A 7. ÉVFOLYAM TANMENETE

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o.

11

A7.ÉVFOLYAMTANMENETE Augusztus Szeptember 1. Szervezés Barokk építészet, viselet

Október 6. Ta n u lmányrajz: P o rt r é vagy koponya

2. Barokk szobrászat és 7 – 8. festészet Idôutazás Reneszánsz 3. Barokk vagy barokk festészet portré rajmûfajai: zolása repro– Történelmi dukció alapján festmény – Életkép – Portré, csoportportré – Csendélet 4. Rokokó a túlzások stílusa 5. Tanulmányrajz: P o rt r é vagy koponya

November

December

Január

10. Karikatú- 14. Különleges portré raportré Szólások képi megjelenítése

17. Romantika Festészet Szobrászat

11. Érzelemábrázolás Mimika és a színek

18. Romantika Festészet Szobrászat

15. A 19. század mûvészete Klasszicizmus

12. Érzelem- 16. Romantika ábrázolás Tulajdonságok Építészet maszkja

9. Karikatúra- 13. Különleges portré p o rt r é Tulajdonságok, foglalkozások képi megjelenítése „Mozaikkép”

19. Realizmus

Február

Március

Április

Május

21. 25. Pointillizmus. Ábrázolási rendszerek Posztimpress z i o n i z- Perspektíva mus Kockamakett

Június

32. Rekonst- 36. rukciós fela- Használati tárgy terv edatok zése adott funkcióra és stílusban 26. 37. 29. 33. 22. Mûvészet- Tanulmány- Axonometri- Képalakítás Az éves munrajz a kocka kus ábrázo- a megismert ka értékelése történeti axonometrikus összefoglalás különbözô téri lás szerkesztéelmozdulásaisekkel ról

23. Síkból a térbe Síklapok távlati ábrázolása

27. Ellentétek a mûvészetben Formai és színellentétek

20. Plein-air 28. Vetületi I m p r e s s z i o- 24. Képalakí- ábrázolás nizmus tás a síklapok kiegészítésével, mintázásával

30. Többért e lmûség Lehetetlen ábrák

34. Térplasztikák papírból

31. K o c k acsonkolás

35. Használati tárgyak Formaelemzés Régi – új – kitalált

12 Idôpont


Téma

VIII/1. Szervezés: a tanév feladatai, anyagés eszközszükséglet A barokk kor Építészet Viselet

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A barokk stílus keletkezése, célja és általános jellemzôi. Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényárnyék, ritmusok, szimmetrikus és aszimmetrikus térelrendezés). A külsô tér és a belsô díszítettség összhangja. Paloták és templomok. Versailles és a napkirály. A francia udvari viselet jellemzôi. A barokk paloták tagoltsága: rizalitok, armírozás, manzárdíves és csavart formák, túldíszítettség. Magyar barokk paloták megismerése (könyvtárhasználat). Szent Péter tér, Róma – kolonnád. Magyar barokk templomok (minorita, jezsuita, bencés)

Feladatokmegoldása Húzd alá, hogy mit illett felvennie XIV. Lajosnak ahhoz, hogy megjelenése tökéletes legyen! Csipkés ing, színes selyemharisnya, térdnadrág, szalagcsokrokkal díszített hímzett kabát, csipkés zsabó, piros talpú, szalagokkal díszített magas sarkú cipô, paróka, strucctollas kalap, kard. Zsabó: A nôi blúz vagy férfiing elejére varrt vagy a nyakba kötött fodros dísz. Fertôd: Esterházy-kastély Olvasd el a kastély jellemzését! Írd a leírásból megismert részletek számát a megfelelô karikába! A megoldás felülrôl lefelé haladva a következô: 8 Kôváza 7 Kôrácsos mellvéd 6 Tümpanon 4 Hegedû alakú ablak 5. Kettôs falpillérek 2 A díszterembe vezetô bejárat 3 Kétágú lépcsô 1 Kovácsoltvas kapu

– Vetítés – Épületelemzés – Feladatok önálló és közös megoldása – Könyvtárhasználat

– Versailles-i palota – Egri líceum épülete – Egri líceum freskói – Fertôdi Esterházy-kastély – Szent Péter tér, Róma – Egri minorita templom – Nagyszombati jezsuita templom – Tihanyi bencés apátsági templom

Koncentráció Történelem – Ellenreformáció Ének A templombelsôk elemzése közben barokk orgonazene hallgatása Pl. Bach: D-moll toccata és fúga

– Könyvtárhasználat Egészítsd ki a hiányzó szavakkal a magyarországi barokk paloták felsorolását! – Savoyai-kastély, Rá c k e v e – Grassalkovich-kastély, Gödöllô – Festetich-kastély, Keszthely – Ráday-kastély, Pé c e l – Esterházy-kastély, Tata – Püspöki palota, Veszprém – Könyvtárhasználat. Mit jelent a baldachin? Változatos alakú díszes tetô ágy, trón vagy oltár fölött. Lehet márványból, kôbôl épített vagy bronzból öntött (pl. Berninié a római Szent Pétertemplom fôoltára fölött), vagy textilbôl készült. Vannak falhoz vagy mennyezethez erôsített, oszlopokon nyugvó vagy egyházi szertartások alkalmával használt hordozható baldachinok. (Mûvészettörténeti ABC, Mûvészeti kislexikon)

14 Idôpont IX./2.


Téma Barokk stílus – Az épületek belsô díszítése – Szobrászat – Illuzionista festészet

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak A barokk templomok és paloták belsô terének díszítése. A külsô és belsô tér összhangja. A plasztikai kifejezés eszközei: anyag, formatömeg, t agoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely. A mozgalmasság, túldíszítettség, erôs fény-árnyék kontrasztok alkalmazásának hangsúlyozása. Az illuzionista festészet jellemzôi.

Szakmaikiegészítés A barokk szobrászat szülôhazája az építészetéhez hasonlóan Itália. A mûvészet történetében addig még sohasem készült annyi szobor, mint a barokkban, és mégis alárendelt jelentôsége volt a szobrászatnak. Az alkotások többsége a templomok és paloták díszéül szolgált. Elsôsorban az építészeti alkotás kiegészítôi voltak és nem önálló értékû mûvek. A barokk szobrászat leghíresebb alkotója Gianlorenzo Bernini volt. Ô teremtette meg az érett barokk szobrászat stílusát, melyet Európa-szerte utánoztak. Szenvedélyes mozgással helyettesítette a korábban divatos manierista színpadias kompozíciókat. Virtuóza volt a technikának. Mesterien tudta életre kelteni a bôr, a haj, a különbözô anyagok, kelmék, csipkék felületét. Portréiban az ábrázolt személy jellemét és lelkiállapotát is kiválóan mutatta be. Mestermûve a Cornaro család megbízásából, a római Santa Maria della Vittoria templom számára készült, Szent Teréz extázisa címmel. A kápolnában két karzatot helyez el, melyben a Cornaro család tagjai ülnek, mintha az elôttük zajló jelenetrôl beszélgetnének, ami egy látomás: a szobrász márványba véste, amit Szent Teréz írásaiban kifejezett. A szent így beszélte el extázisát: „Angyalt láték, amint megtestesülve balról felém tarta; ily látomásban csak csoda folytán van részem. Habár sokszor megjelennek nekem, nem láthatom ôket… E látomásban az Úr azt akará, hogy imígyen lássam: nem volt nagy, hanem kicsiny, igen szép, arca oly lángoló, azon angyalok közül valónak tetszék, akik mind elégni látszanak. Azok le-

Anyagok, technikák Vetítés Épület- és szoborelemzés Freskó Stukkó

Szemléltetés, mûalkotások

Koncentráció

– Szent Péter-bazilika belseje, Róma – Téli Palota, Szentpétervár. – Lorenzo Bernini: Szent Teréz extázisa – Andrea Pozzo: A római Szent Ignác-templom mennyezetfreskója

– Bach: Pastorale – Bach: H-moll mise – Händel: Messiás – Bach: János passió (passió: Jézus szenvedésének bemutatása)

hetnek ôk, kiket kerubnak neveznek, mivel nevüket nem mondják meg nekem: azt látom inkább, hogy a mennyekben oly nagyon különbözô egyik angyal a másikától, másik a harmadiktól, hogy megmondani nem tudhatnám. Kezében hosszú aranydárdát láték, s a vas végén mintha kis tüzecske gyúlt volna. Ezt mintha szívembe döfte volna párszor, egész bensômig hatolt: ahogy kihúzá, mintha magával vitte volna, s ott hagyott engem az Istenért való nagy szerelmemben megégni. Oly nagy volt a fájdalom, hogy kiáltanom kellene, s oly nagy a gyengédség, mit e hatalmas fájdalom hoz rám, hogy nem kell kívánnom megszûntét, s a lélek sem éri be Istennél kevesebbel. Nem testi, lelki a fájdalom, bár valamelyest a test is részesül benne, még nagyon is. Oly lágy fuvallat, mely a lélek s Isten közt támad, s esdeklem jóságáért, ízleltetné meg azzal, ki azt gondolná, hogy hazudom.“ A szobrász elevenséget adott a kompozíciónak azzal, hogy az erôteljesen domborodó formákat elárasztja a fény, a mélyedések viszont sötét árnyékban maradnak. A mozgalmasan faragott szobor kiválóan alkalmazkodik a barokk templom gazdagon díszített belsô teréhez. A kompozíció átlós szerkezetû, az angyal kezében lévô nyíltól a szent kezéig halad az egyik, s ezt keresztezi a másik, melyet a szent teste és lecsüngô mezítelen lába alkot. Festészet. Feladatmegoldás Húzd alá a felsorolt állítások közül azokat, amelyek a festményre igaz állításokat közölnek! 1, 3, 5, 6, 7


Idôpont IX./3.

Téma Barokk stílus Festészet Történelmi festészet Életkép Portré Csoportportré Csendélet

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Táblaképfestészet és képkereskedelem virágzásának idôszaka. Kedvelt mûfajok: a vallásos és mitológiai témák mellett a történelmi festmény, a tájkép, az életkép, az enteriôr, a csendélet, a portré és a csoportportré. A mûfajok egy-egy jellegzetes festményének elemzése. A barokk festmények jellemzô stílusjegyeinek keresése. Portré és mimika: érzelemábrázolás. A fény-árnyék szélsôséges alkalmazása: a fény a kiemelés eszköze.

Feladatokmegoldása Velázquez: Breda átadása Húzd alá a szövegben a fôszereplôket és a csapatokat jellemzô szavakat, és írd a kép mellé! Breda polgármestere: alázatos, görnyedt, behódoló, megadó, tiszteletteljes. Spanyol tábornok: nagylelkû, fölényes, méltóságteljes, magabiztos, barátságos, leereszkedô, bátor. Holland csapat: rendezetlen, zilált, bánatos, letört, elkeseredett. Spanyol csapat: gôgös, jól felszerelt, fegyelmezett, elegáns, fenyegetô túlerô. Hol található a kép kompozíciós középpontja? Milyen képi módszerekkel érte el a festô, hogy figyelmünket erre a pontra irányítsa? A csapatok vezetôi a szimmetrikus kép középterében állnak. A nézô figyelmét minden kompozíciós eszköz a kulcsban megtestesült eszmei mondanivalóra irányítja. A két fôszereplô egymás felé hajló teste körbehatárolja a sötét kulcsot, melyet a mögötte lévô világos háttér még jobban kiemel. Velázquez: Las Meninas Mit látnánk a bal szélen álló festôvásznon, ha magunk felé fordítanánk? A királyi párt: IV. Fülöpöt és feleségét, Ausztriai Annát. A szoba szemközti falán látszódik portréjuk a tükörben. Velázquez valószínûleg éppen egy

Anyagok, technikák


Vetítés – Rubens: IV. Henrik megKépelemzés pillantja Medici Mária képJellegzetes komp o- mását zíciós megoldások – Velazquez: Breda átadása, keresése Las Meninas Jellemzés a portré – Rembrandt: Tulp doktor mimikája alapján anatómiája, Éjjeli ôrjárat – Baugin: Csendélet sakktáblával

15

Koncentráció Történelem – Spanyol királyi család – 1625: a spanyol sereg támadása a holland város, Breda ellen – Barabás Tibor: Éjjeli ôrjárat (regény)

egész alakos képet fest róluk, amire a földig érô hatalmas vászonból lehet következtetni. Szakmaikiegészítés Az udvarhölgyek Velázquez legismertebb alkotása. A kép családi jelenetet ábrázol, a királyi palota valamelyik lakosztályában. Éppen a királyi pár arcképe készült, amikor belépett Margit infánsnô és kísérete. Ô áll a kép középpontjában. A festmény készítésekor ötesztendôs volt. A kor nôi divatjára jellemzô széles abroncsszoknyát visel, melynek fazonja a felnôttek viseletével teljesen megegyezik. Az infánsnô mellett a kép bal oldalán dona Maria Agustina Sarmiento térdel, a másik oldalán a tisztelet jeléül kissé oldalra hajolva dona Isabel de Velasco. A kép jobb szélén a kutya mögött két törpe áll. Mögöttük a fôkötôs dáma, dona Manuela de Ulloa egy fekete ruhás férfival beszélget. A háttérben az ajtóban José Nieto Velázquez udvari hivatalnok áll. A festôvászon mögött Velázquez önarcképe látható, melyen természetesen ecsettel és palettával ábrázolja magát éppen abban a pózban, mintha a királyi párt tanulmányozná. A Szent Jakab lovagrend keresztjének kitüntetését is megkapta a királytól. A piros keresztet büszkén rá is festette a festményen látható ruhájára. Margarita infánsnôrôl sok képet festett Velázquez, mert a királylány már gyerekkorában jegyese lett I. Lipót osztrák császárnak, aki a hozzá

16


küldött festményekrôl követte nyomon jegyese fejlôdését. Az esküvô 1666-ban volt, amikor Margarita elérte a tizenöt éves kort. Portré Jellemezd az alábbi portrékat! Milyen jellemvonásokra következtetsz a külsô látvány alapján? 1. Frans Hals: Cigánylány. Pajkos, kacér, huncut, energikus, életkedvvel teli, derûs, közvetlen, barátságos. 2. Ifj. Frans Pourbus: Mantovai Eleonóra hercegnô. A kislány hercegnô komolyan, kissé szomorkásan néz a festôre. A kor divatjának megfelelôen az elôkelô kislányokat is kényelmetlen, felnôttes ruhába öltöztették, melyben méltóságteljesen és felnôttesen illett viselkedni. 3. Van Dyck: I. Károly angol király vadászaton (részlet). Elôkelô tartás, büszke tekintet, határozott jellem, magabiztos viselkedés. 4. Rembrandt van Rijn: Saskia piros sapkában. Kedélyes, közvetlen, segítôkész, kacér, barátságos, nyugodt, elégedett. 5. Pieter Pauwel Rubens: Susanna Lunden. Kedves, közvetlen, türelmes, nyugodt természetû, barátságos, csendes, visszahúzódó. 6. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása. Határozott, célratörô, kiemelkedô képességû, kitartó, magabiztos. Csoportportré Rembrandt: Tulp doktor anatómiája Mivel érte el a festô, hogy úgy érezzük, mi is résztvevôi vagyunk az elôadásnak? Rembrandt szakított a csoportképfestés korábban bevált szokásával. Alakjait nem egy sorban ábrázolja, hanem a holttest köré gyûlve. A kép szereplôi nem alkotnak teljes kört, ezáltal a kép nézôje is részese lehet képzeletben az elôadásnak. A boncolást feszülten figyelô hallgatóság körét tehát a kép nézôi zárják. A sebészorvosok céhének hét köztiszteletben álló tagja alkotja a hallgatóságot, érdeklôdve figyelik, amint a boncoló sebész csipeszével éppen felemel néhány inat. Néhányan a kép jobb szélén látható nyitott könyvbôl követik a boncolás menetét, és összevetik a szemléltetô ábrát a valósággal. A kalapos orvos tekintete kifelé irányul a képtérbôl, ettôl olyan érzésünk támad, mintha a kép nézôjét szeretné bevonni az eseményekbe,

ösztönzi arra, hogy figyeljen és nézzen. És valóban, miközben az elôadót figyeli, majd a boncolt testet, a könyvet és a különféle testtartású és arckifejezésû szereplôket, akkor végsô soron maga is a kép szereplôihez hasonlóan cselekszik: a szakértô hallgatóság helyzetébe képzelheti magát. A valóság élményét fokozza a tökéletesen élethû ábrázolás, hiszen a holttestet – a kivégzett és név szerint ismert bûnözô tetemét – valósághûen festette meg. A felboncolt kar ábrázolása megfelelt a kor tudományos ismereteinek. Rembrandt: Éjjeli ôrjárat Barabás Tibor: Éjjeli ôrjárat. Regény (részlet) Amikor Rembrandt befejezte a képet, nyolc embert fogadott, és leszállította az ôrház nagytermébe. Üzent a kapitánynak s a hadnagynak, hogy elkészült, megnézhetik a képet. Arra nem számított, hogy Frans Banning Cocq felriasztja és elhívatja az egész csapatot… „Frans Banning Cocq nagy zajjal csapta ki az ajtót, és a hadnagyot karon fogva a kép elé lépett… a képre meredt… a szélütés kerülgette… Levegô után kapkodott, s elvesztette minden méltóságát. – Mi ez? Kik ezek? – kiáltott a festôre. Rembrandt tudta, hogy minden elveszett, de azt még inkább tudta, hogy a képe jó. – Ezek a polgárôrség tagjai. Riadót hallanak, és kivonulnak a város védelmére… Ott elöl áll ön és a hadnagy úr. Most adják ki a parancsot. Mindenki fegyvert fog, és megindulnak… Csak eddig folytathatta Rembrandt, mert egy kövér polgárôr közbeszólt: – És hol vagyok én? Tán én vagyok az az elmosódott bohóc, kis bajusszal az orrom alatt? – Az meg én lennék? Az a félpofájú sisakos?! – kiáltotta a második. – Ti beszéltek? Nekem csak az alabárdom látszik. Ezért fizessek száz forintot? – kérdezte a testes vászonárus. – És ki az a kislány, és kié a kutya? Azért ki fizeti majd a százast? – Én egy vasat sem adok, engem Pieter keze teljesen eltakar… háborgott az eidami Hunt… – Mondja meg ôszintén, Rembrandt, mit képzelt? Mit akart ezzel? – Már az is vérig sértette Rembrandtot, hogy nem nevezte képnek a munkáját. „Ezzel, ezzel?“ – dünnyögte, és alig jutott valami az eszébe. Ha barátok között volt, mindig megtalálta a megfelelô szót, de haragosok és ellenségek elôtt megbénult a nyelve. Csak ennyit mondott:

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. – Jót akartam. Elég volt az üres ábrázolásból. A polgárôrség eszméjét akartam éleszteni, a város szeretetét…. – De hol vagyunk mi? Mi, akik a képet megrendeltük. Mit mondjak a fegyverkovácsnak, a kötélverô mesternek, akinek valóban csak az árnyéka látszik, vagy akinek csak a fél arca. És mondja, Rembrandt, valóban mit keres a képen ez a két bohó gyerek, a gazdátlan kutya? Govaert Flink szépen egymás mellé állított volna bennünket, az öreg Frans Hals dúsan terített asztalhoz ülteti a lövészegylet katonáit, maga kivisz bennünket az utcára a járókelôk közé. Nézze csak, milyen zûrzavar van itt, mindenki kapkod, a méltóságnak és a hasonlóságnak semmi nyoma… Nem, lássa be, Rembrandt, ezt a képet mi nem vehetjük át. Rembrandt így szólt: – Megértettem, és tudomásul vettem. Csak arra kérem, engedje meg, hogy képem az elszállításig itt maradhasson. – Ezt nem ígérhetem meg. Erre a helyre az új képet szánjuk. Hanem a városházához fordulunk majd, és arra kérjük ôket, engedjék meg, hogy a képe a padláson maradhasson. – Köszönöm! – mondta Rembrandt, sarkon fordult és elindult… – Megálljon Rembrandt! Mennyi ideig dolgozott a képen? – kérdezte komolyan. – Több mint egy évig, de éjjel-nappal… – Valami kártérítést azért megérdemelne… folytatta Banning Cocq. – Ezt önökre bízom! Én még nem csaptam be soha senkit… Isten önnel, kapitány uram! – s ezzel betette maga mögött a gárdaterem ajtaját.

17

Mi baja lett volna Rembrandtnak, ha ô is, mint Govaert Flink, egymás mellé állítja a lövésztársaság tagjait, és egyforma pontossággal ábrázolja ôket? Ôt is ünnepelték volna, ha a zászlótartó és a hadnagy egy fél fejjel magasabb, és arckifejezésük kissé ünnepélyesebb a többinél, s ha minden polgárôr eléri az üres eszményítést. De Rembrandt az „Éjjeli ôrjárat“-tal letért a formális és megszokott útról… Azt a hazáját féltô és védô polgárságot akarta fegyverbe szólítani, amely a jezsuitákkal, a spanyolokkal, a vérengzô helytartókkal szemben visszaszerezte szülôföldjét és megvédte hite szabadságát. Azt a pillanatot akarta megörökíteni, amikor a fenyegetô veszély hírére Frans Banning Cocq kapitány csatasorba állítja, zászló alá hívja polgárôreit, s azok az ölelô karokból kibontakozva, odahagyva a meleg otthonokat, kardot ragadnak végre. A felzavart háznép körülveszi a csapatot; nôk, gyermekek keverednek a sorakozó katonák közé, minden él, mozog, roppant vitalitás tölti be a képet, akkora, hogy a hatalmas ábrázolat már összeolvad az élettel. A holland mesterek vidám és jellemzésre törekvô életképei elénk állították az egész németalföldi életet, minden vidékét, évszakot, ünnepet, mulatságot vagy mesterségét; de Rembrandt az „Éjjeli ôrjárat“-ban magát a Szellemét, az eszményeit, az erejét és a természetét örökítette meg. Azok a polgárôrök, akik Cocq kapitány vezetésével felvonultak elôtte, nem a célokat, nem az elveket, már csak önmagukat akarták látni. Az, akinek csak fél arca, de egész lelke látszott, a kialkudott összegnek csak a felét akarta fizetni, az, aki a drámai megvilágításban elmosódottan is fenyegetô erôvé változott, éppen semmit sem.“

18 Idôpont IX./4.


Téma

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások

Rokokó A túlzott díszítéseket, pompás anyagokat alkalA túlzások stílusa mazó stílus megjelenése a viseletben. Divatos A stílus és a divat fazonok és kellékek a férfiak és nôk öltözködésében: abroncsszoknya, fûzô, magasra tornyozott frizura. Divatos fazonok megfigyelése a korabeli festményeken. Képzeletbeli utazás egy képben: Hogart Divatos házasság címû festményének elemzése úgy, mintha a kép résztvevôi lennénk.

Feladatokmegoldása Olvasd el a szöveget, majd húzd alá a rokokó stílus jellemzôit! A 18. század második harmadától a túlzás jellemezte nemcsak a mûvészeteket, hanem az élet minden területét. Az épületeken kerülték a nyugodt, egyenes és derékszögû felületeket. A formák és részletek tekervényesen íves, szeszélyesen kanyargó, játékos felületekbôl álltak. A szimmetrikus formákat könnyed, kecses, játékosan ívelt kagylóminta (rocaille) váltotta fel. A belsô tér mozgalmasságát, káprázatos hatását a csillogó felületek alkalmazásával (tükör, csillár, bronz, aranyozott felületek, márvány) fokozták. A falakat és a mennyezetet zsúfolásig töltötték a hullámzó festett indák és virágok. Szívesen alkalmazták a stukkódíszítést is. A szobrok és festmények mozgalmas kompozíciói az élet örömeit hangsúlyozták a kecses, finomkodó arisztokraták bemutatásával. Gazdagságukat azzal is kifejezték, hogy a ruháikat túlhalmozták díszítésekkel. A képekrôl ránk tekintô hölgyek szinte elvesztek a csipkék és szalagok között. A szövevényes virágminta pedig nemcsak a falak díszítését, hanem a ruhákat, a kiegészítôket és a bútorokat is uralta. A bútorok körvonalait lekerekítették, hajlított lábakra állították és dúsan faragták. A végsô cél azonban nemcsak a hatáskeltés, hanem a kényelem elérése volt. A székek, kanapék kitömött ülése és háttámlája a testhez igazodott. A festményeken jól látszik

Vetítés Képelemzés Divattervezés Színezés Képzeletbeli riport Festmény történetének képzeletb e l i elôzménye és folytatása

– Rokokó budoár – Drouais: Mme Pompadour – Gainsborough: Délelôtti séta – W. Hogart: Divatos házasság – Watteau: Kirándulás Kythere szigetére

Koncentráció Ének: a menüett és a gavott. – Mozart: F-dúr divertimento – Haydn: Üstdobütés szimfónia – Beethoven: I. szimfónia

a haj- és arcfestés divatja: a saját hajukat vagy a parókát liszttel fehérítették. Az arcukat is fehérre púderezték, majd pirosítóval színezték, a szemöldököt feketével emelték ki, a szájat pirosra festették, az ereket pedig kékkel húzták ki. Végül elhelyezték a szépségtapaszokat. Egészítsd ki a történetet, melynek szereplôi egy korabeli bál résztvevôi! A bál már javában tartott, amikor az elôkelô úr megérkezett. Viselete a legújabb divatot követte: a szûk térdnadrág és a hímzett mellény felett halcsonttal merevített, térdig érô kabátot hordott. Karjának széles kézelôje majdnem eltakarta a kezében tartott kis virágcsokrot, amit kedvesének készült átnyújtani. Haját fehér színûre púderezte, hátul pedig masnival fogta össze. A háromszögletû kalapot nem divatos a fejen viselni, ezért a hóna alá fogta vagy a kezében tartotta. Viselkedése is úrias: kecses és finomkodó. William Hogarth: Divatos házasság A rendetlen szoba, az álmos emberek egy átdorbézolt éjszakára utalnak. A feleség is lustán nyújtózkodik, mert ô is a vendégekkel szórakozott egész éjszaka. A komornyik megadóan legyint és távozik a szobából, kezében a kifizetetlen számlákkal. A kép címe a rokokó divatos életszemléletére utal: elôkelô körökben az élet célja az örömök keresése, a negédes szórakozással eltöltött idô volt.


Óravázlat Téma:Rokokó–atúlzásokstílusa 1. A tankönyv rokokó stílusú képeinek nézegetése, majd az elsô benyomások megbeszélése. Az észrevételek önálló megfogalmazása. 2. A tankönyv feladatának megoldása és megbeszélése: Olvasd el a szöveget, majd húzd alá a rokokó stílus jellemzôit! (22. oldal) 3. A rokokó életszemlélet és viselet megismerése. A nôi és férfi viseletrôl szóló szöveg önálló elolvasása után a fiúk számoljanak be a férfi öltözet, a lányok pedig a nôi öltözet túlzásairól, furcsaságairól, kényelmetlen fazonjairól! Felvetôdik a kérdés: ha kényelmetlen volt, akkor miért viselték? Te r m észetesen csak a gazdagokat illette meg a pompás, díszes viselet, amivel megkülönböztethették magukat a szegényebb rétegtôl. A rokokó dámák viseletének talán legkülönlegesebb része az egyre magasabbra tornyozott hajkorona volt. XVI. Lajos trónra lépésekor (1774) már olyan magasra nôtt, hogy a nyak alig bírta el. Tudunk olyan esetrôl, amikor a száj vonala a talp és a frizura tetejének távolságát éppen felezte. Gyümölcsös kosárkát, sôt egész pásztorjeleneteket viseltek a frizurájukon, mezôvel, patakkal, két báránykával, juhászkutyával és pásztorlánykával. Máskor meg szélmalmot vagy háromárbocos fregattot felvont vitorlákkal. A hajat többnyire a fejtetôn odaerôsített lószôrbôl készült vendéghajra fésülték föl, ez emelte meg a frizurát. Egy egész egyszerû frizura is remek búvóhelyet nyújtott a tetveknek, amelyek akkoriban majdnem mindenkit kínoztak. Ahogy a barokk kor a parókakészítôk aranybányája volt, úgy most a fodrászoknak volt rengeteg munkájuk. Egyetlen frizura megépítésével órákat töltöttek el. Honoráriumuk olyan magasra nôtt, hogy még a gazdag hölgyek sem vehették igénybe szolgálataikat gyakrabban, mint egy héten egyszer, kevésbé jómódúak csak havonta egyszer.

19

Az alábbi újságcikket, amely 1775-ben íródott, érdekességként ajánlatos felolvasni a tanulóknak: „A bálokon, amelyeket a királyné kétszer egy héten ad, a lovagok úgy jelennek meg, ahogyan IV. Henrik idejében öltöztek, a hölgyek pedig egész más furcsasággal tûnnek ki. Fejdíszüket egyik napról a másikra magasabbra építtetik. Egy úr, aki nagy tisztelôje az angoloknak, új fejdíszt kreált, és elnevezte angol kertnek, és valóban azt is ábrázolja. De az sem elég, hogy egy egész kertet hordanak a fejükön, még tovább mennek a hölgyek, és egész tájképeket viselnek; az egyik egy egész falut visz a fején, a másik egész erdôt, megint másik tágas mezôt vagy hidat, vagy éppen szélmalmot. El lehet képzelni, hogy az ilyen építmények meglehetôsen terjedelmesek; ez adta a lehetôséget egy mesternek, hogy a fejdísz értékét még a mechanika segítségével is emelje, és ahová illett, apró muzsikáló szerkezeteket rejtett, melyek idôrôl idôre maguktól megszólalnak, sôt kanárimadarakat, amik énekelnek.“ (1775-ben közölt újságcikk.) 4. Megismertük már, hogy hogyan érkeztek a hölgyek a bálba, és milyen különleges frizurával hívták fel magukra a figyelmet. De milyen volt egy bálba induló úr? (25. old.) A tankönyv feladatának megoldása önálló munkával: Egészítsd ki a történetet, melynek szereplôi egy korabeli bál résztvevôi! A feladat megoldása közben zenehallgatás (Mozart, Haydn vagy Beethoven menüettje). 5. Az elôzô feladat ellenôrzése után a divatos pár öltözetének színezése következhet a leírás alapján. (Közben szóljon továbbra is a zene!) (25. old.) 6. Divatos párt festett le egy tipikus, a korra jellemzô életképben William Hogarth. Szerepjáték: Éljük bele magunkat a képbe, képzeljük magunkat az egyik szereplô helyébe és játsszuk el a képet! Írjunk jellemzést valamelyik szereplôrôl! Készíts riportot valakivel, aki a képen látható! Mi történik és mi történt egy kicsivel korábban a szobában? (A tankönyv feladatai)

20


Idôpont IX./5. X./6.

Téma Emberi alak természet utáni tanulmányrajza Portré Természet utáni tanulmányrajz koponyáról és (vagy) modellrôl

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak A fényképszerû portré és az egyéniséget is bemutató ábrázolás közti különbség lényege: belsô tulajdonság, a lélek mûvészi ábrázolása. Jellegzetes karakter- és érzelemábrázolás megfigyelése különbözô stílusú portrékon. A fej jellegzetes formájának kiemelése és vázolása (a befoglaló forma). A fô arányok: szem, orr, száj tengelye. Profilnézet – arc és agykoponya aránya. Arcélszög.

Óravázlat Téma:Portréamûvészetbenésavalóságban 1. Közös megbeszélés. Miért készíttettek az emberek régebben szobor- vagy festményportrékat, és miért rendelnek manapság maguknak fényképportrékat? (A portré megjelenhetett az elhunyt megszemélyesítôjeként, jelképeként, de a cél az volt, hogy az utókor számára megôrizzék az ôsök arcvonásait. A mai fotók célja lehet ugyanez is, de nemcsak az utókor számára készítjük manapság a fotóportréinkat, hiszen számtalan hivatalos papíron is szerepeltetnünk kell magunkat, pl.: útlevél, személyi igazolvány, bérlet stb.). A fényképezés feltalálása óta is készülnek szobor- és festményportrék. Vajon miért? Beszéljük meg a fénykép naturális ábrázolása és a mûalkotások közötti különbséget! (Belsô tulajdonságok érzékeltetése, jellemábrázolás, különbözô festôi stílusok.) 2. Vetítsünk ki diavetítôvel egy régebben tanult szobor- vagy festményportrét! (Pl.: Caracalla császár portréja, ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja vagy Michelangelo: Dávid.) Ismételjük át, hogy milyen külsô vonások alapján következtettünk a belsô tulajdonságokra! (Szemöldök állása, a tekintet, az arcredôk, a száj vonala stb.) 3. Nézzük meg és elemezzük a tankönyv portréit! Önálló feladat: Írd a képek alá, hogy a külsô látványból milyen belsô tulajdonságokra következtetsz? 1. Nofertiti királyné. Derûs, szelíd, fenséges, méltóságteljes, elôkelô. 2. Egy római képmása. Feszült, sötét tekintet, keserû, megfáradt arcvonások, komoly jellem

Anyagok, technikák Képelemzés Jellemzés Grafitceruza vagy kréta, valamint festék


Koncentráció

– Barcsay Jenô rajzai – Nyelvtan – Tiepolo: Portrétanulmány Jellemzés: külsô és bel– Néhány jellegzetes portré- sô tulajdonságok ábrázolás az ókortól napjainkig

3. Ifj. Jakab apostol feje. Szomorú, mélabús, magába roskadt. 4. Lorenzo Lotto: Fiatalember portréja. Befelé forduló, komoly. 5. Rembrandt: Saskia piros sapkában. Huncut, kacér, kedves, közvetlen, kedélyes, barátságos. 6. Toyokuni Utagawa: Színész portréja. Vad, haragos, intrikus. 7. Vincent van Gogh: Önarckép. Zárkózott, mogorva, komor, sértôdékeny, visszahúzódó, hirtelen haragú. 8. Henri Matisse: Zöldsugaras portré. Elkeseredett, fáradt, bánatos. 4. Mit kell tudni a természet utáni portrétanulmány készítésérôl? A fej arányai. A tankönyv rajzainak elemzése és közös megbeszélés. Szembôlnézet, félprofil, profil. Rövidülések. Az arc tagolása, tengelyek. 5. Természet utáni tanulmányrajz készítése Az osztálylétszám függvényében egy vagy két vállalkozó tanuló legyen a modell. Nagyon fontos, hogy a rajzolás idôtartama alatt mozdulatlanul üljön. A többiek félkörben helyezkedjenek el a modell elôtt úgy, hogy a profilnézettôl a félprofilon keresztül a szembôlnézetig mindenféle rajzi helyzet adódjon. A rajzolást a tankönyvben leírt és megbeszélt szempontok figyelembevételével végezzék a tanulók. Fontos többször emlékeztetni ôket, hogy az egésztôl haladjanak a részletekig. A fej befoglaló formájába helyezzék el a fô tengelyeket, majd erre rajzolják csak rá a szem, orr, száj formáját! Tipikus hiba, hogy a szemet már részletesen megrajzolják, de a fej formája még nincs megrajzolva. Aki szívesebben és gyorsabban fest, készíthet színes portrétanulmányt is.


ImrehPéter, ceruzarajz

BujákyAnikó, ceruzarajz

FeketeAnna,tempera

KovácsKrisztina, pontokbólalakítottportré,filctoll

VertseRegina, ceruzarajz

NémethTünde,tempera

21

22 Idôpont X./7. X./8.


Téma Idôutazás Reneszánsz vagy barokk portré rajzolása reprodukció alapján

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A portré karakterének megragadása. A forma jól komponált elhelyezése a képkeretben. Vázolás keresgélô-vázoló halvány vonalakkal: befoglaló forma, a fej fô tengelyei (arcközép, szem, orr, száj helye az egészhez képest). Részletek pontos megfigyelése. A színárnyalatok érzékeltetése különbözô szürke tónussal.

VertseKarola, ceruzarajzDürerönarcképe alapján (A/4)

Grafitceruza, olajpasztell vagy festék

JuhászGergely,ceruzarajz AntonellodaMessina Ismeretlenférfiképmásac.festményealapján (A/4)

Koncentráció

– Messina: Ismeretlen férfi képmásának rajza (más reneszánsz portrét is lehet választani).

HoránszkyZsófia,ceruzarajz DürerVelencei hölgyképmása c.festményealapján(A/4)


AlbrechtDürer:HieronymusHolzschuherképmása

BujákyAnikó,ceruzarajz (A/4)

23

24 Idôpont


Téma

X./9. Karikatúraportré XI./10. Tulajdonságok, foglalkozások, szólások képi megjelenítése

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Otthonról hozott viccújságok és a tankönyv karikatúráinak elemzése és értelmezése. Választható rajzi feladatok. 1. Egy jellemzô tulajdonság vagy archoz kötôdô szólás megrajzolása. Pl. Mindenbe beleüti az orrát. 2. Különbözô megrajzolt vonalak kiegészítése karakteres portrékká (TK. 77. old.). 3. Olyan portré tervezése, kinek arcáról kitalálható a személy foglalkozása. Pl. zenész vagy zenekritikus fogsora zongorabillentyû mintázatú. 4. Rendôrségi mozaikkép. (TK. 74–75. old.)

Feladatokmegoldása Változatok egy témára. Mi a mondanivalója Réber László portréinak? Írd a rajzok alá a magyarázatot! 1. Többet, jobbat mutat kifelé, mint ami a fejében van. Többnek látszik, mint amilyen valójában. 2. Nem azzal foglalkozik, amivel szeretne, amihez tehetsége van. A fejében egész más gondolatok, tudnivalók kavarognak, mint amilyen tevékenységet végez. Tehát nem a képességeinek, érdeklôdésének megfelelô cselekvéssel foglalkozik. 3. Unalmas életet élô ember. Egyik napja olyan, mint a másik (ismétlôdô ABC-bôl lehet következtetni erre). Mindig ugyanaz jár a fejében. 4. Ha A-t mondasz, mondj B-t is, tehát fejezd be a megkezdett mondandódat! 5. Nem sajnálja az idôt az igényes munkára. Annyira beletemetkezik a munkába, hogy észre sem veszi az idô múlását. 6. Közönyös ember, akirôl minden lepereg, el sem ér hozzá a másik e mber mondandója. Bármit szólnak hozzá, az süket fülekre talál.

Elemzés Beszélgetés Grafika: ceruza, filctoll

– Fülöp György karikatúrái – Réber László karikatúraportréi – Kaján Tibor karikatúrái

Koncentráció Nyelvtan Szólások, közmondások gyûjtése

1. Rajzold meg egy olyan szólás karikatúráját, melyben fontos szerepet játszik a szem, az orr, a fül, a nyelv, a száj vagy a fej!

ölni tudna a szemével

Várja a sültgalambot OrbánBalázs,ceruzarajz

Szöget ütött a fejébe

Leesik az álla


TakácsBorbála,ceruzaésfilctoll(A/3)

VertseKarolina

25

26


2. Rajzolj a bekeretezett területekre olyan portrékat, amelyekbe beletervezed a keretekben lévô vonalakat!

VargaZsuzsi,filctoll(A/4)


CsernyÁgnes, filctoll(A/4)

HaljárszkyDóra, golyóstoll(A/4)

27

28


3. Portré tervezése oly módon, hogy az arc részletei úgy alakuljanak át, hogy abból kitalálható legyen a személy foglalkozása vagy hobbija.

KladniLászló:Egyképzômûvészportréja,filctoll,zsírkréta (A/3)

JuhászKrisztián:Egypékportréja,filctoll,színesceruza (A/3)

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 4. Rendôrségi mozaikkép Készíts portrét az alábbi kellékekbôl a következô személyleírás alapján! Egy középkorú férfit köröznek, akinek kövér, körte alakú feje van. Göndör,

29

barna haját bal oldalról fésüli jobbra, tömött bajuszát felfelé pödörve viseli. Közel álló kerek szem, bozontos, vastag szemöldök, nagy krumpliorr, feltûnôen nagy és elálló fülek és lefelé görbülô nagy száj teszi jellegzetessé.

MozsárPéter

VargaBalázs

Somogyi-TóthPéter

30


Idôpont

Téma

XI./11. ÉrzelemábráXI./12. zolás Mimika és a színek Tulajdonságok maszkja

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Tulajdonságokat, érzelmeket kifejezô vagy azok hatását megerôsítô színek. A színek jelképes szerepe. Választható feladatok. 1. Egy választott hangulat, érzelem megfestése egy portrén keresztül. A mimika megtervezése, majd megfestése a hangulatot legjobban visszaadó színekkel (lehet akár zöld vagy kék a fej, nem kell természetes színekben gondolkodni). 2. Tulajdonságok maszkja. Papírmasé álarc tervezése farsangra.

Óravázlat Téma:Érzelemábrázolás.Mimikaésaszínek 1. Játsszunk az arcunkkal! Fejezzünk ki szándékosan különbözô érzelmeket és hangulatot! Olvassuk le egymás arcáról, hogy mit fejez ki a mimikája! Mondjunk az osztálynak hangulatot kifejezô szavakat, és mindenki próbálja az arcán ezt kifejezni. Pl.: Legyen az arcod szomorú! Legyen az arcod gúnyos, vidám, gôgös, hiú, megalázkodó, kétségbeesett, meghökkent, fölényes stb. 2. Hangulatkeltô „majomjáték“. Utánozzuk egymás arcát! Két tanuló kiül egymással szembe az osztály elé. Az egyik kitalál egy mimikát, a másik leutánozza, az osztály jellemzi, szavakba foglalja a mimika tartalmát. 3. Mondjunk kifejezéseket a tekintetre! Pl.: bamba, hideg, gyûlölködô, kacér, gôgös, szúrós, simogató, szikrázó, villámló. 4. Tulajdonságok és színek. A színek szimbolikája. A színek nemcsak a rajz gazdagítására, a formák élethû kidolgozására alkalmasak, hanem érzelmeket is kifejeznek, sôt érzelmeket is keltenek. Olvassuk el az alábbi történetet a színek hatásáról! „Egy nagyiparos társaságot hívott meg magához vacsorára. Az érkezô hölgyeket és urakat finom konyhai illatok fogadták, s már mindenki elôre örült az ínyenc falatoknak. Amikor a vidám társaság körülülte a nagyszerûen elkészített ételekkel rakott asztalt, a házigazda vörös fényt kapcsolt be. Szép pirosra színezôdött és frissnek hatott a tányérokra kirakott hús, a paraj

Képelemzés – Edvard Munch: A sikoly Képzettársítás (fo- – Csók István: Árvák galom – szín) (gyász, szomorúság) 1. Festés: – Mednyánszky: Csavargóaquarell, tempera, fej (elkeseredés, kilátástaolajpasztell lanság) 2. Papírmasé: újságpapír, tapétaragasztó, festék

Koncentráció Nyelvtan Szójáték, kifejezések, szólások gyûjtése Szín-versek Kiss Dénes: Idôkék dal Kiss Dénes: Idôfehér Brasnyó István: Nem szeretnék szürke házban lakni

azonban feketének tûnt, a krumplik pedig pirosan világítottak. Mindenki meghökkent, de a vörös fény máris kékre váltott, s ettôl a pecsenyék mintha oszlófélben, a krumplik mintha rothadtak lettek volna. A vendégek étvágya egyszeriben elment. Amikor erre még sárga fény következett, s a vörösbor olyan lett, mint a sötét olaj, az emberek pedig sárga félholtaknak látták a szomszédjukat, néhány érzékeny hölgy felállt és kisietett az ebédlôbôl. Senki sem volt képes enni, bár a jelenlévôk mind tudták, hogy csak a megvilágítás színének változásai okozzák e különös érzéseket. Nevetve kapcsolta be a házigazda a fehér fényt, és nemsokára helyreállt a vidám hangulat az asztal körül.“ (Johannes Itten: A színek mûvészete) Hasonlóan társítunk bizonyos arckifejezéshez, sôt jellembeli tulajdonságokhoz is színeket. Pl.: a vörös arc lázra vagy haragra vall, a kék, zöld vagy sárga arc betegségre, pedig mint tiszta színekben nincs bennük semmi beteges. A történetben szereplô megvilágított vacsorához hasonlóan furcsa lenne, ha egy vidám mimikájú arcot kékre, a szomorút pedig pirosasra festenénk. A tankönyv feladatainak megoldása – Írd a felsorolt tulajdonságok nevét a hangulatához legjobban illô szín mellé (80. old.)! Piros: haragos. Kék: hûséges. Zöld: reménykedô. Fekete: bánatos. Sárga: i r i g y. Fehér: ártatlan.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Leonardo tanácsa festôknek, hogyan ábrázoljanak haragos embert: „a haragos ember figurája tartson valakit hajánál fogva, a fejét tekerje a föld felé, egyik térdével térdeljen a bordáin, jobb karja s ökle magasra emelve. A haja ágaskodóan, szempillája lehunyva és összehúzva, fogai szorosan zárva, a szája két szöglete ívben görbülve, nyaka duzzadt, és elöl, ahol ellenségére hajol, tele redôkkel.“ – Írd a felsorolt tulajdonságokat a megfelelô portré alá, majd színez ki a hangulatukhoz szerinted legjobban illô színekkel! (Tk. 80. old.) 1. flegma, 2. bánatos, 3 jókedvû, 4. haragos, 5. rémült, 6. gyanakvó, 7. szenvedô, 8. álmos, 9. szende, 10. pajkos, 11. elégedett, 12. meghökkent.

Tihanyi Lajos: Férfiportré (81. old.) Írj egy rövid jellemzést a festményen látott portréról! A mûvész számára valószínûleg fontosabb volt a modell belsô tulajdonságainak, mint az anatómiai valóság naturális formáinak megörökítése. A részformákra tördelt, eltorzított fej és arcrészletek kiemelik a modell bánatát, magányosságát. A végtelenbe tekintô szomorú szemek, a megnyúlt arc, a lefelé görbülô száj is az érzelmek rendezetlenségére és a jellem nyugtalanságára utalnak. A mimika hangulatát a tompa színek alkalmazása is erôsíti.

Egytanulóivéleményamimikákhangulatáhoztársíthatószínekrôl

31

5. Edvard Munch: A sikoly címû festmény elemzése Mit fejez ki a festmény szereplôjének mimikája? Milyen színeket használt a festô? Hogyan erôsíti a tartalmat a forma, tehát az érzelmek kifejezését hogyan segíti a színhasználat? A belsô szenvedélytôl fûtött, nyugtalan lelkivilágot a vonagló, szenvedélyes ecsetkezelés, a részletektôl megfosztott rémült, kétségbeesett ember mimikája és a tiszta színek vibráló egymásmellettisége érzékeltetik. Munch festészetére szomorú és tragikus családi élete nyomta rá a bélyegét. Anyja korán meghalt, apja depressziós, testvérei pedig gyógyíthatatlan betegségben szenvedtek. Egy reménytelen szerelem pedig egész életére mély nyomokat hagyott benne. Zenehallgatás – Penderecki: Gyászzene Hirosima áldozatainak emlékére (félelem, szorongás, disszonáns dallam keltette feszültség) – Schumann: Kinderszehen, Ijesztgetôs (félelem) – Bartók: Levél az otthoniakhoz (feszültség).

32


Érzelemábrázolásmimikávalésszínekkel

SzabolcsÁrpád, tempera(A/4) Fehér,mintafal.Elsápadtijedtében.Arémületkifejezésetágranyíltszemekkel,kitátottszájjaléstompa,derítettszínekkel.

GoikeNóra, tempera(A/4) Borzalom,iszonyat,tragédiatükrözôdikazarcon.Mégahajaiségnekáll rémületében.Aszálkás,vonalkásfestéssegítiahangulatkifejezését.


TakácsZsuzsa, tempera(A/3) Félelmet,szorongástfejezkiamimika.Azemberfélelmét,reménytelenségét fokozzaazintenzívkék,piroséssárgaszínekvibráló,foltokbóllerakottjátéka. Atisztaszínekkontrasztjaisfokozzaaszíneklüktetését.

NagyGabriella, tempera(A/3) Asötétháttérbôlkiemelkedôsárgaarcvonjamagáraésarémülttekintetrea figyelmet.

33

34


KissNoémi, tempera(A/3) „Olyan,minthasavanyúalmábaharapottvolna.”„Lógazorrabánatában.” Abánatoshangulatotelsôsorbaamimikával(keskenyszemrés,nyújtottorr,lefelégörbülôszáj)ésatompaokkersárga,zöldszínekkelérteelaképetfestôtanuló.

KovácsZoltán,tempera(A/3) Aharagos,dühösembertulajdonságaitahatalmas,vadszemésavadul,vastagon, rusztikusanfelfestettszínekfejezikkiezenaképen.Avörös-zöldkiegészítôszempáralkalmazásaésapontszerûfestésvibráló,nyugtalanhatástadaképnek.


BúzaEmôke, lemezborítóterv, tempera(A/4) Aszoborszerû,porcelánfehérarcot,aközönyös,hidegtekintetetatarkaszínûhajemeliki. Semlegeséstarkaszínekkontrasztjáraépülôkompozíció.

TörökZsófia, tempera(A/3) Agyanakvóemberbizalmatlan,hidegtekintetétfejezikiamimika ésaszínhasználat.

35

36 Idôpont


Téma


XI. 13. Különleges port- Választható feladatok: Választható techni1. Portré tervezése az arcrészletek átalakítá- kák XII. 14. rék tervezése sával, más formákkal való behelyettesítéssel. 2. Meseszereplô mimikája és gesztusai. 3. Újságból, prospektusból kivágott fél portré kiegészítése rajzolással, festéssel. 4. Kollázsportré. 5. Portré a viaszkarc technikájával. 6. Póló tervezése portrémintával.

Koncentráció

– M. C. Escher: Burok – Arcimboldo: Víz – Tettamanti Béla grafikája – Schrammel Imre: Pár (samottszobor) – Árnyportrék – Polóminták, emblémák

1. Portré tervezése az arcrészletek átalakításával

ZiliziNikolett, filctoll(A/4)

SzekérZsolt, filctoll(A/3)

HoránszkyZsófia, filctoll+színesceruza(A/4)

VertseRegina: Zenészportréja, filctoll+színesceruza(A/4)


BujákyAnikó, filctoll+színesceruza(A/3)

LazsádiJohanna, filctoll+zsírkréta(A/3)

37

38


KatonaAnikó: Portréalakításállatformákból,színesceruza(A/4)

SósTímea: Portréalakításgyümölcsökbôl,filctoll(A/4)


KrizsaiPetra: Portréalakításrajzeszközökbôl,színesceruza(A/4)

PorogiDorka: Portréalakításvarróeszközökbôl,Színesceruza(A/4)

39

40


2. Egy választott mese, vers vagy más érdekes történet karakteres szereplôjének bemutatása a jellemét kifejezô mimikával, gesztusokkal és színekkel

FeketeMarcell: AgonoszmostohaelképzeléseaHófehérkeésahéttörpe címûmesealapján,tempera(A/3)

KeresztesJudit:Atengerkirálya,akvarell+tus(A/3) Afestékkelszínárnyalatosraalapozottlaprafeketetussal,ecsettelrajzolvakészült aportréafestékszáradásaután.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 3. Újságból, naptárból kivágott fél portré kiegészítése festéssel Cél: a viszonylagos szimmetria elérése és a felragasztott kép színárnyalatainak kikeverése.

TóthAdrienn, naptárkép+tempera(A/3)

4. Kollázsportré

MolnárPéter összekevertportréjánakkiindulásialapjaLeonardoMonaLisa címûfestményevolt.

41

42


5. Portré készítése a viaszkarc technikájával. Sötétvilágos kontrasztra épülô képek.

HavassyEszter: Atélportréja, viaszkarc (A/3) KissDénes Avacogtatókocogócímûversénekillusztrációja. Afehéréshalványkékszínekkellefestett,majdaszáradásután gyertyávalfedettlaprafeketeszínkerültfedôrétegként.

NagyKriszti: Azöregfaárnyékában,viaszkarc(A/3) Acitromsárgaészöldessárgaalapraamegszáradtfestékgyertyázásaután sötétzöldfedôszínkerült.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 6. Nyári póló tervezése portrémintával

ProhászkaPatrícia, filctoll,színesceruza(A/4)

BunyeváczKata, filctoll,kréta(A/4)

43

44


7. Saját portré kiegészítése régies divatú hajjal, kalappal és öltözettel. A feladat elôkészítése és a rajzolás menete: 1. Fénymásolat készítése a portréról. Az arc kb. 8-10 cm méretû legyen. 2. Régebbi korszakok viseletét mutató festményreprodukciók keresése. 3. A fénymásolt arc kivágása és felragasztása a rajzlapra. 4. A portré kiegészítése a választott festmény alapján.

Szepességifestô1641-bôl: Fiatalnôképmása,olaj,vászon,94,5 x 78,3cm.

Fénymásoltarckiegészítéseafestményalapján.Ceruzagrafika(A/4)


ZrínyiIlonaportréja. 1643–1703.

SiklósiDóra, ceruzagrafika(A/3) AfénymásoltsajátportrékiegészítéseZrínyiIlonahajviseleteésöltözetealapján.

45

46


KapitányDóra, ceruza+fénymásolat(A/4)

VargaZsuzsi, ceruza+fénymásolat(A/4)

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Kettôsportré tervezése

Papírmasé portré tervezése

KapitányDóra,filctoll(A/4)

SchénerMihályportréi

47

48 Idôpont


Téma

XII. 15. A 19. század mûvészete. Klasszicizmus. Építészet, szobrászat, festészet, viselet.

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Az antik görög-római kultúra és életfelfogás hatása a mûvészetekre. Épületek elemzése: tömeg, anyag, szerkezet, a klasszikus harmónia, szimmetria. Szobrászat: a görög szépségideál megjelenése a márványszobrokban. Idealizált ábrázolás. Festészet: ókori történelmi jelenetek, idillikus tájábrázolások és portrék.

– Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest 1837–1847 között épült Pollack Mihály tervei szerint. A téglalap alaprajzú épület talapzatként magasított földszinten áll. Kétemeletes fôhomlokzatát a lábazatszerû, alacsony földszint feletti övpárkány, az emeleti ablakok könyöklômagasságában végighúzódó osztópárkány és az egyszerû, keretes-szemöldökös ablakok vízszintes sora tagolja, és erôteljes, konzolos korinthoszi párkány zárja le. A szimmetrikus homlokzat hangsúlyos motívuma a széles, erôteljesen kiemelkedô nyolc korinthoszi oszlopos, tümpanonnal (háromszögû oromzat) záródó elôcsarnok (portikusz). Az elôcsarnokhoz széles lépcsôsor vezet fel. Az oldalszárnyak sarkain egy-egy korinthoszi óriás félpillér kapcsolja össze a szinteket. A korinthoszi oszlopok karcsúsága, az oldalszárnyak ablakainak egyenletes képzése és nyugodt ritmusa fokozza az épület távolról is jól érvényesülô hatását. Fôbejárata téglalap alakú, háromhajós nagy elôcsarnokba vezet, melyet kazettás, kupolás tér követ. Innen indul a kétkarú díszlépcsô. Mennyezetét és oldalfalait Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. Az emeleten kazettás gömbkupolával fedett kerek terem a Pantheon mintájára épült.

– Ismétlés: ókori mûalkotások – Épületek önálló elemzése – Kompozíciós vázlatok – Könyvtárhasználat

– Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum – Esztergomi fôszékesegyház – Ferenczy István: Pásztorlányka – David: Horatiusok esküje – id. Markó Károly: Visegrád

Koncentráció Történelem – A francia forradalom utáni polgárosodás – Pompeji és herculaneumi ásatások – Görög-római mitológiai történetek – Horatiusok és Curiatiusok

Esztergomi fôszékesegyház. 1822–1869.

– szimmetrikus fôhomlokzat – antik stílusjegyek – hangsúlyos középszárny. kupola

oszlopsorral körülvett magas tambur (kupoladob) homlokzati torony háromszögû oromzat (tümpanon) fôpárkány övpárkány lizénák nyolcoszlopos korinthoszi portikusz

bejárathoz vezetô lépcsôsor

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Ferenczy István: Pásztorlányka – Milyennek mutatja be a szobrász a pásztorlánykát? Mit olvasol le az arckifejezésérôl? Készíts róla jellemzést! A klasszicista stílusban alkotó mûvészek a görög mûvészekhez hasonlóan a tökéletes szépség megteremtésére és ábrázolására törekedtek. A kidolgozással megszépítették a hétköznapi valóságot. A „Pásztorlányka“ kecses, harmonikus alakja nyugalmat és szelídséget, ábrándos, kedves tekintete pedig a jövôbeli boldogság reményét fejezi ki. – Rajzold a szoborra a kompozíciós erôvonalat (a mozdulat legjellemzôbb vonala)! – Milyen cím illene még a szoborhoz szerinted? • Vénusz – Aphrodité • Az ábrándozó szépség • A merengô • A szerelem születése

– Mit jelent az idealizált ábrázolás? A valóságosnál szebb és jobb, tehát a tökéletes szépség bemutatását jelenti. Melyek a klasszicista szobrászat legfôbb jellemzôi? – Témát az antik mitológiából merít. – A görög szépségideál bemutatása csillogó márványba faragva.

49

Festészet Jacques-Louis David: Horatiusok esküje. Az eszmei mondanivaló kiemelésére az egyiránypontos perspektivikus szerkesztést alkalmazta a festô. Az irányvonalak meghosszabbításával keresd meg az iránypontot! Magyarázd meg az iránypont jelentôségét!

A festô az apa kardokat tartó kezét festette az iránypontra. A nézô tekintetét nemcsak az irányvonalak, hanem a fiúk esküre emelt karjai, az ide irányuló tekintetek és a középen záródó boltív is az emberek sorsát eldöntô harcot jelképezô kardokra irányítja. A perspektivikusan szerkesztett képek iránypontjába mindig a leghangsúlyosabb, a tartalom szempontjából legfontosabb formát és szereplôt helyezték a festôk. – Sorolj fel olyan ismert festményeket, melyeken az egyiránypontos szerkesztést alkalmazták a festôk! – Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora – Raffaello Santi: Az athéni iskola.

50


Horatiusok és Curiatiusok (Római regék és mondák) Numa halála után ismét interregnum következett. A békeszeretô király után ismét egy harcias, még Romulusnál is harciasabb királyt választottak, a vitézségérôl híres Tullus Hostiliust. Annak a Hostius Hostiliusnak volt ô az unokája, aki Romulus uralkodása idején, a szabinok betörésekor a fellegvár tövében oly hôsiesen harcolt. Tullus semmiben sem hasonlított elôdjéhez, a nyugodt és békés Numa Pompiliushoz. Az ifjú királynak állandóan szeme elôtt lebegett családjának ôsi dicsôsége, maga is ezt kereste. Uralkodása alatt Janus templomának kapuja tárva-nyitva állt. „A semmittevés tunyává teszi a népet“ – ez volt a jelszava és mindig eszerint cselekedett. Uralkodása elején történt, hogy az albiai és római pásztorok közt viszálykodás támat. Kölcsönösen egymás földjére törtek, és ami állatot össze tudtak szedni, áthajtották magukhoz. Alba Longa királya, Gaius Cluilius ez ügyben követeket küldött Rómába Tullus Hostiliushoz, hogy panaszt tegyen és kártérítést követeljen, de ugyanebben az idôben Tullus követeik is megérkeztek Alba Longába, ugyancsak panaszt tenni és kártérítést követelni. A római követek semmi mást nem tettek, mint amire megbízást kaptak. Mikor kártérítést követeltek, az albai király kereken megtagadta. Erre a követek megüzenték a háborút az attól a naptól számított harmincadik napra. Azután visszatértek Rómába, és beszámoltak Tullusnak. Tullus csak ekkor hallgatta meg az albai követeket, akik nem siettek megbízatásukkal, hanem inkább eszem-iszommal, mulatozással töltötték idejüket. – Nos, hadd hallom: tulajdonképpen miért jöttetek? – kérdezte Tullus. – Azért jöttünk, hogy panaszt tegyünk pásztoraid ellen, és az okozott kárért kártérítést követeljünk. Ha ezt meg nem adod, királyunk parancsára hadat kell üzennünk – válaszolták a követek. – Vigyétek hírül királyotoknak, hogy Róma királya magukat az isteneket hívja tanúskodni: ki volt az kettônk közül, aki elsônek tagadta meg a kártérítést? Hárítsák reá és népére a háború minden nyomorúságát, nekünk pedig adjanak gyôzelmet! Elkezdôdött tehát a készülôdés a háborúra mindkét oldalon, teljes erôvel. Nem akármilyen háborúra: testvérháborúra. Hiszen mindkét város lakói Aeneas és a trójaiak leszármazottai voltak. Elsônek az albaiak törtek be nagy sereggel a rómaiak földjére. A várostól nem messzebb, mint ötezer lépésnyire megálltak, és tábort ütöttek.

Táborukat hatalmas árokkal vették körül, melyet még évszázadok múlva is úgy hívtak: Cluilius-árok. De késôbb betemette az idô, nyomtalanul eltûnt. Ma már senki sem tudja, hol volt. A tábor állt, a sereg harcra készen várta a támadás megindulását, amikor Cluilius egyik éjszaka váratlanul meghalt. Helyébe Mettius Fuffetiust tették meg az albaiak diktátornak. Mikor Tullus hírét vette Cluilius halálának, így szólt híveihez: – Higgyétek el, hogy a nagy istenek akarata nyilvánult meg ebben a halálesetben. A baj elôbb a fejre száll, azután átcsap az egész testre. Valamennyien bûnhôdni fognak az igaztalan háborúért! És éjnek idején, míg az ellenség táborában aludt, serege teljes csendben elvonult mellettük, és betört az albaiak földjére. Mikor ezt Mettiusnak hírül hozták, többé nem gondolt Róma ostromára, hanem amilyen gyorsan csak tehette, visszavonult, hogy megvédhesse Alba Longát. Ahogy megközelítette a római hadsereget, követet küldött Tullushoz. – Mielôtt összecsapnánk, beszédem volna veled. Biztosra veszem, hogy ha meghallgatnád, amit mondandó vagyok neked, magad is fontosnak találnád nemcsak az albai, hanem a római nép érdekében is. Tullus nem zárkózott el a személyes megbeszélés elôl, de mivel cseltôl tartott, biztonság kedvéért csatasorba állította seregét. Ugyanígy tettek az albaiak is. Akkor azután a vezérek válogatott férfiak kíséretében elôrevonultak, és a térség közepén találkoztak. Az albai vezér mindjárt elkezdte: Azt hallottam a mi boldogult királyunktól, Cluiliustól, hogy ennek a háborúnak az okai különbözô jogtalanságok és meg nem fizetett kártérítések, melyek pedig jártak volna nekünk. Abban sem kételkedem, hogy a magad részérôl, Tullus, ugyanezt tudod, ugyanezt mondod. Hanem ha a tetszetôs szavak helyett igazakat mondunk, ki kell jelentenünk, hogy ezt a két szomszédos és rokon népet, a mi népeinket az uralomvágy kergette fegyverbe. Hogy mi, albaiak, helyesen jártunk-e el vagy sem, én nem kutatom. Annak lett volna dolga, aki elkezdte a háborút. Engem az albaiak csak arra választottak, hogy vezessem a harcot. Hogy te miként vélekedsz errôl, azt én nem tudhatom. De egyre figyelmeztetlek, Tullus: te közelebb vagy az etruszkokhoz, mint mi, így bizonyára jobban tudod nálam, milyen erôs gyûrût fonnak körénk, de különösen reátok fenekednek. Mármost vedd csak eszedbe, milyen

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. erôsek szárazon és vízen, és ha majd a mi csatasoraink összecsapnak, és katonáink egymás kezétôl elhullanak, mily gyönyörködtetô látvány lesz ez számukra és kedvezô alkalom, hogy amikor a gyôztes is kimerült, a legyôzött pedig minden erejét elvesztette, mindkettônket megtámadhassanak. A mi kettônk harcában a gyôzelem bizonytalan, a gyôzelem az istenek kezében van. De az biztos, hogy ebben a harcban végül is sem a római, sem az albiai nem lesz gyôztes, hanem a nevetô harmadik: az etruszk. Azért, ha már nem tudunk megmaradni régi állapotunkban, azon legyünk, hogy minél kevesebb vérveszteséggel dönthessünk! Az albai vezér szavai gondolkodóba ejtették Tullust. Valóban, az etruszk veszedelem nem üres szónoki fogás volt, tudott errôl Tullus is. Elkezdtek tehát tanácskozni, hogy mi úton-módon tudnák ezt a kérdést megoldani. Ebben a véletlen játszott a kezükre. Történetesen volt mindkét seregben három-három ikertestvér, egyidôsek, erôben is egyformák. A három római ifjút Horatiusoknak, az albaiakat Curiatiusoknak hívták. Mikor ez a két vezérnek eszébe jutott, magukhoz hívatták ôket, és megkérdezték: vállalnák-e, hogy hazájukért fegyverrel megküzdenek? Azoké lesz az uralom, akiké a gyôzelem. Nem kellett semmi rábeszélés, a Horatiusok is, a Curiatiusok is örömmel vállalták. Mielôtt pedig megütköztek volna, a római és albai vezér szerzôdést kötött, hogy amelyik nép fiai gyôznek a párviadalban, az parancsoljon a másiknak békés egyetértésben. A szerzôdést szent esküvel megerôsítették, és Jupitert hívták tanúnak, hogy sújtson le hatalmával arra, aki ezt a szerzôdést megszegi. Miután ez megtörtént, a hármas ikrek fegyvert fogtak, és a két sereg közt elterülô mezôn egymás ellen indultak. Mindkét oldalon felharsant bajtársaik biztatása. – Ôsi isteneinket, hazánkat, szüleinket mind-mind ti védelmezitek! Ahányan csak vannak otthon, ahányan csak vagyunk itt a seregben, mindet a ti fegyveretek, a ti harcotok védelmezi most! Az ifjak – vakmerôk már maguktól is, de most a biztatás által még jobban feltüzelve – elôrevonultak, és közeledtek egymáshoz. A katonák letelepedtek a földre, de bár nekik nem kellett harcolniuk, nem múlt el arcukról a csata veszedelmének félelme. Jól tudták, mirôl van szó. Nem kisebb dologról, mint hogy kevesek harca, vitézsége döntse el, melyik nép lesz kettô közül az uralkodó. Feszülten és szorongva figyelték az ikrek küzdelmét.

51

Megadták a jelt, s az ikrek összecsaptak. Sem a Horatiusoknak, sem a Curiatiusoknak nem jutott eszükbe önnön veszedelmük; hazájuk jövendô sorsára gondoltak. Úgy is harcoltak. Mindjárt az elsô összecsapásnál mind a három Curiatius megsebesült, két római pedig holtan esett össze. Mikor ezt látta az albai sereg, örömujjongásban tört ki, a római hadat pedig minden remény elhagyta. Hogy is gondolhatták volna, hogy az egy Horatius legyôzi a három Curiatiust? Igaz, hogy Horatiuson még egy karcolás sem esett, de hárommal – még ha sebesültek is – nem küzdhetett meg. Gyorsan futásnak eredt. A három Curiatius utána, aszerint, amennyire sebük engedte. Mikor Horatius jó darabra eltávolodott attól a helytôl, ahol elôbb harcoltak, visszanézett. Látta, hogy a Curiatiusok egymástól nagy távolságban követik. Horatius erre hirtelen visszafordult, és azt a Curiatiust, aki hozzá legközelebb volt, és a futástól és sebétôl egészen kimerült, rövid küzdelemben megölte. Az albai sereg hiába biztatta a másik kettôt, hogy siessenek testvérük segítségére, mire a másik Curiatius odaért, már a testvér elesett, és ô a gyôztes Horatiusszal került szembe. A rómaiakban a remény újraéledt, viharos erôvel biztatták katonájukat. Nemhiába. Horatius a második Curiatiust is leterítette. Most már a harmadik ellen fordult, aki már nem is volt igazi ellenfél. Míg a rómait még nem horzsolta fegyver, s a kettôs gyôzelem csak növelte harci kedvét, a másikat bágyasztotta a vérveszteség, a hosszú futás, és rémületbe ejtette testvéreinek halála. Nem is volt már ez igazi viadal. A római felkiáltott: – Kettôt testvéreim szellemének áldoztam, a harmadikat a háború szellemének adom, hogy a római parancsoljon az albainak! Azzal nekirontott az utolsó Curiatiusnak, aki hiába tartotta maga elé pajzsát, Horatius ôt is megölte, majd megfosztotta fegyvereitôl. A rómaiak boldogan rohantak mindenfelôl Horatius üdvözlésére. Örömük olyan nagy volt, mint szorongásuk a viadal elején. Mindkét fél eltemette halottait. A sírdombokat ott emelték, ahol a vitézek elestek. A két Horatiust egy sírba fektették, a három albainak különkülön volt a sírja, ott, ahol a gyôztes Horatius kardjától elvéreztek. Milyen címmel készültek mitológiai témájú festményei id. Markó Károlynak? Folytasd a felsorolást! – Bacchus és Ariadné, Diana a vadászaton, Eurydiké halála, Ariadné Naxos szigetén, Faun és nimfák.

52 Idôpont


Téma

XII./16. Romantika. Építészet – historizmus – eklektika Biedermeier – Divatos hölgy és úr – Magyar díszruha

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak

Anyagok, technikák

Épületelemzés Új anyagok megjelenése az építészetben: vas, acél, üveg, vasbeton. Az építési technika – Feladatok. megváltozása: elôregyártott szerkezetek, ön- – Ismétlés: k ö z é pkori stílusok töttvas. Múltba fordulás hatása: román, gót, reneszánsz és barokk stílusjegyek alkalmazása. Neo-stílusok. Eklektika – stíluskeveredés. A biedermeier jelentése és a stílus jellemzôi. Magyar díszruha jellemzôi.

Historizmus A képzômûvészetek történetének kb. 1850–1900-ig terjedô szakasza. Fôként az építészetben uralkodó stílusirány. A romantika építészetében jelentkezett elôször, amikor a neogótikában a gótikus stílus felújítására tettek kísérletet. Ezt követte a n e o b a r o k k, aneoreneszánsz és a neoromán. E stílusokat egy épületen is gyakran keverték (eklektika), pl. a b udapesti Vi g a d ó épületén román, mór és bizánci stílusrészletek népies díszítômotívumokat együtt alkalmaztak.


Koncentráció

– Paxton: Kristálypalota, London – A 19. századi pol– Schulek F.: Halászbástya gári életszemlélet – Ybl M.: Operaház – Steindl I.: Parlament – Eiffel-torony, Párizs – Magyar díszruhák – Biedermeier viselet – Román, gót és reneszánsz épületek.

Steindl Imre: Parlament. Budapest. – Melyek az épület gótikus stílusból átvett részletei? – Karcsú tornyok és fiatornyocskák. – Szoborfaragványok az épület homlokzatán. Az épület külsejét 88 szobor díszíti: a dunai oldalon a hét vezértôl kezdve V. Ferdinándig uralkodókat, a térre nézô oldalon erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket láthatunk. – Csúcsíves árkádsor – Támívek és támpillérek sora – Csúcsíves ablakok – Csipkeszerû összhatás. Az épület a fôváros jelképe. A Duna-part mentén hosszan elnyúló épületben elhelyezett egykori alsó- és felsôház önálló két szárnyát a köztük elhelyezett emeltívû kupola fogja össze. A két szárny földszintjét és a kissé kiugró középrizalit emeletet teljesen nyitott árkádok lazítják fel. Az épületet egy-egy, árkádokkal meg nem bontott rizalit zárja le. A Kossuth Lajos téri fôhomlokzat erôteljesen kiugró középrésze a delegációs termet és a díszlépcsôházat foglalja magába. A jobb és balszárny üléstermeit felmagasított tetôszerkezet jelöli. A tér felôl széles lépcsôsor vezet a fôbejárathoz. Jobbról-balról egy-egy kôoroszlán (Markup Béla mûve). A három nyílású kapu a kupolacsarnokba torkolló díszlépcsôházba vezet. A széles lépcsôház barokk térhatású. Az ablak- és ajtókeretek és a keresztboltozat gótikus stílusú.


Óravázlat Téma:Romantikusstílus.Építészet:historizmus,eklektika. Biedermeier 1. Bevezetés – Milyen embert nevezünk a hétköznapi életben romantikusnak? (ábrándozó, érzelmes, szenvedélyes) – Vajon miért kapta a 19. század közepétôl a század végéig uralkodó s t ílusirányzat a romantikus elnevezést? (Történelmi változások, forradalmak, társadalmi átalakulás idôszaka, a múlt példamutató eseményeinek felidézése, a jobb jövô reménye.) 2. A társadalmi változások hatására fellendülô kereskedelem és a fejlôdô ipar új típusú építményeket igényelt. Önálló tankönyvi munka: Új anyagok az építészetben címû tananyag elsô bekezdése. – Húzd alá színessel a szövegben a 19. század új építôanyagait és új típusú építményeit! – Vegyük sorra, és mondjatok mindegyikre példát a környezetetekbôl! Épületelemzés. Paxton: Kristálypalota. (Kép a tankönyvben.) – Vajon miért csodálták meg a világkiállítás idején 6 millióan ezt az épületet? (Önálló vélemények megfogalmazása a tankönyv képe alapján.) A megbeszélés után a palotáról szóló szöveg felolvastatása és a tudnivalók összegzése. 3. Régi és új stílusú épületek összehasonlítása. Illusztráció a tankönyvben lévô romantikus épületek, régebbi korokból pedig román, gót, reneszánsz épületek vetítése. Vetített kép: Jáki templom. – Melyik 19. századi épület hasonlít a templom stílusára? Melyek a hasonlóságok? (Halászbástya) Vetített kép: Kölni dóm vagy más jellegzetes gótikus templom. – Melyik 19. századi épület hasonlít a gótikus templom stílusához6? (a budapesti Parlament) – Melyek az épület gótikus stílusból átvett jellegzetességei? Közös megbeszélés után a tankönyv feladatának kitöltése. Vetített kép: Egy olasz reneszánsz palotahomlokzat (Pl. Valmarana palota). – Melyik 19. századi épület hasonlít a reneszánsz palotához? (a budapesti Operaház) Melyek a hasonlóságok? (Közös megbeszélés.)

53

Összegzés – Magyarázd el, mit jelent a stílusnevek elé illesztett neo szó! (Önálló megfogalmazás után a pontos meghatározás megkeresése a tankönyv végén lévô kislexikonban.) – Mi a különbség egy gótikus és egy neogótikus épület között? (A választ keresd ki és húzd alá a Romantika az építészetben címû fejezet elsô bekezdésében! A válasz: Új építôanyagok alkalmazása, más rendeltetés, a régies formák fôleg díszítô mintaként szerepeltek a19. századi építészetben.) – Hogy nevezzük a többféle régi stílus keverésével tervezett épületeket? (eklektikus) – Miben hasonló és miben különbözô a klasszicista és a romantikus építészet? (Hasonló: mindkettô régi stílusokból vesz át építészeti részleteket, formákat. Különbözô: A klasszicizmus az ókori stílusokból merítô egyszerû, hûvös stílus. A romantikus stílus a román, a gót, a reneszánsz és a barokk építészeti részleteket alkalmazó, mozgalmas, szenvedélyes vonalvezetésû épületeket létrehozó stílus.) 4. Mi jellemezte a 19. század polgárát? – Jellemezd a tankönyv rajzai alapján a divatos hölgy és a divatos úr megjelenését! (Szubjektív beszélgetés, a viselet jellemzése szakszavak nélkül.) – Milyen volt a nôi és férfiideál, és hogyan segítette az öltözet az ideális megjelenést? (A tankönyv szövegének önálló feldolgozása: Milyen a divatos hölgy? Milyen a divatos úr?) – Milyen volt az ünnepek alkalmával hordott magyar díszruha? Önálló tankönyvi feladat: Írd a rajz jelölt részei mellé a díszruha jellegzetes darabjainak nevét! A feladat megoldása: Magyar díszruha jellemzôi: 1. párta; 2. fátyol; 3. buggyos ujjú fehér ingváll; 4. legyezô; 5. könyékig érô kesztyû; 6. színes, karcsúra fûzött, hegyes csúcsban végzôdô hímzett derék; 7. hímzett kötény; 8. uszályos szoknya; 9. lapos sarkú cipô; 10. rojtos selyemkendô; 11. zsinórdíszes mente; 12. állógalléros, zsinórdíszes dolmány; 13. kócsag- vagy darutollas süveg; 14. szûk selyemnadrág; 15. díszkard; 16. kemény szárú, lapos, sarkantyús csizma. 5. Összefoglalás – Melyek a romantikus épületek általános jellemzôi? – Milyen volt a biedermeier stílust kedvelô polgár?

54 Idôpont I./17. I./18.


Téma Romantika. Festészet. Szobrászat. Múzeumlátogatás.

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A romantikus festészet kedvelt mûfajainak megismerése egy-egy jellegzetes mû elemzésén keresztül: portré, életkép, történelmi festmény. Valóság és a jelképes mondanivaló keveredése a mondanivaló érdekében. A mondanivaló kiemelését szolgáló kompozíciós megoldások önálló és közös megbeszéléssel történô keresése. Érzelmek és hangulatok megfogalmazása. Szobrok és dombormûvek elemzése: történelmi események és a népi élet jeleneteinek bemutatása. A mozgás jellegzetes pillanata – holtpont. A mozgás illúziója egy mozdulatlan szobron.

Delacroix: A szabadság géniusza diadalra viszi a népet – Milyen festôi eszközökkel érte el Delacroix, hogy figyelmünket, a Szabadság jelképes alakjára irányítsa? – A szabadságot jelképezô nôalak mérete kiemelkedik a harcoló tömegbôl. A barikád legmagasabb pontján áll. – A kezében tartott francia zászló (trikolór) a kép legfeltûnôbb színfoltja. – Feléje irányuló tekintetek, mozdulatok és formák (pl. a cilindert viselô férfi kezében tartott puskája). – A sötét tónusú kép legvilágosabb színfoltját a géniusz teste, ruhája és a köréje festett füstbe borult világos háttér adja.

Ismétlés: történelmi események. – Képelemzések – Összehasonlítás: téma, kompozíció, hangulat, szín. – A vers és a kép hangulatának összehasonlítása. – Múzeumlátogatás – Könyvtárhasználat – Videó és lemezjátszó.

– Delacroix: A szabadság géniusza diadalra viszi a népet – Székely Bertalan: Egri nôk – Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja – Madarász Viktor: Hunyadi László siratása – Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása – Rude: Marseillese – Izsó Miklós: Táncoló paraszt Búsuló juhász – Paraszti viselet darabjai.

Koncentráció Történelem – 1830-as párizsi júliusi forradalom. – Eger vár ostroma – A Bach-korszak és a kiegyezés. – Czillei és a Hunyadiak, V. László király, Hunyadi László. – Mohácsi vész, 1526. Zene. Brahms: Magyar táncok, Erkel F.: Hunyadi László Irodalom Petôfi Sándor: A király esküje.

– Hasonlítsd össze az Egri nôk kompozícióját, fôszereplôjét és színhasználatát Delacroix A szabadság géniusza diadalra viszi a népet címû képével! Mindkét festmény hôse egy erôteljes, határozott nôalak, kiket példaképül állított a nép és a nézô elé mindkét festô. Méretük kiemelkedik a tömegbôl, elszántságuk, lendületük, határozottságuk vezeti a népet. A nézôk figyelmét a kimagasló méreten kívül a kevés takarással, a világos színekkel, a feléjük irányuló tekintetekkel, mozdulatokkal és kompozíciós erôvonalakkal irányították a festôk a hôsként szereplô nôalakok felé.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja A fiatal – 22 éves – festô kiváló komponáló készsége, emberábrázoló ereje és a különbözô anyagok kitûnô érzékeltetése már e korai mûvében is megmutatkozik. A szereplôk arcán mély fájdalom, a hôsre váró kivégzés miatt érzett kétségbeesés tükrözôdik. Hunyadi sötét ruhás alakját és a hozzá hajló vagy elôtte térdelô híveit gyenge fény világítja meg, mely visszaverôdik a börtön bolthajtásos, fehér faláról, kiemelve a figurák arcvonásait, kézmozdulatait. A nemes, büszke tartású Hunyadi László arcáról nem a saját sorsának tragédiája, hanem az ország jövôje iránt érzett aggodalma olvasható le. A kép jobb és bal oldalán álló alakok az egyensúlyt biztosítják. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása – Milyen festôi eszközök utalnak a tragédiára? – Sötét-világos kontraszt. A sötét templomban csak a halványan pislákoló gyertya világít. Fénye a fehér halotti leplet és a hozzátartozók arcát emeli ki a sötét háttérbôl. – A kép elôterébe állított ravatal monumentálissá teszi a fehér lepellel letakart Hunyadi László alakját. – A fehér lepelbôl vádlón emelkedik ki a testére fektetett véres kard. A nyaknál véressé vált takaró és éppen a nyak elé festett gyertyatartó is a lefejezésre utal. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása – Hasonlítsd össze Madarász Viktor Hunyadi László siratása és Székely Bertalan II. Lajos holttestének megtalálása címû képeket! Elsôsorban a közös tartalmi és kompozíciós vonásokat emeld ki! A festmények valóságos történelmi eseményeket ábrázolnak, a kép

55

szereplôi ismert személyek. A több száz évvel régebbi tragikus események bemutatásán keresztül a festôk a 48–49-es forradalom igazságtalan leverésére, a nép önfeláldozó áldozatkészségére, a jeltelen sírokban fekvô szabadságharcos katonákra és a Bach-korszak megtorló terrorintézkedéseire utaltak. Az elnyomás idején a reakció éberen figyelte a mûvészek tevékenységét, ezért csak jelképes eszközöket alkalmazva buzdíthatták a népet a hazaszeretetre és a függetlenség visszaszerzésére. Az emberek megtanultak ebben az idôben a sorok között olvasni, a képi célzásokat megérteni. Mindkét festmény fôszereplôjének halála váratlan és igazságtalan. A komor hangulatú háttérbôl a fehér halotti leplek világos foltja emelkedik ki a kép elôterében. A festôk mesterien alkalmazták a szín- és tónuskontrasztokat, és tökéletes anyagszerûséggel jelenítették meg a szereplôk ruháit és a környezet formáit. François Rude: Marseillaise Húzd alá a szövegben színes ceruzával, hogy melyek a dombormû klasszicista, és melyek a romantikus jellemzôi! A dombormû zsúfolt, mozgalmas, szenvedélyes kompozíciója az i n d ulatos, lendületes mozgású, gyôzni akaró harcosok bemutatásával a romantikus stílus jellegzetességeit mutatja. Az elszánt harcosokat azonban nem valóságos vezetô, hanem egy szárnyas géniusz, a háború római istennôjének vad kiáltása lelkesíti. Nemcsak az allegorikus nôalak, hanem a forradalmárok személye is a klasszicista hagyománynak megfelelô, hiszen a római öltözet és fegyverzet, a mezítelen ifjú római sisakban a régebbi korok témaválasztását idézi. Összegezve: a valóságos téma, antik szereplôk, mozgalmas (dinamikus) kompozíció jellemzi a dombormûvet.

56 Idôpont I./19.


Téma Realizmus a 19. században – Történelmi események és a hétköznapi élet témái a festményeken.

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A valóság idealizálás nélküli megjelenésének megfigyelése a mûalkotásokon. A realizmus és a naturalizmus közti különbség. A szereplôk karakterének szerepe a mondanivaló kifejezésében: a látványban rejlô többletjelentés keresése egyéni asszociációkra támaszkodva (pl. Daumier: A mosónô, Goya: 1808. május 3.). A festôi jellemábrázolás Munkácsy képein: jellegzetes karakterek érthetô gesztusokkal és mimikával. A drámai hatás fokozásának módjai színekkel és tónusokkal.

Kiegészítôanyag A realizmus A realizmus – tehát a természethû ábrázolásra törekvés – végighúzódik az ábrázoló mûvészetek történetén. A 19. század realista festészetének elôzményei elsôsorban a spanyol és holland realisták, mindenekelôtt Velázquez, Goya és a holland tájfestôk, a francia festészetben pedig a Le Nain fivérek és Chardin mûvészetében figyelhetô meg. A 18–19. század fordulóján a realista törekvések háttérbe szorultak, de 1830 táján újból célként tûzték ki a festôk a valósághû ábrázolást. Az 1850-es években a realizmus a virágkorát élte. Az 1830 körüli kibontakozás a romantikával együtt induló tájképfestôk tevékenységének a következménye volt. Közvetlen elôfutára volt ennek a mozgalomnak az angol tájkép-festészet, elsôsorban Constable és Bonnington. Az ô festészetük segítette Delacroix és Géricault – tehát a francia romantika – és a realista, plein air ihletésû tájfestészet útját. A barbizoni iskola A 19. század közepén egy kis francia falu, Barbizon a festôk alkotóközpontjává válik. A barbizoniak nem alkottak szoros értelemben vett csoportot vagy mûvésztelepet, tevékenységük mégis modelljévé vált számos ország tájfestôinek. Elôször Théodore Rousseau (1812–1867) telepedett le Bar-

Képelemzés. Összehasonlítás. – Karikatúra. – Jellemzés – Szóbeli és írásbeli mûleírás.

Goya: 1808. május 3. Millet: – Kalászszedôk. – Köpülés. Daumier: – Édes emlékek – A mosónô Munkácsy Mihály: – Siralomház – Köpülô asszony – Rôzsehordó nô Paál László: Út Corot: Emlék

Koncentráció Történelem 1808. május 3. Napóleon támadása Madrid ellen. Irodalom József Attila: Mama Színelmélet: – Kiegészítô színek – Mennyiségi kontraszt

bizonban, akit barátja, a spanyol-angol származású Narcisso Virgilio Diaz de la Peña (1808–1876) követett, majd csatlakozott hozzájuk CharlesFrançois Daubigny (1817–1878), Jules Dupré (1811–1889), Constant Froyon (1810–1865), Charles-Émile Jacque (1813–1894). 1849-ben került Barbizonba Jean-François Millet (1814–1875), és gyakran megfordult a fontainebleau-i festôk társaságában Jean-Baptiste Camille Corot (1796–1875) és Gustave Courbet (1819–1877). 1872-1874 között itt lakik és dolgozik Munkácsy Mihály, és 1872-ben itt telepszik le Paál László is. A barbizoni festôket összefûzte a táj szeretete és alkotómódszerük rokonsága, a természeti részletszépségek kutatása. Színviláguk vagy ecsetkezelésük nem volt újszerû. Többnyire borongós hangulatú képeiket gyakran vonták be szürkés, barnás fátyollal, és ragaszkodtak a tónusfestéshez. Ha volt is közöttük olyan, mint Daubigny, aki nemcsak vázlatokat készített a motívumról, hanem a szabadban is festett, a többiek többre becsülték a részletek festôi értékét. Ennek érdekében a szabadban készült vázlatok alapján a festményt a mûteremben készítették el, ezért a reflexes festésig nem jutottak el. A részletszépségek iránti fogékonyságuk azonban páratlan. Felfedezték és megörökítették, hogy néhány maroknyi fûcsomónak, bokornak és göröngynek is lehet festôi szépsége. A barbizoniak kedvelt mûfaja a táj, a tájban azonban gyakran jelenítettek meg embereket, nyájakat, mitologikus figurákat vagy szerelmespárokat.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Jean François Millet Millet nem volt tájképfestô. A táj csak hátteréül szolgált a falusi témákhoz, a parasztok fáradságos munkájának bemutatásához. Témakörét tudatosan szûkítette le a paraszti élet alapmotívumaira. Ars poeticáját jelzi egy 1850-es keltezésû, Alfred Sensier-hez írt levele: „Íme három képem címe, melynek eladásáról van szó: 1. Lentiloló asszony; 2. Paraszt és parasztasszony munkára megy a mezôre; 3. Rôzseszedôk az erdôben. Nem tudom, ki lehet-e nyomtatni a „rôzseszedô“ szót; ha nem lehetséges, írja oda, hogy „Paraszt és parasztasszony rôzsét szed“, vagy amit akar… Már a címekbôl is láthatja, hogy nem szerepelnek képeimen se meztelen nôk, se mitológiai tárgyak. Egyéb dolgokkal akarok foglalkozni, nem ilyen témákkal… engem a mûvészet emberi oldala ragad meg leginkább, és ha tetszésem szerint cselekedhetnék, … csak olyat festenék, ami a természet – akár táj, akár alak – szemléletébôl merített benyomás eredménye. Nem a dolgok vidám oldala tûnik föl nekem; nem is tudom hol van – nem láttam soha. A legvidámabb, amit ismerek, a csönd, a némaság amelyet annyira élvez az ember az erdôben és a mûvelés alatt álló földeken… Ott ülünk a fák alatt, egész valónkat áthatja a jó érzés, amely a nyugalomból ered, s egyszerre azt látjuk, hogy egy kis ösvényen szegény, rôzseköteg alatt görnyedô alak közeleg… A szántóföldeken, olykor olyan vidéken is, hol a föld alig alkalmas a mûvelésre, ásó, kapáló alakokat látunk. Egyikôjük idôrôl idôre kiegyenesedik, kihúzza magát, ahogy mondják, és keze fejével törli le homlokáról a verejtéket. „Orcád verejtékével egyed a te kenyeredet!“ Hát ez az a vidám, játszi munka, ahogyan némelyek el akarják hitetni velünk? És mégis ebben találom az igazi emberi vonást, a nagy költészetet!“ Kalászszedôk A képet 1857-ben állították ki a Szalonban. A „Le Figaro“-ban rendkívül éles kritikák jelentek meg róla. Azt vetették a mûvész szemére, hogy bátorkodott három parasztasszonyt ábrázolni, akiknek megengedték, hogy az aratás után a szántóföldön elhullott kalászokat összeszedegessék. Millet-t, akit a leginkább kiszolgáltatottak védelmezôjének tartottak, túlzott realizmussal vádolták. A nôket olyan pózban ábrázolta, amely visszaadta a mezei munka fárasztó voltát. A kép nézôje érzi a munka fizikai fáradtságát. A kép bal oldalán az egyformán hajladozó nôk a munka monoton ritmusát

57

érzékeltetik. Ebbôl a fárasztó egyhangúságból tör ki a jobb oldali nô, aki egy kicsit megpihenteti derekát. Látszik rajta, hogy nehezére esik ismét a földig görnyedve lehajolni. A pihenô póz megbontotta a kalászszedés ritmusát, de ettôl talán még jobban érezzük, hogy a nyomorban élô nôknek milyen kínkeservesen kell megdolgozni néhány szem gabonáért. Honoré Daumier: Édes emlékek. Kônyomat Mit gondolsz a grafika fôszereplôjérôl? A hálósapkás, talán magatehetetlen vénember vágyakozva gondol vissza a régi szép idôkre, amikor még ô is olyan fiatal volt, mint a falon függô festmény szép nôalakja. A fiatal lány úgy tekint le a képkeretbôl az ágyban fekvô öregemberre, mintha azt kérdezné: Mi lett belôled? Hogy tudtál így megváltozni? Látod, én még mindig szép és fiatal vagyok! A kônyomat az élet gyors múlandóságára és az élet örömeinek átélésére hívja fel a figyelmet, hogy amikor megöregszünk, nekünk is legyenek édes emlékeink. Összehasonlító képelemzés 1. Jean-François Millet: Köpülés 2. Munkácsy Mihály: Köpülô asszony Mindkét kép helyszíne egy szegény parasztcsalád egyszerûen berendezett konyhája, ahonnan jobb oldalon egy ajtó vezet a konyha melletti helyiségbe. Millet képén látjuk az istállót, de Munkácsy festményén az ajtó sötéten zárja a képet, nem engedi, hogy a nézô tekintete elkalandozzon a középen ülô idôs asszony gondolataiba mélyedô fáradt arcáról, agyondolgozott, szikár, kérges kezérôl, szoborszerû, meggörnyedt testtartásáról. A kislány kíváncsian, de megszeppenve figyeli a köpülés kitartó mozdulatait. (Talán érzi, hogy rá is ugyanez a dolgos jövô vár?) Millet világosabb tónusokkal rajzolt képe derûsebb hangulatú, a fiatal szereplô is könnyedebben, derûs arccal végzi a munkát. Itt a cica dörgölôdzik a lábához annak reményében, hogy talán kicsordul egy kis tejföl, ha egy kicsit elvonja a lány figyelmét a munkáról. Köpülés: tejfölbôl vagy tejszínbôl keveréssel vagy rázással vajat készítenek. A hosszúkás dézsába beletették az aludttej tetején képzôdött tejszínt, majd beletették a hosszú rudat, amin egy kör alakú kis falap volt. A hosszú rudat aztán fel-le mozgatták, s így csapódott ki a vaj. A visszamaradt folyadék az író, amit megittak.

58 Idôpont I./20.


Téma Plein-air Impresszionizmus Mûtermi festészet és a szabadtéri festészet összehasonlítása.


Anyagok, technikák

A mûtermi festészettôl a szabadban való fes- Képelemzés. tésig. A természetes fény hatása a színekre Összehasonlítás. és a festôi stílusra. Az impresszionisták kiállításának botrányos visszhangja. A kiállítás nézôi véleményének magyarázata. Képsorozat: Monet, Roueni katedrális. A valóság és a festmény közti eltérések keresése. Karakter, a különbözô napszakok és a színek, színreflex. A színek hangulati hatása. Színkontraszt

Manet: Reggeli a szabadban (Kiegészítô anyag) A kép témája egy Szajna-parti fürdôzést idéz fel. Az alkotás provokáció volt a közönség számára: Victorine Meurent, egy ismert modell ül zavartalan nyugalommal és fesztelenül két felöltözött, szintén ismert férfi társaságában. Az egyik Manet fivére, Eugéne, a másik pedig leendô sógora, Ferdinand Leenhoff. A mûvész hûséges barátja, Antoine Proust szerint Manet ezzel a festményével Giorgione Tavaszi hangverseny címû alkotásának modern változatát akarta elkészíteni, melynek egy másolatát a mûtermében ôrizte. A kompozícióhoz az alapötletet Marcantonio Raimondi egyik metszetének félig fekvô két folyamistene, és Raffaello Párisz ítélete címû festményének nimfája adta. A festmény szándékos provokáció volt a kor illemszabályai ellen. – Hasonlítsd össze a mûteremben készült festmények stílusát és a festôk alkotói módszerét! Írd a felsorolt jellemzôk számát a képek alá! A) Ingres: Haussonville grófnô: 1, 4, 6, 7, 13, 14, 18, 19, 24 B) Auguste Renoir: A hinta: 2, 3, 5, 8, 9, 10, 11, 12, 15, 16, 17, 20, 21, 22, 23, 25, 26 Az impresszionisták kiállítása – Képzeld magadat a kiállítás látogatói közé! Szerinted miért bírálták ilyen élesen ezeket a festményeket? Melyek voltak a korábbi stílusokhoz képest a legszokatlanabb festôi megoldások? – Az elnagyolt, gyors kidolgozás, a befejezetlenség hatása – A kompozíció hiánya, a formák esetleges elhelyezése


Koncentráció

– Turner: Gôzhajó – Manet: Reggeli a szabadban – Monet: Nôk a kertben. Impresszió. A roueni katedrális – Degas: Balettóra – Renoir: A hinta; A páholy – Szinyei: Majális

Színelmélet Szlínkontrasztok Ének-zene Debussy: A tenger

– A reflexszínek alkalmazása miatt a tárgyak tudott színe helyett a környezet által befolyásolt színek megjelenése. Visszatetszést keltett pl. a test bôrére festett zöld, lila stb. Képsorozat Melyek a legfôbb eltérések a katedrálisról készült fénykép és a festmények között? A fénykép a legapróbb részletet is pontosan rögzíti, az impresszionista festmények viszont a gótikus katedrális hangulatát adják vissza úgy, hogy a festô nem mélyül el a részletek kidolgozásában, az összhatás mégis a valóság élményét adja. Új törekvések Magyarországon Szinyei Merse Pál: Majális – Melyek a festmény újszerû vonásai, amelyek a plein air és az impresszionista stílusra jellemzôk? – Fô téma a természet, a táj és benne az emberek csoportja. – Pillanatfelvétel hatású, a kép szereplôi nincsenek mesterkélt kompozícióba rendezve. – Élénk színek, színes árnyékok, reflexszínek alkalmazása. – Milyen színkontrasztokat fedezel fel a festményen? – Kiegészítô színek: élénkvörös – sötétzöld, halványzöld – rózsaszín, kék – narancs, lila – sárga. – Hideg-meleg színkontraszt. – Sötét-világos tónuskontraszt. – Szimultán kontraszt.


Óravázlat Téma:Plein-airésazimpresszionizmus. A mûtermi festészet és a szabadtéri festészet összehasonlítása. 1. Az óra elôkészítése – Ragasszunk rá 1 reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus vagy realista stílusú posztert és 1 impresszionista stílusú tájképet ábrázoló posztert mûszaki kartonra, majd vágjuk szét 10-15 darabra mindkét képet és keverjük össze. – Készítsünk elô egy impresszionista stílusú zenemû-részletet, pl. Debussy: A tenger. 2. Az óra bevezetése – Beszélgessünk a tájképfestészetrôl. – Hogyan jelenik meg a táj a régebbi korokban készült festményeken? (Fôleg a szereplôk hátteréül szolgált.) Az antik mûvészetben és a középkori mûvészetben alig volt szerepe, hiszen a kép szereplôi mögött egyszínû háttér zárta le a nézô tekintetét. A 14. században jelenik meg elôször, mint a festmény háttere. 1500 körül festettek elôször önálló tájképet, de a tájkép mûfaja még nem terjedt el széles körben, továbbra is elsôsorban a szereplôk mögötti hátteret adta. A tájkép mûfaja Németalföldön talált elôször jeles mûvelôkre. A 18. századtól városi tájképeket, majd a rokokó idején idilli tájképeket festettek. A 18. század második felében és a 19. század elsô felében már szereplôk és jelenet nélküli tájképek is készültek, de a festményeket nem a helyszínen, hanem a mûteremben festette meg a mûvész.) 3. Csoportmunka: – 3-3 tanuló a mágnestábla két oldalára kirakja a szétvágott két képet úgy, hogy alatta maradjon hely feliratoknak. – Az osztály többi tanulója 3 csoportot alkosson! Feladatuk a tankönyvben található képek legfôbb jellemzôjének megfogalmazása egy mondatban. 1. csoport. Turner: Gôzhajó hóviharban 2. csoport. Manet: Reggeli a szabadban 4. A csoportok beszámolója és a képkirakás befejezése A beszámolókat úgy kell irányítani, hogy vegyék észre a tanulók, hogy a szabadban festett képek színét mennyire befolyásolják a napszakok, és a gyors festôi stílus kevésbé kidolgozott felületeket hoz létre. 5. A mûteremben és a szabadban készült festmények stílusának összehasonlítása

59

A tankönyv feladatának önálló megoldása után közös ellenôrzés. A tanulók felváltva olvassák fel a 26 meghatározást és annak elhelyezését. A jó válaszok számát mi is írjuk a táblán összerakott megfelelô kép alá! 6. Az impresszionisták kiállítása Utazzunk visszafelé a múltba, és képzeljük magunkat az impresszionisták 1874-ben megrendezett kiállítására! Éppen három kép elôtt állunk (a tankönyv illusztrációi): – Renoir: A páholy, Degas: Balettóra, Monet: Impresszió, a felkelô nap – Közben zenehallgatás: Debussy: A tenger A korábbi években megszokott festôi stílusokhoz képest kicsit szokatlannak tartjuk (mármint mi, az 1874-ben élô emberek) a képeket. Véleményünket nem is tartjuk magunkban. Szituációs játéki: 2-2 vállalkozó tanuló (akik 1874-ben a képkiállítás helyszínére képzelik magukat) vitáját hallgassuk ki, akik a képekrôl kialakult véleményüket mondják el egymásnak. Bátran lehet nemtetszést is kinyilvánítani, de meg is lehet védeni és indokolni a festô alkotói módszerét. Néhány vita meghallgatása után olvassuk fel a könyvben szereplô korabeli újságkritikákat! A tankönyv feladatának megoldása: melyek voltak a korábbi stílusokhoz képest a legszokatlanabb festôi megoldások? 7. Képsorozat. Monet: Roueni katedrális – Három különbözô napszakban készült festmény színhangulatának összehasonlítása. – Mivel érte el a festô, hogy a gyors ecsetkezeléssel, rövid idô alatt készült festményekrôl mégis megismerhetjük a katedrálisokat? (A forma lényegét, hangulatát megragadva a legfôbb jellegzetességeit rögzítette úgy, hogy az épületre nézve a környezet hangulatát is érzékeljük.) – Tankönyv feladatának önálló kitöltése: Melyek a legfôbb eltérések a katedrálisról készült festmények és egy fénykép valóságábrázolása között? 8. Szinyei Merse Pál: Majális Mi történik a képen? Milyen a kép hangulata? Miért kapott ez a kép is olyan szigorú kritikát, hogy a festô hosszú idôre abbahagyta a festôi munkát? Milyen szín- és tónuskontrasztokra épül a festmény? 9. Értékelés: Az órai aktivitás, ötletesség.

60 Idôpont II./21.


Téma Pointillizmus. Posztimpresszionizmus

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Az optikai színkeverés felismerése a pointillista Képelemzés festményeken (szimultán kontraszt). Törekvés Összehasonlítás a valóság állandóságának kifejezésére és az Könyvtárhasználat érzelem hangsúlyozására a festészetben. Különbözô egyéni stílusok kialakulása. A festô jellemének, tulajdonságainak, életkörülményeinek meghatározó szerepe a témaválasztásban és a festôstílus alakulásában. Az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus összehasonlítása.

Pointillizmus – Húzd alá a szövegben a pointillizmus jellemzôit! Aprólékos technikával, mûteremben készült képek. Tiszta színekbôl álló apró festékpöttyöket tett egymás mellé, melyek a nézô szemében keverednek csak össze optikailag. Kiegészítô színpárok egymás mellé festésével izgalmas, vibráló hatást ért el. Könyvtárhasználat – Gyûjts adatokat Vincent van Gogh életérôl! Milyen ember lehetett, aki ilyen szenvedélyes ecsetkezeléssel festette képeit? Holland festô. Élt: 1853–1890. Kezdetben képkereskedelmi alkalmazott, majd segédlelkész volt a belgiumi Borinage szénbánya vidékén az elviselhetetlen nyomorban tengôdô szénbányászok között, ahol mélyreható élményeket szerzett, de megélhetést nem. Egy életen át négy évvel fiatalabb öccse, Theo anyagi támogatására szorult. Mindvégig szégyen gyötörte ezért, s félelem, hogy a létét biztosító adományok egyszer elmaradnak. Magánélete is boldogtalan volt, reménytelenül próbált társra találni. A mûvészet lett önmaga megteremtésének egyetlen lehetôsége. Mûvészi fejlôdését kiterjedt levelezés kísérte, fôleg Theonak számolt be rendszeresen életérôl és mûvészi munkáiról. 1880-ban érett meg döntése végérvényesen, hogy mûvész lesz. 1880–82-ben Brüsszelben, Hágában, Drenthében végzett mûvészi tanulmányokat. Elsô képein (A kosárfonó, Krumplievôk) komor realizmus nyilvánul meg. Az emberi szenvedést a barna tónusok segítségével fejezi ki.

Koncentráció

– Seurat: Vasárnap délután Színelmélet a Grande Jatte szigetén Színkontrasztok (szimul– Cézanne: Csendélet ko- tán kontraszt) sárral – Van Gogh: Csillagos éjszaka Az auvers-i templom Önarcképek

1886-ban testvére, Theo segítségével Párizsban, F. Cormon mûtermében tanult Toulouse-Lautreckel együtt. Személyesen is megismerkedett több impresszionistával és pointillistával. Hatásukra 1886–87-ben képei világosabbá, élénkebbé, ecsetkezelése aprólékosabbá válik. 1888-ban Arles-ba költözik. Egy vendéglôben vesz ki egy szobát. Nem ismer itt senkit, aki modellt ülne neki, ezért képeinek az Arles környéki fák, dombok, hidak és halászkunyhók lettek a motívumai. „Most, hogy láttam a tengert, tökéletesen érzem, milyen fontos számomra délen maradni.“ A déli napsütés ragyogó színeitôl elragadtatva odahívta Gauguint is, akivel azonban tragikus összetûzése támadt. 1888 decemberében idegrohamában megsebesítette önmagát (borotvakéssel levágta az egyik fülét). Ezután tizennégy napig ápolták a kórházban. Miután hazament a mûtermébe, megfestette a katasztrófa végeredményét: az Önarckép bekötözött füllel címû festményét. 1889-ben a St. Rémy-i ideggyógyintézetbe, majd 1890-ben az auvers-i szanatóriumba került, ahol dr. Gachet betege lett. Egy ápoló kíséretében a szabadban festhetett. 1890 júl. 27-én önkezével vetett véget életének. Van Gogh egész életében egyetlen képet sem adott el, kivéve azokat, amelyeket testvére, Theo vásárolt meg. Ennek ellenére halála után életmûve nagy hatást gyakorolt a festôkre, különösen az expresszionista stílusban alkotó mûvészek tekintették példaképüknek. Több, mint 800 képet, számos rajzot és rézkarcot hagyott hátra.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Vincent van Gogh Jellemzése Zárkózott, befelé forduló, magányos, hirtelen haragú, zaklatott, nehezen barátkozó, komor, mogorva, sértôdékeny, ingerlékeny, ideges, konok, kitartó, nagy munkabírású, búskomor. Gauguin feljegyzései az Arles-ban töltött idôrôl „Régen érzek kedvet ahhoz, hogy van Gogh-ról írjak. Késô éjjel érkeztem Arles-ba, és a reggeli szürkületet egy kávéházban vártam meg… Nem volt sem korán sem késôn, amikor elindultam Vincent-t felkölteni. A nap rendezkedéssel és beszélgetéssel telt el. A következô napon már dolgoztunk. Így múlt el néhány hét. Valami harc féle volt elôkészületben kettônk között… Már rögtön kezdetben, mindenütt és mindenben rendetlenséget találtam, ami megborzasztott. A festôláda alig volt elégséges a szétlapított, soha be nem zárt tubusok részére… Már az elsô hónapban ész6revettem, hogyan harapódzik el a rendetlenség közös pénzügyeinkben is. Mit tegyek? A helyzet tapintatot követelt. A kasszát – szerényen – a Goupil cégnél alkalmazott testvére töltötte meg. A ládába egy bizonyos összeget tettünk. Mellé raktunk papírt és ceruzát, hogy becsületesen feljegyezzük, ki mennyit vesz ki a kasszából. Mennyi ideig laktunk így együtt? Ezt nem tudom megmondani. Annak ellenére, hogy a katasztrófa gyorsan közeledett, és hogy olyan munkatempóban dolgoztunk. Ott-tartózkodásom utolsó idejében Vi n c e n t rendkívül ingerlékeny volt, hangos, majd hirtelen csendes. Voltak esték, amikor rajtakaptam, hogy felkel és ágyamhoz jön. Ilyenkor elég volt, ha határozottan rászóltam: „Mi kell önnek Vincent?“ és már ment is vissza ágyába szó nélkül, és ólmos álomba zuhant. Mikor egy alkalommal az általa annyira szeretett napraforgókat festette, támadt az a gondolatom, hogy le kellene festenem ôt. A portré elkészültekor azt mondta: „Igen, ez vagyok én, de mint tébolyult.“ Ugyanezen az estén történt, hogy elmentünk a kávéházba, ahol egy könnyû abszintet ivott. Hirtelen megragadta a poharat és tartalmával

61

együtt a fejemhez hajította. Kitértem a dobás elôl, majd megragadtam a hóna alatt, kivittem a kávéházból. Néhány perc múlva Vincent az ágyában feküdt. Azonnal elaludt,s csak a következô reggelen ébredt fel. Ébredéskor nagyon nyugodt hangon így szólt: „Kedves Gauguin, homályosan úgy emlékszem, hogy tegnap megsértettem Önt.“ „Megbocsátok – válaszoltam – örömest és szívbôl, de a tegnapi jelenet megismétlôdhet, és ha eltalál, bizony elveszíteném az uralmamat, és a torkának esnék. Ezért engedje meg, hogy írok fivérének, hogy bejelentsem eltávozásomat.“ Estefelé kedvet éreztem sétálni egyedül… és meghallottam hátam mögött a jól ismert, rohanó lépteket. Éppen abban a pillanatban fordultam vissza, amikor Vincent, nyitott borotvával a kezében rám akart rontani. E pillanatban tekintetem nagyon határozott lehetett, mert megállt, és lehajtott fejjel hazaszaladt. Az átélt izgalmak miatt csak reggel három óra felé aludtam el, és meglehetôsen késôn, úgy félnyolc körül ébredtem. Amikor a térre értem, nagy embercsôdületet találtam ott. A házunk elôtt csendôrök álltak. A következô történt. Van Gogh hazament és fülét tövénél levágta. Valamennyi idôre szüksége volt, hogy lecsillapítsa az erôs vérzést, mert a két alsó szoba padlója tele volt nedves kendôkkel. Amikor már el tudott menni, egy baszk sapkát húzott a fejére, és egy olyan házhoz ment, ahol az az ember ismerkedhet, akinek nincs szerelme. Ott azután a ház ôrének átadta levélborítékba zárva a megtisztított fülét ezzel a szóval: „Emlékezetemre.“ Aztán elsietett, hazament, lefeküdt az ágyba és elaludt. Az utolsó levelet, amit tôle kaptam, Auversbôl írta. Ebben elmondja, mennyire reménykedik a gyógyulásban, hogy aztán engem Bretagne-ban felkereshessen. De ma már el kell ismernie, hogy a gyógyulás lehetetlen. Mellbe lôtte magát egy revolverrel, ami után néhány órával meghalt, az ágyban fekve, pipázva, teljes szellemi tisztaságban, telve szeretettel a mûvészet iránt, és minden gyûlölet nélkül.“

62 Idôpont II./22.


Téma Összefoglalás Barokk, Klasszicizmus, Romantika, Realizmus, Impresszionizmus, Posztimpresszionizmus

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A tanév mûvészettörténeti ismereteinek felidé- – Feladatmegoldás – A tankönyv kép- és szözése, rendszerezése, a legjellemzôbb fogalmak önálló és csoport- veganyaga és stílusok meghatározása, a mûvészek egyéni munkával – Reprodukciók stílusának felismerése és megkülönböztetése, – Beszélgetés, a – Diavetítés feladatok közös a mûvészek egy-egy jellegzetes alkotásának ismerete, képelemzési módszerek alkalmazása, feldolgozása az alkotások mûfaji meghatározása. Játékos – Összehasonlítás feladatok: mûvészeti keresztrejtvény, képfelismerés részletek alapján.

Feladatokmegoldása 1. Írj a felsorolt mûfajokhoz egy-egy képcímet az alkotómûvész nevével együtt! a) portré: Frans Hals: Cigánylány; Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc; van Gogh: Önarckép b) csoportportré: Rembrandt: Éjjeli ôrjárat; Tulp doktor anatómiája; Posztós céh elöljárói. Velázquez: Las Meninas; Breda átadása c) tájkép: Monet: Impresszió, a felkelô nap; Turner: Gôzhajó a hóviharban; Corot: Mortefontaine-i emlékek d) életkép: William Hogarth: Divatos házasság; Velázquez: Las Meninas; Szinyei: Majális e) történelmi kép: Velázquez: Breda átadása; Goya: 1808. május 3.; Székely Bertalan: Egri nôk; Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja f) csendélet: Baugin: Csendélet sakktáblával; Cézanne: Csendélet kosárral g) vallási kép: Andrea Pozzo: A római Szent Ignác templom mennyezetfreskója 2. Értelmezd a következô szavak jelentését! illuzionisztikus: a térbeli végtelenség látszatát keltô fal- ill. mennyezetfestmények jellemzôje barokk: (barrocco) jelentése szabálytalan alakú gyöngy. Jellemzôje a mozgalmasság, a pompa, a túldíszítettség. klasszicizmus: az antik (görög-római) mûvészet stílusjegyeit követô irányzat a 18. század közepétôl a 19. század közepéig.

Koncentráció – Történelmi festmények cselekménye és szereplôi

biedermeier: az átlagos, hétköznapi polgár igényeinek megfelelô egyszerû stílus a 19. század elsô felében. eklektika: különbözô korok stílusát összekeverve alkalmazó stílus a 19. század végén. 3. Az egyik festmény valamilyen ok miatt nem illik a felsorolásba. Indokold meg, miért? Mindegyik festmény táblakép, kivéve Andrea Pozzo mennyezetfreskója, amelyik a római Szent Ignác templomban látható. 4. Írd a mûvészek neve mellé az általuk készített mûalkotások számát! a) Székely Bertalan 3 ! Egri nôk b) Auguste Renoir 6 ! A páholy c) Madarász Viktor 5 ! Hunyadi László siratása d) William Hogarth 8 ! Divatos házasság e) Munkácsy Mihály 9 ! Siralomház

f) Jean François Millet 4 ! Kalászszedôk g) Diego Velázquez 1 ! Las Meninas h) Ferenczy István 10 ! Pásztorlányka i) Lorenzo Bernini 2 ! Szent Teréz extázisa j) Szinyei Merse Pál 7 ! Majális

5. Elveszett tárgyak. Melyik festményeken láttad a tankönyvben az alábbi tárgyakat? Írd a festô nevét és a kép címét a képrészlet alá! 1. Delacroix: A Szabadság géniusza diadalra viszi a népet 2. Rubens: IV. Henrik megpillantja Medici Mária képmását 3. Munkácsy Mihály: Köpülô asszony 4. Rembrandt: Saskia piros sapkában 5. Székely Bertalan: Egri nôk 6. Szinyei Merse Pál: Majális 7. Velázquez: Breda átadása 8. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja 9. Rembrandt: Éjjeli ôrjárat

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 6. Öt kép 2-2 részletét látod számokkal és betûkkel jelezve. Írd a számok mellé a megfelelô kép betûjelét, majd írd a festô nevét és a kép címét a számmal jelzett képrészlet mellé! 1 – D Millet: Kalászszedôk 2 – E Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása 3 – A Degas: Balettóra 4 – C van Gogh: Az auvers-i templom 5 – B Daumier: Mosónô 7. Van Gogh és a színek Milyen színkontrasztokat alkalmazott a festô, és milyen hatást ért el ezekkel a színekkel? A szobájáról készült festmény a kiegészítô színek együttes hatására épül. A vörös-zöld, narancs-kék, sárga-lila kiegészítô színpárok a szimultán kontraszt miatt egymás hatását felerôsítik, dinamikus, izgalmas hatást váltanak ki. A kiegészítô színpárok alkalmazása miatt nem érezzük az egyszerû szobát nyugodtnak annak ellenére, hogy van Gogh „a végtelenül egyszerû árnyalatokkal“, a sík felületekkel a harmóniát, a nyugalmat szerette volna kifejezni. 8. Keresztrejtvény Hol található Magyarországon a rajzon látható épület? Töltsd ki a keresztrejtvényt és megkapod a választ! Megfejtés: Veszprém. Válaszok: 1. Versailles 2. Realista 3. Stukkó 4. Velázquez 5. Paul 6. Fertôd 7. Arborétum 8. Rembrandt Könyvtárhasználat Gyûjts adatokat a megfejtett épületrôl! Püspöki palota, Veszprém. Barokk stílus. Tervezte: Fellner Jakab. Épült: 1765-76. U alakú tömegének középtengeléyben oszlopos kocsifelhajtó, felette kovácsoltvas rácsos erkély, mögötte kosáríves fülke látható. A háromszögû timpanonban az építtetô Koller Ignác püspök címere, fölötte vázákkal, szobrokkal díszített attika. 9. Képzeletbeli interjú Melyik kép festôjének tennéd fel az alábbi kérdéseket? Írd a kérdések számát a megfelelô kép alá! Munkácsy Mihály: 3, 5, 6, 9, 10, 15

63

Claude Monet: 1, 4, 8, 13, 14, 16, 18 Vincent van Gogh: 2, 7, 11, 12, 17, 18 Az összefoglaló óra szervezése Nagyon fontos, hogy a tanóra ne unalmas ismétlésbôl álljon, hanem a tanulók játékos feladatokon keresztül találkozzanak újra a tanult fogalmakkal, nevekkel, képcímekkel stb. Ötletek 1. Szólánc. Játsszunk a tanult mûvészettörténeti szavakkal! Elindítunk egy szót, majd annak az utolsó betûjével kell mondani a következô fogalmat! Sorban haladunk az osztályban, aki nem tudja folytatni, az kiesik a játékból. Csak idén tanult (barokktól a posztimpresszionizmusig) mûvészeti fogalmakat, neveket, képcímeket lehet mondani. Pl.: barokk – klasszicizmus – Seurat – Turner – Renoir – rizalit – tájkép – pásztorlányka – attika – armírozás – sarokrizalit – történelmi kép – pillér – rocaille – eklektika – arborétum – Magyar Nemzeti Múzeum – Madarász Viktor – Rubens – Steindl – Las Meninas – stukkó… 2. A szólánc könnyebb variációja, ha a kapcsolódó szavakat felírjuk egyegy kis lapra, kiosztjuk a tanulóknak úgy, hogy mindenki egyet kap, majd elindítjuk a láncolatot a kezdô szóval. A feladat célja a figyelem, az emlékezet és a memória erôsítése. 3. Csoportmunka: Az osztály egyik fele kb. 5 perc alatt átnézi a képcímeket, a másik fele pedig az alkotónevekre koncentrál. Ezután indul a csoportverseny. Felváltva kérdeznek egymástól a csoportok. A csoport egyik tagja bemondja egy festô, szobrász vagy építész nevét, majd erre a másik csoportból bárki válaszolhat. A jó választ a tanár feljegyzi. Ezután az a csoport kérdez, aki az alkotás címét mondja be, és erre kell a másik csoportból bemondani az alkotó nevét. 5-5 kérdés után az a csoport gyôz, aki több helyes választ adott. 4. Tankönyv feladatainak megoldása A feladatok megoldásának lehetôségei: a) Önálló munkával: 1-1 feladat után ellenôrzés. Aki a leggyorsabban, hibátlanul oldja meg, azt jutalmazzuk. b) Csoportmunkával: a tankönyvben lévô kilenc feladatot szétosztjuk 1-1 csoportnak, majd a csoportok beszámolnak az osztálynak a megoldásokról. Úgy is kiosztható a feladat, hogy 2-2 csoport ugyanazt a feladatot kapja, majd egymást ellenôrzik a megoldás felolvasásakor.

64 Idôpont II./23.


Téma Síkból a térbe Síklapok távlati ábrázolása. 1. Leporelló 2. Origami

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Választható feladatok – Grafitceruza 1. Természet utáni tanulmányrajz készítése – Filctoll félbehajtott papír téglalap különbözô nézetérôl. – Origami Az elforgatás mértékének megfelelô látszati szélesség változásának megfigyelése. Rajzsorozat a síklapok kapcsolódásáról (leporelló). Az egymással párhuzamos élek összetartása a távolodás irányába – perspektivikus ábrázolás. 2. Origami. Tanulmányrajz készítése egy síklapból hajtogatott papírmodellrôl. Pl. kétkéményes hajó. Értelmezô rajz: a nem látható élek halvány megrajzolásával.

MolnárKatalin,Tanulmányrajzkétkéményespapírhajóról

– A/4-es rajzlap négy egyforma részre vágva, majd a négy rész is félbehajtva (képsík-rendszer) ____ vágás - - - - hajtás

Koncentráció Technika: Pontos szerkesztés, vágás, hajtogatás, mérés

KissAnnamária,Tanulmányrajzhajtottpapírlapokkapcsolódásáról.Leporelló.


Vasarely,VictorSakk, Pécs,1908,Párizs,1997szitanyomat.47,5 x 32cm

Derítettszínekkelfestettleporelló

65

66 Idôpont II./24.


Téma


Valóságtól Választható feladatok a képz e l e t i g 1. Síklapok kapcsolásával fantasztikus (akár Képalakítás a lehetetlen) épület kialakítása. Pl. mesebeli megismert forma vár, palota, ûrváros stb. A lapok felületének átalakításával, díszítése színárnyalatosan vagy egyéni mintázásával, asszociációkra támaszkodó faktúrával, de kiegészítésével lehet valóságos részletekkel is (ablak, kapu, lakótorony, tégla stb.). 2. A tanulmányozott origami forma a kép fôszereplôjévé válik (díszítés, kiegészítés, megszemélyesítés stb.).

KatonaDorottya, filctoll(A/3)

– Választható tech- A tankönyv illusztrációi: nika: egyszínû vagy tanulmányrajzok, fázisrajzok tarka filctoll-grafika, festés, viaszkarc, vegyes technika

SzalmaVince(A/3)

Koncentráció


KerekesAnita, tempera(A/3)

KissAnnamária,tempera(A/3)

KapuváriViktória, tempera(A/3)

PinkócziJulianna tempera(A/3)

67

68 Idôpont


Téma

III./25. Ábrázolási rendIII./26. szerek. Perspektíva. – Geometrikus alapformák: makett készítés – A kocka téri elmozdulásai, térépítés

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Kockamakett készítése. A kockapalást szabásának különbözô variációja. Szerkesztés, vágás, ragasztás. A perspektivikus (távlati) ábrázolás szabályainak megfigyelése (ismert festmények elemzése). Környezetünk szabályos, szögletes formáinak tanulmányozása: iskolapad közeli és távoli éleinek, magasságának mérése ugyanabból a nézôpontból. Természet utáni tanulmányrajz készítése saját készítésû kockáról vagy nagyméretû szögletes formákról. A perspektivikus ábrázolás szabályainak megfigyelése és alkalmazása: – a befoglaló forma aránya, a belsô élek helye, – az összetartónak látszódó távolodó élek, a függôleges és vízszintes élek által bezárt szög nagysága, – a nézôpont látványt befolyásoló szerepe. A megvilágítás és az árnyékok érzékeltetése tónusfokozatokkal.

ImrehPéter: Tónusgyakorlatok;ceruzarajz(A/3)

Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások Makett készítés: vonalzó, grafit ceruza, mûszaki rajzlap (A/3-as méret), folyékony ragasztó. Vetítés – képelemzés. Beszélgetés, a perspektivikus ábrázolás szabályainak közös összegyûjtése. Tanulmányrajz: ceruza- vagy krétarajz.

Egy- és kétiránypontos ábrázolást alkalmazó festmények. – Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet – Raffaello: Athéni iskola – Leonardo: Utolsó vacsora – id. Pieter Bruegel: Parasztlakodalom – L. David: Horatiusok esküje

IhászZsolt: Akockakülönbözôtérielfordulása,ceruzarajz(A/3)

Koncentráció Matematika. Párhuzamosok szerkesztése, pontos mérés, geometrikus formák szabásrajza.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Téralakítás dobozokból Téralakítás nagyméretû geometrikus formákból vagy játékkockaelemekbôl (kocka, hasáb, háromszög-hasáb). Egymáshoz viszonyított helyzet megfigyelése, összefüggések keresése, szerkezeti értelmezés, egymáshoz illeszkedés bemutatása nem látható élekkel.

ImrehPéter, grafitceruza(A/3)

Feladat: a gyufásdoboz megfigyelése különbözô elfordulásban és nézôpontból. Térmélység kifejezése. Tónusozás. Térépítés vízszintes és függôleges irányban, egymáshoz viszonyított méretek, takarás, a perspektivikus ábrázolás szabályainak betartása, önés vetett árnyékok megfigyelése.

69

70 Idôpont


Téma


III./27. Ellentétek a mû- Választható feladatok vészetben. 1. Sötét-világos kontrasztra épülô kompozíció. DraFormai és színelpériatanulmány. lentétek. 2. Semleges és tarka színek kontrasztját alkalmazó kompozíció. 3. Formai ellentét: szögletes és íves, szabályos és szabálytalan, mesterséges és természeti forma megjelenítése egy képen belül.

Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások

Koncentráció

1. Grafitceruza – Raphaelle Peale: Fürdés 2. Vegyes technika, után kollázs – Hübner Aranka: Lebegô 3. Színes vagy formák fekete karton, – Berki Viola: Nyár kréta. 4. Képelemzés

Tanulmányrajzokcsomózotttextilrôl

ImrehPéter, grafitceruza (A/3) Vasarely,Victor:Zebra,üveg,nyomat, 50x39,5,5cm


GulyásEmese:ceruzarajz(A/3)

Egyenes és íves vonalak ellentétével létrejött térhatás.

LazsádiJohannaceruzarajzai(A/3)

Vasarely,Victor: Kompozíció(részlet),szitanyomat,48,5x48,5cm

71

72


Idôpont

Téma


III./28. Ábrázolási rend- – A Monge-féle háromképsíkos vetítési rend- Szerkesztés: heszerek. szer lényegének megismerése és megértése. gyes grafitceruza, Vetületi ábrázolás Jellegzetes nézetek: felülnézet, elölnézet, vonalzó, körzô oldalnézet. Vetítôsugarak, vetület. – Képsíkrendszer elkészítése A/3-as rajzlapból. – A képsík-rendszerbe állított kocka elölnézetének, felülnézetének és oldalnézetének megrajzolása. Szabadkézi rajz, majd szerkesztés.

Óravázlat Téma:Vetületiábrázolás 1. Ismétlés. A síkábrázolás jellemzôinek megbeszélése: – árnyékolás hiánya, – a forma testessége, térmélysége nem érzôdik. pl. az ôskori barlangrajzok körvonallal és foltfestéssel bemutatott állatformái, – jellemzô nézetek bemutatása: pl. az egyiptomi festményeken, – határozott kontúrokkal körülhatárolt formák: pl. a középkori festmények szerepelô formák. 2. A vetületi ábrázolás is síkábrázolás: egy forma három nézetbôl bemutatott rajza. A mûszaki életben használatos szerkesztett, méretarányos ábrázolás. A térforma pontos elképzeléséhez vagy elkészítéséhez (pl. szerszámkészítô szakmában) mind a három nézetre (elöl-, felül- és oldalnézet) szükség van. Elôfordul, hogy két különbözô forma ugyanúgy néz ki felülrôl és elölrôl, és csak az oldalnézetük különbözik. Tárgyaknak, élôlényeknek is vannak jellemzô és kevésbé jellemzô nézetei. Soroljunk rá néhány példát! Pl. ha a kancsónak csak a felülnézeti képét látjuk, akkor arról nem ismerjük fel, mert a jellemzô nézete az oldalnézet. 3. Képsík-rendszer elkészítése a tankönyv ábrasorának segítségével. 4. Az elôzô órán elkészített papírkockát helyezzük a függôleges képsíkokkal párhuzamosan az I. képsíkra! A tankönyv fázisrajzai alapján rajzoljuk rá a három képsíkra a kocka v e t ü l e t e i t!A tárgynak a vízszintes képsí-

– Síkábrázolás, formák jellemzô nézetes. – Papírkocka – Vetületi kép keletkezésének folyamata: térbôl a síkba. – Képsík-rendszer.

Koncentráció Matematika Szerkesztés, párhuzamos csúsztatás két vonalzóval, pontos mérés.

kon keletkezô vetülete a tárgynak olyan képe, amelyet akkor látnánk, ha a tárgy fölé emelkedve felülrôl szemlélnénk, ezt a képet a tárgy f e l ü lnézetének nevezzük. A II., függôleges képsíkon keletkezô vetület a tárgynak olyan képe, amelyet akkor látnánk, ha a tárgyat elölrôl néznénk, ez a tárgy e l ö l n é z e t e. A III. függôleges képsíkon keletkezô vetület a tárgynak olyan képe, amelyet akkor látnánk, ha a tárgyat a képsíkkal szemben lévô oldalról néznénk, ez a tárgy oldalnézeti képe. – A képsík-rendszer kihajtása után kössük össze a tapasztalati úton létrehozott vetületi pontokat, tehát a kocka csúcspontjainak vetületi képeit! – A képsík-rendszer hajtogatási vonalait húzzuk át színessel! A felülnézeti és elölnézeti képet elválasztó vízszintes lesz az x tengely, az elölnézeti és oldalnézeti képet elválasztó függôleges pedig az y tengely. 5. feladat: Az elôzôekben tapasztalati úton létrehozott vetületi kép megszerkesztése. Eszközök: 2 vonalzó a párhuzamosok rajzolásához, körzô, ceruza. A szerkesztés lépéseit olvasd le a tankönyv ábráiról és szerkeszd meg önállóan a kocka képsík-rendszerrel párhuzamos vetületi kép e i t ! 6. feladat: Milyen lesz a talajsíkról felemelt forma vetületi képe? Melyik képsíkon és milyen nézetekbôl olvasható le a talajsíktól való távolság? Milyen a lépcsôzetesen csonkolt kocka szabásrajza? Készíts róla egy szabadkézi vázlatrajzot! (Ha van idô, akkor meg is lehet szerkeszteni és összeragasztani a formát. Több formából csoportos papírplasztika is összeépíthetô.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 7. Kiegészítô feladat. Csoportmunka. Két csoportot alkotva építsék össze a tanulók az alábbi vetületek alapján a két testcsoportot! Elôször rakják ki a felülnézeti képen látott kockák

73

elhelyezkedését, majd utána kezdjék ráépíteni az elöl- és oldalnézetekrôl leolvasható megfelelô számú kockákat!

74


Idôpont

Téma


III./29. Ábrázolási rend- – A látszati kép és az axonometrikus kép Szerkesztés – Vasarely festményei. szerek. összehasonlítása. – Hegyes grafitce- – Escher: Kocka mágikus Axonometrikus – Egyméretû és kétméretû (Cavalieri) axonoruza, körzô, két szalagokkal. ábrázolás metrikus kocka szerkesztése. A szerkesztés vonalzó – Perspektivikus ábrák, festlépései. A kocka felezôsíkjai. mények. – Axonometrikus mûszaki rajzok.

Óravázlat Téma:Axonometrikusábrázolás 1. A perspektivikus, a vetületi és az axonometrikus ábrázolásö s s z e h asonlítása Vetületi: síkábrázolás, a forma képét nézeteire bontja, nehéz térben elképzelni a formát. A nézetek méretarányosak, torzulás nélküliek. Perspektivikus ábrázolás: térábrázolás. A látványnak megfelelô térélményt nyújt, de a rövidülések, látszati torzulások miatt a forma valódi méretei nem olvashatók le. Axonometrikus ábrázolás: térábrázolás. A három képsíkon megadott vetületi képeket egy térbeli képpé egyesíti. Célja: egy szemléletes kép elôállítása úgy, hogy elkerüli a látszati torzulásokat, rövidüléseket. A valóságban párhuzamos élek az axonometriában is párhuzamosok maradnak. A rajz méretarányos képet ad a formáról, emiatt ha tudjuk a nagyítás vagy kicsinyítés arányát, akkor az axonometrikus rajz alapján az eredeti méretet is kiszámíthatjuk. Tankönyvmunka: Axonometrikus (tengelyméretes) ábrázolás címû fejezet elsô bekezdésének felolvastatása.

Koncentráció Matematika – Merôleges szerkesztése. – Párhuzamosok szerkesztése. – Négyszög felezés és negyedelés.

2. Az axonometrikus ábrázolás helye a mûszaki életben. Az elkészítendô munkadarabról a vetület alapján szemléletes, térhatású rajz készítése.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. 3. Nemcsak a mûszaki életben találkozhatunk axonometrikus rajzokkal. A mûvészek között is többen felhasználják kompozícióikban a szerkesztett formákat (Vasarely- és Escher-képek tanulmányozása). 4. Az axonometrikus szerkesztés lépései: Egy- és kétméretû axonometrikus kocka szerkesztése a tankönyv ábráinak segítségével. Ha szükséges, akkor a táblánál tanári bemutatás és magyarázat legyen. A kockarajz elôtt feltétlenül be kell gyakorolni a párhuzamos csúsztatást, a két vonalzó helyes használatát, és fel kell hívni a figyelmet a pontos munkára a szerkesztésben. 5. A kétméretû axonometrikus kocka felezôsíkjainak szerkesztése. Önálló feladat a tankönyv leírása alapján.

75

További lehetôségek: – A felezôsíkok megkülönböztetése tónussal, vonalkázással, színnel. – Képzeljük el, hogy a felezôsíkok színes fóliából készültek. Színezzük, fessük a három síkot tiszta színekkel, az egymás mögött látszódó síkoknak pedig keverjük ki az árnyalatait! – A felezôsíkok rajzát vonalhálózatként fogjuk fel, és a szerkesztéssel kialakult területeket töltsük ki pont-vonal-folt játékkal! Hozzunk létre érdekes faktúrákat! – Az egyéni munkákból állítsunk össze egy közös kompozíciót! 6. Értékelés. A szerkesztés minôsége. Pontosság és a vonalfajták helyes alkalmazása (halvány szerkesztôvonalak és erôsebb látható élek).

A kocka felezôsíkjai

KristófGábor:Akockavízszintesésfüggôlegesfelezôsíkjai.Színkeverésifeladat:kiegészítôszínpárok (piros-zöld,kék-narancs)derítése.

TakácsPéter:Akockavízszintesnegyedelôsíkjai. Festésaháromalapszínnel(sárga,piros,kék)ésakét semlegesszínnel(fekete,fehér).Színkeverés:derítés éstompítás.

SchrammDávid: Akockavízszintes,függôlegesés egyikferdefelezôsíkja.Színkeverés:hidegszínhangulat derítésseléstompítással.

76 Idôpont IV/30.


Téma


Többértelmûség. Több irányból is értelmezhetô térbeli ábrák Képelemzés. Lehetetlen ábrák elemzése. Közelít vagy távolít? Alulnézet vagy Beszélgetés. felülnézet? Külsô vagy belsô tér? Rajzi feladatok: Színes ceruza (Paradoxon) 1. Egyméretû axonometrikus vonalhálózat értelmezése, térmélység érzékeltetése három árnyalattal. 2. Lehetetlen ábrák készítésének logikája.

– Vasarely festményei – M. C. Escher: Konkáv és konvex

Necker-kocka Merre nyitott a kocka? Folytasd a rajzsorozatot! A kockák lehetnek szemmagasság felett (alálátásban) vagy szemmagasság alatt (rálátásban), de mindig csak az egyik oldaluk legyen nyitott!

F.FarkasTamásrajza

Koncentráció

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Feladat a térlátás fejlesztésére (TK 101. oldal) Színezd ki az egyméretû axonometriában szerkesztett rajzot úgy, hogy érezhetô legyen a kockák térbelisége!

77

78 Idôpont


Téma


IV./31. Axonometrikus – Kétméretû axonometrikus kocka szerkeszté- Szerkesztés V./32. ábrázolás. se és csonkolása felezéssel, negyedeléssel. Vonalzók, körzô, A forma átalakítá- – Kétméretû axonometrikus kocka csonkolása színes ceruza sa csonkolással. harmadolással. (Választható) Rekonstrukció. – Hiányosan rajzolt vetületi képek befejezése az axonometrikus forma látványa alapján. – Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján. Feladatok megoldása (TK 104. oldal) – Rajzold meg a kétméretû axonometriában megszerkesztett csonkolt kockák hiányzó vetületi képeit! 1.

2.

Koncentráció

– A tankönyv szerkesztése- Technika ket bemutató fázisrajzai Matematika

– A hat forma elölnézeti képe azonos. Fejezd be a vetületi rajzot az egyik forma felül- és oldalnézeti képének megrajzolásával!

1.

4.

2.

3.

5.

6.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Rekonstrukciós feladat. Kiegészítô anyag. Csoportmunka. – Osszuk három csoportba az osztály tanulóit! – Mindegyik csoport kapja meg az alábbi vetületi ábrák valamelyikét és 7 db papírkockát (nem mindegyik csoportban kell az összeset felhasználni) vagy építôjáték fakockáit! – Feladat: közösen építse fel mindegyik csoport a vetületi ábrán adott formát, majd szerkessze meg mindenki egyénileg a forma kétméretû axonometrikus képét! A feladat nehezebb változata: – Az alábbi vetületi ábrákat fénymásoljuk le három példányban és vágjuk szét a különbözô nézeti képeket (9 db különálló vetületi képet kapunk). Mindegyik csoport kapja meg az összekevert vetületi képeket! Feladat: mindegyik csoport rajzoljon egy A/3-as lapra vetületi tengelyeket 3 vetületi kép összeállításához, majd próbálják összeállítani a 3 test vetületi képét! A jó megoldást, térbeli axonometrikus képét is rajzolják meg! A csoportok versenyezzenek, hogy kinek lesz készen leggyorsabban a rekonstrukciós összeállítás!

1.

2.

3.

79

80


Kétméretû axonometrikus csonkolt kockák tónusozása vagy festése

Kockacsonkolásfelezésselésnegyedeléssel.Grafitceruza

SzabóPéter:Hidegszínek.Filctoll

RábaiGábor:Derítettszínek. Tempera

SápiHedvig: Kockacsonkolásharmadolással.Grafitceruza

SósMelinda: Melegszínek.Filctoll

TomsitsAndrea: Alapszínekderítése.Tempera


Kockacsonkolásfelezôsíkokkal

Kockacsonkolásnegyedelôsíkokkal

Rajzijátékakockalapjaival

Kockacsonkolásharmadolással

81

82


Idôpont V./33. V./34.

Téma


Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások

Választható feladatok Képalakítás 1. Grafika vagy – F. Farkas Tamás: M á g i1. Kompozíció tervezése a szerkesztett formák alkala megismert festmény kus forma axonometrikus mazásával. Módszerek: ritmikus ismétlôdés. 2–3. Grafitceruza, – Victor Vasarely kompozíszerkesztésekkel Kiemelés mérettel, színnel, mintával. Áthatás, egyvonalzó, filcciója másba ékelés, takarás, forgatás stb. toll, festék 2. Tömbbetûk tervezése. A betûk befoglaló formája 4. Mûszaki rajzlap, kétméretû axonometrikus hasáb. Reklámbetûk. olló, ragasztó, 3. Alkalmazott grafika: játékkocka fedôlapjának terve. színes papírok Forma és szövegfolt egyensúlya. A kiemelés módjai. Csoportmunkák 4. Térplasztikák papírból. Az egyéni alkotások összeépítése közös kompozícióvá.

Kompozíció tervezése axonometrikus formák alkalmazásával

HaffnerBea

VictorVasarely

Koncentráció

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Tömbbetûk tervezése axonometrikus szerkesztéssel

83

84


C s o p o rtos kompozíció összeépítése egyénileg megfestett kétméretû (vagy egyméretû) axonometrikus kockákból

KristófBarbara–PinkócziJulianna–SósBarbara–TörökZsófia –ChityilGyörgy munkája

Afeladatmenete 1. Mindenki szerkeszt egy 20 cm élû kétméretû axonometrikus kockát. 2. A kocka felületét egységes terv szerint mintázza mindenki. Pl.: függôleges vagy vízszintes csíkos, kockás, ferde csíkos, körzôvel rajzolt íves, hullámvonalas, figurális (álarcok, portré, növény, állat), monogram stb. 3. Színárnyalatos festés. Állapodjon meg az osztály, hogy milyen színhangulatú képet szeretne összeállítani! Pl.: – csak hideg színek tompított és derített árnyalatai; – csak meleg színek tompított és derített árnyalatai; – nagyon tarka képet szeretnének csupa tiszta színbôl; – semleges színek árnyalataiból (fekete-fehér-szürke), melybe itt-ott egy-egy élénk szín villanna bele. A lényeg, hogy a stílus egységes legyen, mert a kész kockákat számtalan variációban lehet egymáshoz illeszteni a nagyméretû közös kompozíció kialakításakor. Nagyon mutatós, dekoratív osztály- és folyosódekoráció.


F.FarkasTamás

Csoportos kompozíció Egyméretû axonometrikus kockákból is kialakítható közös kép. Néhány lehetôség: – Mindenki egy teljes kockát megfest, majd az osztály összeilleszti a kész formákat, és felragasztja egy nagy lapra. – Az élek mentén három részre oszt6juk a kockát, és mindenki csak egy lapot fest meg. A kész lapok számtalan variációban felragaszthatók. A felület kidolgozási stílusának természetesen itt is egységesnek kell lennie.

85

86


Játékkocka fedôlapjának terv e z é s e – Elôzetes megfigyelési feladat. 1. Nézzenek körül a tanulók a játékboltban és figyeljék meg, hogy mi jellemzi a játékok csomagolását, mi jellemzi a játékdobozok felületét? (Szín, forma, felirat.) 2. Milyen formákat tartalmaznak az építôjátékok? 3. Milyen anyagokból készítik az építôjátékokat? (Régen és ma) – A fedôlap tervezésének szempontjai: 1. Tartalom és forma egysége: a fedôlap mintázata a tartalomnak megfelelô legyen. 2. Jól olvasható felirat: játék, játékkocka, kocka, építôjáték. 3. Feltûnô, vidám, dekoratív színek. 4. Nemcsak a jó ötlet, hanem az esztétikus megjelenítés és a pontos munka is fontos. 5. A munka lépései: tervezés–vázolás–szerkesztés–festés.

HarsányiMiklós,tempera(A/3)


GellértBalázs

OrbánGergely

ModrovicsÁgnes

87

88


Szerkesztett képek – Játék a vonalakkal

VertseKarola

KertészTímea


GalbácsPéter

VéghDóra HavassyEszter

89

90


Térplasztikák papírból. Csoportos kompozíció kockákból

1. Mintás kartonból egyforma méretû kockák készítése, majd térplasztika összeépítése közös munkával. A plasztika lehet szoborszerû (körüljárható) vagy dombormû is készülhet belôle, tehát egy nézetre komponált, frontális papírplasztikát is alkothatnak a tanulók. 2. A kompozíció kiindulási alapja lehet egyszínû kockákból épített szobor vagy dombormû is. A kockákat hagyhatjuk egy színben is, de mintázhatjuk is a tankönyvben felsorolt néhány ötlet segítségével (TK. 107. old.). Természetesen további ötletek megvalósításának sincs akadálya.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Térbeli képek. Fény-árny játék. Anyagszükséglet: 19 x 23 cm élû karton, vonalzó, ceruza, ragasztó (a közös kompozíció kialakításához)

A munka menete: 1. Oszd be a lapot egymástól 1 cm-re lévô vízszintes egyenesekkel! 2. Mérd rá a vízszintesekre a pirossal jelölt szaggatott vonalakat a rajzon jelölt méreteknek megfelelôen! A lépcsôzetes forma szerint mindig 1 cm-re nô vagy csökken a méret az egymás melletti sávokban. 3. Mélyítsd be a szaggatott vonallal jelölt függôleges szakaszokat vonalzó mentén! 4. A lilával kihúzott vízszintes szakaszokat vágd fel! Vi g y á z z arra, hogy ne vágj túl a szaggatott vonalakon! 5. Hajtogasd meg a formát a képen látottak szerint! 6. Készíts közös kompozíciót több forma egymás mellé ragasztásával! Alátétként erôs karton használj!

91

92


Idôpont

Téma

V./35. Tárgy- és körVI./36. nyezetkultúra. Használati tárgy tervezése adott funkcióra és stílusban.

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások – A korstílus, a divat és egyéni ízlésünk kifejezôdése tárgyainkban. A tárgy és életmód kapcsolata. – Tárgyak gyûjtése, funkció- és formaelemzése. A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi és új tárgyak megfigyelésével. Anyaghasználat. Választható feladatok. 1. Különbözô stílusú ülôbútorok elemzése és tervezése a tankönyv feladatai alapján. 2. Formaelemzés. Régi – új – kitalált. Mai tárgyak régi stílusban. 3. Kabala tervezése.

Óravázlat Téma:Ülôbútorok. 1. Az ülôbútorok formájának, díszítettségének változása az ókortól napjainkig. A tankönyv képeinek elemzése. Módszer: közös beszélgetés, egyéni véleményalkotás. 2. Milyen elnevezéseket adtak régen és napjainkban az ülôbútoroknak? Folytasd a felsorolást! (Egyéni munka, majd ellenôrzés, hogy ki hányféle ülôbútor nevét ismeri.) Hokedli, támlásszék, sámli, fotel, kanapé, trónszék, hintaszék, kempingszék, puff… 3. Milyen anyagokból készültek régen az ülôbútorok? Fa, aranyozott fa, bársony, brokát. 4. Milyen anyagok jelentek meg a 20. század bútorgyártásában? Mûanyag, üveg, fém. 5. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó ülôbútornak?

– Képelemzés. Beszélgetés. Ötletgyûjtés (újságok, könyvek, környezet). – Könyvtárhasználat. – Grafitceruza – Filctoll – Festék

– Különbözô stílusú székek Egyiptomtól napjainkig. – Lakberendezési újságok képei (bútorok, tárgyak). – Népi faragott széktámlák. Szaru sótartó. – Kaján Tibor karikatúrái.

Választható feladatok. 1. Természet utáni tanulmányrajz egy ülôbútorról.

Koncentráció Nyelvtan Ülôbútorok különbözô elnevezése. Szógyûjtés Irodalom Gazdag Erzsi: A szék Népmûvészet Népi bútorok és tárgyak

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Egyedi ülôbútor tervezése. Megmutatja tulajdonosának foglalkozását vagy kedvelt idôtöltését.

BaloghOrsolya: Tudósszéke

SeregMariann:Csillagászszéke

TakácsZita: Énektanárszéke

KatonaOrsolya: Fodrászszéke

KertészTímea: Zenészszéke

JankovicsBalázs: Zenészszéke

93

94


Szokatlan ülôbútorok. Formaelemzés és terv e z é s . Feladat: Beszélgetés a sorozatgyártásról és az egyedi bútorok tervezésérôl. A design: lényege, hogy az egyedi terv szériabútorrá válik azáltal, hogy sokszorosítják. Az egyedi tervnél egy személy igényeit kell csak figyelembe venni, ezért különleges, szokatlan, érdekes megoldások születhetnek. Amikor az új, eredeti design megjelenik, ugyanazt a funkciót tölti be, mint egy képzômûvészeti alkotás, hiszen egyedi. Ha igény van az egyedi termék tömeges elôállítására, akkor átkerülhet a sokszorosított termékek kategóriájába.

Útmutató és tanmenetjavaslat Aképzeletvilága7.o. Vicces tárgyak terv e z é s e

ÉnekesÁrpádrajzai

Karsairajzai

95

96 Idôpont


Téma

VI./37. Az egész évi munka értékelése

Vizuális feladatok, tevékenységek, fogalmak Anyagok, technikák Szemléltetés, mûalkotások A tanév során készült rajzok kiosztása. Értékelés, beszélVálogatás, értékelés a következô szempontok getés, elemzés. alapján: 1. Legjobban sikerült alkotás 2. Kedvenc téma vagy technika.

Szívesen készítettek a tanulók axonometrikus szerkesztések és a színek telített, derített és tompított árnyalataival térhatású kompozíciókat.

HorváthMiklós

BorBianka

Koncentráció

Információközlô jelek bemu- Technika: jelzések a tatása. közlekedésben. Környezetismeret: Óvodából iskolába. A testem

PintérLaura

TARTALOM ELÔSZÓ....................................................................................................3 HOGYAN HASZNÁLJUK A TANKÖNYVEKET? ........................................3 A VIZUÁLIS KULTÚRA NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAI ÉS FELADATAI 5–8. ÉVFOLYAM ......................................................................................4 Célok és feladatok ..............................................................................4 Fejlesztési követelmények ................................................................4 7. ÉVFOLYAM (ÉVI ÓRASZÁM: 37) ........................................................5 Belépô tevékenységformák ................................................................5 Technikák ............................................................................................6 Elemzésre ajánlott mûalkotások a 7. évfolyamon ..............................6 A továbbhaladás feltételei ..................................................................6 A TELJESÍTMÉNY ÉRT É K E L É S E ............................................................7 RÉSZLETES TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A 7. ÉVFOLYAMON . . . . . . . . . . . .9 A 7. ÉVFOLYAM TANMENETE ..............................................................11 1. Szervezési feladatok; A barokk kor......................................12 2. Barokk díszítés, szobrászat..................................................14 3. Barokk festészet ..................................................................15 4. Rokokó stílus ......................................................................18 5–6. Emberábrázolás ..................................................................20 7–8. Rajzolás reprodukció alapján................................................22 9–10. Karikatúraportré ..................................................................24

11–12. 13–14. 15. 16. 17–18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25–26. 27. 28. 29. 30. 31–32. 33–34. 35–36. 37.

Érzelmek, tulajdonságok ábrázolása ....................................30 Különleges portrék tervezése ..............................................36 A 19. sz. mûvészete; Klasszicizmus....................................48 A romantika építészete; Biedermeier ..................................52 A romantika festészete és szobrászata ..............................54 Realizmus a 19. sz. festészetében ......................................56 Plain-air, impresszionizmus ..................................................58 Pointillizmus, posztimpresszionizmus ................................60 Összefoglalás ......................................................................62 Térábrázolás ........................................................................64 Fantasztikus épületek rajzolása ..........................................66 A perspektivikus ábrázolás ..................................................68 Formai és színellentétek a mûvészetben ............................70 A vetületi ábrázolás..............................................................72 Az axonometrikus ábrázolás ................................................74 Lehetetlen ábrák..................................................................76 Az axonometrikus forma......................................................78 Axonometrikus képalakítás..................................................82 Tárgy- és környezetkultúra; tárgytervezés ..........................92 Az egész évi munka értékelése ..........................................96

A 7. ÉVFOLYAM TANMENETE

Recommend Documents