A 2012/7. SZÁM TARTALMA
SZARVASMARHA Szenci O., Nagy K., Takács L., Mádl I., Bajcsy Á. Cs.: A menedzsment szerepe
a
halvaszületések
előfordulási
gyakoriságára
egy
hazai
holstein-fríz gazdaságban / 387
KISÁLLAT Jakab Cs., S zabára Á., Pa zár P., S zabó Z.: A házinyúl endometrialis adenocarcinomájának patológiája. Irodalmi áttekintés és esetismertetés / 395
VADON ÉLŐ ÁLLAT Bernát B., Berkényi T., Mándoki M., Gál J.: Salmonella Typhimurium okozta petetüsző-elfajulás kékfüles fácánban (Crossoptilon auritum). Esetismertetés / 403
KEDVENCÁLLAT Balogh É., Nagy Sz., Gál J.: Ismeretlen oktanú zúzógyomorizomatrophia,
emésztési
zavar
és
következményes
senyvesség
koklas
fácánban (Pucrasia macrolopha). Esetismertetés / 407 Halás z N., Fábián A., Vinc ze Z., Gál J.: Helytelen tartási körülménye k miatt jelentkező kiszáradás kínai bambuszsiklóban (Elaphe porphyracea nigrofasciata). Esetismertetés / 411
Kubik N., Lipka Zs., Rétfalvi T.: Veséből kiinduló, in situ carcinoma hullámos papagájban (Melopsittacus undulatus). Esetismertetés / 414
KÍSÉRLETES SEBÉSZET Zahár Á., Kocsis Gy., Lengyel B., Puskás G., Laki M., Hajdú M., Antal I.: Hosszú hatóanyag-leadású antibiotikus csontgraftok alkalmazása állatkísérletes osteomyelitis modellben. Másodközlés / 417
MIKOLÓGIA Kovács M.: A mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai. Irodalmi áttekintés / 423
BIOTERRORIZMUS Lakner Z., Kas za Gy., Ó zsvári L.: A bioterrorizmus története és jelentősége / 433
ÁLLATVÉDELEM Jurkovich V., Fóris B., Végh Á.: Az állatjóllét értékelésének lehetőségei tejtermelő tehenészetekben. Irodalmi összefoglalás / 442
KÖNYVISMERTETÉS Gálfi P., Csikó Gy., Jerzsele Á.: Állatorvosi gyógyszertan. III. (Soós T.) / 394
Szenci O. – Nagy K. – Takács L. – Mádl I. – Bajcsy Á. Cs.:
A MENEDZSMENT SZEREPE A HALV ASZÜLETÉSEK ELŐFORDULÁSI GYAKORIS ÁG ÁRA EGY HAZ AI HOLSTEIN-FRÍZ G AZDAS ÁGBAN
A tehénészetekben előforduló halvaszületések számát több tényező befolyásolhatja (ellés lefolyása, genotípus, állomány mérete stb.). Az elletőmesterek szerepét azonban, főleg a nagy létszámú tejtermelő tehenészetekben, a szakirodalom eddig nem hangsúlyozta. A szerzők célja az volt, hogy felmérjék, milyen kockázati tényezőt jelenthet az elletőmesterek motivációja a halvaszületések alakulását illetően egy magyarországi nagyüzemi gazdaságban. Vizsgálatuk
eredménye
javításával
szerint
szignifikánsan
az
csökkent
elletőmesterek a
motivációjának
halvaszületés
előfordulási
gyakorisága. Ezt úgy érték el, hogy a vezetőség fokozott figyelmet szentelt
a
halvaszületések
számának
csökkentésére,
kamerás
megfigyelési rendszert és teljesítmény alapú bérezést vezettek be. A három vizsgált tehenészet közül két esetben szignifikánsan csökkent a halvaszületések előfordulása (B tehenészetben 7,6%-ról 5,0%-ra, C tehenészetben együttesen
pedig
pedig
8,2%-ról
7,7%-ról
6,1%-ra,
5,5%-ra).
a Az
három A
tehenészetben
tehenészetben
a
halvaszületések számát illetően az évek során nem volt szignifikáns változás,
bár
valamennyire
itt
is
csökkent
a
halvaszületések
előfordulási aránya (5,7%-ról 4,9%-ra). A vizsgált három év alapján az eredmények egyértelműen megerősítik az elletőmesterek motivációja növelésének hatását.
a
halvaszületések
előfordulására
gyakorolt
közvetett
Jakab Cs. – Szabára Á. – Pazár P. – Szabó Z.: A
H ÁZINYÚL
ENDOMETRI ALIS
ADENOCARCINOMÁJ ÁN AK
P ATOLÓGI ÁJ A. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ÉS ESETISMERTETÉS
A szerzők összefoglalják a házinyúl endometrialis adenocarcinomájának kórtani jellemzőit. Klinikopatológiai esetismertetéssel, makroszkópos, mikroszkópos
felvételekkel
illusztrálják
irodalmi
áttekintésüket.
Vizsgálatuk során egy 6 éves nőstény házinyúlban állapítottak meg szolid/tubularis
szövettani
típusú
endometrialis
adenocarcinomát
peritonealis, májbeli, lépbeli és tüdőbeli áttétekkel. A 28% Ki-67 proliferációs indexű daganat pancitokeratin-pozitivitást mutatott.
Bernát B. – Berkényi T. – Mándoki M. – Gál J.: SALMONELLA
TYPHIMURIUM
KÉKFÜLES
OKOZTA
FÁC ÁNBAN
PETETÜSZŐ-ELFAJULÁS
(CROSSOPTILON
AURITUM).
ESETISMERTETÉS
A szerzők egy kifejlett kékfüles fácán (Crossoptilon auritum) tojóban Salmonella
Typhimurium
következtében aminek
a
okozta
petefészekben
következményeként
az
petetüsző-elfajulást,
kialakuló aktív
ivari
ennek
hormonális
inaktivitást,
működés
elmaradását
állapították meg. A fácántyúk fején, a vele együtt tartott dürgő, nemi aktivitásának
a
csúcsán
levő
kakas
agresszivitásából
eredően,
a
bőrben átható folytonossági hiány és
vérzések keletkeztek a lágy
szövetekben.
Balogh É. – Nagy Sz. – Gál J.: ISMERETLEN OKTANÚ ZÚZÓGYOMORIZOM-ATROPHIA, EMÉSZTÉSI ZAV AR ÉS KÖVETKEZMÉNYES SENYVESSÉG KOKLAS FÁCÁNBAN (PUCRASIA MACROLOPHA). ESETISMERTETÉS
A szerzők egy 2 éves, 812 g testtömegű, hím koklas fácánban (Pucrasia macrolopha) a zúzógyomor izomállományának sorvadásával, így a zúzógyomorfal izomrétegének jelentős elvékonyodásával járó sorvadást találtak,
annak
ellenére,
hogy
a
zúzógyomor üregében
megfelelő
mennyiségben volt zúzókavics. A madár vékony- és vastagbele, az emésztési zavar következtében, nagy mennyiségű, emésztetlen magot (köles
és
búza)
felszívódási
tartalmazott.
zavar
együttesen
A
nem a
megfelelő
fácán
emésztés
lefogyását,
és
a
senyvesség
kialakulását okozta.
Halász N. – Fábián A. – Vincze Z. – Gál J.: HELYTELEN
TARTÁSI
KÖRÜLMÉNYEK
MI ATT
JELENTKEZŐ
KISZÁR AD ÁS KÍNAI BAMBUSZSIKLÓBAN (ELAPHE PORPHYRACEA NIGROFASCIATA). ESETISMERTETÉS
A
szerzők
egy
másfél
hónapos
kínai
bambuszsiklóban
(Elaphe
porphyracea nigrofasciata) súlyos fokú, elhullásra vezető kiszáradást
állapítottak meg.
A nagy folyadékvesztéshez a
viszonylag magas
terráriumi hőmérséklet és az alacsony légnedvesség-tartalom vezetett.
Kubik N. – Lipka Zs. – Rétfalvi T.: VESÉBŐL
KIINDULÓ,
IN
SITU
CARCINOMA
HULLÁMOS
P AP AG ÁJBAN (MELOPSITTACUS UNDULATUS). ESETISMERTETÉS
A szerzők egy 15 éves, tojó, hullámos papagájban a bal oldali veséből kiinduló, primer, áttétet nem képező carcinomát állapítottak meg, amely növekedése során a testüregben nyomást gyakorolt a légzőszervekre. A nehezített légzés különösen a madár mozgása közben jelentkezett.
Zahár Á. – Kocsis Gy. – Lengyel B. – Puskás G. – Laki M. – Hajdú M. – Antal I.: HOSSZÚ HATÓ ANYAG-LE AD ÁSÚ ANTIBIOTIKUS CSONTGRAFTOK ALKALMAZ ÁS A ÁLLATKÍSÉRLETES OSTEOMYELITIS MODELLBEN. MÁSODKÖZLÉS
Szerzők
olyan
biodegradábilis
antibiotikum-tartalmú
csontgraft
létrehozását tűzték ki célul, ami hosszú időn keresztül (4–6 hét) képes leadni környezetébe a hatóanyagot. A létrehozott vankomicintartalmú gyógyszerhordozó rendszerrel dúsított csontgraftok alkalmazhatóságát, hatékonyságát
és
antimikrobás
hatását
vizsgálták
nyúl
MRSA
osteomyelitis modellben. A kísérletekhez 40 felnőtt új-zélandi nyulat használtak,
amelyeket
kontrollcsoportban
nem
három
csoportba
indukáltak
osztottak.
osteomyelitist,
A a
negatív vivőanyag
biodegradábilitását, a befogadó csontágy szöveti reakcióját vizsgálták nem-infekt környezetben. A második csoportban autológ spongiosa- és vankomicines gyógyszerhordozó rendszer keverékével töltötték ki az üreget. A harmadik csoportban csak spongiosakitöltés történt. 6 héttel a műtétet
követően
radiológiai rendszer
a
kísérleti
vizsgálata kifejtette
osteomyelitis
állatok
szerint
hatását,
meggyógyult.
a Az
a
szövettani,
vankomicines
csontosodást újonnan
laboratóriumi
és
gyógyszerhordozó
nem
gátolta
kifejlesztett
és
az
vankomicines
csontgraft technológia nyulakban biodegradábilisnak bizonyult, MRSAval okozott osteomyelitis esetében hatékony helyi antibiotikus hatást tudott kifejteni.
Kovács M.: A
MIKOTOXINOK
ÁLLAT-
ÉS
HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI
VONATKOZÁS AI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
Az élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -tárolás és -forgalmazás szinte minden szakaszában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem iktathatók
ki
a
táplálékláncból,
mindenképpen
fontos
megismern i
tulajdonságaikat, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Általában több mikotoxin együttes hatásával kell számolni (multitoxikus hatás), az ezek közötti szinergista, antagonista vagy additív hatások ma még kevéssé ismertek. A mikotoxinok növényi eredetű élelmiszerekkel, élvezeti
cikkekkel
(pl.
korpában
gazdag
kenyérrel,
müzlivel,
gyümölcslevekkel, sörrel, kávéval) közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak
ellenére,
„járványokat”.
hogy A
már
szerző
évszázadokkal
korábban
közleményében
néhány,
leírtak
súlyos
mikotoxinokra
visszavezethető egészségkárosító hatást ismertet. Ezek: rákkeltő hatás (aflatoxinok,
fumonizinek,
lipidperoxidációt
és
ochratoxin
apoptózist
fokozó
A),
immunszuppresszív,
hatás,
szaporodási
zavarok
(zearalenon, trichotecének) és idegrendszeri bántalmak (ochratoxin A, fumonizin B 1 ). A mikotoxinok humán-egészségügyi veszélyét elsősorban a
toxinnal
szennyezett
élelmiszer
elfogyasztása
jelenti.
Nem
hanyagolható el azonban az a kockázat sem, amelyet a mikotoxin(stachybotryotoxin,
ochratoxin
A)
tartalmú
kisebb
szennyeződések
belélegzése jelenthet (foglalkozási ártalom).
Lakner Z. – Kasza Gy. – Ózsvári L.: A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE
Az élő szervezetek fegyverként történő felhasználása végigkíséri az emberiség történetét. Napjainkban a globális feszültségek éleződése, számos
nemzetállam
konfliktusok
működésképtelensége
tömegessé
válása
és
a
megnöveli
kis
intenzitású
a
biológiai
terrorcselekmények kockázatát még Magyarországon is. Egy esetleges biológiai
terrortámadás
esetén
az
állatorvosok
a
védekezés
első
vonalában küzdő kulcsszereplőkké válnak, mert az emberi fertőző betegségek mintegy 60%-a zoonosis és az élelmiszerlánc könnyen
támadható célpontot jelent. Ezért a cikkben a szerzők áttekintik a bio-, agro-, és élelmiszer-terrorizmus fogalmi rendszerét, történetét, jövőbeli fejlődési irányait, valamint a bioterrorizmusnak az élelmiszerláncot, a közegészségügyet,
a
gazdaságot
és
a
társadalom
egészét
érintő
lehetséges hatásait.
Jurkovich V. – Fóris B. – Végh Á.: AZ ÁLLATJÓLLÉT ÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI TEJTERMELŐ TEHENÉSZETEKBEN. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS
Szerzők az állatjóllét vizsgálatának különböző szempontjait, mérésének jelentőségét,
lehetőségeit
és
a
tejtermelő
tehenészetekben
leggyakrabban használt állatjólléti minősítő rendszereket mutatják be.
