8. FEJEZET A VÍZIÚTHOZ KAPCSOLÓDÓ REKREÁCIÓ ÉS TURIZMUS 8.1 MELLÉKLET AZ EGYES TURISZTIKAI ÁGAZATOK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYE: 8.2 MELLÉKLET MINTATERVEK A HÁROM ALPROGRAMRA ÉPÜLVE 8.3 MELLÉKLET JOGSZABÁLYJEGYZÉK 8.4 MELLÉKLET IRODALOMJEGYZÉK 8.5 MELLÉKLET A VÍZI BEJÁRÁS KÉPEKBEN
8.1 melléklet:
Az egyes turisztikai ágazatok felmérésének eredménye: A felmérés eredményei a vízi turizmus vonatkozásában A felmérés azt bizonyítja, hogy a turizmus is fontos kérdés a Duna hajózhatóságának javítása programban, sok érintettje lehet a szabályozási beavatkozásoknak a folyam szakaszain. A következıkben a kérdıívek lényegi megállapítását szedtük csokorba, bemutatva ezzel a megkérdezett célcsoportok szereplıinek véleményét és javaslatait a Duna jelenlegi állapotával és fejlesztési elképzeléseikkel kapcsolatban. A válaszok alapján megállapítható, hogy: • a Duna menti kistérségek és önkormányzatok többsége a közeljövıben jelentıs vízi turisztikai fejlesztéseket tervez; amelyhez régiók anyagi támogatására számítanak. A kistérségek 85%-a és a választ adó települések 24 %-a szándékozik kikötıt létesíteni. Mindezen törekvésnek realitását egy, a jelen tanulmány megállapításaiból táplálkozó Dunai hajózási programterv lenne hivatott felülvizsgálni és meghatározni, valamint a fejlesztendı kikötıket kijelölni. • a választ adó települések több mint fele úgy véli, hogy közepesnél jobb minıségő a vízi turisztikai kínálata, amely jó alapot jelenthet a vízi turizmus fejlesztése szempontjából. • a válaszadó települések 10%-ánál játszik jelentıs szerepet a víz olyannyira, hogy valamilyen vízi program is szerepel a település kulturális életében, ahol viszont ápolják a hagyományokat, ott számos kulturális és gasztronómiai rendezvényt is találunk, amely rendkívül alacsony arány. Ebbıl is látszik, hogy a települések legkevésbé orientálódnak a víz, a Duna adta lehetıségek felé. • a vízparti települések szolgáltatóinak kínálata általában nem kapcsolódik kifejezetten a vízi turizmushoz, viszont 74%-uk hajlandó lenne ezen a területen befektetni. A fejlesztéseket leginkább európai uniós pályázati forrásból és saját erıbıl oldanák meg, legkevésbé állami támogatásra és banki hitelre számítanak a szolgáltatók. A vízi turizmussal leginkább összefüggı két megkérdezett csoport a vízi túrázók és a vízitúra-szervezık voltak. A felmérésbıl kiderült, hogy • a dunai vízitúrázók hőségesek a folyóhoz, nagy csoportban látogatnak ide, fıleg barátokkal és – mivel legtöbben 4-5, illetve több mint öt éve túráznak a folyón – visszatérı vendégnek számítanak. • vízitúra-szervezı cégek válaszai alapján a résztvevık körében az 5-7 napos túrák a legkedveltebbek, ezt követıen a 2-4, majd a 8-10 napos túrák elıfordulási gyakorisága a legmagasabb. Egy napos, illetve tíz naposnál hosszabb vízitúrákra kevésbé vállalkoznak szívesen a jelentkezık. • a megkérdezettek csaknem 80 %-a a 20 és annál több résztvevıvel induló túrán vesz részt legszívesebben, míg a tíz fı alatti létszámmal induló túrákat senki nem jelölte be. • a megkérdezettek túlnyomó többsége túraszervezıkre, túravezetıkre vagy egyesületre bízza a túrák szervezését és lebonyolítását. • válaszadóink nagy része (84%) kenuval szokott vízi túrázni. • leginkább a nyári hónapokban: június, július, augusztusban bonyolítják le a túrák nagy részét.
2
•
•
• • •
a dunai vízi túrákra jellemzı, hogy vízparti vendéglátó egységeket, sportegyesületek illetve a vízi túra szövetség bázisait veszik igénybe (ez arra enged következtetni, hogy az emberek keresik a part menti szolgáltatásokat, és amennyiben azok nagyobb számban és jobb minıségben állnának rendelkezésre, a túrázók egy része lemondana a vadkempingrıl). legnépszerőbb túraszakasznak a felsı és középsı bizonyult, a legkeresettebb kikötıállomások: Esztergom, Szob, Dömös, Leányfalu és Szentendre. A Duna alsó szakaszán Mohács és Baja kikötıit veszik igénybe a legtöbbször. a vízi túrák legfıbb vonzereje a táj szépsége és a természet közelsége. a vízitúrák árszintje naponta egy fıre levetítve legtöbbször 2-3 000 Ft. fejlesztési javaslataik: o a folyam mentén több vízvételi, tisztálkodási lehetıséget, több sátorhely és szemétgyőjtı biztosítását kívánják az önkormányzatoktól és az illetékes szervektıl, o meglévı szálláslehetıségek fenntartásának és fejlesztésének segítését, o több olcsó vendéglátóhely létrehozását szorgalmaznák a parton 30-40 fkm-enként. o sürgıs feladatként a Duna vizének tisztítását, a szennyezések kiszőrését, mérséklését, valamint a motoros vízi jármővek használatának korlátozását javasolják.
Felmérésünkbıl kiderült, hogy a megkérdezett települések és kistérségek is nagy figyelmet szentelnek az aktív turizmusnak. A meglévı aktív turizmussal összefüggı szolgáltatásokat a válaszadó kistérségek 62 %-a kívánja fejleszteni. Szabadstrand kialakítását már szinte minden kistérségben kezdeményeztek, ahol még nem, ott prioritásként kezelik. Kikötık létesítése is szerepel a legtöbb kistérség fejlesztési terveiben. Horgász turizmus: A felmérésbıl kiderült, hogy • a legtöbb válaszadó már kisgyerek kora óta jár a Dunára horgászni. • a horgászok 43 %-a csak a Dunán szokott horgászni és közülük magas a 41-50 és a 61-70 évesek aránya. • a legtöbben átlagosan hetente egyszer vagy kétszer járnak horgászni, a heti átlagosan négynél több alkalom a nyugdíjas horgászokra volt leginkább jellemzı. • legszívesebben a nyári hónapokban horgásznak a megkérdezettek, de tavasszal és ısszel is népszerő ez a tevékenység. • a megkérdezettek több mint fele mindig a partról szokott horgászni, a fennmaradó részben jelentısebb azok száma, akik a partról és csónakból is horgásznak • a horgászok a természet nyugalmáért, a csend és a kikapcsolódás miatt hódolnak legkedvesebb hobbijuknak, nem szeretik a zajos, tömegek látogatta programokat. • a jövıben a Kalocsai, Bajai, Szobi, Gyıri és a Szekszárdi kistérség kíván kiemelten foglalkozni a horgászturizmussal. • a dunai horgászat inkább a helyiekre jellemzı. • a válaszadók ¾-e semmilyen parti vagy egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe. Ökoturizmus: Felmérésünk e kérdéskörben azt eredményezte, hogy a Duna-mente kistérségeinek 82 %-a – ezen belül is túlnyomórészt a déli szakasz kistérségei – kívánja a jövıben fejleszteni a turizmus ezen ágát.
3
A felmérés eredményei a kiegészítı programelemekre vonatkozóan Kerékpáros turizmus: A visszaérkezett kérdıívek alapján tíz településen épül már a kerékpárút és fejlesztik a kerékpáros turizmust, további négy pedig tervezi azt a közeljövıben (elıbbiek a Duna mindhárom szakaszát érintik). Az Alsó-Duna szakaszon szintén kevés a kiépített kerékpárút, megoldatlan a forgalmasabb szakaszokon a gépjármőforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, a pihenıvendéglátó és a szerviz infrastruktúra fejletlen. A vasút nincs felkészülve nagy számú kerékpár szállítására a régióban, megoldatlan továbbá a kerékpárok tárolása, ırzése a látnivalók, megállóhelyek környékén. Bor- és gasztroturizmus: A felmérésbıl is kiderült, hogy inkább gyenge és közepes minıségő kínálatot találnak a Duna mentén a kulináris és borélményekre vágyók. Mindennek ellenére a települések csaknem 1/3a (32%-a) rendez rendszeresen gasztronómiával összefüggı kulturális rendezvényt. Az AlsóDuna völgyre általánosságban elmondható, hogy a gyengébb minıségő tömegtermelés mellett egyre több pincészet kezd jó minıségő borokat elıállítani. Több borász országos, sıt nemzetközi hírnévre is szert tett, ami elısegítheti a bekapcsolódásukat a borturizmusba. Sok településen található összefüggı pincesor, és több borút is létrejött, számos borászati témájú rendezvénnyel találkoztunk. A térségben egyedülálló módon a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület – proaktív turizmusfejlesztési eszközként – komplex fél-, egy- és kétnapos utazási csomagokat kínál. A programokban a terület borászati, gasztronómiai, kulturális és természeti vonzerıi összefőzve találhatók. Falusi turizmus: A megkérdezett települések közül Tass skanzent hoz létre, és rajta kívül még Kisbodak és Alsónyék tervezi falusi szálláshelyekkel, népi mesterségekkel és a faluközpont felújításával a falusi turizmus fejlesztését. A legtöbb kis falu központjának szépítésére szeretne pályázni, a falukép megırzését fontosnak találja. Az épített környezet védelme szintén fontos kritériuma a vendégfogadásnak és a turizmus kialakulásának. A fent említett településeken kívül még Halásziban, Mosonmagyaróváron, Mecséren, Taksonyban és Nemesnádudvaron kiváló a falusi turizmus kínálata, viszont a válaszadó települések 27%-a úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten gyenge kínálattal rendelkezik ezen a téren. Lovas turizmus: A beérkezett kérdıívek értékelésénél kiderült, hogy a Duna menti települések közül 13 önkormányzat szeretne lovas fogadót létesíteni, és öt kistérség további öt településében zajlik már ilyen jellegő fejlesztés, amelybıl kettı meg is említette azt a jövıben fejlesztendı területek között. A megkérdezett önkormányzatok 22%-a gyengének, 11%-a kiválónak találta a lovas turisztikai kínálatát és a lehetıségeket.
Kulturális turizmus: A felmérésbıl kiderült, hogy • a települések jelentıs része rendelkezik valamilyen kulturális, illetve helyi jellegzetességekre építı, hagyományırzı rendezvénnyel, és a visszaérkezett
4
•
kérdıívekbıl kiderült, hogy az önkormányzatok 52%-a tovább kívánja fejleszteni a kulturális turizmust. az önkormányzatok több mint fele (52%-a) gondolja úgy, hogy a kulturális programkínálat bıvülése erısítheti a település turizmusát.
Egészségturizmus: A vizsgált területen a gyenge kategóriába tartozik, mivel kiemelkedı hévíz- vagy gyógyforrással csak kevés Duna menti település rendelkezik. A kérdıíves megkérdezés eredményeként kiderült, hogy a Budaörsi, a Tatai, a Szobi, a Mohácsi, a Paksi, a Szekszárdi kistérségben, valamint Dunakanyarban is jelentıs gyógyturisztikai fejlesztéseket terveznek. Ezen kívül – illetve részben átfedéssel – hat kistérségben terveznek wellness szálló létrehozását, amely egybeesik a hazánkat jellemzı fejlıdési irányokkal. A választ adó önkormányzatok 16%-a wellness hotel, 27%-a (a kettıt kombinálva a települések 9,5%-a) pedig rekreációs központ létesítésébe fog bele terveik szerint az elkövetkezendı idıszakban. Százhalombatta és Ráckeve további fejlesztéseket, azaz termálfürdı létesítését tervez.
5
8.2 melléklet
Mintatervek a három alprogramra épülve 1. Klasszikus, evezıs vízi turizmus Projekt neve:
Vízi túra kemping és strand
Projekt leírása:
Elsısorban a klasszikus evezıs turizmus igényeinek a kiszolgálására szakosodott vízparti létesítmény.
Projektelemek:
Alapszint:
Szabadvízi strand Sátorhelyek Büfé Vizes blokk Vízi sport eszköz kölcsönzı
Optimális szint:
Az alapszinten túl a továbbiak: Fogadó épület Kerékpár kölcsönzı Sportpályák Úszóstéges kikötı Lakókocsi helyek
Teljes szint:
Az optimális szinten túl a továbbiak: Üdülıházak Játszótér Étterem Medencés strand
Teljes terület: Alapszint: Optimális szint:
5-9 hektár
partél: 300 méter
2-3 hektár 3-6 hektár
partél: 100 méter partél: 200 méter
Területtel szemben támasztott feltételek: Legközelebbi település maximum 3 kilométer Hullámtér szélessége maximum 300 méter Bérelhetı területhez tartozó partél minimum 300 méter Bıvíthetı a partéllel párhuzamosan és arra merılegesen is Nem szakadópart, de jelentıs a lejtése a víz felé, optimális esetben lépcsıs jellegő Aszfaltozott út 500 méteren belül Célcsoportok:
Vízi túrázók Közúton érkezı turista
Teljes kapacitás:
Sátorhely: Lakókocsi: Szoba:
megállóhely vízparti üdülés, kemping, strand 70 db 40 db 15 db/40 fı
6
Apartman:
4 db/20 fı
Alapszint:
sátorhely:
40 db
Optimális szint:
sátorhely: lakókocsi: szoba: apartman:
50 db 20 db 5 db/16 fı 1 db/5 fı
Vendéglátás teljes kapacitása:
Büfé + vegyesbolt + étterem Alapszint: Optimális szint:
Teljes vendéglétszám:
Büfé Büfé + vegyesbolt
Szállás:
350-400 fı
Alapszint:
Szállás:
100-150 fı
Optimális szint:
Szállás:
200-250 fı
2. Motoros kishajós (jacht) turizmus Projekt neve:
Horgász és jachtkikötı
Projekt leírása:
Elsısorban motoros csónakok, kishajók tárolásával és bérbeadásával foglalkozó vízparti létesítmény.
Projektelemek:
Alapszint:
Partélre épített kikötı Parkoló Sátorhelyek Fogadó épület Vizes blokk Hulladékgyőjtı
Optimális szint:
Az alapszinten túl a továbbiak: Úszóstéges kikötı Csónak és vízi sport eszköz kölcsönzı Horgász és ökotúra vezetı Rámpa Javítási lehetıség Vegyesbolt Büfé Térvilágítás Kerékpár kölcsönzı Információs központ Üdülıházak
7
Teljes szint:
Teljes terület: Alapszint: Optimális szint:
Az optimális szinten túl a továbbiak: Horgászbolt Szállodák Játszótér Étterem Medencés kikötı Téli tárolási lehetıség Sportpályák 6-8 hektár 2-3 hektár 3-6 hektár
partél: 1000 méter partél: 150 méter partél: 500 méter
Területtel szemben támasztott feltételek: Legközelebbi település maximum 3 kilométer Hullámtér szélessége maximum 300 méter Bérelhetı területhez tartozó partél minimum 1000 méter Bıvíthetı a partéllel párhuzamosan és arra merılegesen is Aránylag magasan fekvı partszakasz Aszfaltozott út 200 méteren belül Célcsoportok:
Jachttal érkezı túrázók Helyben lakók Közúton érkezı turista
Teljes kapacitás:
Csónakhely partélen: Csónakhely úszóstégnél: Kishajó hely úszóstégnél: Kishajóhely medencés kikötıben: Parkolóhely: Kishajóhely szárazon Bérelhetı csónak Bérelhetı motoros csónak sátorhely: lakókocsi: szoba: apartman:
50 db 60 db 30 db 30 db 90 db 30 db 10 db 15 db 25 db 30 db 10 db/30 fı 5 db/20 fı
Alapszint:
Csónakhely partélen: Parkolóhely: Kishajóhely szárazon Bérelhetı csónak Bérelhetı motoros csónak sátorhely:
50 db 30 db 10 db 5 db 5 db 15 db
Optimális szint:
Az alapszinten túl a továbbiak: Csónakhely partélen: Csónakhely úszóstégnél: Kishajó hely úszóstégnél:
50 db 40 db 30 db
megállóhely csónak és kishajó tárolás vízparti üdülés, kemping, csónakbérlés, ökotúra
8
Parkolóhely: Kishajóhely szárazon Bérelhetı csónak Bérelhetı motoros csónak sátorhely: lakókocsi: Vendéglátás teljes kapacitása:
60 db 20 db 10 db 10 db 20 db 20 db
Büfé + vegyesbolt + étterem
Alapszint: Optimális szint: Teljes vendéglétszám:
Büfé + vegyesbolt étterem, büfé, vegyesbolt Szállás: Horgász: Kishajós: Ökoturista
200 fı 120 fı 70 fı 60 fı
Alapszint:
Szállás: Horgász: Kishajós: Ökoturista
40 fı 40 fı 20 fı 20 fı
Optimális szint:
Szállás: Horgász: Kishajós: Ökoturista
100 fı 80 fı 40 fı 40 fı
3. Hajókikötı Projekt neve:
Hajóállomás
Projekt leírása:
Rendezvényhajók kirándulóhajók és üdülıhajók kikötésére szolgáló vízparti létesítmény.
Projektelemek: Alapszint:
Úszópontonos hajókikötı Parkoló Vízvételi lehetıség Fogadóépület Térvilágítás Jegypénztár Büfé
Optimális szint:
Az alapszinten túl a továbbiak: Étterem
Teljes szint:
Az optimális szinten túl a továbbiak: Információs központ
9
Területtel szemben támasztott feltételek: Aszfaltozott út Buszok számára is megfelelı mérető parkoló Célcsoportok:
Helyben lakók Közúton érkezı turista
Kapacitás:
Nem a kikötı, hanem a hajó jellemzı tulajdonsága.
kirándulás, rendezvények kirándulás, rendezvények
10
8.3 melléklet
Jogszabályjegyzék 1) KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Törvény 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl 1996. évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl 1997.évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırzésrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról 1997.évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997.(XI.4) FM rendelettel Kormányrendelet 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet a fák védelmérıl 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idıkrıl 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 109/2005. Korm. rend. az elemek és akkumlátorok hulladékainak visszavételérıl Miniszteri rendelet 9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítésérıl 2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bıvítésérıl, és természetvédelmi kezelık megnevezésérıl 3/1990. (XI. 27.) KTM rendelet a nemzeti park igazgatóságokról és a természetvédelmi igazgatóságokról 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentıségő természetvédelmi területek országos jelentıségővé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról 11/1993. (III. 9.) KTM rendelet egyes védett természeti területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számainak módosításáról és a Hortobágyi Nemzeti Park területének bıvítésérıl 17/1994. (V. 25.) KTM-MKM együttes rendelet mőemlékek védetté nyilvánításáról és mőemléki védettség megszüntetésérıl 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdırıl és az erdı védelmérıl 6/1996. (IV. 17.) KTM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park bıvítésérıl 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bıvítésérıl 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítésérıl
11
22/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bıvítésérıl és a Vajai-tó Természetvédelmi Terület létesítésérıl szóló 3/1996. (IV. 17.) KTM rendelet módosításáról 3/1998. (XII. 17.) KöM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park bıvítésérıl 21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentıségő védett természeti területté történı átminısítésérıl 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl 5/2002. (I. 12.) FVM-KöM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idıkrıl szóló 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet módosításáról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet egyes régészeti lelıhelyek védetté nyilvánításáról, illetıleg régészeti védettség megszüntetésérıl 28/2004. KvVm. rend. vízszennyezı anyagok kibocsátásának határértékeirıl 29/2004. KvVm. rend. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelıségek illetékességi területérıl 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 12/2005. KvVM. rend. a védett, fokozottan védett növény és állatfajok élıhelye körül elrendelt korlátozások részletes szabályairól 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról Országgyőlési határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett ıshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselı tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról 2) TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETRENDEZÉS Törvény 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl Kormányrendelet 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérıl 112/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrıl és a kötelezı adatközlés rendjérıl 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl Miniszteri rendelet 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl 3) TELEPÜLÉSRENDEZÉS
12
Törvény 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl Kormányrendelet 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Miniszteri rendelet 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetimőszaki tervtanácsokról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendelésérıl 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet az önkormányzati fıépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeirıl 4) TERMÉSZETES FÜRDİK Kormányrendelet 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdıvizek minıségi követelményeirıl, valamint a természetes fürdıhelyek kijelölésérıl és üzemeltetésérıl Közlemény 4/1. Országos tisztifıorvosi Hivatal közleménye a felszíni vízi strandok vízminıségérıl 2002. évben, a természetes fürdıvizek minıségi követelményeirıl, valamint a természetes fürdıhelyek kijelölésérıl és üzemeltetésérıl szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján Kiegészítés: A kerékpározás fejlesztésének nemzeti stratégiáját érintı jogszabályok, határozatok, programok Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) 1988.évi I. (többször módosított) törvény a közúti közlekedésrıl 30/1988 (IV.21) MT (többször módosított) rendelet a közúti közlekedési törvény végrehajtásáról 68/1996 (VII.9.) Országgyőlési Határozat a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról 1993. évi kormányhatározat: a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programról 1/1975 (II.5.) KPM-BM (többször módosított) rendelet a közúti közlekedés szabályairól 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármővek közúti közlekedésérıl 20/1984 (XII.21.) KM (azóta többször módosított) rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérıl
13
19/1994 (V.31.) KHVM (módosított) rendelet a közutak igazgatásáról 6/1998 (III.11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról 157/1996 (IX. 26.) Korm. Rendelet és a 3/1998 (II. 11.) KHVM rendelet a közlekedési építmény- tervezési jogosultságokról 12/1999. (III. 11.) KHVM rendelet az Útfenntartási és -fejlesztési célelıirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról Gazdasági Minisztérium 30/1997 évi O.GY. határozat a területfejlesztési támogatások és decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerérıl 5/1996. (II.16) IKM rendelet a turisztikai célelıirányzat felhasználásáról 37/1998. (VI.11) a turisztikai célelıirányzat 1998. évi felhasználásáról Belügyminisztérium 48/1997 (VIII.26.) BM rendelet a közúti közlekedés rendırhatósági igazgatásáról Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1997.évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 1996.évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl 29/1997 (IV.30.) FM rendelet az erdı védelmérıl szóló törvény végrehajtásának szabályairól Környzetvédelmi Minisztérium 83/1997. (IX. 26.) O.Gy. határozat: a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 10/1995 (IX.28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról Egészségügyi Minisztérium 1995. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl, 148§ a Nemzeti Egészségfejlesztési Programról Oktatási Minisztérium 1993. évi LXXIX. (többször módosított) törvény a közoktatásról (Nemzeti Alaptanterv) 24/1997 (VI.5) MKM rendelet az alapmőveltségi vizsga szabályzatának kiadásáról
14
8.4 melléklet
Irodalomjegyzék Tanulmányok Vallum Potentiae Program – Budafok-Tétény – Érd – Százhalombatta Duna-menti területeinek fejlesztési Programja; Modulus-R Építészeti és településtervezı Iroda, Budapest, 2006. március (munkaközi anyag) Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006. INN-SIDE TANÁCSADÓ Kft A Dunakanyar turizmusa – Stratégiai terv; HITESY BARTUCZ & HOLLAI Üzleti Tanácsadó Iroda, 2002. november Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, Budapest, 2003. december; Tandem Közlekedéstervezı Mérnökiroda Kft. Budaörs kistérség többcélú társulása – területfejlesztési koncepció és program, 2006. június; Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervezı Tanácsadó Iroda Marketing terv – Tourinform, Ráckeve, 2006. A Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája, Öko Rt., 2006. március Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési programjának stratégiája, Öko Rt., Budapest, 2003. március Közép Magyarországi Régió fejlesztési terve – Turizmus; 6.1.1. fejezet Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési régió – területfejlesztési munkaanyag, készítette: Horváth Máté, gazdaságfejlesztési fıtanácsadó – Polgármesteri Hivatal, Baja; Baja, 2005. június Duna Komplex Program – Országos Területfejlesztési Hivatal; Budapest, 2006. március Kistérségi Programozási Tevékenység a Mosonmagyaróvári KSH Kistérségben – HHP Contact Tanácsadó Kft; 2005. szeptember Adonyi Kistérség 2020 – Az Adonyi Kistérség Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht.; 2005. május A Paksi Kistérség Gazdaságfejlesztési programja - Stratégiai és operatív program - PaksDunaföldvár Térségfejlesztı Önkormányzati Kht., 2005. Ökoturizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben – Elızetes megvalósíthatósági tanulmány, HirtesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 2005. október
15
A Dunaújvárosi Kistérség fejlesztési terve – „Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért” Alapítvány, 2002. szeptember Intercisa 2015 – Távlati településfejlesztési koncepció, Urbanissimo-D, 1999. június Dunaújváros Városmarketing Terve, Kistérségi Európai Uniós és Idegenforgalmi Kht., 2005. május Mohács Idegenforgalmi Koncepciója, Madár Nóra; 2001. március Gazdaságfejlesztési programjavaslatok Szekszárd – tolnai kistérségre és kiemelten Szekszárd Város számára (tervezet) - Szekszárd jövıképének alapvetései; 2004. Tolna Egységes Településrendezési Terve – Városfejlesztési Koncepció, Pécsépterv Stúdió; 2004. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. - A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja, KPMG Tanácsadó Kft.; 2006. július 25. Tisza-tavi turizmusfejlesztési stratégia – Aquaprofit Rt. 2006. Sió komplex fejlesztési program – Aquaprofit Rt. 2006. Tiszai vízi turizmusfejlesztési program – Aquaprofit Rt. 2005. Internetes források Well Press Kiadó – Vendégváró.hu www.vendegvaro.hu településekre vonatkozó leírásai és a városok honlapjai WWF Magyarország honlapja – Kék még a Duna? c. sajtóközlemény http://www.wwf.hu/sajtokozlemeny.php?id=549 Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság honlapján a Duna jellemzése http://www.edukovizig.hu/?q=vizeink_duna Kistérségi helyzetképek a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság honlapján http://www.vati.hu/static/kisterinfo/ Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójának irányelvei www.rkk.hu/bacskonc/teljes/bkkonc.htm Szob és Dunaföldvár közötti Duna-szakasz jellemzése a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség honlapján http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=terulet&page=leiras A megyékre, településekre, kistérségekre vonatkozó adatok www.teruletfejlesztes.hu
16
KSH adatok KSH Statisztikai Évkönyv 2002-2004 Gyır-Moson-Sopron megye (2002: 311; 2003: 303; 2004: 230-231; 239-246), Komárom-Esztergom megye ( 2004: 240-247), Pest megye (2004: 240-246), Fejér megye (2004: 230;239-246), Bács-Kiskun megye ( 2002: 272; 2003: 266; 2004: 230; 239-246), Tolna megye (2004: 230; 239-246), Baranya megye (2004: 228; 239-247)
17
8.5 melléklet
A vízi bejárás képekben
8.5-1. sz. melléklet Ercsi, Kikötı Panzió-étterem (1613 fkm)
8.5-2. sz. melléklet Ercsi, kikötı, magaspart (1613 fkm)
8.5-3. sz. melléklet Ercsi, kikötı (1613 fkm)
8.5-4. sz. melléklet Ercsi, uszály (1613 fkm)
8.5-8.5 sz. melléklet Ercsi, kikötı, magaspart (1613 fkm)
8.5-6. sz. melléklet Ercsi, „part menti sétány” (1613 fkm)
18
8.5-7. sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában)
8.5-8. sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában)
8.5-9. sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában)
8.5-10. sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában)
8.5-11. sz. melléklet 8.5-12. sz. melléklet Adony-Lórév Komp (sóder és gabona kikötı - 1598 Adony-Lórév Komp (1598 fkm) fkm)
19
8.5-13. sz. melléklet Adony-Lórév sóderszállítás (1598 fkm)
8.5-14. sz. melléklet Adony-Lórév sóderszállítás (1598 fkm)
8.5-18.5 sz. melléklet Adony-Lórév (1598 fkm)
8.5-16. sz. melléklet Kulcs, szélerımő
8.5-17. sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı (1590 fkm)
8.5-18. sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı (1590 fkm)
20
8.5-19: sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı melletti partszakasz (1590 fkm)
8.5-20: sz. melléklet Kulcs, csónakkikötıhöz vezetı út (1590 fkm)
8.5-21: sz. melléklet Rácalmás, mellékág
8.5-22: sz. melléklet Rácalmás, mellékág
8.5-23. sz. melléklet Rácalmás, mellékág
8.5-24. sz. melléklet Báta, Duna-partra vezetı út (1467 fkm)
21
8.5-28.5 sz. melléklet
8.5-26. sz. melléklet
Báta, pincefalu rész (1467 fkm)
Báta, árvízes terület (1467 fkm)
8.5-27. sz. melléklet
8.5-28. sz. melléklet
Báta, árvízes terület (1467 fkm)
Báta, gólyamúzeum felújítás elıtt)
8.5-29. sz. melléklet
8.5-30. sz. melléklet
Báta, mellékág (Nagy-sziget)
Báta, mellékág (Nagy-sziget)
22
8.5-31. sz. melléklet Mohács, kikötı (1447 fkm)
8.5-32. sz. melléklet Mohács, kikötı (1447 fkm)
8.5-33. sz. melléklet
8.5-34. sz. melléklet
Mohács, kikötı (1447 fkm)
Újmohács, Duna-part (1447 fkm)
8.5-38.5 sz. melléklet Nagybaracska
8.5-36. sz. melléklet Nagybaracska
8.5-37. sz. melléklet Nagybaracska, Bárka Csárda
23
8.5-44 sz. melléklet: Gönyő, Vízügyi Kikötı (1791 fkm)
8.5-45 sz. melléklet: Megerısített partfal Gönyő mellett
8.5-46 sz. melléklet: Szállodahajók útban Budapest felé
8.5-47 sz. melléklet: Koppánymonostor jachtkikötı (1772 fkm)
8.5-48 sz. melléklet: 8.5-49 sz. melléklet: Komárom, Monostori Erıd és kikötıje (1770 Hajókirándulás Komáromnál fkm)
24
8.5-50 sz. melléklet: Komárom, Erzsébet-híd (1768 fkm)
8.5-51 sz. melléklet: Révkomárom: Vízi üzemanyagtöltı-állomás
8.5-52 sz. melléklet: Dunaalmás, kikötı (1751 fkm)
5 -53 sz. melléklet: Dunaalmás, kikötı (1751 fkm)
8.5-54 sz. melléklet: Szárnyashajó útban Pozsony és Bécs felé
8.5-55 sz. melléklet: Piszke, Étterem, partra húzott egykori ponton kikötıvel (1739,5 fkm)
25
8.5-56 sz. melléklet: Neszmély, jachtkikötı, kemping és étterem (1746 fkm)
8.5-56 sz. melléklet: Lábatlan, folyópart
8.5-57 sz. melléklet: Lábatlan, sódersiló
8.5-58 sz. melléklet: Esztergom, látkép a folyóról (1719 fkm)
8.5-59 sz. melléklet: Esztergom, látkép a folyóról (1719 fkm)
26
8.5-60 sz. melléklet: Esztergom, kikötıhelyek
8.5-61 sz. melléklet: Helemba-sziget környezete
8.5-62 sz. melléklet: Helemba-sziget környezete
8.5-63 sz. melléklet: Dunaföldvár, kikötı (1560 fkm)
8.5-64 sz. melléklet: Dunaföldvár látképe a folyóról (1560 fkm)
27
8.5-65 sz. melléklet: Dunaföldvár, híd
8.5-66 sz. melléklet: Solt, Duna-part (1558 fkm)
8.5-67 sz. melléklet: Solt, kikötı (1558 fkm)
8.5-68 sz. melléklet: Bölcske, folyópart
8.5-69 sz. melléklet: Ordas, folyópart (1538 fkm)
8.5-70 sz. melléklet: Paks, rév (1533 fkm)
28
8.5-71 sz. melléklet: Paks, jachtkikötı (1533 fkm)
8.5-72 sz. melléklet: Paks, jachtkikötı (1533 fkm)
8.5-73 sz. melléklet: Paks látképe a folyóról
8.5-74 sz. melléklet: Paks, kisebb kikötı (1530,5 fkm)
8.5-75 sz. melléklet: Dunaszentbenedek folyópart
8.5-76 sz. melléklet: Holland kishajós turisták a Dunán
29
8.5-77 sz. melléklet: Habzás a Dunán Paks alatt
8.5-78 sz. melléklet: Kenusok
8.5-79 sz. melléklet: Kalocsa, strand (1517 fkm)
8.5-80 sz. melléklet: Kalocsa, kikötı (1516 fkm)
8.5-81 sz. melléklet: Kalocsa, kikötı (1516 fkm)
8.5-82 sz. melléklet: Szabadidı eltöltés a Dunán: motorcsónak és kenusok
30
8.5-83 sz. melléklet: Domboritelep, gabona-kikötı (1507 fkm)
8.5-84 sz. melléklet: Domboritelep, nyaralók (1506 fkm)
8.5-85 sz. melléklet: Szekszárd, Duna-híd
8.5-86 sz. melléklet: Horgásztanyák Szekszárd közelében
8.5-87 sz. melléklet: Baja, Sugovica-torkolat és a Türr-emlékmő
8.5-88 sz. melléklet: Baja, Sugovica-part
31
8.5-89 sz. melléklet: Baja, strand a Sugovicán
8.5-90 sz. melléklet: Baja látképe a folyóról
8.5-91 sz. melléklet: Baja, Ferenc-tápcsatorna
8.5-92 sz. melléklet: Baja, jachtkikötı
32
