T-166/98. sz. ügy
Cantina sociale di Dolianova Soc. coop, rl és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága „A borpiac közös szervezése — 2499/82/EGK rendelet — Közösségi támogatás — Megsemmisítés iránti kereset — Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset — Kártérítési kereset"
Az Elsőfokú Bíróság ítélete (második tanács), 2004. november 23
II - 3998
Az ítélet összefoglalása
1. Megsemmisítés iránti kereset — Keresettel megtámadható aktusok — Kötelező joghatá sokat kiváltó aktus — A kért aktus meghozatalára hatáskörrel nem rendelkező intézmény — Kizártság — Jogszabályi rendelkezés módosítására irányuló kérelem elutasítása — A kereshetőségi jog hiánya (EK-Szerzödés, 173. cikk [jelenleg módosítást követően EK 230. cikk]; 2499/82 bizottsági rendelet) II - 3991
ÖSSZEFOGLALÓ - T-166/98. SZ. ÜGY
2. Eljárás — Keresetlevél — Alaki követelmények — A jogvita tárgyának megjelölése (Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
3. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset — Természetes vagy jogi személyek — Keresettel megtámadható mulasztások — A Bizottság azon mulasztása, hogy a 2499/82 rendelet alapján állítólagosán járó támogatás kifizetésére irányuló kérelemnek nem adott helyt — Elfogadhatatlanság (EK-Szerződés, 175. cikk, (3) bekezdés [jelenleg EK 232. cikk, (3) bekezdés]; 2499/82 bizottsági rendelet)
4. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset — Természetes vagy jogi személyek — A kért aktus — Rendelet — Elfogadhatatlanság (EK-Szerződés, 175. cikk [jelenleg EK 232. cikk])
5. Kártérítési kereset — Tárgy — Közösségi szabályozás alkalmazása során valamely tagállam által meghozott határozat jogellenességére hivatkozó kártérítési kérelem — 2499/82 rendelet — Az asztali borok megelőző lepárlásához nyújtott közösségi támogatás — E támogatás kifizetéséhez az említett rendelet 9. cikkében előírt eljárás alkalmazásának a tagállam általi választása — A támogatásnak a termelő részére történő kifizetését a lepárló fizetésképtelensége esetén biztosító mechanizmus hiánya — Magának a 2499/82 rendeletnek a jogellenessége — A hivatkozott jogellenesség közösségi intézménynek való betudhatósága (EK-Szerződés, 215. cikk, (2) bekezdés [jelenleg EK 288. cikk, (2) bekezdés]; 2499/82 bizottsági rendelet, 8. és 9. cikk)
6. Kártérítési kereset — Önálló jelleg — A belső jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítése — Kivétel — A nemzeti bíróság arra való lehetőségének hiánya, hogy helyt adjon a pénz megfizetése iránti keresetnek olyan közösségi rendelkezés hiányában, amely felhatalmazná a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat a kért összeg megfizetésére — A belső jogorvoslati lehetőségek kimerítése nélkül benyújtott kereset elfogadhatósága (EK-Szerződés 178. cikk és 215. cikk, (2) bekezdés [jelenleg EK 235. cikk és EK 288. cikk, (2) bekezdés])
7. Kártérítési kereset — A megsemmisítés iránti és az intézményi mulasztás megállapítása iránti keresethez viszonyított önálló jelleg — Korlátok — Kártérítési kereset, amely hasonló eredményre vezethet, mint a többi jogorvoslati lehetőség — Elfogadhatóság (EK-Szerződés, 178. cikk [jelenleg EK 235. cikk]) II - 3992
CANTINA SOCIALE DI DOLIANOVA ÉS TÁRSAI KONTRA BIZOTTSÁG
8. Kártérítési kereset — Elévülési idő — Kiindulópont — Normatív aktuson alapuló felelősség — Az aktus káros következményei bekövetkezésének időpontja (EK-Szerződés, 178. cikk és 215. cikk, (2) bekezdés [jelenleg EK 235. cikk és EK 288. cikk, (2) bekezdés]; a Bíróság alapokmánya, 46. cikk) 9. Szerződésen kívüli felelősség — Feltételek — A közösségi jog kellően egyértelmű megsértése — A 2499/82 rendelet 9. cikke — Az asztali borok megelőző lepárlásához nyújtott közösségi támogatás — A támogatásnak a termelő részére történő kifizetését a lepárló fizetésképte lensége esetén biztosító mechanizmus hiánya — A jogalap nélküli gazdagodás tilalma elvének megsértése — A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése (EK-Szerződés, 178. cikk és 215. cikk, (2) bekezdés [jelenleg EK 235. cikk és EK 288. cikk, (2) bekezdés]; 2499/92 bizottsági rendelet)
1.
Csak azok az intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtá madható jogi aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amely joghatások a felperes érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyze tét.
általános hatályú rendelet formájában kell elfogadni.
(vö. 64·., 76. pont)
Nem ez a helyzet valamely kérelmet elutasító aktus esetén, amikor az intéz ménynek nincs hatásköre a kért aktus elfogadására és így az elutasító aktusnak nincs határozati jellege.
Ugyanígy a felperes kereshetőségi joga hiányában elfogadhatatlan valamely aktus visszamenőlegesen történő kijaví tását elutasító bizottsági határozat ellen irányuló kereset, ha a kért kijavítást
2.
Mivel az Elsőfokú Bíróság eljárási sza bályzata 44. cikke 1. §-a c) pontjának értelmében a keresetnek meg kell hatá roznia a jogvita tárgyát, a megtámadott aktustól eltérő, azt megalapozó, azzal összefüggő vagy ahhoz kapcsolódó aktu sok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmeket - anélkül, hogy ezen aktu sokat megjelölnék — kellő pontosítás hiányában elfogadhatatlannak kell nyil vánítani.
(vö. 79. pont) I I - 3993
ÖSSZEFOGLALÓ - T-166/98. SZ. ÜGY
3.
rendelet 9. cikke szerinti támogatás kifizetési rendszere nem biztosítja - különösen a lepárló csődje esetén — az érintett termelőknek a vételi minimá lárban foglalt támogatás közvetett kifi zetését az említett lepárlónak leszállított és a rendelet rendelkezéseinek megfe lelően lepárolt borért, a termelők ezen támogatásból való részesülésének bizto sítása hiányából eredő esetleges jogelle nesség közvetlenül a 2499/82 rendelet hiányosságából ered, és nem pedig ezen rendelet 8. cikke alkalmazásával az említett 9. cikk szerinti közvetett támo gatás kifizetési rendszerének az érintett tagállam általi választásából. Ebből az következik, hogy e jogellenesség magára a rendeletre vonatkozik, és nem az érintett tagállam magatartására, amely kizárólag az említett rendelet megfelelő alkalmazására szorítkozott. Ez tehát a Bizottságnak mint az említett rendelet kibocsátójának tudható be.
Mivel a Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy helyt adjon a bortermelőknek az 1982/1983-as borászati évre vonat kozó megelőző lepárlással kapcsolatos rendelkezésekről szóló 2499/82 rendelet értelmében állítólag nekik járó támoga tás megfizetése iránti kérelmének, az ilyen tartózkodás szankcionálására irányuló, intézményi mulasztás megálla pítása iránti kereset elfogadhatatlan. Ugyanis a Bizottságnak nem róható fel, hogy a Szerződés 175. cikke harmadik bekezdése (jelenleg az EK 232. cikk har madik bekezdése) értelmében az ajánlá son és a véleményen kívül más jogi aktust nem címzett a felpereseknek.
(vö. 70., 81. pont)
4.
Azok a magánszemélyek, akik nem jogosultak arra, hogy jogszabályi aktus jogszerűségét vitassák, nem jogosultak arra sem, hogy a Bírósághoz ugyanezen aktus el nem fogadása miatt intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet terjesszenek elő, miután a közösségi intézményt felhívták ezen aktus kibocsá tására.
(vö. 82. pont)
5. Mivel az 1982/1983-as borászati évre vonatkozó megelőző lepárlással kapcso latos rendelkezésekről szóló 2499/82 II - 3994
(vö. 109-112. pont)
6.
Bár igaz az, hogy a kártérítési keresetet a magánszemélyekre vonatkozó bírói jog védelmi rendszer egészét tekintve kell értékelni és elfogadhatósága bizonyos esetekben a nemzeti jogorvoslati lehető ségek kimerítésétől függ, ehhez azonban szükséges, hogy e nemzeti jogorvoslatok hatékonyan biztosítsák azon érintett
CANTINA SOCIALE DI DOLIANOVA ÉS TÁRSAI KONTRA BIZOTTSÁG
magánszemélyek védelmét, akik szerin tük közösségi intézmények aktusai miatt károsodtak, és e jogorvoslatoknak alkal masnak kell lenniük a hivatkozott kár megtérítésének biztosítására.
7.
Ebben a tekintetben, a kártérítési kereset elfogadhatóságát nem lehet a nemzeti jogorvoslatok kimerítése feltételének alárendelni, ha - abban az esetben, ha az EK-Szerződés 177. cikke (jelenleg EK 234. cikk) alkalmazásával megkere sett Bíróság a kifogásolt közösségi jog szabályt előzetes döntéshozatal iránti eljárás keretében hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánítja — a nemzeti bíróságok nem képesek helyt adni a pénz megfizetése iránti - vagy más, ennek megfelelő — keresetnek a közösségi jogalkotó előzetes beavatkozása nélkül, tekintettel arra, hogy nincs olyan közös ségi rendelkezés, amely felhatalmazná a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósá gokat a kért összeg megfizetésére. Ugyanis ilyen esetben nemcsak a gondos igazságszolgáltatással és a pergazdasá gosság követelményével, hanem a haté kony nemzeti jogorvoslat hiányával kapcsolatos feltétellel is ellentétes lenne, ha az érintett személyeket arra kötelez nék, hogy a nemzeti jogorvoslati lehető ségeket merítsék ki, mielőtt kártérítési keresetet nyújtanának be.
(vö. 122. pont)
8.
(vö. 115-117. pont)
A kártérítési kereset önálló, a jogorvos lati rendszerben sajátos szerepet betöltő kereset, amelynek alkalmazása sajátos tárgyának megfelelő feltételektől függ. Valamely közösségi intézmény által oko zott kár megtérítésére irányul. Ezért ellentétes lenne e kereset önállóságával, valamint a Szerződés által létrehozott jogorvoslatok rendszerének hatékonysá gával, ha azt állapítanák meg, hogy a kártérítési kereset azért elfogadhatatlan, mert - legalábbis a felperesek vonatko zásában — a megsemmisítés iránti kere set vagy az intézményi mulasztás meg állapítása iránti kereset eredményéhez hasonló eredményhez vezethet. Kizáró lag abban az esetben tekinthető a kártérítési kereset eljárással való viszszaélésnek, ha a kártérítési kereset való jában a felpereseknek címzett, végleges hatályú egyedi határozat visszavonására irányul oly módon, hogy a megsemmisí tés iránti keresettel azonos a tárgya és hatálya.
A Közösségek ellen szerződésen kívüli felelősség tárgyában indított keresetek nek a Bíróság alapokmánya 46. cikke szerinti elévülési ideje nem kezdődhet el azelőtt, hogy minden olyan feltétel ne állna fenn, amelytől a kártérítési kötele zettség függ, tudniillik a közösségi intéz mények jogellenes magatartása, a hivatII - 3995
ÖSSZEFOGLALÓ - T-166/98. SZ. ÜGY
kozott kár ténylegessége, és okozati összefüggés fennállása ezen magatartás és a hivatkozott kár között. A tényleges kár fennállására vonatkozó fenti feltétel akkor teljesül, ha a kár bekövetkezése közeli, és kellő bizonyossággal előre látható, még ha pontosan nem is szám szerűsíthető.
Ebből következik, hogy mivel a Közösség normatív aktusból eredő felelősségéről van szó, az elévülési idő nem kezdődhet el az említett aktus káros következmé nyei bekövetkezése előtt, és következés képpen azelőtt, hogy az érintettek tényleges kárt szenvedtek volna el. Jelen esetben, ilyen elévülési idő abban az időpontban kezdődik, amikor erről a felperes ténylegesen tudomást szerezhet, mivel a kár bekövetkezése közelinek és előre láthatónak tűnik.
(vö. 129-131., 145., 149., 154, pont)
9.
Azzal, hogy az 1982/1983-as borászati évre vonatkozó megelőző lepárlással kapcsolatos rendelkezésekről szóló 2499/82 rendelet szerkezetében a rende let 9. cikke szerinti közösségi támogatás kifizetési rendszerénél a Bizottság nem
II - 3996
hozott létre olyan mechanizmust, ami a lepárló fizetésképtelensége esetén bizto sítaná annak az érintett termelőknek való kifizetését, a Bizottság nyilvánva lóan és súlyosan túllépte mérlegelési jogköre kereteit.
Ugyanis az említett rendszer nyilvánva lóan ellentétes a közösségi jognak a jogalap nélküli gazdagodás tilalmára vonatkozó alapelvével, mivel nem foglal magában semmilyen olyan mechaniz must, ami alkalmas lenne annak biztosí tására, hogy a valamennyi köte lezettségüket és a lepárlást a rendeletben előírt határidőn belül teljesítő termelők nek ezt a támogatást kifizessék.
Azonkívül, a 2499/82 rendeletnek a lepárló fizetésképtelensége esetén a közösségi támogatás kifizetésére vonat kozó 9., illetve 10. cikke szerinti eljárások közötti választás az érintett termelőkkel való - az említett támogatásra vonat kozó kifizetés biztosítékát illetően — tagállamok szerinti eltérő bánásmódhoz vezet, holott ez a támogatás főszabály szerint az alkalmazandó közösségi sza bályozás értelmében jár nekik. Ilyen különbséget a vizsgált helyzetek eltérése objektíven nem igazol, mivel e különbség nem a megelőző lepárlási támogatás kifizetésének feltételeire vonatkozik, hanem kizárólag ezen kifizetés igazgatási
CANTINA SOCIALE DI DOLIANOVA ĖS TÁRSAI KONTRA BIZOTTSÁG
szabályaira, ezért az nem magyarázható a bortermelők vagy még általánosabban a borágazat helyzetének a különböző tagállamokban fennálló különbségeivel.
Ebből következik, hogy a 2499/82 rende let kellően egyértelműen megsérti a
hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a jogalap nélküli gazdagodás tilalmára vonatkozó elvet, ennélfogva megala pozza a Közösségnek az intézményei által okozott károkért való szerződésen kívüli felelősségét.
(vö. 157., 161., 172-174., 176. pont)
II - 3997
