61

ÁSOTTHALOM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2011.

Készítette: ENV-INFO KFT. Szeged

1 / 61

Ásotthalom települési környezetvédelmi programjának felülvizsgálata

2011.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS ......................................................................................... 3 I.1. Statisztikai adatok ........................................................................................... 3 I.2. Levegő ........................................................................................................... 7 I.3. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás......................................................... 8 I.4. Gazdasági tevékenységek................................................................................17 I.5. Épített környezet elemei ..................................................................................20 I.6. Táj-és természetvédelem ................................................................................21 I.7. Zaj-és rezgésterhelés......................................................................................28 I.8. Hulladékgazdálkodás.......................................................................................32 I.8.1. Települési szilárd hulladék ......................................................................33 I.8.2. Települési folyékony hulladék .................................................................33 I.8.3. Egyéb hulladékok ..................................................................................35 II. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS .................................................................................... 37 II.1. A település SWOT- analízise............................................................................37 II.2. Érték és problémakataszter ............................................................................38 III. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK FELÜLVIZSGÁLATA ............................ 40 IV. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 2012-2018. IDŐSZAKRA ...................................................................................................... 43 1. program: Levegőtisztaság javítása......................................................................46 1./a A levegő pollenkoncentrációjának csökkentése ........................................... 46 1/b. A levegő szálló por koncentrációjának csökkentése ..................................... 47 2. program: A belvíz-és csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése ..........................48 3. program: A külterületi ivóvíz minőségének javítása ..............................................49 4. program: A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex táj-és tájképvédelem .....................................................................................................50 5. program: „Élhető település” ..............................................................................51 6. program: Hulladékgazdálkodás fejlesztése...........................................................52 7. program: A termálvíz felhasználásának biztosítása ...............................................53 8. program: Lakossági környezettudat-és szemlélet formálása...................................54 9. program: A közúthálózat fejlesztése, közlekedés és környezet ...............................55 10. program: A zaj-és rezgésterhelés csökkentése ...................................................56 11. program: A környezet védelméhez is kapcsolódó helyi szabályozás kialakítása, környezeti információ............................................................................................57 12. program: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira.............................................58 V. ALPROGRAM A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ TOVÁBBI TERHELÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSÉRE ................................................................. 59 VI. A PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE .......................................................... 60 VII. EGYEZTETÉSEK, A PROGRAM ELFOGADÁSA ............................................... 61 VII.1. A program kapcsolódása egyéb településkörnyezeti rendeletekhez ....................61 VII.2. A program képviselőtestület általi véleményezése............................................61

2 / 61


2011.

I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2004. óta bekövetkezett változások I.1. Statisztikai adatok Az 1995. évi LIII. Tv. A környezet védelméről 46.§ (1.) bekezdés b.) pontjában és a 48/E.§- ban meghatározott tartalmi követelményeket figyelembe véve a település környezetvédelmi állapotát érintő témakörökben az önkormányzat települési környezetvédelmi program készítésére kötelezett. A törvény értelmében a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. A fejezet célja a 2004-ben elkészített települési környezetvédelmi programban foglaltak aktualizálása a megváltozott adatok ismertetésével a 2004-es program felépítése szerint: 1. táblázat Fejezet, alfejezet címe

1.2. A település szerkezete

1.3. Területhasználat 2.1.1. Levegő

Régi adat Ásotthalom község a homokháti kistérség legnagyobb kiterjedésű települése, területe 12254 ha (ebből belterület: 166 ha, külterület: 12077 ha). A helyi lakosság száma 2004-ben 4189, 2005-ben 4173 fő, melynek megközelítően a fele a külterületi szétszórt tanyákon él. A község belterületén a lakott ingatlanok száma 850 körülire tehető, a külterületi ingatlanok száma pedig mintegy 1300 darab. „…Ásotthalom község Önkormányzat Képviselőtestülete a többször módosított 6/1992. (II.26.) számú rendelete az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól…” A település a kül- és belterületen összesen 14,073 km burkolt úthálózattal rendelkezik. Ásotthalmon 2004 tavaszától csak egy mintavételi hely aktív (6783 Ásotthalom, Szabadság tér 1.)

3 / 61

Új adat Ásotthalom község közigazgatási területe 12252 ha (ebből belterület: 191 ha, külterület: 12060 ha). A helyi lakosság száma 2010.01.01-én 4088 fő, (belterületen 2358, külterület 1730 fő). Ásotthalom belterületén 835 db, míg külterületen 1128 db lakóingatlan található. Ásotthalom község Képviselőtestülete a 10/2010. (V.12.) KT határozatával hagyta jóvá a módosított településszerkezeti tervet. (bővebben ld. I.5. Épített környezet elemei c. fejezet) A település kül- és belterületen összesen 14,083 km burkolt úthálózattal rendelkezik. A mintavételi eredményeket a 8. számú melléklet és az I.2. Levegő c. fejezet mutatja be.


Fejezet, alfejezet címe 2.2. Élővilág és természetvédelem 2.3. Agrárkörnyezet

2.4. Ember, környezet, egészségügy

2.5. Oktatás, művelődés, intézmények

2011.

Régi adat Új adat ülepedő por komponens tekintetében. Ásotthalom természetvédelmi területeit az I. 6. Táj- és természetvédelem c. fejezet mutatja be. Az agrárkörnyezetben bekövetkezett változásokat ld. az I.4. Gazdasági tevékenységek c. fejezetben. A parlagterületek nagysága 300 ha. Jelenleg Ásotthalmon 316 ha parlagterület. 2004-ben a születések száma 29 fő volt, míg az Az Önkormányzat 2010.01.01-i adata szerint elmúlt évben 44 haláleset történt, azaz a 2009-ben a születések száma 27, míg az elmúlt népességszám csökkenő tendenciát mutat. évben 55 haláleset történt. A településen 2009-ben 94 odavándorlásra 78 elvándorlási eset jutott, mely szerint a vándorlási egyenleg +16 fő. A keresőképes korúak közül (2467 fő) regisztrált, Ásotthalom településen 2010.01.01-i állapot ellátásban részesülő munkanélküli 365 fő. szerint a keresőképes korúak száma 1626 fő, míg a munkanélküliségi ráta 22 %-os. Ásotthalmon az eltartottak száma 730 fő, míg a Ásotthalmon az eltartottak száma 728 fő, míg a nyugdíjas létszám 976. nyugdíjasok száma 1258 fő. Ásotthalmon 122 vállalkozás folytat ipari, és Ásotthalmon kb. 200-ra tehető az egyéni mintegy 780 gazdasági társaság mezőgazdasági vállalkozók és gazdasági társaságok száma. Az tevékenységet. A település idegenforgalmával 5 őstermelők száma ~ 400 fő. vállalkozás foglalkozik. A település idegenforgalmával 8 vállalkozás foglalkozik. A településen hét civil szervezet működik összesen 150-160 fős taglétszámmal.

A településen mintegy 16 civil szervezet működik, melyek felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

2.6. A települési környezet művi elemei, infrastruktúra 2.6.2. Az infrastruktúra környezeti Ásotthalom település ivóvíz ellátását az I.3. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás c. fejezet vonatkozásai mutatja be. A belterületen a szikkasztott szennyvíz A bel-és külterületi szennyvízszikkasztó aknák mennyisége minimális szintet mutat. Ezen aknák szippantását a Térségi Vízmű-üzemeltetési szippantását, tisztítását az ásotthalmi székhelyű Intézmény végzi, a tengelyen szállított TFH-t Vákum Kft. végzi. A szennyvizet az engedéllyel igény esetén az ásotthalmi szennyvíztisztító telep rendelkező ásotthalmi szennyvíztisztító fogadja fogadja be. be. A településen a vezetékes gázszolgáltatást 1993 Ásotthalom község számára a vezetékes

4 / 61


Fejezet, alfejezet címe

2.6.3. Zaj-és rezgésterhelés

2.6.4. Hulladékgazdálkodás

2.6.5. Belterületi zöldfelület gazdálkodás

Régi adat óta végzi a DÉGÁZ RT (.…) Jelenleg a belterületen lévő lakások 60%-a rendelkezik vezetékes földgázzal. Ásotthalom területén az áramszolgáltatást a DÉMÁSZ RT végzi. Ma a teljes körű telefonellátást az Invitel hálózata, valamint három mobil átjátszóállomás biztosítja. A hálózat alkalmas az Internet használatára, a csatlakozás megoldott.

2011.

Új adat gázszolgáltatást a GDF-SUEZ szolgáltatja. Jelenleg a belterületen lévő lakások 70%-a rendelkezik vezetékes földgázzal. Ásotthalom területén az áramszolgáltatást az EDF DÉMÁSZ Zrt. végzi. A község telefonellátását az Invitel Zrt. és a THome biztosítja.

Ásotthalom lakossága számára az internet hozzáférést a T-Home, a RegioNet Hungária Kft, valamint a mobil szolgáltatók biztosítják. A közterületek használatát a 16/1998. (IX. 17.) A közterületek használatát a 14/2008.(IV.16.) „a számú KT. Rendelete szabályozza. közterületek használatáról” c. KT rendelet szabályozza. Részletesen ld. I.7. Zaj-és rezgésterhelés c. fejezetben. A zajterhelés szempontjából a község területén Ásotthalom településen a helyi fűrészüzem három lényeges, telepengedéllyel rendelkező megszűnt, így a zaj-és rezgésterhelés vállalat működik. Ezek: a Szállító és Műszaki Kft, szempontjából releváns vállalatok a Szállító és a helyi fűrészüzem, valamint a csomagolással és Műszaki Kft, valamint a zöldség-gyümölcs tárolással foglalkozó élelmiszeripari üzem. nagykereskedelemmel foglalkozó élelmiszeripari üzem (Inba Beszerzési és Értékesítő Zrt.). Részletesen ld. I.8. Hulladékgazdálkodás c. fejezetben. A község belterületén zöldfelület a Központi Park, A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Zalka Máté tér (korábban a Sportpálya, a Kodály tér, valamint a Szakiskola Munkácsy tér), valamint a Szakiskola parkosított parkosított területe. területe. zöldfelület gazdálkodást jelenleg a A zöldfelületek karbantartásának érdekében a A község területén az önkormányzati tulajdonban Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat végzi, lévő Ásott-Telszo Kht. jár el, melynek munkáját a a tevékenységből származó éves keletkező lakosság segíti. hulladék 50 t. (…) Az Ásott-Telszo Kht. által ellátott közhasznú Az Műszaki Szolgálat a következő feladatokért is feladatok közé sorolható a közterületek ápolása felelős: különböző intézmények karbantartása, mellett a különböző intézmények karbantartása, javítása, a helyi strandfürdő és a sportkomplexum javítása, a helyi strandfürdő és a sportkomplexum üzemeltetése, valamint a piacok, vásárok

5 / 61


Fejezet, alfejezet címe

Régi adat valamint a

2011.

Új adat

üzemeltetése, piacok, vásárok rendezése. rendezése. Ásotthalom település önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a települési és a természeti környezet védelmére, melynek érdekében az elmúlt években számos rendeletet hozott:

2.6. A környezeti állapot javítását célzó korábbi intézkedések, tevékenységek

Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2004.(XII.17.) KT rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2006.(VII.10.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 39/2007.(XII.19.) KT rendelete a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról A 16/1998. (IX.17.) KT rendelet hatályon kívül van, jelenleg a 14/2008.(IV.16.) „A közterületek használatáról” c. KT rendelet az irányadó. Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 12/2004.(VI.23.) Kt. rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról - Hatályon kívül helyezte Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2008.(X.22.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról, hatályos: 2009. január 01. napjától Ásotthalom Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2008.(X.22.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 1/2000.(I.20.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről - Hatályon kívül helyezte Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2009.(XI.26.) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről , hatályos: 2010. január 1. napjától Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2010.(II.10.) rendelete az állattartás helyi szabályairól A 6/1992. (II.16.) KT rendeletet a 4/2008. (II.13.) KT r. hatályon kívül helyezte, jelenleg a 10/2010. (V.12.) Ö.r. az irányadó.

Jelen felülvizsgálati dokumentációban nem térünk ki a település geológiai, domborzati és éghajlati jellemzőire, hiszen azok 2004 óta változatlanok.

6 / 61


2011.

I.2. Levegő A légszennyezést okozó tényezők a fűtésből, a közlekedésből, a mezőgazdasági és ipari tevékenységekből adódnak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása 1 alapján 2008. évben az alábbi légszennyező anyagok jutottak Ásotthalom légterébe : 2. táblázat Telephely Szennyezőanyag Mennyiség [kg/év] MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 1 245 698 GYÜJTŐÁLL. (Ásotthalom 0323/39) Panagro 2000 Kft LÉÜZEM 552 029 SZÉN-DIOXID COTHEC Kft. Általános iskola 123 411 COTHEC Kft. Óvoda 96 789 Papp Imre Zoltán kertészet 40 200 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 616 GYÜJTŐÁLL. (Ásotthalom 0323/39) Nitrogén oxidok Panagro 2000 Kft LÉÜZEM 245 Papp Imre Zoltán kertészet Kén-oxidok 140 Papp Imre Zoltán kertészet Nitrogén oxidok 136 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 132 GYÜJTŐÁLL. (Ásotthalom 0323/39) Szén-monoxid Panagro 2000 Kft LÉÜZEM 110 COTHEC Kft. Általános iskola 37 Nitrogén oxidok COTHEC Kft. Óvoda 34 COTHEC Kft. Általános iskola Szén-monoxid 30 Papp Imre Zoltán kertészet Szilárd anyag 24 COTHEC Kft. Óvoda 16 Szén-monoxid Papp Imre Zoltán kertészet 7 A település számára zaj-és levegőterhelés szempontjából átmeneti terhelést jelent a 2012. évben megnyíló királyhalmi határátkelő, mely személygépkocsik, buszok és kishaszon járművek átkelését teszi lehetővé. A határ megnyitásával párhuzamosan terv szerint a települést elkerülő út is kiépül, azonban ennek megvalósítása 2018-’20.-ra tehető. A fentiek értelmében a köztes 6-8 év során a település területén forgalomnövekedésre kell számítani, mely lakossági panaszokat okozhat. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra légszennyező anyagok kibocsátása nem mérvadó.

állt

át.

A

gázfűtésből

származó

Ásotthalmon 2004 tavaszától csak egy levegő mintavételi hely aktív (6783 Ásotthalom, Szabadság tér 1.) ülepedő por komponens tekintetében2:

1 2

Forrás: LAIR - Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

7 / 61


1. ábra

2011.

Mintavételi eredmények

I.3. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás Felszíni víz A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, az egykori vízfolyások ma főként csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kőrös-éri Főcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), mely Kelebia-Halastó területének irányából Ásotthalom területén át Szerbia, majd a Tisza folyó felé folyik. A főcsatornát a kelebiai halastavak táplálják, s azt tisztított szennyvíz elvezetésére is használják, havonta többszöri ellenőrzés mellett. A község külterületén lévő hulladéklerakó lezárásra került (0421/10. hrsz.), melynek környezetében 2 belvízcsatorna található, ezek 1100 méterre illetve 3800 méterre (Gátsori csatorna) helyezkednek el. Az említettek időszakos vízfolyások, vizük hasznosításra nem kerül, a meglévő átereszek karbantartása megfelelően megoldott. Ásotthalom a 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosításáról” szerint nem nitrátérzékeny terület. Felszín alatti víz A térségben a talajvíz mozgása teljes egészében a finomhomok rétegekben játszódik le. A területen a hirtelen lezúduló csapadéktól eltekintve november-január időszakban alacsony-, február-április időszakban magas talajvízállás jellemző. Az átlagos talajvízszint 2,5-3 m-re tehető. A község területén található fúrt kutak többsége 20 méteres átlagmélységű sekélyfúrású kút, melyekből öntözésre alkalmas, nagy vastartalmú víz nyerhető. A térségben 5-6 db

8 / 61


2011.

magántulajdonú mélyfúrású kút is található, ezek tulajdonosai vízjogi engedéllyel rendelkeznek. A rétegvíz mennyisége meghaladja az 1 l/s.km2-t. A területen sok helyen artézi kút található, ezekből helyenként 1000 l/p feletti vízhozamokat nyernek. A településen termálvíz is hasznosításra kerül. A helyi strandfürdő saját fúrt kúttal rendelkezik, amelyből a nyert ásványvíz minőségű termálvíz hőmérséklete 22-26ºC közötti (átlagosan 23ºC). A kút talpmélysége 510 m, vízhozama 350 liter/perc. A víz kémiai összetevőinek vizsgálata megtörtént, eszerint magas a jód-, a kén- és a kalcium tartalma gyógyvíznek azonban nincs bevizsgáltatva. A termálvíz hasznosítását vízforgató rendszer segíti, a használt víz nem kerül visszasajtolásra, kiöntözik. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szerint Ásotthalom érzékeny területen helyezkedik el. A Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv szerint Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így hazánk csak egy vízgyűjtőkerület vízgyűjtő gazdálkodásában érdekelt. A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv az ország egész területére, ezen belül a Duna-közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőkre készült el. A részvízgyűjtőket gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok javaslata alapján 42 tervezési alegységre osztották fel (5. számú melléklet). Ezek alapján Ásotthalom a 2-52: Alsó-Tisza jobb part részvízgyűjtő területhez tartozik. A település a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint.

szerint

hatósági

Vízgazdálkodás 3

a) Csapadékvíz elvezetés : Ásotthalom a Gyálai-belvízrendszer 39/3 számú Madarásztói főcsatorna öblözetébe, valamint a Kőröséri-belvízrendszer 40/1 számú Köröséri főcsatorna öblözetébe tartozik. A település egyenletes felszínű, homokos talajú, nem belvízveszélyes terület. Csapadékelvezető rendszerre vonatkozó tervvel nem rendelkeznek. A csapadékvíz-elvezető rendszer 5.000 fm, mely szikkasztóárokként üzemel. A belterületet keletről a Királyhalmi csatorna, délről az Ásotthalmi-Belsőségi csatorna közelíti meg, mint lehetséges befogadó. → Az elmúlt évek belvizes problémái, beavatkozások leírása: Rendkívüli esőzések alkalmával a főutca átmenetileg járhatatlan volt. → Fejlesztési elképzelések: Belterületen szükséges a csapadékvíz elvezetésének megoldása. Amennyiben lehetőség nyílik rá, pályázati forrásból szeretnék elkészíteni a terveket és a kivitelezést. Ásotthalom település esetében a belterületi vízrendezésre vonatkozóan az alábbi vízjogi engedélyeket adták ki az elmúlt években: 3

Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság „A homokhátsági kistérség vízrendezési koncepciója” c. tanulmánya, 2011. július

9 / 61


3. táblázat Engedély Engedély száma típusa 48929-15/2008.

fennmaradási

48930-15/2008.

fennmaradási

Engedélyezett létesítmény Kinizsi utca csapadékvíz csatorna Móra F. utca csapadékvíz csatorna

2011.

Vízgyűjtő terület Hossz összesen (m) nagysága (ha) -

503,4

-

332,3

b) Vízkárelhárítás4: A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza a Vízgazdálkodási törvény 16.§ (4) bekezdése, 17.§-a, a 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről. Ezek a jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás műszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, működési rendjét. Az Önkormányzati tv. 8.§ (1) bekezdése – többek között – a települési önkormányzatok feladatává teszi a vízrendezést és a csapadékelvezetést. A Vgtv. 4.§ (1) bekezdés f. pontja a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, valamint az árvíz és belvízmentesítéssel járó települési önkormányzati feladatokat határozza meg. Ezek egyfelől a települési vízkárok okaira figyelemmel a megelőző műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, vízelvezető rendszerek kiépítését, a befogadók, a belvízcsatornák mederrendszerét, védelmi tervek elkészítését, azaz a vízkárok megelőzését szolgálják. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 4.§. alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni. A Homokháti Kistérség vízkárelhárítás szempontjából illetékes vízügyi igazgatósága, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Ásotthalom esetén az alábbi táblázat foglalja össze a vízkárelhárítási tervből hiányzó részeket: 4. táblázat Ásotthalom Vízkárelhárítási tapasztalatok

x

Térképmellékletek

x

Műszaki tartalom

x

Védelemvezető feladatai

x

Vízkárelhárítási fokozatok Védekezésre való felkészülés

x

Elérhetőségek

A

Jogszabályok

x

4

Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság „A homokhátsági kistérség vízrendezési koncepciója” c. tanulmánya, 2011. július

10 / 61


2011.

Jelmagyarázat: *A = aktualizálni kell az adott tartalmat *X = Hiányzó tartalom Az egyes részek elvárt tartalmának leírása: Vízkárelhárítási tapasztalatok Javasoljuk az elmúlt évek (1999.,2000.,2006.,2010.) belvíz védekezési tapasztalatainak, mintegy operatív intézkedési tervként történő összefoglalását, amely magába foglalja a település belvízi veszélyeztetettség szempontjából legkritikusabb pontjait, az itt történt beavatkozások, felhasznált gépek, eszközök, anyagok, erőforrások felsorolásával, mennyiségeik, típusuk, jellemzőik megjelölésével. Az eredményes beavatkozások tapasztalatai a jövőben is alkalmazhatóak, a nem megfelelőekre pedig célszerű a jó műszaki beavatkozási terv elkészítése, az esetleg ismételten előforduló hasonló helyzet sikeres megoldása érdekében. A tapasztalatok pótlása az összes felsorolt településre vonatkozik. A térképmellékletek A védekezésben részt vevő szervezetek műszaki irányítói számára, a belvízvédekezés átláthatóbb levezénylése érdekében, a belterületi vízelvezető árkok, valamint a külterületi mellék és főcsatornák egymáshoz kapcsolódásának megjelenítése céljából a védelmi tervet egy M = 1:100.000-es, vagy M = 1:50.000-es áttekintő és egy M = 1:10.000-es, vagy 1:4.000 léptékű részletes helyszínrajzzal szükséges kiegészíteni. A lehetőség szerint geodéziai felmérések alapján elkészített részletes helyszínrajzon a következő információkat szükséges megjeleníteni: belterületi árokrendszerek folyásiránnyal megjelölve, az árokrendszerek kapcsolódásai a külterületi üzemi, vagy mellékcsatornákba, az üzemi és mellékcsatornák kapcsolódása a főcsatornákhoz (folyási irány feltüntetésével), a helyszínrajz olyan kiterjedésű legyen, hogy a csatornák és a kapcsolódásai pontjaik jól és egyértelműen kivehetőek legyenek, a helyszínrajz, mely jelezi a belterületi és külterületi elvezető rendszerek kezelőit, azaz az azokon védekezést folytató szervezeteket, a kül- és a belterület határa, telepített és mobil szivattyútelepek, belterületen a szükséges szivattyúzási helyek kerüljenek feltüntetésre. Műszaki tartalom A vízkárelhárítási tervben szerepelnie kell az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő befogadók, illetve szükséges az adott csatornához tartozó hossz illetve keresztszelvény. Ha a települést nem érinti, illetve a települési vízelvezetők befogadója nem közvetlen az ATIKÖVIZIG kezelésű csatorna, akkor a közvetlen befogadó adatait kell beleírni a tervbe. Az alábbi sablon szerint kell az adatokat megadni: Csatorna neve Befogadója: ……… km szelv. (ha társulati kezelésű, akkor az ATIKÖVIZIG-es befogadó) Teljes hossza: ……… km Gátér Község közig területére eső szakasz: ……… km szelv. Fenékszint: ……… m B.f. Levonulási vízszint: ……… m B.f. Fenékszélesség: ……… m Rézsűhajlás: ……… Vízhozam (Q10%): ……… m3/s

11 / 61


2011.

A védelemvezető feladatai A vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása. Tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről (pl. ATIKÖVIZIG tájékoztatóból). A település lakosságának a tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésről. A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása. A védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása. A káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése végrehajtása és ellenőrzése. A jég okozta kárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése. Ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatorna vízelvezető (emésztő) képességét, a vízelvezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek használatának figyelembevételével. A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása. Ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátásához nem elegendők, kiegészítésüket kell kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti. A vízkárelhárítási fokozatok elrendelése fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A fokozat elrendelésével egy időben a helyi védelemvezető elrendeli a fokozatnak megfelelő műszaki ügyeleti szolgálat felállítását, valamint tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot (ATIKÖVIZIG) a fokozat elrendeléséről. Az ügyeleten védelmi naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. Az alkalmazandó napi jelentés javasolt mintáját mellékeljük. A védekezés személyi és technikai feltételeinek jegyzékét javasolt táblázatos formában nyílván tartani, amelyet évente aktualizálni szükséges. Védekezésre való felkészülés A védekezésre való felkészülés időszakában fontosnak tartjuk a már meglévő megépített belterületi vízelvezető művek védképes állapotban tartását, a káros vizek problémamentes levezetésének biztosítása érdekében. A medrekből és átereszeikből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a víz lefolyását meggátoló növényzetet, uszadékot, bekerült hulladékot. A záportározók, vész tározók területét szabadon kell hagyni. A ciklikus fenntartási munkák keretein belül, rendszeresen

12 / 61


2011.

gondoskodni kell a medrek kotrásáról, a burkolatok műtárgyak, mederrézsűk hibáinak szükség szerinti kijavításáról. A vízrendezési létesítmények fenntartásának alapfeltétele a művek rendszeres és szakszerű felülvizsgálata, amelyet minden évben legalább egyszer, leginkább ősszel érdemes elvégezni, a megállapított hiányosságokat pedig minél előbb meg kell szüntetni. Az ellenőrző bejárásokra javasolt meghívni a szomszédos önkormányzatok, az illetékes VIZIG és vízgazdálkodási társulat képviselőit is. További tapasztalataink, hogy a védelemben részt vevő intézmények elérhetőségei nincsenek naprakészre frissítve, ami adott esetben komoly problémákat eredményezhet. Elérhetőségek A belvízvédekezésben részt vevő vízkárelhárítási szervezetek, intézmények listájába az alábbiakat javasoljuk felvenni: 5. táblázat Név Cím Telefonszám Fax ATIKÖVIZIG 6720 Szeged, Stefánia 4. 62/599-599 62/599-555 ATIKÖVIZIG Központi Ügyelet 6720 Szeged, Stefánia 4. 30/415-8100 62/599-555 (hétvégén, éjjel-nappal) ATIKÖVIZIG Szegedi 6753 Szeged-Tápé, 62/599-599 62/496-760 szakaszmérnökség – a terület Folyamos telep védelemvezetője: Bába János szakaszmérnök helyettes Csongrád Megyei Védelmi 6741 Szeged, Rákóczi tér 62/425-585 62/425-651 Bizottság 1. 62/420-327 Szeged és környéke 6724 Szeged 62/420-644 Cserzy Mihály utca 30. Vízgazdálkodási társulat Jogszabályok A védelmi tervek fontos része – bár a védekezést csak közvetett módon segíti – a jogszabályok jegyzéke. Az elmúlt néhány év védekezései során és a „béke idei” fenntartási, fejlesztési munkák során sokszor jelentett gondot a tulajdonviszonyok és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek hiányos ismerete. A védelmi tervek elkészítésekor az alábbi jogszabályok szerepeltetését javasoljuk (folyamatos megújítást igényel): 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelmének általános szabályairól. 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 218/2009. (X.6.) Korm. rend. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. az országos településrendezési és építési követelményekről 72/1996. (V.22.) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 21/2006. (1.31.) Korm. rend. a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 120/1999 (VIII.6.) Korm. rend. a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról.

13 / 61


2011.

1.sz. melléklet – „Napi jelentés” minta Iktatószám:

Napi jelentés

település

napján végzett helyi-vízkárelhárítási

munkáiról Fokozat elrendelésének időpontja: fok

A védekezésben résztvevők létszáma

fő

A védekezésben bevont technikai eszközök: közúti jármű munkagép szivattyú

db db db

A védekezés során felhasznált főbb anyagok ( pl. zsák, faanyag, homok, stb..)

Az elmúlt 24 órában keletkezett károk:

Napi végzett munka leírása:

Egyéb:

Dátum:

polgármester

14 / 61


2011.

2.sz. melléklet – „fokozat elrendelési” minta Iktatószám:

Tárgy: I. fokú belvízvédekezési készültség elrendelése. Határozat A belvízi elöntöttség és a vizek kártételei megelőzése miatti teendő intézkedések megtétele érdekében ………….. közigazgatási területére a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörömben eljárva 201... ………. hó ……..-án …:00 órától ….. fokú belvízvédelmi készültséget rendelek el. A védekezés ideje alatt ügyeletet kell tartani, melynek helye: (Település) Polgármesteri Hivatal (pontos cím.) telefon:

fax:

E-mail címe:

A Védelemvezető …………. (telefonszám), illetve ……………. (mobil) számú telefonon értesíthető Az ügyeleten naplót kell vezetni, melybe fel kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, a kapott és adott utasításokat, jelentéseket. A

védelemvezető

a

védekezési

tevékenységről

(konkrét

napi

munkálatok,

a

védekezésben foglalkoztatott létszám, résztvevő gépek, eszközök, keletkezett károk, stb.)

naponta

ATIKÖVIZIG illetékes

köteles

Központi

a

vonatkozó

Ügyelet

Szakaszmérnöksége,

jogszabályokban

([email protected]), a

Csongrád

Megyei

meghatározottak az

ATIKÖVIZIG

Védelmi

Bizottság

szerint

az

területileg Titkársága

([email protected]) és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ([email protected]) részére jelentést adni. A védekezési munkákat az önkormányzat elsősorban a rendelkezésre álló saját személyi állománnyal és gépi eszközökkel végzi. Mivel ezen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, ezért e határozatot egyszerűsített formában (indoklás nélkül) hoztam meg.

Dátum …………………………… polgármester

15 / 61


2011.

c) Vízellátás: A térségben az ivóvízellátást a Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény biztosítja. 2007-2009 között a szolgáltatott ivóvíz mennyisége az alábbiak szerint alakult: 6. táblázat: Összesen szolgáltatott ivóvíz (m3/év) Év 2007. 2008. 2009.

Ipar és egyéb gazdálkodó 68.652 11.844 5.259 66.368 11.643 5.091 65.765 12.551 4.626 Forrás: Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény Lakossági

Intézményi

Összesen 85 755 83 102 82 942

7. táblázat: Külterület szolgáltatott ivóvíz (m3/év) Ipar és egyéb Összesen gazdálkodó 2007. 1.135 63 951 2 149 2008. 1.120 64 892 2 074 2009. 1.115 183 759 2 057 Forrás: Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény Ásotthalom belterületén az egy főre jutó lakossági ivóvízfogyasztás mennyisége 27,89 m3/év. Év

Lakossági

Intézményi

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint Ásotthalom a szolgáltatott ivóvíz szempontjából nyilvántartott, minőségi kifogással érintett települések közé tartozik az arzén, ammónium, vas és mangán szempontjából is. A külterületi Gátsor és Kissor számára szolgáltatott ivóvíz minőségének javítása érdekében az említett területek részei a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programnak. Az egyéb külterületi ingatlanok számára a vízellátást továbbra is házi vízellátó rendszerek biztosítják. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító program bemutatása5 Az Észak- és Dél-alföldi régióban található az országos programban érintett települések közel fele, a lakónépesség háromnegyede. Az ivóvíz minőségének javítása érdekében további pályázati lehetőség nyílt az önkormányzatok számára, így Ásotthalom is részt vesz a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban. A település csatlakozott a DélAlföldi Ivóvízminőség Javító Konzorciumhoz, és további 9 településsel létrehozta a Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. Jelenleg a KEOP 1.3.0 rendszerű Ivóvízminőség javítási pályázati konstrukció 2. fordulós pályázati anyagának elkészítése van folyamatban. A nevezett pályázat Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányában elvégzett változatelemzés során a kiválasztott változatban a műszaki megoldás a települések saját vízbázisára alapozott – úgynevezett önálló – megoldások, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A projektváltozatot felépítő műszaki megoldások tehát: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés és Zákányszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése.

5

Forrás: Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése T-20-07-035-03_02-005, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció

16 / 61


2011.

⇒ az Ásotthalom vízellátását érintő beruházás ismertetése6 Kissor és Gátsor tekintetében nem állnak rendelkezésre víztermelési, vízfogyasztási adatok. A méretezési alapadat meghatározása az ismert lakos-szám és fajlagos vízfogyasztás felhasználásával évszakos egyenlőtlenségi tényező alkalmazásával kerül meghatározásra. Kissor: - méretezési lakosszám (fő) - lakosegyenérték (l/fő/d) Gátsor: - méretezési lakosszám (fő) - lakosegyenérték (l/fő/d)

450 90 550 90

Ásotthalom településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. A meglévő arzénmentesítő nehézkesen tudta tartani a korábban érvényben lévő 50 µg/l határértéket, ezért új vízbázisokat tártak fel. A kitermelt víz arzéntartalma közel negyede volt a korábbi kutak által megcsapolt rétegek arzénkoncentrációjának. Ennek megfelelően a rossz hatásfokkal működő arzénmentesítőt 1993-ban leállították. A leállított technológia jelenleg is megvan, azonban az üzemeltetői állásfoglalás alapján nem lehet felhasználni tervezett fejlesztések során. Mindezek figyelembe vételével új arzén, vas és ammóniummentesítő technológia kiépítése szükséges. A vizek „B” gáztartalmú osztályba tartoznak, ezért megfelelő hatásfokú biztonsági intézkedések szükségesek. I.4. Gazdasági tevékenységek Ipar A településen az alábbi gyártó egységek működnek: Erdészeti Szaporítóanyag Termelő és Értékesítő Kft. DALERD Rt. Ásotthalmi Erdészet Központi Iroda DALERD Rt. Ásotthalmi Erdészet Csemetekert Tanya Hűtőház INBA Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet Mutter Bt. Panagro 2000 Kft. Somodi Sándor borász Vitifarm Kft. Molnár Pékség BT. Zsuzsi Cukrászda BT. Szolgáltatás Ásotthalmon az alábbi szolgáltató egységek működnek: ABC - Királyhalmi Kft. Ásotthalmi Szállító és Műszaki Kft. Déli-Határ Földmérő és Szolgáltató Kft. CS-Paritás Kft. Gondozási Központ Szociális Otthon INBA Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet Fenyő Panzió Gyógyszertár Vas- Műszaki Bolt - Királyhalmi Kft. TÜZÉP Telep - Királyhalmi Kft. Fényes Vendéglő - Királyhalmi Kft. 6

Forrás: KEOP 1.3.0. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

17 / 61


2011.

Teleház - KÖZ-PONT Egyesület Ásotthalom Üzemanyagtöltő Állomás VÁKUM Kft. - Kommunális szolgáltató Csongrád Megyei Kegyeletei Kft. - Ásotthalmi Kirendeltsége Kovács Miklós - Faipari Szolgáltató és Kereskedelmi Vállalkozás KÉK ABC PIETAS Temetkezési vállalkozás A falusi turizmushoz kapcsolódóan az alábbi szálláshelyek várják az idelátogatókat: Rúzsa-fa Vendégház Júlia apartman Mária-Ház Gyömbér-tanya A településen élők érdekeit az alábbi civil szervezetek támogatják: Ásotthalmi Ifjúsági Önkormányzat Ifjúsági Egyesület Köz-Pont Egyesület Borostyán Nyugdíjas Klub Puszi Nagycsaládosok Egyesület Ásotthalmi Polgárőr Egyesület Csutri Hagyományőrző Egyesület Orchis Egyesület Ásotthalomért Közalapítvány Ásotthalmi Tömegsport Egyesület Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Ásotthalmi Csoportja Élhetőbb Életért Ásotthalom és Környéke Közhasznú Alapítvány Ásotthalmi Gyermekekért Alapítvány Ásotthalom - Kissorért Egyesület Ásotthalom Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Unióban a tanyákért Agrárkörnyezet A település területén 200 egyéni gazdaság található, a regisztrált őstermelők száma 2010. évben ~400 volt. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelőség felé, a tevékenységükből származó környezetterhelés esetleges szennyező hatása tehát jobban nyomon követhető, a megelőző és kárenyhítő tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása:

18 / 61


2. ábra

2011.

Művelés ágak megoszlása [%]7

A település talajtani adottságait a 3. számú melléklet mutatja be. Erdőgazdaság A térségben jellemzően telepített erdők találhatók, melyek egy része - nem földosztásból származó tulajdonjogú - magántulajdonban lévő erdő. A magángazdák végeznek telepítési tevékenységet, melyhez szükséges az éves erdőterv készítése. A terveket a Kecskeméti Erdészeti Felügyelőség veszi nyilvántartásba, valamint ellenőrzi is azokat. A telepített erdők nagy része feketefenyő, erdei fenyő, szürke nyár, nemes nyár valamint akác. A meglehetősen kevés telepítés hatására a tölgyesek által borított terület csökkenő tendenciát mutat. A területen a DALERD ZRt. folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. A községben a DALERD ZRt.-n kívül további három vadásztársaság működik (Ásotthalmi Földtulajdonosok Vadásztársasága, Bogárzó Vadásztársaság, ill. Kőrös-éri Vadásztársaság), vadászházaik megtalálhatók a Csemetekert mellett (DALERD Rt.), valamint az Erdészeti Szakiskola Kollégiumában. Az erdősültség aránya 51,44 %, ami igen magasnak mondható. Halászat A Kőrös-éri főcsatornát a kelebiai halastavak táplálják. A térségben magántulajdonban lévő halastavak jellemzően öntözőgödörként funkcionálnak.

található

Idegenforgalom Sok látogatót vonz az Ásotthalmi Fürdő, ahol a medencék töltővize a meglévő termálkútból szivattyús kiemeléssel történik. Jelenleg a világ egyik legkorszerűbb COMPAC technológiai eljárással automatikusan működő vízforgató berendezéssel biztosítják a víz megfelelő minőségét. A helyi vadászterületen, elsősorban a kiváló minőségű őzállomány kínál vadászati lehetőségeket, főként a hagyományos vadászati módokat (les-vadászat, cserkelés) kedvelők számára. Az itt kialakított Vadászház nyújt pihenési lehetőséget az érkezőknek.

7

Forrás: Takarnet, Földhivatali Információs Rendszer

19 / 61


2011.

A természetjárást kedvelők számára igazi kikapcsolódást nyújt az Ásotthalmi LáprétCsodarét, ahol 251 magasabb rendű növényfaj található, melyek közül 15 faj fokozottan védett ill. védett kategóriába tartozik. Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - "A szegedi erdők atyjának" - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdőrezervátum alakult ki. I.5. Épített környezet elemei Belterület Ásotthalom község Képviselőtestülete a 10/2010. (V.12.) KT határozatával hagyta jóvá a módosított településszerkezeti tervet, melynek mellékletét képező Szerkezeti terv egységes formában mutatja be a település közigazgatási területét (ld. 1. és 2. számú melléklet). A szabályozási terv a település közigazgatási területén a) beépítésre szánt területen ⇒ lakó (L), ezen belül: kisvárosias (Lk), falusias (Lf), ⇒ vegyes (V), ezen belül: településközpont vegyes (Vt), központi vegyes (Vk), ⇒ gazdasági (G), ezen belül: kereskedelmi szolgáltató (Gksz), egyéb ipari (Ge), ⇒ különleges (K), ezen belül: különleges intézményi (Ki), különleges CH létesítmények (Kch), különleges mezőgazdasági üzemi (Km), különleges temető (Kte), különleges szennyvíztisztító- és átemelő (Kse), különleges vízmű (Kv), különleges rendezvény- (Kr), különleges épületnek minősülő közlekedési építmények (Kkö), különleges szabadidős (Kke), különleges hulladékkezelő (Kh), b) beépítésre nem szánt területen ⇒ közúti közlekedési és közmű (Köu), ⇒ zöld (Z), ezen belül közpark (Zp) közkert (Zk), ⇒ erdő (E), ezen belül: védelmi és gazdasági (Egv), közjóléti (Ek) ⇒ mezőgazdasági (M), ezen belül: általános ökológiai mezőgazdasági (Mö), ⇒ mezőgazdasági tanyás (Mt), ⇒ vízgazdálkodási (V), ⇒ beépítésre nem szánt különleges bányászati (Kb) területfelhasználási egységeket határol le. A rendelet szabályozza a létesítmények elhelyezésének, a kommunális hulladék, a szennyvíz- és a hígtrágya tárolásának módját, valamint a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat is. A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Kodály tér, valamint a Szakiskola parkosított területe. A zöldfelület gazdálkodást jelenleg a Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat végzi. A 64/2004 (IV.15.) „A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről” szóló Kormányrendelet szerint a Mórahalomi-kistérség a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30.) „a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló Kormányrendelet szerint Ásotthalom a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések, és az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések közé tartozik. A 311/2007. (XI.17.) „A kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a Mórahalmi kistérség hátrányos helyzetű. A VÁTI által a KEOP pályázatokhoz 2007-ben készített „Területfejlesztés Szempontjából Kiemelt Térségek és Települések listája” szerint Ásotthalom település a"Nem mondunk le

20 / 61


2011.

senkiről" és a Tanyák alkategóriába tartozik, így területfejlesztés szempontjából (TeKTT) kiemelt térségek és települések közé tartozik. Közúthálózat A község mellett halad el az 55. számú Szeged - Baja főútvonal, mely a belterülettől elég távol halad (~ 800 m), így forgalma a községben nem érezteti hatását. A térség területét átszelő két mellékút az 55. számú út folytatásaként a Halastelektől Bács-megye irányába haladó, valamint a Mórahalomról Kissoron át Ásotthalom belterületén áthaladó út, melyek meglehetősen forgalmasak, zajosak. A település a kül- és belterületen összesen 14,083 km burkolt úthálózattal rendelkezik. A külterületi kerékpárutak kiépítettsége folyamatosan nő, hiszen az ÁsotthalomMórahalom közti kerékpárút 2010 végéig elkészült, illetve a település nyertes pályázattal rendelkezik az Ásotthalom-Királyhalom, valamint az Ásotthalom- Mohács közti szakasz (55.számú út) kiépítésére is. Vasúthálózat Ásotthalom nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kőrös-éri Főcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), ezen azonban vízi közlekedés nincs. I.6. Táj-és természetvédelem Ásotthalom természeti értékeinek pontos bemutatása érdekében megkerestük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, és a terület természetvédelmi őre (Krnács György) tájékoztatott bennünket. Ásotthalmon ma 4 országosan és 4 helyileg védett terület található. Szakemberek évek óta tervezik a Kőrös-éri Tájvédelmi körzet létrehozását, amelybe Ásotthalom természeti értékei mellett a környező települések maradvány területei kerülnének be, mintegy 2800 hektár területtel. A terv megvalósításával Ásotthalom védett területeinek kiterjedése jelentősen emelkedne. Országos jelentőségű természetvédelmi területek 1) Ásotthalmi láprét Természetvédelmi Terület („ex lege” védett terület, Natura 2000 terület) A területet (95 ha) 1989-ben nyilvánították védetté. Az üde és kiszáradó lápréten a nedves kaszálók és a zárt homokpuszta rétek növénymaradványainak egyedülállóan gazdag fajai élnek itt. A terület fajgazdagsága alföldi viszonylatban egyedülálló, nem véletlenül nevezték el a botanikus szakemberek „Csodarétnek”. 1999-ben a ritka fajokban bővelkedő gyep természeti értékeit Boross Ádám díjjal ismerték el. A láprét alacsony buckasorokkal határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag vegetáció maradhatott fenn. Ezen a viszonylag kis területen a száraz homokgyepektől a zárt nádasokig többféle társulás-típust különböztetünk meg. A növénytani kutatásoknak köszönhetően 251 magasabb rendű növényfaj jelenlétét sikerült kimutatni, közülük 15 faj a fokozottan védett, illetve a védett kategóriába tartozik. Kiemelkedő értékű növényei az orchideák, a fátyolos és szibériai nőszirom, a fehér mályvirág, a kornis tárnics és a mocsári kardvirág. Április tájékán tömegesen nyílik az epergyöngyike, a szarvas kocsord és az egyhajúvirág is. Ez utóbbi növény az egyik legnagyobb értéke a védett területnek.

21 / 61


2011.

A változatos növényvilág gazdag állatvilágnak nyújt élőhelyet. Csupán a bogarak közül 350 faj jelenlétét mutatták ki, ám számukat jóval többre becsülik. Gyakori fajok a nagytermetű, ragadozó életmódú futóbogarak, például a mezei futrinka. A nyáron tömegesen nyíló virágok idevonzzák a gyakoribb cincéreket, így a barnás virágcincért és a díszes darázscincért. A lepkéket szintén nagy számban mutatták ki. Ezek egy része nagy távolságokat tesz meg, így távolabbi vidékekről is idevetődhet. A nappali lepkék jellegzetes képviselői a homoki és a közönséges szemeslepkék. A gerinces fauna leglátványosabb tagjai a madarak. A nádasokban rendszeresen költ néhány pár nádirigó és foltos nádiposzáta. Évek óta egy pár barna rétihéja is fészkel itt. A rétek költő fajai a cigány csaláncsúcs, a búbos és a mezei pacsirta, a sordély, a sárga billegető és a fácán. A gazdag rovarvilág több olyan fajt csábít ide, amelyek ugyan máshol költenek, de itt kiváló táplálkozó területet találnak, ilyen a vörös vércse és a szalakóta. A tervezett Körös-éri tájvédelmi körzetben a láprét melletti Tandari rétet is védetté nyilvánítanák, ezzel mintegy 60 hektárral nőne ez a védett terület. Védelmi fokozata: Országos jelentőségű természetvédelmi terület. Natura 2000-es terület is egyben. 2) Átokházi tőzegbánya („ex lege” védett terület) Védetté nyilvánítás éve: 1996; területe: 71 ha. Az országhatárt képző Kőrös-ér mentén húzódó terület, közvetlenül a Süveg-Magyari erdővel határos. Egykori térképek az ér mentén széles sávban mocsarakat jelölnek. Ennek következménye a változó szélességű, helyenként 5-10 méter vastag tőzegréteg, amelyet az 1960-as években kezdtek el kitermelni. Ezáltal a természetes nyílt vízfelületek területe a bányatavakkal tovább nőtt, ugyanakkor felszabdalt egy errefelé ritka élőhelyet, a tőzegbánya buckaközi lápot. A bányászati tevékenység felhagyásával a természet lassan ismét visszahódítja az egykori területeket. Meglepő, de 20-25 év alatt szinte érintetlennek tűnő láprétek és fűzlápok alakultak ki. A területből a lápok, mocsarak az 1996-os természetvédelmi törvény következtében lettek védettek, külön védetté nyilvánítási határozat nélkül, úgynevezett ex lege területként. A tőzegbánya mai állapotában a Dél-Alföldön egyedülálló élőhely, amelyre a nyílt vízfelületekkel tarkított mocsarak és lápok a jellemzőek, melyek közül a fűzlápok kiterjedése a legnagyobb. Geológiai érdekesség az a 15-20 méter széles, mintegy 2 km hosszú sávszerű gyepvasérctelep, amely egészen a megyehatárig húzódik. A bányagödrökben a tündérrózsa, partjain a mocsári nőszirom és a virágkáka pompás virágaiban gyönyörködhetünk. A homokpusztai részek jellemező kora tavaszi növényei az egyhajúvirág és a tarka sáfrány. A kékperjés foltokban ősszel az enciánkék kornistárnics virágzik. A változatos növényvilág mellett rendkívül gazdag, sokszínű állatvilág alakulhatott ki, amelyet még kevésbé tártak fel. A kivételek közé tartoznak a bogarak, melyek közül Gaskó Béla 394 faj jelenlétét mutatta ki. A szinte háborítatlannak tűnő élővilág fennmaradását az országhatár közelsége segítette elő. Az állandó vizű bányagödrökben a compó mellett előfordul a védett lápi póc és a réti csík is. A gazdag halállomány szinte vonzza a gémféléket, így a szürke és a vörös gém mellett a bakcsókat is, amelyekkel szinte mindig találkozhatunk. A vizes élőhelyek lakói a pettyes és a dunai gőte, a vízi sikló, a tavi béka és a mocsári teknős. Ez utóbbiból Ásotthalom külterületén itt él a legtöbb. Madárvilága rendkívül változatos. A jellegzetes nádi énekesek mellett költ a fokozottan védett cigányréce és a barna rétihéja. A nyílt vízfelületek vonzzák a vízi madarakat. Vonuláskor számtalan ritkább fajuk figyelhető meg, többek között a bütykös hattyú. Az emlősök közül a vidrát érdemes kiemelni, amely fokozottan védett.

22 / 61


2011.

Védelmi fokozata: A terület többsége (füzes, a bányatavak és a semlyékes keleti fele) az 1996. évi LIII. Törvény alapján ex lege védett terület. 3) Ásotthalom, Bogárzói-rét („ex lege” védett terület) Ásotthalom község közigazgatási területének északi részén, a ruzsai határon elhelyezkedő 582 ha-os terület 1993-ban kapott védelmet. A viszonylag mély fekvésű ősgyep Bogárzó néven közismert. 20 évvel ezelőtt még nyáron is állandó vízfelülettel rendelkezett. A csatornázás és az utóbbi évek aszályos időjárása következményeként ez a vízfelület eltűnt. A táj jellege azonban régi állapotához képest nem változott meg jelentősen. Az eredeti növénytársulások költséges beavatkozás nélkül, rövid időn belül képesek regenerálódni. A Bogárzói csatorna elzárása kedvezően érintené a terület vízháztartását. A viszonylag érintetlen ősgyepes, nádas természeti érték gazdaságos mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. Az ősgyepet szegélyező fás vegetációk közül legelterjedtebb a fűznyár és a fűz ligeterdő. A nagy kiterjedésű zsombéksásosok változatossá teszik a medence mélyebb részein elburjánzott nádast. Szikesedésre utaló társulások: az ecsetpázsitos sziki rét és a cickafarkos szikes pusztarét. Viszonylag kiterjedtek a kékperjés láprétek. Ahol a birkalegeltetés intenzív, ott a homoki legelő dominál. A védett növények közül mind a mocsári, mind a poloskaszagú kosbor tömeges. Egy kökénnyel benőtt homokdomb oldalán található az Alföldről már kipusztultnak tartott csipkés gyöngyvessző. Kiemelkedő jelentőségű a széles levelű nőszőfű előfordulása. Nedvesebb helyeken mindenütt megél a mocsári nőszirom. A terület ritkább és védett növényeit Csongor Győző publikálta 1992-ben. A védett hüllők és kétéltűek közül eddig három fajt (pettyes gőte, zöld levelibéka, vízisikló) sikerült megfigyelni. Védett rovarok jelenléte is növeli a terület értékét. Védelmi fokozata: Az 1996. évi LIII. Törvény alapján ex lege védett terület, a többi „természeti terület”besorolást kapott.

4) Bilisics-dűlő („ex lege” védett terület) A terület legfőbb természeti értékeit a fűzláp és fűzliget foltok jelentik. Védelmi fokozata: Az 1996. évi LIII. Törvény alapján ex lege védett terület.

Helyi jelentőségű védett természeti értékek A település területén található helyi védettségű területek védettségének fenntartásáról a 39/2007.(XII.19.) KT rendelet gondoskodik. 1) Ásotthalom, Kiss Ferenc emlékerdő (Natura 2000 terület) Az ásotthalmi erdő részeként 1944-ben kapott védelmet a 17 ha-os Duna-Tisza közi homokerdő. Létét Kiss Ferenc erdőmérnöknek köszönheti, aki századunk első három évtizedében a Szeged környéki homokterületek erdősítésében kiemelkedő eredményeket ért el. Ő javasolta, hogy az akkori homokpusztaság legérintetlenebb helyén telepített erdőből hagyjanak meg egy részt eredeti állapotában, "nézzük mire megy az erdő önmagától ezen a homokon". Javaslatát az utódok betartották, így az erdő háborítatlan, természetes fejlődése biztosított. A területen semmiféle erdészeti munkát nem végeznek, a letört ágakat és az elpusztult fákat is a helyükön hagyják. Az erdőtag védelmének kimondásával a jeles erdőmérnöknek méltó emléket állítottak, amire az elhelyezett emlékoszlop is felhívja a figyelmet. Az erdő faállománya több mint 80 %-ban őshonos, fehér és szürke nyár. A környező fenyő és akácerdők magját a szél behordja az emlékerdő területére és ebből kisebb-nagyobb erdei fenyő, fekete fenyő és akácfoltok alakulnak ki. Mivel a talaj humusztartalma változó, ennek megfelelően a fák fejlődése is eltérő. A humusz felhalmozódás felett szinte faóriások találhatóak, míg közvetlen szomszédságukban satnyán fejlődött, alacsony törzsű, ritkásan álló nyárfák figyelhetőek meg. Az erdei tisztásokat serevényfűz bokrai fedik, a halmokat pedig árvalányhaj díszíti. Gyepszintje jellegzetes homoki lágyszárúakban - homoki ternye, homoki keserűfű,

23 / 61


2011.

sovány csenkesz, homoki pimpó és a pusztai kutyatej - igen gazdag. Különleges értékű növényei a piros madársisak és a környéken ismeretlen veresgyűrű som. Az árvalányhaj fehér zászlócskái között két bennszülött szegfűfaj vonja magára a figyelmet. Egyik a kipusztulóban lévő tartós szegfű, a másik a fehér, illatos rojtos szirmú kései szegfű. A sok vihart látott nyárfaerdő főként az odulakó madaraknak (csóka, seregély, széncinege, szalakóta, búbos banka) kedvez, mivel kiváló fészkelési lehetőséget és táplálkozási feltételeket találnak, ezért egyedszámuk viszonylag nagy. Védelmi fokozata: Az erdő napjainkban helyi védelem alatt áll, illetve Natura 2000-es terület is egyben. 2) Ásotthalom, Ültetett erdő (Bedő-liget) Az emlékerdőtől nyugatra fekvő, mindössze 2 ha-os erdő szintén 1944. óta élvez védelmet. Telepítésére a múlt század végén került sor, amikor Szeged város az elpusztult ősi homoki lomberdők pótlására határozatot hozott. Ezeknek az erdőknek a nyersanyag szolgáltatásokon kívül klímajavító, tájképformáló és rekreációs funkciója is volt, illetve van. A legértékesebb erdőtag azért kapott védelmet, mivel itt találhatóak a környék szép, monumentális tölgy, szil, platán és szürkenyár fái, amelyek különleges értéket képviselnek. A fák átlagmagassága 30-35 m, több platán törzse 10-15 m-ig ágtiszta. Védelmi fokozata: helyi jelentőségű védett terület. Egyéb védett területek 3) Rívó-erdő („ex lege” védett terület) Szintén 1995-ben kapott helyi védelmet. Az Engi homokbuckák megkötésére 1807-ben fásítások kezdődtek. Azóta a terület gazdasági hasznosítása változatlan. Ma 3 idősebb tölgyfolt idézi a hőskor hangulatát. A foltok erdei fenyő, szürke nyár és akác ültetvények közé ékelődnek. A botanikai értékek közül kiemelhető a tarka sáfrány tömeges előfordulása, a fokozottan védett egyhajúvirág jelentős tőszáma, a tavaszi hérics, valamint a homoki nőszirom populációi. A mintegy kilencvenéves tölgyesfoltok hatalmas fái jelentős esztétikai élményt nyújtanak. Egykori idősebb tölgyes erdő területén és a vele határos szürke nyarasban tavaszi hérics (Adonis vernalis) található. A semlyékek nevezetes faja a buglyos szegfű (Dianthus superbus), amelynek több ezres állománya a térség legnagyobb populációját adja. Védelmi fokozata: Az 1996. évi LIII. Törvény alapján ex lege védett terület. Az egyhajúvirág élőhelye önkormányzati védelem alá került. 4) Süveg-Magyari-erdő 1995-ben került védelem alá, amely jellegzetes homokbuckás erdő. A defláció miatt mozgó homok megkötésére erdőtelepítést végeztek, így a kialakult homokbuckák megmaradtak. Az erdőben még ma is megtalálható 3 db homokdomb őrzi a régi idők emlékét. Az 1960-ban telepített fekete fenyő égés miatt kitermelésre került. Jelenleg szürke és fehérnyár sarjad. A buckákon elszórtan található néhány fehér nyár, egybibés galagonya és akác. Domináns gyeptársulás az évelő nyílt homokpusztai gyep. A buckaközökben megjelenik a serevényfüzes homokpusztai gyep. A buckákon számos védett növény él, de jelentős a védett bogarak fajszáma is. Kisebb számban a területen továbbá védett halfajok, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök is találhatók. Védelmi fokozata: A homokbuckákból álló térszint izolátuma áll helyi védelem alatt, a terület túlnyomó többsége nem az. Érzékeny természeti terület (ÉTT): Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény vezeti be az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fogalmát. A törvény 53/3/c pontja szerint „érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet szerint meghatározott

24 / 61


2011.

Érzékeny Természeti Területeknek kiemelten fontos ÉTT térsége a Tisza homokhátsági vízgyűjtője, mely Ásotthalom területére esik.

A Natura 2000 területekre jellemző jelölőfajok az alábbiak: •

• • •

•

Gerinctelenek: kis lemezcsiga (Anisus vorticulus), Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium), hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior), hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Kétéltűek, hüllők: vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis), tarajos gőte (Triturus cristatus) Emlősök: európai vidra (Lutra lutra), molnárgörény vagy mezei görény (Mustela eversmannii) Növények: tartós szegfű (Dianthus diutinus), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), homoki kikerics (Colchicum arenarium), mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Élőhelyek: Pannon szikes sztyeppek és mocsarak (1530), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) (91F0)

Pannon szikes sztyeppek és mocsarak (1530): a szikes puszták minden természetközeli állapotú vizét, mocsarát és gyepjét - nem csak a nedves réteket, de az ürmösöket és cickórós szárazgyepeket is - ide soroljuk a löszhátak sztyepprétjei kivételével. Utóbbiak egyébként szintén jelölő élőhelyek, ezért aztán a szikes puszták minden természetközeli gyepje őrizendő ökológiai állapotú. A túllegeltek, zavartak is, csak az nem, ami egyértelműen gyomvegetációjú, parlagvegetációjú, agresszíven terjedő pázsitfű fajszegény gyepje, vagy vetett és nem természetszerű gyep. Pannon homoki gyepek (6260): minden természetszerű homoki gyep ide tartozik, az évelő nyílt homoki gyepek, a zárt homoki sztyepprétek, a vadrozsos, rozsnokos zavart, túllegeltetett egyéves nyílt homoki gyepek is (mivel utóbbiak is természetes részei a homoki tájnak, természetes zavarásra is kialakulnak). Csak a tájidegenekkel agyonfertőzött gyepek, a kifejezett gyomvegetáció (parlagfüves, libatopos, stb.), az agresszívan terjedő pázsitfűfaj fajszegény állománya (pl. siskanádtippanos), a vetett nem természetszerű gyep nem sorolandó ide. Buckaközök üde homoki gyepjei ide, csak akkor nem, ha annyira lápréti jellegűek, hogy tényleg láprétek is (és akkor azért jelölő élőhelyek). Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410): Minden kékperjés, ezt nem kell túlragozni. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Változatos csoport, pázsitfű dominálta üde rétek, nem láprétek, és nem sziki rétek. Sédbúzások, réti csenkeszesek, nem túl szikes nádképű csenkeszesek, fehér tippanosok, nem szikes réti ecsetpázsitosok. Sok az átmenete (különösen a kiszáradó, másodlagosan elszikesedő területeken) a sziki rétek felé. Nem kell félni, nincs kecmec: a természetközeli állapotú üde rét valamelyik jelölő élőhelybe mindenképp beletartozik: vagy 1530 sziki rét, vagy 6440 mocsárrét (a 6410 kékperjés rét és 7230 kormos csátés nem okozhat problémát). Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0): Száraz erdőssztyepp tölgyesek. Egyébként mindazon alapelv vonatkozik rá, mint az előző kategóriára, tehát tájidegen dominancia mellett is ide soroljuk, ha a gyep- és cserjeszint még vagy már természetszerű; telepített tölgyesek is, ha az ökológiai állapotuk olyan;

25 / 61


2011.

tölgy híján is ide soroljuk az erdőállományt, ha a jellemző elegyfajok hangsúlyosan jelen vannak az állományban, gyep- és cserjeszint megfelelő; foltméret 50x50 métertől. Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) (91F0): Teljes borókásnyáras spektrum a boróka dominálta száraz buckáktól a borókától mentes üde buckaközi nyárasokig. Tájidegen dominancia mellett is ide soroljuk, ha a gyep- és cserjeszint még vagy már természetszerű; telepített nyárasok is, ha az ökológiai állapotuk olyan; a Homokhátság déli részén a galagonya tölti be a cserjeszintben a boróka helyét; foltméret 50x50 métertől (Natura adatbázis). Ásotthalom természetvédelmi területeit lefedi a Nemzeti Ökológiai Hálózat mag területei, összevont folyosói és puffer területei. A település közigazgatási területén Ramsari terület nincs. 1996. évi LIII. Törvény alapján védelem alatt állnak a természeti emléknek minősülő kunhalmok. A település területén 4 kunhalom ismert: Nagy-halom, Templom-halom, Kurva-domb és az Ásott-halom. A védett területek térképi ábrázolását a 4. számú melléklet tartalmazza. A tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet bemutatása Az ország déli szeglete, Mórahalom, Ásotthalom, Öttömös és Kelebia környéke sajnos ma már nem tartozik a természeti értékekben gazdag vidékek közé. A homok- és löszvidéket valamikor vízzel borított laposok, szikesedésre hajlamos területek tagolták. A táj egykori karakterét most maradványfoltok őrzik. Ezek egy része helyi vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezeket a területfoltokat, szám szerint tizenhármat, érdemesebb egy tájvédelmi körzetben egyesíteni (bár nagyobb részük már országos vagy helyi védettség alatt áll). A kialakítandó tájvédelmi körzet neve a hajdani vízfolyás, a Körös-ér nevét viseli. A hajdani természetes ér ma mint főcsatorna a környék talajvizeinek megcsapolója. A védett foltokat vagy a mély fekvés, vagy a rendkívül csekély termőerő miatt nem volt érdemes szántóföldi művelésbe vonni, ezért megőrizték természetes növényvilágukat, de a vidék ősi növénytakarója sajnos már a múlté. A környezetátalakítás és a hosszú évek óta tartó csapadékmentes időszak megváltoztatta az eredeti állapotokat. A leendő tájvédelmi körzet foltjait főleg szikes tavak és puszták alkotják. Ezek közül a mórahalmi Nagyszéksós-tó valamikor eszményi mélységű, szikes jellegű tó volt, majd halastóként hasznosították. Manapság nagyrészt nádas borítja, ahol a vörös gém, a bölömbika és a törpegém előszeretettel fészkel. A tó környékén megmaradt gyepfoltokon háborítatlanul virít a mocsári kosbor. A Madarász-tó egy viszonylag nagy kiterjedésű mélyedést foglal el. Jelenleg haltenyésztésre használják, ezért partvonala többé-kevésbé állandó. A száraz időszak azonban itt is veszélyeztette a vízellátást, de a nyílt vizes területek – részben a tó nagyobb mélysége miatt – nagyrészt fennmaradtak. A növényzet (a sás, a gyékény és a nád) térhódítása számottevő. A nádasokban egyre több gémféle költ. A szikesedő parti zónában a sekélyebb partokon gulipán is állandóan fészkel. Az utóbbi évek különlegessége a költő fajként is megtelepedett bütykös hattyú. A vidra is megjelent itt, ezért a leendő tájvédelmi körzet különleges értéke lehet. A mórahalmi szikes tavak közül a Csipak-semlyéknek elsősorban növénytani értékei a kiemelkedők. Nagy számban fordul elő itt a szibériai és a fátyolos nőszirom, a kornistárnics, a mocsári kosbor és szálanként a pókbangó. A közeli Tanaszi-semlyék magasabb fekvésű, mozaikosabb és változatosabb az említett területeknél. Legnagyobb értéke a tízezres számot elérő pókbangóállománya. E fajnak itt

26 / 61


2011.

szokatlanul erős és magas növésű példányai is előfordulnak. Ezenkívül a mocsári kosbor, a magasabb térszíneken pedig a tarka sáfrány is gyakori. Innen keletre az Ásotthalmi-láprét (más néven Csodarét) egyedi növénytani értékei miatt már országos védelem alatt áll. Fajgazdagsága alföldi viszonylatban egyedülálló, mivel mocsárikardvirág-állománya többezres, de a fokozottan védett egyhajúvirág és pókbangó egyedszáma száma is említésre érdemes. További ritka és védett faj a kornistárnics, a buglyos szegfű, a szibériai és a fátyolos nőszirom, a fehér májvirág és több kosborféle. Valóban csoda, hogyan maradhatott fenn ez a fajgazdagság a nagyüzemi szőlőtáblák és szántóterületek szomszédságában. A hajdani kiterjedt lápos, semlyékes, mocsaras világ egy másik maradványfoltja – közvetlenül a szerb határ mellett – a Kissori-semlyék, amelyben csak időnként van víz. A vízhez kötődő, máshol ritka növényfajok azonban még gyakoriak. Ilyen a mocsári kosbor és a buglyos szegfű. A gerincesfaunát az alábbi fajok képviselik: pettyes gőte, vöröshasú unka, zöld és fürge gyík, vízisikló és mocsári teknős. A Kissori-semlyéktől nyugatra fekszik a Rívói-erdő és -semlyék. A terület északi része tisztásokkal tarkított ültetett tölgy- és szürkenyár- erdő. Aljnövényzetében tarka sáfrány, az egyhajúvirág és a tavaszi hérics fordul elő szórványosan. Déli része a Körös-ér mentén típusos semlyékes-fűzlápos terület. Csongrád megye egyik legrégibb védett területe az Ásotthalmi-emlékerdő. Ebben a természetes eredetű fehér nyárasban 1944 óta jelentősebb emberi beavatkozás nem történt. Jellegzetes száradozó, homoki élőhely, amelyen a faállomány visszahúzódik, s a tisztásokon olyan ritkuló növényfajok szaporodnak, mint amilyen a homoki árvalányhaj, a kései vagy a tartós szegfű. Sokkal későbbi (1993-as) az ásotthalmi Bogárzó védettsége, amely egy mély fekvésű, semlyékes terület a Bogárzó-csatorna mentén. A csatornát részben ültetett, részben természetes erdők szegélyezik. A tisztásokon álló öreg odvas fűzfák festői látványt nyújtatnak. Botanikai érdekesség itt a csipkés gyöngyvessző és a széleslevelű nöszőfű. A Körös-érhez simul a Magyari-erdő és az Átokházi tőzegbánya. Ezen az igen változatos területen – a domborzati viszonyoknak megfelelően – a szélsőségesen száraz homokbuckatetőtől a nyílt vízállásig minden élőhely föllelhető. A Magyari-erdő java része telepített fenyves, a többi száraz homoki szukcessziók sorozata. Jellegzetes fajai a báránypirosító, a homoki vértő, a homoki árvalányhaj stb. A tőzegbánya jóllehet nyílt vízfelületekkel gazdagította az élőhelyet, viszont felszabdalt egy errefelé már ritka élőhelytípust a lápot. A táj és a természeti értékek mindenképp védelemre érdemesek. A tőzegbányagödrökben tündérrózsa, míg a sekélyebb vizekben gazdag vízparti növénytársulás figyelhető meg. A bányagödrökben él a compó vagy védett lápi póc és a réti csík. A pettyes- és tarajos gőte, valamint a tavi és mocsári béka is felfedezhető itt. A víz gém- és récefajok kedvelt költő és táplálkozó helye. Az 55-ös (Baja–Szeged) út mellett az öttömösi Baromjárás a típusos ősi homoki legelők hajdan nagy kiterjedésű foltjának négyszáz hektáros maradványa. A buckás területen mélyebb fekvésű nádasok, szikesedő pusztai foltok és homokbuckás részek egyaránt előfordulnak. A Baromjárás már helyi védelem alatt áll, s a jelenlegi külterjes használata legeltetéssel reményt nyújt értékeinek fennmaradására. Kár, hogy a pusztát idegen fafajokból álló telepített erdősávok tagolják, keretezik. A tájvédelmi körzet legnyugatibb védett foltja lenne a Kelebiai-halastavak és -erdők. A halastavak vízellátása ma már nem biztosított, így a nyílt vízfelületek gyakorlatilag eltűntek, a hajdani tómedrek begyepesedtek. Csapadékosabb időszakokban a tavak vize táplálékforrást biztosít a gém- és kócsagfélék részére. A telepített és természetes erdők

27 / 61


2011.

ragadozó- és énekesmadár-állománya igen változatos és gazdag. A környező természetes erdőfoltokkal is tarkított területet kaszálóként és legelőként is hasznosítják. Végül a tervezett tájvédelmi körzet része lenne a kelebiai Bácsborista, egy telepített erdők közé zárt homoki legelőfolt, ahol tízezer egyednél is nagyobb a homoki kikerics és a tarka sáfrány állománya. I.7. Zaj-és rezgésterhelés A bejövő és átmenő forgalomból származó zajterhelés nem befolyásolja hátrányosan az emberek közérzetét. A település belterületi útjainak 80%-a burkolt, a járdaellátottság azonban csak 40%-os. A település zajterhelése a 25/2004. (XII. 20.) számú KvVM rendelet szerint vizsgálandó. A zajterhelési számításokat az alábbi utakra végeztük el: • 5509. számú út (Ásotthalom-Kelebia összekötő út) • 5511. számú út (Mórahalom-Ásotthalom összekötő út)

3. ábra Forrás: GoogleEarth

8. táblázat Forgalmi járműkategória

ÁNF jármű/nap 5509. számú összekötő út 989 197 62

ÁNF jármű/nap 5511. számú összekötő út 1391 114 47

Személygépkocsi Kistehergépkocsi Autóbusz

Egyes

Tehergépkocsi

Csuklós Közepesen nehéz

20 54

2 43

Nehéz

65

14

Pótkocsis

13

64

Nyerges

10

5

Speciális

0 134 18

0 59 7

Motorkerékpár Lassú jármű

Forrás: Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (AKMI): Az országos közutak 2009. évre vonatkozó átlagos keresztmetszeti forgalma

28 / 61


2011.

A forgalmi adatok alapján ezekre az utakra az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás szerint kell elvégezni a közúti közlekedési zaj számítását. Az előírás peremfeltételei mindkét út esetén teljesülnek, azaz: • A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekinthető, és • A számítási útszakaszra érvényes, hogy a Q/v (évi átlagos óraforgalom/ járműsebesség km/h) hányados kisebb, mint 43, mindhárom akusztikai járműkategória esetén. A mértékadó távolság mindkét út esetében 12, 15 és 20 méter, az utak 2 x 1 sávos, belterületi, burkolt utak, az akusztikai érdességi kategóriájuk C, azaz K= 4,9. Az utakon a megengedett járműsebesség 50 km/h. Az ÁNF adatai alapján elvégzett számítások alapján a referencia egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása a következőképpen történt: LAeq(7,5)i = (Kt,korrigált + KD)i Kti és Gi (az egyes akusztikai járműkategóriák esetén az adott járműsebesség hatására fellépő zajterhelés) csak a megengedett járműsebességtől függ. Az útburkolat minőségét a Kt korrigált,i korrekciós tényező veszi figyelembe. Mivel ezek a paraméterek a két út esetén egyeznek, a Kti , Gi és Kt korrigált,i értékek is azonosak. KD értékét a következő képlettel határoztuk meg: KD = 10 log(Q/v) – 16,3 9. táblázat Akusztikai járműkategória

Átlagos napi forgalom

I. II. III.

1186 268 108

I. II. III.

1505 156 85

KD,n

KD,é

5509. sz. Gátsori út -14,99 -22,03 -21,45 -28,49 -25,45 -31,98 5511. sz. Kissori út -13,96 -21,00 -23,80 -30,84 -26,49 -33,02

Kt

Kt, korrigált

Gi

73,4 77,8 81,8

76,312 80,521 83,886

70 74 76,5

73,4 77,8 81,8

76,312 80,521 83,886

70 74 76,5

Mivel az utak mentén hangelnyelő tulajdonságú terület (füves park) van, C értéke 15. A távolságtól függő korrekció számítása a Kd = c x log (7,5/d) képlettel történt: d=12 m Kd=-3,06 d=15 m Kd=-4,51 d=20 m Kd=-6,38 10. táblázat Járműkategória

LAeq(7,5)i dB(A)

LAeq(7,5) LAeq(12) dB(A) dB(A) 5509.sz. út

LAeq(15) dB(A)

LAeq(20) dB(A)

Nappal I. II. III.

61,312 59,012 58,432

64,55

61,49

60,04

58,16

I. II. III.

54,275 52,024 51,900

57,64

54,58

53,13

51,25

Éjjel

5511.sz. út

29 / 61


2011.

Nappal I. II. III.

62,347 56,712 57,392

64,36

61,30

59,85

57,97

I. II. III.

55,309 49,674 50,860

57,43

54,37

52,92

51,04

Éjjel

Mj.: a pirossal jelzett értékek meghaladják az előírt határértéket Ezekre az utakra a vonatkozó zajkibocsátási határérték a 27/2008. (XII.3.) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVMEüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint nappal 60 dB(A), éjjel 50 dB(A). Látható, hogy a számolt zajterhelés mindkét út esetén nappal 12 m távolságban, illetve éjjel haladja meg az előírt határértéket. Az úthálózat fejlesztésekor a burkolat felület módosításával, illetve az út menti növényzet telepítésével várhatóan az alábbi csökkenés érhető el: 11. táblázat LAeq dB(A) Határérték Útfejlesztést követő Időszak Jelenlegi állapot * [dB] állapot** 12 m 15 m 20 m 12 m 15 m 20 m 5509. sz. összekötő út Nappal 60 61,49 60,04 58,16 58,85 57,39 55,52 Éjjel 50 54,58 53,13 51,25 51,96 50,50 48,63 5511. sz. összekötő út Nappal 60 61,30 59,85 57,97 58,60 57,15 55,27 Éjjel 50 54,37 52,92 51,04 51,68 50,23 48,36 *27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint **A-akusztikai érdességű felület kialakítása A fent nevezett rendelet 8.§ –a szerint a jelenlegi terhelési határérték nappali túllépése nem tekinthető jelentősnek (a határérték túllépés jelentős, ha az >10dB(A) értéknél), az éjszakai zajterhelés azonban mérésekre alapozva pontosításra szorul. A szolgáltató és szórakoztató tevékenységek zajhatása minimális. A mezőgazdasági tevékenységek csúcsidejében nő az erőgépek és a tehergépjárművek forgalma, mely időszakosan – főként az 5511. számú összekötő úton - határérték túllépést okozhat, azonban ezen hatások rövid ideig tartanak, valamint döntően a nappali órákra korlátozódik a zajterhelés növekedése. A zajterhelés szempontjából a község területén két lényeges, telepengedéllyel rendelkező vállalat működik: a Szállító és Műszaki Kft, valamint a csomagolással és tárolással foglalkozó Inba Zrt. élelmiszeripari üzem. Lakossági bejelentés az utóbbi vállalkozás esetén a hűtőventillátor zajterhelése miatt egy alkalommal érkezett, mely ventillátort azonban a vállalat a bejelentést követően hangszigeteléssel látott el. A település számára zaj-és levegőterhelés szempontjából átmeneti terhelést jelent a 2012. évben megnyíló királyhalmi határátkelő, mely személygépkocsik, buszok és kishaszon járművek átkelését teszi lehetővé. A határ megnyitásával párhuzamosan terv szerint a települést elkerülő út is kiépül, azonban ennek megvalósítása 2018-’20.-ra tehető. A fentiek értelmében a köztes 6-8 év során a település területén forgalomnövekedésre kell számítani, mely lakossági panaszokat okozhat.

30 / 61


2011.

A külterületi kerékpárutak kiépítettsége folyamatosan nő, hiszen az ÁsotthalomMórahalom közti kerékpárút 2010. szept. 30-ig elkészül, illetve a település nyertes pályázattal rendelkezik az Ásotthalom-Királyhalom, valamint az Ásotthalom- Mohács közti szakasz (55.számú út) kiépítésére is.

31 / 61


2011.

I.8. Hulladékgazdálkodás 12. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma (Forrás: Önkormányzati és szolgáltatói adatok) Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma érvényességi ideje Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

6728 Szeged, Városgazda sor 1.

Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat

6783 Ásotthalom, Tölgyfa u. 5.

Térségi Vízműüzemeltetési Intézmény

6782 Mórahalom, Kölcsey u. 2.

Térségi Vízműüzemeltetési Intézmény

6782 Mórahalom, Kölcsey u. 2.

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

6728 Szeged, Városgazda sor 1.

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Biofilter Környezetvédelmi Zrt.

6800 Hódmezővásárhely, Tanya 1232/b. Budaörs, Farkasréti út 94.

Szeged, Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó telep

6783 Ásotthalom, Tölgyfa u. 5.

Szennyvíztisztító telep: Ásotthalom, hrsz.: 0150/18. Hulladék-befogadó: Szennyvíztisztító telep Ásotthalom, hrsz.: 0150/18.

Szeged, Sándorfalvi úti regionális szilárd nem veszélyes hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye TSZH és zöld hulladék gyűjtése és szállítása

11-099-14-3/2008.

A Szolgálat nem rendelkezik TSZH és zöld hulladékkezelési engedéllyel, annak megszerzése/engedéllyel rendelkező szolgáltató megkeresése folyamatban van.

Szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedély

19.709-2-1/2006.

2011.12.31.

Hulladékkezelési engedély hulladék begyűjtésére és szállítására

60497-1-7/2009.

2014.11. hó

11.099-8-10/2007. módosítva 11.099-143/2008.

nincs adat

6800 Hódmezővásárhely, Tanya 1232/b.

Hulladékkezelési engedély (szennyvíziszap és rácsszemét) Állati hulladék elszállítása és kezelése

Budaörs, Farkasréti út 94.

Sütőzsiradék elszállítása

Szeged, Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó telep

2019. nov. 5.

32 / 61

15.1/03441/001/2008

2013. december 09.

22.1/1050/002/2007

2012. december 08.


2011.

I.8.1. Települési szilárd hulladék Ásotthalom tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjében megvalósuló tevékenységébe, majd a 2009-ben 33 település részvételével létrehozott Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásba. Ez utóbbi szervezet a KEOP 2.3.0. pályázati lehetőség révén kívánja biztosítani az érintett hulladéklerakók tájba illesztését és rekultivációját, mely munkálatok 2012 őszéig befejeződnek. Ennek keretében a helyben történő rekultiváció során a lerakott hulladékot a helyszínen áthalmozzák, vagyis kisebb területre rendezik, felszínét tömörítik, ezáltal a rekultivációs réteget ezen a kisebb területen készítik el. Végleges záróréteget alakítanak ki, melynek az a célja, hogy megakadályozza a csapadékvíz bejutását a hulladéktestbe, illetve a csurgalékvíz képződését és a környezetbe való kijutását. A végleges zárórétegrendszerrel ellátott lerakókat meghatározott rendben látják el különböző rétegekkel: a rendezett hulladéktestre 30 centiméteres magasságban tiszta talaj kerül, ez az úgynevezett kiegyenlítő réteg. Erre fedőréteget raknak, amely 40 centiméter magas tiszta és 30 centiméter magas humuszos talajból áll. Végül erre kerül rá az úgynevezett vegetációs réteg, vagyis a rekultivációt füvesítéssel fejezik be. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Társulása 2004-ben közös helyi hulladékgazdálkodási tervet nyújtott be a környezetvédelmi felügyelőséghez, mely 2007ben felülvizsgálatra került. Az önkormányzatok – így Ásotthalom is - képviselőtestületi határozatban fogadta el a felülvizsgált hulladékgazdálkodási tervet. A települési szilárd hulladék gyűjtése Ásotthalom bel- és külterületén önkormányzati rendelettel (többször módosított 13/2002. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet) bevezetésre került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (továbbiakban: Kft.) heti gyakorisággal gyűjti és szállítja belterületről a lakossági kommunális hulladékot. Külterületen traktorok igénybevételével gyűjtik a szilárd kommunális hulladékot. A község külterületén alvállalkozásban a Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat végez hulladékgyűjtést. Az említett hulladék elszállítása kéthetente történik. A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók nem találhatók. A településen működő ipari létesítmények hulladékai külön kerülnek begyűjtésre, azok elszállításáról az üzem önállóan gondoskodik. I.8.2. Települési folyékony hulladék A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 100%-os. Az összegyűjtött szennyvíz a település szennyvíztisztító telepére kerül, a kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény végzi (6782 Mórahalom, Kölcsey u. 2.). A telep kapacitása 360 m3/nap, a szennyvíztisztító biológiai, II. fokozatú. A szolgáltató adatai szerint Ásotthalom bel-és külterületéről tengelyen beszállított szennyvíz nem érkezett a szennyvíztisztító telepre (0 m3/év). A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya mellett a külterületi szennyvízcsatorna hálózat sem kiépített, így a települési folyékony hulladék gyűjtése, a szennyvízelvezető csatornahálózatra való rákötés kötelezettsége a helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. A közcsatornával el nem látott ingatlanokon a szennyvizet ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő aknába kell gyűjteni, és a szippantott szennyvizet engedéllyel rendelkező folyékony hulladék-ártalmatlanító telepre kell szállítani [a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján], illetve a keletkezett szennyvizek, illetve előtisztított szennyvizek minőségének meg kell felelni a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM

33 / 61


2011.

rendelet által szabályozott kibocsátási határértékeknek. (ATI-KTVF 15609-3-1/2011.ikt. számú levele alapján, ld. 9. számú melléklet) A keletkező szennyvíz mennyisége: Belterületen a keletkező szennyvíz mennyiségének meghatározása a vízfogyasztás mért adataiból számítással történt, feltételezve, hogy a szolgáltatott ivóvíz 95 %-ból képződik szennyvíz. A lakosság az öntözéshez használt vizet általában a sekélyfúrású kutakból biztosítja. 13. számú táblázat Szolgáltatott ivóvíz Szolgáltatott ivóvízből Szennyvíztisztító bel- és külterület számított szennyvíz telepre érkező Év együtt mennyisége szennyvíz m3/év m3/év mennyisége m3/év 2007. 87 904 83 605 98 773 2008. 85 176 81 011 88 459 2009. 84 999 80 843 86 708 Forrás: Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény A szolgáltatott víz mennyiségéből számított és a szennyvíztisztító telepen kezelt szennyvíz mennyiségének eltérését a Panagro 2000. Kft. által kibocsátott szennyvíz mennyisége okozza. A Kft. saját fúrású kútból biztosítja a tevékenységéhez, a zöldséggyümölcs feldolgozáshoz, konzervgyártáshoz szükséges vizet, a képződő szennyvizet pedig a szennyvízcsatorna hálózaton a szennyvíztisztító telepre juttatja. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet 4.6 fejezetében leírtak: a) a vízfogyasztásból számított szennyvízmennyiség „családi házas” településrész esetében az 1 főre jutó fajlagos szennyvízkibocsátás 80-90 l/fő/nap. (átlag = 85 l/fő/nap) b) Szennyezőanyag terhelés szempontjából 1 fő = 1 LE = 60 g BOI5/nap Figyelembe véve a jogszabályi szempontokat: Belterületen a fajlagos szennyvízkibocsátás 237,5 m3/nap, azaz Külterületen a fajlagos szennyvízkibocsátás 190 m3/nap, azaz Összesen:

86 708 m3/év* 69 366 m3/év** 156 074 m3/év

*Belterületen a tisztított szennyvíz mért mennyisége a Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény adatai alapján. **Külterületen a becsült szennyvízkibocsátás az öntözésnél felhasznált víz mennyiségének figyelembe vételével a belterületen számolt érték 80 %-a. Külterületen a szippantással elszállított települési folyékony hulladék mennyisége 0 m3/év. A házi szikkasztók szennyvízzel terhelik a talajt, a talajvizet és közvetve, vagy közvetlenül az élővízfolyásokat is. Az állandóan a talajba szivárgó kezeletlen szennyvíz becsült mennyisége 69 366 m3/év. Szennyvíziszap kezelése: Megnevezése: szennyvíziszap EWC kód: 19 08 05 14. táblázat: Az elmúlt 3 évben a keletkezett szennyvíziszap mennyisége Szennyvíziszap Év mennyisége (kg/év) 2007. 2900 2008. 6670 2009. 5000 Forrás: Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény A képződő szennyvíziszapot a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szállítja el a Sándorfalvi út Regionális Hulladéklerakó telephelyére. A szennyvíziszap kezelése: iszapsűrítés és szalagszűrő présen víztelenítés.

34 / 61


2011.

I.8.3. Egyéb hulladékok Közterületi hulladék A településen összesen 50 db utcai szemétgyűjtő van, ezek mennyisége elegendő. Az ürítéséről a Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat gondoskodik. Temetői zöld hulladék A temetői zöld hulladékot a kommunális Környezetgazdálkodási NKft. szállítja el.

hulladékkal

együtt

a

Szegedi

Közterületek zöld felületeinek kezeléséből származó zöld hulladék A zöldfelület gazdálkodást jelenleg a Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat végzi. A zöldfelületek kezeléséből származó zöld hulladékot a kommunális hulladékkal együtt a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szállítja el. (ATI-KTVF 15609-3-1/2011.ikt. számú levele alapján, ld. 9. számú melléklet) Mivel a zöld hulladék komposztálása hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenység, így feladatként jelenik meg a települési zöld hulladék helyi kezelésének megoldása (ld. IV. Környezeti célok és feladatok meghatározása 2012-2018. időszakra c. fejezet 6. programja). Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) Az iskola és az óvoda konyhájából kikerülő ételmaradékot és használt sütőolajat a Biofilter Zrt. szállítja el. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékai A szakorvosok tevékenysége során képződő egészségügyi hulladékokat a SZOTE Szolgáltató Kht. gyűjti és szállítja el. Lakosságnál képződő állati tetemek A lakosságnál képződő állati tetemet az ATEV Zrt. az önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés értelmében elszállít. A lakosok közvetlenül a szolgáltatót értesítik az elhullásról, aki minden esetben elszállítja az állati tetemeket. A 0376/13. hrsz-ú területen lévő dögtelep teljes körű felülvizsgálatának elvégzését követően a telep felszámolásra került.

környezetvédelmi

A dögtelep területén a szükséges beavatkozásokat követően hulladékudvar került kialakításra, ahol építési-bontási hulladék, komposztálható hulladék, üveg-, papír-, műanyag-, fém-, lom-és veszélyes hulladék elkülönített elhelyezésére nyílik mód. Lakosságnál képződő, lomtalanításból származó hulladék Ásotthalom belterületén évente van lomtalanítás, a kikerülő lom-, zöld-és fémhulladékot szintén a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. gyűjti és szállítja el. A dögtelep területén a szükséges beavatkozásokat követően hulladékudvar került kialakításra, ahol építésibontási hulladék, komposztálható hulladék, üveg-, papír-, műanyag-, fém-, lom- és veszélyes hulladék elkülönített elhelyezésére nyílik mód. Szelektív hulladékgyűjtés A település belterületén a szelektíven gyűjtött újrahasznosított hulladékok (sárga zsák) gyűjtése és elszállítása minden páros héten történik. Ásotthalmon a piaccsarnok területén hulladékgyűjtő sziget (2/7. hrsz.) került kialakításra, ahol felirattal ellátott konténerekbe a lakosság ingyenesen szelektíven válogatva minden nap 0-24 óráig elhelyezheti a keletkező fém - konzervdoboz, üdítős és sörös doboz, papír, műanyag és vegyes - színes és átlátszó- üveghulladékát. A szelektíven gyűjtött hulladékot szerződés szerint a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft.

35 / 61


2011.

szállít el. Az Önkormányzat további két gyűjtőpont kialakítását tervezi (Felszabadulás u.Arany János u. sarkán, illetve a Felszabadulás u.- Dózsa György utca sarkán). Ásotthalom rendelkezik hulladékudvarral (hrsz: 0376/13.), ahol építési-bontási-, komposztálható-, üveg-, papír-, műanyag-, fém-, lom-és veszélyes hulladék (elem, akkumulátor) elkülönített gyűjtésére van mód. A begyűjtött hulladékokat – a veszélyes hulladék kivételével – a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. szállítja el, míg a veszélyes hulladék szállítását a Multigrade Környezetvédelmi Kft. végzi. A település iskolájában, valamint a boltokban van elemgyűjtő edényzet kihelyezve, melyeket a Forego Magyarország Kft. szükség szerint ürít.

36 / 61


2011.

II. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS II.1. A település SWOT- analízise A felülvizsgálat során a település vezetőinek, önkormányzati szakembereinek, a képviselőtestület tagjainak, vállalkozóknak és a lakosságnak a véleményének ismeretében készítettük el a település környezetvédelmi szempontú értékelését. 15. táblázat Erősségek

Gyengeségek

A belterületi közmű ellátottság kielégíti az igényeket, a bővítés lehetősége biztosított A belterületi szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 100 %-os Rendezett, tiszta település Nincs a település kül- és belterületén felhalmozott hulladék A közúti közlekedés feltételei megfelelőek A belterületi utak jelentős része szilárd burkolatú Mórahalom közelsége gazdasági előny A vándorlási egyenleg pozitív A településen igen sok, mintegy 16 civil szervezet működik Ásotthalom tagja a Homokháti Kistérség Többcélú Társulásnak Ásotthalom tagja a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak A külterületi Gátsor és Kissor része a Délalföldi Ivóvízminőség-javító Programnak Az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit a lakosság pozitívan fogadja Ipari eredetű szennyezés gyakorlatilag nincs A hulladékok szerves anyag tartalma csökkent a zöld hulladékok gyűjtési lehetőségének kialakításával A településen biztosítottak a szelektív gyűjtés feltételei A lakosságnál képződő állati tetem szállítása és kezelése megoldott A 0376/13 hrsz-ú területen lévő dögtelep felszámolásra került A tanyák megtartják eredeti arculatukat, ezek gazdasági szerepe jelentős Táji, természeti értékekben gazdag a település Az erdősültség többszöröse a megyei és az országos átlagnak A terület vadállományban gazdag kedvező természeti adottságok egyes megújuló energiaforrások tekintetében (pl. geotermikus, napenergia)

37 / 61

Az alacsony születési szám a magasabb halálozási aránnyal népességfogyást eredményez A homoktalajok termőképessége gyenge A mezőgazdaság helyzete hátrányosan hat az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra A szálló por időszakosan jelentős légszennyezettséget eredményez Az allergén gyomok közül elsősorban a parlagfű elszaporodása tapasztalható A feltört ősgyep területének egy részét nem művelik, gyomosodik A külterületi ivóvíz ellátás jelenleg nem megoldott Az időszakos zajterhelés esetenként meghaladja az előírt határértéket Lassú a változás a lakosság környezeti értékrendjében, a termelési és fogyasztási szokásokban, a környezeti szempontok integrációjában.


Lehetőségek

2011.

Veszélyek

Kistérségi és települések közötti társulásokkal nagyobb beruházások megvalósítása lehetséges A meglévő táji, természeti értékekre alapozva az idegenforgalom fejlesztése Kerékpár-, lovas-, gyalogturizmus fejlesztése A gyógyvíz hasznosításának kibővítése Hazai és uniós forrásból pályázatok útján támogatások szerezhetők a környezetvédelmi beruházásokhoz a mindenki számára elérhető, tiszta és biztonságos környezet, egészséges élelmiszerek iránti igény

A pályázati eljárások hosszadalmasak Az utófinanszírozású pályázatokhoz meg kell előlegezni a beruházás részbeni vagy teljes összegét A pályázati önrész biztosításának nincs meg a fedezete A pályázattal elnyert támogatások kifizetése hosszadalmas A lakossági hozzájárulást igénylő pályázatok finanszírozása problémás lehet A gyommentesítésénél erélyesebb hatósági jogérvényesítés kell az értékrend megfelelő irányú változásának hiánya, (nincs kedvező irányú elmozdulás az egészségtudat, a környezeti etika kialakítása terén)

II.2. Érték és problémakataszter A célok megfogalmazásához és a prioritások felállításához szükséges az állapotfelmérés során ismertetett környezeti elemek problémáinak a megfogalmazása és rendszerezése. Az önkormányzat által összeállított értéklista a 6. számú mellékletben található. 16. táblázat Értékek Természetvédelmi értékekben gazdag a terület. Az egyedi tájértékek védettsége megjelenik a településrendezési tervben. Nagyarányú az erdősültség. Jellemző a lakossági összefogás. Rendezett, kulturált településkép jellemző. Jelentős méretű tanyavilág maradt fenn, a tanyavilág gazdasági szerepe meghatározó. Tanyás épületek rekultivációt szolgáló hasznosítása elterjedőben van. Jelentős szennyezést okozó ipari tevékenység nincs a térségben. A környező településekkel jó közlekedési és gazdasági kapcsolat. A közlekedésből és a fűtésből eredő légszennyezés elhanyagolható. Kistérségi társulásban, a KEOP 2.3.0 projektben és a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban való részvétel. Alternatív erőforrások (napenergia, geotermális energia) használatának lehetősége adott. A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetése megkezdődött (ú.m. zöld hulladék, építési-bontási hulladék, papír, üveg, műanyag, fém, sütőzsiradék). Ásotthalmon a belterületi TSZH és TFH gyűjtése és kezelése megoldott. Problémák Sajátos problémák A település csapadékvíz elvezető árkainak kiépítettsége hiányos. A tanyák közművel való ellátottsága hiányos. A település népessége csökkenő tendenciát mutat. A dűlőutakon a futóhomok homokdűnéket alakít ki, ilyenkor ezek az utak nem járhatók. A külterületi dűlőutak tulajdonviszonya nem minden esetben rendezett. A feltört ősgyepeken gyomtársulások alakulnak ki, a visszagyepesedés 7-8 évet vesz igénybe. Jelentős a parlagterületeken a selyemkóró és a parlagfű elterjedése. A település területén átmenő fő közlekedési utak mentén a zajterhelés esetenként meghaladja a határértéket. A természeti-környezeti elemek problémái

38 / 61


2011.

Levegő állapota A gyomfélék –elsősorban a parlagfű- elterjedése, időszakosan magas az allergén pollenek koncentrációja. Tavaszi és őszi gaz és egyéb növényi maradványok égéstermékei szennyezik a levegőt. Időszakosan magas a szálló por koncentrációja. Víz Jellemző a természetes felszíni vizek hiánya. Jellemző a csapadékvíz elvezető árkok hiánya. A külterületi szennyvízszikkasztó árkok terhelik a talajvizet. Talaj Tulajdonviszonyokból adódóan eltérő mértékű a termőterületek tápanyag ellátottsága. Jelentős defláció tapasztalható. Élővilág, természetvédelem, védett értékek Utak mentén gyomfelhalmozódás tapasztalható. Egyedi tájértékek védettségének kialakítása, természetvédelmi terület óvása folyamatos feladat. Az egyedi tájértékek védettségének kialakításakor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakmai támogatását kell igénybe venni. Ember, környezet-egészségügy Allergén növények körének jelentős bővülése, parlagfű felszaporodása figyelhető meg. Növekszik a légúti megbetegedésekre való hajlam. Települési és épített környezeti elemek A helyi építészeti értékek állagmegóvásának és hasznosításának problémáit meg kell oldani. A tanyák közművel való ellátottsága igény szerint biztosítani kell. A külterületi szennyvíz kezelése szikkasztással történik. Hulladékgazdálkodás, szennyvízelhelyezés A lezárt hulladéklerakó telep (0421/10. hrsz.) rekultiválása még nem történt meg. Nem teljes körű a szelektív hulladékgyűjtés. A külterületi ingatlanok szennyvízkezelése nem megoldott.

39 / 61


2011.

III. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK FELÜLVIZSGÁLATA 17. táblázat Feladat Intézkedés Környezetfejlesztési programok célkitűzései: 1. program: Levegő pollenkoncentrációjának csökkentése Fel kell térképezni és számba kell venni a parlagterületeket kül- és Folyamatban van, a falugazdászok végzik. belterületen. Az allergiát okozó növények Rendszeres tájékoztatás jelenik meg az adott időszakra (pázsitfűfélék is) megismertetése a vonatkozó allergén növények ismertetéséről a helyi lakossággal. újságban (Közhír-halom). A településen az önkormányzat a parlagfűmentesítést A parlagfű virágzás előtti az ÁNTSZ-el és Növény és Talajvédelmi Szolgálattal kaszálásának megszervezése. együttműködve rendszeresen, központi program Együttműködés a parlagfű keretében végzi. mentesítésben más hatóságokkal. 2. program: A levegő szálló por koncentrációjának csökkentése A településen a mezővédő fasorok meglétén túl a Mezővédő fasorok hiányának közigazgatási területen jelentős mennyiségű fa felmérése. található, a problémát éppen azok nagy száma jelenti. Fásítási terv készítése. Forráshiány miatt nem készült el. A településen alkalmanként, illetve pályázati program keretében valósul meg fatelepítés. Az elmúlt években a A tájba illeszkedő fák és cserjék CSEMETE Egyesület adományozásaként a telepítése. közterületekre és az önkormányzat intézményeihez mintegy 150-200 db fa került kitelepítésre évente. A telepített fasorok gondozása, Folyamatos. karbantartása. 3. program: A belvíz és csapadékvíz elvezető rendszerek működésének fenntartása Belterületen folyamatosan karbantartják a meglévő A bel- és külterületi csatornák és csapadékvíz elvezető árkokat. Külterületen nem műtárgyak rendszeres karbantartása. jellemző a kiépített csapadékvíz elvezető hálózat megléte. 4. program: Termálvíz felhasználásának biztosítása (Hosszú távú feladatok) Részletes felmérés és elemzés készítése a termálvíz készlet nagyságára, fizikai és kémiai jellemzőire, kitermelhetőségére. Forráshiány miatt nem készült el. A használt termálvíz elhelyezhetőségének vizsgálata. Termálvíz kitermelése és hasznosítása. 5. program: A defláció mérséklése, a talajok növényborítottságának biztosítása A település külterületén jelentős számú, főként őshonos Fásítás, külterületen mezővédő fa található, így szervezett fásítási program fasorok, őshonos fafajok telepítése. kivitelezésére nincs szükség. Talajkímélő mezőgazdasági művelés A mezőgazdasági művelésű területek elterjesztése. magántulajdonban vannak. A térség talaja igen gyenge termőképességű, így a gondos, talajkímélő gazdálkodás elengedhetetlen a megfelelő termésátlag eléréséhez. A Kapcsolódás NVT programokhoz mezőgazdasági termelőket a falugazdászok a helyi (gyepgazdálkodás, erdőtelepítés). újságban rendszeresen tájékoztatják az aktuális feladatokról. 6. program: Az élővilág és természet védelmével összefüggő feladatok Védett területeken a szétszórt A település területén a védett területeken szétszórt

40 / 61


hulladék összegyűjtése.

2011.

hulladék gyűjtését a Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat végzi, majd a hulladékudvarra szállítja (0376/13. hrsz.).

Figyelemfelhívó, tiltó táblák kihelyezése

Megoldott.

Ásotthalom védett területekben gazdag település, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal való együttműködés folyamatos. 7. program: A hulladékgazdálkodás fejlesztése A helyi hulladékgazdálkodási tervben A feladatok teljesítése folyamatosan történik. szereplő feladatok teljesítése. Rekultivációs terv készítése az A rekultivációra vonatkozó tervet a KEVITERV AKVA Kft. azbesztre vonatkozó külön fejezettel. 2003-ban elkészítette. A lezárt hulladéklerakó rekultivációja A lezárt hulladéklerakó rekultivációja a KEOP 2.3.0 (0421/10. hrsz.) projekt keretében folyamatban van. A településen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. évente szervez lomtalanítási akciókat, mely során a lom Lomtalanítási akciók szervezése. hulladék mellett a zöld-és fém hulladékok is elszállításra kerülnek. A lakosságnál képződő gyógyszer hulladékot a gyógyszertár kötelező feladataként veszi vissza. Az A lakossági veszélyes hulladék elemek-és akkumulátorok visszavétele a műszaki cikket (gyógyszer, akkumulátor) értékesítő vállalkozások számára kötelező, azonban a gyűjtésének megszervezése. települési élelmiszer boltokban is található elemgyűjtő edényzet, melyek tartalmát a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. üríti és szállítja el. Ásotthalom területén a lomtalanítási akciók során a zöld hulladék is kihelyezhető, hiszen a lomtalanítás időpontja (április) úgy kerül meghatározásra, hogy a szezonálisan (főként metszés során) képződő zöld hulladék A komposztálás elterjesztése. begyűjtésre kerüljön. A település külterületén működő hulladékudvaron (0376/13. hrsz.) is lehetőség van a zöld hulladék elhelyezésére. 8. program: Lakosságnál képződő állati hullák elhelyezésének megoldása A 0376/13 hrsz-ú területen lévő A nevezett dögtelep teljes körű környezetvédelmi dögtelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot követően felszámolásra került, annak felülvizsgálatának elvégzése. helyén hulladékudvar került kialakításra. Állati hullák átmeneti tárolására tárolótér kialakítása. A településen nincs kialakítva állati hullák tárolására alkalmas tárolótér, az elhullott állatok elszállítását Az állati hullák elszállításának szerződés keretében az ATEV Zrt. végzi. megszervezése, szerződéskötés szolgáltatóval. A szállítás költségeinek támogatása Az önkormányzat szükség szerint 50%-ban támogatja (szükség szerint). az állati hullák elszállítását. Együttműködés a KNP Igazgatóság szakembereivel.

9. program: A szennyvízelvezetés fejlesztése Az önkormányzat tervei között nem szerepel a szennyvízcsatorna hálózat bővítése, a Térségi Vízműüzemeltetési Intézmény adatai szerint azonban a szennyvíztisztító telepre sem került tengelyen szállított szennyvíz. 10.program: A lakosság környezettudat- és szemléletformálása Környezeti információs rendszer Az önkormányzat hosszú távú feladatai között szerepel létrehozása, adatbázis kialakítása és a környezeti információs rendszer létrehozása, azonban aktualizálása eddig forráshiány miatt az nem valósulhatott meg. Ásotthalom polgármestere minden évben megtartja Meghatározott célcsoportok Külterület arra alkalmas részének bekapcsolása a szennyvízszállításba (2020-ig meghatározott feladat).

41 / 61


2011.

tájékoztatása a környezet állapotáról. beszámolóját a lakóhely környezeti állapotáról, illetve a A tervezett környezetvédelmi tervezett környezetvédelmi intézkedések intézkedések megismertetése és bemutatásáról, melynek anyaga a helyi újságban és a elfogadtatása a lakosság és a honlapon is megtalálható, valamint a települési gazdálkodó szervezetek érintett könyvtárban korlátozás nélkül hozzáférhető. részével. 11.program: A környezet védelméhez is kapcsolódó helyi szabályozás kialakítása A települési környezetvédelmi A fent említett évenkénti beszámoló alkalmával programban foglaltak teljesülésének megtörténik a környezetvédelmi programban foglaltak évenkénti ellenőrzése. felülvizsgálata is. A közös helyi hulladékgazdálkodási A közös helyi hulladékgazdálkodási terv vonatkozó terv településre vonatkozó fejezetében foglaltak teljesüléséről évente az fejezeteiben leírtak teljesülésének önkormányzat képviselőtestületi ülésén éves beszámoló évenkénti felülvizsgálata. hangzik el. Az 1995. évi LIII. Törvény 48 § (3) b) Belterületen a tűzgyújtási tilalmat helyi rendelet szerint szabályozni kell a háztartási szabályozza, mely során az önkormányzat tájékoztatja tevékenységek által okozott a lakosságot az avar és kerti hulladékok égetésének légszennyezést, valamint az avar és a tiltásáról is. Külterületen az avar-és kerti hulladék kerti hulladékok égetését. égetése országos rendelet alapján szabályozott. Települési Szennyvízkezelési Program: A külterületi szippantott szennyvíz A külterületi ingatlanok folyékony hulladéka előtisztítása és ártalmatlanítása a szikkasztásra kerül, azt a tulajdonosok nem szállíttatják szennyvíztisztítóban (2005. el a szennyvíztisztító telepre. decemberig). A sűrűn lakott tanyás részeken egyedi szennyvíztisztító rendszerek létesítése Forráshiány miatt nem valósult meg. (hosszú távú feladat). A piros betűvel jelzett feladatok nem kerültek megoldásra, ezért azok a 2012-2018. közötti időszakra meghatározott feladatok között ismét szerepelnek.

42 / 61


2011.

IV. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 2012-2018. IDŐSZAKRA Ásotthalom gazdasági és társadalmi életét a gyenge AK értékű homoktalajokon történő mezőgazdasági termelés határozza meg. A környezeti kockázatok egyik része szintén mezőgazdasági eredetű, hiszen ezek a talajhasználatokhoz, illetve az állattenyésztéshez kötődnek. A környezetkárosító hatások másik része az ember jelenlétéhez kötődik, ezek az un. antropogén hatások. A fejezet azokat a sürgető feladatokat és intézkedéseket tartalmazza, amelyek a legjelentősebb környezeti kockázatok elkerülését vagy mérséklését biztosítják. A településre vonatkozó feladatok meghatározásakor figyelembe vettük az alábbiakat: • a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény (továbbiakban: Tv.) 48/E. § (1) bekezdésben felsorolt feladatokat és előírásokat, valamint a program a 46. § (2) b) pontja szerint a program véleményezése benyújtásra kerül a Megyei Önkormányzathoz • a 96/2009. (XII.9.) OGY határozat „a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról”. A Nemzeti Környezetvédelmi Program összhangban készült a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel • Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. (2014-ig) • valamint a településrendezési tervben és a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elvárásokat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához A helyzetelemzés és a SWOT-analízis alapján, a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: (1) a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése: - Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. (2) természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése: - Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. (3) a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése: - A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és

43 / 61


2011.

hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv-III prioritásai: 1. A Natura 2000 hálózat működőképességének megteremtése: • Valamennyi Natura 2000 terület földnyilvántartásba történő feljegyzése • Valamennyi területre vonatkozó fenntartási terv kidolgozása • Magánerdőkre vonatkozó támogatási rendszer kidolgozás és életbe léptetése • Az EU irányelveknek megfelelő monitorozó rendszer működtetése • Az EU-s adatszolgáltatások teljesítése, jelentések elkészítése 2. Természetvédelmi tervek kidolgozása, illetve természetvédelmi szempontrendszer érvényesítése az ágazati szabályozásokon keresztül 2.1 Speciális természetvédelmi tervek elkészítése: • Valamennyi védett természeti területre a természetvédelmi kezelési tervek kidolgozása, elfogadtatása • Veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveinek kidolgozása • Fokozottan védett és megkülönböztetett védelem alatt álló barlangok kezelési terveinek kidolgozása 2.2 Természetvédelmi szempontok érvényesítése az ágazati tervekben, illetve jogszabályokban 3. Európai Uniós Magyar Elnökséggel összefüggő természetvédelmi feladatok ellátása 4. Védett természeti területek állapotának megőrzése, javítása, bemutatása 4.1 Az állami tulajdonú nemzeti parki területek vagyonkezelési helyzetének rendezése 4.2 Ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása az EU-s pályázati lehetőségek kihasználásával 4.3 Nagy léptékű élőhelyrekonstrukciók, illetve élőhelyrehabilitációk megvalósítása 4.4 Veszélyeztetett fajok megőrzésére gyakorlati védelmi programok kidolgozása, megvalósítása 4.5 Védett természeti területek, ex lege védett területek ingatlannyilvántartási helyzetének rendezése 5. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) működésének teljes kőrűvé tétele • A TIR kiépítésének befejezése • A TIR adatfeltöltésének befejezése • A TIR és egyéb állami alapadat-szolgáltató rendszerek – kiemelten OKIR – kapcsolatának biztosítása • Hatékony és felhasználóbarát adatszolgáltatás a külső és belső felhasználók részére Önkormányzati feladatok: - Be kell fejezni az 1989. október 23. előtt kihirdetett, ún. technikai deregulációval érintett helyi jelentőségű védett természeti területek jogi státuszának (védettségének megerősítése) rendezését és az önkormányzati adatszolgáltatást követően a KvVM-ben vezetett „Védett Természeti Területek Törzskönyv” aktualizálását. - Folytatni kell a jegyzők természetvédelmi – különösen Natura 2000 területekkel kapcsolatosan megkezdett – továbbképzését és az önkormányzatok minden lehetséges eszközzel való tájékoztatását. Az a cél, hogy valamennyi jegyző legalább egy alkalommal részt vegyen természetvédelmi továbbképzésen.

44 / 61


2011.

A feladatok jellemzésekor használt jelölések: F: folyamatos megvalósítású program R. rövidtávú, 0-2 évig tartó program K: középtávú, 3-5 évig tartó program H: hosszú távú, 5 évnél tovább tartó program N: nem igényel külön költségeket S: az önkormányzat, valamely vállalkozás, vagy a lakosság részéről költségeket igényel T: állami hozzájárulás, pályázatok támogatása nélkül nem megvalósítható program Az alább részletezett programok a következők: 1. program: Levegőtisztaság javítása – Tv. 48/E. § (1) a) ⇒ 1./a. A levegő pollenkoncentrációjának csökkentése ⇒ 1/b. A levegő szálló por koncentrációjának csökkentése 2. program: A belvíz-és csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése – Tv. 48/E. § (1) f) 3. program: A külterületi ivóvíz minőségének javítása- Tv. 48/E. § (1) e) 4. program: A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex táj-és tájképvédelem – Tv. 48/E. § (1) d) 5. program: „Élhető település” – Tv. 48/E. § (1) c) 6. program: Hulladékgazdálkodás fejlesztése – Tv. 48/E. § (1) g-h) 7. program: A termálvíz felhasználásának biztosítása - Tv. 48/E. § (1) i) 8. program: Lakossági környezettudat-és szemlélet formálása 9. program: A közúthálózat fejlesztése, közlekedés és környezet – Tv. 48/E. § (1) j) 10. program: A zaj-és rezgésterhelés csökkentése – Tv. 48/E. § (1) b) 11. program: A környezet védelméhez is kapcsolódó helyi szabályozás kialakítása, környezeti információ 12. program: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira – Tv. 48/E. § (1) k)

45 / 61


2011.

1. program: Levegőtisztaság javítása 1./a A levegő pollenkoncentrációjának csökkentése 18. táblázat A program célja Indokoltság

Feladatok Fel kell térképezni és számba kell venni a parlagterületeket kül- és belterületen. Az allergiát okozó növények (pázsitfűfélék is) megismertetése a lakossággal. A parlagfű virágzás előtti kaszálásának megszervezése. Együttműködés a parlagfű mentesítésben más hatóságokkal. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Földhivatalok,falugazdászok ÁNTSZ, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (NTSZ) Civil szervezetek

A lakosság tájékoztatása parlagfű élettani hatásairól, a parlagfű terjedésének visszaszorítása. Az országos tendenciát követve a településen is emelkedik az allergiás megbetegedések száma. A végrehajtásért felelős

Ütemezés, határidő

Forrásigény eFt

Önkormányzat

F

200/szezon

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

F

N

8. program A település bel- és külterülete, lakosság A parlagfűvel, selyemkóróval fertőzött terület nagysága Feladataik Fertőzött terület felmérése Közérdekű védekezés elrendelése

Lakosság tájékoztatása, lakossági akciók szervezése

Forrástérkép Forrás

Összeg eFt

Megjegyzés

Önkormányzat

200 – S

-

46 / 61


2011.

1/b. A levegő szálló por koncentrációjának csökkentése 19. táblázat A program célja Indokoltság

Feladatok Fásítási terv készítése. A tájba illeszkedő fák és cserjék telepítése. A telepített fasorok gondozása, karbantartása. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Erdőgazdaság Civil szervezetek Vadásztársaság

A deflációból eredő szálló por mennyiségének mérséklése. A levegő szálló por koncentrációja időszakosan megemelkedik, rontva a légzőszervi megbetegedésben szenvedők egészségi állapotát. A végrehajtásért felelős Önkormányzat Önkormányzat

Ütemezés, határidő R F

Forrásigény eFt

Önkormányzat

F

200

350 N

4. program, 5. program Kül-és belterület Telepített cserjék és fák száma Feladataik Szakértés, csemeték biztosítása Szervezés, a telepítésben való aktív részvétel


Összeg eFt

Önkormányzat, pályázat

350 – S,T

Lehetőség szerint pályázati támogatás felhasználása a Fásítási terv elkészítéséhez.

Önkormányzat

200 – S

Közhasznú munkások foglalkoztatása a fasorok telepítése és gondozásakor.

47 / 61

Megjegyzés


2011.

2. program: A belvíz-és csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése 20. táblázat A program célja Ásotthalom belterületi csapadékvíz elvezetésének kialakítása. Indokoltság A településen a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítettsége hiányos. Feladatok A belterületi csapadékvíz elvezető hálózat állapotának felmérése. A belterületi csapadékvíz elvezetésére tervek kidolgozása, megvalósítás lebonyolítása. A település központjában 300 m-en zárt csapadékvíz gyűjtő aknák kiépítése. A bel-és külterületi csatornák és műtárgyak rendszeres karbantartása. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Földhivatal

A végrehajtásért felelős Önkormányzat

Ütemezés, határidő K

Forrásigény eFt

Önkormányzat

H

n.a.

Önkormányzat

K

230

Vízgazdálkodási társulat, Önkormányzat

F

900

300

5. program Ásotthalom belterülete, lakosság Csapadékvíz elvezető árkok kiépítettsége (%) Feladataik Szakmai együttműködés

ATIVIZIG Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Park Igazgatóság Forrástérkép

Szakmai segítségnyújtás a beruházás tervezése és megvalósítása során

Forrás

Összeg eFt

Megjegyzés

Önkormányzat

300 – S

-

S, T

A pontos beruházási összeg csak a részletes tervek birtokában állapítható meg.

Pályázati kiírás szerint

A beruházás csak pályázati kiírás esetén valósítható meg. Vízgazdálkodási társulat bevételei

900

48 / 61

-


2011.

3. program: A külterületi ivóvíz minőségének javítása 21. táblázat A program célja Indokoltság Feladatok A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban való részvétel.

Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor

Közreműködők köre NFÜ

A Gátsor és a Kissor ivóvízminőségének javítása. A külterületi infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A végrehajtásért felelős Önkormányzat

Ütemezés, határidő F

Forrásigény eFt 3,6 mrd (teljes projekt beruházási költsége)

Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program Gátsor és Kissor lakossága. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programba ingatlanok száma Az ivóvíz minőségi paraméterei. Feladataik

bevont

Szakmai segítségnyújtás, szakértés

ATIVIZIG Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Park Igazgatóság

Társhatóságok


Összeg eFt

Megjegyzés

ÚMFT, KEOP

3,6 mrd – T

3,6 mrd

A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program bővebb ismertetését az I.2. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás c. fejezet tartalmazza.

49 / 61


2011.

4. program: A biológiai sokféleség fenntartása, élőhelymegőrzés, komplex tájés tájképvédelem 22. táblázat A program célja Ásotthalom természeti környezetének megóvása. Indokoltság Ásotthalom rendkívül gazdag erdő, ill. védett területekben. Feladatok Védett területeken a szétszórt hulladék összegyűjtése. A helyi védettségű területek kezelési tervének elkészítését törvény írja elő. Együttműködés a KNP Igazgatóság szakembereivel. A természeti értékek hangsúlyozása a turizmus fejlesztése során. Földkábel alkalmazása. Óriásplakátok tiltása, mobil tornyok korlátozása. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport

Javasolt indikátor Közreműködők köre Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Erdőgazdaság Vadásztársaságok Civil szervezetek Forrástérkép Forrás

Önkormányzat

A végrehajtásért felelős Önkormányzat Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat Önkormányzat, Szakértő Önkormányzat KNP Igazgatóság Civil szervezetek Oktatási intézmények Önkormányzat Civil szervezetek Oktatási intézmények Önkormányzat Képviselő testület


Forrásigény eFt

F

300/év

R

n.a.

F

200

F

-

F F

n.a. -

1.b. program, 5. program, 8. program A település állandó lakossága, az ide látogató vendégek, és az Ásotthalom külterületén lévő nyaralók tulajdonosai és vendégei Meglévő védett területek fenntartása, rendszeresen karbantartott területek nagysága, kezelési terv megléte Feladataik Szaktanácsadás, előadás tartása

Szakterületnek megfelelő feladatok végzése Lakosság tájékoztatása, szervezési feladatok

Összeg eFt

Megjegyzés

500 – S, T

A település önhibáján kívül hátrányos helyzetű, a forrásokat nem tudja biztosítani, pályázati lehetőség kell.

50 / 61


5. program: „Élhető település” 23. táblázat A program célja Indokoltság

Feladatok A fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele, összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és településrendezési eszközök között. Barnamezős területek felhasználásának tervezése a települési tervekben és a beruházások elősegítése A település zöldfelületeinek rendszeres karbantartása. Környezetbarát építési anyagok, folyamatok, technológiák előnyben részesítése az önkormányzati beruházások során. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Forrástérkép

8

2011.

8

Ásotthalom fejlesztése az „élhető település” jegyében A Nemzeti Környezetvédelmi Program nagy hangsúlyt fektet a települések élhetővé tételére. A végrehajtásért felelős


Forrásigény eFt

Önkormányzat, Képviselő testület

F

N

Önkormányzat

F

N

Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat

F

n.a.

Önkormányzat

F

N

1. 2., 4. 8. és 11. program Ásotthalom lakossága. Zöldfelületek nagysága, barnamezős beruházások száma. Feladataik Szaktanácsadás, előadás tartása

Forrás

Összeg eFt

Megjegyzés

Önkormányzat

-

A feladatok nem igényelnek külön anyagi ráfordítást.

Forrás: Nemzeti Környezetvédelmi Program

51 / 61


2011.

6. program: Hulladékgazdálkodás fejlesztése 24. táblázat A program célja Indokoltság

A lezárt hulladéklerakó rekultiválása (0421/10. hrsz.), a külterületi szennyvízkezelés megoldása, szelektív gyűjtőpontok kialakítása. Az önkormányzat a DHGT KEOP 2.3.0. projektjének keretében megszünteti és rekultiválja a település hulladéklerakóját. Ásotthalom külterületi szennyvízkezelése nem megoldott.

Feladatok A közös helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplő feladatok teljesítése. A komposztálás gyakorlatának elterjesztése Szervesanyag komposztáló kialakítása. Lakossági szemléletformálás a lerakás minimalizálása és hulladékelhagyás megszüntetése érdekében. Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése. A külterületi ingatlanok zárt szennyvíztároló aknával való ellátása. A lezárt hulladéklerakó rekultiválása. További 2 szelektív (üveg, papír, műanyag) gyűjtőpont kialakítása. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor

Közreműködők köre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Forrástérkép Forrás

A végrehajtásért felelős


Forrásigény eFt

Önkormányzat

F

200

Önkormányzat, civil szervezetek

F

N

Önkormányzat

F

Nem meghatározható.

Önkormányzat, civil szervezetek

F

N

F

N

F

200/ingatlan

Önkormányzat, DHGT

R

Önkormányzat

K

Pályázati költségvetés szerint. n.a.

Településüzemeltetési és Műszaki Szolgálat Önkormányzat

DHGT, 8. program, 11. program Hulladéklerakó területe, külterületi lakosság. Hulladéklerakó rekultiválása Zárt szennyvíztárolóval ellátott ingatlanok száma Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Feladataik

Szakértés, társhatóság.

Összeg eFt

Megjegyzés

200 – S

-

Önkormányzat, pályázat

S, T

A DHGT KEOP 2.3.0. projektje keretében a beruházás folyamatban van.

Lakosság

200/ingatlan – S, T

Lakossági és pályázati forrás felhasználása nélkülözhetetlen.

Önkormányzat

52 / 61


2011.

7. program: A termálvíz felhasználásának biztosítása 25. táblázat A program célja A termálvízkincs kiaknázása alternatív erőforrásként történő hasznosításra, idegenforgalom fejlesztésére. Indokoltság A felszín alatt jelentős mennyiségű, magas hőmérsékletű termálvízkincs van. Feladatok Részletes felmérés és elemzés készítése a termálvíz készlet nagyságára, fizikai és kémiai jellemzőire, kitermelhetőségére. A használt termálvíz elhelyezhetőségének vizsgálata. Termálvíz kitermelése és hasznosítása. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ATIVIZIG NTSZ ÁNTSZ



Forrásigény eFt

Szakértő

H

4000

Szakértő

H

2000

Társulás

H

200 milliós nagyságrend

Turizmus fejlesztése (környezetvédelmi programon kívül) Alternatív erőforrást használók, idegenforgalom Kitermelt termálvíz mennyisége Feladataik Szakvélemény készítése

Eljárás szakhatóságként

Forrástérkép Forrás AVOP, GVOP pályázatok Egyéb pályázatok

Összeg eFt

Megjegyzés

6000 – S, T

Pályázati kiírás szerint

53 / 61


2011.

8. program: Lakossági környezettudat-és szemlélet formálása 26. táblázat A program célja A lakosság tájékoztatása érdekében környezeti információs rendszer kialakítása, a tények ismeretében a feladatok elfogadása, azok teljesítésében való lakossági részvétel. Indokoltság A település nem rendelkezik környezeti és természetvédelmi információs rendszerrel. Feladatok Környezeti információs rendszer létrehozása, adatbázis kialakítása és aktualizálása. Regionális szintű Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) kialakítása Meghatározott célcsoportok tájékoztatása a környezet állapotáról. Környezetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztést szolgáló tevékenységek szervezése, ösztönzése, támogatása. A tervezett környezetvédelmi intézkedések megismertetése és elfogadtatása a lakosság és a gazdálkodó szervezetek érintett részével. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Civil szervezetek Nemzeti Park Igazgatóság Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Forrástérkép Forrás KEOP, egyéb pályázatok



Forrásigény eFt

Önkormányzat

H

450

Önkormányzat, KNPI

K

n.a.

Önkormányzat Oktatási intézmény Civil szervezetek

F

N

Önkormányzatok, Civil szervezetek

F

n.a.

Önkormányzat

F

N

1., 4., 5., 6., 9., 11. és 12. program Ásotthalmon élők, ill. a gazdálkodást folytatók teljes köre Egyéb programban való részvétel aktivitása Lakossági tájékoztatók, előadások száma Feladataik Lakossági akciókban mozgósítás Közérdeklődésre számot tartó előadások tartása

Összeg eFt 450 – S, T

Megjegyzés A beruházást forráshiány miatt az Önkormányzat csak pályázati forrásból tudja megvalósítani.

Megjegyezzük, hogy a Környezeti Információs Rendszer kiépítése több önkormányzattal együttműködve, mintegy térségi Információs Rendszer kialakításával lenne a leghatékonyabb.

54 / 61


2011.

9. program: A közúthálózat fejlesztése, közlekedés és környezet 27. táblázat A program célja A település burkolt járda-és kerékpárút hálózatának bővítése. Indokoltság Ásotthalom belterületén a járdaellátottság csupán 40%-os, illetve a belterületi kerékpárút hálózat kiépítettsége is csekély. Feladatok

A végrehajtásért felelős Önkormányzat, Közútkezelő

Útkarbantartás


Forrásigény eFt

F

n.a.

A közlekedési igényt csökkentő kampány Civil szervezetek F szervezése (autómentes nap). Az egyéni közlekedési szokások alakítása Civil szervezetek F szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással. A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése Önkormányzat F (környezetbarát anyagok alkalmazásával). A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása: Járdaépítés belterületen Önkormányzat H Kerékpárút építés Önkormányzat K belterületen Kerékpárút bővítés Önkormányzat F külterületen Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Civil szervezetek

N

N

n.a.

n.a.

8. program, 10. program Ásotthalom lakossága Kiépített járda-és kerékpárutak hossza (km) Rendszeresen karbantartott utak hossza (km) Feladataik Lakossági akciókban mozgósítás Közérdeklődésre számot tartó előadások tartása

Forrástérkép Forrás Önkormányzat

Összeg eFt n.a. – S,T

Önkormányzat, kiírások

pályázati

Önkormányzat, kiírások

pályázati

n.a. – S, T

n.a. – S,T

55 / 61

Megjegyzés A belterületi közutak karbantartása a pályázati kiírások meglétével folyamatos. A belterületi járdák és kerékpárutak kiépítése pályázati forrásból valósulhatnak meg. A külterületi kerékpárút bővítés Mohács, Mórahalom és Királyhalom irányában elnyert pályázati támogatás felhasználásával valósul meg.


10. 28. táblázat A program célja Indokoltság

2011.

program: A zaj-és rezgésterhelés csökkentése

Feladatok Egyeztetés a bel-és külterületi utak karbantartása során Aakusztikai érdességű burkolat kialakítása érdekében. Forgalomszabályozó eszközök felmérése, szükség szerinti alkalmazása (ú.m. sebességkorlátozás, lámpás irányítás, stb.). Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor

A közúti zajterhelés csökkentése. Az Ásotthalom településen átmenő összekötő utak zajterhelése határérték feletti. A 2012-ben megnyíló királyhalmi határátkelő miatt az átmenő forgalom – az elkerülő út megépítéséig – várhatóan jelentős zajterhelést fog okozni. A végrehajtásért felelős


Forrásigény eFt

Önkormányzat

F

-

Önkormányzat

A határátkelő megnyitása és az elkerülő útmegépítése közti időszakra vonatkozik.

n.a.

Közreműködők köre

9. program Belterületi lakosság, átmenő forgalom A közúti zaj-és rezgésterhelés mértéke Az A-akusztikai érdességű burkolatok aránya a település belterületi úthálózatához viszonyítva. Feladataik

Önkormányzat, vállalat

Együttműködés az útburkolat kialakítása és a forgalomszabályozó eszközök meghatározása során.

Közútkezelő

Civil szervezetek

Az átmeneti zajterhelés növekedésének elfogadtatása a lakossággal

Forrástérkép Forrás Önkormányzat

Összeg eFt

Megjegyzés

n.a. – S

A forgalomszabályozó eszközök forrásigénye azok felhasználási körétől függ.

56 / 61


2011.

11.

program: A környezet védelméhez is kapcsolódó helyi szabályozás kialakítása, környezeti információ 29. táblázat A program célja A felülvizsgált környezetvédelmi programban megállapított feladatok helyi szabályozásának teljes körű kialakítása, környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés biztosítása. Indokoltság Folyamatosan biztosítani kell a települési környezetvédelmi program felülvizsgálatában foglaltak megvalósítását, illetve biztosítani kell a környezeti információkhoz való hozzáférést. Feladatok A települési környezetvédelmi program felülvizsgálatában foglaltak teljesülésének évenkénti ellenőrzése A környezeti ügyekhez kapcsolódó döntéshozatali eljárásokban a részvétel lehetőségének gyakorlati biztosítása, erősítése. Rendszeres önkormányzati tájékoztatás biztosítása a lakosság felé a környezet állapotáról. A környezeti információkat tartalmazó dokumentumok, adatok teljessé és kereshetővé tétele A közös helyi hulladékgazdálkodási terv településre vonatkozó fejezeteiben leírtak teljesülésének évenkénti felülvizsgálata Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Civil szervezetek Forrástérkép Forrás Pályázati kiírások (KEOP)



Forrásigény eFt

Képviselőtestület Szakértő

F

N

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

F

N

Önkormányzat

R

200

Képviselőtestület Szakértő

F

N

5. program, 8. program A település lakossága A jogi szabályozás betarthatósága Környezeti információk kereshetősége Feladataik Szakmai segítségnyújtás

A helyi rendeletek lakossági elfogadásának támogatása Összeg eFt 200 – S, T

57 / 61

Megjegyzés A környezeti információs rendszer kiépítése pályázati forrásból valósulhat meg.


12. 30. táblázat A program célja Indokoltság

program: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira9

Feladatok A lakosság tájékoztatása az éghajlatváltozás hatásairól. A település oktató intézményeiben előadások megtartása az éghajlatváltozás bemutatásáról. Az éghajlatváltozással kapcsolatos önkormányzati feladatok figyelemmel kisérése. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Civil szervezetek Forrástérkép

A lakosság tájékoztatása az éghajlatváltozás hatásairól. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott feladatok között szerepel az éghajlatváltozásra való felkészülés elősegítése. A végrehajtásért felelős Civil szervezetek, Önkormányzat


Forrásigény eFt

F

N

Oktatási intézmények

F

N

Önkormányzat

F

N

8. program Lakosság. Tájékoztató kiadványok, előadások száma. Feladataik Szakértés, tájékoztatás Lakosság tájékoztatása

Forrás

Önkormányzat, Civil szervezetek

9

2011.

Összeg eFt

Megjegyzés

-

Az éghajlatváltozásra való felkészülés ismertetésének és a megvalósítandó intézkedések gyakorlata nem kidolgozott, ezért a programhoz kapcsolódó forrásigény még nem határozható meg.

Forrás: Nemzeti Környezetvédelmi Program

58 / 61


2011.

V. ALPROGRAM A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ TOVÁBBI TERHELÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSÉRE 31. táblázat A program célja Indokoltság

Feladatok Hulladéklerakó rekultiválása. A 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet előírásainak betartása a vizek nitrát szennyezésének mérséklésére. Kapcsolódó programok Célterület, célcsoport Javasolt indikátor Közreműködők köre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Csongrád megyei NTSZ Mezőgazdasági, agrárkörnyezetgazdálkodási szaktanácsadók

A talaj-és a felszín alatti víz szennyezésének megszüntetése. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a fentiekre alprogram kidolgozását írja elő. A végrehajtásért felelős Önkormányzat

Ütemezés, határidő 2012.

Forrásigény eFt

Önkormányzat

Állattartó telepek esetében: 2014.

KEOP projekten belül -

2. program, 3. program, 4. program, 6. program Ásotthalom közigazgatási területe A talaj és felszín alatti víz minőségi mutatói Feladataik Szakmai segítségnyújtás

Trágyázással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség betartatása A vonatkozó rendeletek előírásainak ismertetése.

Forrástérkép Forrás Önkormányzat, KEOP

Összeg eFt

Megjegyzés

n.a. – S, T

-

A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. §. (8.) kimondja: a városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. Ásotthalom területén monitoring rendszer létesítésére és üzemeltetésére a szilárd hulladéklerakó (0421/10. hrsz.) környezetvédelmi felülvizsgálatát követően létrehozott rekultivációs terv alapján került sor. A diffúz szennyező források közül elsősorban a külterületi lakossági szikkasztásos szennyvíz elhelyezés lehet hatással a felszín alatti vizek minőségére, ennek nyomon követése azonban nem feltétlenül igényli külön monitoring rendszer kialakítását. A minőségi állapot további romlásának elkerüléséhez rendezni kell a külterületi kommunális szennyvízelvezetés és kezelés kérdését. A tervezett beruházásokat követően a felszín alatti vizek minőségében javulás, mennyiségében pedig csökkenés várható.

59 / 61


2011.

VI. A PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. ÉVI XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladatairól 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet: A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosításáról” 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosításáról” 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 16/2010. (V.13.) KvVM rendelete a 2010. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről

60 / 61


2011.

VII. EGYEZTETÉSEK, A PROGRAM ELFOGADÁSA VII.1. A program kapcsolódása egyéb településkörnyezeti rendeletekhez Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2004.(XII.17.) KT rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2006.(VII.10.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 39/2007.(XII.19.) KT rendelete a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008.(IV.16.) KT rendelete a közterületek használatáról Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2008.(X.22.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2009.(XI.26.) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2010.(II.10.) rendelete az állattartás helyi szabályairól Ásotthalom község Képviselőtestületének a 10/2010. (V.12.) Ö.r. a módosított településszerkezeti tervről.

VII.2. A program képviselőtestület általi véleményezése A felülvizsgálat készítése során a képviselőtestület véleményezte az állapotfelmérés megállapításait, értékelte az előző programban meghatározott feladatok teljesítését, ill. hatékonyan részt vett a SWOT analízis, az érték- és problémakataszter összeállításában. A feladatok összeállítása, ütemezése az önkormányzat munkatársai és a képviselőtestület bevonásával történt.

Ásotthalom, 2011.

…………………………………………………… Petró Ferenc Polgármester

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet: 4. számú melléklet: 5. számú melléklet: 6. számú melléklet: 7. számú melléklet: 8. számú melléklet: 9. számú melléklet:

Ásotthalom térképi bemutatása Szerkezeti terv Talajtani adottságokat bemutató térképek Védett területek Vízgyűjtő tervezési alegységek Értéklista Civil szervezetek Ülepedő por mintavételi eredmények Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleménye

A későbbiekben: 10. számú melléklet:

Képviselőtestületi ülés határozata

61 / 61

61

Recommend Documents