61. évfolyam • 2013. május • Ára 40 dinár
Aranypáva
Köszöntő Itt a május, és gondolom, ti is úgy érzitek, legszívesebben repülnétek örömötökben. Ha nem is valójában, ám képzeletünkben együtt szárnyalhatunk mesebeli szárnyas lovak hátán. A Pegazus egy szárnyas csodaló, aki megpróbált felrepülni az Olimposzra, ám az istenek egy bögölyt küldtek rá, amely megmarta a lovat. Pegazus ledobta a lovasát, aki visszazuhant a Földre. A szárnyas ló ezután Zeusznak szállította a villámokat. Mi pedig szárnyalunk tovább.
Rajzpályázat júniusra • Halásztam • Halak szeptemberre • Az én iskolám • Iskola régen és ma
Szárnybontogató • Első horgászásom • Iskola a nagyszüleim idejében • Iskola régen és ma
Fölszállt a nap: aranypáva hajnali ég udvarába. Aranytollát vedli, hányja hajnali föld udvarára. Ékes lábát váltogatja, estig magát mutogatja. Gazdag Erzsi
Csilla Fedőlap és illusztráció: Belec S. Anikó
A Mézeskalács megjelenését támogatta:
CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék (Novi Sad) ISSN 0352–6070 COBISS.SR.-ID 16291074
Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya
– a legkisebbek irodalmi és foglalkoztató folyóirata n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n
n Első szám: 1953 (mellékletként), 1954 májusa (külön lapként) n Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja: a Magyar Szó Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 21000 Novi Sad (Újvidék), Szerbia n A Kft. igazgatója: Ökrész Rozália n n A Magyar Szó napilap főszerkesztője: Varjú Márta n A Jó Pajtás hetilap és a Mézeskalács havilap felelős szerkesztője: Lennert Géza n A Mézeskalácsot szerkeszti: Tripolszki Csilla n Lektor: Buzogány Kardos Julianna n Grafikai szerkesztő:
Buzás Mihály n Szerkesztőségi titkár: Fehér Mária n Állandó külmunkatárs: Belec S. Anikó ( 021/475-400-8 n Leveleiteket a következő címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n URL: http://www.jopajtas.info, e-mail:
[email protected] n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya. Tel/fax: 021/557-304 n e-mail (csak laprendelési ügyekben):
[email protected] n Nyomtatja: Magyar Szó Kft. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Előfizetés egy évre 400 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n
2
Keszég Valentína Mária, 1. osztály, Nagybecskerek
3
Füstbement terv Egész uton – hazafelé – azon gondolkodám: miként fogom szólítani rég nem látott anyám?
S jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, míg állni látszék az idő, bár a szekér szaladt.
Mit mondok majd először is kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, a kart terjeszti ki.
S a kis szobába toppanék... Röpűlt felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... mint a gyümölcs a fán. Petőfi Sándor
Apámért s anyámért Népdal
Tenger fenekiből gyöngyszemeket szednék, Apámnak s anyámnak gyöngybokrétát kötnék.
Szekeres Tamás 1. osztály, Magyarkanizsa
4
Harmat Lili 1. osztály, Magyarkanizsa
Dubicsánác Roland 3. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
¯
5
Aranysuhanású Napot, folyók kék arcát, egeket, néked adom a távoli hegyeket,
Anyám; erdőt, mezőt, a tavasz minden ágát, csillagok legszebb virágát! Madár János Kulatyity Viktória 2. osztály Jovan Mikić iskola Szabadka
Szenci Melánia 3. osztály Đuro Salaj iskola Szabadka
6
Mikor még picike voltam, Ibolyaként nyíladoztam, Anyám rétre vitte bölcsőm, Teknőm fűre tette bölcsen: Rendelt kakukkot ringatni, Sárgarigót altatgatni. A kakukk sokat kakukkolt, Rigó sokat rikoltozott – Ott kezdtem el gondolkozni, Ott kezdtem el dalt dalolni. Minden jót eszembe véstem, Szépen egybe szerkesztettem. Észt népköltés
Börcsök Barbara 2. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Palotás Adrián 3. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
7
Pár nappal ezelőtt osztálytársaimmal ellátogattunk egy vasgyárba. Egy nagy szürke épület előtt álltunk meg, és már alig vártuk, hogy megnézhessük belülről. Először a mérnök úr bemutatta a gyárat. Elmesélte, hogy milyen gépeket és eszközöket fogunk majd látni. Az első gép a plazmavágó volt. Működés közben csak védőszemüveggel nézhettük. Erős, sípoló hangot adott. A vágógép, a hajlítógép és a hegesztés is érdekes volt. Nekem legjobban az tetszett, amikor mi indítottuk el a nagy, erős hajlítógépet. Egy fém ceruzatartót kaptunk ajándékba. Sok új, érdekes dolgot tanultam meg. Kedves emlék marad számomra. Horvát Ervin, 3. osztály, Emlékiskola, Zenta
Mondókák
Hóc, hóc katona, ketten ülünk egy lóra, csikó viszi Gyulára, a gyulai vásárra.
• Hat lába van, de csak négyen jár. Mi az?
Hóc, hóc katona, ketten ülünk egy lóra, hárman meg a csikóra! Höc, höc, katona, ketten ülünk a lóra. Abrakot a csikónak, nagyot ugrik Lacónak.
Zsiráf mama füvet legel. Zsiráf papa tintát keres.
• Melyik ló lát hátrafelé éppen úgy, mint előre?
„Hol a fiam, Bálint betyár? Elment, igaz? Meglett-e már?”
• Melyik ló nem eszik abrakot?
• Mire való a ló feje?
Amelyiknek nem adnak.
Gyárlátogatás
Volt egy zsiráf, szíve vidám. Elment messze, keresd meg, te!
Találós kérdések
a nyakára
Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy ló. Meg akarták patkolni. De a ló nem engedte, hogy megpatkolják. Rúgta az embereket, csak rúgta, rúgta, rúgta. Ha a ló nem rúgott volna, az én mesém is tovább tartott volna. Kalapáti Kevin, 3. osztály, Temerin
Az elveszett kis zsiráf
vak ló
Csalimese
ló és lovas
Szárnybontogató
Dini Dani lovagolna, igen ám, ha lova volna. De ha ló nincs, van pajtása, kapja magát, felül rája!
Ír nagyinak zsiráf papa. Lesz-e vigasz? Megtudjuk ma.
Ajtai Balázs, 2. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka Sőreg Rita, 1. osztály, Felsőhegy Radics Riana, 1. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya
Szólásmondások • A lónak négy lába van, mégis megbotlik = bárki hibázhat Horváth Kitti 4. osztály, Oromhegyes
8
Kozma Tamara 2. osztály
• A lónak zab kell, nem ostor = nem verni kell a lovat, hanem szeretni, gondoskodni róla
• A jó ló után porzik az út = az egészséges ló gyorsan fut, vágtázik, nem cammog
9
Micsoda
ló
Micsoda ló, micsoda ló, gyöngyház homlokú.
Micsoda ló, micsoda ló, tüzet horkanó.
Szabó Éva 6 éves óvodás, Törökbecse
Micsoda ló, micsoda ló, égre pattanó. Micsoda ló, micsoda ló, soha meg nem áll. Tépheted a kantár szárát, felhők fölé száll. Micsoda ló, micsoda ló, hej, de gyönyörű.
Rajzoljunk lovat
Micsoda ló, micsoda ló, jázmin fogsorú.
Micsoda ló, micsoda ló, lombos sörényű. Micsoda ló, micsoda ló, látjátok-e még? Pedig ott, az éjhomályban, csillagokra lép. Szűcs Imre
10
Marianna 6 éves óvodás, Magyarkanizsa
11
Jábál, a vadállatok
megszelídítője
Amikor Jábál, ifjúvá serdült, különös álma volt. Vad lovakról álmodott. A mezőkön vágtattak, és ő látta, ahogy hatalmasakat ugranak és játszanak. Abban az időben a lovaglás még teljesen ismeretlen volt ám. Így Jábál igencsak csodálkozott álmában, mikor hozzálépett egy alak és arra kérte, üljön föl egy lóra. Épp egy hatalmas fehér ló ügetett arra. Nekirugaszkodott és fellendült a hátára. Szélsebesen vágtázott vele a fehér ló a földeken át. Egy folyóhoz ért és hatalmasat ugrott. Ekkor álmában lebukott Jábál és a hideg vízbe pottyant. Felébredt és csodálkozva vette észre, hogy épp egy fa alatt aludt. Nem messze tőle vadlovak legeltek békésen. Rögtön azt gondolta Jábál: „Megpróbálok megfogni egyet és lovagolni rajta, mint ahogy álmomban tettem. De jó lenne! – Odalopózom az állatokhoz és megpróbálok az egyikre felülni. De ügyesen kell tennem, mert félénkek és gyorsak.” Így hát Jábál megpróbált
facsart a tőgyéből és mohón itta. Akkoriban még nem itták az emberek az állatok tejét. Jábál örült, mert ízlett neki a tej és oltotta szomját. Ettől fogva gyakrabban fogott meg teheneket, hogy igyon a tejükből. Aztán felfedezett Jábál egy legelőt, ahol néhány fa állt, amiknek az árnyékában szívesen pihentek időnként a vadlovak. Egy kora reggel, mikor a lovak inni mentek, felmászott az egyik fára és elbújt az ágak között. Visszatértek a vadlovak. Néhányan gyanútlanul az árnyékot adó fa alá telepedtek. Hirtelen megzörrent egy faág. Jábál egy fehér lóra ugrott az ágról, ami éppen alatta
12
észrevétlenül az állatok közelébe jutni. Elbújt mindig a bokrok közé. Amikor a közelükbe ért, izgatottan várta, hogy elmenjen egy ló a rejtekhelye előtt. Jött is egy fekete, melynek csodásan ragyogott a szőre. Egy kis futás! Egy ugrás! Már azt hitte Jábál, hogy fönt van, de az ijedt ló a magasba emelte szügyét és fejét, megfordult, és Jábál leesett, még mielőtt megkapaszkodhatott volna. A kudarctól megszégyenülten állt föl, miközben a csorda hangos nyerítéssel kereket oldott. Tüzes hév fogta el Jábált: „Ezt pedig tudnom kell!” Ettől kezdve csak az a gondolat hajtotta,
hogyan tudna egy paripát meghódítani. Napokig kószált a földeken és sztyeppéken. Újra és újra megpróbált a vadlovak közelébe lopakodni, de ők távolról megérezték a közeledő ember szagát és elmenekültek. Egy nap Jábál a mezőkön kószált a hiábavaló fáradozás után és nagyon szomjas volt. Sehol sem talált forrást vagy patakot. Aztán egyszer csak egy legelésző vadmarhacsordához ért. Látta, amint egy borjú éppen szopott egy tehén tőgyéből. Mivel Jábálnak hatalmas ereje volt, megfogott egy tehenet, megragadta a szarvát és a földre terítette. Tejet
László Laura, 3. osztály, József Attila iskola, Újvidék
állt. Szilárdan ült a hátán és karjával átölelte a ló nyakát. Vadul felhorkant a ló és kivágtatott a mezőre. Itt felágaskodott, de Jábál rajta maradt. Akkor veszett vágtába rohant vele tuskókon és köveken keresztül, patakokon és árkokon át. De hiába vágtázott, lovasa erősen kapaszkodott és szilárdan ült rajta, így aztán a földre vetette magát a ló és megpróbálta Jábált legörgetni magáról. Ekkor Jábál gyorsan rátérdelt a ló nyakára, fejét a földre nyomta, így a patái a levegőben kapálóztak. Végül elfáradt a ló és rájött, hogy meg kell adnia magát az erősebbnek. Ahogy bágyadtan és csendesen feküdt, Jábál
Barcal Teodóra, 3. osztály, József Attila iskola, Újvidék
megsimogatta és kedvesen beszélt hozzá. Barátságosan veregette a hátát és vakargatta a füle tövét. Pár nap alatt megbarátkozott a fehér lóval és teljesen megszelídítette. Így aztán körbelovagolhatta a világot. De ahol emberek közelébe ért, azok elmenekültek előle, azt hitték, egy szörnyeteg fenyegeti őket. Egy helyen így kiabáltak a gyerekek: „Anyánk, apánk! Egy szörnyeteg! Hat lába van és két szája, úgy néz ki, mintha egy ember nőtt volna rá!” Mikor mindannyian elsiettek onnan, nevetve leugrott Jábál a lóról. Hánccsal egy fához kötötte lovát és odacsalogatta az elmenekült embereket. Mikor mindannyian távolról körbeállták a lovat és csalódottan szemlélték, egy kisfiú, akit a karjára vett Jábál, meg merte simogatni. Ekkor a felnőttek is közelebb jöttek. Hirtelen felemelte fejét a ló és nyerített. Az emberek ijedten felkiáltottak és elugrottak. Jábál nevetett és elmagyarázta nekik, hogy ilyen a ló hangja, mikor örül! Jakob Streit
13
Lóvásárban
Strudl Virág 1. osztály, Jovan Miki iskola, Szabadka
Itta deres, almásderes, szürkefakó és pejkó, telivér s a zabra váró, kese lábú, büszke ráró; hátasmén és tenyészló, versenycsődör s igásló: sok gyönyörű paripa, s csupa ében kabala. Lassan üget a gebe, begyógyult már a sebe. Az ott meg a táltos ló, – sörénye láng: lobogó, gyémántszőrén nyeregpárna –, eladó-e, s mi az ára? Cseh Katalin
Pénz és paripa Pompás ez a palota! Harminchárom ablaka! Harminchárom ablakában Bíborpiros tulipán van. Tulipánok közepe Ezüstpénzzel van tele. Ezüstpénzből, ha merítnék, Azon paripát vehetnék.
Hegybeli Noémi 2. osztály, Doroszló
Paripámra ráülnék, A naphoz így repülnék! Kovács Katalin
Surányi Bence 3. osztály, Orom Virág Borbála 1. osztály, Cseh Károly iskola, Ada
Bleszics Vivien 2. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
14
Szebenyi Anita 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
15
A LÓ ÉS AZ OROSZLÁN EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, TÖRTÉNT EGYSZER, HOGY EGY CSODASZÉP, SEBES LÁBÚ PARIPA KINT LEGELT A RÉTEN. AHOGY ÍGY LEGELGETETT, ARRA JÁRT EGY OROSZLÁN. ÉHES VOLT, S AHOGY MEGLÁTTA A LOVAT, GONDOLTA MEGESZI EBÉDRE. NO DE AZT IS LÁTTA, HOGY BIZONY A FÜRGESÉGÉVEL ITT NEM SOKRA MEGY, HÁT CSELHEZ FOLYAMODOTT, S ÚGY TETT, MINTHA BARÁTSÁGGAL KÖZELÍTENE A LÓHOZ. DE A PARIPÁT SEM EJTETTÉK A FEJÉRE, MINDJÁRT MEGÉREZTE, HOGY CSALÁRDSÁGRÓL VAN SZÓ, EZÉRT ÚGY TETT, MINTHA FÁJNA A JOBB HÁTSÓ LÁBA. GONDOLTA, MEGTRÉFÁLJA AZ OROSZLÁNT. – HÁT TÉGED MEG MI LELT, KEDVES JÓ BARÁTOM? – KÉRDEZTE NYÁJASKODVA AZ OROSZLÁN. – TUDOK-E SEGÍTENI?
16
– TÖVISBE LÉPTEM, S BIZONY MEGHÁLÁLNÁM, HA SEGÍTENÉL! – SOHA JOBB ALKALMAT, MOST LETEPERHETEM! – MOSOLYGOTT AZ ORRA ALATT AZ OROSZLÁN, DE FENNHANGON CSAK ENNYIT MONDOTT: – MUTASD HÁT A LÁBAD, SEGÍTEK! A LÓ FELEMELTE A LÁBÁT, AZ OROSZLÁN MEG KÖZELEBB HAJOLT. NO DE A LÓ SEM VOLT REST, AKKORÁT RÚGOTT AZ OROSZLÁN ORRÁBA, HOGY AZ CSILLAGOKAT LÁTOTT, ÚGY MEGSZÉDÜLT. A LÓ MEG VIDÁMAN ELGALOPPOLT. – Ó, ÉN BOLOND! – SOPÁNKODOTT AZ OROSZLÁN, MIKOR A KÁBULATBÓL MAGÁHOZ TÉRT. – TÚL AKARTAM JÁRNI A LÓ ESZÉN, DE VÉGÜL Ő CSINÁLT BOLONDOT BELŐLEM! – S SZOMORÚAN ELOLDALGOTT. EZÓPUSZ-MESE
17
A ló és az unikornis
18
A ló és az unikornis
Fejes Lívia 2. osztály, Szervó Mihály iskola, Muzslya
Lődör Anna 1. osztály, József Attila iskola, Újvidék
Erdélyi Violetta 3. osztály, Kis Ferenc iskola, Oromhegyes–Orom
Poljákovity Denisz 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Fehér VIktória 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Turi Dániel 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Onyecki Babett 3. osztály, Cseh Károly iskola, Ada
Gájin Anasztázia 2. osztály, Szent Száva iskola, Nagykikinda
Bende Emese 2. osztály, Október 10. iskola, Horgos
Tóth Noémi 4. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
Tillinkó Leyla 6 éves óvodás, Magyarkanizsa
Vukov Péter 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
19
Az unikornis Mesebeli egyszarvú Középkori festmények kedvelt alakja az unikornis, az egyszarvú, de a legendája sokkal régibb keletű. I. e. 416-ban kelt útra a görög orvos, Ktésziász, hogy állást vállaljon II. Dareiosz perzsa király udvarában. Tizenhét évet töltött itt. Amikor pedig búcsút vett kelettől, megírta második hazája, Perzsia történetét, majd egy másik munkájában elbeszélte mindazt, amit a mesés Indiáról hallott. Ebbe került bele többek között az egyszarvú, s így maradt meg e furcsa állatról az első irodalmi emlék Európában. „Élnek Indiában vadszamarak – írja Ktésziász –, akkorák, mint a ló vagy még nagyobbak. Testük fehér, fejük vörös, szemük sötétkék. Homlokuk közepén fél méter hosszú szarv van. A reszelt szarv porának csipetnyi adagja megoltalmaz bármiféle halálos méregtől. Két tenyér-
nyire a homlok felett a szarv töve patyolatfehér, közepe táján fekete, hegyes vége tűzvörös. Aki ilyen szarvból készített ivóedényből oltja szomját, elkerüli a görcsöket és a nyavalyatörést... Az állat rendkívül gyors, semmiféle teremtményen nem lehet utolérni.” Ezekről a sorokról azután évezredekig vitatkoztak a természettudósok. Mit láthatott vajon az orvos, vagy mit hallott olyasmit, amiből az egyszarvú mondája megszületett? Egy angol zoológus megállapította, hogy Ktésziász egyszarvúja nem más, mint Mongólia és Tibet kis termetű, fürge antilopja. A mongolok orongónak hívják, alig ívelő fekete szarva csaknem egyenes. Szentnek tartják, még a lámák sem nyúlnak a húsához. Vére gyógyító erejű, szarva kuruzslószer.
Faló Nézd csak! Ott vágtat egy faló! Sörénye is fából való. Fa a kantár, fa a nyereg, faragta egy pásztorgyerek. Míg formázta, míg cifrázta, valósággá lett az álma. Hallod? Fölnyerít a faló, s dobbant. Pedig fából való.
Szalai Zsófia Noémi 2. osztály, Horgos
Dénes György
Kollár Petra 4 és fél éves óvodás, Ada
Ruzsin Krisztina 2. osztály, Szabadka
20
Holló Anikó 2. osztály, Szenttamás
Márkus Anna 1. osztály, Kishegyes
21
Pégaszosz, a szárnyas paripa Poszeidón gyermeke volt Pégaszosz, a szárnyas paripa. Az isteni származású paripa a források tiszta vizét szerette, s ahol nem talált ilyet, kemény patáját vágta a sziklába, s menten víz fakadt a lába nyomán. Így keletkezett a híres Hippukréné, a „Lóforrás”; ebben fürödnek a Múzsák, és ebből isznak a Múzsák kedveltjei, a dalnokok, és ihletet merítenek belőle. Korinthoszban is a hegytetőn, a forrás mellett legelt a legszívesebben a Pégaszosz, itt leste meg gyakran Bellerophontész, de sokáig hiába sóvárgott utána,
Sarnyai Tamás 3. osztály, Oromhegyes
22
nem tudta hatalmába keríteni. A híres jóshoz fordult a kérdéssel, hogyan tudná megzabolázni a szilaj paripát, s az ő tanácsára Pallasz Athéné oltáránál töltötte az éjszakát. Álmában megjelent neki az istennő, aranyos féket hozott neki, és így szólította meg: Alszol, királyfi? Fogd ezt az aranyos féket, mutasd meg atyádnak, a lófékező Poszeidónnak, és áldozz neki fehér szőrű bikát. Eltűnt az álomkép, fölébredt Bellerophontész, de az aranyfék ott maradt a kezében. Úgy tett, amint az istennő meg-
hagyta, fehér szőrű bikát áldozott Poszeidónnak, de az istennőről sem feledkezett meg: új oltárt emelt a tiszteletére. Akkor azután kezében Pallasz Athéné ajándékával, biztos léptekkel ment ki újra a forrás partjára, ahol a Pégaszosz ficánkolt; Bellerophontész az álla köré feszítette a féket, mire a szilaj paripa megadta magát, és lovasa kezéhez szelídült. A hős a paripa hátára pattant, s azontúl nem is váltak el egymástól. Élt a szomszédos Kariában egy pusztító szörnyeteg, a Khimaira, a száz fejéből tüzet okádó Tüphón és a kígyótestű Ekhidna fajzata. Elülről oroszlán, hátulról kígyó, közepén kecske volt ez a Khimaia, s mind a három szájából forró tüzet lehelt, amellyel felperzselte a vidéket, és irtózatos kárt tett a jószágban. Iobatész azt parancsolta Bellerophontésznak, hogy ölje
meg a szörnyeteget. Bellerophontésznak olyan lova volt, amelynek a természetét nem ismerte Lükia királya. A szárnyas Pégaszosz hátán felemelkedett a magasba, ahová nem értek fel a Khimaira három torkából felcsapó lángnyelvek, s így a hős felülről nyilazta le a szörnyeteget. Hamarosan jelenthette a királynak, hogy a feladatot végrehajtotta. Hogy bizonyosságot szerezzen az istenek felől, elhatározta, hogy felmegy az Olümposzra, kihallgatni az istenek gyülekezetét. Felült – utoljára – a Pégaszosz hátára, az merész szárnycsapásokkal emelkedett a magasba, de a felhők között megbokrosodott, és levetette lovasát. A szárnyas paripa eltűnt az emberek szeme elől, azt beszélték, hogy Zeusz befogadta az olümposzi istállóba, és aranyjászol elé kötötte. (Görög rege)
Cinkler Leon 1. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka
23
A libikókán
Macóka a játszótér mellett sétált el, és megpillantotta két barátját a libikókán. Az egyik Csacsi volt, a másik Paci. Egyáltalán nem járt a libikóka, mert Paci mázsával nehezebb volt Csacsinál. Csacsi csücsült fent, Paci lent. Hiába rúgta fel magát időnként Paci, minduntalan hatalmas puffanással ért földet. Csacsi járt igazán rosszul, majd elharapta a nyelvét. Macóka odament, hogy segítsen rajtuk. – Csacsi, te túl könnyű vagy – mondta –, felülök én is a te oldaladra. Nagyot ugrott, elkapta a palánk végét, és feltornászta magát Csacsi mögé. De Paci még így is jóval nehezebb volt náluk. Macóka a fejét vakarta. Ahogy ott ült a libikóka felálló végén, mint egy kakasülőn, jól átlátta a játszóteret. Szétné-
24
zett, és megpillantott még egy barátot, Kengut. – Hé, Kengu! – kiáltotta. – Csacsi meg én túl könnyűek vagyunk Pacinak. Gyere, és ülj fel ide a mi oldalunkra! Kengu egy nagy ugrással átlendült a játszótér kerítése fölött. A következő ugrással a libikóka deszkáján kötött ki, épp Csacsi előtt. De Pacit még így sem tudták kimozdítani a helyéről. Macóka újra körülnézett segítség után. Örömmel látta, hogy most egy valóban jól megtermett barát közeleg: Boci. – Hé, Boci! – integetett neki. – Csacsi, Kengu meg én túl könnyűek vagyunk Pacinak. Gyere, és ülj ide a mi oldalunkra. Boci készségesen ügetett oda. Felkapaszkodott, és lehuppant a deszkára
Kengu elé. Együttes súlyuk most már túl sok volt Paciéhoz képest, és nagy puffanással értek földet, Paci pedig majdnem a levegőbe repült a túlvégen. – Segítség! – kiáltott Paci levegő után kapkodva. – Lecsúszom! – Kapaszkodj erősen! – bátorította Macóka. – Kiegyensúlyozzuk ezt a nyavalyás libikókát, ha estig tart is. Figyelj ide, Paci! Nem látsz jönni errefelé valakit onnan a magasból? – De igen – hangzott a válasz – kettőt is látok. Elef Antit és Tevét. – Integess nekik! – kiáltott örömmel Macóka. – Épp ők kellenek ide! Kisvártatva két legtermetesebb barátjuk is bedöcögött a játszótérre. Macóka harsányan rendelkezett: – Teve, gyere ide a mi felünkre, Elef Anti meg üljön Paci elé! A felkapaszkodás nem ment simán, Macókának sokat kellett dirigálnia és igazgatnia rajtuk, de végül sikerült. Mind a heten rajta ültek a deszkán. – Hurrá! – rikkantotta Macóka.
Érezte, hogy finoman, lassan a levegőbe emelkedik Csacsival, Kenguval, Bocival és Tevével együtt, Paci és Elef Anti pedig éppoly finoma süllyed alá. Egy kis ügyességgel vízszintes helyzetben is meg tudták állítani a libikókát. Tapsoltak, ujjongtak, úgy örültek a sikernek. Egyik sem vette észre, hogy a deszka már rég nem egyenes, hogy íjként hajlik meg
a súlyuk alatt. Hajlott a deszka, recsegett, repedezett. Aztán hatalmas recscsenéssel kettéhasadt, és a hét barát hanyatt-homlok bucskázott a játszótér porába. – A teremtésit! – nyögte Macóka, mikor lihegve talpra kászálódott. – Úgy látszik, nem tudunk minden játékot heten együtt játszani! Aaron Judah
Fehér Dániel, 3. osztály, József Attila iskola, Újvidék
25
A trójai faló Tíz éve tartott már az öldöklő küzdelem Trója falai alatt, de egyik fél sem tudta kicsikarni a végső győzelmet. Menelaosz spártai király vezetésével támadtak a görögök a kis-ázsiai városra, mert a királyfi Parisz elrabolta Menelaosz feleségét, a szépséges Helenét. Az egyik görög csapat vezére, Odüsszeusz egy napon koldusnak öltözve belopózott a városba, hogy kikémlelje annak gyenge pontját. Találkozott Helenével, aki elmondta neki, hogy mérhetetlenül vágyik viszsza hazájába. Odüsszeusz beavatta a tervébe az elrabolt királynét. Visszatérve Menelaosz táborába, Odüsszeusz azt tanácsolta, hogy cselhez folyamodjanak. A városkapu előtti tengerparton építettek egy hatalmas falovat, melynek gyomrában az éjszaka leple alatt a legjobb görög vitézek rejtőztek el.
26
Másnap reggel Menelaosz serege hajóra szállt, felszedte a horgonyt és úgy tett, mintha feladta volna a további küzdelmet és elhajózna.
Persze csak egy szomszédos öbölben bújtak meg a csatahajók. A trójaiak nem győztek csodálkozni, hogy ilyen hirtelen vége szakadt az
ostromnak. Kitódultak mind a tengerpartra és a hatalmas falovat körülállva tanakodtak. A kételkedők élére egy Laokoón nevű pap állt, aki azt magyarázta a népnek, hogy a faló pusztulást hoz a városra, és ne higgyenek a görögöknek.
Eközben a tengerből két hatalmas kígyó kúszott elő és rácsavarodott Laokoónra és a mellette álló két fiára, a tenger mélyére rántotta őket. A trójaiak isteni jelet véltek felfedezni ebben, s ajándékként fogadták a falovat, bevontatták Trója városának
főterére, majd nagy lakomával ünnepelték meg a győzelmüket. Éjjel, amikor minden mulatozó nyugovóra tért már, a görög harcosok kinyitották a titkos ajtót és előjöttek a falóból. Eközben a tervbe beavatott szép Helené tüzet gyújtott az egyik őrtornyon, s a jelre visszatértek a csatahajók is. A görög harcosok így akadálytalanul jutottak a városba és mind egy szálig lekaszabolták a trójai férfiakat. A nőket és gyerekeket rabszolgasorba vetették, a kincseket összegyűjtötték és a hajókra hordták. Menelaosz király is viszszakapta szépséges feleségét, aki után már több mint tíz év óta áhítozott. Az utolsó csatában Párisz és édesapja, Priamosz király is elesett. Így ért hát véget a hosszú kis-ázsiai háború a spártaiak győzelmével. De akkor még senki sem sejtette, hogy a rabszolgákkal és kincsekkel megrakott hajók közül nagyon kevés éri csak el a görög partokat.
27
A díjugrató egyetlen akadályt sem vert le a lovával, és az időeredménye is remek. Már csak a győztesnek járó kupát kell megtalálnia. Segíts neki!
Lab
s u t n iri
Lószínező
Színezd barnára azokat a mezőket, amelyekben cs betűvel kezdőd szó van! Az összes többi szómezőt színezd zöldre! Az üres mezőket hagyd fehéren!
28
29
A légi kísérő Az utazás leggyorsabb módja a repülés, de a felszállás igen gondos előkészületeket kíván. Indulás előtt a szerelők átvizsgálják a motorokat, a műszereket, a futóműveket, üzemanyagot töltenek...
30
Ezalatt a repülőgép személyzete is készülődik. Nyuszkó Alizka nehéz és fontos feladatra készül: ő lesz az utasok háziasszonya. Sokan még ma is félnek a repüléstől, ezért jó, ha már a beszállásnál olyan kedves, üde, vonzó kísérő fogadja őket, mint Aliz-
ka. Lám, a Malacka testvérek szüleik nélkül is fel mernek szállni a gépre, hogy Koca bácsihoz utazzanak, aki a leszállásnál várja majd őket. A csemeték jó kezekben lesznek. Nyuszkó Alizka ügyel rá, hogy mindenki megtalálja a helyét és becsatolja a biztonsági övet. A felszállás után szendvicseket, süteményeket, üdítőket és egyéb nyalánkságokat pakol a tálcákra az előké-
szítő fülkében, és mosolyogva kínálja sorban az utasokat, akik újságokat és képeslapokat is kérhetnek tőle. Egy légikísérőnek átlagon felüli műveltségre és nyelvtudásra is szüksége van, hogy a külföldi utasoknak is felvilágosítást tudjon adni, és hogy kéréseiket lehetőség szerint teljesíthesse. Falánk Kristóf úr például, aki származására nézve krokodil, igen kényelmetlenül érzi magát méreteit miatt. Nyuszkó Alizka némi töprengés után megfelelő testhelyzetet talál számára, és gondol arra is, hogy az egy hellyel előrébb ülő Rágcsáló Rezsőt mindez ne zavarja. Sok-sok teendője közben fél szemmel állandóan a Malacka testvéreket figyeli. Jártában-keltében mindig van hozzájuk egy-egy kedves szava, biztató mosolya. Ha éhesek, megeteti, ha szomjasak, megitatja, ha kell, még a mosdóba is elkíséri a két kis vidám fickót. Ha pedig éppen van néhány szabad perce, közéjük ül, és mesét olvas nekik, hogy jobban teljék az idő. Ők pedig úgy érzik magukat, mintha csak otthon lennének. Bár Nyuszkó Alizka már rengeteget repült életében, és nagyon sok országban járt, a megérkezés minden alkalommal ünnepi eseménynek számít. A legtávolabbi országban is akad ismerőse, barátja, aki kedvesen köszönti őt. Cser Gábor
31
Közmondáskereső 1
2
3
4
5
6
Miniszudoku 7
8
A
4 1
5
Egy kis logika
6
B
6 1 5 3 1 2
C D Keresd meg az ábrában a betű=szám párosnak megfelelő betűt, írd be őket a vízszintes sorokba! A végén közmondást kapsz megfejtésül.
A-1
C-7
C-2
C-8
C-8 D-8 B-2
C-8 D-8 A-2
C-7
C-1 D-7 C-2
B-5
A-2
C-7
A-1
B-5
A-1
B-7
B-3
B-1
B-6 D-2 B-7
A
E
I
E
Á
M
N
G
E
N
N
M
V
R
K
E
E
I
G
Y
K
E
G
N
A
32
B-4
C-7
6
4
1 5
A varázsnégyzetben lévő számok (1, 2, 3, 4, 5, 6) mindegyike csak egyszer fordul elő minden sorban és oszlopban, valamint nagyobb téglalapban. A megadott számok segítségével fejtsd meg a rejtvényt!
C-1
C-3
Névkereső B-7
C-2
B-1
Lóugrásban Indulj el az ábra bal alsó sarkából, és lóugrásban nyargalj végig a betűkön! Ha jó irányt választottál, az érintett betűket sorrendben összeolvasva egy szólást kapsz megfejtésül. Jelentése: az ne vegye zokon a kritikát, akit nem érint.
A A E Á A A
J F M I A A
L L Ó K L B
O Ó S S R C
S R Z Z U S
Az állatok sorrendje vízszintes soronként változik. A lehetséges variációk közül ötöt ekészítettünk, a hatodik rád vár. A vízszintes sorok betűit helyes sorrendbe rakva egy-egy női vagy férfinevet kapsz. Ezeket írd be az üres ábra azonos soraiba, és ha nem hibáztál, a középső oszlopban fentről lefelé olvasva egy újabb nevet kapsz. Melyik ez a név?
33
Miből készítik
Tisztelt Szülők! Komoly és örömteli kihívás előtt állnak. Iskolába indul gyermekük és – bizonyos értelemben – vele együtt Önök is. Ünnep ez minden családban, ünnep ez minden közösségben. A nemzeti közösségben is. Féltő ünnep. Ilyenkor tudjuk górcső alá venni hányadán is állunk önmagunkkal. Hányan is vagyunk, akik nyelvünket, kultúránkat éltetik és ápolják, hányan is vagyunk, akik a magyar közösséghez tartozónak élik meg magukat és utódaikat. Szeretnénk Önt is és gyermekét is ebben a táborban tudni, ebben a táborban köszönteni. A Magyar Nemzeti Tanács, a szerbiai magyarok választott önkormányzata átfogó beiskolázási programot készített, amellyel a magyar oktatás hatékonyságán túl számos kedvezményt, előnyt kínál azoknak, akik magyar osztályba íratják gyermeküket. Közvetlen kedvezmények, támogatások, amelyek csak a magyar nyelven tanulóknak elérhetőek: • Oktatási-nevelési támogatás: Megközelítőleg évi 75 eurós támogatásban részesül minden iskolaelőkészítő óvodás és iskolás a CMH irodák közreműködésével. • Az elsősök külön beiskolázási csomagja: Minden olyan elsős, aki az idén magyar tannyelvű osztályba indul, értékes (kb. 40 euró értékű) tanszercsomagot kap a Magyar
34
Már nagy vagyok! Őszre iskolába indulok. „Örök életében senki csak óvodás nem lehet. Akik hatévesek lettek, nem kaptak tovább helyet, hát egy szép napon elhagyták sokan ama fényességes, vigasságos termeket. Társaikkal kezet fogtak, iskolába iratkoztak.” Kormos István Nemzeti Tanácstól, amely a hangszertől, a képzőművészeti felszereléstől kezdve szinte mindent tartalmaz, ami az iskolakezdéshez szükséges. • Iskolabuszprogram: Elsősorban azoknak az elsős kisdiákoknak szervezzük meg, akik a lakóhelyükön kívül járnak magyar osztályba. Ingyenes, biztonságos az otthontól az iskoláig szállító iskolabuszt biztosítunk. További tájékozódás céljából forduljon az MNT Közigazgatási Hivatalához az alábbi elérhetőségek egyikén: Magyar Nemzeti Tanács Cím: Ago Mamužić u. 11/II. 24000 Szabadka Tel.: 024/524 – 534 e–mail:
[email protected] Honlapcímünk: www.mnt.org.rs
35
Szárnyas ló
Miskolci Helga 3. osztály, J. J. Zmaj iskola, Szabadka
Bővíz Viktória 2. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka
Kiss Balázs 6 éves, Poletarac óvoda, Törökbecse
Körmöci Balázs 6 éves óvodás, Magyarkanizsa
Erdélyi Karolina 6 éves, Majsai Úti óvoda, Szabadka
Farkas Natália 1. osztály, Samu Mihály iskola, Péterréve
