72.
V e s t e ii vasárnap sepfember © lvl" I S I 0 . M e g je le li tá r s á v a l e g y ü t t h e t e n k é n t k é ts z e r v a s á rn a p és c s ü tö r t ö k ö n . F é l é v i d í j j á l e l) In n k é p e k k e l 5 f t . b o r it é k t a la n u l ; p o s tá n ti f t . p e n g ő b e n . B u d a p e s tie k é v n e g y e d e n k é n t is v á lt h a t n a k p é ld á n y t. A ' f o l y ó ir a t n a k e g ye s szám a , v a g y k é p e 12 k r . p . p .
ELETTO RTENET. K
e p t á r.
I. Murát Carolina Carolina! — ismertétek őt ? — ü szép , heves, kevély, nagy szerű, élénk, de kellemes is volt, ismeret- és szellem-diis. — 1804ben monda Donon róla: „birja minden hibáját Napóleonnak, nagy tuhj 461 ni közül egyet sem.— S z e r e n c s e közepette ritkán lehet, az embereket megismerni; a" szerencsétlenség felhő-éjéből villám likát a’ benső drágagyöngy. Carolina sok változását érte a’ sorsnak. A’ fiatal virágzó corsicai nő a’ szikla-földön, mint havirózsa, élénk és vidám volt; — mint Bonaparte testvére varázs-fitos által Parisba ültetve, a’ szerelem ör vényétől elkapatva; — mint Murát Joachim neje, kinek Napóleon adni nem akarta; — mint első consul nővére, habzó kebellel a" ha talom magasságának elvérzetétől; — mint császárfest vér Madame la Marechale-nak c/.imzetten, lélek-erővel kapkodva egy korona után szögszin fodrai fölé, meilyeken egy rózsácska kedvesebben ü lt; — és a’ villogó koronával fején, mint vazallnő Maria Luiza eljegyzésénél; mert minden nőtestvérnek diademban kellett a’ császárhölgy araru hájának tiszaiját vinni: igy akarta Napóleon, ki nekik mint síró gyermekeknek, játék-bábul vétó a’ koronát homlokukra, gondta lanul, illik-e vagy nem! — Carolina végre saját uraságai telkein királyné! — királyné a’ világ paradicsomában — és csak hamar, siralmas özvegye azon szerencséi lennek, ki királyilag nagyszerűen erőszakoltatok Csak ekkor pattant-ki a’ mélyen rejtett égő szik ra melljéből a’ fiatal Napoleonidának. Napóleon gyöngéd szereletét nem birta Carolináé; — az Pauli nához tapadt; a" szép, kellem-teljes nőhez, kinek finom éles elmé je nem ritkán lobbantok neki világot tárgyak felett, mellyeket neki tudnia kellett, "s mellynek ügyességére számolhatott. — T i szarnatzes árnyai a’ Chantilly-kertnek! nem mindig voltatok t i hallgatag
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
Jelzet: Z1632
580
tanúk! A ’ birtoknak, magasságnak a' lombok ’s fűvecskék is áru ló i; csak a’ szegénység, csak az okos sors talál húséget és biztost. — Még él egy, k i engem é r t ; de ő nyugodt lehet. Carolina a’ legmakacsabb, legnyugtalanabb természetű volt Na póleon nővérei közül. O volt az, ki a’ nemes felejthetlen Josep'iii e császárnéhoz legkevesebb hajlamot érzett, és e’ szelíd szeretet-teljes nőnek sok bút okozott, ’s buktánál leginkább örült, eszméletle nül arra, hogy Josephina esése mindnyájokát lerántotta, leránta nia kellett. — Mert Josephina volt az ék a’ gyorsan tornyosult na póleoni épületben. Josephina v o lt, ki a’ bábeltornyi nyelvzavarban az egyetértés kulcsát, a’ legvilágosb szám-irást birta; — őszinte hő szeretető és hűsége, tiszta fogalma, igazság-érzete, sajátságos ben ső becse, tapasztalása, tiszta szép akarata az igaz és szép iránt, jótéteményei, szelídségének végetlen áldása — oltalma "Volt a’ csá szári háznak; — mert a’ jó mag gyümölcsöket termett a’ nép-szeretetben és ragaszkodásban : mi nem növekedett, midőn ő nem vaIa. •— És mi benső szerelme volt a’ tudományokhoz, különösen a’ növény-tanhoz! Az emberek búsiták ő t: a’ virágok vigasztalók. — De Carolina igen fiatal, szemfényvesztett, hatás rabja volt; — hi bázott , és — lakolt. Carolinát saját házában kevéssé szeretek , kimondhallanul fél ték, — mintha rabszolgák vagy inkább láttat lan szellemektől szol gáltatnék. A ’ köriilte voltaknak elvök volt őt megnyugtatni, ’s tő le , mennyire lehet, távul maradni. — Ékességei , költségei felülha ladták a’ császári családét; e’ mellett bizonyos alkalom nélküli gaz dálkodás tetszett-fel, csak hogy nem rendes helyen. — Alig Borghese Pauline és Bacciochi Eliza (magasabb ismeret és szellemmel) hévvel pártolók a’ művészetet és szorgalmat, ezt ritkán lehetett Mu rát Carolináról hallani: hanem, ha a’ közhelyen megjelenés jö tt kér désbe, bujább, gazdagabb , szembeötlőbb ékesség nem volt övénél, — Bacciochi Eliza Napóleonhoz leghasonlóbb nőtestvér — a’ légfinomabb és áthatóbb elmével legegyszerűbben jelent-meg. Carolina nem volt magas, nem kitünőleg nyúlánk ’s ékes ter metű, de csupa n ő i’s gyöngéd; — szine nem volt átlátszó, mint az angol nőké, vagy hónának fiatalabb leányáé, a’ szép és szellem dús Brady grófnéé: de csudafehér és rózsás ( egy olasz nőnek buja haja a’ legdicsőbb görög fonatra is sok), melly a’ virág- ’s gyöngycsoportozatok tiszta, mély és szelid egybe hangzatával emeltetett. Az inkább körzetes mint tojásdad arcz elismerbetlen jegyét hordó a’ Bonaparte - családnak ; csak hogy itt az erő, fenség és határozott ság nyomai mellett minden tökélyesb, izmosabb, nedvdúsabb, mint a’ testvéreknél. — Bibor ajkai szelíden dagadoztak; orra rövidebb
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
Jelzet: Z1632
1
581
us szélesebb , magasdad hmnloka simább; sötét szemei kevésbbé na gyok, de nem kevésbbé tüzesek; a’ szemöld köre lágyabb, világosabb. — l.'gv látszott, liogy e’ vonalinak kifejlésénél a* természet csak az ideál határainál állt-mcg, és igyekezett ez arczot az egész ter mettel, e’ gömbölyeg hó fehér karokkal, ez ékes gödrös kezekkel, e’ vakító nyakkal, e" sima, teljes váltakkal összhangba alakitni. — Paulina idcalisabb, Eliza férfiasabb; ezek Luczian Napóleonhoz legliasonlóbbak voltak. (V e i ye következik. )
ORSZÁG - ’S N ÉPISM ER TET1ÍS.
Kger és fürdői. ( V é g e .)
Az előszámlálttak fölött van még Egernek egy eléggé nem be csülhető kincse: ez f ü r d ő i . Az egri fürdők még 515 1 j 1 an a’ tö rökök által építtettek: azonban mostani díszes átlapoljokát csak a’ közelebbi években minden szépet kedvelő birtokosuktól nyerék E’ fürdők kétfélék, természetesek és kádasok. Természetes fürdővel hét, kádassal hat szoba van. Ha e’ lapok köre engedné, örömest leír nám a’ fürdő természetes meleg vizének tulajdonságait; előszámlál nám azon különféle kórnemeket, niellyeknek orvoslásában sikeres hatással munkálódik. Mind ezzel azonban bőven megismerkedhetik a’ tisztelt olvasó az egri fürdők orvosi leírásában ( irta F e j e s — most N a g y f e j e d — Mihál orvos dr. ’s a’ t. Egerben 1839.). En tehát csak azt emlitem-meg, hogy e’ fürdőnek vize hideg is, meleg is. Hidegnek találja az ember, ha forró nyárban izzadttan bele megy, inig teste meg nem hül: ellenben melegnek érezni hüves időben úgy annyira, hogy kijővén könnyen megfázhatni. Azonban páratlan él vezet a’ helyben felbuzgó kristály-tiszta vízzel tölt nagy terjedel mű kőmedenezékben fürödni ’s úszkálni, mit csak az óránként megkonouló harangszó szakít félbe, kellemetlen vendégképpen figyel meztetve a’ gyönyörködőt fürdő-órájának elteltére; és ha azon elv ből indulva „a’ viz mindent meggyógyít" e’ fürdőnek a’ legjobb forrásihoz hasonló, kedves ízű, mind bel-, mind külsőleg használható vizét tekintjük : úgy e’ viz egyike azoknak , mcllyek kétségtelenül orvosolnak is, a’ nélkül, hogy P r i e s z n i t z k é n t a’ hidegtől di deregni kényszerittetnék használója. Sokan mindazállal a’ melegí tett kádfürdőket inkább kedvelik, ’s ezért ki magát meg főzetni kí vánja , annak az egri kádfürdők is szolgálatára lehetnek. Ezeknél fogva tehát úgy hiszem, hogy az, ki fürdő által akar orvosolhatni, vagy azt bár csak mulatságból használni szokja is , az egri fürdő
a
Tiszántúli Református Egy ház kerül éti és Kollégiumi Nagykönyvtár
Jelzet: Z1632
582
ben bizony n y a l nem csafatkoznék-még, 6s e’ tekintetből Jövőre szá mosabb vendégszobák építése is terveztetik. Azonban a’ fürdőkben javulást váró legtöbb egyed is csak orvosi ajánlat után választ]a-meg azt ; Eger pedig még kevéssé leven ismeretes, igy ez utón nem is sokat várhat; de hát (íraefenbergbe hány orvos, vagy patikus küld betegetl pedig Priesznitznek bizonynyal nincs oka panaszra; meg lehet — ez leend az, egri fürdők sorsa is. Előszámlálván Egernek nevezetességeit, helyén látom a’ t. ol vasóval az ide csatoltt rajzot is *) megismertetni, megismerkedvén ez által közelebb is Egerrel. A ’ képen legközelebb E g e r - folyónak egyik ágát látjuk Jiatal jegenye - sorok és szomorfü/.ek árnyában felénk höinpölygeni; középben a’ fürdőház áll jelen alakjában kelet és déli oldalairól rajzolva, mellynek baloldalán láthatni az érseki kert bejárását, inig jobbról az épület melletti tónak ezüst szinti hul lámai tűnnek-elő alacson mellfallal beszegve. E’ hely a’ makiári k iil- és belső város közit van a’ városnak délre hajló részében. Ké pünkön a’ háttérben a’ belvárost láthatni magasra emelkedő tornyai val és jelesb épületeivel, mellyek közül balról elsőbben is az uj fő egyház tünik-fel oszlopos csarnokával, szobraival, gömbölyű kúpjá val és magas tornyaival egy emelkedeftebb helyre épülve ; ennek el lenében mintegy 18 lábbal alacsonyabb térségen all a’ nagyszerű lyceum terjedelmes csillagász! tornyával; a’ cziszlerezlek két tornyú egyháza e’ mellett egy kevéssé nagyobb távúiban látszik. Legköze lebb van az éppen középben véggel felénk látszó, szintén két tornyú sz. Ferencziek egyháza, melly mellett jobbra a’ távúiban feltűnő he gyes tornyocska a’ kórházi templomot díszíti. A ’ jegenyesor kez deténél azon két magas fedélzetű torony az úgy nevezett m i n o r i t á k egyházán van; melly előtt látszó nagy épület a’ megyeházat képezi. Ezután jobbra láthatni a’ város legtávulabbi északi részében helyezett óhitűek egyházának czifra tornyát; inig továbbra a' kö zelebb levő török - mecset emeli magasra bádogfedelét. A’ serviták nak alacson tornyocskájok egészen tövében látszik a’ képünk jobb szélén fekvő magas ősvárnak, mellynek tetejében a’ kalvária-domb tíinik-ki. A’ városon túl némileg a' mátrai magasb hegyeket láthat n i, mellyek jobb felől a" paradicsomi Tárkányt, középben Szarvas*)
L a p ja in k m e lle tt h o n u n k n e v e z e te s fü rd ő i k ö z ü l e d d ig g e ló a' s z liá c s i, b á r t f a i, m e h á d ia i,p ö s té n y i, fü r e d i, s z a la tn y a i, p a r á d i, és e g r in e k r a j z á t k ö z ö ltü k ; m in e k e m líté s e utá n is m é te lv e fe ls z á ll! t jü k a ' r a jz o lá s b a n já r a t o s m in d k é t h a z a b e li t. ez. o lv a s ó k a t , h o g y k ü ld e n i
illy e s e k
r a j z á t a ’ s z e rk e z ő s é g n e k m e g
s z ív e s k e d n é n e k , "s a' szép s z á n d é k o t e lö s e g itn i
K ü lö n ö s ö rö m m el fo g a d n á k
m in d e n e k
e lő tt a
m é ltó z ta s s a n a k .
b o rs z é k i fü rd ő r a j z á t E r
d é ly b ő l.
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
Jelzet:
5S3 k ő t, halról pedig Párád üdvös forrásihoa vezető baktai utat zárják keblükbe. Hátra tan még, hogy Egernek politikai helyzete- ’s lakosainak körülményeiről szálljak. Már fölebb érintettem, hogy Eger egyhá zi birtok , az egri é r s e k és káptalannak közös birtoka: azonban lakosait illető szép szabadságokat találunk a’ kölcsönös szerződésen alapultt oklevelekben feljegyezve. — M i a’ város lakosainak körül ményeit illeti : ezekről nem legkedvezőbbet mondhatni. Egernek fő jövedelmét teszi hires jó bora; de a’ kézi-mesterség is soknak nyújt ja élelmét; különösen nevezhetni ezek közül a’ bőrkikészítést; az. egyedül egri takácsok m ivét, az úgy nevezett pulya vásznat; sőt megemlíthetni a’ két évvel ez előtt egyik takács-mester által felál lított nagyobbszerű szövőszéket, mellyen minden nemű damasz-munk á t, két és félrőf szélességű abroszokat is meglehetős Ízléssel ké szít. Azonban mind azon elsőségek mellett is, mellyekkel Eger vá rosa egyebek fölött bir, lakosainak körülményei a' sajnálkozást leg főbb mértékben igénylik : pedig e’ fájdalmas helyzet nem előhaladási szellem-, magasbra törekvő lélek, szorgalom - és ipar-hiányból származik. Egy titok rejtezik ebben , mellynek megfejtése e’ sorok czélján túl van. De érzékenyen sújtja Egert a’ gallieziai ut átlapol ja is, sőt az időjárás is vesztére munkálni látszik. Öt év mult-el már, mellyek az egri szőlősgazdáknak méltányos várakozásait ki nem elégiték ; és most a’ hatodikban a" legnagyobb remény, a" páratlan bő termés tönkre zúzva! — Üres pincze, termés nélküli szőlő és ha sonlít haflan pénzhiány — ezek az egriek nagyobb részének egye dül sajátjai: de a" kézművesek különben szorgalmas csoportja is mun ka nélkül bever itt, és mind ez csak azon pénzhiány m iatt, melly talán sehol sem annyira érezhető, mint e’ városban, pedig nem azért, mintha itt pénz nem volna, hanem mivel többen összegyűjtve, el vonják azt egyedüli ezéíjától; — mert — meglehet — talán a’ túlvi lágon is pénzért adják már az életet, és Cbaron a" kispénzzel meg nem elégedve nagyobb summákat követel; különben miért kellene pénzt rakásra halmozni soha többé ki nem adandókig ? — Azonban Eger minden esetre csak kedvezőbb jövendőt várhat; mert— hiszen n’ „boriira derű" szokott következni! J » o János. KÜLÖNFÉLE. Kígyó
az
emberben.
L is s a b o n b ó l
N é h á n y nap e lő tt e g y s zo m s zé d
fa lu b a n
p a r a s z t fiú fe lé b r e d v é n , g y o m rá b a n
ju l. 2 7 - r ő l
k ö v e tk e z ő i í r n a k . —
tö rté n t, ho gy
c g y a" mezőn e la lu d t
é lé n k m o z g á s s a l p á ro s u lt fá jd a lm a t é r z e ,
m e lly v é g re m in d ig n ö v e k e d v é n , a' fiú ő r ü ltk é n t h á n y k o ló d o tt, úgy h o g y e g y ik te s t v é r e , h o g y öt m e g ta r th a s s a , k é n y te le n v o lt te s té re
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
té rd e ln i.
Ez
á lta l a
584 fiú te te m e s m e n n y is é g ű v é r t h á n y t , ’s v é g re h á ro m lá h n y i h o s s zú s á g ú k íg y ó t a d o t t - k i , m e lly m ég a zu tá n több n a p ig é lt v o lt. A ’ fiú jo b b u lá s u tjá n v au . Arab
kereskedők
ravaszsága.
— • L c ilá b a n
a ’ v e re s
te n g e r
m e l
l e t t , d é li A b y s s in ia k é s z ítm é n y e i r a k h e ly é n , és te rm é s z e ti k ik ö t ő b e n , ho l a ' b e n n s zü lö tte k e u ró p a i p o r t é k á k a t v á s á r la n a k , ig e n re s k e d n i. í g y
d u rv a m ódon s z o k t a k k e
p. o. a ’ p u s k á k á r i á t c s ö v e ik h o s s z a s á g a s z e r in t f iz e tik , in c lly c t
a ra s z s z a l m é rn e k . E z o k b ó l a z a ra b tö z s é r e k , k ik e k c s z tő le g
f iz i k ,
k e r e s z tü l
m e ts z ik
azon
k e re s k e d é s i c z ik k e t k i r e -
k é z iz m u k a t ,
m e lly
a ' n a g y u j ja t a*
m u ta tó u jja l k ö ti ös s ze , c s a k h o g y a* p u s k a c s ö 'm é ré s é n e l n a g y o b b a ra s z u k le g y e n .
A ’ ró zs a tö rté n e te . E g é sz g o n d ja u ’ t a v a s z n a k :
ró z s a .
A na c rc n n.
K e d v e s il la t já t a" r ó z s a 11 h o d o n vagy n a d ó n - n a k ; nak,
az a n g o l
g ö rö g s z ó n a k k ö s z ö n i. A z a ra b n a r d
a" r o m a i, s p a n y o l, o la s z r o s a - n a k ;
és n é m e t r o s e n - n a k ,
roozen-nak,
a ' svéd r o s - n a k ,
s az o ro s z r ő t ; a - n a k
a" m a g y a r
a
p o rtu g á l! r o z s
rózsa -nak,
a ’ le n g y e l r ó z a - n a k ,
a
h o lla n d i
a" cseh r u z é - n a k ,
n e v e z i.
A n a c re o n s z e r in t a ’ r ó z s a Y c n u s n a k te n g e rb ő l k ilé p t e k o r t á m a d t , m i k ö z ben t. i. k e v é s te n g e r ta jt r a g a d t a j á t ta r ta lm a z ó .
A ’ c s ir a
a zo n n a l
k is z á llá s h e ly é r e , m a g á b a n ró z s a tő c s ir á g y ö k e re t v e r t ,
és m a g a s a n
f e ls a r j a d z o t t ,
h o g y a z ö rö k id ő k re e m lé k e z e te s h e ly e t v ir á g a iv a l é k e s ít s e , "s a V c n u s á lta l b e s z iv a n d o tt első le v e g ő t illa t á v a l t ö lt s e - e l. A ’ m indenben k is s é tú lz ó m o s lim o k , ben is k iilö n k ö d ö k : s z e r in tü k
e
v ir á g o k
a
r ó z s a tá m a d á s á ró l! k ö lte m é n y ü k
k i r á l y n é j a , m in t
s z in té n
a ' r is i s ,
M a h o m e d vei é jté k é b ö l k e le tk e z e tt. U ta z ó k n é m e lly a m e r ik a i n é p e k rő l e m lé k e z n e k , k ik z s á t , szörny cn m e g ré m ü lte k , a z t ille t n i é lt e k , h o g y a
m e g p illa n tv á n a* r ó
nem m c ré s z lé k , "s azo n
babo nában
ró z s a lü z b ő l v a n .
S z e n t B a lá s e z t m o n d ja . „ V i l á g te re m te té s e k o r a ' r ó z s a eg é s zen tö v is t e le n v o l t ,
s la s s a n k é n t és csu pán a z é r t t ö v is ü lt - m c g , m e r t a z e m b e ris é g s zép
s é g é t fig y e lm é re nem m é lt a tá ." A z első r ó z s á t H a r p o k r a te s - n a k , a ' h a llg a tá s is te n é n e k , a z é r t a já n d é k o z ó C u p id o , h o g y C y p r iá v a l s z e r e lm i v is z o n y a it cl ne á ru lja . A ’ ( f e h é r ) r ó z s a h a llg a tá s je lk é p é n e k
te k in t e t é k ,
’s a’ „sub
ro s a “
közm ond ás
is in nen v e tte
e re d e té t. M á r az ő s k o rb a n s z o k á s v o lt é s z a k i n é p e k n é l, h o g y ü n n e p é ly e k a lk a lm á val
az a s zta l fö ls ő v é g e
fö lé
fe h é r r ó z s á t fü g g e s z te tte k
á lt a l je lk é p ile g m in d e n n e k é rté s é re a d v a , h o g y m ind en
a ' m e n n y e z e t r e , az
e ’ r ó z s a a la t t h a llo tt
és m o n d o tt le g s ze n te b b tito k k é n t m e g ő rze n d ő . U ö rö g o rs zá g b a n
r ó z s a s z ir m o k a t r a k t a k
a ' s z e re lm e s e k bal t e n y e r e ik r e ,
*s jo b b te n y e r ü k k e l r á c s a p v á n , a ' s z é tre p e d t s z ir m o k n a k gyön g é b b v a g y sebb c s a tta n á s á b ó l k ö v e tk e z te tt e k s z e r e lm ü k Ila
a ' s z ir m o k
gyöngén
v a g y éppen
b o ld o g
e rő
v a g y b o ld o g ta la n s á g á ra .
nem is c s a t t a n t a k , b o ld o g ta la n s á g v á r t
r e á jo k . A" th e s s a li v a r á z s n ő k tö m é rd e k k é s z íté s é h e z . A g add al e g y ü veg s a t,
r ó z s á t h a s z n á lt a k - f e l é v e n k é n t
b á jita lu k
d éli n é p e k n é l m é g m o s t is él a z ez ir á n t i h i t : „ H o r d o z z
m a
bo rb an h á ro m r ó z s á t , e g y s ö té t p i r o s a t , e g y h a lv á n y p iro
s e g y f e h é r e t , h á ro m nap h á ro m
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
é jje l ’ s h á ro m
ó r á ig
s z a k a d a t la n u l, "s
Jelzet: Z1632
■ 585 ita s d -m c g c ' b ú rt s ze re lm e d t á r g y á v a l a ’ n é lk ü l, h o g y tu d n á , m it iv o tt, a k k o r e g é s z le ik é b ő l s z e r é té iü l, "s h o z z á d é lte v é g é ig Ilii m a ra d a n d .11 — alá b b á r t a tla n . —
E ’ s z e r le g
D u lc a m a r a ! v a banque 1
A ' r o m a ia k s z e n v e d é ly e s e n k e d v e lé k a’ r ó z s á t , "s te le n te k ü lö n ö s e n k e r e sék. A
le g g a z d a g a b b p a z a r ló k tö m é rd e k k ö lts é g g e l E g y p tu s ’ s m ás t á v o li t a r
to m á n y o k b ó l h o z a tv á n a ’ r ó z s á t , a z z a l
fö d té k -b e a s z ta la ik " , á g y a ik ’ és s z o -
b a -p a d la ta ik a t. Pacatus
a z t m o n d ja : „ m á r a" k ö z tá r s a s á g id ejéb en e lé g iile tle n e k v o lta k
a" r o m a ia k , h a a’ n e k ik n y ú jt o t t b illik o n i f a le r n i bo ro n r ó z s a nem ú s z k á lt. R om ában z s á t té le n
m ég c s a k D o m i t i a n
a la t t t a n u l t á k - k i t it k á t , m in t le h e t a" ró
is te n y é s z te n i. E z id ő tő l —
m ond M a r t i a l —
R om ának
sz áj án r ó z s a -illa t b a n le h e te k é j cl g o i , m e lly e l a z a b la k o k r a z s a fü z é r e k
t e r je s z t é n c k - e l.
z s á t k ü ld ü n k A
m ind en ü t
a g g a to tt f r is
ró
E g y p t u s ia k ! k ü ld jé te k n e k ü n k g a b o n á t , "s m i r ó
h o z z á to k !
s p á rta i k a to n á k m in d en n e v e lé s i s z ig o rú s á g m e lle tt is o lly é rz é k ie k "s
k é jc lg ö k le it e k
a" c i r r a - i tá b o ro z á s u t á n , h o g y a z o n tú l c s a k ró z s á v a l illa t o
z o tt b o rt a k a r t a k
in n i.
M id iin A n t i o c h u s
eg é s zen a ’ to b zó d á s b a m e rü lt, te le n te is ró z s á n a lu d t
a r a n y és s e ly e m s á to ra ib a n . M ar cus Antonius
v é g -ó r á já b a n a r r a k é r t e a" csábos K le o p á t r á t , h o g y
s ír já t r ó z s á k k a l h in ts e -b e . R o m a i tö r v é n y
s z e r in t tilo s
v o lt a" h a lo t tr a v a la m i é k s z e r t
d e c e m v ir c k a ’ r ó z s a k o s z o r ú t, m c ly ly e l a z á ts z e n d e rü llte k
r a k n i ; de a*
fe je i é k e s ilte té n e k ,
k iv e v é k e’ tö r v é n y a ló l. T ö r ö k o rs z á g b a n á" s z ü z e k s ír já r a e g y k ő b e v é s e tt, v a g y fá b a f a r a g c s á llt r ó z s á t te s z n e k . L e n g y e l o rs z á g b a n a ’ g y e r m e k e k k o p o rs ó ja b o r i t t a t i k - e l ró z s á v a l, "s m in d e n ü tt, m e rre a" g y á s z v o n a l m e g y , r ó z s á k a t s z ó rn a k a z a b la k o k b ó l a k o p o rs ó ra . A ’ b a ja c - i h íre s te n g e ri ü n n e p é ly e k n é l L u c r in o
a z e g é s z te n g e rt ró z s á v a l
h in té - be. S m i 11 d r i d , e g y ik le g n a g y o b b s y b a r ita , e g y k o r nem a lh a t é k - e l , m in t h o g y a la tt a e g y ik r ó z s a s z iro m A
ö s s z e g y ű rv e v o lt.
hlnd b á l v á n y ta n s z e r in t P a g o d a s ír i, W i s n u - n a k e g y ik fe le s é g e , r ó z s á
ban ta lá lta to t t. Nurm ahal. z e l.
A
nap
a ’ liir e s h e r c z e g n ö , eg é s z c s a to r n á t lö lt c t c t t - m e g r ó z s a v íz
h e v e e lv á la s z tó a ’ v ízb e n
f o g la lt o l a j- r é s z e k e t ’ s e z e r m eg e zer
a p ró g y ö n g y ö k k é n t a" v iz fö ls z in é re h a jt á . A
r ó z s a o la j f ö lta lá lá s á t ez e setnek
k ö s z ö n h e tn i. H eliogabal
c s á s z á r e g é s z h a la s ta v a t t ö lte te t t-m e g r ó z s a v íz z e l.
S a la d in z u ltá n 1 5 8 8 -b a n , J e r u z s á le m m e g v é t e le k o r ,
nem
a k a r t előbb a’
m e c s e tté v á lto z t a t o t t te m p lo m b a lé p n i, m ig a n n a k m ind en f a la ró z s a v íz z e l le nem m o s a tta té k . S a n u l b e s z é li, h o g y az e" c z é lr a s zü k s é g e s r ó z s a v iz e t a lig b írta 5 0 0 te v e ö s s ze h o rd a n i. K o n s ta n tin á p o ln a k 1 4 5 3 . ta v a s z u tó 2 9 - k é n tö rté n t m e g h ó d itta tá s a után sem a v a tta to tt-fe l nem
Z s ó fia
fö ls é g e s
te m p lo m a
m e c s e tn e k ,
m ig f a la i ró z s a v íz z e l le
ö b litte té n c k . H a r m a d ik s zá za d b a n a" n is m e s -i z s in a t a z t h a tá ro z d , h o g y a" z s id ó k , k e
r e s z té n y e k tő l! m e g k ü lö n b ö zte té s ü k
v é g e t t , m e llű k e n ró z s á t h o rd ja n a k .
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
Jelzet: Z1632
586 M a ig la n is ünnepelnek a" z s id ó k e g y v ir á g - p a s s a h - t v a g y r ó z s a -h u s v é to t, m e lly c z c lr a lá m p á ik ’ , g y e r t y a t a r t ó ik ’ , a s z t a la ik ’ , ’ s á g y a ik a t r ó z s á v a l p ip c ré z ik -fc l. (? ) Az
első k e r e s z té n y e k
g á n c s o lá k
ü n n e p é ly e k n é l és
s ir o k fű lö tt a ’ ró z s a
h a s z n á la tá t; m in th o g y ebben h a s o n la to s s á g o t t a lá lt a k a’ p o g á n y s z o k á s o k k a l. T c r tu lia n
egész k ö n y v e t i r t a ' r ó z s a k o s z o r á k és fü z é r e k e lle n .
A le x a n d r ia i K e le m e n ig e n r o s z a lá a ’ k e r e s z té n y e k n e k azo n t e t t e t , m a g u k a t r ó z s á v a l k o s z o r ú s t á k , m iu tá n
hogy
a t. is te n e m b e r tö v is e k k e l k o s z o r ú z t a -
té k -m e g . S z e n t L a jo s p ü s p ö k n e k , I X - i k
L a jo s fr a n c z ia
k ir á ly
e g y ik u n o k á já n a k ,
s zá já b ó l h a lá la utá n e g y r ó z s a v i r u l t - f c l . (? ? ) A n g o l o rs z á g b a n a" r ó z s a g y á s z o s n e v e z e te s s é g re k a p o tt. K i nem Y o r k és L a n c a s t c r a la tt, 1 5 4 3 -b a n ,
Ill
házak
k ö z t t i v illo n g á s o k r ó l ? —
tu d a
k o rm á n y a
ik E d u a r d n a k e g y u tó d ja é lt a n g o l fö ld ö n , k in e k eld ő d e i
ig é n y e in é l fo g v a n a g y o b b jo g a v o lt a nak.
X 1 - ik H e n r ik
E ’ f é r j Bú a ’ y o r k i h e rc z e g v o lt.
k ir á ly s z é k r e , Ez
m in t a z u ra lk o d ó c s a lá d
fe h é r r ó z s á t v is e lt c z im e r p a jz s á n :
V l - i k H e n r ik p e d ig , a" la n c a s te r i h á z f e j e , v ö rö s r ó z s á t ; és c’ r ó z s á k r ó l n e v e z t e t é k - e l a ’ v é re n g z ő p o lg á r h á b o r ú fe h é r és v ö rö s r ó z s a h a r c s á n a k . A
b o l-
v o r t h - i ü tk ö z e t, m e lly b c n I H - i k K ik h a r d e lh u llo tt, v é g é t v e té e v é r e n g z é s e k n e k . C le m e n c e Is a u r a te te m e s h a g y o m á n y o k a t tön , h o g y h o lt a
u tá n s ír ja
ró
z s á k k a l iiltc ttc s s é k -b e "s h in tc s s é k -m e g é v e n k é n t. A" szép tu d o m á n y o k m inden b a r á tjá n a k je le n k e llé o s z ta n i. E
ez ü n n e p n é l le n n i, "s a" le g je le s e b b k ö lté s z n e k ju t a lm a t
d ija k k ö z ö t t , m e lly e k c t a to u lo u s c i v ir á g - a k a d é m ia (A c a d é m ic des
je u x flo r a u x ) k io s z t o g a t o t t , e g y r ó z s a is v o l t , a" r o s c b o rró z s a . E z a k a d é m iá tó l n y e r té l h ig o V ie t o r is a z
églantinc,
a" vö rö s
első d ija t.
T iz e n n y o le z a d ik s z á z a d k ö z e p e t á já n , P a ris b a n R o s a t i n é v a la t t , tu d ó s o k "s Ír ó k b ó l a la k u lt e g y tá rs a s á g . E z e k g y ü le k e z e tü k h e ly é t é d e n n e k , v a g y z s a -e r d ő c s k é n c k n e v e z te k ,
ró -
s ta g u l e g y k ö llc s z sem v é t e t é k - f e l , m ig c v ir á
g o t , m in t H o r á c z , m e g nem é n e k lő . M id ő n M a r i a
Antónia,
m in t X V I . L a jo s je g y e s e ,
N a n c y -n
k e r e s z tü l
u t a z o t t , a ’ lo t h r in g ia k r ó z s á v a l h in te t t á g y a t k é s z ítő n e k n e k i. Ő a lu d t e z e k e n , édesdeden á lm o d o tt, és — a" n y a k tiló a la t t é b r e d t - f ö l. P e rs iá b a n a
b o ro s ü v e g e k s z á j á r a , m id ő n a s z t a lr a á llít t a t n a k , dugó
he
ly e t ró z s a jö n . A
P e rs á k
s z e r ta r tá s é
ő s zi é jn a p - e g y e n lő s é g k o r ü lv é n A b r iz a n - ü n n e p ö k e t , v a llá s o s
lá to g a tá s o k a t
te s z n e k
e g y m á s n á l, ’ s ez a lk a lo m m a l r ó z s á t h a j-
g á tn a k e g y m á s szem e k ö z é . R o m áb an r ó z s a -v a s á r n a p o n ( D o m in ic a in R o s a ) é v e n k é n t e g y r ó z s a s z e n t c lte té k -m c g . —
A zon
szokás,
h o g y a" p á p a b ö jt n e g y e d ik v a s á r n a p já n
egy
a r a n y ró z s á t s z c n tc l-m c g , a z t b iz o n y o s a lk a lo m m a l v a la m c lly te m p lo m n a k v a g y h e r e z e g i e g y é n n e k a já n d é k o z a n d ó , egé s zen a" 1 1 - i k s z á z a d b ó l e re d . l l l y ró z s á t k ü ld ö tt I H - i k S á n d o r a" fia ta l L a j o s - n a k ;
V -ik
O rb á n 1 3 6 8 -b a n
J a n k a ,
s ic ilia i k ir á ly n é n a k ; I I —ik G y u la és X - i k A r s z lá n H e n r ik a n g o l k i r á l y n a k , és X lII-ik
Benedek
S z e rk e s z ti
a' b a jo r V io la n t e - n a k .
M á tra y
G ábor,
( / égé l ü e e l í e z i k ')
lia lp ia c z o n , D e n c s - h á z ,
8 6 - d ik
sz. a.
N y o m a t ik T r a 11 n e r - K á r o 1 y i’ b e tű iv e l, a n g o l v a s -s a jtó n ú ri
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár
u t s za
612,
Jelzet. Z1
