A 43. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 29

A 43. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2013.10.21-25. 2013.10.21. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P. M. + 3 fő

Információ:

Rablás bűntette

2013.10.21.

09:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában Fk. P. M. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 6 év fiatalkorúak börtönbüntetésére és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Z. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. N. L. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 20 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. P. I. IV. r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a 4 vádlott 2011 novemberében, decemberében, Mezőkeresztes térségében arcukat takarva támadtak meg lakásukban vagy bérleményükben idős sértetteket, akikről úgy vélték, hogy egyedül élnek, betegesek és valamiféle szerény jövedelemmel vagy vagyonnal bírhatnak. A bűncselekmények során, durván bántalmazták az idős embereket. 500.és 25.000.- Ft között tulajdonítottak el készpénzt és használati eszközöket a sértettektől. A vádlottak közül megbánást kizárólag III.r. vádlott mutatott. A többiek teljes közömbösséggel viseltettek a sértettek sorsa iránt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – I. em. 53. sz. tárgyalóterem T. M. és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2013. október 21.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. M- I. rendű, Cs. Zs. II. rendű, M. A. III. rendű, F. Zs. IV. rendű vádlottakat, a II. és IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft.

2 / 29 értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. -o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja többek között az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás- csereilletve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam.

3 / 29 A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. A vádirat szerint mivel az Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. Továbbra is – és mindvégig – a vádirat megállapításait idézve a csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. A vádirat szerint magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. A vádiratban kifejtett álláspont szerint ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének

4 / 29

Információ:

látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. Az ügyben a bíróság az öt vádlott meghallgatása után eddig több mint negyven tanút hallgatott meg a bizonyítási eljárás keretében. A tanúk meghallgatása folytatódik. Dr. Víghné dr. Tigyi Anikó sajtóreferens – 06-56-501-400/3209 mellék [email protected] Pardi Erika sajtótitkár - 56/501-410 [email protected]

5 / 29

2013.10.22. (KEDD) KÚRIA

6 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem J. A. és társai

Információ:

Lopás vétsége

2013. 10. 22.

11.30

Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet lopás vétségében, a II. r. és III. r. terhelteket bűnsegédként elkövetett lopás vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelteket felmentette a vádpontok alól. Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt egy áruházban 1 üveg 0,5 literes kis rum üvegéről lekaparta az áruvédelmi címkét, majd úgy, hogy a II. r. és III. r. terheltek fedezték, a nadrágjába csúsztatta. Egy másik üveg italt kifizetve, kifelé indultak az áruházból, mikor a biztonsági szolgálat a kijáratnál feltartóztatta őket. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

7 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. Z. I. r.

Információ:

Kábítószerrel visszaélés bűntette2013. 10. 22.

10.30

Az elsőfokú bíróság a terheltet kábítószerrel visszaélés bűntettében – mely részben kísérlet – és kábítószerrel visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta annyival, hogy a részben kísérletre történő utalást mellőzte. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2007. december és 2008. áprilisa között naponta 100 gramm marihuánát értékesített, akitől ezért 20.570.000 Ft-ot kapott. A jogerős döntés ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

8 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem O. M.

Szemérem elleni bűntette és bűncselekmények

erőszak2013. 10. 22. más

9.00

Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2003 és 2011. közötti időben 12. életévet még be nem töltött nevelt unokáit, nemi vágyának kielégítése érdekében különböző fajtalan cselekedetekre bírta rá, illetőleg életkorukat és pszichoszexuális fejlődésüket tekintve védekezésre képtelen állapotukat kihasználva különböző fajtalan cselekményekre használta fel őket. A másodfokú bíróság határozata ellen a vádlott és védője nyújtottak be másodfellebbezést. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

Információ:

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Ny. I.

Emberölés bűntette

2013.10.22

09:00

HATÁROZAT HIRDETÉS! Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 márciusában Ny. I. vádlottat emberölés bűntette miatt, mint különös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 év időtartamban határozta meg. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történő kizárás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott felmentés, védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhébb minősítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2010 májusában szabadult a váci fegyházból és hazatért Debrecenbe, ahol édesanyjával együtt élt, aki viszont nem sokkal ezután elköltözött a lakásból. 2011-ben ismerkedett meg L. Lné K. P. sértettel. Egyikük sem rendelkezett állandó munkahellyel, italozó életmódot folytattak. 2011 júliusában a sértett a késő délutáni órákban érkezett a vádlotthoz, akivel alkoholt fogyasztottak. A sértett kedélyjavító gyógyszereket szedett így mozgása labilissá vált és nekiesett a szobában lévő vitrines szekrénynek, annak üvegrésze összetörött kisebb sérüléseket okozva az asszonynak. A vádlott segített a sértettnek rendbe hoznia magát és elment az italboltba. Az esti órákban már otthon Ny. I. vádlott tovább ivott, majd nemi kapcsolatot akart létesíteni a sértettel, aki viszont képtelen volt eleget tenni a férfi elvárásainak. A vádlott az elutasítás miatti indulatában tenyérrel megütötte az egyébként gyenge testalkatú asszonyt, aki úgy esett rá egy székre, hogy a gerince két csigolya találkozásánál eltörött, ezért azonnal mozgásképtelenné vált. A vádlott megpróbálta őt felállítani, de nem sikerült. Ezt követően a férfi durván bántalmazni kezdte az asszonyt. Többször ököllel megütötte, megtaposta, fojtogatta. A sértett bántalmazása mintegy egy órán keresztül tartott. A vádlott értesítette a mentőket, hogy a sértett szívbetegsége miatt rosszul van, majd kis idő múlva ismét telefonált, ekkor már azt adta elő, hogy a sértett jobban érzi magát, nem kér orvosi ellátást. Az ügyeletes azonban már elindította az esetkocsit. A mentőszolgálat dolgozói, már csak a sértett halálának tényét tudták megállapítani. Észlelték, hogy a sértetten idegenkezűségre utaló rendkívül súlyos sérülések vannak és értesítették a rendőrséget. Az elszenvedett sérülések és a sértett halála között egyértelműen közvetlen ok-okozati összefüggés van, a sérülések összességükben olyan súlyosságúak és kiterjedésűek voltak, hogy életének megmentésére reális esély nem volt.

9 / 29 Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. F. + 3 fő

Információ:

Emberölés bűntette

2013.10.22.

10:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában emberölés bűntette miatt, mint bűnsegédet, M. F. I.r. vádlottat 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra, T. É. II.r., G. T. IV.r. vádlottat, 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, T. M. III.r. vádlottat 14 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a társtettesi elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II. és III. r. vádlott élettársak volta, albérletben laktak, amelynek költsége teljesen felemésztette jövedelmüket. 2006 nyarán III.r. vádlott édesanyjához, T. Mné sértetthez költöztek egy debreceni önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásba. Egy idő után azonban a sértett kérésére II. és III. r. vádlott újra albérletbe költözött, ami jelentős anyagi terhet jelentett számukra. A két vádlott eltervezte, hogy a sértett megölése útján visszaköltöznek a lakásba úgy, hogy a bérbeadó Cívis Ház Zrt.-t nem tájékoztatják a sértett haláláról, majd a bérleti jogviszonyt folytatják. Így arra is lehetőségük nyílt volna, hogy megvásárolják bérlőként a lakást. Tervükbe beavatták az I. és IV. r. vádlottat is. G. T. IV. r. vádlottnak közreműködéséért pénzt és ékszereket ajánlottak fel illetve azt, hogy I.r. vádlott ingyen elvégzi IV.r. vádlott lakás felújítási munkálatait. Előzetes megbeszélésüknek megfelelően 2008 februárjában a II. és IV. r. vádlott munkába állt munkahelyén, az egyik helyi idősek otthonában, III.r. vádlott pedig egy betegszállítással foglalkozó cég telephelyén lépett szolgálatba. Onnan érkeztek a sértett lakásához. A lakásba bejutva a vádlottak közül valaki a sértettet egy vékony műanyag borítású elektromos kábellel megfojtotta. IV. r. vádlott egy műanyag nylon szatyrot húzott az asszony fejére, I.r. vádlott pedig meghúzta a szatyor kötését. III.r. vádlott a lakásban talált 400.000.- Ft készpénzt magához vette, majd a vádlottak kulccsal bezárták a lakást és távoztak. Másnap T. M. III.r. vádlott megjelent a sértett lakásánál, ahová saját kulccsal bement és mintha akkor fedezte volna fel a bűncselekményt telefonált a mentőszolgálatnak és a rendőrségnek. III.r. vádlott 2008 júniusáig nem közölte a sértett halálát a Cívis Ház Zrt-vel. A sértett halála erőszakos úton, zsinegelés és következményes fulladás révén következett be. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését és bűnösségüket az eljárás során mindvégig tagadták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem K. Z.

emberölés bűntette bűncselekmény

és

más 2013.10.22.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1981) az édesanyjával, a sértettel élt közös háztartásban tokodaltárói ingatlanukban. A sértett miután nyugállományba vonult, italozó életmódot folytatott, a vádlott léha életet élt, heti rendszerességgel bántotta, verte a sértettet. A vádlott 2011. július 8. napjára szabadnapot kért a főnökétől. A reggeli ébredés után az édesanyjával kávéztak, dohányoztak, majd a sértett elment

10 / 29

Információ:

boltba, hogy kenyeret és bort vásároljon. Hazatérése után takarított, közben italt fogyasztott, amely miatt tántorgott a lakásban. A vádlott ráparancsolt a sértettre, hogy feküdjön le, azonban a sértett nem tett eleget a felszólításnak, ezért a vádlott odament hozzá, és az ágyhoz kísérte, rálökte az ágyra, de a sértett felállt, ekkor a vádlott a nyakánál fogva az ágyra taszította, esés közben beütötte a csípőjét, az ágyra zuhant. Nem sokkal később a sértett felkelt, és kiment a kertbe, amelyet a vádlott észlelt, és feldühödve utána ment, az ellenkező sértettet testszerte ütlegelte. A sértett a bántalmazás és a súlyos ittassága következtében eszméletlen, menekülésre képtelen állapotba került, a vádlott ezt kihasználva a sértettet az udvar hátsó részében található, a konyhai mosogatólé elvezetésére szolgáló 60 cm mélyen a földbe ásott kútgyűrűhöz vitte, ahol a sértettet magzati pózban belefektette úgy, hogy a légzőnyílásai víz alá kerüljenek. Magára hagyta a még életben lévő sértettet, és visszament a házba, számolva azzal, hogy édesanyja belefullad a szennyvízbe. A szennyezett víz bejutott a sértett légutjaiba és gyomrába, ettől fulladásos tüdő alakult ki nála. A vádlott a sértett vízbe fojtása után annak legjobb barátnőjéhez ment, és úgy tett mintha keresné édesanyját, amit a nevezett meglehetősen furcsállt. A vádlott felszólításra nem, csak rendőri intézkedés hatására távozott. A sértett barátnője többször kereste a sértettet telefonon. A vádlott másnap közölte a szomszédasszonnyal, hogy az édesanyja egész éjjel nem volt otthon, majd 8 óra után bejelentette a rendőrségen, hogy édesanyját az emésztőgödörben holtan találta. A vádlott az ölési cselekményt megelőzően, 2010. június 11-én bántalmazta a sértettet, mert nem adott neki pénzt. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette és testi sértés bűntette miatt – halmazati büntetésül - 12 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és az élet elleni cselekményt védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítse (Btk. 166.§ (2) bekezdés j) pont), a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapítsa meg, és bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést pontosítsa. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem P. L.

Több emberen elkövetett 2013.10.24. 9.00 emberölés bűntette „Vadkan presszós gyilkosság” Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1978) győri családi háza földszintjén lévő Vadkan presszót üzemeltette. 2012. április 21-ről 22-re virradó éjszaka szóváltásba keveredett M. Á-mal, ennek során közös ismerősüket, N. M. sértettet is szidalmazta. A vádlott hajnali 5 körül elküldte M. Á-t és társaságát a presszóból. Április 22-én 9 óra körül N. M. sértettnek elmesélték az előző esti presszóbeli történéseket. N. M. sértett ezt hallva felhívta a vádlottat, hogy számon kérje rajta az előző este mondottakat. A vádlott a presszóhoz hívta a sértettet, aki Ú. G. sértettel együtt jelent meg a presszónál. A vádlott az engedéllyel tartott csőre töltött vadászpuskájával ment ki a ház elé. A vádlott és N. M. sértett között 1 percig tartó indulatos szóváltás alakult ki, amelynek végén a vádlott N. M. sértett felé fordította a fegyvert. N. M. sértett megtorpant és közölte, még visszajön. A vádlott odafutott a gépkocsihoz és belerúgott annak hátsó lökhárítójába. N. M. sértett visszafordult, megnézte a rúgás nyomát, és „Szétbaszom a fejedet te geci!” kijelentéssel a vádlott felé indult. A vádlott hátrálni kezdett és kiabálta: „Állj meg baszd meg, állj meg!”. N. M. nem tett eleget a felszólításnak, a vádlott felé haladt ökölbe szorított kezekkel. Amikor a távolság 3 méterre csökkent köztük, a vádlott figyelmeztetés nélkül mellkason lőtte a sértettet, aki azonnal összeesett. Ú. G. a történteket látva beugrott a kocsiba és az anyósülésen át a vezetőülésre próbált átülni, azonban a vádlott a jobb első ajtó

11 / 29

Információ:

felhúzott üvegén keresztül Ú. G. sértettet a hátán meglőtte. A vádlott a helyszínen lévő személyt kérte meg, hogy hívja a rendőrséget, majd maga is bejelentést tett. A sértettek életét a kiérkező mentők nem tudták megmenteni, mindketten a helyszínen elhaláloztak. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 30 év elteltével feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélés, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés mellőzése érdekében, míg a vádlott felmentésért, védője részben felmentésért, részben enyhítésért jelentett be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Fk. H.T. És 4 társa emberölés bűntette

2013. október 22.

8 óra 30

Dr.Makai Lajos tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. Az öt vádlott 2011. november 3-án a kora délutáni óráktól italozott. Amikor elfogyott az ital, közülük az I.r. és a III.r. vádlott a helyi italboltba ment. Az italboltban tartózkodott a sértett is, aki évek óta haragos viszonyban állt a vádlottakkal. Amikor a vádlottak elhagyták az italboltot, magukkal vitték a sértett bolt előtt hagyott kerékpárját. A sértett este 9 óra körül szintén távozni készült az italboltból, amikor észrevette, hogy kerékpárja eltűnt és feltételezte, hogy azt a vádlottak vitték magukkal. Elhatározta, hogy felkeresi őket és házukhoz érve az udvaron meg is látta kerékpárját, majd annak elvitelét számon kérte az V.r. vádlottól. Kiabálva szidalmazták egymást, majd dulakodni kezdtek. A vitára a többi vádlott is kiszaladt a házból és bántalmazni kezdték a sértettet, aki menekülni próbált. A vádlottak azonban követték őt, a földre került sértettet az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottak tovább ütötték és rúgták, az V.r. vádlott pedig hangosan kiabálva biztatta őket a további bántalmazásra. A bántalmazás kezdeti helyszínétől mintegy 100 métert tettek meg úgy, hogy a sértett többször talpra állt menekülni próbált, ami a vádlottak jelentős számbeli és fizikai erőfölénye miatt nem sikerült. A bántalmazással végül először a II.r. Vádlott hagyott fel, majd társait is a verés abbahagyására kérte. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A Zalaegerszegi Törvényszék az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottat bűnösnek találta társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, ezért az I.r. vádlottat 12 év fiatalkorúak börtönére és 10 év közügyektől eltiltásra, a II.r. vádlottat 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, a III.r. Vádlottat, mint többszörös visszaesőt 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, míg a IV.r. vádlottat 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V.r. vádlottat a bíróság bűnsegédként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek, ezért őt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője enyhítésért, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a III.r. vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a IV.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan

12 / 29

enyhítésért, az V.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 0630/631-5053 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. fszt.10. Kb. 11/2012. Vádlottak: Dr. N. K. + 6 fő

Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette 2013.10.22 és más bűncselekmények

09.00

Tanács: dr. Vatai István 1. tárgyalás - A bíró döntése értelmében a tárgyalásról kép- és hangfelvétel nem készíthető.

Információ:

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja, Dr. N. Kálmán 2007 és 2010 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kancellárja, a hetedrendű vádlott, dr. Sz. János 2010-ig az intézmény rektora volt. A vádhatóság szerint az I.r. vádlott szervezeti egységét illetően önálló pénzgazdálkodási jogkörrel rendelkezett. 2009 nyarán a rájuk eső büdzsét a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből 25 millió forinttal megemelték. Az elsőrendű vádlott ebből kívánt eltulajdonítani 8 millió forintot – áll a vádiratban. Ennek érdekében Dr. N. Kálmán közbeszerzési eljárást indított, „A szervezetei kultúra legfontosabb jellemzői a magyar Honvédség egyes szervezeteinél, változásának tendenciája, összhangja a szervezeti célokat szolgáló strukturális folyamatokkal” címmel egy szociológiai vizsgálat elkészítésére. A „fiktív” közbeszerzési eljárás lefolytatásával alárendeltjét bízta meg, aki az elsőrendű vádlott által megjelölt három cég nevében elkészítette a pályázatokat, és a megnevzett céget hozta ki nyertesként. A pályázat nyertese egyébként szociológiai kutató tevékenységet nem végzett, sem a tulajdonosok, sem az alkalmazottak ilyen jellegű végzettséggel nem rendelkeztek. Miután az eljárásban téves összeghatár szerepelt, a közbeszerzést meg kellett ismételni, az újrázás szintén az elsőrendű vádlott utasításai szerint zajlott le. A nyertes céggel kutatási szerződést kötött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2009-es évkeltezéssel, hónap és nap megjelölése nélkül. A szociológiai vizsgálat elkészítésének határideje 2010. február vége lett. Az ügyészség szerint a cég vezetője a szerződés aláírásakor tudta, hogy a szerződési kötelezettségeket nem kell teljesítenie, mindössze a pénz visszajuttatásában kell szerepet vállalnia. A szociológiai vizsgálatot végül munkaidőben a Stratégiai Védelmi és Kutató Intézet munkatársa készítette el. A szerződés szerinti teljesítést 2010. március elején Dr. N. Kálmán leigazolta, a 8 millió forintot pár napra rá az intézmény átutalta. A pénz visszajuttatása érdekében egy vállalkozásipénzügyi láncolat indult el, több szerződéskötés és utalás után vették ki a pénzt a bankból. A közreműködő cégek képviselői szintén a vádlottak padjára kerültek. A vádirat egy másik bűncselekményt is taglal, amelyben a ZNME volt rektora érintett. A vádpont egy lőtér bérleti jogviszonyát érintően állapított meg törvénysértést. 2007-ben ugyanis a bérleti jogviszony megújításakor nem a szerződésben, hanem annak mellékletében kívánták rögzíteni a bérleti díjat, ez azonban végül elmaradt. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint ezzel a volt rektor megszegte vagyonkezelői kötelezettségét, és bő két év alatt havi 253.704 Ft bérleti díjjal számolva több mint 6 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyetemnek. Ezért dr. Sz. Jánost az ügyészség jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétségével vádolja. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

13 / 29 Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. B. 513/2012 Vádlott: Zs. F. T.

Információ:

Társadalmi szervezet önálló intézkedésre 2013.10.22. jogosult tagja által elkövetett vesztegetés bűntette

08.30

Tanács: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea Ügyészi, védői kérdések, tanúk kihallgatása. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint Zs. F. a bűncselekmény elkövetésekor és jelenleg is a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke. A környezetvédelmi tevékenységeket végző nonprofit szervezet bevételei főként pályázatokból, támogatási szerződésekből, időnként szaktanácsadásból származtak. A német autógyártó leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal, miszerint Győr környékén földterületeket vásárolnak és egy napi 500 személygépkocsi gyártására alkalmas gyárat létesítenek. A beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy ún. egységes környezethasználati engedélyt. A cég emellett azt is vállalta, hogy 650 millió forint kompenzációt fizet a Magyar Államnak. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon 2011 februárjában megadta az engedélyt. A vádlott két közmeghallgatáson már hangsúlyozta aggályait a beruházással kapcsolatban és az engedély megadása után az általa elnökölt nonprofit szervezet fellebbezést jelentett be az elsőfokú határozattal szemben. Ezt követően vette fel a vádlottal a kapcsolatot a beruházó egy ügyvéd közreműködésével, 2011. március végén egy személyes megbeszélésre is sor került, ahol a beruházó képviselői a fellebbezés okát firtatták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy már ezen a találkozón szóba került egy 30-35 milliós támogatás, amelynek fejében a TTT visszavonná a fellebbezését. 2011 áprilisában a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasította a TTT fellebbezését. A felek két héttel később ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a támogatási szerződéssel kapcsolatos megbeszélésüket. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A beruházó képviselői és a vádlott között újabb találkozóra került sor. Zs. F. a vádirat szerint egy 400 milliós projektre hivatkozva ekkor azt mondta, „a projekt értékének fele összegéért, kb. 200 millió forint ellenében megegyezés születhet a felek között”. Több egyeztetés és több verzió után május végén végül alá is írták a támogatási szerződést, amelyben a cég 200 millió forintos támogatást vállalt, 5 évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet a beruházónak 3 napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zs. F. a TTT tagjainak értesítése nélkül – áll a vádiratban – visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A bíróság két napra rá ennek eleget tett, a döntés július elején pedig jogerőre is emelkedett. Az ügyészség szerint a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltétele a jogtalan előny megfizetése volt. A beruházó egyébként nem kezdte el a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését, nem fizette ki az első 72 millió forintos részletet sem, hanem feljelentést tett. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 8. 39.P.26118/2009

kártérítés

2013.10.22.

14:00

A kk. sértett manduláját 2008. augusztus 28-án vették ki a SOTE II.sz. Gyermekklinikáján. A műtét után a pulmonológia osztály VIP szobájában helyezték el. Az operáció után a kisfiú elaludt, majd az egyik családtagja vette észre, hogy nem lélegzik, ezért riasztotta az ápolókat és az orvosokat. A kisfiút újraélesztették, azonban kómába esett. 2009. február 26-án halt meg, addig nem tért magához.

14 / 29 A BRFK közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a kisfiú halálát. Az ennek során beszerzett orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a gyermek halála a műtét utáni légzés-és keringés leállás következtében kialakult súlyos oxigénhiányos állapot miatt kialakult agykárosodás és annak következményei miatt következett be. A szakértő megállapította, hogy a kezelőorvos és az ápolók által a gyermek műtét utáni ellátásában bekövetkezett súlyos hibák következtében alakult ki a légzésleállás és az oxigénhiány miatti agykárosodás, mely végül a gyermek halálához vezetett. A kereset szerint a gyermeket a műtét után nem az erre rendszeresített intenzív őrzőben helyezték el, hanem a Pulmonológiai Osztály VIP kórtermében, s a szakma szabályaival ellentétesen hason fekvő helyzetben, s mivel nyugtalan volt, nyugtatót adtak be neki, s a szakértői vélemény szerint annak az adagnak a kétszeresét, amely a nyugtató hatásnak megfelelt, ezért az általános érzéstelenítésből még teljesen fel nem ébredt gyermeknél a mély alvás állapotát elmélyítette. A gyermeket a kóma bekövetkezte után 6 hónapig az intenzív osztályon ápolták, s ez idő alatt mindennap mellette volt az egész család. Ez nemcsak útiköltségben jelentett jelentős kiadást, de ez idő alatt munkát sem tudtak végezni. Az ügyben az októberi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, I. 22. 40.P.24692/2011

Személyiségi jog

2013.10.22.

10:00

A felperes személyhez fűződő jogának megsértése miatt keresetet nyújtott be az alperesek ellen. A felperes keresetében előadta, hogy az alperesek évek óta lejárató kampányt folytatnak ellene, mely azon a két valótlan alap-tényállításon alapul, hogy a töméses hízlalás illetve a tolltépés állatkínzás. A két valótlan alap-tényállítás mellett, illetve ezekből következően az alperesek a 2007 óta tartó lejárató kampányukban számtalan valótlan tényt állítottak, illetve híreszteltek a felperesre vonatkozóan. Az alperesek évek óta tartó kampánya a felperesnek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolta, a felperes piacokat és üzletfeleket veszített. A felperes 2008. évi éves beszámolója szerint az értékesítés árbevétele 4 milliárd Ft-tal esett vissza. A felperes kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a személyhez fűződő jogát, ezért kötelezze az alpereseket a jogsértő magatartás abbahagyására és tiltsa el őket a további jogsértéstől, kötelezze I. r. és II. r. alpereseket, hogy írásbeli nyilatkozatukkal adjanak elégtételt, valamint kötelezze az alpereseket egyetemlegesen, hogy általános kártérítés címén fizessenek meg, jogfenntartással, 100,- Ft-ot. Mivel ez az összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság szabjon ki az alperesekre közérdekű célra fordítható bírságot. Az ügyben az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, fsz. 82. 34.P.27336/2010

kártérítés

2013.10.22.

09:00

A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint 2010. október 4-én az alperes által használt ajkai zagytározó gátja átszakadt minek következtében Kolontár nagy részét elöntötte a lúgos kémhatású vörösiszap. A felperesek szülei a

15 / 29 katasztrófa következtében 2010. október 4-én életüket vesztették. A felperesek testvérek és az elhunyt szülők törvényes örökösei. A néhai szülők otthonát a vörösiszap-áradat beborította. A tulajdonukban volt 8555000 forint értékű fő- és melléképület lakhatatlanná vált, majd le is bontották. Az ingatlanban a szülőknek mintegy 3046000 forintnyi ingósága is volt. A felperesek az ingatlanban és az ingóságokban keletkezett kár miatt 11 601 000 forint vagyoni, a szülők halála miatti stressz és lelki megrázkódtatás kompenzálására pedig fejenként 5-5 millió forint, és a katasztrófa okozta stressz miatt további 1 -1 millió forint nemvagyoni kár megtérítésére tartanak igényt. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:



kártérítés

2013.10.22.

08:30

A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. Az I. és II. r. felperesek négy gyermekükkel Kolontáron laktak. A vörösiszap áradat elöntötte otthonukat és 14 hónapos gyermekük meghalt, miután elmerült a vörösiszapban. Másik gyermekük szemsérülést és súlyos nyelőcső károsodást szenvedett. Az I. és II. r felperesek és gyermekük, a III. r. felperes égési sérüléseik miatt kórházba kerültek. A katasztrófa idején a IV. és V. r. felperesek nem tartózkodtak otthon. A felperesek annak megállapítására kérik a bíróságot, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, továbbá, kötelezze az alperest, hogy fizessen meg nemvagyoni kártérítés címén I. r. felperesnek 14,5 millió forintot, II. r. felperesnek 16,5 millió forintot, III. r. felperesnek 5,5 millió forintot, míg a IV. és V. r. felpereseknek pedig 3,5-3,5 millió forintot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, 34.P.20808/2011

kártérítés

2013.10.22.

11:30

A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házának értéke a katasztrófa következtében 50%-kal csökkent. El szeretnének költözni, mivel aggódnak az egészségük miatt, azonban a házat nem tudják eladni. A felperesek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a részükre kártérítés címén 8.500.000.- Ft-ot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


16 / 29


kártérítés

2013.10.22.

10:30

A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házának értéke a katasztrófa következtében 50%-kal csökkent. Szeretnének elköltözni, mivel aggódnak az egészségük miatt, azonban a házat nem tudják eladni. A felperesek annak megállapítását kérik a bíróságtól, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, továbbá kötelezze az alperest, hogy fizessen részükre kártérítés címén 9.550.000 forintot és nemvagyoni kártérítés címén 8 millió forintot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

előljárói intézkedés elmulasztásának 2013.10.22. bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére

17 / 29 álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád

18 / 29 dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

19 / 29 NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u.2.) H.I-né

zsarolás bűntette és más 2013. 10. 22. bűncselekmény 09.00 óra

I.emelet 31.

A Nyíregyházi Járásbíróság a 2013. február 14. napján meghozott nem jogerős ítéletében H. I-né I. rendű vádlottat, mint felbujtót, 3 rendbeli zsarolás büntettében, melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, 2 rendeli zsarolás bűntettének kísérletében és 2 rendbeli rongálás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, B. L. II. rendű vádlottat 3 rendbeli zsarolás büntettében, melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, 2 rendeli zsarolás bűntettének kísérletében és 2 rendbeli rongálás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért őt a - halmazati büntetésül - 4 év 8 hónap börtönre és 4 év közügyekre eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

Információ:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint H. I-né I. rendű vádlott és a sértett dr. B. E. B. településen ugyanolyan üzleti tevékenységet folytattak és emiatt ellentét alakult ki közöttük. Az I. rendű vádlott férje először a sértettet arra kérte, hogy zárja be az üzletét, majd különböző hatóságoknál, szerveknél feljelentette a sértettet az üzleti tevékenysége miatt. Amikor szembesültek azzal, hogy ezek a cselekmények eredménytelenül zárultak az I. r. vádlott megkérte a testvérét a II. r. B. L-t, hogy a sértettel szemben alkalmazzon fenyegetést annak érdekében, hogy a városban üzleti tevékenységet ne folytasson, illetve azt szüntesse be. A II. rendű vádlott a sértettet és az alkalmazottját telefonos üzenetben, míg az üzletnek helyet biztosító épület tulajdonosát telefonon több alkalommal megfenyegette, majd a fenyegetése nyomatékosítása végett többször tüzet gyújtott a sértett üzleténél. Ezt követően a II. rendű vádlott a sértett D. településen lévő optika üzlethelyiségének ajtaját felgyújtotta és az üzlet alkalmazottját a sértettnek címzett fenyegetéssel telefonon felhívta. Később a II. rendű vádlott megfenyegette a sértett munkatársát és az újabb üzlethelyiségének helyt adó tulajdonost és annak édesanyját. Ezért a tulajdonos a bérleti szerződést felmondta. A fenyegetések miatti állandó üzlethelyiség költöztetés okán forgalma visszaesett, majd érdemi tevékenységet nem tudott folytatni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész, a vádlottak és a védők jelentettek be fellebbezést. A vádlottak és a védők a bűncselekmények eltérő minősítését és enyhébb büntetés kiszabását indítványozták. A főügyészség visszavonva az ügyészi - hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására irányuló – fellebbezést, enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. Az ügyben másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 2013. október 22. napján tart nyilvános ülést, amelyen az eljárás befejezése várható. Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvivő 06-30/681-4005 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 235. számú tárgyaló B. T. R.

Hivatalos személy sérelmére 2013. október 9.00 elkövetett emberölés bűntette 22., 24. óra

20 / 29 Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B.T.R. ellen azért folyik büntetőeljárás, mert megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy 2012. október 11. napján 12 óra 45 perc körüli időben az általa vezetett Hummer típusú terepjáróval a 43-as számú főúton Nagylak irányából Makó irányába közlekedve az őt rendőri intézkedés alá vonni szándékozó és ezért megkülönböztető jelzést használó, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó motorkerékpáros rendőrjárőr felszólítása ellenére nem volt hajlandó megállni. A rendőri intézkedés hatására az Apátfalva belterületén a 42 km szelvénynél található útkereszteződésben megálló gyanúsítottat az eljáró rendőrjárőr ellenőrzés alá kívánta venni. Ennek során az intézkedő rendőr törzszászlós szolgálati motorkerékpárjával a gyanúsított gépjárműve előtt állt meg. A gyanúsított ekkor egy hirtelen gázadással gépjárművével elütötte az előtte álló rendőrmotort és a mögötte intézkedő rendőrt. Ekkor a gyanúsítottal szemben rendőri fegyverhasználatra került sor, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A gyanúsított cselekménye következtében a rendőr törzszászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben elhunyt. A fenti cselekmény alkalmas hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást.

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló K. B. Gy.

Információ:

különösen nagy kárt okozó 2013. csalás bűntettének kísérlete és október 22. más bűncselekmény

9:00

Vádlott, mint eladó ingatlan adás-vételi szerződéseket kötött vevővel. Vevő engedményezőként faktoring szerződést kötött vádlottal. Magánfél a faktoring szerződést eredetben bemutatta az adás-vételi szerződést ellenjegyző ügyvédnek, amelynek alapján egy nyilatkozatot, majd egy megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet készített és átadta azt a magánfél részére. Vádlott felkereste az ügyvédet és azt a valótlan tájékoztatást adta részére, hogy a faktoring szerződést nem ő írta alá, azon nem az ő aláírása szerepel, ezért szeretne elállni az általa eladóként megkötött ingatlan adás-vételi szerződéstől és kéri az eredeti állapot helyreállítását. A benyújtott nyilatkozat alapján az összesen 298.800.000,-forint értékű ingatlanok tulajdonjoga a földhivatali bejegyzési kérelmének helyt adó döntése esetén annak ellenére került volna vissza vádlotthoz, hogy az ingatlanok vételára vevő részéről megfizetésre került és az ingatlanok tulajdonjogának átszállása a földhivatali nyilvántartásnak megfelelően már korábban megtörtént. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

21 / 29

2013.10.24. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem F. M. S. I. r.

Információ:

2013. 10. 24.

9.00

A terheltek és két ismeretlen társuk egy üzletbe betörve különböző tárgyakat tulajdonítottak el, ezzel kárt okoztak. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem T. A. I. és társa

Információ:

Lopás bűntette

Jogosulatlan gazdasági előny2013. 10. 24. megszerzésének bűntette

9.45

I. és II. rendű terheltek a működési engedély szerint idősek, fogyatékosok szociális ellátását bentlakás nélkül végezni jogosult cég képviseletében eljárva, a II. r. terhelt aláírásával, normatív állami támogatás igénylésére adatlapot adtak le a megfelelő szervhez. A támogatást megítélték a cégnek. A polgármesteri hivatal ügyintézői a helyszíni ellenőrzések során megállapították, hogy a kft. nem házi segítségnyújtás szolgáltatást végzett, hanem engedély nélkül bentlakásos intézményeket üzemeltetett. Ennek során a terheltek valótlan tartalmú albérleti szerződéseket írattak alá az ellátottakkal és hozzátartozóikkal, amelyek szerint albérlőként bérbe vették a kft. által használt lakásokat, ahol a kft. részükre ellátást nyújtott. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem fk. H. L.

Ittas járművezetés vétsége

2013. 10. 24.

10.45

Az fk. terhelt közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezetett egy más tulajdonában lévő személygépkocsit, amelyben egy utast is szállított. A terhelt a menetirány szerinti bal oldali szalagkorlátnak ütközött és felborult, amely során a terhelt megsérült, a személygépkocsiban pedig kár keletkezett. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

22 / 29 KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. R.

Információ:

2013. 10. 24.

11.15

A pótmagánvádló és egy másik személy építési szerződést kötött egy kft.-vel, amely megrendelőként vállalkozási szerződést kötött a terhelt által képviselt céggel nyílászárók legyártására és beszerelésére. A szerződés szerint a terhelt által képviselt cég tulajdonában maradnak az ablakok mindaddig, amíg a vállalkozó díjat a megrendelő teljesen meg nem fizeti. Miután a terhelt szerződésszerűen elvégezte a feladatát, a megrendelő nem fizette ki neki a teljes díjat, ezért a terhelt a nyílászárókat leszerelte és elszállította. A maga által beszerelt nyílászárókon túl, két alkalommal, mások által korábban beszerelteket is megkísérelt elvinni, azonban ebben megakadályozták. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem T. P. J.né

Információ:

Lopás bűntette

Szerzői jog vagy szerzői2013. 10. 24. joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége

12.00

A terhelt és fia eladták a tulajdonában lévő zenegépet egy vállalkozónak, aki azt az üzlethelyiségében üzemeltette. Az adásvételt azzal kötötték, hogy a terhelt és fia a zenegép után fizetendő jogdíjat fél évre előre befizették, illetve továbbra is ők fogják fizetni. Valójában azonban a terheltek a jogdíjat nem fizették meg, a jogsértés a hivatalos helyszíni ellenőrzés során pedig megállapításra került. A vádlott tehát azzal, hogy a nyilvánossághoz továbbította a vendéglátó egységben a zenét, az egyes zeneszerzők jogát megsértette és a jogvédő egyesületnek vagyoni hátrányt okozott. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Fk. 530/2013. Vádlottak: fk. Á. L. 1. tárgyalás

Előre kitervelten, aljas indokból, különös 2013. 10.24. 8:30 kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete Tanács: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2012. augusztusában nevelőapjánál tartózkodott egy Hajdú-Bihar megyei faluban, ahol ideje túlnyomó részét két gyermekkorú barátjával töltötte. Fk. Á. L. augusztus 20. körül a sértettek (férj és felesége) falu határában található háza melletti dinnyeföldre ment, hogy onnan dinnyét lopjon. A férfi ezt észlelve nyugodt hangon felszólította a vádlottat, hogy fejezze be cselekedetét, és elküldte a területről, mire a vádlott az általa kiválasztott dinnyéket hátrahagyva elszaladt. Másnap ismét megjelent a dinnyeföldön, de a sértett ez alkalommal is

23 / 29

Információ:

szép szóval elküldte. A vádirati tényállás azt tartalmazza, hogy fk. Á. L.t nagyon bosszantotta, hogy a két sikertelen próbálkozás, ezért elhatározta, bosszút áll. Terveibe bevonta két gyermekkorú barátját is, s megegyezett velük abban, hogy bosszúból felgyújtják a sértettek házát. Az előzetes megbeszélések során a vádlott többször mondta társainak, hogy a sértettek „dögöljenek meg”, amiért a férfi nem engedte, hogy dinnyét hozzon el a dinnyeföldről. 2012. augusztus 26-án délelőtt fk. Á. L. és a két gyermekkorú társa megfigyelték, milyen mozgás tapasztalható a sértettek házánál, s mivel látták, hogy ott napközben többen jönnek-mennek, ezért későbbre halasztották a lakóház felgyújtását. Tette elkövetéséhez a vádlott kb. másfél liter benzint szerzett be, melyet egy 2 literes flakonban tartott, s hogy ne hagyjon maga után ujjlenyomatot, egy pár fehér gumikesztyűre is szert tett. A délután folyamán a benzines flakont a vádlott és társai a sértettek ingatlana melletti lakatlan területen lévő növényzet közé rejtették el. A vádirat szerint a sértettek 2012. augusztus 26-án szokásaiknak megfelelően 20 óra tájban nyugovóra tértek, elaludtak. Az előzetes megbeszélésnek megfelelően a vádlott a két gyermekkorú társával 22 óra körül találkozott fk. Á. L. nevelőapjának lakásánál. A vádlott kezeire húzta a korábban beszerzett gumikesztyűt, egy kék nejlon bevásárlószatyorban magához vette a benzines flakont, s nevelőapja házából egy doboz gyufát tett el, melyet az egyik gyermekkorú társának adott át. A sértettek házát a sötétség leple alatt, a szomszédos, lakatlan ingatlanról közelítették meg, a kerítésnél rövid ideig várakoztak, figyelték, hogy nincs-e bármilyen mozgás, zavaró körülmény. Miután meggyőződtek arról, hogy a ház és környéke csendes, sehol nem ég világítás, átmásztak a drótkerítésen, s felmásztak a padlásra. A vádlott itt a magukkal hozott benzint a padlásajtó közelében szétlocsolta, majd a gyermekkorú társtól átvett gyufával meggyújtotta. A padlástérben meggyújtott benzin nyomban fellobbant, magas lánggal égett, és a tűz sebesen terjedt tovább. Ezt látva mindhárman gyorsan lemásztak a létrán, a kerítésen átjutva elszaladtak. Az épület tetőszerkezete rövid időn belül lángra kapott, és nagy lánggal égett. A szemben lévő házban lakó fiú észlelte a tűz okozta világosságot, felébresztette a szomszédos szobában alvó szüleit, s jelezte nekik a tűzesetet, majd átszaladt a sértettek házához, és hangosan kiabálva próbálta őket kihívni. A szülők is csatlakoztak gyermekükhöz, megkezdték oltani a tüzet, mialatt hangosan kiabálva hívták ki a sértetteket. A zajra a sértettek felébredtek, és épségben elhagyták a lángoló házat. A tűzesetet a településen mások is észlelték, s a helyszínre siettek. A vádlott és két gyermekkorú társa is visszatért, és a közeli híd korlátjára ülve nézték az eseményeket, fk. Á. Lajos a vádirat szerint ekkor azt mondta barátainak:” hadd égjenek meg”. A tüzet a helyszínre érkező tűzoltók oltották el. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.609/2013

emberölés

2013.10.24., 29.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: Az I. r. vádlott 1998. február 11. napját megelőzően ismeretlen személytől megbízást kapott a sértett, a Vico cégcsoport elnökének megölésére. Az I. r. vádlott a megbízást elfogadta és a végrehajtás megszervezésébe és előkészítésébe a II. r. vádlottat és J. H-t is bevonta. Az I. és II. r. vádlottak az emberölés végrehajtása érdekében ismeretlen személytől lőfegyvert, lőszereket és hangtompítót szereztek be. Feltérképezték a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat. A vádlottak, valamint J. H. 1998. február 11-én megjelentek a Vico székház közelében és a gépjárműben várakoztak a sértettre. A gépjárművet a II. r. vádlott vezette, mellette az I. r. vádlott, míg a hátsó ülésen J. H. foglalt helyet. Amikor a sértett elindult a Vico székházból gépkocsival követték. A feltorlódott forgalmat kihasználva az I. r. vádlott magához vette a már betárazott, hangtompítóval felszerelt géppisztolyt, kiszállt a járműből és a sértett gépkocsijához ment. Miután az I. r. vádlott kiszállt a kocsiból, a II. r. vádlott azzal szabálytalanul megfordult és elhajtott.

24 / 29 Az I. r. vádlott a sértett gépkocsijának jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövést adott le a vezetőülésen ülő F. J sértettre, aki ennek következtében életét vesztette. A lövések leadását követően az I. r. vádlott a lőfegyvert a járdán parkoló egyik gépjármű alá dobta, majd elmenekült. Sapkáját, kabátját, valamint a kesztyűjét egy kapualjban levette és hátrahagyta, majd a társai által történő könnyebb észlelhetősége érdekében egy feltűnő narancssárga színű dzsekit viselve futott tovább. A közelben várakozott a gépjárművel a II. r. vádlott, valamint J. H.. Az I. r. vádlott beszállt a kocsiba és társaival együtt elmenekültek. Az ügyészség a vádlottakat előre kitervelten – a II. r. vádlott esetében bűnsegédként – elkövetett emberölés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével vádolja. Az ügyben az októberi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott É.J.

ügy emberölés bűntette

időpont 2013. október 24. 8-30 óra

Kezdődik a több ember sérelmére elkövetett emberöléses ügy tárgyalása Megkezdődik a Törvényszéken annak a férfinek a büntetőpere, akit prostituáltak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott 2010. október 2. napján a 44. számú főúton megállapodott az egyik sértettel, hogy a sértett 3.000,- forintért szexuális szolgáltatásban részesíti. A sértett útmutatása alapján egy erdős részre mentek. Itt a sértett sértő megjegyzéseket tett a vádlottra, mire a vádlott pofon ütötte, majd dulakodni kezdtek. Ennek során a vádlott először ököllel bántalmazta a sértettet, majd egy gépkocsi-emelővel több nagy erejű ütést mért a fejére, majd a bántalmazás következtében ekkor már eszméletét vesztő és földön fekvő sértettet tovább ütlegelte az emelővel. A bántalmazás következtében a sértett a helyszínen életét vesztette. Halálát többszörös koponyatető és koponyaalapi töréshez társuló agykéregi zúzódás, traumás agyvizenyő miatti agyi beékelődés okozta. A vádlott a vád megállapítása szerint 2012. augusztus 29. napján szexuális aktusban állapodott meg az ügy másik sértettjével a 44. számú főút közelében. Miután kifizette a 3.000,- forintot, látta, hogy a sértett pénztárcájában sok pénz van. Elhatározta, hogy ezt megszerzi és az aktus közben elővett egy kést, amivel a sértettet testszerte több alkalommal megszúrta. Időközben a sértettet kihúzta a gépkocsiból és az erdőben ismételten többször megszúrta, majd amikor a sértett úgy tett, mintha meghalt volna, a bántalmazással felhagyott. Ezt követően a sértett egy közeli tanyához ment, ahol segítséget kért. A sértett a bántalmazás következtében közvetetten életveszélyes /mellűri levegő-és vérgyülemmel társuló tüdőfél összeesés/ sérülést szenvedett el, ami orvosi ellátás hiányában a halálát okozta volna. A vádlott előzetes letartóztatásban van. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

25 / 29

Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. tárgyaló ügy emberölés időpont 2013. október 24. bűntettének kísérlete 9 óra

vádlott A.N.I.

Kezdődik a helvéciai tanyán elkövetett emberölési kísérlet tárgyalása A vádirati tényállás szerint a vádlott helvéciai tanyáján korábban rövid ideig albérletben lakott a 17 éves sértett, közöttük korábban lényeges vita, összetűzés nem volt. 2012. őszétől a sértett rendszeresen látogatta a vádlott bérlőjét, ilyen alkalmakkor a vádlottal rendszeresen italoztak. 2013. április 18-án a délutáni órákban látogatás céljából a sértett megjelent egy barátja társaságában a vádlott helvéciai házánál, magukkal sört vittek. A rövid idő múlva hazaérkező vádlott és bérlője, valamint a sértett a vádlott feleségének a társaságában közösen az udvaron italoztak, zenét hallgattak. A bérlő visszavonult a külön épületben lévő bérletébe, a vádlott felesége pedig a főépületbe ment, és a konnektorból kihúzta a zene szolgáltatására szolgáló dugvillát. A sértett ezen felháborodott, hangosan vitatkozni kezdett a vádlottal. Követelte, hogy a zene hangosítását állítsák helyre, különben baj lesz, és eljön az egyik barátja. A vádlott e kijelentésre indulatba jött, mivel évekkel korábban ez a személy őt súlyos testi sértést okozva a tanyájában bántalmazta. A vádlott bement a házba, őt – kezében egy seprűnyelet tartva - a bejáratig követte a sértett. A vádlott a házban magához vette és beindította a benzin motoros láncfűrészét azt maga előtt tartva kaszáló mozdulatokkal a sértett irányába indult. Amikor mindezt a sértett észlelte, megfordulva a helyszínről távozni akart, azonban a vádlott a mintegy 170 cm magasra felemelt láncfűrésszel két ízben, közepes erővel a sértett feje irányába sújtott. A fűrész célt ért, erősen vérző sérüléseket okozott a sértettnek, aki a helyszínről elmenekült. Eközben a vádlott utána kiabálta, hogy „szétdarabollak”. A mentősök a sértettet kórházba szállították, ahol megműtötték. A vádlott bántalmazása, a fűrésszel való támadás következtében a sértett nyakának bal oldalán a nyakszirt tájékon roncsolt sérülést, a jobb lapocka felett sorozatos roncsolt sérülést, a bal lapocka izomba hatoló roncsolt sérülését és a bal felkar alsó harmadában terjedelmes roncsolt sérülést szenvedett el, melyhez a háromfejű karizom ínsérülése is társult. A sérülések 8 napon túl, egy hónap alatt gyógyultak, amennyiben azonban a nyaktájon a fűrész a nyak oldalsó részét is eléri, a nyaki ér roncsolódása miatt az halálos eredménnyel járt volna. Ennek elmaradása a véletlenen múlott. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u.2.) K. G. és hat társa

Jelentős kárt okozó 2013. október 24. üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más 9 óra 30 perc bűncselekmények

Fszt. 7.

26 / 29 A Győr-Moson-Soporon Megyei Főügyészség vádirata szerint I. rendű K. G., II. rendű T. E. és III. rendű Sz. A. vádlottak elhatározták, hogy ingatlanbefektetési szövetkezetet és irodahálózatot hoznak létre, melynek keretében a befektetők pénzét összegyűjtik, és saját céljaikra fordítják. A terv megvalósításához V. rendű P. I. a szövetkezeti tagok beszervezésével járult hozzá, VI. r. dr. P. K. vádlott pedig, a jogi hátteret biztosította. A vádlottak által létrehozott Holding és az országszerte 10 irodával rendelkező Ingatlanbefektetési Szövetkezet semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott, ingatlannal nem rendelkezett. Opciós szerződések megkötésére sor került ugyan, de ingatlanokat nem vásároltak. A vádlottak - VII. rendű G. F. vádlott kivételével – kivételes befektetési lehetőségeket kínáló, nem valós hirdetések, tájékoztatások alkalmazásával több mint 3000 ezer befektetőt ejtettek tévedésbe, összesen 807.180.000. Ft kárt okoztak. A csalásokból származó pénz eredetének leplezésére és felhasználására több módszert dolgoztak ki. Ennek keretében a létrehozott bankszámlákról IV. rendű F. R. és VII. rendű G. F. vádlott is készpénzt vett fel, ebből pedig nagyértékű gépkocsikat, motorcsónakot vásároltak, valamint ingatlant béreltek. A megyei főügyészség I. r. K. G. vádlottat 588 rendbeli csalás bűntettével, valamint pénzmosás és közokirat-hamisítás bűntettével, II. r. T. E. vádlottat 630 rendbeli csalás bűntettével, III. r. Sz. A. vádlottat 630 rendbeli csalás bűntettével, IV. r F. R. vádlottat 514 rendbeli csalás bűntettével, valamint pénzmosás bűntettével és számvitel rendjének megsértése vétségével, V. r. P. I. vádlottat76 rendbeli csalás bűntettével, VI. r. dr. P. K. vádlottat 630 rendbeli csalás bűntettével és pénzmosás bűntettével, VII. r. G. Fanni vádlottat pénzmosás bűntettével vádolja. Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróságot az elsőfokú eljárás lefolytatásából kizárta, annak lefolytatására Nyíregyházi Törvényszéket jelölte ki.

Információ:

Az ügyben a bíróság több tárgyalást tartott, melyeken a vádlottak és tanúk kihallgatására került sor. Az eljárás tanúkihallgatásokkal folytatódik 2013. október 24. napján 9 óra 30 perckor kezdődő tárgyaláson. Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvivő 06-30/681-4005 [email protected]

Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Toldi u. 1.) Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felperes, Egyenlő bánásmód 2013. október Nyíregyháza Megyei Jogú Város követelményének 24. I. emelet 19. Önkormányzata I.r., Magyar megsértése 10.00 óra Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegye II.r. alperes Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mint felperes Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje ellen indított pert az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, az önkormányzat és az egyházmegye között 2011. május 31-én létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a 2011. szeptember 1-jét megelőzően fennállt eredeti helyzet helyreállítása, azaz a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében. A felperes keresetében kéri az egyház által fenntartott huszár telepi Sója Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező roma gyerekeknek a szintén egyházi fenntartású belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumon belül többségi etnikumú osztályokban történő elhelyezését, és az iskolabusz működtetésének visszaállítását. A bíróság az ügyben 2013. április 23. napján tartotta az ötödik tárgyalást, amelyen a felek az eljárás szünetelését kérték arra tekintettel, hogy peren kívül egyezséget kívánnak kötni. A szünetelés ideje alatt – egyezség hiányában - a felperes kérelmet nyújtott be az eljárás folytatása iránt. A bíróság a pert 2013. október 24-én 10 órai kezdettel folytatja a Nyíregyházi Törvényszék Toldi

27 / 29

Információ:

u. 1. szám alatti épületében. Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvivő 06-30/681-4005 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 235. számú tárgyaló B. T. R.

Hivatalos személy sérelmére 2013. október 9.00 elkövetett emberölés bűntette 22., 24. óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B.T.R. ellen azért folyik büntetőeljárás, mert megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy 2012. október 11. napján 12 óra 45 perc körüli időben az általa vezetett Hummer típusú terepjáróval a 43-as számú főúton Nagylak irányából Makó irányába közlekedve az őt rendőri intézkedés alá vonni szándékozó és ezért megkülönböztető jelzést használó, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó motorkerékpáros rendőrjárőr felszólítása ellenére nem volt hajlandó megállni. A rendőri intézkedés hatására az Apátfalva belterületén a 42 km szelvénynél található útkereszteződésben megálló gyanúsítottat az eljáró rendőrjárőr ellenőrzés alá kívánta venni. Ennek során az intézkedő rendőr törzszászlós szolgálati motorkerékpárjával a gyanúsított gépjárműve előtt állt meg. A gyanúsított ekkor egy hirtelen gázadással gépjárművével elütötte az előtte álló rendőrmotort és a mögötte intézkedő rendőrt. Ekkor a gyanúsítottal szemben rendőri fegyverhasználatra került sor, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A gyanúsított cselekménye következtében a rendőr törzszászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben elhunyt. A fenti cselekmény alkalmas hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást.

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B. A.

Információ:

életveszélyt okozó testi sértés 2013. október 9.00 bűntette 24.

Vádlott a hajnali órákban észlelte, hogy otthonában áramkimaradás van, ezért kiment az udvarra az áramellátást biztosító automata bekapcsolása céljából. Ekkor észlelte, hogy az udvaron a szerszámos tárolóból sértett futva távozik. Vádlott attól való félelmében, hogy a sértett a kerítés irányából visszafordul és őt megtámadja, elővette a nadrágjában lévő zsebkést és a kapun átmászó sértett hasa irányába szúrt. A sértett a helyszínről el tudott menekülni. A sérülés, mint testüreget megnyitó sérülés közvetlen életveszélyes állapotnak minősül. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

28 / 29

2013.10.25. (PÉNTEK) FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055. Budapest, Markó utca 16. fszt. 4. számú tárgyaló Dr. S. S. és társai Csalás bűntette bűncselekmény

és

más 2013. október 9:45 25.

A Fővárosi Törvényszék a 2012. szeptember 27. napján kelt 18.B.159/2006/163. számú ítéletével Dr. S. S. I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki - 2 rb. csalás bűntettében, mint társtettest (Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a./ pont) és - 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, mely egy esetben kísérleti szakban maradt, mint társtettest (Btk. 274. § (1) bekezdés c./ pont), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Dr. K. J. II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki - 2 rb. csalás bűntettében, mint társtettest (Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a./ pont) és - 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, mely egy esetben kísérleti szakban maradt, mint társtettest (Btk. 274. § (1) bekezdés c./ pont), ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az I. és a II. r. vádlottakat előzetes mentesítésben részesítette. N. G. III. r. vádlottat az ellene közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c./ pont) miatt emelt vád alól felmentette. A Fővárosi Törvényszék ítéletével a következő tényállást állapította meg: Dr. S. S. I. r. vádlott 2003 nyarán ügyvédként működött Budapesten. Az I. r. vádlott gyermekkora óta nevelte élettársa fiát, N. G. III. r. vádlottat. 2003. július 11. napja előtt az I. r. vádlott és dr. K. J. II. r. vádlott ismeretlen körülmények között megállapodtak abban, hogy egy budapesti telekingatlanra hamis adásvételi szerződést készítenek. Ismeretlen körülmények között megszerezték az ingatlan tulajdonosainak, P. M. és Ó. F. sértetteknek a tulajdonszerzését igazoló hagyatékátadó végzést, valamint az ingatlan tulajdoni lapját. A vádlottak szintén ismeretlen körülmények között szereztek két román útlevelet. Egy ismeretlen személy az egyik útlevélbe Ó. F., a másikba P. M. sértett nevét jegyezte be úgy, hogy azokba egy ismeretlen férfi, illetve egy ismeretlen nő fényképét helyezte el. Ezt követően 2003. július 11. napján a vádlottak egy, a sértettek ingatlanára vonatkozó adásvételi szerződést készítettek. A szerződést a sértettek helyett eladóként ismeretlen személyek írták alá, míg vevőként azt a II. r. vádlott látta el az aláírásával, majd az okiratot az I. r. vádlott ügyvédként ellenjegyezte. A vádlottak ugyanekkor készítettek egy okiratot arról is, hogy a II. r. vádlott a 34.000.000 forintos vételárat az eladóknak átadta, akik hozzájárultak a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzéséhez. Az I. r. vádlott az adásvételi szerződést 2003. július 17. napján benyújtotta a Földhivatalba, amely a II. r. vádlott tulajdonjogát 2003. augusztus 1. napján bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. A vádlottak 2003. július 24. napján készítettek egy újabb szerződést, amelyben a II. r. vádlott, mint eladó az ingatlanra előszerződést kötött a III. r. vádlottal, mint vevővel. A III. r. vádlott a szerződés aláírásakor nem tudott arról, hogy a II. r. vádlott tulajdonszerzése hamis okiraton alapult. Az I. r. vádlott az előszerződést 2003. augusztus 18. napján benyújtotta a földhivatalhoz. Az

29 / 29

Információ:

előszerződést az ingatlan tulajdoni lapjára széljegyen rávezették, a tulajdonjog változását a földhivatal nem jegyezte be. Az ingatlan értéke 55.000.000 forint volt, így a sértetteket 27.500.000 – 27.500.000 forint kár érte. Az elsőfokú ítéletet a II. és III. r. vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett, míg ellene az I. r. vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az I. r. vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék fszt.II. K.G. és tárgyalás

Információ:

3

társa

első nyereségvágyból, kegyetlenséggel emberölés bűntette

különös 2013. október 9.00 elkövetett 25.

A vádirat szerint K.G. és 3 társa 2012. május 28-án 22.00 óra körüli időben megjelentek egy külföldi állampolgár, Pécs Kertváros részében található lakásán. A külföldi állampolgár nem hivatalosan valutaváltással foglalkozott. IV. rendű vádlott a külföldi állampolgár lakásában takarítónőként dolgozott és intim kapcsolatba is került vele, így IV. rendű vádlott tudta, hogy a sértett nagy összegű készpénzt tart a lakásán, így elhatározta a társaival, hogy azt megszerzi. IV. rendű vádlott kaputelefonon felcsengetett és felment az áldozat lakásába, addig I., II. és III. rendű vádlott a lépcsőházban maradt. Ezt követően IV. rendű vádlott a lakásba beengedte I.,II. és III. rendű vádlottat, akik bántalmazni kezdték a sértettet, abból a célból, hogy a lakásban található készpénzt megszerezzék. A sértettet bántalmazták sokkolóval, viperával, kalapáccsal és késsel több ízben megszúrták. A sértett a bántalmazások következtében elhunyt. A vádlottak a lakásból több mint 5.000.000.- forint értékű forintot és valutát, valamint mintegy 600.000.- forint értékű értéktárgyat vittek el. A bíróság az ügyben már több tárgyalást tartott. Erre a tárgyalásra összesen 8 személyt idézett meg. Ítélethirdetés esetlegesen várható. Dr. Hajdu István sajtószóvivő 30/520-9577 [email protected]

Az összeállítást az Országos Bírósági Hivatal Sajtó- és Kommunikációs osztálya készítette.

Bővebb információért keresse az adott bíróság szóvivőjét!

A 43. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents