'A 160. évad kezdetén \.
A nemzet kultúráj ának reflektorfénybe állított reprezentánsa a színház ... csak művelt, szellemileg naggyá tett intézmények nevelnek bátor, gazdaglelkű, s erős szellemű magyarságo't és csak erőslelkű magyarság tud magának gazdag holnapot és történelmi jövőt teremteni." "A mai színház ideálja: az együttes. Éppen úgy, mint az örök színház művészi előfeltétele, művészi centruma is az ensemble. Ami nem összeszerződtetett, bekerült tagok ideiglenes gyülekezete, hanem szellemileg eggyékovácsolt lelki hadsereg, a nagy Láng közös hordozói." ll •••
(Horváth Árpád)
* Egy színházlátogató leveléből: "Rövid megszakítástói eltekintve tizenkét éve látogatjuk a Miskolci Nemzeti Színház premier előadásait. Időközben - nagy örömünkre - két gyermekünk is felnőtt, s most már velünk együtt ők is színházlátogatók lehetnének, de sajnos csak két személyre szóló bérletünk van. Ezért kérjük, hogy az 1982/83-as színházi évadra szíveskedjenek négytagú családunk számára - a bemutató előadásokra - bérletet biztosítani. Abban a reményben várom válaszukat, hogy színházszerető családom együtt nézheti majd a jövő évad darabjait. Tisztelettel dr. L. Z."
A levél írásának időpontjában még nem volt ismert színházunk következő évadának műsorterve, a miskolci család ennek ellenére igényli a bérletet. Valamiféle jóleső bizalom ez, amelynek a fentebb közölt levél csak egyetlen dokumentuma, hiszen a levélíró családján kívül még 12-13 ezer ember kívánja bérletvásárlással színházi kapcsolatait megújítani, erősíteni. A bizalmat nyilván erősítik az elmúlt években szerzett színházi élmények, a stabilizálódott - művészi erejében egyre inkább gyarapodó - társulat alapos ismerete, s a színház törekvéseivel való azonosulás. Úgy véljük, hogya színház 160. évadának kezdetén nem kell fordulatról beszélnünk, alapvető változásokról szólnunk. Mindez már megtörtént. Most már "csak" folytatni kell a munkát; lehetőleg egyre magasabb művészi mércét állítva magunk elé. Közben egy pillanatra sem feledkezhetünk meg ennek a nagyvárosnak a közönségéről. Sem azokról az emberekről, akik évtizedek óta - jóban, rosszban barátai a színháznak, sem azokról, akiket még meg kell győzni (sohasem szóval, hanem mindig az előadásokkal) eszmei és művészi célkitűzéseink helyességéről, és természetesen azokról sem, akik csak most ismerkednek az élő színház örömeivel. Rendezői karunk létszámban, s művészi erőben egyaránt gyarapodott. Bízunk abban, hogy rendezőink képesek lesznek meghallani és megérezni a műsorra tűzött darabok megismételhetetlen és teljes üzenetét, s mindezt meg is tudják testesíteni.
Szeget szeggel Shakespeare szlnmüve
A következő idényben hat bérleti bemutatót tartunk - a művészi és a technikai feltételeket figyelembe véve - az eddigieknél jobb kőrülmények között. A műsorterv kialakításakor - ahogyan ezt a több profilú színházaktól jogosan elvárják a nézők - szinte minden réteg és korosztály igényeit igyekeztünk figyelembe venni. Bérleti műsortervünkben fontos helyet kapott egy -a korábban jogosan hiányolt - magyar ősbemutató, mely - munkásvárosunk nézőinek - közéleti fogékonyságát . kívánja erősíteni. A klasszikusokat Shakespeare és Ibsen képviseli. Megismerkedhetnek nézőink a délszláv drámairodalom legjelentősebb alakjának egy kitűnő drámájával. Színre kerül Brecht Koldusoperája,. s Kálmán Imre centenáriumán aMarica grófnő szólal meg majd - hisszük, hogy több ezer nézőnk örömére.
" ... hogyan kell Ön szerint korszerűen Shakespeare-t játszani? A kérdést Major Tamásnak tette fel neves kritikusunk. A Mester így válaszolt: ,,- A Shakespeare-drámákat sem rangjuk, sem elvont művészi értékük, hanem mondanivalójuk kedvéért kell elővennünk. " Szolgáljon mindez magyarázatul a Szeget szeggel színrevitele előtt is. Zord komédia ez az erkölcscsősz bűnéről és bűnhődéséről. A darab központi alakját, a hatalomtól elvakult, csak látszatra erényes Angelót méltán nevezik az angol Tartuffe-nek. A néző tanúj a lehet, miként torzul el a hatalom a purifikátor kezében, aki kérlelhetetlen mások megítélésében, de önmagával szemben nagyon is elnéző. A tét - miként az igazi drámákban mindig - ezúttal sem csekély: életről vagy halálról van szó! Az álruhás herceg szerencsére éberen figyeli az eseményeket, s idejében közbelép. De jelen van-e az életben is az IGAZSAG HERCEGE?
Csak egy nap a világ Polgár András színmüve
A cím téves asszociációkat sugallhat. Polgár András műve nem a II. világháború utolsó időszal<át idézi fel; az emberi élet végnapjairól szól. Az aggkor utolsó stádiumáról, mikor már (talán) csak egy nap a világ. Nos milyen ez a világ? Mielőtt erre felelnénk, mondjuk ki: a társadalmi lehetőségek, alapelvek szerint békés, nyugodt, sőt szeretetteljes lehetne. (Ilyennek képzelünk egy szociális otthont.) Hogy mégsem az, annak látszólag néhány ember az oka. Valójában pedig a közönynek és felelőtlenségnek az a nem jellemző, de jelenvaló légköre, melyben az erőszak reflexei újjáéledhetnek, s lehetőség nyílik a kiszolgáltatottakkal való manipulációra. Minderre egy fiatalember öngyilkossága derít fényt. Miközben az író kutatja a végzetes tett okait, feltárul egy zárt kisvilág a maga sajáMarica grófnö tos lélektipró törvényeivel. Kétségtelen, hogy ennek a Kálmán Imre nagyoperettje közegnek megvannak a maga specifikumai, a dráma A világhírű operettkomponista - akinek magyaros azonban - mely ősbemutatóként kerül színre - nem koloritja minden zenés színházban oly vonzónak bizoextremitásával orientál. ,-....,nyult - születésének századik évfordulóján, színházunk falai között aMarica grófnő jól ismert dallamai csendülnek majd fel. S elevenedik meg a mese, melynek végén minden félreértés tisztázódik az erdélyi mágnási birtok híres szép kisasszonya, sa gazdatisztként megismert gróf között. 1924 óta - tehát csaknem hatvan esztendeje - sok színház megszámlálhatatlan előadásban mutatta be ezt az operettet, . melynek már nagyapáink is tapsoltak, s minden bizonnyal unokáink is látni fogják. Kálmán Imre dallamgazdagsága, áradó életkedve - úgy tetszikmég a következő században is megbabonázza majd az embereket. A színház legjobb zenés hagyományaihoz híven, s a jubileum kívánta ügyszeretettel készül a felújításra; ezúttal teremtve alkalmat új énekes színészeink bemutatására is. Ezzel a produkcióval búcsúzunk 1982-től, és ezzel köszöntjük az új esztendőt is.
o
~--_._---
-------
Léda Miroslav KrleZa komédiája
---J
Peer Gynt Ibsen drámai költeménye
Az ember első kötelessége az - hirdeti Ibsenhogy ember legyen, s minden körülmények között azonos önmagával. Peer Gynt épp ez ellen vét, mikor megtagadva önmagát, félember, félmanó sorsot vállal, és a pénz, a kéj, a hatalom hiú ábrándképeinek kergetésében fecsérli el életét. Ibsen ebben a felemás emberben tulajdon népét írta meg, s benne minden kis nép tragédiáját. Kétségtelen, hősét nem szánta rokonszenvesnek. Mindazonáltal milyen rokonszenves ilyen hős, aki csupa hibából van összevarrva ... Meddő és üres élete végén a Gombkötő kanala vár rá - méltó büntetésül. A "fületlen pitykét", amely nem mert egyéniség lenni, tömeggé önti át majd a halál, és sírjára odaírhatják: Itt senki sem nyugszik! A rettegett véget azonban Peer mégis elkerüli. Megmenti őt a hűtlenül elhagyott, de mindig visszasóvárgott örök női eszmény. Mert Solveig "hitében, szeretetében és reményében" élt ő, míg hazug, képzelődő lénye kint bolyongott a világban.
A modern délszláv irodalom klasszikusának - aki kitűnő ismerője volt nyelvünknek és irodalmunknak - legmagasabb művészi színvonalú alkotása az a drámai trilógia, mely a zágrábi dzsentricsalád, a Glembay-ak hanyatlását ésbukását ábrázolja. Ennek a trilógiának utolsó darabja a Léda. Komédia ez, melyben nincsenek komikus alakok és mulattató helyzetek. Egy nagy író mondja ki végítéletét a panoptikumi figurákról, akik azt hiszik magukról, hogy élnek. Pedig életük már csak szánalmas vegetáció. A középpontban Aurél, a kétes értékű festő áll, akit az elkényeztetett nagyiparos feleség, Melita férjűl szemelt ki. A romantikus vágy azonban csak akkor teljesülhetne, ha a festő is felbontaná a maga házasságát. Az eseményeket jelentősen motiválja Lovag Urbán Olivér, a pétervári osztrák-magyar cs. és kir. követség egykori tanácsosa, később parkett-táncos és steward, jelenleg pedig képzőművészeti kritikus, s Aurél barátja.
Koldusopera Brecht-Weill
zenés játéka
A Miskolci Nemzeti Színház sem először tűzi műsorára, s a múlt szezonban két hazai színház is játszotta a Koldusoperát. Van-e értelme, haszna újra játszani? A felfedezés igénye és Jogos reménye nélkül természetesen nincs. De hát elmondtak-e mindent az eddigi előadások a Brecht teremtette sajátos világról; Peachum, akolduskirály és Bicska Maxi üzleti villongásáról, mely a Peachum-lány - Polly és a banditavezér váratlan násza miatt robban ki, s mozgósítja, mind a kolduscéhet, mind Maxi bandáját, sőt a félelmetes rendőrfőnöknek is szinte megoldhatatlan gondokat jelent. Jóllehet a szereplők immár személyes ismerőseink, de sok mindent nem tudunk még róluk. Főleg azt kell tudni, hogy nem valamely dramaturgiai lelemény tetteik mozgatórugója, hanem a társadalmi szükségszerűség parancsára cselekednek. Vagyis aKoldusopera bemutatásakor színházunkat nem az érdekli, ami már a színpadról ismerős, hanem ami az életből ismerős lehet.
BÉRLETI MÖSORTERV AZ 1982-83.
SZíNHÁZI ÉVADRA
Szeget szeggel Shakespeare színműve
Csak egy nap a világ Polgár András színműve
Marica grófnö Kálmán Imre nagyoperettje
Peer Gynt Ibsen drámai költeménye
Koldusopera Brecht-Weill
zenés játéka
lédaMiroslav Krleza komédiája
Hat bemutatóra érvényes színházi bérlet 1982. augusztus 16-tól szeptember 10-ig váltható a Jegyirodában (Széchenyi út 23., telefon: 13-819) szombat és vasárnap kivételével 13-tól 19 óráig BÉRLETEN KíVÜLI ELŐADÁS GYERMEKEK RÉSZÉRE:
Micimackó Milne zenés mesejátéka
Black Comedy Peter Shaffer komédiája
Nagy külföldi és hazai sikerek után Kamaraszínházunkban is színre kerűl Peter Shaffer műve, a Black Comedy. A cím Shaffernél szó szerint értendő: sötétben játszódó komédiát jelent, nem sötét színekkel tarkított, tragikus, fekete komédiát abbanaz értelemben, ahogy ez az elnevezés műfaji megjelölésként használatos az angol drámairodalomban. Shaffer darabjában semmi tragikus nincs. Harsány, groteszk, sőt kegyetlen komédia ez a javából, szereplőinek sem a szerző, sem a néző nem kegyelmez. Ök maguk azonban tragikusnak érzik saját sorsukat. Brindsley a darab kulcsfigurája: egész idő alatt kétségbeesetten próbál úrrá lenni a rövidzárlat nyomán elhatalmasodó romláson, a fellázadt "elemek en " , elszabadult tárgyakon és indulatokon. Furcsa helyzet: Ő, az extrém szobrok alkotója az egyetlen normális ember a darabban, a többiek, akik végűl is összefognak ellene, mindannyian "komplexusos" különcök.
,
En és akisöcsém Szilágyi-Eisemann
zenés vígjátéka
<
,,
,
I
A Pesti Napló 1934-es karácsonyi száma adja hírül, hogy a Fővárosi Operettszínházban új siker született. A darab címe: En és akisöcsém. Librettistája Szilágyi László, a zeneszerző Eisemann Mthály. A librettó nagyon mulatságos, csupa nevettető ötlet - írja a korabeli recenzens. Igazat kell neki adnunk! Az En és a kisöcsém két hőse: Kelemen Kató a Zabakol Tápszergyár tulajdonosának bűbájos lánya, és az elegáns, kedves Andersen Vilmos, a dán Andersen Művek fiatal igazgatója, akit leánya férjéűl szeretne megfogni az öreg Kelemen, de akinek esze ágában sincs, hogy megnősüljön. Katónak megtetszik az Andersen fiú, és egy merész ötlettel elindul vele társasutazásra. Persze nem Katóként, hanem mint Frigyes. A két "fiú" az olaszországi utazás során sok-sok kalandot él áto Megértik egymást. Sőt nemcsak megértik. '.. A kitűnő keret, Eisemann Mihály muzsikájával sok és jó lehetőséget ad a színészeknek, a közönség számára pedig gondtalan estet szerez.
Mandragora Machiavelli vigjátéka
Századok óta az olasz reneszánsz legkiválóbb vígjátékaként tartják számon Machiavelli Mandragóráját. Mert aki netán soha semmit nem hallott a nagy életigenlés, a szélsőséges indulatok, a páratlan szellemi teljesítmények koráról, Machiavelli vígjátékából sokmindenre ráérez het. A színházi ember pedig elámulhat, hogy az író milyen bravúrosan tesz eleget az úgynevezett "tudós vígjáték" szigorú követelményeinek. Nálunk most a Kamaraszínház színpadán elevenedik meg a történet, .melynek Nicia, a vénecske és vagyonos firenzei ügyvéd a főszereplője, akinek egyetlen bánata, hogy szép fiatal felesége, Lucrezia nem szül neki gyermeket. Az ügyvéd minden babonát követ, tudományos és vajákos tanácsot megfogad, hogy utódhoz jusson, s így könnyű zsákmánya lesz egy, a feleségébe szerelmes fiatalember, Callamico furfangjainak. Végül még az is bebizonyíttatik, hogya házasságtörés nem bűn - sőt, Istennek tetsző.
Mindenkit megnyúzunk Boris Vian vígjátéka
Játékszíni ősbemutatónknak már a címe is bizarr, a műfaji meghatározása pedig még a színházi emberek számára is meglepetés: katonai vaudeville. A helyszín egy igen kedves lónyúzó mester otthona, s műhelye. Lóveremmel, süllyesztővel és emelővel. A cselekmény 1944 június 6-án kezdődik - nem véletlenül - Arromanchesban. Innen menekülnek a németek, s itt szállnak partra az amerikaiak. A lónyúzó mester háza afféle történelmi átjáróház lesz; hol a nácik, hol az amcsik köszönnek be, miközben a történelem vihara rázza a házat. A lónyúzót azonban a külső események nem foglalkoztatják. Egyetlen ambíciója, hogy két azonos nevű lánya közül férjhez adja az egyiket. A várható családi eseményre megérkeznek nagyobb gyermekei is; természetesen ejtőernyővel. Az egyik a szovjet, a másik az amerikai hadsereg katonája. Az eseményekhez a szomszéd próbál hegedülni. Mikor aztán kitör a béke, felrobbantják a házat, s eldördülnek a végzetes lövések ...
Micimackó Milne zenés mesejátéka
Hol volt, hol nem volt, nem is olyan messzíre tő'Iünk, az Egyesült Angol Királyságban élt egy mesélő kedvű ember, akit az irodalomtörténészek úgy emlegetnek, hogy költő, színmű- és regényíró, meg humorista. Milne - mert így hívták az írót - annyira szerette a kisfiát, Christopher Robint, hogy külön, csakis az ő számára, írt néhány szép könyvet. Ezek közül a legvarázslatosabbra az 1926-ban született Micimackó sikerült. Nem csoda hát, ha a világ sok-sok nyelvére lefordították (nálunk Karinthy Frigyes), hogy a gyerekek megismerkedhessenek Robert Gidával, Micimackóval, Malackával, Zsebibabával és a többiekkel. A világhírű kis hősök most a miskolci színház színpadán is bemutatkoznak. Kérjük a gyerekeket, fogadják őket szeretettel; a százholdas pagony minden lakóját. Ezúttal nemcsak beszélnek majd - ami önKatajev vfgjátéka magában is tiszteletre méltó, még akkor is, ha egy érzékeny lelkű költő-csacsiról van szó - hanem A vígjáték, melynek dallamos orosz címét (Kvadra- énekelnek is. tura kruga) 1931 óta a magyar közönség is ismeri, Valentyin Petrovics Katajev leghíresebb műve. Szerzőjének nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európa számos országában szerzett népszerűséget. Most színházunk is műsorára tűzte - játékszíni bemutatóként - A kör négyszögesítését. Katajev darabja az elmúlt fél évszázad folyamán semmit sem vesztett vonzerejéből. Frissességét azért tudta megőrizni, mert szereplői nem valamely tételt illusztráló figurák, hanem nagyonis hús-vér emberek, akiknek tetteit valódi indulatok mozgatják. Valamennyien szerelmesek, szertelenek és nagyon fiatalok. Életük első nagy próbatétele közepette ismerjük meg őket; a párválasztás után, házasságuk első időszakában. Az író már eleve kitűnő alaphelyzetet teremt, mikor egy lakásban helyezi el a két ifjú házaspárt, alkalmat adva a nézőnek, hogy élvezze ennek a különös együttélésnek minden fonákságát.
A kör négyszögesítése
Az elmúlt évad nagy sikerei az 1982-.83.
Most mind együtt Buckman 5zlnmGve
A cím az elmúlt szezon folyamán szinte jelszavává vált színházunknak. A közönség is megértette és elfogadta a darab üzenetét, melyet nem mechanikusan kell ismételgetni, hanem újból és újból kötelességünk megkérdezni önmagunktói és másoktól: hogyan lehet most együtt élni, dolgozni, alkotni. Az angol szerző két szélsőséges változatát mutatja be az együtt munkálkodásnak. Az egyik - a régi karmester irányításával - afféle laza, kedélyes együttlét. Ez kedvező hangulatot teremthet ugyan, de semmiképpen nem alkalmas az igényes, a produktív munkára. A másik közösségi forma szigorú; sok munkát, feszített jelenlétet kíván, .amelynek meg is születnek az eredményei, a teljesítménycentrikusság azonban megrontja a kapcsolatokat - bezárulnak egymás előtt az emberek. Most mind együtt, de hogyan? A kérdésre minden közösségnek és vezetőnek meg kell találnia a választ. Nincs recept.
színházi szezon műsorán
Csetepaté Chioggiában Goldoni vigjátéka
"Úgy gondolom, a Csetepaté késő őszi napon zajlik, még rneleg van, de már borzongat a fagy. A nap utolsó melegítő sugaraiban már ott égnek a tél tüzei. Mozgalmas szeles és bizonytalan nap, a szél és az évszak nem találkoznak, hanem összecsapnak, csetepaté tör ki, elcsendesedik, ismét feltámad, míg végül estefelé néhány percre megbékél." Giorgio Strehler költői meghatározása kulcs a műhöz és az előadáshoz. Fontos, hogy az idő betörjön a színpad díszletei közé. Tudnunk kell, hogya sirokkó is meghatározó szereplő. Es nem szabad elfelejteni: a férfiak már tíz hónapja vannak a tengeren ... Így nemcsak a chioggiai emberek (főleg a nők) indulatait értjük, hanem egyszerre nyilvánvaló okokat találunk a mi, mai mindennapi csetepatéinkra. Mert az emberi természet Goldoni óta semmit sem változott. Idegvégződéseink ugyanolyan érzékenyek.
Angliai
Erzsébet
Bruckner történelmietlen
szlnmGve
A színmű kiváló an alkalmas arra, hogy koronként szembenézzünk történelemszemléletünkkel. Nem a lexikális ismeretek a legfontosabbak, hanem az ezek színtéziséből leszűrt szemlétet. Nem az tehát a fontos - legalább is egy színpadi mű szempontjéből -, hogy a Nagy Armada pusztulása előtt vagy után vétetett-e feje Essex grófjának, hanem az, hogy miként feszül egymásnak két nagyhatalom. S, hogy ezt az ellentétet milyen történelmi, társadalmi, ideológiai áramlatok motiválják, s a szereplőknek milyen személyes tulajdonságaik. A miskolci előadás - a maga külsőségeiben, s indulati erejében egyaránt lenyűgöző mivoltával - erre koncentrál. Az okos és racionális Erzsébetnek - akinek asszonyi érzésein és szeszélyein mindig úrrá lesz a királynő - méltó ellenfeléve válik II. Fülöp, aki féllábbal már a sírban, de az inkvizítorok izzó gyűlöletével ostromolja eretneknek nevezett ellenségét.
.
Az elmúlt évad nagy sikerei az 1982-83.
Villon és a többiek Kardos-Victor-Mészöly
rock-musicatje
A múlt szezon utolsó bemutatóját, melynek dalai már színházon kívül is népszerűek lettek, az idén tovább játssza a színház. A VilIon és a többiek círnű rock-rnusical új közönségrétegeket hódított meg. Ennek a műnek budapesti bemutatója 180 előadást ért meg. A szezónvégi miskolci sorozat után még nyilvánvalóbb a mű népszerűsége. Részint a zseniális és karakterében annyi ellentmondást sűrítő poéta életének izgalmakban bővelkedő eseményei, részint a dalokként megszólaló versek, jelentős intenzitás ú érzelmi élményt keltenek. S nem utolsósorban a színház szárnos ijfú művésze bizonyíthatta, bizonyíthatja tehetségét egy-egy jelentős feladat megoldásával. A VilIon és a többiek előadásai adtak alkalmat Miskolc két népszerű rock-együttesének, a NORTON-nak és a TANDEM-nek a színházi bemutatkozásra. Az idén ismét vendégeink.
színházi szezon műsorán
Vidám kísértet
Varsói melódia
Noel Coward val6szinütlen komédiája
L. Zorin Urai története
A Vidám kísértet a korabeli angol kritika szójátéka szerint a .Jegszellemesebb" angol vígjáték. A szerző pedig nem más, mint Noel Coward, akit hazájában - Angliában - manapság a régi világ mulattatójának neveznek. Kitalálta a voltaképpen senkit nem támadó szatírát. Valószínűtlen komédiájának szereplőit a jómódú polgárok közül választja. Egy regényíró kényelmes otthonába pillanthatunk be, ahol - írói élménygyűjtés céljából - spiritiszta szeánszra készül feleségével a ház ura egy baráti házaspár társaságában. Fel-feltűnik még egy csetlő-botló szebalány (ki hinné még ekkor, hogy rnilyen kvalitásai vannak), majd megjelenik Madame Arcati, a médium. Az extrém külsejű és mentalitású hölgyet senki sem veszi kornolyan, de mikor kapcsolatot teremt a külvilággal, megkezdődik a - beláthatatlan következményekkel járó szellemjárás; vagyis itt válik igazán "szellemessé" az előadás.
A magyar közönségnek évtizedes ismerőse Viktor, a szovjet fiú és Helga , a lengyel lány: akik a történelemnek egy olyan időszakában találkoztak össze és szerették meg egymást, mikor a legszemélyesebb érzelmeket is befelhőzték, elfojtották a politikai megfontolásból fakadó törvények. Mikor hosszú-hosszú idő után ismét találkoznak Moszkvában, a régi törvények már nem érvényesek, csakhogy a hajdani szerelmesek lelke kihű It, elfásultak. Az ifjúkori csalódás egész életüket boldogtalanná tette, de ezen változtatni már nem telik erejükből. Végleg elbúcsúznak, s ezúttal már a búcsú sem tud fájni igazán. A múlt évadban nagy sikerszériát megért lírai történetet az idén tovább játsszuk zsebszínházunkban. Annál is inkább, mert időközben is sokan váltak éretté ebben a nagyvárosban fiataljaink közül a darab költészetére és gondolatiságára .
Talán nem érdektelen a kérdés: hányszor kell ellátogatnia színházunkbaannak a nézőnek, aki az 1982/83-as szezon valamennyi produkcióját látni akarja? Nem kevesebb, mint 18 alkalommal. Mert a bérleti bemutatókon kívül, mind a Kamaraszínház (ezúttal három mű színrevitelével), mind a Játékszín (két produkcióval) készül - a helyek jellegének megfelelő - s jelentős esztétikai értékeket képviselő művek előadására. Hagyo-mányainkhoz híven az idén is színre kerül egy gyermekdarab, s - újabb törekvéseinket erősítve - mindhárom miskolci játszóhelyünkön műsoron tartjuk az elmúlt szezon legsikeresebb produkció it - most hatot számlálhátunk. (Az utóbbi terv megvalósítását - bár ez nem kis erőfeszítéseket jelent színházunknak - nagyon fontosnak tartjuk, hiszen csak így kamatoztathatjuk igazán művészi értékeinket. ) . Úgy véljük, a 12 új bemutató és a 6 felújítás széles körű választékot jelent. Kérjük éljenek nézőink a választás lehetőségé-
veI.
A MISKOLCI NEMZETI SZiNHÁZ MÖSORISMERTETŐJE Felelős kiadó: Gyarmati Béla. Szerkesztette: Siklósi László. A borítót és a belső iIIusztrációt Kulcsár Gábor, a fényképeket Jármay György készítette. Borsodi Nyomda 1982. Felelős vezető: Kilián Béla.
