A 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése
SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény
Készítette: Kristáné Soós Melinda Nagyberény, 2012. április 2.
6. osztály Matematika 3. oldal
Az első grafikonon iskolánk képességpontját jelző narancssárga kör azt a konfidencia-intervallumot jelöli, amely tartalmazza az országos konfidenciaintervallumot is. Ez azt jelenti, hogy szignifikánsan nem különbözik az országos átlagtól. A 2. grafikonon a községi telephelyeket méretük szerint osztályozza, és mivel iskolánk közepes nagyságúnak számít, a középső grafikonon jelölik az eredményünket a körrel. A községi iskolák átlagának megfelelő eredményt értünk el. A 3. grafikonról az országos, a községi és a közepes községi általános iskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. A közepes községi általános iskolák telephelyi átlaga alapján 238 iskola szignifikánsan gyengébben és 212 teljesített szignifikánsan jobban nálunk. 343 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Számszerűsítve a közepes községi iskolák sorában a 213. és a 556. hely között szerepelünk a 793 iskola között. Pontosabb rangsort a mérés természete miatt nem lehet megállapítani. Táblázatban összefoglalva a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%):
Telephely Országos Községi Közepes községi
Jobb 1122 338 212
41% 27% 27%
988 526 343
Hasonló 37% 42% 43%
Gyengébb 600 22% 385 31% 238 30%
Iskolánk tanulóinak átlageredménye: 1440, a közepes községeké: 1434, a kis községeké 1432, a nagy községeké 1448 skp. Eredményünk szignifikánsan nem különbözik a többi mérés eredményétől. 4. oldal A tanulók képességeloszlása alapján iskolánk legjobban teljesítő tanulója is alatta marad az országos átlagnak, a községi általános iskolák körében viszont 33 skp ponttal meghaladja azt. 5. oldal A továbbhaladáshoz szükséges szintet 9 tanuló nem érte el, azaz az 1.és a 2. szinten teljesített. Százalékos megoszlásban 53%. A 3. szinten (gyenge képességszint) a tanulók szintén 41,2%-a teljesített, ami 6 tanulót jelent. A 4. szinten 1 tanuló helyezkedik el, 5.9%-al, ami az átlagos képességszintet lelöli. Sajnos a jobb képességeket mutató 5. és a tehetséget jelölő 6-7. szintet egy tanuló sem érte el. 6. oldal Tanulóink átlageredménye a regressziós egyenes alapján a CSH-index várható eredményétől szignifikánsan nem tér el.
7. oldal Az előző évekhez képest átlageredményeink szignifikánsan nem tértek el. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
Átlag 1404 1482 1438 1440
Minimum 1359 1449 1388 1403
Maximum 1455 1516 1494 1472
8. oldal A tanulók képességeloszlása javult az előző évek méréseihez képest, hiszen szint alatt már senki sem teljesített. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
1. szint alatt -
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
5 1
6 5 7 8
5 9 5 6
1 1 1
1 1 -
-
-
9. oldal Erről a grafikonról azt tudjuk leolvasni, hogy a tanulók az 5. évfolyam végén elért matematikajegyük függvényében hogyan teljesítettek. Tisztán kivehető, hogy a 2-es szintűek képességeloszlása mutatta a legkisebb ingadozást, míg a hármasok alulteljesítettek. A korábbi négyes szintűek közül ugyanannyi múlta alul magát, mint amennyi túlteljesítette azt.
6. osztály Szövegértés 11. oldal A mérés eredménye alapján az országos értékhez képest szignifikánsan hasonlóképpen teljesítettünk, de a községi általános iskolákéhoz szignifikánsan jobb az átlageredményünk. Iskolánk átlageredménye 1444, a községi iskoláké 1408, az országos átlag pedig 1465 skp. A hasonló községi iskolák sorában csak 122 iskola teljesített jobban, 298 gyengébben és 373 hasonlóan. Számszerűsítve a községi iskolák sorában a 123. és a 496. hely között szerepelünk a 793 iskola között. Pontosabb rangsort a mérés természete miatt nem tudunk megállapítani. Táblázatban összefoglalva a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%):
Telephely Országos Községi Közepes községi
Hasonló
Jobb 874 202 122
32% 16% 15%
1086 565 373
40% 45% 47%
750 482 298
Gyengébb 28% 39% 38%
12. oldal A tanulók képességeloszlását vizsgálva a iskolánk leggyengébb tanulójának 1354 skp-ja minden régióban magasan megelőzte a többi általános iskola leggyengébb tanulóinak képességpontját. A legjobb tanuló 1590 skp-ja viszont mindenhol elmarad a többi általános iskolák legjobb tanulóinak eredményétől. 13. oldal Képesség szerinti eloszlás alapján mindenki elérte a továbbtanuláshoz szükséges szintet. A többi tanuló a 3-as gyenge (13 tanuló) és a 4-es átlagos (4 tanuló) szinten helyezkedik el. Az 5., jó képességet mutató és a 6-7-es szinten tehetségesen teljesítő tanuló nincsen. Az osztály tanulóinak 76,5%-a a 3. szinten teljesített, 23,5%-a pedig a 4. szinten. 14. oldal A CSH-index vizsgálata során megállapítható, hogy megfelelő a hozzáadott pedagógiai érték, mert a várható eredménynél jobban teljesítettünk, de szignifikánsan nem tér el. 15. oldal Az átlageredmények az előző évekhez képest szignifikánsan nem tértek el. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
Minimum 1318 1347 1348 1420
Átlag 1378 1399 1422 1444
Maximum 1435 1448 1489 1475
16. oldal A képességeloszlás az előző évekhez képest főleg a magasabb szinteket tekintve romló tendenciát mutat, most már az 5. szinten sincsenek tanulóink. Teljesen a gyenge és a közepes szintre helyeződött a hangsúly. Az is igaz viszont, hogy a továbbtanuláshoz szükséges szinteket minden tanulónak sikerült teljesítenie. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy az intézményben a felzárkóztató jellegű foglalkozások jó tendenciát mutatnak.
Év 2008. 2009. 2010. 2011.
1. szint alatt 1 -
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
1 1 1 -
7 3 3 -
4 10 4 13
3 1 4 4
1 1 1 -
-
-
8. osztály Matematika 3. oldal A mérés eredménye alapján az átlageredmény szignifikánsan gyengébb a községi általános iskolákéhoz képest, és az országos értékhez képest is gyengébb a teljesítményünk. Iskolánk átlageredménye 1498 skp., a községi iskoláké 1550 skp., az országos pedig 1601 skp. A hasonló községi iskolák között 358 ért el jobb, 115 rosszabb teljesítményt. Számszerűsítve a községi iskolák sorában a 359. és az 655. hely között szerepelünk a 769 iskola között. Pontosabb eredményt a mérés természete miatt nem tudunk adni. Táblázatban összefoglalva a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%):
Telephely Országos Községi Közepes községi
Jobb 1699 556 358
61% 46% 47%
Hasonló 801 470 296
29% 39% 38%
Gyengébb 290 182 115
10% 15% 15%
4. oldal A tanulók képességeloszlása alapján a leggyengébb eredményt elért tanuló 204 ponttal haladja meg a községi leggyengébb tanuló eredményeit. A legjobban teljesítő tanuló viszont 293 skp-tal marad el a legjobb községi tanuló eredményétől. Sajnos a konfidencia-intervallumunk minden szinten elmarad a többi általános iskolától. 5. oldal
A tanulók képesség szerinti eloszlása alapján 2 tanuló nem érte el a továbbhaladáshoz szükséges szintet. Ez a tanulók 18,2%-a. A gyenge képességeket jelentő 3-as szinten 8 (72,7%), és az átlagos 4-es szinten 1 (9,1%) tanuló végzett. Sajnos a jobb és tehetségesebb szinteken nem helyezkedik el egy tanuló sem.
6. oldal A telephely CSH-indexének megállapítása szerint a tanulók tényleges eredménye szignifikánsan gyengébb a várható eredménytől. 7.-8. oldal Ezeken az oldalakon olyan grafikonok találhatóak, amelyek összehasonlítják a gyerekek két évvel korábban írt kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik év végi teljesítménnyel. Itt is elmondható, hogy az eredmény nem csak az országos eredményekhez képest gyengébb, de saját magukhoz képest is. Képességpontjaik alapján messze alulmarad fejlődésük az országos és a községi általános iskolákhoz képest. Egy tanuló az, aki az országos és a községi átlagfejlődés felett teljesített.
9. oldal Ez a grafikon is a gyerekek egyéni fejlődését mutatja a 2009-es évi eredményekhez képest, de annyival árnyaltabban, hogy az eredmény kiszámításakor figyelembe vették a tanulók egyéb (szociális, gazdasági, kulturális) hátterét is. Az eredmény ettől függetlenül hasonló az előbbiekhez, csupán egy tanuló van, aki a várható eredmény felett teljesített. 10. oldal Az előző évekhez képest a tanulók átlageredményei szignifikánsan alacsonyabbak. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
Átlag 1597 1573 1720 1498
Minimum 1553 1527 1701 1475
Maximum 1636 1616 1736 1525
11. oldal A képességek szerinti eloszlásban is a 2010-es év volt a legeredményesebb, hiszen a jó képességet jelző 5. szinten 10 tanuló helyezkedett el, és a gyenge 3. szinten is csak egy tanuló teljesített. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
1. szint alatt -
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
-
1 2 2
5 5 1 8
4 5 5 1
3 2 10 -
-
-
12. oldal Erről a grafikonról azt tudjuk leolvasni, hogy a tanulók az 7. évfolyam végén elért matematikajegyük függvényében hogyan teljesítettek. Tisztán kivehető, hogy a 4-es szintűek képességeloszlása mutatta a legkisebb ingadozást, míg a korábbi hármasok és kettesek alulteljesítettek. A négyes szintűek közül ugyanannyi múlta alul magát, mint amennyi túlteljesítette azt. 13. oldal Ezen az oldalon nem találunk új információt, hiszen intézményünkben évfolyamonként csak egy osztály működik, így a grafikon ugyanaz, mint a 8. oldalon.
8. osztály Szövegértés 15. oldal A 2011-ben végzett kompetencia-mérés eredménye szerint iskolánk 8. osztályos tanulói szignifikánsan hasonló eredménnyel rendelkeznek, mint a községi és az országos iskolák tanulói. Iskolánk tanulóinak átlageredménye 1544 skp, a községi általános iskoláké 1513, és az országosé 1577 skp. A közepes községi iskolák viszonylatában jobban teljesített 103 iskola, rosszabbul 225 iskola, hasonlóan 441 általános iskolában szerepeltek a tanulók. Számszerűsítve a községi iskolák sorában a 104. és az 545. hely között helyezkedünk el a mért 769 iskolát tekintve. Pontosabb rangsort a mérés természete miatt nem lehet megállapítani. Táblázatban összefoglalva a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%):
Telephely Országos Községi Közepes községi
Jobb 838 164 103
30% 14% 14%
Hasonló 1381 688 441
49% 57% 57%
Gyengébb 571 356 225
21% 29% 29%
16. oldal A leggyengébb tanuló 1377 skp-ja 197 skp-tal meghaladja a községi általános iskolák leggyengébb tanulóinak átlagosan elért pontszámát. A legjobban teljesítő tanuló 1767 skp-ja viszont 47 skp-tal marad el a hasonló községi iskolák legjobb tanulóinak átlagpontszámától. 17. oldal A tanulók képesség szerinti megoszlása alapján minden tanuló elérte a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A 3. szinten 5 tanuló szerepel (45,5%), a 4. szintet 2 tanuló (18,2%) érte el. A jó képességeket jelző 5. szintet 4 tanuló teljesítette. A községi általános iskolák tanulóinak képességpontjaival összehasonlítva tanulóiknak 19,9%-a funkcionális analfabéta, míg országosan ez az érték 11,7%. Ilyen képességekkel rendelkező tanuló nálunk nincs. 18. oldal
Átlageredményünk a CSH-index alapján kissé meghaladja a községi általános iskolák eredményét, de szignifikánsan nem tér el tőle.
19. oldal A tanulók átlageredményeit látjuk ezen a kimutatáson a két évvel korábbi eredményeikhez hasonlítva. Az értékelés szerint nem tér el szignifikánsan, de azért az országos trend felett teljesített az osztály. Ez a számok alapján is leigazolható. A tanulók 2009-es eredménye 1410 skp, a 2011-es pedig 1544 skp.
20-21. oldal Ezek a grafikonok már sokkal biztatóbbak, mint a matematika tantárgy esetében. A tanulók átlagos fejlődése felette van az országos és a községi iskolák fejlődésének, és átlagon felül teljesített 6 tanuló. A komplex fejlődési modell alapján a pozitív és a negatív irányba való elmozdulást követhetjük nyomon az egyes tanulóknál. 22. oldal Átlageredményünk kiegyensúlyozott az előző éveket is vizsgálva. 2008-ben és 2009-ban szignifikánsan nem tér el a 2011-es értékektől, a 2010-es évnél pedig jobb. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
Átlag 1577 1547 1458 1544
Minimum 1529 1488 1397 1494
Maximum 1636 1600 1519 1607
23. oldal A tanulók képességeloszlása is követi az átlageredmények tendenciáját. 2008-2010ig volt szint alatti teljesítmény is, és a tehetséget jelző 6. szinten egy évben, 2010ben végzett csak tanuló. Év 2008. 2009. 2010. 2011.
1. szint alatt -
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
1 -
2 4 -
1 3 6 5
7 6 4 2
4 4 1 4
1 -
-
24. oldal A hatodikos eredmények már egy bizonyos elvárható teljesítményt állítottak fel a tanulók részére. A tényleges eredményük szignifikánsan jobb a várható eredménynél. Ez az adat azt hivatott jelezni számunkra, hogy a gyerekek fejlődésében az elvárhatónál nagyobb pozitív elmozdulás volt megfigyelhető.
Tanulási környezet 1, A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú, hasonlóan a községi általános iskolák 42 %-hoz. Részleges felújítási munkálatok folytak az intézményben az elmúlt 10 évben. A községi iskolák 73%-ában hasonló a helyzet. 2, Intézményünkben egy speciális tanterem található, a könyvtárterem, ami egyébként a számítógép termet is magába foglalja. Könyvtárterem a községi iskolák 67%-ban van. A legkiemelkedőbb számadat a községi iskolák esetében a számítógéptermek és a tornatermek száma. Ezek közül a tornaterem kérdése nálunk még nem megoldott. 3, Iskolánkban magas a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma, nemcsak az országos, hanem a községi iskolákhoz képest is. 4, A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján, telephelyünkön a diákok fegyelmére vonatkozó index értéke: 6.A legmagasabb értéket értük el. A községi iskolák 7,5%-a kapta ugyanezt az értéket, országosan az iskolák 6 %-a. A motivációs index értéke: 2. Az ország összes iskolájának 10%-a és a községi iskolák 8%-a kapta ugyanezt a viszonylag magas értéket. Országosan az iskolák 22 %-a magasabb motivációs indexet ért el, ugyanez a községeknél 16%. 5, A 2011-es adatok alapján iskolánk tanulóinak 20 %-a a gimnáziumba, 20%-a szakközépiskolába, 60%-a szakiskolába tanul tovább. A községi általános iskoláknál kiegyensúlyozottabb a helyzet a szakközépiskola és a szakiskola között. Csaknem ugyanolyan arányban választják a tanulók ezen intézményeket, és a gimnáziumba jelentkező tanulók aránya is magasabb 2 %-al.
Összegzés A pedagógusok és a tanulók tekintetében továbbra is az előző években lefektetett, meghatározott feladatokat kell továbbvinni, fejleszteni. A kompetencia-mérések igazi lényege az lenne, hogy a gyerekeknek és elsősorban a tanároknak útmutatást adjanak, hogy mi az a terület, amiben fejleszteni kellene azt az adott osztályt, ahol bizonyos részképességek nem úgy működnek, ahogyan az optimális esetben elvárható lenne. A felső évfolyamokban folyó oktatás fő feladata pont azon kulcskompetenciák fejlesztése lenne, ami a matematikai logikus gondolkodást és az írásbeli kifejezőkészséget, szövegértést érintik. Ezek a kompetenciák bármely tanóra keretein belül is működhetnek, de lehet a tanmenetbe építve, külön tanórákat szentelni ezen képességek fejlesztésére. A másik nagyon fontos megállapítás, ha az értékelt adatokat nézzük, hogy a pedagógusok legtöbb idejét és energiáját a tanulási nehézségekkel és szociális, sokszor pszichés gondokkal küzdő gyerekek felzárkóztatása köti le, a tehetséggondozás kevésbé hangsúlyos. Tudjuk, hogy sajnos ők vannak kevesebben, de az ő tehetséggondozásuk legalább annyira fontos lenne, mint a gyengébbek korrepetálása.
