A 20. HETI ORSZÁGOS TÁGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 48

A 20. HETI ORSZÁGOS TÁGYALÁSI JEGYZÉK 2014.05.12-16. 2014.05.12. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla S. Jné

Információ:

Emberölés bűntette

2014.05.12.

09:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 februárjában S. Jné vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a cselekmény emberölés bűntette kísérleteként minősítése és a kiszabott büntetés súlyosítása, enyhébb végrehajtási fokozatú, de hosszabb tartamú letöltendő szabadságvesztés kiszabása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában a vádlott fiát - aki ellen a biharkeresztesi rendőrőrs büntetőeljárást folytatott, és aki a sértett élettársa volt-, Biharkeresztesre szállították. A vádlott felhívta R. F. Á. sértettet, hogy akar-e találkozni a fiával. A sértett a vádlottal, annak férjével és két kiskorú gyermekeikkel tartott. Berekböszörmény közelében megálltak, mert a vádlottnak vécéznie kellett és magával hívta a sértettet. Bementek az erdőbe és a vádlott, aki azt feltételezte, hogy a fia élettársa a férjével is szexuális kapcsolatot létesített, minden előzetes szóváltás nélkül egy késsel rátámadt a sértettre. Másodpercek alatt 9 alkalommal szúrta meg a fiatal nőt. A sikoltozást hallva a vádlott férje rángatta le feleségét a sértettről és az autóban lévő egészségügyi dobozban lévő eszközökkel próbálta a vérzését csillapítani, közben hívta a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították. A vádlott gyermekeivel elmenekült a helyszínről. A vádlott sem a nyomozás, sem a bírósági tárgyaláson a cselekmény elkövetésében nem érezte magát bűnösnek. Első nyilvános ülés Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. R.+ 1 fő

Sikkasztás bűntette

2014.05.12.

10:00

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében L. R. I.r. vádlottat sikkasztás bűntette miatt 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. V. P. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette és közokirat-hamisítás miatt, mint különös visszaesőt, 12 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhítésért, II.r. vádlott és védője elsősorban megalapozatlanság, és téves minősítés miatt, másodsorban enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott egy budapesti zrt-nél dolgozott fegyveres biztonsági őrként pénz- és értékszállító munkakörben. A vádlottak elhatározták, hogy az I.r. vádlott által rendszeresen vezetett pénzszállító autóból megszerzik az abban szállított nagy mennyiségű készpénzt. A bűncselekményt az egyik budapesti bank központi értéktáránál akarták megvalósítani, mert a délutáni szállítmány tartalmazta a legnagyobb összegű készpénzt. 2011 novemberében I.r. vádlott, az általa vezetett pénzszállító autóval a bank központi értéktárához érkezett, ahol összesen 1.219.736.043.- Ft értékű készpénzt / forintot, eurót, svájci frankot, brit fontot, amerikai dollárt, cseh koronát stb./ rakodtak az autóba. Ezt követően I.r. vádlott elhajtott és leparkolt egy garázsbejáróban,

2 / 48 ahol II.r. vádlott autójába átpakolták a pénzt és elhajtottak. A mintegy 1,16 milliárd Ft-ot ismeretlen helyen elrejtettek. Kibéreltek egy lakást, ahol 60.010.834.- Ft értékű készpénzt maguknál tartottak. A bűncselekménnyel okozott kárból ez az összeg térült meg. Első nyilvános ülés. Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. Gy.

Információ:

Orgazdaság bűntette

2014.05.12.

11:00

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 októberében B. Gy. vádlottat költségvetési csalás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés 2/3 részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a szabadságvesztés tartamának felemelése céljából, míg a vádlott és védője a szabadságvesztés mértékének csökkentése és a végrehajtás felfüggesztése érdekében jelentettek be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint B. Gy. 2012 márciusában megállapodott ismeretlen ukrán illetőségű személyekkel hogy az ukrán-magyar határon átcsempészett jövedéki adózás alól elvont cigarettákat a határ közeléből elszállítja. A cselekményéért 2.000.000.- Ft-ot kapott volna. A hajnali órákban a fia tulajdonában álló mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt egy pótkocsit es elindult a megjelölt határhelyhez. Tarpa és Tivadar között felfigyeltek rá és követték a Beregsurányi Határrendészeti Kirendeltség stabil hőkamerájának kezelői. A megjelölt helyen ismeretlenek megpakolták a pótkocsit csaknem 100.000 doboz ukrán zárjeggyel ellátott cigarettával. B. Gy. vádlott visszafelé indult a járműszerelvénnyel, amikor a rendőrök tetten érték és a jövedéki termékeket lefoglalták. A cigarettamennyiség belföldi forgalmi értéke 74.695.518.- Ft, a vámbevétel csökkenés 66.183.250.- Ft volt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. I.

Testi sértés bűntette

2014.05.12.

14:00

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában B. I. vádlottat testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosításáért, anyagi jogszabálysértés miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint B. I. vádlott és három ismeretlenül maradt társa 2012 áprilisában délelőtt egy a Budapest-Murakeresztúr vasúti pályaszakasz egyik MÁV-őrbódéja melletti falból gyapotot szedtek ki. Ezt látta B. B. sértett, aki megkérdezte őket, mit csinálnak. B. I. vádlott ezt kötekedésnek vette és bántalmazni kezdte a sértettet, aki a bódéba szorult. A vádlott és két társa, mindhárman bántalmazták a sértettet, majd a földön fekvő férfit a vádlott többször mellkason rúgta és elhagyták a helyszínt. A sértett sérülései közvetlen életveszélyes állapotot eredményeztek, tényleges

3 / 48 gyógytartamuk 6 hét volt. Első nyilvános ülés.

Információ:


FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.2309/2013

Emberölés

2014.05.12.

9:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gyt a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb

4 / 48 mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, fsz. 30. 26.B.288/2011

hűtlen kezelés bűntette

2014.05.12.

9:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ft-ban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog

5 / 48 fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, fsz. 72. 8.B.532/2011

súlyos bűntette

testi

sértés 2014.05.12.

08:30

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2010 januárjában egy szadomazo film forgatása alkalmával a forgatásra jelentkező I. és II. sz. sértetteket 36 percen keresztül, különböző – bántalmazás céljából a filmforgatás kellékeit képező – eszközökkel testszerte ütötte. A sértettek a bántalmazások következtében összességében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Az ügyészség a vádlottat 2 rb. súlyos testi sértés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott M. R.

ügy testi sértés vétsége

időpont 2014. május 12. 8-30 óra

Kezdődik a német állampolgár vádlott büntetőpere A vádlott, német állampolgár. 2013. június 14. napján vendégségbe érkezett Magyarországra, magyar barátnője családjához, mivel 2013. június 16. napjára keresztelőre hívták meg őket. A keresztelő után a vendéglátó család felsőszentiváni házánál tartott ünnepségen részt vett a család jó ismerőse, a sértett is. A sértett és a vádlott között ennek folyamán semmilyen nézeteltérés nem volt, együtt is fogyasztottak szeszes italt, melynek hatására a sértett láthatóan ittas állapotba került. A sértett 21.30. óra körüli időben hazavitte családját gépkocsijával, azonban rövidesen

6 / 48

egyedül tért vissza a vendégség színhelyére, gépkocsiját ismételten ittas állapotban vezetve. Az ittas vezetés tényén felháborodott vádlott a gépkocsiból kiszálló sértettől elvette a gépkocsi indítókulcsát, melyet átadott a helyszínen lévő házigazdának, aki később visszaadta azt a sértettnek. A vádlottnak az ittas vezetés miatti különös felháborodását az okozta, hogy korábban Németországban egy baráti körébe tartozó ittas sofőr közúti balesetet okozott, melynek tragikus következményei lettek. Az ittas vezetés ténye és a kulcs elvétele miatt - a vádlott barátnőjének tolmácsolása mellett - kisebb vita alakult ki a sértett és a magyar nyelven csak néhány szót tudó vádlott között, melynek az vetett véget, hogy a vádlott a sértettet otthagyva sétálni indult a falu központja felé. A sértett a helyszínen maradt arra hivatkozással, hogy beszélni akar még a vádlottal annak visszatérése után. 22.15. óra körüli időben a vádlott visszaérkezett a vendéglátók házának közelébe és egy gépkocsi behajtónál összetalálkozott a sértettel, aki a vádlott felé haladva - meg nem állapítható szándékkal – felemelte a kezeit. A vádlott ekkor két kezét kb. mellkas magasságba emelve, nyitott tenyerekkel egy alkalommal, kisebb erővel meglökte a vele szemben érkező, láthatóan ittas állapotban lévő, bizonytalan mozgású sértettet, aki ettől azonnal hanyatt esett, fejének hátsó részét a betonaljzatba ütötte és eszméletét vesztette. A sértetthez a vendéglátók mentőt hívtak, akik gondoskodtak kórházba szállításáról. A sértett a hát, a keresztcsont, valamint nyakszirt bőrének horzsolásaival társuló súlyos fejsérülést szenvedett. Képalkotó vizsgálati leletei szerint keményagyburok feletti, illetve alatti vérzéssel, halántéklebeny és homloklebeny alapi rész agyállomány kisgócú vérzéseivel társuló traumás agyvizenyőt, következményes középvonali áttolódást, lágyagyhártya alatti vérzést, jobb oldali falicsontról, homlokcsontra terjedő darabos elmozdulásos törést szenvedett. A lágyszöveti sérülések büntetőjogi gyógytartama nyolc napon belüli, a súlyos koponya, illetve koponyaűr és agyállomány sérülésének büntetőjogi gyógytartama nyolc napon túli, tényleges gyógytartama szövődménymentes gyógyulás esetén kb. négy hónap. A sértett sérülései közvetlenül életveszélyesek, az idejében elvégzett idegsebészeti műtéti beavatkozás nélkül nevezett halálát eredményezték volna. Tudati állapota még nem tért vissza, gyógykezelése nem zárult le. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott H.I.

ügy emberölés bűntette

időpont 2014. május 12. 9 óra

Folytatódik az édesanyját megfojtó férfi tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott /63 éves férfi/ rendszeres alkoholfogyasztó, és a bűncselekményt szokványos ittas állapotban követte el. A vádlott 2012. őszén költözött az idős, beteg, leromlott fizikai állapotú édesanyjához.

7 / 48

Amiatt, hogy korábbi társkapcsolatai kudarcot vallottak, 2013. augusztusában öngyilkosság elkövetését fontolgatta. Ennek megfelelően 2013. augusztus 7. napján a délutáni órákban a helyi kocsmában italozott, majd miután hazaért és édesanyja elaludt, egy pohár vízben feloldott több nyugtató hatású tablettát, amit megivott. Ekkor jutott arraaz elhatározásra, hogy kiterjesztett öngyilkosságot követ el, azaz édesanyját is megöli. Ezért őt fojtogatni kezdete, mire a sértett védekezni próbált, a vádlott azonban megfojtotta. Ezután a vádlott a bevett gyógyszerek hatására rosszul lett, azonban életét a kiérkező mentők megmentették. Ítélethirdetés még nem várható. Az ügyészség az előzetes fogvatartásban lévő vádlottal szemben indítványozza, hogy a bíróság börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő


VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök Az eljárás tárgyalása

Dr. Szakács Katalin és elsőfokú tárgyalás

A tárgyalás helye

Veszprém, Vár u. 19.

A tárgyalás ideje

2014. május 12-16.

A vád rövid ismertetése Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején – 2003. január 01. napjától – az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M. , IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 651% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések,

8 / 48 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti – bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára – a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. Vádlott nevének betűjele A vád

L.A. és társai különösen jelentős A tárgyalás eredménye értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság

9 / 48 L. Zoltán és 8 társa

Információ:

csalás bűntette

2014. május 12.

9.00

2010 májusában a sértett öngyilkossági kísérletét megelőző napokban véletlenül6 betért egy zalaegerszegi családi házba, ahol beszélgetni kezdett az ott tartózkodó, 705 év feletti IV. r vádlottal. Szóba került, hogy az asszonynak pénzre lenne szüksége,0 mire a férfi 371.200 Ft-nak megfelelő eurót hozott neki. A pénz átadásakor már a III.. és V. r. vádlott is jelen voltak, s úgy vélték, megpróbálnak további összeget szerezni0 a sértettől. 0 Kérték, adjon egy beteg gyermek gyógyítására. Mikor a sértett igent mondott, a vádlottak0 elvitték autóval a lakásához, hogy magához tudja venni a pénzt. Másnapra pedig még, többet ígért nekik. Ekkor maga vitte a pénzt a vádlottak lakásához, ahol találkozott az I. ésIII. rendű vádlottakkal. A III. r. vádlott az I. r. vádlott jelenlétében pedig szintén beteg gyermekre hivatkozva további pénzt, illetve aranyékszereket kért és kapott a sértettől, aki összesen 3.573.616 Ft-ot adott át végül. 2010. május 4-én a sértett közjegyzői okiratban unokatestvérének ajándékozta zalaegerszegi házát, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Tette miatt kórházba került, ahonnan a VI. r vádlott magát hozzátartozónak kiadva hozta ki és a VII. r vádlottal közösen több üzletbe is elvitték és áruvásárlási hitel felvételére késztették. Tévét, telefont, tűzhelyet vettettek a férfivel, ám azt ők vették át. Időközben az I. és a II. r vádlott - akiknél egy ideig a sértett lakott a kórházból kikerülése után - értesült az ajándékozásról, s meggyőzte a sértettet, hogy vonja azt vissza. Ez meg is történt, majd rávették a férfit a ház, illetve egy másik nevén lévő ingatlan eladására. Mindkét esetben a forgalmi érték alatt értékesítették az ingatlanokat, a vételárat pedig a II. r vádlottnak adta a sértett. (Az egyik 5.616.000 Ft helyett 5.000.000 Ft-ért, a másik 748.000 Ft helyett 600.000 Ft-ért kelt el.) Az értékesítést megelőzően az I. és a II. r. vádlott kipakolta a lakásokat, s értékesítette a benne talált ingóságokat. Több száz értéktárgyat adtak el, köztük értékes könyv-, érem-, bélyeg- és rádiógyűjteményt. Emellett a II. r vádlott több mint 350.000 Ft-ot emelet le a sértett bakkártyájáról is. Emellett a III. r. vádlottal szemben kábítószerrel való visszaélés vétsége, valamint az I. r. vádlottal együtt a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette, valamint lopás vétsége is szerepel az egyesített ügy vádiratában. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

10 / 48 2014.05.13. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. P.

Információ:


2014.05.13.

09:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában H. P. vádlottat testi sértés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére felmentése miatt, az emberölés bűntettében bűnösségének megállapítása és súlyosabb börtönbüntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 októberében több helybeli társaság is szórakozott a Harsány településen lévő sörözőben, akik csaknem egy időben az ott megrendezett bálból hazafelé tartottak. Az ittas állapotban lévő P. N. sértettet testvére, P. D. és annak barátnője A. A. kísérték haza. Útközben P. N. kötekedő hangulatban volt. éjjel 1 óra tájban találkoztak H. P. vádlottal és annak társaival, akik mivel látták, hogy a sértett ittas állapotban van, nem álltak szóba vele. Nem sokkal később ért oda M. Z. akivel a sértett szóváltásba keveredett, majd lökdösődni kezdtek. A közelben lévő H. P. vádlott, T. I. és Ö. R. próbálta lecsillapítani P. N-et, azonban a sértett ekkor már verekedni kezdett. Hátulról megrúgta H. P. vádlottat, majd ököllel is megütötte. A vádlott ekkor a zsebéből kivett késsel többször megszúrta P. N. sértettet, aki - bár elsősegélyben részesítették, a kórházba szállítás közben a mentőautóban meghalt. A sértett életét az újraélesztés sem menthette meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. L. + 1 fő

Egyéb

2014.05.13.

10:00

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 szeptemberében V. T. I. r. vádlottat a felbújtóként elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett miatt emelt vád alól felmentette. L. L. II.r. vádlottat 34 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 150.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A további 11 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Z. T. III. r. vádlottat 34 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 150.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A további 11 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. H. V. IV.r. vádlottat az ellene számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész II. és III. r vádlott terhére súlyosítás, részbeni felmentésük miatt, bűnösségüknek további 11 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítása bűntettében való megállapítása és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. III.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. I. és IV. r. vádlott esetében az ítélet jogerős. A vádirat szerint I.r. vádlott egy pénznyerő automatákat üzemeltető nyíregyházi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője volt. A gépek számítógép által vezérelt berendezések voltak. Az automaták forgalmát mechanikus és elektronikus számláló segítségével ellenőrizték. I. r. vádlott 2005-ben elhatározta, hogy néhány gép elektronikus számlálóját számítástechnikai úton manipulálni fogja, és az árbevétel különbözetet eltulajdonítja. II.r. vádlott ebben az időszakban az OMH egri kirendeltségénél dolgozott mértékhitelesítőként. Az ő feladata volt, hogy a műszaki

11 / 48

Információ:

ellenőrzést végző kft laborjában az ellenőrzés tényét rögzítse, majd az alapján tanúsítványt állítson ki. III.r. vádlott a műszaki ellenőrzést végző kft munkatársa volt, ő végezte a műszaki ellenőrzéseket. 2005 őszén II. és III. r. vádlott közreműködésével a tényleges vizsgálaton át nem esett berendezésekről kiállították a mérésügyi hitelesítést tanúsító okiratokat, és a valótlan tartalmú mérésjegyzőkönyveket. H. V. IV.r. vádlott I. r. vádlott cégében dolgozott technikusként. I.r. vádlott utasítására 2005 decembere és 2006 áprilisa között a megfelelő elektronikai eszközöket felhasználva a cég üzemeltetésében lévő pénznyerő automatákat manipulálta. A megváltoztatások eredményeként keletkező készpénztöbbletet az automatákból kivette és átadta I.r. vádlottnak. Az érintett időszakban 19.886.070.- Ft készpénzt vett ki, melyet az I.r. vádlott a saját céljaira fordított. II.r. vádlott 2006 januárja és 2006 májusa között 11 db valótlan tartalmú okiratot állított ki a pénznyerő automaták ellenőrzéséről. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla D.M.

Információ:


2014.05.13.

11:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 februárjában Ifj. D. M. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és járművezetés ittas állapotban vétsége miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év járművezetéstől eltiltásra, illetve 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. a vádlott feltételes szabadságra legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható. Az ítélet ellen a vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 októberében ifj. D. M. vádlott enyhén ittas állapotban egy teherautóval Forró település irányából Baktakék felé közlekedett, amikor meglátta vele szemben H J. sértettet gyalogosan, egy kétkerekű kézikocsin egy láda almát maga előtt tolva. A vádlott a gépkocsit fokozatosan a sértett felé kormányozta. Ő azonban látva ezt, egy parkoló autó takarásába húzódott, a vádlott pedig elhajtott. Nem sokkal később a vádlott visszafordult azzal a szándékkal, hogy H. J. sértettet elüsse. A férfi azonban ezt is észlelte, és a kézikocsit az útpadkára engedve elugrott a teherautó elől, ami így csak a kézikocsival ütközött. A vádlott ezután megállás nélkül elhajtott a helyszínről. A sértett értesítette a rendőröket a történtekről. A vádlottat, mivel nem állt meg a többszöri rendőri intézkedés ellenére sem, kisebb üldözés után tudták csak előállítani. Ifj. D.M. semmiféle megbánást nem mutatott, mindvégig közönyös volt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem L. H.

14. évét be nem töltött személy 2014.05.13. sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bcs.

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható

9.00

12 / 48

Információ:

Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1983) szlovák állampolgárságú és anyanyelvű, a férje német állampolgárságú és anyanyelvű, házasságukból 2009 augusztusában született meg gyermekük. A házaspár Magyarországon élt életvitelszerűen. Házasságuk 2012 nyarára megromlott, a férj keresetet nyújtott be a házasság felbontása iránt. A vádlott a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg, így 2012. december 10-én sem, amikor a városi bíróság végzésében a közös gyermeket az apa nevelésébe és gondozásába helyezte, engedélyezve, hogy a gyermekkel 2012. december 23-31. között Németországba utazhat az apa. Ezt a férj közölte a feleségével, a vádlottal, aki ennek hatására fenyegetőzött, öngyilkosságot is kilátásba helyezett. Másnap a vádlott Pozsonyba utazott, bérelt egy személygépkocsit és ezzel utazott vissza Mosonmagyaróvárra, abból a célból, hogy összecsomagoljon és elköltözzön. A vádlott férje 2012. december 13-án 5 órakor kelt fel, felkeltette fiát, felöltöztette, megreggeliztette, majd a fürdőszobába ment. Azt gondolta, hogy a felesége még alszik. A vádlott felkelt, köntöst vett fel, a fürdőszobát, ahol a férje tartózkodott kulccsal bezárta, majd a gyermekét felkapva elszökött otthonról. A gyermek szandált viselt, kint -7 ºC körüli hőmérséklet volt. A vádlott egy ideig céltalanul autózott, majd a közeli bányatóhoz hajtott. A tó vizét 1 cm vastagságú jég borította. A vádlott alig tudott úszni, gyermeke egyáltalán nem tudott. A vádlott úgy döntve, hogy öngyilkos lesz a gyermeket ölbe véve elkezdett a bányató medrébe haladni, a jeget lépéseivel egyidejűleg feltörve. A vádlott 3 méter után a karját kinyújtotta és a gyermeket elengedte, ő viszont nem merült a víz alá. A gyermek a jeges vízben azonnal elmerült. A vádlott kijött a tóból, valamennyi időt eltöltött a parton, egy idő után visszament, hogy a gyermeket megkeresse, illetve azért, hogy öngyilkos legyen. A gyermeket azonban nem kereste meg, öngyilkosságot sem kísérelt meg. Ezután a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságra hajtott, ahol elmondta, hogy a gyermekével baj van, meghalt. Tört németséggel tudta magát megértetni. A rendőr a társaival és a vádlottal beült a szolgálati kocsiba, kimentek a helyszínre, ahol a meder alján megtalálták a gyermeket, akinek közvetlen halálát vízbe fulladás okozta. A vádlott férje körülbelül 1,5 órán át volt bezárva a fürdőszobába, mivel az ajtót nem tudta kinyitni, hiába kiabált, dörömbölt, kimászott az ablakon, és a szomszéd telefonjáról értesítette a rendőrséget. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat 14. évét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette (Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés i) pont) és személyi szabadság megsértésének bűntette (Btk. 175. § (1) bekezdés) miatt 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának 2014.05.13. bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a

13 / 48 kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így

14 / 48 az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat.

15 / 48 Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013

emberölés

2014.05.13.

9:00

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés – közöttük a vádlott – ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen

16 / 48 meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos – nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. A következő tárgyalási napon ítélethirdetés várható. Információ:


GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B. Ádám B.63/2014.

Életveszélyt okozó testi sértés 2014. május 08.30. bűntette és más 13. fszt. 25. bűncselekmények

Folytatólagos tárgyalási határnapok: május 15. és május 20. 8.30 órai kezdettel!

17 / 48

A vádirat szerint a vádlott 2013. február 13-án több győri szórakozóhelyen szórakozott és fogyasztott alkoholt unokatestvérével. Éjfél után a győri Bohém tanya nevű szórakozóhely előtt megszólították az ott várakozó egyik sértettet és tőle cigarettát kért a vádlott. Miután a sértett közölte, hogy nincsen nála cigaretta, nem dohányzik, a vádlott erőteljesen meglökte. A sértett hátrált, de eközben a vádlott arcon rúgta, amitől a sértett a földre esett. Ekkor érkezett a sértett barátja, akinek arcát a vádlott szintén ököllel bántalmazni kezdte, majd miután a földre esett, rugdosni kezdte. A vádlott a bántalmazást követően elfutott. A sértettek a szórakozóhelyre bementek barátaikhoz, akik ellátták őket, majd együtt Révfalu városrész irányába indultak. A belvárosban újra összetalálkoztak a vádlottal, akivel szóváltásba keveredtek. A szóváltás után a társaság szétszéledt. Az egyik sértett azonban ismét összetalálkozott a vádlottal, aki szidalmazni kezdte, majd egy utcai fém szeméttartót a tartóról levéve fejbe vágta a sértettet. A sértett a földre esett, ám a vádlott a fém szeméttartóval tovább bántalmazta a sértett fejét, aki a bántalmazás közben eszméletlenül feküdt a földön. A vádlott, miután a sértett barátai a helyszínre érkeztek, a szemetest eldobta és a helyszínről elmenekült. A sértett barátai ezt követően mentőt hívtak. A vádlottat a cselekményt követően rövid időn belül elfogták. A sértett a bántalmazás során életveszélyes sérüléseket szenvedett. Információ:

dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.

H. J.

közveszélyokozás bűntette

május 13.

8.30

A 52 éves vádlott kaposvári társasházi lakásában szétszerelte a gázkazánt. Azt egy zuhanycsővel összekötötte a radiátorral, a kazán gázégőjét pedig gázpalackra kötötte. A szobában téglából rakott nyílt tűztéren gázégőn fát égetett. Elnapolt tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2014 május 9.00 csalás bűntette, ún. „Takszöv- 13., 15. óra ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg.

18 / 48 Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Ügyszám: 1.Bf.891/2013. Tanácselnök

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna

A vád rövid ismertetése

Az eljárás és tárgyalása

másodfokú nyilvános ülés

A tárgyalás helye

Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2.

A tárgyalás ideje

2014. május 13. 10,15 h

2012. július 28-án vádlott a megengedett 50 km/h sebességet túllépve mintegy 118-122 km/h sebességgel előzésbe kezdett, a záróvonalat átlépte és áttért a szembejövő forgalom számára fenntartott, balra kanyarodás céljából kialakított sávba, ahol a vele azonos irányban, szintén nagy sebességgel közlekedő személygépkocsi mellett haladt tovább még mindig az általa előzött gépkocsi mellett, majd a kereszteződéstől 57,6 méterre elhelyezett sebességkorlátozás – 70 km/h/ jelzőtábla ellenére továbbra is 118122 km/h sebességgel. Ennek következtében a szembejövő forgalom részére balra kanyarodás céljára kialakított és felfestett kanyarodósávban járműve elejével 105-115 km/h sebességgel elütötte az ott vele szemben kerékpárral egyenesen, szabályosan közlekedő sértettet. Sértett a baleset következtében elhalálozott.

Vádlott nevének betűjele A vád

S. I. halált okozó közúti A tárgyalás eredménye veszélyeztetés bűntette

Sértett Érték Megjegyzés:

folytatólagos

Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök

Dr. Szakács Katalin



elsőfokú tárgyalás

A tárgyalás helye


A tárgyalás ideje

2014. május 12-16.

Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején – 2003. január 01. napjától – az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M. , IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló

19 / 48 vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 65-1% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések, 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti – bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként,

20 / 48 folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára – a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. Vádlott nevének betűjele A vád

L.A. és társai különösen jelentős értékre A tárgyalás eredménye elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény

Sértett Érték Megjegyzés: ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság B. György

csalás bűntette

2014. május 13.

9.00

A vádlott 2004 és 2010 között egy biztosító munkatársaként különféle biztosításokat kötött a6 sértettekkel. Ezen túlmenően a biztosítóra hivatkozva, ügyfeleit megtévesztve befektetési céllal is 5 vett át pénzt a sértettektől. A pénzt nem fektette be, hanem saját céljaira használta fel, illetve0 kölcsönadta. A vádiratban összesen 27 ”ügylet” szerepel, melyből 23 esetben ígért rövid távú . haszonnal kecsegtető befektetést a vádlott, 4 esetében pedig kölcsönt kért 2011-ben, miután már0 nem dolgozott a biztosítónál. 0 Érték cca. 57.000.000 Ft 0 , Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

21 / 48 2014.05.14. (SZERDA) FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 3., 8. számú tárgyaló W. László és társai Emberölés bűntette és más bűncselekmények

Nyilvános ülés 9:00 2014. május (7., 8.,) 14.

Az Egri Törvényszék 9.B.544/2011/69. számú, 2013. május 30. napján kelt ítéletével W. László I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki: -1 rb. bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében (Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont). Ezért az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat 7 (hét) évi és 3 (három) hónapi fegyházbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 8 (nyolc) évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat az 1 rb. kifosztás bűntette (Btk. 322. § (1) bek. és (2) bek. a) pont) miatt emelt vád alól felmentette, és az ellene lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette (Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont) miatt indult eljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság - N. Gábor II. r. vádlottat a bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette (Btk. 166. § (1) bek. (2) bek. a) pont) miatt emelt vád alól felmentette. - B. László III. r. vádlottat az ellene emberölés bűntette (Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. a) pont) miatt emelt vád alól felmentette, és az ellene lőfegyverrel visszaélés bűntette (Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont) miatt indult eljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság által - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban – megállapított tényállás szerint Sz. Bulcsú sértett 1997. április hónapban ismerkedett meg W. László I. r. vádlottal, amikor Budapesten, a Ferenciek terén található irodában személyesen találkoztak. V. Tiborral és B. Istvánnal, a cég tulajdonosaival Sz. Bulcsú jó viszonyban, üzleti kapcsolatban is állt, de V. Tibor már régóta ismerte W. Lászlót is, mert korábban közöttük szintén volt üzleti kapcsolat. A találkozáskor jelen volt W. tamás is, W. László üzleti partnere és munkatársa. A beszélgetés során Sz. Bulcsú bérbevételre ajánlotta W. Lászlónak és W. Tamásnak a füredi R. Night Clubbot. W. Tamás javaslatára W. László I. r. vádlott bérbe vette a clubot, a B. kft. tulajdonosaitól. A szerződéskötéskor tudta meg, hogy a club Sz. Bulcsú védelme alatt áll, amelyért havonta fizetnie kell, másrészt portásként alkalmazta Sz. Bulcsú emberét, B. Attilát is, akinek a bérét neki kell fizetnie. A club vezetésével W. László I. r. vádlott a barátnőjét, H. Erikát bízta meg, akinek segítséget nyújtott az üzemeltetésben R. Gyula és felesége, valamint K. Tímea is. A club a szükséges engedélyek beszerzése után 1997. június 20-tól üzemelt. Sz. Bulcsú sértett részt vett a R. Night Club megnyitóján, majd ezt követően W. László I. r. vádlott, H. Erika társaságában részt vett a sértett P. Discoban tartott névnapi partiján. A clubbal kapcsolatos ügyeket a továbbiakban N. Gábor II. r. vádlott intézte Sz. Bulcsú helyett. 1997. július 11-én a hajnali órákban Sz. Bulcsú megjelent a R. Night Clubban S. Gábor, T. Csaba, K. András és két alkalmi nőismerőse társaságában, ittas állapotban. A clubba B. Attila engedte be a sértettet, és embereit. Sz. Bulcsú hangosan kiabálva követelte a bár kinyitását, és itallal való kiszolgálását. H. Erika Sz. Bulcsú és embereinek megjelenésekor már lefeküdt aludni,

22 / 48 de felkelt és kiszolgálta őket. Ezt követően Sz. Bulcsú közösült H. Erikával, hogy annak beleegyezésével vagy sem, az eljárás során pontosan nem lehetett megállapítani. Ezután Sz. Bulcsú lefeküdt aludni, és a déli órákban embereivel együtt távozott a clubból. H. Erika a délelőtti órákban felhívta W. László I. r. vádlottat, és panaszkodott neki, hogy az éjszaka folyamán Sz. Bulcsú az embereivel randalírozott a bárban. W. László I. r. vádlott a délután folyamán személyesen leutazott Káptalanfüredre, és ott beszélt H. Erikával, aki azonban nem közölte vele, hogy Sz. Bulcsú és közte szexuális kapcsolat volt. A történteknek azonban hamar híre ment, a H. Erikával való közösülését maga Sz. Bulcsú is elmesélte ismerőseinek, azzal V. Tibor és B. István is kérkedett, de arról az esetkor jelen volt testőrök is beszéltek. 1997. július 18-án B. Attila és H. Erika között szóváltás alakult ki a R. Night Clubban, amelynek során B. Attila H. Erikának szóvá tette, szemére vetette, hogy Sz. Bulcsúval közösült. A szóváltásnak a fültanúja volt R. Gyula is, aki kisegítőként dolgozott a bárban. R. Gyula felhívta W. Tamást, és a közbenjárását, illetve intézkedését kérte, mivel megengedhetetlennek tartotta B. Attila hangnemét. W. Tamás a kérésnek eleget téve beszélt W. Lászlóval, aki még ugyanezen a napon a Balatonra ment, hogy személyesen tájékozódjon a történtekről, és megkérdezte arról H. Erikát. H. Erika azt mondta W. László I. r. vádlottnak, hogy a közösülés akarata ellenére történt, tehát Sz. Bulcsú megerőszakolta. Az I. r. vádlott másnap felhozta H. Erikát Balatonról, és a bár vezetését R. Gyulára, valamint feleségére bízta. W. László I. r. vádlott közben arról is tudomást szerzett, hogy Sz. Bulcsú közös ismerőseik körében dicsekszik a H. Erika és közte történt közösüléssel, és azt hódításnak könyveli el. Ez rendkívül felháborította, és arra az elhatározásra jutott, hogy emiatt Sz. Bulcsút felelősségre vonja. Saját és Sz. Bulcsú környezetében is indulatosan hangoztatta, hogy Sz. Bulcsút feljelenti, lecsukatja, börtönbe juttatásához megfelelő rendőri kapcsolatokkal rendelkezik, de ugyanakkor azt is terjesztette, hogy anyagi jóvátételt kér Sz. Bulcsútól a közösülés miatt. Sz. Bulcsú 1997. július 15. napjától július 22. napjáig akkori barátnőjével, B. Tímeával – a Veszprémi Városi Bíróság engedélyével – Franciaországban tartózkodott. Elutazása miatt W. László I. r. vádlott nem tudott vele kapcsolatba lépni, ezért első számú bizalmi emberét, N. Gábor II. r. vádlottat kereste meg, akivel 1997. július 18. napján, és azt követően folyamatos telefonos kapcsolatban állt, és személyesen is találkoztak. Így történt ez 1997. július 21-én este 22 és 23 óra közötti időben is Budapesten, a XIII. kerület Fáy utcában lévő kínai étteremben. A találkozón az I. r. és II. r. vádlotton kívül jelen volt M. Krisztián is. A megbeszélésen W. László I. r. vádlott közölte N. Gábor II. r. vádlottal, hogy minden magas rangú rendőri és politikai kapcsolatát latba fogja vetni azért, hogy Sz. Bulcsú meglakoljon a tettéért, olyan kijelentést azonban, hogy az életére törne, nem tett. Másnap Balatonalmádiban a P. Discoban N. Gábor II. r. vádlott közölte a sértett portásként dolgozó embereivel, amit W. Lászlótól megtudott. Olyan kijelentést a II. r. vádlott nem tett a sértett emberei felé, hogyha Sz. Bulcsút W. László részéről támadás érné, abba ne avatkozzanak bele. Az 1997. július 21-i találkozót követő napokban W. László I. r. vádlott N. Gábor II. r. vádlott közreműködése folytán találkozott B. Tamással, aki így tudomást szerzett W. László I. r. vádlott terveiről, amelyeket nem ellenzett. W. László I. r. vádlott tudta, hogy Sz. Bulcsú sértett 1997. július 21-én érkezik vissza Franciaországból, ezért július 22-én telefonon felhívta, és közölte vele a feltételeit. A sértett nem vette komolyan W. László követelését és fenyegetését, mert álláspontja szerint nem történt erőszak H. Erikával, és egyébként sem tartott semmilyen formában W. László I. r. vádlottól, őt nem tartotta komoly, veszélyes ellenfélnek. 1997. július 11. és július 21. között, pontosabban meg nem határozható időpontban W. László I. r. vádlott megkérte B. László III. r. vádlottat, hogy szerezzen neki éles lőfegyvert önvédelmi célból, mert tudomására jutott, hogy a sértettnek is van fegyvere. B. László III. r. vádlott ismeretlen

23 / 48 körülmények között beszerzett egy Skorpió típusú géppisztolyt, amelyet 1997. július 25-én W. Tamás Balatonkenesei nyaralója mellett W. László I. r. és B. László III. r. vádlott ki is próbáltak. A fegyver ismeretlen oknál fogva nem felelt meg W. László I. r. vádlottnak, és további sorsa az eljárás során ismeretlen maradt. 1997. július 28. és 30. között, pontosabban meg nem határozható időpontban, egy budaörsi iroda garázsában W. László I. r. és B. László III. r. vádlottak, valamint W. Tamás kipróbáltak egy maroklőfegyvert is, és a garázs falába próbalövéseket adtak le. A fegyver a kipróbálás során működőképes volt, a lövedék ereje átvitte a fegyver kipróbálásához használt deszkát, és a falba fúródott. Az eljárás során nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a fegyver kinek a tulajdonában állt, és további sorsa is ismeretlen. Az 1997. július 31-e előtti héten N. Gábor II. r. vádlott beszélt V. Gézával, Sz. Bulcsú sértett bizalmi emberével, és megkérdezte tőle, hogy ha Sz. Bulcsúnak félre kellene állnia, viszi-e tovább az üzletet. Ugyanezen időszakban a II. r. vádlott beszélt a testőrök közül S. Gáborral és K. Andrással is Sz. Bulcsú további sorsáról, olyan kijelentést azonban egyik tanú előtt sem tett, hogyha Sz. Bulcsút W. László I. r. vádlott részéről támadás érné, akkor ne avatkozzanak közbe. Mivel Sz. Bulcsú sértett W. László I. r. vádlott követeléseire semmilyen formában nem reagált, ezért W. László rábeszélésére 1997. július 28-án H. Erika a Veszprémi Rendőrkapitányságon feljelentést tett erőszakos közösülés miatt Sz. Bulcsú ellen. A feljelentés megtörténtéről az I. r. vádlott telefonon tájékoztatta Sz. Bulcsút. A sértett – bár fizikailag egyáltalán nem tartott az I. r. vádlottól – de mivel büntetőeljárás folyt ellene, attól tartott, hogy esetleg ismét előzetes letartóztatásba kerülhet. Ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy az I. r. vádlottal személyesen találkozzon a történtek megbeszélése végett. Időközben, pontosan meg nem határozható körülmények között W. László I. r. vádlott tudomására jutott, hogy ismeretlen személy, vagy személyek Sz. Bulcsút meg akarják ölni. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy ehhez segítséget nyújt oly módon, hogy a H. Erikával történtek megbeszélése végett találkozóra hívja Sz. Bulcsút a budaörsi irodába, majd annak megölése után a holttestet eltünteti. Ennek előkészítése érdekében 1997. július 30. napján élettársa, Sz. Anna nevére megvásárolt egy budapesti, XII. kerületi garázst, amelynek szerelőaknája is volt. A garázst a szerződés megkötésekor nyomban birtokba is vették. 1997. július 30-án 13 óra 30 perc körüli időben W. László I. r. vádlott a budaörsi irodájából felhívta Sz. Bulcsút, és találkozót beszéltek meg aznap délutánra. Sz. Bulcsú 16 óra 59 perckor felhívta W. Lászlót, és a beszélgetést követően elindult az I. r. vádlott budaörsi irodájába az általa vezetett M. típusú személygépkocsival T. Csaba, O. Béla és N. Gábor II. r. vádlott társaságában. Sz. Bulcsú 17 óra 30 perc körüli időben ért az irodához, ahol W. László I. r. vádlotton kívül B. László III. r. vádlott tartózkodott, ő engedte be a sértettet és N. László II. r. vádlottat a házba. Ezután W. László és Sz. Bulcsú az alagsori irodahelyiségbe mentek, N. Gábor pedig kijött a házból, és a másik két testőrrel együtt a ház előtt várakozott. Sz. Bulcsú mintegy 15 percet töltött az irodában, majd kijött az épületből, és O. Béla, valamint T. Csaba társaságában visszament Balatonra, de közölte embereivel, hogy másnap ismét találkozni fog az I. r. vádlottal. 1997. július 31-én W. László I. r. vádlott 14 óra 15 perc és 21 óra 15 perc közötti időben folyamatosan a budaörsi irodában tartózkodott. Sz. Bulcsú sértett a Balatonon töltötte az éjszakát, a déli órákban kelt fel, majd fürdött és pihent a Balaton partján O. Béla és T. Csaba társaságában. A kora délutáni órákban W. László I. r. vádlott felhívta a sértettet, és egyeztettek az aznapi találkozót illetően. Ezt követően W. László I. r. vádlott és N. Gábor II. r. vádlottak is többször beszéltek egymással a délutáni órákban. Délután 17 óra körüli időben Sz. Bulcsú sértett közölte O. Bélával és T. Csabával, hogy

24 / 48 Budaörsre megy találkozóra, ahova N. László II. r. vádlott és M. Krisztián fogják elkísérni, ezért ők már elmehetnek. Ezt követően egyedül beült gépkocsijába, és eltávozott. A sértett Balatonfüreden találkozott N. Gáborral, majd 18 óra 45 perc körüli időben a sértett barátnőjét, B. Tímeát Balatonalmádiban a fodrásznál kitették. A sértett közölte vele, hogy ha végez a fodrásznál, telefonáljon rá, mert érte fog menni. Majd Sz. Bulcsú az általa vezetett M. típusú gépkocsijával N. László társaságában az M7 autópályán Budapest irányába indult. Sz. Bulcsú lezser, sportos öltözékben volt, viselte a Barakka típusú nyak- és karláncát, nála volt a mobiltelefonja, és a zsebében 45.000 forint készpénz. A Budaörs felé vezető úton a sértett végig telefonált, utolsó fogadott beszélgetését 19 óra 49 perc 46 másodperckor fejezte be. 19 óra 55 perc körüli időben az autópálya budaörsi leágazója mellett lévő benzinkútnál megállt, ahol N. Gábor kiszállt. Ezt követően Sz. Bulcsú folytatta az útját, és 20 óra körüli időben megérkezett gépkocsijával a budaörsi irodához, ahol W. László I. r. vádlott, továbbá az az ismeretlen személy vagy személyek tartózkodtak, akik már várták a sértettet, hogy az életére törjenek. Az ingatlanban, annak kertjében vagy az ingatlant az autópálya zajelválasztó dombjával összekötő területen az ismeretlen személy, vagy személyek egy MCM típusú, 5, 6 mm-es pisztollyal a sértettet a tarkótájék közepén, közvetlen közelről fejbe lőtték. Az Sz. Bulcsút ért lőtt sérülés a koponyaüregbe hatolt, és a nyúltagy híd területén roncsoló agysérülést okozott, amelynek következtében kialakult légzési, keringési elégtelenség okán a sértett halála gyakorlatilag azonnal bekövetkezett. N. Gábor II. r. vádlott a sértett gépkocsijából történő kiszállását követően 19 óra 55 perc 48 másodperckor felhívta M. Krisztiánt, hogy menjen érte a benzinkúthoz, és a gépkocsijába vegye fel, ami meg is történt. A II. r. vádlott M. Krisztián tanúval már Budapest felé tartott, amikor 20 óra 20 perckor felhívta őt W. László I. r. vádlott, és közölte vele, hogy „meghalt a főnökötök”. 20 óra 22 perckor a sértett mobiltelefonját kikapcsolták, annak sorsa a továbbiakban ismeretlen maradt, azonban kikapcsolásakor egy budaörsi mobiltoronyra jelentkezett fel. 20 óra 48 perckor N. Gábor II. r. vádlott felhívta B. Tamást, és közölte vele Sz. Bulcsú halálhírét. W. László I. r. vádlott a sértett meggyilkolása után Sz. Bulcsú holttestét, és az elkövetéshez használt pisztolyt nylonok és ragasztószalag segítségével becsomagolta, egy szőnyegbe csavarta, majd a használatában lévő személygépkocsijának csomagtartójába tette. 21 óra 15 perc körüli időben a gépkocsival elindult az élettársa nevére vásárolt garázshoz. Ezzel egyidejűleg ismeretlen személy Sz. Bulcsú sértett személygépkocsiját a XII. kerületbe vitte, és egy mellékutcában leparkolta. Az I. r. vádlott a garázshoz érve a sértett holttestét a szerelőaknába tette, egy nylonzacskóban mellé tette az elkövetéshez használt fegyvert, valamint kivette a személygépkocsi szőnyegét, és azt is a szerelőaknába dobta, majd különböző tárgyakat és sódert szórt a holttestre. Másnap reggel ismét megjelent a garázsnál, és ott a Sz. Anna lakásán felújítási munkálatokat végző munkásokkal a szerelőaknát teljes egészében betemettette, majd vastag betonréteggel fedette be. A holttest elrejtését követően este 22 óra körüli időben W. László I. r. vádlott a XII. kerület környékére hívta telefonon N. Gábor II. r. vádlottat, valamint M. Krisztián és P. Attila tanúkat. A 20 óra 20 perces hívást követően nem sokkal ugyanis ismételten felhívta az I. r. vádlott a II. r. vádlottat, és arra kérte, hogy menjenek P. Attila lakására, mert még aznap este szüksége lesz a tanúra, mert ténylegesen a forgalmi engedélyben ő volt a M. típusú személygépkocsi tulajdonosaként bejegyezve. A II. r. vádlott, valamint a két tanú a M. Krisztián által vezetett személygépkocsival a XII. kerületbe érkeztek az I. r. vádlott telefonon adott útmutatása alapján, ahol egy mellékutcában az I. r. vádlott várta őket. Itt W. László I. r. vádlott N. Gábor II. r. vádlottnak, valamint M. Krisztiánnak megmutatta Sz. Bulcsú karláncát, amelyet még a sértett

25 / 48 holttestének elrejtése előtt vett le a sértettről, annak bizonyítása végett, hogy a sértett valóban meghalt. Ezt követően átadta P. Attilának az M. típusú személygépkocsi kulcsát, megmondta neki, hogy melyik közeli mellékutcában találja a gépkocsit, és utasította arra, hogy azzal néhány napra tűnjön el Budapestről. P. Attila az ezt követő hétvégét a gépkocsival együtt Vámospércsen lakó barátnőjénél töltötte, majd a következő héten a gépkocsit B. Tamás irodájában, annak kulcsaival együtt leadta. N. Gábor II. r. vádlott és M. Krisztián tanú éjjel 23 óra 50 perc körüli időben visszaindultak Balatonra, ahova a hajnali órákban meg is érkeztek. A P. Discoban a II. r. vádlott a sértett embereivel, valamint az ott várakozó B. Tímeával közölte, hogy a sértettnek dolga van, nem tudja, hogy hol van, és mikor fog előkerülni. 1997. augusztus 1-jén N. Gábor II. r. vádlott telefonon felhívta B. Istvánt, és közölte vele, hogy Sz. Bulcsúnak problémája akadt a rendőrséggel egy erőszakos közösülés miatt, ezért külföldre kellett távoznia. Emiatt ki kell üríteni Sz. Bulcsú Budapest, II. kerületi bérleményét. 1997. augusztus 4-én a sértett lakását többek között B. István, S. Gábor, H. Ferenc, H. Ferencné és Cs. Ferenc segítségével ki is ürítették. A sértett ingóságainak egy részét egy Budapest, XIV. kerületi raktárba szállították, a műszaki cikkek és a sértett kondi gépe pedig N. Gábor II. r. vádlotthoz került. A bérlemény kiürítésekor megjelent N. Gábor II. r. vádlott is, bár személyesen az ingatlan kiürítésében nem vett részt. A sértett kutyája B. Tamáshoz került. B. Tamás Sz. Bulcsú sértett valamennyi üzleti érdekeltségét, az összes emberét átvette, és azokat működtette, illetőleg embereit alkalmazta, egészen 1998. júniusában bekövetkezett erőszakos haláláig. 1997. augusztus 4-én P. Attila átadta W. Lászlónak a Sz. Bulcsú által használt M. típusú személygépkocsit, amelyet ezt követően az I. r. vádlott használt. 1997. augusztus 6-án P. Attila feljelentést tett a Budapesti IX. kerületi Rendőrkapitányságon, mely szerint a gépkocsi rendszámtábláját ellopták. A rendszámtábla körözését elrendelték, majd a szabálysértési eljárást 1997. augusztus 21-én megszüntették, miközben 1997. augusztus 7-én a M. típusú személygépkocsi új rendszámot kapott. 1997. október 21-én P. Attila feljelentést tett a Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányságon, mely szerint a személygépkocsit az új rendszámmal a VII. kerületből ismeretlen tettes ellopta. A nyomozást 1997. november 19-én megszüntették, a gépkocsi sorsa továbbra is ismeretlen. A Sz. Bulcsú eltűnése ügyében megindult államigazgatási eljárás, majd a 2003. február 6. napján elrendelt nyomozás során W. László tudomására jutott, hogy a személye a nyomozó hatóság látókörébe került. Ezért elhatározta, hogy a sértett holttestét kiássa, és más, biztonságosabb helyre rejti el. A munkához különböző szerszámokat szerzett be, majd T. István nevű ismerősével megkísérelte a járólapok, illetve a beton feltörését. Ennek végrehajtása közben, 2004. január 23án a rendőrség tetten érte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére fellebbezést jelentett be, megalapozatlanság okából. A vádlottak közül W. László és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett, a II. és III. r. vádlottak és védőik az ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2014. május 7., 8. és 14. napján, 900 órára tűzött ki nyilvános ülést. Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

26 / 48

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.944/2011

terrorcselekmény bűntette 2014.05.14.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2007 februárjától 2009 novemberéig 6 pénzintézetet rabolt ki és több millió forintot zsákmányolt. A rablások helyszínére legtöbbször taxival érkezett, de volt, hogy a II. r. vádlott fuvarozta. Az egyik bankrablás közben, mely a budapesti Flórián téren történt, dulakodni kezdett a biztonsági őrrel, majd kiérkeztek a rendőrök is. Az egyik bankban tartózkodó személyt túszként használva azonban sikerült elmenekülnie. Az ügyészség az I. r. vádlottat, mint visszaesőt 1 rb. állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 5 rb. jelentős értékre jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 3 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettével, 3 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette elkövetésével vádolja. A II. r. vádlottat pedig, mint visszaesőt 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja. A következő tárgyaláson perbeszédek és határozathozatal várható. Információ:


Fővárosi Törvényszék, I. 97. 10.B.2044/2013

nemzetközi kapcsolatban 2014.05.14. elkövetett hivatali vesztegetés bűntette

13:00

A vádlott ellen a MOL egyik részvényese indított pótmagánvádas eljárást. A vádindítvány szerint a pótmagánvádló 2013. július 11-én feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás bűntette, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a vádlott ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség 2013. július 16-án a feljelentést elutasította arra hivatkozással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A pótmagánvádló panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályára, azonban a panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította. A pótmagánvádló a vádindítványában előadta, hogy 2008 óta rendelkezik változó darabszámú MOL részvénnyel, melynek piaci értéke 2011-ben bruttó 600 millió Ft volt. Mint MOL részvényes a hazai és nemzetközi sajtóból értesült arról, hogy a horvát hatóságok gyanúja szerint a vádlott 2008-ban megállapodott az akkor hivatalban lévő horvát miniszterelnökkel, hogy 10 millió euró fejében hozzásegíti a magyar vállalatot ahhoz, hogy az befolyásoló részesedést szerezzen a horvát INA olajtársaságban, illetve ahhoz is segítséget nyújt, hogy az INA veszteséges gáz üzletágát a horvát állam átvegye az INA-tól. Szintén a sajtóból értesült arról, hogy a Zágráb Megyei Bíróságon büntetőeljárás folyik a volt horvát miniszterelnök és a vádlott ellen is. A bíróság első fokon bűnösnek találta a volt horvát miniszterelnököt vesztegetés bűntettében és börtönbüntetést szabott ki vele szemben. A fentiekről a vádlott nem tájékoztatta a MOL részvényeseket, holott a részvények árfolyamára

27 / 48 ezek jelentős kihatással voltak. A horvát hatóságok a vádlott kihallgatása ügyében kiadatás iránti jogsegélykérelmet terjesztettek elő a magyar hatóságok felé. Ezen hír megjelenésének napján a MOL részvények árfolyama 4%-ot esett,mely a pótmagánvádló részére 24 millió Ft kárt okozott. A kár álláspontja szerint a vádlott magatartásával összefüggésben keletkezett. Ezen túlmenően a MOL vagyonában 5 millió euró értékcsökkenés következett be. A pótmagánvádló álláspontja szerint a nyomozó hatóság a feljelentését elutasító döntése több szempontból megalapozatlan. A pótmagánvádló többek között azt sérelmezi, hogy a nyomozó hatóság a döntés meghozatalakor nem szerezték be a horvát hatóság által az elmúlt években feltárt bizonyítékokat, iratokat, illetve bizonyos gazdasági szakkérdések eldöntéséhez gazdasági-elemzői, igazságügyi könyvszakértői, illetve tőkepiaci szakismerettel rendelkező szakértő kirendelésére is szükség lett volna. A pótmagánvádló a fentiek alapján az alábbiakkal vádolja a vádlottat: - vesztegetés nemzetközi kapcsolatban bűntettével, - jelentős kárt okozó csalás bűntettével, - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II. 36. 20.B.1767/2013

hivatali bűntette

vesztegetés 2014.05.14., 16.,

9:00

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint 2010. évtől a Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK Nyelvi Központ vizsgahely nyelvvizsgáztatói, az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak vizsgázónként 300.000 forint jogtalan előny ellenében működtek közre abban, hogy olyan személyek is az ELTE ITK szervezésében folytatott államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt adó nyelvvizsgához jussanak, akik a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg. A bűncselekmények elkövetését az I. r. vádlott szervezte, ő irányította és határozta meg társai tevékenységét. Az V. r. vádlott vette fel a kapcsolatot olyan, nyelvvizsgát szerezni akaró személyekkel, akik hajlandóak 300.000 forintot fizetni azért, hogy úgy jussanak nyelvvizsga bizonyítványhoz, hogy a vizsga követelményeknek nem felelnek meg. Az V. r. vádlott intézte a nyelvvizsgázók vizsgára történő bejelentkezését, ő fizette be helyettük a nyelvvizsga díjat, valamint ő szállította a vizsgázókat a nyelvvizsga helyszínére. A II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak a nyelvvizsgabizottság tagjai voltak a szóbeli nyelvvizsgákon, az azokról készült jegyzőkönyveket annak tudatában aláírják, hogy a vizsgázók a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg, illetve a szóbeli nyelvvizsgára esetükben nem került sor. Az I. r. vádlott az írásbeli vizsgák alkalmával külön teremben ültette le az V. r. vádlott által közvetített vizsgázókat, majd gondoskodott arról, hogy a társai a vizsgafeladatokat kidolgozzák, majd a megoldásokat átadta a vizsgázóknak és megjelölte azt is, hogy mennyi és milyen típusú hibákat ejtsenek. A szövegértési vizsga alkalmával a nyelvi laborban azt az utasítást adta a vizsgázóknak, hogy a vizsgalap fejlécén kívül mást ne töltsenek ki. Őket a vizsga lezárását követően a teremben tartotta és a megoldásokat - az általa megfelelőnek ítélt hibákkal - lediktálta nekik. A szóbeli vizsgák megtartására részben már nem is került sor.

28 / 48

Az ügyészség Az I. r. vádlottat 13 rb. társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 13 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, A II. r. és a III. r. vádlottakat 5-5 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 5 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, A IV. r. vádlottat 2 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, Az V. r. vádlottat 13 rb. bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettével és 13 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. O. Tibor, H. Natália, K. Zoltán, N. Klaudia, N. Péter, M. Eszter, N. Dávid Márton, F. Tibor István, H. Márk, H. Gábor, M. János, B. Barbara és G. Edit vádlottakat 1-1 rb. vesztegetés bűntettével és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. Ezen büntetőügyhöz 2013. november 4-én egyesítésre került egy korábban a Mosonmagyaróvári Járásbíróságon folyamatban volt büntetőügy is, melyben a Győri Nyomozó Ügyészség két mosonmagyaróvári rendőr ellen nyújtott be vádiratot 1-1 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 1-1 rb. kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt. A vád szerint O. Tibor és M-né H. Natália vádlottak a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán teljesítettek szolgálatot a vádbeli cselekmények elkövetésekor. Cs. Zoltán (másik ügyben V. r. vádlott) közvetítésével 300.000 forintot adtak át V. Zsolt Imrének (másik ügyben I. r. vádlott), hogy nyelvtudásuktól függetlenül nyelvvizsgát szerezhessenek. O. Tibor a nyelvvizsga alapján a Rendőrtiszti Főiskolán főiskolai végzettséget igazoló diplomát szerzett. A diplomája alapján pedig rendőr hadnagy rendfokozatba került és illetménykiegészítést is kapott, mellyel 352.670.- forint kárt okozott. M-né H. Natália vádlott a nyelvvizsgája alapján nyelvvizsgapótlékban és illetménykiegészítésben részesült, mellyel 287.119.- forint kárt okozott. A következő tárgyalási napon megkezdődik a vádlottak meghallgatása. Információ:


Fővárosi Törvényszék, 7.B.1080/2013

hivatali bűntette

vesztegetés 2014.05.14.

8:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, mint a Videoton Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19-es csapatának játékosa 2010. augusztus 27-ét megelőzően felkereste a II. r. vádlottat azzal az ajánlattal, hogy pénzért befolyásolná a 2010. augusztus 27-én megrendezendő Videoton Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – Ferencvárosi Torna Club U19-es bajnoki labdarúgó mérkőzés eredményét. Az I. r. vádlottnak anyagi gondjai voltak és tudta, hogy a II. r. vádlott interneten szokott mérkőzésekre fogadni. A II. r. vádlott vállalta, hogy segít az I. r. vádlottnak, illetve együttműködik vele. A mérkőzésen esett gólok számára kívántak fogadást kötni, ezért a II. r. vádlott közölte az I. r. vádlottal, hogy kell még valaki a mérkőzésen játszó labdarúgók közül rajta kívül, hogy biztosan sikeres legyen a mérkőzés eredményének manipulációja.

29 / 48 Az I. r. vádlott 2010. augusztus 26-án felkereste J. L-t a Ferencvárosi Torna Club U19-es csapatának kapusát és megkérte őt arra, hogy segítsen neki befolyásolni a másnapi mérkőzés eredményét oly módon, hogy a Videoton csapata 4:1 arányban győzzön. Az I. r. vádlott a közreműködésért cserébe 1.000.000 forintot ajánlott fel J. L-nek, aki az ajánlatot visszautasította. Az ügyészség az I. r. vádlottat 1 rb. gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, míg a II. r. vádlottat 1 rb. bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. Az ügyben május 14-én lesz az első tárgyalási nap. Információ:


GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék R. Ildikó Erzsébet B.58/2014.

14 életévét be nem töltött 2014. május 08.30. személy sérelmére elkövetett 14. fszt. 16. emberölés bűntette

A vádirat szerint a vádlott gyermekét annak megszületését követően az udvaron található árnyékszékbe dobta. Bizonyítási eljárással, tanúk meghallgatásával folytatódik az eljárás. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118.

P.L.

Költségvetési csalás bűntette

május 14-15.

9.00

A 45 éves I. r., a 27 éves II. r., a 35 éves III. r. és a 23 éves IV. r. vádlottak a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett munkahelyteremtő beruházást pályáztak meg. A vádlottak a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megtévesztésével 180.700.000 forint vagyoni hátrányt okoztak. Első tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

30 / 48 KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott K.R.

ügy emberölés bűntette

időpont 2014. május 14. 13 óra

Perbeszédek a volt feleségét megölő férfi ügyében A vádirat lényege szerint a vádlott /38 éves kalocsai férfi/ 2010-ig élt házasságban a sértettel. A házasságuk felbontását követően is együtt éltek, de gyakran veszekedtek. A sértett 2012. március 22. napján a szüleihez költözött a vádlottal közös gyermekével, amit a vádlott nem tudott elfogadni. A vádlott 2012. március 23. napján megjelent a sértett házánál, ahol szitkozódott, fenyegetőzött, ami miatt rendőri intézkedésre, majd távoltartás elrendelésére került sor vele szemben. A vádlott azonban továbbra sem tudott belenyugodni családja elvesztésébe, ezért rendszeres pszichiátriai kezelésre járt és folyamatosan zaklatta volt feleségét és a lányát is. Többször is kijelentette, hogy megöli a sértettet. A vádlott 2012. szeptember 26. napján a nyílt utcán késsel támadt a feleségére, akit egy bicskával több alkalommal megszúrt. A sértett lánya megpróbálta édesanyját megvédeni, azonban a vádlott őt félrelökte, melynek során a gyermeknek is sérülést okozot. A sértett futva hagyta el a helyszínt, azonban életét a mentősök már nem tudták megmenteni. Halálának oka heveny vérvesztéssel társuló agykárosodás és tüdőgyulladás volt.

SZEKSZRÁDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék Sz. J. és társai

Bűnszövetségben elkövetett 2014. kábítószerrel visszaélés bűntette május 14.

8.30

31 / 48

Információ:

Az ügyben a Szekszárdi Törvényszék másodfokon jár el a jelzett tárgyalási napon nyilvános ülés keretében. Elsőfokon a Szekszárdi Járásbíróság 2013. június 14. napján hirdetett ítéletet, melyben mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében és ezért az I. r. vádlottat 2 év 6 hónap, a II. r. vádlottat 1 év 7 hónap, a III. r. vádlottat 10 hónap, míg a IV. r. vádlottat 2 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte. A közügyek gyakorlásától valamennyi vádlottat a bíróság eltiltotta 2-3 év közötti időtartamban, valamint az I. r. vádlottal szemben 1.500.000,- Ft, a IV. r. vádlottal szemben 1.800.000,- Ft összegben vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést. Rövid tényállás: Az I. r. vádlott 2010. őszétől a megélhetéséhez, illetve rendszeres marihuana fogyasztásához szükséges anyagi javakat kábítószer-kereskedelem hasznából kívánta előteremteni oly módon, hogy heti rendszerességgel Budapestre utazott azért, hogy nagytételben vásároljon kábítószert. Az így megvásárolt marihuanát Szekszárdon, illetve környékén akarta értékesíteni, melyből jelentős jövedelem megszerzését tervezte. Miután az I. r. vádlott a kábítószer-vásárláshoz kellő anyagi eszközökkel nem rendelkezett, ezért ismerősét az alkalmi marihuana fogyasztó II. r. vádlottat kérte meg arra, hogy őt a vásárláshoz szükséges anyagi eszközökkel segítse. A II. r. vádlott először 300.000,- Ft-ot adott át az említett célra I. r. vádlottnak, majd a folyószámláját vezető banktól személyi kölcsönt is igényelt. Ezen túl az I. r. vádlott ígéretet tett a II. r. vádlottnak arra, hogy a saját marihuana fogyasztásához szükséges heti 5-10 gramm kábítószerhez ingyen hozzájuttatja. A budapesti kábítószer vásárlások alkalmával a III. r. vádlott volt az, aki a bérelt gépkocsit vezette és tudomással bírt arról, hogy az ügyletet az I. r. vádlott, míg az anyagi eszközt ahhoz a II. r. vádlott biztosítja. 2010. október-november hónapban a vádlottak összesen 6 alkalommal bonyolítottak kábítószer-beszerzést Budapesten, majd az esetenként megszerzett 200 gramm marihuanát az I. r. vádlott által látogatott decsi ingatlanban I-II. r. vádlott kimérte és csomagolta, és azt követően értékesítette fel nem derített vásárlói kör részére. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök





A tárgyalás helye


A tárgyalás ideje

2014. május 12-16.

Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején – 2003. január 01. napjától – az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M. , IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 65-1%

32 / 48 üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kftvel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések, 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti – bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2)

33 / 48 bekezdés a) és c) pontjára – a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. Vádlott nevének betűjele A vád


34 / 48 2014.05.15. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem dr. S. Gábor

Információ:

Rágalmazás vétsége

2014. 05. 15.

09.00

Az országgyűlési képviselő terheltet a Jobbik Magyarországért Országgyűlési Képviselő Csoportja tagnak jelölte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába, melynek feltételeként személyét érintő „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést folytattak le. Az Alkotmányvédelmi Hivatal az ellenőrzés eredményeképpen a vádlott személyét érintően nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tárt fel. Az erről szóló határozat kézhezvételét követően a terhelt feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és rágalmazás vétsége miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója és ismeretlen társai ellen. A feljelentés alapján az ügyészség a lefolytatott nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A terhelt ezt követően sajtótájékoztatót tartott, amelyen az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatban a jó hírnév sérelmére, a közbizalom és a társadalmi megbecsülés csorbítására alkalmas kijelentéseket tett, rossz színben feltüntetve a hivatalt magát is. Ugyanakkor a bíróságok a vádlott mentelmi joga folytán felmentő ítéletet hoztak. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B. Gábor

Információ:

Vesztegetés bűntette

2014. 05. 15.

9.45

A terhelt több alkalommal trágár, gyalázkodó kijelentéseket tartalmazó leveleket küldött a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik regionális igazgatóságának ügyfélszolgálati irodavezetőjének. Az egyik ilyen levélben meg is fenyegette őt, mire a hivatal vezetője feljelentést tett a terhelttel szemben. A terhelt irodavezetőnek címzett beadványában 3000 forint értékű meleg étkezési utalványt küldött azzal, hogy a „bevont” személyi okmányait adja vissza, továbbá súlyosan, életveszélyesen megfenyegette az irodavezetőt. A terhelt ezután levélben 11 ezer forint értékű meleg étkezési utalványt és 1000 forint készpénz jogtalan előnyt ajánlott, de ténylegesen csak 5000 forint értékű utalványt és 1000 forintos bankjegyet küldött az irodavezetőnek azért, hogy az hivatali kötelességét megszegve visszaadja P.A. letelepedési engedélyét. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

35 / 48

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla N. Cs.

Információ:

Zaklatás bűntette

2014.05.15.

10:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013 júliusában N. Cs. vádlottat zaklatás vétsége és zaklatás bűntette miatt 120 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. A bíróság a vádlottat az ellene rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában a vádlottat a zaklatás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottat egy évi időtartamra, próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére részbeni felmentése miatt, bűnösségének további bűncselekményben, zaklatás bűntettében való megállapításáért és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint N. Cs. vádlott és K. E. sértett élettársi kapcsolatban éltek egymással, kapcsolatukból 3 gyermek született. A vádlott és a sértett kapcsolata 2010 júniusában megromlott és a vádlott 2011 márciusában végleg elköltözött. N. Cs. vádlott 2011 májusától júliusig több alkalommal küldött a sértett mobiltelefonjára zaklató, trágár sms-eket. A vádlott 2011 májusajúnius a között a sértettet a munkahelyén azzal fenyegette meg, hogy megveri, illetve agyonveri. A fenyegetések a sértettben komoly félelmet keltettek. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. Zs. A.

Lopás bűntette

2014.05.15.

11:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013 márciusában L. Zs. A. I.r. vádlottat 2 rb lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottat az ellene rongálás vétsége, társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság I.r. vádlottal szemben 1.697.150.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. R. D. II.r. vádlottat bűnpártolás vétsége miatt 35.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 decemberében L. Zs. A. I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki további 2 rb. lopás bűntettének kísérletében és a vádlott fegyházbüntetését 3 év 6 hónapra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyta. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője felmentés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2008 novemberében felmászott egy miskolci lakás erkélyére, onnan bejutott a hálószobába és a nappaliba, ahonnan 1.036.000.- Ft értékben készpénzt, férfi karórákat, arany ékszereket, valamint 661.150.- Ft értékben női arany ékszereket vitt el. I.r. vádlott II.r. vádlott segítségével akarta az egyik 440.000.- Ft értékű férfi arany karórát értékesíteni. II.r. vádlottal Budapestre utaztak, ahol egy ékszerboltban 102.005.- Ft-ért adták el az órát. 2010 májusában két másik miskolci lakásba is be akart jutni I.r. vádlott, azonban ez nem sikerült, viszont a zár megrongálásával 38.299.- Ft illetve 500.- Ft kárt okozott. Első nyilvános ülés.

36 / 48 Információ:


DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Fiktív számlákkal mesterkedtek 2014. május 15. csütörtök 13.00 Adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények B. 2551/2010 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 27. 13.00 Ítélethirdetés (előtte 09.30-tól perbeszéd) Vádlottak: I.r.M.István, II.r. M.Bertalan, III.r. A.Csaba, IV.r. M.Brigitta, V.r. H.József, VI.r. N.István, VII.r. Z.Attila, VIII.r.M.Sándor, IX.r. L.Jánosné. A Debreceni Városi Ügyészség vádirata szerint az első és negyedrendű vádlott még 2006-ban tagjává vált egy – akkor - nyírábrányi székhelyű cégnek, amelynek M. István vezető tisztségviselője is lett. A vádirat szerint az A.T. Kft. üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végzett, a társaság működésének egyetlen célja fiktív számlák kibocsátása volt. Olyan gazdasági eseményekről állított ki számlákat, amelyeket a társaság soha nem végzett el. A számlázás tarifája a kiszámlázott tevékenység ellenértékének 5 százaléka volt. A kibocsátott fiktív számlák többnyire készpénzesek voltak, ilyenkor az I.r. vádlott csak az őt „megillető” 5 százalékot kapta kézhez. Átutalásos számla esetén a pénz beérkezése után röviddel M. István kivette az összeget és csak a tranzakciós díjat, valamint az 5 százalékos „jutalékot” tartotta meg. A többi pénzt átadta a fiktív számlákat befogadó cég képviselője számára. A IV.r. vádlott 2007-ben egy másik cég, az E.F. Kft. ügyvezetője lett, az ügyészség azonban azt állapította meg, hogy M. Brigitta névleges vezetése mellett a társaság a II. és a III.r. irányítása alatt működött. Egy idő után már a szerződéseket és a számlákat is a III.r. vádlott írta alá, az „ügyvezető” meghatalmazása alapján. A létavértesi székhelyű E.F. Kft. szintén beszállt a fiktív számlázási folyamatba. A vádhatóság azt állapította meg, hogy 2006 - 2007-ben összesen 6 cég vásárolt az A.T. Kft-től fiktív számlákat (köztük a vádlottak másik gazdasági társasága is), összesen bruttó 195 millió Ft értékben. A legkisebb tétel 4 millió, a legnagyobb 61 millió 600 ezer Ft értékű számla volt. A cégek a fiktív számlákkal csökkentették áfa fizetési kötelezettségüket, jogosulatlanul igényeltek vissza általános forgalmi adót, csökkentették kimutatott eredményüket, kevesebb társasági adót és különadót fizettek, így az ügyész szerint tízmilliókkal károsították meg az állami költségvetést. Az eljárás még 2012 februárjában indult, 2012. november 22-én több sajtóorgánum is beszámolt az ügyről.

További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 Lopott fákat adtak-vettek 2014. május 15. csütörtök 13.45

37 / 48 Nagyobb értékre, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények B. 1095/2013 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 7. 1. tárgyalás Vádlottak: I.r. S. István, II.r. S. János, III.r. S. Józsefné, IV: N. László, V.r. S. Sándorné A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint 2010 téli hónapjaitól kezdve ismeretlen személyek nagy mennyiségű fát loptak el egy téglási fenyőerdőből, illetve a Nyírerdő Zrt. hajdúhadházi erdészetéből. A vádlottak a nagy mennyiségű fát ismeretlen elkövetőktől vásárolták meg származást és eredetet igazoló dokumentumok nélkül, áron alul. A vádlottak tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt fa bűncselekményből származik – áll a vádiratban. Ezt támasztja alá az is, hogy az eladásra felkínált fa ára aránytalanul kedvező volt. A vádlottak kifejezetten a haszonszerzés hajtotta. A vádirat öt konkrét esetet taglal 2011 – 2012-ből. Az eseteknek több közös vonása van: a felvásárolt fa a téglási magánerdőből, vagy a hajdúhadházi állami erdőből származott és a vádlottak minden alkalommal Hajdúhadház területén ismeretlen személyektől vásárolták meg. Az „eladók” többsége szekérről árulta a fát a településen, amikor az orgazdával megalkudtak. Egy szekérnyi fáért általában 5 – 10 ezer forintot kaptak. Volt, hogy egyszerre 5 szekérnyi fát vásároltak meg a vádlottak, szekerenként 7-8 ezer forintért. Máskor az eladók IFÁ-val járták a települést, amikor a felvásárlóval megalkudtak a fenyőre, meggyre, akácfára. Arra is volt példa, hogy 5 méteres erdei fenyőket adtak el, máskor feldarabolva, köbméterre átszámolva cserélt gazdát a lopott fa. A vádirat szerint a legkisebb szállítmányért az ismeretlen eladó 10 ezer forintot kapott, a legnagyobb mennyiségért 60 ezer forintot fizettek. Ez a fa valós árának töredéke, a két említett mennyiség értéke valójában 24 ezer és 304 ezer forint. Összességében egyébként az öt vádpontban taglalt, a magánerdő tulajdonosától és a Nyírerdő Zrt-től ellopott fa értéke eléri a másfélmillió forintot. A dátumokból az is kiolvasható, hogy a lopott fát az orgazdák elraktározták, hiszen volt olyan fa, amit egyikük 2011 augusztusában vásárolt fel, 2012 januárjában azonban a házkutatás során előkerült. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B. Bence és társa B.106/2013.

Halált okozó bűntette

testi

sértés 2014. május 09.00. 15. fszt. 23.

Pótmagánvádas eljárás! B. István pótmagánvádló – a sértett hozzátartozója – által indított ügyben szakértők meghallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Folytatólagos tárgyalás. Információ:


38 / 48 GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 13.B.411/2013. számú büntetőügy N. R. és társa vádlottak

Információ:

Életveszélyt Tárgyalás időpontja: okozó testi sértés 2014. május 15. bűntette és garázdaság vétsége

8 óra 30 perc

Első tárgyalás A vádirati tényállás szerint I. rendű N. R. és II. rendű B. L. vádlottak 2013. április 6-án a gyulai J. Sörözőben italoztak együtt. A söröző előtt ittasságuk miatt 12 óra 40 perc körül szóváltás alakult ki közöttük, azonban tovább folytatták az italozást. 13 óra 30 perc körüli időpontban ismét kimentek az utcára, ahol újabb szóváltás, dulakodás alakult ki. Ennek során a II. r. vádlott a söröző előtt álló Wartburg típusú személygépkocsijából elővett egy 65 cm hosszúságú hidraulika csövet, mellyel az I. r. vádlottat kis erővel fejtetőn ütötte, majd a földre kerülő I. r. vádlottat két alkalommal, kis erővel ököllel is megütötte. Amikor az I. r. vádlott felkelt a földről, megölelték egymást, azonban az I. r. vádlott váratlanul a bal arcán nagy erővel, a jobb arcán kisebb erővel ököllel megütötte a II. r. vádlottat. A II. r. vádlott az ütéstől hanyatt esett, a fejét az úttest kövezetébe ütötte, melynek következtében közvetett életveszélyes sérülés keletkezett. dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivő 20/3782317 [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118.

P.L.

Költségvetési csalás bűntette

május 14-15.

9.00

A 45 éves I. r., a 27 éves II. r., a 35 éves III. r. és a 23 éves IV. r. vádlottak a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett munkahelyteremtő beruházást pályáztak meg. A vádlottak a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megtévesztésével 180.700.000 forint vagyoni hátrányt okoztak. Első tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott B.Cs. és társai

ügy testi sértés bűntette időpont 2014. május 15. 9 más bűncselekmények óra

Folytatódik az izsáki rendőrök büntetőpere Folytatódik annak a két volt rendőrnek – és társaiknak – a tárgyalása, akik ellen – többek között - kényszervallatás bűntette és halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség.

39 / 48

A vádirat lényege szerint az I.r. és a II.r. vádlottak 2013. április 8. napján az Izsáki Rendőrörs épületében – hivatalos eljárásuk során – több órán keresztül olyan súlyosan bántalmaztak egy férfit, hogy az belehalt a sérüléseibe. A vád tárgyát mindösszesen öt vádpont képezi. A Kecskeméti Törvényszék a 2013. október 9. napján kelt végzésében megállapította, hogy B. V. L. I.r. és B. Cs. Z. II.r. vádlottak tekintetében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vádiratának I. pontjában írt tényállás /az Izsáki rendőrörsön 2013. április 8. napján történt bántalmazás/ a vádirati minősítéstől (halált okozó testi sértés) eltérően különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetteként is minősülhet. Erre a bűncselekményre a törvény 10 évtől 20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli. A továbbiakban a minősítés változtatásra figyelemmel az eljárást a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A bíróság ugyanezen a napon az I.r. és a II.r. vádlottak előzetes letartóztatást - szökés, elrejtőzés veszélye miatt - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő


PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék fsz. II. tárgyalóterem K. L.

különösen jelentős vagyoni 2014.05.15-16. 8.30 hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete

A vádirat szerint a Pécsi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója szerződése szerint 2008. október 30. napjától 5 év határozott időre K.L. vádlott volt, aki szándékos kötelezettségszegésével 2009. január 1. és december 31. közötti időszakban az általa képviselt PK Zrt. sérelmére szándékosan összesen 6.797.378.000 forint többletköltségből adódó vagyoni hátrányt akart okozni, amely vagyoni hátrány bekövetkezte a vádlottól független körülmények kialakulása miatt maradt el. Emellett a PK Zrt. díjfizetése miatt – amely 2009. január 1. és 2011. március 31. között 27 hónap alatt állt fenn – a vádlott által szintén tőle független külső körülmények miatt kezdeményezett bérleti díjcsökkentésre is figyelemmel, összesen 670.979.000 forint bruttó többletköltségből adódó vagyoni hátrány érte a PK Zrt.-t. A tárgyaláson a bíróság tanúkat hallgat ki, ítélet még nem várható az ügyben. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]


Dr. Pfeifer Péter


40 / 48



A tárgyalás helye

8200 Veszprém, Vár u. 19. I. em. 101. sz. tárgyaló 2014.május hó 15. nap 8,30 óra

A tárgyalás ideje


L. L. vádlottat, mint erőszakos többszörös visszaesőt az ügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja, az alábbiak szerint: A vádlott 2012. április 09. napján, húsvét hétfőn – a locsolkodás során elfogyasztott szeszes ital hatására – erősen leittasodott. Ilyen állapotban érkezett a sértett várpalotai lakásához,, hogy az ott albérletben lakó hölgyismerősét is meglocsolja, aki azonban nem volt otthon. A lakásban a vádlott szóváltásba keveredett a 73 éves K. Gy. J-né sértettel, akire több közepes-nagy erejű ütést mért, majd a konyhában lévő ágyra lökte, ahol az arcát, fejét és egyéb testrészeit tovább ütlegelte, illetve őt fojtogatta. Ezt követően a 37 éves vádlott az ütések és a fojtogatás következtében eszméletét vesztett sértettel megpróbált közösülni, amely azonban nem sikerült neki. Ezután a vádlott az ágyon mozdulatlanul, eszméletlen állapotban fekvő sértettel magára hagyva elvtávozott. A sértetten 19 külsérelmi nyomot és számos belső sérülést rögzítettek, az idős asszony a helyszínen életét vesztette az elszenvedett bántalmazás következtében – halálát fulladás okozta. Az ügyészség a vádlottal szemben tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt.

L. L.

Sértett

Aljas indokból és különös A tárgyalás eredménye kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette K. Gy. J-né

Érték Megjegyzés:

folytatólagos

Ügyszám: 1.Bf.309/2014. Tanácselnök

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna



másodfokú nyilvános ülés

A tárgyalás helye

Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2.

A tárgyalás ideje

2014. május 15. 11,00

Vádlott 2012. május-június hónapban lakóházukban szexuális kapcsolatba lépett az akkor 13 éves neveltlányával oly módon, hogy a sértettel a beleegyezésével közösült. Vádlott ezt követően 2012. október 12. napjáig szinte heti rendszerességgel, hetente legalább két esetben is beleegyezésével közösült a gyermekkorú sértettel lakóházuk különböző helyiségeiben. 2012. július 21-én az esti órákban a családi házukban leányához, az akkor 16 éves sértetthez kísérelt meg szexuálisan közeledni.


B. I. szexuális visszaélés bűntette, A tárgyalás eredménye kiskorú veszélyeztetés bűntette

Sértett Érték Megjegyzés:

első nyilvános ülés

41 / 48

Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök





A tárgyalás helye


A tárgyalás ideje

2014. május 12-16.

Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején – 2003. január 01. napjától – az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M. , IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 65-1% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések, 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont),

42 / 48

III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti – bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára – a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. Vádlott nevének betűjele A vád


43 / 48

2014.05.16. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 20.B.1767/2013

hivatali bűntette

vesztegetés 2014.05.14., 16.,

9:00

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint 2010. évtől a Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK Nyelvi Központ vizsgahely nyelvvizsgáztatói, az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. vádlottak vizsgázónként 300.000 forint jogtalan előny ellenében működtek közre abban, hogy olyan személyek is az ELTE ITK szervezésében folytatott államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt adó nyelvvizsgához jussanak, akik a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg. A bűncselekmények elkövetését az I. r. vádlott szervezte, ő irányította és határozta meg társai tevékenységét. Az V. r. vádlott vette fel a kapcsolatot olyan, nyelvvizsgát szerezni akaró személyekkel, akik hajlandóak 300.000 forintot fizetni azért, hogy úgy jussanak nyelvvizsga bizonyítványhoz, hogy a vizsga követelményeknek nem felelnek meg. Az V. r. vádlott intézte a nyelvvizsgázók vizsgára történő bejelentkezését, ő fizette be helyettük a nyelvvizsga díjat, valamint ő szállította a vizsgázókat a nyelvvizsga helyszínére. A II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak a nyelvvizsgabizottság tagjai voltak a szóbeli nyelvvizsgákon, az azokról készült jegyzőkönyveket annak tudatában aláírják, hogy a vizsgázók a nyelvvizsga követelményeknek nem feleltek meg, illetve a szóbeli nyelvvizsgára esetükben nem került sor. Az I. r. vádlott az írásbeli vizsgák alkalmával külön teremben ültette le az V. r. vádlott által közvetített vizsgázókat, majd gondoskodott arról, hogy a társai a vizsgafeladatokat kidolgozzák, majd a megoldásokat átadta a vizsgázóknak és megjelölte azt is, hogy mennyi és milyen típusú hibákat ejtsenek. A szövegértési vizsga alkalmával a nyelvi laborban azt az utasítást adta a vizsgázóknak, hogy a vizsgalap fejlécén kívül mást ne töltsenek ki. Őket a vizsga lezárását követően a teremben tartotta és a megoldásokat - az általa megfelelőnek ítélt hibákkal - lediktálta nekik. A szóbeli vizsgák megtartására részben már nem is került sor. Az ügyészség Az I. r. vádlottat 13 rb. társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 13 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, A II. r. és a III. r. vádlottakat 5-5 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 5 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, A IV. r. vádlottat 2 rb társtettesként, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, Az V. r. vádlottat 13 rb. bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettével és 13 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. O. Tibor, H. Natália, K. Zoltán, N. Klaudia, N. Péter, M. Eszter, N. Dávid Márton, F. Tibor István, H. Márk, H. Gábor, M. János, B. Barbara és G. Edit vádlottakat 1-1 rb. vesztegetés bűntettével és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. Ezen büntetőügyhöz 2013. november 4-én egyesítésre került egy korábban a Mosonmagyaróvári Járásbíróságon folyamatban volt büntetőügy is, melyben a Győri Nyomozó Ügyészség két

44 / 48 mosonmagyaróvári rendőr ellen nyújtott be vádiratot 1-1 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 1-1 rb. kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt. A vád szerint O. Tibor és M-né H. Natália vádlottak a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán teljesítettek szolgálatot a vádbeli cselekmények elkövetésekor. Cs. Zoltán (másik ügyben V. r. vádlott) közvetítésével 300.000 forintot adtak át V. Zsolt Imrének (másik ügyben I. r. vádlott), hogy nyelvtudásuktól függetlenül nyelvvizsgát szerezhessenek. O. Tibor a nyelvvizsga alapján a Rendőrtiszti Főiskolán főiskolai végzettséget igazoló diplomát szerzett. A diplomája alapján pedig rendőr hadnagy rendfokozatba került és illetménykiegészítést is kapott, mellyel 352.670.- forint kárt okozott. M-né H. Natália vádlott a nyelvvizsgája alapján nyelvvizsgapótlékban és illetménykiegészítésben részesült, mellyel 287.119.- forint kárt okozott. A következő tárgyalási napon megkezdődik a vádlottak meghallgatása. Információ:


PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék fsz. II. tárgyalóterem K. L.

különösen jelentős vagyoni 2014.05.15-16. 8.30 hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete

A vádirat szerint a Pécsi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója szerződése szerint 2008. október 30. napjától 5 év határozott időre K.L. vádlott volt, aki szándékos kötelezettségszegésével 2009. január 1. és december 31. közötti időszakban az általa képviselt PK Zrt. sérelmére szándékosan összesen 6.797.378.000 forint többletköltségből adódó vagyoni hátrányt akart okozni, amely vagyoni hátrány bekövetkezte a vádlottól független körülmények kialakulása miatt maradt el. Emellett a PK Zrt. díjfizetése miatt – amely 2009. január 1. és 2011. március 31. között 27 hónap alatt állt fenn – a vádlott által szintén tőle független külső körülmények miatt kezdeményezett bérleti díjcsökkentésre is figyelemmel, összesen 670.979.000 forint bruttó többletköltségből adódó vagyoni hátrány érte a PK Zrt.-t. A tárgyaláson a bíróság tanúkat hallgat ki, ítélet még nem várható az ügyben. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Az ügy lényege:

Bűnszervezetben elkövetett 2014 május 9.00 csalás bűntette, ún. „Takszöv- 13., 15. óra ügy”

45 / 48 Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Makói Járásbíróság (6900 Makó, Megyeház u. 2.) 11. számú tárgyalóterem N. R. vádlott és társa

Társtettességben elkövetett lopás 2014. bűntette és más 15. bűncselekmények

május 8.15 óra

Az ügy lényege: Az egyesített vádiratok lényege szerint N. R. I.r. vádlott 2012. június 25. és 2012. június 28. napja közötti időben lopási szándékkal megjelent a Makó külterületén található ún. Jángori Zsidó temetőben, ahol értékek után kutatva több kriptát is megrongált, valamint azokból aranyékszert, aranyfogakat tulajdonított el, melyeket értékesített. N. R. I.r. vádlott megrongálta továbbá a temetőben lévő egyik rabbi emlékhelyének lakatját az oda való bejutási szándékkal. N. R. I.r. vádlott ezen cselekményével a kriptába temetett halottakat és emléküket meggyalázta. A vád képviseletét a Makó Járási Ügyészség a kegyeletsértés vétsége miatt átvette. N. R. I.r. és T. R. II.r. vádlottak továbbá közösen eltulajdonítottak több magánszemélytől kerékpárokat, szerszámokat, víz-és elektromos szerelési anyagokat, szerelvényeket, háztartási gépeket, élelmiszert, gázpalackot. A sértettek kára csak részben térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B.G. és 5 társa

kereskedéssel, jelentős 2014. május 08.30 mennyiségre elkövetett 16., 21., 23. kábítószerrel visszaélés bűntette és más bcs.

46 / 48

Információ:

II.r. vádlott 2011. júliusa és 2012.novembere között egy ismeretlen személytől – továbbértékesítés céljából – rendszeresen marihuánát vásárolt 1.350,-Ft/gramm vételárért, melyet 1.400,-Ft/gramm vételárért értékesített I.r. vádlottnak, mindösszesen 31.960.000,-Ft-ért az említett időszakban. A II.r. vádlott lakásában a 2012. november 20-án megtartott házkutatás során 38,31 gramm marihuánát találtak, melyet az intézkedő rendőrök lefoglaltak. I.r. vádlott a II.r. vádlottól megvásárolt marihuánából naponta 0,8 grammot elfogyasztott, a fennmaradó 26.004 grammot pedig továbbértékesítette. I.r. vádlottnál 2012.november 15-én megtartott házkutatás során 310,37 gramm marihuánát találtak, melyet az intézkedő rendőrök lefoglaltak. I.r. vádlott ezen felül 2011. júliusa és 2012. novembere között B-en ismeretlen személytől továbbértékesítés céljából rendszeresen, több alkalommal, összesen 368 és fél db extasy-tablettát vásárolt meg. III.r. és IV.r. vádlottak 2011. júliusa és 2012 novembere között szállításaikkal segítették I.r. vádlott marihuána és extasy-vásárlását, tudtak arról, hogy I.r. vádlott B-en mariuhánát és extasy-t vásárol. I.r. vádlott ezen segítségért cserében alkalmanként 3-5 gramm, továbbá összesen 15 db extasy-tablettát adott át III.r. vádlottnak. IV.r. vádlottnak alkalmanként 6-8 gramm marihuánát adott át cserébe a szállításokért. III.r. és IV.r. vádlottak tudták, hogy I.r. vádlott kábítószer-kereskedéssel foglalkozik, vagyis tisztában voltak azzal, hogy I.r. vádlott milyen tevékenységéhez nyújtanak segítséget. I.r. vádlott 2011. novembere és 2012. novembere között hetente egy alkalommal alkalmanként 15 gramm marihuánát értékesített V.r. vádlott részére 1.700,-Ft/gramm áron, valamint ezen időszakban legalább 100 db Extasy-tablettát értékesített V.r. vádlott részére 800,-Ft/db vételáron. Ezen kábítószerek egy részét V.r. vádlott saját maga elfogyasztotta, a többi részét pedig más személyeknek értékesítette. IV.r. vádlott az I.r. vádlottól megszerzett marihuána egy részét saját maga elfogyasztotta, legalább 90 grammot pedig továbbértékesített. VI.r. vádlott 2010. szeptembere és 2012. novembere között ismeretlen személytől továbbértékesítés céljából marihuánát szerzett meg. 2012. november 15-én VI.r. vádlott 4,31 gramm nettó tömegű marihuánát tartott magánál, amelyet a házkutatás során intézkedő rendőrök lefoglaltak. II.r. vádlott 2009-2010. évben a B. Sz.B. u. ...szám alatti lakásában egy 9 mm-es Flóbert űrméretű Keserű mod. VF 2,5 típusú pisztolyt tartott, amely a 2004. évi XXIV. törvény 2.§ 16. pontja alapján lőfegyvernek minősül. II.r. vádlott a pisztolyt 2009-2010. körüli időpontban szerezte meg, ekkor már a pisztoly engedélyköteles volt. A lőfegyver tartására II.r. vádlott engedéllyel nem rendelkezett. A lőfegyvert a házkutatás során a rendőrök lefoglalták II.r. vádlott lakásán. Első tárgyalás – vádlottak és tanúk kihallgatása. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]






A tárgyalás helye


A tárgyalás ideje

2014. május 12-16.

Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején – 2003. január 01. napjától – az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat

47 / 48 A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M. , IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 651% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések, 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti – bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő – a Btk. 20. § (3) bekezdése szerinti – társtettesként,

48 / 48 folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. § (1) bekezdésbe ütköző – figyelemmel a Btk. 317. § (2) bekezdés a) és c) pontjára – a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. Vádlott nevének betűjele A vád


A 20. HETI ORSZÁGOS TÁGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents