TE RMÉJZET. i S 1 E R K E S 1 T I *

A

TE R M É J Z E T

i S 1 E R K E S 1 T I* IN AD LER H E R B E R T

Budapest Székesfőváros

\ Gyógyfürdői é Gyógyforrásai S

Szent Gellért Gyógyfürdő é s Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1. 47 C°*os, radióakíív hőforrások. Társas íhermál* és mermál*kádfürdők. Iszapkezelés »Szení Gellért* kolopi rádiumos gyógyiszappal. Hőlégkezelés. Dekfroíherapia. Gépgyógyászaí. Inhalaíórium és pneumalikus kamra. Fényíherapía Szénsavas fürdők. Nőgyógyászaíi oszíály: íhermál*, sós*, láp*, vasas* és kénes*ülőfürdőkkel. Ultrarövid elektromos hullámgyógykezelés. — Therapíás és diagnosükus rönígen, chemiai és bakíeriológiai laboraíórium. Elsőrangú gyógyszálló, a fürdővel közvetlen kapcsolalban. 240 legmodernebb kényelemmel berendezett szoba és lakoszíély. Diaeíás konyha Gyógyvendégeknek a szobaárakból jelentékeny engedmény. Kívánságra pensío-rendszer.

Széchenyi Gyógyfürdő Budapest—Városliget Q70 m. mélységből feltörő 74 C°*os hőforrás. Társas* és kádfürdők. Iszapkezelés. Szénsavas fürdők. Hőlégkezelés. Gépgyógyászaí. Gyönyörű berendezésű nép* gyógyfürdő, külön férfi és női oszíállyaL Nagyméreíű ívócsarnokaban ivókúrák gyomor* és bélbeíegeknek, hörg* és garaíhuruíok ellen.

Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet-híd budai hídfőjénél 43—47 C°*os, erősen radioaktív gyógyforrások. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencéjével a legíökéleíesebb fürdési nyújtja. Ivókúrák. Fedett úszócsarnok, a nyári idényben íelőnapozóval. Modern berendezésű rádiumos kádfürdők. I B S S i S E m B i i a B ^ S i B a i S S B Ü B i B B B S S B i

Szent Imre Gyógyfürdő (Rácfürdő)

Budapest, L, Hadnagy-utca 8—10. 437 C. fokú radioaktív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos és köszvényes bántalmakat, az idegzsábékaí, az idült izületi izzadmányokal, mindennemű csonlbánlalmakat.

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS

NADLER

KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG É S K I A D Ó H I V A T A L :

BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 119-430

XXXV.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J : E G Y ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ

HERBERT

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

E G Y E S S Z Á M Á R A 60 FILLÉR

1939.

5. S Z Á M

ÉVFOLYAM

DÜRGŐ

PÁVAKAKAS.

Az állatkerti V I I . fényképpályázaton vásárolt k é p .

Rőczey

János

felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: F ü v e k . Tasnádi Kubacska András: A s ü n d i s z n ó és a kígyóméreg. Hesz Jenő dr.: Á l l a t o k az ember s z o l g á l a t á b a n . Homonnay Nándor dr.: A s á r s z a l o n k a . Veress Gábor: A b a l k á n i - k a c a g ó g e r l e Pakson.

Siroki Zoltán : A k á n t o r m a d á r viselkedése fogságban. Vadásztrofeák Tára. Rövid közlemények. Könyvekről. Állatkerti hírek. Reményi Józsefné : Őzek igaz t ö r t é n e t e .

MÁJUS

:Í

x x

aXjaq ;sezo5p_>jozs i|3Apaí( •f n J, e i v ui J v Á íí

se

»s»Á\

?ji'ii5(oit'S*oie[

X

;p|ojin>] sa 8asuozo)| oinpupajaj

X X X X

t

jXueuiJCí(i?|sauiazs sf isc|i!zs nuiauuapujm

X X X

a v

X X

Z9-0I£'I

X X

-

>jaia3uisizoy| jo.i;t>i|Áuo}j

Z S T C BO|n-Bi|aqBzriiA

X

i a v o T t o a

9

•? 6 * ' 8 £ f ' l ' I X OJEAI>J

X

isíjvana

X X

V 1 3 B H313HH3S g X K

>]ouiDS3Ía4 'o|6apueA

'SDZJSDO>| ' S D | 6 D A O |

•>|0}BU}P|

ia)J3>)ie||P ze Saui

'zDUDui|pd

ueq>|0)njj>|

BSSPSO)P| | n u a p a A > | o

peqezs

uodeu

e

'ZDI)OA6J>| '(|D>]>|04D||D jziAseps

e

>|0)e||P

uaza

uacj)ja>|AuaAOu

'JP>|B

sazsso ze

mzo^eiozs

se ue6uai) turiMDA}|y

:|edde|y|

s a jupo>|JoAuoA6 ' m j n u e }

|>JY

s a -ie||E>

|S0JPAOjS3>|3ZS e

>|au)azjj

J3||!j

03

J?||!j

0t7

)i?fipj)da|aq >|a>|3LUjaAS ! | n | D U3A3 0 1 a

u

a

>| W9 | J

upfdeuieseA osp

deuoi|

uapu!|/\|

iN3ama>iiyny zv >iodVNnysvA S3U311N 5 C S- C 5 S * í 5í 52 3v 5* 5 C 5í 5í *i 5í 5~C

5í Sí 5C 5* IrC 5 * 5 í 5 C í í

í S 2 C 5C 5 í 5~í Sí 5"í 5 C 5* 5í * í * C 5 í 5 i í C 3 í 5 C í S í C1C ír í 5í

5í í C 5 C 5 C 5 í !^ C 5 C 5 * 5 C 5"C í S

Árvalányhaj mező (Stipa

stenophylla)

P o m á z o n , a Kőhegyen.

Vajda László

felvétele.

FÜVEK. í r t a : Rapaics

E g y szerény, de szorgalmas és nagyszámú növénycsaládot mutatok be. A nem fás szárú növényeket ugyanis általában fűnek nevezik, de a növényrendszertan ennek a fogalomnak szoro­ sabb határt vont, s füveknek azt a növénycsaládot mondja, amelyet tudományosan G r a m i n e a e néven különböztet meg. Szalmaszárával és polyvás virágzatával ez nagyon jellemző növénycsalád, s bár az avatatlanok nehezen ismerik fel fajait, a tudomány eddig háromszáznál több fűnemzetséget és négyezernél több fűfajt különböz­ tetett meg. A füvek családja t e h á t egyike a leggazdagabbaknak. Már ez is elárulja, hogy földtörténetileg fiatal, most is erősen fejlődő növénycsalád. A z első füvek csak a harmadkorban jelentek meg a Föld színén, azóta számuk rohamosan nőtt, s annyira elterjedtek, hogy az egész Földön otthonosak. H a a szakember régi földtani korok növényzetét, például a kőszénkor mocsári növényzetét, vagy a krétakor erdeit képeken eleveníti meg, ezek a képek idegenül és barátságtalanul hatnak. Egyebek között azért is, mert növényzetükből hiányzanak

Raymund.

a füvek. Ugyanis az ember a természetnek szintén fiatal alkotása és földi tájat füvek nélkül el sem tud képzelni. Akár a forróöv tájain, akár a mérsékelt övben vagy éppen a sarki öv környékén utazunk, mindenütt füvek borítják a Földnek azt a részét, amelyet nem szálltak meg a fák, s amelyet az erdőtől megkülönböztetve, mezőnek nevezünk. A mezei növényszövetkezetek alapját, szilárd vázát, alaktani jellemét majdnem mindig füvek adják. Dél-Amerikában a »szavannák«, FszakAmerikában a »prerik«, Afrikában és Ázsiában a »steppék«, a magyar tájakon a puszták, a mérsé­ kelt öv folyói mellékén a rétek, mind a füvek birodalmai. S ha szétnézünk, ahol az élet leg­ nehezebben küzd az elemekkel, ahol a növény­ világ előőrsei törtetnek előre, mint például a sivatagokban és északon vagy a hegycsúcsokon, mindenütt füveket látunk, mert a füvek családjá­ nak képviselői felhatoltak Grönland északi részén az északi 83. szélességi fokig, a havasokban 3—4000 méter magasságig és a sivatagokban a legkietlenebb helyekig.

Ezzel azonban még korántsem végeztünk a füvek családjának óriási jelentőségével. A füvek fontossága emberi szem­ pontból is páratlan. A z egész emberiség legfon­ tosabb növényi tápláléka, a kenyér, mindenütt a füvek családjába tartozó növények terméséből ké­ szül. Európában és Ázsiá­ ban a búza, a rozs, az árpa és a zab, Amerikában a kukorica, Afrikában a cirok a »mindennapi kenyér«, legalább így volt addig, amíg az ember a felfedezések kora u t á n mindezeket a gabonákat az öt földrészen el nem keverte. De jelentőségük ezzel nem csökkent, ha­ nem nőtt. Az állattenyész­ tésnek is a füvek, a ter­ mészetes és a vetett rétek gyönyörű zöld pázsitfüvei adnak szilárd alapot. Mindezért — úgy vé­ lem — minden embernek meg kell ismerkednie a füvekkel. Ettől ugyan eleinte még a tanuló szakemberek is félnek, de amint ráeszméltek a füvek t u d o m á n y á n a k — tudo­ mányos nevén agrosztológiának — szépségeire, idegenkedésük erős von­ zalommá változik, A z ide­ genkedést az okozza, hogy a füveknek is, miként általában a legfiatalabb növénycsaládoknak, pél­ dául a fészkeseknek, ernyősöknek, külsőleg sok­ Francia-perje (Arrhenatherum elatius) a Sashegyen. Vajda László felvétele. kal kevesebb a változatos­ ságuk, mint amennyi őket a valóságban jel­ lemzi. Amikor az ember füveket kezd gyűjteni, eleinte alig tudja nemcsak belül többnyire üresek, ellenben a csomók belsejét a fajokat, hanem még a nemzetségeket is egymás­ keményebb szövet tölti k i . H a tehát a szalmaszárat tól megkülönböztetni. Amint azonban beletanult hosszában felhasítjuk, fiókos szerkezete nyomban a mesterségbe, amint megismerte a füvek termeté­ szemünkbe ötlik. Áz üres fiókok a szár bélszöveté­ nek, szervezetének, szalmaszárának és polyvás nek széthasadásával, a csomók pedig a szár virágainak sok kis titkát, alig tud megválni ettől hosszában lévő edénynyalábok kereszteződései által keletkeznek. A legtöbb fű szárának ilyen a a páratlanul érdekes növénycsaládtól. Nézzük csak például a szalmaszárat. Most szerkezete. De a természet a szabályt kivételekkel nem abban az értelemben említjük, ahogyan a szereti erősíteni. Vannak teltbélű füvek is. H a gabonafélék és általában a füvek megszáradt például a kukorica szárát hasítjuk hosszában ketté, szárát nevezik és a gazdaságban és az iparban azt látjuk, hogy a szárközök nem üresek, hanem különféleképen használják, hanem szerkezete fehér bélszövettel teltek. érdekel bennünket. Akárhol hasítjuk fel a füvek Hogy a természet a füvek egyszerű szalma­ szárát, mindjárt látjuk, hogy ízekre tagolódik és szárából mit tud alkotni, s ennek következtében az egyes ízeket — szártagokat — csomók választ­ a füvek növése és termete mennyire változatos, ják el egymástól. A z ízek, vagyis a csomóközök szinte el sem tudjuk képzelni. Teremt szalmaszár-

hüvelyeket lefejtjük, a szalmaszár bizony itt is, ott is, a csomók fölött megtörik, mert különösen ezek a részei a leggyen­ gébbek. A gyengébbszárú füveknek az edény nyalá­ bokat körülhüvelyező rostszövete kevésbbé fej­ lett és sokáig marad rugal­ mas. E z a szalmaszárnak igen jellemző tulajdon­ sága. Szilárdításra in­ kább használja a szár­ csomó alsó részét szorosan körülölelő levélhüvelyt is, de rugalmasságát igyek­ szik megóvni. Miért? Nézzük csak meg a szél­ ben hullámzó vetést vagy rétet, és nyomban meg­ kapjuk erre a kérdésre a feleletet. Még csodála­ tosabb a szélben a n á d a s ; hogyan hajladozik, hul­ lámzik, de a nádszál sem törik meg, pedig szilár­ dabban alkotott, edény­ nyalábjainak rosthüvelye merevebb. Régi korok növénykutatói a nádat a fák közé sorolták. Valóban fának és cser­ jének kell minősítenünk a füvek családjába tar­ tozó bambuszok sok faj át, mert szilárdság dolgában sok bambusznak a szára vetekedik a cserjékével és a fákéval, noha jelleg­ zetes, fiókos szalmaszár! A bambuszrostok húzási szilárdsága vetekedik az acéléval. A füvek levele nagyon jellegzetes. Többnyire Aranyszakáll (Chrysopogon gryllus) Budapesten, a Viharhegyen. Vajén László felvétele. csak két része van, az alsó a hüvely, ez szorosan körülöleli a szárat, a felső a lemez, ez rendszerint ral olyan apró, alig kétcentiniéteres növénykét, hosszú és párhuzamos erezetű. A z erdei és réti amilyen a nyáriperje (Poa annua) és olyan óriá­ füvek levéllemeze széles és sötétzöld, ellenben a sokat, amilyen a nád és különösen némely bam­ pusztai szikár füveké szálas vagy fonalas, néha busz, például az Indiában honos harmincméteres begöngyölödött és mindig szürke vagy hamvas. Dendrocalamus giganteus. Teremt sűrű, bokros Ahol a lemez a hüvelyre illeszkedik, ennek folyta­ termetű füveket, amilyen a búza, amelynek tásában van a hártyaszerű nyelvecske ; többnyire bokrosodását a gazda szeme lesi, és amilyen például ez is a szárat fogja körül és azt tartják, hogy meg­ a szikes mezőn a soványesenkesz (Festuca psud- akadályozza az eső és a növénybetegségeket ovina), amelyen a tikkadt birka legel, és teremt terjesztő gombaspórák behatolását a hüvely és olyan szétfutó taraekos füveket, amilyen a tarack a száríz közé. Némely forróövi fűnek, kivált (Agropyrum repens), amelynek a föld színe alatt ter­ bambusznak széleslemezű és nyeles a levele. A szárcsomó képzésében legtöbb esetben részt jedő szárát kiirtani alig lehet, és amilyen a csillagfű (Cynodon dactylon), amelynek szára a föld színén vesz a szárcsomón eredő levélhüvely is, ilyen esetben a szárcsomót hüvelycsomónak nevezzük. kúszik, s bármely száresomóján gyökeret ver. A füvek szára tulaj donképen nagyon finom, Ennek igen fontos szerepe van a füvek életében. gyenge képződmény. H a a zöld búzaszárról a levél­ A jégesőtől a földre vert füvek szára például

Árvalányhajmező T a h i n ; h á t t e r é b e n a Duna.

Nadler

megint felegyenesedik. A sebzett száríz fölött következő első szárcsomó ugyanis ilyenkor felső felén lassabban, alsó felén pedig erősebben kezd növekedni, ennek következtében a szár felső része a szárcsomóban, mint forgóban felegyenesedik. A gabonaszár ilyen felegyenesedése folytán a kalász kifejlődhet, s a termés nem pusztul el mindenestől. A füvek hüvelycsomójának ezt a nagy érzékenységét a nehézségi erő iránt napjaink­ ban a növényi kormányzóanyaggal, a nővesztővel — a növényi hormonnal — magyarázzák. A füvek virágzása nem feltűnő jelenség, mert a szélnek nyíló, széllel porzódé virágok sem színben, sem alakban nem olyan feltűnőek, amilyenek a rova­ roknak nyíló virágok. Sőt több fűfajnak önmegporzó virága van, s az önmegporzás ilyen esetben nem hátrányos. A gabonafélék közül önmegporzó például a búza és sok árpafajta, ellenben idegen megporzás a szabály például a rozs és a zab megtermékenyítésében. Önmegporzó a mezei füvek között sok csenkesz és rozsnok, ellenben idegen megporzást kíván például az aranyszakáll. A z ön­ megporzó füvek virágai fel sem nyílnak, ellenben az idegen megporzással termékenyülő füvek virágai, többnyire rövidebb időre, felnyílnak. Virágokról beszélünk, a füvek virágairól. De vájjon helyesen tesszük-e? A k i még korunkban

is csak a nagy és feltűnő színű virágleveleket véli a virág lényegének, nem akarja elfogadni, hogy a füveknek is van virága. Ámde a virágnak nem a nagy és feltűnő színű v i ­ ráglevél a lényege, hanem a növény ivarszervei, a porzó és a termő. A füvek virágai többnyire kétivarúak, ritkábban egyivarúak. Egyivarúak pél­ dául a kukorica virágai. A kukorica úgynevezett címerében, vagyis a szár csúcsán fejlődő virágza­ tában csupa porzós virág, a szár oldalán, egyes levelek hónaljában fej­ lődő csutkavirágzatában pedig csupa termős virág van. Amikor a virág felnyílt, a porzók igen gyorsan megnyúlnak és kilógnak a virágból, a vékony porzószálon nagy portokok himbálóznak, ezek többnyire hosszanti réssel nyílnak és finom virágport szórnak k i a levegőbe. Képzelhetjük, hogy a gabonafélék és a tömegesen virágzó réti füvek virágnyílása idején mennyi hím­ Ferenc felvétele por lebeg a levegőben! S a természet maga figyelmeztet arra, hogy ezzel a jelenséggel foglalkozzunk, mert több fű hímporának kellemetlen következményei vannak az emberre, például a rozs, a francia-perje, az angol-perje, a fehér-tippan, sok csenkesz virág­ pora okozza az úgynevezett szénalázat és a nyálka­ hártya izgatásával az ember orrát folytonos tüszkölésre ingerli. A porzók száma rendesen három, de ritkán lehet hat, - - például a rizs virágában — vagy négy — négyporzójú füvek vannak Ausztráliában, — néha kettő — kétporzójú például az illatos-borjúpázsit virága, — sőt lehet esetleg egj'. A termő felső állású, a bibék száma rendszerint kettő, de lehet csak egy. Alakja változatos. H a a bibeszemölcsök hosszanti sorok­ ban lepik el, a bibe tollas, más esetben csak a csúcsán vannak, — amilyen a lámpatisztító pamacsa — ilyen esetben pemeteszerű, ha pedig hosszúra njmlik és fonalszerű, akkor fonalas. Ilyen például a kukoricáé, ezt a kukorica bajuszá­ nak vagy más vidéken szakállának nevezik és kamasz fiúk első cigarettáikhoz használj ák dohány helyett, ez a kukorica fonalas bibéje. Miként a legtöbb más növény virágai, a füvek virágai sem csupaszok, hanem levelek borítják. De a füvek viráglevelei nem nagyok, nem is fel­ tűnő színűek, hanem többnyire aprók és zöldek, s aki még nem bontogatott fűféle virágot és

virágzatot, el sem képzeli, hogy ezek a közönségesen polyvának és tokiásznak nevezett levélkék milyen érdekes rendszerben sorakoznak a füvek virágai­ ban. Kezdjük azzal, hogy a füvek viráglevelei nem minden esetben zöldek, lehetnek pirosak, sárgák vagy kékek is. Piros például a vérmohar (Panicum sanguinale), kék néhány nyúlfű virága, amilyen például a budai-nyúlfűé (Sesleria budensis); a budai hegyvidéknek ez a bennszülött szép sziklanövénye nevét nyúlfarknyi kalászszerű virág­ zatáról kapta. Igazi viráglevél a füvek virágában vagy egyáltalában nincs, vagy csak csökevényes. E z t a viráglevélcsökevényt lepelsertének nevezik, s az a hivatása, hogy virágzáskor megduzzadva, el­ távolítsa egymástól a két virágpolyvát, vagyis felnyissa a virágot. A z ivarszerveket közvetlenül a két virágpolyva borítja, a belső és a külső, az utóbbit tokiásznak nevezzük. Amilyen egyszerű kis levélkék a virágpolyvák általában, éppen olyan sokfélék, csak vizsgáljuk meg őket sorra az egyes fűfajok virágában. Különösen érdekes a tokiászon sokszor kifejlődő szálka, ez néha igen nagyra nő meg. A gabonafélék között jellemző a zab virág tokiászának térdes szálkája. Nagyon érde­ kes árvalányhaj pusztáink gyö­ nyörű déli füvének, az aranyszakállnak (Chrysopogon gryl­ lus ) virága, mert tokiásza csak­ nem egészen átalakult körül­ belül három centiméter hosszú fekete szálkává, és mint a tücsök hosszú csápja, feketén nyúlik előre. A tokiász szálkája a legszebb ékesség azonban az árvalány hajon (Stipa Joannis, stenophylla stb.), mert alsó sodort részétől a térdszerűen elhajló felső rész puha, bolyhos szőrözöttségével is különbözik. Az árvalányhaj érett termését a rajta maradt tokiász és tollas szálka tartja a levegőben, ami­ kor a szelek szárnyán a pusztán messzire elszáll, majd ott, ahol földet ér, a termést rejtő tokiászt hegyes végén visszafelé álló, rugalmas szőrszálaival valóság­ gal lehorgonyozza és egyre mélyebbre szorítja a talajba. A tollas szálkájú árvalány haj költői nevét a X V I I I . század végén, a népies korszakban ettől a szép szőke függelékétől kapta. Előbbi századokban ezzel a névvel a capillus Veneris latin eredeti nyomán olyan növé­ nyeket illettek, amelyek f őzetét hajszépítőszernek használták. A virágpolyváktól borí­ tott fűvirágot a további polyvák egész sora való­ sággal elrejti. Ugyanis a fű­

félék virága akár magányos, akár nem, kis virágzatot alkot, a füzérkét, amelyet rendesen szintén két polyva takar, a két füzérpolyva vagy kalászpolyva. H a a füzérke egy virágú, ezek szerint négy polyva borítja, két virágpolyva és két füzérpolyva. A füzérkék azonban a füvek virág­ zatának csak részei, s a virágzati tengelyen valami­ képen elosztott sok füzérkét számolhatunk meg. H a a füzérkék csak egy tengelyen sűrűn sorakoz­ nak, a virágzatot kalásznak nevezzük, ilyen például a búza, az árpa, a rozs kalásza, ha pedig a füzérkék többszörösen elágazó, fürtszerű szár­ rendszer csúcsain helyezkednek el, a virágzatot bugának nevezzük, ilyen például a zab, a cirok, az aranyszakáll, az árvalányhaj virágzata. Az aranyszakáll bugájának ágai a füzérkék alatt sűrű, aranybarna szőrpamatot viselnek, ezért kapta ez a növény az »aranyszakáll« nevet. Némely fűnek bugája nagyon vékonyágú, rajta a füzérkék súlyuk miatt csüngnek és minden szellőtől megrezegnek,

líudai-nyúlfű (Sesleria bttdensis) a Zugligetben, a Tündérsziklákon. Vajda László felvétele.

ilyen a rezgőfű (Briza média), ennek éppen ez jellemző érdekessége és szépsége, ezért kötik bokrétába. Végül következzék néhány szó a füvek termé­ séről. E z t , ahogyan a búzáról mindenki tudja, »szem«-nek nevezzük. A termőből úgy alakul, hogy a terméshéj szorosan ránő a magra. Belsejében rejti a lisztes magfehérjét, ebből őrlik a lisztet,

s a gabonafélék lisztjéből készül a mindennapi kenyér. A természet a gabonafélékkel teremtette meg a növénytermesztés alapját, ennek folytán az ember függetleníthette magát a táplálkozás bizonytalanságának gondjaitól és elindulhatott a művelődés és természethódítás útján az örökké ismeretlen állomás felé.

A SÜNDISZNÓ ES A

KIGYOMEREG.

í r t a : T a s n á d i Kubacska

Az éhes kígyó, különösen a párzási időszak után, mohón veti magát az elébe kerülő kisebb állatokra. Nem igen válogat és nem kegyelmez. Stülcken K . kísérletképen sokféle állatot vetett keresztesviperái elé s azok habozás nélkül sorra vették az »étlap« valamennyi fogását. Békákat, gőtéket, gyíkokat, vakondokot, egeret, patkányt és madarat. A kígyó tehát egyáltalán nem olyan válogatós, ahogyan azt álta­ lában az állattani munkák mondják. Nem veti meg a dögöt sem, sőt a szétdarabolt, másfajta állatoktól kikezdett tetemeket sem. Egyik nap — mondja Stülcken — keresztesviperám elé olyan patkányhullát vetet­ tem, amely ütőcsapdában pusz­ tult el, már undorítóan nyűves volt és hátulját fajtársai k i ­ kezdték. A keresztesvipera valósággal rávetette magát a táplálékra és jóformán kitépte kezemből. Ám egyik társa az émelyítő falatot elragadta tőle és nyomban lenyelte. Később A keresztes-vipera erősen oszlásnak indult mezei­ pacsirtát kapott és azt is be­ kebelezte. H a az ember két ujja közé szorított élő gj'íkot óvatosan az orra elé tartott, majdnem mindig megragadta és magába gyömöszölte. Az élő zsákmány különösképen ingerelte. Hihetetlen lendülettel harapott bele. Teste ilyen­ kor S alakba görbült és a nyolcvan centiméter hosszú kígyó lesállásba merevedve, figyelte a gyanútlanul szaladgáló patkányt. Szeme villód­ zott, mint az aranyfényű gyöngy s az állat mozdu­ latait fejének könnyed rezzenéseivel kísérte. Abban a pillanatban, amikor az áldozat a táma­ dásra legalkalmasabb helyzetben volt, nyílsebesen támadott. Testének mintegy kétharmadát előre vetette és felmeresztett méregfogát mélyen bele­ vágta a patkány lágyékába. A megtámadott állat egyet sikoltott, hátraszökkent, miáltal a méregfog méginkább megnyomódott s a méreg teljesen átfolyt a sebbe. A kígyó visszaereszkedett előbbi helyzetébe. Mindenről elfelejtkező gonddal kísérte figj^elemmel zsákmányát. A patkány néhány lépést tova­ iramodott, ugrándozott, talpával mosakodott,

András.

nyalogatta tűszúrásnyi sebét, aztán ismét körül­ futott néhány lépést, felborzolta szőrét, reszketni kezdett és a sűrű szénaalomba mászott. A kígyó lassan, látható önmegtartóztatással csúszott oda, ahol áldozata elrejtőzött. Fejével bemmit és bundájába kapaszkodva elővonszolta a kimúlt patkányt. Alig hat perccel a harapás után.

lenyeli a p a t k á n y t , m i u t á n megharapta és méreggel megölte. Stülcken felvétele.

A patkány sorsa beteljesedett. A kígyó hama­ rosan benyálazta, és hozzákezdett a zsákmány elnyeléséhez. Stülcken ismételten megfigyelte, hogyan pusz­ títja el a keresztesvipera a mezeipacsirta-fiókákat, hogyan szedi ki fészkükből és nyeli le őket. Ennek az alattomos útonállónak van eg3 legyőzhetetlen ellenfele. A közönséges sün. H a a sün ráakad a kígyóra, olyan fürgén támadja meg, hogy erről a tömzsi állatról ezt fel sem tételeznők. A képen bemutatott jelenet alkalmával a kígyó két villámgyors harapással a sünt jobb szemén megsebezte. Szeméből az ajkáig vékony vérerecske szivárgott alá. E z azonban a sebzett sün harcikedvén mitsem változtatott. Beleharapott a kígyó rakásba csavarodott testébe, láthatóan azon mesterkedve, hogy eltörje gerincoszlopát. A kígyó nem hagyta magát és dühösen bele­ belemart ellenfelébe, de mindannyiszor megsér­ tette száját a felmeredő tüskéken. A harc tíz percig kegyetlen vadsággal folyt, a küzdő felek nem tudtak egymástól szabadulni. A nyolcvan T

centiméter hosszú kígyó erős ellenfél volt. Végül mégis a sün kerekedett felül s a győz­ tes bőröstől, csontostól, mé­ regfogastól és méregzacskóstól bekebelezte ellenfelét. A kígyóharapás mitsem ártott neki, csak az t ű n t fel másnap, hogy újabb harcba nem bocsát­ kozott, hanem fortélyosan óvakodott a viperáktól, amit a német búvár úgy magya­ rázott, hogy »az állatban még nem fejlődhetett k i a szükséges ellenméreg-mennyisége

A keresztes-vipera nem menekül a sün elől, hanem felemelt fejjel t á m a d j a . Stülcken felvétele.

A L L A T O K

A Z E M B E R

S Z O L G A L A T Á B A N .

í r t a : Hesz Jenő dr. A m i ó t a a F ö l d ö n ember él, az á l l a t o k a t mindig egyéni céljaira h a s z n á l t a . A z ő s e m b e r t ő l kezdve a X X . s z á z a d e m b e r é i g é l e l m ü n k , r u h á z a t u n k nyersanyaga n a g y r é s z t állati e r e d e t ű . A kezdetleges ember hamar r á e s z m é l t arra, hogy az á l l a t s e g í t ő t á r s a is lehet, és a fiatalon fogságba ejtett, emberhez szokott, m e g s z e l í d ü l t á l l a t o t t e h e r h o r d á s r a , i g a v o n á s r a kezdte h a s z n á l n i . A z ember az á l l a t o k b a n l a s s a n k é n t egyre t ö b b é r t é k e s tulajdonságot fedezett fel ; házőrzésre, vadászatra t a n í t o t t a őket. A z emberi m ű v e l t s é g fejlődésével az á l l a t o k haszno­ s í t á s a egyre fokozódik ; az i p a r b a n f e l h a s z n á l h a t ó anyagok n a g y r é s z e állati t e r m é k s a t u d o m á n y , k ü l ö n ö s e n az o r v o s t u d o m á n y kísérleti c é l o k r a m á r r é g ó t a h a s z n á l különféle á l l a t o k a t . Harvey á l l a t k í s é r l e t e k a l a p j á n írja meg híres k ö n y v é t »Exerciatio anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus« ; ez a vérkeringésre vonatkozó megállapításai révén k o r s z a k a l k o t ó volt. Leeuwenhoek, az első gór­ cső készítője, kezdetleges m ű s z e r é v e l hala­ kat, legyeket, l e v é l t e t v e k e t v i z s g á l t és első­ nek í r t a le a v é r s e j t e k e t , a h í m c s í r a s e j t e k e t , az izmok h a r á n t c s í k o l a t á t . Malpighi b é k á k a t boncolt és t ü d e j ü k ö n t a n u l m á n y o z t a a v é r ­ k e r i n g é s t a h a j s z á l e r e k b e n . Spallanzani boga­ r a k k a l , férgekkel és b é k á k k a l k í s é r l e t e z e t t és k ü l ö n ö s e n a v é r k e r i n g é s r e és a g y o m o r m ű k ö ­ désre v o n a t k o z ó tapasztalatokat b ő v í t e t t e . Galvani-t a m ű k ö d ő v i l l a n y g é p közelében r á n ­ g a t ó d z ó b é k a t e t e m tette figyelmessé az á l l a t i v i l l a m o s s á g r a és ö s z t ö k é l t e , hogy nagy m u n k á j á t , »De viribus electrictatis in motu musculari commentatis« megírja. A z o r v o s t u d o m á n y , n e m k ü l ö n b e n a vele r o k o n t u d o m á n y o k , p é l d á u l a vegytan, élet­ tan, é l e t v e g y t a n , k ó r é l e t t a n és m é g m á s o k fejlődése szorosan összefügg az állatkísérle­ tekkel. A g y ó g y s z e r t a n , g y ó g y s z e r h a t á s t a n ,

m é r e g t a n a g y ó g y s z e r e k és m é r g e k h a t á s á t r é g t ő l fogva állatokon próbálja k i . A z örökléskutatás állatkísérletek n é l k ü l nehezen boldogulna s az ö r ö k l ő d ő t u l a j d o n s á g o k a t m a n a p s á g is á l l a n d ó a n s z á m t a l a n á l l a t o n t a n u l m á ­ n y o z z á k . Sebészi m e g á l l a p í t á s o k a t a l e g t ö b b esetben á l l a t k í s é r l e t e k előzik meg ; szervek á t ü l t e t é s é t elsőí z b e n á l l a t o k o n t a n u l m á n y o z t á k . Sokat k ö s z ö n h e t az á l l a t o k n a k a r á k k u t a t á s is, hiszen a k í s é r l e t i r á k o t sokezer p a t k á n y o n fejlesztették k i és ugyancsak á l l a t ­ kísérleteknek köszönhetjük a vitaminkutatás újabb e r e d m é n y e i t is. A b a k t e r i o l ó g i á b a n , a fertőző b e t e g s é g e k elleni k ü z d e l e m b e n s z i n t é n óriási j e l e n t ő s é g ű e k az állat­ kísérletek, ezek n é l k ü l Pasteur sohasem t a l á l t a v o l n a fel a v e s z e t t s é g elleni o l t á s t és Koch Róbert sem t u d t a v o l n a teljesen felfedni a lépfene k ó r o k o z ó j á n a k m i b e n l é t é t .

Fehér p a t k á n y o k .

Halier

László

dr.

felvétele.

Tengerimalacok.

Haller

í.ászló

dr.

felvétele.

V é g e r e d m é n y b e n az o r v o s t u d o m á n y az á l l a t k í s é r l e t e k ­ nek h á r m a s h a s z n á t l á t j a ; h a s z n á l j a 1. b e t e g s é g e k m e g á l l a p í t á s á r a , k o r a i felismerésére (például t ü d ő g y u l l a d á s , terhesség m e g á l l a p í t á s á r a ) , 2. b e t e g s é g e k megelőzésére merevgörcselleni oltások),

(például

himlőelleni,

3. b e t e g s é g e k g y ó g y í t á s á r a (például a t o r o k g y í k elleni s a v ó termelése). A z á l l a t k í s é r l e t e k r e t e h á t s z ü k s é g van, s a lelkes á l l a t b a r á t ne ellenezze az é l v e b o n c o l á s t . ) A k i ellensége az é l v e b o n c o l á s n a k , nem tudja felfogni nagy f o n t o s s á g á t az emberre, s amikor szó esik róla, f á j d a l o m t ó l ü v ö l t ő , v o n a g l ó á l l a t o k a t képzel, s z e m ü k b e n a halálfélelem, amint »kínzójukat«, az orvost, borzalmat k e l t ő m ű s z e r e i ­ vel m e g l á t j á k . E n n e k é p p e n az ellenkezője igaz. A m i k o r az orvos fontos célok é r d e k é b e n á l l a t o k k a l kísérletezik, gondosan e l k e r ü l mindent, a m i az á l l a t n a k f á j d a l m a t okozhat ; m ű t é t e l ő t t érzésteleníti vagy elaltatja, a k á r c s a k m ű t é t e l ő t t az embert. Idestova h ú s z é v e , hogy először volt a l k a l m a m á l l a t k í s é r l e t e k e t l á t n i és 1

1

) A mai állatkísérletekben »clveboncolás«-on sohasem é r t e n d ő az élő, eleven állat egyszerű felboncolása; ezt csak megfelelő érzéstelenítés vagy a l t a t á s u t á n végezzük. A z ilyen kísérletek is ritkák, leggyakrabban csak oltásról, vérvételről, kisebb m ű t é t e k r ő l van szó, valóságos boncolásra csak az állat elpusztulása u t á n kerül sor.

Házinyulak.

Haller

László

dr.

felvétele.

végezni, a z ó t a csak egy olyan esetről tudok, amikor a kísérletező mitsem t ö r ő d ö t t az állat fájdal­ m á v a l . Igaz, hogy sokezer állat pusztult és pusztul el kísérletek k a p c s á n , de h á n y millió ember k ö s z ö n h e t i egészségét, sőt életét ezeknek az állatkísérleteknek! I.öffler keze alatt sokezer tengeri­ malac és n y ú l pusztult el, mire fel­ fedezte a roncsoló toroklob, vagyis t o r o k g y í k k ó r o k o z ó j á t , és Roux is sok kísérleti á l l a t o t — tengeri­ malacot, nyulat, k u t y á t , juhot — e l p u s z t í t o t t , mire m e g á l l a p í t o t t a , hogy nem a t o r o k g y í k bacillusa, hanem m é r g e (toxiuja) öli meg az állatot, s mennyi kísérleti állat é l e t é t á l d o z t a fel Behring, mire a Löffler és Roux által megkezdett líton haladva, a t o r o k g y í k e l l e n m é r g é t m e g t a l á l t a . Sokezer állat pusztult el a t o r o k g y í k - k u t a t á s folytán, de az ellenméreg sokszázezer gyermeket mentett meg a k í n o s , fulladásos h a l á l t ó l . A z élveboncolás ellenzői gondoljanak arra, hogy á l l a t k í s é r l e t e k n é l k ü l h á n y gyer­ mek h á n y k o l ó d n a láztól g y ö t ö r t é n , h á n y h ö r ö g n e , fulladozna, levegő u t á n k a p k o d v a , s h á n y halna meg ebben a veszedelmes g y e r m e k b e t e g s é g b e n ! Legkedvesebb h á z i á l l a t u n k a k u t y a . M e g b í z h a t ó s á g a , hűsége, r a g a s z k o d á s a k ö z m o n d á s o s és minden fajtájá­ nak m é g k ü l ö n é r t é k e s t u l a j d o n s á g a i is vannak. Micsoda é r t e l e m csillog a magyar terelő puli s z e m é b e n ! Milj'en nemes, b r o n z b a ö n t e n i v a l ó t e s t t a r t á s a v a n a vizslának, amikor a vadat állja és minden izmát, minden ideg­ s z á l á t megfeszítve, egész lényével figyel! K i nem hallott a szentbernáthegyi kutyák életmentő munkájáról? A z ember a k u t y á t á l t a l á b a n , és m é l t á n szereti, m é g s e m h e l y é n v a l ó az a nagy felháborodás, amely a k u t y a ­ k e d v e l ő emberek n a g y r é s z é t elfogja, v a l a h á n y s z o r arról hallanak, hogy kísérleti c é l o k r a k u t y á k a t á l d o z t a k fel. Banting-n&k a cukorbaj t a n u l m á n y o z á s a a l k a l m á v a l k u t y á k voltak kísérleti á l l a t a i . A k u t y á k a t elaltatta, a z u t á n é t e r - b ó d u l a t u k b a n h a s n y á l m i r i g y ü k e t kiirtotta. A k u t y á k cukorbajosak lettek, s ezeket m á s k u t y á k h a s n y á l m i r i g y - k i v o n a t á v a l kezdte g y ó g y í t a n i , végre sok sikertelen kísérletezés u t á n és né­ h á n y tucat k u t y a h u l l a á r á n fel­ fedezte az insulint! Igaz, hogy n é h á n y tucat k u t y a elpusztult, de az élveboncolás ellenzői gondol­ janak arra, h á n y százezer ember m e n e k ü l t meg az insulin á l t a l a biztos h a l á l t ó l ! Állatkísérletek nélkül hova j u t o t t v o l n a az o r v o s t u d o m á n y és hol tartana, ha olyan esetekben, amikor az á l l a t o k r a k ö z ö m b ö s , de az ember h a l á l á t okozó fertőző csírákról v o l t szó, emberek nem v á l l a l t á k volna a kísérleti n y ú l sze­ r e p é t ! í g y volt ez a s á r g a l á z k u t a t ó i e s e t é b e n , akik s a j á t m a g u k a t fer­ t ő z t é k sárgalázzal s b á r n a g y r é s z ü k k i l á b o l t a súlyos fertőzésből, mégis n é h á n y , p é l d á u l Lazear, SLT. önfel­ áldozó k u t a t ó is, elpusztult. A z ame-

F e h é r egerek. Haller László

dr. felvétele.

r i k a i Spencer t e r m é s z e t e s dolognak t a l á l t a , hogy a n y o l c v a n s z á z a l é k b a n h a l á l o s k i ü t é s e s láz ellen k é s z í t e t t o l t ó a n y a g á t először s a j á t m a g á n p r ó b á l j a k i . A p a p a g á j k ó r k u t a t ó i nem­ csak p a p a g á j o k a t , de magukat is f e l á l d o z t á k az orvos­ t u d o m á n y magasabb céljai, fejlődése, h a l a d á s a é r d e k é b e n . Ezek az emberek a t u d o m á n y felkent apostolai voltak, akik a t u d o m á n y o l t á r á n ugyan á l l a t o k a t á l d o z t a k , de nem rettentek vissza a t t ó l sem, hogy m a g u k a t is feláldoz­ z á k e m b e r t á r s a i k egészségének, j a v á n a k é r d e k é b e n . E z a magasabb cél lebegjen m i n d e n á l l a t b a r á t előtt, m i e l ő t t az á l l a t k í s é r l e t e k e t elítélné.

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. a M . Kír. M a d á r t a n i I n t é z e t f ő a d j i i n k t u s a .

A

SÁRSZALONKA.

í r t a : Homonnay Nándor dr. M i k é n t az e r d ő n e k , a nedves r é t e k n e k vagy iszapos, mocsaras t e r ü l e t e k n e k is megvan a maga j e l l e m z ő s z a l o n k á j a . A z e r d ő b e n a v a d á s z a t i s z e m p o n t b ó l neveze­ tes és a v a d á s z o k á l t a l nagyon kedvelt erdeiszalonka él, a v i z e n y ő s t e r ü l e t e k e n pedig a s á r s z a l o n k á k n a k h á r o m faját, a kis-, k ö z é p - és a n a g y - s á r s z a l o n k á t t a l á l j u k .

Közép-sárszalonka. Homonnay

Nándor

dr. felvétele.

S z í n e z e t e és testalkata felületes s z e m l é l e t r e nagyon h a s o n l í t az e r d e i s z a l o n k á é h o z . H a a vízi n ö v é n y z e t b e n m o z d u l a t l a n u l áll, é p p e n o l y a n bajos é s z r e v e n n i , a k á r az erdei nedves haraszton l a p u l ó »hosszúcsőrű«-t. N á l u n k a l e g g y a k o r i b b és h e l y e n k é n t t ö m e g e s e n m u t a t k o z i k a k ö z é p - s á r s z a l o n k a (Capella g. gallinago L.). K ö l t ö z é s i ideje csaknem egybe esik az erdeiszalonka v o n u l á s á v a l , mert k e d v e z ő i d ő j á r á s e s e t é n s z i n t é n m á r c i u s b a n , l e g k é s ő b b á p r i l i s első napjaiban, é r k e z i k h o z z á n k t ö m e g e s e n . E n y h é b b teleken a be nem f a g y ó vizeken g y a k r a n á t t e l e l . Ősszel a u g u s z t u s t ó l o k t ó b e r i g v o n u l és k ü l ö n ö s e n az Alföld s e k é l y v i z ű t u r j á n o s a i b a n t a r t ó z k o d i k ; i l y e n helyen g y a k r a n egyszerre n y o l c - t í z p é l d á n y rebben fel. A s z á r n y r a k e l é s u t á n , m i e l ő t t n e k i l e n d ü l t , zeg-zugos v o n a l b a n c i k á z i k , m a j d egyenesen felemelkedik és nagyot k e r ü l v e t é r vissza e l ő b b i h e l y é n e k k ö z e l é b e . E z a s z o k á s a k ü l ö n ö s e n a kisebb v i z e n y ő s m o c s á r t e r ü l e t e k e n jól m e g f i g y e l h e t ő . A n á d a s o k k ö r ­ n y é k é n az iszapos partokat v o n u l á s a a l k a l m á v a l keresi fel. A z á t v o n u l ó k ö z é p - s á r s z a l o n k á k n a k csak egy része k ö l t n á l u n k , nagyobb r é s z ü k é s z a k a b b i v i d é k e k r e t á v o z i k . G i l i s z t á k k a l , c s i g á k k a l és á l c á k k a l t á p l á l k o z i k , ezeket h o s s z ú csőrével h ú z z a k i az iszapos és v i z e n y ő s t a l a j b ó l . A Balaton környékén helyenként gyakori m a d á r . K ü l ö n ö s e n augusztusban és szeptemberben r ö p t e t h e t j ü k fel g y a k r a n az alacsonyabb v í z i n ö v é n y z e t k ö z ü l vagy a t ő z e g e s t e r ü l e t e k r ő l . P é s z k e l é s é t a lellei berek mellett, a z s o m b é k o s , v i z e n y ő s legelön á l l a p í t o t t a m meg, ott t ö b b p á r fészkelt. F é s z k e l ő t e r ü l e t é t ott a g u l y a j á r j a . A legelő á l l a t o k a c s o m ó s á n n ö v ő vízi n ö v é n y z e t k ö r ü l a talajt m e g t a p o s s á k . A z i l y m ó d o n keletkezett m é l y e ­ d é s e k b e n g y ü l e m l i k a víz, belőle kimerednek a m a r h a l á b á t ó l m e g k í m é l t és vízi n ö v é n y z e t t e l b o r í t o t t , kerek f ö l d k u p a c o k . K ö r ü l ö t t ü k a nagyobb m é l y s é g m i a t t m é g a n a g y s z á r a z s á g idején is s o k á i g m e g m a r a d a v í z és ezeken a s e k é l y v i z ű iszapos t e r ü l e t e k e n é l e l m ü k e t is m e g t a l á l j á k . F é s z k ü k e t a vízi n ö v é n y z e t t e l b e n ő t t f ö l d c s o m ó k r a é p í t i k ; ez a n n y i r a h a s o n l í t a k ö r n y e z e t ­ hez, hogy csak a k k o r v e h e t j ü k é s z r e , a m i k o r a rajta ü l ő m a d a r a t hirtelen m e g l e p j ü k és felszállása h e l y é t á t k u t a t j u k . A m i k o r felrebben, m i n d i g hallatja jelleg­ zetes h a n g j á t . N á s z i d ő b e n s a j á t s á g o s a n b é g e t ő hangon szól, e z é r t egyes v i d é k e k e n b á r á n y s z a l o n k á n a k is neve­ z i k . A b é g e t ő hang e r e d e t é r ő l a v a d á s z o k sokat v i t a t ­ k o z t a k és k e l e t k e z é s é t k ü l ö n f é l e k é p e n m a g y a r á z t á k . A lellei berekkel h a t á r o s legelőn m á j u s 5-én k é t fészkét t a l á l t a m , m i n d a k e t t ő b e n n é g y - n é g y o l y a n t o j á s volt, amelyen a t o j ó m á r k o t l o t t . A k ö l t é s i i d ő n k í v ü l a B a l a t o n k ö r n y é k é n csaknem m i n d e n mocsaras t e r ü l e t e n t a l á l k o z h a t u n k vele, m e r t é l e t m ó d j á n a k igen sokféle v i z e n y ő s t e r ü l e t felel meg. E l v é t v e m é g a balatonm e l l é k i s é d e k b ő l is f e l r e b b e n t h e t j ü k . V a n n a k esetek, a m i k o r a n e k i k alkalmas t e r ü l e t e k e n e g y á l t a l á b a n n e m m u t a t k o z n a k , j ó l l e h e t ott m á s é v e k ­ ben igen sok v a n b e l ő l ü k . E z a s z o k á s u k o l y a n r e j t é l y e s , a k á r az erdeiszalonka v o n u l á s á n a k sok t i t k a ; ezt sem sikerült még tökéletesen kideríteni. A s á r s z a l o n k a v a d á s z a t a n e m a n n y i r a kedvelt, m i n t az e r d e i s z a l o n k á é . Csak igen gyakorlott, ü g y e s p u s k á s tudja m e g l ő n i , m e r t a leggyorsabban r e p ü l ő m a d a r a k egyike. V a d á s z a t a é l e t m ó d j a m i a t t is k ö r ü l m é n y e s ; v í z b e n k e l l é r t e g á z o l n u n k , ez pedig n e m m i n d e n v a d á s z ­ n a k v a n k e d v é r e . A u g u s z t u s b a n igen é l v e z e t e s v a d á s z a t i m ó d v i z s l á v a l kerestetni. A m i k o r s á r s z a l o n k á r a v a d á s z u n k , r i t k á b b a n a k i s - és n a g y - s á r s z a l o n k a is e l ő k e r ü l . E z e k n e k t a r t ó z k o d á s i

t e r ü l e t e és é l e t m ó d j u k n a k n é h á n y s a j á t s á g a a k ö z é p ­ s á r s z a l o n k á é v a l egyezik meg. M o c s a r a i n k b a n a s á r ­ s z a l o n k a - f é l é k s z á m a régi á l l o m á n y u k h o z k é p e s t tete­ mesen c s ö k k e n t . M e g f o g y a t k o z á s u k a t a mocsaras, vize­ n y ő s t e r ü l e t e k l e c s a p o l á s a okozza. A h o l hajdan ered­ m é n y e s e n v a d á s z t u n k s á r s z a l o n k á r a , m a legfeljebb csak d ú s k a s z á l ó k r a vagy k e v é s b b é t e r m é k e n y m ű v e l t t e r ü ­ letekre akadunk. A l e g t ö b b helyen azonban nincsen k a s z á l ó , sem s z á n t ó f ö l d , csak kietlen szik, az elpusztult t u r j á u o s m a d á r o t t h o n öröksége.

A

BALKÁNI-KACAGÓGERLE PAKSON. í r t a : Veress Gábor.

1932-ben k e r ü l t e m P a k s r a . A m i k o r a k ö z ö n s é g észre­ vette, hogy » m a d a r a s ember« vagyok, F ü l ö p Lajos dr. csakhamar igen é r d e k e s jelenségre figyelmeztetett. E l ­ m o n d t a , hogy a v é d g á t - t á r s u l a t u d v a r á n a f e n y ő f á k o n g e r l é k telelnek. A t t ó l kezdve ezeket a g e r l é k e t á l l a n d ó a n figyeltem és m i n d j á r t l á t t a m , hogy b a l k á n i - k a c a g ó g e r l é k . A k k o r i b a n h á r o m - n é g y v o l t l á t h a t ó . E g y - k é t é v alatt a z u t á n f e l t ű n ő e n szaporodtak, s m a m á r nemcsak a v é d g á t - t á r s u l a t u d v a r á n , hanem az á l l a m i p o l g á r i fiú­ iskola d í s z k e r t j é b e n , az a d ó h i v a t a l , a posta, a főszolga­ b í r ó s á g k e r t j é b e n és sok m á s k e r t b e n m e g t a l á l h a t ó k , Paks északi végét benépesítették. H a r m i n c ö t r e - n e g y v e n r e b e c s ü l ö m most s z á m u k a t . F e l t ű n ő e n szelídek, kezesek. S o k k a l bizalmasabbak a v a d g e r l é k n é l . U t ó b b i a k b ó l is m á r t ö b b fészkelő p á r t figyeltem meg a k ö z s é g b e n . K í v á n c s i a n lesem, m i k o r p á r o s o d n a k össze, mert hiszem, hogy a k a d o l y a n p á r n é l k ü l i b a l k á n i , a m e l y i k egy vadgerle szívét m a g á h o z édesgeti. T á p l á l é k u k a t az u d v a r o k o n szedik össze ; a baromfi és a galambok e t e t é s e a l k a l m á v a l megjelennek és bizalmasan szedegetik a s z é t s z ó r t m a g v a k a t , senki sem s a j n á l j a t ő l ü k . A csupasz f á k a t l á t h a t ó a n e l k e r ü l i k , csak e l v é t v e s z á l l n a k r á j u k . E z é r t t é l e n , késő ősszel és k o r a tavasszal f ő k é p e n ott t a r t ó z k o d n a k , ahol fenyő­ f á k a t t a l á l n a k . E g é s z t é l e n az é j s z a k á t is m i n d i g ezeken t ö l t i k , holott erre a célra elegendő helyet t a l á l n á n a k padlásokon, épületpárkányokon. Amint a Duna partján a v a d g e s z t e n y é s s é t á n y k i l o m b o s o d i k , főképen ott t a l á l h a t ó k és j a v a r é s z ü k ott is k ö l t . A n a p o n k é n t késő éjfélig t a r t ó zsivaj, zene, a h a j ó k é j s z a k a i zaja, fény­ s z ó r ó j a a k ö l t ő p á r o k a t e g y á l t a l á b a n nem zavarja. Megfigyelésem szerint a l o m b o s o d á s s a l e g y i d ö b e n m á r r a k j á k f é s z k ü k e t , s őszig h á r o m - n é g y fészekaljat nevel­ nek fel. M á s u t t , m i n t lombos f á n , m é g nem t a l á l t a m f é s z k ü k e t . M i v e l g y a k r a n k ö l t e n e k , gyors s z a p o r o d á s u ­ k o n nem c s o d á l k o z h a t u n k . H a e n y h é b b az i d ő , szép n a p s ü t é s b e n b ú g ó hangjukat m á r j a n u á r v é g é n hallat­ j á k . E z t nem t é v e s z t h e t j ü k össze a vadgerle h a n g j á v a l . A vadgerle s z a v á b a n nagyon sok az r, ellenben a b a l k á n i e g y á l t a l á b a n nem m o n d r-et, i n k á b b — m i k é n t N a g y Jenő dr. helyesen megjegyzi •— n y ö g d é c s e l ő b u g á s t hallat. A b l a k a i m e l ő t t , az á l l a m i p o l g á r i fiúiskola dísz­ k e r t j é b e n n é h a egyszerre szól a kétféle hang, mert é v e n k é n t fészkel benne a vadgerle és a b a l k á n i - k a c a g ó ­ gerle is. E z é r t ö s s z e h á z a s o d á s u k a t v á r ó feltevésem nem alaptalan. A k o r a t a v a s z i — f e b r u á r i , m á r c i u s i — meleg n a p s ü t é s t l á t h a t ó a n élvezik. G y a k r a n e l n é z e m , hogy a szomszédos postaépület tetején, a távbeszélőhuzal­ e l o s z t ó n a k a napon kissé felmelegedő t e n y é r n y i széles

v a s l a p j á n m i l y e n k é j e s e n terpeszkedik e g y - k é t gerle. A z i s k o l a é p ü l e t e n , a s z é l i r á n y m u t a t ó felmelegedett vas­ l e m e z é n is m i n d i g l á t h a t ó a s ü t k é r e z ő p á r o c s k a . Rendesen k e t t e s é v e l - h á r m a s á v a l vannak, nagyobb csapatba r i t k á n v e r ő d n e k . A l e g t ö b b e t , t i z e n n é g y e t , tavasszal a k ö z ­ jegyző kertjében a Dunaparton l á t t a m együtt. A z egész g e r l e - ü g y b e n l e g i n k á b b m e g j e l e n é s ü k n e k , e r e d e t ü k n e k r e j t é l y e é r d e k e l t . E n n e k k i d e r í t é s e n e m is k e r ü l t nagy f á r a d s á g b a . K ö r ü l b e l ü l ö t - h a t é v v e l e z e l ő t t teleltek a g e r l é k P a k s o n elsőízben. A k ö z ö n s é g észre­ vette ő k e t , de n e m t u d o t t k ö z t ü k k ü l ö n b s é g e t tenni. — H a gerle, h á t b i z o n y á r a ittrekedt vadgerle — gondolta. Pedig ugyancsak k ö n n y e n f e l i s m e r h e t ő szembetűnő n a g y s á g - , szín- és hangbeli k ü l ö n b ö z ő s é g ü k és a b a l k á n i a k f e l t ű n ő e n ' ' k e z e s , szelíd volta is. A z »Erzsébet-szálló« u d v a r a és kertje v o l t p a k s i p á l y á j u k , t ö r t é n e t ü k k i i n d u l ó helye. A s z á l l o d á b a n m i n d i g tartottak ö t - h a t b a l k á n i k a c a g ó g e r l é t k a l i t k á b a n . N a g y k a l i t k á j u k télire a k o n y h á b a , n y a r a n t a pedig a k e r t h e l y i s é g fái k ö z é k e r ü l t . Ö t - h a t é v v e l e z e l ő t t a gyermekek a k a l i t k a a j t a j á t n y i t v a f e l e j t e t t é k , a g e r l é k k i j ö t t e k rajta, de a k a l i t k a k ö z e l é b e n maradtak, é j s z a k á r a m a g u k t ó l v i s s z a t é r t e k h e l y ü k r e . M i v e l g a z d á j u k l á t t a , hogy nem mennek el, n y i t v a h a g y t a a k a l i t k a a j t a j á t , hadd j á r j a n a k k i rajta szabadon. N é h á n y nap m u l t á n m á r a f á k r a is felszálltak s az alacsonyabb á g a k o n t o l l á s z k o d t a k . G y a k o r l a t h í j á n bizony nem v o l t a k v a l a m i j ó r e p ü l ő k . K é s ő b b gyakorol­ t á k a r e p ü l é s t , magasabb á g a k r a s z á l l t a k , m a j d egyre messzebb r e p ü l t e k a kertben. N é m e l y i k m á r é j s z a k á r a is k i n t maradt, de csak a k a l i t k a k ö r n y é k e volt otthonuk, ott is t á p l á l k o z t a k . K ö z b e n a k a l i t k á n k í v ü l m á r köl­ t ö t t e k is, szaporodtak, g a z d á j u k m á r nem is t u d t a pontosan, h á n y a n vannak. Ősszel a v e n d é g l ő b e k e r ü l t az é p ü l e t b e . A k a l i t k á t a n y i t o t t folyosóra t e t t é k . A g e r l é k k ö v e t t é k , k ö r ü l ö t t e é l t e k , egyesek benne, m á s o k pedig a folyosó p á r k á n y a i n h ú z ó d t a k meg éjsza­ k á r a . A m i k o r a téli hideg e l k ö v e t k e z e t t , a k a l i t k á t az é p p e n benne v o l t ö t gerlével a k o n y h á b a v i t t é k , a t ö b b i k i n t maradt. A folyosó nagyon huzatos, szellős volt, de főképen a z é r t , mert e l t ű n t h á z i t ű z h e l y ü k , a k a l i t k a , amely a kedves madarakat addig helyhez k ö t ö t t e , á t ­ mentek a v é d g á t - t á r s u l a t s z o m s z é d o s u d v a r á n m e n e d é k e t kínáló fenyőfákra éjszakázni. N a p p a l vissza-visszatértek, de m á r a s z o m s z é d o s u d v a r o k baromfieleségére is r á j á r ­ tak. S z e r e n c s é s e n á t t e l e l t e k . Tavasszal fészkeltek. A z »Erzsébet-szálló« k a l i t k á j a i s m é t k i k e r ü l t , ajtaja is meg­ n y í l t , lakói a téli fogság u t á n szabadon j á r h a t t a k . A duna­ p a r t i s é t á n y t és kerteket csakhamar b e n é p e s í t e t t é k . T é l e n m á r m i n d e n ü t t megjelentek, ahol fenyőfát t a l á l ­ tak, rajtuk é j s z a k á z t a k . E g y j ö v e v é n n y e l is megszaporod­ tak; mert a főszolgabírói h i v a t a l k e r t j é b e n s z i n t é n el­ eresztettek egy addig f o g s á g b a n t a r t o t t p é l d á n y t , ez n y o m b a n csatlakozott a t ö b b i h e z . M a m á r v a l a m e n n y i j ó r e p ü l ő , c s u p á n szokatlanul szelíd v o l t u k e m l é k e z t e t arra, hogy f o g s á g b a n élt madarak, illetve azok i v a d é k a i . S z a p o r o d á s u k , t e r j e s z k e d é s ü k egyre tart. A z »Erzsébetszálló« k a l i t k á j á n a k most is v a n n a k t ö r z s l a k ó i . N o h a rajta k í v ü l k ö l t e n e k , v i s s z a t é r n e k a k a l i t k á b a , nem is k i v á l ó r e p ü l ő k , meg k é n y e l m e s e b b is s z á m u k r a a k o n y ­ h á b a n t e l e l é s . A m e l y e k szabad helyen keltek, m á r nem h a j l a n d ó k ö n k é n t e s r a b s á g o t v á l l a l n i , j ó l is r e p ü l n e k , t á p l á l é k u k a t is m e g t a l á l j á k és sikeresen k ü z d e n e k meg a t é l s z i g o r á v a l . A k i n t k e l t első n e m z e d é k m é g vissza­ j á r t a k a l i t k á h o z , de a m á s o d i k m á r elszakadt tőle ; b á r szelíd, kezes, m é g i s e l v a d u l t ; a l k a l m a z k o d o t t a t e r m é s z e t e s viszonyokhoz.

H i s z e m , hogy az o r s z á g b a n t ö b b helyen tapasztalt m e g j e l e n é s ü k eredete m i n d e n ü t t a p a k s i a k é h o z h a s o n l ó ; a honfoglalók m á s u t t is fogságból szabadultak k i . N a g y o n sok k ö r ü l m é n y m o n d ellent annak, hogy délről s z i v á r o g t a k be, hogy t e r m é s z e t e s m ó d o n terjedtek el, viszont m e g t e l e p e d é s ü k a k a l i t k á s ősök á l t a l nemcsak n y i l v á n v a l ó , hanem a p a k s i esetben h a t á r o z o t t a n kide­ r í t e t t . H i s z e m t o v á b b á azt is, hogy ha h a z á n k b a n m á s u t t , ahol a b a l k á n i - k a c a g ó g e r l e s z i n t é n él, e r e d e t é t pontosan m e g v i z s g á l j á k , csak az d e r ü l h e t k i , hogy a kezdet a k a l i t k á s , szelíd m a d a r a k é . E g y é b k é n t nem is ez a fontos, hanem az, hogy a magyar m a d á r v i l á g a b á n a t o s m a g y a r lélekhez hangosan szóló kedves m a d á r r a l gazdagodott, s ez e g y ú t t a l h ű s é g e s is, télire sem megy idegen t á j a k r a , i t t ázik-fázik, s ha k e l l nyomorog, osztozik a m a i m a g y a r sorsban. Mert nem v i t á s , hogy a b a l k á n i - k a c a g ó g e r l e i m m á r a mienk, v a l a m i n t az sem, hogy e z u t á n egyre terjed és o r s z á g ­ szerte b e n é p e s í t i a neki megfelelő v i d é k e k e t . * Megjegyzés : A f o g s á g b a n t a r t o t t g e r l é k a l e g t ö b b helyen az A f r i k a é s z a k k e l e t i r é s z é b e n honos k a c a g ó gerle (Streptopelia roseogrisea Sundev.) fajhoz tartoznak. T u d o m á s u n k szerint a b a l k á u i - k a c a g ó g e r l é t á l t a l á b a n nem t a r t j á k k a l i t k á b a n . Rovatvezető.

A KÁNTORMADÁR VISELKEDÉSE FOGSÁGBAN. í r t a : Siroki Z o l t á n . A »Brehm«-ben Chernél István kántormadárnak nevezte el ezt a d é l a m e r i k a i g y ü m ö l c s e v ő s z é p madarat (Euphonia violacca L.), amely a n é m e t m a d á r p i a c o n »Violettblauer Organist« n é v e n ismeretes. A t u d o m á n y o s és m a g y a r n é v e g y a r á n t v a l a m i k i v á l ó é n e k e s t sejtet, pedig nem az. N e m m o n d h a t ó , hogy nem énekel, vagy hangja nem szép, de a k á n t o r m a d á r - n é v m é g i s kissé túlzott. Éneke pirókunk nyikorgó hangicsálására emlé­ keztet, csak v á l t o z a t o s a b b és dallamosabb. Figyelemre­ m é l t ó azonban h a n g u t á n z ó képessége. Dr. Kari Russ-nak volt k é t h í m k á n t o r m a d a r a , ezek a k a r m a z s i n - p i r ó k és a k í n a i - f ü l e m ü l e é n e k é t , m á s p é l d á n y o k pedig a b a r á t k a - p o s z á t a , a s á m a r i g ó , a f ü l e m ü l e és az é n e k e s r i g ó d a l á t u t á n o z t á k . A z o k az u t a z ó k , a k i k a k á n t o r m a d a r a k a t h a z á j u k b a n figyelték meg és é n e k ü k e t d i c s é r t é k , alkalmasint ilyen hang­ u t á n z ó m ű v é s z e k e t hallottak. N e k e m ebben nincsenek tapasztalataim, mert m a d á r á l l o m á n y o m b a n az asztrild o k t ó l , a m a n d í n á k t ó l és s z ö v ő m a d a r a k t ó l a legtehet­ ségesebb h a n g u t á n z ó sem tanulhat é n e k e l n i . A h í m h o m l o k a és egész alsó része n a r a n c s s á r g a , felül s ö t é t i b o l y a k é k . A t o j ó felül olajzöld, alul s á r g á s olajszínű. K ö r ü l b e l ü l a k k o r a , m i n t a m i c s í z ü n k , csak sokkal vaskosabb, ú g y h o g y nagyobbnak t ű n i k . A k á l i t o r m a d a r a k rendszertanilag a t a n g a r á k h o z (Tanagridae) tartoznak. A z Euphonia-nemne'k ötvennél t ö b b faja ismeretes ; D é l - A m e r i k a forróégövi t á j a i n otthonosak. A k á n t o r m a d á r h a z á j a B r i t - G u i a n a , S u r i n a m , K a y e n n e , T r i n i d a d és Brazília é s z a k i része. F o g s á g b a n eddig t i z e n h á r o m fajt tartottak, leggyakoribb k ö z ö t t ü k a kántormadár.

A k á n t o r m a d á r - f é l é k t a r t á s á t nagyon m e g n e h e z í t i , hogy g y ü m ö l c s e v ő k és, m i k é n t a g y ü m ö l c s e v ő k á l t a l á ­ ban, igen sokat esznek és p i s z k í t a n a k . A z ember nem győzi ő k e t etetni és tisztogatni, feneketlen g y o m r u k b a n r ö v i d i d ő alatt a t á p l á l é k e l k é p e s z t ő t ö m e g e t ű n i k el, ú g y h o g y n e m lehet c s o d á l k o z n i , h a a l e g t ö b b m a d á r ­ k e d v e l ő k e d v é t veszti t ő l ü k és i n k á b b a m a g e v ő madara­ k a t kedveli, mert ezeknek g o n d o z á s a nemcsak kevesebb f á r a d s á g g a l j á r , hanem a r á n y t a l a n u l o l c s ó b b is. E z e n ­ felül, a k i a g y a k o r i b b m a g e v ő k e t tartja és t e n y é s z t i , kitaposott ú t o n j á r . A s z a k k ö n y v e k ugyanis részletesen ismertetik az eddig e l é r t t e n y é s z t é s i e r e d m é n y e k e t . K e v é s olyan faj van, amelyet m é g senki sem t e n y é s z t e t t . Sok rovar- és g y ü m ö l c s e v ő e s e t é b e n azonban m á s a hely­ zet. E z e k n e k egészségét hosszabb ideig m e g ó v n i nem v a l a m i e g y s z e r ű dolog, t e n y é s z t é s ü k m é g k e v é s b b é az. A s z a k k ö n y v e k p é l d á u l a p á p a s z e m e s madarak (Zosterops), cukormadarak (Cyanerpes) és k á n t o r m a d a r a k e s e t é b e n legfeljebb csak t e n y é s z t é s i k í s é r l e t e k r ő l , nem pedig e r e d m é n y e k r ő l s z á m o l n a k be. H a a m a d á r k e d v e l ő ezekkel kísérletezik, s z é p e r e d m é n y e k e t é r h e t el és h a tapasztalatait leírja, a t u d o m á n y n a k is h a s z n á r a lehet. E z volt a célja é d e s a t y á m n a k , a m i k o r 1931-ben k é t h í m és egy n ő s t é n y k á n t o r m a d a r a t szerzett. M i n d a h á r o m é p e n és egészségesen é r k e z e t t meg és amint a f á r a s z t ó u t a z á s u t á n eleget pihentek, egy t á g a s , k é t ' m é t e r hosszú, k é t m é t e r magas és k é t m é t e r széles m a d á r ­ h á z b a k e r ü l t e k s abban l á t h a t ó a n k i t ű n ő h e l y ü k volt. K í v á n c s i v o l t a m , hogy a k é t h í m m i k é p e n fér meg egy­ m á s s a l . H a m a r o s a n k i d e r ü l t , hogy nem v a l a m i nagy a rokonszenv k ö z ö t t ü k : g y a k r a n megesett, hogy felbor­ zolt t o l l a z a t t a l m é r g e s e n rontottak e g y m á s n a k , de a t o j ó azonnal a c i v a k o d ó k k ö z ö t t termett és s z é t k e r g e t t e ő k e t . N e m t ű r t e , hogy k é t g a v a l l é r j a e g y m á s b a n k á r t tegyen. N a g y p a p u c s h ő s volt m i n d a k e t t ő . T ö b b s z ö r megesett, hogy a v e s z e k e d ő k a rendet t e r e m t ő t o j ó elől a m a d á r h á z n a k egyik félreeső z u g á b a vagy a l á d a a l á b ú j t a k és csak n a g y s o k á r a mertek előjönni. Megérkezé­ s ü k u t á n k ö r ü l b e l ü l egy h ó n a p p a l é s z r e v e t t e m , hogy a n ő s t é n y t a szebbik h í m eteti, e l m ú l t azonban a n y á r , de költési h a j l a n d ó s á g o t nem m u t a t t a k . Szeptember vége felé azonban nagy ö r ö m ö m r e elfoglaltak egy o d ú t és szorgalmasan cipeltek bele m i n d e n f é l e szemetet. A z Amaranthus albus és a m u h a r f é l é k t e r m é s é t h o r d t á k , de legjobban a papiros tetszett nekik. A m a d á r h á z b a n a k a l i t o k a t b o r í t ó ú j s á g p a p i r o s t v é k o n y c s í k o k r a szag­ g a t t á k és v i t t é k l a k á s u k b a . A s z a k k ö n y v e k szerint a k á n t o r m a d a r a k m i n d szabad fészket é p í t e n e k , e z é r t nagyon meglepett, hogy o d ú t v á l a s z t o t t a k . C s a l á d a l a p í t ó s z á n d é k u k n a k azonban az őszi hideg i d ő hamarosan v é g e t vetett. F o r r ó é g ö v i madarakat n á l u n k a legjobb esetben csak o k t ó b e r k ö z e p é i g lehet szabad l e v e g ő n t a r t a n i . A téli szálláson, s z ű k e b b helyen, a k é t h í m m á r nem fért meg, a t o j ó sem b í r t v e l ü k , ú g y h o g y el kellett választanom őket. Tavasszal a m a d á r h á z b a n a h í m e k e t megint össze­ eresztettem. N é h á n y napig nem volt baj, de a z u t á n egyszer a h i v a t a l b ó l h a z a j ö v e t nem l á t t a m a m a g á n y o s h í m e t . R ö v i d keresés u t á n a szoba egyik s a r k á b a n c s ú n y á n m e g t é p v e t a l á l t a m r á . A z o n n a l k ü l ö n tettem, de, sajnos, m á r nem lehetett rajta segíteni, m á s n a p r a elpusztult, g y ő z t e s ellenfele h a l á l r a kergette. Ú g y l á t ­ szik, ebben a k á n t o r m a d á r is olyan, m i n t a m i p i r ó k u n k . A k ö l t é s i i d ő s z a k b a n k é t h í m nem fér meg egy helyiség­ ben, a g y e n g é b b n e k pusztulnia k e l l .

VADÁSZTROFEÁK

TÁRA.

Nadler Herbert felvétele.

( U t á n n y o m á s tilos.)

Dámlapát. A lapátos elejtője : József

főherceg

tábornagy

ő királyi

fensége.

Az elejtés helye : Gyula}, Tolna megye. Az elejtés időpontja: 1938. október 12. A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza : A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza : A k é t l a p á t széles k ö r m é r e t é n e k á t l a g a : A k é t l a p á t keskeny k ö r m é r e t é n e k á t l a g a : A k é t rózsa átlagos körmérete : A j o b b s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : Budapesten,

1939 m á r c i u s

havában,

az

83 c m 20-2 « 37-8 « 23-35 « 19-4 « 11-2 <

A b a l s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : 10-1 c m A z agancs s ú l y a a homlokcsonttal (1939. I I I . ) : 3-60 k g A b í r á l a t i k é p l e t szerint szépségi és i g a z í t á s i pontok : 10 A b í r á l a t i p o n t o z á s végösszege :

a g a n c s k i á l l í t á s o n I. d í j a t , a r a n y é r m e t miniszter t i s z t e l e t d í j á t nyerte.

nyert

209-40 és a

földmívelésügyi

VADASZTROFEAK

TARA.

Nadler Herbert felvétele.

( U t á n n y o m á s tilos.)

Dámlapát. A lapátos elejtője : Verebély Tibor dr. Az elejtés helye : Tamási, Tolna megye. Az elejtés időpontja: 1938. november 13. A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza : A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza : A k é t l a p á t széles k ö r m é r e t é n e k á t l a g a : A k é t l a p á t keskeny k ö r m é r e t é n e k á t l a g a : A k é t rózsa átlagos k ö r m é r e t e : A jobb s z á r ' k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : Budapesten,

80 c m 24-2 « 35-55 « 23-8 « 17-9 « 10-8 «

1939 m á r c i u s h a v á b a n ,

A b a l s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : 11 c m A z agancs s ú l y a a homlokcsonttal (1939. I I I . ) : 3-26 k g A b í r á l a t i k é p l e t szerint szépségi és igazítási pontok : 9-5 A b í r á l a t i p o n t o z á s végösszege :

az a g a n c s k i á l l í t á s o n I. d í j a t , a r a n y é r m e t

203-95 nyert.

A másik hím kántormadár, m i u t á n vetélytársától megszabadult, élete p á r j á v a l azonnal fészeképítéshez l á t o t t . E z ú t t a l egy t á g b e j á r a t ú odtit szemeltek k i , olyat, amilyet a s z ü r k e - l é g y k a p ó n a k szoktak adni. A z első fészekaljban m á j u s végén n é g y t o j á s volt, alap­ s z í n ü k fehér, s ö t é t v ö r ö s b a r n a foltokkal egyenletesen tarkázva. Körülbelül akkorák, mint a k a n á r i tojásai, de keskenyebbek. Csak a t o j ó ü l , a h í m eteti. A fiókák t i z e n h á r o m nap m u l t á n keltek k i és csupaszok voltak. M i n d e n e l k é p z e l h e t ő t á p l á l é k o t az öregek elé tettem, csakhogy a k ö l t é s sikerüljön ; adtam nekik g y ü m ö l c s ö t , v a j j a l kevert m é z e t , k e m é n y r e f ő t t t o j á s s á r g á j á t és fehérjét, á l l a n d ó a n friss h a u g y a t o j á s t , c s u p á n liszt­ k u k a c o m nem volt. A t o j ó a felsorolt t á p l á l é k b ó l ugyan b ő v e n evett, mégis folyton keresett valamit, idegesen ide-oda r ö p k ö d ö t t és l á t s z o t t , hogy v a l a m i h i á n y z i k neki. N e m is s i k e r ü l t a k ö l t é s , az anya az u t o l s ó k i m ú l t fiókát n é g y n a p o s k o r á b a n dobta k i . J ú n i u s végén új k ö l t é s k e z d ő d ö t t , a fészekaljban azonban e z ú t t a l csak k é t t o j á s v o l t ; ezek, noha t e r m é k e n y e k voltak, nem kel­ tek k i . H a r m a d s z o r r a egy s z ű k n y í l á s ú o d ú b a n k ö l t ö t t e k , h á r o m t o j á s u k k i is kelt, de ezek a fiókák is elpusztultak. A negyedik fészekaljban ugyanebben az o d ú b a n i s m é t csak k é t t o j á s v o l t ; ezeket elszedtem t ő l ü k és k i f ú j t a m . A négy k ö l t é s k ö z ü l t e h á t egyik sem s i k e r ü l t . R e m é n y ­ kedtem, hogy a k ö v e t k e z ő e s z t e n d ő b e n jobban s i k e r ü l a dolog, de a t o j ó tavasszal, m é g a k ö l t é s e k ideje előtt, betegeskedni kezdett, m a j d augusztus elején elpusztult. A h í m e t k é s ő b b eladtam, de új g a z d á j á t ó l hallottam, hogy csak n é h á n y h ó n a p p a l élte t ú l élete p á r j á t . A z eddigi tapasztalatok szerint a k á n t o r m a d a r a k a fogságban nem hosszúéletűek. Nagy k á r , hogy nem s i k e r ü l t t ő l ü k fiókát k a p n o m ; nem tartom lehetetlennek a t ö k é l e t e s sikert. Ottó Hirtenek K o p e n h á g á b a n 1932-ben s i k e r ü l t a k á n t o r m a d á r nak egyik közeli r o k o n á t , egy t a n g a r a - f é l é t — »Meerblaue T a n g a r a « (Tanagra sayaca L.) — t e n y é s z t e n i . A tangar á k a t é p p e n ú g y kell t á p l á l n i , m i n t a k á u t o r m a d a r a k a t , a m i t e h á t jó volt a t a n g a r á n a k , j ó n a k kellene lennie a k á n t o r m a d á r n a k is. Ezenfelül K. Neunzig 1921-ben megjelent »Die f r e m d l á n d i s c h e n S t u b e n v ö g e h c í m ű mun­ k á j á b a n m e g e m l í t i , hogy egy k á n t o r m a d á r - f a j t t e n y é s z ­ tettek, e g y é b adatokat azonban nem közöl. Viselkedésükről á l t a l á b a n csak j ó t mondhatok. N a g y o n kedves, szelíd é s bizalmas madarak. sSaját f a j t á j u k o n k í v ü l m á s m a d a r a k k a l — n á l u k kisebbekkel is — jól megférnek, a k á n t o r m a d á r - n ő s t é n y c s u p á n a k é k - c u k o r m a d á r (Cyanerpcs cyaneus L.) t o j ó v a l civa­ kodott. A h í m e k nem vettek e g y m á s r ó l t u d o m á s t . A téli szálláson madarainkat gyakran k i e r e s z t e t t ü k , hogy a s z o b á b a n szabadon r ö p k ö d h e s s e n e k . E z ter­ m é s z e t e s e n eleinte nem s i k e r ü l t baj n é l k ü l , de a m a d á r ­ k á k hamarosan m e g t a n u l t á k , hogy az a b l a k ü v e g nagyon k e m é n y , nem lehet rajta á t r e p ü l n i , az e n n i v a l ó t pedig mindig a k a l i t k á b a n hagytuk, ú g y h o g y k é n y t e l e n e k voltak oda g y a k r a n v i s s z a t é r n i , este pedig az egész t á r s a s á g rendben bevonult és mindegyik elült a maga rendes h e l y é r e . M i h e l y t a k a l i t k a a j t a j á t k i n y i t o t t a n i , elsőknek a pápaszemes-madarak és a k á n t o r m a d a r a k j ö t t e k k i . A z ablak p á r k á n y á n a k a l i t o k mellett t ö b b c s e r é p b e n Phyllocactus n e v e l ő d ö t t . A k á i i t o r m a d a r a k m á r az első kieresztés n a p j á n , alighogy m e g p i l l a n t o t t á k a kaktuszokat, ö r ö m ü k b e n nagyot r i k o l t o t t a k , nekiestek a h ú s o s n ö v é n y e k n e k é s r ö v i d i d ő m u l t á n s e m m i sem maradt belőlük. A Phyllocactusok h a z á j a s z i n t é n a

forróégövi D é l - A m e r i k a , igen valószínű t e h á t , hogy ezt a n ö v é n y t i s m e r t é k é s m á r h a z á j u k b a n is r é s z ü k volt ebben az ízletes csemegében. 1931-ben, 32-ben és 33-ban m á s d é l a m e r i k a i gyümölcsevő m a d a r a k k a l e g y ü t t a k á u t o r m a d a r a k a t k ö n n y e n be lehetett szerezni. N é m e t , francia és holland m a d á r ­ k e r e s k e d ő k D é l - A m e r i k a l e g s z í n p o m p á s a b b madarait igen olcsón k í n á l t á k . N é h á n y é v ó t a azonban a hirdeté­ sekben ezek nem szerepelnek, ú g y l á t s z i k , a behozatalnak v a l a m i a k a d á l y a v a n , ú g y h o g y ú j a b b kísérletezésekre ezidőszerint, sajnos, nem gondolhatok.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK

|

Dürgő pávakakasok. (Címképünkhöz) Ilyenkor, tavasszal, áprilisban, m á j u s b a n , minden t y ú k f a j p á r z á s a idején, amikor az Alföldön a t ú z o k k a k a s , a K á r ­ p á t o k b a n a siketfajd- és n y í r f a j d k a k a s d ü r ö g és a maga m ó d j a szerint különféle m ó k á k k a l igyekszik t y ú k j a i t m e g h ó d í t a n i , hazai d í s z k e r t e k b e n , v i d é k e n u d v a r h á z a k k ö r ü l a h á z i á l l a t t á v á l t szelíd p á v a , a t e r m é s z e t t ő l a legdíszesebb t o l l r u h á b a ö l t ö z t e t e t t t y ú k f é l e kakasa is naphosszait illegeti m a g á t , begyeskedik hölgyei előtt. A vele látszólag mit sem t ö r ő d ő , nyugodtan legelésző, vagy a p o r h a n y ó s földben fürdő t y ú k o k közelében d ü r ö g ; legyezőszerűen s z é t t e r í t e t t farktollait merőlegesen h á t á r a fordítja, l ó g a t o t t s z á r n y á t m e g - m e g r á z z a , a p r ó k a t lépked, vagy egyhelyben tipeg-topog és lassan fordul jobbra­ balra. F é m e s e n fénylő kékes-zöldes t a r k a tollazata szinte k á p r á z a t o s a n ragyog a tavaszi n a p s ü t é s b e n . A test­ n a g y s á g á h o z k é p e s t óriási legyezőn a k ü l ö n b ö z ő hosszú­ s á g ú faroktollak végén lévő szemrajzos foltok nagy­ s á g u k szerint elosztva, c s o d á l a t o s rendben h e l y e z ő d n e k el. A legyező alján, középen, a kakas k a r c s ú n y a k á n a r á n y l a g igen kis feje, és b ú b j á n a v é g ü k ö n pamacsos, finom, v é k o n y t o l l a k b ó l alakult b ó b i t a ékeskedik. A budapesti á l l a t k e r t b e n az utakon, s é t á n y o k o n , a p á z s i t o n és s z i k l á k o n is m i n d e n f e l é j a v á b a n d ü r ö g n e k most a p á v a k a k a s o k . >Sokan vannak, t a r k í t j á k a t á j ­ k é p e t , a k á r c s a k a kert t a r k á n díszes v i r á g á g y a i . A p á v á k az á l l a t k e r t szabad lakói, j á r n a k - k e l n e k amerre akar­ nak, b e s z á l l n a k a k e r í t é s e k e n á t m á s á l l a t o k h o z és meg­ d é z s m á l j á k é l e l m ü k e t . N e m félnek senkitől és s e m m i t ő l , s ezzel — b á r nagy r i t k á n — n é h a p ó r u l j á r n a k . A sziklák közé a j e g e s m e d v é k h e z beszállt p á v a p é l d á u l igen gyorsan darabokra t é p v e a m e d v é k g y o m r á b a k e r ü l t . A p á v á k h a z á j a Ázsia déli része, A vadonban, eredeti k ö r n y e z e t ü k b e n élő madarak t e r m é s z e t e s e n m á s k é p e n viselkednek, m i n t az emberhez szoktatott szelíd faj­ t á r s a i k . Paul Niedieck, a v i l á g o t j á r t híres n é m e t v a d á s z , Ceylon szigetén is v a d á s z o t t és Mit der Büchse in fünf Weltteilen« c í m ű k ö n y v é n e k *) egyik fejezetében ceyloni élményeiről b e s z á m o l v a , é r d e k e s k é p e t fest a v a d p á v á ­ ról. I d é z z ü k elbeszélésének r á v o n a t k o z ó részét : »Aznap d é l u t á n p á v a k a k a s d ü r g é s r e mentem, ha ugyan annak nevezhetem. K é t ó r a i cserkelés u t á n hallottuk egy kakas r i k o l t á s á t , amilyet a R a j n a alsó folyása m e n t é n a parasztok u d v a r á n hallani szoktunk. A z o n a v i d é k e n a p á v á n a k az a híre, hogy b u t a ; itt, a vadonban viszont arról nevezetes, hogy a legokosabb, legbizalmatlanabb állat. K í s é r ő m m e l lassan k ö z e l e d t e m a rikácsoló kakas felé és Usaw n e m s o k á r a r á m p a r a n c s o l t , hogy hason csússzam t o v á b b . K e z é t egyre h á t a m o n tartotta, hogy *) Paul Parey kiadása, Berlin, 1905.

ne emelkedjem fel. N y u g o d t a n t ű r t e m , mert nagy buz­ galma m u l a t t a t o t t ; k e v é s b b é m u l a t s á g o s a k v o l t a k azon­ ban a t ö v i s e k , amelyeknek ö n k é n t kellett t é r d ü n k e t é s k e z ü n k e t n e k i n y o m n i . A p á v a r i k o l t á s a egyre hangos a b b á v á l t , t e h á t m á r n e m l e h e t t ü n k t ő l e messze. E g y r é t szélére é r t ü n k , rajta t ú l s ű r ű b o z ó t volt. A p á v á b ó l m i t sem l á t t u n k , csak h a n g j á t h a l l o t t u k .egyforma i d ő k ö z ö k b e n . V a g y n e g y v e n ö t percig f e k ü d ­ t ü n k i l y m ó d o n egyhelyben, mire egyszerre csak meg­ p i l l a n t o t t a m a p á v a nagy tollas l e g y e z ő j é t ; fa m ö g ö t t állt, e g y r e - m á s r a s z é t t e r í t e t t e farktollait, de t e s t é t n e m l á t t a m . M i v e l a p á v a errefelé a nemes vadhoz tartozik, h á r o m c s ö v ű p u s k á m a t g o l y ó r a á l l í t o t t a m , de a m i k o r é s z r e v e t t e m , hogy a s ű r ű s é g b e n csak alig l á t o t t m a d á r t á v o l o d i k , gyorsan v á l t o t t a m é s k é t csőből s z a t y m á v a l l ő t t e m r á . A p á v a s z á r n y r a kelt, de m i n d j á r t megnyugod­ tam, mert vagy s z á z m é t e r t függőlegesen a magasba szállt, ami a fejlövés jele, a z t á n t ő l ü n k ö t s z á z m é t e r n y i r e az óriás m a d á r az e r d ő b e zuhant. K é t ó r a h o s s z a t t

k e r e s t ü k a tövises b o k r o k k ö z ö t t , mire m e g t a l á l t u k . Öreg kakas volt, fejétől farkáig 212 c e n t i m é t e r t m é r t ü n k . M á s n a p reggel vizenyős r é t e k e n k é t ó r á t hason csúsz­ t a m egy kakas felé, de csak k é t s z á z l é p é s n y i r e s i k e r ü l t m e g k ö z e l í t e n i , m á r i s kereket oldott . . .« A p á v a b é k é t l e n k e d é s r e , v e s z e k e d é s r e hajlamos állat; az á l l a t k e r t b e n m á r a k a d t olyan p á v a k a k a s is, amely­ nek szelídsége elfajult, ellenséges i n d u l a t t á v á l t , az embert t á m a d t a , s m i v e l e r ő s csőrével a gyerekek testi é p s é g é t v e s z é l y e z t e t t e , h a l á l r a kellett ítélni. Nadler H A z erdei-szellőrózsa. Erdeink nagyvirágú fehér tavaszi dísze az erdei-szellőrózsa (A nemone silvestris). A szellőrózsa m a g y a r neve a t u d o m á n y o s anemone f o r d í t á s a , ez a s z ó ugyanis s z é l v i r á g o t jelent, s a szél g ö r ö g anemos n e v é t ő l s z á r m a z i k . H o g v azonban a szellőrózsa m i é r t k a p t a ezt a nevet, azt m a m á r n e m tudjuk. A z erdei-szellőrózsa t ö b b n y i r e k é t a r a s z n y i magas, gyapj ásszá rű n ö v é n y . N a g y tőlevelei tövig három-öts z e l e t ű e k , a szeletek é k a l a k ú a k , be­ vagdaltak és e g y e n l ő t l e n ü l fogasak. A s z á r k ö z e p e fölött h á r o m gallér­ levél v a n , h a s o n l ó a k a t ő l e v e l e k hez, de kisebbek és csak h á r o m szeletűek. A szár csúcsán m a g á ­ nyosan fejlődnek a jellegzetes s z e l l ő r ó z s a v i r á g o k , ö t viráglevéllel, sok p o r z ó v a l é s sok k ü l ö n á l l ó ter­ m ő v e l . A v i r á g t a k a r ó levelei fehé­ rek, t o j á s d a d o k vagy kerekdedek, k é t - h á r o m centiméter hosszúak, s m i k é n t a lomblevelek, a l u l selymes szőrűek. Évelő növény, gyökért ö r z s e t ö b b n y i r e függőleges és sok­ g y ö k e r ű . E u r ó p á b a n és Á z s i á b a n igen nagy t e r ü l e t e n honos. N á l u n k is g y a k r a n l á t h a t ó e r d ő k b e n , lige­ tekben. S z é p v i r á g á v a l é s p o m p á s t e r m e t é v e l a kertben is b e v á l i k . A z ú j a b b a n k ö z k e d v e l t sziklacsopor­ tokon is j ó l fejlődik. É r d e m e s ter­ meszteni, mert b o k r é t á b a n is na­ gyon szép, t e h á t v á g á s r a is a l k a l mas. H o g y a kertekben m é g s e m terjedt el jobban, azt v e t é l y t á r s a i o k o z z á k , mert s z é p s é g b e n m é g az erdei-szellőrózsát is f e l ü l m ú l j á k . A tavasszal v i r á g z ó szellőrózsák között például a Földközi-tenger m e l l é k é n honos k o r o n a - s z e l l ö r ó z s a (A nemone coronaria) az igazi k e r t i szellőrózsa, mert v i r á g a nagyobb és v i r á g l e v e l e i n e k színváltozatai szinte m e g s z á m l á l h a t a t l a n o k . »Ez á m a gyönyörűséges szépszínű virág — í r j a Lippai — k i n e k k ü l ö n b ö z ­ t e t ő s z í n é t aligha v a l a m e l y v i r á g f e l ü l h a l a d g y a : holott az ő v i l á g o s veres színével m é g az embernek s z e m e - v i l á g á t is e s i l l á m i t t y a . « A z őszi szellőrózsák k ö z ö t t pedig a j a p á n - s z e l l ő r ó z s a (Anemone japonica) s z o r í t o t t a vissza t á r s a i t nagy, sötétrózsaszínű, hússzínű vagy fehér v i r á g a i v a l . 1

Erdei-szellőrózsa (Anemone silvesitis). Nadler Ferenc felvétele.

Rapaics

R.

A ribiszke a b b ó l a k e v é s g y ü m ö l c s b ő l való, amely E u r ó p á b a n honos ; rajta k í v ü l i l y e n p é l d á u l a m á l n a , az egres, a földieper. A z ó k o r b a n nem i s m e r t é k , a k ö z é p ­ k o r b a n is csak a v a d o n t e r m ő cserje b o g y ó j á t szede­ g e t t é k . A t u d o m á n y s z á m á r a a k k o r fedezték fel, a m i k o r a n ö v é n y t a n E u r ó p a k ö z e p é n az ó k o r i h a g y o m á n y o k t ó l

Belgium, F r a n c i a o r s z á g é s z a k i és A n g l i a f o l y ó p a r t i ligeteiben honos. E z a l a p í t o t t a meg a ribiszke k e r t i p á l y a f u t á s á t , ezt k e z d t é k v a l a m i k o r a X V . s z á z a d végén F r a n c i a o r s z á g északi r é s z é b e n és Belgiumban kertekbe ü l t e t n i . A közönséges-ribiszke h a z á j á h o z csatlakozik t o v á b b é s z a k o n és keleten, a N é m e t o r s z á g északi részétől N o r v é g i á i g és keletre Szibériáig honos piros-ribiszke (Ribes rub-,

flHBHHHHI rum)

L

; ez csak ú j a b b a n

került a

M. V^Bytljl ||

kertekbe és tőle s z á r m a z i k a kerti fajták közül például a piros cseresznyeribiszke és a pirosversaillesi-ribiszke. A magashegy­ ségek lakója a Pireneusoktól a Himalájáig és az Amur-folyó v i d é k é i g honos hegyiribiszke (Ribes petraeum), ez a K á r p á t o k n a k is ősi cserjéje. E t t ő l ered a k e r t i fajták k ö z ö t t p é l d á u l a piros-hollandiribiszke. A h e g y i r i b i s z k é t az előbbi kettőtől könnyű megkülönböztetni, m e r t v i r á g a i z ö l d e s p i r o s a k vagy h ú s s z í n ű e k , ellenben az előbbi k e t t ő • v i r á g a i s á r g á s z ö l d e k . A közönséges­ r i b i s z k é t a vackon belül k ö r ü l ­ t e r j e d ő r á n c k ü l ö n b ö z t e t i meg a pirosribiszkétől. A közönséges­ r i b i s z k é t sokan csak a pirosribiszke v á l t o z a t á n a k t a r t j á k . A ribiszke a gyümölcsfajok között általában azzal t ű n i k k i , hogy g y ü m ö l c s ­ h ú s a k ö n n y e n kocsonyásodik, ezért gyakran vegyítik más gyümölcs kocsonyájához is. A ribiszke­ cserjét jellemzi, hogy egyenesen fölfelé álló á g a i csak kevéssé ágaz­ nak el, s levelei és v i r á g z a t a i az ágak csúcsán tömörülnek. Rapaics R. A z illatos-müge a s ű r ű b b lom­ boserdőknek, kivált a bükkösök­ nek, egyik l e g j e l l e m z ő b b és legszebb n ö v é n y e . K ö n n y ű felismerni ö r v ö ­ sen álló l á n d z s á s , k ö z é p e n vagj a k ö z é p fölött legszélesebb, érdespillás élű leveleiről. Egy-egy ö r v ben — l e v é l k o s z o r ú b a n — rendesen Közönséges-ribiszke (Ribes vulgare). Fári László felvétele hat-nyolc, n é h a kilenc-tíz levelet olvashatunk meg. Májusban a levélörvös s z á r c s ú c s á n megjelen­ elszakadni kezdett, s a m e g ú j h o d á s k o r á b a n a figyelem nek a h á r o m - ö t m i l l i m é t e r hosszú, E u r ó p a n ö v é n y e i felé kezdett fordulni. K é p e a X V . s z á z a d h a r a n g a l a k ú , a p r ó fehér v i r á g o k , s u t o l s ó é v t i z e d e i b e n egyszerre jelenik meg genti k ö n y v ­ ilyenkor az e r d ő alja ü n n e p i díszbe borul. A fehér v i r á g ­ d í s z í t é s e k e n és M a i n z b a n n y o m o t t f ü v e s k ö n y v e k b e n . zatok a l o m b k o r o n á k t ó l m á r félhomályos e r d ő b e n ú g y T u d o m á n y o s neve a l a t i n o s í t o t t arab ribes, e b b ő l alakult t ü n d ö k ö l n e k , m i n t a r a g y o g ó d r á g a k ö v e k . I l y e n k o r a fűm a g y a r neve, a »ribiszke« is, n y u g a t i népies neve korai s z e d ő k k i j á r n a k az e r d ő r e , s az i l l a t o s - m ü g é b ő l kis éréséről »Szent J á n o s szőlőcskéje«, ahogyan n á l u n k b o k r é t á k a t szednek, hogy a v á r o s i n é p elkészíthesse vele Lippai nevezte, »vévén ezt a nevet a n é m e t e k t ű l « . illatos m á j u s i i t a l á t . Illatosnak ezt a n ö v é n y t a z é r t neve­ A X V I . s z á z a d b a n egész E u r ó p á b a n elterjedt a kertek­ zik, mert a m i k o r m e g s z á r a d , nagyon jellemző illatot kap, ben, s ő t m á r k e r t i f e h é r b o g y ó j ú v á l t o z a t a is ismeretes, a m i t ö b b m á s n ö v é n y n e k is jellemző t u l a j d o n s á g a , ezt Clusius í r t a le először 1589-ben. A m i t m a r i b i s z k é n e k p é l d á u l h a s o n l ó a n illatos a s z á r í t o t t s o m k ó r ó , a m e x i k ó i n e v e z ü n k , az t u l a j d o n k é p e n h á r o m faj. A kertekben a m ü t y ü r k e (Ageratum mexicanum), a Brazília északi legelterjedtebb a közönséges-ribiszke (Ribes vulgare), ez sr ézsázr éa bdeón shonos z é n a ptonkabab o m p á s illata. Mindezeknek ények(Dipteryx odorata) aés nazö v illatos­ b o r j ú p á z s i t (Anthoxanthum odoratum), u t ó b b i t ó l ered a 7

nek i l l a t a a kumarin n e v ű a n y a g t ó l ered, ez azonban csak s z á r í t á s a l k a l m á v a l v á l i k a n ö v é n y b e n s z a b a d d á . R é g i i d ő k b e n az i l y e n illatos n ö v é n y b e n o k v e t l e n ü l nagyon h a t á s o s o r v o s s á g o t sejtettek, s v a l ó b a n , az i l l a t o s - m ü g é t is h a t á s o s m á j g y ó g y í t ó n a k t a r t o t t á k , e z é r t a régi f ü v e s k ö n y v e k b e n g y a k r a n e m l í t i k »csillagosmájfű« n é v e n . M a m á r nem szerepel a g y ó g y n ö v é n y e k k ö z ö t t , de p o m p á s i l l a t á r ó l most is híres, a m á j u s i i t a l t most is i l l a t o s í t j á k vele, m á s o k a d o h á n y h o z kevernek

KÖNYVEKRŐL Karlson Paul : A gépmadár. F o r d í t o t t a : Rácz Elemér, a f o r d í t á s t á t n é z t e : Anderlik Előd dr. A k i r . magy. T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t k i a d á s a . Budapest, 1938. 392 oldal, 32 t á b l á v a l és 177 s z ö v e g k ö z ö t t i k é p p e l . A r a 8 pengő. H á b o n í s hírektől izzik a levegő. Mindenki t u d valamit, de s e n k i sem t u d biztosat. M i n t a b o m b a csap k ö z é n k a h í r , ellenséges r e p ü l ő k m e g t á m a d t á k h a t á r s z é l i v á r o ­ sainkat és f a l v a i n k a t . M e g k ö n n y e b b ü l t e n f e l s ó h a j t u n k , r e p ü l ő i n k az ellenséges g é p e k e t l e l ő t t é k . K é n y s z e r e d e t t e n n é z e m á t p o s t á m a t . K ö n y v is v a n a levelek k ö z ö t t . Bosszankodom, k i t u d m a olvasni? K i b o n t o m a csomagot. Karlson : »A g é p m a d á r « . K ö n y v sohasem v o l t i d ő s z e r ű b b , m i n t ez most. M i n d e n t elfeledve, beletemetkezem, csak a g é p é r d e k e l ! T ö r h e t e t l e n ü l h í v ő k u t a t ó k , k í s é r l e t e z ő k k ü z d e l m e i a lehetetlennek l á t s z ó dologgal, a m í g el nem j u t u n k k o r u n k l e g t ö k é l e t e s e b b r e p ü l ő g é p e i h e z . Észre sem v e s s z ü k , hogy a legnehezebb m ű s z a k i k é r d é s e k e t é r t j ü k meg, o l y a n k ö n n y e d é n , é r t ­ h e t ő e n , m ű v é s z i e s e n m e g í r t a k ö n y v . F i a m alig v á r t a , hogy ő is olvashassa. E g y d é l u t á n elolvasta, s k ö z b e n n e m k é r d e z e t t semmit, mert m i n d e n t m e g é r t e t t . A k ö n y v n a g y o b b r é s z e i n e k c í m e : »Történet«, »elmélet«, »gyakorlat«. E b b e n benne v a n m i n d e n , amit a r e p ü l é s r ő l t u d n u n k lehet és t u d n u n k k e l l . A fordító derék m u n k á t végzett, a kiadó Természet­ t u d o m á n y i T á r s u l a t s z e r k e s z t ő j e , Rapaics Raymund dr. k i t ű n ő é r z é k k e l v á l a s z t o t t a k i , az E g y e t e m i N y o m d a pedig s z o k á s o s g o n d o s s á g g a l n y o m t a ezt a n a g y o n értékes könyvet. Éhik Gyula dr. Hagen Werner : Erp, die Geschichte einer Wildente. B e r m ü h l e r k i a d á s a , B e r l i n - L i c h t e r f e l d e , 1938. 158 oldal, 12 á b r á v a l ; á r a v á s z o n k ö t é s b e n 3 M á r k a .

Illatos m ü g e (Asperula odoraid) tölgyerdőben a Naszálon. Pénzes Antal felvétele.

belőle, hogy füstje i l l a t o s a b b á váljék. N a g y o n é r d e k e s e szép erdei n ö v é n y m a g y a r n e v é n e k eredete. A m a g y a r s á g ezt a n ö v é n y t nem ismerte és k ö z h a s z n á l a t o s magyar neve t u l a j d o n k é p e n m a sincs. E z é r t r é g e b b e n ú g y oldot­ t á k meg a k é r d é s t , hogy n é m e t neveit m a g y a r r a fordí­ t o t t á k , így lett belőle csillagos-májfű, m á j u s f ű , a m á j u s i italról b o r v i r á g . Diószegi-nAa azonban egyik sem felelt meg, mert az egész A s ^ e r w / a - n ö v é n y n e m z e t s é g n e k keresett nevet, amelynek az i l l a t o s - m ü g e (Asperula odorala) egyik faja. A M a g y a r F ü v é s z k ö n y v szerzője m e r é s z e l h a t á r o z á s s a l a francia nyelvkincshez fordult s a n ö v é n y francia n e v é b ő l a l a k í t o t t a m a g y a r n e v é t . Francia nyelven e n ö v é n y t a szintén m á j u s b a n virágzó és ugyancsak e r d ő b e n élő g y ö g y v i r á g g a l e g y ü t t muguet n é v e n ismerik, s ennek a s z ó n a k k e m é n y magyaros kiejtése a »müge«. Rapaics R.

A magyar v a d á s z k ö z ö n s é g b i z o n y á r a ö r ö m m e l fo­ gadja ezt a j ó l m e g í r t k i s k ö n y v e t , mert m e g t a l á l benne m i n d e n adatot, amelyet a t ő k é s r é c e é l e t é r ő l t u d n i a k e l l . D e n e m s z á r a z adatok felsorolása, nem rideg t u d o m á n y o s é r t e k e z é s . A szerző mindent folyamatosan, g y a k r a n szinte é s z r e v é t l e n ü l , s z ő t t a c s e l e k m é n y b e és csak ha v a l a k i v a l a m e l y r é s z l e t k é r d é s r e keres f e l v i l á g o s í t á s t vagy h a m á r ismeri a r é c é k é l e t é t , e s z m é l r á , hogy ez a k ö n y v n e m s z é p i r o d a l m i csevegés, hanem t u d o m á n y . Cselek­ m é n y t e m l í t e t t e m , mert Hagen s z e m ü n k e l ő t t peregteti le »Erp«, egy t ő k é s g á c s é r é l e t é t . »Erp« é l e t t ö r t é n e t e az é l m é n y e k és c s e l e k m é n y e k h o s s z ú sora ; észre sem v e s s z ü k , hogy pontos adatokat k a p u n k , meddig tart a k ö l t é s , m i k o r k e z d ő d i k a v o n u l á s , hogyan fejlődik az e l k é s e t t k ö l t é s , m i a k ü l ö n b s é g a hazai és az é s z a k i é l e t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t . Pontos adatokat k a p u n k t o v á b b á e l m ú l t i d ő k v a d á s z a t a i r ó l , a régi réce­ fogásról, m i v e l a t ö r t é n e t e t h e l y e n k é n t v a d á s z o k és h a l á s z o k beszélgetése s z a k í t j a félbe ; e l m o n d j á k , m i t é l t e k á t v a g y m i t olvastak otthon a n a g y a p á k k ö n y v e i b ő l . A z é r d e k e s k i s k ö n y v — ú g y v é l e m — sok m a g y a r v a d á s z n a k fog kellemes ó r á k a t szerezni, hiszen a réce­ v a d á s z a t o t a m a g y a r v a d á s z k ö z ö n s é g is n a g y o n kedveli. A k ö n y v e c s k é t a szerző csinos rajzai d í s z í t i k . Kleiner Endre dr.

ÁLLATKERTI HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Az ausztráliai-káposztapálma állatkerti pálmaházunk­ nak m á r igen régi fája és legnagyobb p á l m á i n k egyike. H a z á j á b a n , A u s z t r á l i á b a n , ahol s z a b a d f ö l d b e n t e n y é s z i k , nem r i t k a eset, hogy m a g a s s á g a eléri a t i z e n ö t - t i z e n ­ nyolc m é t e r t . Á l l a t k e r t i p á l m á i n k f a e d é n y b e n élnek, m é g i s a r á n y l a g elég gyorsan fejlődnek. A f a e d é n y b e ü l t e t e t t n ö v é n y e k e l ő n y e , hogy b á r m i k o r , b á r h o v á , a n e k i k legalkalmasabb helyre, á t h e l y e z h e t j ü k ő k e t , amire elég g y a k r a n v a n s z ü k s é g . í g y k e r ü l t az a u s z t r á l i a i ­ k á p o s z t a p á l m a (Livistona australis) is kilenc é v v e l e z e l ő t t mostani h e l y é r e , a p á l m a h á z d é l n y u g a t i o l d a l á r a . O t t s o k á i g é l h e t h á b o r í t a t l a n u l . H a k ö z b e n t ö r z s e fölfelé n ö v e k e d i k és levelei elérik a p á l m a h á z m e n n y e z e t é t , ú g y s e g í t ü n k majd a bajon, hogy a f a e d é n y t l e s ü l l y e s z t j ü k a földbe, ú g y h o g y a n ö v é n y t ö v e a föld színére k e r ü l j ö n . K á p o s z t a p á l m á n k s z a k s z e r ű g o n d o z á s u n k f o l y t á n gyor­ san n ö v e k s z i k , s ezzel megcáfolja azt a felfogást, hogy a p á l m á k igen lassan n ö v e k e d n e k . Tizenuyolc-hiisz é v alatt hatésfél m é t e r magas t ö r z s e t fejlesztett. T ö r z s é n e k v a s t a g s á g a azonban nem egyenletes, hanem t ö v é t ő l fölfelé v é k o n y o d ó . A z e l s z á r a d t levelek h ü v e l y e i rajta hatalmas pikkelyekhez h a s o n l í t a n a k . Leveleinek legyező­ m ó d r a szabdalt lemezei s ö t é t z ö l d e k , f é m f é n y ű e k , m á s ­ fél-két m é t e r szélesek, a l e v é l n y é l k é t - h á r o m m é t e r h o s s z ú , k é t o l d a l á n s o r j á b a n fekete t ü s k é k vannak.

Ausztráliai-káposztapálma (Livistona australis) törzse az elszáradt levélhüvelyekkel. Haller László dr. felvétele.

Á l t a l á b a n 12—18 C fokos h ő m é r s é k l e t e n tartjuk, de á téli h ó n a p o k b a n igen j ó l megvan 8—10 fokon is. M a g r ó l s z a p o r í t j á k . A magok c s í r á z t a t á s a h á r o m h ó n a p i g is eltart. Nevelése nagy t ü r e l m e t k í v á n , m é g i s sok n ö v é n y b a r á t foglalkozik vele c s u p á n k e d v t e l é s b ő l . T e l e v é n y e s , gazdag földet és sok vizet k í v á n . A z őszi h ó n a j j o k b a n és t é l e n h e t e n k é n t k é t s z e r t i z e n ö t liter vizet k a p , n y á r o n azonban n a p i adagja h ú s z liter. E z e n f e l ü l h e t e n k é n t egyszer j u t a z s á k o n á t s z ű r t t i z e n ö t liter h í g í t o t t uiarhat r á g y a l e v e t adunk neki. Ausztráliai-káposztapálmánk harmincöt-negyvenéves n ö v é n y , harminc-negyven legyezőszerű levele v a n , a levél­ nyelek messzire s z é t t e r ü l n e k , e z é r t t e r e b é l y e s k o r o n á j á v a l , hatésfél m é t e r magas t ö r z s é v e l p á l m a h á z u n k egyik dísze. A k á p o s z t a p á l m a (Livistona) a z é r t k a p t a ezt a n e v é t , mert t ö b b f a j á n a k s z á r c s ú c s a a fiatal levelekkel e g y ü t t » p á l m a k á p o s z t a « n é v e n ismert forróégövi zöldség. P á l m a k á p o s z t á n a k f o g y a s z t j á k a fiatal a u s z t r á l i a i - k á p o s z t a ­ p á l m a s z á r c s ú c s á t is. T e s t v é r f a j a a k í n a i - k á p o s z t a p á l m a (Livistona chinensis), ez K í n a déli r é s z é n és a k ö r n y e z ő szigeteken honos és csak t í z - t i z e n k é t m é t e r magasra n ő meg. M i n d a két k á p o s z t a p á l m á t a Földközi-tenger vidéké­ nek v é d e t t e b b helyein, p é l d á u l a R i v i é r á n , s z a b a d f ö l d b e is ü l t e t i k . Király A z állatkerti fókató új lakói. Á l l a t k e r t ü n k h á r o m öreg o r o s z l á n f ó k á j a az e l m ú l t t é l e n elpusztult. K ö z ö n s é ­ g ü n k n e k ezek a kedvencei t i z e n h á r o m é v e t t ö l t ö t t e k n á l u n k . A p ó t l á s u k r a v á s á r o l t ö t f ó k a m á r c i u s 15-én érkezett a nyugati p á l y a u d v a r r a . A vasúti r a k t á r b a n m i n d j á r t r á j u k akadtunk, mert j e l e n l é t ü k e t csaholáss z e r ű jellegzetes hangjukkal á r u l t á k el. A z á l l a t k e r t b e s z á l l í t á s u k t i t á n e g y e n k é n t e r e s z t e t t ü k k i ő k e t szállító­ l á d á j u k b ó l a k i s - s z i k l á b a n levő belső m e d e n c é j ü k b e . A m i ­ kor az új h e l y ü k k e l m é g ismeretlen első f ó k a a l á d á b ó l k i b ú j t , igen ó v a t o s a n ereszkedett — fejjel lefelé c s ú s z v a — a neki b i z o n y t a l a n m é l y s é g ű v í z b e , m a j d elejével a vízből f e l á g a s k o d v a , m i n d j á r t v i z s g á l g a t n i kezdte k ö r ­ n y e z e t é t . M i n d e n t m e g n é z e t t és megszagolt. A t ö b b i fóka — t á r s u k a t a v í z b e n l á t v a — m á r b á t r a b b a n viselkedett, és csakhamar habos lett a fürgén ide-oda úszó f ó k á k t ó l megkavart víz. A k ü l s ő m e d e n c é b e csak k é t nap m u l t á n e r e s z t e t t ü k k i ő k e t , a m i k o r belső f é r ő h e l y ü k e t m á r meg­ s z o k t á k . A vízben szabad ég a l á n y í l ó v a s a j t ó f e l h ú z á s á t azonnal é s z r e v e t t é k , k i b ú j t a k rajta és a k ü l s ő m e d e n c é ­ ben v i l l á m g y o r s a n ú s z v a , h o l itt, h o l ott b u k k a n t a k fel, majd a p a r t r a is k i m e r é s z k e d t e k é s a s z i k l a p á r k á n y o k o n s ü t t e t t é k magukat a nappal. Igen j ó l m e g f é r t e k e g y m á s ­ sal, de a b é k e s s é g k ö z ö t t ü k csak az e t e t é s i időig t a r t o t t ; a m i n t á p o l ó j u k a h a l a s v ö d ö r r e l feléjük k ö z e l e d e t t , vége lett a b a r á t s á g n a k , e g y m á s r a d ü h ö s e n acsarkodva és h a r a p á s r a t á t o t t s z á j j a l e g y m á s n a k rontva, mindegyik csak azon volt, hogy a j ó falatokat t á r s a i elől elkapja. E z e k a f ó k á k Carl Hagenbeck h a m b u r g i á l l a t k e r e s k e d ő ­ től k e r ü l t e k h o z z á n k és az á l l a t k e r t b e n leggyakrabban l á t h a t ó k i s t e r m e t ű o r o s z l á n f ó k á k c s o p o r t j á b a tartoznak. H a z á j u k a K a l i f o r n i a i - p a r t v i d é k , S a n - F r a n e i s c o közelében. A u a g y o b b t e r m e t ű északi o r o s z l á n f ó k a i n k á b b az A l a s k a i p a r t v i d é k e n honos. D é l e b b r e csak p á r z á s idején vonulnak t ö m e g e s e n . A s z á m u k r a megfelelő helyeken nagy f a l k á k b a v e r ő d v e j lepik el a p a r t v i d é k szikláit. A fogságot j ó l b í r j á k , s ő t a k ö l n i és a lipcsei á l l a t k e r t b e n szaporodtak is. E k é t á l l a t k e r t v e z e t ő s é g é n e k m e g á l l a p í t á s a szerint t e r h e s s é g ü k 341—342 napig tart. A fiatalok n y i t o t t szemmel s z ü l e t n e k . P á r z á s i i d e j ü k a Kaliforniai-part-

rendellenesen elágazó a g a n c s s z á r a k mellől kisebb sarjh a j t á s o k erednek. E z e k k ö z ü l k ü l ö n ö s e n a baloldalt előre álló k i s á g a k k é t kis g y e r t y á h o z h a s o n l ó a n mered­ nek k i a rózsából. A torz agancs k i a l a k u l á s á n a k t a n u l ­ s á g o s o k a és e l ő z m é n y e v a n . A z ő z b a k o k e g y ü t t t a r t á s a k ö z ö s helyen, v e r e k e d ő t e r m é s z e t ü k m i a t t bajos feladat. A m í g agancsuk n ö v e k ­ szik, b é k e s s é g b e n vannak, mert a fejlődő agancsot b o r í t ó bolyhos b ő r h á n c s b a n sok az ér és ideg, e z é r t é r z é k e n y és m e g s é r t é s e f á j d a l m a s . E b b e n az idő­ szakban a b a k o k k e r ü l i k a v e r e k e d é s t , s h a j á t é k o s k e d v ü k b e n b a r k á s fegyverüket néha mégis összemérik, ezt n a g y o n ó v a t o s a n teszik, hogy meg ne s é r ü l j ö n . A bajt rendszerint az okozza, hogy az e r ő s e b b b a k o k agancsa e l ő b b érik meg, m i n t a g y e n g é b b e k é és a t t ó l kezdve, hogy a d ö r z s ö l é s t megkezdik, é r z i k e r e j ü k e t és f e g y v e r ü k h a s z n á l h a t ó s á g á t és ü l d ö z n i k e z d i k a g y e n g é b b vagy m é g é r e t l e n a g a n c s ú b a k o k a t . A z ü l d ö z é s e r e d m é n y e g y a k r a n s ú l y o s , n é h a h a l á l o s sebesülés. A fókató új lakói. Szabó Ferenc dr. felvétele.

v i d é k e n m á j u s t ó l — a u g u s z t u s i g , az é s z a k i b b t á j a k o n júniustól—októberig van. A v a d á s z a t o r o s z l á n f ó k á r a nagy haszonnal j á r , mert úgyszólván minden részük használható ; ezért számuk egyre apad. F i a t a l o n f o g s á g b a j u t v a , hamar m e g s z e l í d ü l ­ nek és n a g y s z e r ű e n i d o m í t h a t o k . A z ö r e g e b b f ó k á k azonban g o r o m b á k é s sokszor m e g t á m a d j á k á p o l ó j u k a t is. T á p l á l é k u k csak tengeri h a l , e z é r t f o g s á g b a n t a r t á s u k költséges dolog. Szabó dr. Rendellenes a g a n c s ú őzbak. A z á l l a t k e r t i kis-szikla alján, az őzek k i f u t ó j á b a n nagyon é r d e k e s a g a n c s ú bak l á t h a t ó , H o m l o k á n a k é t r ó z s a t ő alig l á t s z i k , a n n y i r a á g a s - b o g a s k é p z ő d m é n y n ő t t k i belőle. A k ü l ö n ö s a l a k ú ,

A b a r k á s rendellenes agancsú á l l a t k e r t i ő z b a k feje. Halier László dr. felvétele.

E n n e k a b a k u n k n a k is m e n e k ü l é s k ö z b e n t ö r t el a l á b a . A g y ó g y u l á s i d e j é r e p i h e n t e t é s céljából á t h e l y e z t ü k a kis-sziklán lévő k ü l ö n k i f u t ó b a . O t t a z t á n egy szél­ v i h a r a l k a l m á v a l egy k o r h a d t gerenda fejére esett és m i n d a k é t a g a n c s s z á r á t l e t ö r t e . A r ó z s a t ö v e k is meg­ s é r ü l t e k , s ő t az e g y i k b ő l k i is csorbult egy darab. A b a k t ö b b sebe ellenére m e g g y ó g y u l t , ú g y h o g y ez i d é n m á r v i s s z a t e h e t t ü k t á r s a i közé. O t t n ö v e s z t e t t e s é r ü l t rózsa­ t ö v é b ő l azt a c s o d á l a t o s a n á g a s - b o g a s agancsot, amely a rendellenes agancsok k ö z ö t t is k i v á l ó p é l d á n y . A rendellenes fejlődést a s é r ü l t r ó z s a t ő o k o z t a . B i z o n y í t ó p é l d a erre m á t r a i s z a r v a s b i k á n k agancsa. E n n e k csak az egyik r ó z s a t ő j e s é r ü l t meg, e z é r t csak f é l a g a n c s a rendellenes, m á s i k fele s z a b á l y o s alakit. Halier dr. A lósirály (Larus cachinna-ns ) a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é n honos. O l y a n nagy, a k á r az E u r ó p a é s z a k i r é s z é n élő e z ü s t ö s - s i r á l y . H á t a az u t ó b b i é n á l s ö t é t e b b e z ü s t s z ü r k e . L á b a s á r g a . H a z á n k b a is g y a k r a n e l l á t o g a t és a t ö b b i sirályfaj k ö z ü l n a g y s á g á v a l v á l i k k i . A Trieszti­ öbölben gyakori. Legtöbbet belőlük a városok közelében l á t h a t u n k . Ó r á k h o s s z a t t keringnek a k i k ö t ő k f ö l ö t t és fel-alá r ö p k ö d v e figyelik a vizet, t á p l á l é k o t keresve. H a v a l a m i n e k i k v a l ó dolgot megpillantanak, hirtelen l e s z á l l n a k és a v í z s z í n é t alig é r i n t v e , k a p j á k fel z s á k m á ­ n y u k a t . H a l a k k a l t á p l á l k o z n a k , de a v í z e n ú s z ó h u l l a d é ­ k o t is e l f o g y a s z t j á k . I l y e s m i a k i k ö t ő k b e n m i n d i g b ő v e n a k a d . A r o v i g n ó i v i z e k e n is sok a lósirály. D e i l y e n k o r , tavasszal, az e z ü s t h á t ú , hófehérfejű i d ő s e b b s i r á l y o k a t h i á b a k e r e s s ü k . A k i k ö t ő k b e n és ö b l ö k b e n c s u p á n s ö t é t e b b t o l l a z a t ú fiatal p é l d á n y o k a t l á t u n k . A z i d ő s e b ­ bek a t á v o l i s z i k l á s szigeteken v a n n a k . O t t fészkelnek s a feléjük k ö z e l e d ő ember elől v i j j o g v a a magasba szállnak. Fészkük a sziklák mélyedéseiben vagy kis t i s z t á s o k szélén, b o z ó t o k t ö v é b e n v a n , de az egyes v i h a r ­ vert tengeri f e n y ő k ö n elhagyott v a r j ú f é s z k e k e t is elfoglalják. Á l l a t k e r t ü n k b e n most h á r o m lósirály v a n , ezek k ö z ü l k e t t ő i d ő s e b b , egy pedig h á r o m é v e s fiatal p é l d á n y , de tollazata m á r o l y a n , m i n t az ö r e g e k é . A l ó s i r á l y o k a m a d á r h á z v é g é b e n , a nagy r ö p d é b e n v a n n a k . A s z i k l á k t ö v é b e n fészkelnek. A z e m l í t e t t fiatal m a d á r is ott k e l t k i a t o j á s b ó l és szülei ott n e v e l t é k fel. H o g y k é s ő b b is ráismerhessünk, lábára aluminiumgyűrűt tettünk. Ugyan­ abban a r ö p d é b e n v a n a n á l u n k g y a k r a b b a n előforduló t ö b b i s i r á l y is, t e h á t a v i h a r s i r á l y (Larus canus) és a d a n k a s i r á l y (Larus ridibundus). E z e k k e l és a r ö p d é b e n

A z á l l a t k e r t b e n nevelődött lósirály. A z á l l a t k e r t i V I I . fényképpályázaton vásárolt k é p .

Szemenyci Bálint dr. felvétele. lévő t ö b b i m a d á r r a l békességben élnek, c s u p á n az e z ü s t ö s ­ s i r á l y o k k a l nem f é r n e k meg. K ü l ö n ö s e n fészkelés idején volt k ö z ö t t ü k h á b o r ú s á g . D e t a v a l y n y á r o n u t ó b b i a k a t a k i s - t ó e l k e r í t e t t k ü l ö n részébe t e l e p í t e t t ü k á t , e z é r t v a l ó s z í n ű , hogy l ó s i r á l y a i n k ebben az é v b e n i s m é t fészkelni fognak. Szombath

AZ IFJÚSÁGNAK ŐZEK I G A Z T Ö R T É N E T E . írta:

Reményi Józsefné.

M i c i k e , a fiatal őzsuta, a körülkerített kis akácos végében legelészett, egyre figyelve-fülelve. Amikor kinyílt a kertajtó, kíváncsian odafutott, mert azt hitte, gazdája jön, aki sós kenyérrel szokott neki kedveskedni, vagy Török Pétör bácsi, akitől ételt, italt kap. Amint a fák és bokrok közül kiért a kertajtó előtt a tisztásra, lába gyökeret vert, mert olyat látott, mint életében azelőtt soha. — O, tilio-mio! — nevetett a feketerigó, egy fa­ ágon himbálódzva, a kis őzsuta megrökönyödésén. — K i ez? M i ez? — kérdezte Micike egyetlen barátjától, a rigótól, aki az udvarház kertjéből szokott átjönni hozzá egy kis pletykára, tereferére és felemelte fekete orrát, hogy szimatot fogjon. — E z egy őz, — felelt a feketerigó és egy ággal lejjebb szállt, hogy jobban lásson és halljon. - E g y őz? — csodálkozott Micike, — egy őz, olyan, mint én? — Igen, majdnem olyan, mint te — mondta a rigó. Micike még sohasem látott őzet. Alig néhány­ napos volt, amikor anyját egy vadorzó lelőtte és Török Pétör bácsi, az erdőkerülő, meg a kutyája bokrok tövében akadt a legyengült kis állatra. Elhozták a t a n y á r a , felnevelték s amióta megnőtt, megerősödött, a körülkerített akácosban él. Micike óvatosan közeledett a másik őz felé, orrocska ját a jövevény orrához dugta, aztán, mint aki saját merészségétől megijedt, hirtelen félre­ ugrott és elszáguldott, hogy csak úgy döngött a föld kis csülkei alatt. Nyomon követte a másik.

Micike ezúttal is háromszor kerülte meg az akácost, mint mindig, amikor valaminek nagyon megörült, vagy valamitől nagyon megijedt. Aztán hirtelen megtorpant, úgyhogy a másik őz alig tudta követni. - K i vagy? — kérdezte tőle Micike. — É n vagyok a Bakocska. H á t téged hogy hívnak? — Engem Micikének. M-i-c-i-k-é-n-e-k, érted? Mert a Mici névre nem hallgatok, csak akkor jövök, ha Micikének szólítanak. — De hogy kerülsz te ide, az én kertembe, Micike? — kíváncsiskodott a bakocska. — A te kertedbe? — csodálkozott a kis őz­ suta. — E z t te kérdezed, aki most jöttél, tőlem, aki már régen itt élek? — Igen — felelt Bakocska — ez a kert az enyém volt. Egész kicsi koromban az árvíz sodort el anyám mellől. De kimentettek és itt, ebben a kertben nőttem fel. Amikor aztán megerősödtem, goromba lettem és nekimentem nemcsak gazdám­ nak, de Török Pétör bácsinak is, aki gondomat viselte. Akkor nagyon megharagudtak rám és visszavittek az erdőbe. Egy tavasz mult el azóta és egy tél. - Hogyan kerültél vissza? — érdeklődött tovább Micike. De Bakocska története nemcsak Micikét érdekelte, a feketerigó is lejjebb szállt még egy ággal. — Eltem az erdőben, mint a többi őz. Tegnap aztán hurokba akadtam, amelyet gonosz emberek vetettek nekünk. Egész éjjel kínlódtam, de szabadulni nem tudtam. Nézd a nyakamat, csupa vér és seb. Hajnalban jött az ember, aki a hurkot vetette. Hogy miért nem ölt meg rögtön, mi volt a szándéka velem, nem tudom. Amikor leoldotta nyakamról a kötelet, megbotlott, elesett és sikerült elmenekülnöm. Tüzes bot nem volt nála, nem lőhetett le, de káromkodva kergetett a megáradt Tiszába. Sokáig úsztam. Majd egy csónak közeledett felém a másik partról. Két ember ült benne. Újabb ellenség, gondoltam, mert csak az egyik evezett, a másiknál volt a tüzes bot, tehát vadász­ tak. Menekülni akartam, de erőm fogytán volt. Már-már elsodort az ár, amikor egy ismerős hang ütötte meg fülemet, régi gazdám hangja : »Bakocska! Bakocska, gyere ide!« Megálltam, nem mertem fülemnek hinni, aztán a közeledő csónak felé úsztam. Nagy nehezen beemeltek a csónakba. Régi gazdám megsimogatott : »Dátod, Bakocska, ha agancsod nem nőtt volna ilyen ferdén, meg sem ismerlek és bezzeg pórul jártál volna, szegény Bakocskám!« Török Pétör bácsi kievezett velünk a partra. A révháznál várt a kocsi. Takarókba csavartak és hazahoztak. Most itt maradok veled és ezentúl Micike, nem leszel egyedül. - Ó tilio-mio, de érdekes! — szólt a rigó és elszállt, hogy elmesélje a kert többi madarának is Bakocska visszaérkezését. Azóta már hónapok teltek el. Bakocska és Micike mellett egy kis őzgida ugrándozik a körül­ kerített akácosban, messze innen, valahol a Tisza partján.

APRÓ

x IÍ x x

HIRDETÉSEK

Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

Előfizetési vagy hirdetési küldendő.

x x

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X

díj Állatkert Budapest, X I V . ,

Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Zimmermann Ágoston közreműködésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztőség é s kiadóhivatal : Budapest, VIII., E s z t e r h á z y - u . 16.

Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Hivatalos órák hétfőn é s c s ü t ö r t ö k ö n d. u. 3—5 óra k ö z ö t t . Telefon : 142-474.

Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön d. u. 3—5 óra k ö z ö t t .

Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák mindennap d. u. 3—5 óra k ö z ö t t .

x x x n x x a a a X ii

f

SKABAÉsPLOLtt

VILMOS CSÁSZÁR Űl

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

il X X X X

il il il X

Magyar Dobermannosok titkári hivatala VIII., Baross-utca 77. Telefon: 141-378

Budapest,

il X X xxxxxxsaixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HIRSCHLER MIKSA Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142—474.

Budapest, VI., Szondy-utca 54.

A szerkesztésért é s kiadásért felelős : Nadler Herbert.

Legolcsóbb

VASUZLETE

bevásárlási

forrás:

Mindennemű kerrészeii és gazdasági eszközök,

Hirdessünk „A Természet"- ben

Házfarfási cikkek. Épülel- és búiorvasalások. Telefon: 117-528

Üveg- és porcellánáru,

SZILÁDY ZOLTÁN: Zoológia. Bevezetés a t u d o m á n y o s állattanba. D e b r e c e n b e n t a r t o t t e g y e t e m i e l ő a d á s a i n a k szövege m e g j e l e n i k a s z e r z ő kiadásában. E l s ő r é s z e : G e r i n c t e l e n e k , 2 6 0 o l d a l o n m á r kapható és a n e m s o k á r a k ö v e t k e z ő két kötettel együtt e l ő f i z e t ő k n e k 1 6 P a z á r a . A m u n k a megjelenése érdekében a s z e r z ő l a p u n k e l ő f i z e t ő i n e k k e d v e z m é n y e s á r o n a j á n l j a a k ö v e t k e z ő m u n k á i t : Bulgária díszes v á s z o n k ö t é s b e n , p l a q u e t t e l U g y a n e z fűzött példány A mi Erdélyünk Környékünk állatvilága ( c s e r k é s z k ö n y v a közönségesebb á l l a t o k m e g i s m e r é s é r e ) . . . Vissza az anyaföldhöz A középeurópai béke útja Postaköltség

beleértve.

Cím :

Pomáz.

Postacsekk

száma:

-

8 — 6"— 1'— 1'— —'50 —"50

P P P P P P

19.817.

LOVAGLÓ- ÉS HAJTÓISKOLA

FA

AZ ÁLLATKERTBEN! L O V A G L Á S : egyénenként és osztályban, alapgyakorlatok, iskolalovaglás futó­ szárral, kengyellel és kengyel nélkül, haladók tereplovaglása stb. H A J T Á S : gyermekek hajtása egyes-, kettes-, négyes- és ötösfogatokkal. Az állatkerti belépődíjon vagy évi bérletjegy árán felül : 1. 40 percig tartó lovaglásért, egy, vagy kétlovas kocsi hajtásáért kezdőknek és haladóknak 2 pengő 50 fillér; 2. 20 jegyet tartalmazó jegyfüzet ára 40 pengő ; 3. Tereplovaglás esetenként és személyenként 5 pengő. SZAKSZERŰ TANÍTÁS kezdők és haladók számára csütörtök kivételével naponta reggel 7-től 10-ig és délután 4-től 7-ig.

E L S Ő R E N D Ű

B E T A N Í T O T T

L O V A K !

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ES NÖVÉNYKERT

pálmaházában jjaz akváriumban

délszaki növények gazdag gyűjteménye, tengeri- és édesvízi állatok,

mt

óriás- és mérgeskígyók, gyíkok, békák, teknősök és díszhalak láthatók,

jjjjazegész kertben

szabad fényképezés.

: .... -

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 20 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 10 fillér. ::xx:::«:xx:;:{::ísxx;;xxxxttx^ Budapest s z é k e s f ő v á r o s h á z i n y o m d á j a 1939 — 3 7 8 4 — F e l e l ő s n y o m d a v e z e t ő : K u r f ü r s t I s t v á n v e z é r i g a z g a t ó

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

V

ó

K. Ű R I

a Rudas Gyógyfürdő parkfában feltörő

Hungária, Attila és Juveníus gyógyforrások v i z é v e l

A Hungária és Aíííla kénesforrás gyomor*, bélmegbeíegedések, epe=, máj- és vesebáriíalmak gyógy­ kezelésére kiválóan alkalmas.

A Juveníus rádiumforrás íesíi és szellemi kimerülés, korai elöregedés, magas vérnyomás és véredényelmeszesedés kezelésénél igen jó eredménnyel használható.

Részletes felvUágosíiásí nyují: Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőinek és Gyógyforrásainak igazgatósága Budapest, XI. kerület, Kelenhegyi-úí 4. szám.

A Budapest S z é k e s f ő v á r o s i

Állat- és Növénykertben állandóan

sok

a látványosság

é s szórakozás!

Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban; télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház é s terrarium, lovaglópálya, k o c s i z á s . Két vendéglő, tejcsarnok. A nyári hónapokban szabad nézőtéren elsőrendű hangversenyek, teljes opera- és operettelőadások. Télen jégpálya, melegedő, csatoló, falatozó. A z e g é s z kertben szabad f é n y k é p e z é s . Belépődíj: felnőtteknek 70 fillér, v a s á r n a p 10 éven aluli gyermekeknek

50 fillér. 30 fillér.

Minden hónap első vasárnapján

felnőtteknek 10 éven aluli gyermekeknek

40 fillér, 20 fillér.

|||j|jjj|jj^Í&|jw

T E R

itl ¥

E S z E T

a Székesfővárosi Állat- és Növénykert

k é p e s

természettudományos

f o l y ó i r a t a

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója a természet minden barátjának és kutatójának. Megjelenik

minden

Előfizetési 6 Egyes

szám

hó

ára. e g é s z

15.-én. évre

pengő. ára

60

fillér.

M u t a t v á n y s z á m o t k í v á n a t r a b á r k i n e k ingyen k ü l d „ATermészet" kiadóhivatalaBudapest, XlV.,Állat- ésNövénykert.