2. A baghlani PRT ............................................................................................................. 7 3. ÁLTALÁNOS ADATOK BAGHLAN TARTOMÁNYRÓL........................................... 9 3.1. Lakosság....................................................................................................................... 10 3.2. Oktatás ......................................................................................................................... 10 4. TÖRTÉNELEM ................................................................................................................. 10 4.1. Jelentősebb történelmi helyek .................................................................................... 11 1. Rabatak......................................................................................................................... 11 2. Surkh Kotal .................................................................................................................. 11 3. Rag-i-Bibi..................................................................................................................... 11 4. Puz-i Ishan.................................................................................................................... 12 5. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK...................................................................................... 12 5.1. Növényzet ..................................................................................................................... 14 5.2. Vízrajz .......................................................................................................................... 14 5.3. Baghlan tartomány éghajlata..................................................................................... 14 5.4. Hőmérséklet ................................................................................................................. 14 5.5. Csapadék és köd .......................................................................................................... 16 5.6. Szél ................................................................................................................................ 18 6. IPAR, MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................... 18 7. INFRASTRUKTÚRA ........................................................................................................ 19 7.1. Közlekedés.................................................................................................................... 19 9. MÉDIA ................................................................................................................................ 20 9.1. Rádió............................................................................................................................. 20 9.2. Televízió........................................................................................................................ 20 9.3. Újság ............................................................................................................................. 21 9.4. Internet......................................................................................................................... 21 9.4. Telefon .......................................................................................................................... 21 10. POLITIKA........................................................................................................................ 22 11. POL-E KHUMRI VÁROS .............................................................................................. 23 12. VALLÁS............................................................................................................................ 26 13. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET........................................................................................ 26 14. BAGHLAN TARTOMÁNY FEGYVERES SZERVEI ................................................ 26 14.1. Afgán Nemzeti Hadsereg .......................................................................................... 26 14.2. Rendőrség................................................................................................................... 26 14.3. NDS (National Directorate of Security) .................................................................. 27 15. ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI HELYZET BAGHLANBAN....................................... 27 16. NEMZETKÖZI ÉS NEM- KORMÁNYZATI SZERVEZETEK ............................... 29 16.1. Főbb nemzetközi- és nem kormányzati szervezet listája ....................................... 30 17. A HOLLAND PRT TEVÉKENYSÉGE......................................................................... 31 17.1. Kábítószer elleni harc ............................................................................................... 31 17.2. Újjáépítés.................................................................................................................... 31 17.3. A CIMIC projektek................................................................................................... 32 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................ 33
3 1. ELŐSZÓ Egy sikeres katonai misszió végrehajtásához, az erők elfogadtatásához létfontosságú, hogy ismerjük a műveleti terület lakosságának kulturális, szociális attitűdjeit, szokásait, történelmét, a terület gazdasági, politikai viszonyait. Ezen ismeretek megismerése, elsajátítása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértve a kialakult helyzetet, kevesebb konfliktussal vegyünk részt a konfliktus rendezésében, a helyzet megoldásában. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) civil-katonai együttműködési feladatokat (CIMIC) és lélektani műveleteket (PSYOPS) hajt végre. A CIMIC a katonai és a civil oldal (kormányzati és nem-kormányzati szervezetek, nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, és a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés a támogatott parancsnok küldetésének eredményes végrehajtása érdekében. Közvetlen célja a parancsnok küldetése végrehajtását elősegítő együttműködés létrehozása és fenntartása a hadműveleti terület civil szereplőivel. Hosszú távú célja, hogy segítsen kialakítani és fenntartani azokat a feltételeket, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a válság megoldásához. 1 Ezzel összhangban az MH CKELMK feladata a civil-katonai együttműködés (civilkatonai kapcsolattartás, a civil környezet, és a haderő támogatása) kivitelezése, valamint a katonák ezen feladatok végrehajtására történő felkészítése, melyeket kiadványok szerkesztésével, előadások és konferenciák szervezése révén valósít meg. Az MH CKELMK alig három esztendős fennállása alatt több önálló szakmai kézikönyvet jelentetett meg. Jelen kiadványunk kapcsolódik a 2005. májusában megjelent, Afganisztán CIMIC kézikönyvének javított, átdolgozott kiadásához. Ez a kézikönyvünk Afganisztán Baghlannak tartományának a jellemzőit ismerteti, CIMIC szakmai szempontból fontos összefüggésekre rávilágítva. Ezek ismerete és figyelembevétele elengedhetetlen a civil lakossággal való érintkezés, kapcsolattartás és együttműködés terén. Különösen igaz ez egy olyan misszió esetén, melyet idén vállalt Magyarország az afganisztáni Baghlan Tartományi Újjáépítési Csoportjának átvételével, és amelyben Magyarország tölti be a vezető nemzet szerepét, felvállalva ezzel a teljes felelősséget és a feladatok teljes spektrumát. Ezen feladatok magas szintű ellátásához ajánljuk tehát jelen kiadványunkat minden felelős beosztásban lévő vezetőnek és a beosztott állományú katonáknak egyaránt, azoknak, akik a sikeresség érdekében minden területen felkészülten kívánnak nekivágni az előttük álló misszió kihívásainak. Kutatómunkánk során törekedtünk minél pontosabb, naprakészebb információforrásokból hazai és külföldi szakkiadványokból dolgozni, felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre álló dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsósorban konzultáltunk az országot megjárt, komoly tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel és afgán nemzetiségű magyar állampolgárokkal is.
(Rózsa Tibor alezredes) központparancsnok
1
Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína. P.11. HM HVK HDMKIKCSFség kiadványa, Budapest, 2004.
4 2. TARTOMÁNYI ÚJJÁÉPÍTÉSI CSOPORT2 (MH PRT) A PRT egy kezdeményezés, mely célul tűzte ki az afgán kormányzat befolyásának erősítését Kabulon kívül, a nemzetközi és nem-kormányzati szervezetek helyi működésének elősegítését, valamint a helyreállítási tevékenység segítését. A PRT-k tehát általános értelemben véve olyan, katonai és civil személyzetet magukban foglaló egységek, amelyek egyfajta megoldást kínálnak különböző problémákra. a. Pénzügyi és személyi források hiánya (Ezek tették volna lehetővé az Afganisztán egészére kiterjedő, nagyarányú katonai jelenlétet a tálib rendszer megdöntése után); b. azt a felismerést, hogy a válságok megoldását nem a fegyveres harcok megszüntetése, hanem a „béke megnyerése” jelenti; c. annak a felismerését, hogy a modern válságkezelésben egyre nagyobb szükség van a civil eszközök alkalmazására; d. azt a felismerést, hogy a haderőnek is képeseknek kell lennie nem katonai feladatok ellátására, illetve a civil szereplők melletti tevékenységre és a civil szereplőkkel való fokozott együttműködésre; e. annak a felismerését, hogy a fejlődés és a biztonság egymást feltételezik, azaz a stabilizációnak és az újjáépítésnek párhuzamosan és nem egymást követően kell folynia. Az afganisztáni PRT-k elsődleges feladata a központi kormányzat befolyásának érvényre juttatása azokban a tartományokban, ahol hadurak, vallási vezetők rendelkeznek jelentős hatalommal. Másik feladatuk az állami erőszak monopólium helyreállításának támogatása, ezért a PRT-k segítséget nyújtanak a biztonsági szektor reformjában is. Több PRT jelentős munkát végez az afgán rendőrség kiképzése terén (pl. a holland PRT is ezek közé tartozott), esetenként hasonlóképpen segítik az afgán hadsereget, szerepet játszanak a milíciák lefegyverzésében, a fegyverek begyűjtésében, a robbanószerek megsemmisítésében, valamint támogatást nyújtanak az országban zajló lefegyverzési, leszerelési és újrabeilleszkedési (DDR) folyamathoz. Általában infrastrukturális, újjáépítési projektjeik is ezt a célt szolgálják: elősegítik például a rendőrőrsök, bírósági épületek, fogdák helyreállítását vagy felépítését, felszerelést biztosítanak a rendőröknek stb. A PRT-knek azonban – normális körülmények között – nem feladata a humanitárius segítségnyújtás, és a kis költséggel járó, azonnali hatású projekteket – például az iskolák helyreállítása, taneszközök adományozása, sportlétesítmények helyreállítása – is a helyi lakosság megnyerésének céljából hajtják végre. 2005. január 27-én a PRT végrehajtó bizottság (PRT Executive Steering Committee) egy rövid dokumentumot fogadott el a tartományi újjáépítési csoportok feladatköréről. Ennek alapján a PRT-k fő feladata, hogy segítsék az afgán kormányt befolyásának kiterjesztésében azáltal, hogy segítenek a biztonságos környezet megteremtésében és hozzájárulnak a biztonsági szektor reformját és az újjáépítést célzó tevékenységekhez. 2
Provincial Reconstrucion Team – PRT. A továbbiakban a szövegben az angol elnevezés rövidítését használjuk. A fejezet alapvetően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont „A tartományi újjáépítési csoportokról” c. tanulmánya alapján készült.
5 Ezen belül a következő részfeladatokat sorolja fel a dokumentum: a. a PRT-knek kapcsolatokat kell kiépíteniük a kormányzati, törzsi, vallási, katonai, ENSZ- és NGO-vezetőkkel, a központi kormányzat hatókörének kiterjesztése érdekében; (A központi kormány befolyásának kiterjesztését szolgálja az is, hogy a PRT-kben általában megtalálható az afgán belügyminisztérium egy-egy képviselője is.) b. adott esetben segítséget kell nyújtaniuk, illetve közvetíteniük kell a helyi csoportok közötti viták megoldásában; c. a PRT-k segítenek az afgán rendőrség kialakításában; d. felmérik és jelentik az afgán hadseregnek a PRT műveleti területén lévő egységeinek képességeit, hasonlóképpen az igazságszolgáltatási rendszer állapotát és működését; e. nyomon követik és támogatják a nem állami fegyveres csoportok lefegyverzését, tagjaik társadalmi visszailleszkedését; f. segítik a kábítószer-termelés visszaszorítására tett lépéseket (ezt azonban csak bizonyos határok között tehetik, az ISAF új műveleti terve szerint ugyanis nem vehetnek részt a mákültetvények felszámolásában, a feldolgozóüzemek megsemmisítésében, és nem léphetnek fel fegyverrel a kábítószer termelők ellen); g. a biztonsági helyzetre vonatkozóan tanáccsal és hírszerzési információkkal látják el a kormányzati és helyi hivatalos személyeket, valamint az újjáépítésben tevékenykedő ügynökségeket; h. logisztikai és biztonsági jellegű támogatást biztosítanak a kormány képviselőinek; i. az újjáépítési folyamatban azokra a területekre koncentrálnak, amelyekben szakértelmük különleges értékkel bír, különös figyelmet fordítva arra, hogy megteremtsék a megfelelő feltételeket az ENSZ, a fejlesztési szervezetek és az NGO-k számára ahhoz, hogy azok folytathassák fejlesztési és újjáépítési tevékenységüket; j. az újjáépítési projekteket az afgán kormány terveivel összhangban kell végrehajtaniuk, segíteniük kell a tartományi fejlesztési tervek kidolgozásában, és lehetővé kell tenniük, hogy civil szakértőik a tartomány kevésbé biztonságos részeibe is elutazhassanak; k. tájékoztatják a helyi lakosságot a saját, illetve a központi kormányzat által végrehajtott tevékenységekről (pl. szórólapokat vagy rendszeresen megjelenő lapokat adnak ki). Ma összesen 25 tartományi újjáépítési csoport működik Afganisztánban, ebből 13 a NATO ISAF (International Security Assistance Force), 12 pedig az amerikaiak vezette koalíció missziójának (Operation Enduring Freedom, OEF) parancsnoksága alatt. Az utóbbiak formálisan az afgán kormány meghívása alapján tevékenykednek és nincs nemzetközi mandátumuk, az ISAF-hez tartozó PRT-kre viszont ENSZ-felhatalmazás vonatkozik. A PRT-k nem csak mandátumukban, de koncepciójukban és létszámukban is eltérőek, igazodnak a helyi adottságokhoz (például a biztonsági helyzet közismerten igen eltérő az ország egyes régióiban), illetve a PRT-t vezető nemzet válságkezelési hagyományaihoz, prioritásaihoz, valamint a 2003. eleje óta megszerzett és beépített tapasztalatokhoz. A PRT-knek tehát nincsen „szabványa”. Figyelembe véve a különböző régiók adottságait és a biztonsági helyzetük közötti jelentős eltéréseket, a „szabvány” hiányát rugalmasságnak is tekinthetjük, azonban nem felejtkezhetünk el arról, hogy így számos probléma is felmerülhet a koordinációban. Az egységes felépítés mellett a PRT-k munkájának egységes értékelésére sincs kialakult mérce, ami nehezíti a munka hatékonyabbá tételét és a tapasztalatok hasznosítását.
6 A 2003. januárja és 2006. júliusa között megalakított tartományi újjáépítési csoportok: (PRT székhelye – Tartomány – Vezető nemzet) Internatonal Security Assistance Force (ISAF) PRT-k: Stage 1 (Észak) Feyzabad (Badakhshan) Németország Kunduz (Kunduz) Németország (regionális parancsnokság) Mazar-e Sharif (Balkh) Svédország Meymaneh (Faryab) Norvégia Pol-e Khumri (Baghlan) Magyarország (2006 októberétől) Stage 2 (Nyugat) Chaghcharan (Ghowr) Litvánia Farah (Farah) Egyesült Államok Herat (Herat) Olaszország (regionális parancsnokság) Qala-i-Now (Badghis) Spanyolország Stage 3 (Dél) Kandahar (Kandahar) Kanada (regionális parancsnokság) Lashkar Gah (Helmand) Egyesült Királyság Qalat (Zabol) Egyesült Államok Tarin Kowt (Uruzgan) Hollandia (2006. augusztusától) Operation Enduring Freedom (OEF) PRT-k (Kelet): Asadabad (Kunar) Egyesült Államok Bamian (Bamian) Új-Zéland Gardez (Paktia) Egyesült Államok Ghazni (Ghazni) Egyesült Államok Jalab o-Saraj (Panjsher) Egyesült Államok Jalalabad (Nangarhar) Egyesült Államok Khost (Khost) Egyesült Államok Mehtarlam (Laghman) Egyesült Államok Meydan Shahr (Wardak) Egyesült Államok/Törökország Nuristan (Nuristan) Egyesült Államok Parvan (Parvan) Egyesült Államok/Dél-Korea Sharana (Paktika) Egyesült Államok A PRT-kkel szemben – különösen az NGO-k részéről – komoly kritika is megfogalmazódott, ennek tapasztalatait azonban már részben hasznosították a PRT-koncepció továbbfejlesztésekor. Ezek a problémák általában a civil és a katonai dimenzió érintkezése mentén alakultak ki. Alapvetően az (volt) a probléma, hogy a haderő az NGO-k és a nemzetközi szervezetek felségterületére léptek, amelyek azonban kétségtelenül nagyobb tudással és hatékonysággal bírnak a fejlesztési és humanitárius projektek lebonyolítása terén. Az NGO-k úgy érezték, hogy a PRT-k megjelenésével sérül az a „humanitárius tér”, amelyre tevékenységükhöz szükségük van: számukra létfontosságú függetlenségük és pártatlanságuk megtartása a lakosság szemében. További megoldandó kérdés a PRT-k civil komponensével kapcsolatos probléma. A tartományi újjáépítési csoportok tevékenységéhez szükséges civil szakértőkből ugyanis szinte valamennyi nemzet hiányt szenved. Elsősorban azért, mert a civilek nem szívesen vállalnak
7 munkát a „világ végén”. E tekintetben a britek PRT-je működik a legjobban, ahol a tartalékos rendszeren keresztüli civil közreműködésnek régi és komoly hagyományai vannak. 2.1 A PRT-rendszer felépítése A PRT-ket az ISAF ún. regionális parancsnokságok (Regional Area Coordinators, RACs) alá rendelte, annak érdekében, hogy megkönnyítse a csoportok regionális szintű összehangolását az ISAF terjeszkedésével párhuzamosan, illetve biztosítsa a kapcsolatukat az ISAF kabuli központjával. A regionális parancsnokságok által felügyelt régiók egybeesnek az ISAF kibővítésének három szakaszával. Az északi regionális parancsnokság (RAC North) Kunduzban van, és Németország a vezető nemzete. A keleti (RAC East) székhelye Herat, és olasz vezetés alatt áll. A kandahari déli regionális parancsnokságot (RAC South) Kanada fogja vezetni. A PRT-ket regionális szinten logisztikai központok, előretolt támogató bázisok (Forward Support Bases, FSBs) segítik. Ezek az utánpótlás, a komolyabb orvosi ellátás és a szállítás központjaiként működnek. Az északi FSB-t, amely Mazar-e Sharifban található, ez év márciusában örökölte meg az Egyesült Királyságtól Németország. Ezen egységek mellett mindegyik régióhoz tartozik egy, a PRT-kat támogató gyorsreagálású erő (Quick Reaction Force). Az északi Mazar-e Sharifban működik, március óta norvég irányítás alatt áll. A legmagasabb szinten a PRT végrehajtó bizottság (PRT Executive Steering Committee) felügyeli az összes, Afganisztánban működő PRT-t, és stratégiai irányítást is biztosít számukra. A bizottság havonta ülésezik, és az afgán belügyminiszter az elnöke, együtt az ISAF és a koalíció parancsnokával. Az irányító bizottság mellett két munkacsoport dolgozik: A. PRT munkacsoport (PRT Working Group) hetente ülésezik, és a napi civil-katonai kapcsolatok során jelentkező problémákat vitatja meg. Tagjai munkaszinten képviselik a belügyminisztériumot, az UNAMA-t, az ISAF és a koalíció parancsnokát, valamint a PRT-kben közreműködő országok követségeit. B. NGO civil-katonai munkacsoport (NGO Civil-Military Working Group) havonta egyszer találkozik, és az NGO-k, a nemzetközi katonai erők és az afgán kormány közötti koordinációt szolgálja. 2.2. A baghlani PRT A NATO külügyminiszteri értekezlete 2005. decemberében határozott arról, hogy az ISAF hatáskörét további hat, az ország déli részén lévő tartományra terjeszti ki, amellyel együtt további 4 PRT kerül a parancsnoksága alá. Ezek egyikének, a Tirin Khowt-i csoportnak – a vezetését vette át Hollandia, átengedve így a „lehetőséget” Magyarországnak. „Egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről” (a holland PRT átvételéről) a magyar kormány 2006. június 29-én döntött. Baghlan tartomány nem volt nagyon fenyegető környezet a német és (2003-tól) a holland PRT számára, bár alkalmanként előfordultak támadások. Ezeket többnyire házi készítésű- , alacsony robbanóerejű, kis pontosságú robbanószerkezetekkel követték el, s a robbantások a tartományi székhelytől északra, baghlani Jadid körzetben, egy bizonyos útszakaszon következtek be. Baghlanban az UNAMA nem jegyzett fel halálesetet a
8 nemzetközi katonai személyzet körében. A holland PRT ennek ellenére mindig óvatosan lépett fel, és nem kizárható az sem, hogy előfordultak olyan támadások, amelyeket nem jelentettek az ENSZ-nek. A fegyverek önkéntes beszolgáltatására kialakított ENSZ program nem volt hatásos az utóbbi években Baghlan tartományban. A hadurakkal sem sikerült megtalálni a közös hangot, akik inkább a mákültetvények termékenységének növelésében és a tranzitútvonalak ellenőrzésében érdekeltek. A pakisztáni menekülttáborok bezárása után, az elkövetkező hónapokban az odamenekült afgánok tömeges visszatelepülése várható, többek között Baghlan tartományba is. Ez tovább bonyolíthatja az alapvetően kényes etnikai egyensúlyt, és negatívan befolyásolhatja a biztonsági helyzetet. Az emberi jogok kérdése is fontos tényező a régióban. Gyakori a gyermekrablás, kényszermunka vagy prostitúció céljából. Pakisztáni madrasszákból is sokan érkeznek jó tanulmányi lehetőségeket kínálva a szegény családok gyermekeinek. A nők elleni erőszak gyakori, de a nyomozó hatóságok nem érdekeltek az esetek kivizsgálásában. A leánygyermekeknek ritkán van lehetőségük a tanulásra, annak ellenére, hogy a közelmúltban számos új leányiskola épült. A PRT és bármely, a PRT-val kapcsolatba hozott szereplő (afgán kormány, NGO-k, alvállalkozók) kábítószer-ellenes tevékenysége valószínűleg negatív hatással járna a PRT biztonságára, amely a múltban hasonló tevékenységek idején fokozott óvatossággal járt el. Ezeknek a tevékenységeknek az eddig megmutatkozó korlátozott sikere és hatása volt az egyik oka annak, hogy eddig nem váltottak ki negatív reakciókat, és nem növekedett érzékelhetően a támadások száma. Így a nemzetközi katonai erők és a PRT fenyegetettsége közepesként értékelhető. Az ENSZ megközelíthetőségi-biztonsági térképén a térség a „zöld” besorolás alá esik. A rendőrség támogatása valószínűleg az egyik legfontosabb feladat a PRT-k számára Afganisztán északi felében. A fejlesztési projektek vonatkozásában Baghlan mindeddig lemaradt, valószínűleg a már létező iparágak és az andarabi Jamiat-parancsnokok egyébirányú gazdasági tevékenységei miatt. Miután a legfelsőbb szintű parancsnokok már nincsenek jelen a tartományban, egy olyan biztonsági vákuum jött létre, amelyet a rendőrségnek kell betöltenie. A rendőri erők soraiban tettrekész és kompetens személyek vannak, de ennek ellenére figyelmet és tanácsadást igényelnek. Jelenleg is folyamatban van egy többmillió dolláros befektetés a rendőrség megreformálására (Németország és az Egyesült Államok vezetése mellett), de ehhez szükséges lesz a PRT-k támogatására is. A tartományi közigazgatást szintén megfertőzte a korrupció és a milíciák uralma. Ugyanakkor a tartományi közigazgatás reformját civil programok segítségével tervezik, főként az UNDP, az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Világbank vezetésével. Mindazonáltal ezek közül egyik program sem jár sikerrel, ha a rendőrség inkább fenyegetést, mint védelmet jelent. Ugyanezt mondhatjuk el az igazságszolgáltatási szektor reformjáról (ezt erősen támogatja az EU). Ebben az összefüggésben az illegális fegyveres csoportok lefegyverzésének programja (vezető nemzet: Japán) is megfontolandó. Alkalmanként a PRT-nak is segítenie kell kisebb illegális csoportok felszámolásában. Összefoglalásként elmondható, hogy a baghlani PRT-nek leginkább hatékony támogatást kell biztosítania az afgán biztonsági erőknek, miközben néhány potenciális kihívóval kell szembenéznie katonai téren (az új-Tálib Baghlan-i Jadidban és Dahana-yi Ghoriban). A rendfenntartó tevékenység terén néhány illegális fegyveres csoport jelenthet
9 kihívást (alapvetően az andarabi parancsnokok, akik kapcsolatban állnak a kábítószerkereskedelemmel). Az intézményépítés és a fejlesztési segélyezés nemzeti programokon keresztül történik, és ezen a téren a PRT-nak nem kell sokat tennie, azon kívül, hogy nyugodt játékteret biztosít a többi szereplőnek a jog uralmának kiterjesztése révén. 3. ÁLTALÁNOS ADATOK BAGHLAN TARTOMÁNYRÓL A tartomány neve kiejtés alapján többféle változatban ismert • • •
Baglan Baghlān Baghlan
Afganisztán 34 tartományból áll. Baghlan az észak-keleti tartományok egyike, 1964. óta önálló. Területe: 21 118 km2 Lakossága: 762 000 fő (2006.Afgán Statisztai Hivatal) Etnikumok: tadzsik, pastun, hazara, kirgiz, türkmén Nagyobb vallások: szunnita, siíta, iszmaelita Fővárosa: Pol-e Khumri tengerszint feletti magassága: 831 m lakossága: 63 300 fő (2004.) További megemlítendő városok: • Baghlan város Baghlan-e Jadid (Baghlan-e Jadeed) tengerszint feletti magassága: 550 m lakossága 124 800 fő (2004.) • Dahanih-e Ghor város (Dahanih-yi Ghawri) (865 m)
Baghlan tartomány és Magyarországra területi aránya
10 3.1. Lakosság Baghlan tartomány lakossága körülbelül 762 000 fő, melyhez országos átlagban 3,8%os éves népességnövekedés járul. Érdekes adat, hogy a teljes lakosság 45%-a 14 évesnél fiatalabb. A tartományban tadzsik (62%), pastun (25%), hazara (8%) és üzbég (5%), etnikai csoportok élnek, leginkább falusi körülmények között. Az alábbi etnikumok élnek a tartományban: a. tadzsikok – letelepedett, itt honos, szunnita vallású népesség, akiket a völgyek alapján különböztetnek meg (pl. az andarabok); b. iszmaeliták – letelepedett, itt honos, tadzsik, illetve részben hazara eredetű népesség, akiket a tadzsikoktól és a hazaráktól hét imámos síita vallásuk, illetve lakóhelyük különböztet meg; c. hazarák – eredetük szerint mongol/török népesség, akik a 13. sz. környékén vándoroltak be, tizenkét imámos síita vallásúak; d. üzbégek – török népcsoport, a 15. században, illetve egy részük a 20. században vándorolt be, amikor a közép-ázsiai bolsevik hatalomátvétel elől menekültek; szunnita vallásúak; e. pastunok – szunnita vallású népesség, csoportjai a 19. század végén és a 20. század elején erőszakos letelepítés révén kerültek ide Dél- és KeletAfganisztánból, többségük a tartomány északi részén, Baghlan-i Jadid és Dahana-yi Ghori körzetében él. A tartományban három nyelvet használ a lakosság nagy része. A darit, pastut és a türkmént. Ezek közül a dari a leginkább elterjedt, általában mindenki által használt és beszélt. 3.2. Oktatás A már említett adatokból adódóan -a lakosság 45%-a 14 évnél fiatalabb- rengeteg kisebb-nagyobb iskola működik a tartományban. Ezen intézmények állapota többnyire az országos átlagnak megfelelő, az európai viszonyokhoz képest túlzsúfoltak, mind ellátottságban, mind infrastruktúra kiépítettségében hiányt szenvednek. Oktatási intézmények Pol-e Khumri körzetben: Középiskola 6 db, általános iskola 22 db, 30 db „házi” (kisebb) iskola. Az írástudók aránya a tartományban 36%-os. Férfiaknál 51% nőknél 22%, ami az országos átlaghoz képest a legmagasabbak közt van. 4. TÖRTÉNELEM Történelmileg a tartomány lakosságának többsége tálib- és Hizb-i Islami (Hekmatyar frakció) ellenes, kivéve a Baghlan-i Jadid és Dahana-yi Ghori körzetet, ahol a helyi pastu népesség mindkét fundamentalista áramlatot támogatta. A tálib rezsim összeomlása után Baghlan tartományban egy befolyásos, a tálibokkal szembeni ellenállás központjának számító Andarab-völgy vidékéről származó tadzsik hadvezérekből álló, a Jamiat-i Islami-hoz kapcsolódó csoport vette át a legtöbb állami intézmény és vállalat irányítását. A kabuli politikai átmenet folyamán (bonni folyamat) a Jamiat-i Islami-hoz kapcsolódó politikusok domináns csoportja veszített a befolyásából, bár továbbra is erős befolyást gyakorolnak a rendőrségre a tartományban, és jelentős képviseletük van az afgán nemzeti hadseregben is. Emellett illegális fegyveres csapatokat is fenntartanak.
11 Mind a hivatalos, mind a nem hivatalos fegyveres csoportok lehetővé teszik számukra, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a tartomány elsődleges bevételi forrását, a kábítószercsempészet megadóztatását, és (korlátozott mértékben) a kábítószer-termelést. Politikai térvesztésükbe is nehezen nyugszanak bele, s ez a csoport által szervezett megmozdulásokhoz vezet, amelyek a tartományi kormányzó ellen irányulnak. A visszaszoruló Jamiat mellett erősödik a Hizb-i Islami befolyása, amely Kabul támogatása mellett több polgári igazgatási pozíció felett ellenőrzést szerzett. 2004. februárja és 2005. augusztusa között a Karzai-kormány számos pastu párti jelöltet helyezett a Baghlani tartományi kormány élére. Az ellenzéki Hizb-i-Afghanistan-i Nawin – amelynek szintén erős pozíciói vannak Baghlan tartományban – emiatt “pastunizációs” törekvésekkel vádolta meg a kormányfőt. A 2005. júliusi és augusztusi utcai megmozdulások, majd pedig az elnökválasztás után Karzai lecserélte a legtöbb tartományi vezetőt, s a Baghlani tartományi kormány élére Mohammad Alam Rasekh-et3 helyezte, akit a többség nagy várakozással fogadott. Azonban a beígért és fontos reformok elmaradtak, s ez folyamatosan növeli a lakosság elégedetlenségét. (Az ENSZ tartományi irodájába egyre nagyobb számban érkeznek a Rasekh elmozdítását kérelmező segítségkérő levelek.) A tartományban két számbelileg jelentős csoport él, akik a múltban többnyire háttérbe szorultak: az iszmaelita közösség délkeleten és az üzbég szunniták keleten. Az izmaelita közösség, amely a kommunista időszakban jól felfegyverzett milíciával rendelkezett4, ma nincs abban a helyzetben, hogy katonai akciókkal fenyegessen. Az üzbég közösség pedig jelentős tálib-ellenes erő volt. Az üzbég lakosság 2004-2005. körül elszakadt korábbi, a Jamiat-felé hajló vezetőitől, és csatlakozott a nacionalista (és világi) Junbish-i Milli-yi Islami mozgalomhoz (Rashid Dostum táborához). 4.1. Jelentősebb történelmi helyek 1. Rabatak 40 kilométere fekszik keletre Haibak-tól a Pol-e Khumri-ba vezető út mentén. Kushan kultúra és a későbbi a török befolyás jegyeit viseli a hely. Régi föld-tégla karaván pihenőhely maradványai, néhány épülettel és udvarral. Eléggé lepusztult állapotban van, valamint a helyi hadurak teljesen kifosztották. 2. Surkh Kotal Haibak-tól nyugatra található kb. 18 km-re Pol-e Khumri-tól északra. 2-4. századi maradványok a Kushan kultúrából, kerámia, szobor és érem leletek szempontjából jelentős. A domb oldalába épített föld-tégla templom és ház együttesek maradványai négy teraszos elrendezésben védőfallal körülvéve. Jelentős még írásos emlékei miatt, amelyek jó állapotban maradtak fenn. Jellemzően kirabolt állapotban van, valamint a természeti hatások is roncsolták a maradványokat. 3. Rag-i-Bibi Sharmarq-ban található vadászatot ábrázoló szikla dombormű 3-4. századból. Viszonylag jó állapotban van, csak a földrengések káros hatásai látszanak néhány helyen. 3
Mohammad Alam Rasekh volt üzbég parancsnok, vallási tanulmányokat folytatott, Faryab tartományból származik. Többször változtatta politikai hovatartozását, de jelenleg a “Jamiat”-hoz 4 A kommunista rezsim idején a kabuli kormány e csoportból jól felfegyverzett milíciát hozott létre, aminek elsődleges feladata a Salang alagút északi kijáratának őrzése volt.
12 4. Puz-i Ishan Pule-Khumri - Baglhan útvonaltól 6 km-re délre fekszik. Hellenisztikus és Kushandinasztia emlékei is megtalálhatók. Egy kőhíd maradvány föld-téglából épített fallal és erődítmény maradvány. Természet erői jelentősen lepusztították, elvétve néhány illegális ásatási nyom található a területen. 5. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Baghlan tartomány Afganisztán észak-keleti részében található a Hindukus hegység északi lábainál.
Baghlan tartomány elhelyezkedése Afganisztánban
A tartomány területe 21 118 km2, amely 12 körzetre oszlik (An-darab, Baghlan, Baghlan-i Jadid, Burka, Dahana-i Ghori, Dhosi, Kahmard, Khinjan, Khost wa Fereng, Nahrin, Pul-i Khumri, Tala wa Barfak).
13
Baghlan tartomány
Területe erőteljesen átszegdelt, 2500-2800 méteres átlagmagasságú hegyvidéki domborzat jellemzi. Legmagasabb pontja 5000 méter körül van. A tartományt északról az Afgán-Turkesztán síkság, keletről a Középső-Hindukus hegyvonulatai, délről a Nyugati-Hindukus és keletről a Paropamisus északi része határolja. A tartományi főváros, Pol-e Khumri a Mazar-e Sharif-ba vezető út mentén helyezkedik el. A második kiemelkedő városa Baghlan.
Baghlan tartomány és a szomszédos tartományok
14 5.1. Növényzet A tartományt főként bokros helyenként kisebb erdők tarkítják, kivéve a magasabban fekvő részeket, ahol a gyér növényzet jellemző. Fő növényzet a boróka, tölgy és az örökzöld tűlevelűek. A növényzet az országos átlagot nézve dús, és élénk, a talajviszonyok mezőgazdasági öntözéses földművelésre alkalmasak. Mivel a lakosság fűtési célokra, főzéshez és ipari felhasználásra előszeretettel használ fát, a szabályozás teljes hiányában az erdővel fedett terület nagysága folyamatosan csökken. Ez nagymértékben hozzájárul a tavaszi olvadás idején a hegyekből leömlő hatalmas mennyiségű víz által okozott lehetséges földcsuszamlásokhoz. 5.2. Vízrajz A tartomány az országos átlaghoz képest gazdag vízbázissal rendelkezik. Fő folyói: az egész tartományt északról délre átszelő Kunduz folyó, a dél-keleti részen az Andarab, a délnyugati részen a Surkban és a Khuba folyók torkolnak bele a Kunduz folyóba. 5.3. Baghlan tartomány éghajlata5 Afganisztán éghajlatát a földrajzi szélesség, a tengerektől való nagy távolság, a rendkívül változatos domborzat együttese határozza meg. Az ország középső részén végig húzódó Hindukus hegylánctól északra szubtrópusi sztyepp, a déli–délnyugati területeken trópusi sivatagi, az 1500-2500 m magasságban elhelyezkedő területeken mérsékelt övi sztyepp, míg az ennél magasabban lévő hegyvidéki területeken magashegységi éghajlat alakult ki. A tél a földrajzi szélességhez viszonyítva hideg, míg a nyár a magasabb hegyvidékek kivételével meglehetősen meleg, sőt forró. A csapadék évi mennyisége a tengerektől való nagy távolság miatt csekély, általában 400 mm alatt, a sivatagi területeken 100-200 mm között alakul, azonban a magashegységi övezetben az 1000-1500 mm-t is meghaladja. Számottevő csapadék még a hegyvidékeken is csak késő ősztől késő tavaszig fordul elő, ezért május végétől október végégig országszerte szárazságra lehet számítani. Baghlan tartomány északi és középső része a szubtrópusi sztyepp éghajlati övezethez tartozik, azonban a tartomány déli részén húzódó Hindukus-hegységben mind a mérsékelt övi sztyepp, mind pedig a magashegységi éghajlat megtalálható. A tartomány és környezete változatos éghajlatának részletesebb bemutatásához a tartományi székhely (Baghlan), a közeli Mazar-e Sharif, Kabul, valamint a tartományt az ország fővárosával összekötő országúton 3000 m fölött található Salang-hágó meteorológiai állomásainak adatait használtuk fel, melyeket a mellékelt ábrák tartalmaznak. Pol-e Khumri Baghlan város közelében, attól délre, a Hindukus lábánál, egy völgyben helyezkedik el a tengerszint felett kb. 500 m-en. 5.4. Hőmérséklet A hőmérséklet éves és napi ingadozása egyaránt jelentős. A leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július, illetve az augusztus. Télen 2000 m alatt csaknem minden nap fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, az átlagos napi maximum 6–12 fok, ugyanakkor az éjszakák általában fagyosak, a hőmérséklet átlagos napi minimuma 0–(-9) fok. Az átlagos napi hőingadozás 12–15 fok, ami a hazai hasonló érték többszöröse. Derült időjárás esetén a hajnali és a kora délutáni órák hőmérsékletkülönbsége meghaladhatja a 20 fokot is. 3000 m fölött a Salang-hágónál már napközben is csak ritkán 5
Az MH Meteorológiai Szolgálat kiadványa alapján
15 emelkedik a hőmérséklet fagypont fölé, átlagos maximuma (-6)–(-7) fok, minimuma pedig (-13)–(-14) fok. Az 1000 m alatti völgyekben és a síkvidékeken még télen is előfordulhat 20– 25 fokos nappali felmelegedés, ugyanakkor az északról, északkeletről érkező hidegbetöréseket követően (-15)–(-20) fok körüli éjszakai minimum hőmérséklet bárhol előfordulhat, sőt a hóval borított zárt völgyekben és a magasabban fekvő területeken (-25)– (-30) fok alá szállhat a hőmérő higanyszála. Pol-e Khomri térségében minden évben számítani lehet (-15) fok, két-három évente (-20) fok, míg öt-tíz évente (-25) fok körüli éjszakai lehűlésre. Tavasszal gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Áprilisban 1500 m alatt 20-24 fok, 2000 m-en 16-18 fok, a Salang-hágónál pedig 2 fok az átlagos napi maximumhőmérséklet, ekkor fagy rendszeresen csak 1500-2000 m fölött fordul elő, azonban 3000 m fölött még majdnem minden éjszaka fagy. Május második felére beköszönt a száraz évszak, valamint a nyár, és szeptember közepéig 1000 m alatt gyakorlatilag megszakítás nélkül minden nap 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a napi átlagos maximumhőmérséklet ezeken a területeken egész nyáron 36–39 fok. 1500–2000 m között 30–33 fok, míg a Salang-hágónál 11–14 fok. A napi átlagos minimumhőmérséklet Mazar-e Sharif környékén 21–25 fok, Baghlan környékén 17–19 fok, Kabul térségében 11–15 fok, míg a Salang-hágónál 3–5 fok. Amíg a napi átlagos hőingadozás a 2000 m alatti területeken 15–20 fok, addig 3000 m fölött már csak 8–9 fok. A szélsőséges hőmérsékletingadozásra jellemző, hogy az alacsonyan fekvő területeken az eddig előfordult legmagasabb (abszolút) maximumhőmérséklet 46–50 fok, 1500–2000 m között 35–40 fok, míg a nyári legalacsonyabb (abszolút) minimumhőmérséklet ugyanezeken a területeken 6–12 fok és 2–3 fok. A Salang-hágónál a nyári szélső hőmérsékletek 18–20 fok és 0–(-3) fok. Pol-e Khomri térségében a nyári átlagos napi maximumhőmérséklet 35–37 fok, az átlagos napi minimumhőmérséklet 15–17 fok. Minden nyáron számítani lehet 42 fok, két-három évente 44 fok, 5–10 évente 46 fok körüli nappali felmelegedésre. A hőséget a levegő alacsony nedvességtartalma és a viszonylag hűvös éjszakák elviselhetőbbé teszik, azonban komoly kockázatot jelent a folyadékveszteség, ezért a bőséges folyadékfogyasztás rendkívül fontos a személyi állomány egészségének megőrzése érdekében. A besugárzás gyors csökkenésével szeptember végére az átlagos napi maximumhőmérséklet 30 fok alá, míg az átlagos napi minimumhőmérséklet az 1000 m alatti területeken 10 fok közelébe csökken, Mazar-e Sharif környékének kivételével, ahol ez az érték 15–18 fok. A száraz időszak utolsó hónapjában – októberben – 2000 m alatt 20–25 fok az átlagos napi maximumhőmérséklet és 3–9 fok az átlagos éjszakai lehűlés, a hónap második felében az alacsonyan lévő területekre is megérkezhet az első hajnali fagy, ugyanakkor a Salang-hágónál már alig fordul elő fagymentes éjszaka, sőt a hónap végén a (-10) fok alatti fagy sem számít ritkaságnak. Novemberben 2000 m alatt 12–16 fok az átlagos nappali felmelegedés és fagypont körüli az átlagos hajnali lehűlés mértéke, ugyanekkor a Salanghágónál gyakran már napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet. Egy-egy keményebb hidegbetörést követően az alacsonyabban fekvő területeken (-10) fok közelébe, míg 3000 m fölött (-20)–(-25) fok alá csökkenhet a hajnali órák hőmérséklete.
16
Baghlan 50
Hőmérséklet (C)
40 30 Abszolút Max Átlagos Max Átlagos Min Abszolút Min
20 10 0 -10 -20 Dec.
Nov.
Okt.
Szep.
Aug.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Már
Feb.
Jan.
-30
Hónapok A tartomány éves hőmérséklet grafikonja
5.5. Csapadék és köd A csapadéknak határozott az éves menete. 2000 m alatt május közepétől október végéig, a magashegységi területeken pedig június elejétől október közepéig tart a száraz időszak, mely alatt egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségű csapadék hullik, ezért ebben az időszakban általában elszárad a növényzet és sok vízfolyás teljesen kiszárad. A legcsapadékosabb hónap március és április. A csapadék éves mennyisége a magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével párhuzamosan csökken. Mazare Sharif környékén 200 mm, Baghlan környékén 300 mm, Kabul környékén 360 mm, a Salang-hágónál pedig 1200 mm körül alakul. A legcsapadékosabb hónap csapadékmennyisége Mazar-e Sharifban 40 mm, Baghlan környékén 70 mm, Kabul térségében 110 mm, míg a Salang-hágónál 260 mm. A csapadék egy része hó. Míg 1000 m alatt hó csak november végétől március elejéig eshet, addig a Salang-hágónál még nyáron is előfordulhat egy-egy hózápor. A hó mennyisége 2000 m alatt általában nem számottevő, csak ritkán éri el a 10 cm-t és többnyire néhány napon belül elolvad, ezzel szemben 3000 m felett, a Salang-hágónál a rendszeresen előforduló heves havazások néhány méteres hóréteget is létrehozhatnak, ami a hóviharokkal együtt gyakran megakadályozza a hágón átvezető fontos közlekedési folyosó használatát novembertől május közepéig. A meteorológiában „fagyos napnak” nevezzük azokat a napokat, amikor a minimumhőmérséklet 0 foknál nem magasabb, „hőségnapoknak” pedig azokat, amelyeken a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 fokot. Ezen napok száma és éves menete széles körben alkalmazott fontos éghajlati jellemszám. A tengerszint fölötti magasság növekedésével a fagyos napok száma növekszik, míg a hőségnapok száma csökken. Azonos magasságban elhelyezkedő területek közül a fagyos napok száma nagyobb a völgyek mélyén és a hegyek északi lábánál, mint a nyílt síkságokon, a hegyoldalakon és a hegyek déli lábánál. A hőségnapok száma a hegyek déli oldalán magasabb, mint az északin. A fagyos napok száma a vizsgált adatok szerint Mazar-e Sharif környékén 60–65, Baghlan és Pol-e Khumri
17 környékén 75–90, Kabul térségében 120–130, a Salang-hágónál 240–250 körül alakul, míg 4500–5000 m között eléri a 365-öt. 1000 m alatt április elejétől október közepéig, 1500–2000 m között május elejétől szeptember végéig fagyos nap nem szokott előfordulni, ugyanakkor a Salang-hágó környékén a nyár közepén is előfordulhat egy-egy fagyos nap. A hőségnapok száma 1000 m alatt 120–150, 1500–2000 m között 60–90 között alakul. A hőségnapok előfordulásának legfelső határa kb. 2500 m. Hőségnapok általában az alacsonyan fekvő területeken március végétől október végéig, Kabul környékén pedig április végétől október elejéig fordulhatnak elő. Meg kell jegyezni azonban, hogy Mazar-e Sharif környékén február végén és november elején is előfordult már hőségnap. A csapadékos napok száma a magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével csökken, 3000 m fölött 120–160 nap, 1000–2000 m között 70–90 nap, Pol-e Khumri környékén 55–65 nap, Mazar-e Sharif környékén pedig már csak 40-50 a csapadékos napok éves száma. A legtöbb csapadékos nap tavasszal fordul elő, ilyenkor a Hindukusban gyakori a zivatar, a felhőszakadás és a jégeső, melyek a hóolvadással együtt áradásokat okoznak. A száraz időszak május végi beköszöntétől késő őszig az ország legnagyobb részén csapadék nem, vagy csak elvétve fordul elő. Pol-e Khumri térségében június elejétől október végéig mindössze egy-két alkalommal lehet csapadékra számítani.
Baghlan
Csapadék (mm); Hó (cm)
70 60 50 40
Csapadék Hó
30 20 10 Dec.
Nov.
Okt.
Szep.
Aug.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Már
Feb.
Jan.
0
Hónapok Baghlan tartomány éves csapadék grafikonja
A 2000 m alatti területeken novembertől márciusig köd csak ritkán, havi 1–4 alkalommal alakul ki, ugyanakkor a Salang-hágó környékét és a magas hegyeket október végétől május végéig gyakran sűrű felhők borítják.
18 5.6. Szél Afganisztán középső és északi területein a szél átlagos sebessége – Kabul környéke és a zárt völgyek kivételével – egész évben 4–6 m/s. A vizsgált területen viharos erejű szél a magas hegyek és hágók kivételével ritkán, a télen északról érkező hideg betörésekkor, egyébként pedig zivatarok környezetében lép fel. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a Hindukustól nyugatra júniustól szeptemberig csaknem megszakítás nélkül erős, olykor viharos az északnyugati szél, amely ott gyakran okoz kiterjedt homok- és porviharokat. Az ország középső és északi részén is előfordulnak ezek a kellemetlen, a látástávolságot jelentősen korlátozó veszélyes jelenségek, azonban a nyugati területekhez képest sokkal ritkábbak és sokkal rövidebb ideig tartanak. A Hindukus völgyeiben a száraz időszakban erőteljes a hegyi-völgyi cirkuláció: a nappali órákban fokozatosan megerősödik és időnként kisebb porvihart okoz a hegyek irányába fölfelé irányuló meleg áramlás, majd estére előbb elcsendesedik a szél, később pedig a hegyek felől lefelé irányuló hűvös áramlás alakul ki. Pole Khomri környékén a domborzati viszonyok elősegítik a hegyi-völgyi cirkuláció rendszeres kialakulását. 6. IPAR, MEZŐGAZDASÁG Pol-e Khumriban található egy 1939-1940-ben alapított textilgyár, mely a korai időkben a biztos megélhetés reményével számos családot csábított a városba. A gyár virágkorában 3000 embert foglalkoztatott, de a háborúk és az olcsó kínai termékek miatt egyre veszteségesebbé vált a termelés. Napjainkban 600 alkalmazottnak ad munkalehetőséget. A textilgyárral együtt egy vízerőmű is épült, hogy a gyárat, a hozzá tartozó kórházat és a várost is ellássa árammal. Az ehhez tartozó gát Pol-e Khumri központjában található és már több mint 60 éve üzemel. Az 1960-as években szovjet finanszírozással épült egy másik gát is a város északi részén a Pol-e Khumri Cementgyár, a Baghlan Cukorgyár és Kunduz város egyes részeinek ellátására. Kivitelezési problémák miatt ez a vízmű nem volt képes elégséges energiát szolgáltatni. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy beköti az erőművet a középázsiai áramellátó hálózatba, s így vezet majd áramot Kabul felé. 1979-ben a szovjetek alapítottak egy kenyérgyárat egy már akkoriban létező üzem alapjaira. A gyár tönkrement és bezárt, újraindításáról nincs információ. Baghlan tartományban 1954-ben Csehszlovákia finanszírozásával hozták létre a ma is működő, Afganisztán egyetlen cementgyárát. Az 1950-es években csehszlovák felügyelettel indították be a tartomány szénbányáit. Kezdetben 3000 embernek biztosítottak megélhetést, de fejlesztés hiányában ez az iparág is hanyatlásnak indult. Ma nem megfelelő munkamódszerekkel, néhány száz munkással működnek a bányák. Baghlanban az 1960-as években egy cukorrépát feldolgozó cukorgyárat nyitottak. Mivel a cukorrépából kevesebb cukor nyerhető, mint a cukornádból, ezért ez az üzem sem működött sokáig. 2005-ben német segítséggel újraindították a termelést. A gyár működőképes, de a cukorrépa utánpótlás alacsony ellátottsága miatt évente csak néhány hétig folyik benne tényleges munka. Németország napjainkban is folytat egy cukorrépa termesztésre irányuló programot.
19 A tartományban, az egész országhoz hasonlóan számos kis- és magánvállalkozás működik. (ácsok, kovácsműhelyek, téglagyártók, autószerelők, kereskedők) Külön figyelmet érdemel a szőnyegkészítés, amely szinte az egyetlen szektor az országban, amely exportképes. Afganisztánban általában a szőnyegeknek csak a nyers változata készül, ezt exportálják Pakisztánba, ahol megkapja végleges formáját. Innen szállítják tovább a nyugati világ országaiba. Így a nyereségnek csak csekély része marad az afgán népnél. Baghlan, Afganisztán többi tartományához viszonyítva, a „sok” eső és a folyók miatt kiemelten alkalmas gazdálkodásra. Mezőgazdaságának nagy részét a búza és más kalászosok termesztése, illetve az állattartás teszi ki. Ezen kívül találhatóak még kicsi, de nagy hozamú, öntözött rizsföldek is, amik igen jól jövedelmeznek. Az Andarab-völgy fontos máktermesztő térség a tartományban, ám maga Baghlan tartomány nem tartozik Afganisztán kiemelkedő ópiummák-előállító térségei közé. A mezőgazdaság, a vízbőség és a korlátozott ipari tevékenység miatt Baghlan viszonylag gazdag tartománynak számít Afganisztánban. 7. INFRASTRUKTÚRA 7.1. Közlekedés Baghlan tartományon halad keresztül -érintve Baghlan városát- a nagy körgyűrű főútvonal, mely egész Afganisztánon keresztülhaladva vezet Termezbe (Üzbegisztán), illetve Shir Khanba (Tadzsikisztán). Kabul a Salang alagúton (3361 m), illetve a Salang hágón (3880 m) keresztül közelíthető meg. Távolságok:
Mazar-e Sarif
Kunduz
Baghlan
PeK-Baghlan PeK-Khanabad PeK-Kunduz PeK-MeS PeK-Kabul
20 km / 30 perc 80 km / 75 perc 100 km / 1,5 óra 120 km / 3 óra 225 km / 6 óra
Pul-e Khumri (P K) Khinjan
A fontosabb városokba vezető útvonalak
Szalang-hágó A tartomány egyéb burkolatlan, rossz minőségű utakkal rendelkezik, melyek a hegyvidéki területeken télen és tavasszal -októbertől áprilisig- alig, vagy egyáltalán nem járhatóak. A Salang hágó a nagy magasság miatt általában havas, nehezen járható, a Salang alagút környékén is májusig előfordulhatnak kisebb-nagyobb Bagramhavazások. KABUL
20
Téli útviszonyok
Tavaszi útviszonyok
9. MÉDIA 9.1. Rádió Két helyi rádióállomás található Baghlan tartományban: Radio Tarajmir és Radio Baghlan. Radio Tarajmir 2003. szeptember 22-én alapították USAID és Internews támogatásával, és hivatalosan október 15-től sugározza műsorát. A független rádióállomás Mahfuz Sayedi tulajdonában van, és ő maga finanszírozza a működést. Kezdetben 17 emberrel dolgozott jelenleg 10 alkalmazottja van. A rádió sugárzó antennája Pol-e Khumri-ban egy oroszok által épített őrlőmalom tetején helyezték el, kb. 50 méter magas. A lefedettsége igen korlátozott a környező hegyek árnyékolása miatt és a gyenge 150 W-os traszmitternek köszönhetően. Reggel 6:00-10:00 és 15:00-22:00 sugározza műsorát. Radio Baghlan 2004 augusztusában alapították BBC által adományozott transzmitterel, amelynek teljesítménye 300W. A rádióállomás a Baghlan TV-vel együtt helyezték el közös konténerben az egykori telephelyén, amelyet az amerikaiak bombáztak le a tálibok ellen folytatott háború idején. Napi 11-12 órás műsoruk van, 6:00-11:00 és 17:00-23:00 között sugároznak, Ramadan idején még 16:00-17:00 között is. Programja igen széles körű: a hírektől a sporton át a hallgatói levelekig minden előfordul a palettáján. Az afgán kormány és a helyi PRT támogatását élvezi. 9.2. Televízió A műholdas sugárzás mellett a lakosoknak lehetőségük van fogni egy helyi tévé csatornát és kábel tévé hálózat is van. A kábel tévét csak Pol-e Khumri-ban élvezhetik az emberek. 20 csatornával rendelkezik, fizetős, így igen korlátozott számban érhető el. Főleg
21 teaházak, hotelek vezették be, lakásokban csak elvétve fordul elő, hozzávetőleg 200-300 előfizetője van. A választások idején egy úgy nevezett mobil színház – Asia Foundation támogatásával – járta be tartomány jelentős részét, amelynek becslések szerint 19 000 látogatója volt. Baghlan TV 1985 óta működik a kormány támogatásával. Napi 8 órát sugároz, ebből 6 órát Televison Afghanistan kap, a maradék 2 óra jut a helyi műsorokra. Tipikus műsor felépítés: 14:00 – 17:00 Direct from Kabul 18:00 – 19:30 Direct from Kabul 19:30 – 20:00 Provincial news 20:00 – 20:30 Local programs 21:00 – 21:30 Interviews, reporting 21:30 – 22:00 Music 9.3. Újság Az Információs és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt kiadott hetente megjelenő Etehad és Nye6 által terjesztett lapok a Killid (1300 db), Morsal (700 db), Kabul Weekly (250 db), Intekhab (200 db), Sabaun és Parwaz lefedi a nyomtatott média szinte teljes területét. Egyéb újságok még Talaya, amely helyi újság és havonta kétszer jelenik meg, valamint Kabul Mujallah, amely időszakosan jelenik meg és van angol oldala is. A legnagyobb példányszámban (230 000 db) a kéthetente megjelenő újság az ISAF KMNB PSYOPS által készített ISAF NEWS-nak helyi kirendeltsége van Pol-e Khumri-ban. 9.4. Internet Az Internet használat gyakorlatilag csak a nemzetközi erőkre, illetve az ENSZ és a különböző nemzetközi szervezetre jellemző. 9.4. Telefon A tartományban kétféle vezetékes telefonhálózat működik és kétféle mobilszolgáltató. A mobilhálózat lefedettsége korlátozott és csak a Kabul – Mazar-e Sharif és a kunduzi úton mentén használható a mobiltelefon. • Afganisztán telefonos országkódja: +93 • AWCC mobilszolgáltató előválasztó: 70 • Roshan mobilszolgáltató előválasztó: 799
6
Nye 4 észak-keleti tartomány (Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakhshan) területén terjeszti az írott sajtót.
22 10. POLITIKA Az afgán politikai pártok Baghlanban is alapvetően etnikai csoportok szerint terjeszkednek. Így a tadzsikok a B. Rabbani vezette Jamiat-i Islami pártot, illetve a Y. Qanooni vezette Hizb-i Afghanistan-i Nawin-t7 támogatják, a pastunok Hizb-i Islami-t, az iszmaeliták és az üzbégek pedig általában a Noorullah és Dostum vezette Junbish-i Milli-yi Islami felé hajlanak. Ez a szabály azonban nem mindig érvényesül, s így egy-egy etnikai közösségen belül különböző politikai irányultságokat is találhatunk, amelyek így aztán kisebbségi viszonyban vannak a fent vázolt főbb csoportokkal. A 2005-ös parlamenti választásokra Baghlan tartományban 394.869-en regisztráltatták magukat, de végül csak 209.165-en vettek részt a szavazáson (53%-os részvételi arány). A 249 fős alsóházba, a Wolesi Jirgába a tartomány 8 főt delegál, a választásokon ezekért a helyekért 106 fő indult. Baghlanban a következők szereztek képviselői mandátumot: • Mansoor Nadiri (19 495 szavazat, 9,9 %) • Qazi Habibullah Ramin (14 214 szavazat, 7,2 %) • Mawlawi Abdul Haq (9 011 szavazat, 4,6 %) • Helaluddeen (7 876 szavazat, 3,9 %) • Mohammad Asim 59 (5 724 szavazat, 2,9 %) • Wakill Sayyad Agha (5 681 szavazat, 2,9 %) • Ustad Najia Aimaq (nő) (4 525 szavazat, 2,3 %) • Shukria Essakhel (nő) (3 256 szavazat, 1,7 %)
A baghlani kormányzó
Név: Sayd Ikramuddin Masoomi Születési idő: 1954. (Hadzs 1332.) Születési hely: Ashkmash, Takhar, Afganisztán Származás: tadzsik Tanulmányok: Kunduzi Tanárképző Fakultázs Bachelor tudományos fokozat, Kabuli Egyetem Tisztségek: Afgán pénzügyminisztérium vállakozásügyi igazgatója Afgán pénzügyminiszter-helyettes, Takhar és Badakhshan kormányzója Elődje: Mohammad Alam Rasikh (2005. szept. – 2006. júl. 26.) Név: Mohammad A'waz (szürke egyenruhában) Rendfokozat: tábornok Elődje: Mir Alam tábornok (2005. máj. 28. 2006. május)
A tartományi rendőrfőnök 7
Ez az Younas Qanooni vezette politikai tömörülés a 2005. decemberi parlamenti választásokon a parlamenti csoportosulások közüli legmagasabb szavazati arányt érte el.
23 11. POL-E KHUMRI VÁROS A város neve kiejtés alapján többféle változatban is ismert - Pol-e Humri - Pol-e Khumri - Pul-i-Khumri - Pol-e Khomri - Poli Khomri - Pul-i-Khomri
يرمخ لپ
Baghlan tartomány középső részén található tartományi központ. Lakossága, csakúgy mint Afganisztán legtöbb városában, a folyamatos visszatelepüléseknek köszönhetően jelentős mértékben növekedett. Az egyes becslések a népesség számát igen eltérően határozzák meg, 61 ezer (Afgán Statisztikai Évkönyv 2004) és 200 ezer fő közé téve azt. Az 1979-es utolsó népszámláláskor a város lakossága 31 101 főt számlált. A város gazdaságát a kis kereskedők jellemzik, némi ipari termeléssel párosulva. Központi piacként szolgál a tartomány és a szomszédos Samangan tartomány vidéki területein megtermelt mezőgazdasági termékek számára. Ugyanakkor a város számos működő üzeme kínál valamiféle munkalehetőséget a lakosság számára. Ezek közül is kiemelkedik az állami textilgyártó üzem, amely közel 60 éve termel. Pol-e Khumri elektromos árammal történő ellátását a város maga, két vízerőmű létesítménnyel próbálja biztosítani, amely azonban erősen szezonálisnak és ingadozónak mondható. Az áramellátás jelenleg nem terjed ki a város egészére, a lakosság nagy része számára nem is lenne megfizethető. Hasonlóképpen a saját vízellátás is sokak számára „luxus” marad, így a lakosság jelentős része kényszerül tisztítatlan folyóvizet vagy csatorna vizet inni, egészségi kockázatot vállalva. Az állami egészségügyi rendszert két, rosszul felszerelt kórház jelenti a városnak, amelyből csak az egyik érhető el bárki számára, a másik a textilgyárhoz kapcsolódik (üzemorvosi ellátás). Bár mindkét intézmény élvezi a lakosság bizalmát, a tehetősebbek igyekeznek magán orvosi ellátást keresni. A város öt területileg jól elkülöníthető részre osztható:
24 1. Pol-e Khumri külső zónája, elég távol a város központjától. Közel 1000, túlnyomórészt tadzsik eredetű család lakja, akik közül sok a nem rég visszatelepült menekült, bár ezek jó része eredetileg is helyi születésű. Mások, a hegyoldal közelében jogtalanul (önkényesen) foglaltak maguknak földet és építettek szükséglakhelyet a nehezen megközelíthető területen. Számos jövevény és hontalan lakik sátrakban (kb. 50 család), a terület lakosságának jelentős aránya (kb. 150 család) bérel valamilyen lakhelyet. Évekig önálló faluként létezett, csak a Najibullah kormányzat alatt tagozódott be és vált a város közigazgatási részévé. Jóformán semmilyen alap infrastruktúra nincs kiépítve, az igen kiterjedt térségben nincs egészségügyi létesítmény, rákényszerítve az itt élőket az orvosi ellátásért való hosszabb utazásra. Bár már elkülönítettek földterületet iskola építésére, még nincs szilárd falazatú épület e célra, a gyermekek alapfokú oktatása jelenleg néhány sátorban folyik. Az egyéni ivóvíz ellátás ugyancsak nincs kiépítve, így a helyieknek azt a várost átszelő (szennyezett vizű) folyóból kell megoldaniuk. Hasonlóképpen az egész környék kívül esik a város energia ellátó rendszerén, a lakosok pedig nem tudtak elegendő pénzt előteremteni a szükséges póznákra, vezetékekre és transzformátorokra. Csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy áramfejlesztőket használjanak. 2. Ez a település rész a folyó nyugati partján, meredek hegyoldalon helyezkedik el. Kezdetben (kb. 16 éve) Parwanból és Kapisa tartományokból érkező 10 tadzsik és pasáj (tadzsik népcsoport) család népesítette be, amely népesség mára kb. 110 családot jelent. Ezek etnikai összetétele: 45-45% tadzsik és pasáj, a fennmaradó 10% pastun. Intézkedések történtek e térség elektromos ellátására, amihez maguk a helyi lakosok is részlegesen hozzájárulnak. Még így is a családok kb. 20%-ának nincs áramellátása, mivel nem tudja a túl magas üzemeltetési költségeket vállalni. A vízellátás megoldottnak mondható, amióta egy nemzetközi segélyszervezet korszerű vízellátó rendszert épített. A vizet egy forrásból felszivattyúzzák egy tartályba a hegytetőn, majd az csatornán jut el az egyenként kb. 20 családot ellátó közcsapokhoz. Az egész rendszeren hat hegyoldali közösség osztozik, akik egy ún. közösségi vízellenőrt fizetnek, aki felügyeli a rendszer megfelelő működését és javítás esetén beszedi a pénzt a lakóktól. Mindezek ellenére a vízszolgáltatás minden nap csak rövid ideig biztosított, az emberek leereszkedve a hegyoldalról, a folyóból hordják szamárháton a vizet. Megfelelő iskolai épület híján sátrakban tanulnak a hegyi közösség gyermekei. Az oktatás minősége ezért, valamint a képzett tanárok hiánya miatt észrevehetően igen gyenge; nincs egyetlen női pedagógus sem. A helyi oktatási lehetőség megteremtéséig, a távolság miatt, a közösségek gyermekei szinte nem is jártak iskolába. Ma már a családok többsége iskolába járatja gyermekeit (fiúkat és lányokat egyaránt), hogy az alapvető ismereteket megszerezhessék. 3. A város ezen részét a textilgyárban jelenleg, vagy korábban dolgozók és családjaik lakják a kormányzat által biztosított házakban. Ahogy az már korábban említésre került, a textilgyár létesítése teremtette meg a városiasodás lehetőségét, sok embert vonzva ide az ország más részeiről. Ezért az egész város kiinduló területének tekinthető. A lakosok eredetileg zömében hátsó kerttel rendelkező kis házakat kaptak, amelyeket idővel és a növekvő lélekszámmal kibővítettek. Jelenleg a 300 házban kb. 1200 család él, amelyek közül 80% tadzsik, 15% pashtu és 5% hazara etnikumhoz tartozó. Az állami építésű házakban való élet számos előnnyel, jogosultsággal jár: generációkra is érvényes ingyen lakásbérlet; ingyenes egészségügyi ellátás a lakóhely közvetlen közelében található „textilgyári” kórházban; áramellátás; két szilárd falazatú iskolában történő oktatás és a csak férfiak számára elérhető közfürdő használata. A vízellátás egy közeli folyóból történik. Néhány hónapja (2006. március) egy nemzetközi segélyszervezet üzembe helyezett hat kézi kutat, amelyből sajnos három már nem működik. Így eltérően a többi települési résztől a legtöbb közműellátás biztosított, és elérhető minden lakó számára, még ha a biztonságos vízszolgáltatás továbbra is problémát jelent. Ma még nem tudni, mi lesz a lakhatással és előbb
25 felsorolt jogosultságokkal, ha a textilgyár végleg bezárja kapuit. Állítólag azt ígérték, hogy aki 10 évnél többet dolgozott a gyárban az továbbra is a házában maradhat. 4. Ebben a Pol-e Khumri-folyó nyugati partján található, hegyoldalon épült városrészben szinte teljes egészében hazara családok laknak, kis számú szajed családdal együtt. A városrész egyben részét képezi egy nagyobb, kb. 1000 családból álló, az egész hegyen túl nyúló hazarák lakta térségnek. Jelenleg hozzávetőlegesen 100 család lakik itt, akik a háború elől menekültek szülőhelyükről. A területet később egy katonai ellenőrző pont felügyelte. A tálib rezsim és a korábbi konfliktusok idején mindenki elmenekült a településről, Pakisztánba és Iránba, vagy a távoli hegyoldalakon keresve menedéket, a terület ezért lakatlanná vált. A legtöbb házat lerombolták, az újjáépítési törekvéseiket visszatérésük után egy nemzetközi segélyszervezet támogatja. Nem meglepetés, hogy a jelentős távolság miatt, semmilyen alapvető szolgáltatás, közműellátás nem elérhető ezen a helyen. Igaz ugyan, hogy egy nemzetközi segélyszervezet jelenleg is épít egy vízellátó rendszert, azonban ezt nem forrásból táplálnák, hanem egy mély kútból. Az építés pillanatnyilag is folyik, ezért az embereknek a hegyről leereszkedve kell vizet meríteni a folyamból, majd azt szamarakkal szállítani. A közösség mostanában pénzt gyűjtött sátrak vásárlására, hogy azok szolgálhassanak az oktatás helyszínéül. A tanárok közül többen a közösség tagjai és munkájukat önkéntesen végzik. A városi közigazgatás és a helyi közösségek képviselői között létrejött megállapodás értelmében, nem fognak új föld területet lakhatás céljából kijelölni. 5. Ez a terület nagyon közel helyezkedik el az 1. település részhez, a város külső, peremvidékén. Kb. 52 család lakja, amelyek mindannyian, közel egy időben Pakisztánból tértek vissza, most pedig összetákolt szükséglakásokban élnek, amelyek nem felelnek meg a jellemzően hideg tél követelményeinek. A legtöbb, 37 család Badakhsanból származó iszmaelita, akik mellett térben is elkülönülve 15 hazara család lakik. A földterület, amire házaik épültek állami tulajdont képeznek, amely kezdetben kilakoltatással fenyegetett és megkezdte néhány ház bontását, csak a Baghlan kormányzójának engedélyével maradhatnak tovább a lakók.
831 m
Baghlan tartomány főbb városai
26 12. VALLÁS Baghlan tartomány etnikai összetételéből adódóan a lakosság 85%-a szunita muszlim vallású (üzbég tadzsik, pastun), de jelentős -15%-os- a síita irányzatot követők (hazara, iszmaelita tadzsik) száma is. A nem muszlim vallású helyi lakosság arány rendkívül alacsony a térségben. 13. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A tartomány egészségügyi helyzete az országos átlagnál jobb, köszönhetően a jobb gazdasági mutatóknak. A térségben 2 kórház és 18 fekvőbetegeket nem fogadó egészségügyi létesítmény szolgálja ki a lakosság igényeit. Mindkét kórház Pol-e Khumri városban található, a nagyobb 100 ágyas kórház a háborúban megsérült, de lakossági forrásból újjáépült, új orvosi műszerekkel, felszereléssekkel lett ellátva. A térségben a krónikus megbetegedések főleg a rossz higiéniai körülményeknek és a sajátos éghajlati és földrajzi viszonyok miatt alakulnak ki. A leggyakoribb az ürülék vízbe szivárgásával a szervezetbe jutó baktériumok okozta az emésztőrendszere ható megbetegedések. Ezen baktériumok a levegőben terjedő porrészecskéken is megtelepednek és belélegzéssel fertőznek. A tartományban gyakori a malária megbetegedések száma, de szépszámmal előfordulnak a kolerás, és a TBC-s esetek is. Baghlan tartomány egyik legveszélyesebb betegsége a Leishmania nevű bőrt és belső szerveket károsító bakteriális fertőzés, amit a homoki légy terjeszt az esti órákban. A megfelelő sűrű szövésű szúnyogháló védelmet nyújthat az alvás időtartamára. 14. BAGHLAN TARTOMÁNY FEGYVERES SZERVEI 14.1. Afgán Nemzeti Hadsereg Az Afgán Nemzeti Hadsereg (Afghan National Army ANA) Baghlan tartományban a tartomány méreteihez és lakosság a számához képest kis létszámmal képviselteti magát. Mindössze egy századnyi -hozzávetőleg 120 fő- könnyű fegyverzetű katona alkotja a tartomány katonai erejét. Ez a század az ISAF erőkel való könnyebb együttműködés érdekében 2005. végén Karkar településből átköltözött Pol-e-Khumriba városába, és a holland katonai erőkkel rendszeresen láttak el közös járőrőr tevékenységet. 14.2. Rendőrség A tartomány rendőri létszáma megközelíti az 1000 főt, ami körzetenként 70-90 rendőrt jelent. A rendőrség tartományi központja Baghlan városban található. A rendőri erőknek alapvetően két csoportja jelenik meg a térségben: A. közúti rendfenntartó rendőrség (highway police) Elsődleges feladatuk a tartományi központokat összekötő fő úthálózat biztonságának fenntartása. Legközelebbi központjuk Kunduzban található. B. általános feladatokat ellátó rendőrség Elsődleges feladatuk a klasszikus értelemben vett rendőri feladatok ellátása.
27 A gyenge és korrupt tartományi vezetésen kívül a két rendőri csoport vezetése közti rivalizáció nagymértékben hozzájárul a tartomány rossz közbiztonságához. A rendőrök felkészültsége alacsony szintű és a nem megfelelő fizetésből (50-60 USD) adódóan a tevékenységüket nagyfokú korrupció jellemzi. A szervezett bűnözés, drogcsempészés és a zavartalan máktermelés biztosításában nagy szerepe van a rendőri erőknek, mivel a „rend őreinek” egy csoportját a helyi hadurak pénzelik. 14.3. NDS (National Directorate of Security) A NDS Afganisztán legjobban felszerelt és kiképzett fegyveres ereje, aminek feladata a belső biztonság titkosszolgálati eszközökkel történő fenntartása. A helyi lakosság által legjobban tisztelt fegyveres szervezet. Létszámuk Baghlan tartományban megközelítőleg 6070 fő.
A fegyveres szervek képviselői
28 15. ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI HELYZET BAGHLANBAN Baghlan tartomány nem volt nagyon fenyegető környezet a német és (2003-tól) holland PRT számára, bár alkalmanként elő fordultak támadások. Ezeket többnyire házi készítésű, alacsony robbanóerejű, kispontosságú robbanószerkezetekkel követték el, s a robbantások a tartományi székhelytő északra, Baghlan-i Jadid körzetben, egy bizonyos útszakaszon következtek be. A PRT és bármely, a PRT-val kapcsolatba hozott szereplő (afgán kormány, NGO-k, alvállalkozók) kábítószer-ellenes tevékenysége valószínűleg negatív hatással járna a PRT biztonságára, amely a múltban hasonló tevékenységek idején fokozott óvatossággal járt el. Ezeknek a tevékenységeknek eddig megmutatkozó korlátozott sikere és hatása volt az egyik oka annak, hogy eddig nem voltak negatív reakciók, és nem növekedett érzékelhetően a támadások száma. Így a nemzetközi katonai erők és a PRT fenyegetettsége közepesként értékelhető. A lakosság általában tisztában van azzal a ténnyel, hogy a biztonságot az ISAF jelenléte állandósítja. Baghlan tartományban a helyzet viszonylag nyugodt, de figyelembe kell venni, hogy a tartományon belüli hatalmi harc folyik. Ez a hatalmi vetélkedés politikai szinten nyilvánul meg, de észrevehető a különböző kormányzati és biztonsági szervek között is. A biztonsági struktúrák felépítése, valamint ezzel összefüggően a korábbi hatalmi tényezők befolyásának csökkentése és az általános terrorveszély fenyegetettség növekedése támadásokhoz vezethet. A tartomány biztonsági intézményei még nincsenek abban a helyzetben, hogy az erőszakos cselekményeket megakadályozzák, ezért fontos a rendőrségi apparátus jól működő, pártatlan szervezetté formálása. A tartomány aknahelyzete az országos átlagnak megfelelően rossz, különösen az utak mentén, illetve a települések közelében fordulhatnak elő aknák.
Baghlan tartomány aknatérképe
29 16. NEMZETKÖZI ÉS NEM- KORMÁNYZATI SZERVEZETEK Afganisztánban számos megközelítőleg 2300 nemzetközi- és nem-kormányzati szervezet működik. Az egyes szervezetekkel a kapcsolatot a legkönnyebben az UNAMA-n keresztül lehet felvenni. UNAMA / United Nations Assistance Mission to Afghanistan (Az Egyesült Nemzetek Segítségnyújtási Missziója Afganisztánban) Honlap: http://www.unama-afg.org/Index.htm UNAMA északkeleti régió http://www.unama-afg.org/about/ro/northeast.htm Felelősségi terület: Badakhshan, Takhar, Kunduz, Baghlan Hivatalvezető: Nahid Abuakar a.i. ENSZ-irodák az északkeleti régióban: • UN Area Mine Action Centre • UN Children’s Fund • UN Department of Safety and Security • UN Development Programme • UN High Commissioner for Refugees • UN Office of Project Services • UN Office on Drugs and Crime • UN Population Fund
30 16.1. Főbb nemzetközi- és nem kormányzati szervezet listája Név
Fő terület
Helyi központ
ACTED Agency for Technical Cooperation and iskola és korház Development rekonstrukció
Pol-e Khumri
UNAMA, United Nations Assistence Mission Afghanistan
kormányzati tanácsadás
Konduz
AKF/AKDN Akha Khan Development Network
általános infrastrukturális Pol-e Khumri fejlesztések, rekonstrukciók
BRAC Bangladesh rural advancement committee
általános fejlesztés, NGO-k Pol-e Khumri munkájának szervezése
CARE, Cooperative for Assistance and Relief Everywhere
általános segélyszervezet
CFA
általános infrastrukturális Pol-e Khumri fejlesztések, rekonstrukciók
WFP World Food Programme
élelmezés és mezőgazdaság
GRSP Ghazni Rural Support Program
általános infrastrukturális Kunduz fejlesztések, rekonstrukciók
Halo trust
aknamentesítés
ICARDA Italian Cooperation KRBP NRC Norwegian Refugee Council SCA Swedish Commitee Afghanistan
Pol-e Khumri
Pol-e Khumri Pol-e Khumri
kórház- rekonstrukció, és fejlesztés menekültek kórház- rekonstrukció, és fejlesztés, menekültek
Pol-e Khumri Pol-e Khumri Pol-e Khumri Pol-e Khumri
UNHCR
menekültek
NSP National Solidarity Programm
általános infrastrukturális Kabul fejlesztések, rekonstrukciók
WHO World Health Organization
egészségügyi programok
Pol-e Khumri
IOFM International Organization for Migration
menekültek
Kunduz
ANBP Afghanistan New Beginnings Programme általános fejlesztés FAO Food & Agriculture Organization ICRC International Commity of Red Cross and Crescent
Pol-e Khumri
Pol-e Khumri
élelmezés és mezőgazdaság Pol-e Khumri egészségügy
Pol-e Khumri
31 17. A HOLLAND PRT TEVÉKENYSÉGE A holland PRT 2004. október 1-jén érte el a műveleti képességét. 2005 novemberében állományához 166 holland katona és egy, politikai és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó civil tanácsadó, valamint 41 afgán alkalmazott tartozott. A PRT-t a holland hadsereg három fegyverneme (a szárazföldi haderő, a légierő és a tengerészet) felváltva működteti; a katonák négyhónapos turnusokban szolgálnak. Mivel gyakorlatilag nincs civil komponense, elemzők az amerikai modellt követő PRT-k közé sorolták. A holland koncepció lényege az, hogy olyan tevékenységeket próbál elősegíteni, amelyek pozitívan befolyásolhatják a tartomány biztonsági helyzetét és stabilitását. Ezért az újjáépítési tevékenység támogatását nem tekintik elsődleges fontosságú feladatnak. Sokkal inkább a központi kormányzat befolyásának kiterjesztését, és a tartományi, valamint kerületi hatóságok támogatását tartják fontosabbnak. A PRT-n belül három mobil csoportot („mission teams”) alakítottak ki, amelyek maximum 18 főt foglalnak magukba (pl. tűzszerész, PSYOPS, CIMIC, hírszerző, egészségügyes, tolmács és a csoportot védő katonák). Elsősorban arra törekszenek, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki a kormányzat és a helyi társadalom szintjén. A mobil csoportok 2004. augusztus és 2005. november között 250 kiszállást hajtottak végre (ezek legfeljebb 3 naposak voltak), s ezzel nagyjából a tartomány 80%-át fedték le. Különösen a biztonsági szektor reformjára koncentráltak: közvetítő szerepet játszottak a leszerelés, fegyverek és lőszerek begyűjtése terén; támogatást nyújtottak a rendőrségnek (rendőrőrsök felépítése, rendőrök alapkiképzése, a kommunikációs rendszerek kialakításához nyújtott segítség); az afgán nemzeti hadsereg Baghlanban állomásozó egységeinek nyújtott segítség kiképzés, közös gyakorlatok, alapvető infrastruktúra megteremtés, igazságügyi reform figyelemmel kísérése, a kábítószer termelésre vonatkozó információk átadása az illetékes afgán hatóságoknak. A PRT szoros kapcsolatban állt az UNAMA-val. Részt vesz a tartományi kormányzónak az NGO-kal tartott koordinációs értekezletein, és szerepet játszik a katasztrófavédelemmel foglalkozó NGO-k munkájának összehangolásában, sőt a kormányzó kérésére katasztrófavédelmi tervet is készített. A PRT-nek 9 Patria páncélozott szállítójármű, 15 terepjáró és több katonai gépjármű és teherautó állt rendelkezésére. A légi szállítást a kunduzi repülőtéren keresztül bonyolítják. 17.1. Kábítószer elleni harc Baghlan tartományban a drogprobléma kisebb, mint a legtöbb szomszédos tartományban. Ennek ellenére a tartomány több részén mákot termesztenek. Ezenfelül a tartományon keresztül – stratégiai fekvése miatt – rendszeresen szállítanak drogot. Az ISAF-mandátummal egyetértésben a PRT drogellenes műveletekben csak korlátozottan volt érintve. A meglévő mákföldeket pontos nyilvántartásba vették, és az afgán lakosságot a médián keresztül felvilágosították. Tájékoztatást adtak a drog okozta veszélyekről és a máktermesztés destabilizáló hatásáról. A helyi hatóságokra nyomást gyakorolnak, hogy a nemzeti politikát kikényszerítsék. 17.2. Újjáépítés Baghlan társadalmi-gazdasági újjáépítésének projektjei kiválasztásánál a PRT – ahol lehet – a kormányzó általi elsődlegességi lista alapján halad: infrastruktúra, oktatás és egészségügyi megfontolások tekintetében, ugyanakkor a helyi lakosság által felállított igénylistát is figyelembe veszik. Azért, hogy a tartományban az újjáépítési erőfeszítést a sokféle igény figyelembe vételével összehangolják, a PRT közreműködik egy „Provincial Development Committee” létrehozásában. Ebben az összes érintett fél helyet kap és a kívánságokat összevetheti a lehetőségekkel. A politikai tanácsadón és a PRT CIMICszemélyzetén keresztül sokfajta kapcsolatot tartanak fenn helyi szervekkel, nemzetközi szervezetekkel (IO-k) és nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k). Amennyiben a biztonsági
32 helyzet megfelelő szintet ér el, a baghlani újjáépítés ténylegesen valóra válhat. Ezért igen lényeges, hogy az afgán hatóságok az NGO-kkal és a nemzetközi szervezetekkel projekteket és programokat dolgozzanak ki. 17.3. A CIMIC projektek 2005. szeptembere óta a „hearts and minds” műveletek keretén belül alacsony költségvetéssel egyszerű, rövid határidejű projectek indítottak el (körülbelül 50 projectet), többek között iskolák, mecsetek és az infrastruktúra támogatására, valamint a nők felemelkedésének elősegítésére, helyi rádió- és TV-adók létrehozására, a Pol-e Khumriban lévő kórház tetőzetének elkészítésére; egy falu vízzel való ellátására. Folyamatban van még néhány nagyobb CIMIC-projekt mint például sátrak, mint szükségépítmények biztosítása iskoláknak, kisméretű vízi áramfejlesztők, kutak kiépítése és beszerelése, valamint lakórészek árvíz elleni megóvása. Az IDEA-project (Institute for Democratic an Electoral Assistance) tanácsadói támogatják és tanáccsal látják el a helyi üzemeket (munkacsoportok megszervezése). Jelenleg három project van folyamatban, amit az úgynevezett stabilitási alapból finanszíroznak. Ez érinti az infrastruktúra helyreállítását, a Kar Kar-kaszárnya vízellátását, a fegyvertároló konténerek elhelyezését a kaszárnyában a DIAG-folyamat támogatására, valamint az ANP (Afghan National Police) oktatása céljából eszközök beszerzését és fejlesztését. A „Quick Impact Project”-ek keretében 50 000 euróval 10 projectet finanszíroztak. Annak ellenére, hogy a műveletek kisléptékűek voltak, jelentősen hozzájárultak a haderőmegóváshoz. A helyi lakosság és a hatóságok viszont többet vár a PRT-től az újjáépítés terén. 2005. évben a holland PRT 47 millió eurót költött el az alábbiak szerint: 1. a Factilitating Fund for Reconstruction keretében, különösen Baghlan tartományban, 5 millió euró; 2. újjáépítésre mintegy 41 milliót (beleértve 25 milliót az ARTF keretében, 8 millió eurót a választások biztosítására, 5 millió eurót a CN keretében, és 2 millió eurót a DDR, humanitárius segélyre mintegy 6 millió
33 FELHASZNÁLT IRODALOM Folyóiratcikkek • ZMNE Stratégiai Kutatóközpont Elemzések 2006/3 A tartományi újjáépítési csoportokról Internetes források • CIA The World Factbook Afghanistan • http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/fields/2033.html • Monshipouri, Mahmood: NGOs and Peacebuilding in www.afghannews.com • www.afgha.com –„Who is who” oldalak • www.afghan-web.com • www.afnorth.nato.int • www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/af.html • www.honvedelem.hu • www.military.com • www.nato.int • www.reliefweb.com • Topix.net: Baghlan news • World Gazetteer: Baghlan • World Gazetteer: Pol-e Khumri • BBC NEWS World South Asia Key Afghan players Who's who.htm • Afghan National Development Strategy.htm
Afghanistan
Egyéb források • • •
Konzultációt folytattunk Ali Delawar afgán nemzetiségű hivatalos tolmáccsal Stefan Schütte :Dwindling Industry growing povety urban livelihoodsin Pol-e Khumri Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína HM HVK HDMKIKCSF-ség kiadványa, Budapest, 2004.
