A 2012/6. SZÁM TARTALMA
SZARVASMARHA Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban jelentkező heterózis fajtaátalakító keresztezés során. 1. Az első ellési életkor és az üszők ellési aránya / 323
KISÁLLAT Jakab Cs., Velovics J., S zabára Á.: A kutyák szemhéjdaganatainak gyakorisága. Retrospektív patológiai vizsgálat / 330 Lipka
Zs.:
Shaking-szindróma,
avagy
miért
remeg
a
kutya?
Esetismertetés / 339
KEDVENCÁLLAT Szörényi Á., Gál J.: Megabacteriosis hazai megállapítása standard hullámos
papagáj
(Melopsittacus
undulatus)
állományában.
Esetismertetés / 345 Tóthné
Schran z
E.,
chondrosarcoma
S zörényi
Á.,
Marosi
(chondrosarcomatosis)
A.:
Primer
gabonasikló
multiple x [Elaphe
(Pantherophis) guttata] májában. Esetismertetés / 349
VADON ÉLŐ ÁLLAT Rigó K., Majoros G., Jablons zky M., Molnár V., Tóth M., Földvári G.: A sünök ektoparazitái és a sünökből kimutatott zoonotikus kórokozók. Irodalmi áttekintés / 353
Sós E., Molnár V., Dandár E., Bálint Á. Bakonyi T.: Szerológiai vizsgálatok hazai túzok- (Otis tarda) állományokban / 361
ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Lás zló N., Vinc ze B., Kiss M., Laczay P.: A kistermelői élelmiszertermelés,
-előállítás
és
-forgalmazás,
valamint
a
vágópontok
működésének ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok Pest megyében / 366
AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2012 Az Állatorvos-tudományi Kutatások 2011-ben, az akadémiai beszámolók tükrében.
2.
rész
(Élettan,
biokémia,
kórélettan,
morfológia;
Parazitológia) / 376
IN MEMORIAM Dr. Ballásch Alajos (1936–2012) / 384
Nemes Zs. – Nagy J. – Zöldág L. – Gáspárdy A.: A
SZAPORODÁSI
FAJTAÁTALAKÍTÓ
MUTATÓKBAN KERESZTEZÉS
JELENTKEZŐ
SORÁN. 1.
AZ
HETERÓZIS ELSŐ ELLÉSI
ÉLETKOR ÉS AZ ÜSZŐK ELLÉSI ARÁNYA
A szerzők a fajtaátalakító keresztezés során, hat köztes nemzedék figyelembevételével tanulmányozták az első ellési életkort és az adott
életkorig leellett üszők arányát, továbbá az utóbbiban megnyilvánuló heterózishatást. Összesen
12
keresztezett
944
kiinduló
tehén
szerb-tarka,
1971–2008
valamint
közötti
időből
holstein-fríz
származó
és
adatait
dolgozták fel. Az első ellési életkorban igazolt különbségeket találtak a genotípusok között:
a
hegyi
tarkánál
korábban
ellettek
a
nagy
holstein-fríz
génhányadú keresztezett üszők, viszont ezeknél később ellettek az első keresztezett nemzedék üszői. A hegyi tarka állomány közel egyharmada (32,10%) leellett 24 hónapos koráig, és hozzá hasonlóan a nagyobb holstein-fríz génhányadú üszők is. Ezektől igazoltan eltérően (P<0,05) kisebb arányban ellettek meg az F1, R1 és R2 keresztezések (18,80–27,00%), valamint a holstein-fríz (26,9%)
egyedek.
A
26
és
28
hónapos
életkorig
leellett
üszők
arányában az F1-esek szintén igazoltan (P<0,05) elmaradtak (50,20 és 69,90%) a kiinduló fajtától (61,30 és 82,20%), míg a nagy holstein-fríz génhányadúak (R4 és R5) erre az életkorra már lényegesen felülmúlták azt. A 24, 26 és 28 hónapos korig leellett üszők arányában jelentkező genetikai hatásokat illetően megállapították, hogy a rekombináció a plusz
tartományban
nő
folyamatosan
a
holstein-fríz
génhányad
növekedése mellett. Végső soron, az F1, R1 és R2 keresztezésekben csökkenő
negatív
heterózis,
az R3,
R4
és
R5
keresztezésekben
növekvő pozitív heterózis mutatkozik (–14,9 és 2,11%, ill. 2,67 és 34,17%
közötti
tartományokban
valamennyi
életkor
figyelembevételével), amit kedvezőnek ítéltek. A szerzők szerint, a szerb tarka üszők szokatlan, túl korai tenyésztésbe vétele volt az oka annak, hogy az F1, R1 és R2 nemzedékekben nem sikerült – a szakirodalommal ellentétben – pozitív heterózist kimutatni a leellő üszők arányában. A feldolgozás ráirányítja a figyelmet a termelési környezettől – ideértve a technológiai döntésektől is – erősen függő, éppen ezért alacsony örökölhetőségű tulajdonságokra, amelyekben – keresztezés esetén – heterózis remélhető.
Jakab Cs. – Velovics J. – Szabára Á.: A
KUTYÁK
SZEMHÉJDAG ANAT AINAK
GYAKORIS ÁG A.
RETROSPEKTÍV PATOLÓGI AI VIZSGÁL AT
A szerzők, a SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékére, minták
kórszövettani
alapján,
magyarországi
a
diagnózis
kutyák
előfordulási
céljából
különböző
gyakoriságáról
beérkezett
biopsziás
szemhéjdaganatainak végeztek
retrospektív
vizsgálatot. Összesen 155, 2004. január 1. és 2010. december 31. között beküldött minta adatait dolgozták fel. Eredményeik alapján a kutyákban
leggyakrabban
előforduló
szemhéjdaganat
a
faggyúmirigyekből kiinduló daganat volt, amely az összes daganatnak 55,5%-át tette ki. A faggyúmirigy-daganatokon belül leggyakrabban faggyúmirigy-adenomát
(43%)
állapítottak
faggyúmirigy-carcinoma
(36%)
és
meg,
amit
sorrendben
faggyúmirigy-epithelioma
(20%)
követett.
A
második
leggyakoribb
szemhéjdaganat
a
malignus
melanoma (10,5%), ill. a papilloma (6%) volt. Eredményeik alapján megállapították, hogy a szemhéjdaganatok előfordulási valószínűsége a 8 évesnél idősebb kutyákban jelentősen nő, ui. a beküldött és vizsgált szemhéji
daganatos
minták
73%-a
8
évesnél
idősebb
kutyából
származott. Munkájuk során ivari prediszpozíciót nem állapítottak meg. A
fajták
tekintetében
szemhéjdaganat
azt
fordult
tapasztalták,
elő
magyar
hogy
vizslákban,
kiemelkedően spánielekben
sok és
keverék kutyákban.
Lipka Zs.: SHAKING-SZINDRÓMA,
AV AGY
MIÉRT
REMEG
A
KUTYA?
ESETISMERTETÉS
A szerző irodalmi adatok alapján összefoglalja a shaking syndromára vonatkozó legfontosabb ismereteket, majd egy saját esetet mutat be. A shaking-szindróma
(white
shaker
vagy
steroid
responsive
tremor
syndrome) ismeretlen kóroktanú betegség, amely főként fiatal felnőtt, kis- és középtestű kutyákban fordul elő. A vezető tünet a remegés, jó általános
állapot
mellett.
A
kezelés
immunszuppresszív
adagú
kortikoszteroid adagolását jelenti. A kórjóslat jó. Egy kétéves, bichon havanese fajtájú kutyánál jelentkezett először izgatottság, hányás, hasmenés, majd remegés. Kiegészítő vizsgálatok közül a vér sav-bázis értékei, a mennyiségi, a minőségi vérkép és a biokémiai értékek, valamint az agyi CT-vizsgálat negatív eredményű
volt. A liquorminta citológiai vizsgálata félheveny gyulladást és enyhe nyomásfokozódást mutatott. A gyógykezelés 2,2 mg/ttkg prednizolonnal és 1 mg/ttkg famotidinnel, valamint 100 mg/kg tirozinkiegészítéssel indult; a prednizolont, csökkenő adagban, összesen 6 hétig kapta a beteg. A kezelés hatására a remegés fokozatosan, két hét alatt megszűnt.
Szörényi Á. – Gál J.: MEG ABACTERIOSIS HULLÁMOS
HAZ AI
PAP AG ÁJ
MEG ÁLLAPÍTÁS A (MELOPSITTACUS
STANDARD UNDULATUS)
ÁLLOMÁNY ÁB AN. ESETISMERTETÉS
A szerzők Magyarországon elsőként állapítottak meg egy standard hullámos papagáj állományában Macrorhabdus ornithogaster okozta heveny, félheveny proventriculitist és következményes senyvességet. A kórokozót egy kiállításról hurcolhatták be a gyűjteménybe.
Tóthné Schranz E. – Szörényi Á. – Marosi A.: PRIMER
MULTIPLEX
(CHONDROS ARCOMATOSIS)
CHONDROS ARCOM A G ABONASIKLÓ
[ELAPHE
(PANTHEROPHIS) GUTTATA] MÁJ ÁBAN. ESETISMERTETÉS
A
szerzők
egy
kifejlett,
nőstény
gabonasikló
májában,
a
máj
parenchymáját szinte teljes egészében elsorvasztó, fészkes szerkezetű, a
centrális
részeken
elmeszesedő
porcmátrix
állományú
chondrosarcomát
állapítottak
meg.
A
daganat
primer multiplicitást
mutatott, így más szervekben sem primer folyamatot, sem távoli áttétképződést nem lehetett megfigyelni.
Rigó K. – Majoros G. – Jablonszky M. – Molnár V. – Tóth M. – Földvári G.: A
SÜNÖK
EKTOP ARAZITÁI
ÉS
A
SÜNÖKBŐL
KIMUTATOTT
ZOONOTIKUS KÓROKOZÓK. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
A szerzők, irodalmi összefoglalójukban áttekintést nyújtanak a hazai védett
keleti
fogságban
sünben,
tartott
az
Európában
sünökben
és
őshonos
sünszerű
sünfajokban
emlősökben
és
a
előforduló
legfontosabb ektoparazitákról, valamint egyes zoonotikus jelentőségű vírusokról, baktériumokról, egysejtűekről és gombákról.
