8. fejezet Az iszlám paradicsom csábítása Tudtad? • A Korán a Paradicsomot úgy írja le, hogy abból világosan látszik, hogy egy olyan hely, ami csupán arra van, hogy valaki kielégítse fizikai vágyait. • A szeptember 11-ei gépeltérítő Muhammad Atta egy „paradicsomi házassági öltönyt” csomagolt be a bőröndjébe azon a végzetes napon. • A Paradicsom csak azoknak garantált, akik „ölnek és megöletnek” Allahért
Bármennyire is furcsának tűnhet a nyugatiak számára, a közismert Paradicsombeli szüzek, akiket az iszlám mártírjainak ígértek nem mítosz vagy az iszlám teológia félreértelmezése. Mohamed a követőinek egy teljesen anyagi és buja érzéki Paradicsom képét festette le, mely mindent tartalmazott, amiről egy hetedik századi, a sivatagban élő arab álmodhatott: aranyból és nemesfémből készült tárgyakat, gyümölcsöket, bort, vizet, nőket… és fiúkat. Természetesen nem mindenki dőlt be ennek, még a Próféta virágkorának idejében sem. Az egyik ütközet (a Trench-i ütközet) alkalmával, melyet a kurajs törzs ellen vívott, Mohamed megkérdezte a követőitől, hogy „Ki az a férfi, aki felmegy és megnézi nekünk, hogy mit csinál az ellenség, és azután visszajön?” Megígérte, hogy megkéri Allahot, hogy az a kém „had lehessen társa a Paradicsomban.” Mégsem talált jelentkezőt, végül neki kellett kijelölnie az egyik emberét a feladatra. Mégis, a Paradicsom ígérete volt az egyik fő eszköze, mellyel a követőit motiválta. Így a dzsihádokban való harcban csak győzni lehetett. Ha egy muszlim harcos győzött, akkor élvezte a zsákmányt a Földön, ha megölték, akkor élvezte a jóformán hasonló jutalmakat a túlvilágon, csak nagyobb mértékben. A Badr-i csata alatt, Mohamed a muszlimokat a Paradicsom ígéreteivel ösztönözte: „Istenemre, akinek a kezében van Mohamed lelke, senkit sem fognak ma megölni, amíg rendíthetetlen bátorsággal előrenyomulva, nem meghátrálva harcol ellenük, hanem Isten lehetővé teszi számukra, hogy belépjenek a Paradicsomba.” Az egyik harcosa, Umayr bin al-Humam, aki mellette ült és a datolyáját rágcsálta, izgatott lett ettől. „Jó, jó!” kiáltotta. „Nincs semmi köztem és a Paradicsomba térésem között, kivéve az, hogy megöljenek ezek az emberek?” Félrehajította a datolyáját, belerohant a csatába, és gyorsan találkozott a halállal, amit keresett.
Mi van az első ajtó mögött? Umayr bin al-Humam arra számított, hogy a Paradicsomban „arany- és gyöngy- karperecekkel” (Korán 22:23) lesz ékesítve és „finom selyembe és értékes brokátba lesz öltöztetve” (Korán 44:53). Ezután „zöld párnákon és szépséges abqariszőnyegeken” (Korán 55:76) heveredhet le, „[arannyal és drágakővel] átszőtt pamlagon” (Korán 56:15) ülhet. „Aranytálakat és serlegeket” hordoznak, „és az lesz bennük, amire a lélek áhítozik, és ami gyönyörűség a szemnek”, „bőséges gyümölcs”, „datolyák és gránátalmák” (Korán 43:71,73, 55:68). A húsevők számára, „olyan szárnyasok húsa [lenne], amit csak megkívánnak” (Korán 56:21). Azok számára, akik az egész életüket a sivatagban töltötték, a víz egy becses árucikk volt és a Korán
Mohamed kontra Jézus Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3:16 „Allah megvásásrolta a hívőktől az ő személyüket és javaikat, mivel övék lesz [majdan] a Paradicsom. Harcolniok kell hát Allah útján, és ölnek és megöletnek.Ígérte [ez], amely őt terheli [s amely] igazság gyanánt [hirdetett ki]…” Korán 9:111
ezt nagy bőségben ígéri a Paradicsomban. Maga a Paradicsom „kertekből,” áll „amelyek alatt patakok folynak” (Korán 3:198, 3:136, 13:35, 15:45, 22:23). „Két gazdagon bugyogó forrás van bennük” (Korán 55:66). És nem csupán víz: a Paradicsom sokféle italt is ajánl fel. A „nem poshadó vizű patakok” mellett lennének olyanok, amik „tejjel folynak, aminek az íze nem változik, és borral folyó patakok, ami gyönyörűsége az ivóknak és [lennének] tisztított mézzel folyó patakok [is].” (Korán 47:15). Bor? De a muszlimok számára nem tilosak az alkoholos italok? Nem azt állítja a Korán, hogy az „erős ital” a „Sátán förtelmes műve”? (Korán 5:90) Hogyan lehetséges akkor, hogy a Sátán keze munkája megtalálható a Paradicsomban? Nos, amint láthatjuk, a Paradicsomban levő bor másmilyen. „Nincs miatta fejfájás”, így azok, akik megisszák „nem részegednek le tőle” (Korán 37:47). Mindez egy tökéletes klímaszabályozott környezetben lenne jelen, azok számára, akiket Allah megáldott. „Kerevetekre dőlve fekszenek és nem látnak ott sem Napot, sem Holdat. És [a kert] lombsátrai közel hajolnak hozzájuk és gyümölcsi alacsonyan csüngnek.” (Korán 76:13-14). Az étel és kényelem soha nem fogy el: „El nem múló az ő gyümölcse és az árnyéka” (Korán 13:35).
A szex öröme De a látszat ellenére Umayr bin al-Humam valószínűleg nem ezeket tartotta a legvonzóbbnak. Tudta, hogy a Paradicsomban „duzzadó keblű egykorú [hurik]” várják (Korán 78:33), „lesütött tekintetű, nagy szemű [hurik]” (Korán 37:48), „szép nők gyönyörű, nagy és csillogó szemekkel” (Korán 44:54). „Olyanok ők, mint jácint és korall” (Korán 55:58), és akiket neki adnak ”feleségül”. (Korán 52:20). Ezek a hölgyek „Szemérmes tekintetű [szüzek],… akiknek őelőttük sem ember, sem dzsinn nem vette el a szüzességét.” (Korán 55:56) Allah „szüzekké tette őket” (Korán 56:36), és az iszlám hagyomány szerint, örökké azok is maradnak. De a paradicsom nem lenne unalmas olyan muszlimok számára sem, akik másfajta hajlammal rendelkeznek. Allah azt is megígérte nekik, hogy a Paradicsomban „a szolgálatukra elrendelt ifjak járnak körbe közöttük, akik olyanok, mint a jól elrejtett gyöngyök.”(Korán 52:24), „örökifjú fiúk”(Korán 56:17), „ha látnád őket, szétszórt gyöngyöknek vélnéd őket.” (Korán 76:19) De bizonyára a Korán nem nézi el a homoszexualitást, nemde? Elvégre Lótot így ábrázolja, miközben Szodoma népéhez beszél: „Ti, valóban, érzéki vágyatokban – nők helyett – férfiakkal adjátok össze magatokat! Nem! Ti olyan nép vagytok, amely semmibe veszi a határokat!”(7:81), és „Ti vajon hímnemű teremtményekkel akartok együtt hálni, és hagyjátok feleségeiteket, akiket a ti Uratok teremtett nektek? Nem! Olyan nép vagytok ti, amely áthágja a határokat!”(26:165). Egy hadisz arra utasít, hogy „ha egy férfit, aki nem házas, szodómián kapnak, halálra kell kövezni”. Egy másik hadiszban Mohamed ezt mondja: „Öld meg azt, aki szodómiát követ el, és azt is, aki megengedi ezt neki.” Ezek a szigorú bírálatok megtalálták az útjukat az iszlám jogi törvénykönyvekbe. Olyannyira, hogy két szaúdi annyira aggódott, hogy elkerülje a börtönbüntetést vagy a korbácsolást, hogy megöltek egy pakisztánit, aki szemtanúja volt a „szégyenletes cselekedetüknek”. Elgázolták egy autóval, egy kővel beverték a fejét, és felgyújtották. A Paradicsom gyöngyszem-szerű ifjai az iszlámban furcsa kettősséget hoztak létre a homoszexualitással kapcsolatban. A nagy költő Abu Nuwas nyíltan dicsőítette a homoszexualitást, közismert költeményében, a Illatos Kertben:
Ó a szodómia gyönyöre! Tehát legyetek szodómiát gyakorlók, ti arabok. Ne forduljatok el ettől, mivel ebben csodálatos gyönyör lakozik. Szerezzetek néhány szerény ifjút, kiknek a halántékán fodros tincsek vannak és lovagoljatok rajtuk miközben úgy állnak, mint ahogy a gazella áll a társának. Egy ifjút, akit mindenki karddal és szíjjal körülövezve láthat, nem pedig olyat, mint a szukád, aki csak fátyolban járhat. Induljatok el a finom arcú fiúk felé és tegyetek meg mindent, hogy meghágjátok őket, a nőknek ott van az ördög hátaslova! A homoszexualitáshoz való paradox hozzáállás végigkíséri az iszlám történelmet. Még az Ottomán szultánnak, II. Mehmednek, Konstantinápoly legyőzőjének is megvolt a hajlama erre. Miközben a legyőzött város még parázslott, Mehmed elfordította figyelmét a háborúkról és csatákról és követelte, hogy egy Bizánci hivatalnok, Lukas Notaras, hírhedt szépségű kamasz fiát hozzák oda neki. Notaras elment a szultánhoz, és azt mondta neki, hogy inkább saját szemével nézi végig fia halálát, minthogy azt odaadja Mehmed kedvtelésének. Mehmed kényszerítette őt, és azután saját maga fejezte le Notarast. Napjainkhoz hasonlóan: Az öngyilkos merénylők és a Paradicsom A Paradicsom ígérete azok számára, akik Allahért „ölnek és megöletnek”, a legfontosabb indoka az öngyilkos merényleteknek: a merénylők igényt tartanak erre az igéretre azáltal, hogy megölik Allah ellenségeit és közben őket is megölik. Természtesen Amerikában a muszlim hitszónokok elég hamar rámutattak arra, hogy a Korán tiltja az öngyilkosságot: „Ti hívők! Ne habzsoljátok föl egymás között javaitokat hiábavalóan,… És ne öljétek meg magatokat!” (Korán 4:29) Mohamed hozzáteszi az egyik hadiszban: ”Az aki öngyilkosságot követ el úgy, hogy megfolytja magát, az tovább foglya fojtogatni magát a pokol tüzében örökké, és az aki úgy követ el öngyilkosságot, hogy leszúrja magát az a Pokol tüzében is ezt fogja tovább folytatni.” Azonban a befolyásos iszlám tudós Yusaf al-Qaradawi sejk, akit John Esposito iszlám tudós „reformistának” kiáltott ki, összefoglalja a sokkal általánosabb látásmódot. Az öngyilkosság tiltása nem vonatkozik az öngyilkos merénylőkre, mivel mivel nem az a szándékük,hogy magukat őljék meg, hanem , hogy Allah ellenségét.:”Ez nem öngyilkosság, hanem mártiromság Isten nevében, az iszlám teológusok és bírák már megvitatták ezt a témát. A dzsihád egy formájaként utalnak erre, azon az alapon, hogy a mudzsahedin veszélyezteti az életét. Engedélyezett a lélek kockáztatása és átlépni az ellenséges vonalon és megöletni.” Umm Nidal, Muhammad Farhat Hamasz öngyilkos merénylő édesanyja, hasonlóan – hatalmas győzelemnek- látja fia gyilkos halálát: „A dzsihád egy [vallási] parancsolat a számunkra,” magyarázza. „Bele kell nevelnünk ezt az elképzelést a gyermekeink lelkébe, mindig… Amit minden nap látunk –mészárlások, rombolás, házak felrobbantása – megerősítette, a fiaim lelkében, különösen Muhammadéban, a dzsihád és a mártíromság szeretetét…. Dícsőság Allahnak, muszlim vagok és hiszek a dzsihádban. A dzsihád a vallás része és ez bátorított engem arra, hogy dzsihádban feláldozzam Muhammadot Allahért. A fiam nem pusztult el, nem halott, boldogabb életet él, mint én.” Umm Nidal folytatta: „Mivel szeetem a fiam, bátorítottam őt, hogy mártírhalállal meghaljon Allahért….A dzsihád egy vallási kötelezettság ránk nézve, melyet végre kell hajtanunk.”
Hogyan nyerhetünk belépést a Paradicsomba? Amint már láthattuk, a Korán a legbiztosabb garanciát a Paradicsomba való belépéshez azoknak adja, akik Allahért „ölnek és megöletnek”: ”övék lesz majdan a Paradicsom… Ígéret [ez] amely őt terheli [s amely] igazság gyanánt [hirdettetett ki]”. (Korán 9:111) Mohamed azt is kinyilvánította, hogy „Tudjátok meg, hogy a Paradicsom a kardok árnyékában van (dzsihád Allah ügyéjért).” Biztosította azokat, akik a földön vannak, hogy akik meghalnak Allahért azok nem halottak, hanem még élőbbek, mint valaha: „És ne mondjátok azokról, akik halálukat lelték Allah útján, hogy halottak [lennének]! Ellenkezőleg! Élők ők [ a túlvilágon], de ti nem tudtok [erről].”(Korán 2:154). Napjainkhoz hasonlóan: A Paradicsom még mindig csábítja a fiatal férfiakat „az amerikaiak a pepsi colát szeretik, mi a halált,” kiabálta Maulana Inyadullah az alKáida tagja. A muszlimok azért szeretik a halált, mert Allah arra utasította őket, hogy jobba értékeljék a paradicsom örömeit, mint az e világét: „akik jobban szeretik az evilági életet a túlvilágnál, és távol tartanak [másokat is] Allah útjától, s azt kívánják, hogy görbe legyen az: ők messze [bolyongó] tévelygésben vannak.” (Korán 14:3). Bármennyire szörnyű, az iszlám Paradicsom élvezetei biztos és folyamatos rokonszenvet élveznek, talán főleg a tinédzser fiúk körében. 2004-ben egy 14 éves palesztin öngyilkos merénylő jelölt mondta a az zraeli katonáknak, akik lefegyverezték: „Önmagam felrobbantása az egyetlen esélyem, hogy szexuális kapcsolatom lehessen 72 szüzzzel az Édenkertben.” Egy másik 14 éves elmagyarázta, hogy egy dzsihád toborzó hogyan csalogatta, hogy csatlakozzon az iraki dzsihádhoz: „Mesélt nekem a Paradicsomról, a szüzekről, és az iszlámról.”
Az asszaszinok és a Paradicsom csábítása A keresztes hadjáratok idején virágzott egy közismert szekta az Iszmaelita Síita Muszlimok, más néven asszaszinok. Bár nem ők találták fel a politikai merényleteket, mégis azáltal, hogy számtalan, a mozgalmukkal szembenálló kulcsfigurát gyilkoltak meg, ezt nagymértékben divatba hozták az iszlám világ és a keresztesek politikájában. Miután véghezvitték ezeket a gyilkosságokat, az asszaszinok szinte mindig nyugodtan hagyták, hogy elfogják őket, annak ellenére, hogy ez akkoriban a biztos halált jelentette. Mi csábította a fiatal férfiakat, hogy ehhez a szektához csatlakozzanak és ilyen módon áldozzák fel az életüket? Az, hogy az iszmaeliták úgy mutatták be magukat, mint a „tiszta iszlám” képviselőit, és ennek visszaállításáért az életüket áldozták. De az is lehetséges, hogy az iszlám paradicsom csábításának köze volt a motiváló tényezőkhöz. Amikor a tizenharmadik század végén Marco Polo átutazta Ázsiát, elmesélte, hogy mit hallott, „sok ember elbeszéléséből” az asszaszinok homályos vezetőjéről, a Hegyek Öreg Emberéről (vagy sejkjéről): Két hegy között, egy völgyben létrehozta a legnagyobb és leggyönyörűbb kertet, amit valaha látni lehetett. A világ legfinomabb gyümölcsfáival volt beültetve és a valaha látható legragyogóbb kastélyok és paloták voltak elhelyezve. Arannyal és a földön létező összes gyönyörűsséggel díszítve. Volt még négy folyó, az egyikben bor, a másikban tej, a harmadikban méz, a negyedikben víz folyt. Csinos hölgyek és lánykák voltak ott, a legszebbek a világon, akiknek nem akad párjuk a sokféle hangszeren való játszásban, zenében és táncban. És odaadta az embereinek, hogy megértsék, hogy ez a kert a Paradicsom. Azért építette ennek a mintának megfelelően, mivel Mahomet biztosította a szaracénokat, hogy azok, akik a Paradicsomba mennek gyönyörű nőket fognak kapni, akik a kedvükre lesznek, és minden kívánságukat teljesítik, és bor, tej, méz és
víz ízű folyókat fognak ott találni… Senki sem léphetet be a kertbe kivéve azokat, akikből azt szerette volna, hogy asszaszinokká váljanak. Lehetséges, hogy ez a leírás inkább legenda, mint tény, de a muszlim harcosokat a történelem folyamán motiválta az iszlám Paradicsom. Még a szeptember 11-ei repülőgép eltérítő, Muhammad Atta is bepakolt egy „paradicsomi esküvői öltönyt” a bőröndjébe azon a végzetes napon, bár képtelen volt átöltözni ebbe, mert a légitársaság megkövetelte, hogy egy sporttáska kivételével nem vihet fel mást a gép fedélzetére. Egy levél, melyet Atta táskájában találtak „paradicsom hölgyeivel” … való „házasságról” beszélt, [akik] „a legszebb ruhájukba lesznek öltözve”.
