Irak. CIMIC kézikönyve Második, átdolgozott kiadás. Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ

Irak

CIMIC kézikönyve Második, átdolgozott kiadás

Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ

Budapest 2006. február

2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................... 2 ELŐSZÓ......................................................................................................................................................... 4 ÁLTALÁNOS ADATOK.............................................................................................................................. 5 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK:......................................................................................................................... 5 ÉGHAJLAT ................................................................................................................................................... 6 NÉPESSÉG .................................................................................................................................................... 7 VALLÁSI ÉS ETNIKAI MEGOSZLÁS ................................................................................................................ 7 AZ ISZLÁM VALLÁS ÉS TÁRSADALOM .............................................................................................. 9 MOHAMED ÉLETE ...................................................................................................................................... 10 A KORÁN................................................................................................................................................... 10 AZ ISZLÁM JOG, A „SARÍA” ........................................................................................................................ 11 AZ ISZLÁM PILLÉREI, ................................................................................................................................. 11 IRÁNYZATOK ............................................................................................................................................. 12 RAMADÁN ................................................................................................................................................. 13 A CSALÁD „SZENTSÉGE”............................................................................................................................ 14 A NŐK „ELNYOMÁSA” ............................................................................................................................... 14 A MOHAMEDÁN ÉVSZÁMÍTÁS .................................................................................................................... 15 AZ ISZLÁM – KERESZTÉNY ELLENTÉT ........................................................................................................ 15 TÁRSADALMI SZOKÁSOK .................................................................................................................... 16 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR.......................................................................................................................... 20 IRAK NAPJAINKBAN............................................................................................................................... 24 POLITIKAI RENDSZER:................................................................................................................................ 24 Kormány, parlament ............................................................................................................................ 26 Fontosabb politikai szereplők, pártok.................................................................................................. 26 BIZTONSÁGI HELYZET, FELADATOK ........................................................................................................... 27 - lázadók fegyveres ellenállása ............................................................................................................ 27 - az országhatár védelme ..................................................................................................................... 29 - szervezett bűnözés.............................................................................................................................. 29 - regionális, külső biztonsági kihívások ............................................................................................... 29 - geopolitikai-gazdasági kockázatok .................................................................................................... 29 - közbiztonság megteremtése................................................................................................................ 29 - archeológiai területek, kincsek védelme ............................................................................................ 30 KOALÍCIÓS ERŐK ....................................................................................................................................... 30 IRAKI FEGYVERES ERŐK ............................................................................................................................ 31 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM .................................................................................................................... 32 Iraki Hadsereg ..................................................................................................................................... 32 Különleges Műveleti erők..................................................................................................................... 34 Haditengerészet.................................................................................................................................... 34 Légierő ................................................................................................................................................. 34 Stratégiai Infrastruktúra Védelmi erők ................................................................................................ 34 BELÜGYMINISZTÉRIUM.............................................................................................................................. 35 Iraki Rendőrség.................................................................................................................................... 35 Speciális Rendőri Erők......................................................................................................................... 36 Válság Reagáló Egység........................................................................................................................ 37 Határőrség ........................................................................................................................................... 37 Autópálya Rendőrség ........................................................................................................................... 37 Személyi Védelmi Központ ................................................................................................................... 37 IRAK GAZDASÁGA...................................................................................................................................... 38 Infrastruktúra:...................................................................................................................................... 41 Újjáépítés:............................................................................................................................................ 41 MAGYAR-IRAKI KAPCSOLATOK ....................................................................................................... 42 MAGYARORSZÁG KATONAI SZEREPVÁLLALÁSA IRAKBAN......................................................................... 43 Az iraki MH Szállítózászlóalj............................................................................................................... 44

3 NATO Iraki Kiképző Missziója ............................................................................................................ 44 FELHASZNÁLT IRODALOM: ................................................................................................................ 46 MELLÉKLETEK: ...................................................................................................................................... 47 EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ....................................................................................................................... 47 Környezeti hatások, fizikai ártalmak.................................................................................................... 47 Biológiai kórokozók: ............................................................................................................................ 49 Veszélyes állatok .................................................................................................................................. 51 Higiénés rendszabályok: ...................................................................................................................... 53 ROBBANÓ ESZKÖZÖK ................................................................................................................................ 54 Hadműveleti területen található robbanótestek (UXO’s)..................................................................... 54 Improvizált robbanószerkezetek (IED Improvised Explosive Device): ................................................ 56 ARAB NYELV ÉS SZÓSZEDET ...................................................................................................................... 58 Szószedet:............................................................................................................................................. 59

4

Előszó A földrajzi fekvésénél fogva és gazdag olajlelőhelyei révén jelentős geopolitikai helyzetben lévő Irak legújabb kori történelme sajnálatos módon szorosan összekapcsolódik a háborús konfliktusokkal (Irak-Iráni háború, Öböl-háború) és a Szaddam Husszein államelnök nevével fémjelzett katonai diktatúrával. Az Amerikai Egyesült Államok vezetett koalíciós erők 2003-ban megdöntötték a Szaddam-rezsimet, lehetőséget teremtve ezzel Irak népének a demokratikus keretek közötti élethez. Ebben a helyzetben kellett és kell ma is megteremteni azokat a feltételeket, amelyek után – a nemzetközi koalíciós erők kivonulását követően – stabil kormányzati rendszerben az ország külső-belső biztonsági követelményeire felkészített és felszerelt haderővel, illetve rendőrséggel, valamint működő közigazgatással és infrastruktúrával tudják az irakiak életüket élni. A Magyar Honvédség korábban egy szállító zászlóaljjal, jelenleg pedig törzstisztekkel vesz részt a kialakult konfliktus rendezésében, s ezzel együtt Irak újjáépítési folyamatában. Munkájuk során rendszeresen érintkezhetnek, kapcsolatot tarthatnak fenn a helyi lakossággal, amihez elengedhetetlen, hogy ismerjék az ott élő népek történelmét, megértsék – és ami a legfontosabb – tiszteletben tartsák azok kultúráját, szokásait, mely magatartással hozzájárulnak a saját erők biztonságának növeléséhez. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) feladata a civil-katonai együttműködés (civil-katonai kapcsolattartás, a civil környezet, és a haderő támogatása) megvalósítása, valamint a katonák ezen feladatok végrehajtására történő felkészítése, melyeket a kiadványok szerkesztésével, előadások és konferenciák szervezése révén valósít meg. Az MH CKELMK lassan három esztendős fennállása óta immáron hatodik szakmai kézikönyvét jelenteti meg. Jelen kiadványunk a 2004 februárjában megjelent Irak CIMIC kézikönyvének aktualizált, javított átdolgozott kiadása. Kutatómunkánk során törekedtünk minél pontosabb, naprakészebb információforrásokból hazai és külföldi szakkiadványokból dolgozni, felhasználtuk a Magyar Honvédség részére rendelkezésre álló dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk az országot megjárt, komoly tapasztalatokkal rendelkező kollégáinkkal, illetve a területtel tudományosan foglalkozó kutatókkal. Ajánlom ezen kézikönyvünket az Irakba kiutazó magyar katonák számára és mindazon érdeklődőknek, akiknek munkájukhoz, tanulmányaikhoz reményeink szerint hasznos segítségül szolgálhat legfrissebb kiadványunk.

Rózsa Tibor alezredes MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ központparancsnok

5

Általános adatok Az ország megnevezése:

Iraki Köztársaság Al Dzsumhurijá al Irakija Al Irak

Fővárosa:

Bagdad

Hivatalos nyelv:

arab, kurd

Népesség:

26,074,906 (2005. július, becsült adat)

Nemzetiségi összetétel:

arab 75-80%; kurd 15-20%; türkmén, asszír, egyéb 5%

Pénzneme:

dinár (1 dinár = 100 fils)

Nemzetközi hívószáma:

964

Természeti adottságok: Irak abszolút földrajzi helyzete az É. sz.: 29o-38o és a K. h.: 38o-48o között van. Az ország relatív földrajzi helyzete alapján, Dél-nyugat Ázsia régiójához tartozik, politikai, történeti beosztás szerint azonban a KözelKelethez kapcsoljuk. Az ország területe 437 072 km2. Szomszédos országok, és közös határszakaszuk (É-ról az óramutató járása szerint): Törökország 352 km, Irán 1458 km, Kuvait 240 km, SzaúdArábia 814 km, Jordánia 181 km, Szíria 605 km. Mintegy 58 km hosszan az ország dél-keleti határa a Perzsa-(Arab-) öböl. Irak területének nagy része sivatagi jellegű síkvidék, amelyet kettészel a Tigris és az Eufrátesz folyóvölgye. A Tigris (nahar Dildzsah) északon, Törökországból lép be Irakba, majd az országon végig kanyarogva Satt el Arab néven ömlik a Perzsa-öbölbe. Az Eufrátesz (nahar al Furát) Szíriából érkezve átlósan szeli ketté az országot és a Havr al Hamar tóban egyesül a Tigrissel. A két folyót Bagdad körzetében csatorna köti össze. A tengerszint feletti magasság a folyóvölgyekhez képest nyugati irányban folyamatosan emelkedik. A határvidéken már 275-365 méter magasságú sivatagi fennsík válik az uralkodó domborzati formává. Jellegzetes domborzati formáció a sivatagi időszakos vízfolyások, a vádik megjelenése. Az ország térszín magassága, a folyamok mentén északról délre is változik, északon a török határnál 550 méterről Bagdad környékére már 30-55 méterre, végül a dél-iraki tengerpart mentén 9-25 méterre esik. Az

6 ország keleti régióját több állandó és időszakos vízfolyás jellemzi, köszönhetően az Irániperemhegyvidék viszonylagos csapadékbőségének. Az ország északon és észak keleten kapcsolódik az Anatólia-fennsík peremhegyvidékéhez, így a térszín a Taurus hegység déli részein 1525-2745 méteres magasságra emelkedik. A legmagasabb pont 3611 méteres névtelen hegycsúcs, amely az Iránból átnyúló Zagrosz-hegység része. A legalacsonyabb pontja 0 méter a Perzsa-öböl mentén.

Éghajlat Az ország az északi mérsékelt öv déli részéhez tartozik, az éghajlati övön belül mérsékelt övi sivatagi, félsivatagi, és hegyvidéki éghajlati területeket találhatunk. A magyarországihoz hasonló évszak elkülönülés megtalálható, de a hazai viszonyokhoz képest hosszabb és melegebb nyár, rövid ősz és tavasz, illetve egy rövid és enyhébb tél a jellemzi. Az ország fővárosában mért téli középhőmérséklet 10°C, nyári 32°C. A csapadék éves átlagmennyisége 154 mm. A téli hónapok Irakban december és március közötti időszakot jelentik, ilyenkor a ciprusi ciklon befolyásolja az ország időjárását, ami téli csapadékban, erős felhőzöttségben, és vihar aktivitásban nyilvánul meg. A csapadék többnyire eső formájában, de 600 méter felett hó formájában is előfordulhat. Hóesés közép-Irakban is előfordulhat minden harmadik, negyedik évben. Télen számolni kell továbbá az intenzív szeles időjárással, a shamal szél – amely egy 24-48 órán keresztül is aktív északnyugati szél – ilyenkor válik uralkodóvá. Decemberben a délnyugatról érkező monszun szél, okoz heves por és homokviharokat. (homokvihar) A látásviszonyokat a reggeli ködképződés, Bagdadban a por, homok, és kipufogógázok elegye teszi rendkívül kellemetlenné. A téli hónapok hőmérséklete enyhén hűvös, a hegyvidékeken azonban fagyközeli hőmérséklet a jellemző. A viszonylagosan csapadékos téli időszak megnöveli az áradások valószínűségét a Tigris és Eufrátesz mentén. A keletről érkező hegyvidéki esőzéseken felduzzadt folyók gyakran okoznak kisebb-nagyobb áradásokat. A téli hónapok csapadék mennyiségének

7 szélső értékei a hegyvidéken a 305-381 mm-t is elérhetik, közép-Irakban már 127-203 mm-re csökken, a déli területek, mindössze 76-127 mm-nyi csapadékban részesülnek. Nyár: Májustól szeptemberig tart, az időjárás forró és száraz, és az északnyugati szél szállítja tovább a száraz levegőt. A szélben szinte állandóan kavarog a por és a homok, így a látótávolság gyakran néhány méterre is csökkenhet. Az északnyugatról érkező shamal szél pillanatok alatt feltámad és napokig tartó szélvihart okoz, mely az éj folyamán legyengül, nappal pedig újra felerősödik, maximális intenzitását június és július hónapokban éri el, az időszakot a helyiek 40 napos Shamalnak nevezik. Az ország elegendő édes vízmennyiséggel rendelkezik. Három nagyobb kiterjedésű édesvízi tavával és három jelentősebb (Zagrosz-hegyvidéki) víztározójával szinte egyedülállónak mondható a térségben. A vízgazdálkodás azonban nem megfelelően átgondolt, az elhanyagolt és részben rombolt csatornarendszer számos környezetvédelmi és gazdasági problémát okoz. A Szaddam rezsim vízellenőrzési projektje az An Nasszírijától keletre lévő, mocsaras terület nagy részét csatornázta. A területet tápláló folyók lecsapolása, elterelése óriási környezeti károkat okozott és ellehetetlenítette a térségben élő ún. „mocsári arab” őslakosságot. A Tigris és az Eufrátesz folyók felső folyásának szabályozására kötött iraki-török megállapodás bizonytalan alapokon nyugszik. Az ország területén a levegő- és vízszennyezés mértéke magas, a szikesedés és az erózió jelentős, bizonyos területeken jellemző az elsivatagosodás. Irak természeti adottságai a régióban talán a legjobbak egy virágzó mezőgazdaság kialakításához. Jelenleg mintegy 35 000 km2 területet művelnek. Jelentősebb természeti kincsei a kőolaj, földgáz illetve foszfát és kén. Területén található Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtartaléka.

Népesség Irak népessége jelenleg 26-26,5 millióra tehető. A lakosság életkor szerinti megoszlása alapján fiatalodó társadalomnak tekinthető.

0-14 év: 15-64 év: 65 év felett

40% 57% 3%

A népességnövekedési ráta 2003-ban 2,78% volt. A rossz egészségügyi ellátás, és az alacsony életszínvonal ellenére is a születéskor várható élettartam mind a nőknél, mind a férfiaknál 68 év. Az arab országokban tapasztalható ugrásszerű népesség növekedés Irakban is problémát jelent. A háború sújtotta országban a munkanélküliség 30-40%-os. Bár az ország újjáépítése, a biztonsági erők kialakítása elég sok munkaerőt kíván, az ország gazdasága még így is romokban van. A bizonytalan biztonsági helyzet csak súlyosbítja a fiatalok kilátástalan helyzetét. Jelenleg a külföldre utazás lehetősége igen korlátozott, de a helyzet normalizálódásával nagyfokú migrációra kell számítani.

Vallási és etnikai megoszlás Irak egyik legnagyobb problémája a vallási és etnikai megosztottságából ered. Az ország jelenlegi formájában egészen az I. világháború végéig nem létezett. Még az Oszmán birodalom részeként is három különálló vilajet-ként szerepelt.

8 Az ország, vallási megoszlás szerint délen a síita, a középső és nyugati területeken a szunnita arabok, északon a kurdok lakta területekre osztható.

Irak lakossága etnikailag, vallásilag meglehetősen heterogén. A lakosság mintegy négyötödét az arab etnikum teszi ki; a fennmaradó 20% többsége kurd, kisebb számban türkmének és asszírok élnek az országban. Vallási tekintetben a lakosság 60-65%-a síita, mintegy 30-35%-a szunnita muszlim, rajtuk kívül asszír keresztények találhatóak nagyobb számban. A szunnita-síita ellentét a vallási különbségeken (lásd: vallás) túlmenően a korábbi évtizedek politikai ellentéteiből is adódik. Szaddam Husszein uralkodása alatt, főleg szunnita arabok töltötték be a fontosabb kormányzati és katonai posztokat. A rezsim bukását követően az amúgy kisebbségben lévő szunniták attól tartanak, hogy a jövőben teljesen kiszorulnak a politikai hatalomból. A lakosság mintegy 60 %-át alkotó síita arabok meghatározó szerepet játszhatnak Irak jövőjének alakításában. Ez egyben az egyik legnagyobb fejtörést okozó probléma a

9 washingtoni vezetés számára, amely szeretné elkerülni, hogy Irakban egy, az iránihoz hasonló (teokratikus) államberendezkedés alakuljon ki. Az ország északi részében élő kurdok elszakadási törekvése az iraki belpolitikán túlmutató probléma, mely a térség több országát, Törökországot, Szíriát, és Iránt is érinti. A 70-es, 80-as években a rendszerrel hol autonómia-megállapodást kötő, hol ellene fegyverrel fellázadó kurdok kihasználva a koalíciós erők által az ország északi és déli részén kialakított repüléstilalmi övezeteket, megteremtették a maguk, de facto önállóságát. Az északi területet a két nagy rivális szervezet, a Maszud Barzani vezette tradicionálisabb, a vidéki törzsi populáció körében nagyobb támogatottságú, Kurd Demokrata Párt és a Dzsalál Talabáni irányította szekularizáltabb, inkább a városi lakosság körében népszerű, Kurd Hazafias Unió elvben együtt irányítja. Valójában mindkettő létrehozta saját, több tízezer harcost számláló milíciáját, és a kilencvenes években több alkalommal is fegyveres konfliktusba keveredtek egymással. A kurdok lakta területek gazdasági szempontból rendkívül fontosak Irak számára, ugyanis Kirkuk körzetében hatalmas olajmezők vannak és az ipar jelentős része is itt található.

Az iszlám vallás és társadalom Maga az iszlám kifejezés „az Isten iránti odaadás, Isten akaratába való belenyugvást” jelenti. Azon ember aki az iszlám híve, az muszlim vagy muzulmán. A mohamedán helytelen kifejezés, ugyanis Mohamed maga is csak ember volt, az iszlám alapelve viszont az Isten kizárólagossága, ezért a vallást, vagy annak híveit helytelen egy ember nevéhez kapcsolni. Allah Az iszlám amellett, hogy vallás, egyúttal komplett életmód is: az élet, és a társadalmi lét szinte minden területét átfogó és szabályozó szerves rendszer. A vallási előírásokon túlmenően szabályozza az egyéni viselkedés etikai normáit, a közösség, és a társadalom életét, befolyásolja az emberek mindennapi viselkedését, szokásait. Előírásokat tartalmaz az egyénnek a gazdaságban és a társadalomban elfoglalt helyére, illetve magára a gazdasági és társadalmi életre vonatkozóan is. Az egyénnek, a társadalomnak és az államnak egyaránt engedelmeskednie kell a Koránban lefektetett elveknek. Mohamed Az iszlám kultúra az arabok, és a meghódított területek népeinek kultúrája közötti kölcsönhatások, szintézisek nyomán alakult ki és fejlődött tovább. Számos területen kiemelkedő alkotásokkal járult hozzá az egyetemes emberi kultúra kibontakozásához. Az antik korról meglévő tudásunk és emlékeink nagy része az arabok közvetítésével jutott

10 vissza Európába. Az arab kultúra átvette az ókori civilizációk tudását, és egybeolvasztotta a keleti, illetve a hellenisztikus tudományos értékeket.

Mohamed élete Mohamed 571-körül, szegény családban született. Gyerekkorában pásztorfiúként dolgozott és megismerte a beduin pásztorok szokásait, fortélyait, életvitelét. Később tevehajcsárként elkísérte nagybátyját szíriai és egyiptomi útjaira. Eközben nemcsak kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, de megismerte az arabokétól különböző kultúrákat, vallásokat, mint például a zsidó, a keresztény és a zoroaszter tanításokat. 25 éves korában egy gazdag kereskedő özvegyének (Khádidzsa) dolgozott, akit később feleségül is vett. Negyven éves koráig járta a szomszédos országokat, majd fokozatosan visszavonult a kereskedői hivatástól. A hagyomány szerint, Mohamed a Mekkától északra fekvő Híra-hegy egyik barlangjában elmélkedett, amikor megjelent előtte Gábriel arkangyal, s azzal bízta meg, hogy legyen népének prófétája, s állítása szerint ekkor kapta meg a Korán első darabját. Mivel eleinte elsősorban a mekkai gazdagok ellen, a szegények nevében lépett fel, a gazdag, mekkai kereskedők nem nézték jó szemmel „tevékenységét” és a próféta Jászrib városába (később Medina) távozott – ez a hidzsra, eltávozás, kivándorlás –. Mohamed itt látott hozzá a vallás eszmei rendszerének kidolgozásához, valamint az iszlám közösség megszervezéséhez. A Próféta halálakor (632.) már egész Arábia az iszlám nevében egyesített államnak tekinthető. Az iszlám elismeri, hogy a történelem során Isten prófétákat, isteni hírmondókat küldött az emberek közé, ilyen volt Ábrahám, Mózes és Jézus is, de Mohamed próféta volt az utolsó, aki megmutatta az igaz egyistenhithez vezető utat. A vallás három alapja a Korán (isten szava, 114 szúra), a szunna (szokások, hagyományok, és a próféta kijelentései) és az idzsma (a hívők egyetértése).

A Korán Al-kuran, a tanítás, olvasmány, illetve a hirdetés szóból eredeztethető kifejezés. Az iszlám szent könyve, melynek tanításait a muszlimok szerint Mohamed kapta Gábriel arkangyal közvetítésével Allahtól. Mohamed kijelentései és tanításai képezik a Korán alapját. A szent könyv végső formáját csak 650-656 körül nyerte el. Mivel történetileg, nem tudták a tanítások sorrendjét, hosszúságuk szerint lettek rendezve, a leghosszabbak kerültek előre, a végén pedig a rövidebbek találhatók. A művet 114 fejezetre, azaz szúrára osztották, a szúrákat pedig versekre. A Korán tartalmilag elég vegyes képet mutat: varázsszövegek, imádságok, Allahot magasztaló himnuszok, vallási, erkölcsi és jogi szabályok, látomások, világvégére vonatkozó jövendölések, mitikus, legendás elbeszélések egyaránt találhatók benne. Míg a Korán azokat a tanokat foglalja össze, amelyek a hagyomány szerint Gábriel kinyilatkoztatásából származnak, addig a szunna a Mohamed életére, tanítására és csodáira vonatkozó hagyományoknak (a hadiszoknak) a gyűjteménye.

11

Az iszlám jog, a „saría” Kezdetben az iszlám közösség a hagyományos beduin szokásoknak és elveknek megfelelően élt, azonban a kereskedő és földműves közösségek megjelenésével új kérdések, problémák merültek fel, melyekre a vallási vezetők a Koránban található utasítások alapján kerestek megoldást. Az idők során ez a gyakorlat a napi élet minden területét átfogó, összetett jogrendszerré alakult, amelynek forrása a Korán, a szunna (a próféta hagyományai és szokásai), a közmegegyezés, illetve az önálló jogi döntéshozatal. A próféta halálát követően a mecsetekben kialakultak a Korán útmutatásait, vallási ügyeket magyarázó, megvitató iskolák. Minden muszlim a négy iskola valamelyikéhez tartozik és bizonyos ügyeket, mint például a halál utáni vagyoni rendelkezés, a jogi iskola szabályai szerint kell rendezni. Az iszlámban az Isteni törvénynek 4 szunnita és egy síita iskolája van: 1. az Abu Hanifa után elnevezett, hanfii iskola; 2. a Malik Anasz tanitásait követő málikita iskola; 3. a jogtudomány alapjait megteremtő As Safíi-ról elnevezett safíita iskola; 4. a hanbalita jogi iskola, melynek megalapítója Ahmed Hanbal volt. A síitáknak is megvan a maguk jogi iskolája a dzsafari, de a hivatalos jogrendszer a síiták számára nem fontos, mivel az imám alkalmas a korábbi döntések felülbírálására.

Az iszlám pillérei, A muzulmánok öt legfőbb kötelessége: - a hitvallás (szaháda): "Egyedüli Isten Allah és Mohamed az ő prófétája" (Lá iláha ill Allah, Muhammad raszúl Allah.) a monoteista hitvallás alapját jelenti. - a kötelező ima (szalát): Istentisztelet, vagy imaszertartás, mely mozdulatok és leborulások meghatározott sorából áll. Mindezt arccal a mekkai Kába kő felé fordulva hajtanak végre, s közben rövid Korán-idézeteket mondanak. Naponta ötször, meghatározott időpontban, de bárhol végezhető. Ima előtt megmossák a kezüket, a lábfejüket és az arcukat. A férfiaknak ajánlatos csoportosan, nyilvánosság előtt imádkozni, a nők általában otthon teszik. Péntek délben minden felnőtt férfi a mecsetbe kell, hogy menjen, ugyanis ekkor a gyülekezeti imát a prédikáció követi, néha pedig fontos bejelentések is ekkor hangzanak el. Az ima tartalmazhat egyéni kívánságokat is. - a böjtölés (szaum): Ramadán hónapban tartják. (lásd Ramadán) A böjt edzi a muszlimokat, erősíti a vallási öntudatukat és a muszlimok közötti köteléket. - az alamizsna (zakát): Eredetileg nem is alamizsna, hanem adótípus volt, mely a szűkölködők ellátásának fedezésére, segítésére szolgált. Ezzel igyekezett Mohamed a túlságosan nagy vagyoni különbségeket némileg enyhíteni. A társadalom minden felnőtt tagja fizette. Ma már a legtöbb arab államban megszüntették. Manapság a zakáttal egyenértékű jótékony adományt illik tenni. - a zarándoklat (hádzs): A muzulmán év 12. hónapjában tett mekkai zarándoklat, mely még a pogány kor emlékeit, szokásait is őrzi. Minden olyan muzulmánnak életében legalább egyszer részt kell vennie a zarándoklaton, aki fizikailag

12 (egészségileg) és anyagilag képes rá. (Évente több mint 2 millió hívő zarándokol a világ minden tájáról Mekkába.) A zarándoklók két varratlan fehér vászonba burkolózva végzik a szertartást, ezzel fejezik ki Isten előtti egyenlőségüket. (A nők hétköznapi ruhában, de fátyolban jelennek meg.)

Mekka

A dzsihád-ot sokan tévesen a iszlám hatodik pillérének tekintik. Valójában az isten által kijelölt úton, isten ügyéért tett erőfeszítéseket, de nem erőszakot jelent. Célja: az umma (iszlám közösség) által ellenőrzött terület védelme, illetve növelése és a pogányok elleni küzdelem. A Mohamed halála után következő három kalifát a közösség választotta meg. A választott kalifák (632-661) leverték az iszlám ellen felkelő különböző törzseket, és növelték az iszlám uralma alatt álló területeket. Megteremtették az arab hajóhadat, megkezdődött a birodalom közigazgatásának, gazdasági életének a megszervezése, fejlett pénzügyi élet, és adórendszer alakult ki. A meghódított területek lakossága fejadó (dizsizje) fizetése fejében szabadon gyakorolhatta vallását.

Irányzatok Az utolsó választott kalifa, Ali idején szakadás következik be a szunniták és a síiták között: A szunniták a szunnához (szokás, rendelkezés, hagyomány) ragaszkodók. A szunna Mohamed kijelentéseivel, életével, utódlásával kapcsolatos hagyományok összessége, amely egy hithű szunnita számára a Korán szúrái mellett életének vezérelveit tömöríti. A szunniták szerint a kalifának kiváló emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, de nem fontos, hogy a Próféta vér szerinti utódai közül származzon, a közösség konszenzus (idzsma) alapján is megválaszthatja. A szunniták Mohamed prófétát Isten végrehajtójának tekintik és nem zárják ki a személyéhez közvetlenül intézett áhítatos tiszteletet. A szunnita kalifátus elsősorban politikai természetű, világi jellegű volt, és a jog szerinti államrendet tartották meghatározónak. Nincs központosított tisztségviselői intézményrendszere. Tömöríti a megközelítőleg 1 milliárd muzulmán közel 85%-át. Földrajzi értelemben kiterjed az Indonéz-szigetektől Indián, Közép-Ázsián és az arab világon át afrikai területekig; ideológiai értelemben, a szufizmustól a skolaszticizmuson és a szekularizmuson át a vhabiták és szalafik puritán liberalizmusáig. Síitáknak Ali (a 4. kalifa) követőit nevezik (Sia Ali = Ali pártja). A síita iszlám politikai mozgalomként indult, mely Alit (Mohamed unokaöccse és veje) támogatta, mint az iszlám állam jogos vezetőjét. Egyedül Mohamed vér szerinti leszármazottait, Alit (656-661), Mohamed unokatestvérét és vejét, illetve a próféta lányával, Fátimával való házasságából származó, vér szerinti sarjait ismerik el a próféta jogos utódaiként és a közösség vezetőjeként. Emiatt Alikidáknak is nevezik őket. Az első három -szunniták által elfogadott- kalifát trónbitorlónak tartják. A síiták szerint Mohamed halála előtt unokatestvérét és vejét, Alit beavatta a végső tanokba, ő

13 pedig továbbadta ezt az ezoterikus tudást családjának. Vér szerinti utódai ezért imámnak, azaz a titkos tudás letéteményesének számítanak. Ezáltal az iszlám öt oszlopához hatodiknak hozzáteszik az imámátust, melynek lényege, hogy az imámok tévedhetetlenek. Vallási irányzattá fejlődésének kezdete Husszein (Ali fiatalabb fia) mártírhalálához (680, Karbala – ma Irakban található) köthető. A korai síiták, a központi kormányzattal szembeállva, gyakran üldöztetve, hamarosan több ágra szakadtak. A síiták többsége napjainkban a tizenkettesek közé tartozik.

A tizenkettesek hitének alaptétele: a 12. imám rejtőzködése. A 12. imámot tekintik az egyetlen legitimnek és uralkodónak és ezért a távollétében tett bármely politikai akció nem lehet eredményes. Míg ez az álláspont biztosította a síita vallási vezetők túlélését - gyakran ellenséges környezetben is - az igény egy új alternatívára, mely a politikai harcosságot hirdeti, elősegítette a síita tradíciókon belüli változásokat, esetenként szakadásokhoz is vezetve. Jelentős a számuk Iránban, Irakban, Libanonban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Indiában és Pakisztánban. A síiták jelenleg a muszlimok 10-15 %-át teszik ki. A kháridzsiták (a harcra kivonulók) a legrégibb iszlám hitirányzat. Eredetileg A 4. kalifát, Alit követték, de a sziffini csata után (657) csalódnak benne, mert a fegyveres döntés istenítélete helyett a választott bíróság emberi ítélkezését fogadja el, s ezáltal méltatlannak ítélték a kalifa címre. Szigorú erkölcsi követelményeket vallanak: nincs hit cselekedet nélkül, aki súlyos bűnt követ el, az aposztatává, hitehagyottá válik. Csak az lehet imám, aki teljesen makulátlan. A kalifát a közösség választja a címre leginkább méltóak közül (A vérségi, származásbeli szempontokat figyelmen kívül hagyják.)

Ramadán A muzulmánoknak az egész ramadán hónap (ekkor érkezett az égből a Korán) folyamán böjtöt kell tartani. Ekkor napfelkeltétől napnyugtáig nem szabad semmit sem a szájba venni (sem enni, sem inni, sem dohányozni) s nem illik hangosan zenét hallgatni. A hitbuzgók ebben a hónapban a szokásosnál többet imádkoznak, felolvasnak a Koránból és elmélkednek a vallási kérdéseken. A kevésbé agilisak nappal inkább alszanak, ugyanis

14 az éjszaka a vidám, önfeledt szórakozásé. Ha valaki a Ramadan idején beteg, vagy hosszabb úton van, akkor a böjt egy részét vagy egészét elhalaszthatja alkalmasabb időpontra. A gyermekes, várandós vagy szoptató anyák, a szolgálattevő katonák és az idült betegek mentesülnek a böjt alól. A ramadán alatt az emberek napközben böjtölnek, naplemente után pedig ünnepelnek: esznek, isznak és vendégségbe járnak. A hosszú éjszakázások miatt, napközben fáradtak, figyelmetlenek. Ilyenkor szinte megáll az élet, az emberek más időpontokban, illetve alig járnak be a munkahelyükre. Igyekszenek minél többet aludni napközben, hogy éjjel újra ünnepelhessenek. Érdekes módon az egy hónapos böjtölés végére sokan meghíznak. Ramadán alatt napközben nem illik a böjtölők szeme láttára enni, inni!

A család „szentsége” A muzulmán világban az egyén személyes érdekeinél előbbre való a család és az umma, a közösség! Történelmi okokra visszavezethető hagyomány, hogy a törzs, a család intézménye nagy jelentőséggel bír és kiemelkedően fontos a vérségi kötődés. Az európai átlaghoz viszonyítva az arab családok sokkal nagyobbak. Nem csak a családonkénti gyermekek száma több (5-12), hanem a rokoni kapcsolatokat is sokkal komolyabban veszik. A családokban a férfi (családfő) szerepe meghatározó. Ő rendelkezik a családot érintő legfontosabb kérdésekről, amit a többieknek követni kell. Az apa halála esetén a legidősebb fia veszi át szerepét. Ha ő még túl fiatal, akkor a család legidősebb férfi tagja lép a helyére. Az idős szülők szinte soha nem élnek egyedül, általában a legidősebb fiúgyermek marad velük egy házban. A szülők szeretete az iszlámban, mint kötelezettség is szerepel: isteni parancs, hogy a gyermek nem lehet szülei bánatának okozója. Ugyanakkor a szülők sem árthatnak gyermekeiknek. Általános szokás, hogy több generáció is együtt él. Jellemző a több emeletes családi házak építése. Ahogy megnősül valamelyik fiú a családból, egy újabb szintet építenek a házra a fiataloknak. Ha a következő fiú, is megnősül a készűl a következő emelet. Általában, három-négy emeletnél nem építenek többet. Az alsó szinten a szülők, feljebb pedig az ifjabb generációk élnek. A nehéz életkörülmények, és a folytonos háborúskodás miatt az iszlám vallás engedélyezi a többnejűséget. Egy férfinak akár négy felesége is lehet egyszerre, viszont mindegyiket azonos bánásmódban kell részesítenie. A feleséget a teljes gondoskodás és eltartás illeti a férj részéről. Nem kell dolgoznia, nem kell férjével megosztania a családi kiadásokat. Megőrizheti házassága után mindazt, ami az övé. Természetes dolog a muszlim világban, hogy a feleség otthon marad, a háztartás és gyermeknevelés gondjaival foglalkozik, míg a férfi a család jólétét biztosítja. A család összetartása érdekében az elhunyt férj szerepét gyakran átveszi annak testvére. Feleségül veszi az özvegyet (azaz a sógornőjét) és gondoskodik a gyermekekről. A gyermekekről való jó gondoskodás az iszlám egyik legszigorúbb előírása.

A nők „elnyomása” Néhány szélsőségesen konzervatív országot leszámítva ma már nem jellemző. Az aránylag nyitott szunnita országokban egyre több nyugatiasan, gyakran kifejezetten ledéren öltözött nővel lehet találkozni. Síita területeken azonban még a vallási előírások

15 és a hagyományok tisztelete miatt hordják a tradicionális kendőket, fátylakat, illetve az egész alakot takaró hosszú ruhákat.

A mohamedán évszámítás Az időszámítás alapjául a Próféta Mekkából Medinába történt kivándorlását vették, mely a Gergely naptár szerint 622. július 16-án, egy újholdnapon történt. Ez a nap lett az iszlám holdnaptára szerint Moharrem hó 1. napja, a hindzsra szerinti időszámítás kezdőnapja. A próféta megtiltotta a szökőhónapok beiktatását (Korán IX. szúra 36), és csak 354, illetve 355 napos holdévek használatát engedélyezte. Az iszlám évei a napévtől való 11 napos eltérésük miatt mozgó évek. Az egyes hónapok és ünnepek fokozatosan tolódnak el, és kb. 33 év alatt végigjárják az év egész hosszát. Így eshet meg, hogy a Ramadán eshet nyárra is, télre is. A mohamedán évek rövidebbek az általunk használtnál. 100 holdév egyenlő kb. 97 napévvel -, s ezt figyelembe kell venni a mohamedán évekre való átszámításnál. A keresztény időszámításnak megfelelő mohamedán évet úgy kapjuk meg, ha az évszámból 622-t kivonunk, és ehhez hozzáadjuk a különbség 1/32 részét; emellett figyelembe veendő az évkezdő napok eltérése is. 1982 tehát = 1982-622 = 1360, ehhez hozzá kell adni 1360:32 = 42.5 évet tehát 1982 részben a hidzsra szerinti 1402., részben az 1403. évnek fog megfelelni. A mohamedán időszámítás az arab hódítással párhuzamosan terjedt el.

Az iszlám – keresztény ellentét Az iszlám világ és a „Nyugat” közötti konfliktusok és ellentétek, amelyek napjainkat is jellemzik, több évszázados múltra vezethetők vissza. Hátterükben egyáltalán nem csupán vallási (iszlám-keresztény) ellentétek húzódnak, hanem elsősorban politikaitársadalmi tényezők. Európa számára az elmúlt ezer esztendő alatt az iszlám jelentette a legfőbb veszélyforrást. A korai Európában csak a keresztes háborúk (1096–1270-ig) során – a fejlettebb bizánci és arab világgal való érintkezés hatására – kezdték egyre komolyabban venni és megismerni az iszlámot. A török birodalom – 1300-tól egészen az 1700-as évekig – rettegésben tartotta Európát, és ez hosszú időre meghatározta az iszlámhoz való, alapvetően negatív és elutasító viszonyt. A következő, a mai viszonyokat is meghatározó kapcsolat a XVIII. század végén illetve a XIX. század elején végbemenő gyarmatosítás, amikor a török uralom megszűntével éledő, arab „újjászületés” az európai „civilizáció” áldozatává vált. A hatalomért folytatott európai verseny következtében hatalmas muzulmán területek kerültek a „hitetlenek” irányítása alá, és az első világháború kitöréséig az iszlám világ majd minden országa idegen fennhatóság alá került. A legnagyobb muzulmán területek felett uralkodó négy európai nagyhatalom: Anglia, Franciaország, Hollandia és a cári Oroszország volt. Az iszlámot jellemző „Nyugatellenesség” az iszlám világ 100-150 éves politikai és gazdasági alávetettségére vezethető vissza. Arra, hogy a gyarmatosítók figyelmen kívül hagyva az iszlám társadalmi rendjét, és annak értékeit, megpróbálták a saját európai világukat, értékeiket ráerőltetni egy alapjaiban különböző kultúrára. A régi életmód és normák szétzilálódása, az új, idegen „civilizáció” a saját kultúra fokozódó veszélyeztetettségének érzését váltotta ki.

16 Míg a keresztény vallás jelentőségének csökkenésében, maga a keresztény világ belső fejlődése játszotta a főszerepet - külső tényezők alig -, az iszlám esetében fennáll egy állandó külső fenyegetettség, egy magát fejlettebbnek, magasabb rendűnek tartó kultúra dominanciájának a veszélye, amely az iszlámot védekezésre kényszeríti.

Társadalmi szokások Mivel Irak területén élő népességre elsősorban az arab szokások a jellemzőek, így azokat a viselkedési normákat, szabályokat gyűjtöttük össze, melyek betartásával, használatával megkönnyebbíthetjük az arab lakossággal való kapcsolatfelvételt, együttműködést. Meg kell említeni azonban, hogy ezek a normák a jelenlegi helyzet miatt területenként eltérőek lehetnek. Ismeretük, valamint a betartásukra való törekvés azonban elengedhetetlen a helyiekkel való jó viszony kialakításában: - arab büszkeség Sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem kellő tisztelettel, sőt néha kifejezetten lenéző modorban próbálnak tárgyalni az arabokkal. Az arabok egy rendkívül büszke nép. Büszkék több évszázados történelmükre, hagyományaikra, vallásukra, nyelvükre és családjukra. Az irakiak ráadásul az arabok megjelenése előtti, ősi sumér, babiloni, asszír és perzsa birodalmakat is a saját történelmük részének tekintik (azaz, övék a legrégebbi civilizáció!). Amint egy arab megérzi, hogy „lekezelik” nem hajlandó együttműködni és barátságtalanná válik. - az „idő” felfogása Bárhol is járjunk az arab világban, mindenhol igaz az a mondás miszerint „nekünk nyugatiaknak óránk van, az araboknak viszont idejük”. Azoknak, akik hozzászoktak a rohanó nyugati civilizációhoz, nagyon nehéz megszokni azt a könnyedséget, ahogy az arabok a jövőt, illetve magát az időt kezelik. Gyakorlatilag minden jövőre vonatkozó kívánságukhoz hozzáteszik az „Ins’Allah” (Isten akarata szerint) kifejezést. Határidőt megbeszélni nem érdemes, sürgetésnek nincs értelme. Legyünk mindig türelmesek! Megbeszélt találkozókról elkésni azonban az ő szemükben is illetlenség! - a munkához való viszony Az iszlám vallást követők mélyen hisznek az előre elrendelt végzetben. „Bármit tesz valaki, bármi történik is vele, Allah rendelte így.” Könnyen beletörődnek helyzetükbe, nem nagyon akarják megváltoztatni azt. Ez a gondolkodás eredményezi azt a fajta munkához való viszonyt, ami számunkra kicsit furcsának tűnik. Megfelelő motiváció hatására azonban (tisztességes bérezés, jutalom), nemcsak kiváló munkára, hanem segítségre, megbízhatóságra és hűségre is számíthatunk. Szellemi „képességeiket” sem szabad lebecsülni, csak azért, mert másképp gondolkodnak. Gyakran teljesen más szemszögből közelítenek meg egy kérdést, mint a „nyugatiak”, viszont mindig megoldják a problémát. Ráadásul, rendkívül kreatívak és tanulékonyak. - a személyes tér A nyugati társadalmakban sokkal nagyobb személyes teret tartunk fenn, mint az, az arab világban megszokott. Ezért szokatlan és gyakran kellemetlen is lehet, hogy

17 társalgás közben akár 10-20 centire is megközelítik, vagy akár át is karolják, megérintik az embert. - a köszöntés, kézfogás Az arab világban a köszöntés a magyarországi szokásokhoz képest kicsit szertartásosabbnak tűnhet. A köszöntés módjával, rangot, kapcsolati viszonyt és szándékot is ki lehet fejezni. Az ölelkezés mellett a hazai szokásokhoz hasonlóan Irakban is kezet fognak a férfiak, találkozáskor és búcsúzáskor egyaránt. Maga a kézfogás hosszabb ideig, akár egy rövidebb beszélgetés erejéig is fennmaradhat. Fontos a szemkontaktus, melynek kerülése, hiánya sértő a másik fél számára. Nőknek nem szabad kezet nyújtani! Kézfogás helyett a jobb kezünket érintsük a (saját!) mellünkhöz (szívtájékon) és enyhén hajoljunk meg. A hazai udvariassági szokásoktól eltérően a nők jelenléte mellékes. - kézen fogva járás Gyakran látható, hogy férfiak kézen fogva sétálnak az utcán. Ez az arab világban a közeli barátságnak és nem a homoszexualitásnak a kifejeződése. Érdekes módon férfi és nő között a hasonló megnyilvánulások kifejezetten illetlenségnek számítanak, hacsak nem házasok - társalgás arabok között Az arabok egymással belső érzelmeik kifejezésével beszélnek. Hangokkal, mozdulatokkal, mimikával fejezik ki bánatukat, örömüket, ellenszenvüket. Ennek okán az arabok egymás közti beszéde bizonyos esetekben veszekedésnek tűnik egy kívülálló számára. - barátság Az arabok alapvetően vendégszeretőek, barátságosak, nagylelkűek, udvariasak és hűségesek. Komolyan veszik a barátságot! Egy arab ember barátságához idő kell, ki kell érdemelni, de ha egyszer kialakult, bármiben számíthatunk rá. Természetesen ennek oda-vissza alapon kell működnie, ha ő kér szívességet, nem szabad egyszerűen visszautasítani. Ha elveszítjük becsületünket, azzal a barátra is szégyent hozunk. Akárcsak Magyarországon, az arab világban is fontosak a személyes kapcsolatok. - megbeszélés, tárgyalás Az arabokkal való tárgyalás során nagyon fontos, hogy egyenrangú félként kezeljük őket. Nem szabad erőpozícióból, vagy lenézően tárgyalni, mert nagyon könnyű megsérteni az önérzetüket. Ugyanakkor legyünk határozottak és jól felkészültek, ne felejtsük el, hogy az arabok hagyományosan jól alkudoznak és tárgyalnak. A megbeszélés során nem szabad azonnal a tárgyra térni. Az arab szokásoknak megfelelően, teázás vagy kávézás (esetleg étkezés) közben udvariassági beszélgetéssel kell kezdeni, illetve befejezni a megbeszélést. Bármiről beszélgethetünk de, kerüljük a személyes témákat és ne kérdezzük, vagy tegyünk megjegyzést a családja női tagjaira. Arányait tekintve 90-95%-ban udvariasság és csak 5-10% maga a konkrét tárgyalás! Amennyiben sikerül valamiben megállapodni, nem valószínű, hogy lesz írásos nyoma. Az arab világban az adott szó gyakran értékesebb, mint egy szerződés.

18 - vendéglátás Meghívást visszautasítani nagyfokú illetlenség! A vendég érkezését örömnek fogják fel, legyen az ismerős, vagy ismeretlen. Általában ha anyagi lehetőség megvan rá, külön vendégszobát rendeznek be, amit csak ilyen célra használnak. Vendégségben viselkedjünk természetesen. Igyekezzünk olyan pozícióban helyet foglalni, melyben nem mutatjuk talpunkat a vendéglátónk felé. Ez komoly sértésnek számít. Sértésnek számít továbbá, ha egy kínált dolgot nem fogadunk el. Nyugodtan megkérdezhetjük miből készült, ha ízlik vegyünk még! A házigazdának jólesik, ha vendége jól érzi magát. Étkezések során szokás a közös tálból evés. Tilos bal kézzel az ételért nyúlni, mivel az a tisztálkodásra szolgál! Evés előtt távozni, nagyfokú udvariatlanság, (hiszen akkor azt feltételezzük a házigazdáról, hogy nem tud minket vendégül látni). A nem hivatalos, baráti beszélgetések során jó beszédtéma a család és a gyerekek (fiúk) Ha tehetjük, mutassunk fényképeket a saját családunkról. Ne kérdezzünk és beszélgessünk a család női tagjairól! Tilos! Mellőzzük a vendéglátónk birtokában lévő használati tárgyaira vonatkozó tetszésünk kifejezését, dicséretét! Nem egy esetben megtörténik, hogy ajándékba adják, és annak visszautasítása kínos lehet számunkra. A házigazdát illik megajándékozni valami apró ajándéktárggyal, édességgel vagy gyümölccsel. Szokás a távozó vendéget is megajándékozni. A meghívást, ajándékot illik viszonozni! - női munkatárs Előfordulhat, hogy munkánk során nő tolmáccsal, vagy munkatárssal kell együtt dolgozni. Viselkedjünk tartózkodóan és ne kezdeményezzünk beszélgetést, vagy szorítkozzunk hivatalos témákra és lehetőleg mindig legyen jelen egy arab férfi. A jelenlegi gazdasági és biztonsági helyzetben az iraki értelmiség számára – különösen, ha nőről van szó – nincs túl sok lehetőség. Előfordulhat, hogy a még hajadon, egzotikus hölgyek megpróbálnak férjet találni maguknak. Ilyen kapcsolatba az adott körülmények között könnyű belesodródni, de a muzulmán társadalomban ez komoly következményekkel járhat! - arab férfi és arab nő viszonya A férfi és a nő kapcsolatára nem jellemzőek ugyanazok a szokások, melyek a mi társadalmunkat határozzák meg. Ne lepődjünk meg, ha egy férfi a felesége előtt megy ki az ajtón, vagy előtte halad az utcán. Beszélgetésük folyamán a hölgy nem bámulja férjét, sőt igen gyakran a földre pillant. A nyilvános közlekedési eszközökön a hölgyek nem ülhetnek idegen férfi mellé. - becsület, szégyen Egy arab embert számára fontos, hogy becsületén ne essen folt, ne kerüljön szégyenbe mások előtt. Ilyen esetben nem csak ő maga kerül szégyenbe, hanem családja és barátai is. Kerüljük a nyilvános bírálatot, a mások előtt való megalázást. Ez fokozottan érvényes az idősebb férfiakra, tisztekre. Nem ismerik az építő kritika fogalmát sem. Különösen nagy sértés írásban, vagy esetleg a feljebbvalónál bírálni valakit. Ha valakivel ilyen jellegű gondunk van, hívjuk félre és négyszemközt, diplomatikusan magyarázzuk el neki a problémát. Az ilyen eljárásért az arab ember hálás lesz, mivel nyilvánosan nem szégyenül meg és mindent el fog követni, annak érdekében, hogy helyrehozza a hibát.

19 - fényképezés Alapvetően az iraki embereknek nincs ellenükre, ha fényképezik őket, sőt néha kifejezetten szeretnek szerepelni. Ennek ellenére ajánlott az érintett beleegyezését kérni. Nőket és vallásukat gyakorló embereket fényképezni nem illik! Irakban a biztonsági helyzet miatt, sok helyen kifejezetten tilos a fényképezés! Az újonnan felállított iraki biztonsági erők tagjait fényképezni nem ajánlott! Amennyiben a fénykép, később bármilyen módon rossz kezekbe kerül, a fényképen szereplő rendőr, vagy katona és a családjuk élete is veszélybe kerülhet! - megjelenés Az arab férfiak adnak a megjelenésükre. Ruházatuk általában rendezett, tükrözi a társadalmi hovatartozást és az iskolázottságot. Általános a gondosan nyírott haj és arcszőrzet. Külföldiként, próbáljunk a helyi körülményeknek megfelelő, kényelmes, de kultúrált, hosszú ruhában megjelenni. A nők öltözködését gyakran a hagyományok és vallási előírások határozzák meg. - alkohol és kábítószer fogyasztása Az iszlám vallás, a hívők számára tiltja részegítő italok, kábítószerek élvezetét és fogyasztását. Ez alapvetően nem csak Irakra, hanem a Közel-kelet több országára is érvényes. Az alkohol tilalma más vallásúakra nem vonatkozik és a legtöbb helyen tolerálják a mértékletes italozást. Ez azonban nem minden országra igaz, van ahol nagyon szigorú törvények szabályozzák az alkohol fogyasztását, vásárlását és az országba való bevitelét is! Irakban a koalíciós erők legtöbb nemzete tiltja a katonái számára az alkohol fogyasztását! Ennek okai részben a helybéli szokásokhoz való alkalmazkodásból, de leginkább a fegyelmi kérdésekből adódnak. Irak hadműveleti terület! A jelenlegi biztonsági helyzetben az állománynak a nap 24 órájában (pihenőideje alatt is) harckésznek és harcképesnek kell lennie. - alkudozás Az arab országokban az alku egyik elengedhetetlen velejárója a vásárlásnak. Ügyes alkudozással, ha sikerül az eladó szimpátiáját elnyerni az eredeti ár harmadáért, negyedéért is megkaphatjuk az árut. Érdemes több árut megnézni és az együttes árból alkudni. Az igazi kereskedők gyakran teával, kávéval is megkínálják a vevőt. - sugdolózás Hasonlóképpen, mint idehaza nem illik sugdolózni! Számukra a sugdolózás a Sátán lépéseihez tartozik, azért, hogy megosztottságot tegyen, és egymás ellen uszítsa az embereket. Kétségtelen, hogy a sugdolózásban van némi megvetés a harmadik emberrel szemben, és azt az érzést kelti, hogy rosszat forralnak ellene. - lövöldözés ünnepekkor Az arab világban szokás az ünnepek, esküvők, felvonulások, vagy temetés alkalmával a levegőbe való lövöldözés. Sajnos ezen szokás miatt már nem egy esküvőt és temetési menetet támadtak meg, bombáztak le a helyzetet félreértő, jól felkészült amerikai erők.

20

Történelmi háttér A mai Irak, az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként számon tartott történelmi Mezopotámia területén fekszik. A Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt, termékeny területen, körülbelül Kr. e. 4000 körül jelentek meg az első fejlett civilizációk, a Sumér városállamok (Ur, Uruk, Eridu), melyet az akkádok centralizált birodalma, majd Kr. e. XIX- XVI. században a babiloni civilizáció követett. Ebből a korból maradt ránk a „Bábeli nyelvzavar” mondája, és Hamurappi törvényoszlopa, mely az egyik legrégibb törvénygyűjtemény. Babilon virágzásának a hettiták vetettek véget, akiket az asszírok, majd a perzsák követtek, végül Kr. e. 331-ben Nagy Sándor is meghódította és birodalmához csatolta a területet. Az arabok terjeszkedése 637-ben érte el a térséget, mely a „termékeny félhold” nevet kapta. Az Abbaszida-dinasztiából származó Manszur kalifa alapította Bagdadot 750-ben, mely az arab világ, kereskedelmi és kulturális fővárossá vált. A keresztény civilizációval ellentétben a tudományok fejlődését nem korlátozták vallási dogmák, így a kor szintjét meghaladó fejlettséget érhettek el a matematika, a csillagászat, a kémia, a geometria, a geodézia, az orvostudományok terén. Bagdadban hozták létre az első tudományos akadémiát. Számos az araboktól átvett szó (algebra, algoritmus, elixír, alkáli, alkohol) jelzi az iszlám tudományok hatását a későbbi európai tudományos fejlődésre. Ezt a kort idézik az 1001 éjszaka meséi. Erre az időszakra alakult ki a tényleges államiság, a birodalom többé-kevésbé szerves egysége, ekkora vált az iszlám a társadalom alapvető integrációs elvévé és gyakorlatává. Kialakult a megfelelő jogi, államigazgatási és intézményrendszer, létrejött az államapparátus működtetéséhez szükséges katonaibürokrata réteg. A kalifák világi hatalmának gyengülésével a (síita felkelések, önálló dinasztiák feltörekvése) 10. században kiújultak a területért folyó hatalmi versengések. Perzsák, egyiptomiak, mongolok, hódították meg a két folyó közét, amely végül 1534-től egészen az I. Világháború végéig, az Oszmán Birodalom részévé lett. Az évezredeken keresztül virágzó régió a hatalmas török birodalomban, elhanyagolt, peremvidéki tartománnyá vált. A Népszövetség 1920-ban brit mandátumterületté nyilvánította az országot. Az 1921. augusztus 23-án kikiáltott, Nagy-Britanniától függő monarchia élére a hasemita uralkodócsalád tagja, a mekkai Husszein Bin Ali fia, I. Fejszál került. 1925-ben a király aláírta az ország első alkotmányát. 1932. október 3.-tól Irak formálisan (Iraki Királyság, arab miniszterek alkotta kormánnyal, brit főbiztossal) független királysággá és a Népszövetség tagjává vált.

I. Fejszál király

1933-ban I. Fejszál király halálát követően fia, Gházi került trónra, aki 1936-ban megalakította az arab nemzetek együttműködési szervezetét, a Pán-arab Mozgalmat. 1939-ban Gházi király autóbalesetét követően a trónra a mindössze hároméves, II. Fejszál került, aki helyett anyai nagybátyja, Abd al-Ilah herceg uralkodott. A régensherceg elkötelezett angolbarát volt, így a II. Világháborúban Irak hivatalosan a

21 Szövetséges Hatalmak oldalán vett részt, azonban a lakosság és a vezetők többsége Németországot támogatta. 1945-ben Irak csatlakozott az Arab Ligához, és tagja lett az ENSZ-nek. 1958. július 14-én a hadsereg és a Nemzeti Egységfront vezette forradalom Abdal-Karim Kászim tábornok és Abd-al-Szalam Muhammad Arif ezredes vezetésével elsöpörte a monarchia intézményét és megalakították az Iraki Köztársaságot. A Kászim vezette új kormány felbontotta a Jordániával kötött államszövetséget és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött gazdasági egyezményt. 1963. februárjában a szocialista Baath-párt megdöntötte Kaszim kormányát. Az új Baathista kormányt azonban már novemberben távozásra kényszeríti a hadsereg és Arif lesz az új elnök. Arif 1966. áprilisában helikopterbalesetben életét veszti és helyét bátyja, Abd-al-Rahman Muhammad Arif tábornok veszi át. 1968. július 17-én egy újabb baathista puccsot követően Ahmed Hasszán al-Bakr tábornok veszi át a hatalmat. Annak érdekében, hogy elejét vegye a kurd felkeléseknek 1970 márciusában békét köt, a Musztafa Barzani vezette Kurd Demokrata Párttal, melynek folytatásaként 1974-ben korlátozott autonómiát ajánl a kurdok lakta területeknek. A szocializmus szellemében 15 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Szovjetunióval és államosítja az olajipart, beleértve az Iraqi Petroleum Company-t. 1979. július 16-án az elnök visszavonulásával egy időben a második számú vezető Szaddam Husszein kerül hatalomra. 1980. szeptember 22-én Irak megtámadta Iránt. A háború főbb okai: - a több évtizedes határvita; - az arab-perzsa ellentét; - az iráni forradalmi eszmék terjedésétől és a síita-szunnita erőviszonyok felbomlásától való félelem; - Irak az arab világ és a Perzsa öböl vezető hatalmává akart válni. A kezdeti sikerek és a jelentős iraki erőfölény ellenére az irániaknak sikerült megállítani és visszaszorítani az iraki csapatokat. Az elhúzódó háború során Irak több alkalommal is vegyi fegyvert vetett be. A háború folyamán jelentősen csökkent mindkét fél olajkivitele. A és a civil olajszállító hajók elleni támadások miatt 1987-től az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete biztosította a hajóforgalmat az Öböl térségében.

22 A háború eredménye, egymillió halott, felbecsülhetetlen anyagi kár, radikálisan csökkenő olajkivitel, és pénzbevétel. A háború befejeződésével az iráni kormány 400 milliárd dollár jóvátételre tartott igényt. 1988. július 18-án, az ENSZ BT 598. számú határozata alapján tűzszünet lép életbe a két ország között és Irak kivonul a megszállt területekről. ENSZ katonai megfigyelők ellenőrzik (UNIIMOG) a tűzszünet betartását. 1990. augusztus 2-án Szaddám Husszein parancsot adott Kuvait lerohanására, és a megszállt sejkséget Irak 19. tartományának nyilvánította. Az ENSZ BT 678. számú határozatában - szankciók és katonai erő bevetését is kilátásba helyezve - felszólította Irakot a feltétel nélküli kivonásra. Irak nem teljesítette a BT határozatát, így 1990. augusztus 07-én kezdetét vette a "Sivatagi Pajzs" hadművelet, melynek célja Szaúd-Arábia határának biztosítása volt. 1991. január 17-én a szövetséges légierő csapásaival megkezdődött a „Sivatagi Vihar” hadművelet és az Öbölháború. Az iraki légvédelem, a híradó és vezetési rendszer gyakorlatilag néhány óra leforgása alatt megsemmisült. A légi támadásokkal szemben védtelen, irányítás nélküli iraki haderő nem jelentett komoly ellenfelet a koalíciós erőknek. Szaddám Husszein 1991. február 28-án elfogadta az Irakra vonatkozó ENSZ határozatotokat, ezzel 30 nap alatt véget ért a háború. 1991. április 3-án az ENSZ a 687. számú határozatában kötelezte Irakot a vegyiés biológiai fegyvereinek, illetve a 150 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétáinak megsemmisítésére a világszervezet ellenőreinek felügyelete mellett. Megalakult az ENSZ Iraki Tömegpusztító Fegyverek Leszerelését Ellenőrző Bizottsága, az UNSCOM. Az ország északi részén élő kurdok és a délen élő síiták védelmében 1991. április 8-10. létrehozzák a repülés tilalmi övezeteket a 36. szélességi foktól északra és a 32. szélességi foktól délre. 1993. november 26-án Irak hivatalosan is elfogadta az ENSZ 715. számú, az ország fegyverkezésének ellenőrzéséről szóló, határozatát. Az együttműködést azonban a gazdasági szankciók megszüntetéséhez kötötte, amit az ENSZ tagállamai nem fogadtak el. 1995. április 14. az Irakot sújtó gazdasági szankciók kompenzálásaként az ENSZ BT 986. számú határozatában engedélyezi az "oil for food" programot, mely lehetővé teszi, hogy Irak olajért cserébe élelmiszerhez és gyógyszerhez jusson. 1997. október 30-án az UNSCOM két amerikai tagját kitiltotta az országból, mire a bizottság összes tagja távozott. 1997. novemberében Oroszország közreműködésével élénkülni látszott az együttműködés, ám Irak végül 1998. október 31-én teljesen megszakította kapcsolatait az UNSCOM-mal és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. 1999. június 27-én Kofi Annan ENSZ főtitkár elismerte, hogy a fegyverzetellenőröket az Egyesült Államok javára kémkedéssel vádoló iraki állítások egy része igaz volt.

23 1999. december 17-én az ENSZ BT 1284. számú határozatával az UNSCOM utódaként létrehozta az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságát (UNMOVIC). A bizottság feladata az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelése, illetve megfigyelői rendszer kiépítése volt, amely garantálná, hogy Irak ne szerezhessen be újra tiltott fegyvereket. Később, Irak az UNMOVIC-kal való együttműködést is megtagadta. 2002. szeptember 12-én George W. Bush amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében katonai támadással fenyegette meg a közel-keleti országot, ha az nem engedi vissza az ENSZ ellenőreit. 2002. szeptember 16-án Kofi Annan az iraki féllel való tárgyalása után bejelentette Irak beleegyezését a fegyverzetellenőrök feltétel nélküli fogadásába. Az UNMOVIC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői 2002. októberében folytatták tevékenységüket. Jelentéseiket elkészítették, ám a tömegpusztító fegyverek létezéséről szóló amerikai bizonyítékokat, az ellenőrzés nem erősítette meg. Az ellenőrök véleménye szerint legalább még féléves ellenőrzésre lett volna szükség az egyértelmű állásfoglaláshoz. 2003. március 20-án az Egyesült Államok elnöke bejelentette az „Iraki Szabadság” hadművelet megindítását. A Szaddám Husszein rezsimjét megdöntő hadműveletek 2003. május 1-jén értek véget, amikor is G. W. Bush hivatalosan is bejelentette a katonai műveletek befejeződését. Az ország stabilizációja megkezdődött, és jelenleg is tart.

24

Irak napjainkban Politikai rendszer: Irak politikai rendszere megközelítőleg három évtizedig egypártrendszer volt, ahol a hatalom Szaddam Husszein kezében összpontosult. A régi iraki alkotmány demokratikus berendezkedést tükrözött. Parlamenti választások voltak, melyen minden polgár szavazati joggal bírt, az elnököt, pedig a parlament választotta. A rendszer azonban csak elméletben volt demokratikus. A választásokon szereplő pártoknak állami jóváhagyásra volt szüksége az induláshoz, ebből adódóan egyetlen ellenzéki jelöltnek sem volt lehetősége (és mersze) szembeszállni Szaddam Husszeinnel az elnökválasztásokon. Az országot formálisan a Forradalmi Irányító Tanács kormányozta, melynek élén természetesen Szaddam Husszein állt. A tanács fejeként, a hadsereg főparancsnoka, továbbá a Baath párt főtitkára (vezetője) is volt egy személyben. 1991-ben szeptemberében az iraki ellenzék bizonyos korlátozott jogot nyert, valamint az iraki kurdok szabad választásokat tartottak 1992 májusában. A Szaddam-rendszer bukását követően a hatalmat az Újjáépítési és Humanitárius Segítségnyújtó Hivatalból létrejött Koalíciós Átmeneti Hatóság (Coalition Provisional Authority) gyakorolta, Paul Bremer polgári kormányzó vezetésével. A KÁH gyakorlatilag ideiglenes kormányként tevékenykedett. Iraki részről felmerült, a helyi előzetes választások eredményeként kijelölt, önirányítás lehetősége is, de a KÁH döntése alapján a helyzet még nem érett meg erre. Ezt a lépést a síita vezetők rossznéven vették, mivel szerintük a KÁH ezzel akadályozta meg, hogy a hatalom Muktada al-Szadr síita vezető kezébe kerüljön. A KÁH 2003 július13-án hozta létre az Ideiglenes Kormányzótanácsot, mely 25 különböző vallási és etnikai csoporthoz tartozó tagot tömörített. A tanácsban 13 síita, 5 szunnita, 5 kurd, egy-egy keresztény és türkmén tag kapott helyet. 2003. november 15-én a tanács soros elnöki posztját betöltő Dzsalal Talabáni megállapodott a koalíciós hatósággal az iraki átmeneti időszak időrendjéről és a rendezés lépéseiről. 2003. december 30-án az Ideiglenes Kormányzótanács felkérte az ENSZ-t, hogy nyújtson segítséget a közvetlen választások megszervezésére, melyet 2004. június 30-ig kívántak lebonyolítani. A kéréssel kapcsolatban Kofi Annan ENSZ főtitkár 2004. február 19-én azt nyilatkozta, hogy a választásokra csak akkor kerülhet sor, ha a KÁH a szuverenitást átadja az irakiaknak. 2004. március 08-án a Kormányzótanács jóváhagyta Irak ideiglenes alkotmányát az Átmeneti Közigazgatási Törvényt (ÁKT), így ez lett a legfelsőbb szintű törvény az átmeneti időszak időtartamára. A törvény meghatározza a reprezentatív és szuverén Iraki kormány felállításának részleteit, amely védi és biztosítja az alapvető jogokat, és stabil politikai rendszert képez. A törvény hatályát veszíti, amint a létrehozott állandó Alkotmány alapján a kormányt megválasztják, és hivatalba lép, melynek határideje 2005. december 31. volt.

25 A törvényben foglalt alapelvek a következők: - Irak kormányzati rendszere demokratikus, plurális, szövetségi alapokon nyugvó köztársaság lesz. - Az iraki hadsereg irányítását Irak civil politikai vezetése fogja gyakorolni. - Az iszlám lesz az állam hivatalos vallása, és a törvényhozáshoz is ez szolgál alapul. A törvény elismeri, és tiszteletben tartja az iraki lakosság többségének iszlám identitását, valamint biztosítja a vallás- és vallásgyakorlás szabadságát. - Irak hivatalos nyelve az arab és a kurd. Az ÁKT kinyilvánítja, hogy a törvény előtt, minden iraki egyenlő, nemre, vallásra, etnikumra való tekintet nélkül. Azok, akik az előző rendszer törvénytelenségei következtében veszítették el iraki állampolgárságukat, kérhetik annak visszaállítását. A kormány tiszteletben fogja tartani az emberi jogokat, beleértve a gondolkozási, meggyőződésbeli, és véleménynyilvánítási szabadságot, a békés céllal történő gyülekezés szabadságát, a tiszta és gyors igazságszolgáltatást, az ártatlanság vélelmét, valamint az általános választójogot. Az átmeneti időszak első fázisa 2004. június 30-án kezdődött, amikor a Koalíciós Átmeneti Hatóság és az Ideiglenes Kormányzótanács feloszlott és az Ideiglenes Iraki Kormány teljes szuverenitással lett felruházva. Az Ideiglenes Kormány Irak kormányzására 2004. június 28-án létrehozott hatóság. A tanács tagjai: az állam elnöke és a két elnök helyettes, a miniszterek tanácsa (a miniszterelnökkel együtt), az Ideiglenes Nemzeti Tanács (INT), és a bírói hatóság. Az ENSZ 1546. számú döntésében formálisan elismerte az Ideiglenes Iraki Kormány szuverenitását. Kezdetben az IIK a biztonság megteremtésére helyezte a hangsúlyt, melynek megvalósítása a koalíciós erők nélkül elképzelhetetlen lett volna. Az Irakban tartózkodó többnemzetiségű haderő az IIK kérésére és ENSZ mandátummal tartózkodik az országban. Az új iraki biztonsági erők intenzív kiképzés alatt vannak, és folyamatosan egyre nagyobb arányban vesznek részt az ország biztonsági helyzetének helyreállításában és megszilárdításában. Az IIK feladata az ország gazdasági fejlesztése, a lakosok életkörülményeinek javítása, valamint az Átmeneti Kormány választás előkészítése volt. Az ÁKT mellékletében egy legalább 1000 fős Nemzeti konferencia megteremtését irányozta elő az ország fő kérdéseivel kapcsolatos nemzeti párbeszéd kialakítására, illetve, az Ideiglenes Nemzeti Tanács (INT) megválasztására. A konferenciát az ENSZ kérésére két héttel elhalasztották, hogy segítséget nyújthassanak annak megszervezésére. Néhány befolyásos csoport, és szunnita szervezet megpróbálta bojkottálni az értekezletet. Mivel távolmaradásuk nem volt meghatározó a Nemzeti konferenciát 2004. augusztus végén az összes tartomány képviselőinek, a politikai pártok, törzsi vezetők, szakszervezetek, egyetemek képviselői, vallási vezetők és sok más résztvevő (összesen mintegy 1300 fő) jelenlétében tartották meg, ahol végül megválasztották az INT tagjait. Az INT száz tagú testület, melynek 81 tagját választották címzetten a Nemzeti Tanácsba, míg 19 tagját a funkcióját vesztett Ideiglenes Kormányzótanácsból választották. Érdekesség, hogy a képviselők mintegy negyede a gyengébb nem képviselője. A tanácsnak nincs törvényhozási joga, de vétójoggal élhet a kabinet és a miniszterelnök döntései és határozataival szemben. Kétharmados többségű döntéssel vétót emelhet továbbá az Ideiglenes Kormány tevékenysége ellen is. Az INT hagyta jóvá

26 a 2005. évi iraki költségvetést, tanácsokat adott az ideiglenes elnöknek és a miniszterek tanácsának Irak kormányzásával kapcsolatban, illetve szükség szerint javaslatot tett személycserékre az elnökségen, illetve a tanácson belül. Az INT 213 millió dolláros segélyt kapott az Egyesült Államoktól a tevékenységének elősegítésére. A második fázis akkor kezdődött, mikor a Nemzetgyűlés megválasztását követően az Iraki Átmenetei Kormány hivatalba lépett. Kormány, parlament Az Átmeneti Kormány megválasztására 2005. januárjában került sor. A 32 tagú kabinet miniszterelnöke Ibrahim al-Dzsafari lett. Helyettesei, Rovcs Savajsz, Ahmed Csalabi és Abid al-Mutlak al-Dzsabburi. A kabinet 32 tagját az elnöki tanács (elnök: Dzsalal Talabani és helyettesei: Adil Abd al-Mahdi, Ghazi al-Udzsajl al-Dzsavr), illetve a miniszterelnök és helyettesei választották. Az Átmeneti Iraki Kormány hatáskörébe a következő területek tartoznak: - Nemzeti biztonságpolitika; - Külpolitika, diplomáciai tevékenység, határőrizet; - Nemzeti pénzügyi és kereskedelmi politika; - Nemzeti források, a bevételek kezelése, melyet egyenlő arányban kell elosztani az iraki tartományok között Az Átmeneti Kormány egyik legfontosabb feladata Irak végleges alkotmánytervezetének kidolgozása, majd országos népszavazáson való jóváhagyása, melynek határideje 2005. október 15-e volt. Az alkotmánytervezet elkészülte után, hosszas viták és egyeztetések eredményeként, a határidőn belül az iraki választók 65%-os részvétel mellett, 78,9% arányban igennel voksoltak az új alkotmányra. Az Átmeneti Kormány másik fő feladata volt a parlamenti választások előkészítése. A választásokra, melyen az egykamarás képviselőház (medzslisz vatani) 275 tagját kellett megválasztani 2005. december 15-én került sor. A választás eredményeként a síita erőket összefogó Egyesült Iraki Szövetség 128 helyet, a Dzsalal Talabáni és Masszud Barzáni vezette Kurd Koalíció 53; a két főleg szunnitákat összefogó szövetség, az Iraki Megegyezés Front és az Iraki Nemzeti Párbeszéd Front, 44 és 11 helyet kaptak az új parlamentben. Ez az eredmény a szunniták jelentős erősödését mutatja, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy ez alkalommal az előző választást bojkottálók is elmentek szavazni. Az új parlament összetétele alapján a választás sikeresnek mondható, mivel az eredmény jól tükrözi az ország etnikai-vallási arányait. Az új iraki alkotmány szerint, az elkövetkező 15 napban ki kell nevezni az új miniszterelnököt, az új államfő megválasztására 30 napja van a parlamentnek. Fontosabb politikai szereplők, pártok Irakban jelenleg a többpárti demokrácia bevezetésének eredményeként pártok tucatjai versengnek a hatalomért. A három évtizedig tartó egypártrendszer bukását

27 követően a korábban nagyrész emigrációban (Londonban, Teheránban, vagy az USA-ban) tevékenykedő ellenzékiek a többpártrendszer bevezetését követően valós politikai pártként jelentek meg Irakban. Továbbá új politikai szervezetek is sorra alakulnak a Szaddam utáni Bagdadban. Alig három héttel Szaddam bukását követően már 40-nél is több párt és csoport működött az országban. Jelenleg több mint 400 párt jegyeztette be magát, és többségük 20 koalícióba szerveződött a választások idejére. A pártokat rendszerint vallási irányzatok (síita, szunnita, keresztény) vagy nemzetiségek (kurd, asszír) szerint lehet csoportosítani. A lakosság összetételéből következően a síita pártoknak van a legnagyobb támogatottságuk. 2005. januári választásokon 12 párt ill. koalíció szerzett mandátumot. A decemberi választásokra átalakultak a szövetségek és öt főbb koalíció jött létre: Egyesült Iraki Szövetség (síita); Kurd Koalíció; Iraki Megegyezés Front; Nemzeti Iraki Lista; Iraki Nemzeti Párbeszéd Front. A síita és szunnita politikai pártok véleménye ütközik az általuk képviselt csoportok múlt- és jövőbeli szerepével kapcsoltban. Kicsi az esélye annak, hogy a két fő iszlám vallási csoport tagjai közös nevezőre jutnak a jövőben. A Baath-párt leépítésének folyamata azt jelentette első sorban, hogy az iraki embereket biztosítani kellett, hogy Szaddam Husszein uralma nem fog újra hatalomra kerülni. Az inváziót követően visszatérő pártok korábban elnyomatásban szenvedtek baathistáktól, és örömmel üdvözölték a Bremer által meghirdetett Baath-párt leépítését. A jövő kérdése marad, hogy az amerikai hatóságoknak sikerül-e felderíteni a párt jól rejtett hálózatát anélkül, hogy ezzel hozzájárulnának az országot Bagdad eleste után jellemző káoszhoz.

Biztonsági helyzet, feladatok Az iraki biztonsági helyzet – főleg a központi régióban és Bagdadban – a nemzetközi és az iraki védelmi erők erőfeszítései ellenére sem nevezhető nyugodtnak. Továbbra is mindennaposak a lakosság, a koalíciós erők, valamint a védelmi szféra és a jelentősebb ipari létesítmények elleni támadások. Az iraki konszolidáció, a biztonság megteremtésének érdekében az Iraki védelmi erőknek a következő felmerülő biztonsági kihívásokkal és feladatokkal kell szembenézniük: - lázadók fegyveres ellenállása A különböző politikai és vallási ellenálló csoportok fegyveres támadásai, robbantásos merényletei a lakosság és a biztonsági erők ellen. Jelenleg a támadások jelentős részben a koalíciós „megszálló” erők, illetve az amerikai

28 érdekeket kiszolgáló új iraki kormányzat ellen irányulnak. A szövetséges erők távozását követően a támadások fő célpontjává valószínűleg az olajipar kiépített infrastruktúrája, az olajvezetékek és finomítók válnak. Mivel az olaj, Irak szinte egyetlen bevételi forrása, pusztításukkal hatalmas veszteségeket okozhatnak az iraki kormányzatnak, illetve az olajat kitermelő amerikai cégeknek egyaránt. Iraki fegyveres felkelés és a terrorszervezetek: Irak megszállása jelentős indulatokat váltott ki az arab világból. A szélsőséges vallási vezetők, az iszlám közösség elleni támadásnak tekintik az agressziót és többen szent harcra szólították fel a hívőket. A jelenlegi Iraki helyzetért, a terrortámadásokért ezért nem csak a helyi felkelők tehetők felelőssé, hanem a külföldről érkező ellenállók is. Az iraki felkelők között leginkább olyan elemek találhatók, akik a Szaddam rendszer bukásával funkciójukat vesztették, illetve annak a rendszernek a kegyeltjei voltak, vagy családtagjukat veszítették el a megszálló erőkkel vívott fegyveres harcban. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya sem, akiket a szélsőséges vallási vezetők győztek meg arról, hogy „szent kötelességük” a koalíciós erők és a kollaboránsok elleni harc, a Dzsihád. Az iraki ellenálláshoz nagy számban érkeznek felkelők és anyagi javak Algériából, Szíriából, Szudánból, Szaúd-Arábiából, Jemenből és Egyiptomból. A szegényebb afrikai országokból és Jemenből elsősorban harcosok, míg Szaúd-Arábiából jelentős anyagi támogatást érkezik a felkelők szervezeteihez. Fontos megjegyezni, hogy az említett országok nem állami szinten támogatják a terrorizmust, hanem a területükön lévő vallási- és politikai csoportok szervezik az utánpótlást, toborzást, a kiképzést és a célba juttatást. A fegyveres harcra vállalkozó személyek általában a nehezen őrizhető iraki határokon szivárognak át. Különösen gyakori az illegális határátlépés a Szíriai határon, emiatt Szíriát gyakran illetik a terrorizmus támogatásának vádjával. A hosszú iraki-iráni határszakaszon keresztül elsősorban a síita szervezetek nyernek utánpótlást. A terrorizmus aktív támogatással vádolt Szaúd-Arábia a közelmúltban erélyes lépéseket tett az iraki határszakaszának lezárására, illetve az államon belül a szélsőséges iszlámista csoportok visszaszorítására. Az iraki ellenállók legszélsőségesebb csoportjának a radikális szunnita szervezetek számítanak. Céljuk hogy polgárháborút robbantsanak ki Irakon belül a különböző vallási-etnikai csoportok között. A legveszélyesebbnek tartott radikális szunnita szervezet az Abu Muszab al-Zarkavi (lásd a képen) nevével fémjelzett csoport, mely szoros kapcsolatokat tart fenn az Al-Kaidával. A szervezet neve Dzsamat al-Tavhid val-Dzsihád. Sok véres öngyilkos merénylet, gyilkosság és a síita és kurd lakosság ellen elkövetett terrorcselekmény köthető a csoporthoz. Nyilatkozataik szerint nemcsak a koalíciós erők ellen hajtanak végre támadásokat, hanem meg kívánnak büntetni minden a koalíciós erőkkel együttműködő irakit, ennek keretében harcolnak az új iraki biztonsági erőkkel is.

29 A kurdokat tömörítő jelentősebb terrorszervezet az Anszar al-Szunna (ASz), mely az Anszar al-Iszlám radikális iszlámista tömörülésből alakult ki, melynek alapvető célkitűzése egy önálló kurd állam megteremtése volt Irakon belül. Az ASz is kapcsolatban van az Al-Kaidával, mely szervezet elsősorban kiképzést és fegyvereket biztosít az ASz harcosainak, míg az ASz hálózatán belül búvóhelyet nyújt az AlKaida terroristák számára. Meg kell említeni a Mohamed Második Hadseregének Fegyveres Előőrse névre hallgató csoportról is, mely szintén a koalíciós erők, és minden velük együttműködő iraki ellen hajt végre akciókat. Közös jellemzőjük, hogy a terrort korlátozás nélkül alkalmazzák, nem törődve a vétlen áldozatok magas számával. Még azt is elfogadhatónak tartják, ha az áldozatok többsége a saját vallási csoportjukhoz tartozik. - az országhatár védelme Irak határainak nagy része kietlen, nehezen őrizhető, sivatagos területeken található. Az iraki határvédelem célja: megakadályozni az ellenálló csoportok beszivárgását, és az áthaladó nemzetközi kábítószer, fegyver- és embercsempészetet. A nemzetközi kábítószercsempész útvonalak közül az Iránból érkező és Kelet-Törökországba, illetve a Szíria és Libanon irányába tartó útvonalak Irakon haladnak át. Továbbá az instabil iraki biztonsági helyzet jó üzleti lehetőséget kínálnak a nemzetközi illegális fegyverkereskedőknek. - szervezett bűnözés A szervezett bűnözés terjedése a régióban szintén nemzeteken átívelő biztonsági fenyegetés Irakra nézve. A gazdasági és szociális biztonság egyaránt veszélybe kerülhet a túlburjánzó bűnözés miatt. Az Irakban dolgozó külföldiek, illetve a gazdag helyiek elrablása is jól jövedelmező üzletággá fejlődött az országban. - regionális, külső biztonsági kihívások Elsődleges biztonsági kockázat az etnikai alapon motivált nacionalizmus és vallási fanatizmus feléledése és kombinált hatásuk. Elég csak az északi ország részben élő kurdok önállósodási törekvéseire, vagy a síita-szunnita ellentétre gondolni. - geopolitikai-gazdasági kockázatok Irak rendelkezik a világ ismert kőolajkészletének 20%-val, amely óriási előnyt jelenthet az ország újjáépítésénél, de a készlet világgazdasági jelentősége kiemelt fontosságúvá teszi Irak belbiztonsági helyzetét. A világpiaci szereplők olajfüggőssége erőteljes érdeklődést vált ki az iraki olajmezők feletti rendelkezés iránt, de Iraknak meg kell őrizni a fennhatóságát nemzeti kincse felett. - közbiztonság megteremtése A korábban jól működő rendőrség feloszlatása és az általánosan nehéz gazdasági helyzetből, életkörülményekből adódóan a közbiztonság is igen rossz. Az előző rendszer bukását követően a politikai foglyok mellett sok köztörvényes bűnöző is kiszabadult.

30

- archeológiai területek, kincsek védelme A háború során a Szaddam-rezsim bukását követően kialakult káoszban, sajnos sok, több ezer éves műkincsnek veszet nyoma. Kezdetben a koalíciós parancsnokok nem fordítottak kellő figyelmet a különleges régészeti területek védelmére, így azok jelentős károkat szenvedtek és sok katona igen értékes „souvenirrel” tért haza. Ma már tilos a különböző kövek, tárgyak, fegyverek kivitele az országból!

Koalíciós erők Az Irak elleni hadműveletek befejezését követően, nyilvánvalóvá volt, hogy a megsemmisített, szétszéledt hadsereg és rendőrség nélkül lehetetlen egy új, működőképes államapparátus és közigazgatási rendszer felállítása. Az iraki biztonsági, gazdasági és szociális helyzet stabilizálása érdekében, 2004. május 15-én mintegy 35 ország részvételével és 160 000 fős létszámmal megalakult Többnemzetiségű Haderő. A megalakulás óta, a nemzetközi és nemzeti politikai helyzet függvényében a résztvevő országok száma és kontingensük létszáma folyamatosan változik. 2005 végén a koalícióban nagyobb létszámmal résztvevő nemzetek a következők: Nemzet Egyesült Államok Nagy Britannia Dél Korea Olaszország Lengyelország Ausztrália Románia Grúzia Japán Dánia

létszám 155 000 8 500 3 500 2 900 1 500 1 370 860 850 550 530

forrás: www.cnn.com

A misszió kezdetétől mintegy 2 471 koalíciós - többségében amerikai (2267) és brit (101) - katona vesztette életét. (www.icasualties.org/oif/ 2006. 02. 09.) A nemzetközi erők, az országot az etnikai és vallási határok figyelembe vételével négy nagy koordinációs zónára osztották: - Északi Koordinációs zóna, amerikai parancsnokság - Központi Koordinációs zóna amerikai parancsnokság - Déli Központi Koordinációs zóna, lengyel parancsnokság - Déli Koordinációs zóna, angol parancsnokság

31 A két déli zóna jellemzően síita, azaz fokozottan "amerikai ellenes" területeket foglalt magába, ebből kifolyólag a két zóna irányítását, a szinte „ismeretlen” lengyelek és a térségben már tapasztalatokat szerzett britek kapták feladatul. Statisztikák bizonyították, hogy a lengyel parancsnokság alatt működő többnemzetiségű hadosztályt és a déli zónáért felelős brit csapatokat kevesebb támadás éri, mint az amerikai egységeket. A koordinációs zónák az ország államapparátusának és közigazgatási rendszerének felállásával a Többnemzeti Haderő felelősségi körzeteire változtak. A koalíciós erők mielőbbi kivonása érdekében az ország stabilizálása mellet az új iraki biztonsági erők felállítása és kiképzése a legfontosabb feladat. Országszerte, gyorsított iramban folyik a hadsereg, a rendőrség és a határőrség frissen toborzott állományának kiképzése. A felkészítés mellett az állomány felszerelése is a koalíciós országokra háruló feladat, mivel Irak egyelőre nem rendelkezik a szükséges háttérrel. A Többnemzeti Biztonsági Átmeneti Parancsnokság (Multi National Security Transition Command-Iraq, MNSTC-I) feladata a felajánlások, beszerzések és kiképzések koordinálása. Beszerzések 2005. végéig eszköz

HM alakulatok

BM alakulatok

összesen

egyenruha

436 337

335 880

772 217

sisak

119 532

27 020

146 552

repeszálló mellény

95 153

132 232

227 385

rádió

15 868

14 513

30 381

AK-47

94 883

95 874

19 707

pisztoly

17 028

149 292

166 320

8 310

2 190

10 500

lőszer

203 265 978

137 462 093

340 728 071

jármű

12 123

8 306

géppuska

20 429 (forrás: www.csis.org)

A fegyvereket elsősorban a volt Varsói Szerződés tagországaitól szerezték be, melyeket részben a NATO tagországok ajánlottak fel, részben a Védelmi Minisztérium, vagy az MNSTC-I szerezte be.

Iraki fegyveres erők A Szaddam rezsim megdöntését követően Paul Bremernek, (a Koalíciós Átmeneti Hatóság vezetője) első rendeletei között szerepelt a Baath párt megszüntetése, illetve a letűnt rendszer fegyveres erejének felszámolása. Az új rendőrséget és hadsereget így gyakorlatilag az alapoktól kell felépíteni. Az állományt úgy kell kiképezni és felszerelni, hogy képes legyen a koalíciós erők távozását követően is biztosítani a törvényes rendet a külső és belső támadásokkal szemben. Az országszerte gyorsított ütemben folyó kiképzésnek köszönhetően az iraki biztonsági erők (BM, HM együttesen) létszáma 2004 szeptemberére elérte a 96 000, egy

32 évvel később már a 210 000 létszámot. A teljes állomány végleges létszáma, amelyet várhatóan 2007-ben fog elérni: 325 000 fő. Az egységek kiképzettségi szintjét négy kategóriába sorolják: 4-es szintű, feltöltése és kiképzése még folyamatban 3-as szintű, teljesen kiképzett állomány, a koalíciós erőkkel együttműködve bevethető 2-es szintű, képes a saját felelősségi körzetén belül, a koalíciós erők támogatása nélkül is feladatot végrehajtani. 1-es szintű, nem igényel koalíciós támogatást, még logisztikait sem Jelenleg a felállított egységek nagy része a 3-as kategóriába sorolható. Egyre több főleg speciális egység (rendőr kommandó, határőrség) kapja meg a kettes szintű besorolást is, azonban a jelenleg kiépülő logisztikai háttér hiányosságai miatt, 1-es szintű besorolást még csak nagyon kevés egység kapott. Az iraki erők már minden koalíciós műveletben részt vesznek. Jelentős segítség, hogy a műveletek végrehajtását követően a terület biztosítását és a kormányzati felügyelet helyreállítását már az iraki erők végzik, így a koalíciós erők terheltsége csökken.

Honvédelmi Minisztérium Iraki Hadsereg Az Új Iraki hadsereget 2004-ben alakították meg és 18 hónap alatt 88 harcoló és számos ellátó zászlóaljat hoztak létre. Az iraki hadsereg feladata alapvetően az országot érő külső fenyegetés elhárítása, illetve a jelenlegi körülmények között az ország biztonsági helyzetének stabilizálása. További harcoló egységek felállítása mellett, megkezdődött a logisztikai támogató rendszer kiépítése is annak érdekében, hogy az iraki haderő a koalíciós támogatástól függetlenné, azaz teljesen önállóvá válhasson A tervek szerint a hadsereg még 2006-ban eléri a véglegesített 131 000 fős létszámot. A kiképzések végére általános a 15%-os a lemorzsolódás és további 4% az engedély nélkül távozók aránya. Az új elgondolás szerint a hadsereg állomány-összetételének tükröznie kell az ország vallási és etnikai sokszínűségét. A problémát az jelentette, hogy amíg a szunnita vallási és politikai vezetők bojkottálták a politikai folyamatokat, a hadseregbe is kevés szunnita jelentkezett. Megoldásként, engedélyezték az előző rendszer hadseregében szolgált katonák és alacsony rangú tisztek visszatérését.

33

Az Iraki Hadsereg rangjelzései

áámiid dandártábornok

livoáa vezérőrnagy

fáriik altábornagy

ráiid őrnagy

mukáddem alezredes

áákiid ezredes

muleezim hadnagy

muleezim auvel főhadnagy

nákiib százados

muahhal zászlós

muahhal auvel törzszászlós

ááriif őrmester

ááriif auvel törzsőrmester

voakiil voakiil auvel főtörzsőrm.

dzsundi honvéd

dzsundi auvel őrvezető

náib ááriif tizedes

34 Különleges Műveleti erők Létszáma körülbelül 1 300 speciálisan képzett és jól felszerelt katona. Szervezetét tekintve egy dandár, mely áll egy Kommandó- és egy Terrorellenes zászlóaljból. Folyamatosan együttműködnek a koalíciós erőkkel. A kompatibilitás érdekében (a reguláris hadseregtől eltérően), az amerikai hadseregben rendszeresített eszközökkel van felszerelve. Kézifegyverek: M4, M240, M2, járművek: HMMWV-k (Hammer) M113 PSZH-k. Logisztikai támogatás tekintetében amerikai segítségre szorul. Nem rendelkezik légiszállító kapacitással. Haditengerészet Haditengerészet feladatai a felségvizek és viziutak ellenőrzése a csempészet megakadályozása, illetve a kikötők és olajtornyok őrzése az öbölben. Létszáma mintegy 700 kiképzett és felszerelt tengerész. Régi eszközeik nagy része alkatrész- és üzemanyaghiány miatt nem bevethető, azonban 2005-ben több új járőrhajót kaptak a Shatt al Arab közlekedési útvonal járhatóságának biztosítása érdekében. Ez az útvonal rendkívül fontos Irak külkereskedelme szempontjából. Az iraki tengerészek helyismerete jelentős segítséget nyújt a koalíciós járőröknek is. Légierő Szaddam Husszein a térség egyik legjelentősebb légierejével, mintegy 750 vadászrepülővel, bombázóval és fegyveres kiképző-repülőgéppel rendelkezett. A két öbölháború azonban gyakorlatilag megsemmisítette a harcoló egységeket. A légicsapások elől mintegy 100 repülőgép Iráni repülőterekre menekült, de ezeket Irán nem szándékozik visszaadni. Az új iraki légierő létszáma mintegy 200 fő. Jelenleg 3 db C-130E szállító repülővel az iraki hadsereg szállítási feladatait hajtják végre. Néhány további repülőgép felderítési feladatokat, illetve kormányzati személyek szállítását végzi. A 10 db helikopterből néhány kiképzési feladatokat hajt végre, de a legtöbbjük alkatrészhiány miatt a földön vesztegel. Stratégiai Infrastruktúra Védelmi erők 2005. elején az Átmeneti Kormány döntése alapján megkezdték a stratégiai infrastruktúra (olajvezetékek, olajkutak, erőművek, villamos vezetékek) védelmét ellátó erők felállítását. Korábban, az adott objektumokért felelős minisztériumoknak kellett

35 megoldani a létesítmények őrzését, melyet részben saját őrséggel, részben a helyi törzsekkel megállapodva és a koalíciós erők támogatásával valósítottak mag. A kezdeti 4 zászlóalj felállítását, rövid idő elteltével követte további három. Még a 2006-os évben összesen 11 zászlóaljat hoznak létre és a tervek szerint végül 17 zászlóalj látja majd el az objektumok védelmét. Az állomány felszerelése a hadseregéhez hasonló. Kiképzettségük azonban igen alacsony színvonalú.

Belügyminisztérium A Belügyminisztérium legfontosabb feladatai a közbiztonság stabilizálása, az új rendőrség felállítása és kiképzése, valamint az önkormányzatok működőképességének mielőbbi helyreállítása. A belügyminisztert az Elnöki Tanács, illetve a miniszterelnök és helyettesei döntése alapján nevezik ki. Alapvető politikai kérdés a kormányon belüli síitaszunita arányok biztosítása. Annak érdekében, hogy a két legfontosabb hatalmi szerv, a Védelmi-, illetve a Belügyminisztérium ne kerülhessen kizárólag síita, vagy szunnita kézbe, a két miniszternek különböző vallási irányzathoz kell tartoznia. 2005 év végén, Baján Bákir Dzsabr Szulagh Al-Zubájdi töltötte be a belügyminiszteri posztot. A végleges 195 000 fős létszámot várhatóan 2007-ben érik el. A belügyi erőket sajnálatos módón átszövi a korrupció és az ellenállók is köztudottan nagy számban épültek be a hirtelen felduzzasztott egységekbe. Iraki Rendőrség Alapvető feladata a törvényes rend, a közbiztonság biztosítása az országban. Támogatást nyújt a koalíciós erők városokon belüli tisztogatási műveleteihez, de nem rendelkezi vizsgálati jogkörrel a terrorista, illetve katonák által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A rendőrség látja el a különböző kiemelt belügyi objektumok őrzését, az ország közútjait pedig, az autópálya rendőrség biztosítja. Fegyverzetük pisztoly, géppisztoly illetve AK-47 karabélyok. A testület tagjai fekete nadrágot és világoskék inget viselnek. Gyakran a bal karon fekete karszalagot hordanak, amelyen fehér IP vagy IPS felirat látható. A jelenlegi létszám meghaladja a 75 000 főt. A tervek szerint 2007 első felében éri el a véglegesített 135 000 főt. Nemzetközi kiképzési program keretében Jordániában és az Arab Emirátusokban képeznek iraki rendőröket. Németország, Nagy Britannia az Egyesült Államok rendőr oktatói különleges kiképzéseket tartanak terroristaellenes feladatoktól kezdve a speciális nyomozói szakismeretig bezárólag Az ország néhány forrongóbb körzetébe igen nehéz rendőröket toborozni, mivel az ellenállók több rendőrőrsöt megtámadtak, felrobbantottak. A rendőrök egy része gyakran egyszerűen elhagyja állomáshelyét, vagy együttműködik az ellenállókkal, amint a helyzet veszélyesebbé válik.

36 A rendőrségnél használt rangjelzések

körzetparancsnok

százados

járőr

megyei rendőrfőnök

főkapitány

felügyelő

főfelügyelő

őrmester

hadnagy

Speciális Rendőri Erők Olyan elit, félkatonai egységek, amelyek nemzeti gyorsreagálású rendőri erőként képesek az ellenállók fegyveres akcióinak és a zavargások megfékezésére. Jelenleg mintegy 28 felkészített különleges rendőri zászlóalj áll már rendelkezésre. Három külön szervezete van: - Rendőr Kommandók: katonai könnyű fegyverzettel (AK-47, RPG, PKM, aknavetők) felszerelt, speciálisan képzett egységek. Tervezett létszámuk 11 800 fő, melyet várhatóan 2006-ban érnek el.

37 - Gépesített Rendőri erők: könnyű, páncélozott eszközökkel rendelkező egység. Létszáma 1 200 fő. Egy zászlóalja BTR-60 -nal, 23 mm ágyúval, és két zászlóalja ASV-vel (Armored Security Vehicle), 12 mm géppuskákkal van felszerelve. Egyik fő feladatuk a bagdadi nemzetközi zóna és a repülőtér közötti „Irish road” biztosítása. - „Közrendbiztosító” Rendőri erők: feladata a közrend helyreállítása magas veszélyeztetettségű környezetben. Tervezett végső létszám 10 600 fő. Válság Reagáló Egység Speciálisan kepézett egység, mely különleges keresések, letartóztatások, túszejtés, válságkezelés, és tűzszerész feladatokat lát el. Jelenlegi létszáma mintegy 300 fő, melyet a tervek szerint 750-re bővítenek. Határőrség Feladata Irak határainak biztosítása, a fegyver és kábítószer csempészet, valamint a külföldi ellenállók beszivárgásának megakadályozása. Jelenleg mintegy 20 000 fős létszáma a tervek szerint még 2006-ban 28 300 emelkedik. Fejlesztése elsődleges feladat. A határszakaszok erődítésekkel való megerősítése folyamatban van. Fegyverzete AK-47, közepes géppuskák. A rendőrséghez hasonlóan erős a korrupció, a határok tényleges lezárása nehézségekbe ütközik. Autópálya Rendőrség Feladata a főbb autópályák biztosítása, mely magába foglalja a fegyveres kiséréstől a szokásos közlekedésrendészeti feladatokat. Az egység engedélyezett létszáma 6 300 fő melyet valószínűleg csak 2007 második felében ér majd el. Jelenleg mintegy 2 000-en teljesítenek szolgálatot az utakon. Elvileg országos szerv, de a vezetési rendszer hiánya és kommunikációs nehézségek miatt a rendőrség körzeti parancsnokságai alárendeltségében van. További gondot jelent az egységek logisztikai ellátása. Személyi Védelmi Központ Fő feladata a magas rangú tisztségviselők személyi védelme.

38

Irak gazdasága Irak gazdasága az ország viharos történelme függvényében változott, és az utolsó két évtizedben a recesszió és stagnálás jellemezte a közel-keleti állam közgazdaságát. Az 1980-as évektől, amikor is az Iránnal folytatott nyolc évig tartó háború lerombolta az iraki olaj infrastruktúra jelentős részét, megindult az ország eladósodása. A háború, az óriási emberveszteség mellett, kb. 100 Mrd dolláros gazdasági veszteséggel is járt. A fentiek eredményeként a 80-as évek végére égető pénzügyi és gazdasági krízis bontakozott ki, melynek rendezésére átütemezték a külföldi hitelek visszafizetését, valamint gazdasági szankciókat vezettek be. Az Irak-iráni háború miatt a GDP nem emelkedett 8 éven keresztül, de a háborút követően 1988 és 1989 között a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 30%-os növekedett. Irak gazdaságát hagyományosan az olaj szektor dominanciája jellemzi, amely az első öböl háború előtt a külkereskedelemből származó jövedelmek 95%-át képezte. Az iraki agresszió Kuvait ellen, a nemzetközi gazdasági szankciók, és az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet eredményeképpen jelentősen csökkent a gazdasági produktivitás. Az ország gazdasági szerkezete torz struktúrájú, két fontos kiviteli cikkre alapoz. A kőolaj és a datolya jelenti exportjának lényegét, tehát az ország gazdasága érzékeny e két termék világpiaci árának ingadozásaira. Az olajkitermelés megindulása előtt, Irak gazdaságában a mezőgazdaság dominált. Jelenleg a mezőgazdaság részesedése csak 16%-os. Más olajtermelő arab országokkal ellentétben Irak az önellátó, illetve exportra termelni képes mezőgazdaság minden adottságával rendelkezik: jelentős öntözött mezőgazdasági termőterület, csatornahálózat és megfelelő éghajlati viszony. Az 1980-as években az iraki hatóságok engedélyezték a magánszektor növekvő jelenlétét a mezőgazdaságban. Az intézkedés célja az önellátás megteremtése, illetve az exportálható többlettermelés biztosítása volt, de az ENSZ szankciók, illetve az 1991-es Öböl-háború következtében visszaállították a szorosabb állami ellenőrzést. Az élelmiszerhiány enyhítésére 1990-ben, egy reform keretében lehetőség nyílt arra, hogy alacsony bérleti díjért a magángazdálkodók állami és szövetkezeti földeket béreljenek. Irak a világ második legjelentősebb datolya termelője, 2004-ben 910000 tonnás termelést regisztráltak (FAO adat). További fontos mezőgazdasági termékek: árpa, búza, bab és rizs. A főként olajalapú vegyipari cikkeket, textilt, acélt, cukrot, cementet előállító ipar teljesítménye egyrészt a bombázások, másrészt az embargó következtében számottevően csökkent. A kőolajmezők az ország északi és déli részén találhatók, a legjelentősebben közülük a kirkuki és rumajlai mezők. A feldolgozó kapacitás három nagy köolajfinomítóra hárul, Bajdzsi, Bagdad, és Bászra városában. Becslések szerint az ország a világ második legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, ami 110-220 milliárd hordónyi becsült készletet jelent (az első Szaúd-Arábia). A világ kőolaj készletének 20 %-a felett az Iraki kormányzat rendelkezik. Az olajipar 1972-ben nemzeti kézbe került. Irak OPEC tagország, amely lehetőséget teremthet a világpiacra való visszatérésre és a gazdaság modernizálására

39 Az első és második Öböl-háború közti időszakot Irak gazdasága szempontjából elsősorban az ENSZ által 1990. augusztus 06-án bevezetett gazdasági szankciók határozták meg. Az ENSZ szankciók főbb pontjai: - Az iraki olaj és más termékek vásárlásának, szállítmányozásának, értékesítésének tilalma. (az engedélyezett mértékű élelmiszer és gyógyszer behozatal kivételével). - Új beruházások tilalma Irak területén. - Irak külföldi érdekeltségeinek és számláinak zárolása Szeptember 25-én a szankciókat a következőkkel egészítették ki: - Az Irakba irányuló és onnan jövő légi forgalom leállítása és tiltása. - Az embargót megsértő iraki hajók feltartóztatása és lefoglalása. Irak gazdasága nem omlott össze közvetlenül az ENSZ szankciók 1990. augusztus 6-i bevezetését követően, a hanyatlás az 1990-es évek közepéig tartott. A GDP 1996-ban 15%-kal csökkent az azt megelőző évhez képest. Kezdetben Irak egyáltalán nem exportálhatta fő kiviteli cikkét, a kőolajat. A szankciók közvetlenül az iraki népre gyakorolt hatását, illetve a világpiac iraki olajra való igényét figyelembe véve az ENSZ 1996. decemberében bevezette az "Olajat élemiszerért" programot, melynek keretében Irak korlátozott mennyiségű olajat exportálhatott, azzal a feltétellel, hogy az így nyert bevételeket élelmiszer, gyógyszervásárlásra, illetve néhány infrastrukturális beruházásra fordíthatja. 1999. decemberében az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezte Iraknak, hogy annyi kőolajat exportáljon, amennyit a humanitárius szükségletek kielégítése indokoltá tesz. Bár a gazdasági nehézségek, illetve az életszínvonalbeli hanyatlás az ENSZ szankciók közvetlen következményei voltak, a különböző programokat (élelmiszer és gyógyszer behozatal), melyek a lakosság ellátását igyekeztek segíteni, az iraki kormány csak részben használta ki. A Szaddam-rendszer bukásával a nemzetközi embargó megszűnt. Az iraki olajipar feletti ellenőrzést, a háborút követő időszakban közvetlenül a Koalíciós Átmeneti Hatóság gyakorolta. Tevékenysége főként az olajkitermelés és export beindítására, illetve a rombolt olaj infrastruktúra helyreállítására irányult. Irak jelenleg a 70 milliárd dolláros háborús adóssággal küzd, ami hozzávetőleg hét év olajbevételének felel meg. A háború előtti olajkitermelés mintegy 2,5 millió hordó volt naponta, ez az érték a Szaddam-rezsim bukásával, illetve a kitermelő berendezések rombolásával minimális szintre esett vissza, majd a kitermelés felfuttatásával, illetve az újjáépítés megindulásával dinamikusan nőtt. A további fejlesztésnek jelenleg gátat szabnak az ágazat infrastruktúrája ellen irányuló terrorcselekmények (elsősorban az olajvezetékek elleni támadások), illetve a rossz közbiztonság, ami hátráltatja a potenciális befektetőket az iraki beruházások megindításában.

40 Az iraki olaj infrastruktúra, és az olajkitermelés alakulása 2003-2004. évben.

Forrás: Opec/IEA/CIA Az iraki lakosoknak nagyon nehéz körülményekkel kell szembenézniük. A bérek értéküket vesztették a hirtelen megugró árak miatt. Az állami hivatalnokok fizetése gyakran elmarad. Jelentőssé vált a csempészet és a feketekereskedelem. Sokan csak úgy tudnak megélni, hogy eladják értéktárgyaikat. A kialakult helyzetből csak nagyon kevesen profitálnak, az egykori középosztály tagjai jelenleg olyan körülmények között élnek, ami az alsó osztályra volt jellemző a nemzetközi embargót megelőzően. Irak pénzneme a dinár (IQD). 2003. október 15-től az "új iraki dinár" váltotta fel az eddigi "öreg dinárt". Az új nemzeti valuta egy egységes, Irakban mindenütt használható, az emberek számára egyszerűbb, kényelmesebb fizetőeszközt jelent.

41 Infrastruktúra: Irakban a Szaddam-diktatúra alatt a gazdaság fejlesztése érdekében jelentős összegeket fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére. A közlekedési hálózat közepesen fejlettnek mondható, a régió többi országához viszonyítva fejlettnek tekinthető. Az közúthálózat hossza 44 550 km (ebből kőút 38 400 km, földút 6150 km). Az úthálózat fejlesztése igazodott az Irak-iráni háború alatt megnövekedett szállító kapacitási igényekhez. Autópálya hálózata fejlett, és kiépítésével összeköttetés létesült a nagyvárosok és a szomszédos államok között egyaránt. Jelentős észak-déli menetvonalú autópálya a török-szíriai határtól egészen Kuvaitig, 1264 kilométer hosszan futó, 1. számú főút. A vasúthálózatát tekintve örökölte a gyarmati időkből megmaradt egyoldalú főleg Bagdadra és Baszrára, a déli ország részre koncentráló hálózatot. Teljes hosszússága 1963 km, amellyel Bagdad és a fontosabb ipari központok között létesül kapcsolat. Vízi közlekedés. Fontosabb tengeri kikötők a Perzsa-öbölben: Umm Kaszr, Khavr az Zubajr, Al Bászra, ezek a kikötők a Perzsa-öböl sekély jellege miatt csak a 10 méternél kisebb merülésű hajók kiszolgálására alkalmasak. A nemzetközi erők az Umm Kaszr-i kikötőt használják, amelyhez vasúti átrakó állomást is építettek. Folyami hajózás: Az ország összesen 1015 km folyami hajózási útvonallal rendelkezik. A Shatt al Arab (a Tigris és az Eufrátesz közös szakasza) stratégiai jelentőségű, mert a tengeri hajók számára is hajózásra alkalmas, a tengerparttól mintegy 130 km-es távolságig. Légi közlekedés: a 2003-as koalíciós hadműveletek előtt a repülőterek száma 150 volt, ebből nemzetközi reptérrel Bagdad és Bászra városa rendelkezik. 74 repülőtérnél találunk betonozott leszállópályát, és 61 rendelkezik 2,5 kilométernél hosszabb kifutópályával. Kőolaj- és földgázvezeték: a nyersolaj vezetékek hossza: 4350 km; kőolaj származék: 725 km; a földgázt szállító vezeték hossza: 1360 km A telefon-, mobil- és Internet hálózat kiépítése folyamatban van. Az ország Internet ország kódja „iq”. Újjáépítés: Az iraki újjáépítés vontatottan halad. Felgyorsítására elsősorban a kőolajkitermelés és az export felfutásának, valamint a nemzetközi segélyek érkezésének függvényében nyílhat lehetősége. A biztonsági körülmények nem javulnak, ami akadályozza az érdemi újjáépítési tevékenység beindulását. Az ENSZ égisze alatt 2003. október 23-24-én Madridban lezajlott széleskörű Donorkonferencia csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A találkozó eredménye vegyes nemzetközi visszhangot váltott ki, hiszen az összeg csak részben fedezi Irak újjáépítésének 2004-2007 közötti időszakra prognosztizált 56 milliárd USD-re rúgó költségeit. A konferencián összesen mintegy 32 milliárd USD értékű felajánlás érkezett Irak megsegítésére, részben vissza nem térítendő segély (22 milliárd USD), részben hitel (9,6 milliárd USD) formájában. Az Egyesült Államok hozzájárulása egymagában 18,6 milliárd USD-t tesz ki.

42 A Világbank 2003. december elején közzétett összesítése szerint a legjelentősebb donorok listájára az Egyesült Államok mellett Japán (4,9 milliárd USD), Szaúd-Arábia és Kuvait (500-500 millió USD), Nagy-Britannia (450 milliárd USD), Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Arab Emírségek, Dél-Korea és Kanada (egyenként 190-235 millió USD között) iratkozott fel. Németország és Franciaország ugyanakkor, Oroszországhoz hasonlóan, nem tett felajánlást Az Európai Közösség 236 M USD-vel járul hozzá Irak újjáépítéséhez. Fenti összegekhez járul még a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 5,5-9,3 milliárd USD értékű hitelkerete. A felajánlások célbajuttatását az IMF és a Világbank által felügyelt kezelőalap, egy un. Multidonor Trust Fund felügyeli majd. A kétes biztonsági helyzet ellenére a jelentős pénzügyi felajánlások eredményeként a nagy IO-k és GO-k mellett rengeteg kisebb NGO is tevékenyen részt vesz az ország újjáépítésében. Hazánk – technikai segítségnyújtás, illetve berendezés-szállítás formájában – 1,15 millió EUR-t ajánlott fel. 2004. júniusa óta több mint 2500 projectet indítottak be, amelyből, több mint 1000-t befejeztek. 8,7 milliárd dollárt fordítottak a létfontosságú szolgáltatások és infrastruktúra rendbetételére. Elektromos áram szolgáltatás rekonstrukciója során 5,4 millió lakos otthonába juttatták el az áramot. Folyamatosan állítják helyre a vízellátást és a csatorna rendszert, rengeted párhuzamosan folyó projekt van jelenleg is. Telekommunikációs szektorban ugrásszerűen megnőtt mind a vonalas, mind a mobil telefont használók száma, továbbá megduplázódott az Internet felhasználó közönség száma. Az egészségügyi rendszer működőképessé tétele nagy kihívást jelent a szakemberek számára: több mint 140 egészségügyi-ellátó intézmény építése folyik, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a helyi szakképzett munkaerő oktatására. A Commander’s Emergency Relief Program (CERP) keretében több mint 3450 projekt fejeződött be vagy még folyamatban van jelenleg is, amely a lakosság infrastrukturális, jólléti illetve oktatási igényeit avatott megoldani.

Magyar-iraki kapcsolatok Az 1990-es, a Kuvait elleni támadásig, Irak Magyarország egyik legfontosabb külgazdasági és kulturális (kiállítások és tanulmányi csereprogramok keretében) partnere volt az arab térségben. Jelentős számú magyar szakember dolgozott az iraki olajiparban, valamint az iraki közlekedési társaságok többségében magyar gyártmányú Ikarus autóbuszokat használtak, illetve használnak jelenleg is. Az 1960-as, 70-es és 80-as években nagy számú arab diák tanult hazánk egyetemein, főiskoláin, köztük számos iraki is. Az eltöltött diákévek és a kialakult kapcsolatok és barátságok eredményeként az egykori diákok többnyire igen jó véleménnyel rendelkeznek Magyarországról, ami mindenképpen hozzájárult országunk kedvező megítéléséhez Irakban. Irakban járva bárhol találkozhatunk olyan emberrel aki, ha csak néhány szó erejéig is, de beszél magyarul. A jelenlegi biztonsági erőkben is szolgálnak olyan volt katonatisztek akik, Magyarországon jártak katonai főiskolára, illetve akadémiára. A kuvaiti agressziót követően a magyar-iraki államközi, politikai kapcsolatok részben összefüggésben a rendszerváltozás utáni Magyarország prioritásainak

43 változásával is – beszűkültek. A magyar kivitel 1996-ra gyakorlatilag megszűnt, s csak az "Olajat élelmiszerért" program bevezetését követően volt tapasztalható bizonyos élénkülés a gazdasági kapcsolatokban. A gazdasági kapcsolatok felújítására, fejlesztésére több politikai kezdeményezés irányult, aminek eredményeként 2001-ben az iraki kormány felvette Magyarországot a kereskedelmileg preferált országok listájára. Az első Öböl-háború során az olajkutak nagy részét rombolták, illetve felgyújtották. Az égő olajkutak hagyományos módszerrel történő eloltása sok esetben nehézségekbe ütközött, mivel a mélyből az olaj óriási nyomással tör fel a kutakból. A probléma megoldására a szolnoki Olajkutató Intézet a kecskeméti katonai Légijármű Javító Üzem szakembereivel együttműködve hatékony eszközt fejlesztett ki. Lánctalpas alvázra telepítettek egy mozgatható oltó gémet, melyre két MIG-21-es vadászrepülőgépen használt sugárhajtóművet építettek. A berendezés működésének lényege, hogy a gázturbinák által előállított nagy sebességű gázáramba kevert oltóanyaggal gyakorlatilag "elfújja" az égő olajkút fáklyaoszlopát. A magyar szakemberek által kezelt eszközt hatékonyan alkalmazták a jelentős környezeti károkat okozó égő olajkutak eloltására. A berendezés meggyőző teljesítménye, illetve a magyar szakemberek nagyfokú szakmai hozzáértése nemzetközi elismerést váltott ki. A háború pusztítása miatt megértéssel és szolidaritással viseltettünk az iraki nép szenvedései iránt, és lehetőségeink szerint azok enyhítésére segítséget nyújtottunk. Államunk ötvenezer dollár értékű gyógyszert juttatott el Irakba a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálaton keresztül. A magyar cégeknek lehetőségük van alvállalkozóként az iraki újjáépítésben való részvételre. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban azon ágazatokban nyílhat lehetősége a magyar gazdaságnak az iraki részvételre, melyekben a háborút megelőzőleg már képviselve voltunk, illetve referenciákat szereztünk. Említésre méltó, hogy számos magyar munkavállaló dolgozik, vagy dolgozott amerikai fő-, illetve alvállalkozó cégeknél, melyek a biztonsági, híradástechnikai, infrastrukturális ágazatokban tevékenykednek.17 magyar cég képviseltette magát a 2004. januárjában Kuvaitban megrendezett "Rebuilding Iraq 2004" nemzetközi vásáron.

Magyarország katonai szerepvállalása Irakban Az Amerikai Egyesült Államok felkérése, hogy a Magyar Köztársaság vegyen részt az iraki rendezésben 2003. április 25-én érkezett kormányához. Ekkor azonban még egy magyar katonai alakulat Irakba küldéséhez szükséges nemzetközi felhatalmazás nem született meg. Az Egyesült Államok a második Irak elleni háborúját, az ENSZ BT hozzájárulása nélkül indította meg. Ez a lépés komoly nemzetközi felháborodást, az ENSZ és az Egyesült Államok közötti konfliktust eredményezett. Mindezek ellenére az ENSZ BT végül 2003. május 22-én az 1483. számú határozatában elfogadta a kialakult status quo-t utólag legalizálva az inváziót. Magyarország ezt a határozatot fogadta el jogalapként az iraki rendezésbe való bekapcsolódásunk alátámasztására.

44 Az Országgyűlés 2003. június 2-án fogadta el az iraki rendezéshez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatot, amely alapján még az év augusztusában egy közel 300 fős kontingens kezdte meg tevékenységét Al-Hillah-ban. Az iraki MH Szállítózászlóalj A Magyar Szállító-zászlóalj a Központi-déli Koordinációs zónában a Többnemzetiségű Hadosztály részeként, lengyel parancsnokság alatt hajtotta végre feladatát. A kontingens fő feladata a humanitárius és katonai szállítási feladatok végrehajtása, biztosítása, továbbá közreműködés a Magyar Köztársaság bagdadi külképviseletének biztosításában és a saját állomány mindenoldalú ellátása volt. Az Magyar Honvédség Szállítózászlóalja, - 2003 júliusától, 2004. decemberéig - a 642 szállítási feladat során mintegy 2,5 millió kilométert tett meg, 50 ezer tonnányi árut (humanitárius segély, élelmezési, ruházati, erődítési anyagok) szállítva.

A kontingens a Babilon tartományban lévő Al- Hillah-ban, több nemzettel (lengyelekkel, szlovákokkal, mongolokkal, fülöp-szigetekiekkel és románokkal) közösen volt elszállásolva. A zászlóaljat a másfél év alatt többször érte feladat-végrehajtás közben, illetve szálláshelyén is támadás. Az iraki misszió több könnyebb személyi sérülés mellett, sajnos egy halálos áldozatot is követelt Magyarországtól. A Szállító Kontingens kiküldésével hazánk eleget tett az ENSZ BT felkérésének, hozzájárulva az iraki stabilitás megteremtéséhez, és jogszerűen működött együtt a koalíciós erőkkel Irakban. A zászlóaljnak számos esetben kellett a nemzeti felhatalmazástól eltérő parancsokat visszautasítania Az MH Szállító Zászlóalj Országgyűlés által meghatározott mandátuma 2004. december 31-én lejárt, a kontingens hazatelepült. NATO Iraki Kiképző Missziója Az Iraki Ideiglenes Kormány felkérését követően a NATO állam- és kormányfői 2004. június 28-án, az isztambuli csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy az ENSZ BT 1546. számú határozatával összhangban - iraki felkérésre - támogatást nyújtanak az iraki biztonsági erők kiképzéséhez és felszereléséhez.

45 2004. július 30-án a Észak-Atlanti Tanács döntése alapján létrehozták a NATO Iraki Kiképzést Előkészítő Misszióját (NATO Training Implementation Mission), melynek célja a megfelelő összeköttetés kiépítése az iraki, illetve a koalíciós erőkkel, továbbá a felmerülő igények, lehetőségek tükrében, kidolgozni a NATO által nyújtandó kiképzés és tanácsadás részletes javaslatait. 2004. december 16-i Activation Order kiadásával a misszió neve NATO Iraki Kiképző Misszióra (NATO Training Mission – Iraq) változott. A misszió helyszíne Bagdad. Rendeltetése, hogy különböző szintű képzéssel, hadfelszereléssel és technikai segítségnyújtással támogassa az új Iraki Biztonsági Erők felállítását. Főbb feladatok, melyek a koalíciós erőkkel - MNSTC-I-vel (Multi National Security Transition Command Iraq) – együttműködve kerülnek végrehajtásra: - a vezérkari állomány tagjainak képzése; - segítségnyújtás katonai akadémia, és kiképzési, oktatási központ létrehozásához; - a NATO tagországok, Irakon kívüli képzésekre és katonai felszerelésekre vonatkozó nemzeti felajánlásainak koordinálása; - segítségnyújtás megtervezéséhez;

az

Iraki

Kiképzési

Parancsnokság

létrehozásának

- képzés és tanácsadás a HM, BM műveleti központjaiban Magyarország a kezdetektől, a harmadik legnagyobb létszámú kontingenssel, mintegy 18 fővel vesz részt a misszióban. Magyar törzstisztek és zászlósok különböző egyéni beosztásokban a misszió minden területén és helyszínén képviselik hazánkat. Hazánk, a kiképzőtisztek küldése mellett a haditechnikai felajánlások keretében is kitűnik a felajánlott – az MH rendszeréből korábban kivont - 77db T–72-es és négy vontató harckocsival. A folyamatban lévő kiképző és tanácsadói feladatok mellett a NATO elsődleges célja a rusztamijjai (Bagdad D-K) kiképző és oktató központ létrehozása. A feladat magába foglalja a bázis kiépítését és felújítását, továbbá az iraki oktató és kiképző állomány felkészítését. Az iraki misszióval a NATO, és ezáltal Magyarország igen fontos szerepet vállalt fel az iraki rendezésben, mivel az iraki biztonsági helyzet stabilizálásának, a nemzetközi erők kivonásának elengedhetetlen feltétele a megfelelően kiképzett és felszerelt iraki biztonsági erők felállítása.

46

Felhasznált irodalom: Internet: www.honvedelem.hu www.cnn.com www.iszlam.net www.arab.lap.hu www.irak.lap.hu www.itd.hu www.rebuilding-iraq.net www.iraq-project.com www.cpa-iraq.org www.fas.org www.csis.org www.globalstrategy.org www.globalsecurity.org www.ieciraq.org www.iraqipages.com www.iranchamber.com www.arabfund.org/ www.un.org www.defenselink.mil Könyvek, tanulmányok: Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 Benke József: Az arab országok története I-II. Alexandra, 1997 Rostoványi Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról? Kossuth, 1983. Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Helikon- Magyar könyvklub, 1996. Gerard Chaliand – Jean-Pierre Ragean: Atlas Strategique. Edition Complexe, 1993. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat, 1981. Bichara Khader: L’Europe et la Méditerranée, geopolitique de la proximité. L’Harmattan-Academia, 1994. Ulfat Aziz Al-Samad: Az iszlám és a kereszténység. International Islamic Federation of Student Organizations, Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia ETár Farkas Zoltán: Az iszlám és az arabok. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia ETár CIA World Factbook Jacques BERQUE: Islam et islamismes. Défence National, 51e année 1995, Juillet. Serge BOIDEVAIX: Le monde musulman dans les relations internationales. Défence National, 51e année 1995, Juillet.

47

Mellékletek: Egészségügyi ismeretek Környezeti hatások, fizikai ártalmak Hideg Meleg Szálló homok A fizikai ártalmak közül legfontosabb a meleg és a szálló por. Hideg hatások A téli hónapokban a legalacsonyabb hőmérséklet átlagosan 3-6°C. Tartós, szabadban való tartózkodás esetén vastag, réteges ruházat szükséges, meleg italt kell fogyasztani. Meleg hatások Júniustól szeptemberig nappal 45-55°C, éjszaka 35-45°C a hőmérséklet. Ebben a hőségben nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel. A folyadékbevitel célja a hőártalmak kivédése, a szervezet megfelelő só-víz háztartásának fenntartása. A javasolt átlagos bevitel 4-6 liter, ásványi anyagokat is tartalmazó víz, melyet a munkavégzéshez, sporttevékenységhez, szabadban való tartózkodáshoz kell igazítani. Sporttevékenység, szabadban végzett munka nyáron +1 liter/óra. Önellenőrzés: Vizelet színének, mennyiségének ellenőrzése. Ha a vizelet színe sötétté válik, menynyisége a megszokottnál kevesebb, vagy kevesebb, mint 600ml, növelni kell a bevitt folyadék mennyiségét. (Megjegyzés: bizonyos ételek pl. Cékla, és vitamin készítmények pl. B-vitaminok, Supradin, Polibé megváltoztathatják a vizelet színét)

Bagdad hőmérséklet görbéje:

Napi képhőmérsékletek hónap jan. febr. márc. ápr. máj. jún. max. 14 18 23 28 36 41 min. 3 6 10 15 20 23

júl. 43 26

aug. szept. okt. nov. dec. 42 39 33 23 17 24 21 16 8 6

48 Hősérülések: - Hőgörcs: a hősérülés első fokozata. Tünetek: izomgörcsök, apró izomrángások a nagyizmok területén, hasi görcsök. A bőr nyirkos, fokozott izzadás. Teendő: ruházat meglazítása, hűtés legyezéssel, vagy vízzel, lehetőség szerint árnyékba vagy hűvös helyre menni, folyadékbevitel (konyhasóval, Normolyt porral vagy ásványvíz). - Hőkimerülés: a hősérülések második fokozata, a szervezet hőleadó képességét meghaladó túlhevülés. Tünetek: láz, fokozott izzadás, bágyadtság, hasi görcsök, fájdalmak fokozódnak. Fejfájás, kábultság. Teendő: ruházat meglazítása, hűtés legyezéssel, vagy vízzel, folyadékpótlás (konyhasóval, Normolyt porral vagy ásványvíz). A beteget az egészségügyi ellátó központba kell juttatni! - Hőguta: a hősérülések legsúlyosabb, harmadik fokozata. Életveszélyes állapot! Tünetek: láz (40-42°C), meleg, vörös, száraz bőr. Görcsök. Zavart tudat, eszméletvesztés. Belső szervek működésének zavara, szívritmuszavarok, veseműködés leállása. Teendő: Azonnal egészségügyi ellátó helyre vinni a beteget! Addig a ruházat meglazítása, hűtés, vízzel, jéggel. Napfény: Az erős napsugárzás ellen fényvédő krém használatával kell védekezni, érzékeny bőr esetén minimum 25-30-as faktorú fényvédő javasolt. Széles karimájú kalap használata javasolt az arc bőrének és a szem védelmének érdekében. Az erős UV-sugárzás szürkehályogot okozhat a szemen, ezért jó minőségű napszemüveg használata szükséges. Vigyázat! A nem megfelelő UV-szűrővel ellátott napszemüveg a sötét üveg miatt kitágítja a pupillát, így több UV-fény éri a szemlencsét, tehát ártalmasabb, mintha semmit nem használnánk. Szálló por: Folyamatosan jelen van. A homokviharok nemcsak a szálló port, de kórokozókat is hordoznak, bőr- és gyomor-bélrendszeri megbetegedések okozója lehet. A szálló por következménye lehet: hörghurut, külső hallójárat gyulladás, bőr kipattogzása, gyulladása, nemi szervek bőrének irritációja. Tisztálkodás, bőrápolás fokozott jelentőségű!

49 Biológiai kórokozók: Malária: Irakban „bentlakó” Az Anopheles szúnyog terjeszti Tünetek: rohamokban jelentkező, magas láz (1,2,3 naponként), kábultság, ködös tudat, nagyon rossz közérzet. Megelőzés: szúnyogirtás, impregnált védőruházat, takarók, szúnyogháló. Delagil tabletta Kezelés: egészségügyi szolgálat, Delagil tabletta, kiegészítő kezelés Leishmaniasis: A homoklégy által terjesztett kórokozó okozza Tünetek: Akutan bőrtünetek, 6-9 hónap múlva belső szervi károsodás: máj, lép megbetegedése Megelőzés: zárt ruházat, Permetrin, szúnyogháló Homokilégy:

Bőrtünetek:

50 Schistosomiasis: Természetes édes vizekben élő, igen kicsiny kórokozó okozza, mely az ép bőrön át fertőz. Súlyos máj- és lépgyulladást okoz Tünetek: a fertőzés után általában 2-3 hét lappangási idő után jelentkeznek. Bizonytalan hasi tünetek, székelési rend megváltozása, puffadás, fogyás. Hányinger, gyengeség, láz. Izom- ízületi fájdalmak. Légúti tünetek, kaparászó, csiklandozó érzés a torokban, köhögés. Máj, lép megnagyobbodása. Megelőzés: TILOS a természetes vizekben fürödni!!! Kezelés: Praziquantel 20mg/ttkg egyszeri adag, visszatérő fertőzés esetén 2x. Bőrgyulladás:

Belső szervi stádium:

Veszettség: Fertőzött állatok terjesztik. Megelőzés: kerülendő minden állattal való érintkezés. A veszélyeztetett foglalkozásúak megelőző védőoltásban kell, hogy részesüljenek. Állat harapása, marása esetén az állatot karanténba kell zárni megfigyelésre, ha ez nem lehetséges a sérültet védőoltás sorozatban kell részesíteni.

51 Veszélyes állatok Kígyók A kígyók alapvetően éjszakai állatok. Napközben árnyékos védett helyen, odúkban, bokrok, kövek alatt keres menedéket a perzselő nap elől. Az embert nem tekinti tápláléknak, ezért ha mi nem háborgatjuk, nem kényszerítjük védekezésre, nem támad. Fajtától függően mérgük lehet ideg- vagy vérmérgezést okozó méreg. Marásuk gyakran halálos is lehet.

Megelőzés: Ne háborgassuk a kígyókat! Akkor támadnak, ha megzavarjuk, vagy megijesztjük őket. Ne akarjuk "elkapni"! Kígyómarás súlyossági foka: 0: nincs mérgezési tünet, fognyom látható, de nincs fájdalom I: enyhe marás, a fognyomok körül 5 cm-es oedema (duzzanat), erythema (bőrpír), 12 óra elteltével sincsenek általános tünetek II: közepesen súlyos marás, a fognyomok körül 5-10 cm-es oedema, erythema, minimálisan megnyúlt vérzés és alvadási idő III: súlyos marás, a fognyom körül 10 cm-nél nagyobb oedema, erythema,, tudatzavar, véralvadási zavar, keringésmegingás, gyors progresszió IV: súlyos marás, igen gyors progresszió, sokk, életet veszélyeztető tudat-, vérzés-, alvadászavar, súlyos neurológiai (idegrendszeri) tünetek Elsősegély: A harapástól számított 5 percen belül a seb bemetszése és kiszívása, végtag nyugalomba helyezése. Életfunkciók (légzés, keringés) biztosítása, szakintézetbe szállítás Kezelés: Megfelelő ellenanyag adása, ez kizárólag szakintézetben, orvosi felügyelet alatt történhet.

52 Skorpiók: Irak területén, éghajlati viszonyai miatt, bárhol találkozhatunk skorpiókkal. Több skorpiófaj is él a térségben, némelyik csípése akár életveszélyes is lehet.

Skorpiómarás ellen nincs speciális ellenszérum, csak kiegészítő kezelés létezik. Marás után a sérültet a lehető legrövidebb időn belül egészségügyi ellátó helyre kell szállítani, szükség esetén - keringés-, légzésleállás - lélegeztetés illetve újraélesztés a teendő. Megelőzés: kígyómarással megegyezik. Tevepók: A tevepók nagyon gyakori Irakban, rengeteg legenda fűződik hozzá, például, hogy az éjszaka alatt az ember bőre alá rakja a tojásait... persze ez nem igaz. A valóban éjszaka aktív. Egy érzéstelenítő hatású anyaggal érzésteleníti a bőrt, és kirágja azt, a fertőzés miatt veszélyes. Teendő: fertőtlenítő sebtisztítás, antibiotikum szájon át és helyileg alkalmazva.

53 Higiénés rendszabályok: Minden külföldre utazónak – főleg a melegebb, trópusi éghajlatok esetén – fokozottan ügyelnie kell az alapvető higiénia betartására. A meleg éghajlata kedvez a korokozóknak, és baktériumoknak. Figyelembe kell venni, hogy a magyarországi körülményekhez szokott immunrendszerünk nincs felkészülve az Iraki viszonyokra. - Kizárólag palackozott és ellenőrzött vizet és jeget (!) igyon. - Kizárólag ellenőrzött forrásból származó élelmiszert fogyasszon. - A főtt ételeket alapos főzés, forralás után forrón kell tálalni. - Étkezés előtt alaposan mosson kezet. - Gyomorrontás gyakrabban fordulhat elő, mint hazánkban. Azonban az adott éghajlati viszonyok mellett a nagyfokú folyadékvesztés veszélyes lehet! Hasmenés, hányás esetén igyon sokat és forduljon orvoshoz! - A toilet használata előtt és után egyaránt ajánlott kezet mosni. - Az ún. "pottyantós" WC használatakor érdemes egy kisebb papírdarabot a lyukba dobni, így elkerülhető az esetleges csobbanás és annak következménye. A ToiToi WC-ben használt fertőtlenítő - hasonló esetekben - bőr irritációt okozhat. Mindkét esetben érdemes úgy időzíteni, hogy legyen utána lehetőség tisztálkodásra. - Ne hanyagolja el a lábát! A forró, nedves körülmények között ajánlatos lábhintőport használni. A lábbelijét rendszeresen fertőtlenítse. A lehető leggyakrabban cseréljen zoknit. - Kerüljön minden nemi érintkezést. A helyesen használt óvszer sem nyújt teljes védelmet egyes szexuális úton terjedő betegségek ellen. Védőoltások: A Magyar Honvédség külszolgálatot teljesítő állománya kiutazás előtt megkapja az öszszes, a hadműveleti területen szükséges védőoltást. Iraka utazók kötelező védőoltása: - Tetanus/diphtheria - MMR: mumpsz, kanyaró, rubeola - Hepatitis A; B - Polio: járványos gyermekbénulás - Meningitis: járványos agyhártyagyulladás - Cholera - Rabies: veszettség (veszélyes munkakörben dolgozóknak)

54

Robbanó eszközök Hadműveleti területen található robbanótestek (UXO’s) A háborús területeken komoly veszélyforrást jelentenek az elhagyott, katonai eredetű robbanószerek. Ezek felismerése létfontosságú lehet bárki számára. A helyes magatartás ilyen eszköz megtalálásakor, hogy a helyszínt elhagyva, biztonságos távolságból feljegyzést kell készíteni a tárgy helyéről, jellemző adatairól, amit továbbítani kell a tűzszerészeknek. Azért fontos, hogy a helyszínt minél előbb hagyjuk el, mert nem tudhatjuk, hogy a robbanótestet esetleg nem alakították-e át, improvizált robbanóeszköznek A katonai robbanószerkezetek a következő főbb csoportokba oszthatók: Kézigránátok: Jellemző méretek: átmérő: 5-10cm hossz: 10-30cm Főbb fajtái: az élőerő és a páncélozott célok elleni, de rengeteg egyéb rendeltetésű létezik (pl, köd, CS gáz, gyújtó, Működhetnek csapódásra, vagy időzítetten. Az eldobott, de fel nem robbant kézigránátot a szállítási biztosíték hiányáról lehet felismerni Aknák: Jellemző méretek: átmérő: 5-10cm (AP), 20-30cm(AT) Jellemző fajtái a gyalogsági (AP) és a harckocsi elleni (AT). Anyaguk lehet: fa, fém, műanyag, papír, beton, burkolat nélküli robbanóanyag. Működhetnek nyomásra, húzásra, döntőpálcával, akusztikus, illetve mágneses impulzusokra. Aknagránátok: Nagy többségben élőerő elleni repeszgránátok léteznek, de előfordulnak köd, világító és egyéb rendeltetésűek is. Jellemző méretek: átmérő: 50-240mm hossz: 25-150cm A gyújtószerkezetek általában csapódásra, vagy időzítetten működnek, de az újabb típusokat elláthatják közelségi gyújtóval is.

55 Tüzérségi lőszerek:

A leggyakrabban előforduló robbanótestek. Átmérőjük 20mm-től 20cm-ig terjedhet. Főbb típusok:

repesz,

repesz-romboló

romboló, betonromboló, páncéltörő, kumulatív, köd, világító A gyújtószerkezetek működhetnek csapódásra, időzítetten, vagy közelségiként. A kilőtt gránátot általában a vezetőgyűrűn található huzagolás-nyomról lehet felismerni Rakéták: Rendeltetési skálájuk a kézből indítható páncélelhárító vagy légvédelmi eszköztől, a légiharc rakétákon át a több méter hosszú harcászati, hadászati rakétákig terjedhet.

Légibombák: Tömegük (rendeltetéstő függően) 0,5-1000kg-ig, méretük 60-70cm-es átmérő és 2-3 méteres hosszig terjedhet. Léteznek szabadesésű és irányított változatok

56 Improvizált robbanószerkezetek (IED Improvised Explosive Device): Irakban, a felkelő erők rendszeresen használják a koalíciós és az iraki biztonsági erők, valamint a civil lakosság ellen. Az országban rengeteg, különböző típusú robbanó eszköz áll rendelkezésre, melyek minimális technikai érzékkel egyszerűen átalakíthatók. Az improvizált, vagy házi készítésű robbanó eszközök nehezen felismerhetőek, mivel alakjuk, méretük és elrejtésük csak a készítők fantáziájától függ. A működtetési módok lehetnek: meglepőaknaként: Ezeket a szerkezeteket a gyanútlan célszemélyek működtetik. A gyújtószerkezetet aktiválhatja nyomás, húzás, teherelvétel, feszítőerő megszűnése, áramkör nyitása illetve zárása. A leghatásosabb védekezés ellenük, ha kerülünk mindenféle felesleges tevékenységet (pl.: ajtó, ablak nyitása, különböző tárgyak felvétele, kapcsolók működtetése) Ha ezek mégis elkerülhetetlenek, akkor távolról végezzük manipulációs eszközökkel! Több amerikai katona is megsérült vallási vezetők, vagy koalíció ellenes utcai plakátokat eltávolítása közben. - megfigyelt aknaként: Az előzőleg elrejtett szerkezet a merénylő távirányítással (vezeték, telefon, rádió, gyújtózsinór, stb.) indítja. Általában sűrűn használt útvonalon rejtik el őket, ahol ellenséges mozgás várható. Gyakorlatilag bárhova elrejthetőek, az egyetlen védekezés ellenük a terep maximális ismerete és az ott történt változások felderítése (pl. ha egy út menti gödröt, látszólag ok nélkül hirtelen betemetnek) Néhány korábban előfordult rejtési hely: utcai plakát mögött, lámpaoszlopba betonozva, úttesten lévő kátyúba rejtve, állati tetemekben, út szélén álló járművekben

57 - öngyilkos merénylő által: A leggyakrabban használt módszer a személy- vagy teherautóba rejtett robbanószerkezet. (VBIED azaz Vehicle-Borne IED) Elég nagy mennyiségű robbanóanyagot lehet feltűnésmentesen szállítani. Az indítása legtöbb esetben elektromosan történik gombnyomásra, vagy felengedésre (ez utóbbi a biztosabb módszer, mert a merénylő megölése esetén is működik). Hatalmas rombolásra és pusztításra képes.

A bagdadi Sadeer szálloda udvara egy VBIED támadást követően. Mint az a képen is látható a robbanóanyaggal megrakott járművet a homokkal töltött „Hesco bástyák” állították meg. A VBIED-k elleni védekezés gondosan felállított ellenőrző pontokkal és torlaszokkal lehetséges. Az öngyilkos merénylők másik módszere a gyalogosan (PBIED Pedestrian-Borne IED), tömegben, vagy zárt helységekben elkövetett robbantás.

58

Arab nyelv és szószedet Az arab nyelv hangzásában, nyelvtanában és nem utolsó sorban, írásában is teljesen különbözik az általunk megszokott európai nyelvektől. Az eredeti, ún. klasszikus arab nyelv a Koránban is használt nyelvezet. A mai arab világban létezik egy egyszerűsített modern arab, mellyel leginkább a sajtóban illetve a hírműsorokban találkozhatunk. Ugyanakkor a régiónként, országonként és népcsoportokként is más-más dialektussal találkozhatunk. Az arab írás sajátosságai között a legfurcsább, hogy jobbról balra halad. Az ABC 28 mássalhangzókból áll, magánhangzókat kezdetben nem használtak, de a Korán egységesebb értelmezése érdekében három alapmagánhangzót (a, u, i) vezettek be). Nem használnak nagy betűket, viszont a legtöbb betűnek háromféle alakja van, attól függően, hogy a szó elején, közepén vagy a végén helyezkedik el.

Az írásnak a muszlim világban nemcsak közlésbeli funkciója volt, hanem díszítő szerepe is, ugyanis az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, ezért a kalligrafikus írással pótolják a díszítés ebbéli fogyatékosságait. Ily módon kalligráfiával díszítették a használati tárgyakat, épületeket, mecseteket, dzsámikat. Irakban az általunk ismert „arab” számok helyett a keletről átvett számokat használják.

59 Szószedet:

magyar

angol

béke neked jó reggelt jó estét (délutánt) hogy vagy? Jól vagyok, köszönöm köszönöm viszlát igen nem én te (ff) ő (ff) mi ti ők ez ki? kié? mi? hol? mi ez? házas vagy? apa anya fiú lány fiú testvér lány testvér férj feleség most ma holnap tegnap reggel délután este óra perc mindig egy kettő három négy

good morning good afternoon how are you? I’m fine thanks Thank you see you yes no I you he we you them this who? whose? what? where? what is this? are you married? father mother boy daughter brother sister husband wife now today tomorrow yesterday morning afternoon evening hour minute always one two three four

arab fonetikusan (magyarul olvasva) szeleemu álejkum szábáh ‘l khejr mesze 'l khejr slónek /kéjfek zijén, sukrán sukrán máá szelámá ná’ám láe ená entá huvá nahnu entum hum hedá men limen meedáá aejná meheedáá hel entá mutazauezs? eb um ibn ibna ekh ukht zauzs zauzse el een eljaum gheden elbáríh eluszbúh báhádá el dzuhr meszeán szeá dakéká deimen voáhed itnejn celeecá árbáhá

60 öt hat hét nyolc kilenc tíz tizenegy tizenkettő tizenhárom húsz huszonegy harminc negyven ötven száz ezer jó rossz nagy kicsi magas alacsony hosszú rövid új régi fekete kék barna zöld vörös fehér sárga iszok eszek rendőrség katonaság tiszt hadnagy főhadnagy százados őrnagy alezredes ezredes tábornok összekötő tiszt tolmács BM

five six seven eight nine ten eleven twelve thirteen twenty twenty-one thirty forty fifty hundred thousand good bad big small high low long short new old black blue brown green red white yellow I drink I eat police military officer 2nd lieutenant lieutenant captain major lieutenant colonel colonel general liaison officer translator Ministry of Interior

khámszá szittá szebhá cemeenijá tiszhá hásárá ehedáhásárá itnáhásárá celececáhásárá hesrún voáhed voá hesrún celeecún árbáhún khámszún miá elif zsejid szájiá kebír szághír gheelí voátí tauíl kászír zsedíd kádím eszued ázrák zsúzí ákhdhár áhmár ábjád ászfár ásrábu eekulu sortá aszkarí dhábit mulázim mulázim auvel nákíb ráíd mukáddem ákííd ámííd dhábit irtibeet mutárzsim voázerát el dákhilíjá

61 HM IM miniszter Miniszterelnök kormány jelentés művelet NATO térkép helyzet egyenruha felszerelés fegyver pisztoly karabély géppuska lőszer gránát akna improv. robbanó eszköz -„- autó robbanás áldozat sebesült orvos korház rálő letartóztatott kihallgatás biztonságos őrség autó teherautó páncélozott páncélos járőr Pk.ság problémád van? segítenél? értem nem értem állj! lassíts óvatosan! dobd el a fegyvered! ne lőj! ne mozdulj! mozgás!

Ministry of Defence Ministry of Justice minister Prime minister Government report operation map location uniform equipment weapons pistol rifle machine gun ammunition grenade mine IED VBIED explosion casualty wounded doctor hospital shoot at arrested interrogation secure guard car truck armored tank patrol HQ Do you have a problem? Can you help me? I understand I don’t understand Stop! slow down be careful drop your weapon! don’t shoot! do not move! move!

voázerát el difáhá voázerát el áádil voezír ráíísz el vozeráá elhákuumá tákríír hámelíjeet kávoet el nétu khárítá maokihá záji rászmi muideec iszlíhá muszeddesz bundukijá mádfáá rásáás thákhiirá kánbálá Ghám hábov nászife szájjárá mufákhákhá infizsár kheszáir zsárííkh tábíb muszcesfá irmíí hálá elká elkábdh cáhkík ámen hárísz szájjárá markábá muszelehá debbebá dáuríjá mudirijá hel ledejká muskilá hel cesztátíhá muszáhádátí ená efhem ená lá efhem cávoákkáf khefíf elszurhá kun khedhrán irmí sziláhek lá termí lá cácehárrek cehárrek

62 kezeket fel! ne állj ellen! fordulj meg! gyere velem beszélj lassan ne beszélj ülj le van igazolványod? mi a neved? az én nevem honnan jössz? Magyarországról jövök mit csinálsz itt beszélsz arabul? beszélsz angolul? van fegyvered? nincs fegyverem ki a főnök? szeretnék beszélni a parancsnokával. megsebesült? Észak Dél Kelet Nyugat fordulj balra jobbra

hands up! do not resist! turn around! come with me! speak slowly! do not talk! sit down! do you have an ID? What is your name? My name is.... Where are you from? I am from Hungary What are you doing here? do you speak Arabic? do you speak English? do you have a weapon? I don’t have weapon who is in charge? I would like to speak to your commander are you injured? North South East West turn... left right

irfehá jedejik lá tekáuim isztadir cehelá mehí cekellem bibute lá cecekellem izslisz hel ledejká háuíjá mee iszmuká iszmii mená ejná encá aná minál’hunkárijá medhá tehmel huná hel cecekellem árábijá hel cecekellem inglézijá hel ldejká sziláh lejszá ledejjá sziláh men el meszhúl uríd en ecekellem máhá el kááid hel encá mzsrúh semel zsenúb sárk ghárb isztádir jászár jámiin