A 3. kötet felépítése. A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei három fő részből állnak:

A 3. kötet felépítése

A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei három fő részből állnak: 3/1 kötet 3/2 kötet

Általános követelmények Általános műszaki és minőségi követelmények

A Megrendelő követelményei „az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól” szóló 306/2011 (XII.23.) kormányrendelet szerint az Ajánlatkérő (a Megrendelő) által meghatározott általános követelményeket tartalmazza (3/1) A Megrendelő követelményei egyben a Kbt. szerinti közbeszerzési műszaki leírás, amelyet a Dokumentáció a fenti részekre bontva módon fogalmaz meg.

1

Tartalomjegyzék

1./A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi alapjai ................ 4 2

Alapadatok és okiratok......................................................................... 6 2.1 A PROJEKT CÉLJA, ALAPADATAI ÉS ALAPDOKUMENTÁCIÓI ............................. 6

2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4

Az építési munka megnevezése .............................................................................................. 6 A projekt célja .......................................................................................................................... 6 A projekt alapdokumentációi .................................................................................................. 6 Engedélyek, előzmény okiratok .............................................................................................. 7

2.2 A VÁLLALKOZÓ FELADATAI ÁLTALÁNOSSÁGBAN .......................................... 8

2.2.1 2.2.2 2.2.3

Elhelyezkedés, területjellemzők ............................................................................................ 10 A jelenlegi vízkitermelési technológia ................................................................................... 10 A szerződés szerinti építési munka jellege ........................................................................... 10

2.3 TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK............................................................ 12 3

A szerződés teljesítésével kapcsolatos általános követelmények ....... 13 3.1 A VÁLLALKOZÓ SZEMÉLYZETE............................................................... 13 3.2 A VÁLLALKOZÓ IRODÁJA ..................................................................... 14 3.3 A MÉRNÖK IRODÁJA .......................................................................... 14 3.4 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ........................................................................ 15 3.5 KÖRNYEZETVÉDELEM ......................................................................... 16 3.6 MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM ............................................................ 18 3.7 TŰZVÉDELEM.................................................................................... 20 3.8 TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK, EMLÉKTÁBLÁK .................................................... 20 3.9 ÍRÁSOS JELENTÉSEK .......................................................................... 20 3.10 A TERVEZÉS ............................................................................... 22

3.10.1 3.10.2 3.10.3 3.10.4

Tervezési jogosultság, tervezői személyzet..................................................................... 22 A Megrendelői követelmények átvizsgálása .................................................................... 23 A Létesítmény élettartama................................................................................................ 23 Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk . 24

3.11

KIVITELEZÉS.............................................................................. 32

3.12 3.13

KÉPZÉS, BETANÍTÁS .............................................................. 38 ÜZEMPRÓBÁK, MŰSZAKI ÁTADÁS, PRÓBAÜZEM................................... 39

3.10.4.1 Kivitelezés előtti elővizsgálatok és mérések .............................................................. 25 3.10.4.2 Állapotfelvételi dokumentáció........................................................................................ 25 3.10.4.3 Engedélyezési tervek ........................................................................................................ 25 3.10.4.4 Az építési időszak alatti üzemmenetre vonatkozó ideiglenes kezelési és karbantartási javaslat................................................................................................................................ 26 3.10.4.5 Tenderterv dokumentáció ............................................................................................... 26 3.10.4.6 A munkavégzéshez szükséges egyéb tervek (pl. organizációs, dúcolási, víztelenítési, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi, növényesítés, stb. tervek) ........ 29 3.10.4.7 Megvalósulási dokumentáció.......................................................................................... 29 3.10.4.8 Az üzembe helyezéshez, használatba vételhez szükséges engedélyezési dokumentációk elkészítése ...................................................................................................................... 30 3.10.4.9 Üzemeltetési és karbantartási utasítás........................................................................ 30

3.11.1 3.11.2 3.11.3 3.11.4 3.11.5 3.11.6 3.11.7

Munkaterület átadás-átvétel ............................................................................................. 32 Munkaterület gondozása................................................................................................... 34 Építési napló ...................................................................................................................... 35 Kitűzés................................................................................................................................ 37 Közművezetékek, műtárgyak feltárása ............................................................................ 37 Bontások ............................................................................................................................ 38 A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok ......................... 38

2

3.13.1.1 3.13.1.2 3.13.1.3 3.13.1.4

3.13.2 3.13.3

Üzembehelyezést megelőző próbák.............................................................................. 39 Műszaki átadás-átvétel, üzembe helyezés időszakában végzendő próbák ........ 41 Üzempróba, próbaüzem ................................................................................................... 42 Átadás-átvételi igazolás kiadása, használatbavétel, üzembehelyezés................ 46

Villámvédelmi rendszer ..................................................................................................... 46 Elvégzendő ellenőrzések, mérések .................................................................................. 46

1. számú Mellékletek ................................................................................ 52

3

1./A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi alapjai A tenderdokumentáció közbeszerzési műszaki leírásaként funkcionáló Megrendelő követelményei a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül az építési munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termékek alkalmazása tekintetében a Kbt. és a 306/2011(XII.23.) Korm. rend. vonatkozó előírásai szerint kerültek meghatározásra. A fejlesztés célja, a 30.000 m3/d névleges kapacitású Tatabányai XV/C vízakna és vízműtelep gazdaságosabb és biztonságosabb víztermelés érdekében történő átalakítása. A biztonságba helyezési és átépítési munkákkal kapcsolatban a funkcionális jellegű követelményeken túlmutató részletes megbízói követelmények kerültek megfogalmazásra. A kivitelezési tevékenységgel szemben az általános követelmények elsősorban a Kbt. előírás szerinti szabványokra és előírásokra támaszkodva kerültek meghatározásra. A Vállalkozó a kivitelezés során a bemutatott, vízjogi létesítési engedéllyel és ajánlati tervvel rendelkező építési változatból, és a tenderdokumentáció specifikációból kell kiinduljon, így feladata elsősorban kivitelezés jellegű. A tárgyi szerződés kivitelezési feladat végrehajtására irányul, amely a Sárga FIDIC. általános feltételei szerint valósul meg. Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által kivitelezésre kerülő Létesítmény műszaki specifikációja az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással került meghatározásra, és kell meghatározni. ·

az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok

·

európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások

·

egyéb nemzetközi szabványok

·

európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások

· ·

egyéb nemzeti szabványok nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások

Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol a munkákkal és Létesítménnyel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is a fenti műszaki előírásokra való hivatkozással határozta meg, a Megrendelő követelményeinek minden ilyen hivatkozását a „vagy azzal egyenértékű” kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni. Ahol a Megrendelői követelményekben megadott műszaki szabvány, előírás időközben hatályon kívül lett helyezve vagy vissza lett vonva, a Vállalkozónak a Munkakezdési Jelentés vonatkozó fejezetében kell erre kitérni, megadva az ezzel egyenértékű megoldás műszaki előírásának hivatkozási számát. A Vállalkozó tehát egy adott megrendelői követelmény biztosítására a hivatkozottól funkcionalitásában megegyező, de műszaki részletekben eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania és bizonyítania (ld. Szakmai Ajánlat). Egyes esetekben – pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz – a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket

4

kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Ahol a Megrendelő követelményei környezetvédelmi követelményt állítanak fel, a Vállalkozó a Kbt. vonatkozó előírásaival összhangban ökocímkével ellátott termékeket is alkalmazhat. Ez esetben azonban – hasonlóan a CE jelölésű termékek alkalmazásához – a Vállalkozónak a konkrét követelménynek való megfelelést is bizonyítani kell, amelyre a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés, vagy egyéb megfelelő dokumentáció alkalmas. A megrendelői követelményektől a Vállalkozó a szerződés teljesítése során csak a szerződés általános feltételei 13. Cikkely, előre nem látható fizikai körülmények, vagy a Megrendelő utasítása alapján térhet el. Az eltérés lehetőségét és módját bizonyos esetekben a támogatást biztosító, Közreműködő Szervezetnek is jóvá kell hagynia A vonatkozó jogszabályok és szabványok listáját a 4 sz. fejezet tartalmazza.

5

2 ALAPADATOK ÉS OKIRATOK 2.1

A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi

2.1.1

Az építési munka megnevezése

Az építési munkák átfogó megnevezése: TATABÁNYA XV/C VÍZAKNA ÁTALAKÍTÁSA ÉS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE 2.1.2

A projekt célja

A Tatabánya - Oroszlány Regionális Vízellátó Rendszeren jelentkező problémák a fő vízbázisok működési módjából és állapotából, kisebb részben pedig a vízszállítási, elosztási létesítményeinek egy részénél a lecsökkent biztonságból erednek. A regionális rendszer vízbeszerzési és ellátási biztonságát, gazdaságosságát alapvetően a két tatabányai vízakna üzeme határozza meg. A vízaknákat eredetileg a szénbányák aktív víztelenítésére létesítették. Az időközben kiépült regionális vízellátó rendszer vízigényét is kielégítette, a bányászati érdekek kiszolgálása mellett. Ebben a kapcsolatban elsődleges szempont a bányaterek víztelenítése volt, de a vízgazdálkodás is elfogadható biztonsággal jutott az igényelt ivóvíz minőségű vízhez. A helyzet a bányabezárások következtében alapvetően megváltozott. A karsztvíztároló túlterhelése megszűnt. Az elsősorban bánya-víztelenítésre kialakított vízaknák ma már csak vízellátási igényeket szolgálnak ki, gazdaságtalan módon. A vízaknák állaga idővel leromlott, a vízellátás biztonsága csökkent. A műszaki kialakításuk meghatározóan a bányászati érdekeket szolgálta. A vízaknák – az időközben végrehajtott kisebb felújítási munkák ellenére is – az üzembe lépésük (1965, 1970) időszakának műszaki színvonalát képviselik. A fentiekre tekintettel kiemelt feladat a TORV - BIRV egyik alapvető vízbázisának – a XV/C vízakna és vízműtelep átalakítása, üzemének korszerűsítése. A fejlesztés a prognosztizált középtávú és hosszútávú vízigények alapján történik. További célkitűzés a vízaknák által termelt karsztvíz jó minőségének hosszútávú megőrzése, és az igényelt vízmennyiségnek a fogyasztókhoz juttatása érdekében a szállítórendszer fejlesztése. 2.1.3

A projekt alapdokumentációi

A kivitelezést megelőzően a Vállalkozónak meg kell ismernie és a kivitelezés során figyelembe kell vennie a Megrendelő számára kötelezettséget jelentő dokumentumokat, a Támogatási szerződés szerinti fő indikátormutatókat, amelyeket a Projekt elfogadott alapdokumentációinak kell tekintetni. Ezek az alábbiak: ·

Támogatási Szerződés, a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., mint a támogató nevében eljáró Közreműködő szervezet és a Kedvezményezett (Megrendelő) között az „Tatabánya XV/c vízakna és átalakítása és biztonságba helyezése ” nevű projekt támogatására

·

Vízjogi létesítési engedély és dokumentáció (2010.) a vízakna átalakítása és biztonságba helyezése fejlesztéséhez

6

·

Üzemeltetési engedély(ek) a létesítmény jelenlegi üzemeltetéséhez

Fő indikátormutatók: Ivóvízbázis-védelem biztonságba helyezési fázisában érintett vízbázisok száma: 1 db. A projekt során kialakított műtárgyak, beszerzett és beépített eszközök száma: 11 db. A projekt során kialakításra, vagy felújításra kerülő objektumok száma: 3 db. A projekt során kialakításra, vagy felújításra kerülő vonalas létesítmények hossza (kerítés): 710 m. A projekt során felszámolt, megszüntetett létesítmények száma: 1 db. A projekt során felszámolt, megszüntetett létesítmények hossza: 2000 fm.

Ezen alapdokumentációkat - főképpen azok mérete miatt - az Ajánlatkérési Dokumentáció nem tartalmazza. Megrendelő a szerződéskötést követően azokat a nyertes ajánlattevő részére bocsátja. A Vállalkozónak a szerződést úgy kell teljesítenie, hogy a projekt alapdokumentumaiban a Megrendelőre vonatkozó kötelezettségek és vállalások (célok, határidők, pénzügyi kötelezettségek, fő indikátorok) teljesüljenek. E tekintetben a Vállalkozó a Megrendelő felé kártérítési felelősséggel is tartozik (ld. Szerződéses Feltételek).

2.1.4

Engedélyek, előzmény okiratok

A megrendelő ÉDV Zrt. a KEOP-2-2-3/B/09-11-2011-0001 konstrukcióban pályázati forrást nyert a beruházás megvalósítására. A pályázathoz készített előzetes megvalósulási tanulmány mutatta be a „XV/c vízakna az átalakítás és biztonságba helyezés” műszaki megoldását, a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció alapján. Az engedélyezési tervekre az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt adott, száma 119-5/2010. A Megrendelő a munkák elvégzéséhez az alábbi engedélyekkel rendelkezik, amelyekben foglaltakat a Vállalkozónak a tervezés és a kivitelezés során az engedély típusára vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kell figyelembe vennie.

7

2.1./1. Táblázat Megrendelő rendelkezésére álló engedélyek

Száma KEOP-2-23/B/09-11-20110001 VBK/3748/9/2009 119-5/2010 10-1751/6//201 10-1756/6//201 3086-4/2012

Megnevezése

Kiállító hatóság

Támogatási Szerződés

NFÜ, KVVM FI

Bányabezárás Műszaki Üzemi Terve (MÜT) Vízjogi létesítési engedély Üzemviteli ép. bontása Lakó ép. bontása Bányászati hulladékgazdálkodási terv Függőleges akna, aknaszállító berendezés és főszellőztető bontási terv

Érvényessége

Bányakapitányság

2014.10.31

ÉDT-KTVF T. bánya MJV T. bánya MJV

2015.02.26 2014.11.01 2014.11.01

Bányakapitányság

2017.11.12

Bányakapitányság

A vízjogi létesítési és egyéb engedély a Megrendelői követelmények 1.sz. mellékletében található. A projekt keretében megvalósuló tervezett építmények sajátos építményfajtákhoz tartoznak, ezért azokra külön építési engedély nem szükséges. A Vállalkozó által beszerzendő , engedélyek, dokumentumok: – – – 2.2

A függőleges aknaszállító gép átalakításának engedélye ( Bányakapitányság ) ( a Vállalkozó által választott technológiára) Az alkalmazni kívánt menekülő kapszula engedélye. ( Bányakapitányság ) Vízjogi Üzemeltetési engedély A Vállalkozó feladatai általánosságban

A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a Létesítmény jelenlegi állapotából kiindulva az összes tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és próbák határidőben és I. o. minőségben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek. A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a Létesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges, ezek költségei a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó kötelezettsége a Létesítmény üzemeltetői szervezettel egyeztetni és jóváhagyását megszerezni, minden, a megrendelői követelményekben nem, vagy nem kellő részletességgel specifikált anyag, szerelvény és berendezés betervezése és beépítése előtt amennyiben az, a tenderdokumentációtól való bárminemű tervezett eltérés mutat. A szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozó köteles az Üzemeltetővel az építésiszerelési munkák Ütemtervét és organizációját részletesen összehangolni, írásos megállapodás formájában előkészíteni és a Munkaterület-átadás átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékleteként rögzíteni a csak az Üzemeltető szervezet által, továbbá a csak az Üzemeltető szervezet szakfelügyeletével végezhető munkákat.

8

A Vállalkozó munkájával nem akadályozhatja az Üzemeltető szervezet munkáját és a Létesítmény folyamatos üzemét. A Vállalkozó az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni. A Vállalkozónak munkáját az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell végeznie: ·

·

·

A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű feleljen meg a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi előírásnak, ezek közül is kiemelten a „víziközművek üzemeltetéséről szóló” 21/2002. (IV.25.) KöViM és a közműves ivóvízellátásról szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet rendelkezéseinek. A vonatkozó jogszabályok műszaki előírásai a tervezés alapadataként kezelendők. A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű egésze és egyes részei külön-külön is feleljenek meg -

az új megközelítésű európai irányelveket bevezető hatályos magyar jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek,

-

a vonatkozó országos és helyi építési követelményeknek,

A tervezési és építési munkát továbbá úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű az üzemeltetés során feleljen meg valamennyi felmerülő -

környezetvédelmi előírásnak, jogszabályi és hatósági követelménynek,

-

munka- és tűzbiztonsági előírásnak,

-

munka- és egészség- és életvédelmi előírásnak, valamint az akadálymentesítésre vonatkozó törvényi előírásoknak

·

A Vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a Vízműtelepi átemelő üzeme a munkák közben folyamatos legyen.

·

A Vállalkozónak az előírt munkákat oly módon kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az megfeleljen a vonatkozó szabványokban foglaltaknak és biztosítsa, hogy a beruházás keretében megvalósuló mű, illetve egyes részeinek élettartama elérje vagy meghaladja a 3.10.3. pontban meghatározott értékeket.

·

A munkák során, amennyiben egy meglévő műtárgy, szerkezet, berendezés tovább-használatra kerül, a Vállalkozónak a szükséges mértékű felújításokat, átépítéseket, korszerűsítéseket e műtárgyakon, berendezéseken el kell végezni úgy, hogy azok élettartama illeszkedjen a Létesítmény élettartamához.

·

A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, vagy pedig a megrendelői követelményekben szerepel, teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani. Ez alól kivételt képeznek azok a bontások, ahol a megrendelői követelmények tartalmazzák a bontás korlátját, mértékét.

9

2.2.1

·

Minden olyan berendezésből és alkatrészből, amelynek működése a Létesítmény folyamatos üzeméhez javítás idejére sem nélkülözhető, a Vállalkozónak melegtartalékot kell biztosítania. Ezen kívül, a CJ Jegyzékben nevesített tartalék és pótalkatrészek biztosítása is – legalább a jótállási időszak végéig – a Vállalkozó feladata.

·

Vállalkozó a vízmű és vízakna üzemelő berendezéseinek megbontását, cseréjét csak akkor kezdheti meg, ha a Vállalkozó erről legalább 7 nappal előzetesen értesítette az Üzemeltetőt, aki jóváhagyta a jelzett beavatkozást.

·

A kivitelezés során az ideiglenes üzem kialakítása (kiváltások, provizórikus vezetékek építése, ideiglenes gépészeti berendezések beszerzése és beépítése), a műtárgyak fertőtlenítése a vállalkozó feladata, és az ezekkel felmerülő összes költség a Vállalkozót terheli. Elhelyezkedés, területjellemzők

A XV/c vízakna és vízműtelep Tatbánya MJ Város déli részén, a Síkvölgyi területen került megépítésre, egy erdőkkel határolt területen a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75) Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal átszeli a várost. A Létesítményeket magába foglaló ingatlan helyrajzi számai: vízműtelep: 0893/4, 0893/6,0893/7,0693/8 vízakna: 0894/1 Az ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam. 2.2.2

A jelenlegi vízkitermelési technológia

A Létesítmény jelenlegi kapacitása 20.000 m3/d. Az 1965-ben létesített vízakna a +193,6 mBf terep szintről indul. A függőleges aknából hajtották ki a vízszintes vágatokat, zsompokat, a szivattyúkamrát, a csapoló fúrásokat. A 370 m hosszú csapoló vágat 195 m-es szelvényében egy ajtós gátat építettek. A gát mögötti vágatszakasz végétől, és a vágatvég előtt 20 m-rel indított kerülővágatból, mélyítették az 5 db, összesen 56,6 m hosszú csapoló fúrást. A csapoló fúrásokból fakasztott víz összefogott zárt vezetéken keresztül jut a szivattyútér szivattyúinak szívó ágára, ahonnan a centrifugál szivattyúk a karsztvizet felszínre, a vízműtelep 2x500 m3 –es térszíni medencéjébe emelik be. A vízaknában – a víztermelési technológia következtében – nem ivóvíz minőségű csurgalékvíz is keletkezik, amelyet külön rendszeren át szintén a felszínre emelnek és a befogadó patakba juttatnak külön csőrendszeren át. A XV/C vízműtelepi átemelő gépházába telepített átemelő szivattyúk a 2x500 m3 –es térszíni medencéből kerülnek ellátásra (szívó medence). Az egységes rendszerben üzemelő szivattyúk nyomócsövének egyik nyomóága a tatabányai vízellátó rendszerbe, míg a másik az oroszlányi távvezetéki ágra csatlakozik. 2.2.3

A szerződés szerinti építési munka jellege

A Létesítmény vízjogi létesítési, illetve jelen tendertervek alapján történő átalakítása, bányatérségi csövek berendezések visszabontása, a vízbázis víztermelésének biztonságossá tétele érdekében új csapoló fúrások létesítése szükséges. Korszerűsítési, átalakítási munkák

10

(egyes technológiai műtárgyak, építmények, gépészeti elemek bontása-építése, átalakítása, belső közművek fejlesztése, szükség esetén telepi közműfejlesztés, épületek bontása építése-átalakítása, korszerű mérés- és irányítástechnika kiépítése, közlekedési felületek és térburkolatok építése) elkészítése, kivitelezése oly módon, hogy ezek eredményeként a Szerződés célja teljesüljön és a Megrendelő követelményeinek megfelelő állapot előálljon. A munka részét képezi minden vizsgálati, tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési tevékenység, amelyet a 2.1.2. pontban és a Szerződéses Megállapodás 2.2. pontjában meghatározott célok teljesítéséhez a jelenlegi állapotból kiindulva el kell végezni. A Létesítmény, az építési munka fő részei: 2.3./1. Táblázat Fő építési munkák Bontások Üzemviteli épület – vízakna Lakóépület és garázs - vízműtelep Bányatérségi csövek, berendezések, műtárgyak Bányatérség emelőgép, kas és berendezései Aknaszállító berendezés aknabeli és felszíni mozgó és rögzített részegységei, aknatorony, gépház és kompresszor helyiség gépészeti berendezései és építményei) Kisműtárgyak és csőszerelései Felújítás, átalakítás XV/c vízműtelepi átemelő gépészeti átalakítása (gépház, főépület klórozó helyiség ) Vízakna transzformátorház és a villamos helyiségek Vízműtelepi transzformátorház Térvilágítás Bejáró út, és áteresz Új építés Ideiglenes átemelő telep, és bekötő csővezetékei Vágat erősítés a kijelölt helyeken Új csapoló fúrások Pneumatikus vezérlésű elzáró rendszer kiépítése a csapoló fúrások elzáróinak távirányítású nyitásához Függőleges akna megerősítés Vízkivételi műtárgyépítés a függőleges akna felett a térszínen, Vízkivételi műtárgy gépészeti felszerelése Mérőakna , csőszereléssel Udvartéri vezetékek Osztóaknák , csőszereléssel

11

Transzformátorok telepítése Energiaellátás, villamos berendezések, vízaknánál, vízműtelepen Pneumatikus működtető berendezések, vízaknánál, vízműtelepen Mérés-, irányítástechnika Biztonsági berendezések felszerelése URH torony átszerelés Kerítésépítés, útépítés, tereprendezés A fejlesztési feladatokat a meglévő vízakna és vízműtelep területén belül kell megvalósítani úgy, hogy a vízátemelő szivattyútelep eközben folyamatos és zavartalanul üzemelhessen. 2.3

Teljesítménykövetelmények

Az indikatív tervben foglalt műszaki megoldástól az ajánlattevő vállalkozói javaslatában - a Megrendelői Követelményekre (3. kötet) figyelemmel - eltérhet. Az Indikatív Tervdokumentáció (4. kötet) által meghatározott, illetve az attól eltérő műszaki megoldás a jelen közbeszerzés tárgyául szolgáló építési szerződésnek csak vállalkozói javaslatként képezheti részét. A Vállalkozó igazolja, a beépített eszközök berendezések, elkészült létesítmények terv szerinti megvalósítását, a tenderkiírásnak megfelelő minőségét, valamint azt, hogy a próbaüzem során nem állt fenn üzemeltetési hiányosság, hozzá nem értés, esetleg a technológiai fegyelem hiánya.

12

3 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 3.1

A Vállalkozó személyzete

Bányatérségi munkák: A Bányavállalkozó ÉDV Zrt biztosítja a Bányaüzemi Felelős Műszaki vezetőt. Kivitelező Vállalkozóval a bányatérségi munkák végzése során támasztott követelmények: A bányászati kivitelezést: Bánya és függőleges akna építési-, szerelési és feladási gyakorlattal, megfelelő referenciákkal, vagy alkalmassági igazolással, élő adószámmal rendelkező, cégbírósági nyilvántartás szerint semmilyen eljárás alá nem vont gazdasági Társaság végezheti. Az egyes bányászat munkákhoz a 61/2012 (XI.22.) NFM rendelettel kiadott föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatban valamint a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 60/2009 (XI.3.) KHEM rendeletben előírt bányászati szakképesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelkező munkavállalókkal rendelkezik.(pl.: vájár, aknavájár, fa. lakatos. bányászati műszaki felügyeleti személy, …stb.) Kivitelezők, FIDIC mérnök, építési felelős műszaki vezető és a bányaüzemi felelős műszaki vezető kapcsolata: A bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 28.§.(5) bek. alapján a bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. A Bt. végrehajtási rendelete a 203/1998 (XII.18) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16.§(4) bek. A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést . Előzőek alapján a bányaüzemben tevékenységet végzők és intézkedésre jogosultak kötelesek a felelős műszaki vezető utasításait betartani, betartatni. Felelős műszaki vezető engedélye nélkül semmilyen tevékenység nem végezhető. Vállalkozó kulcsszemélyzete A Vállalkozó kulcsszemélyzete az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő személyekből kell álljon, akik a különböző tervezésekre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek. A Vállalkozó a felhívásban megkövetelt személyek közül köteles kiválasztani és a Munkakezdő jelentésben megjelölni helyszíni képviselőjét.

13

Továbbá a Vállalkozónak a Munkakezdési jelentésben kell leadnia a Megrendelő részére a kiegészítő kulcsszemélyzetet. Ezek körébe tartoznak feltétlenül: §

Építési Felelős Műszaki Vezető

§

Bányászati műszaki felügyeletet ellátó vezető

§

Munkavédelmi Koordinátor ( bányászati szakterületre is)

§

Tűzvédelmi felelős

§

Környezetvédelmi felelős

§

Minőségbiztosításért felelős vezető (amennyiben az ajánlatnak nem képezte a részét)

§

Bányamentő Szolgálat szerződése a bányatérségi munkák időszakára

Támogató személyzet A Vállalkozónak továbbá biztosítania kell a felkészült, és a szükséges képzettséggel és regisztrációval rendelkező további támogató személyzetet, akik a szerződés végrehajtásához, a kulcsszemélyzet munkájának támogatásához szükségesek a projektmenedzsment, a PR, az építés, próbák és bármely egyéb területen. 3.2

A Vállalkozó irodája

A Vállalkozó köteles a Létesítmény területén, vagy a munkaterületen felvonulási épületként a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 7 nappal, helyszíni irodát létesíteni. Az irodát legalább az átadás-átvételi igazolás kiadásának napját követő 30 napig szükséges fenntartania. Az iroda kialakításának, üzemeltetésének és felszámolásának költségei a Vállalkozót terhelik. Az iroda felszereltségének legalább olyan színvonalúnak kell lennie, hogy abban: ·

a Vállalkozó erre kijelölt személyzetének munkájához megfelelő munkakörülmények álljanak rendelkezésre,

·

a szerződés szerinti kommunikációhoz szükséges alapinfrastruktúra (telefon, fax, email) rendelkezésre álljon

·

a Vállalkozó szerződéses dokumentumai biztonsággal tárolhatók legyenek, ez biztonsági záras, tűzbiztos elhelyezést jelent

A tárgyalásokra a Vállalkozónak megfelelő méretű bútorozott helyiséget kell biztosítania. 3.3

A Mérnök irodája

Vállalkozónak a Létesítmény területén, vagy a munkaterületen biztosítania kell 1 db, min. 20 m2 irodát a Mérnök és személyzete részére. Az irodának zárhatónak kell lennie, és a Vállalkozónak biztosítania kell benne a tisztaságot, a fűtést, a világítást, 220V szabványos hálózati csatlakozási lehetőséget, ivóvizet, a tisztálkodási és higiénés feltételeket és mindezt fenn kell tartani a kivitelezési munkák végéig. Az irodát a Vállalkozónak a következő felszerelési tárgyakkal kell ellátnia: · · · · ·

2 db 80 x 160 cm asztal 4 db szék 1 db zárható iratszekrény bemutató tábla A bányatérségi munkák ellenőrzéséhez szükséges felszerelések ( védőruha, biztonsági stb. eszközök )

14

A Vállalkozónak biztosítania kell továbbá az alábbiakat: · · · ·

hozzáférés A4/A3 lapadagolós fénymásoló berendezés használatához hozzáférés 1 db min. 6 lap/perc nyomtatási sebességű nyomtató használatához telefon, fax internet-csatlakozás

Vállalkozónak a Mérnök rendelkezésére kell bocsátania 1 db geodéziai felszerelés használatát. A geodéziai felszerelés a következőkből áll: · · ·

lézer távolságmérő, 50 m mérőszalag, szintező műszer

Vállalkozó fent felsorolt berendezési és használati tárgyakat a kivitelezés utolsó átadásátvételi igazolásának kiadásáig kell Mérnök rendelkezésére bocsátania. Vállalkozónak a Mérnök számára hozzáférhetővé kell tennie az építési munka mindazon dokumentációját, amelynek felülvizsgálata a Mérnök szerződéses kötelezettsége. 3.4

Minőségbiztosítás

Minőségirányítási dokumentáció A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végeznie. Ennek dokumentumait a Vállalkozónak az ajánlatával együtt kell benyújtania. Ha a Vállalkozó, nemzeti rendszerben akkreditált ISO 9001 alapú, vagy ezzel egyenértékű, európai szabványon alapuló rendszer tanúsítvánnyal nem rendelkeznek, a szerződés hatálybalépést követően a Vállalkozónak el kell készítenie az ISO 10005:2005 szabványon alapuló Projekt Minőségtervét. Ezt a Mérnök felülvizsgálja, majd a Vállalkozónak a Mérnök észrevételei alapján azt véglegesítenie kell. Ezt követően a Minőségterv a szerződés része, a Vállalkozónak munkáját ennek megfelelően kell végeznie, amely működésének, fenntartásának bizonyítékait a Mérnök bármikor jogosult ellenőrizni Minőségellenőrzés A kivitelezés megkezdésének egyik feltétele a Mérnök által jóváhagyott Minőségellenőrzési Terv (MT) dokumentáció. A Minőségellenőrzési tervet a Vállalkozónak a szerződés hatálybalépését követően kell elkészítenie, és a Munkakezdési jelentéssel együtt kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából. A minőség-ellenőrzési dokumentáció a Minőségellenőrzési tervből és a termékként betervezésre és beépítésre kerülő anyagok, berendezések megfelelőségét igazoló dokumentumok együtteséből áll. A Minőségellenőrzési terv annak nyomon követhető bemutatását szolgálja, hogy a Vállalkozó által maga készített munkák, műtárgyak, építményszerkezetek, vagy termékként beszerzett, de saját munkával beépítésre kerülő szerkezetek minősége megfelel a megrendelői követelményekben és az ezen alapuló tervekben foglalt minőségi jellemzőknek. Ennek megfelelően a Minőségellenőrzési Tervnek tartalmaznia kell a Létesítmény minden, termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat: §

Sorszám

§

Építési munkafázis megnevezése

§

Mintavételi gyakoriság

15

§

Vizsgálat, mérés és (ha létezik) szabványának megnevezése

§

Ha olyan paraméter jellemzőt határoz meg, amely az építménnyel kapcsolatos alapvető kritériumokat befolyásolhatja (állékonyság, szilárdság, biztonság, egészségvédelem, stb.) akkor a vizsgálatot, mérést csak nemzeti rendszerben akkreditált intézmény, laboratórium végezheti

§

Előírt minőségi követelmény

§

Dokumentálás módja

A benyújtásra kerülő Minőségellenőrzési Terv része (melléklete) a Vállalkozó saját és az akkreditált intézmény vizsgálókapacitásának bemutatása és az akkreditációs tanúsítvány másolata. A Minőségellenőrzési Tervet táblázatos formában, az írásos dokumentációs követelmények alapján MS Excel, vagy ezzel egyenértékű alkalmazásban kell elkészíteni. A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét tanúsító Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatok és Megfelelőségi Tanúsítványok eredetijét, a hozzájuk tartozó Műszaki Specifikációval együtt a Vállalkozó helyszíni irodájában kell őrizni, a Létesítmény és a fő munkák szerinti csoportosításban tárolni, és a Mérnök kérésére bármikor bemutatni. Ezeket a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás során át kell adni. 3.5

Környezetvédelem

A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Ez a követelmény vonatkozik mind a betervezésre és beépítésre kerülő termékek és megoldások kiválasztására, mind a kivitelezés és a próbák során alkalmazott eszközökre, berendezésekre. A Környezetigazgatási terv kiegészítése és benyújtása A Vállalkozó ajánlata részeként benyújt egy Környezetigazgatási tervet. Ezt a szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozónak ki kell egészítenie. Szükséges egy olyan kiegészítő fejezet, amely az építési munkák hatásterületén fellépő lehetséges levegőszennyezést, zajkibocsátást veszi számba, megjelöli a védendő objektumokat, felsorolja a hatóságok által korábban kiadott határértékeket, valamint bemutatja azt, hogy a munkák a határértékek betartásával elvégezhetőek, illetve milyen munkaszervezési, egyéb intézkedésekkel gondoskodik azok betartásáról. További kiegészítésként a munkaterületen várható rezgésekre, dinamikus hatásokra tekintettel meg kell vizsgálni, hogy azok okozhatnak-e valamilyen kárt a környezet épületeiben, építményeiben. Amennyiben ennek lehetősége fennáll, a Vállalkozó köteles a várható hatásterületet a kivitelezés során meghatározni (vizsgálattal, számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) és a kivitelezés során olyan megoldást alkalmazni, amellyel a károsodás kiküszöbölhető. Az így kiegészített Környezetigazgatási tervet a Vállalkozónak a Munkakezdési jelentéssel együtt kell benyújtania, amelyet a Mérnök felülvizsgál. A Vállalkozónak a Mérnök észrevételei alapján azt a szükséges mértékben módosítania kell, majd véglegesítést és jóváhagyást követően az a szerződés részévé válik. Egyéb környezetvédelmi követelmények A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. Semmilyen környezetterhelés

16

mértéke nem érheti el a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket. A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető közutakon a sár-, vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a Létesítmény megvalósításával összefüggésben használt járművei vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterületek védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére. Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet, amennyiben annak tartalma az előírt határértékeket nem lépi túl, a meglévő szennyvízcsatornába kell vezetni. Egyéb esetben azt az összetételének megfelelő szivárgásmentes fogadótartályokban kell gyűjteni, elszállításáról, ártalmatlanításáról a Vállalkozónak kel gondoskodnia. Az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át, illetve szigetelt, engedéllyel rendelkező lerakóra szállítható ártalmatlanítás céljából. A Vállalkozó feladata meggyőződni arról, hogy bármely hulladék elszállítójának vagy ártalmatlanítójának a vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélye megvan-e. A keletkező hulladékokról –a mennyiségtől függetlenül– nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, EWC kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. Bármilyen abból fakadó kárt, amely a szükséges intézkedések elmulasztásából következik, a Vállalkozónak meg kell térítenie. Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók. A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. Azokat jól láthatóan meg kell jelölni, és az üzemeltető hasonló anyagaitól elkülönítve kell tárolni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni és veszélyes anyagként kell kezelni. Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie. Kiemelt jogszabályok -

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.tv.

-

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.

-

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.

17

-

az építési és bontási hulladékok kezelésének 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet

-

a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

-

a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet

-

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet

-

a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

-

98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet tevékenységek végzésének feltételeiről

3.6

Munka- és egészségvédelem

a

részletes

veszélyes

szabályairól

hulladékkal

szóló

kapcsolatos

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó felelőssége. A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása közben, mind a tervezés, mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket. A Vállalkozónak már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik. A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy munka- és egészségvédelmi fejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni. A tényleges kivitelezés akkor kezdhető el, ha az írásban rögzített és közölt tervhiányosságok pótlása megtörtént. Munkavédelmi oktatás A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben előírt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek. A próbaüzem megkezdése előtt munka-, és tűzvédelmi bejárást kell tartani az illetékes hatóságok (és az Üzemeltető képviselőinek) jelenlétében. Az összes szükséges módosítást a próbaüzem megkezdése előtt el kell végezni. A Vállalkozónak a kezelő személyzetet egészségvédelemmel összefüggő feladatra.

is

ki

kell

oktatnia

minden

munka-

és

Balestek és rendkívüli események jelentése A szokásos havi előrehaladási jelentéseken kívül a Vállalkozó azonnal és írásban kell, hogy jelentse a Mérnöknek és a hazai előírásoknak megfelelően az összes érintett szervnek a

18

munkahelyen történt minden balesetnek, vagy szokatlan eseménynek a részleteit, azok akár befolyásolják a munka előrehaladását, akár nem. Szintén jelenteni köteles mindazon intézkedéseket, amelyeket az ügyben tett. Robbanóanyagok tárolása, kezelése, robbantás Jelen munkák megvalósítása során robbanóanyagok használata nem szükséges. Higiéniai előírások A Vállalkozó dolgozói számára megfelelő méretű öltöző, étkező helyiség, WC, mosdók, zuhanyozók szükségesek. A szükséges létesítményeket a Vállalkozónak magának kell – ideiglenes jelleggel – biztosítania. Ezen szociális felvonulási létesítmények üzemeltetéséért teljes egészében a Vállalkozó felelős. Személyi védőeszközök - A Vállalkozónak a munkavállalót a munkavédelmi tervben foglaltak szerint egyéni védőeszközökkel kell ellátnia, azok használatáról a munkavédelmi oktatás keretében ki kell képeznie. Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos alapvető követelmények a már említett új megközelítésű direktívát alkalmazó jogszabályban, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletben valamint a 61/2012 (XI.22.) NFM rendeletben találhatók. Vállalkozónak az alkalmazott személyi védőeszközök megfelelőség-igazolását a munkahelyen kell tartania és Mérnök kérésére bemutatnia. Vonatkozó fontosabb előírások - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv., egységes végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel,

szerkezetben

a

- az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény, - 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, - 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, - 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, - MI 04-906-86 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről - 28/2011 (IX 6.) BM. sz. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról - ABBSz 61/2012 (XI.22.) NFM rendelettel kiadott föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatban valamint a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 60/2009 (XI.3.) KHEM rendeletben előírt bányászati munkákhoz szükséges szakképesítés. - A bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 28.§.(5) bek. alapján a bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért .A Bt. végrehajtási rendelete a 203/1998 (XII.18) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16.§(4) bek.

19

3.7

Tűzvédelem

A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat betartani. A kivitelezés során felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó berendezések helyszínen tartásáért. A Vállalkozó személyzetét a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részetse, amely megtörténtének a megfelelő formanyomtatványon való igazolása a kivitelezés megkezdésének feltétele. 3.8

Tájékoztató táblák, emléktáblák

A Vállalkozó köteles az építés alatt tájékoztató táblákról és az építményen (vízaknai és vízműtelepi műtárgyon) elhelyezésre kerülő emléktáblák elhelyezéséről gondoskodni. A tájékoztató és emléktáblák elhelyezésére vonatkozó előírásokat EU Arculati kézikönyve tartalmazza, amely a http:www.nfu.hu/2 internetes honlap információk menüpontja alatt található. A Vállalkozónak a tájékoztató táblák elhelyezésének módját a kivitelezés megkezdése előtt legalább 10 nappal a Megrendelővel és a Közreműködő szervezettel egyeztetni kell, és be kell szerezni jóváhagyásukat. A tájékoztató táblák elhelyezése a munkaterület átadás és a kivitelezés megkezdésének feltététele. A Vállalkozónak a átadás – átvételi eljárás napjáig sárgaréz anyagú emléktáblákat kell elhelyezni a vízakna műtárgy és a vízműtelepi gépház bejárati ajtaja mellett, és a vízaknai bejárati kapu mellett. Az emléktábla terveit jóvá kell hagyatni. 3.9

Írásos jelentések

A Vállalkozó munkája során a Szerződéses Feltételek szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készetenie. Ezek a következők: ·

Munkakezdő,

·

Havi előrehaladási

·

Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés

·

A Teljesítés igazolás kiadásához kapcsolódó Zárójelentés

Az előrehaladási jelentéseken kívül a Megrendelő külön kérésére, a Vállalkozó 7 napon belül köteles elkészíteni rendkívüli jelentést, vagy beszámolót, amelynek tartalmát, követelményeit a Megrendelő határozza meg.

20

Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a Szerződéses Feltételekben foglaltakon kívül, illetve ahhoz illesztve: 3.9./1. Táblázat Az előrehaladási jelentések minimális tartalma Jelentés

I. típus Munkakezdő jelentés

1.

2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

II. típus Havi előrehaladási jelentés

1. 2. 3. 4. 5.

Tartalmi követelmények

Tervezet leadásának határnapja

A Megrendelői Követelmények áttekintése hibák, hiányosságok tekintetében A Vállalkozó kulcsszemélyzetének elérhetőségi adatai Minőségellenőrzési terv és Minőségterv (utóbbi amennyiben a Vállalkozó nem tanúsított minőségirányítási rendszerben működik) Kiegészített Környezetigazgatási terv Üzemelő berendezések esetén az építést korlátozó, szabályozó tényezők Ütemterv Munkaterület határai (helyszínrajzon) Fizetési Ütemterv Előrehaladási indikátor-tábla testre szabása Kockázatok kezelése (a munka szerződés szerinti megvalósítását veszélyeztető tényezők feltárása és az ezek kivédésére foganatosítandó Vállalkozói intézkedések)

A szerződés hatálybalépésétől számított 30. nap

Előrehaladás az indikátor-tábla alapján Változások az Ütemtervben és a Fizetési Ütemtervben Módosítások a szerződés szerinti műszaki tartalomban Benyújtott változtatások Követelések

Szerződéses Feltételek szerint

21

Jelentés

Tartalmi követelmények

Tervezet leadásának határnapja

III. típus Próbaüzemet lezáró jelentés

1.

A hatósági engedélyben szereplő követelményeknek való megfelelés igazolása 2. A szerződés szerinti teljesítmény követelményeknek való megfelelés igazolása 3. a Létesítmény éves üzemeltetési és karbantartási költségének meghatározása

A próbaüzem befejezését követő 14 napon belül

IV. típus Zárójelentés

1. A jótállási időszak alatt bekövetkező hibák és kijavításukról kiadott igazolás (Mérnök) 2. Üzemeltető konformitás nyilatkozata az elkészült mű rendszerébe való illeszkedéséről 2. Vállalkozó nyilatkozatai: § Teljességi a szerződés teljesítéséről § Szavatossági és § Garanciák

A Teljesítés Igazolás igényléséhez

A jelentések magyar nyelven a dokumentálás szabályai szerinti (Szerződéses Feltételek) formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak emailben és 2 pld nyomtatásban dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek. A véglegesített jelentésből amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 1 elektronikus és 6 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia. 3.10

A tervezés

A Fővállalkozó részére a vállalkozási szerződés aláírásával egy időben átadásra kerülnek a Kiviteli tervek. A kivitelezés közben a feltárások .bontások során szükségessé váló műszaki megoldások, esetlegesen a Megrendelő jóváhagyásával szükségessé váló áttervezésekre vonatkozó kötelezettségeket a Szerződés Általános és Különös Feltételei tartalmazza. 3.10.1

Tervezési jogosultság, tervezői személyzet

A Magyarországon folytatandó önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó szabályozást a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint ilyen tevékenység csak a rendelet szerint meghatározott szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezési jogosultsággal folytatható.

22

Vállalkozónak rendelkeznie kell, a Felhívásban megkövetelt kulcsszemélyeken túlmenően is, az egyes létesítmény részek esetlegesen szükségessé váló tervezéséhez szükséges létszámú, szakirányú és megfelelő kiterjesztésű (teljeskörű és korlátozott körű) jogosultsággal bíró tervezői személyzettel.

3.10.2

A Megrendelői követelmények átvizsgálása

A Vállalkozó a Szerződéses Feltételekben foglaltak értelmében a szerződés hatálybalépését követően 28 napon belül - szakcégtől elvárható gondossággal - köteles átvizsgálni a Megrendelői követelményeket, és az eredményről a Munkakezdő jelentésben beszámolni, úgy mint: ·

fellelt számítási, méretezési hibák, hiányosságok,

·

kivitelezhetetlen, vagy csak aránytalanul nagy beavatkozások és ráfordítások árán kivitelezhető munkarészek

·

életre, egészségre, biztonságra nézve veszélyt jelentő megoldások

Mindezekre a Megrendelő figyelmét felhívva, a Mérnök dönt arról, hogy a Megrendelő saját hatáskörben, vagy a Vállalkozót felkérve kíván továbblépni a hibák, hiányosságok kiküszöbölése irányában. 3.10.3

A Létesítmény élettartama

A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a Létesítményt úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az, és annak egyes részei az alábbiakban megadott élettartamokon keresztül alkalmasak legyenek az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre. 3.10/1. Táblázat Tervezési élettartamok: SZERKEZET, BERENDEZÉS

ÉLETTARTAM

Mélyépítési Létesítmény, A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM , a beleértve a vb. műtárgyak, 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a csővezetékek, egyéb 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes betonszerkezetek és aknák rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább építését 50 év Épületek

A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM , a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 50 év

Gépészeti és elektromos berendezések, beleértve a kábeleket és a villamos kapcsoló berendezéseket

A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM , a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 10 év

Irányítástechnika, műszerezés és A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM , a automatika 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a

23

12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 5 év Meglévő és megmaradó felújított mélyépítési Létesítmény, beleértve a csöveket, az aknákat és egyéb műtárgyakat, ill. utakat

3.10.4

A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM , a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 50 év

Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk

A Vállalkozó köteles minden olyan tervezési, főképp a bontások során feltárásra kerülő megoldandó műszaki, biztonsági problémák kezelésére, terv kiegészítési munka és ezzel összefüggő tervezési feladat elvégzésére, amely a kivitelezéshez elvégzéséhez a szerződés teljesítéséhez szükséges. E tekintetben a megrendelői követelmények korlátozásként nem kezelhetőek. A tendertervek, a vízjogi létesítési engedély, a jóváhagyott bányabezárás Műszaki Üzemi Terv és az épületek bontási engedélye rendelkezésre állnak. Azon tervezett létesítmények, melyekre a vízjogi létesítési engedély kitér megépíthetőek a vízjogi létesítési engedély alapján. A vállalkozó köteles elkészíteni: ·

Az építési időszak alatti a Vállalkozó felkészültségének megfelelő üzemmenetre vonatkozó ideiglenes kezelési és karbantartási javaslat

·

A munkavégzéshez esetlegesen – feltárások tapasztalata szerint szükséges egyéb tervek (pl. organizációs, dúcolási, víztelenítési, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi, stb. tervek)

·

Üzempróbák ( próba üzem) és átállások tervei

·

A Üzempróbák és próbaüzem során kiemelésre kerülő víz patakba a Síkvölgyi vízfolyás Farkastói ága nevű patakba levezetendő víz befogadás engedélyét, illetve befogadói nyilatkozatot.

·

Megvalósulási dokumentáció

·

Az üzembe helyezéshez, dokumentációk elkészítése

·

Üzemeltetési és karbantartási utasítás

használatba

vételhez

szükséges

engedélyezési

24

Formátum A tervet nyomtatásban jól rendezett, megfelelően bekötött írásos részekből, valamint A4-es formátumúra hajtogatott tervrajzokból kell összeállítani. A rajzok mérete nem haladhatja meg az A0-s formátumot és a nem A – sorozatú szabványos papírméretek sem elfogadottak. Elektronikus példány formátuma: pdf, illetve a tervrajzok dxf-ben (DVD-n) A tervek jelmagyarázatának egyértelműnek kell lenni. A tervek számozása logikus és átlátható a terv és iratjegyzékekkel összhangban legyenek. Példányszámok A Mérnöknek áttekintésre benyújtott tervet 1 pld-ban elektronikusan és 2 pld-ban nyomtatásban kell benyújtani a Szerződés Feltételei dokumentálási követelményei szerint. A Mérnök által felülvizsgált, jóváhagyásra benyújtásra kerülő tervet és dokumentumot 1 pldban papíron kell benyújtani, aki a jóváhagyást azon pecsételéssel és aláírással látja el. A jóváhagyott tervet és dokumentumot a Vállalkozó 1 pld-ban elektronikusan és 6 pld-ban nyomtatásban szállítja. Ezen felüliek a Vállalkozó példányai.

3.10.4.1 Kivitelezés előtti elővizsgálatok és mérések A Vállalkozó feladata minden olyan mérés, vizsgálat és számítás elvégzése, amely a tervezéshez és az építéshez szükséges. Ide tartoznak azok a kiegészítő geodéziai, szilárdsági és minden egyéb vizsgálat és mérés, amelyek szükségessége a tervezési munka során keletkezett, és a kivitelezés megkezdéséhez, folytatásához bármilyen okból szükséges. Hasonlóan a minőségellenőrzéshez, az olyan vizsgálatokat, amelyek a Létesítmény biztonságával, szilárdságával, állékonyságával összefüggő paramétert szolgáltatnak, vagy minősítést alapoznak meg, csak a Nemzeti Akkreditáció Testület által jóváhagyott, akkreditációval rendelkező intézmény, labor végezhet. Minden olyan tervezési vizsgálatot, mérést, számítást, amelyre létezik műszaki szabvány, a Szerződés Általános és Különös Feltételek 5.4. alcikkely, valamint a Megrendelői követelmények I.1.-ben meghatározott prioritás alapján kiválasztott műszaki előírás szerint kell elvégezni.

3.10.4.2 Állapotfelvételi dokumentáció A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően a munkaterületet és annak részleteit tartalmazó digitális fényképes dokumentáció elkészítése, rendszerezett és azonosított tartalomjegyzékkel, konszignációval 2 pld-ban DVD-n.

3.10.4.3 Engedélyezési tervek Érvényes vízjogi létesítési engedély, rendelkezésre áll.

25

3.10.4.4 Az építési időszak alatti üzemmenetre vonatkozó ideiglenes kezelési és karbantartási javaslat A javaslatnak tartalmaznia kell annak az Üzemeltetővel egyeztetett leírását, hogy az egyes építési ütemekben miként biztosítható a telep üzeme., Amennyiben a vállalkozó javaslata az ajánlati tervben megjelölt ütemezéstől eltér, közölni kell a várható leállási, illetve átállási időket, és ennek a telep üzemére gyakorolt várható hatását. Az egyes építési ütemeknél a telep üzemét úgy kell kialakítani, hogy a biztosított legyen a vízellátás folyamatossága.

3.10.4.5 Tenderterv dokumentáció A közbeszerzési kiírás tárgyát képező munkák Tenderterve átadásra kerül a Vállalkozónak. A kivitelezés csak a jóváhagyott ( átadott ) kiviteli terv alapján a dokumentációban nevesített anyagok, és berendezések felhasználásával végezhető. Az átadásra kerülő tenderterv dokumentáció köteteinek tartalma, felépítése: 1./ Összefoglaló műszaki ismertetés 2./ XV/C vízakna átalakítása és biztonságba helyezése 2.1./ Bányatérség bontási, a bontáshoz szüksége átalakítási tervfejezetek: Mrsz 2.1.1./ A bányatér bezárását és a biztonság növelését szolgáló ideiglenes berendezések telepítése Mrsz 2.1.1.1./ Bányatérség szivattyúrendszerének megerősítése hulladék,-, és mosató víz át, és kiemelés megerősítése. új gépek telepítése. Vízgáton átjövő csövekre, és csapoló fúrásokra pillangó szelepek felszerelése Mrsz 2.1.1.2./ Vízgáton átvezetett csövekre, az új csapoló fúrások csöveire pneumatikus meghatóval szerelt elzárók működtetési terve. 2.1.2./ Vízbázis fejlesztés Mrsz 2.1.2.1./ Új csapoló fúrások terve 2.1.3./ Megmaradó létesítményeken történő átalakítások, kiegészítések Mrsz 2.1.3.1./ Függőleges akna állékonyság javítási terve. Mrsz 2.1.3.2./ Villamos berendezések épületének átalakítása

26

2.1.4./ Bányatérség bontási terve Mrsz 2.1.4.1./ Emelő és szellőzőgép bontási terve Mrsz 2.1.4.2./ Bányatérség és függőleges akna kiszerelése, fertőtlenítése, bontása Mrsz 2.1.4.3./ Vízakna és bányatérség villamos berendezéseinek, kábeleinek, irányítástechnikai rendszerének bontási terve

2.2./ Térszíni létesítmények bontási tervek: Mrsz 2.2.1./ Vízakna üzemviteli épület és a melegedő épület kiegészítő épületek bontási terve Mrsz 2.2.2./ Vízaknai és vízműtelepi kisműtárgyak bontási terve Mrsz 2.2.3./ Vízaknai transzformátor ház villamos berendezéseinek, kábeleinek és a 6 kV-os betáp kábel bontási terve 2.3./ XV/C vízakna átalakítási és építési munkák Mrsz 2.3.1./ Víztermelő akna építési, és vb terve Mrsz 2.3.2./ Víztermelő akna technológiai gépészeti terve Mrsz 2.3.3./ Vízakna villamos energia ellátás, 20kV-os betáp. kábelek terve, transzformátorok telepítése Mrsz 2.3.4./ Függőleges akna szivattyúinak, a vízátemelő és vízelosztó gépház villamos kapcsoló berendezés és kábelezési terv Mrsz 2.3.5./ Irányítástechnikai, pneumatikus vezérlés és jelátviteli terve Mrsz 2.3.6./ Az új létesítmények villámvédelmi terve 3./ XV/C vízműtelep 3.1./ Ideiglenes létesítmények Mrsz 3.1.1./ Ideiglenes szivattyútelep és felépítmény telepítési terve Mrsz 3.1.2./ Ideiglenes szivattyútelep villamos energia ellátás, villamos berendezések működtetés és irányítástechnika kábelek és berendezés

27

3.2. Bontások Mrsz 3.2.1./ Vízműtelepi lakóépület és garázsok bontási terve 3.3./ XV/C vízműtelep létesítményei Mrsz 3.3.1./ A XV/C átemelő gépház technológiai csőszerelési terve, Klórozó berendezés terve Mrsz 3.3.2./ Transzformátor cserék 20 kV-os kábelezés terve Mrsz 3.3.3./ Villamos kapcsoló berendezések, kábelezés terv Mrsz 3.3.5./ A XV/C vízműtelep létesítményeinek irányítástechnikai, pneumatikus vezérlés és jelátviteli terve Mrsz 3.3.6./ Udvartéri vezetékek , vb aknák, műtárgyak építési és gépészeti terve Mrsz 3.3.7./ Vízműtelepi transzformátor ház átalakítási terve 4 . Kiegészítő munkák Mrsz 4.1./ Vízakna és vízműtelep területén tereprendezés és útépítés,térburkolások, kerítés terve Mrsz 4.2./ A XV/C vízaknához bejáró út, áteresz megerősítési terv Mrsz 4.3./ Biztonsági berendezések, figyelő rendszerek terve Mrsz 4.4./ Térvilágítás felújítási terve Mrsz 4.5./ URH antenna torony tervek ( áttelepítés) A Vállalkozó által elkészítendő tervek: ·

tűzvédelem

·

építésszervezés

·

o

a jogszabályban foglaltak (pl. a Koordinátor által aláírt munkabiztonsági és egészségvédelmi terv)

o

e mellett egy áttekintő helyszínrajzon tartalmaznia kell a munkaterület határait, a Vállalkozó eszközeinek, anyagainak, személyzetének a Létesítményen belüli elhelyezését, a megközelítés, illetve a szállítások útvonalát, a daruzási, és egyéb védőtávolsággal bíró munkafolyamatok elrendezését, az ideiglenes segédszerkezeteket.

környezetrendezés

28

3.10.4.6 A munkavégzéshez szükséges egyéb tervek (pl. organizációs, dúcolási, víztelenítési, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi, növényesítés, stb. tervek) A Vállalkozónak a munkavégzés megkezdését és végzését lehetővé tevő, minden szükséges információt és részletet tartalmazó Egyéb terveket és dokumentációkat el kell készítenie, és a Mérnöknek be kell nyújtania jóváhagyásra az alábbiak szerint: ·

A Bontási tervek bontási technológiájának, a szükséges védő és óvintézkedéseknek és hulladékok kezelésének bemutatásával.

·

Munkagödör és munkaárok megtámasztási terv (dúcolási terv) A munkagödör, illetve munkaárok kiemelések helyén, a kritikus szelvényekben a Vállalkozónak minden alkalmazni kívánt földmegtámasztó szerkezetre, termékre az összes alkalmazási mélységtartományra elvégzett állékonysági számításokkal kell igazolni, hogy az adott mélységtartományban az alkalmazni kívánt dúcolási, földmegtámasztó szerkezet, illetve megoldás teherbíró. A számítást a hatályos magyar szabványok, ezek hiányában hatályos EN, annak hiányában más nemzeti szabvány alapján kell végezni (ld. még 4.1.5.) Az alkalmazni kívánt dúcolási, megtámasztási módokról, szerkezetekről típustervet kell készítenie, vagy részletterveken kell azokat szerepeltetnie.

·

Víztelenítési terv

·

A Vállalkozó Speciális Munka- és Technológiai Utasításai (amennyiben vannak ilyenek)

3.10.4.7 Megvalósulási dokumentáció A Szerződés Feltételek szerint a megvalósulási dokumentációt a Vállalkozónak kell elkészíteni. A megvalósulási dokumentáció része a megvalósulási terv és egyéb dokumentációk. A megvalósulási terv a kiviteli tervdokumentációra épül. A kiviteli tervdokumentáció minden részét, szakági tervlapját tartalmazza, ahol pedig pótmunkára került sor, az ezt bemutató kiviteli terv részletességű tervkiegészítés is a részét képezi. A megvalósulási terv a kivitelezés közben feltárt, geodéziai és más elfogadott méréstechnikai eszközökkel rögzített méretek, és műszaki, minőségi jellemzők valós, a kivitelezés során megvalósult értékeit tünteti fel és rögzíti. A megvalósulási terveknek tartalmazniuk kell az összes építés közbeni, vagy a Vállalkozó, Alvállalkozó és/vagy a Gyártó által elvégzett próbák utáni változtatást, és az üzembe helyezés, működtetés, vizsgálatok és építés közben eszközölt változtatást. A megvalósulási terv részét képezi többek között a feltárt felszín alatti vezetékek, közművek, egyéb bennmaradó objektumok tényleges helyének és helyzetének rögzítése egy összközmű helyszínrajz, valamint (szükség esetén) a közműkapcsolatok fejlesztéséhez a szolgáltatói szerződések megkötéséhez szükséges közmű-helyszínrajz készítése. A megvalósulási tervben a változásokat mind a műszaki leírásban, mind a tervrajzokon fel kell tüntetni. A vízkiemelés és továbbítás gépészeti technológia egyes elemeit (pld. szivattyúk, elzárószerelvények, motorok, indítók, kábelek, stb.) külön meg kell jelölni a részletes helyszínrajzon és a kapcsolódási pontokat világosan fel kell tüntetni. Minden ilyen elemet meg kell

29

számozni, és ennek a számozásnak meg kell egyeznie a tartalék alkatrészek listájával, a prospektusokkal és a leírással. A dokumentációhoz csatolni kell az összes beépített villamos berendezés bekötését részletesen tartalmazó áramkörrajzot. Minden villamos berendezés minden egyes elemét meg kell jelölni a vázlatokon és az áramkörrajzon. Az interface-eket és a kötéseket jelölni kell a vázlatokon, legalább olyan világosan láthatóan, hogy az világossá tegye a berendezés működését, és az áramkörrajzoknak elkülönítve kell jelölniük a kábel kapcsolódási pontokkal együtt a tényleges fizikai elhelyezkedésük szerint, mivel így biztosítható, hogy minden elem és kapcsolódási pont a megfelelő berendezésre kerül. A kapcsolódási pontokat meg kell számozni, és a kapcsolódási pontokat jelző számok meg kell, hogy egyezzenek a vázlatok és az áramkörrajzok számozásával. Ezeket a számokat jelezni kell a berendezésen is. A megvalósulási dokumentációhoz a Vállalkozónak egy digitális fényképes dokumentációt is kell csatolnia. Ennek tartalmaznia kell a Létesítmény állapotának rögzítését a kivitelezési munkák fontosabb szakaszaiban, az eltakarásra kerülő szerkezeteket és minden a munkák során felmerülő rendkívüli eseményt olyan képfelbontással és képmezővel, amely egyértelműen láttatja a kérdéses objektum kívánt jellemzőjét. Ahol a méretek a természetes háttér elemek méretéből nem következtethetők, a képmezőbe méretarányos tárgyat kell helyezni. Formátum A tervet nyomtatásban jól rendezett, megfelelően bekötött írásos részekből, valamint A4-es formátumúra hajtogatott tervrajzokból kell összeállítani. Az elektronikus formátumot pdf, illetve a rajzokat dxf formátumban, DVD-re írva kell átadni. A megvalósulási terveken a kiviteli tervektől való eltérést más színnel vagy vonaltípussal kell ábrázolni, feltüntetve a megvalósult állapotot. A rajzok mérete nem haladhatja meg az A0-s formátumot és a nem A – sorozatú szabványos papírméretek sem elfogadottak. A megvalósulási dokumentáció véglegesítésére és a Mérnök részére történő benyújtására a Létesítmény próbaüzemének lezárásakor kerül sor.

3.10.4.8 Az üzembe helyezéshez, használatba engedélyezési dokumentációk elkészítése

vételhez

szükséges

A Vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás készre jelentését megelőzően el kell készítenie a hatóságok üzembehelyezési és használatbavételi engedélyeinek megszerzéséhez szükséges terveket és dokumentációt. A Vállalkozónak az átadás-átvételi eljárásra való készre jelentéshez rendelkeznie kell ezen jogerős engedélyekkel. Az üzemeltetési engedély tekintetében – az engedélyek kiadásáig – erre a célra megfelelő egy ideiglenes üzemelétetési engedély is, amennyiben az illető hatóság ilyet kibocsát.

3.10.4.9

Üzemeltetési és karbantartási utasítás

A próbaüzemi tapasztalatokat is figyelembe véve, a Szerződés Feltételek alapján a Vállalkozónak el kell készítenie egy minden szakágat magába foglaló végleges Üzemeltetési és karbantartási utasítást. Ennek – a teljesség igénye nélkül – a következőket kell tartalmaznia: ·

általános leírás a beruházás tárgyáról, céljáról és munkamódszeréről;

30

·

az üzemeltetési eljárás általános leírása, beleértve a beszerelt berendezések ellenőrzésére vonatkozó leírást (olyan leírás, amely alapján egy betanított kezelő is képes a feladatot megérteni és végrehajtani);

·

karbantartási utasítás a rendszeres és a megelőző jellegű karbantartások esetére, beleértve a rendszeres karbantartások gyakoriságát, a hibakeresés sémáját, problémamegoldást, a szétszerelési, javítási, és összeszerelési eljárást, a kijelölés, a javítás és az ellenőrzés esetére. A főbb gépészeti elemek, metszetrajzait (ha mód van rá, az ún. „robbantott” ábráit) szintén csatolni kell a szétszerelési utasításokkal együtt;

·

a gyártók nyomtatott üzemeltetési berendezések kalibrációját, stb.-t is;

·

a műszerek, az ellenőrző és automata berendezések működtetésének előírásait normál üzemállapotban lépésről lépésre lebontva, beleértve a folyamatábrát, az ellenőrző műveleteket, az adatok lekérdezését, megjelenítését és kinyomtatását, a teljesítményellenőrzést, a válaszlépéseket riasztás vagy hibajelzés esetén, a működési paraméterek megváltoztatását, valamint a kézi adatbevitelt;

·

biztonságtechnikai utasítások, továbbá a vegyszerek tárolására és kezelésére vonatkozó utasítások;

·

vészleállítás utáni újraindítás.

és

karbantartási utasításai, beleértve a

A felsoroltakon kívül, a következő listákat is csatolni kell: ·

jegyzék a beszerzett eszközökről, alkatrészekről, szerszámokról, kenőanyagokról, és az ajánlott helyettesítő anyagokról, amelyeknek a műszaki átadáskor azonnal rendelkezésre kell állni. A jegyzékben fel kell tüntetni a gyártó nevét, címét, és egyéb szükséges azonosító adatait, mint gyártó/modellszám/kategória, a tervrajzokon azonosított egységek és alkotóelemek leírása, a rendelés hivatkozási számai és az árlisták;

·

üzemeltetési eljárások listája, amely rögzíti a lépésről lépésre végrehajtandó utasítások felsorolását a következő üzemállapotok esetére: - indítás előtt - indítás (beleértve a vészleállás) utáni újraindítás - normális üzemmenet - berendezés teljes vészleállítása

·

az ellenőrzés általános beállítási adatai, együtt az ellenőrzés tervezési feltételeivel, a mérőműszerekkel és kapcsolókkal, valamint a javítandó elemek alapbeállításának részleteivel;

·

riasztási rend: hogyan kell elkezdeni, és mit kell tenni;

·

a mérésekről, próbákról, stb., szóló bizonylatok másolatának gyűjteménye. Ez tartalmazza a motorok, szivattyúk, nyomástartó edények, elektromos kapcsolók, transzformátorok, műszerek, emelő berendezések gyári és helyszíni próbájáról szóló igazolásokat; a csőhálózat, a kábelezés és az elektromos berendezések helyszíni próbáját; a földelés próbáját, illetve más eszközökét, ha szükséges. A szivattyúcsővezeték kapcsolatoknál csatolni kell a mérés során rögzített szivattyú jelleggörbét, illetve a rendszer jelleggörbéjét;

·

munkavédelmi és kockázatértékelési dokumentáció.

31

Minden üzemeltetéssel kapcsolatos eredeti dokumentumnak magyar nyelvűnek kell lennie, vagy hiteles fordítással kell rendelkeznie. A Végleges Üzemeltetési és karbantartási utasítás az átadás-átvételi eljárást megelőző készre jelentés része, amelyet a Vállalkozó a Mérnök részére előzetesen köteles benyújtani. A Mérnöknek a dokumentáció kézhezvételétől számított szerződéses időtartamon belül vagy el kell fogadnia a tervezetet, vagy egy másolatot vissza kell küldenie a Vállalkozónak szóló megjegyzésekkel. A döntés attól függ, hogy a Mérnök szerint az utasítás tervezete a Megrendelő + szempontjai szerinti használatra alkalmas (csak kisebb módosításokra szorul), vagy alkalmatlan. A Vállalkozóval ismertetni kell a szükségesnek tartott változtatásokat, akinek az utasítást a szükséges javítások elvégzése után újra be kell nyújtania elfogadásra. Az elfogadás után a Vállalkozó köteles a Mérnöknek átadni a Végleges kezelési és karbantartási utasítást az előírt módon és példányszámban. 3.11

Kivitelezés

3.11.1

Munkaterület átadás-átvétel

A létesítés során maradéktalanul be kell tartani a Tatabánya XV/C vízaknára vonatkozó, VBK/3748/9/2009. sz. határozattal jóváhagyott bányabezárási műszaki tervben foglaltakat. A vízbázis védelme érdekében a kivitelezésben résztvevő munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálattal kell rendelkezzen a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 1. számú melléklet 7. pontja szerint. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat be kell tartani. A kivitelezési munka megkezdésének feltétele a Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása, erre a feleket a Mérnök, vagy a Megrendelő hívja össze a Vállalkozó értesítése alapján. Ha a munkaterület közterületet is érint, akkor a munkaterületen mindennemű tervezett tevékenységet előzetesen is egyeztetni kell a területkezelőkkel, meg kell ismerni és a munkák során figyelembe kell venni előírásaikat, szabályozásukat és meg kell hívni őket az átadásátvételi eljárásra. A Vállalkozó a Munkakezdési Jelentéshez csatoltan többek között benyújtja Ütemtervét és az általa igénybe venni kívánt Munkaterület határait. A Mérnök, a Megrendelő és az Üzemeltető véleményét figyelembe véve (utóbbiakat a Mérnök véleménye tartalmazza) a Vállalkozó és a Megrendelő a Munkakezdési Jelentés benyújtását követő 30 napon belül véglegesítik a munkaterület határait. A véglegesített Ütemterv és a Munkaterület határinak véglegesítését követően a Megrendelő a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Ütemtervben jelzett kivitelezési időpontra.

32

A munkaterület akkor alkalmas az építésszerelési munkák elvégzésére, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja. A munkaterület átadás-átvételi eljárást a Vállalkozó által írásban megjelölt napra a Megrendelő hívja össze. Az eljárásra a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül sor. A munkaterület átadás – átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az építési napló melléklete, de a már megnyitott Építési Naplóban is rögzíteni lehet. A munkaterület átadásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: · · ·

· ·

·

·

Az átadás – átvételi eljárás helyét, idejét, a jelen lévő képviselők nevét, beosztását, címét, telefonszámát, A munkaterület pontos fizikai határit és az elhatárolás módját, Azokat a korlátozásokat, amelyeket mint a szerződés teljesítéséhez szükséges és nélkülözhetetlen munkákat csak az Üzemeltető szervezet végezhet, vagy csak szakfelügyeletével végezhetők, ezek feltételeit, A résztvevő, érintett feleknek a munkaterületnek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatát, feltételeiket, A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott helyiségek, berendezések, anyagok megnevezését és állapotát, A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított helyiségeket, berendezéseket, anyagokat és ezek egység díjtételeit, Az Üzemeltető által a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított energia és közművek egységárait, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot

Az eljárás során szükség szerint tisztázandó további kérdések: ·

Az építési munka célja, bemutatása

·

A területtulajdonosok és területkezelők számbavétele

·

A munkaterületet érintő közművek és szolgáltatók számbavétele

·

Felvonulási és anyagtárolási és építési terület kijelölése

·

A Vállalkozó területhasználati igénye, területhasználati feltételek

·

Az építéshez szükséges külső energia- és közműigények, kapcsolatok és szolgáltatási feltételek

·

Kitűzési alappontok, vonalak és azok jegyzékének átadása

·

A munkaterület elkorlátozása

·

Forgalomterelési, irányítási feltételek

· ·

Munkabiztonság és balesetvédelem A végzendő munka egyéb különös követelményei

A munkaterület átadása – átvétele egyebekben a Ptk. 393. § és 404. § szerint történik. Az átadást követően a Vállalkozó a területen kivitelezésre jogosult, amennyiben bemutatja a Mérnöknek, hogy rendelkezik a kivitelezés megkezdésének szerződéses feltételeivel. Az átadást követően a Vállalkozónak kell gondoskodni:

33

·

a munkaterület elkorlátozásáról, őrzéséről,

·

a kötelező figyelmeztető jelzések elhelyezéséről.

·

a végzendő munka egyéb különös követelményei

A Megrendelő felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkaterületre harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, mely az építésszerelési munkák elvégzését akadályozza. A Vállalkozó (és annak alvállalkozói) kivitelezési munkában résztvevő dolgozóit a munkavégzésre történő felvonulás előtt az üzemeltető ÉDV Zrt., munkavédelmi oktatásban kívánja részesíteni. Ezen oktatás meg nem tartása nélkül a telepen semmiféle munkavégzés nem történhet. Vállalkozónak gondoskodnia kell a tényleges fogyasztások (víz, villany, stb.) méréséről és a fogyasztási díjak rendszeres kiegyenlítéséről. A szerződéses tervezési és építési munkálatok kivitelezése során fellépő közüzemi fogyasztás mindennemű költségei a Vállalkozót terhelik. Az építés alatti az ideiglenes üzem alatti valamint a próbaüzem alatti üzemeltetés megnövekedett költségei, mint például a plusz energia költségek és a vegyszer költségek a vállalkozót terhelik. A plusz energia mennyiségének megállapítására két módszerrel lehetséges, amelynek kiválasztását és alkalmazását a megrendelővel előzetesen le kell egyeztetni: 1.) A telepen lévő trafónál egy új, mért vételezési hely kerül kiépítésre, ahonnan minden külön nem mérhető többlet energiafogyasztást vételezni kell. 2.) Egy megegyezés szerinti, elmúlt időszak átlagát vizsgálva egy fajlagos villamos fogyasztási érték (kW/d) kerül meghatározásra és az ezen felüli mennyiség költsége terheli a vállalkozót. A telepen jelenleg rendelkezésre álló, illetve lekötött energia:

XV/C villamos energia

rendelkezésre álló [kW]

Vízakna Vízmű

900 600

lekötött [kW] 400 210

így többlet energia lekötésére lesz szükség, aminek költsége szintén a Vállalkozót terheli. 3.11.2

Munkaterület gondozása

A munkaterület átadás-átvételét követően Vállalkozó az elkészült Létesítmény átadás-átvételi igazolásának (Mérnök adja ki) kiadásáig felel a munkaterület és a Létesítmény biztonságáért, megfelelő állapotáért. Bármely közterületen végzett munka építési területének határait, és azok biztosításának módját a Kezelői hozzájárulások és engedélyek iránti kérelem dokumentációjának kell

34

tartalmaznia. A Vállalkozó közterületi munkaterületen csak ezen, a Kezelők által jóváhagyott tervek alapján tevékenykedhet. A raktározási és tárolási terület kialakítása csak a munkaterület határain belül kijelölt területen, vagy a Vállalkozó saját területein megengedett. A munkaterület határain kívül végzett munkákhoz a Vállalkozónak külön engedélyt kell beszerezni. A Vállalkozó a munkaterületként használt, de Létesítményként beépítésre nem kerülő területeket ottléte alatt köteles jó állapotban megtartani, és az Átadás-átvételi igazolás kiadásához köteles azokat a rendes kopás és elhasználódás figyelembe vételével az eredeti állapotukba, vagy a megrendelő követelményei szerint visszaállítani. A Vállalkozó semminemű fizetségre nem jogosult azokért a fejlesztésekért, amelyeket a saját kezdeményezésére a szerződés szerinti munkákon felül a munkaterületen végrehajt. A kivitelezéshez szükséges egyéb felvonulási, vagy munkaterületekről (beleértve a Vállalkozó központi műszaki, technológiai vagy adminisztratív-szociális ellátást biztosító telepeit, keverőés anyagtároló telepeit, nyomvonal menti bázisait, stb.) a Vállalkozó tartozik gondoskodni. A munkák befejezése után a felvonulás ideiglenes melléképítményeit el kell bontani, a terület állapotát a fentiek szerint helyreállítani, kezelőjének, tulajdonosának így visszaadni, vagy a terület más módon történő hasznosításáról – a kezelő egyetértésével – gondoskodni kell. A fentiekben leírt felvonulási melléképítmények költségeit a szerződéses árból kell fedezni. 3.11.3

Építési napló

A Vállalkozónak az építési kivitelezési munkákról építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetését az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabályban foglaltak a megrendelői követelmények része, a Vállalkozóra nézve kötelező. Egyebekben az alábbiak szerint kell eljárni. A kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési naplót - a kivitelezés ideje alatt – a Megrendelő, vagy helyszíni képviselője (a Műszaki ellenőr, illetve a Mérnök) legalább 10 naponként ellenőrzi. Az építési naplóba bejegyzést a Megrendelő, annak helyszíni képviselője (általában a Műszaki ellenőr építési műszaki ellenőr), továbbá Vállalkozó (felelős műszaki vezetője), egyes esetekben a Tervező, valamint (a külön jogszabályban meghatározott esetekben) az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet. A Vállalkozó köteles az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. Az eredeti példány a Vállalkozót, egy másolati példány pedig a Megrendelőt (képviselőjét a Mérnököt, ill. építési műszaki ellenőrét) illeti meg. A napló vezetésének néhány kiemelt szabálya: ·

Az építési napló címoldalból, nyilvántartási részből és folyamatosan számozott naplórészből áll.

·

Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni, vagy a bejegyzést eltávolítani.

35

·

Az építési naplót az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni.

·

A megnyitáskor még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni.

·

A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A naplóvezetéséért a műszaki vezető a felelős.

·

A naplórész „napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Tartalma: o

kelt (a nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd);

o

külső hőmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21. órakor, ha a munka jellege megkívánja a legalacsonyabb hőmérsékletet is rögzíteni kell)

o

időjárási adatok (esetleg vízállás vagy szélerősség, munkamenetet akadályozó időjárásnál az akadályozás időtartama is );

o

létszámadatok: műszaki, adminisztratív, kisegítői, fizikai létszám (saját és alvállalkozói szakmunkás, segédmunkás) szakmánként részletezve és összesítve, összlétszám

o

napi teljesítmény adatai (címszószerű körülírásban). A napi teljesítmény adatait építményenként részletezve kell leírni

o

egyes főbb munkarészek kivitelezésének megkezdését és befejezését fel kell tüntetni

·

Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezésének napján kell megtenni.

·

A naplórész minden oldalán fel kell tüntetni a létesítmény megnevezését, vagy azonosítószámát.

·

Ha a kivitelezés során több egymást követő építési napló megnyitására van szükség, illetve az építési napló betelt, a naplókat folytatólagosan kell sorszámozni és minden napló oldalon sorszámozás előtt kötetsor számát is fel kell tüntetni.

·

A munkálatok szüneteltetése esetén a naplórészben fel kell tüntetni a szüneteltetés időpontját, az érte felelős személy vagy szerv nevét és a feloldás időpontját.

·

A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni.

·

A bejegyzéseket az aláírás után, naponta vízszintes vonallal le kell zárni. Ha az építési naplót több építményről egyesítve vezetik, a bejegyzéseket építményenként el kell különíteni.

A naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit Vállalkozónak a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. A Vállalkozó által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók (pl. felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőségigazolások (pl. tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletét képezik. A Vállalkozó köteles gondoskodni a később nem mérhető vagy igazolható munkák felméréséről, fényképes, videóra történő rögzítéséről, dokumentálásáról. Az ilyen dokumentumok és jelentések az építési napló részeit képezik. Ezek híján Vállalkozó köteles

36

elfogadni a Mérnök vonatkozó döntéseit, hacsak saját költségén azoknak ellentmondó bizonyítékokat nem szerez. Az építési naplóban a Megrendelőnek, illetve képviselőjének a Mérnöknek, vagy műszaki ellenőrének a munka előrehaladására, minőségére vonatkozó, illetve egyéb bejegyzéseit a Vállalkozónak, vagy képviselőjének ellenjegyeznie kell. Ha a Vállalkozó tiltakozik, erről a vitatott bejegyzések vagy jelentések dátumától számított 15 napon belül tájékoztathatja a Mérnököt. Amennyiben a Vállalkozó nem ellenjegyzi a Megrendelő, illetve a Mérnök bejegyzéseit, de nem is nyújt be ellenvetést a megadott időn belül, úgy tekintendő, hogy egyetért a naplóban foglaltakkal. 3.11.4

Kitűzés

A Kitűzést a Szerződés Feltételek 4.7. alcikkely szabályozza. A Vállalkozó felelős a kitűzésekért és köteles minden jelet, határkövet, vagy a kitűzéshez használt egyéb tárgyakat védeni és gondosan karbantartani., károsodás esetén a mérést megismételve pótolni. A műtárgyak kitűzését megelőzően, a Vállalkozónak a Mérnök kérésére a műtárgyak kitűzendő kontúrvonalával helyszínrajzot kell készíteni, melyet a Mérnökkel jóvá kell hagyatnia. Valamennyi épület, és építmény, technológiai műtárgy kitűzését a Mérnöknek jóvá kell hagynia. A jóváhagyás módja a Mérnök, vagy a műszaki ellenőr bejegyzése az építési naplóba. A kitűzését EOV koordináta rendszerben kell megadni. 3.11.5

Közművezetékek, műtárgyak feltárása

A kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozó köteles feltárással, vagy egyéb közvetlen módon (vizsgálat, mérés és kitűzés) meggyőződni a különféle közművezetékek és technológiai vezetékek helyzetéről. A közművezetékek közelében végzendő munkák megkezdése előtt, a közművezetékekhez történő csatlakozás elkészítésekor a Vállalkozónak a közmű üzemeltetőjének szakfelügyeletét kell kérnie és amennyiben ez a közmű előírása, munkát csak így folytathat. Ha a földmunkák készítése során a Vállalkozó esetleg felderítetlen föld alatti közművezetéket tár fel, a szükséges intézkedés érdekében azonnal értesítenie kell a Mérnököt és az Üzemeltetőt, és meg kell tennie a baleset és kár elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket. A Vállalkozónak a munkákat alapvetően úgy kell végeznie, hogy az építés helyén és annak közelében lévő közművek ne sérüljenek. Amennyiben a közműveket megsérti akkor a Vállalkozónak a Megrendelő képviselőjének és a közmű üzemeltetőnek a jóváhagyásával meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a javítást saját költségén elvégezze. A Vállalkozónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a közművek nyomvonalának megváltoztatására, amennyiben erre a munkavégzéshez szükség van. Ilyen intézkedésekhez a Megrendelő képviselőjének előzetes jóváhagyására van szükség. Az építés befejezése után az ideiglenes közműbekötések tekintetében az eredeti állapot helyreállítása szükséges. A Vállalkozó által foglalkoztatott dolgozók kijelölt csoportját a földalatti csövek és kábelek helyének azonosítására alkalmas detektorokkal kell felszerelni, és a csoport legalább egy tagjának értenie kell ezeknek az eszközöknek a használatához. Az összes detektort a gyártó

37

használati utasításai szerint kell használni a földfeltárások előtt és alatt, ezzel segítve az összes kábel és cső helyének pontos meghatározását. 3.11.6

Bontások

Mivel a kivitelezés során a bányatérségben és felszínen is bontási munkákat kell elvégezni, a bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A bontást csak a jóváhagyott Bontási tervek alapján lehet elvégezni. A bontás során az adott műtárgy teljes szerkezetét, minden részét el kell bontani, beleértve az alapokat is, kivéve, ahol ezt a megrendelői követelmények ettől eltérően szabályozza. Meg kell határozni a keletkező hulladékok mennyiségét. Ha ez a mennyiség meghaladja az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében megadott küszöbértéket, akkor be kell nyújtani a rendelet 2. sz. mellékletének megfelelő építési hulladék tervlapot. A Vállalkozó feladatát képezi a térszín alatti építmények elbontása és elszállítása, a talált, üregek stb. feltöltése. 3.11.7

A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok

Ha a bontások során a terveken nem szereplő tárgy kerül kitakarásra, az ilyen tárgyak és dolgok kitakarását követően a bontási munkát fel kell függeszteni és a Mérnököt azonnal értesíteni kell, aki dönt a szükséges intézkedésekről. Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely abból ered, hogy a Mérnök értesítése és jóváhagyása nélkül munka közben feltárt tárgyat, dolgot bontott el, és abból harmadik személynek kára származott. Vállalkozónak a munkát azonnal fel kell függesztenie, a munkát végző személyzetet biztonságos védőtávolságon kívül kell helyeznie és a Mérnököt, valamint az illetékes hatóságot (rendőrség) értesítenie kell, ha lőszert, robbanásveszélyes, vagy más veszélyes anyagot, vagy ezekre hasonlító tárgyat tár fel, vagy ezek jelenlétére utaló jelet, jelzést talál. Az ilyen megelőző biztonsági intézkedések elmulasztásából származó kárért Vállalkozó felel. 3.12

KÉPZÉS, BETANÍTÁS

A Vállalkozónak szerződéses kötelessége az Üzemeltető alkalmazottait a megvalósított technológia üzemeltetésére betanítani. A betanítás alapját az „Ideiglenes kezelési utasítás” adja, melyet a vállalkozó a kiviteli tervek részeként készít. Az oktatásnak mindenre kiterjedőnek kell lenni: technológia, gépészet, villamos berendezések, automatika, munkavédelem, karbantartási igények. Az Üzemeltető a szakirányoknak megfelelő képzettségű dolgozókat biztosít a betanításhoz. Az elméleti és gyakorlati betanítás tényét jegyzőkönyvvel tanúsított záróvizsgával kell dokumentálni. Vállalkozó képzést a Mérnök és az Üzemeltető által jóváhagyott Képzési Terv szerint végzi. Ebben rögzíteni kell a képzésben részesülők körét, a képzés és vizsgáztatás módszertanát, időtartamát. A képzés megtartásának segédeszközeit a Vállalkozónak kell biztosítania. A képzéseknek és a sikeres vizsgáknak a próbaüzem tervezett kezdési időpontját megelőzően legalább 7 nappal be kell fejeződnie.

38

3.13

Üzempróbák, műszaki átadás, próbaüzem

Első lépésben minden gépészeti és villamos berendezésre el kell végezni az üzembe helyezést megelőző, ellenőrző, funkcionális próbákat, amelyek megmutatják, hogy a Létesítmény egyes részei külön-külön megfelelően működnek és biztonságosan üzembe helyezhetők. Ezt követően kerül sor a műszaki átadási, egyes létesítmény elemeknél rész-műszaki, eljárás lebonyolítására, majd az üzembe helyezéskori próbákra, amelyek magukba foglalják a meghatározott üzemeltetési próbákat, és azt mutatják be, hogy a Létesítmény egésze minden meglévő működtetési feltétel mellett képes biztonságosan és megbízhatóan üzemelni. A próbák harmadik része a próbaüzem, amely azt mutatja be, hogy a Létesítmény – amely az üzembe helyezéskori próbák tanúsága szerint – egészként is üzemképes, és a szerződésnek megfelelően üzemel, azaz képes a szerződésben rögzített paraméterek és elvárások betartására. Az előírt próbákat a Vállalkozónak a tervekben rögzített, ill. a Mérnök által jóváhagyott módon kell teljesítenie. A XV/C vízműtelepi medence túlfolyó csatornájának, valamint a XV/C vízakna 4 db használt víz kivezető vezetékeinek a befogadója a Síkvölgyi vízfolyás Farkastói ága, a 3+285, és 3+303 szelvénye. A XV/C vízakna átalakítása után a tisztító víz, valamint az üzempróbák és a próbaüzem során kiemelésre kerülő karsztvíz is ebbe a vízfolyásba kerül bevezetésre. A próbák előtt a patak kezelőjének a befogadó nyilatkozatát meg kell kérni az üzemrend (vízkiemelés) bejelentésével. A befogadó nyilatkozat beszerzése a Vállalkozó feladata.

3.13.1.1 Üzembehelyezést megelőző próbák A rendszer minden berendezésének üzemképességét, biztonságos üzemét a Vállalkozónak külön-külön kell ellenőriznie. Minden vizsgálati és monitoring jelentésben foglalt következtetést a Mérnöknek kell benyújtani. A Mérnöknek lehetőséget kell adni, hogy jelen legyen a vizsgálatok és a monitoring folyamat során. Ellenőrizni kell, hogy minden megfelel a műszaki szabványoknak és a Megbízó követelményeinek. Mélyépítési műtárgyak és vezetékek vizsgálatának főbb elemei · · · ·

nyomáspróbák, vízzárósági próbák víztartási próbák, tisztavizes próbák,

A vízzárósági próbát még a földvisszatöltés előtt el kell végezni. A műtárgyak elkészülte után, helyszíni szemlét kell összehívni, ahol a ÉDV ZRt. képviselői meggyőződhetnek arról, hogy a műtárgy az előírásoknak és az kiviteli terveknek megfelelően építették meg. A műtárgy szemrevételezésének biztosításáról, a műtárgyba való lejutásról a kivitelezőnek kell gondoskodni! Nyomáspróba A nyomáspróba előtt ellenőrizni kell: · ·

a csőkötéseket, a tartószerkezeteket,

39

· · · ·

a csatlakozások zárását, a vezeték hőtágulásának lehetőségét, a vezeték légtelenített állapotát, a vezetékürítés lehetőségét, a csőfal hőmérsékletét.

Nyomáspróbára vonatkozó előírások: · · · · ·

a nyomáspróba előtt a földbe fektetett csővezetéket a kötések között földdel kell terhelni; fagyveszély esetén a nyomáspróbát megkezdeni nem szabad, és a csővezetéket le kell üríteni; a feltöltéshez használt víz hőmérséklete legyen közel azonos a csővezeték hőmérsékletével; a töltés sebességét +5-10º C-nál nagyobb hőmérséklet eltérés esetén negyedére kell csökkenteni; nyomáspróbára kijelölt csőszakasz lezárására használt szerelvény ismételten felhasználható.

A csővezetékek nyomáspróbáját az adott cső névleges nyomásánál nagyobb, a vezetéken szállított közegtől, és a vezeték fajtájától függő, szabványokban meghatározott nyomásértékre kell megnyomni. A vizsgálat paramétereit (időtartam, megengedhető nyomásveszteség, stb.) és a cső megfelelőségének kritériumait az adott vezeték kiviteli terveiben kell majd rögzíteni. Gépészeti berendezések vizsgálatának főbb elemei · · · · ·

beszerelésre és rögzítésre vonatkozó általános vizsgálatok, gépészeti és villamos berendezések közös vizsgálata, berendezések teljesítményvizsgálata (pl. szivattyúk, adagolók, stb.), villamos energiát szolgáltató egység (transzformátor, kábelek, kapcsoló berendezések stb. ) beüzemelése a hatóságok közreműködésével, gépek gyári előírás szerinti üzempróbái,

Elektromos berendezések vizsgálatának főbb elemei · · · · · · ·

a berendezések és biztonsági berendezések vizsgálata szemrevételezéssel, áramkörök üzemi állapotoknak megfelelő vizsgálata, továbbá a védő áramkörök és berendezések, valamint a jelző áramkörök és berendezések működtetése, szigetelési ellenállásmérés, villámvédelmi és érintésvédelmi mérések elvégzése és jegyzőkönyvezése, frekvencia és feszültség mérés a gyűjtősín rendszeren a Megbízó képviselője által jóváhagyott megfelelő magyar szabvány alapján, indítási próbák, a fázisjavító berendezés Megbízó követelményeinek megfelelő értékre történő beállítása, kábelleltár meglétének ellenőrzése.

40

3.13.1.2 Műszaki átadás-átvétel, üzembe helyezés időszakában végzendő próbák Műszaki átadás-átvételi eljárás A./ A Próbaüzem indítását megelőőző átadás – átvételi eljárás A műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját a Vállalkozó tűzi ki és hívja meg az érintetteket, előzetes időpont egyeztetést követően. Az eljárás tárgyává tehetők az építmények, szakaszok. Az eljárás célja a próbaüzem feltételeinek igazolása, az eljárást követően annak megkezdése. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül. A Vállalkozónak az eljáráson ismertetnie kell a próbaüzem, vagy az esetleges üzem-átállás menetét, programját, amely megfelel az e tárgyban készített tervek ismertetésének. A műszaki átadás-átvételi eljárás és az ezt megelőzően a Mérnöknek átadott dokumentáció bizonyítják, hogy az adott Létesítmény, szakasz, rész építési, szerelési munkái elkészültek, a beépített gépek, berendezések üzemképesek. Az átadás-átvételi eljáráson ki kell kérni a meghívott hatóságok képviselőinek nyilatkozatait, amelyek pozitív vélemény esetén azonosak lehetnek a szakhatósági hozzájárulással. Az eljárás során a Vállalkozó köteles átadni a Mérnök részére az alábbi dokumentációt 2 pldban: Dokumentáció műszaki átadás-átvételi eljáráshoz 3.13./1. Táblázat. A műszaki átadás-átvételi dokumentáció minimális tartalma Megvalósulási dokumentáció a 3.10.4.8. pont szerint, az alábbi mellékletekkel: Megvalósulási terv (kiviteli terv) Tételes vagyonleltár (műtárgyak, berendezések, vezetékek, mérte, típus, méret, gyártási számok, átmérő, hossz, illetve Ár (ezer Ft)) aktiváláshoz és a műszaki nyilvántartáshoz Gépek, berendezések listája (beépítés helye, db, típus/járókerék, gyári száma, mérete, anyaga, teljesítménye (kW), csatlakozások mérete) Gépek és szivattyúk dossziéja (I.) (tartalma: gépészeti megvalósulási terv, M=1:25 helyszínrajz minden vezetékkel és műtárggyal) Gépek és szivattyúk dossziéja (II.) (tartalma: eredeti és magyarnyelvű gépkönyv, minősítési bizonyítvány, gyáriteszt papírok, adattáblák) Elektromos megvalósulási tervek, áramkörrajzokkal, bemérési, érintésvédelmi jegyzőkönyvekkel, minősítő okiratokkal Irányítástechnikai rendszer megvalósulási tervek Tartalék- és pótalkatrészek, speciális szerszámok listája Minőségbiztosítási dokumentáció a 3.4. pont szerint Megfelelőség igazolások Minőségellenőrzési vizsgálatok jegyzőkönyvei, mérési jegyzőkönyvek Ha közmű üzemeltető vonalas közműve is része a munkának: Geodéziai bemérés (ITR) digitális formában Geodéziai bemérés nyomtatott formában

41

Geodéziai bemérési jkv. (adatkigyűjtéssel, darabszám és hossz-kimutatás) Geodéziai hossz-szelvény elektronikus formában1 Geodéziai hossz-szelvény nyomtatott formában Közmű- és energiaellátás szerződései Energiaellátás közüzemi szerződések másolatai fogyasztási helyenként Vízellátás közüzemi szerződések másolatai fogyasztási helyenként Kommunikációs vonal szerződések másolatai Tervegyeztetéskor az Üzemeltető által kért külön dokumentáció Üzembehelyezést megelőző próbák jegyzőkönyvei Képzési Terv Próbaüzemi (átállási) terv Próbaüzemi üzemeltetési, kezelési utasítás, karbantartási rendszer dokumentáció Kezelési és karbantartási útmutató Az átadás-átvételi eljárás során jegyzőkönyvbe vételre kerülnek a Létesítmény és az átadott Dokumentáció hiányosságai. A műszaki átadás-átvétel napján – ha ennek feltételei adottak – a Vállalkozónak meg kell kezdenie a próbaüzemet. Üzempróbai (próbaüzem) kezelési utasítás Az üzempróba menetére és tartalmára vonatkozóan – az alábbi általános követelmények figyelembevételével, azokat magába építve - a Vállalkozónak Ütemezett üzempróbai tervet és kezelési utasítást kell készítenie. Az üzempróbák kezelési utasításait a műszaki átadásátvételi dokumentációval együtt át kell adnia a Mérnöknek. A próbaüzemi kezelési utasításnak a végleges kezelési utasításra kell épülnie, abban hivatkozni kell a végleges üzemtől való eltérésekre. Az üzempróbákat a kezelési utasítás szerint kell lefolytatni, a végleges Kezelési Utasítást pedig a próbák tapasztalataival aktualizálni kell. B./ Végleges műszaki átadás – átvételi eljárás Az eljárás a próbaüzem sikeres befejezése, az esetlegesen megjelölt hibák kijavítása, próbaüzemi jelentés és mérési eredmények átadás után történik.

és a

3.13.1.3 Üzempróba, próbaüzem Az üzempróbák és a próbaüzem során a vízellátásban folyamatos üzemet kell biztosítani! A üzempróba kezdete és időtartama Az üzempróbát az ajánlati és a kivitelei tervben megjelöltek, ütemezések szerint kell elvégezni. A pályázati dokumentáció üzempróbákkal kapcsolatos előírásai az ideiglenes üzemelési terv előírásait kiegészítik, azzal együttesen alkalmazandók és betartandók.

42

Ha a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeresen megtörtént és valamennyi berendezésnek, gépnek megvan a vizsgálati bizonylata, a terhelés nélküli próbákat azokon a Vállalkozó sikeresen lefolytatta, dokumentálta. Ideiglenes átemelő telep üzempróba: A gépek forgatási próbája után kezdődik, és 2 hétig tart ciklikus üzemben a vezérlő és szabályzó berendezések beállítására. A beállítások után a gépcsoport üzembe helyezhető a rendszer kapcsolattal együtt.

Vízműtelepi gépház üzempróba: A gépek forgatási próbája után kezdődik, és 2 hétig tart ciklikus üzemben a vezérlő és szabályzó berendezések beállítására. A beállítások után a gépcsoport üzembe helyezhető a rendszer kapcsolattal együtt, 1 hónapos üzempróbával. A vízaknai üzempróba: A vízakna tisztító vízkiemelését, üzemelését a befogadó patakra, legalább 2 hétig, kell folyamatos üzemmel elvégezni, napi 2 db vízminta vétel, és labor vizsgálatok elvégzésével. Amennyiben a vízminőségi adatok eltérést mutatnak úgy az üzempróba újabb 2 héttel meg kell hosszabbítani. Amennyiben a vízminőségi adatot megfelelőek úgy a vízakna a regionális vízellátó rendszerbe kapcsolható. Ennek feltétele a vízakna gépház és az udvartéri műtárgyak átadása és üzembe helyezése. Ez az üzempróba 2 hétig tart, amely időszak alatt valamennyi vezérlő és szabályozó berendezés beállításra kerül. Próbaüzem: A kiépített rendszernek 2 hónapos időtartamon belül valamennyi kiegészítő berendezéssel együtt, a Mérnök által meghatározott időszakban teljes kapacitáson kell üzemelnie. Az üzempróba kezdetén a telepnek teljes egészében a fejlesztés szerinti technológiával kell üzemelnie, ideiglenes üzemi beállításokat és provizórikus átkötéseket az együttes üzempróba kezdetéig meg kell szüntetni A rendszer a regionális vízellátó rendszer részeként üzemszerűen üzemel! Mintavételezések, mérések az üzempróbák alatt A próbaüzem alatt mintavétel és laborvizsgálat elvégzése szükséges, ami elegendő a kiemelt vízmennyiség minőségi meghatározásához. Hetente 3 alkalommal vett mintából kell mérni a kiemelésre kerülő víz minőségi paramétereit. A mintavételezést célszerűen a vízkivételi műtárgyban kialakításra kerülő mintavételi helyen végrehajtani, mintavevővel. A próbaüzem során végzett vizsgálatok eredményeinek az értékelését, és az üzemeltetési tapasztalatokat a Vállalkozónak részjelentésben és próbaüzemi zárójelentésben kell összefoglalnia. A próbaüzem általános feltételei és előírásai Az próbaüzem során a Vállalkozónak két alapvető szempontrendszer követelményeinek való megfelelést kell igazolnia. Az első szempont, hogy a Vállalkozónak teljesítenie kell a vonatkozó hatósági engedélyben (elsősorban a vízjogi létesítési engedély) a próbaüzemre és az üzemeltetésre vonatkozó

43

hatósági elvárásokat, előírásokat, időtartam, vizsgálatok, dokumentálás vonatkozásában. A Vállalkozónak a hatósági előírások teljesítését követően haladéktalanul el kell készítenie a próbaüzemi jegyzőkönyveket és mindazon dokumentumokat, amelyek a létesítmény üzemeltetési és használatbavételi engedélyének megszerzéséhez szükségesek, majd a korábban az átadás-átvételi dokumentációval átadott engedélyezési dokumentációkat kiegészítve azokat be kell nyújtania ez engedélyező hatóságokhoz az üzemeltetési és a használatbavételi engedélyek megszerzése céljából. A Vállalkozónak ugyanakkor ugyancsak az próbaüzem révén kell igazolnia, hogy a Létesítmény megfelel a szerződésben meghatározott teljesítmény és funkcionális követelményeknek is. A próbaüzemről készült jelentés a zárójelentés részeként kerül a Mérnöknek átadásra. Az üzempróbák és az együttes próbaüzem során az elvégzendő mérésekre, a mérendő paraméterekre vonatkozólag azon építmények esetében, amelyek hatósági engedély alapján kerülnek megépítésre, a Vállalkozónak az engedély előírásai szerint kell eljárnia. A méréseket, vizsgálatokat Vállalkozónak – az előírás esetén akkreditált (NAT) intézmények, személyek igénybevételével – el kell végeznie, és az eredményeket a próbaüzemi jegyzőkönyvben kell dokumentálnia. A próbaüzem és az alatta/utána vizsgált, 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő részletes vízanalízis eredményét a Vállalkozónak ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének meg kell küldeni.

A próbaüzemet sikertelennek kell nyilvánítani, ha az alábbiak közül valamelyik körülmény fennáll: ·

nem felel meg valamely biztonsági követelménynek, előírásnak,

·

nem felel meg valamely engedélyben, vagy jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásnak,

·

üzemeltetési és karbantartási utasítások alkalmatlanok,

·

egészségügyi, biztonság, munkavédelmi utasítások, információk elégtelensége,

·

nem megfelelő engedélyek,

·

a Megrendelő személyzete számára betanítást nem nyújtottak,

A próbaüzem (a fejlesztés előtti technológia bázisidőszakához képest kimutatható) mindennemű többletköltsége a kivitelező Vállalkozót terheli, beleértve a villamos energia, vegyszer és laborvizsgálatok többlet költségeit. A többletköltségek számítási módját a próbaüzem kezdete előtt kell leegyeztetni a megrendelővel. Az üzempróba és a próbaüzem menete Az üzempróbát és az átállást úgy kell végezni, hogy a kiépített vízbázis és átemelő telep folyamatos üzeme és megfelelő hatásfoka biztosított legyen. A Üzempróba ütemeket beindítását és folyamatát az üzemi terv rögzíti. A végső periódusban Vállalkozónak bizonyítania kell, hogy a vízbázis teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeket, mind az anyag és energia felhasználás tekintetében. A próbaüzem során a vállalkozónak be kell mutatnia a felhasznált energia, vegyszerek és egyéb anyagok mennyiségét is. Vállalkozó a sikeres üzempróbákat Zárójelentésben köteles összefoglalni.

44

Az üzempróbák, és a próbaüzem vállalkozót terhelő feladatai Az üzempróbákat a Vállalkozónak a megjelölt ütemezés, valamint az Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás alapján, az Üzemeltető személyzetének képzése és betanítása után kell elvégeznie. Vízműtelepi gépház üzempróba: A gépek forgatási próbája után kezdődik, és 2 hétig tart ciklikus üzemben a vezérlő és szabályzó berendezések beállítására. A beállítások után a gépcsoport üzembe helyezhető a rendszer kapcsolattal együtt, 1 hónapos üzempróbával. A próbaüzemnek az eredeti üzemmódtól eltérő költségei a Vállalkozót terhelik. A Vállalkozó az üzempróbák alatt egyebek mellett a következők biztosításáért felelős a hatékony üzemeltetés és fenntartás érdekében: ·

Napi gyakorisággal leolvassa és naplózza az ajánlatában szereplő kiemelt technológiai egységek össz-elektromos energia fogyasztását

·

A műszaki átadás idején felmerült hibák és hiányosságok kijavítása

· ·

Feljegyzések készítése és tárolása a telep működéséről, karbantartásáról és vezetéséről A telep előzetes kezelési utasítás szerinti és az elvárt teljesítménymutatóknak megfelelő üzemeltetése

· ·

Az üzemeltetési és karbantartási költségek mérése, fogyasztásmérés A személyzet biztonságos munkavégzéshez szükséges felszerelésének és a biztonságos munkakörnyezet biztosítása A szükséges, a tervszerű karbantartási és javítási munkák elvégzése Készlet- és tartalék alkatrész-leltár készítése A laboratóriumi munkák figyelemmel kísérése

· · · ·

Az üzemeltetés hatékonyságát növelő bárminemű változtatás, módosítás, analízis, számítás elvégzése a terveken, a kiépítésen, a gépeken vagy a dokumentáción

·

A folyamatos kommunikáció biztosítása a telep üzemeltetéséért felelős alkalmazottak között a pontos mérések és az üzemelés problémáinak pontos felderítése érdekében

·

Az üzembe helyezéshez és használatbavételhez szükséges – a Mérnök által az átadásiátvételi dokumentációval együtt előzetesen elfogadott - dokumentáció kiegészítése a üzempróbán rögzített mérésekkel, annak benyújtása az illetékes hatóságokhoz, valamint a használatbavételi és az ideiglenes üzemeltetési engedélyek megszerzése.

Az üzempróba alatt a fogyasztott és képződött erőforrásokat (elektromos áram, hőmennyiség, vegyszerek, tartalék alkatrészek, stb.), valamint a saját és az Üzemeltető próbaüzemhez igénybevett munkaerejének többlet költségeit a Vállalkozó és az ÉDV Zrt által megkötésre kerülő egyedi szerződés alapján számolja el. Az üzempróbák alatt a műhelynek és a raktárnak folyamatosan működnie kell, és a tartalék alkatrészeket megfelelően kell tárolni. Vállalkozónak az egyes üzempróbai szakaszok megkezdése előtt el kell távolítania minden építési hulladékot és nemkívánatos anyagot a munkaterületről. A Vállalkozónak a próbaüzemmel, illetve az azt lezáró, értékelő jelentéssel igazolnia kell, hogy:

a.

teljesítette a hatóság létesítési engedélyében előírt követelményeket,

b.

teljesítette az üzempróba előírt méréseit

45

az elkészült mű, vagyis a Létesítmény tartósan és biztonságosan üzemel

c.

Üzemeltetési és karbantartási költségek meghatározása A Vállalkozónak ezen kívül mérésekkel alátámasztott, az üzemeltető szervezet által is jóváhagyott számítási módszerrel meg kell határoznia az együttes üzempróba időszaka alapján a Létesítmény üzemeltetési és karbantartási költségeit. Ehhez a Vállalkozónak mérni, illetve rögzíteni kell a havi áramfogyasztást és azon belül a műtárgyanként, berendezésenként külön mérhető áramfogyasztását is. Mérni kell a kiemelt víz mennyiségét ,a havonta felhasznált vegyszerek mennyiségét stb. Rögzíteni kell minden fejlesztéssel kapcsolatos többlet üzemeltetési, karbantartási költséget.

3.13.1.4 Átadás-átvételi üzembehelyezés

igazolás

kiadása,

használatbavétel,

A Létesítmény Megrendelő általi átvétele, amely a Vállalkozó részére a Mérnök által kiadott Átadás-átvételi igazolás kiadásával valósul meg, a szerződés különleges feltételeiben felsorolt feltételek teljesítése esetén mehet végbe.

3.13.2

Villámvédelmi rendszer

A vízaknai műtárgyat és a vízműtelepi gépházat „D” tűzveszélyességi osztályúnak megfelelő villámvédelmi berendezéssel terveztük ellátni. A villámvédelmi berendezést a villámvédelmi terv szerint kell kialakítani. 3.13.3

Elvégzendő ellenőrzések, mérések

Minden villamos berendezést az ésszerű megvalósíthatóság szerint a szerelése alatt, vagy a befejezésekor, az üzemszerű használatbavétel előtt ellenőrizni kell. Az ellenőrzést az arra feljogosított szakképzett személynek kell elvégezni. Az ellenőrzés szemrevételezésből és műszeres vizsgálatból áll az MSZ 2364-610 szerint. Az elvégzendő főbb mérések: -

védővezetők, valamint a fő és kiegészítő egyenpotenciálú hálózatok folytonossága,

-

villamos berendezés szigetelési ellenállása,

-

polaritás,

-

működés,

-

„a tápforrás önműködő lekapcsolása” védelmi mód állapotának ellenőrzése,

-

földelő ellenállásának mérése.

Az ellenőrzés elvégzése után jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.

RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK ÉS SZABVÁNYOK

Szabványok: · MSZ 15105:1965 – Építőipari földmunka ·

MSZ 15002-2:1987 – Építmények alapozásának erőtani tervezése. Földnyomások meghatározása

46

·

MSZ 15003:1989 – Tervezési megtámasztására és víztelenítésére

·

MSZ EN 13331-1:2003 (angol nyelvű) – Munkaárok-dúcoló rendszerek. 1. rész: Termék meghatározás

·

MSZ EN 13331-2:2003 (angol nyelvű) – Munkaárok-dúcoló rendszerek. 2. rész: Értékelés számítással vagy vizsgálattal

·

MSZ-04-801-3:1990 - Építő- és szerelőipari segédszerkezetek. Munkaterületek víztelenítése

·

MSZ 14043-7:1981 - Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetőségének és tömörségének vizsgálata

· ·

MSZ 14043-4:1980 - Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztencia határok MSZ 14043-9:1982 - Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag-tartalom meghatározása

· ·

MSZ 14043-11:1983 - Talajmechanikai vizsgálatok. Az eredmények összefoglalása MSZ-10-280:1983 – Szennyvíz- és csapadékvíz csatornázás munkavédelmi követelményei

·

MSZ-04-901:1989 – Munkavédelem. Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei MSZ EN 474-1:2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények

·

előírások

a

munkagödrök

határolására,

·

MSZ EN 474-2:2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 2. rész: A földtoló gépek követelményei

·

MSZ EN 474-3: 2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 3. rész: A rakodógépek követelményei

·

MSZ EN 474-4: 2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 4. rész: A kotrórakodó gépek követelményei

·

MSZ EN 474-5: 2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 5. rész: A hidraulikus kotrógépek követelményei

·

MSZ EN 474-10:2007 (angol nyelvű) – Földmunkagépek. Biztonság. 10. rész: Az árokásó gépek követelményei

·

MSZ 15022-1:1986 - Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Vasbeton szerkezetek

·

MSZ 15022-4:1986 - Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Előregyártott beton, vasbeton és feszített beton szerkezetek MSZ 15022-7:1986 - Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Vasbetonszerkezetek szerkesztési előírásai

· ·

MSZ 15227:1980/1M:1988 – Vízépítési műtárgyak vasbeton szerkezeteinek erőtani tervezése

·

MSZ EN 1504 (2005, 2006) szabványsorozat - Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalom meghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőség-értékelés. 1., 2., 3., 4. 5. rész

· ·

MSZ-10-303:1981 – Vízügyi Létesítmény. Beton- és vasbetonszerkezetek, műtárgyak MSZ EN 206-1:2002 - Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

·

MSZ 4798-1:2004 - Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon

47

·

MSZ EN 1917:2003 (angol nyelvű) – Vasalatlan, acélszálas és vasalt betonból készült tisztító – és ellenőrző aknák

·

MSZ 16030-1:1988 – Előre gyártott beton-, vasbeton és feszített vasbeton elemek minőségének ellenőrzése. Vizsgálat

·

MSZ EN 197-1:2000/A1:2004 – Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

·

MSZ EN 197-4:2004 – Cement. 4. rész: Kis kezdőszilárdságú kohósalak cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

·

MSZ EN 14216:2004 – Cement. Nagyon kis hőfejlesztésű különleges cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

·

MSZ EN 12620:2002+A1:2008 (angol nyelvű) – Kőanyag halmazok (adalékanyagok) betonhoz

·

MSZ EN 934-2:2001/A2:2006 – Adalékszerek betonhoz, injektálóhabarcshoz. 2. rész: Beton adalékszerek. Fogalom követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés

· · · ·

MSZ 339:1987 - Melegen hengerelt betonacél MSZ ENV 13670-1:2000 - Betonszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Általános előírások MSZ EN 12350:2000 (angol nyelvű) – A friss beton vizsgálata MSZ EN 12390 – A megszilárdult beton vizsgálata

·

MSZ 18090-1:1986 – Fémfelületek átmeneti korrózióvédelme. A korrózióvédő anyagok alkalmazásának előírásai

· · · · · · · · ·

MSZ EN 1996 Eurocod 6: Falazott szerkezetek tervezése. MSZ 7658-2:1982 - Építőipari törések. Pontossági osztályok MSZ EN 107:1992 - Ablakok mechanikai vizsgálatai, MSZ ISO 1804:1992 - Ajtók fogalom-meghatározásai, MSZ ISO 9379:1992 - Ajtók vizsgálatai ismételt nyitással és zárással, MSZ 9384-1, 2, 6, 8-12:1988 - Ablakok és erkélyajtók, MSZ 9386:1993 - Ajtók műszaki követelményei, MSZ 9387:1993 - Ajtók minősítése és minőségtanúsítása. MSZ EN 459-1:2002 - Építési mész. 1. rész: Fogalom meghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek

·

MSZ EN 1401-1:2009 - Műanyag csővezetékrendszerek föld alatti, nyomás nélküli alagcsövezéshez és csatornázáshoz. Kemény polivinil-klorid (PVC-U). 1. rész: A csövek, a csőidomok és a rendszer követelményei

·

MSZ EN 1340:2003 (angol nyelvű) - Beton útszegély elemek. Követelmények és vizsgálati módszerek

·

MSZ 4715-4:1987 - A megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásos vizsgálata

· · · · · ·

MSZ 2934:1987 – Acélöntvény csőidomok és csővezetéki szerelvények karimái MSZ 2874: 1984 - Ipari szerelvények általános műszaki előírásai MSZ 2886:1978 - Oválisházú éktolózár acélöntvényből MSZ 2887-1:1984 - Gumizárású tolózár vasöntvényből. Karimás tolózár NNy 10-re MSZ EN 1171:2003 (angol nyelvű) - Ipari csőszerelvények. Öntöttvas tolózárak MSZ EN 1092 - Karimák és kötéseik. Kör alakú, PN-jelölés, karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz.

habarcshoz és meghatározások,

48

·

MSZ EN 558:2008 (angol nyelvű) - Ipari csőszerelvények. Fémszerelvények építési hosszúsága karimás csővezetékrendszerekbe való beépítésre. PN- és osztály szerinti jelölés, szerelvények

· · · · · ·

MSZ EN 1011 - Hegesztés. Ajánlások fémek hegesztéséhez MSZ EN 12560 (angol nyelvű) - Karimák és kötéseik. MSZ 99 MSZ 29 MSZ 3741:1985 - Fokozott követelmény, spirálvarratos acélcső MSZ 10-310:1986 - Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek MSZ 15004:1989 - Síkalapok határteherbírásának és süllyedésének meghatározása MSZ 13207:2000 - 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége

· ·

Az építéstechnológiai folyamatok előírásaira az alábbi szabványok vonatkoznak: · · · · · ·

MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ

04.802/1, 04.802/2, 04.802/4, 04.803/5, 04.900/3, 04.900/4.

A vízépítési műtárgyak szabványok vonatkoznak: · ·

betontulajdonságainak

minőségi

követelményeire

az alábbi

MSZ 4719, MSZ 04.88/3.

A vízépítési műtárgyak vizzárósági követelményeire az ·

MSZ 10-303 szabvány vonatkozik.

A vízépítési műtárgyak alaki és felületi egyenletességeire, az elhelyezés pontosságára és a mérettűrésre az

-

· MSZ 7685/2 szabvány vonatkozik. Villamos és irányítástechnikai tervfejezet szabványai, rendeletei: – Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 36/2002 (III. 7.) Korm. rendelet; – A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény (Mvt.) és annak 1997. évi C II. törvény módosítása; – 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; – 20/1997. (XII. 19.) MüM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról; – 2001. évi LXXVIII. törvény IV. fejezete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról; 11/2002. (XII. 28) FMM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról;

49

-

– 8/1998. (III. 31.) MüM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről; valamint ennek módosításáról szóló 10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet – Az 1996 évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, valamint a –az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet; – A 2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelmi műszaki követelményekről, ezen belül Villamos és villámvédelmi berendezések rész I. fejezet. Az 1000 V –nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata II. fejezet. Villamos energia – fejlesztő, - átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme III. fejezet. Villámvédelem A 8/1981. (XII. 27.) IpM sz. rendelet: Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata; A 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a villamosmű műszaki-biztonsági követelményei szabályzat hatályba léptetéséről. 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről; 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciális robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról; 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről; 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól; 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról, valamint az ezt módosító 43/1999. (VIII. 4.) GM rendelet; 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról, valamint az ezt módosító 46/1999. (VIII. 4.) GM rendelet; 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról; 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról, valamint az ezt módosító 45/1999. (VIII. 4.) GM rendelet; A 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról, valamint az ezt módosító 4/1998. (III. 4.) KHVM rendelet; A 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról. A fontosabb országos és ágazati szabványok: MSZ 1/1993 Szabványos villamos feszültségek MSZ 453/1987Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára MSZ IEC 1312-1/1997 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 1. Általános alapelvek MSZ 1585/1973 Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára MSZ 1585-1/1987, MSZ 1585-1M/1991. Erősáramú üzemi szabályzat. Általános előírások és az épületvillamossági berendezések üzemi szabályzata. MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V –nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára c. szabvány alábbi érvényes lapjai: MSZ 1600-3/1986 Időszakosan nedves helyiségek MSZ 1600-11/1982 Villamos kezelőterek és laboratóriumok

50

MSZ 1610 1610-1/1970 1610-2/1970 1610-5/1970 1610-6/1979

Létesítési és biztonsági szabályzat 1000 V –nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára c. szabványsorozat alábbi lapjai: Általános és száraz helyiségekre vonatkozó előírások, Poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás vagy meleg helyiségek, illetve szabadtér, Villamos kezelőterek és laboratóriumok, Kis zárlati áramú berendezések,

MSZ 2364 (2003) MSZ 2364 - 100 MSZ 2364 - 200 MSZ 2364 - 300 MSZ 2364 - 400 - 410 - 420 - 430 - 442 - 443

MSZ

MSZ MSZ

MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ

Épületek villamos berendezéseinek létesítése c. szabvány alábbi lapjai: 1. rész: Alkalmazási terület 2. rész: Nemzetközi elektrotechnikai szótár 3. rész: Általános jellemzők elemzése 4. rész: Biztonságtechnika Áramütés elleni védelem Hőhatások elleni védelem Túláram védelem Túlfeszültség védelem, Légköri, vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem - 450 Feszültség csökkenés védelem - 460 Leválasztás és kapcsolás - 470 A védelmi módok alkalmazása. Általános előírások - 471 Áramütés elleni védelemi módok - 473 Túláram védelem alkalmazása - 482 Tűzvédelem fokozott kockázat, vagy veszély esetén 2364 - 500 5. rész Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése - 510 Általános előírások - 520 Kábel- és vezetékrendszerek - 523 A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai - 537 A leválasztó kapcsolás és üzemi kapcsolás eszközei - 540 Földelő berendezések és védővezetők - 551 Kisfeszültségű áramfejlesztők - 560 Biztonsági berendezések táplálása 2364 - 600 Felülvizsgálat - 610 Első felülvizsgálat 2364 - 700 Különleges berendezésekre, vagy helyiségekre vonatkozó követelmények - 704 Felvonulási területek villamos berendezései - 714 Szabadtéri világítóberendezések M1 melléklet Érintésvédelmi ellenőrzések 4851 – 1/1988 Érintésvédelmi vizsgálat módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata, 4851 – 2/1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése, 4851 – 3/1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei, 4852/1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése, 6240 – 2/1986 Belsőtéri mesterséges világítás. Általános követelmények, 6240 – 3/1986 Belsőtéri mesterséges világítás, A világítástechnikai jellemzők ellenőrzése, 6240 – 4/1986 Belsőtéri mesterséges világítás. A világítástechnikai

51

MSZ 7487 MSZ 13207/2000 MSZ 14550-3/1980 MSZ MSZ MSZ MSZ

16040-3/1973 16040-4/1974 04-64/1990 05-00.0201/1986

MSZ EN 60034

- 1/1998 - 5/2001

- 9/1988 60079 – 17 /1999 MSZ EN 60204-1 MSZ EN 61010 – 1 /1994 ME 04 – 124/1979 ME 04 – 115

jellemzők értékei, Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen c. szabványsorozat alábbi lapjai: 0,6/1 kV –tól 20,8/36 kV –ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége Erősáramú vezetékek megengedett terhelése. Hőálló, szilikongumi szigetelésű vezetékek, Sztatikus feltöltődések. Veszélyességi szintek, Sztatikus feltöltődések. A védelem módjai, Építkezési felvonulás villamos berendezés követelményei, Villamossági termékek szabványossági és biztonsági vizsgálati jele, Villamos forgógépek c. szabványsorozat alábbi lapjai: 1. rész: Névleges adatok és üzemi jellemzők 5. rész: Villamos forgógépek teljes kialakítása által nyújtott védettségi fokozatok 9. rész: Zaj határértékek Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes helyiségekben /a bányák kivételével/ Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei, Villamos mérő, szabályozó és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai, 1. rész: Általános előírások, Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára, Az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítása.

Tatabánya 2013 január

1. SZÁMÚ MELLÉKLETEK

1.sz. Vízjogi létesítési engedély 2. sz. Megtekinthető dokumentumok listája

52

53