248
8. fejezet Az adatok hozzáférhetősége és használata
Cél: áttekintést nyújtani a vegyi anyagok-kezelésével és az ehhez tartozó infrastruktúrával kapcsolatos adatok hozzáférhetőségéről illetőleg elemezni, hogy hogyan történik az információ felhasználása az országos és helyi kémiai kockázat csökkentésére.
8.1. A jogszabályok által megkövetelt információ hozzáférhetősége, minősége és mennyisége 8.1. Táblázat
Kémiai biztonsági adatok, információk hozzáférhetősége
Adatok, információk, tevékenységek
Ipari vegyi Fogyasztási anyagok vegyi anyagok
Hulladékká vált vegyi anyagok
Peszticidek
Biocidok
1 Veszélyes anyagok, készítmények jelölése, osztályozása
x
x
x
x
x
2 Veszélyes anyagok, készítmények regisztrációja
x
x
x
x
x
3 Törzskönyvezés
x
x
x
x
4 Tevékenységek engedélyezése
x
x
x
x
x
5 Kockázatcsökkentési döntések/programok
x
x
x
x
6 Baleseti készültség/ellátás
x
x
x
x
7 Emisszió nyilvántartás
x
x
x
x
x
8 Felügyelet és ellenőrző vizsgálat környezetegészségügy
x
x
x
x
x
9 Kockázatelemzés
x
x
x
x
249 8.1. Táblázat/1
Adatok, információk, tevékenységek
Ipari vegyi Fogyasztási anyagok vegyi anyagok
Hulladékká vált vegyi anyagok
Peszticidek
Biocidok
10 Munkások felvilágosítása
x
x
x
x
x
11 A lakosság felvilágosítása
x
x
x
x
x
12 A vegyi anyagok hatásának felmérése helyi körülmények között
x
x
x
x
13. Mérgezés kontroll: mérgezési esetek ellátása/bejelentése
x
x
x
x
x
Megjegyzés: a táblázatba foglalt adatok részletes jogszabályban rögzített háttér-információját a 4. fejezetben összegeztük; X: ha az 1-13. között sorszámozott adatok közlési kötelezettsége az adott vegyi anyag csoportról jogszabályban előírt. •
Prioritások megállapítása 8. fejezet 8.1.14-es pontban
8.1.1. A veszélyes anyagok, készítmények osztályozása A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, valamint a 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet előírásai alapján a veszélyes anyagok és készítmények osztályozását a gyártó, illetve az importáló végzi. Az osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve készítményeket, veszélyességüknek megfelelően szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal látja el. Az adatok az OKK-OKBI ETTSZ osztályán hozzáférhetők. Az osztályozás a veszélyes anyagok és készítmények megítélhetőségének alapja. Hozzáférés: bárki. Hatása a kémiai biztonságra: kiemelkedő-meghatározó. 8.1.2. Veszélyes anyagok, készítmények regisztrációja 2000. január 1-től a 2000. évi XXV. törvény (módosítva a 2004. évi XXVI. törvénnyel) a kémiai biztonságról és ennek végrehajtásáról szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet (módosítva a 33/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelettel) írja elő, hogy a veszélyes anyagokat és készítményeket az OKK-OKBI regisztrálja. A regisztrált adatok az OKBI-ETTSZ osztályán találhatók meg. Hozzáférés: bárki. A kötelezettség a termékregiszter alapja. A hazai mérgezések megelőzésében, kezelésében meghatározó, csakúgy, mint a hazai kémiai biztonságban.
250
8.1.3. Törzskönyvezés Az új anyagok törzskönyvezésének szabályait a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 9. paragrafusa, valamint a 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet határozza meg. Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevőjeként, akkor hozható forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvező hatóság (OKK-OKBI) törzskönyvezte. Az OKK főigazgatója a törzskönyvezési okiratot egy-egy példányban megküldi a törzskönyveztetőnek, valamint az OKBI-ETTSZ-nek. Az ETTSZ-nek megküldött okirathoz a biztonsági adatlap és a műszaki dosszié egy példányát is csatolni kell. Az OKK-OKBI illetőleg az ETTSZ a tudomására jutott adatokat, információkat nyilvánosságra nem hozhatja (kivétel az anyag kereskedelmi neve, fő alkalmazási területe, fizikai, kémiai tulajdonságai, toxikológiai, ökotoxikológiai adatok, valamint az elsősegélynyújtásra, mentésre vonatkozó adatok). A kiadható információhoz, az OKBI-ETTSZ-en a lakosság, egészségügyi szervezetek, ÁNTSZ, hatóságok és gazdasági szervezetek juthatnak. A törzskönyvezett anyagok ismerete a döntéshozóknak rendelkezésre áll. A törzskönyvezés jelentősége a prevencióban/kémiai biztonságban meghatározó. 8.1.4. Tevékenységek engedélyezése A tevékenységi engedélyt a gyártóknak az ÁNTSZ illetékes városi szervei adják ki a 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény 29. paragrafusában leírtak alapján. A veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag illetőleg veszélyes készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához, vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket. Bármely tevékenység csak igazolható módon bejelentett, vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. – A kémiai biztonság szempontjából más, engedélyhez kötött tevékenységek: -
Növényvédő szer felhasználás vízművek, víznyerő helyek külső védőterületén 5/1988. (VI.26.) MéM r. alapján ÁNTSZ előzetes hozzájárulásához kötött]; Élelmiszeripari, és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, közétkeztetési helyeken, szilárd halmazállapotú veszélyes irtószerrel történő rovar és rágcsálóirtás (arra jogosult személy esetében) elvégzése 3/1969. (V.16.) EüM r. – ÁNTSZ engedélyhez kötött];
A tevékenységi engedély jelentősége a munkahelyi és a lakossági kémiai biztonságot egyaránt javítja. Hozzáférés: hatóság, munkavédelem, munkavállalók. 8.1.5. Kockázatcsökkentési döntések/programok A hatósági intézkedéseken kívül a nagyobb vegyipari vállalatok és szakmai szövetségek a technológiai kockázatok csökkentésére, egyes veszélyes anyagokat kevésbé veszélyesekkel kell helyettesíteniük (2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény 20. §-a). A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához – szükség esetén – az OKK-tól vélemény kérhető.
251
A kockázat kezelésre, illetve kockázat csökkentésre vonatkozó előírásokat alapvetően a 2000. évi XXV. törvény (VI. fejezet) fogalmazza meg. A növényvédő szerekkel kapcsolatos kockázat csökkentésére az FM az érdekeltek bevonásával több éves programot indított, illetve folyamatosan napirenden tartja azt. A kockázatkcsökkentési programok jelenleg elsősorban a munkahelyi kémiai biztonság területén eredményesek. 8.1.6. Baleseti készültség/ellátás A személyi sérüléssel járó foglalkozási balesetek (mérgezések) nyilvántartása szabályozott (lásd: 4. fejezet). A személyi sérüléssel nem járó ipari balesetek bejelentése és nyilvántartása nincs egységesen szabályozva. Elsősorban vállalati szinten történik az egyes minisztériumok utasításai alapján. 8.1.6.1. A települések polgári védelmi besorolása A települések polgári védelmi besorolását meghatározott veszélyes anyagok felső küszöbértékű mennyisége alapján jogszabály határozza meg. Az I. csoportba kell sorolni: − azokat a településeket, amelyek területén − a meghatározott normáknál nagyobb mennyiségben − veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel, vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő. A II. csoportba kell sorolni: − azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel, vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek. A III. csoportba kell sorolni − azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek. A besorolás a vegyi haváriák, katasztrófák, terror akciók megelőzése, restrikciója, felszámolása, mérgezettek ellátása, és a rehabilitáció miatt fontos. Kémiai biztonsági jelentősége evidens; információ a döntéshozóknak rendelkezésre áll. 8.1.6.2. A veszélyes üzemek besorolása A SEVESO II. irányelvnek a hazai jogrendbe való vételét a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodásban vállaltuk. A SEVESO II. Direktíva végrehajtásának hazai feladatait a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
252
elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény határozta meg (lásd még: 4. fejezet, továbbá a 14.8. ábra).) 8.1.6.3. Veszélyes ipari üzemek engedélyezése A veszélyes ipari üzemek részére a benyújtott biztonsági jelentés, illetve elemzés elbírálását követően a hatóság (BM OKF) – a rendeletben foglaltak teljesítése esetén – engedélyezi a veszélyes tevékenység megkezdését. Új veszélyes ipari üzemek létesítésekor, illetve meglévő ipari üzemek jelentősebb bővítése során az üzemeltetőnek biztonsági dokumentációt kell benyújtania a hatósághoz. Ennek megfelelően a hatóság hozzájárul a veszélyes létesítmény építéséhez, a használatba vételhez, illetve engedélyezi a veszélyes tevékenység megkezdését. A veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben foglaltakat 5 évente felül kell vizsgálnia. Ennek alapján a hatóság dönt a tevékenység engedélyezésének a meghosszabbításáról. A veszélyes ipari üzemekben lehetséges súlyos balesetek elhárítására belső védelmi terv, az üzem környezetében élő lakosság súlyos balesetből eredő veszélyeztetése elleni védelem biztosítására külső védelmi terv készül. A belső védelmi tervben foglaltakat az üzem dolgozóival az üzemeltetőnek ismertetnie és gyakoroltatnia kell. A veszélyeztetett település érintett lakossága részére lakossági tájékoztató kiadvány készül. A BM OKF a biztonsági jelentésekről, biztonsági elemzésekről, külső védelmi tervekről és más nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszer működtet. A releváns jogszabályban meghatározott alsó és felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek a biztonsági jelentésben és a biztonsági elemzés keretében kötelesek kockázatelemzést végezni; ebben becslik a súlyos baleset kockázatát, ennek hatását az üzem környezetére és elsődlegesen az üzem környezetében élő lakosságra. Felső küszöbértékű veszélyes üzemek esetében ezek alapján a veszélyeztetett településre előbb külső védelmi terv koncepció, majd külső védelmi terv és lakossági tájékoztató készül. A külső védelmi terv koncepció és a biztonsági jelentés 21 napig történő hozzáférhetőségét hirdetmény útján közzé kell tenni; ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet. Új veszélyes ipari üzem építése, vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén az üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított 35. és 45. nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart. A hatóság a veszélyes létesítményekről, a végrehajtott feladatairól, valamint a kapott információkról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetőjének kötelezettsége az ezzel kapcsolatos adatoknak éves gyakorisággal történő továbbítása az EU illetékes szerve részére (lásd 5. és 14. fejezetek). 8.1.6.4. A vízminőségi kárelhárítás A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, és a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet szerint a kárelhárítással kapcsolatos feladatok:
253
a) a felkészülés, b) a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése, c) a kárelhárítás műveleti végrehajtása, valamint a megszüntetését követő intézkedések. A rendkívüli szennyezés minősítése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete bevonásával történik. A minősítés során meg kell állapítani, hogy a rendkívüli szennyezés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi létesítményeket. A feladat ellátásnak kémiai biztonsági jelentősége evidens. Az adatok a döntéselőkészítők rendelkezésére állnak. Fontos lenne rendkívüli események alkalmával a vizekről (szennyezettség) széleskörű lakossági tájékoztatást adni. 8.1.7. Emisszió nyilvántartás A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott, a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a légszennyező anyagok kibocsátásáról és határozza meg a kötelezettek körét. Az ellenőrzés, nyilvántartás, tájékoztatás stb. a település jegyzőjének, mint környezetvédelmi hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan légszennyező anyagokra vonatkozik, melyek mérésére szabvány áll rendelkezésre. A kötelezettek az adatokat a települési környezetvédelmi hatóság felé szolgáltatják. Az ott nyilvántartott adatok országos összesítésre kerülnek. Az összesített adatok meghatározott körére építve a KvVM rendszeresen kiadványt ad közre Magyarország levegőtisztaság-védelmének aktuális adatairól. A kiadvány nyilvános, de terjesztésre nem kerül. A felszíni vizekbe történő kibocsátásokkal összefüggő kötelezettségeket a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III.1.) KöM rendelet ír elő. Az adatszolgáltatók körét – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (4) határozza meg. A törvényre alapozva külön rendelet mellékleteként jelenik meg az adott évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP). Az emisszió és a szennyezett vízkibocsátás adatainak gyűjtése, a döntéshozóknak az adatokhoz való hozzáférése, a kémiai biztonság megőrzése szempontjából evidens! Levegőminőségi adatok gyűjtése és nyilvánosságra hozatala Az ország területének levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet [17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet] alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. A szakmai és minőségirányítási koordinációs feladatokat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja végzi.
254
EPER-PRTR adatok gyűjtése és nyilvánossága Az EU Bizottság 2000/479/EK határozata kötelezővé tette az Európai Unió tagállamai számára, hogy a 96/61/EK IPPC irányelv hatálya alá tartozó cégekről meghatározott időközönként környezetvédelmi adatokat szolgáltassanak az Európai Bizottságnak, mely azokat összegzi és közzéteszi. Az ún. EPER-PRTR adatbázisban szereplő információk közérdekű adatnak minősülnek. A környezeti adatnyilvánosságról szóló 2003/4/EK irányelv 7., valamint a Jegyzőkönyv 11. cikke mindezeken túl kifejezetten előírja a környezeti adatoknak az interneten való fokozatos közzétételét, terjesztését. Meghatározó kémiai biztonsági intézkedés! Az EPER-PRTR leírását lásd: 8.6.3. pontban. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás (http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=341) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 51. §-a – a törvény hatálya alá tartozó valamennyi hulladék termelője, birtokosa és kezelője számára – nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kötelezettségek teljesítésének módját, tartalmát és határidejét a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szabályozza részletesen. Az adatszolgáltatás során beküldött adatlapokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR) dolgozza föl. A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által üzemeltetett számítógépes rendszer. A rendszer célja, hogy hulladékgazdálkodási területen adatokat gyűjtsön, és ennek alapján széles körű lekérdezési igényeket szolgáljon ki. A jelenleg érvényben lévő adatszolgáltatási kötelezettségeken kívül, a HIR-ben, a korábbi előírások alapján beküldött adatok is helyet kaptak. Ezek a veszélyes hulladékokra vonatkozó keletkezési adatok, amelyeket a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerint kellett beküldeni, és amelyek tárolását a HAWIS adatbázis biztosította. A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokról is kell adatokat szolgáltatni, és az adatszolgáltatási kötelezettségek egyaránt vonatkoznak a hulladéktermelőkre és a hulladékkezelőkre. A HIR további lényeges eleme, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső (az un. rendszeres adatszolgáltatók) adatai mellett becsült adatok is rendelkezésre állnak. 8.1.8. Felügyelet és ellenőrzés Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény (144) alapján az ÁNTSZ felügyeletet gyakorol a közegészségügyi viszonyok felett és ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését. Határozattal rendeli el: a hiányosságok megszűntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását, a hiányosságok megszűntetéséig az intézmény, létesítmény, stb. működésének, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását, felfüggesztését, a súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának, forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését. A szolgálat a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett
255
intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem közreműködését is igénybe veheti. Az OSAP 1018/1996. „Közegészségügyi jelentés” IV. 4. sz. táblázata tartalmazza a kémiai toxikológiai vizsgálatokra vonatkozó adatokat adalékanyagok, peszticidmaradékok, vegyi (kontaminációs) szennyeződések és egyéb kémiai-toxikológiai vizsgálatok bontásban (a táblázatot az ÁNTSZ eredményeit összegzi). A környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területükön ellenőrzést végeznek a hulladékok és a levegőbe, illetve vizekbe történő emisszió tekintetében. A szennyvizek kibocsátásának mérését és a mintavételt a felügyelőségek maguk végzik. A határértékek túllépése miatt indított eljárásokról, a bírságok mértékéről a felügyelőségek nyilvántartást vezetnek és azt az éves jelentés részeként a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek, megküldik. A fenti hatósági működés felhatalmazása a környezetvédelmi főfelügyelőségről és a környezetvédelmi felügyelőségekről szóló 1/1990. (XI.13.) KTM rendeletben található. Az ÁNTSZ országos levegőminőségi mérőhálózat működtetését, az ÁNTSZ feladatai közül kivették, a KvVM működteti. A mezőgazdasági tárca és az egészségügy intézményei rendszeresen ellenőrzik a növényvédő szer felhasználás környezeti és egészségi hatásait. Egyelőre ez csak korlátozott területre terjed ki (víz, talajvizsgálatok, növényvédő szer maradékok, munkaegészségügyi vizsgálatok), bővítése feltétlenül indokolt lenne. A szakszerű felügyeleti, hatósági munka a kémiai biztonság egyik tartópillére! 8.1.9. Kockázatelemzés A veszélyes anyagokat és készítményeket szabályozó 2000. évi XXV. törvény (és releváns végrehajtási rendeletei) rendelkezik az EINECS és ELINCS listák magyarországi elfogadásáról és alkalmazásáról, biztosítva ebben a kérdésben a Közösség országaival történő jogharmonizációt. A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, említett rendelet értelmében megtörténik az ún. létező veszélyes anyagok teljes körű bejelentése, az új veszélyes anyagok törzskönyvezése. Ugyanezen szabályozás nyomán az OKK-OKBI-ETTSZ-nél a veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartásba kerülnek. Mindezek eredményeként egy olyan adatbázis jött létre, amely a korábbihoz képest lényegesen jobb információ-szolgáltatást nyújt, és adatokat szolgáltat kockázatbecslési tevékenységekhez (Technikai Útmutató, KVM-2002.). A szennyezett területekből eredő, a lakosságot érő vegyi expozíció becslését és a potenciális egészségkockázat kvantitatív jellemzését a Tanács 93/67/EGK irányelveknek megfelelő eljárásmódon az OKI az adott közegészségügyi helyzetnek megfelelően végzi (többek között a HESP modellel). Az eredményeket a területi ÁNTSZ intézetek használják föl döntéseik megalapozásához. Ez a munka, egyelőre távol van az egész országot lefedő eredményességtől.
256
A munkahelyi vegyi expozícióból eredő kockázat (kvantitatív) becslését, az 1993. évi XCIII-s törvény 1997-s módosítása évenkénti gyakorisággal írja elő. Az ÁNTSZ kémiai biztonsági felügyeletének feladata a kockázatbecslés ellenőrzése. A kockázatbecslés és a kötelezően kapcsolódó kockázatkezelés és kockázat kommunikáció a kémiai biztonság legfontosabb eszközeinek egyike. A növényvédő szerek éves forgalmáról országos adatgyűjtés és feldolgozás folyik. Az ezekkel kapcsolatos kockázatbecslés az engedélyezési eljárás részét képezi. A kockázatbecslési eljárások alkalmazása a törzskönyvezési eljárás során fokozatosan kerül bevezetésre a szermaradék élelmezés-egészségügyi, a szerek környezeti és humán-egészségügyi hatásának felmérése során (EPA, EPPO, USES modellek használata). 8.1.10. Munkahelyek kémiai biztonságáról (munkások felvilágosítása) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 115/1996. (VII.24.) Korm. rendelet, és a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A munkáltató a kockázatbecslés alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni: a) b) c) d)
veszély azonosítása, az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre, csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozásegészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá. A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet − a mentési tervet is beleértve − készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett,
257
úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői: a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék, c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék. A munkavállalók teljes körű információja a munkavállalók kémiai eredetű egészségkárosodása megelőzésének alapja. Ezért meghatározó jelentőségű kémiai biztonsági intézkedés. 8.1.11. Információszolgáltatás – szakmai és lakossági információ Az európai irányelveknek megfelelően kialakított, a kémiai biztonságra vonatkozó magyar jogszabályok − a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, az ehhez kapcsolódó rendeletek, valamint egyéb joganyagok − az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő, alapvető alkotmányos jogainak biztosítása érdekében születtek. A megalkotott jogszabályi környezet annak az − először 1997-ben megfogalmazott − elképzelésnek a megvalósítását tette lehetővé, amely szerint a kémiai biztonság, mint interszektoriális, az egész lakosság érdekében folytatott tevékenység hatékony és eredményes működéséhez létre kell hozni
az érintett szaktárcák, társadalmi szervezetek között közvetítő, koordinációs bizottságot, valamint a kémiai biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást végző információs központot.
A koordinációs és egyéb feladatok ellátása érdekében a 2000. évi XXV. törvény, valamint az ehhez kapcsolódó 188/2000-es kormányrendelet elrendeli a tárcaközi bizottság felállítását. A vonatkozó jogszabályok részletesen meghatározzák a kémiai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási, feldolgozási és tájékoztatási feladatokat. A feladatok ellátását korszerű informatikai megoldásokkal célszerű támogatni, amelyek lehetővé
258
teszik egy naprakész információs központ kialakítását. A fenti cél megvalósítása érdekében, a PHARE HU9910-01-03. számú projekt keretében készült el a Kémiai Biztonság Információs Rendszer (KBIR – lásd 8.6.1. fejezet és 8.1. ábra). A lakosság felvilágosítása érdekében a szükséges információk rendelkezésre állnak. Az ETTSZ nyilvántartásában, valamint a nemzetközi szervezetek (OECD, WHO, ILO, UNEP, UNIDO, FAO, IOMC, IFCS, stb.) intézmények, alapítványok adatbázisaiban szereplő veszélyes anyagok és veszélyes készítmények adatinak hozzáférhetőségével több százezer anyagról és készítményről adható információ. Az ETTSZ a lakosság számára 24 órás (non stop) szolgáltatás keretében a mérgezések megelőzése céljából, a laikus elsősegélynyújtáshoz szükséges mértékben, ingyenes tájékoztatást ad a 06-8020-11-99-es zöldszámon. Bizonyos esetekben a sajtónak, rádiónak és a televíziónak is felvilágosítást szolgáltat, annak érdekében, hogy valamilyen tényleges, vagy mondvacsinált botrányhoz kapcsolódó és nem ritkán szakszerűtlen információkat korrigálja. A lakosság kémiai biztonsági információja a kémiai biztonság egyik legfontosabb indikátorparamétere. 8.1.12. A vegyi anyagok hatásának felmérése – helyi körülmények között A vegyi anyagok hatásának felmérésére vonatkozó előírásokat tartalmaznak az alábbi rendeletek: 114/1995. (IX.27.) Korm. rendelet és az azt kiegészítő 134/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről; az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről; valamint a népjóléti miniszter 27/1996. (VII.28.) NM rendelete (100) a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet [módosítás 313/2001. (XII.28.) Korm. rendelet] által meghatározottak szerint a veszélyes üzem biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet. Új veszélyes üzem építése, vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén, a veszélyes üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított harmincötödik és negyvenötödik nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart. Az 1991. évi XI. törvény alapján az ÁNTSZ intézetek évente tájékoztatják az Önkormányzatokat a lakosság egészségi állapotáról, illetve az ezt érintő tényezőkről és ezen belül ismertetik a kémiai laboratóriumi vizsgálati eredményeket, az ellenőrzések tapasztalatait, bemutatják a bejelentett ételmérgezések, foglalkozási betegségek (ezen belül a foglalkozási eredetű mérgezések) stb. alakulását. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ír elő szabályozást (részletesen lásd: 4. fejezet). A környezetvédelmi hatóság környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyt, míg környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetében
259
környezetvédelmi működési engedélyt ad ki. A környezeti hatás-vizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet kétlépcsős eljárást ír elő: előzetes hatástanulmányt minden, a rendelet mellékletében felsorolt tevékenység esetén előír, míg részletes hatástanulmányt már csak akkor kell készíteni, ha a beruházás a környezetet jelentősen befolyásolná és annak egészségkockázat becslést tartalmazó környezet-egészségügyi hatásvizsgálatra is ki kell terjednie. Az előzetes tanulmányt közzé kell tenni az érintett és a szomszéd községek önkormányzatánál. A részletes tanulmány alapján – melyet a sajtó útján is ismertetni kell – a lakosság számára közmeghallgatást, kell tartani. A peszticideket illetően a szükséges információk rendelkezésre állnak, de helyi körülmények között kiterjedtebb vizsgálatokra lenne szükség (víz, talaj, levegő, vad, flóra). Monitoring rendszer működik, a hatásfelmérés a növényvédő szereket kisebb részben érinti. A lokális hatások feltérképezése nem szisztematikus. Az ország vegyi szennyezettségének térképe egy-egy anyagot (pl. azbeszt) leszámítva nem áll rendelkezésre. 8.1.13. Mérgezések bejelentése, regisztrálása Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyi miniszter által meghatározott módon az OKKOKBI-ETTSZ-hez be kell jelenteni (2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról és ennek végrehajtásáról szóló EüM rendelet). Az egészségügyi intézmények mérgezési eset bejelentéseit az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetei ellenőrzik. A mérgezési esetek feldolgozása és az évi jelentés elkészítése az OKBI-ETTSZ feladata, amely köteles a jelentést megküldeni az EüMnek, a KSH-nak, az OTH-nak és az OKK vezetőségének. Prioritások HPV anyaglista: a 8/2004. (IV.28.) KvVM-ESZCSM rendelettel módosított 12/2001. (V.4.) KöM-EüM együttes rendeletnek megfelelően a HPV listát az OKK-OKBI Információs Központ (IK) köteles elkészíteni (lásd: 2. fejezet). A bejelentések adatainak felhasználásával együtt működve a KvVM-el a vegyi anyag regiszter folyamatos elkészítésében eleget téve ezáltal, az EU elvárásainak. Rákkeltők: az EüM 26/2000. (IX.30.) rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről, - célja, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő anyagokkal szemben. A rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzéséről az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetei. Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága kiemelkedően nagy (1.3. ábra, 1. fejezet).
260
8.2. A vegyi anyagok nemzeti statisztikai adatainak lelőhelyei 8.2. Táblázat
A vegyi anyagok statisztikai adatainak lelőhelyei
Adatok típusa 1
Gyártási statisztika
2
Import statisztika
3
Export statisztika
4
Vegyi anyag használat statisztika
5
Ipari balesetek
6
(Ipari és háztartási balesetek) Baleseti készültség/ellátás
7
Szállítási balesetek/jelentés
8
Foglakozás-eü. adatok/ipar
9
Foglakozás-egészségügyi adatok/mezőgazdaság
10
Mérgezési statisztika
11
Szennyező anyag kibocsátás regiszter
12
Veszélyes hulladék adatok
Lelőhely
KSH Kopint Datorg KSH Kopint Datorg FM statisztika KSH, OMMF, KöFe, MBH, polgári védelem, rendőrség, OKBI-ETTSZ OKK-OKBI – ETTSZ, OMSZ KHVM+, KÖFE (KvVM), OKK-OKBI ETTSZ OKK-OMFI KSH OKK-OMFI, ÁNTSZ KSH OKK-OKBI-ETTSZ KSH KvVM KvVM, FM FVM
Peszticid regiszter
14
Mérgező vegyi anyagok regisztere
OKK-OKBIETTSZ
15
Nagy mennyiségben gyártott vegyi anyagok regisztere (HPV lista)
OKK-OKBI-IK KvVM
a KHVM a KSH adatait veszi át;
Ki juthat hozzá
Adathordozó
KSH
13
+
Adatforrás gyártók
szakma
papír
vám statiszt.
szakma
PC
vám statiszt.
szakma
PC
forgalmazók egészségügyi intézmények
szakma szakma
PC, kiadvány Papír, PC
mindenki lakosság, szakma
papír, PC
szakma
papír, PC
fogl. eü. alapsz. szakma másodlagos: ÁNTSZ, fogl. szakma eü. alapsz. másodlagos: eü. szolg. szakma
papír, PC
kiadott engedélyokiratok importálók, gyártók, forgalmazók importálók, gyártók
papír, PC papír, PC
szakma
jelentés
bárki
könyv, PC
bárki
papír, PC
bárki
papír, PC
261 8.2. Táblázat/1 Adatok típusa
16 17
Létező vegyi anyagok regisztere Import regiszter
18
Termelők regisztere
19
PIC döntések
20
Lelőhely
OKK-OKBI
Adatforrás
FVM, Ipar, ÁNTSZ
Ki juthat hozzá
bárki
Adathordozó
papír
VPOP (előkészületben) ?
OKK-OKBI, OKK-OMFI, FVM Egyedi szerves vegyületek HM (pl. katonai és hadászati célúak)
Megjegyzés: a dőlt betűvel szedett szöveg kizárólag a növényvédő szerekre vonatkozik.
8.2.1. Ipari balesetek (mérgezések) és jelentések A KSH kizárólag a vegyi anyagok okozta halálesetek számát tartja nyilván, vegyi anyagonkénti bontás nélkül. A kémiai eredetű munkabaleseteket az OMMF tartja nyilván, a KSH az OMMF-től veszi át az adatokat. Az akut mérgezéseket az OMMF és az ÁNTSZ-ETTSZ egyaránt nyilvántartja. A személyi sérüléssel nem járó vegyi anyagokkal bekövetkezett ipari baleseteket a nagyobb munkáltatók és szakmai szövetségeik tartják nyilván. 8.2.2. Mérgezéses baleseti készültség/ellátás A Kbtv. értelmében a veszélyes anyaggal, készítménnyel végzett tevékenység megkezdését, megelőzően, a tevékenységet végzőnek baleset megelőzési és elhárítási tervet kell készítenie, melynek egy példányát át kell adnia az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének. 8.2.3. Szállítási balesetek és jelentések, veszélyes árúk szállítása A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” mellékletének kihirdetéséről 1979. évi 19. törvényerejű rendelet és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX.18.) KPM rendelet rendelkezett. A Megállapodás mellékleteiben foglaltakat − amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik − alkalmazni kell a mellékletek hatálya alá eső áruk belföldi közúti szállítására is. A környezetvédelmi felügyelőségek a területükön bekövetkezett – veszélyes anyagokat, vagy hulladékokat érintő – szállítási balesetekről tudomást szereznek. Az eseményről készült beszámolókat az éves jelentés részeként megküldik a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek.
262
A hulladékká vált vegyi anyagok szabályozása a ratifikált Bázeli Egyezmény alapján, a 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerint történik. Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) a magyar vegyipari vállatok önkéntes szerveződése a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek kárelhárításában (információ-szolgáltatás és saját adatbázis). (Részletesen lásd: 6. fejezet) 8.2.4. Foglalkozás-egészségügyi adatok (ipar-mezőgazdaság) Az 1572 OSAP nyilvántartási számú kérdőív NM elrendelésű, az adatgyűjtő szerv az OKK-OMFI; a nyilvántartás neve: Foglakozási mérgezések bejelentése. Hatóságok juthatnak hozzá, az adatok papírdossziékban és adatbázisban találhatók. 8.2.5. Mérgezési statisztikák A mérgezési esetek bejelentésére a 2000. évi XXV. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet szerint, a kezelést végző orvos kötelezett. A bejelentőlapot az OKK-OKBI-ETTSZ-nek küldik meg. Az adatforrás neve: Mérgezési eset bejelentések. Hatóságok juthatnak hozzá a papírdossziékban nyilvántartott adatokhoz, valamint a számítógépes feldolgozás (KBIR) anyagához, valamint a számítógépes feldolgozás anyagaihoz. 8.2.5.1. Környezeti és biológiai monitorozás Az ország már az 1970-s években kötelező határértékeket írt elő a vegyi anyag expozíciók szintjére; ennek ellenőrzését környezeti monitorozással kontrollálta. Fokozott expozíciós esetek. Az országban szervezett munkavégzés esetén a kötelező biológiai monitorozás révén meghatározott fokozott expozíciós eseteket az ÁNTSZnek be kell jelenteni; az ÁNTSZ illetékes intézete a kivizsgált fokozott expozíciós eseteket nyilvántartja és tovább jelenti az OKK-ba, illetőleg az OTH-ba. 8.2.6. Veszélyes hulladék adatok A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet mellékletében vannak előírva azok az adatok, melyeket a veszélyes hulladék tulajdonosának a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz be kell jelentenie. A veszélyes hulladék nyilvántartás (HAWIS – Hazardous Waste Information System) a KvVM-ben számítógépen lett elhelyezve. Az adatokból a Környezetgazdálkodási Intézet országos összesítést készít. Az összesítésre támaszkodva a KvVM évente kiadványt tesz közzé az ország veszélyes hulladékokkal kapcsolatos helyzetének ismertetésére. A kiadvány nyilvános és kis (1 000) példányszámban terjesztésre kerül (lásd: 7. fejezet). A növényvédő szer hulladékokról időszakos felmérés történik a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások becslése alapján.
263
8.2.7. Peszticid regiszter Az FVM kiadja évenként az engedélyezett növényvédő szereket ismertető „Növényvédő szerek, termelésnövelő anyagok” című könyvet, melyhez bárki hozzájuthat, illetve megvásárolhat. 8.2.8. Mérgező vegyi anyagok regisztere, veszélyes anyagok nyilvántartása A 333/1995. számú Tájékoztató a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V.11.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező, a 26/1993. (XII.27.) NM rendelettel, valamint a 10/1994. (VI.14.) NM rendelettel módosított 16/1988. (XII.22.) SZEM rendeletben előírtak szerint mérgező hatásúnak és/vagy veszélyesnek tekintendő anyagok jegyzékéről szól. A 2000. évi XXV. törvény, valamint ennek végrehajtásáról szóló 44/2000. (XII.27) EüM. rendelet előírásainak megfelelően az előzőek, továbbá a rendelet szerinti bejelentések, valamint az EINECS és ELINCS listákon szereplő veszélyes anyagok figyelembevételével kialakult az országban használatos veszélyes anyagok jegyzéke, nyilvántartása, amely az OKK-OKBI-ban készült Veszélyes Anyagok Magyarországi Jegyzéke, és amely az Egészségügyi Közlönyben kerül közlésre. Jelenleg kb. 70.000 db veszélyes anyag és veszélyes készítmény van bejelentve az ETTSZ-nek. 2004. május 1.-től az EU jegyzék megegyezik a magyar jegyzékkel. 2005. novemberétől a Tanács 67/548 EGK irányelvének 29 ATP-je (2004/73/ EC) I-es mellékletében szereplő veszélyes anyagok irányadók. 8.2.9. PIC döntések A határozatokat a Kormány 266/2004. (IX.23.) rendelete a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló Rotterdami Egyezmény kihirdetéséről, valamint az Európai Parlament és Tanács 304/2003/EK rendelete szabályozza. Ezen rendelet 1es melléklete tartalmazza a „kivitel esetén bejelentési kötelezettség alá tartozó vegyi anyagok jegyzékét; „a PIC bejelentést igénylő jegyzékét”; valamint a „Rotterdami Egyezmény PIC eljáráshoz kötött vegyi anyagok jegyzékét”. A 8/2004. (XII.1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelete a 304/2003. EK Tanácsi rendelet végrehajtásáról rendelkezik. A PIC R. végrehajtása során a rendelet kijelölt hatóságként: a) növényvédő szerek és termésnövelő anyagok esetében az FVM; b) az egyéb vegyi anyagok, és vegyi készítmények esetében a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete jár el. A rendelet előírja a Nemzeti PIC Bizottság létrehozását (Bizottság), az egységes nemzeti álláspont kialakítására, valamint szakmai egyeztetés érdekében. 8.3. Eljárások az országos/helyi adatok gyűjtésére és terjesztésére A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBF) szakhatósági tevékenységét veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 42/2001. (XII.23.) GM rendelet szerint veszélyes
264
ipari tevékenységet folytatók adatszolgáltatási kötelezettségeit szabályozta. A rendszer neve: Ipari Katasztrófa-elhárítási Információs Rendszer (IKIR). A veszélyes ipari tevékenységet folytatók kötelesek az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmi követelmények szerint adatokat szolgáltatni a Gazdasági Minisztériumnak. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei: 1. Az adatszolgáltató szervezet központjának és telephelyének adatai 2. Veszélyes anyag(ok) 3. Veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) 4. Veszélyes anyagot felhasználó technológia, üzem (rész) 5. Veszélyes anyagok szállítása telephelyen belül 6. Veszélyes anyagok tárolása 7. Katasztrófa elhárításhoz igénybe vehető eszközök, gépek és felszerelések megnevezése, típusa (műszaki adatok, illetőleg jellemzők) és mennyisége külön-külön a következőkre: 8. Baleset-elhárító szervezetek 9. Katasztrófa elhárítási szakértő(k) Az IKIR rendszer adatszolgáltatásai on-line rendszerben, az internetes hálózaton elérhetők. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló rendeletek [hatályos: 303/2004. (XI.2.) Korm. rendelet] az IKIR adatszolgáltatást beépítik az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program tárgyi évi adatgyűjtéseit és adatátvételeit tartalmazó egységes szerkezetébe. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1999. évi LXXIV. törvény, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet [módosítás 313/2001. (XII.28.) Korm. rendelet] által meghatározottak szerint a veszélyes üzemek által benyújtott kérelmekről, biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert hozott létre. A hatóság a veszélyes létesítményekről, a végrehajtott feladatairól, valamint a kapott információkról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjének éves jelentést készít. A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője a jelentést évente egy alkalommal továbbítja az Európai Unió illetékes szervének. Az egészségi/környezeti vizsgálatok jelentései intézményi adattárban találhatók, szakemberek férhetnek hozzá, publikálásuk esetleges (kivéve: Mérgezési esetek bejelentése, OKK-OKBI). Az adatok megőrzéséről a minisztérium és háttérintézményeinek adattára gondoskodik. Nincs regiszteres nyilvántartás, a hozzáférés nehézkes (a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása az Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet – Egészségügyi
265
Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatánál található, a hozzáférési lehetőség biztosított lásd: információ-szolgáltatás). A fentiek nem vonatkoznak a növényvédő szerek engedélyezési dokumentációira, amelyek elkülönítetten kerülnek nyilvántartásba, ill. archiválásra az FVM-ben ill. az engedélyezésben részt vevő egészségügyi intézetekben. FVM rendelet alapján a forgalmazók évente kötelesek adatokat szolgáltatni az egyes növényvédő szer féleségek és biocidok forgalmáról cikkelemes bontásban, érték/tonna feltüntetésével. A vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos adatokat átfogó szabályozás, egységes bejelentési eljárás szerint nem kell jelenteni a kormányzati hatóságok felé. Kivétel: veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel történt mérgezések, foglalkozási mérgezés, foglalkozási eredetű fokozott expozíciós eset, foglalkozási eredetű egyedi vagy tömeges balesetek (ÁNTSZ), illetőleg az említett peszticidek (FVM). A vegyi anyagok egészségi és környezeti hatásáról szóló adatok megőrzése átfogóan nem szabályozott. (A szabályozás kidolgozása folyamatban van). Megfelelően szabályozott a foglalkozási, baleseti mérgezések adatgyűjtése, valamint az ETTSZ-nek jelentett emberi mérgezési esetek feldolgozása, jelentése. Szabályozott: a rákkeltők nyilvántartása, exponáltak száma, stb. A bizalmas adatok szabályozása a 4. fejezetben került leírásra. Megállapítható, hogy szabályozásuk nem kielégítő, nem átfogó. (Az átfogó szabályozás kidolgozása folyamatban van.) A Kbtv. csak azt fogalmazza meg, hogy mi az, ami nem képezheti titok tárgyát: „A bejelentési, illetve a törzskönyvezési eljárások lefolytatása során az OKK főigazgatója, az OKK-OKBI, illetőleg az ETTSZ – a bejelentő, illetve törzskönyveztető eltérő nyilatkozatok hiányában – a tudomására jutott, üzleti titoknak illetve bizalmasan kezelendő adatnak minősülő, információkat nyilvánosságra nem hozhatja. Nem tekinthető üzleti titoknak, illetőleg bizalmasan kezelendő adatnak a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kereskedelmi neve, a gyártó és a törzskönyveztető neve, a veszélyesség megítélése szempontjából jelentős fizikai, kémiai tulajdonság, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokból levont következtetés, a közösségi jegyzékbe történő felvétel céljából végzett osztályozásról, feliratozáshoz szükséges mértékig a 3. § szerint veszélyesként besorolható anyag tisztasági foka, szennyező anyagainak, illetve adalékanyagainak azonosítása, továbbá az elvégzett vizsgálatok értelmezése. A biztonsági adatlapon lévő tájékoztatás, a közösségi jegyzékben szereplő anyagok egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának meghatározására alkalmas analitikai módszerek, valamint az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésekre, dekontaminálásra vonatkozó adat, illetve eljárás.
266
8.4. A nemzetközi irodalom (adatbázisok és kézikönyvek) hozzáférhetősége 8.4.1. Adatbázisok Cél: a 8.3. és a 8.4. Táblázatok célja áttekinthetővé tenni, hogy az országban milyen nemzetközi irodalom és adatbankok állnak rendelkezésre, beleértve lelőhelyüket is, annak érdekében, hogy serkentse az irodalomhoz és az adatbázisokhoz való hozzájutást minden érdekelt félnek. 8.3. Táblázat
Adatbázisok és egyéb dokumentumok
No
Információforrás
Lelőhely
1
Intergovernmental Forum an Chemical Safety (IFCS) Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma IOMC Inter-Organization Programme for the Sound Management Egészségvédelmi Nemzetközi Program UNEP United Nations Environment Programme ENSZ Környezetvédelmi Programja UNEP/Chemicals ENSZ környezetvédelmi Programja/Kémiai anyagok Publications Publikációk/kiadványok PIC Prior Informed Consent Előzetes Jóváhagyás POPs Persistant Organic Pollutant Perzisztens Szerves Szennyezők PRTR Pollutant Release and Transfer Registers Szennyező Anyag Kibocsátás és Szállítás
internet
Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.who.int/ifcs/
internet
mindenki
http://www.who.int/iomc/en/
internet
mindenki
http://www.unep.org/
internet
mindenki
http://www.chem.unep.ch/
internet
mindenki
internet
mindenki
http://portalserver.unepchemicals. ch/Publications/Forms/All.htm http://www.pic.int
internet
mindenki
http://www.pops.int/
internet
mindenki
http://www.chem.unep.ch/prtr/def ault.htm
2
3
4
5 6 7
8
267 8.3. Táblázat/1 Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.ilo.org/public/english/ protection/safework/cis/
No
Információforrás
Lelőhely
9
ILO/CIS International Labour Organization/International Occupational Safety and Health Information Centre Nemzetközi Érdekvédelmi Szervezetek/Nemzetközi Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Információs Központ ILO Publications ILO publikációk/kiadványok
internet
internet
mindenki
http://www.ilo.org/public/english/ support/publ/intro/
Databases and CD-ROMs on Occupational Safety and Health Adatbázisok és CD-ROMok a munkaegészségügyről és munkavédelemről ILO Conventions and Recommendations concerning occupational safety and health A munkavédelemmel és munkaegészségüggyel kapcsolatos ILO megállapodások és ajánlások FAO Food and Agriculture Organization of the United Nations Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete World Agricultural Information CentreVilág Mezőgazdasági Információs Központ
internet
mindenki
http://www.ilo.org/public/english/ protection/safework/cis/
internet
mindenki
http://www.ilo.org/public/english/ protection/safework/cis/oshworld/ ilostd/
internet
mindenki
http://www.fao.org/
internet
mindenki
http://www.fao.org/waicent/
10
11
12
13
14
268 8.3. Táblázat/2 No
Információforrás
Lelőhely
15
Plant Protection and Pesticides Növényvédelem és Peszticidek Publications Publikációk/kiadványok Plant Production and Protection Papers A nővénytermesztéssel és a növényvédelemmel kapcsolatos anyagok WHO World Health Organization Egészségügyi Világszervezet IPCS International Programme on Chemical Safety Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program IPCS Programmes and Activities IPCS Programok és Tevékenységek IPCS INTOX System IPCS Poison Information Database Management System IPCS Méreginformációs Adatkezelő Rendszer IPCS Publications IPCS Kiadványok (webes szolgáltatás) Environmental Health Criteria Document Környezetegészségügyi Szempontokkal kapcsolatos kiadványok
internet
Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.fao.org/waicent/faoin fo/sustdev/RTdirect/RTre0009.ht m
internet
mindenki
http://www.fao.org/publishing/
internet
mindenki
http://www.fao.org/icatalog/searc h/result.asp?subcat_id=45
internet
mindenki
http://www.who.int/en/
internet
mindenki
http://www.who.int/ipcs/en/
internet
mindenki
http://www.who.int/ipcs/events/2 005/en
internet
mindenki
http://www.intox.org/
internet
mindenki
http://www.who.int/ipcs/publicati ons/en/
internet
mindenki
http://www.who.int/ipcs/publicati ons/ehc/en/
16 17
18
19
20
21
22 23
269
8.3. Táblázat/3 No
Információforrás
Lelőhely
24
EHG Environmental Health Criteria Környezetegészségügyi Szempontok GEENET Global Environmental Epidemiology Network Globális Környezetegészségügyi Járványügyi Hálózat GELNET Global Health and Environment Library Network Egészségügyi és Környezetvédelmi Témával Foglalkozó Könyvtárak Globális Hálózata UNIDO United Nations Industrial Development Organization Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete Publications Publikációk/kiadványok
internet
Databases and Software Adatbázisok és szoftverek
25
26
27
28
29
Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.who.int/ipcs/publicatio ns/ehc/en/
internet
mindenki
http://www.who.int/phe/en
internet
mindenki
http://www.who.int/phe/en
internet
mindenki
http://www.unido.org/
internet
mindenki
http://www.unido.org/doc/6397
internet
mindenki
http://www.unido.org/en/doc/3699
270 8.3. Táblázat/4 No
Információforrás
Lelőhely
30
OECD/EHSOrganization for Economic CoOperation a Development/Environmen tal Health SystemGazdasági Együttműködés és fejlesztés Szervezete/Környezetegészségügyi rendszer Chemical Programme Kémiai Program
internet
Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.oecd.org/department/ 0,2688,en_2649_34365_1_1_1_1 _1,00.html
internet
mindenki
http://www.oecd.org/ehs/chem2.h tm
Co-operating on the Investigation of High Production Volume Chemicals Együttműködés a nagy mennyiségben előállított kémiai anyagok vizsgálatára EXICHEM Database Létező Vegyianyagok adatbázisa Publications Publikációk/kiadványok
internet
mindenki
http://www.oecd.org/department/ 0,2688,en_2649_34379_1_1_1_1 _1,00.html
internet
mindenki
http://webdomino1.oecd.org/ehs/e xichem.nsf/
internet
mindenki
Chemical Accident Programme Kémiai Balesetek Program Publications Publikációk/kiadványok
internet
mindenki
http://www.oecd.org/findDocume nt/0,2350,en_2649_34379_1_1_1 _1_1,00.html http://www.oecd.org/department/ 0,2688,en_2649_34369_1_1_1_1 _1,00.html
internet
mindenki
37
Pesticides Programme Peszticid Program
internet
mindenki
38
Gateway to the European Union Az Europai Unió portálja European Chemicals Bureau (ECB) Európai Vegyi Ügynökség
internet
mindenki
internet
mindenki
31
32
33 34 35
36
39
http://www.oecd.org/findDocume nt/0,2350,en_2649_34369_1_1_1 _1_1,00.html http://www.oecd.org/department/ 0,2688,en_2649_34383_1_1_1_1 _1,00.html http://europa.eu.int/ http://europa.eu.int/index_hu.htm http://ecb.jrc.it/
271 8.3. Táblázat/5 No
Információforrás
Lelőhely
40
Pesticides Database Peszticid Adatbázis Food and Agriculture Organization (FAOSTAT) Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezet
internet
41
internet
Ki juthat Hogyan lehet hozzájutni?1 hozzá? mindenki http://www.pesticideinfo.org/Inde x.html mindenki http://faostat.fao.org/faostat/form ?collection=PesticidesConsumpti on&Domain=Means&servlet=1& hasbulk=&version=ext&language =EN
8.4.2. Széles körben használt kézikönyvek 8.4. Táblázat
Széles körben használt kézikönyvek
Részterület
Forrás
Megjegyzés
Veszélyes anyagok
Hommel: Veszélyes anyagok. Anyaglapok 1 - 6 kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988-1990.
Széles körben használt magyar nyelvű, rendszeresen felülvizsgált és bővített kiadvány
Ipari veszélyes anyagok
Sax, N.I.: Dangerous Properties of Industrial Materials, 9th ed. New York: Van Nostrand Reinhold (1996).
Több mint 20 000 ipari és laboratóriumi vegyi anyag veszélyességére és toxicitására vonatkozó adatot tartalmaz
Ipari toxikológia és higiéne
Patty's Industrial Hygiene and Toxicology, 5rd revised Edition, N.Y. Wiley (2000).
Ipari toxikológia, higiénés gyakorlati tennivalók
Laboratóriumi vegyszerek
Sigma- Biokémiai vegyszerek és reagensek az élettudomány kutatásához (1999). Fluka- Laboratóriumi vegyszerek és analitikai reagensek (1999/2000).
Toxicitás, egészségre gyakorolt hatás, kezelés, tárolás, laboratóriumi méretű hulladékkezelés
Környezeti veszélyesség
Data on Existing Chemicals, MITI, Japan 1992.
Biológiai lebomlásra és feldúsulásra vonatkozó adatok
Peszticidek
The Pesticide Manual. 10th Edition. Ed. by C. Tomlin, BCPC 1994. Handbook of Pesticide Toxicology 1-2. Robert I. Krieger Academic Press (2. kiadás) 2001.
Több ezer készítményről tartalmaz toxikológiai, ökotoxikológiai adatot, a környezetben való sorsáról információt
272 8.4. Táblázat/1 Részterület
Forrás
Megjegyzés
Szerves szennyező anyagok a környezetben
Verschueren, K.: Handbook of Szerves anyagok levegő és vízEnvironmental Data on Organic szennyező hatása, biológiai haChemicals. New York Van tása Nostrand Reinhold (1977).
Foglalkozási mérgezések, munkahelyi expozíciók, prevenciók
ILO: Munkaegészségügyi és munkavédelmi Enciklopédia (OMIKK 1986) Ungváry György: Munkaegészségtan, Medicina Kiadó (2. kiadás) 2004. +
A munkahelyi szervetlen és szerves veszélyes anyagok veszélyforrásait, expozíciós szintek követelményeit, prevenciós elvárásait összegzi.
Általános
Lazarjev: Vrednie vescsesztva v promislennosztyi I.-III. Izd. Himija, 1976.
Általános
Römp: Vegyészeti lexikon Dr. Otto Albrecht Neumüller (7. kiadás) Műszaki Könyvkiadó 1982. The Merck Manual Vol.1-2. Merck Research Laboratories (16. kiadás) 1992.
Veszélyes anyagok szállítása
Recommendations on the Transport of Dangerous Goods nineth revised edition
Magyarul megvásárolható
Veszélyes anyagok szállítása
Manual of Test and Criteria (second revised edition)
Magyarul megvásárolható
+
Munkaegészségügyi Információs rendszer (OKK-OMFI, OMMF, MBH); OKK honlapja www.fjokk.hu
273 8.4. Táblázat/2 Részterület
Forrás
Megjegyzés
Toxikológia
Encyclopedia of Toxicology I- Veszélyes anyagokra vonatkozó III. Philip Wexler, Academic toxikológiai adatok Press (1. kiadás) 1998. Ellenhorn, s Medical Toxicology (Diagnosis and Treatment of Human Poisoning) Matthew J. Ellenhorn Williams and Wilkins a Waverly Company (2. kiadás) 1997. Handbook of Toxicology Michael J. Derelanko CRC Press (2. kiadás) 1995. Information Resources in Toxilogy Philip Wexler Academic Press (3. kiadás) 2000. Biological and toxin weapons today. Erhard Geissler Oxoford University press. (1. kiadás) 1986.
Gyógyszerek
Rote Liste 2004. Dr. Konrad Hassner ECV 2004. The Merck Index Merck and Sharp and Dohme Merck and Co. (11. kiadás) 1989.
Egyéb: számos más kézikönyv is hozzáférhető a szakkönyvtárakban és az ETTSZ-nél (ETTSZ feladati, Információs Központ feladatai, Módszertani Közlemények, Mérgező Növények, növényi mérgek, Peszticidek, Kábítószer Világa, és más az információt szolgáltató segédanyagok) megtalálhatók.
A szakkönyvek általában angol, német vagy orosz nyelven, ritkábban magyar nyelven, a műszaki és szakkönyvtárakban, egyetemeken, vállalatoknál és a szakembereknél megtalálhatók. A kémiai biztonsági adatlapokban összegyűjtött információk a bejelentett és engedélyezett dokumentációk része. A készítményekre vonatkozó biztonsági adatlapok a gyártónál illetve képviseletükön és az ETTSZ-nél megtalálhatók.
274
A nemzetközi adatbázisokhoz való hozzájutás 8.5. Táblázat
Hozzáférés nemzetközi adatbázisokhoz
Adatbázis
Lelőhely(ek)
1
IRPTC
hatóság
megkeresésre
2
ILO CIS
OMFI, OKI FM, KvVM OMFI
bárki
megkeresésre
3
IPCS INTOX
OMFI
egészségügyi szakemberek
telefon, fax
4
IRIS
5
Egyetemek, Chemicals Abstract Service könyvtárak Adatbázis Globális Információ Hálózat a Vegyi 2 Anyagokról (GINC)
6 7
STN Adatbázis3
8
Releváns adatbázisok más 4 országokból Egyebek: EU EPPO FAO* OECD „Exichem” adatbázisa Springer: Veszélyes anyagok adatbázisa Gyártott és forgalmazott vegyi anyagok Magyarországon
9
10 Szakirodalmi adatbázis /DIALOG/ 11. Micromedex Poisonindex Tomes 12. International Uniform Chemical Information Database (IUCLID)
1
FM FM FM OKI OMFI, BM OKK-OKBIETTSZ Állatorvostud. Egyetem OKBI-ETTSZ OKBI-IK
Ki juthat hozzá?
Hogyan lehet hozzájutni1
bárki
bárki bárki bárki bárki hatóság
kérelem kérelem kérelem floppy lemezeken telefon
hatóság
telefon
bárki
kérelem
hatóság
levél, telefon, fax, e-mail
hatóság
levél, telefon, fax, e-mail
: Ide tartozik a hozzájutás minden korlátozása; : Folyamatban a fejlesztése az információs központok összeköttetésére; 3 : STN: Tudományos és Technikai Információs Hálózat, US Chemical Abstract Service; 4 : Specifikálva a 8.5.1. pont adatbankjainál; * : Az OECD és EU, EPPO, FAO növényvédő szerekkel kapcsolatos adatbázisai hozzáférhetők, elérésükre számítógépes háttér is rendelkezésre áll, de további fejlesztést is igényel. 2
275
8.5. Adatbankok ismertetése+ Az adatbank neve: Célja: Helye: Tartalom:
Forrás: Hozzáférhetőség:
Az adatbank neve: Célja: Helye: Tartalom:
MICROMEDEX-Poisindex Információ-szolgáltatás a veszélyes anyagokról és azok hatásairól OKK-OKBI-ETTSZ Több mint 116. 000 anyag adatai, melyek a következők: név, CAS szám, szinonimák, összefoglaló (toxikus hatás), klinikai tünetek (szívérrendszer, idegrendszer, légzőszervek, gyomor-bélrendszer, máj, kiválasztás szervei, sav-bázis egyensúly, hematológiai, dermatológia, immunológia, reprodukció, rákkeltő hatás, genotoxicitás, egyéb hatások), laboratóriumi monitorizálás, kezelés, toxicitás mértéke, hatásmechanizmus, farmakológia, toxikológia, fizikai-kémiai tulajdonság, irodalom. OKK-OKBI-ETTSZ, Információs Központ Egészségügyi intézmények, hatóságok (Rendőrség, Határőrség, Tűzoltóság, Ügyészség, Bíróságok), lakosság, gazdasági szervezetek és érdekképviseleti szerveik. Bármikor hívható az OKK-OKBI Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatán telefon: 476-64-64 zöldszám: 06-80-20-11-99 telefax: 476-1138 e-mail:
[email protected] 24 órás ügyeleti szolgálat, Levélben történő megkeresés esetén cím: ETTSZ/OKBI, 1450 Budapest, Pf. 36. Tomes + Információ-szolgáltatás a veszélyes anyagokról és azok hatásairól. OKK-OKBI-ETTSZ Több százezer anyag részletes adata, valamint a TOMES+-ban található következő adatbázisok adatai: - Medintext (Medical Menagement-lásd: MICROMEDEX), - Hazardtext (Hazard Menagement), - Chris (Chemical Hazard Respons Information System), - HSDB (Hazardus Subtance Data Bank), - NIOSH Pocket Guid, - RTCS (Registry of Toxic Effects of Chemical Substances)
Forrás: Hozzáférhetőség:
OKK-OKBI-ETTSZ lásd: MICROMEDEX
Az adatbank neve: Célja:
OKK-OKBI-ETTSZ Magyarországon forgalmazott veszélyes anyagok és veszélyes készítmények adatainak nyilvántartása, információ-szolgáltatás OKK-OKBI-ETTSZ kb. 70.000 Magyarországon forgalmazott veszélyes anyag és veszélyesség, elsősegély, fizikai, toxikológiai adatok)
Helye: Tartalom:
+
a Magyar Kémikusok Egyesülete Vegyipari Biztonságtechnikai Egyesülete szerint
276
Forrás: Hozzáférhetőség:
OKK-OKBI-ETTSZ adatbázisa az egészségügyi intézmények, kémiai katasztrófa elhárítás (rendőrség, tűzoltóság) munkavédelem, növényvédelem, lakosság bármikor hívhatja az ETTSZ-t telefon: 476-64-64 zöldszám: 06-80-20-11-99 telefax: 476-1138 e-mail:
[email protected] 24 órás ügyeleti szolgálat, Levélben történő megkeresés esetén cím: ETTSZ/OKBI, 1450 Budapest, Pf. 36.
Az adatbank neve: Célja: Helye:
VAKOND katasztrófa-elhárítás, nagyobb ipari balesetek megelőzése
Tartalom:
általános név, szinonima, (több szinonima segédtáblázattal), vegyi képlet Hommel lapszám és veszély-jelzés. UN szám, veszélyjelző (Kemmler) szám, HAZCHEM kód, veszélyek jelképei (részben EU), halmazállapot és fajsúly jelképe, vízoldékonyság és vízérzékenység jelképe RI regiszterszám (beavatkozás), gázálarcbetét jele, (MAK) TLV ppm. és a létesítményekben egyidejűleg jelenlevő/ keletkező anyagmennyiség, szakértők névsora ADR–RID, HAZOP, Hommel, Hans Dieter-Zahalka Károly: Veszélyes anyagoknál…, AUER 1994 katalógus, IKM jelentés (Anyagmennyiségek) 1994.
Forrás:
Keresési lehetőség: Megjegyzés:
ABC, UN szám, IR szám szerint korlátozott hozzáférés
Az adatbank neve: Célja: Helye: Tartalom: Forrás:
ADR–RID veszélyes anyagok vasúti, közúti és belvízi szállítása
Az adatbank neve: Célja: Helye: Tartalom: Forrás:
RICHTER technológiai előírtak kidolgozása. Saját használatra Richter Vegyészeti Rt. az üzemben használt vegyi anyagok adatai VESZVA, saját, Biztonsági Adatlapok
Az adatbank neve: Célja: Helye:
ÁNTSZ minősített „régi” anyagok jegyzéke ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
ADR–RID ADR–RID, HAZOP
277
Tartalom:
Forrás: Az adatbank neve: Célja: Helye: Tartalom:
Forrás: Keresési lehetőség: Megjegyzés: Az adatbank helye:
1.040 vegyi anyag (peszticidek nélkül). Az anyag általános, kereskedelmi neve, szinonima hivatkozás, CAS szám, M-, V-, kritériumok jele, EU veszélyességi osztályokszimbólum betűjele, R, S mondatok, antidotum MSZ 21461-88, OMÜI kéziratos jegyzék, Merck, Fluka, Aldrich finomvegyszer katalógusok, saját KEM üzemi felhasználás „Ij” Tanácsadó Bt. 1103 Budapest, Gergely u. (Dr. Vincze István). 1718 vegyi anyag (peszticidekkel együtt), anyag általános, kereskedelmi neve, szinonima magyar, angol CAS szám, M-, V-, kritériumok jele, EU veszélyességi osztályok/szimbólumok betűjele, R, S mondatok UN szám, ADR-RID veszélyességi osztály és sorszám, utalás veszélyes anyagok különböző jegyzékeire, üzemi nyilvántartási adatok ÁNTSZ, ADI-RID, saját, Aldrich, Merck, Fluka finomvegyszer katalógus általános, ABC, azonosító számok, veszélyességi osztályok és üzemi adatok szerint megvásárolható Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Budapest, II. Ötvös János u. 1-3. 1281 Budapest, Pf.: 7. tel.: 176/2922/elemzési- és információs osztály fax: 176-2932
Az adatbank neve: Célja: Helye:
Vegyipari Riasztási és Információs Központ adatszolgáltatás és szakmai tanácsadás. MOL Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta.
Tartalom:
az általában használt, szállított, tárolt vegyi anyagok fizikai, kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonsági adatai. A tűzoltás, mentés ártalmatlanítás, kárelhárítás, kárfelszámolás adatai. ADI-RID, ÁNTSZ, Aldrich-Merck-Fluka Finomvegyszer katalógusok és adatbázisok, saját.
Forrás: Az adatbank neve: Célja: Helye: Forrás:
EGIS a különböző gyártási előíratok ellátása biztonsági adatlappal. EGIS Gyógyszergyár Nemzetközi és magyar biztonságtechnikai szakirodalom.
Az adatbank neve: Célja: Helye:
Baleseti adatlapok veszélyes áruk szállításához európai nyelveken Adatszolgáltatás és tanácsadás. Hungarocamion Rt. Veszélyes Áru Prc. Budapest.
278
EXICHEM felhasználása A vegyi anyagokkal folytatott különböző tevékenységek (vizsgálatok, felmérések, kockázatcsökkentő programok) hazai eredményeit az EXICHEM nyilvántartási rendszeren keresztül (is) közöljük az OECD Kémiai Biztonság Programjával és kapjuk rendszeresen az OECD tagországok tájékoztatását. Az EXICHEM nyújtotta lehetőségek kihasználása és hazai terjesztése támogatást igényel. CIEP-OMÜI felhasználása – az OECD tagországokból kémiai biztonság jogszabályairól, vegyi anyagok értékeléséről küld tájékoztatást a magyarországi kontaktpont az OKK-ba. Kérésre az OKK önköltségi áron továbbadja az információs dokumentumokat. Kereső-nyilvántartó adatbázisok PC-re ANDVA
Antidotumok veszélyes vegyi anyagokhoz. 150 vegyület veszélyes anyag: nevek, azonosítók, méregerősség/veszélyesség, tulajdonságok, felhasználás/előfordulás, készítmények, méreghatás, toxikus dózis. Antidotum: fajták, alkalmazások, ellenjavallat.
MUJOG
Munkaügyi jogszabályok. kb. 300 jogszabály rövidített tartalommal (mint JOGSZ).
MSZ
Munka-, tűz- és környezetvédelmi szabványok kb. 3 000 MSZ/MI rövidített tartalommal, naprakészen! (azonosítás, tartalom, hatályosság, hatálybalépés, hatályvesztés, szakrend, előzmény, hatályon kívül helyezés, módosítás, helyesbítés).
8.6. Nemzeti információcsere rendszer A 8.1.-8.5. pontok alapján megállapítható, hogy az országban számos lehetőség, adat, adatbázis biztosított arra a célra, hogy az országon belüli információ-csere eredményesen megszervezhető legyen. Többek között a fenti cél megvalósítása érdekében valósult meg a PHARE támogatással kialakított Kémiai Biztonság Információs Rendszer (KBIR – 8.1. ábra). A rendszer alkalmas a kémiai biztonsággal kapcsolatos hazai, nemzetközi szervezetektől, tárcáktól kapott információk korszerű feldolgozására, adatbázisok létrehozására, illetve egyedi információkérések gyors és pontos kiszolgálásának korszerű informatikai támogatására. Jelenleg a rendszer segítségével történik a bejelentett hazai veszélyes anyagok és készítmények (kb. 65 000 biztonsági adatlap) adatbázisának feldolgozása. A rendszer továbbá alkalmas a kémiai biztonsággal, összefüggő tevékenységekkel, a mérgezési esetekkel, az egységnyilvántartással kapcsolatos információk gyűjtésére és feldolgozására, illetve korszerű informatikai rendszerek hatékony információcsere megvalósítására.
279
8.6.1. Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (KBIR) KBIR célja A KBIR létrehozásának alapvető célja − a jogalkotói szándék érvényesítése mellett – az alábbiakban foglalható össze.
A nemzetközi szervezetektől, tárcáktól kapott, kémiai biztonsággal kapcsolatos információk feldolgozása, és teljes körű, interszektoriális terjesztése elsősorban az ország területén. A különböző szervezetektől, tárcáktól, vagy a nyilvánosságtól érkezett, kémiai biztonsággal kapcsolatos, egyedi információkérések gyors és pontos kiszolgálásának informatikai támogatása.
KBIR feladata A KBIR a fenti célokkal összhangban alapvetően információs központként működik, amely a kémiai biztonsággal kapcsolatos adatokat, dokumentumokat gyűjti, tárolja, azokat feldolgozza, majd a feldogozott információkat többféle csatornán keresztül juttatja el az érintetteknek. KBIR környezete Az alábbi ábra a KBIR működési környezetének főbb szereplőit szemlélteti. A kémiai biztonsággal kapcsolatos, nyilvántartási, feldolgozási és tájékoztatási feladatok nagy része az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatókörébe tartozik, ezen belül elsősorban a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) és az annak intézeteként működő Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) hatáskörébe tartozik. Ennek köszönhetően a KBIR legfőbb felhasználója a fentieknek megfelelően az OKK és az OKBI. A KBIR szempontjából az ÁNTSZ egyes szervezetei, intézetei belső szereplőknek tekinthetők, míg az ábrán szereplő többi csoport külsőknek.
280
8.1 ábra A Phare támogatással kieépült Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (ún. KBIR) szerkezeti felépítése, amely az OKK-ban, illetve ezen belül az OKK-OKBI-ban több évtizede működő ETTSZ-el szervesen kapcsolódik. Az I-V-ig számozott blokkok között az információ áramlás kétirányú. A III-as blokkon belül a blokk részei között is van kétirányú információ áramlás; itt működik a méregközpont és a termékregiszter. A KBIR célja: egyrészt a nemzetközi szervezetektől, tárcáktól érkező információk feldolgozása és teljes körű, interszektoriális terjesztése (elsősorban) az ország területén; másrészt a beérkezett információk cseréjének informatikai támogatása. A rendszer segíti a Méregközpontot és a termékregiszter működését is. Forrás: KFKI-OKK-OTH
281
Belső szereplők Az OKK a kémiai biztonsággal kapcsolatos, hazai és nemzetközi adatok gyűjtéséért, feldolgozásáért és publikálásáért felelős. Ezeket a feladatokat az OKK-ban működő tárcaközi bizottság titkársága koordinálja. Az OKK részeként, két intézet is ellát kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatokat.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKK-OKI) a környezet-egészségügyi kockázatok becslésével nyújt szakmai támogatást a kémiai biztonság területén. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) több, a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatot lát el. Az Információs központ (IK) a nemzetközi dokumentumok feldolgozását, katalogizálását végzi.
és
hazai
adatok,
Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) a feldolgozott adatok, dokumentumok alapján, jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújt 24 órás információ-szolgáltatást. A sürgősségi esetben kezdeményezett telefonhívások során szükséges orvosi tájékoztatás, tanácsadás igénye keltette életre a Méregközpontot, amely az ETTSZ közreműködése mellett egy-egy kórház felnőtt és gyermek toxikológiai szakértelmét veheti igénybe. Az ÁNTSZ városi intézetei a hozzájuk tartozó gazdálkodó szervezetek a jogszabályok által meghatározott, kémiai biztonsággal kapcsolatos megelőző, adatszolgáltatási és egyéb feladatainak megfelelő végrehajtását ellenőrzik. Az ÁNTSZ megyei intézetei a kémiai biztonsággal kapcsolatos hatósági ellenőrző tevékenységek mellett az OKK-OKI szakmai támogatásával környezet-egészségügyi kockázatbecslést is végez. Külső szereplők A hazai és nemzetközi szervezetek papír és elektronikus információ cserét bonyolítanak le a KBIR-rel. A kémiai biztonság interszektoriális jellege miatt egyes szaktárcák is látnak el ezzel kapcsolatos feladatokat. Az egyes tárcák, az ÁNTSZ és a társadalmi szervezetek kémiai biztonsággal kapcsolatban végzett tevékenységeinek összehangolását a tárcaközi bizottság végzi. Munkáját az OKK-ban működő tárcaközi bizottság titkársága segíti. A klinikai rész a Méregközpont számára orvosi, toxikológiai szakértelmet biztosító két kórházat jelenti. A nyilvánossággal kapcsolatos alapvető és elsődleges feladat a kockázat-közlés, kommunikáció.
282
KBIR főbb szolgáltatásai A KBIR főbb szolgáltatásai négy típusba sorolhatók.
Adatszolgáltatás támogatása, amely a külső adatszolgáltatók bejelentési kötelezettségeinek teljesítését biztosítja. Adatfeldolgozás támogatása, amely a bejelentések statisztikai kimutatásokhoz szükséges feldolgozását, valamint a különféle csatornán beérkezett dokumentumok digitalizálását és katalogizálását teszi lehetővé. Adatpublikálás támogatása, amely a feldolgozott adatok, információk közlését biztosítja a web portál, az elektronikus hírlevél, valamint az információszolgáltatás útján. Környezet-egészségügyi kockázatbecslés támogatása, amely a vegyi anyagok, valamint a környezetszennyezőkké vált anyagok potenciális egészségkockázatának meghatározását segíti elő.
KBIR informatikai megvalósítása A KBIR továbbfejlesztése részben egyedi-fejlesztéssel, (kisebb) részben beszerzett szoftverek integrálásával jött létre. A KBIR – egyedi fejlesztésű része – korszerű alkalmazás-fejlesztési technológiával, webes architektúrában lett megvalósítva. A fejlesztés során nagy hangsúlyt kapott az iparági szabványokhoz (Java, XML) történő igazodás. Ennek köszönhetően a KBIR rugalmasan bővíthető megoldást nyújt, amely a kémiai biztonság folyamatosan megújuló követelményeit optimális ráfordítással lesz képes befogadni. 8.6.2. Nagy-, illetve kismennyiségben gyártott anyagok jegyzéke (HPV és LPV lista) A 8/2004. (IV.28.) KvVM-ESZCSM rendelettel módosított 12/2001. (V.4.) KöMEüM együttes rendelet előírásainak megfelelően az OKK-OKBI Információ Központja gyűjtötte a gyártók által nagymennyiségben gyártott, illetve importált vegyi anyagokkal kapcsolatos bejelentéseket, melyből elkészítette a HPV és LPV listákat. Az Információs Központ a bejelentések adatainak felhasználásával a KvVM-el szorosan együttműködve, a vegyi anyag regisztert elkészítette, és az EU elvárásoknak eleget téve 2005. márciusában az ECB részére megküldte. 8.6.3. Adataink az Európai Szennyezőanyag Regiszter (EPER) és a nyilvánosság számára EPER-PRTR adatbank Az EU Bizottság 2000/479/EK határozata kötelezővé tette az Európai Unió tagállamai számára, hogy a 96/61/EK IPPC Irányelv hatálya alá tartozó cégekről meghatározott időközönként környezetvédelmi adatokat szolgáltassanak az Európai Bizottságnak, mely azokat összegzi és közzéteszi. Az EPER jelentés az IPPC hatálya alá tartozó cégek levegőbe és felszíni vízbe (közvetlenül és közvetetten) történő éves, megadott küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza üzemenként, valamint szennyezőanyagonkénti és országos összesítésben. A jelentés formátumát, a tevékenységek és
283
szennyezőanyagok listáját, valamint a küszöbértékeket az EPER Határozat tartalmazza. Az EPER adatszolgáltatás elsődleges célja a szennyezőanyag kibocsátások felmérése és a jelentős kibocsátások nyilvántartása, az ipari tevékenységekről és azok szennyezőanyag kibocsátásairól összehasonlítható adatok gyűjtése, és az adatok megküldése az EU Bizottságnak, mely összegzi és közzéteszi azokat. Az EPER jelentésben adatot szolgáltatni az IPPC köteles tevékenységekről, és azok jelentős kibocsátásairól kell. Az IPPC köteles tevékenységek listáját a 96/61/EK IPPC Irányelv határozza meg, a magyar jogrendben pedig az említett 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza a listát. (Az Irányelv és a Kormányrendelet tevékenységi listája nem teljesen egyezik meg, mivel a magyar jogszabály eltérő számozást alkalmaz és több tevékenységet is tartalmaz, mint az Irányelv.) A Tagállamoknak által benyújtott első ilyen jellegű adatszolgáltatást az EU Bizottság 2004. február 23-án tette közzé a nyilvánosság számára a http://www.eper.cec.eu.int címen elérhető internetes oldalon. A csatlakozó országok közül egyedül Magyarország küldte meg az EPER adatokat a Bizottság részére, ezek az adatok 2004. júliusától hozzáférhetőek weboldalunkon (http://eper-prtr.kvvm.hu). A második EPER adatszolgáltatást 2006-ban kell majd teljesíteni a 2004-es adatokra vonatkozóan. Ezután, várhatóan 2008-tól éves adatszolgáltatás szükséges, az adatszolgáltatás alapját képező bázisév, pedig mindig a benyújtást megelőző év lesz. Az EPER jövője, a Szennyezőanyag Kibocsátási és Transzfer Regiszter (PRTR) Várhatóan 2008-tól az EPER rendszer bővítésével egy szélesebb körű, a nyilvánosság számára teljesen átlátható adatbázis, az Szennyezőanyag Kibocsátási és Transzfer Regiszter (PRTR – Pollutant Release and Transfer Register) jön létre. A PRTR a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményen (Magyarországon a 2001. évi LXXXI. törvény hirdette ki) alapuló adatszolgáltatási kötelezettség. Magyarország 2003. májusában a Kijevben megrendezett környezetvédelmi miniszteri konferencián aláírta a létrehozásáról szóló PRTR Jegyzőkönyvet. A PRTR egy nyilvános, az interneten bárki által hozzáférhető adatbázis, amely tartalmazza a környezeti elemekbe (levegő, víz, talaj) kibocsátott, és a hulladékként átvitt szennyezőanyag mennyiségeket, telephelyek, üzemeltetők szerinti megoszlásban. Az adatbázis rendszeres bevallásokon alapszik, az adatszolgáltatás bizonyos kibocsátási, átadási és tevékenységi küszöbértékhez kötött. A PRTR a már meglévő nyilvántartási rendszerekre épül, szerkezete nagyon hasonló az EPER szerkezetéhez, de bővebb, több adatot kell szolgáltatni (több iparág, több szennyezőanyag, a földtani közeggel és a hulladékkal kapcsolatos adatok is bekerültek stb.).
284
Magyarország – az Európai Bizottsággal összhangban – az EPER rendszerből fokozatosan építi ki a teljes PRTR rendszert mindvégig biztosítva a nyilvánosság tájékoztatását, ezért adatbázisunk az EPER-PRTR nevet kapta. Az EPER-PRTR weboldalak adattartalma Az EPER-PRTR elnevezésű honlap, melyet a KvVM, és irányítása alatt szerződéses partnerei készítettek el, az első EPER jelentés adatait tartalmazza kibővítve egy magyar változattal, és további keresési lehetőségekkel. A weboldal megnyitására 2004 júliusában került sor. Az első adatszolgáltatás 2001. évi adatokat tartalmaz. Mivel erről az évről a központi adatbázisban nem állt rendelkezésre az összes, EPER jelentéshez szükséges adat, ezért 2003 folyamán egyszeri, visszamenőleges adatgyűjtés folyt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetésével, a Környezetgazdálkodási Intézet, a környezetvédelmi felügyelőségek és az üzemeltetők bevonásával az IPPC köteles cégek 2001. évi kibocsátásairól. Minden, az adatbázisban szereplő adat az üzemeltetők által bejelentett és jóváhagyott, a felügyelőségek és a Környezetgazdálkodási Intézet által ellenőrzött adat. Az első EPER-PRTR adatbázisba 86 üzem adatai kerültek be, ezek azok az IPPC hatálya alá tartozó üzemek, amelyek 2001. évi kibocsátásai valamely szennyezőanyag tekintetében meghaladták az EPER Határozat szerinti küszöbértékeket. Az adatbázisban szereplő telephelyek és kibocsátási adataik különböző szempontok szerinti elemzését látogatóink a honlap Információk, dokumentumok / Az EPER2001 adatszolgáltatás elemzése című menüpontja alatt találhatják meg. Az adatbázisban szereplő adattartalom közel sem 100%-os, mivel a kibocsátásokkal kapcsolatos adatbejelentési kötelezettségek 2001-ben különböztek az EPER adatszolgáltatásban előírtaktól, pl. • •
a felszíni vízbe történt kibocsátásokkal kapcsolatos adatok nem teljesek, csak kevés adat áll rendelkezésre a diffúz forrásokból történő kibocsátásokról.
Ezért ahol a táblázatokban nem szerepel adat, vagy 0 érték jelenik meg, annak háromféle magyarázata lehet: • • •
az adott szennyezőanyagból az üzem kibocsátása 2001-ben 0 kg volt, vagy az adott szennyezőanyagból az üzem kibocsátása 2001-ben az EPER Határozatban megadott küszöbérték alatt maradt, vagy az adott szennyezőanyagból az üzem kibocsátásra vonatkozó adat 2001-ből nem áll rendelkezésre.
Fontos tudni, hogy •
Az adatbázis abszolút számokat tartalmaz a nagyipari üzemek éves kibocsátásairól. Nem tartalmaz viszont információt az adatbázis az egészségkárosító kockázatokról, vagy akár az adott üzem környezeti teljesítményéről. Ha ilyen típusú információra van szüksége, kérjük, forduljon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetéhez vagy az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez.
285 • •
Az adatbázisban szereplő cégek közül néhány 2001 óta jelentős technológia váltást hajtott végre, ezzel csökkentve környezeti kibocsátásait. Az EOV koordináták egyes esetekben a település központi koordinátáit jelölik.
8.6.4. A nemzeti információ-csere jelenlegi hiányosságai A vegyi anyagok életciklusának valamennyi fázisáról, az életciklus fázisok kezelésének módjáról, eredményeiről, eredménytelenségéről egyetlen veszélyes anyagcsoport esetében sincs kialakult nemzeti információ-csere rendszer. Számos esetben az információ nem hagyja el a tárcához tartozó szektort, általában az áramlás egyirányú. Hasonló problémát jelent, hogy az országba érkező nemzetközi szervezetektől származó információk a nemzetközi szervezet hazai „kontakt pontjánál” gyakran „elhal”. Ennek oka, hogy anyagi lehetőségek hiányában, a magyar nyelvre való fordítás nehézségei miatt a kontakt pontok a saját tárcához tartozó szektorban sem képesek az érintettekhez az információkat eljuttatni; az interszektoriális átjárhatóság pedig általában célként sincs megfogalmazva részükre+. Feltétlen szükséges lenne a hazai információ-csere infrastruktúrájának, humán forrásainak kiépítése, biztosítása, működésének szabályozása, működési költségeinek rendelkezésre bocsátása. 8.7. Magyarázat/Elemzés Az országban már az 1997-s Profilban jelzett informatikai robbanás felerősödve folytatódott. A kémiai biztonsághoz kapcsolódó tárca- és intézményi tevékenységek (beleértve a szabályozással, ellenőrzéssel, tájékoztatással összefüggő tevékenységeket is), továbbá a kémiai biztonság részeként működő laboratóriumi munkák (mérések, regisztrálások, monitorozások, stb.) számítástechnikai, informatikai korszerűsítése megtörtént. A jogszabályok által meghatározott, a helyes vegyi anyag-kezeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási, feldolgozási és tájékoztatási feladatok megoldásához szükséges technikai, informatikai infrastruktúra kiépült. A kötelezettségek kiterjednek a kémiai biztonság legfontosabb szektoraira. Értelemszerűen sokrétű a kötelezettség, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények vonatkozásában. A közösségi jogi aktusokban rögzített kötelezettségek (osztályozás, jelölés, EU által osztályba sorolt anyagok jegyzéke, stb.) teljesítése mellett kiemeljük: az országban termékregiszter működik; ezért az országban bármilyen tevékenységhez használt veszélyes anyag és veszélyes készítmény bejelentése kötelező; a termékregiszterben mintegy 70 000 veszélyes anyag és veszélyes készítmény van dokumentálva. Adatszolgáltatási, adatfeldolgozási, jelentési és/vagy tájékoztatási kötelezettség van a mérgezési esetekre [egészségügy]*, a munkahelyi kémiai biztonság paramétereire (határérték, környezeti és biológiai monitorozás, fokozott expozíciós esetek, foglalkozási mérgezések, kockázatbecslés) [egészségügy]*, levegőminőség jellemzőire (környezeti koncentráció, kibocsátások, határértékek, helyhez kötött + *
az első lektori csoport véleménye az ebben a bekezdésben megfogalmazottnál pozitívabb. szögletes zárójelben a feladat megoldásáért felelős tárca, intézmény vagy bizottság
286
szennyező források), [környezetvédelem, kisebb részben egészségügy]*, ivó- és felszíni vizek meghatározó paraméterei [egészségügy]*, hulladékokkal kapcsolatos adatok [környezetvédelem]*, növényvédő szerekre vonatkozó információkra [FVM, kisebb részben egészségügy]*, veszélyes anyagokkal folytatott tevékenységek regiszterére [egészségügy]*, veszélyes ipari tevékenységek, veszélyes üzemek meghatározott adataira [GKM]*, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre [BM OKF, KKB].* További kötelezettségeket (pl. élelmiszerbiztonság, gyógyszerbiztonság, kozmetikumok, biocidok) illetően a Profil részletes dokumentumára utalunk. Megállapítható, hogy a területi adatgyűjtés, adatfeldolgozás, az ezekről összeállított jelentések, tájékoztatások széleskörűek. Ezek a döntés-előkészítők, a döntéshozók, a nem kormányzati szervezetek és a lakosság részére jogszabályokban meghatározott módon állnak rendelkezésre. Az adatok mennyisége, minősége alkalmas arra, hogy a kémiai biztonság fenntartását, szükséges módosítását a döntés-előkészítők és döntéshozók megalapozhassák. A területi adatok mellett megfelelő mennyiségben és minőségben állnak a kémiai biztonság szereplőinek rendelkezésére nemzetközi irodalmi adatok és nemzetközi információs adatbázisok. Az információterjesztést illetően utalunk a 16. ábrára. Az információ-terjesztés hatékonyságát (főként a tárcákhoz tartozó célterületeken, vagy a határterületeken dolgozó szakemberekhez történő eljuttatását illetően) javítani szükséges. Célszerű a különböző adatbázisok közötti (ún. interszektoriális) információáramlást gördülékennyé tenni, esetenként kiépíteni. A különböző tárcáknál – mint említettük – kiépültek a szükséges információs rendszerek, adatbázisok. Ehelyütt egyrészt kiemeljük az OKK-OKBI-ban PHARE támogatással felépített Kémiai Biztonsági Információs Rendszert (16. ábra), másrészt kiemeljük az EPER-PRTR adatbázis* kialakítását. Az EPER-PRTR-n szereplő környezetvédelmi információk közérdekűek, adatainak az interneten való fokozatos közzététele, terjesztése jogszabályi kötelezettség; a feladatkör a KvVM kompetenciája. Összességében megállapítható, hogy a helyes vegyi anyagkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás, adatfeldolgozás, tájékoztatás infrastruktúrája és mechanizmusa kialakult. Az adatok, az információk hozzáférhetősége, felhasználása a döntéselőkészítők és a döntést hozók mellett a nem kormányzati szervezetek és a lakosság részére is biztosított. Ez lehetővé teszi az országos és a helyi kémiai eredetű kockázatok csökkentését. A kockázat kezelést támogatja, hogy az országban az EU-
*
Megjegyzés: az EU Bizottság határozatban tette kötelezővé a tagállamoknak, hogy a releváns irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások meghatározott időközönként környezetvédelmi – ún EPER – adatokat szolgáltassanak, amelyeket a Bizottság összegez. A magyarországi EPER adatok 2004 júliusától a KvVM honlapján hozzáférhetők.
287
val, az EU tagországaival, meghatározó nemzetközi szervezetekkel hatékony információ csere alakult ki. 8.7.1. Javaslatok − Alapvető fontosságú lenne egyrészt egy információért felelős intézmény („focal point”) kialakítása, ennek az Internetbe való bekapcsolása és valamennyi hazai felhasználó általi kérdezhetősége, hozzáférhetősége (nemzeti nyelv, infrastruktúra). − Át kell gondolni a hazai adatszolgáltatók rendszerét, kötelezettségét, az adatok validálásának kérdését, majd a hazai adatok célszerű, de szabad áramlását. −
Jogszabályi módosításokkal biztosítani kell, hogy az adatszolgáltatás (veszélyes anyagok és készítmények, illetve azok tevékenységével kapcsolatos bejelentése, mérgezési esetek) elektronikus úton történjen. Ehhez szoftverfejlesztésre is szükség lehet.
− Kiemelt fontosságú lenne a döntéshozók részére a célzott információ-áramlás biztosítása. Ez a KBIR megvalósulásával már a kémiai biztonság bizonyos területein jelenleg is megoldott. − Ugyancsak biztosítani kell, hogy a kormányzattól és más döntéshozóktól az információ teljességre törekvően, szabadon és gyorsan áramolhasson a lakossághoz, valamint a nem-kormány szervezetekhez. − Kiemelt fontosságú a RAS-BICHAT rendszer információ-igényének kielégítése (azonnali információ átvétel és továbbítás, a gyors reagáláshoz szükséges instrukciók pillanatszerű továbbítása). − Az orvosi ellátás hatékonyságának javítása érdekében Méregközpont kiépítésére van szükség. − Az ETTSZ 24 órás szolgálatának továbbfejlesztése szükséges. − Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a civilszervezetekkel (személyes kontaktus kiépítése), Törekedni kell minél nagyobb számban népszerűsítő kiadványok létrehozására, illetve a kémiai biztonsággal foglalkozó egyes intézetek honlapjain a színvonalas, szakmai és népszerűsítő információk számát növelni kell.
