Afganisztán
CIMIC kézikönyve Harmadik, átdolgozott kiadás Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ
Budapest 2006. augusztus
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4.
ELŐSZÓ ............................................................................................................................ 4 ÁLTALÁNOS ADATOK ................................................................................................. 5 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR ............................................................................................... 5 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK .................................................................................... 8 4.1. Afganisztánról általánosságban ................................................................................8 4.2. Afganisztán fővárosa, Kabul.....................................................................................9 4.3. Afganisztán éghajlata..............................................................................................10 4.4. Geopolitika..............................................................................................................13 5. AFGANISZTÁN LAKOSSÁGA ................................................................................... 15 5.1. Az oktatás Afganisztánban .....................................................................................17 6. GAZDASÁG.................................................................................................................... 19 7.1. Közlekedés..............................................................................................................22 7.2. Hírközlés .................................................................................................................24 7.3. Posta........................................................................................................................25 7.4. Illegális házépítés....................................................................................................25 8. KABUL NEVEZETESSÉGEI ....................................................................................... 25 8.1. Darulaman Királyi Palota .......................................................................................25 8.2. Kabul Múzeum........................................................................................................26 8.3. Paghman parkok......................................................................................................26 9. A MÉDIA HELYZETE AFGANISZTÁNBAN ........................................................... 27 11. KÖZIGAZGATÁS.......................................................................................................... 28 12. KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK ................................................ 30 13. CIVIL SZERVEZETEK ................................................................................................ 35 14. JOGRENDSZER............................................................................................................. 36 15. VALLÁS .......................................................................................................................... 37 15.1. Általános tudnivalók .............................................................................................37 15.2. Szunniták...............................................................................................................38 15.3. Síiták .....................................................................................................................39 15.4. Szakadárok: (káridzsiták)......................................................................................39 15.5. Nők helyzete .........................................................................................................40 15.6. Ramadán (muzulmán böjti hónap)........................................................................41 15.7. Kéregetők, koldusok .............................................................................................41 15.8. Család, poligámia..................................................................................................42 15.9. Tiltott cselekedetek egy muzulmán számára ........................................................42 15.10. Hagyomány, rituálé – körülmetélés ....................................................................43 15.11. Imádkozás ...........................................................................................................43 15.12. Szent háború (Dzsihád).......................................................................................43 16. TÁRSADALMI KONVENCIÓK .................................................................................. 44 16.1. Általános jellemzők ..............................................................................................44 16.2. Üdvözlési és udvariassági formulák, beszélgetések .............................................44 16.3. Étkezési szokások .................................................................................................45 16.4. Öltözködési szokások............................................................................................46 16.5. Nemzeti, vallási ünnepek, évfordulók: .................................................................46 16.6. Temetkezés ...........................................................................................................47 16.7 Afgán sportok, szórakozás .....................................................................................47 16.8. Érintkezés a helyiekkel .........................................................................................48 16.9. Tolmácskezelés .....................................................................................................49 17. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, HIGIÉNIÁS KÖRÜLMÉNYEK ............................. 50
3 17.1. Az afgán egészségügyi viszonyok ........................................................................50 17.2. Előforduló betegségek: .........................................................................................50 17.3. Fokozott óvatosságot igénylő veszélyes élővilág .................................................51 17.4. Egészségügy, személyes egészségügyi rendszabályok.........................................52 18. AFGÁN-MAGYAR KAPCSOLATOK ........................................................................ 53 19. AZ AFGANISZTÁNI NEMZETKÖZI BIZTONSÁGTÁMOGATÓ ERŐ (ISAF) . 54 20. AFGÁN NEMZETI HADERŐ...................................................................................... 56 20.1. Kabuli rendőrség...................................................................................................58 21. MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA .............................. 58 22. ÖNGYILKOS MERÉNYLŐ ......................................................................................... 59 23. AKNAHELYZET AFGANISZTÁNBAN..................................................................... 59 24. AKNAISMERET ............................................................................................................ 61 24.1. Elsődleges tevékenységek.....................................................................................61 24.2. Kézi területátvizsgálás ..........................................................................................61 24.3. Akna észlelése esetén............................................................................................61 24.4. Sebesült társ mentése ............................................................................................61 24.5. Egyéb veszélyforrások (elhagyott lőszerek) .........................................................61 24.6. Boobytraps – meglepő aknák................................................................................61 25. AKNÁK JELÖLÉSE ...................................................................................................... 62 26. HASZNOS SZAVAK, KIFEJEZÉSEK AFGANISZTÁN NÉGY FŐ NYELVÉN .. 63 MIT TEGYEN ÉS MIT NE!................................................................................................ 68
4 A borítón a Hamid Karzai vezette kormány által elfogadott afgán lobogó látható.
1. ELŐSZÓ Napjaink biztonsági környezetében megnőtt a helyi konfliktusok valószínűsége. Ezek rendezése már nem egy ország, hanem – hogy a területen élők számára is elfogadott legyen az ügyeikbe való külső beavatkozás – a nemzetközi közösség együttes feladata és felelőssége. Ezen konfliktusok minél átfogóbb rendezési igénye, – az ellátandó feladatok sokszínűsége miatt – komplex műveletek széleskörű katonai szakértelmet, nyitottságot, magasfokú problémamegoldó képességet tesznek szükségessé. Ezen kívül megkövetelik egyéb civil szereplők – a területen jelenlévő, különböző szakterületeken dolgozó globális és regionális szervezetek, kormányzati és nem-kormányzati szervek – bevonását és feladataik, valamint a hadsereg tevékenységének összehangolását. A jelenlévő szervekkel kialakított jó viszony nagymértékben növeli a semleges vagy az ellenséges területen feladatot végrehajtó erőink biztonságát. A Magyar Honvédségben is megjelent két új képesség – a CIMIC és a PSYOPS – a MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ feladatkörébe tartozik. Ennek értelmében mind a válságterületeken állomásozó katonák tevékenységének elfogadtatása a helyi lakosság körében mind, pedig a sikeres együttműködés kiépítése a területen működő nemzetközi szervezetekkel és helyi hatóságokkal a központ kiemelt feladatinak részét képezi. A civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele, emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi erőkről. Különösen fontos ez, mikor a Magyar Honvédség a NATO feladatok bővülése kapcsán önálló, nagy volumenű feladatot vállal egy Tartományi Újjáépítési Csoport létrehozásával és működtetésével egy Magyarországtól oly távol eső, a körülményekben és kultúrájában annyira eltérő országban, Afganisztánban. Ezért tartottuk fontosnak és aktuálisnak Afganisztán CIMIC kézikönyve című kiadványunk újabb frissítését, átdolgozását, illetve ehhez kapcsolódóan a leendő magyar kontingens közelebbi pátriájának – Baghlan tartománynak – részletesebb szakmai szempontú elemzését (Baghlan tartomány CIMIC kézikönyve). Célunk tehát régi-új kézikönyvünkkel, hogy segítsük, felkészítsük a területre érkező magyar katonákat, alapvető információkat biztosítsunk számukra, lehetőleg már az első nehézségek felmerülése előtt, illetve azokat megelőzendő. Kutatómunkánk során igyekeztünk minél pontosabb, naprakész információforrásokból dolgozni. Így felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk a területet megjárt, tapasztalatokkal rendelkező személyekkel is. Bízunk benne, hogy a kiadványunkban összegyűjtött adatokat, ismereteket jól hasznosítja majd a Magyar Honvédség, a jövőben az afganisztáni missziókba utazó állománya. Úgy a felelős beosztásban lévő katonai vezetők, mint a beosztott állományú katonák, akik a misszió sikerének érdekében minden területen felkészülten kívánnak nekivágni az előttük álló kihívásoknak. E mellett ajánljuk még a védelmi szféra azon szereplőinek is, akiknek tudományos tevékenysége vagy egyéb jellegű feladata igényli egy ország ilyen átfogó, tényszerű bemutatását, elemzését. (Rózsa Tibor alezredes) MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ központparancsnok
5
2. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése: Hagyományos hosszú formája: Afgán Iszlám Állam (Eslami-ye Afghanestan) Hagyományos rövid formája: Afganisztán (Afghanestan) Egykori elnevezése: Afgán Köztársaság Alkotmány kihirdetése: Új kormány: Önállóság elnyerése:
2004. január 05. 2004. december 07-20. 1919. augusztus 19. (nemzeti függetlenség napjaként ünneplik)
Fővárosa: Nyelvek1: Népesség: Nemzetiségi összetétel2:
Kabul (3.7-4 millió fő) pastu, dari (mindkettő hivatalos), üzbég, beludzs, türkmén 31 056 997 fő (2006. júniusi adat) pastu 44%; tádzsik 27%; hazara 9%, üzbég 9%, türkmén 3%, beludzs 2%, egyéb - főleg nomád népcsoportok - 6%.
3. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR A rövid történelmi áttekintés célja, hogy megértsük, milyen ősi időkre visszanyúló gyökerei és hagyományai vannak Afganisztánban a fegyveres küzdelemnek, illetve az afgánok jellegzetesen harcias magatartásának. A mai Afganisztán területén már i.e. 3000-2000 körül voltak lakott települések. A térség I. Dareiosz és Nagy Sándor birodalmának is szerves része volt. Mivel általában a birodalmak legkeletibb vagy legnyugatibb tartományaként határterületnek számított, a sztyeppei népekkel való csatározások meghatározták az itt lakók életét. A sokszor gazdát cserélt terület, hol perzsa, hol valamelyik indiai szultánság befolyása alá került. Ekkor (i.e.VI.-V. században) tett szert jelentős befolyásra a térségben az India felől érkező buddhizmus. A régió rendezetlen státuszának végül az i.sz. VII. században meginduló arab hódítások vetettek véget. A XI. század elejéig tartó arab befolyás egyet jelentett az iszlám végérvényes elterjedésével. Gyakorlatilag ettől az időszaktól kezdve az iszlám vallás uralja a területet mind a mai napig. A XI. századtól török népek áramlottak a térségbe, majd mongol hódításokra került sor. A XVI. század elejétől a térség nyugati része a síita Új Perzsa Birodalom, a keleti rész az indiai Mogul-dinasztia fennhatósága alá került. 1747-ben az afgán törzsi nagygyűlés Ahmad Abdulit, Ahmad Sah Durráni néven sahhá választotta. Durráni megszilárdította hatalmát Afganisztán fölött és egyesítette az országot. Hódító háborúkkal hatalmát kiterjesztette Kasmírra, Pandzsábra, Beludzsisztánra, sőt Üzbegisztán és Tádzsikisztán egyes területeire is. 1772-ben Durráni halála után a birodalom a szűnni nem akaró törzsi és családi viszályok, valamint
1 2
Olter László: Etnikumok Afganisztánban In.: www.origo.hu Simon Ákos, Vass Péter (szerk.) uo. p.5.
6 Oroszország és Nagy-Britannia gyarmatosító törekvései következtében négy önálló fejedelemségre bomlott: Herát, Kabul, Kandahár és Pesavár. A modern világtörténelembe az országot Zaman sah (1793-1801) kapcsolta be azzal, hogy a Brit Kelet-Indiai Társasággal szemben francia szövetségre lépett, majd több ízben behatolt Észak-Indiába elfoglalva Pandzsáb jelentős részét. Zaman sah trónról való letaszítása után két évtizeden keresztül Afganisztán teljes káoszba süllyedt, különféle trónkövetelők léptek fel, a részekre bomlott országban a belső meghasonlás lett úrrá. 1839-42 között folyt Nagy-Britannia első háborúja Afganisztán ellen, ugyanis az Indiától északra fekvő országnak stratégiai jelentősége volt a britek számára. Az afgán törzsek azonban a tádzsikok és az üzbégek segítségével, visszaverték a brit csapatokat. Az 1878-80 között zajló második angol-afgán háborúban viszont a briteknek már sikerült kikényszeríteniük a gandamaki szerződést (1879), amely többek között biztosította a brit ellenőrzést Afganisztán külkapcsolatai felett. A legyőzött afgánok ellenállása a későbbiekben népi háborúban bontakozott ki, mely jelentős veszteségeket okozott a briteknek. Abdul Rahman emír uralkodása fémjelezte modern Afganisztán kialakulása az 1880-as években kezdődött meg, legalábbis ami határainak és az egységes közigazgatási formáknak a létrejöttét illeti. Abdul Rahman idején vezettek be először egységes pénzrendszert, súly- és hosszmértékeket. Évszázadok óta első alkalommal lehetett biztonságban használni a kereskedelmi útvonalakat. Nemzetfejlődés szempontjából erre az időszakra esik az etnikailag afgánnak nevezhető törzsek együttműködésének kiszélesedése. Abdul Rahman emír 1893-ban a brit indiai kormány külügyi titkárával, Mortimer Duranddal tűzszünetet kötött, amely kialakította a határvonalat Afganisztán és Brit India között. (Ez Pakisztán megalakulása, 1947 óta államhatárként funkcionál.) A pastun területek megosztása a pastunok felkeléséhez vezetett, melyet a britek véres megtorlásokkal sem tudtak megtörni. 1907-ben az orosz-brit szerződésben Afganisztánt orosz-brit befolyási övezetté nyilvánították. A befolyási övezetek között a Hindukus-hegység volt a határ. Attól északra a türkmének, üzbégek, tádzsikok, csarajmakok, hazarák stb. által lakott, soknemzetiségű terület orosz befolyási övezet (ezt mindenütt pastun enklávék tarkítják), a déli, pastunok által lakott országrész pedig brit érdekövezet részévé vált. 1919-ben a függetlenségért küzdő ifjú afgán mozgalom képviselője, Amanullah jutott hatalomra, aki kinyilvánította az ország függetlenségét, amellyel kirobbantotta a harmadik angol-afgán háborút. A számukra kedvezőtlen hadi helyzet alakulása folytán 1919. augusztus 19-én a britek kénytelenek voltak elismerni Afganisztán függetlenségét. A független Afganisztán megkezdte külkapcsolatainak kiépítését (1921-ben megkötötte az angol-afgán és oroszafgán barátsági szerződést, majd barátsági szerződést kötött Törökországgal, Iránnal) és belpolitikájának modernizálását. (A modernizáció során a rabszolgaságot rendelettel eltörölték, választójogot biztosítottak a nőknek -15 évvel korábban, mint az Egyesült Államok- az iskolaügyet és az igazságszolgáltatást állami szinten szervezték meg, bevezették a közteherviselést, kihirdették az első alkotmányt). 1926-ban kikiáltották az Afgán Királyságot és az emír felvette a padisah címet. 1928-29-ben a törzsi arisztokrácia vezetésével felkelés tört ki mely során Amanullah királyt száműzetésbe kényszeríttették. A belpolitikai feszültség, a kezdődő polgárháború időszakát a korábbi függetlenségi háborúban népszerűséget szerzett Muhammad Nadir kán zárta le, aki csapataival Kabulba vonult és sahhá kiáltatta ki magát. Nadir sah folytatta Amanullah reformjait, majd meggyilkolása (1933) után fia, Zahir sah is nyitott volt a modernizációra.
7 Zahir sah uralkodása alatt az afgán monarchia óvatos, mérsékelt politikája régen nem látott stabilitást hozott az országnak. A második világháborúban Afganisztán semleges maradt, így tovább fejlődhetett. 1964-ben életbe léptették az új alkotmányt, amely az abszolút monarchiát alkotmányos monarchiává változtatta. Számos sikeres gazdaságfejlesztési program (öntözés, útépítés) fűződik Zahír Sah nevéhez, melyekkel sikerült megőriznie Afganisztán függetlenségét. Az 1970-es évek elején az országban éhínség pusztított, a pakisztáni határ közelében élő pastuk körében ismét fellángolt autonómia iránti törekvésük, a pártpolitikai egyensúly meggyengült demokratikus átalakulást követelő baloldali, illetve az iszlám papság által támogatott, nyugatosítást ellenző jobboldali csoportok alakultak. Ezt követően 1973-ban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Parcsam (Zászló) frakciója által támogatott államcsíny megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. Muhammad Daud herceg, miniszterelnök (a király sógora és unokafivére) lett a köztársasági elnök. A király a palotaforradalom idején egyébként Rómában tartózkodott, a trónról hivatalosan egy hónap múlva mondott le. Daud herceg hatalma csak 1978-ig tartott. 1978. április 27-én az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (ANDP) egyesült két szárnyával (Khalq=„Nép” és Parcsam=„Zászló”) rokonszenvező katonai tanácsok vették át a hatalmat. Április 30-án átadták a kormányzást az egyesült ANDP-nek és – Mohammad Taraki vezetésével – kikiáltották az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. A Szovjetunió "háttérmunkájának" köszönhetően Tarakit leváltották, majd meggyilkolták, akinek helyére Amin került. Országszerte lázadások robbantak ki a kormány ellen. A törzsi és az iszlám hagyományokat erősen őrző lakosság körében megindult a különböző fegyveres csoportok szervezése; magukat mudzsáhideknek nevezték. 1979. december 27-én a szovjetbarát kormány védelmére hivatkozva szovjet csapatok vonultak be Afganisztánba. Babrak Karmal lett az új miniszterelnök és a Népi Demokratikus Párt elnöke. Az afgán lakosság azonban gerillaháborút kezdett országa felszabadításáért. A vidék nagy részét a gerillák (pakisztáni, majd amerikai támogatással harcoló szabadcsapatok), a nagyobb városokat és a helyőrségek közelében lévő területeket a szovjet csapatok uralták. 1986-ban a szovjetek úgy látták jónak, hogy Nadzsibullahot ültetik Karmal helyébe, de az új vezető sem tudott nagyobb szimpátiát kivívni a mudzsáhidek körében. Polgári lakosok milliói menekültek a szomszédos Pakisztánba és Iránba. A Szovjetunió 1989. február 15-én vonta ki utolsó csapatait Afganisztánból. 1992 áprilisában több lázadó csoport szövetsége elfoglalta Kabult, megdöntötte a baloldali Nadzsibullah-rendszert, és ideiglenes iszlám köztársaságot hozott létre. A rivális lázadó csoportok azonban harcot indítottak egymás ellen, gyakorlatilag állandósult a polgárháborús helyzet. Különféle nemzetiségű hadvezérek hol egymással szövetségben, hol egymás ellen vezették csapataikat. (Hekmatyar (pastu), Maszud (tadzsik), Dosztum (üzbég), Rabbani (tadzsik), síita hazarák milíciája és a tálibok). 1994-től az irányítást fokozatosan a Pakisztán és az iszlám fundamentalista mozgalmak által támogatott szunnita tálib erők szerezték meg, akik 1996-ra az ország mintegy kilenctizedére kiterjesztették uralmukat. A hadurak többsége tartva a megtorlástól külföldre, de a Maszud vezette jelentős síita tádzsik és üzbég kisebbséget tömörítő Északi Szövetség erősen tartotta magát a Kabultól északra fekvő területeken a Pandzssír-völgyben. 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásokat az Osama bin Laden vezette Al-Káida terrorszervezet vállalta magára. Az Egyesült Államok kormánya Afganisztán elleni katonai bevetés mellett döntött. Az Amerikai Egyesült Államok kezdetben támogatta a tálibok mozgalmát a hadurakkal szemben, hogy
8 biztosítsa a türkmén földgázt és a kazah kőolajat a pakisztáni Karacsi kikötőjébe vezető, Afganisztánon keresztül megépülő csővezetékek biztonságának garantálásával. Azonban 1998 óta – a USS Cole hadihajó és az Afrikában lévő amerikai érdekeltségek elleni támadások óta – le akart számolni az Al-Káidával és bin Ladennel. A táliboknak még a 2001. szeptember 11-i események előtt a diplomáciai elismerés feltételéül szabták, hogy adják ki bin Ladent és szakítsanak az Al-Káidával. A tálibok ennek a felszólításnak nem tettek eleget, így a szeptember 11-i támadás csak ürügy volt a tálib rezsim megdöntésére. Több hétig tartó bombázások után, a bevonult szövetséges szárazföldi alakulatok 2001 végén megdöntötték a tálibok uralmát. 2001. december 6-án a bonni egyezmény létrehozta a Nemzetközi Biztonság Támogató Erőket (ISAF), hogy elősegítsék Afganisztán biztonságos újjáépítésének körülményeit, együttműködve az új Afgán Nemzeti Haderővel és az ENSZ-szel. A bonni egyezmény tervei szerint – ám időben kissé elcsúszva – 2004 őszén megtartották az elnök választást, s a 2001. december 22-én kinevezett átmeneti kormányt – Hamid Karzai irányításával – mára már felváltotta Afganisztán első választott, legitim – szintén Karzai által vezetett – kormánya. 2006. március 22-én Karzai elnök bemutatta, hogy hogyan képzeli el az új kabinetet. A javaslatot a parlamentnek még jóvá kell hagynia. Az új kabinetben 25 miniszter lesz 26 helyett; a szociális minisztériumot a fogyatékosok és szenvedők minisztériumával, a kulturális minisztériumot pedig az ifjúsági minisztériummal vonják össze. Hedayat Amin Arsala, a régi kabinet kereskedelmi minisztere tárca nélküli főminiszter lett. Karzai nyolc új minisztert terjesztett elő, négy minisztert cserél le, és tizennégy megtartja régi posztját. A kabinetben mindösszesen egy nő lesz. Az etnikai arányt megőrizték. 4. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 4.1. Afganisztánról általánosságban Afganisztán abszolút földrajzi helyzete: É.sz.:28045’-tól 37045’-ig, a K.h.600-tól a 740–ig hosszúsági körig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Ázsia délnyugati részén található, szomszédos államai és közös határszakaszuk hossza (északról az óramutató járása szerint): Türkmenisztán 744 km, Üzbegisztán 137 km, Tádzsikisztán 1206 km, Kína 76 km, Pakisztán 2430 km, Irán 936 km. Határainak teljes hossza 5529 km. Északdéli kiterjedése maximálisan 850 km, kelet-nyugati kiterjedése 1550 km. Az Afganisztán Magyarországhoz viszonyított helyzete és távolsága ország területe 652 225 km2, amely mérettel a közepesen nagy országok kategóriájába sorolható, így a negyvenedik legnagyobb ország a földön. Afganisztán területe Magyarország területének hétszerese.
9 Afganisztán területén egyedi időzóna található, így magyar időhöz képest téli időszámításkor +3.5 óra, nyári időszámítás esetén mindössze +2.5 óra az eltérés. Afganisztánban nem állítják át az órákat nyári és téli időszámításkor. Afganisztán az ázsiai kontinens óriás tájegységeinek találkozásánál terül el, az ország területén érnek egymásba az eurázsiai hegységrendszer tagjai, Hindukus, Pamír, Himalája, a Turkesztáni-alföld északról, Beludzsisztán hegyvidéke délről, nyugatról az Iráni magasföld peremhegységei határolják. A Hindukus-hegység alkotja az ország gerincét, 7000 méternél magasabbra fokozatosan emelkedő hegyláncai a Himalája előhegyvidékét képezik. A magas hegység láncolatai jól elkülöníthető földrajzi tájegységekre osztják az országot. Három különálló egység található: Közép-felvidék (414400 km2), Északi- alföldek (103600 km2), Déli-fennsík (129500 km2). A hegyvidékek dominanciája következtében Afganisztán területének 50%-a 2000 méternél magasabb térszinten van, 90%-án 600 méternél magasabban fekvő vidéket találunk, 10%a 3000 méternél magasabb régiót jelöl.3 Legmagasabb pontja: Nowshak hegycsúcs 7485 méterrel, legalacsonyabb pontja 285 méterrel található a tengerszint felett.
4.2. Afganisztán fővárosa, Kabul Afganisztán legfontosabb kulturális és kereskedelmi központja Kabul, hivatalosan 2 millió lakossal rendelkezik, de a menekülthelyzet változásával a 3,5-4 milliós becsült adat jobban megfelel a valóságnak. A város a Kabul folyó szűk völgyébe és a környező fennsíkra települt, 1800 méteres átlag tengerszint feletti magasságon, de egyes városrészei felkapaszkodnak a környező 2000 méteres hegyoldalakra is. A város nyugat-keleti kiterjedése 43 kilométer, az észak-déli 25 kilométer. Stratégiai jelentősségét, az immáron 3000 éves múlttal rendelkező, tadzsikok által alapított városnak a földrajzi elhelyezkedése adja. Kabultól keletre helyezkedik el az 3
Dr. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza p.384.
10 ország keleti kapuja a Khyber-hágó, amely kereskedelmi és katonai szempontból teremtett kapcsolatot az indiai szubkontinens irányába. Északi irányba, Tadzsikisztán felé, a szovjetek által épített Salang alagút teremt közúti kapcsolatot Kabulon keresztül. A város éghajlati szempontból a száraz kontinentális éghajlati terület jellemzőivel rendelkezik. Kabul városa, utalva tadzsik gyökereire, manapság is tadzsik többségű, de a menekültek áradatával az arányok módosulnak más népcsoportok javára, kiváltképp a pastunok részaránya növekszik folyamatosan. A város építészete követi a domborzati viszonyokat, szűk, kanyargós utcák találhatók a belvárosban, utcanevek és számozás nélkül. 4.3. Afganisztán éghajlata Afganisztán éghajlatát a földrajzi szélesség, a tengerektől való nagy távolság, a rendkívül változatos domborzat együttese határozza meg. Az ország középső részén végig húzódó Hindukus hegylánctól északra szubtrópusi sztyepp, a déli–délnyugati területeken trópusi sivatagi, az 1500-2500 m magasságban elhelyezkedő területeken mérsékelt övi sztyepp, míg az ennél magasabban lévő hegyvidéki területeken magashegységi éghajlat alakult ki. A tél a földrajzi szélességhez viszonyítva hideg, míg a nyár a magasabb hegyvidékek kivételével meglehetősen meleg, sőt forró. A csapadék évi mennyisége a tengerektől való nagy távolság miatt csekély, általában 400 mm alatt, a sivatagi területeken 100-200 mm között alakul, azonban a magashegységi övezetben az 1000-1500 mm-t is meghaladja. Számottevő csapadék még a hegyvidékeken is csak késő ősztől késő tavaszig fordul elő, ezért május végétől október végégig országszerte szárazságra lehet számítani.
Kabul, Afganisztán 40
Hőmérséklet (C)
30 20
Abszolút Max
10
Átlagos Max Átlagos Min
0
Abszolút Min
-10 -20 Dec.
Nov.
Okt.
Szep.
Aug.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Már
Feb.
Jan.
-30
Hónapok
Baghlan tartomány északi és középső része a szubtrópusi sztyepp éghajlati övezethez tartozik, azonban a tartomány déli részén húzódó Hindukus-hegységben mind a mérsékelt övi sztyepp, mind pedig a magashegységi éghajlat megtalálható. A tartomány és környezete változatos éghajlatának részletesebb bemutatásához a tartományi székhely (Baghlan), a közeli Mazar-e-Sharif, Kabul, valamint a tartományt az
11 ország fővárosával összekötő országúton 3000 m fölött található Salang-hágó meteorológiai állomásainak adatait használtuk fel. A hőmérséklet éves és napi ingadozása egyaránt jelentős. A leghidegebb hónap január, míg a legmelegebb július, illetve augusztus. Télen 2000 m alatt csaknem minden nap fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, az átlagos napi maximum 6–12 fok, ugyanakkor az éjszakák általában fagyosak, a hőmérséklet átlagos napi minimuma 0–(-9) fok. Az átlagos napi hőingadozás 12–15 fok, ami a hazai hasonló érték többszöröse. Derült időjárás esetén a hajnali és a kora délutáni órák hőmérsékletkülönbsége meghaladhatja a 20 fokot is. 3000 m fölött a Salang-hágónál már napközben is csak ritkán emelkedik a hőmérséklet fagypont fölé, átlagos maximuma (-6)–(-7) fok, minimuma pedig (-13)–(-14) fok. Az 1000 m alatti völgyekben és a síkvidékeken még télen is előfordulhat 20–25 fokos nappali felmelegedés, ugyanakkor az északról, északkeletről érkező hidegbetöréseket követően (-15)–(-20) fok körüli éjszakai minimum hőmérséklet bárhol előfordulhat, sőt a hóval borított zárt völgyekben és a magasabban fekvő területeken (-25)–(-30) fok alá szállhat a hőmérő higanyszála. Phol-e Khomri térségében minden évben számítani lehet (-15) fok, két-három évente (-20) fok, míg öt-tíz évente (-25) fok körüli éjszakai lehűlésre. Tavasszal gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Áprilisban 1500 m alatt 20-24 fok, 2000 men 16-18 fok, a Salang-hágónál pedig 2 fok az átlagos napi maximumhőmérséklet, ekkor fagy rendszeresen csak 1500-2000 m fölött fordul elő, azonban 3000 m fölött még majdnem minden éjszaka fagy. Május második felére beköszönt a száraz évszak, valamint a nyár, és szeptember közepéig 1000 m alatt gyakorlatilag megszakítás nélkül minden nap 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a napi átlagos maximumhőmérséklet ezeken a területeken egész nyáron 36–39 fok. 1500–2000 m között 30–33 fok, míg a Salang-hágónál 11–14 fok. A napi átlagos minimumhőmérséklet Mazar-e-Sharif környékén 21–25 fok, Baghlan környékén 17–19 fok, Kabul térségében 11–15 fok, míg a Salang-hágónál 3–5 fok. Amíg a napi átlagos hőingadozás a 2000 m alatti területeken 15–20 fok, addig 3000 m fölött már csak 8–9 fok. A szélsőséges hőmérsékletingadozásra jellemző, hogy az alacsonyan fekvő területeken az eddig előfordult legmagasabb (abszolút) maximumhőmérséklet 46– 50 fok, 1500–2000 m között 35–40 fok, míg a nyári legalacsonyabb (abszolút) minimumhőmérséklet ugyanezeken a területeken 6–12 fok és 2–3 fok. A Salang-hágónál a nyári szélső hőmérsékletek 18–20 fok és 0–(-3) fok. Phol-e Khomri térségében a nyári átlagos napi maximumhőmérséklet 35–37 fok, az átlagos napi minimumhőmérséklet 15– 17 fok. Minden nyáron számítani lehet 42 fok, két-három évente 44 fok, 5–10 évente 46 fok körüli nappali felmelegedésre. A hőséget a levegő alacsony nedvességtartalma és a viszonylag hűvös éjszakák elviselhetőbbé teszik, azonban komoly kockázatot jelent a folyadékveszteség, ezért a bőséges folyadékfogyasztás rendkívül fontos a személyi állomány egészségének megőrzése érdekében. A besugárzás gyors csökkenésével szeptember végére az átlagos napi maximumhőmérséklet 30 fok alá, míg az átlagos napi minimumhőmérséklet az 1000 m alatti területeken10 fok közelébe csökken, Mazar-e-Sharif környékének kivételével, ahol ez az érték 15–18 fok. A száraz időszak utolsó hónapjában – októberben – 2000 m alatt 20–25 fok az átlagos napi maximumhőmérséklet és 3–9 fok az átlagos éjszakai lehűlés, a hónap második felében az alacsonyan lévő területekre is megérkezhet az első hajnali fagy, ugyanakkor a Salang-hágónál már alig fordul elő fagymentes éjszaka, sőt a hónap végén a (-10) fok alatti fagy sem számít ritkaságnak. Novemberben 2000 m alatt 12–16 fok az átlagos nappali felmelegedés és fagypont körüli az átlagos hajnali lehűlés mértéke, ugyanekkor a Salang-hágónál gyakran már napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet. Egy-egy keményebb hidegbetörést követően az alacsonyabban fekvő
12 területeken (-10) fok közelébe, míg 3000 m fölött (-20)–(-25) fok alá csökkenhet a hajnali órák hőmérséklete. A meteorológiában „fagyos napnak” nevezzük azokat a napokat, amikor a minimumhőmérséklet 0 foknál nem magasabb, „hőségnapoknak” pedig azokat, amelyeken a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 fokot. Ezen napok száma és éves menete széles körben alkalmazott fontos éghajlati jellemszám.
Kabul, Afganisztán
Csapadék (mm); Hó (cm)
120 100 80 Csapadék
60
Hó
40 20
Dec.
Nov.
Okt.
Szep.
Aug.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Már
Feb.
Jan.
0
Hónapok
A tengerszint fölötti magasság növekedésével a fagyos napok száma növekszik, míg a hőségnapok száma csökken. Azonos magasságban elhelyezkedő területek közül a fagyos napok száma nagyobb a völgyek mélyén és a hegyek északi lábánál, mint a nyílt síkságokon, a hegyoldalakon és a hegyek déli lábánál. A hőségnapok száma a hegyek déli oldalán magasabb, mint az északin. A fagyos napok száma a vizsgált adatok szerint Mazar-e-Sharif környékén 60–65, Baghlan és Phol-e Khomri környékén 75–90, Kabul térségében 120–130, a Salang-hágónál 240–250 körül alakul, míg 4500–5000 m között eléri a 365-öt. 1000 m alatt április elejétől október közepéig, 1500–2000 m között május elejétől szeptember végéig fagyos nap nem szokott előfordulni, ugyanakkor a Salanghágó környékén a nyár közepén is előfordulhat egy-egy fagyos nap. A hőségnapok száma 1000 m alatt 120–150, 1500–2000 m között 60–90 között alakul. A hőségnapok előfordulásának legfelső határa kb. 2500 m. Hőségnapok általában az alacsonyan fekvő területeken március végétől október végéig, Kabul környékén pedig április végétől október elejéig fordulhatnak elő. Meg kell jegyezni azonban, hogy Mazar-e-Sharif környékén február végén és november elején is előfordult már hőségnap. Csapadék és köd
A csapadéknak határozott az éves menete. 2000 m alatt május közepétől október végéig, a magashegységi területeken pedig június elejétől október közepéig tart a száraz időszak, mely alatt egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségű csapadék hullik, ezért ebben az időszakban általában elszárad a növényzet és sok vízfolyás teljesen kiszárad. A legcsapadékosabb hónap március és április. A csapadék éves mennyisége a
13 magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével párhozamosan csökken. Mazar-e-Sharif környékén 200 mm, Baghlan környékén 300 mm, Kabul környékén 360 mm, a Salang-hágónál pedig 1200 mm körül alakul. A legcsapadékosabb hónap csapadékmennyisége Mazar-e-Sharifban 40 mm, Baghlan környékén 70 mm, Kabul térségében 110 mm, míg a Salang-hágónál 260 mm. A csapadék egy része hó. Míg 1000 m alatt hó csak november végétől március elejéig eshet, addig a Salang-hágónál még nyáron is előfordulhat egy-egy hózápor. A hó mennyisége 2000 m alatt általában nem számottevő, csak ritkán éri el a 10 cm-t és többnyire néhány napon belül elolvad, ezzel szemben 3000 m felett, a Salang-hágónál a rendszeresen előforduló heves havazások néhány méteres hóréteget is létrehozhatnak, ami a hóviharokkal együtt gyakran megakadályozza a hágón átvezető fontos közlekedési folyosó használatát novembertől május közepéig. A csapadékos napok száma a magasság csökkenésével és a Hindukustól való távolság növekedésével csökken, 3000 m fölött 120–160 nap, 1000–2000 m között 70–90 nap, Phol-e Khomri környékén 55–65 nap, Mazar-e Sharif környékén pedig már csak 4050 a csapadékos napok éves száma. A legtöbb csapadékos nap tavasszal fordul elő, ilyenkor a Hindukusban gyakori a zivatar, a felhőszakadás és a jégeső, melyek a hóolvadással együtt áradásokat okoznak. A száraz időszak május végi beköszöntétől késő őszig az ország legnagyobb részén csapadék nem, vagy csak elvétve fordul elő. Phol-e Khomri térségében június elejétől október végéig mindössze egy-két alkalommal lehet csapadékra számítani. A 2000 m alatti területeken novembertől márciusig köd csak ritkán, havi 1–4 alkalommal alakul ki, ugyanakkor a Salang-hágó környékét és a magas hegyeket október végétől május végéig gyakran sűrű felhők borítják. Szél Afganisztán középső és északi területein a szél átlagos sebessége – Kabul környéke és a zárt völgyek kivételével – egész évben 4–6 m/s. A vizsgált területen viharos erejű szél a magas hegyek és hágók kivételével ritkán, a télen északról érkező hidegbetörésekkor, egyébként pedig zivatarok környezetében lép fel. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a Hindukustól nyugatra júniustól szeptemberig csaknem megszakítás nélkül erős, olykor viharos az északnyugati szél, amely ott gyakran okoz kiterjedt homokés porviharokat. Az ország középső és északi részén is előfordulnak ezek a kellemetlen, a látástávolságot jelentősen korlátozó veszélyes jelenségek, azonban a nyugati területekhez képest sokkal ritkábbak és sokkal rövidebb ideig tartanak. A Hindukus völgyeiben a száraz időszakban erőteljes a hegyi-völgyi cirkuláció: a nappali órákban fokozatosan megerősödik és időnként kisebb porvihart okoz a hegyek irányába fölfelé irányuló meleg áramlás, majd estére előbb elcsendesedik a szél, később pedig a hegyek felől lefelé irányuló hűvös áramlás alakul ki. 4.4. Geopolitika Afganisztán természetföldrajzi helyzete hozzájárul az ország geopolitikai jellemzéséhez, valamint kifejti az ország és környezetének geopolitikai mozgásterét. Erősen tagolt természetföldrajzi viszonyai, úgymint a magashegységek, magasföldek, sivatagos-sós medencék nem kedveztek hatalmas egybefüggő népesség koncentrációk kialakulásának, sokkal inkább az izoláció irányába hatottak. A szétszórt települések és az infrastrukturális viszonyok fejletlensége együttesen erősítette a törzsi elkülönülés kialakulását és fennmaradását. Ezzel magyarázható a regionális hatalmi centrumok kialakulása és megerősödése, amelyek puszta létükben gátolják egy igazán erős központi hatalom kiépülését. A geopolitikai szándékok a szomszédos regionális hatalmak és a
14 világhatalmak irányából egyaránt megosztottak Afganisztán tekintetében, azonban a szétzilált állam létének elfogadottsága élvezi a legnagyobb támogatottságot. Afganisztán Ázsia délnyugati területén található, de a politikai, kulturális, vallási felosztás értelmében a Közel-Kelethez sorolandó. Rendelkezik a Közel-Kelet uralkodó vallásával, megtalálható az iszlám vallás mindkét fő irányzata (szunnita, síita), amelyekből a szunnita irányzat a domináns. A Közel-Kelet centrumától távol esik, így egyfajta peremterület, mert keletre - Pakisztánt leszámítva - már a hindu-kínai világ megszakítja az iszlám egységes településterületét. Vallási szempontból elfoglalt periférikus helyzete szemben áll geopolitikailag fontos elhelyezkedésével. Északról Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határolják. Keletről Kína, délről teljes egészében Pakisztán, nyugatról Irán a szomszédja. Az egykori szovjet államok gazdasági, katonai és vallási értelemben egyaránt folyamatosan felértékelődnek, mert komoly kőolaj és földgáz készletekkel rendelkeznek. Ezen ásványenergia hordozók piacra juttatásának legrövidebb útja, egy Afganisztánon áthaladó kőolaj-földgáz vezeték megépítése lehet, amely a pakisztáni Karachi kikötőjébe érkezne. Az Indiai-óceán 500 kilométerre van az ország dél-vidékétől, ennél rövidebb útvonal a világkereskedelmi hajózási utakhoz nincs. Az ország pacifikálása nélkül ez nem valósítható meg. A katonai jelenlét több állam számára is fontos a térségben. Az Egyesült Államok erőkihelyezése Afganisztánban és a szovjet utódállamokban többes célt szolgál. Nemzetközi terrorizmus elleni harcot Afganisztánban- a szovjet utódállamokba telepített csapatokkal az afganisztáni hadműveleteknek háttér bázist teremtenek, valamint lehetővé teszik az orosz haderő még térségben lévő egységeinek felderítését és folyamatos megfigyelését. A későbbiekben megszilárduló afgán állam komolyan erősítheti az Egyesült Államok pozícióját Iránnal szemben. Az orosz katonai jelenlét mozgatórúgói a térségben, az amerikai behatolás ellensúlyozása a hagyományosan orosz holdudvarnak tekintett Közép-Ázsiába, valamint a NATO szerepvállalás megfigyelése Afganisztánban. A vallás a közel-keleti régióban exportcikként funkcionál. A befolyásos iszlám államok, Irán, Szaúd-Arábia, de a világiasabb Törökország is komoly exportterületnek tekinti az egykori szovjet államokat, mivel a legegyszerűbb útvonal Afganisztánon keresztül vezet a kívánt térségbe. Afganisztán geopolitikai központi helyzete és jelenlegi anarchikus viszonyai sok érdeket és ellenérdeket szolgálnak. A gazdaság és politika érdekei megkövetelik a békés állam kialakulását, de több környező államnak és belső érdekcsoportnak nem áll érdekében a pacifikálás és a békés átrendeződés levezénylése. A külső gátló tényezők Irán és részben Pakisztán. Irán motivációi világosak, mivel egy erős és katonailag szilárd Afganisztán nem szolgálná Irán biztonságpolitikáját, főleg ha mindez tartós amerikai jelenléttel párosul. Ilyen perspektíva nyugtalanítja az iráni vezetést és passzív politikai tevékenységet fejt ki Afganisztánnal kapcsolatban. Hivatalosan és nem hivatalosan Irán a legelszántabb ellenzője az afganisztáni pacifikációnak. A jelenlegi erőviszonyok alapján Iránnak csak Törökországgal kell számolnia, mint térségbeli riválissal és céljainak jobban megfelel egy dezintegrált afgán állam. Pakisztán helyzete kényesebb, mert elkötelezte magát hivatalosan a terrorizmus elleni harcban, de korábbi afgán politikája visszatetsző volt. Pakisztán a tálib rendszert egyedüliként elfogadta, mint hivatalos afgán kormányzatot és a két ország között gyümölcsöző gazdasági kapcsolat létesült. Valószínűsíthető, hogy napjainkig fenn maradtak azon utánpótlási vonalak, amelyek biztosították az államilag támogatott csempészetet. A csempészet manapság hasonló intenzitással működik a két ország között, mely magában foglalja a fegyver, kábítószer és embercsempészetet egyaránt. Ezáltal Pakisztán helyzete kényelmetlen, egyik oldalról elkötelezi magát a hivatalos terrorizmus elleni
15 harcra a világ közvéleménye felé, másik oldalról a befolyásos hazai érdekcsoportok szorításában van, amelyek mélyen érdekeltek a csempészet fenntartásában. A kialakult patt helyzet megköti a pakisztáni politika kezét afgán ügyekben, így egy anarchikus afgán állam jobban megfelel a pakisztáni érdekeknek. A politikai stabilizáció gátló tényezői közt a belső forrásból származó tényezők legalább olyan hangsúllyal szerepelnek, mint a külső geopolitikai megfontolások. Az ország gazdasági motorját jelentő kábítószer előállítás, szállítás, értékesítés fenntartásában érdekelt belső érdekcsoportok, törzsi szervezetek a legnagyobb hátráltatói a békés viszonyok kialakulásának. A kábítószer üzlet teremti meg a katonai és pénzügyi hatalmat az országszerte uralkodó haduraknak és számukra a legkedvezőbb a gyenge központi hatalom fennmaradása, amely nem képes megakadályozni a kábítószer iparág virágzását. 5. AFGANISZTÁN LAKOSSÁGA Afganisztán etnikailag a világ egyik legszínesebb országa. A 31 056 997 lakosú4 országban, a következő nemzetiségek élnek: Afgán (pastun), tadzsik, üzbég, hazara, csarajmak, türkmén, továbbá kisebb türk (kirgiz, karakalpak, qizilbas stb.), iráni (ormuri, paracsi) és a pastunokkal rokon kelet-iráni (mundzsani, wakhi, sugnani, iskashimi, jazgulami, roshani, wartang) népcsoportok.5 Manapság vita tárgyát képezi, hogy a népességről szóló adatok mennyire valósak, ugyanis nemzeti szintű népszámlálást utoljára 1979-ben végeztek az országban.6 Az ország nemzeti és hivatalos nyelve 1933-tól a pastu, emellett hivatalos nyelvként használják a darit is.7 E két nyelv mellett számos másik is jelen van a térségben, mint pl. a türkmén, az üzbég vagy a beludzs. Az államalkotó nemzet az afgán (nyelve pastu). Az afgánok száma megközelítőleg a lakosság 44-45 %-át teszik ki. Az afgán etnikum a X. század során alakult ki. Törzseik, melyeket pastun-nak vagy pastunak is neveznek, a XV. században rajzottak ki a Szulejmán-hegységből, és 1747-ben államot alapítottak. Az Amu-darja bal partján a XVIII. század második felében jelentek meg először, majd a XIX. század végétől, de főként a XX. század során tömegesen telepítették őket az ország északi körzeteibe is. Jelenleg Kunduz és Mazar-i-Sarif térségében található a legnagyobb északi pastun enklávé, de ugyanígy megtalálhatók a fővárosban, Kabulban, valamint a dél-keleti Kandaharban és a nyugati Heratban is. Életmódjuk meglehetősen vegyes képet mutat, egy részük letelepedett, míg más részük (pl. a „nagy nomád” Ghilzai pastun népességből sokan) máig nomád állattartást és szezonális migrációt folytat. A pastunok szunnita muszlimok, körükben máig erősebb a törzsi lojalitás az etnikai kötődésnél, hiszen még a letelepedett városlakó népesség körében is máig él a törzsi rend. A második legnagyobb etnikum a tádzsik, amely az ország lakosságának 27%-át alkotja és földműveléssel foglalkozik, de nem törzsi szerveződésű nemzetiség. A tádzsikok abszolút száma Afganisztánban, több mint Tádzsikisztánban, sőt eredetileg
4
CIA – The World Factbook, 2006. július (becsült adat) Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége In: Külügyi Szemle, 2002. nyár, 50-51. p. 6 Kaltenecker Emese: Gondolatok Katona Magda “Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetőségei” című cikkéhez In: Külügyi Szemle, 2002. ősz, 171. p. 7 CIA – The World Factbook és Katona Magda idézett cikke, Külügyi Szemle, 2002. ősz, 192. p. 5
16 Kabul is tádzsik város volt. Vallásuk alapján a szunnita iszlámhoz sorolhatók, és dari nyelvet beszélnek. Az üzbégek aránya 9 % körüli. Ez az etnikum bár letelepedett, a törzsi rend hagyományait még mindig ápolja, és tiszteletben tartja. A szunnita iszlám vonalát követik. A dari nyelvű hazarák az ország lakosságának kb. 9 %-át alkotják. A perzsiai mongolok államát szolgálták egykoron, innen ered síita iszlám irányultságuk. A törzsi rend maradványai még most is élnek körükben, ennek megfelelően voltak saját milíciáik is, azonban a törzsi lojalitással ellentétben náluk már az etnikai lojalitás dominál. A szintén dari nyelvű csarajmakok a turko-mongol seregek és a tádzsikok közös leszármazottai, a szunnita iszlám ághoz tartoznak, és a népesség mintegy 4 százalékát teszik ki. Törzsi renddel már csak nyomokban rendelkeznek, félig letelepedett etnikumnak tartják őket. A türkmének 3%, a beludzsok 2 % körüli arányban vannak jelen az országban, sokan közülük még ma is nomád életmódot folytatnak. Az ország katonai erejét is az etnikai sokféleség határozza meg, hiszen a legnagyobb fegyveres potenciál a törzsi haderőben áll. Bár a nomád karavánok is számos fegyverrel rendelkeznek, a harcok nagy részét a letelepedett lakosság vívja – és sínyli – meg. A nomádok fegyverviselése elsősorban önmaguk és a törzs védelmét szolgálja, főként azokon a területeken, ahol – vándorlásuk során – nem nézi jó szemmel a helyi lakosság a megjelenésüket.8 Az afganisztáni nomádok számát még ma is kb. 7 millióra teszik,9 azaz a lakosság mintegy egynegyedét alkotják. Életmódjuk a nyugati típusú társadalmak számára nehezen értelmezhető.10 A nomádok jelenléte a térségben erőteljes biztonsági kockázatot rejt magában, vándorló életmódjuk kiváló lehetőséget kínál a csempészetre, a kábítószer- és fegyverkereskedelmi útvonalak ellenőrzésére és működtetésére. Összefoglalásképpen az alábbi táblázatban tekinthetjük át a nagyobb lélekszámú muzulmán vallású etnikumok megoszlását: szunniták (80%)11 -pastunok, -tádzsikok, -üzbégek, -türkmének, -csarajmakok, -beludzsok, -dardok
síiták (19%) -hazarák, -qizilbasok, -a Badakhsánhegyvidék és a Pamír kelet-iráni népcsoportjai, -a Baghlan tartománybeli és Pol-e Khumri-i iszmaelita tadzsikok
A fentiekből látható, hogy a muszlimok mintegy 99 százalékos többségben vannak a területen. Mellettük csupán 1 százaléknyi hindu, illetve szikh felekezethez tartozót találunk.12 A rendkívül színes etnikai kavalkádot – amely természetesen ebben a térségben sem eredményez konfliktusmentes együttélést - az életmódbeli különbségek is tetézik, így hát nem meglepő, hogy a történelem folyamán soha nem sikerült a nemzetállami keretek teljes megszilárdítása, valamint hogy a reformkísérletek rendre kudarcba fulladtak.
8
Bourgeois, Jean és Danielle: Nomádok közt Afganisztánban, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981, 60-61. p. Katona Magda im. 53. p. 10 A Bourgeois házaspár idézett műve a nomádok életébe való személyes bekapcsolódásukról szól. Bár utazásuk az 1960-as években történt, a szakirodalom szerint lényeges változás nem történt a nomádok életmódjában, így a könyv a mai viszonyok elemzése kapcsán is használható. 11 CIA – The World Factbook 12 CIA – The World Factbook 9
17 Ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie és megküzdenie a térséget jelenleg stabilizálni kívánó erőknek is. A fentiek alapján egyértelmű, hogy komoly feladatot jelent az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek a civil lakossággal való kommunikációja, mivel az ország területén a lakosság 35%-a beszéli a pastut, 50% az afgán perzsát a darit; 11%-a beszél török nyelveket - elsősorban üzbéget és türkmént. A nyelv és az etnikum inadekvát, például sok pastun ma már dari nyelvű, így a királyi család is. További 30 kisebb nyelvet, mint a beludzsit és a pasait is használ az összlakosság közel 4 %-a. Ennek következtében a civil-katonai együttműködés terén szükségessé válik helyi tolmácsok igénybevétele, akik az esetek többségében két- vagy többnyelvűek. Az írni-olvasni tudók aránya: a teljes népesség 36%-a, a férfiak 51%-a, a nők viszonylatában pedig 21 %. Kabulban ez az arány: a férfi lakosság 50 %-a, nők 13%-a írástudó. Köszönhetően az iskolareformnak a 14-20 évesek közt az írástudók aránya ennél sokkal magasabb. A különböző népcsoportok közt komoly feszültségek húzódnak, különösen a síita hazarákat fogadják el nehezen a más nemzetiségűek. A népcsoportok elég elkülönülten élnek, de sok vegyes faluval találkozhatunk, ahol az egymás közti házasság is elfogadott. 5.1. Az oktatás Afganisztánban13 A vallási oktatás régi tradíciókra nyúlik vissza, amely rendszerben a mullahok14 állnak a tanítás központjában. A mullahok mecsetekben foglalkoznak a tanulókkal, ahol a Korán szigorú vallási szabályait ismertetik, ezen felül írásra, olvasásra és számtanra tanítanak. Az írás-olvasás tudományának elsajátítása csak a törzsön belül fontosabb helyet betöltők számára adatott meg még az 1960-as évek végén is.15 Napjainkra azonban a vallási oktatás szerepe csökken elsősorban a fejlettebb területeken, különösen a főváros és környékén. A világi oktatást az 1964-es alkotmányban szabályozták, amelyben megállapították, hogy az oktatási rendszer bármely szintje nyitva áll mind a férfiak és mind a nők részére. Továbbá kötelezővé tették öt elemi osztály elvégzését. Ez utóbbi célkitűzést nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mert az ország számos területe egyszerűen nem rendelkezett iskolával. Mint ahogy ezt egy 2000/01 adat is szemlélteti, miszerint az elemi iskoláskorúak 15%-a és a középiskolás korúak 22%-a iratkozott be a megfelelő oktatási intézményekbe. Ezek rendszerint valamilyen külföldi állam támogatásával működtek. (Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Németország, Egyiptom, Szovjetunió) A felsőfokú oktatás fő színtere a Kabuli Egyetem. 1978-tól fokozatosan bővülő és átalakuló háborúk nem kímélték az iskolákat sem. A legnagyobb pusztítást azonban a tálib-rendszer idején szenvedte el az oktatás. A tálibok idejében állandóak voltak az iskolabezárások és rombolások, sőt a nőket teljesen eltiltották az oktatástól. Egyetlen egy könyv tanításait fogadták el, ez a Korán volt, amely a mindennapok életét is teljes mértékben szabályozta. 2001-ben a rendszer bukása után lehetőség nyílt a teljesen lepusztult ország újjáépítésére, és ez az oktatási rendszer újbóli megszervezésével is járt. Ma már ismét tanulhatnak a nők, a nagyobb városokban sorra nyitják meg az iskolákat. A vidéki lakosság oktatását, egy úgynevezett mobil iskolarendszerrel próbálják meg orvosolni. Az iskolák újjá-építésében, helyreállításában komoly szerepet vállalnak az ISAF CIMIC csoportok is.
13
http://encatra.msn.com/ecyclopedia_761569370_2/Afganistan.html alapján Mullah, vagy molla: Falusi pap. Általában csak alapfokú vallási szemináriummal rendelkeznek. Forrás: Dr Katona Magda: A tálibok útja a Washingtoni Nyilatkozattól az Al-Káidáig. 15 Bourgeois im. 55. p. 14
18 Súlyos problémaként jelentkezik, hogy a lakosság száma a nehéz életkörülmények ellenére növekszik. Napjainkban körülbelül 31 millió afgán él az országban és a környező államok menekülttáboraiban. 1979-ben még csak 17 millióan voltak. A népszaporulat évi 2,67%16 (bár ebbe a menekültek folyamatos hazatelepülése is beleértendő). Minden évben majdnem egymillió fővel gyarapszik a lakosság legnagyobb részét kitevő 14 év alatti korosztály.17 Az oktatás szintje minimális, a madraszákban18 csak a Korán tanulmányozása folyik, ezáltal potenciális emberanyag bázist teremtve a szélsőséges irányzatokat képviselő politikai erők számára.
Iskola Kabulban
Kabulban nincs kielégítő mennyiségű iskola (létezik olyan iskola, ahova 25000 tanuló jár), de a minimális igényeket kiszolgálják a nemzetközi szervezetek és az ISAF CIMIC alegységei, akik különösen nagy gondot fordítanak az iskoláskorúak helyzetének javítására. A gyerekek 3 váltásban járnak iskolába heti 6 nap, napi 4 tanóra időtartamban. A lányok és fiúk elkülönítve tanulnak és sok a teljesen fiú vagy lány iskola is. A lányok 13 éves koruk után nem mindig tanulhatnak, a még élő szigorú hagyományoknak és a vallási szigornak köszönhetően. A tanárok száma igen kevés, így gyakran a nagyobb gyerekek is besegítenek az oktatásba. A tantárgyaik nem térnek el az európai iskolarendszer tantárgyaitól azzal a különbséggel, hogy a vallási oktatást komolyabban veszik, illetve a nyelvi sokszínűségnek köszönhetően 2-3 nyelvet (dari, pastu, angol) oktatnak. A testnevelés órákon előszeretettel röplabdáznak és küzdősportokat is űznek (afgán birkózás, boksz). A szülők többsége taníttatni akarja a gyerekeit, de ezt csak akkor tudja megtenni, ha a gyereknek nem kell dolgoznia a család megélhetéséért, van elég pénz a tanszerekre -
16
CIA – The World Factbook 2006. (becsült adat) Olter László: Romok, szegénység, kábítószer, www.index.hu, 2001-09-16 18 Forrás: Dr Katona Magda: A tálibok útja a Washingtoni Nyilatkozattól az Al-Káidáig. 17
19 vagy van segélyszervezet, CIMIC csoport, aki segíteni tud ebben - és járótávolságon belül van megfelelő iskola. A tanárok az Oktatási Minisztériumból kapják a fizetésüket, ami átszámítva havi 70-75 dollár. Télen 3 hónapig iskolaszünet van a fűtés drágasága miatt. Ilyenkor csak ott lehet tanulni, ahol a fűtőanyag beszerzése megszervezhető. Problémát jelent, hogy sok faluban nincs iskolaépület és sátrakban vagy helyi lakosok házaiban rendeznek be ideiglenes iskolát. Sok helyen, ha van is iskolaépület nincsenek iskolapadok, oktatási segédeszközök, táblák és sporteszközök. 6. GAZDASÁG Afganisztán a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az egy főre jutó GDP mindössze 700 amerikai dollár,19 és a lakosság 73 %-a él napi egy amerikai dollárnál kevesebből. Az adatok láttán bizony nehéz elképzelni, hogy a 2003. évi felmérések alapján mégis ez az ország érte el a legnagyobb, 30 százalékos GDP növekedést a világon,20 azonban ez az érték jól igazolja, hogy milyen nagy mértékű támogatást kap a terület a nemzetközi élet szereplőitől. Az afgán gazdaság helyzete soha nem volt könnyű. Egyrészt a már említett kedvezőtlen természetföldrajzi és éghajlati hatásai miatt, másrészt a nagy arányú vándorló népesség sem a mezőgazdasági, sem az ipari termelésből nem vette ki a részét, és nagyon valószínű, hogy a kereskedelemből származó bevételeikből sem juttattak a központi vezetés számára. A kialakult helyzetet tovább rontotta a szovjet beavatkozás, majd a távozásukat követő zűrzavaros időszak és az amerikai csapásmérés. Jó példa erre, hogy a szovjet intervenció idején az akkori lakosság kb. 30%-a, mintegy 4-6 millió ember menekült a szomszédos Pakisztánba és Iránba, vagy akár még távolabbra. Az elmúlt 20 évben a bruttó hazai össztermék jelentősen csökkent,21 ami nem csoda, hiszen nem volt tőke, összeomlott a kereskedelem és ellehetetlenült a szállítás, így aztán 1998-ra válságos állapot kezdett eluralkodni az országon, amelyet azóta nemzetközi és humanitárius segítséggel igyekszik enyhíteni a világ. A lakosság többsége azonban a papíron látványos gazdasági fejlődés ellenére továbbra is élelmezési, ruházkodási, egészségügyi problémákkal küzd, valamint a bizonytalan politikai és közigazgatási helyzet hatására nagyon magas a munkanélküliek aránya. Az Afganisztán újjáépítését illető nemzetközi erőfeszítésekre a 2002 januári tokiói konferencia hívta fel a figyelmet, ahol összesen 4,5 milliárd amerikai dollár támogatást ajánlottak fel az országnak, ebből 1,7 milliárdot 2002-re. Ebből megközelítőleg 900 millió dollárt használtak fel közvetlen humanitárius segítségnyújtásra – étel és ruhaosztásra, valamint óvóhelyek kialakítására és mintegy 90 millió dollárral támogatták az Afgán Átmeneti Hatóságot.22
19
CIA – The World Factbook 2005. (becsült adat) Zsebvilág 2004 A Föld országai, 212. p. 21 CIA – The World Factbook - Afghanistan 22 CIA – The World Factbook - Afghanistan 20
20 2003-ban a Világbanktól érkeztek segélyek. Ezután 2004 márciusában, a Berlinben megtartott Újjáépítési Konferencián résztvevő tagállamok jóváhagytak további 8,2 milliárd dollárnyi segélyt, melyből 4,4 milliárdot 2004-ben költenek el. Az elsődleges feladatok közé az oktatási és egészségügyi rendszer újjáépítése, bevételi lehetőségek megteremtése, a közigazgatási és a biztonsági intézkedések bevezetése, a mezőgazdasági szektor fejlesztése, a közlekedési, energiaellátási és telekommunikációs infrastruktúra helyreállítása, valamint a 2 millió hazatérő menekült befogadása és elhelyezése tartozott. Az ópiumkereskedelem alternatív mezőgazdasági termeléssel történő helyettesítése, kiváltása, továbbá az északi régió kőolaj és földgáz lelőhelyeinek felkutatása a két legfőbb távlati cél. A 2004. évi becslések szerinti mintegy 10 milliós munkaerő ágazatok szerinti megoszlása igen egysíkú: mintegy 80 %-a a mezőgazdasági szektorhoz tartozik, azon belül is kb. 50 % állattenyésztéssel, juh és kecsketartással foglalkozik. „Hagyományos” mezőgazdasági termékeik között a búza, a déligyümölcsök, a mogyoró, az irha, a gyapjú és a birkahús szerepel. Az ipari kapacitás nem jelentős, főként nyersanyagok (cement, kőolaj, földgáz, szén, réz), könnyűipari termékek (szőnyeg, cipő, textilipari termékek), valamint vegyipari termékek (szappan, műtrágya) kereskedelmével jutnak bevételhez. Az energiaellátást illetően elektromos energiából behozatalra szorul, 2004-ben 200 millió kilowattórát importált az 1,042 milliárdos fogyasztás ellátásához. A kőolaj kitermelésről és kereskedelemről nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok, míg a 2004. évi földgáz kitermelés a hazai szükségletek fedezésére volt elegendő, kivitelre már nem jutott. A becsült készletek alapján azonban óriási kiaknázandó földgázmezők vannak az ország területén. Az exportkereskedelem célterületei elsősorban Pakisztán és India, kisebb méretekben Finnország, Németország, az Egyesült Arab Emirátus, Belgium, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok voltak 2002-ben, míg az importáló partnerek között újra megjelenik Pakisztán, valamint Dél-Korea, Japán, az USA, Kenya és Németország. Az ország hivatalos pénze az Afgáni (AFA), váltópénze a Pul.(használata nem elterjedt) 2002 októberében leértékelték, azóta stabilizálódott a valuta. A következő táblázat a 2005. április 27-i középárfolyamok alapján ismerteti az USD,EUR,HUF váltó arányát az afgánihoz képest, tájékoztató jelleggel. 1.00 USD 1.00 AFN
50.300 AFN 1.00 EUR 64.412 AFN 1.00 HUF 0,019 USD 1.00 AFN 0.015 EUR 1.00 AFN Forrás: www.xe.com -Universal Currency Converte 2006 08. 01.
0.236 AFN 4.226 HUF
Afganisztán gazdasága az utóbbi évtizedekben jelentősen deformálódott. A fentiekből is látható, hogy elenyésző agráriummal, némi könnyűiparral rendelkezik, s bár komoly földgáz készletekkel és fel nem tárt olajtartalékokkal rendelkezik, a kitermelésre egyelőre nincs elegendő pénz. Ennek megfelelően a gazdaság legális ágazata mellett komoly súllyal kell említenünk a feketegazdaság szerepét és jelentőségét is, hiszen az egyetlen jövedelmező tevékenység az ópium alapanyagául szolgáló mák termesztése. A nemzeti bevételek nagy része a kábítószer termelésből és kereskedelemből származik, és
21 az így szerzett jövedelem egy részét az állami adósságok törlesztésére, valamint fegyverek beszerzésére fordítják. Afganisztán gazdaságának motorja tehát a kábítószer-termelés, így Afganisztán mára a világ második legnagyobb kábítószer-termelő vidéke. Az ország harmadmagával (Iránnal és Pakisztánnal) az Arany Félhold ópiumtermelő övezethez tartozik. A tálibok csak a fogyasztást tiltották, de az előállítást nem. Az ENSZ (UNODC)23 becslései szerint 2000-ben a világ teljes ópiumtermelése 4691 tonna volt. Ebből Afganisztán 3276 tonnát termelt, 2003-ban 3600 tonnát, ami a világtermelés háromnegyedének felelt meg. 1988 óta az ország megháromszorozta ópiumtermelését.24Az afgán kereskedők 2,3 milliárd dollárt zsebeltek be a kábítószer-kereskedelemből, amely az ország GDP-jének a felét tette ki 2003-ban. Az ópium származékokból befolyó jövedelem ezt jóval meghaladja. A végtermékek értékesítéséből befolyó pénzösszeg 30 milliárd dollár volt világszerte az előző évben.25
Nincs 1-250 251-500 501-1,000 1,001-2.500 2,500 felett valószínűleg nincs
Mákföldek elhelyezkedése Afganisztánban
A tálibok hozzáállása a kábítószer-kereskedelemhez nem volt egyértelmű. A hatóságok az afgánok számára még a cigarettázást is tiltották, nemhogy a kábítószerfogyasztást, de a termelést nem büntették. Sőt, az ópiumra kivetett 10 százalékos adóból származó bevétel hozzávetőlegesen 14 millió dollárra rúgott.26 Az ópium a legfőbb valutaforrás az ország számára. A tálibok szerint a probléma nem az ópiumtermesztés, hanem a fogyasztás. Ennek megakadályozása a nyugati államok felelőssége. Állami beavatkozás hiányában a termelés szintjét csak az időjárás befolyásolja. 2000 áprilisában az afgán nemzeti fizetőeszköz összeomlását azzal magyarázták, hogy az aszály negatívan befolyásolta a máktermést.
23
United Nation Office of Drugs and Crime Simon András: Az afgán áfium ellen való orvosság, www.fn.hu/cikk.php, 2001-10-09 25 United Sates Institute of Peace, Special Report 117. March 2004., Establishing the Rule of Law in Afghanistan 26 Gary Eason: The heroin trail, www.bbc.co.uk/1/hi/world/south_asia/1579446.stm, 2001-10-04 24
22 Persze a túlzottan magas kínálat sem jó a termelőknek: néhány év alatt ötven százalékkal esett az ópium ára, a farmerek már csupán 30-40 dollár körüli összeget kapnak egy kilogrammért. Ez az ottani viszonyokhoz képest tisztességes megélhetést biztosít, az igazi hasznot azonban a csempészek és a terjesztők fölözik le: Londonban a kábítószer-terjesztők már 2000-szer drágábban árulják az anyagot.27 Régebben a fő csempészútvonal Iránon keresztül vezetett. A megerősített határőrizet azonban jelentős problémát okoz a csempésznek: a világon a lefoglalt kábítószerek felét az afgán-iráni határon kobozzák el. A heroin- és ópiumcsempészet fő útvonala így mostanság észak felé vezet, a volt szovjet tagköztársaságokon át. A kábítószer-ellenes tevékenységet nagymértékben nehezíti, hogy a tartományok vezetőinek és helyi parancsnokoknak jelentős érdekeltségük van az üzlet minél zökkenőmentesebb lebonyolításában. A szállítás sokszor katonai vagy rendőri járműveken történik. A tálib rezsim megdöntése után a nyugati hatalmaknak lehetősége nyílt az ópiumtermelés elleni hatékonyabb fellépésre. Az Egyesült Királyság hozzávetőlegesen 70 millió fontot költött a megsemmisítési programokra az elmúlt három év alatt,28 és további 12 millió dollár összeget fog áldozni az elkövetkező három évben egy kábítószer-ellenes csoport felállítására, hogy segítsék a helyi rendőri és határőrizeti erőket.29 Brit küldöttek és afgán vezetők megegyeztek, hogy az elkövetkezendő időszakban 25000 hektáron semmisítik meg a mákföldeket, megelőzendő a jónak ígérkező termést. A 2004-es évben 90000-ről 120000 hektárra nőtt a kábítószer alapanyagát előállító földterületek mérete.30 Napjainkban a 32 afgán tartományból 28-ban folyik máktermesztés, míg korábban nagyjából csak három tartományra koncentrálódott.31 A megoldást a brit és az amerikai felfogás különbség egyaránt nehezíti. A brit álláspont főleg arra helyezi a hangsúlyt, hogy meg kell győzni az afgán regionális vezetőket a megsemmisítési programok fontosságáról, míg az amerikai elképzelések szerint katonai beavatkozásra van szükség a heroin raktárak felderítése és felszámolása területén.32 Kabulban összpontosul az ország gazdaságának jelentős része köszönhetően a katonai jelenlétnek és az ebből eredő biztonságnak. A gazdaság élénkítésében az ISAF és a Koalíciós Erők is tevékenyen részt vesznek a táborok üzemeltetésével, a piacok rendezésével és a CIMIC projektekkel, amikből a helyi lakosoknak nagy bevételeik vannak. 7.
INFRASTRUKTÚRA 7.1. Közlekedés
A szállítást illetően fontos adat, hogy az ország mindösszesen 24,6 kilométernyi kiépített vasútvonallal rendelkezik, és az is széles nyomtávú (1,524 m). 9,6 kilométernyi vonal köti össze az országot Türkmenisztánnal (Kuskát-tól Turghundi afgán 27
Gary Eason: The heroin trail, www.bbc.co.uk/1/hi/world/south_asia/1579446.stm, 2001-10-04 Mail and Guardien Online, Battle begins to stem Afghan opium harvest, www.mg.co.za, 2004-05-03 29 United Sates Institute of Peace, Special Report 117. March 2004., Establishing the Rule of Law in Afghanistan 30 ua. 31 United Sates Institute of Peace, Special Report 117. March 2004., Establishing the Rule of Law in Afghanistan 32 ua., "If we allow this to go on like this for another year we will see institutionalised Colombia-like cartels in the domain where the traffickers coerce the farmers very vigorously to produce." 28
23 határállomásig), és 15 kilométernyi Üzbegisztánnal (Termez-től Khairábad-ig az AmuDarja folyó déli partján lévő átrakókikötőig).
A közlekedésben főként az autók használata terjedt el, azonban a viszonyokat jól szemlélteti, hogy a 21 ezer kilométernyi úthálózatból csupán 4000 kilométer burkolt. A folyóvízi útvonalak hossza 1200 kilométer. Főként az Amu Darján történik a hajózás. Kikötők: Khairábad, Sír Khán Bandar Az országban mintegy 651 kilométernyi földgáz-csővezeték van. (2003-as adat) Légi közlekedés: 2002. évi adatok szerint 47 db repülőtere van az országnak. A több évtizedes háborús helyzet következtében az ország infrastruktúrája középkori szintre süllyedt. Ennek megfelelően az Afganisztánban végrehajtott műveletek során számolni kell a hiányos infrastruktúrából adódó nehézségekkel. Közlekedési hálózatának a gerince a Hindukus-hegység körül kígyózó 2000 km hosszú útvonal, amely összeköti valamennyi jelentős várost, de észak-déli tartományok között csak a nyugaton fekvő Herat városánál található közvetlen közúti kapcsolat. Kabul úthálózata rossz minőségű, de a felújítása, köszönhetően a nemzetközi segítségnek- gyorsan halad. Az északi és a déli kivezető utak minősége a helyi viszonyokhoz képest jónak mondható.
Jellemző kabuli rendszámtáblák A forgalmi szabályok hiánya és az erőszakos vezetési szokások miatt, a várost igen nagy forgalom jellemzi, és gyakran alakulnak ki forgalmi dugók. A visszatérő menekültek és az egyre élénkebb kereskedelmi tevékenység miatt a közlekedés egyre nehezebbé válik. A forgalom irányítását a belvárosi részek nagyobb útkereszteződésein rendőrök végzik. Sok a kézikocsi, a kerékpáros és nem ritka a lovas kocsi valamint a szamaras kordély sem. Kabul utcáin rengeteg sárga-fehér taxit lehet látni, mivel a tálib rezsim alatt csak a taxisofőröknek lehetett autója.
24 Mivel Kabul az ország gazdasági központja, számos kamiont és teherautót lehet az utakon látni. A város tömegközlekedését buszok látják el. A japán kormány 200 db ISUZU buszt ajándékozott Kabulnak, amik a régi buszokkal együtt kielégítően ellátják a lakosok utazási igényeit.
EGER
KABUL
SZOLNOK
Kabul-Szolnok-Eger területi összehasonlítása 7.2. Hírközlés Afganisztán telefonhálózatáról elmondható, hogy meglehetősen korlátozott telefon és távíró szolgáltatást nyújt. Belföldi hálózatában 1997-ben került kiépítésre a telekommunikációs összeköttetés Mazar-i-Sharif, Herat, Kandahar, Dzsalálábád és Kabul között műholdas és mikrohullámú rendszerrel. Nemzetközi vonatkozásban műholdas földi átjátszó adók révén valósul meg a kapcsolat. Egy Intelsat (Indiai-óceán felett) kizárólag Irán felé, míg egy Intersputnik az Atlanti-óceáni régióban biztosítja a kapcsolatot. Ghazni-ban egy kereskedelmi műholdas telefonközpont található. Két mobilszolgáltató működik az országban Az AWCC és a Roshan. Mindkettő felöltőkártyás rendszerrel működik és helyi percdíjai a hazaihoz hasonlóak, de a külföldi hívások sokkal kedvezőbbek. Az ország hívószáma 93, az AWCC előválasztó 70–es, a Roshan előválasztója 79-es. Az ISAF a német mobiltelefon hálózathoz kapcsolódik és a T-mobile rendszer tagja. A hazai telefonok közül csak ezt a szolgáltatót lehet használni. Egyetlen internet szolgáltató van jelen Kabulban. Az internet a háztartásokban nagyon ritka, a felhasználók az internet kávézókat részesítik előnyben.
25
ROSHAN mobilhálózat lefedettsége
7.3. Posta A postarendszer, mint a legtöbb komoly szervezést igénylő szervezet Afganisztánban nem működik jól. Csak leveleket képesek továbbítani de azt is elég pontatlanul. Kabulban megtalálható néhány nagy csomagküldő szolgálat is. 7.4. Illegális házépítés Kabulban az egyik legnagyobb probléma az illegális házépítés. A hazatérő menekültek engedély nélkül építkeznek vagy az engedélyt a helyi rendőröktől megveszik. A közterületek mérete így folyamatosan csökken. A házak nyilvántartása a háborúk során elveszett és nem ritka az sem, hogy a háborúban néhány évvel ezelőtt eladott házról azt állítják most, hogy soha nem is volt eladva. A gazdag afgánok a közterületeken emeletes épületeket, ipari létesítményeket hoznak létre, de a korrupciónak köszönhetően ez nem okoz különösebb problémát. 8. KABUL NEVEZETESSÉGEI 8.1. Darulaman Királyi Palota A palotát Amannullah király építtette az 1920-as években. Az épület egy kisebb magaslaton található, melyhez egykor lenyűgöző, négy mérföld hosszú -nyárfákkal szegélyezett- sugárút vezetett. Az út mentén a korábbi szovjet nagykövetség, minisztériumok, iskolák álltak. Az 1992 óta tartó harcok lerombolták az épületet, mégis ez az egyik legmegkapóbb építmény egész Kabulban. A palotát Amannullah király használta, később az igazságügyi és a védelmi minisztérium kapott benne helyet.
26
8.2. Kabul Múzeum A Kabul Múzeum a Darulaman Palotával szemközt található és jelentős renoválás alatt áll. A múzeum Közép-Ázsia szerte híres volt gyűjteményéről, mely az őskortól a XX. századig tartó időszakot foglalta magába. Az utóbbi 10 évben azonban a tárlat 70 %a eltűnt. Olyan ritkaságok voltak itt megtalálhatók, mint a XV. századból származó óriás feketemárvány tál, mellyel gyümölcsöt kínáltak a Mir Wais szultán sírhelyéhez zarándoklóknak, a XII. századból frízek, a királyi család XIX. századból származó márvány ajtaja, vagy a még Nagy Sándor idejéből megmaradt 40000 darabos érmegyűjtemény. A kiállítótermek rendbehozatalában a British Museum és az UNESCO nyújtott nagy segítséget. A tálib rezsim alatt kezdetben a könyvtárat nem érte károsodás, ám a múzeum második emelete a ’90-es évek közepén teljesen leégett és 2000 kötet semmisült meg. 8.3. Paghman parkok Amannullah király európai, indiai és iráni körútja után (1927-28) külföldi szakértőkkel újraterveztette a Paghman kerületet. A Hindu Kush völgyében elterülő kis falucska nyugodt pihenőhellyé vált, villákkal, nyaralókkal és egy diadalívvel. A terület az európai stílust idézte, s mint a Darulaman Palota vagy nyugatKabul, később ez is a mudzsahedin csataterévé vált. Mára -bár a diadalív még állnagyon kevés maradt meg Paghmanból. Ennek ellenére nyáron a terület közkedvelt piknikező és kirándulóhely s a felújítása már megkezdődött.
27
Szabadság oszlop
Maiwand emlékoszlop
Brit-afgán háborús emlékoszlop
9. A MÉDIA HELYZETE AFGANISZTÁNBAN33 Afganisztánban a hírek, információk legfőbb forrása a rádió. Mindez több tényezőnek köszönhető. Egyrészt annak, hogy a tálib rendszer a sajtótermékek nyomtatását teljes egészében felszámolta, másrészt a lakosság igen csekély aránya tud írni-olvasni, harmadrészt a televíziózás gazdasági finanszírozhatatlansága, s negyedrészt az ország alacsony infrastrukturális színvonala. Az afgán média központ (Afghan Media Resource Center) 1999-ben végzett felmérésének eredménye szerint az afgán férfiak több mint 85 %-a hallgatja folyamatosan a rádióját. Annak ellenére magas ez a szám, hogy a tálib rezsim bukásával növekszik a televíziót, illetve műholdvevő készüléket vásárló városi afgánok száma, illetőleg csak Kabulban már közel 200 nyomtatott kiadvány található. 2003. májusától hét rádióállomás van Kabulban, és további 18 tartományi rádióállomás. A Rádió Kabul 18 órát sugároz naponta, az ország területének nagyjából 50%-án lehet fogni. Nemzetközi és a helyi híreket minden órában egyszer mondanak. A híreket az állami hírügynökségnél, a Bakhtar Hírügynökségnél írják és rögzítik a sugárzáshoz. Ezen kívül számos nemzetközi rádióadás van még, így a BBC, a Deutsche Welle, az Amerika Hangja (Voice of America) és a Szabad Afganisztán Rádió (Radio Free Afghanistan). Fontos megemlíteni a Sada-e-Azadi (Szabadság Hangja) rádiót, amit az ISAF üzemeltet, elősegítve ezzel is az ISAF katonák jelenlétének elfogadottságát. A rádiók pastu, afgán perzsa (dari), urdu és angol nyelven sugároznak. (Korábbi adatok szerint 7 db AM, 1 FM, valamint 1 rövidhullámú rádióállomás van Afganisztánban.) 1978. márciusában indult Afganisztánban a televíziózás német segítséggel, akik felszerelték a műsorszóró egységeket. Jelenleg egy kabuli tévéállomás van, valamint 9 további működik a tartományokban. A Kabul TV esténként 18.00-tól 22.00-ig sugározza adását. Egy híradó van műsoron, de alkalmanként riportok is feltűnnek az afgán zenei videók és más válogatott programok között. A különleges és más eseményekre fordítható korlátozott pénzügyi 33
A fejezet kidolgozásakor az Internews honlap közlései és a CIA – The World Factbook adataira támaszkodtunk.
28 fedezet miatt mind a televízió, mind a rádió felszereléseinek nagy része a hetvenes évek színvonalán áll. Emellett számtalanszor korlátozó tényező az összeg, amit egy-egy program rendezésére lehet fordítani. Másik kulcsprobléma a személyzet, a stáb. A tálibok az állami médiában dolgozók számát drasztikus mértékben közel 40%-kal lecsökkentették. A tálibok szabályozása nyomán a televízió műsorszórását kikapcsolták, a rádión vallási műsorokat vagy a Saria-t, valamint a tálibok nézetei szerinti híreket sugároztak. Kizárólag a katari központú Al-Jazeera televízió volt az egyetlen külföldi televízió, aminek sugárzását engedélyezték Afganisztánban. A Tv-adó arab nyelven sugározza adását a térségben, amit a tálibok gyakran felhasználtak az Egyesült Államok ellen. Az újságok száma jelentős meghaladja 170-et, példányszámuk azonban csekély (5000-8000 db). Jelentősebb újságok: The Kabul Times (angol nyelvű), Hewad (pastu), Herada (dari), Anis Hektadar milli (dari), Moujahed, Hashina (dari). A legnagyobb példányszámban (230 000) nyomtatott újság a kéthetente megjelenő ISAF NEWS hírújság. Az újság az ISAF missziót reklámozza és a fontosabb belpolitikai híreket juttat el az olvasókhoz. Mivel ingyenes és egymás mellet három nyelven (pastun-angol-dari) kerül nyomtatásra, nagy népszerűségnek örvend. 2002. áprilisában elfogadásra került egy a sajtószabadságról szóló törvényjavaslat, amely véget vetett az évek óta tartó cenzúrának és szabad véleménynyilvánítás tilalmának. Annak ellenére sikerült elfogadni, hogy néhány szabad sajtóorgánum aggodalmát fejezte ki a törvényjavaslattal kapcsolatban, különösen a regisztrációs és engedélyeztetési rendszer, illetőleg azon elvárás kapcsán, hogy a média-tulajdonosoknak a kormányzattól kell működési engedélyt kérniük, továbbá csak afganisztáni állampolgárok nyomtathatnak kiadványokat. A szabad afgán média kialakulását számos program segíti, így többek között egy USAID segélyből finanszírozott projekt, mely többek között oktatással, eszközök beszerzésével és jogi tanácsadással, míg egy másik az Internews hálózat finanszírozásában támogatja a szabad, nyitott média kialakítását, hozzájárulva ezzel Afganisztán polgári demokratikus társadalmának megteremtéséhez. A TV és rádióadásokat jelenleg is az elfogultság, esetenként az uszító hangvétel jellemzi, nem ritka a nemzetközi katonai erők elítélése sem. Az elektronikus média tekintetében igen jelentős elmaradottság jellemző az országra. A talibán időszakban tiltott volt az internet használata, amit az új kormány feloldott és felkarolta a telekommunikációs eszközök fejlesztését. A kezdetben, gyenge kábelezettségnek köszönhetően, az internet kapcsolódás többnyire vezetéknélküli típusa terjedt el, ami igen lassan változott. Az afgán Kommunikációs Minisztérium amerikai pénzügyi támogatás segítségével 10 internet szolgáltató központot alakított ki az ország területén. Természetes kialakították a megfelelő jogi és intézményi hátteret az internet infrastruktúra működéséhez. Az ország domainje: .af. 11. KÖZIGAZGATÁS Afganisztán közigazgatási rendszere jelenleg 34 tartományt (velayat) foglal magába, amelyek élén központilag kinevezett kormányzó gyakorolja az igazgatási jogköröket. A tartományok további körzetekre és alkörzetekre vannak felosztva, élükön tartományi szintről kinevezett tisztviselőkkel.
29 Az afgán falvakban, az európai értelemben vett polgármesteri funkciókat a Malik (a falu vezetője) látja el, akit a falusi emberek választanak maguk közül, ők is fizetik az illetményét, hogy képviselje érdekeiket a tartományi hivatalok felé. A városokban ezt a pozíciót állami fizetési listán lévő személy a Wakil látja el. Kabul közigazgatását 22 Rendőrségi Körzetre (Police Disrict, PD) osztották szét, amelyek többségét számmal jelölik (1-22) illetve egy részét a térség földrajzi nevével (Paghman, Chahar Ashiab, Bagarmi). Ezen elnevezéseket a civil és a katonai élet egyaránt használja. A PD-k határvonalának átalakítása, ésszerűbbé tétele és Kabul közigazgatási területének megnövelése 2005 tavaszán történt meg. Az átalakítás a város túlnépesedéséből adódó gondokat próbálja csökkenteni és racionálisabbá tenni, a PD-k területének és a határvonalának átalakításával.
Az új és a régi PD-k összehasonlítása
30 A táblázatban a jelenlegi 34 tartományt, s azok székhelyeit, valamint a lehetséges 3 aspiráns tartományt soroljuk fel:34 • • • • • • • • • • • • • • • •
Badakhshan--(Feyzabad) Badghis--(Qaleh-ye Now) Baghlan--(Baglan) Balkh--(Mazar-e-Shariff) Bamian--(Bamian) Farah--(Farah) Faryab--(Meymaneh) Ghazni--(Ghazni) Ghowr--(Chaghcharan) Helmand--(Lashkar Gah) Herat--(Herat) Jowzjan--(Sheberghan) Kabul--(Kabul) Kandahar--(Kandahar) Kapisa--(Mahmud-e-Raqi) Konar--(Asadabad)
• • • • • • • • • • • • • • • • • •
Kunduz--(Qonduz) Laghman--(Mehtar Lam) Lowgar--(Baraki Barak) Nangarhar--(Jalalabad) Nimruz--(Zaranj) Oruzgan--(Tarin Kowt) Paktia--(Gardez) Paktika--(Zareh Sharan) Parwan--(Charikar) Samangan--(Aybak) Sar-i Pol Takhar--(Taloqan) Wardak--(Kowt-e-Ashrow) Zabol--(Qalat) Daikundi(Daikundi) Nuristan (Kamdhes) Host(Host) Pandzssír(Khendzs)
További aspiránsok • • •
Shinwar(Ghani Khal) Andkhai(Sari Pul) Urgun(Paktia)
12. KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK35 Mohammed Omár mullah, az "igazhitűek emírje", a taliban rendszer első számú vezetője. A titokzatos fővezér létezéséről csak ritka üzenetei révén szerezhet tudomást a világ. Mohammed Omár még sosem nyilatkozott televízióban vagy újságban, de nyilvános eseményeken sem jelent meg. Saját népének is csak néhány kiválasztott tagja láthatta. Annyit tudni róla, hogy harminckilenc év körüli, félszemű férfi. Jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és hollétéről ellentmondásos információk látnak napvilágot.
:34 35
www.afghanistan-online.com , valamint Dr. Katona Magda PhD.-vel folytatott konzultáció alapján. www.afgha.com –who is who oldalak
31
Burhanuddin Rabbani tadzsik etnikumhoz tartozó politikus, az Északi Szövetség nemzetközileg is elismert politikusa. A teológia egykori professzora, a kairói Al Akhbar egyetemen szerezte doktorátusát, ott került kapcsolatba a Muzulmán Fivérek Mozgalmával. 1972-ben lázadást szított a királyság ellen, majd Pakisztánba menekült. A Dzsamiat i Iszlámi mudzsáhid szervezet vezetője, 1992-96 között a mudzsáhid kormány feje. A legtöbb ország 2001-ig Rabbanit tekintette az afgán kormány legitim vezetőjének. A nevével fémjelzett 4 éves hatalmi ciklus a korrupció, az erőszak és a közrend hiányával volt jellemezhető. A hatalmának gyenge legitimációja szűkebb pátriájából Kabul környékéről eredeztethető. Dostum Abdul Rasid a jelenlegi afgán politika egyik legvitatottabb személyisége, 1954-ben született. Gázmezőkön segédmunkásként kezdte pályafutását, majd rablóbandájából milíciát alakított. 1985-ben az északi provinciákban a reguláris hadsereg ezred parancsnoka volt és milíciája együtt harcolt Dr. Nadzsibullah kormányának csapataival. 1986-ban Nadzsibullah tábornoki rendfokozattal jutalmazta. Elit gárdáját vetették be a mudzsáhid elleni harcban, amelynek következtében népszerűsége rohamosan nőtt az üzbégek közt, embereinek száma 3 év alatt 30000 főre nőtt. 1992-ben az ő árulása pecsételte meg a Nadzsibullah rezsim sorsát. 1994-ben szövetségre lépett a legextrémebb mudzsáhid csoporttal, amely Hekmatjar vezetése alatt állt. Dostum hatalma az északi-keleti területeken épült ki Mazar-i Sarif központtal és szabályos ellenkormányzata volt a tálib rezsimnek. 1997-ben Abdul Malik Pahlavan tábornok elárulta Dostumot és ideiglenesen átadta Mazar-i-Sharifot a táliboknak. Dostumnak Törökországba kellett menekülnie. 1998-ban Malik tábornok csapatait és az újra erőre kapó Dostum csapatait is visszaszorították a tálibok és megszűnik az északi tartományok autonómiája. 2001-ig száműzetésben marad, majd még ebben az évben Ahmad Shah Maszud engedélyével visszatért, és új frontot nyitott gyengén felszerelt csapataival Balkh és Samangan tartományban. Amerikai légi támogatással sikerült bevennie Mazar-i Sarifot, azóta kulcsfigurája az afgán politikai életnek, amelyet korábban Karzai védelmi miniszter-helyettesi poszttal honorált. A 2004es elnökválasztáson a 3. legtöbb szavazatot kapta azonban az új kormányban nem kapott helyet. Alkoholista és többször kapott alkoholmérgezést. Hekmatjar Gulbuddin 1946-ban született Baghlanban, a Kharotai törzs leszármazottja. Mint maoista meggyőződésű hallgatót kicsapták a kabuli katonai akadémiáról. 1970-ben a Muzulmán Fivérek Mozgalom tagjává vált, itt csatlakozott Rabbanihoz és Maszudhoz. 1972-73-ban bebörtönzik, majd Daud puccsa után Pakisztánba menekül, és 1979-ben megalapítja az Iszlám Párt szervezetet. Hekmatjar szervezete volt a fő haszonélvezője a muszlim országok és az amerikai kormány által nyújtott katonai segélyeknek. 199095-ig az általa vezetett mozgalom teljesen belemerült a polgárháborúba, amelyet Maszud hadserege ellen vívott Kabul
32 ellenőrzéséért. 1995-ben a tálibok, Kabultól délkeletre, Chahar Asiabban lévő katonai állásai elhagyására kényszerítették. Politikai túlélési képességeit mutatja, hogy ősi riválisával Rabbanival és Maszuddal megkötött megállapodás értelmében 1996 májusában Afganisztán miniszterelnöke lett. A tálibok 1996. szeptemberben már megdöntik kormányát, kénytelen Iránba menekülni, de 2001-ben újabb politikai pálfordulásaként bejelenti, hogy kész a tálibok mellett harcolni az amerikai invázió ellen. 2002-ben elhagyta Iránt, jelenleg az Afganisztáni Kunar térségében tartózkodik. Politikai célja a nagy Pastunisztán létrehozása. Karzai meg kívánt vele egyezni és politikai hatalmat kínált neki, de a tárgyalásaik nem jártak sikerrel. Ismail Khan a tadzsik származású katonai vezető, az egykori Herati kormányzó, aki a szovjet megszállás alatt mudzsáhid parancsnok volt és csapataival ő szabadította fel Herat városát. 1979. március 15-én az Iránból szított zavargások élére áll. A felkelés középkori brutalitása megdöbbentette a világ közvéleményét. Ezt követően Iránba menekül és 1992-ben tér vissza. 1997-ben a tálib rezsim fogságába esik. A fogsága 3 évig tart, majd ismét Iránba távozik, Herati emírnek nevezi magát, Iránból és Türkmenisztánból szedi az adókat, szeparatista törekvései vannak. A nyugati elemzők az Északi Szövetség tagjaihoz sorolták. 2004 tavaszán egy lövöldözés során elvesztette fiát, aminek kis híján mészárlás lett a vége. Abdul Rassoul Sayyaf a vezető személyisége az Itehad-Islami csoportnak, amely tulajdonképp az Iszlám Unió. Wahkabita muzulmán, mint a tálibok. Jelenleg Karzai belső ellenzékeként működik, iszlám államot szeretne, amelyet a szigorú erkölcsiség vezérelne. Kabulban Paghmanban lakik és az egyetemeken vallási előadásokat tart. Kabul északi részét teljesen az irányítása alatt tartja.
Mohammad Zahir Sah (1917-) az egykori afgán király, 1933-73. között uralkodott. 1964-ben reform alkotmányt írt alá, engedélyezte a politikai pártok működését, a szabad parlamenti választásokat és a viszonylagosan szabad sajtót. 1973-ban saját unokatestvére Daud Khan megfosztotta hatalmától, azóta Olaszországban él. Az ország életében bekövetkező konfliktusokban szerepe csak egykét megnyilatkozásra korlátozódott. 1999-ben már a későbbi Loya Jirga összehívását szorgalmazza. A király személye tiszteletnek örvend Afganisztán-szerte. A monarchia esetleges restaurációja vagy komolyabb politikai szerepvállalása a királynak számos etnikai csoportnál ellenállásba ütközne. Inkább az átmeneti poszttalibán kormányzat összefogásában játszott szerepe kiemelendő. Az új alkotmány a
33 nemzet atyja címet adományozta neki. 2003-ban, a kabuli német parancsnokság alatt álló kórházban, magyar szakorvosok kezelték sikeresen, akiknek szaktudásáról legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Karzai Hamid:(1957- Kandahar ) az afgán állam átmeneti vezetője, akit 2002 júniusában választottak meg, hogy az országot az első demokratikus választásokig36kormányozza. Afganisztán és az Amerikai Egyesült Államok kettős állampolgára. A tálib rendszer összeomlása után 2001 decemberétől ideiglenes miniszterelnökként dolgozott. Karzai az ország egyik legbefolyásosabb pastun törzséből a Durrani-ból származik, annak is Popolzai klánjából, amelynek egyben vezetője is. 1747óta az összes afgán uralkodó a Durrani törzsből származott, emellett maga a Karzai család is komoly befolyással rendelkezett a politikai életben. Nagybátyja Khair Mohamed Karzai az 1945-ben alakított Wis Zalmijád haladó mozgalom alelnöke és a király barátja, 1949-ben együtt tevékenykedett Nurmohamed Taraki későbbi elnökkel. Apja Abdul Ahad Karzai, akit 1999-ben bérgyilkosok végeztek ki. Az ifjabb Karzai tanulmányait a politikai tudományok területén, az indiai Himachal Pradesh Szimlai egyetemén végezte. Az egyetem elvégzése után Szebghatullah Mudzsaddadi mérsékelt királypárti vezető személyi titkára lesz. Országának mindkét hivatalos nyelvét a pastut és a darit egyaránt beszéli, valamint folyékonyan megtanult urdu, angol, francia és hindi nyelven. Az 1979-es szovjet invázió után családja a pakisztáni Quettaba menekült. Karzai csatlakozott a gerillaharchoz, bár nem a frontvonalban harcolt, hanem pakisztáni bázisáról szervezte az utánpótlást a mudzsáhídek számára. 1992-ben a Rabbani kormányzat kinevezte külügyminiszter helyettessé, de a folyamatos politikai intrikák következtében lemondott posztjáról. A tálib rendszert kezdetben támogatta, de hamar felismerte, hogy nem tud azonosulni a radikális iszlám törvénykezéssel és a tálib politikai hatalomgyakorlással. 1996-ban UNOCAL olajkonszern tanácsadója lesz az Egyesült Államokban. 1997-ben visszatér Quettába és onnan irányítja családjával együtt ellenzéki mozgalmát, amely célja a Loya Jirga összehívása. 1999-ben Rómában sikerült tető alá hoznia a „nagygyűlést” Zahir Sah szervezése alatt. Még ebben az évben édesapjának meggyilkolása után Karzai lett a Popolzai-klán vezére, amely 500000 főt tömörít. A 2002. júniusi 19-i különleges Loya Jirga elsöprő többséggel, ideiglenes államfővé választotta.37 Alkotmányozó nemzetgyűlés prezidenciális rendszert körvonalaz, miniszterelnök nélkül gyenge parlamenttel. 2004. december hetedikén hivatalosan is beiktatták az elnöki hivatalba, amely kormányfői és államfői pozíciót egyaránt magába foglalja. Még ugyanebben a hónapban Karzai kijelölte kormányának tagjait, amely 27 miniszterből áll és nemzetgyűlési jóváhagyás kell elfogadásukhoz. Elnöki munkáját két alelnök segíti. Első helyettese Ahmad Zia Maszud, második helyettese Karim Khalili. A külügyminiszteri posztot Dr. Abdullah Abdullah kapta, védelmi miniszterré Abdul Raheem Wardak tábornokot nevezte ki. Igazodva a demokratikus követelményekhez, kabinetjébe három női minisztert jelölt. A Nőügyi Minisztérium, a Mártírok és Rokkantak Minisztériuma és az Ifjúságügyek minisztériumának élén női miniszter áll. 2004. december 07-től Afganisztán hivatalos miniszterelnöke.
36 37
Eredeti tervek szerint 2004 júniusában lettek volna a választások, amit őszre halasztottak. www.afgha.com Who is who oldalak
34 Mohamed Qászim Fáhim Khan: 1957-ben született, pándzssiri tádzsik. A Najibullah titkosszolgálata, a KHAAD 5-ik főosztályát vezette, amely a külföldi diverziók kivitelezésével foglalkozott. 1992-ben átáll Maszud erőihez, 1992-96-ig a Rabbani kormány állambiztonsági minisztere. Ő volt Maszud jobb keze és örököse. Maszud meggyilkolása után a tálib ellenes Északi Liga vezéralakja lesz.
Az utóbbi évtized szinte valamennyi Amerika-ellenes terrorcselekményét összefüggésbe hozták már az Afganisztánban élő szaúdi milliomossal, Oszama bin Ladennel. Az afgán politikai életben közvetlenül nem játszik szerepet, de a nemzetközi terrorizmus kulcsszereplőjeként, valamint a tálib kormányzathoz fűződött kapcsolatai miatt kulcsfigurája lehet egy afgán politikai elemzésnek. 1957-ben született a szaúd-arábiai Rijádban, dúsgazdag szaúdi vállalkozócsalád sarja, 300 millió dollárnyi vagyon örököse. Közgazdaságtant és menedzsmentet tanult, majd apja építési és szállítmányozási vállalkozásait vezette és valószínűleg az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az iszlám szélsőséges irányzataival. 1979-ben már a mudzsáhidek oldalán harcolt Afganisztánban, itt került kapcsolatba az amerikai titkosszolgálattal, ahol az USA több szovjetellenes fegyveres csoportot is támogatott. Bin Laden szervezőkészségét hasznosítva, az utánpótlási útvonalak és támaszpontok építését végezte. A harcokban közvetlenül a frontvonalban is küzdött. Saját szervezetet hozott létre al-Káida (az Alap) néven. 1989-ben visszatért Szaúd-Arábiába. Az Öbölben ekkor erősödött meg az amerikai jelenlét, majd megkezdődött az Irak elleni háború. Bin Laden ekkor fordult egyértelműen az Egyesült Államok ellen. Hazájából - éppen a szélsőséges fegyveres csoportokkal fenntartott kapcsolata miatt - kiutasították. Székhelyét a fundamentalisták uralta Szudánba tette át. Bin Laden ekkor már kiterjedt hálózattal rendelkezik, több mint húsz országban vannak emberei, kiképzőbázisai. A szervezet nyíltan meghirdetett célja, hogy az iszlámért harcoljon az Egyesült Államok és a zsidókeresztény világ ellen, illetve, hogy kiűzze a Közel-Keletről a "hódítókat". Emberei ott vannak Boszniában, Csecsenföldön, Szomáliában, Afganisztánban. 1996-ban - amerikai nyomásra - kiutasították Szudánból, Afganisztánba ment, ahol az ország nagy részét már a tálibok ellenőrizték. Laden dollármilliókkal támogatta a Talibánt, vezetőjével, Mohammed Omárral baráti viszonyt ápolt és ő építette a vezér rezidenciáját. Az 1998-as tanzániai és a kenyai amerikai követség ellen elkövetett merényletek után (225 halott) az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, amelyet később 25 millióra emeltek. Bin Laden lett az USA első számú közellensége. Három merényletkísérletet is elkövettek ellene. Az Egyesült Államok az 1998-as afrikai merényletek után cirkálórakétákkal lőtte a terrorista feltételezett kelet-afganisztáni bázisát, a támadásnak húsz halálos áldozata volt (pakisztáni katonák), de bin Laden megúszta. A feltételezések szerint bin Laden manapság a kelet-afganisztáni térségben tartózkodik, főhadiszállása valahol Dzsalálábád mellett van, ahol több száz fős elit alakulat vigyáz rá. Folyton mozgásban van, az amerikai titkosszolgálatok szerint néhány napnál tovább nem marad egy helyszínen. Tartózkodási helyét nagyon nehéz meghatározni (értelemszerűen ezért nem sikerültek az ellene elkövetett merényletkísérletek). Bin Laden ügyesen ötvözi a legmodernebb és a tizenkilencedik századi kommunikációs technikákat, már évek óta nem használ műholdas mobiltelefont, futárai gyalogosan viszik üzeneteit biztonságos
35 távolságba, onnét továbbítják telefonon, faxon vagy éppen interneten mindig titkosítva. Afganisztánban körülbelül négyszáz embere lehet; szervezete, feltételezések alapján legalább hatvan országban van jelen, ebből húszban (köztük az Egyesült Államokban) aktív terroristasejtet működtet. Legalább tucatnyi országban támogat vagy támogatott különböző iszlám fegyveres csoportokat (Boszniában, Albániában, Csecsenföldön, Tádzsikisztánban, Szudánban, Jemenben, Algériában). 13. CIVIL SZERVEZETEK A civil szervezetek – nemzetközi, valamint nem-kormányzati szervezetek (Non Governmental-Organizations NGO) - már több évtizede tevékenykednek Afganisztánban, ezáltal nyújtva humanitárius segítséget a mezőgazdaság, oktatás, vízellátás, egészségügy, valamint a gazdaság terén ösztönző programok révén. A civil szervezetek tevékenységüket a semlegesség, pártatlanság elvei mentén kell, hogy végezzék. Ez komoly odafigyelést igényel a részükről, hiszen ezen irányelvek bárminemű feladására utaló cselekvésükkel saját legitimitásukat kérdőjelezik meg, s ezáltal fizikai biztonságuk kerül veszélybe. Az egyes civil szervezeteknek megvannak a saját érdekei, melyek gyakran különböznek a civil szektoron belül, s nem különben a civil-katonai oldal viszonylatában. Ennek megfelelően szükséges az érdekek, célok összehangolása, koordinálása. Afganisztánban a válság kitörésekor minden fontosabb humanitárius segélyszervezet (pl.: UNHCR, ICRC) a térségbe küldte munkatársait. Ennek megfelelően az ISAF-en kívül Kabulban tevékenykedik még számos nemzetközi szervezet, valamint nem-kormányzati szervezet. A városban működő ENSZ-szervezetek között megtalálható többek között az UNAMA (UN Assistance Mission in Afghanisthan) és az UNSECOORD (UN Security Coordination). Az Enduring Freedom erői bagrami bázisparancsnoksággal Kabultól tíz kilométerre, északra helyezkednek el. Ezeken a szervezeteken túl több mint száz nemzetközi segélyszervezet képviselői vannak folyamatosan jelen Afganisztánban, illetve az ország fővárosában, Kabulban. A civil szervezetek számára a legfőbb problémát munkatársaik biztonsága jelenti. Az Afganisztánban jelenlévő szervezetek esetében a biztonság (érzet) hiánya az egyes rezsimek ideje alatt más és más szinten volt. A fizikai biztonság hiányában jelentős változás szeptember 11-e után állt be, aminek következményeként számos programot felfüggesztettek38, illetve meg sem indítottak, visszavetve ezzel az ország helyreállításának, újjáépítésének folyamatát. Az újjáépítés nem katonai feladat, hanem elsődlegesen a civil szervezetek hatásköre. Ezért a legfontosabb hozzájárulás, amelyet az ISAF tehet ezen a területen, a biztonságos környezet garantálása, amely elősegíti az NGO-k és más szervezetek akadályoztatás nélküli munkavégzését. Ennek ellenére számos NGO úgy véli, hogy a katonaság és az újjáépítés, valamint a humanitárius segélyek eljuttatása közötti szoros kapcsolat saját erőfeszítéseiket aknázza alá. Az ISAF mindemellett néhány kritikus területen CIMIC erői révén segíti az újjáépítési folyamatot, amely jelenleg négy tevékenységi kategóriát foglal magába: oktatás, egészségügy, vízellátás/közegészségügy, infrastruktúra. Mindemellett a humanitárius szervezetekkel való együttműködés, munkájuk segítése nagyban hozzájárul a katonák elfogadtatásához. Fontos megemlíteni, hogy ezekben a szervezetekben civilek dolgoznak, akik nem igazán ismerik a katonai 38
Jeanne Bryer: Working for Afghanistan: The impact of non-governmental organisations British Agencies Afghanistan Group 24 Feb 2004. p.1. In.: www.reliefweb.int
36 szabályokat, szokásokat, eszközöket. Így a velük folytatott közös munka során elengedhetetlen a felek kölcsönös megismerése, munkamódszereik, missziójuk elfogadása. Néhány Afganisztánban tevékenykedő nem-kormányzati szerv listája: • Islamic Relief Fund http://www.islamic-relief.com • Afghanistan Relief International (Canada) http://www.afghan-ri.org/ • Canadian Food For The Hungry International (Canada) www.cfh.ca • Medair: International Humanitarian Aid http://www.medair.org • Afghan Network Foundation (Canada) http://www.afghan-network.net/ANF/ • Afghan Aid (UK) http://www.afghanaid.org.uk/ • Help The Afghan Children - HTAC (USA) http://www.helptheafghanchildren.org/ • Children Of War www.thechildrenofwar.org • Terre des Hommes (Switzerland) www.tdhafghanistan.org • Afghan Women's Association http://wilbur.wellesley.edu/A-M/dhaya/AWAI.html • Swedish Committee for Afghanistan www.dominoplaza.com/afghanK/afghankeng.nsf • CARE (USA) www.care.org • Knightsbridge International (USA) http://www.kbi.org/ • International Committee of the Red Cross (ICRC) www.icrc.org/eng • Save the Children (USA) www.savechildren.org/ • World Food Program (Italy) www.wfp.org • Afghan Women's Mission http://afghanwomensmission.org/index.shtml • UNHCR (Switzerland) http://www.unhcr.org/ • U.N. Center for Human Settlements www.unchs.org • USAID (United States of America International Development) 14. JOGRENDSZER Az afgán jogrendszer történelme során soha nem volt hatékony rendszer, amelyhez hozzájárult még a 23-évig tartó háborúskodás, amelyben a fegyverek jelentették a legfelső jogot. Az ország legtöbb területén hadurak gyakorolják az igazságszolgáltatást és a végrehajtó hatalmat egyaránt, ehhez legitimációt a fegyveres csapataiknak irányítása biztosítja. A 2004. év eleji állapot szerint nem beszélhetünk kiforrott jogrendszerről az országban. Természetesen léteznek kinevezett bírák, ügyészek, adottak a jogkönyvek és a törvényi háttér, zajlanak eseti perek, de maga a rendszer nem funkcionál. A bíróság működtetése anarchikus vagy nem létezik, a központi bíróságoknak és ügyészségeknek nincs lehetőségük arra, hogy a tartományi illetve helyi szervekkel kapcsolatot tartsanak. A jogi személyiségek kinevezése tartományi és helyi szinten sokkal inkább személyes ismeretségek és kapcsolatok alapján történik és a szakmai kvalitások ilyen téren, nem esnek számításba. A bíróságok által hozott ítéletek a jogerőre emelkedéssel elérik végállapotukat, mivel a végrehajtásuk lehetetlen. Az írott jogot nem alkalmazzák Afganisztánban, részben, mert nem ismerik maguk a bírák és az ügyvédek sem. Idézve egy afgán jogi hivatalnokot: „Afganisztánban sokféle törvény van, csak végrehajtás nem létezik” Afganisztánban a jogi intézményrendszer fő intézményei az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság és a Főügyészség. A jogrendszer túl bonyolult és túl
37 frakcionalizált, ennek kiküszöbölésére hozták létre 2001-ben a Bonni egyezmény alapján a Jogi Reform Bizottságot39(JRB), amelynek felügyelnie kell a reformokat és össze kell hangolnia az intézmények munkáját. A meglévő három mellé így kialakult egy negyedik intézmény, még jobban átláthatatlanná téve a rendszert. A JRB feladata a kapcsolattartás a donor államok képviselőivel, akik a financiális és a logisztikai bázist biztosítják az átmenethez. Az olasz kormányzat a felelős a donor programért, valamint a többi jogintézmény munkájának összehangolásáért, azoknak a reformok irányába tereléséért. Az olasz kormányzati művelet nehezen tart kapcsolatot a JRB-vel. Összességében megállapítható, hogy hiába tulajdonítanak főprioritást a nemzetközi szervek és a helyi intézmények is a jogi struktúra megreformálására a megfelelő intézkedések nem történtek meg. Az Egyesült Államok által finanszírozott alapok a jogi rendszer reformjaira 2004ben 10 millió dollárt, az USAID (demokrácia és kormányzás projekt) által 54 millió dollárt, ezzel szemben rendőri erők kiképzésére 110 millió dollárt költöttek. 2003-ban ugyanezen amerikai kormányzati pénz még 13 millió dollár volt.40 A koncepció szerint a programok megvalósítását az úgynevezett vezető nemzetre kell bízni, jelen esetben az olaszokra. A jövőben hatékonyabb reformtörekvések kellenek, hogy a jogrendszer megváltozzon. A rendőri erők felépítése önmagában nem nyújthat hatékony végrehajtást, ha nincs meg a mögötte működő igazságszolgáltatás és büntetés végrehajtás. A legsúlyosabb büntetési tétel a halálbüntetés. 15. VALLÁS Az iszlám több mint politikai meggyőződés, életmód-vallás, mely a nem hívők mindennapjait is áthatja. A városokban és törzsi területeken kevésbé erős, mint a letelepedett vidéki agrár lakosság körében. Az afganisztáni iszlámra mindenek előtt a puritánság jellemző. 15.1. Általános tudnivalók Az iszlám egység legfőbb akadálya az évszázadokra visszanyúló síita-szunnita különbségekben rejlik. Az iszlám ellenségei ezért – saját érdekeiknek megfelelően – hangsúlyozzák ezeket az eltéréseket. Sajnos, néhány vallási vezető is – saját hasznára – kulcsszerepet játszik ezen különbségek életben tartásában. Minden muzulmán egyetért abban, hogy Allah egy és Mohamed az utolsó prófétája. A Korán az emberiség utolsó könyve és, hogy Allah egy nap feltámaszt minden emberi lényt, hogy megkérdezze őket hitükről és cselekedeteikről. Az iszlámban az Isteni törvénynek 5 elismert iskolája van: 1. 2. 3. 4. 5.
39 40
hanafi safi maliki hanbali dzsafari
United States Institute of Peace Special Report 117.March 2004 . www.usip.orgok United States Institute of Peace Special Report 117.March 2004 page 5-6. www.usip.orgok
Az első négy szunnita, az utolsó síita irányzat. A hívő muzulmánoknak 5 fő kötelessége van – ezek az iszlám pillérei: szaháda= a hit megvallása. Allah egy és Mohamed az ő utolsó prófétája. szalát= a rituális imakötelezettség (12 éves kortól minden muzulmánnak kötelező napjában ötször imádkozni. Előtte kötelező megtisztálkodni.) szaum= böjt ramadán idején (Ez alól a fiatal, öreg, beteg emberek és a várandós anyák mentesülnek.) zakát= alamizsna (A muzulmánoknak „törvény” szerinti kötelességük alamizsnát adni a szegényeknek. Sok esetben a rászoruló özvegyek, feleségek ezek, akik csak nagyon ritkán tudnak újraházasodni.) hadzs= mekkai zarándoklat (A muzulmán hívő életében legalább egyszer kötelező.) Különleges kötelességnek tekinthető a dzsihád, a szent háború, mely eredetileg nem erőszakot takar. Valójában az isten által kijelölt úton, isten ügyéért tett erőfeszítéseket jelenti, melyekkel együtt jár a hívő életének és javainak teljes latba vetése. Az iszlám általában toleráns vallás, elismeri például a kereszténységet, s Jézust is elfogadja prófétaként. Nem tudja azonban elfogadni a „hitetlenséget”, ateizmust. Az iszlám szent színe a zöld, ezért vallási szempontból a zöld dolgok jelentősége igen nagy. 15.2. Szunniták A szunnához (arab=szokás, rendelkezés, hagyomány.) ragaszkodók. A szunna Mohamed kijelentéseivel, életével, utódlásával kapcsolatos hagyományok összessége, amely egy hithű szunnita számára a Korán mellett életének vezérelveit tömöríti. A szunnita irányzat a korai iszlám államtól vette át, hogy elismeri az első négy kalifa utódlásának legitimitását (őket a közösség a konszenzus, idzsmá alapján választotta) és elvetik a vérszerinti utódlást, ellentétben azzal, hogy a síitákkal az első hármat nem tartják a kalifa cím jogos viselőjének. Úgy is tekinthetünk az irányzatra, hogy a vallási törvények négy iskolája (hanafi, maliki, safi, hanbali) támogatóinak összességét fogja egységbe. Nincs központosított tisztségviselői intézményrendszere. Tömöríti a megközelítőleg 1 milliárd muzulmán közel 85 %-át. Földrajzi értelemben kiterjed az Indonéz-szigetektől Indián, Közép-Ázsián és az arab világon át afrikai területekig; ideológiai értelemben, a szufizmustól a skolaszticizmuson és a szekularizmuson át a vhabiták és szalafik puritán liberalizmusáig. A szunniták Mohamed prófétát Isten végrehajtójának tekintik és nem zárják ki a személyéhez közvetlenül intézett áhítatos tiszteletet, mely a szunnita világban különböző
39 formákban jelenik meg. A skolasztikus tanítás első számú központja a szunnita világban a kairói al-Azhar mecset-egyetem. 15.3. Síiták Síitáknak Ali (a 4. kalifa) követőit nevezik (Sia Ali = Ali pártja). A síiták az iszlám második legnagyobb irányzata, jelenleg a muszlimok 10-15 %-át teszik ki. A síita iszlám politikai mozgalomként indult, mely Alit (Mohamed unokaöccse és veje) támogatta, mint az iszlám állam jogos vezetőjét. Ezen igény jogossága azon a feltevésen alapul, hogy Mohamed kijelölte Alit utódjának, illetve, hogy törzsi hagyományok szerint a Próféta közeli rokona. Ali halálával (661) ezen joga fiára, Hasszánra – aki nem tartotta fenn ezt az igényét –, az ő halálával pedig Husszeinre, Ali fiatalabb fiára szállt. Vallási irányzattá fejlődésének kezdete Husszein mártírhalálához (680, Karbala – ma Irakban található) köthető. A mai síita világban is megemlékeznek az eseményről, a muzulmán holdév Muharram hónapjának 10. napján. A síita iszlám az imám személyére összpontosít, aki a társadalmat az utódlás kérdésében való megosztottságra buzdítja. A korai síiták, a központi kormányzattal szembeállva, gyakran üldöztetve, hamarosan több ágra szakadtak. A síiták többsége napjainkban a tizenkettesek közé tartozik. Jelentős a számuk Iránban, Irakban, Libanonban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Indiában és Pakisztánban. Mások zajditák (Jemenben), illetve izmaeliták (Indiában, Pakisztánban, Szíriában, Jemenben). A tizenkettesek hitének alaptétele: a 12. imám rejtőzködése. A 12. imámot tekintik az egyetlen legitimnek és uralkodónak és ezért a távollétében tett bármely politikai akció nem lehet eredményes. Míg ez az álláspont biztosította a síita vallási vezetők túlélését gyakran ellenséges környezetben is - az igény egy új alternatívára, mely a politikai harcosságot hirdeti, elősegítette a síita tradíciókon belüli változásokat, esetenként szakadásokhoz is vezetve. Afganisztánban a síita vallásúak alapvetően a hazara nemzetiségűekből és a kisebb népcsoportokból tevődnek ki. 15.4. Szakadárok: (káridzsiták) A karadzsiták (a harcra kivonulók) a legrégibb iszlám hitirányzat. Eredetileg Alit a negyedik kalifát követték, de a sziffini csata után 657-ben csalódtak benne, mert fegyveres istenítélete helyett a választott bíróság ítélkezését fogadta el. Szerintük ezáltal méltatlanná vált a kalifa cím birtoklására. Szigorú erkölcsi elveket vallanak, nincs hit cselekedet nélkül. A súlyos bűnt elkövető személy aposztatává válik, azaz hitehagyottá lesz. Csak az lehet imám, aki teljesen makulátlan és a közösség is méltónak ítéli a tisztség viselésére.
40
15.5. Nők helyzete Az Iszlám a nőt a férfi egyenlő társának tekinti az emberiség létrehozásában. A férfi az apa, a nő az anya és mindketten szükségesek az élethez. A nő szerepe nem csekélyebb jelentőségű a férfiénál. A párkapcsolatban a nő mindenből egyenlő mértékben részesedik, egyenlő jogai vannak (műveltséghez és a tudáshoz való jog, véleménynyilvánítás, részvétel a közéletben, polgári jogok). A férfivel egyenlő felelősséggel rendelkezik. Ez a jog szerint valóban így van, ám a gyakorlatban nem így valósul meg. A nő tisztelete valójában csak az anyaságnak szól. Természetes dolog a muszlim világban, hogy a feleség otthon marad, a háztartás és gyermeknevelés gondjaival foglalkozik. Még a bevásárlást is a férfi végzi. Csak Kabultól távolodva lehet azt tapasztalni, hogy nők részt vehetnek a mezőgazdasági munkákban is. Az öltözködésről az Iszlám azt parancsolja, hogy minden muszlim leánynak, ha elérte a felnőttkort (menstruáció), akkor úgy kell öltözködnie, mint egy nőnek (hidzsáb) Fátylat kell hordania és az emberek előtt csak hosszú ruhában (burka) jelenhet meg. Nem látszódhat más a testéből csak a keze és az arca. A szépségét nem mutathatja, csak a jövendő férjének. Az iszlám szerint az öltözködés és a szépítkezés két jelenség, amelyek a kultúrát és a fejlődést hordozzák magukban. Az öltözködés fontos elem a nők számára, hiszen a bölcs öltözködés vigyáz büszkeségére, vallására, tisztaságára és nem hagyja, hogy az emberek róla beszéljenek, vagy utána nézzenek. A legfontosabb dolgok, amit a nők birtokolnak a Saraf Afaf és Hayaa, azaz a jó hírük és a szüzességük. Ezekre az elemekre egy iszlám nőnek feltétlenül vigyáznia kell, hiszen ezek elvesztésével a muzulmán társadalom nem fogadja el őket. A muszlim nő fogalmával társul egy régi tradíció, a fátyol, mely megőrzi lelkét a gyengeségtől, elméjét az engedékenységtől, szemeit a kéjes nézéstől, személyiségét az erkölcstelenségtől. Az iszlám része, hogy a nőnek a tisztelet, méltóság, szüzesség, tisztaság és a becsület fátylával kell szépítenie magát. Tartózkodnia kell az olyan mozdulatoktól és gesztusoktól, amelyek felkorbácsolják az emberek vágyát, kivéve férjüket, különben erkölcstelenné válnak. Afganisztánban a demokratizálódás útjára lépve a nők helyzete is változik, folyamatosan javul. Egyre természetesebb, hogy 12-13 éves kora után is iskolába járhasson a család leány gyermeke, sőt egyre több nő tanul felsőoktatási intézményben. A nyugatias öltözködés hatása is érződik, néhol a nők már nem a hagyományos burkát viselik, ennek ellenére hajukat mindenképpen kendővel fedik. Érthetően a fővárostól távolodva a régi tradíciók fokozatosan erősödnek, s az is teljesen természetes, hogy feleséget a fiú családja választ. A megözvegyült nők gyakorlatilag teljesen
41 kiszolgáltatottá válnak, koldulásra kényszerülnek, mivel nem jellemző, hogy második házasságot kötnek. Ilyenkor róluk elsősorban a jelenlévő (nemzetközi) nőszervezetek, gyermekeikről pedig az árvaházak gondoskodnak. A nőkkel való kapcsolat szabályai pontosan meghatározottak a muszlim világban. Hölgyet csak a férje után szabad üdvözölni és csak akkor, ha őt magát jól ismerjük. Azonban ilyenkor is kerülni kell a test érintését, a kézfogást is. Beszéd közben ne nézzünk a nő szemébe, s neki is illik férfival való beszélgetéskor a földre pillantania. Utcán a férfi a nő előtt halad és előtte megy be az ajtón, nyilvános közlekedési eszközökön nők nem ülhetnek idegen férfiak mellett. A nők helyzetét azzal próbálja segíteni a politika, hogy 3 női miniszter kapott helyet az új kormányban és a 2005 második felében megtartandó parlamenti választás után felálló parlamentben a nők arányának el kell érnie a 25%-ot. Ez egyetlen európai parlamentre sem mondható el és hazánkban is csak 8.5% ez az arány. 15.6. Ramadán (muzulmán böjti hónap) Mivel az iszlám az idő mérését a hold mozgásához köti (1 év=354 nap) eltérések alakultak ki gregorián naptárunkhoz képest. A ramadán (9.) hónap időpontja is évről évre változik. 2004-ben október 15-től kezdődött, 2005-ben október 25-én és 2006-ban november 05-én lesz. A muzulmánoknak egész ramadán hónap folyamán böjtöt kell tartani. Ekkor napfelkeltétől napnyugtáig nem szabad semmit sem a szájba venni (sem enni, sem inni, sem dohányozni, még rágógumit rágni sem) s nem illik hangosan zenét hallgatni. A ramadán végén az EID (Íd) veszi kezdetét. A háromnapos ünnepségnek fontos eleme a lakmározás és az ajándékozás. (Mindenki új ruhát és cipőt kap.) Nem kell és nem is szabad böjtöt tartania a gyermekeknek (kb. 13-14 éves korig), az időseknek, betegeknek, illetve a várandós anyáknak. Ezek ellenére a ramadán idején tapasztalhatóan magasabb a halálozási arány, valószínűleg a böjtölés miatt. Ez a hónap azért számít szentnek, mert ekkor érkezett az égből a Korán. A ramadán alatt az emberek a böjt miatt sokkal ingerlékenyebbek, a forgalom is kaotikusabb 15.7. Kéregetők, koldusok Afganisztánban nagyszámban élnek kéregetők, koldusok, akik a több évtizedes háborúskodásnak köszönhetően főleg az özvegy nőkből, a hadirokkantakból és a szellemileg sérültekből tevődnek ki. A Korán tanítása szerint mindenki kötelessége a nincstelenek segítése így az afgánok többsége jó szívvel adakozik. Sajnos a hirtelen meggazdagodott rétegre ez csak részben igaz, akik bár megtehetnék, nem segítenek. Szerencsére szép számmal akadnak, akik árvaházaknak, iskoláknak adományoznak vagy a kétkezi munkába segítenek be. Katonáinknak azonban jó tanács, hogy ha koldust látnak, ne adjanak semmit sem, különösen pénzt ne, és a kocsiból történő osztogatástól különösen tartózkodjanak! A tömeg körbeveszi és ez rendkívül balesetveszélyes lehet. A legjobb megoldás, ha rá se néz a kéregetőre, mivel ha szemkontaktus alakul ki köztük, a kéregető azt az érdeklődés jeleként értékeli.
42 Ha ad valakinek valamit, a legközelebb jövő katonától is elvárják majd és ha ő nem ad semmit a koldusnak, az ellenérzéseket válthat ki belőle. Ez különösen gyerekeknél válthat ki erős reakciókat. 15.8. Család, poligámia A muzulmán családokban a férfi (családfő) szerepe meghatározó. A szokásoknak megfelelően akár több generáció is élhet egy fedél alatt, meghatározott szerepet betöltve a család életében. A család intézménye nagy jelentőséggel bír az iszlám világban, kiemelkedően fontos a vérségi kötődés. Ugyanígy elengedhetetlen egy házasságban a gyermek, számuk általában meghaladja az ötöt. Egy muszlim férfinak akár négy felesége is lehet egyszerre, viszont mindegyiket azonos bánásmódban kell részesítenie. A feleséget a teljes gondoskodás és eltartás illeti a férj részéről. Nem kell dolgoznia, nem kell férjével megosztania a családi kiadásokat. Megőrizheti házassága után mindazt, ami az övé. Éppen ezért általános Afganisztánban, hogy a férfiaknak egy feleségük van. Csak a magasabb hatalmi pozícióban lévők engedhetik meg maguknak, hogy több feleségük legyen. 15.9. Tiltott cselekedetek egy muzulmán számára •
•
• • • •
•
• •
Tilos disznóhúst enni, mivel a disznó tisztátalan állat. Ezen tilalmat magyarázzák az éghajlati viszonyokkal is. A nagy melegben elfogyasztott zsíros ételek betegséget okozhatnak, valamint a száraz, meleg éghajlat nem teszi lehetővé a disznótenyésztést és a disznóhús hagyományos eljárásokkal történő tartósítását. Nem szabad bort inniuk. (Ez alól kivétel az iszlám újév ünnepe, a Navroz. Ilyenkor a speciális ételek mellett megengedett a bor fogyasztása is.) Ezt a tilalmat ma gyakran annyira szó szerint veszik, hogy csak a borra vonatkoztatják, de a pezsgőre, a sörre és az alkohol más formáira nem, pedig azok is tiltottak. A Korán tiltja a szerencsejátékot, melyet a „Sátán művének” tart. (Ennek ellenére hasonló jellegű szórakozásaik a muzulmánoknak is vannak.) Tilos az arany- és ezüstedények használata, valamint a belőlük való evés és ivás. Zene hallgatását mértékkel kell tenni, hiszen az a bűn és vétek elkövetésére serkentheti az embert. Az emberek házába való betekintés, engedély nélkül. (Ezt a problémát gyakran megoldják a magas falak) Vigyázni kell e szabállyal, hiszen a „saria” (törvény, emberi cselekedetekre vonatkozó isteni előírások összessége) döntése szerint a kémkedő szeme világa kioltható. Három ember közül kettő sugdolózása, hiszen a sugdolózás a Sátán eszköze azért, hogy megosztottságot tegyen, egymás ellen uszítsa az embereket. Kétségtelenül a sugdolózásban van némi megvetés a harmadik személlyel szemben, valamint sejtetés arra nézve, hogy rosszat forralnak ellene. (Alkalomadtán azonban a muzulmánok is élnek a sugdolózás eszközével). Az arany viselése a férfiaknál bármilyen alakú legyen is az. Szűk, rövid, vékony ruha viselése a nők számára. Tiltott olyan ruhadarabok viselése, mely énekesek, együttesek, lelket tartalmazó élőlények képeivel, idegen nyelvű feliratokkal vannak díszítve.
43
15.10. Hagyomány, rituálé – körülmetélés A körülmetélést a Korán nem parancsolja meg, mégis általános szokás az iszlám társadalmakban. Ennek kialakulása szintén a klimatikus viszonyokkal hozható összefüggésbe, ahol a higiénés szempontok figyelembevétele rendkívüli fontosságú. 15.11. Imádkozás A rituális ima (szalát) meghatározott formulákból és Korán (Mohamed próféta írásai, valamint annak magyarázatai) idézetekből áll, melyet előírt testmozgás kísér. Mindig Mekka (Szaúd-Arábia) irányába fordulva kell végezni. Rituális mosakodás előzi meg, ehhez (pl. sivatagban) víz helyett homokot is fel szabad használni. Naponta ötször kell végrehajtani: hajnalhasadáskor, délben, délután (naplemente előtt másfél órával), kevéssel naplemente után és két órával később. Pénteken a déli ima helyét a mecsetben tartott, prédikációval összekapcsolt istentisztelet foglalja el. 15.12. Szent háború (Dzsihád) Az iszlám harcias természete elsősorban a „szent háború” parancsában mutatkozik meg: a harcnak a Próféta vallásának terjesztését kell szolgálnia. Ebben is, mint sok másban, kifejezésre jut az a tény, hogy az iszlámot nemcsak mint vallási jelenséget kell értékelni, hanem mint politikait is. (Bár alapvetően az iszlám nem erőszakos „vallás”, és eredetileg a dzsihád sem az erőszakos térítésre irányult.) A dzsihád szó, az erőfeszítés kifejtését jelenti az ellenséggel szembeni harc során. Két fajtáját különböztetjük meg: az első az a fajta dzsihád, amely az ellenség általi, a muszlimok sérthetetlen magánéletére irányuló támadás kivédése, elhárítása. Ez többféleképpen történhet: • Ha az iszlám birodalom valamelyik területe fölött gyakorolt felségjogát egy ország fenyegeti, akkor a muszlimok az összes rendelkezésre álló eszközt felhasználhatják törvényes területi felségjoguk érdekében, mivel a felségjog gyakorlása az ország joga és ez minden törvénykezés és jogalkotás által elismert. •
Ha egy ország az iszlám birodalom egyik területét gyarmatosítja, akkor a birodalomnak jogában áll, -ha ez szükséges-, földterületeinek hatalommal való visszaszerzése.
•
Ha valamelyik ország a muszlimok földterületeiken való biztonságát fenyegeti, akkor az Iszlám birodalomnak jogában áll, -ha szükségét látja és nem jártak eredménnyel a békés eszközök - biztonságát erőszakkal megvédeni.
•
Ha valamelyik ország jogtalanul megtámad egy, az Iszlám birodalom felügyelete alatt álló területet, akkor a birodalom jogában áll az, hogy győzelemre segítse azt a területet és visszaállítsa jogaikat. Az erőszak alkalmazása az egyik ilyen választható lehetőség az iszlám birodalom számára.
44 A második, pedig az a fajta dzsihád, amely az iszlám felségjog más térségek és országok fölötti kiterjesztésére törekszik. Ez nem a muszlimok uralmát jelenti a nem muszlimok fölött, mint ami a gyarmatosítás nézete, hanem az iszlám vallás felségjogát. 16. TÁRSADALMI KONVENCIÓK 16.1. Általános jellemzők Az afgán emberek jellemzően barátságosak és vendégszeretők, tisztelik a vendégeket, és a vendégjog számukra szent dolog. Általánosságban szemérmesen tartózkodó modorúak. Az udvariasság alapelemük, de kerülni kell a közvetlen társalgást és bizalmaskodást, mert azt durva udvariassági hibának tekintik. A társadalmi konvenciókat a nemek erős szegregációja jellemzi, bár a törzsi területeken a nők kemény munkát végeznek, így gazdasági jelentőségük folytán tiszteletnek örvendenek. A tálibokra jellemző nőkkel kapcsolatos szemlélet nem a törzsi szokásokból ered, hanem még a menekült táborokból hozott szemlélet, mely szerint a nők felesleges eltartandó kenyérpusztítónak számítanak. 16.2. Üdvözlési és udvariassági formulák, beszélgetések Az üdvözlési formák régiónként és etnikai csoportok szerint különbözőek lehetnek, de az arab üdvözlési formula mindenhol egységesen elfogadott. „Ásszálam álejkum!” (béke legyen veled!) vagy „szálem” és válaszként a „Álejkum ásszalam” (Veled is!) országszerte használatos, a dari nyelvben általános köszöntő formula a „Kubászti?” (Hogy vagy?), pastu nyelvű megfelelője „Szinga je?”. Viszontlátásra formula „Hoda hafiz!”. Köszönéskor feltett udvariassági kérdések: „Dzsorászti”, (mi a helyzet?) „Dzsona dzsora” (hogy van az egészség?) „Csitorászti” (hogy vagy?). Hivatalos érintkezésnél elkerülhetetlen a tudományos és hivatali titulus használata, szociális helyzet alapján a befolyásos férfiak megnevezése „Khán”, a vallásos vezetőké „Mullah”. „Hadzsi zarándok” megtisztelő címmel, azokat illetik, akik megtették a mekkai zarándoklatot. A baráti informális kapcsolatokban a „keresztnév” és becézett forma használható. A kézfogás férfiak közötti üdvözlési forma ha ismerik egymást az összeölelkezés, csók az arcra is megengedett. Az üdvözlés másik formája, amikor a verbális köszöntés közben a jobb kezüket a mellkasukra helyezik. Nők, ha ismerik egymást, összeölelkeznek és megcsókolják egymást az arcukon, de kezet is foghatnak. Férfiak gyakran morzsolnak ima füzért beszélgetés közben. Afganisztánban a férfi barátság erős jelleget ölt és ezt nyilvánosan kimutatva kéz a kézben sétálhatnak, de az ellenkező neműek nyilvános helyen fizikailag nem érintkezhetnek. Az afgán emberek személyes tere kisebb, mint az európai emberé, ezért közelebb húzódnak beszéd közben, de a hátralépést sértésnek tekinthetik. A találkozó során a szokás azt diktálja, hogy a vendéglátók többen legyenek mint a vendégek, ez különösen katonákkal való beszélgetésnél fontos. A beszélgetések akár több órát is igénybe vehetnek. A helyi lakos számára nem számít az idő és nem fontosak számára a megbeszélt időpontok betartása sem. Mint az élet minden területén, itt is az „insallah” „ha Allah is úgy akarja” életfilozófia érvényesül. Ne sürgessük ezért őket és legyünk türelmesek.
45 16.3. Étkezési szokások Afganisztán vidéki társadalmában az étkezések rendje a reggeli és vacsora kettőségére épül, természetesen a főétkezések között kisebb étkezések is helyet kapnak. A étkezési szabályoknak megfelelően az ételeket a földön ülve fogyasztják el egy közös nagyméretű tálból. Étkezésnél a jobb kezüket használják, a bal kéz higiéniás célokra szolgál (a székelés utáni tisztítás). A étkezés utáni böfögés egyes területeken az étek minőségének elismerését jelenti. A család általában együtt étkezik, de ha férfi vendég van, akkor a nők külön helyiségben étkeznek. Ha részt veszünk egy tipikus afgán étkezésen, dicsérjük az ételt és együnk sokat, ezzel nagy boldogságot tudunk okozni a házigazdának. A hagyományos muszlim szokások szerint nem ehetnek nem hasított páros patájú négylábú állatokat, amik nem kérődznek. Így például disznó sem. Az állat húsa akkor sem fogyasztható a muszlim számára, ha az állat megölésekor az nem lett kivéreztetve és nem lett kimondva az „Allah akbar” kifejezés az állat halálakor. Fő húsforrásuk a birka, kecske, marha, bivaly és csirke, de a vadhúst is előszeretettel fogyasztják. Fekete és zöld teát isznak, amit sok cukorral és kardamonnal (ánizshoz hasonló mentolos fűszer) ízesítenek. Az ételek ízletesek, melyekhez sok fűszert használnak. Étkezés lefolyása: -rituális kézmosás -főétel szervírozása egy nagy terítőn -főétel elfogyasztása -néhány szavas ima, az étel megköszönése Allahnak -maradék összecsomagolása a terítőbe -gyümölcs, cukor, sütemény -tea Tipikus afgán ételek: - lepény. (ez az afgán kenyér, amit kövön sütnek meg) - afgán pizza. (a lepénytésztába kis húsdarabokat, hagymát, sóskát, különböző szószokat raknak.) - birkazsírral, zöldségekkel kevert erősen fűszerezett főtt rizs - főtt krumpli - gulyáshoz hasonló leves, szárított vagy friss birkahússal - főtt szárított hús - kebab (fűszeres húsdarabok nyárson)
46 - afgán joghurt. (többször felforralt zsíros, melegen tálalt tejtermék) - aludttej felső zsíros rétegéből készülő édességek - hagyma lepénnyel, sóval - sárgarépa, uborka, paradicsom - étkezés után cukorka, sütemény - gyümölcsök (narancs, banán, alma) - szárított gyümölcsök 16.4. Öltözködési szokások Majdnem minden afgán férfi térdig érő felsőruházatot (perahan tunban) visel, alatta bő nadrágot, amelyet nadrágzsinórral tesznek szorossá a derekukon. Emellett viselhetnek kabátot és mellényt a perahan tunban felett, télen a férfiak gyapjú sapkával védik fejüket a hidegtől. Turbán sapka kombinációja (kolah) szintén népszerű viselet, amelynek színe és formatervezése etnikumok szerint különböző. A turbánt általában a pastunok és a hazarák viselik, szürke és fekete színben, a fehér színűt szent és vallási személyek az Imán, Sejkek és Hadzsik hordhatják. Világosabb színű turbánokat az északi afgánok viselnek. A pastunok a turbán egy részét vállukon leengedve hordják. Másik elterjedt fejfedő a Chitrali vagy Pakol, amelyet az északi szövetség vezetője Maszud hord, és rendkívül népszerű a mudzsaheddinek körében, de országszerte találkozhatunk ilyen viselettel. A nagy városokban, különösen Kabulban a nyugati stílusú öltözködés egyre népszerűbbé válik, mindkét nem esetében. A ruhák tisztántartására nagy gondot fordítanak, hiszen csak tiszta ruhában lehet imádkozni, különben az ima nem kerül elfogadásra. 16.5. Nemzeti, vallási ünnepek, évfordulók: Március 21: Április 28: Május 1: Május 4: Május 24: Augusztus 19: Augusztus 30-31.
Noruz a tavasz első napjának ünnepe, jelentős afgán ünnep, jelentése: Új Napok, az iszlám új év kezdete, speciálisan családi ünnep. A muszlim nemzet győzelme. A szovjetek felett aratott győzelem ünnepe Nemzetközi Munka Ünnep A mártírokra és nyomorékokra (rokkantakra) való emlékezés napja Nemzeti Egység Napja Függetlenség napja (Jasn). A brit birodalomtól való elszakadás és független állammá válás ünnepe. Egy hétig tartó ünnepség sorozat kezdete. Pastunisztán Napja
Vallási ünnepek: az iszlám vallás ünnepei a holdnaptár szerinti időszámítás végett minden évben más időpontra esnek. Az Eid-ul-Azha ünnep a Mekkai zarándoklat kezdetét jelzi. Mawlid-an Nabi Mohammed próféta születésnapja. Ramadán lásd bővebben Vallás fejezet. Eid-ul-fitr a Ramadán végét jelző 3 napos ünnep, amikor a család és a barátok összegyűlnek, ünnepi ételekkel ünnepelnek.
47
16.6. Temetkezés Az évtizedekig tartó háborúkban rengetegen vesztették életüket és sok esetben nem volt lehetőség az elhunytak temetőbe szállítására, így azokat helyben temették el. Ennek köszönhetően szinte mindenhol temetőket látunk. A gazdagabbaknak faragott sírkövet állítanak vagy a különösen nagy embereknek és mártíroknak az út mellett oszlopot emelnek. Az egyszerű afgánnak két lapos kő jelzi a sír helyét. A két kő közötti távolság az elhunyt magasságát mutatja. Ha a két kő szembe néz, női sír, ha élével állnak a kövek, férfi sírt látunk. A sírt, amelyre zöld zászlót állítanak, azt jelzi, hogy ott mártír nyugszik. A temetési szokások - a család vagy a mullah lemossa az elhunyt testét - fehér vászonnal letakarják a testet - az elhunytat koporsóba temetik vagy meztelenre vetkőztetik, ha mártír - majd összegyűlnek a családtagok és imádkoznak. 16.7 Afgán sportok, szórakozás A legkedveltebb sportok a röplabda a labdarúgás, afgán birkózás, boksz és a nemzeti sportjuk a „buszkasi”. Ebben a játékban a futballpályányi terület két végén van egy 2 méteres kör, és a másik végén egy frissen leölt kecske. A kb. 20 fős lovagló játékosoknak az a célja, hogy a kecskét kézbe felkapva a körbe jutassák, miközben a többi játékos megpróbálja kihúzni a kecskét, a kecskét cipelő kezéből miközben ostorral ütlegelik. Közkedveltek a táblás játékok is, mint például a sakk. A legkedveltebb szórakozás jó idő esetén a sárkányeregetés. Ezt a férfi lakosság minden korosztálya szívesen játssza. Van, aki csak játszik, vannak akik azzal versenyeznek kinek a sárkánya megy magasabbra, de a legelterjedtebb, amikor 2 vagy több sárkány harcol egymással, amíg el nem vágják egymás zsinórját. Egyre elterjedtebb a Pakisztánból áthozott testépítés is.
48
16.8. Érintkezés a helyiekkel A nemzetközi erők a lakosságtól nem elszigetelten élnek. Rengeteg helyi alkalmazott dolgozik a katonai táborokban, illetve különböző katonai feladatok során fel kell vennünk a kapcsolatot a helyi lakosokkal. A tapasztalatok igazolják, hogy az ISAF mottójának tekinthető „Smile and wave” (mosolyogj és integess) szabály szerinti magatartásnak köszönhetően a helyiek nagyon barátságosak a békefenntartókkal. Ennek fenntartása érdekében, íme néhány szabály, amit tartsunk be: 1. Tisztelje a helyi szokásokat, fogadja el a ön számára furcsa, ismeretlen szabályokat is. 2. Tisztelje a helyi lakosokat, az ő vagyonukat. 3. Legyen barátságos, de ne legyen tolakodó. 4. Éreztesse a helyiekkel, hogy értük és nem ellenük vagyunk. 5. Legyen semleges, nem az Ön feladata a helyiek közötti vitákban az igazságtétel. 6. Ne válaszoljon a provokációkra. 7. Legyen jó példája a helyes és fegyelmezett viselkedésnek. 8. Tanúsítson tiszteletet a muzulmán vallási szokások, ünnepek iránt. 9. Nőkkel kizárólag ellenőrzött körülmények között teremtsen kapcsolatot, a korábban már ismertetett muzulmán dogmák betartásával. A fenti szabályok betartása elősegítheti, hogy a katonák előítéletektől mentesen gondolkodjanak, -természetesen a biztonsági előírások maradéktalan betartásával,bizalmat építsenek a helyi lakosság körében. Ezzel jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a több mint harminc nemzet koalíciójából álló ISAF-erők sikerrel teljesíthessék küldetésüket. Tevékenységük eredményeként pedig folyamatosan vehették át a polgári szféra szereplői a közigazgatási feladatokat Afganisztánban.
49 16.9. Tolmácskezelés A tolmácsok többségében jól beszélik az angolt és szinte mindenki anyanyelvi szinten beszéli a darit és a pastut. A fizetésük 400-500 dollár ami igen jónak számít helyi szinten. Az angol nyelvet helyi, pakisztáni iskolákban sajátítják el, de sokat segítenek a nyelvtanulásukban az angol nyelvű indiai filmek, műsorok is. A tolmácsok használatánál az alábbi általános szabályokra ügyeljünk, ezeket mindig tartsuk be. • A tolmácsok számára lehetőség szerint biztosítani kell a napi ötszöri imádkozást . • Műveleti területen a tolmács legyen mindig Ön mellett, és ha kiszáll az autóból neki is ki kell szállnia és mire megszólít egy helyit már rendelkezésre is kell, hogy álljon. • Beszéljen a tárgyalófélhez és ne a tolmácshoz! Legyen meg a szemkontaktus a tárgyalóféllel és figyelje, mit mond még akkor is, ha nem ért egy szót sem. Egy idő után már ki tudja Ön is találni mit is akar és pár dolgot meg lehet érteni. Ne feledje, a non-verbális kommunikáció többet elárul, mint maga a beszéd. Egy kölcsönös mosoly sokat segít a beszélgetés során. Legyen magabiztos és vidám, tisztelje akivel beszél különösen, ha Önnél idősebb vagy fontos tisztséget tölt be. • Használjon rövid mondatokat és hagyja fordítani a tolmácsot. A beszélgető partnernek a mondandóját is sűrűn fordítsa a tolmács, hogy interaktív legyen a beszélgetés. • Az ideális, ha csak 1-1 tárgyalófél van, de ez ritkán valósul meg. • Ne engedje, hogy a tolmács és tárgyalófele hosszas beszélgetésbe kezdjen. • Ha kérdez valamit a tárgyalófelétől, arra Ő válaszoljon és ne a tolmács (aki sok esetben tudja magától is a választ). • A tolmácsnak mindent, amit Ön mond le kell fordítania, kivéve ha felhívja a figyelmét annak ellenkezőjére. • Használjon dari kifejezéseket, ha tud használhat pastut is, ez azonban még a helyiek számára is nagyon nehéz nyelv. A gyors kapcsolatteremtést elősegíti már az is, ha csak pár szót tudunk. Alapnak elég a köszönések a „rendben” és az „igen nem”. • Ne tanítson magyar szavakat, kifejezéseket a tolmácsnak! Pár hónap együtt eltöltött idő és már túl sokmindent megért. • A lehető legkevesebb információt kell elmondani a tolmácsnak és tudatosítani kell vele mik azok a kérdések amiket nem tehet fel. (Mikor, hova megyünk, miért? stb.) • Ha lehetőségünk van rá, válasszunk olyan tolmácsot amilyen nemzetiségű emberekkel akarunk beszélni. (egyes tolmácsok a nevüket az adott nemzetiséghez igazítják) • A tolmáccsal óhatatlanul is baráti viszonyunk lehet. Saját érdekünkben még a bizalmas viszony esetén is nagyon óvatosnak kell lennünk. Különösen az otthoni információkkal kell vigyázni. Előfordult, hogy volt afganisztáni katonákat kerestek fel otthon a menekült státuszban lévő afgánok és fenyegették, zaklatták a családjukat. Ebből okulva, van aki a névtábláját se hordja. Iraki példák is alátámasztják, ahol a tolmács vagy a bázison dolgozó boltos szolgáltatott ki információkat, amik emberéletekbe kerültek.
50 17. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, HIGIÉNIÁS KÖRÜLMÉNYEK 17.1. Az afgán egészségügyi viszonyok A kielégítően felszerelt egészségügyi intézmények száma kevés Afganisztán szerte. Európai és amerikai gyógyszerkészítmények általában korlátozott mennyiségben, kiemelten magas áron beszerezhetők. Az alapvető gyógyszereket iráni, indiai, pakisztáni exportból elégítik ki, de e készítmények minősége erősen megkérdőjelezhető. Nyugati szintű sürgősségi ellátásra az ISAF egészségügyi lehetőségeit lehet korlátozottan igénybe venni, vagy a kabuli Máltai Klinikát, amely német személyzettel dolgozik. Kabulon kívül nehezen található megfelelő szintű klinikai ellátás, de ideiglenes jelleggel az ország más régióiban is működnek nemzetközi segélyszervezetek által nyújtott gyógyászati szolgáltatások. A szolgáltatásokért minden intézményben előre kell fizetni.41 A népegészségügyi viszonyok tükrözik a világ egyik legszegényebb országának közállapotát. A népesség szaporulata magas, évi 3.8%-os, az egy nőre jutó gyermekek száma 6. A gyermekhalandóság 26%-os, rendkívül magas érték, amely a nem megfelelő higiéniás és tájékoztatás következtében alakult ki és a harmadik világ tipikus jellemzője. A gyerekek 50%-a nem éri meg az 5 éves kort. A születéskor várható élettartam 35,6 - 35,8 év a két nem viszonylatában. A kormányzati hozzájárulás az egészségügyhöz a GDP 5,2%-a, ez 34 dollár/fős értéket jelent. 17.2. Előforduló betegségek: Malária Fibricum Vivax, Amu-darjai és Dzsalalabadi variánsa, bélfertőzések (hastífusz, bacilláris dizentéria, féregfertőzések), Leishmaniasis, veszettség, Hepatitis A,B Poliomyelitis infectiosa, lepra, gombás fertőzések, Trachoma. A leggyakoribb megbetegedés a gyomorfertőzés, amit a levegőben terjedő baktériumoktól is el lehet kapni. Gyakori a féregfertőzés, amit a helyi lepény elfogyasztásával vagy a helyiekkel való fizikai kapcsolat (kézfogás) útján lehet megkapni. A Leishmaniasis a homoki légy által terjesztett súlyos bőrbetegség, ami a lakosság körében nagyon elterjedt. Éjszaka támad és csak a sűrű szövésű szúnyogháló nyújt ellen védelmet. Nehéz azonosítani a betegséget, és a kezelése hosszadalmas. Gyakori a különböző bőrbetegség, bőrgomba is. A nagy magasságból adódó alacsony nyomás szív és érrendszeri problémákat is okozhat.
41
Forrás: www.dcs.org
51 17.3. Fokozott óvatosságot igénylő veszélyes élővilág Skorpiók Afganisztán területén három skorpiófajtával találkozhatunk. Éjszakai állatok és kifejlett példányaik szárnyatlanok, rágó-szívó szájszervekkel rendelkeznek. Előfordulási területeik főleg a száraz klímájú homok-kősivatagokban, azon belül cserjés füves sztyeppés vidékeken található. Emberekre nézve egyes fajai veszélyesek. Mezei skorpió (Buthus occinatus) mérete 7-8 centiméter, sárgásbarna színű, marása esetén toxikus anyaga, behatolva a bőr alá, az idegrendszerre fejti ki hatását. Tünetei: marás helyén a bőr megvörösödik, bizsergés, érzéketlenség. A pulzus lelassul, izzadás, elgyengülés, 4-6 óra múlva a pulzus felgyorsul, félelemérzet és nyugtalanság uralkodik el a betegen. Tíz órával később tüdővizenyő alakulhat ki. Elsősegélynyújtás segíthet a tünetek enyhítésében, marás hely felett el kell szorítani a testrészt, és orvosi beavatkozásig nyugalomban kell tartani. Pókok A pókok több fajtája fordul elő az országban: tarantula, fekete özvegy, Salpuga vagy teve-pók, amelynek csípése fájdalmas, de nem tartalmaz méreg anyagot. A pókok aktív életet élnek a nap bármely szakában, nincsenek napszakhoz kötve, élőhelyük a sivatagi, félsivatagi vidékek, és megtelepednek emberi környezetben házak, istállók, romos épületekben egyaránt. Méret alapján a 0,7-9 centiméterig változatos fajták vannak, színűk feketétől a szürke, vörös, zöldig sokfélék lehetnek. Malminyala, vagy karakurt (Latrodectes tredecimeuttatus) pók: Hosszú lábú 7-10 milliméteres pók, fekete színű és potrohán 13 vörös folt található, csípése esetén 10 percen belül erős fájdalom jelentkezik, nyirokcsomók megduzzadnak a vérnyomás, megnövekszik, légzési panaszok lépnek fel, erős izzadás, beszédzavar, hallucinációk és rágóizomgörcsök követhetik. Elsősegély esetén hidegborogatás és a sérült megnyugtatása a feladat, valamint orvos azonnali értesítése. Kígyók Ázsiai ország lévén közel az indiai szubkontinenshez egzotikus kígyófajtákkal találkozhatunk Kobrák: Életmódjuk nincs napszakhoz kötve, magányos állatok, élőhelyeik erdős-cserjés szteppék sivatagok, ahol egyes fajaik tojásokat raknak, de eleven szülő faj is található az országban. Méretük 0,75-1,5 méter közötti, de a legnagyobb faj a király kobra elérheti az 5-6 métert, színük barna-fekete, gyűrűs-sávos mintázatú bőrrel. Viselkedésük, ha megzavarják őket agresszívé válik, felágaskodnak és kitárják csuklyájukat, hogy még félelmetesebb külsővel rendelkezzenek. Méregfogaik rövid tűszerűek, ezeken keresztül áramlik a méreg, amely többféle keverékből áll, marástól számított egy órán belül fejti ki hatását idegrendszerre, szívre, vagy a légzési rendszerre.
52
Szibéria vipera Ázsiai vipera McMahon vipera Tompa orrú vipera Oxus kobra Hemotoxikus: vérméreg Neurotoxikus: idegméreg
Méreganyag hemotoxikus hemotoxikus hemotoxikus hemotoxikus neurotoxikus
17.4. Egészségügy, személyes egészségügyi rendszabályok •
A hadszíntéren szolgálatot teljesítő állomány minden tagjának rendelkeznie kell az előírt védőoltásokkal és egészségügyi felszereléssel.
•
Kizárólag ellenőrzött forrásból (Egészségügyi Szolgálat) származó élelmiszert, vizet, jeget fogyasszon. A főtt ételeket alapos főzés, forralás után forrón kell tálalni (ezt nehéz elkerülni a lakossággal való kapcsolat során). Étkezés előtt és WC-használat után alaposan mosson kezet, rendszeresen tisztálkodjon (a kézmosást, kézfertőtlenítést a lakossággal való fizikai kapcsolat után minden esetben meg kell tenni ezért mindig, legyen nálunk fertőtlenítő folyadék vagy fertőtlenítő kendő). A magas hőmérséklet és az erős napfény káros hatásaival szemben védelme érdekében csak a feladatok ellátásához szükséges időt töltse szabad nyílt téren. Viseljen UV szűrős napszemüveget (de ne használja a helyi lakosok közt, különösen ha beszélget velük), használjon 15-ös vagy nagyobb faktorszámú naptejet és ajakápolót! A rendszeres folyadékpótlás, az előírt pihenőidők betartása és az egyenruha helyes viselése kötelező. Kerülje az alkohol, valamint a kávéfogyasztást, mert ezek negatív hatásai a magas hőmérséklet következtében (vízhajtó illetve vérnyomásnövelő hatás) fokozottabban érvényesülnek. Az alkoholfogyasztás kiszáradást, és depressziót okozhat, valamint csökkenti a fizikai és mentális frissességet. Ne hanyagolja el a lábát! A forró, száraz körülmények között ajánlatos láb-, illetve testhintőport használni. A hintőpor csak a láb izzadását csökkenti, azonban nem véd a gombás fertőzésekkel szemben, ezért rendszeresen kezelje lábfejét gombásodás elleni szerrel
•
• •
•
•
53 • • • • • • • • • •
A lehető leggyakrabban cseréljen zoknit és használjon talpbetétet, ezzel komoly lábbetegségeket előzhet meg, továbbá lába kevésbé törik fel. Kerülje az állatokkal való érintkezést, mert azok betegségeket terjeszthetnek! A rovarok és rágcsálók megjelenésének elkerülése érdekében élelmiszert ne tároljon a szálláshelyen, a szemetet a kijelölt helyen ürítse! Kerülje a mérgeskígyókat, skorpiókat, pókokat, rovarokat (hangyákat, méheket, legyeket és darazsakat), valamint növényeket. Csípés, marás esetén azonnal forduljon az egészségügyi szolgálathoz! Kerüljön minden nemi érintkezést! A helyesen használt óvszer sem nyújt teljes védettséget egyes nemi úton terjedő betegségek ellen. Rendszeres vaspótlás, vitaminok, ásványi nyomelemek pótlása javasolt. Minden karcolás azonnal fertőtlenítendő, tapasszal, kötéssel elzárandó a nagyfokú tetanuszfertőzés veszély miatt. A vízbeviteli igény a száraz ritkás levegőn legalább napi 4-5 liter legyen. A nagy tengerszintfeletti magasság miatt vigyázni kell a testünk fizikai megterhelésével és megközelítőleg két hét akklimatizálódási időt kell adni a szervezetnek a komolyabb testmozgás előtt. A rendszeres sportolás növeli a szervezet ellenálló képességét és javítja a közérzetet. Sportoljunk minden nap -ha lehet-, de kerüljük a labdajátékokat. A missziós sérüléseket nagyrészt ezek okozzák.
18. AFGÁN-MAGYAR KAPCSOLATOK Az afgán-magyar kapcsolatokra soha nem volt jellemző a nagy intenzitás. A kapcsolatok mindig nagyon szerények voltak, a nagy távolság, a közös ügyek, közös érdekek hiánya miatt. 1957-től már diplomáciai kapcsolatok indulnak. 1978-89 között Kabulban magyar nagykövetség működött, Budapesten 1980-tól 1992-ig afgán nagykövetség. 1980-ban húszéves barátsági szerződést kötött a két ország. A szerződés abban a politikai rendszerben nyilvánvalóan inkább szimbolikus jellegű volt. Kifejezte, hogy nemcsak a nagy Szovjetunió "barátkozik" az afgán néppel, hanem az egész "béketábor". 1992-ben a megváltozott politikai környezet indokolta a szerződés magyar részről történő felülvizsgálatát. Hazánk a tálib rezsimmel nem kívánt diplomáciai kapcsolatokat kialakítani. A magyar kormány és a tálibokkal szemben álló, emigráns afgán kormány képviselői között megállapodás született a barátsági szerződés felmondásáról, melyet tervek szerint a 2001. szeptemberi ENSZ-közgyűlésen írtak volna alá a felek. A magyar kormány bojkottálta a magyarországi afgán nagykövetség 1996-tól történő megújítását, megakadályozandó egy esetleges diplomáciai képviseletként álcázott kábítószer- és embercsempész központ működését. Az újjáépítésben Magyarország is tevékenyen részt vesz, és mintegy 20 millió dollárral járul hozzá a Berlini Újjáépítési Konferencián megszavazott 8,2 milliárd dolláros nemzetközi segélyhez. A két országot kulturálisan összeköti az a tény, hogy Kabulban, a Brit Temetőben van eltemetve a híres nyelvkutató, Stein Aurél, aki 1943-ban halt meg az afgán fővárosban. Sírját a Kabulban szolgáló magyar katonák két alkalommal is felújították, és többször megkoszorúzták. Vámbéry Ármin Ázsiakutató a XIX. század közepén járt Afganisztánban.
54 A 80-as években sok orvos, mérnök és tanár tanult hazánk egyetemein, főiskoláin, így találkozhatunk még néhány afgánnal, akik még beszélik a magyar nyelvet. A lakosság ezen korosztálya jól emlékszik még Magyarországra. A másik csoport, akiknek Magyarországgal kapcsolatban konkrét élményeik vannak, akik a 90-es években menekültként jöttek az országba és rövidebb hosszabb időt hazánkban töltöttek. Számuk 4000 fő volt, akik vagy tovább mentek nyugatra (legkedveltebb célpont Németország) vagy hazatértek már. A baghlani PRT átvételével szükségesé válik a két ország diplomáciai kapcsolatának felélesztéséhez ezért MK Külügyminisztérium egy munkatársa Kabulba fog ellátni diplomáciai feladatokat, egy pedig a baghlani Pol-e Khumri városában fog székelni. 19. AZ AFGANISZTÁNI NEMZETKÖZI BIZTONSÁGTÁMOGATÓ ERŐ (ISAF) 1998-ban az Egyesült Államok tanzániai és kenyai nagykövetségei ellen végrehajtott robbantásos merényleteket követően az Egyesült Államok légi csapást mért Afganisztán észak-keleti részére, mint az elkövetőként gyanúsított bin Laden tartózkodási helyére. A 2001. szeptember 11-ei támadássorozat után ugyancsak Afganisztán jelent meg felelősként, és a bin Ladent támogató tálib rezsimnek el kellett buknia. Az amerikai-brit csapatok beavatkozásának köszönhetően ez rövid időn belül meg is történt. A gyors katonai sikerek eredményeképpen a politikai rendezés feltételei rövid időn belül adottakká váltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. december 20-án az 1386. számú határozatában jóváhagyta az átmeneti afgán kormányról szóló megállapodást és a nemzetközi békefenntartó erők telepítésére vonatkozó javaslatot.42 A nemzetközi humanitárius és nem kormányzati szervezetek természetesen már jóval korábban megérkeztek Afganisztánba és a mai napig a motorját jelentik az afgán újjáépítésnek. A szovjet intervenció kezdete óta folyamatosan tartó menekültkérdés, az egészségügyi hiányosságok, a nyomor és az emberi jogok semmibe vétele felhívták a figyelmet a területre, illetve a tálibok rémuralmának következményeképpen humanitárius katasztrófa fenyegette az országot43. A világ minden részéből érkezett segítség a helyzet megoldására. Az ENSZ szervein kívül emberjogi szervezetek, gazdasági és humanitárius segélyszervezetek, aknamentesítést végző ügynökségek jelentek meg az országban és a jelentések szerint az ő munkájuk nélkül nem lenne jövője semmilyen katonai beavatkozásnak. A Nemzetközi Biztonságtámogató Erő (International Security Assistance Force, ISAF) vezetését Nagy-Britannia vállalta magára. Az ISAF elsősorban szárazföldi erőkből áll, amelyeket minimális légi szállító kapacitással erősítenek meg. Feladatuk az átmeneti most már a megválasztott – afgán kormány tevékenységének a segítése, a reguláris afgán hadsereg felállításának és kiképzésének a támogatása Kabulban és környékén. Az ENSZ Alapokmány VII. fejezetével összhangban tehát az ISAF feladata az afgán lakosság megsegítése, nem pedig a kormányzása. Politikai szinten az ISAF szorosan együttműködik az afgán átmeneti kormánnyal, az ENSZ Afganisztáni Támogató Missziójával (UNAMA Assistance
42 43
Jakus János – Kálló László: Terrortámadás az Egyesült Államok ellen (III.), 31. p. Monshipouri, Mahmood: NGOs and Peacebuilding in Afghanistan, 140-141. p.
55 Mission of Afghanistan 2002-től, azelőtt UNSMA néven szerepelt), akinek vezetője Dr. Lahkdai Brahurin volt 2004. március 4-ig, őt Jean Arnault váltott ezen a poszton. Az ISAF CIMIC projekteket is működtet városszerte Kabulban. Elsődlegesen az alapvető szükségletek kielégítésére fókuszálnak, mint a tiszta víz, az elektromos áramellátás vagy a szálláshelyek biztosítása. A majdnem harminc évet átölelő háborúskodás a meglévő infrastruktúrát tönkretette, így ezek helyreállítása alapvető. Emellett a CIMIC az egészségügy újjáépítésében és az oktatás megszervezésében is érdekelt. Mivel az ISAF tevékenysége főleg Kabulra korlátozódik, a tartományokban tartományi rekonstrukciós csoportok műkődnek. Ilyen csoportokban katonai szakértők, helyi hatóságok, nem kormányzati szervek dolgoznak általában 50-300 fővel. A féléves váltással működő ISAF-ben 2002 óta több mint 30 állam vesz részt különböző erőkkel.44 2003 tavaszán hazánk biztosított egy egészségügyi alakulatot, illetve ISAF törzstiszti helyekre delegált katonákat, a kabuli nemzetközi reptérre, és a tartományi újjáépítési csoportok (PRT) munkájába egyaránt bekapcsolódtunk. A ISAF felelőségi területe 2004. novemberében az elnökválasztás okán kibővült a teljes Kabul Tartományra. 2005. február 10-én a NATO bejelentette, hogy az ISAF-et még inkább kiterjesztik, mégpedig nyugatra. Ez a folyamat 2005. május 31-én kezdődött, amikor az ISAF két újabb PRT-t vont ellenőrzése alá Heratban és Farahban, valamint egy előretolt támogatóbázist (Forward Support Base) Heratban. 2005. szeptemberének elejére két nyugati, ISAF vezette PRT vált működőképessé, egy Chagcharanban, Ghor tartomány székhelyén, egy pedig Qal’eh-Now-ban, Baghdis tartomány székhelyén. 2005. szeptemberében a Szövetség ideiglenesen 2000 extra katonát vezényelt Afganisztánba, hogy a szeptember 18-i parlamenti és tartományi választást biztosítsa. 2005. december 8-én a NATO külügyminiszterei Brüsszelben elfogadták azt a tervet, ami a déli kiterjesztés felé vezető utat kikövezi. A kiterjesztett ISAF-misszió ezzel összesen kilenc PRT-t vezet északon és nyugaton, amivel Afganisztán területének 50%-án gondoskodik biztonsági segítségnyújtásról. Jelenleg a NATO előkészületeket tesz arra, hogy 2006. augusztustól az ISAF az ország déli részén is megjelenjen. A 2006-ban végrehajtandó, 3. fázisú kiterjesztés (Stage 3 Expansion) a következőkből áll: • • • • •
•
44
Az ISAF műveleti terület megnagyobbodik, és hat tartományt foglal magába: Day Kundi, Helmand, Kandahar, Nimroz, Uruzgan, és Zabul Négy regionális parancsnokság lesz: Mazar-e Sharif, Herat és Kandahar mint ISAF Észak, Nyugat és Dél, valamint ISAF Kabul Négy további PRT-t hoznak létre Helmand, Kandahar, Uruzgan és Zabul tartományban, amennyiben nemzeti ellenjegyzés érkezik. Egy extra előretolt támogató bázist hoznak létre Kandaharban ISAF műveleti oktató és összekötő csoportokat küldenek az Afgán Nemzeti Hadsereg (Afghan National Army, ANA) különböző szintű parancsnokságaira. Ezen tapasztalt tisztek és altisztek kis csoportjai képzést és iránymutatást biztosítanak azon ANA-egységeknek, amelyekhez rendelték őket. Az ISAF-et 6000 fővel megnövelik, amivel az összlétszáma mintegy 15 000 katona lesz.
www.afnorth.nato.int
56 A 2006. nyári állapot szerint 26 NATO és 10 nem NATO-tag, mintegy 9 000 emberrel vesz részt az ISAF-misszióban. 20. AFGÁN NEMZETI HADERŐ Napjainkban a tálib rezsim erői Dél-kelet-Afganisztánba szorultak vissza, a pakisztáni határ közelében a törzsi területek képezik az új hátországot, innen szervezik akcióikat, szoros szövetségben Hekmatyar hadúr erőivel. Az ideiglenes afgán kormány, köszönhetően az ISAF-erők közreműködésének, egyre több kiképzett és felszerelt kormánykatonával rendelkezik, akik hosszú távon képesek lesznek szavatolni a békét a 23 éve háborúktól sújtott országban.45 Jelenleg a különböző hadurak mintegy 100000 felfegyverzett katonával rendelkeznek, amelyek kívül esnek a kormány hatáskörén. Ennek a helyzetnek a megszüntetése érdekében indított az ISAF nagyszabású kampányt a leszerelés, a polgári életbe történő visszatérés és a gyermek katonák iskolai oktatásának biztosítására. Ez a helyzet jól érzékelteti az afgán katona feladatának összetettségét és ellentmondásosságát, hiszen egyik oldalról katonai kiképzést vezet, a másik oldalról a magánhadserege leszerelését hajtja végre. Kabulban a kialakult helyzet nyugodt és biztonságos, de nem stabil. A lakosság túlnyomó többsége híve az ISAF-erők jelenlétének, mert tudják, hogy számukra a nemzetközi békefenntartók a biztonságos, nyugodt életet garantálják. Az emberek többsége belefáradt a hiábavaló háborúkba, ugyanolyan normális életre vágynak, mint bármely nemzet tagjai. A bizonytalanságot a lakosságnak az a két százaléka (mintegy 60 000 ember) okozza, akik vagy vallási fanatikusok és a tálib rezsim hívei, vagy kimaradtak a hatalom újraelosztásából. Az ő tevékenységüknek köszönhetők a rakétatámadások és az öngyilkos merényletek, amelyek katonailag nem jelentősek, csak a feszültség fenntartását szolgálják. Az ANA (Afgan National Army) felállítása, kiképzése nehezen halad. 60000 főre tervezett az új haderő, amelyhez 8000 fős légierő és 12000 fős határőrség kapcsolódik. Az ANA-t a Védelmi minisztérium felügyeli, amelyet Abdul Raheem Wardak tábornok vezet. A haderő tervezett struktúrája négy szárazföldi hadtest és egy légi hadtest kialakítását követi. 2004 júniusára az ANA központi kabuli hadtestéből három dandár elérte a teljes készültségi fokozatot. Az új afgán haderő kiképzésében az amerikai, angol és francia katonai szakértők vesznek részt. Az ANA fő feladatai a következőkben fogható össze: állandó járőrözés a városokban, együttműködve a helyi rendőri alakulatokkal; ellenőrző posztok felállítása országszerte; terrorista ellenes harc; bűnözők letartóztatása, a szövetséges csapatok munkájának segítése a lefegyverzés területén. 45
www.honvedelem.hu Dr. Böröndi Gábor: ENSZ – békefenntartók Kabulban.
57 Az új Afgán Nemzeti Haderő létrehozásának legfontosabb momentuma az volt, hogy egy olyan, kormány által ellenőrizhető, reguláris erőt hozzanak létre az országban, amely képes biztonságot teremteni azáltal, hogy a különböző szövetségben álló harcoló csapatok egységes irányítás alá kerülnek.
A katonák többsége a volt Afgán Katonai Erőkből (AMF) kerül ki. A katonák kiválasztására komoly gondot fordítanak, a régi tábornokokat is átveszik alacsonyabb rendfokozattal. Fizetésük átlagon felüli, rendfokozattól beosztástól függően 200-300 dollár. A magas fizetés célja megakadályozni, hogy a katonák egyszerre szolgáljanak a hadurak hadseregében és az ANA-ban. Az illetmények kifizetése a parancsnokok hatáskörébe tartozik, amelyet önkényesen kezelnek, és számtalan visszaélésre ad és adhat alkalmat. Az ANA felállításával párhuzamosan halad a DDR program (Disarmament, Demobilisation and Reintegration), amelyben az afgán kormány az UNAMA-val együttműködve kívánja az egykori AMF és milícia harcosok civil életbe történő visszatérését, illetve az ANA-ba való belépését megszervezni. Az UNAMA részéről Japán kormányzata vállalta a program koordinálását. A program a helyi hadurak ellenérdekei miatt vontatottan halad. A program során a jelentkezőt nyilvántartásba veszik, aztán fegyverét leadva, egy kötelező felkészítésen vesz részt, ahol megismerkedik a jövőbeni lehetőségeivel, szakmai átképzésekről illetve katonai szakmájának esetleges ANA-ban való folytatásáról kap tájékoztatást. A program során regisztrációs kártyát, ruházatot, készpénzt, élelmezési hozzájárulást kapnak.
58
20.1. Kabuli rendőrség A kormányzati tervek értelmében az ország rendőri erejét 50000 főben határozták meg, ennek érdekében amerikai és német kiképző tisztek közreműködésével beindult a rendőrök új generációjának kiképzése. A rendőri képzésben magyar rendőrök és katonák is segédkeznek. Német segédlettel újra megnyílt a kabuli Rendőr Akadémia. A fővárost 18 rendőrségi körzetre osztották fel, ahol becslések szerint 9000 fős rendőri erő dolgozik, ebből 600 fős a női állomány. A rendőrség kötelékében továbbra is sok a képzetlen és írástudatlan személy, a jövőbeni jelentkezőknél már alapkövetelmény az írástudás. A kabuli rendőrség gyengén felszerelt, nem rendelkezik megfelelő technikai eszközzel és a kommunikációs hálózata még az egyes rendőrállomások között sem funkcionál. Emellett az állomány nagy része érintett a feketekereskedelemben, amely a lakosság körében nem növeli az elfogadottságukat. 21. MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA Hazánk afganisztáni szerepvállalása még 2001-ben kezdődött, amikor az országgyűlés határozatot hozott a terrorizmus elleni harc támogatásáról, illetve az Egyesült Államok vezette, Afganisztán elleni Tartós Szabadság (Operation Enduring Freedom) hadműveletben résztvevő erők „átvonulási” támogatásáról. Ezt követően 2002ben született újabb országgyűlési határozat, amely engedélyezte az ISAF erők átvonulását. A katonai hadművelet befejeztével Magyarország is csatlakozott az Ideiglenes Afgán Kormányt segítő békefenntartáshoz. Ennek megfelelően 2002 decemberében döntött az országgyűlés az afganisztáni ISAF műveletben történő részvételről. Ez egy maximálisan 50 fős egészségügyi kontingens féléves részvételére adott felhatalmazást, mely legkésőbb 2003. december 31-ig befejezi feladatát. 2003-ban egy újabb határozat 2004. december 31-ig, illetve a NATO-vezetésű misszió befejeződéséig hosszabbította meg a legfeljebb 50 főt kitehető kontingens mandátumát.. 2003-ban két magyar tiszt az ISAF-III főparancsnokságán törzstiszti beosztást látott el, amely ISAF IV-V időszakában kibővült egy összekötő tiszti beosztással, aki az ISAF és Karzai elnök között töltött be koordinációs feladatokat. Még ebben az évben egészségügyi kontingens került kiküldésre, aminek létszáma 2004 végén bővült. 2004. augusztusától (ISAF VI) egy század erejű alegység vett részt egy norvégbelga-magyar közös zászlóalj harccsoportban, majd 2005. február végétől a belga század kivonása után a ZHCS norvég-magyar-lett összetételűvé alakult.
59 2006. februárjában a norvég egységet olaszok váltották fel. Jelenleg az ISAF-VIIben egy 135 főből álló könnyűgyalog század teljesít szolgálatot, és 61 fő dolgozik egyéni beosztásokban. A jövőben átalakul Magyarország afganisztáni szerepvállalása, 2006. szeptemberétől 2 éves időszakra átveszi Hollandiától a baghlani PRT vezetését. Kezdetben megközelítőleg 145 fővel indul a PRT-s tevékenység beindítása, majd várhatólag - jövő év tavaszától 175 főre bővül a PRT-ban dolgozók létszáma. A PRT feladatainak végrehajtásában a Külügyminisztérium 10 munkatársa is segíti majd a katonai erők munkáját. A Tartományi Újjáépítési Csoport nemcsak nagyobb emberi erőforrást követel hazánktól, hanem jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani a lakható és élhető környezet kialakításának megteremtésében. 22. ÖNGYILKOS MERÉNYLŐ Szerencsére Afganisztánban nem túl elterjedt módszer. A helyi embereket nem, vagy nagyon nehezen lehet rávenni a hasonló akciókra. Szinte minden esetben más országokból jött terrorista követi el az öngyilkos merényletet. Az elkövető családjának pénzt kínálnak és meggyőzik, hogy a mennyországba kerül és ott szűz hurik fogják kiszolgálni őt. A felismerés jegyei lehetnek: -Elálló ruházat a test köré erősített robbanóanyag miatt -Borotvált test és fej (szakállal bajusszal) -Kilógó drótok a ruha alól, kézben dróthoz kapcsolt nyomógomb -Átszellemült boldog ábrázat, furcsán vidám viselkedés -Allah Akbar ordítás, Ön irányába futó ember... -Burkát viselő, nagydarab, férfi cipőt viselő személy (a nők még télen is magas sarkú női cipőben járnak) -Furcsán kevés ember az utcán vagy feltűnően kis forgalom -Sok bezárt bolt Egyértelmű öngyilkos terroristára utaló jelek esetén -az érvényben lévő fegyverhasználat szabályainak maximális betartása mellett- azonnal cselekedjen! 23. AKNAHELYZET AFGANISZTÁNBAN Afganisztán ma a világ egyik legsúlyosabban elaknásított területe. Az elmúlt évtizedekben az ország területén folyó komoly fegyveres tevékenységek, háborúk következtében számos működő akna maradt az ország területén. Becslések szerint havonta 300 ember sebesül meg aknáktól, vagy fel nem robbant lövedékektől. 1990-ben alapították az Aknamentesítésért és az Afgán Rehabilitációért Szervezetet (Organisation for Mine Clearance and Afghan Rehabilitation – OMAR). Ez egyike a legtapasztaltabb, Afganisztánban tevékenykedő aknamentesítéssel foglalkozó nem-kormányzati szerveknek. A szervezet országszerte 645 afgánt alkalmaz, akik kabuli, dzsalalabadi, kandahari és herati központjaiból kiindulva végzik tevékenységüket. Az OMAR már több millió négyzetméternyi területet mentesített hagyományos kézi
60 felderítő, harctéri mentesítő csoportjai, valamint technikai eszközökkel való támogatás révén. Az ENSZ Afganisztánra szakosodott aknamentesítést tervező központjának (UN Mine Action Planning Center for Afghanistan) adatai alapján többségében szovjetgyártmányú aknák találhatók Afganisztán területén. A leggyakrabban előforduló aknatípusok között találunk élő erő elleni és harckocsi elleni aknákat, melyek az alábbiak:46 Gyalogsági aknák
PMN akna
PFM-1
POMZ-2
MON-50
PMN akna az 1950-es években kezdték gyártani, megbízható gyalogsági akna, amely nagy mennyiségű robbanóanyagot tartalmaz és rendkívül érzékeny. PFM-1 folyékony robbanószert tartalmaz, rendszerint helikopterről vagy tüzérségi eszközökkel szórták szét. Formája pillangóra hasonlít. POMZ-2 típusú aknát csoportosan vagy sorba rendezve a földbe szúrják, majd egy botló drótot feszítenek ki. Felrobbanáskor fém repeszeket repít minden irányba. MON-50 irányított repeszakna, föld fölé helyezik, távirányítással működtetik. Általában konvojok ellen vetik be. Harckocsi elleni aknák
TMN-46
TM-57
CBU-89 Gators
46
Afghanistan’s mines www.military.com
TM-62
61 TMN-46 döntőpálcás harckocsi elleni akna, vékony fémborítású, 19 font (~8,5-9 kg) robbanóanyagot tartalmaz. TM-57 akna 440-660 font (~200-300 kg) közötti tömegre élesedik, 15 font (~6-7 kg) robbanóanyagot tartalmaz. TM-62 aknának papír, műanyag vagy fa borítása lehet, 400 font (~180 kg) tömegre lép működésbe, nehéz felderíteni, mert kevés fém alkatrészből áll. CBU-89 Gators kazettás bomba és aknái: az amerikai erők a tálibok elleni támadások során a tilalmak ellenére B-52 bombázókról kazettás bombát is alkalmaztak, amely számos aknát telepített Afganisztánban. 24. AKNAISMERET47 24.1. Elsődleges tevékenységek • •
Álljunk meg! Értékeljünk, figyeljük meg a környezetet, aknák helyét, aknák alakját, színét, formáját • Készítsünk feljegyzéseket (helymeghatározás) • Forduljunk vissza! • Jelentsük az eseményt! Vegyük fel a kapcsolatot a parancsnoksággal! Balesetet szenvedett gépjárművet a kocsiszekrényen átmászva, nem oldalra kiszállvaa jármű nyomaiban, visszafelé haladva hagyjuk el! Csak a legkisebb szükséges távolságot tegyük meg (szilárd burkolatig) 24.2. Kézi területátvizsgálás •
Szükség esetén hajtjuk végre. Különböző segédanyagokat használhatunk (kés, toll, csavarhúzó). Ne próbáljunk meg átvizsgálás nélkül átjutni, a veszélyes terepszakaszon! Figyeljünk az aknára utaló jelekre (botlódrót, gyújtó). 24.3. Akna észlelése esetén • Ne ássuk ki az aknát! Nem mentesítjük, hanem átvizsgáljuk a területet. Az észlelt aknákat jelöljük meg!24.4. Sebesült társ mentése • A sebesült társ megközelítését, a hozzá legközelebbi társa kezdje meg. • Közben a többiek is átjárót nyitnak a feltételezhetően aknaveszélyes területen 24.5. Egyéb veszélyforrások (elhagyott lőszerek)
47
• • •
Ne nyúljunk az elhagyott lőszerekhez Jelöljük meg Hagyjuk el a helyszínt, tegyünk jelentést a paramétereiről.24.6. Boobytraps – meglepő aknák
•
Szinte minden eszköz alkalmas csapdának.
helyéről,
és
fontosabb
A 22., 23., 24. fejezetek az 1. Honvéd Hadihajós Aknakutató és Tűzszerész Ezred munkatársainak az MH CKEK-ban 2004. április 21.-én tartott felkészítő foglalkozás anyagának felhasználásával készült.
62 •
•
Működhetnek: húzásra, nyomásra, teherelvételre, elektromos áramkörzárásra, mozdításra. Bármelyik akna alkalmazható csapdaként is (szemetes kuka, konténer, út menti táska, szatyor, nylonzsák, ) Kerüljük el bármilyen, volt hadszíntéren található tárgy elmozdítását. Ha szükséges, ezt csak szakember végezze. Maradjunk távol, az ismeretlen területektől.
25. AKNÁK JELÖLÉSE Ha az út mellet a kövek piros fehérre vannak festve, az út mellett aknák vannak. Amennyiben OMAR feliratokat láttunk az a terület „tisztaságát” jelzi, ennek ellenére kerüljük el az ilyen területeket is. Katonai jelölések
Egyéb, aknákra utaló jelek, jelölések
63
MAGYAR
26. HASZNOS SZAVAK, KIFEJEZÉSEK AFGANISZTÁN NÉGY FŐ NYELVÉN PASTU DARI ÜZBÉG TÜRKMÉN
Köszönés, kapcsolatfelvétel szálem / ászálem Udvarias köszöntési forma alájkum
szálem / ászálem alájkum
szálem / ászálem alájkum
szálem /á szálem alájkum
Testvérem! (megszólítás)
Vrora!
Brader!
Khardas!
Gardas!
Hogy vagy? / Hogy van?
Cigeji?
Csitoresztin?/ Halesoma hoveszt? Halesoma hobe?
Nidzseszen? / Nidzsesziz)?
Neterszez? / Netersziz?
Jól vagyok.
Khejom/sejom.
Khubesztem.
Jahsiem.
Viszontlátásra!
Hodaj paman!
Bamane khoda!
Jahsiem. Allaha iszmarladük!
Kíjmetes csendeszt?
Kijmeti nidzse?
Ghejmeti neter?
Corupej?/Co afghánéj?
Csend afgháni?
Nidzse tenge?/Nidzse afgháni?
Negadar pul/ negadar afgháni?
manana
Tasakkor
szaghol
Tesekkür
dir manana
beszjar tasakkor
csokszaol
csok tesekkür
hahis mikonem.
Birsej jok.
Birsej jok.
Bebahhsid! ne / ne kheir Beli
Affedersziz! jok / hair evet / beli
Özür dilerim! jok / hair evet / beli
Mennyibe kerül? Cokimet lari? Hány afgáni? Köszönöm Nagyon köszönöm Nincs mit!
Korte vadan. / Szteri mesi. Bakhsina gvárom! né bali
Elnézést! Nem Igen Tessék, Mihribani vukreij! parancsoljon! negvarom, Nem kérem Ha Isten is Úgy Insallah! akarja Pohégom Értem Beszél angolul?
Ingliszi zdai?
Güle güle!
Mihribani vonej! Bujurur!
Bujurur!
nemikhahem,
isztemirem,
Isztemirem
Insallah!
Insallah!
Insallah!
Mifahmem
Anlajirem Ingliszi Inglisi beledeszti? allairmiszem?
basa düsürem Ingliszi basadüsürmüszen?
64 MAGYAR
PASTU
Beszélsz pastuul?, dariul?, üzbegül? Haberi kavi? türkménül? Magyar vagyok
Zö madzsarijom.
ÜZBÉG
TÜRKMÉN
Dari beledeszti?
Üzbeki konusurmuszun?
Türkmeni danisirmiszen?
Ma madzsar hesztem.,
Men madzsarim., Men madzsarim
Men szerbaze Men madzsar madzsar hesztom. aszkerim.,
Men madzsar aszkerim.,
Tiszt Civil
Dö Madzsar Paudz. szahib manszab, mulki
Orduje Madzsarisztan, szahib manszab mulki
Madzsar/Madzsari sztan urduszu. szahib manszab mülki
A nevem XY
Zöma nom YX dé
Iszmemen/ Menim adüm YX Menim iszmim Namemen YX est., dir. YX dir.
Hogy hívnak?
Sztáno cidéj?,
Magyar vagyok.
katona Zö madzsari szertirom.
DARI
MH
Ki vagy? Orvos vagyok. Segíteni szeretnék
Iszmesoma csiszt? Ki heszti? /Soma Cok i? kiheszti?(magáz) Zö tabibim. Me tabib hesztem. Gvarom maraszta Mihahem komak kavom. konem.
Nem beszélek pahto/pastu pastuul/ Gep nemizenem dariul/üzbegül/ khaberi mekavom. türkmenül.
Madzsar Urduszu., szahib manszab mülki
Adiniz nedir?, Iszminsiz nedir? Kimszen?/Kimsziz Kimszen?/Kimsziz ?(TSZ-magáz) ?(TSZ-magáz) Men tabibim. Men tabibim jardim ejlemek Jarmat etmek iszterim. iszterim. Üzbeki danis mam.
Türkmeni danis mirem.
Angolul beszélek.
Ingliszi haberi kavom
Ingliszi gep mizenem.
Ingliszi Danisirem Ingliszi Danisirem
Magyarul beszélek
Haberi kavom
Madzsari gep mizenem
Madzsari danisirem
Madzsari danisirem
Maraszta! Lutfen Maraszta kava,
Komek! khais mikonem komek konid,
Imdad! Ridzsa edirem jarmat ejleim.,
Jarmat!
Hol van az út?
(dö Kabul)Lar csirtedé?,
Rah kudzsaszt/ Rahe Kabul kudzsaszt?.
Jol hardadir?/ Kabul joru hardadir?,
Kabul joru hardadir?
Jobbra Balra Itt Piac
raszt csep delta bazar
dasztiraszt daszticsep indzsa bazar
szagha szola burda bazar
szagha szola burada bazar
Segítségkérés Segítség! Kérem segítsen
Lütfen jarmatejle.
65 MAGYAR Vallás Minisztérium Mecset Iskola Kórház
PASTU din /meszheb Vezaret csirtedé meszdzsit mekteb Sifakhane
DARI din /meszheb Vezaret csirtedé meszdzsit Mekteb Sifakhane
Nem vagyok jól. Zöma hal herabdé. Taklif darom
ÜZBÉG din /meszheb Vezaret csirtedé meszdzsit mekteb Sifakhane
TÜRKMÉN din /meszheb Vezaret csirtedé meszdzsit mekteb Sifakhane
Jaksi deirem
Halim, herabdir
Fejem fáj.
Zöma szer hogigi/hozsizsi
Szerem genksz.
Bassim aghrair
Bassim aghrior
Fáj a fogam.
Zöma dendan hogigi
Dendanem derd mikoned
Disim agrair
Disim aghrior
Gyomrom fáj.
Zöma mide tekliflari
teklifemide darom Midem agrair
Hasmenésem van. sikem revi larom Székrekedésem Kabz larom van. Tab larom Lázam van. Fájdalmam van. Dard larom
Midem aghrior
sikem revi darom
Sikem Hasztaligim Sikem Hasztaligim var var
Kabz darom
Kabzim var
Kabzim Var
tab darom derd darom
atesim var derdim var
tebim var derdim var
szervisz moter endzsin Endzsine moter herabeszt.
otöbüsz moter endzsin Araba endzsini herabdir.
bülsz/szervisz moter endzsin Moterin endzsin herabtir.
Ihtiat con szelah tufang Tufeng dar mermi
Muvazi ejle szilah tüfeng tüfenkli/tüfengli mermi
Ihtiat et / ihtiat ejle szilah tüfeng tüfenkli/tüfengli mermi
Egyéb kifejezések basz Autóbusz moter Kocsi endzsin Autó motorja A kocsi motorja Da moter endzsin kharabdi. rossz. Katonai kifejezések Vigyázz! Fegyver Puska Fegyveres Lőszer
Ihtiat kava szelah topak topak val geli
ISAF erők
Nirohaje Bahranej Maraszta Bejnolmillelije Bejnünmillel Itilaf Uluszlár Araszü Kavunku Zvák Komek/ Nirohaje Kuvetleri Jarmat Kuvekleri Itilafi
Állj! Őrjárat HDS
dirs gezme ordu
biszt gezme ordu
dur gezme ordu
tur gezme ordu
66 MAGYAR Ne lőjj! HM Nemzeti HDS
PASTU ates makava dö difa vezaret milli urdu
DARI fájer nekom vezaret-difah urdu je milli
ÜZBÉG ates ejleme
TÜRKMÉN ates ekme
milli urdu
milli urdu
jav dva dré celor pendz spag ate oba nav lasz szil zér
jek do szé csar pendzs sis heft hest nu de szed hezar
bir iki ücs dört bes altö jedi szekiz dokuz on jüsz bin
bir ikki üdzs tört bes altö jeti szekkiz tokkuz on jüsz min/ming
Számok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 100 1000
A számokat balról jobbra olvassák, ellentétben a szavakkal, amit jobbról balra.
Például Napszakok Reggel Dél Este
szahar mazdige masám/mahhám
szob zuhur sam
szabah gündüz aksám
szabah kündüz akhsam
67
Étel Tej Kenyér Víz Forralt víz Hideg víz Meleg víz
sidi dudéj obe dzsusidé obe szeréj obe geréj obe
sir nán ab abe dzsusidegi ab-e szerd ab-e germ
szüt csörek szu dag szu szavuk szu iszik szu
szüt ekmek szu, kajnatmüs szu szojuk szu iszti szu
Tea- csaj
csaj
csaj
csaj
csaj
Kávé Hús Tojás Konzerv Tészta Só Cukor Paprika Bors Gyümölcs Banán Alma Körte Narancs Datolya Szőlő Görög dinnye Sárgadinnye Pisztácia Dió
kahve gvas/gvakh tokh kurtéj hamir namak sakar szormorcs tormorcs miveij kile mana nak narandzs hurma angur terbúz kharbúz piszta csarmagz
kahve gust toh-e morg kuti hamir namak sakar morcs-e szorkh morcsesziah mivedzsat kile széb nak narandzs hurma angur terbúz kharbúz piszta csarmagz
kahve et jumurta konszerv hamir dúz seker kizil bibe karabiber miveler múz alma armud narandzs hurma mejne terbúz karpúz fisztik dzseviz
kahve it jumurta konszerv hamir túz seker gizil bibe garabiber miveleh múz alma armut portakal hurma mejne terbúz karpúz pisztik ghauz
68 MIT TEGYEN ÉS MIT NE! 1. Integessen és mosolyogjon! Ha valaki integet tegye Ön is ezt, de kezdeményezhet is (szemkontaktus, mosoly). Persze nem szabad, hogy ez elterelje a figyelmet a feladatról! 2. Soha ne egyen-igyon a lakosság előtt!!! Használjon camelbacket, amelyet a lakosság nem ismer! 3. Beszéljen figyelmesen a helyi lakosokkal! Próbálja meg kiszűrni a CIMIC és az INTEL információkat, de ha nincs információ tartalma, a helyiek egy kis baráti beszélgetésnek akkor is örülnek. 4. Ha megáll zárja a kocsi összes ajtaját, vagy legyen aki a kocsira is figyel. Ha csak egy pillanatra is nem figyel, dolgok tűnek el! 5. „Tanítsa társait, beosztottait CIMIC viselkedésre” 6. Ne kérdezze senkinek se az etnikai hovatartozását, ha szükséges kérdezze a tolmácsot. 7. Ne kérdezze a férfiakat a női hozzátartozóikról! 8. Vigyázzon ha nőkkel beszél! Csak akkor tegye, ha Ő kezdeményez! 9. Ha leül lábait tegye keresztbe, úgy hogy a lábfejek ne nézzenek más irányába. 10. Ne használja bal kezét üdvözlésre vagy evésre! 11. Ne használja mutatásra a mutatóujját, használja az egész kezet. 12. Ne fújja nyilvánosan az orrát 13. Kérjen engedélyt kép vagy film készítésére. Nőket ne fényképezzen-filmezzen soha!!! 14. Nőt csak női katona vizsgálhat át!!! A legjobb, ha férje is jelen van és ha lehetséges zárt helyen történjen pl. kocsiban, házban 15. Ha CIMIC-kel vagy INTEL-lel kapcsoltos információkhoz jut azonnal jelentse! 16 Próbálja meg kiszűrni az öngyilkos merénylőket.(frissen borotvált fej, átszellemült tekintet, kántálva futkosás, elálló ruházat) 17 Kézfogás csak a férfiakkal, nőkkel csak, ha ők kezdeményezik (előtte-utána “szálom” köszönéssel köszönjön, közben jobb kezét a szívére rakva jelezze, hogy tiszta szívvel jött! Elköszönéskor: „Hodá Háfisz” 18 Ne beszéljen a vallásról, de ha megteszi, soha ne állítsa magáról, hogy hitetlen lenne. 19. Csak akkor lépjen a mecsetbe, ha oda a Mullah meghívja! Belépés előtt vegye le a bakancsát! 20. Ha meghívják fogaddja el, ha ideje engedi! Többségében teát és süteményt, ”afgán pizzát” kínálnak. Ne fogadjon el lédús gyümölcsöt, nem frissen sült húst, vizet, tejterméket. Kerülje el a paradicsomot !!! Rengeteg katona lett már beteg miatta! 21. Ha ajándékot adnak igyekezzen viszonozni azt! 22. Ne nevessen és mutogasson, ha 2 férfit kézenfogva lát. Ez a szoros barátság jele.(ezalól nem kivételek a rendőri, katonai szervek tagjai sem) 23. Ne nézzen be kéretlenül az udvarokba házakba (néha ez elkerülhetetlen) 24. Ne osztogasson semmit, különösen pénzt ne!!! Még akkor sem, ha rossz körülményeket lát. Ez nem az Ön feladata, és ha egyszer ad többet Önnek és a társainak sem lesz nyugta. 25. Ha valaki ellenszenvét fejezi ki bármilyen módon, maradjon nyugodt, semleges. Ne próbálja meggyőzni! 26. Vezessen óvatosan!!! Jó úton városon kívül 6O Km/ó, belváros 45 Km/ó a maximális sebesség. Nagyon fontos a biztonságos közlekedés. A legtöbb katona ebbe hal bele vagy sérül meg! A lakosság köréből is rengetegen halnak meg vagy történnek sérülések a katonák felelőtlen vezetési stílusa miatt. 27. Ha vizelnie kell, tegye azt úgy, hogy senki ne lássa és lehetőleg maradjon az úton 28. Ha egy házaspárt vagy apát és lányát látja, ne nézzen a lány szemébe.
69
FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek • Bourgeois, Jean és Danielle: Nomádok közt Afganisztánban, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. • Dr. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. • Simon Ákos, Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 – A Föld országai, HVG, Budapest, 2004. • Katona Magda: A közép-ázsiai etnikai konfliktusok történetéhez, Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1997. Folyóiratcikkek • Jakus János – Kálló László: Terrortámadás az Egyesült Államok ellen (III.) Új Honvédségi Szemle 2003. 11.szám. • Kaltenecker Emese: Gondolatok Katona Magda “Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetőségei” című cikkéhez Külügyi Szemle, 2002. ősz • Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége Külügyi Szemle, 2002. nyár • Katona Magda: Válasz Kaltenecker Emese észrevételére Külügyi Szemle, 2002. ősz Internetes források • CIA – The World Factbook – Afghanistan http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/fields/2033.html • Dr. Böröndi Gábor: ENSZ békefenntartók Kabulban www.honvedelem.hu • Gary Eason: The heroin trail, www.bbc.co.uk/1/hi/world/south_asia/1579446.stm, 2001-10-04 • Mail and Guardien Online, Battle begins to stem Afghan opium harvest, www.mg.co.za, 2004-05-03 • Monshipouri, Mahmood: NGOs and Peacebuilding in Afghanistan www.afghannews.com • Olter László: Etnikumok Afganisztánban www.origo.hu • Olter László: Romok, szegénység, kábítószer, www.index.hu • Simon András: Az afgán áfium ellen való orvosság, www.fn.hu/cikk.php, • • • • • • • • • • •
www.afgha.com –Who is who oldalak www.afghan-web.com www.afnorth.nato.int www.centcom.mil www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/af.html 2004-03-12 www.dcs.org www.developmentgateway.org www.honvedelem.hu www.janes.com www.military.com www.nato.int
70 • • •
www.oecd.org www.reliefweb.com www.unhcr.ch
Egyéb források • Establishing the Rule of Law in Afghanistan, United Sates Institute of Peace, Special Report 117. March 2004. • Konzultációt folytattunk Dr. Katona Magda Nasrin PhD. orientalista, KözépÁzsia és Afganisztán szakértővel. • Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína HM HVK HDMKIKCSF-ség kiadványa, Budapest, 2004.
