13010 9 770352 607004
I SSN 0352 - 6070
61. évfolyam • 2013. október • Ára 40 dinár
Köszöntő A borz nagyon szereti a szőlőt. Éjszakánként gyakran előjön erdei odújából, hogy a szőlőfürtöktől roskadozó alacsony tőkékhez menjen. Óvatosan, lopózva közelít meg egy szép szőlőtőkét, és egymás után szüreteli le a fürtöket. Ezután jóllakottan visszatér odújába, de már most a következő szőlőskerti látogatásra gondol... És ti mire gondoltok elalvás előtt? Végiggondoljátok, mi is történt a nap folyamán veletek? Vagy esetleg nagy utazásokról álmodoztok? Mi most a Mézeskalács segítségével ablaknyitogatósat fogunk játszani; bepillantunk egy-egy európai országba. Hogy is élnek ott, mit esznek, milyen érdekes szokásaik vannak. Kezdjük az ismerkedést először is a mi földrészünkkel, Európával. Jó olvasgatást és álmodozást kívánok! Csilla
Rajzpályázatok • Egy európai ország képekben • Hangszerek • Tigrisek
Szárnybontogató • Én és a kedvenc hangszerem • Márton-napi népszokások • Télre várva
A nyelv, amit mindenki ért „Édesapám, tudni kívánom, hányféle nyelv is van a világon? – kérdi egy néger fiú. – Én megtanulnám valamennyit, hogy mindenki megértsen végre.” Az apja némán felnéz az égre, a tengernyi csillagfényre. „Jaj, ennyit?” Elbúsul a gyermek, s áll hangtalanul. „Nem, eggyel több van” – szól apja halkan, és flótájába fújva, elmerül a dalban. A fiú azóta flótázni tanul. Hans Bauman Mándi Stefánia fordítása
Fedőlap és illusztráció: Belec S. Anikó
A Mézeskalács megjelenését támogatta:
CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad) ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya
– a legkisebbek irodalmi és foglalkoztató folyóirata n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n
n Első szám: 1953 (mellékletként), 1954 májusa (külön lapként) n Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja: a Magyar Szó Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 21000 Novi Sad (Újvidék), Szerbia n A Kft. igazgatója: Ökrész Rozália n n A Magyar Szó napilap főszerkesztője: Varjú Márta n A Jó Pajtás hetilap és a Mézeskalács havilap felelős szerkesztője: Lennert Géza n A Mézeskalácsot szerkeszti: Tripolszki Csilla n Lektor: Buzogány Kardos Julianna n Grafikai szerkesztő:
Buzás Mihály n Szerkesztőségi titkár: Fehér Mária n Állandó külmunkatárs: Belec S. Anikó ( 021/475-400-8 n Leveleiteket a következő címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya. Tel/fax: 021/557-304 n e-mail (csak laprendelési ügyekben):
[email protected] n Nyomtatja: Magyar Szó Kft. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre 400 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n
2
Hén Benjamin, 3. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
3
Október – bár naphoz nem köthető eseményekből áll –, mégis az egyik leggazdagabb hónapunk. Ekkorra érnek be a termések, ezer színében pompázik a természet, s titkon már a téli ünnepkörre gondolunk. Az ősz az elmúlást jelképezi, mégis benne van a remény, a beteljesedés, majd az újjászületés. Október 4., Assisi Szent Ferenc napja A középkor legnagyobb szentjének napja. A ferences szerzetesrend megalapítója, aki az alázatosság, a földi javakról való lemondás, a szegénység, az egyszerűség jelképe. Ez a nap a búzavetés kezdete, sok helyen ezt a hetet búzahétnek is nevezik.
A káposzta és a kerti vetemények betakarítása. Október 23., János napja Lámpagyújtás napja. Régen, nagyon régen, ezen a napon gyújtottak lámpát. Október 26., Dömötör napja A néphagyományban a juhászok védőszentje. A múltban az egyik legjelentősebb pásztorünnep. Napját juhászújévnek is nevezték, mert ilyenkor a juhászok meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatukat. A juhászok körében híresek a dömötöri juhászbálok: dömötörözés, melyet bográcsban készített birkapaprikással tettek színesebbé.
Találós kérdések Folt hátán folt, tű benne sose volt. Télen jól elrejt a kamra, mi is volnék, ha nem az... (alma)
Naphoz fűződő hiedelemés szokásanyag
Október 21., Orsolya napja
(káposzta)
Év múlik, évet ér, Egymást hajtja négy testvér. Télen nagyon hideg van, Nyáron nagyon meleg van, Ősszel esik az eső, Soha nincsen jó idő.
• a levelek színváltozáson esnek át • lombhullás • érik a gesztenye, a makk • törik a kukoricát • a reggelek ködösek • gyakran esik az eső • megjelennek a varjak, seregélyek • a rovarok bebújnak a repedésekbe • a falevelekből faliképet készíthetünk • csutkából babát, szárízékből játékokat készíthetünk
Ló lába szúrta, kerek talpa gyúrta, tarka disznó orra túrta, az út szélén kész a torta! Mi az? Nem vetik, nem kapálják, mégis terem. (gaz)
Október – Mindszent hava
Napról napra a természetben
(sár)
Népszokások
Szólások, mondások Hátul hordja az eszét, mint kondás a botját. (Később jön rá, mit kellett volna tennie.) * Felköti a kolompot. (hangos) * Bús, mint szüret után a szőlő. (szomorú) * Sok szüret volt azóta. (régen történt)
Október 31., Farkas napja Ezen a napon kell a facsemetéket elültetni. A faültetés az élet folytonosságát szimbolizálja. Szőke Anna nyomán
Október 15., Teréz napja Az egyházak egyik legnagyobb női alakja, szentje. Valamikor dologtiltó nap volt. Október 20., Vendel napja A pásztorok védőszentje, patrónusa, szobrát a báránykával több helyen is láthatjuk. Pásztormisét mondanak Vendel napján.
4
Kalapos Kitti 5 és fél éves óvodás, Péterréve
Fujkin Zsófia 3. osztály, Horgos
5
Az alkony oson már fák lombja alól. A nyár hegedűjén ősz bánata szól.
Ének
Esőbiztató
Fák lombja alól táncolva az ősz jön, s a rőt koszorút megrázza a törzsön. Táncolva az ősz jön, s mint felleg a hegyre, vállamra borulnak az ősz meg az este. Az ősz meg az este. Juhász Gyula
Kecske-mecske játék
Stantić Barbara, 4. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
6
Gazda: Kecske-mecske, mit keres a kertemben? Kecske: Szőrt szednék, ha vóna. Gazda: Minek a szőr? Kecske: Szitát kötögetni. Gazda: Minek a szita? Kecske: Korpát szitálni. Gazda: Minek a korpa? Kecske: Disznót hizlalni. Gazda: Minek a disznó? Kecske: Zsírját kivenni. Gazda: Minek a zsír?
Kecske: Kocsira kenni. Gazda: Minek a kocsi? Kecske: Menyasszonyért menni. Gazda: Minek a menyasszony? Kecske: Isegetni-mosogatni, Tányérokat nyalogatni. Gazda: Nem félsz, hogy megfoglak? Kecske: Nem, mert itt is lik, ott is lik. Gazda: Sicc ki a kertemből!
7
Szösz néne Fönt a Maszat-hegy legtetején, ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én, ott ül a teraszán Szösz néne. Ott ül a teraszán vénkora tavaszán, néha kiújul a köszvénye. Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin, szimatol körülötte az öszvére, hogyhogy sohasem tetszik berekedni a nagy dúdolásban, Szösz néne? Hogyhogy a köszvény, hogyhogy az öszvér nem szegi kedvét, Szösz néne?
Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek, nálam csupa szösz az asztal, a kerevet, csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon, szösz van a padlón, csempén, plafonon, szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin, szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön, öszvér, köszvény, semmi se búsít, nem szegi semmi se kedvem, köszönöm. Futnak a Takarítók a teraszhoz, sipítoznak máris: „Szösz néne, csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz, nem lesz ennek rossz vége? Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám, szösz van a porcica kunkori bajszán, szösztelenítsünk, portalanítsunk, föltakarítsunk, Szösz néne?” Fönt a Maszat-hegy legtetején, ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én, dudorászik a teraszon Szösz néne: „Szösztelenítés, portalanítás, föltakarítás? Kösz, még ne.” Varró Dániel
Varga Daniella 5 éves óvodás, Péterréve
8
Poljákovity Denisz 2. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
9
Európé és édestestvére, Kadmosz, Fönícia egyik szépséges völgyében élték boldog gyermekéveiket. Virágokkal teli mezők, gyümölcsökkel teli fák díszítették ezt a csodás szíriai tájat. Itt cseperedtek szép sudár ifjúvá a testvérek, édesanyjuk felügyelete mellett. Egy napon a folyóparton játszottak, amikor egy hatalmas bika telepedett melléjük a fűbe. Hófehér volt ez a bika, egyetlen folt vagy hiba sem volt rajta. Békésen figyelte a játszadozó gyermekeket és tűrte azt is, amikor a kisfiú a hátára mászott, meglovagolta. Kadmosz ösztökélte a hófehér bikát, mire az állat lassú vágtában körülfutotta a virágos rétet. Kadmosz a kishúgát is biztatta, hogy üljön föl a bika hátára. A biztatásra Európé is nekibátorodott, kezdetben csak simogatta a bikát, aki térdre ereszkedett előtte, hogy könnyebben a hátára tudjon ülni. De amikor már a hátán volt a kislány, hirtelen vágtatni kezdett, és eltűnt Kadmosz szeme elől. A kisfiú sírva ment haza, és elpanaszolta kishúga elrablását az édesanyjának. Másnap útnak indultak a bika nyomában napnyugatnak, hogy megtalálják Európét. Napokon, heteken keresztül gyalogoltak, erdőn és mezőn mentek át, arra, amerre a Nap nyugovóra tér, de nem találták a kislány nyomait. A távoli földek lakói egyre csak rázták a fejüket, ha megkérdezték őket: hófehér bika hátán egy kislányt senki sem látott errefelé!
10
Európé elrablása
Évek teltek el, de ők nem adták fel a reményt, és csak mentek nyugatnak. Egy este az édesanya lerogyott a földre, és azt mondta a fiának, hogy ő már nem tud többet felkelni innen, de csak menjen és kutassa fel a testvérét. Kadmosz ezután egyedül vándorolt, s egyszer csak rámosolygott a szerencse. Szépséges ifjúra lelt egy ligetben, aki aranyhárfán játszott, és gyönyörűen énekelt hozzá. Apollón isten volt az, s megmondta a kisfiúnak, hogy merre találja meg a testvérét. Apollón azt is Kadmosz lelkére kötötte, hogy ha megtalálja Európét, ne maradjanak ott, hanem menjenek még tovább, egy békés tehén fogja majd megmutatni a helyet, ahol megállhatnak, ott alapítsanak várost maguknak, s legyenek az új nép királyai. A Parnasszosz hegy tövében épült Delphoiban Kadmosz rá is lelt a testvérére. Nem sokáig időztek a templomban, hanem elindultak nyugatnak. Nemsokára kísérőjük akadt, egy békés tehén, aki még hosszan vezette őket, míg végre eljutottak egy szép sík mezőre. Kadmosz tudta, hogy megérkeztek arra a helyre, amit Apollón megjövendölt. Várost alapítottak, sok ember lakta ezt a várost, amit Thébainak neveztek el. Kadmosz király lett, s testvére, Európé vele élt nagy boldogságban. A földrész, amely befogadta őket, azóta is Európé nevét viseli. Úgy hívják: Európa. Görög monda
11
Európa Európa neve mellé nem írhattok olyan ismert neveket, mint Kolumbuszé vagy Magelláné. Európát nem akarta senki sem felfedezni, mert éppen Európából indult ki a történelem folyamán majd minden felfedezőút. Az európai emberek hajózták be a világ minden tengerét, kutatták fel és hódították meg az ismeretlen országokat. Mégse higgyétek, hogy az európai emberek különbek volnának más világrészbeli társaiknál. Az történt, hogy ekkor már hosszú idő óta Európa járt elöl a fejlődésben. Természetesen elöl járt a világ felfedezésében is. Így aztán a mi számunkra Európát nem fedezte fel senki! Mintha bizony akik itt laknak Európában, olyan jól ismernék a lakóhelyüket! Ti is itt laktok Európában – és biztosan nem is tudjátok, hova is akar ugrani az az oroszlán, amelyet térképünk északi részén láthattok. Bizony úgy tűnik, egyenesen abba a
12
Folyók, hegyek
csizmába készül bebújni, amelyet így neveznek: Olaszország. Vagy talán Anglia, az összenyomott cilinder bőszítette fel? Emeli a mellső lábát, és már ugrana is, de hiába, mert bizony az oroszlán nem oroszlán, hanem csak félsziget, és a neve: Skandináv-félsziget. Ezzel nagyjából tudjátok is, mettől meddig terjed az az óriási félsziget, amelynek Európa a neve. A Skandináv-félsziget leg északibb partjaitól délen az olasz „csizmánál” is mélyebben, a Gibraltári-szorosig. Nyugaton még Iz-
land szigete is beletartozik, míg keleten nagyjából azt a hosszan elnyúló hegységet jelöljük határaként, amelynek neve: Urál. Azt mondjuk: félsziget. Igen, egész Európa egyetlen hatalmas félsziget, Ázsia félszigete. És maga is tele van félszigetekkel. A félszigetek egy-egy ponton majdnem összeérnek, tengerszorost alkotnak, beltengereket fognak közre. Mennyi félsziget! Skandináv-, Jütland-, Pireneusi-, Appennini-, Balkánfélsziget – s ezek csak a nagyobbak.
Hosszúságát tekintve, a Volga után közvetlenül a Duna következik. A Duna, amelynek eleje is, vége is „fekete” – ugyanis a Fekete-erdőben ered, és a Fekete-tengerbe torkollik. És jó, ha megjegyzitek a német Rajna és az Elba, a francia Loire (ejtsd: loár) meg az olasz Pó nevét is. Most pedig tekintsük át a nagy hegységeket is! Északon, a Skandináv-félszigeten van a Skandináv-hegység barna foltja. A tetejéről érdekes, szép látványban lenne részetek. Amerre csak a szem ellát, kisebb-nagyobb dombokkal és hegyekkel tarkázott fennsíkot találnátok. Fennsíkot? Úgy bizony. Nem hegyen vagyunk, hanem nagyon magasan elterülő síkságon. Hát a völgyek? Meredek beszakadások azok, amelyekbe messzire behatol a tenger vize, és zegzugos, végtelennek tetsző öblöket alkot. Olyan hosszúak, azt hinnétek, talán folyók. Pedig nem folyók, hanem – fjordok. Így nevezik északon ezeket a különös öblöket. A többi hegység olyan, mintha egy óriás almán – a földgömbön – ráncok keletkeztek volna. Hogy csak a legnagyobbakat említsük megint: a Pireneusok hóborította hegyláncánál éppen csak egy pillanatra kell felemelni az ujjatokat, és már futhat tovább az Alpok égbe nyúló csúcsain, hogy aztán a Kárpátok felett hatalmas kanyarban lefusson a Balkán-
hegység vonalára. Most mintha eltűnne szemünk elől a hegy! De nem! A hegységek hatalmas vonulata mintha csak belemerült volna a Fekete-tenger vizébe, előbukkan újra a Krím félszigeten. Aztán tovább folytatódik egy csodálatosan szép, az Alpok vadregényes tájaival vetekedő hegységben. A Kaukázus ez. És benne Európa legmagasabb csúcsa, az Elbrusz: 5633 méter magas. Az Elbrusz után magasságban a Franciaország és Olaszország határán levő Mont Blanc (ejtsd: mon blan) következik (4807 m), és még jó néhány nagyon magas hegycsúcs, köztük az olaszországi Etna, amely 3263 m magas tűzhányó. Az Appenninekről még nem is beszéltünk; itt húzódnak végig az „olasz csizmán”, északon az Alpok kanyarulatának folytatásai, délen a Messinai- (ejtsd: messzinai) szoroson átugorva, Szicíliában folytatódnak.
Baller Tara 3. osztály, József Attila iskola, Újvidék
13
Országok Ausztria
Főváros: Bécs Lélekszám: 8,1 millió Amiről híres: zene, idegenforgalom, természeti szépségek, téli sportok Ausztria Európa szívében, Kelet és Nyugat határán terül el. A 19. században ez volt a földrész egyik leghatalmasabb állama. A 20. század elején Bécsben élénk világvárosi élet zajlott, különösen jelentős események helyszíne volt a zene, a képzőművészet, az építészet és a pszichológia területén. Az első világháború végén Ausztria elvesztette korábbi jelentőségét, és nyugtalan idők következtek. 1955-ben válhatott ismét önálló állammá.
részből áll, ezek: Flandria, Vallonföld és Brüszszel. Minden térségnek van saját kormánya, amely számos döntési jogkörrel rendelkezik (oktatásügy, kultúra, munkaerőpiac, környezetvédelem). Belgium mai formájában még kétszáz éves sincs, mindemellett – főként a holland nyelvű terület – eseménygazdag múltra tekint vissza. A középkor végén különösen nagy hatalomra tettek szert a flamand kereskedővárosok, amilyen például Brügge és Gent. Az akkoriban épült pompás házak ma is évről évre turisták tömegeit vonzzák. Számos nagy nemzetközi szervezet választotta székhelyéül a belga fővárost – például az Európai Parlament és a NATO.
Németország
Belgium
Főváros: Brüsszel Lélekszám: 10,2 millió Amiről híres: csokoládé, sör, pommes frites, képregények Belgiumban három hivatalos nyelv van: a holland, a francia és a német. Az ország három
14
Főváros: Berlin Lélekszám: 82,8 millió Amiről híres: magas szintű technológia (gépkocsik, elektromos berendezések) A második világháború után létrejött két német állam – a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság – 1990ben ismét egy országgá lett. Az újraegyesített Németország az Európai Unió legnépesebb állama. A középkorban nagy és virágzó birodalom létezett itt Nagy Károly uralkodása alatt, ám később unokái számos törpeállamra és fejedelemségre osztották fel. Ezek 1871-ben egyesültek ismét, amikor I. Vilmos porosz király a Német Birodalom császára lett.
Spanyolország
van. A hűvös észak, a napfényes déli Provence és a hegyes-völgyes Pireneusok között óriási a különbség. Európa legmagasabb hegye, a Mont Blanc (4807 méter) a francia Alpokban fekszik. Franciaország a középkorban öltötte fel mai formáját. Azóta Európa egyik legnagyobb hatalmú állama.
Görögország Főváros: Madrid Lélekszám: 39,1 millió Amiről híres: bor, futball, bikaviadal A kívülálló számára Spanyolország zárt egységnek tűnik, valójában az ország különböző történelmű régiókból áll, amelyek közül nem egynek – például az északon fekvő Baszkföldnek és a keletre elterülő Katalóniának – saját nyelve is van. Az 1936 és 1938 közötti polgárháború után Spanyolország majdnem negyven éven át diktatúra volt. A spanyolok 1975-ben szerezték vissza szabadságukat, miután Franco tábornok meghalt, és az ország János Károly alatt újra monarchia lett. Az angol mellett a spanyolt beszélik a legtöbben a világon – az anyaföldön kívül Dél- és Közép-Amerikában is elterjedt.
Franciaország
Főváros: Athén Lélekszám: 12,4 millió Amiről híres: régi kultúrkincsek, idegenforgalom, természeti szépségek, tengeri hajózás Az antik görög kultúra hatása a mai napig él, Európa-szerte a mindennapi élet része. Nap mint nap használunk például görögből átvett szavakat. Ez a modern kifejezésekre is vonatkozik, amilyen az „automata” vagy az „elektronika”.
Olaszország
Főváros: Párizs Lélekszám: 58,1 millió Amiről híres: divat, borok, sajtok, konyhaművészet, autók, idegenforgalom Területét tekintve Franciaország az Európai Unió legnagyobb országa. Közel száz megyére oszlik, s mindegyiknek sajátos jellege
Főváros: Róma Lélekszám: 57,5 millió Amiről híres: borok, idegenforgalom, természeti szépségek, tengeri hajózás Az egyesült Itália általunk ismert formájában csak a 19. század óta létezik. Korábban
15
16
17
önálló városállamokból állt, ezek közé tartozott Firenze, Genova, Velence és Nápoly. Az utolsó ilyen fennmaradt városállam a Vatikán, a pápa székhelye.
Finnország
Főváros: Helsinki Lélekszám: 5,1 millió Amiről híres: faipar, építészet, formatervezés, természeti szépségek Finnország két hatalmas szomszéd, Svédország és Oroszország között terül el. Mivel viszonylag ritkán lakott, nehezen tudta védeni magát, így évszázadokon át orosz vagy svéd fennhatóság alá tartozott. 1917-ben függetlenné vált, de ezután is erőteljes maradt az orosz befolyás. A második világháború után modern országgá fejlődött, s Európához igyekezett csatlakozni. A legnagyobb finn sikertörténet a Nokia cégé, amely a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója, és 54 000 embert foglalkoztat.
Több száz éves brit uralom után Írország déli része 1921-ben független köztársasággá vált. Az északi rész – Ulster tartomány – Nagy-Britannia része maradt. A katolikus északírek évtizedek óta küzdenek a két szigetrész egyesítéséért – politikai eszközökkel és erőszakkal is. Protestáns honfitársaik azonban ellenállnak. Az északír polgárháború igen sok emberéletet követelt, megoldás nincs a láthatáron. Az Ír Köztársaság néhány éve ismét az utazók közkedvelt úti célja. A látogatókat különösen az üde zöld táj és a sok – részben még az időszámításunk előtti kelta időkből származó – kultúrkincs vonzza. Írország Európában az elsők között vette fel a kereszténységet. Az őslakókat 400 körül Szent Patrik keresztelte meg. Ő az írek védőszentje, március 17-én tartják ünnepét.
Luxemburg
Írország
Főváros: Dublin Lélekszám: 3,6 millió Amiről híres: whisky, idegenforgalom, természeti szépségek, sok csapadék
18
Főváros: Luxembourg Lélekszám: 0,4 millió Amiről híres: természeti szépségek, tejtermékek, hústermékek, kirándulóhelyek Luxemburg két részből áll. A nyugati rész Belgium egyik tartománya, a keleti rész önálló állam. Luxemburg 1890 óta nagyhercegség, saját uralkodóháza van. Korábban a holland király volt a hivatalos államfő. Ez a magyarázata annak, hogy Hollandia és Luxemburg nemzeti lobogója miért (majdnem) egyforma még mindig. Egyetlen apró
különbség van köztük: a holland zászló alsó sávja sötétkék, a luxemburgié világoskék. Habár Luxemburg kis állam, fontos szerepet játszott Európa egységesítésében. A főváros 1952-ben lett az Európai Szén- és Acélközösség – az Európai Unió legfontosabb elődjének – fővárosa. Ma sok európai intézmény székhelye található Luxemburgban.
Portugália
Hollandia
Főváros: Lisszabon Lélekszám: 9,9 millió Amiről híres: idegenforgalom, szardínia, portói bor, kerámia A szomszédos Spanyolországhoz hasonlóan Portugália is sok éven át volt diktatúra. Salazar diktátor 1970-ben bekövetkezett halála és az 1974-es erőszakmentes államcsínyt követően („szegfűs forradalom”) sikerült helyreállítani a demokráciát. Véget értek a sok pénzt felemésztő és régóta húzódó háborúk is, amelyek a portugálok világhódító korszakából megmaradt afrikai gyarmatokon, Angolában és Mozambikban dúltak.
Főváros: Amszterdam Lélekszám: 15,5 millió Amiről híres: sajtok, virágok, magas szintű technológia, vízvédelmi építmények A 17. században Hollandia volt NyugatEurópa első köztársasága. Annak idején hét tartománya volt, amelyek egy helytartó irányítása alatt álltak. A hollandok Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába hajóztak, kereskedtek és háborúkat viseltek. A gazdag kereskedők pompás házakat építettek a városi csatornák mentén, és olyan híres mesterektől vásároltak festményeket, mint Rembrandt vagy Frans Hals. 1813-tól áll az ország élén király. Az Európai Unió többi királysága: Belgium, Nagy-Britannia, Spanyolország, Dánia, Norvégia és Svédország. Hollandia a mai napig Európa leggazdagabb államai közé tartozik, és igen nyitott a világra: a lakosság több mint 90%-a beszél legalább egy idegen nyelven, a legtöbben angolul.
Magyarország
Főváros: Budapest Lélekszám: 10 millió; területe 93 036 km² Amiről híres: zömmel magyarok lakják (római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, izraelita, unitárius és más vallásúak) – Az ország legmagasabb pontja 1014 m-en a Kékes tető a Mátrában, az ország legmélyebb pontja 75,5 m-en a Szegedhez tartozó Gyálarét területén van. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. Az
19
Krasznahorka ...Élt egyszer a Sajó-völgy erdőrengetegében Gömör és Szepes határán egy szegény juhász, András. Messzi vidéken fürge, szorgalmas, ügyes embernek ismerték. Derék teremtés volt a felesége is. Legnagyobb örömükre hat szép fiúk volt. Dolgoztak reggeltől napestig. A juhász az állatait őrizte a legelőkön. Az asszonnyal száz juhot fejtek meg minden este. Formázták a sajtot, gyúrták a túrót, főzték a zsendicét. Övék volt a vesződség, az uraságé a nyáj. Egy harmathullásos májusi reggelen András juhász héjavijjogást hallott a feje fölött, ijedt cincogást a lába alatt. Lenézett. Gyémántszemű, aranybundájú kis egérke menekült a ragadozó madár elől. A juhász éppen az utolsó pillanatban vágta botját a héjához. El is találta. A madár elfeküdt a füvön. Kiszedte csőréből a remegő kis egeret. Ekkor megszólalt az egér: – Köszönöm, amit értem tettél, fogadd a hálámat. Tudd meg, én vagyok az egerek királya. Ma éjjel, amikor a hold legfényesebben világít, jer ide, ehhez a bokorhoz, amely mellett ellenségem fekszik. Mikor harmadszor megbotlasz, állj meg. A többi a mi dolgunk, az erdő lakóié!
20
Ekképp cselekedett a juhász. Mikor már mindenek elnyugodtak, este fogta a botját, elhagyta a házát. Szellemek órája volt, bagoly huhogott. A juhász ijedtében megbotlott egy kőben. Egy bokor alól most tizenkét törpe ugrott ki, tizenkét fehér egér vonta kicsi hintót kísértek. Benne ült az egerek királya aranyos prémjében. – Azt a követ emeld meg, juhász, amelyikben megbotlottál! – parancsolta az egérkirály. Ezzel eltűnt a csodamenet. A juhász szót fogadott, botját a kő alá nyomta, kifordította a követ. S íme, halljatok csudát: a kő alól ezernyi aranypénz hullott ki ezüsttel keverve. Tömérdek kincs volt! A juhász lekapta süvegét, azzal merte az aranyat tarisznyájába. A fénylő követ pedig a tarisznyája aljára tette. Másnap felvette ünneplő ingét, újdonatúj szűrét, jobbik bocskorát. A feleségével együtt ballagott fel a király őfelségéhez Budára. Hét nap folyton csak mentek. Amikor odaértek, az őrök csak nagy nehezen engedték be a király elé. – Uram, királyom – állt eléje a széltől cserzett arcú juhász –, ajándékot hoztam neked Gömörországból.
Köszöntésére csak bágyadtan mosolygott jó Béla király. Ekkor kivette a juhász a kétökölnyi csillogó követ. Oly fényt vetett a kő, hogy a megannyi főúr, bámész ajtónálló majd belevakult. – Hisz ez gyémánt! – kiáltott föl a király. – Hol vetted vajon? – A juhlegelőn leltem. Az erdei kiskirály ajándéka volt. Csak téged illet, nagy király úr! – Mit kérsz érte, mi a kívánságod, te juhász? A magam szegénységében mit adhatnék neked?
– Nem kérek én semmi mást, uram királyom, csak azt, hogy engedj hét várat építenem fenn a hegyekben. Hatot fiaimnak, egyet magamnak. – Ha csak ennyit kívánsz, teljesüljön hát! Emelte alázatosan sövegét a juhász, s szél szárnyán repült vissza Gömörországba. Fel is építette várait. Minden fiának egyet, magának pedig Krasznahorkát... Székely legenda
21
ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, a László-tanya közelében van, legdélibb pont Beremend község területe, legkeletibb pont Garbolc község területe, és a legnyugatibb pont Felsőszölnök község területén van. Az ősmagyarság eredete még nem teljesen bizonyított. Legkorábbi ismert hazájuknak a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”). Sokkal később Géza fejedelem keresztény papokat és hittérítőket hozott az országba, s fia, Vajk fölvette a kereszténységet és az István nevet. Géza halála után belháború tört ki, István azonban német segítséggel legyőzte Koppány seregeit, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén. Ma Magyarország államformája köztársaság, és 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak.
folyók, Közép- és Dél-Szerbia erdős hegyei, síterepei, öt nemzeti parkja Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Moravavölgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik el a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-Kárpátok emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszovó területén, a Prokletije hegységben található, ez a 2656 m magas Đeravica. Szerbia központi részének legmagasabb csúcsa a Balkán-hegységben található, a 2169 m magas Midžor.
Szlovénia
Szerbia
Főváros: Belgrád Lélekszám: 7,2 millió; területe 77 474 km² (Koszovó nélkül) Amiről híres: itt lakunk mi – Vajdaság gyönyörű síksága, a Duna, a Tisza és a Száva
22
Főváros: Ljubljana Lélekszám: 2 millió; területe 20 273 km² Amiről híres: szép hegyei, cseppkőbarlangjai, síterepei, gyors folyói Korábban Ausztriához és Olaszországhoz tartoztak a mai Szlovénia területei, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, illetve Jugo szlávia része lett. A múlt század kilencvenes éveiben, Jugoszlávia széthullása Szlovénia kiválásával kezdődött: 1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét. Hivatalos nyelvei: szlovén, olasz és magyar – ez utóbbi azért, mert az országban, a Muravidéken jelentős létszámú magyar kisebbség él.
Horvátország
Főváros: Zágráb Lélekszám: 4,4 millió; területe 56 594 km² Amiről híres: gyönyörű, kellemes vizű tengerpartja, csodálatos szigetvilága, nemzeti parkjai A mai Horvátország területén a rómaiak illír és pannon törzseket találtak. A terület egésze Augustus császár korában került római uralom alá. A birodalom bomlásakor először a Nyugatrómai Birodalom része lett, de annak bukása után a dalmát partvidék szigeteit és városait a Bizánci (Keletrómai) Birodalom vonta ellenőrzése alá. Horvátország történetének első századaiban még nem volt egészen egyértelmű, hogy a horvátok a Bizánci Birodalom befolyása alatt maradnak-e, vagy pedig körükben is a nyugati kereszténység szilárdul meg. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül is a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása és nem utolsósorban a Magyarországgal 800 éven át fennálló viszony volt döntő hatással. Később Jugoszlávia része lett, függetlenségét 1991ben kiáltotta ki, amit véres belháború követett. 2013. július 1-jén lett az Európai Unió tagja.
Bosznia-Hercegovina
Főváros: Szarajevó Lélekszám: 3,8 millió; területe 51 209 km² Amiről híres: törökös jellegű muzulmán városkái, a mostari Öreghíd, síterepei, Sutjeska nemzeti park Boszniát már az újkőkorban lakták illír törzsek. A korai bronzkorban a neolitikus (újkőkori) lakosságot harciasabb indoeurópai törzsek váltották fel, őket hívjuk illíreknek. Később alán és hun kézen volt. A 12. században Magyarország megszerzi a mai ország északi területeit. II. (Vak) Béla 1138-ban Ráma néven a magyar király területei közé sorolja Boszniát. A török uralom négy évszázada nagy hatást tett Bosznia népességére. Helyi szláv nyelvű mohamedán közösség alakult ki a bogumil és kathar hívők áttérésével, és idővel a legnagyobb etnikai-vallási csoporttá vált. Boszniában 1992. április 5-én a lakosság 66%-át képező muzulmán–horvát közösség kikiáltotta a Jugoszláviától való elszakadást, ezt véres polgárháború követte. Ma BoszniaHercegovina két részből álló köztársaság: az egyik a muzulmán–horvát Boszniai Föderáció, a másik a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska).
23
Játék
Tücsköt ringatok A játékosok száma tizenöt–harmincegy lehet. Fiúk is, lányok is külön-külön játsszák. A játékosok párba állnak. Az egyik oszlop körré formálódik, a másik oszlop játékosai közül ki-ki a maga párja mögé áll. Ezután a külső kör leül, és mindegyik játékos ölébe veszi az előtte álló társát. Egy játékos a kör közepébe áll. Az ülők ringatni kezdik az ölükben levőket, és közben a következő versikét mondják: Tücsköt ringatok, tücsköt ringatok, eb, aki nem ringatja, ördög üsse oldalát, kutya vigye máját. Amikor a középen levő fiú elkiáltja: „Hopp”, az ülők felugranak. Aki a leghamarabb ugrott fel, az kerül a kör közepére a következőkben. Egy idő után a külső és a belső kör helyet cserél.
Térképszínező
Ne lépj a körbe! Ehhez a játékhoz legalább tíz gyerek kell, de minél többen játszanak, annál mulatságosabb. A játékosok egymás kezét fogják. Egy földre rajzolt kör külső kerületén állnak. A játékvezető intésére szökellő lépésekkel jobbra vagy balra körben elindulnak, ügyelve, hogy a körbe be ne lépjenek. A játékvezető második intésére mindenki hátranéz, és anélkül, hogy a társa kezét elengedné, megpróbálja a másikat a körbe lódítani. Aki nem tudja magát megtartani, és a körbe lép, az kiesik a játékból. A játék folytatódik. Ha már többen estek ki, úgy, hogy a bent maradt játékosok a kört nem érik körül, akkor új, kisebb kört kell rajzolni. A legutoljára „állva” maradt három játékos győz.
Színezd ki úgy az országokat, hogy a szomszédosak különböző színűek legyenek!
24
25
Szent Anna tava Fenyves erdők koszorúzta hegyek tövében pihen a Szent Anna-tó. A helyén réges-régen magas hegy meredt az égnek. Tetején vár büszkélkedett egy büdös barlang fölött. Látni lehetett innen a csíki meg a háromszéki falvakat. Vele szemben egy másik vár kevélykedett. A két vár ura két testvér volt, akik szüntelenül irigykedtek egymásra, folyvást civakodtak. Történt egyszer, hogy messze földről egy nagy úr jött látogatóba a büdösi vár urához. Emberi szem nem látott még olyan paripát, olyan hintót, amilyenből kiszállt. Színarany volt a kereke, rúdja, tengelye. A paripák pedig tüzesebbek a sárkánynál. Elöntötte a várurat a sárga irigység, amikor ezt megpillantotta. Még ki sem fogták a tizenkét lovat, mindjárt
Mezei Áron 3. osztály, Nagybecskerek
26
kérte a vendéget, hogy adja el neki a hintót szerszámostul, lovastul. Mindhiába ígért érte hat kád aranyat, birtokot, a vendég nem adta. „Hiszen várj csak!” – gondolta a várúr magában. „Ha nem adod magadtól, elnyerem én azt tőled kockajátékban.” Így is történt. Övé lett a színarany hintó és a csodaparipák. Most már kérkedhetett kedvére az öccse előtt. Még le sem szállt a hintóról, amikor odakiáltott neki nagy hetykén: – No öcsém!, vannak-e neked ilyen lovaid? – Hát ilyen csakugyan nincs – mondja a másik –, de lesz nekem ennél sokkal különb! Most nehezedett csak nagy gond az öcs lelkére. Hol szerez ő tizenkét lovat?
Ráadásul különbet a bátyjáénál! Egyszer csak rettenetes ötlete támadt. Elhatározta, hogy elhozatja várába a vidék valamennyi szép leányát. Azok tizenkét legszebbikét fogja a hintaja elé, úgy hajtat a büdösi vár udvarára. Terve sikerült. Amikor a lányok mind együtt voltak, kiválogatta közülük a tizenkét legszebbiket. Közülük is egyet, egy Anna nevű lányt. A szegény lányok reszkettek, mint a nyárfalevél, mikor a hintó rúdja mellé állították őket. A vár ura felszökött a hintó bakjára (ülésére), s kieresztette aranycsapós ostorát. Akkorát cserdített vele, hogy ég és föld megrendült belé. Majd nagyot kiáltott: – Gyí, lányok! Gyí! A szerencsétlen teremtések belekapaszkodtak a rúdba. Próbálták húzni a hintót, de meg sem tudták mozdítani. A várúr hát újra megkerengette az ostorát. De most rá is csapott Annára, aki legelöl állott.
– Gyí, Anna, gyí! – ordította, s másodszor is végigcsapott a lányon. Ömlött a vér szegény Anna hátán, s égbe hatolt rettenetes kiáltása: – Nyíljon meg a föld alattad! S hát hallgassatok csodát! Abban a pillanatban megfogant az átok. Ég és föld megrendült. Villámlott, mennydörgött, recsegett, ropogtak a fák. A föld egyre lejjebb süllyedt, s mind a két vár meglódult. Összeomlottak és a vízbe borultak. Amikor aztán lecsendesült az ég haragja, ismét kiragyogott az Isten áldott napja. A várak helyén egy nagy tó keletkezett. Közepe örvénylett, forgott, háborgott. Benne egy sárkány vergődött. A tó szélén tizenkét hattyú úszkált. A sárkány ki akart jutni a víz forgatagából, hogy megfogja a tizenkét hattyút. Ekkor hirtelen elborította a víz, és a sárkány nyomtalanul eltűnt. Erdélyi legenda Benedek Elek nyomán
Borál Zoe 3. osztály, Nagybecskerek
27
Labirintus
Szókereső T
I
G
R
I
S
C
S
I
R
K
E
E
M
A
J
O
M
G
M
E
D
V
E
H
G
F
A
R
K
A
S
P
E
L
E
É
M
É
M
U
F
L
O
N
A
Ú
J
N
N
V
R
O
É
A
R
K
N
L
U
M
Y
A
H
R
L
M
É
G
N
E
H
A
É
R
I
O
Ó
B
A
T
Y
Ú
K
D
R
J
É
S
Ü
N
K
C
E
G
A
Á
C
Ú
N
Z
M
Ó
K
U
S
H
C
R
Ó
K
A
L
F
Ó
K
A
T
K
S
H
I
Ú
Z
Á
M
A
L
A
C
Y
A
I
N
T
A
N
T
I
L
O
P
A
A
Keresd meg a felsorolt szavakat az ábrában! Vízszintes, függőleges és átlós irányban is érdemes kutakodnod. Ha minden szót megtaláltál, tizenegy betű érintetlen marad. Ezekből egy játék nevét olvashatod össze.
Keresd meg a legrövidebb utat a két pont között!
28
ANTILOP, BÉKA, CSIRKE, EGÉR, FARKAS, FÓKA, GALAMB, GNÚ, HIÉNA, HIÚZ, JUH, KACSA, KUTYA, LÓ, MACSKA, MADÁR, MAJOM, MALAC, MEDVE, MÓKUS, MUFLON, NYÉRC, NYEST, OROSZLÁN, PELE, RÓKA, SÜN, TEHÉN, TIGRIS, TYÚK, VARJÚ.
29
2
1
Kísérletezz!
Miért nem áznak el a kacsák a vízben? A kacsák a fél életüket a vízben töltik, gyakran le is merülnek, és mégsem áznak el. A víz cseppekbe gyűlve potyog le a tollukról. Lehet, hogy a kacsa tolla zsíros? Hozzávalók: • két kacsatoll (más vízimadár tolla is megfelel) • mosogatószer • egy kevés étolaj • két tányér
30
Tennivalók: Mártsd be a tollakat tiszta vízbe, majd húzd ki őket. Nem lettek nedvesek, mert a víz lepereg róluk (1.). Ha a tollak valóban zsírosak, akkor szappannal le tudjuk mosni róluk a zsírt. Tölts egy tányérba meleg vizet, és tegyél bele egy kevés mosogatószert vagy szappant. Mártsd bele alaposan az egyik tollat, hogy a víz minden részén érje. Kicsit körözz a tollal a vízben (2.), majd tartsd a
folyó víz alá. Vajon most is lepergett róla a víz? Tegyél néhány teáskanálnyi étolajat a tányérba, és mártsd bele a másik tollat (azt, amelyiket nem szappanoztad össze) (3.). Amikor kihúzod, látni fogod, hogy a toll teleszívta magát olajjal, és jóval nehezebb, mint előzőleg (4.). Tanulság: A madarak tollát valóban mindig zsír vagy faggyú borítja. Ez életbevágóan fontos, mivel tollruhájuk így
tiszta és szellős marad, s megóvja őket a víztől. A vízimadarak szinte mentőövet hordanak, ami ráadásul még a hidegtől is megvédi őket. De a többi madárnak sem árt az eső. A szappan viszont lemossa a tollról a faggyút, így a víz eláztathatja a tollat. Ez a faggyúréteg tehetetlen az olajszennyeződésekből származó olajjal szemben.
4
3
31
Színező
Békavarázsló
Számpiramis 16
6 1 A szólásokból, közmondásokból kivarázsolta a nagy hatalmú béka az állatneveket. Illeszd vissza mindet a helyére!
Olvasd hangosan a szavakat! Melyik szóban van s, sz vagy z betű? Színezz az utasítás szerint! Olyan szó, amelyben s betű van = sárga Olyan szó, amelyben sz betű van = zöld Olyan szó, amelyben z betű van = piros Az összes többi mezőt színezd barnára!
32
1. Örül, mint a . . . a tökmagnak. 2. Minden . . . úr a maga szemétdombján. 3. Fütyül, mint a . . . 4. Előre iszik a . . . bőrére. 5. Eltűnt, mint szürke . . . a ködben. 6. A . . . is jóllakik, a káposzta is megmarad. 7. Olyan, mint a kivert . . . 8. Miből lesz a tollas . . .
2
4
Minden szám az alatta lévő két szám összege. Töltsd ki az ábrát a megadott számok segítségével egészen a piramis csúcsáig!
Szókerék
S K C ?
V R
A Á
Vajon hol kezdődik a szó, melyik irányba halad, és milyen betűt helyettesít a kérdőjel?
33
Különleges lények
Szárnybontogató Csalimese Kakas-bakas kiskakas. Kakadu túr a földben. Kakadu farkán kakas, kakas hátán nagymama. Nagymama kezén vaslapát, végén takács, takács lábán egy bárányka. Bárány szőrén kislány, kislány farán sütőlapát. Sütőlapát végén szoknya, szoknyában malac. Malac végén kukac. Te meg szamár maradsz!
Uglik Auróra 4. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Farkas Luca 6 éves, Magyarkanizsa
Bleszkány Viktor 5 éves óvodás, Törökbecse
Kiss Emília 6 éves óvodás, Szabadka
A kedvencem és én
34
Szebenyi Klaudia 6 éves, Magyarkanizsa
Első görkorcsolyázásom Egy napon, mikor ötéves voltam, szüleimmel leültünk beszélgetni. Megkérdezték, hogy szeretnék-e valami új dolgot. Én pedig azt válaszoltam, hogy szeretnék egy görkorcsolyát. Másnap ott voltam a mamáméknál. Anyámék megérkeztek nagyszüleimhez, és apu egy nagy meglepetést hozott. A korim volt az. Az unokatestvérem segített a gyakorlásban. Sokszor elestem, de oda se neki, másnap már tudtam gurulni vele. Testvéremnek köszönhetem, hogy most már száguldok, mint a villám. Vámos Martina, 4. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
Szülőföld Kohanec Zsóka, 4. osztály, Kókai Imre iskola, Temerin
Német Anett 3. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
tékos. Nagyon szeretek vele játszani. Majd ha nagyobb lesz, sétáltatni is szeretném. Pauzárt Éva, 3. osztály, Petőfi Sándor iskola, Doroszló
Az én kedvencem a kiskutyám. A színe feketés-szürkés. Úgy hívják, hogy Donna. Egyik nap, amikor hátramentem, nem vettem észre, hogy ott fekszik az ajtóban, és átestem rajta. Nem lehetett tudni, melyikünk ijedt meg jobban. Elég vicces volt. Nekem azért tetszik, mert csalafinta és já-
A szülőföld az a hely, ahol születtünk, az a hely, ahol rokonainkkal s szeretteinkkel élünk. Te mindig itt vagy velünk, akár jó, akár rossz történik velünk. Tó, folyó, szántóföld, ez mind a szülőföld. Nem gondolok másra, csak a szépre, csak az én legszebb vidékemre. Horváth Ervin, 4. osztály, Emlékiskola, Zenta
35
Kisképtár
Kujundžić Leila 4. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Dávid László 5 és fél éves óvodás, Péterréve
Bezkorvajnij Alex 5 és fél éves óvodás, Újvidék
Börcsök Barbara 3. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Borsos Ramóna 4. osztály, Orom
Hegedűs Klaudia 5 éves óvodás, Péterréve
