6. RÉSZ A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, A NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k), A NAGYCSOMAGOLÁSOK, A TARTÁNYOK ÉS AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK GYÁRTÁSÁRA ÉS

6. RÉSZ A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, A NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k), A NAGYCSOMAGOLÁSOK, A TARTÁNYOK ÉS AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

955

6.1 FEJEZET A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.1.1

Általános előírások

6.1.1.1

Ezen fejezet követelményeit nem kell alkalmazni: a)

a 7 osztály radioaktív anyagait tartalmazó küldeménydarabokra, hacsak nincs más előírva (lásd a 4.1.9 szakaszt);

b)

a 6.2 osztály fertőző anyagait tartalmazó küldeménydarabokra, hacsak nincs más előírva (lásd a 6.3 fejezethez fűzött megjegyzést és a 4.1.4.1 bekezdés P621 csomagolási utasítását);

c)

a 2 osztály gázait tartalmazó nyomástartó tartályokra;

d)

azokra a küldeménydarabokra, amelyek nettó tömege meghaladja a 400 kg-ot;

e)

azokra a folyékony anyagokhoz szánt csomagolóeszközökre (a kombinált csomagolások kivételével), amelyek űrtartalma meghaladja a 450 litert.

6.1.1.2

A 6.1.4 szakaszban levő csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények a jelenleg használt csomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembevételének érdekében a 6.1.4 szakaszban található csomagolóeszközöktől eltérő jellemzőjű csomagolóeszközök is használhatók, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyságúak, az illetékes hatóság által elfogadhatók és képesek sikeresen elviselni a 6.1.1.3 bekezdésben és a 6.1.5 szakaszban leírt próbákat. Az ebben a fejezetben leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek is használhatók, amennyiben egyenértékűek és az illetékes hatóság elfogadja.

6.1.1.3

A folyékony anyagokhoz szánt minden csomagolóeszköznek sikeresen ki kell állnia a megfelelő tömörségi próbát, és a 6.1.5.4.3 pont szerinti megfelelő vizsgálati szintet teljesítenie kell a következők szerint: a)

a szállításhoz történő első használat előtt;

b)

felújítás vagy átalakítás után, mielőtt szállításhoz újból felhasználnák.

Ehhez a vizsgálathoz a csomagolóeszközt nem kell saját zárószerkezetével ellátni. Az összetett csomagolóeszköz belső tartálya a külső csomagolóeszköz nélkül is vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja. Erre a vizsgálatra nincs szükség: – a kombinált csomagolások belső csomagolásainál;

6.1.1.4

–

a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályainál;

–

a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, finomlemez csomagolóeszközöknél.

A csomagolóeszközöket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási program alapján kell gyártani, felújítani és vizsgálni annak biztosítására, hogy minden egyes csomagolóeszköz kielégítse a jelen fejezet követelményeit. Megjegyzés: Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”. 956

6.1.1.5

A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.

6.1.2

A csomagolóeszközök típusát jelölő kód

6.1.2.1

A kód a következő elemekből áll: a)

egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz fajtáját jelzi, pl. hordó, kanna stb.; ezt követi:

b)

egy vagy több latin nagybetű, amely az anyagot jelzi, pl. acél, fa stb.; ezt követi szükség esetén:

c)

egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz kategóriáját jelzi azon a típuson belül, amelyhez tartozik.

6.1.2.2

Összetett csomagolóeszközök esetén a kódban a második helyen két latin nagybetűt kell használni. Az első jelzi a belső tartály anyagát, míg a második a külső csomagolóeszközét.

6.1.2.3

Kombinált csomagolások esetén csak a külső csomagolóeszköz kódszámát kell használni.

6.1.2.4

A csomagolási kódot egy „T”, „V” vagy „W” betű követheti. A „T” betű a 6.1.5.1.11 pont előírásainak megfelelő kármentő csomagolásra utal. A „V” betű a 6.1.5.1.7 pont előírásainak megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagolóeszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.1.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.1.1.2 bekezdés előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető.

6.1.2.5

A következő számjegyek jelzik a csomagolóeszköz fajtáját:

6.1.2.6

1

Hordó

2

(fenntartva)

3

Kanna

4

Láda

5

Zsák

6

Összetett csomagolóeszköz

7

(fenntartva)

0

Finomlemez csomagolóeszközök

A következő nagybetűk jelzik az anyagot: A

Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)

B

Alumínium

C

Fa

D

Rétegelt falemez

F

Farostlemez

G

Papírlemez

957

H

Műanyag

L

Textil

M

Papír, többrétegű

N

Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

P

Üveg, porcelán vagy kőagyag.

Megjegyzés: A „műanyag” az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit is jelenti.

958

6.1.2.7

A következő táblázat tartalmazza azokat a kódokat, amelyek az egyes csomagolóeszköz típusok jelölésére szolgálnak, a csomagolóeszköz fajtája, a gyártáshoz használt anyag és a kategória függvényében; utalás található a bekezdésre is, amelyben a megfelelő előírások találhatók:

Fajta 1 Hordó

Anyag A Acél B Alumínium D Rétegelt falemez G Papírlemez H Műanyag N Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

2 (fenntartva) 3 Kanna

A Acél B Alumínium H Műanyag

4 Láda

A Acél B Alumínium C Fa D Rétegelt falemez F Farostlemez G Papírlemez H Műanyag

5 Zsák

nem levehető tetővel levehető tetővel nem levehető tetővel levehető tetővel nem levehető tetővel levehető tetővel nem levehető tetővel levehető tetővel nem levehető tetővel levehető tetővel

közönséges faláda portömör faláda

habosított tömör

N Fém (acélt és alumíniumot kivéve) belső zsák vagy bevonat nélkül H Műanyagszövet portömör vízálló H Műanyagfólia L Textil

M Papír 6 Összetett csomagolóeszköz

Kategória nem levehető tetővel levehető tetővel nem levehető tetővel levehető tetővel

H Műanyag tartály

belső zsák vagy bevonat nélkül portömör vízálló többrétegű többrétegű, vízálló külső acélládával vagy -rekesszel külső alumíniumhordóval külső alumíniumládával vagy rekesszel külső faládával külső rétegelt falemez hordóval

959

Kódjel 1A1 1A2 1B1 1B2 1D 1G 1H1 1H2 1N1 1N2

Bekezdés 6.1.4.1

3A1 3A2 3B1 3B2 3H1 3H2 4A 4B 4C1 4C2 4D 4F 4G 4H1 4H2 4N

6.1.4.4

6.1.4.2 6.1.4.5 6.1.4.7 6.1.4.8 6.1.4.3

6.1.4.4 6.1.4.8 6.1.4.14 6.1.4.14 6.1.4.9 6.1.4.10 6.1.4.11 6.1.4.12 6.1.4.13 6.1.4.14

5H1 5H2 5H3 5H4 5L1 5L2 5L3 5M1 5M2 6HA2 6HB1 6HB2

6.1.4.16

6HC 6HD1

6.1.4.19 6.1.4.19

6.1.4.17 6.1.4.15

6.1.4.18 6.1.4.19 6.1.4.19 61.4.19

Fajta 6 Összetett csomagolóeszköz (folyt.)

7 (fenntartva) 0 Finomlemez csomagolóeszköz 6.1.3

Anyag H Műanyag tartály (folyt.)

Kategória külső rétegelt falemez ládával

külső papírlemez hordóval külső papírlemez ládával külső műanyag hordóval külső tömör műanyag ládával P Üveg, porcelán vagy külső acélhordóval kőagyag tartály külső acélládával vagy -rekesszel külső alumíniumhordóval külső alumíniumládával vagy rekesszel külső faládával külső rétegelt falemez hordóval külső vesszőkosárral külső papírlemez hordóval külső papírlemez ládával külső habosított műanyag csomagolóeszközzel külső tömör műanyag csomagolóeszközzel A Acél

nem levehető tetővel levehető tetővel

Kódjel 6HD2

Bekezdés 6.1.4.19

6HG1 6HG2 6HH1 6HH2 6PA1 6PA2 6PB1 6PB2

6.1.4.19 6.1.4.19 6.1.4.19 6.1.4.19 6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20

6PC 6PD1 6PD2 6PG1 6PG2 6PH1

6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20 6.1.4.20

6PH2

6.1.4.20

0A1 0A2

6.1.4.22

Jelölés Megjegyzés: 1. A jelölés arra utal, hogy a csomagolóeszköz, amelyen a jelölés van, megfelel a sikeresen bevizsgált gyártási típusnak és megfelel a jelen fejezet előírásainak, amelyek a csomagolóeszköz gyártására, nem pedig annak használatára vonatkoznak. Ezért a jelölés önmagában nem szükségszerűen igazolja, hogy a csomagolóeszköz valamely anyaghoz használható; általában az egyes anyagokra nézve a csomagolóeszköz fajtája (pl. acélhordó), legnagyobb űrtartalma és/vagy tömege és az esetleges különleges előírások a 3.2 fejezet „A” táblázatában vannak meghatározva. 2. A jelölésnek az a célja, hogy megkönnyítse a csomagolóeszköz gyártók, felújítók és felhasználók, a szállítást/fuvarozást végzők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítését. Valamely új csomagolóeszköz használatánál az eredeti jelölés eszköz a gyártó(k) részéről a típus azonosítására és a kiállt teljesítményvizsgálatok feltüntetésére. 3. A jelölés nem mindig ad teljes felvilágosítást a vizsgálati szintekről és egyéb részletekről, holott szükséges lehet ezek figyelembe vétele is, ezeknek a vizsgálati jegyzőkönyvben, jelentésekben vagy a vizsgálatokat sikeresen kiállt csomagolóeszközök nyilvántartásában kell utána nézni. Pl. egy X vagy Y jelű csomagolóeszköz nagyobb relatív sűrűség (d)1), de kisebb veszélyességű csomagolási csoportba sorolt anyaghoz is használható, ha a legnagyobb megengedhető relatív sűrűségnél figyelembe veszik a csomagolóeszközök vizsgálatára vonatkozó 6.1.5 szakasz előírásai között

1)

A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.

960

jelzett 1,5-es és 2,25-os tényezőt. Tehát egy I csomagolási csoportban 1,2 relatív sűrűségű anyagra vizsgált csomagolóeszköz használható II csomagolási csoportba tartozó, 1,8 relatív sűrűségű anyaghoz, illetve III csomagolási csoportba tartozó, 2,7 relatív sűrűségű anyaghoz, feltéve, hogy minden kritérium teljesül a nagyobb sűrűségű anyaggal is. 6.1.3.1

Minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek, amely tartós, jól látható, olyan helyen van és a csomagolóeszközhöz képest olyan méretű, hogy könnyen olvasható legyen. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydaraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 liter vagy 30 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 liter vagy 5 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük. A jelölés a következőből áll: a)

i)

az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:

.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.72) fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Ez a jel nem használható azokon a csomagolóeszközökön, amelyek a 6.1.1.3, 6.1.5.3.1 e), 6.1.5.3.5 c), 6.1.5.4, 6.1.5.5.1 és 6.1.5.6 bekezdés, ill. pont egyszerűsített feltételeinek felelnek meg [lásd a következő ii) alpontot is]. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók; ii)

„RID/ADR” jel az összetett (üveg, porcelán vagy kőagyag) csomagoló-eszközökön és finomlemez csomagolóeszközökön, amelyek egyszerűsített feltételeknek felelnek meg [lásd a 6.1.1.3, 6.1.5.3.1 e), 6.1.5.3.5 c), 6.1.5.4, 6.1.5.5.1 és 6.1.5.6 bekezdést, ill. pontot];

Megjegyzés: Az ilyen jellel ellátott csomagolóeszközök a RID, az ADR, ill. az ADN hatálya alá tartozó, vasúti, közúti, ill. belvízi szállításra vannak jóváhagyva. Használatuk a többi közlekedési alágazatra, ill. a más szabályzatok hatálya alá tartozó vasúti, közúti, ill. belvízi szállításra nem feltétlenül megengedett. b)

a csomagolóeszköz típusát a 6.1.2 szakasz szerint jelölő kód;

c)

két részből álló kódszám: i)

egy betű a csomagolási csoport(ok) jelölésére, amely(ek)re a gyártási típus kiállta a vizsgálatot: X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz; Y a II és a III csomagolási csoporthoz; Z csak a III csomagolási csoporthoz;

ii)

belső csomagolóeszköz nélküli csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak és a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállták, a relatív sűrűség megjelölése egy tizedesre kerekítve, amelyre a gyártási típust vizsgálták; ez a jelölés elhagyható, ha ez a relatív sűrűség 1,2-nél nem nagyobb. Szilárd anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökön vagy belső csomagolóeszközöket tartalmazó csomagolóeszközökön a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban; finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint

2)

Ezt a jelet használják annak tanúsítására is, hogy az olyan hajlékony ömlesztettáru-konténerek, amelyeket más közlekedési alágazatra hagytak jóvá, megfelelnek az ENSZ Minta Szabályzat 6.8 fejezete követelményeinek.

961

„RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok befogadására szolgálnak, a legnagyobb össztömeg megjelölése kgban; vagy egy „S” betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolások befogadására szolgál,

d)

vagy folyékony anyagok szállítására használt olyan csomagolóeszközre (kivéve a kombinált csomagolást), amely a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállta, a próbanyomás értéke kPa-ban, a legközelebbi 10 kPa-ra lefelé kerekítve; finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok befogadására szolgálnak, egy „S” betű; a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú csomagolóeszközökön ezenkívül a gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel lehet tüntetni. Egy erre a célra használható jel a következő:

e)

11 10

12

1 2

*

3

9

4

8 7

6

5

* Erre a helyre beírható a gyártási év két utolsó számjegye. Ebben az esetben a gyártási év két utolsó számjegyének azonosnak kell lennie a típusjóváhagyási jelölésben és az órajel belső körében.

Megjegyzés: Másfajta jelölési mód is elfogadható, ha tartós, jól látható és olvasható formában tartalmazza a minimálisan szükséges információt. f)

annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével3);

g)

a gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele.

6.1.3.2

A 6.1.3.1 bekezdésben előírt tartós jelöléseken kívül minden, 100 liternél nagyobb űrtartalmú, új fémhordót el kell látni a fenekén a 6.1.3.1 a) – e) pont alatti jelölésekkel, feltüntetve legalább a palásthoz használt fém legkisebb névleges vastagságát is (mm-ben, 0,1 mm pontossággal) maradandóan (pl. beütéssel). Ha a fémhordó tetejének vagy fenekének névleges vastagsága kisebb, mint a palásté, akkor a tető, a palást és a fenék névleges vastagságát kell a fenéken maradandóan feltüntetni (pl. beütéssel), pl. „1.0-1.2-1.0” vagy „0.9-1.0-1.0”. A fém névleges vastagságát a megfelelő ISO szabvány (pl. ISO 3574:1999 acélra) szerint kell meghatározni. A 6.1.3.1 f) és g) pont alatti jelöléseket nem szabad maradandóan felvinni, kivéve, ha a 6.1.3.5 bekezdésben másként van előírva.

6.1.3.3

Minden felújítható csomagolóeszközre, a 6.1.3.2 bekezdésben említettek kivételével, a 6.1.3.1 a) – e) bekezdésben meghatározott jelölést maradandóan kell felvinni. A jelölés akkor maradandó, ha képes elviselni a felújítási eljárást (pl. beütéssel felvitt jelölés). A 100

3)

A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre.

962

liternél nagyobb űrtartalmú fémhordók kivételével a többi csomagolóeszköznél ez a maradandó jelölés helyettesítheti a 6.1.3.1 bekezdésben előírt tartós jelöléseket. 6.1.3.4

Az átalakított hordóknál, ha a csomagolóeszköz típusa nem változik és nem történik lényeges szerkezeti elem csere vagy eltávolítás, az előírt jelölésnek nem kell maradandónak lennie (pl. beütöttnek). Minden más átalakított fémhordót el kell látni a tetején vagy az oldalán maradandóan (pl. beütéssel) a 6.1.3.1 a) – e) pont szerinti jelölésekkel.

6.1.3.5

Az ismételt újrahasználatra szánt anyagból (pl. rozsdamentes acélból) gyártott fémhordókon a 6.1.3.1 f) és g) pont szerinti jelölések maradandóan (pl. beütéssel) is felvihetők.

6.1.3.6

A 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés csak egy gyártási típusra vagy típussorozatra érvényes. Különböző felületi kezelésű csomagolóeszközök ugyanazon gyártási típus alá tartozhatnak. Gyártási típus sorozaton azonos szerkezetű, azonos falvastagságú, azonos anyagból gyártott és azonos keresztmetszetű csomagolóeszközöket kell érteni, amelyek a jóváhagyott gyártási típustól csak annyiban térnek el, hogy szerkezeti magasságuk kisebb. A tartályok zárószerkezetének olyannak kell lennie, hogy azt a vizsgálati jelentésben említettekkel azonosítani lehessen.

6.1.3.7

A jelölést a 6.1.3.1 bekezdés pontjai szerinti sorrendben kell felvinni; az ezekben a pontokban és adott esetben a 6.1.3.8 bekezdés h) – j) pontjában előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. Példaként lásd a 6.1.3.11 bekezdést. Az illetékes hatóság által engedélyezett kiegészítő jelölések nem zavarhatják a 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés részek pontos azonosíthatóságát.

6.1.3.8

Aki a csomagolóeszközt felújítja, köteles a felújítás után a csomagolóeszközre olyan jelet elhelyezni, amely sorrendben a következőket jelzi: h)

az állam, amelyben a felújítást végezték, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével3);

i)

a felújítást végző neve vagy a csomagolóeszköz más azonosítója, amelyet az illetékes hatóság határozott meg;

j)

a felújítás éve, „R” betű és minden olyan csomagolóeszközre, amely sikeresen kiállta a 6.1.1.3 bekezdés szerinti tömörségi próbát, kiegészítésképpen az „L” betű.

6.1.3.9

Ha a felújítás után a 6.1.3.1 a) – d) pontban előírt jelölések a fémhordó tetején vagy oldalán nem lennének láthatóak, a felújítást végzőnek azokat tartós formában fel kell vinni és azokat követően a 6.1.3.8 h), i) és j) pont szerinti jelöléseket is el kell helyezni. Ezek a jelölések nem utalhatnak nagyobb teljesítőképességre, mint amelyre az eredeti típusmintát bevizsgálták és jelölték.

6.1.3.10

Az 1.2.1 szakaszban meghatározott, visszaforgatott műanyagból gyártott csomagolóeszközöket „REC” jelöléssel kell ellátni. Ezt a jelölést a 6.1.3.1 bekezdésben előírt jelölések közelében kell elhelyezni.

6.1.3.11

Példák az új csomagolóeszközök jelölésére 4G/Y145/S/02 NL/VL823

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint Új papírlemez ládára 6.1.3.1 f) és g) szerint

1A1/Y1.4/150/98 6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint Folyékony anyagok szállíNL/VL824 6.1.3.1 f) és g) szerint tására szolgáló új acélhordóra

963

1A2/Y150/S/01 NL/VL825

4HW/Y136/S/98 NL/VL826 lA2/Y/100/01 USA/MM5 RID/ADR/0A1/100/89 NL/VL123

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint Szilárd anyagok szállítására 6.1.3.1 f) és g) szerint vagy belső csomagolóeszközök befogadására szolgáló új acélhordóra 6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint Egyenértékű specifikációjú új 6.1.3.1 f) és g) szerint műanyag ládára 6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint Folyékony anyagok szállítá6.1.3.1 f) és g) szerint sára szolgáló, átalakított acélhordóra 6.1.3.1 a) ii), b), c), d) és e) szerint Új finomlemez csomagoló6.1.3.1 f) és g) szerint eszközre nem levehető tetővel

RID/ADR/0A2/Y20/S/04 6.1.3.1 a) ii), b), c), d) és e) szerint Új finomlemez csomagolóNL/VL124 6.1.3.1 f) és g) szerint eszközre levehető tetővel szilárd anyagokhoz vagy olyan folyékony anyagokhoz, amelyek viszkozitása 23 °C-on legalább 200 mm2/s. 6.1.3.12

6.1.3.13

Példák a felújított csomagolóeszközök jelölésére 1A1/Y1.4/150/97 NL/RB/01 RL

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint 6.1.3.8 h), i) és j) szerint

1A2/Y150/S/99 USA/RB/00 R

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint 6.1.3.8 h), i) és j) szerint

Példák a kármentő csomagolások jelölésére 1A2T/Y300/S/01 USA/abc

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint 6.1.3.1 f) és g) szerint

Megjegyzés: A jelölések, amelyekre a 6.1.3.11, a 6.1.3.12 és a 6.1.3.13 bekezdésben példák találhatók elhelyezhetők egyetlen sorban vagy több sorban, amennyiben a helyes sorrendet betartják. 6.1.3.14

Tanúsítvány A 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés tanúsítja, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a jóváhagyott gyártási típusnak, és a jóváhagyásban szereplő feltételeket kielégítik.

6.1.4

A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

6.1.4.0

Általános követelmények A csomagolóeszközben lévő anyag áthatolása nem okozhat veszélyt szokásos szállítási körülmények között.

6.1.4.1

6.1.4.1.1

Acélhordó 1A1

kódjelű acélhordó nem levehető tetővel

1A2

kódjelű acélhordó levehető tetővel

A palástot és a fenekeket megfelelő minőségű és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságú acéllemezből kell gyártani. Megjegyzés: Szénacél hordók esetén „megfelelő” acél minőségek az ISO 3573:1999

964

(„Melegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél szalagok és lemezek”) és az ISO 3574:1999 („Hidegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél szalagok és lemezek”) szabványban vannak megadva. 100 l-nél kisebb űrtartalmú, szénacél hordók esetén „megfelelő” acél minőségek az előzőeken kívül az ISO 11949:1995 („Elektrolitikusan ónozott, hidegen hengerelt finomlemez”) és az ISO 11950:1995 („Elektrolitikus króm/krómoxid bevonatú, hidegen hengerelt finomlemez”) és az ISO 11951:1995 („Hidegen hengerelt finomlemez tekercs formában ónozott vagy elektrolitikus króm/króm-oxid bevonatú acéllemez előállításához”) szabvány-ban vannak megadva. 6.1.4.1.2

A 40 liternél nagyobb mennyiségű folyadék befogadására használt hordók palástját hegesztéssel kell egyesíteni. A szilárd anyagok vagy legfeljebb 40 liter folyadék befogadására használt hordók palástját korcolással vagy hegesztéssel kell egyesíteni.

6.1.4.1.3

A fenekeket és a palástot ráperemezéssel vagy hegesztéssel kell egyesíteni. Különálló erősítő gyűrűk is alkalmazhatók.

6.1.4.1.4

A 60 liternél nagyobb űrtartalmú hordók palástján általában legalább két, hengerléssel kiképzett gördítőbordának kell lenni, vagy ehelyett legalább két, különálló gördítőabroncsot kell alkalmazni. Ha a hordók gördítőabroncsokkal készülnek, azokat szorosan kell a palásthoz illeszteni, és úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. A gördítőabroncsokat nem szabad ponthegesztéssel felerősíteni.

6.1.4.1.5

A nem levehető tetejű hordók (1A1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1A2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit lehet mechanikusan felerősíteni vagy a helyükre lehet hegeszteni. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.1.6

A levehető tetejű hordók (1A2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.1.7

Amennyiben a palásthoz, a fenekekhez, a zárószerkezetekhez és a szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védőbevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezeléseknek védő tulajdonságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.

6.1.4.1.8

A hordók legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.1.9

A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.2

Alumíniumhordó 1B1 1B2

kódjelű alumíniumhordó nem levehető tetővel kódjelű alumíniumhordó levehető tetővel

6.1.4.2.1

A palástot és a fenekeket 99%-os tisztaságú alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.2.2

Minden egyesítést hegesztéssel kell kialakítani. Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell megerősíteni. 965

6.1.4.2.3


6.1.4.2.4

A nem levehető tetejű hordók (1B1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1B2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit lehet mechanikusan felerősíteni vagy a helyükre lehet hegeszteni. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.2.5

A levehető tetejű hordók (1B2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.2.6


6.1.4.2.7


6.1.4.3

Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve) 1N1

kódjelű fémhordó nem levehető tetővel

1N2

kódjelű fémhordó levehető tetővel

6.1.4.3.1

A palástot és a fenekeket fémből vagy fém-ötvözetből kell gyártani, acélt és alumíniumot kivéve. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.3.2

Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell megerősíteni. Minden egyesítést, (ha létezik) a felhasznált fémre vagy fém-ötvözetre jellemző műszaki gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani (hegesztéssel, forrasztással stb.).

6.1.4.3.3


6.1.4.3.4

A nem levehető tetejű hordók (1N1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1N2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit a felhasznált fémre vagy fémötvözetre jellemző műszaki gyakorlatnak megfelelően (hegesztéssel, forrasztással stb.) oly módon kell a helyükre erősíteni, hogy az egyesítő varrat szivárgásmentes legyen. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.3.5

A levehető tetejű hordók (1N2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.3.6


966

6.1.4.3.7


6.1.4.4

Acél-, ill. alumíniumkanna 3A1

kódjelű acélkanna nem levehető tetővel

3A2 3B1

kódjelű acélkanna levehető tetővel kódjelű alumíniumkanna nem levehető tetővel

3B2

kódjelű alumíniumkanna levehető tetővel

6.1.4.4.1

A palástot és a fenekeket acéllemezből, ill. legalább 99%-os tisztaságú alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a kanna űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.4.2

Az acélkannáknál a fenekeket és a palástot ráperemezéssel vagy hegesztéssel kell egyesíteni. A 40 liternél több folyadék befogadására használt acélkannák palástját hegesztéssel kell egyesíteni. A legfeljebb 40 liter folyadék szállítására használt kannák palástját korcolással vagy hegesztéssel kell egyesíteni. Az alumíniumkannáknál minden egyesítést hegesztéssel kell kialakítani. Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell megerősíteni.

6.1.4.4.3

A nem levehető tetejű kannák (3A1 és 3B1) nyílásainak átmérője nem lehet 7 cm-nél nagyobb. Az ennél nagyobb nyílású kannát levehető tetejűnek (3A2 és 3B2) kell tekinteni. A zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.4.4

Amennyiben a palásthoz, a fenekekhez, zárószerkezetekhez és szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védőbevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezelésnek védő tulajdonságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.

6.1.4.4.5

A kannák legnagyobb űrtartalma 60 liter.

6.1.4.4.6


6.1.4.5

Rétegelt falemez hordó 1D

kódjelű rétegelt falemez hordó

6.1.4.5.1

A felhasznált fának jól kiérleltnek, a kereskedelemben szokásos mértékben száraznak és minden olyan hibától mentesnek kell lennie, amely ártana a hordó rendeltetésszerű használatra való megfelelőségének. Amennyiben a fenekek gyártásához a rétegelt falemeztől eltérő anyagot használnak, ennek a rétegelt falemezzel azonos minőségűnek kell lennie.

6.1.4.5.2

A felhasznált rétegelt falemeznek legalább kétrétegűnek kell lennie a hordó palástjánál és legalább háromrétegűnek a fenekeknél. A rétegeket erezettel egymásra merőlegesen vízálló ragasztóval kell szilárdan összeragasztani.

6.1.4.5.3

A palástot és a fenekeket a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell kialakítani.

6.1.4.5.4

Az anyag kiszóródásának elkerülése érdekében a fedeleket nátronpapírral vagy más, egyenértékű anyaggal kell bélelni, amit a fedélhez szilárdan rögzíteni kell, és amelynek a fedél egész kerülete mentén túl kell nyúlnia.

6.1.4.5.5

A hordók legnagyobb űrtartalma 250 liter. 967

6.1.4.5.6


6.1.4.6

(törölve)

6.1.4.7

Papírlemez hordó 1G

kódjelű papírlemez hordó

6.1.4.7.1

A hordó palástját több réteg vastag papírból, vagy szilárdan összeragasztott, vagy rétegelt papírlemezből (nem hullámpapírlemezből) kell készíteni, amelyen egy vagy több bitumen, paraffinozott nátronpapír, fémfólia vagy műanyag stb. védőréteg lehet.

6.1.4.7.2

A fenekeket fából, papírlemezből, fémből, rétegelt falemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból kell gyártani, és egy vagy több bitumen, paraffinozott nátronpapír, fémfólia, műanyag stb. védőréteggel lehet bevonni.

6.1.4.7.3

A hordó palástját, fenekeit és illesztéseit a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell kialakítani.

6.1.4.7.4

Az összeszerelt csomagolóeszköznek vízzel szemben kielégítő módon ellenállónak kell lennie, hogy a rétegek normális szállítási körülmények között szét ne váljanak.

6.1.4.7.5

A hordó legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.7.6


6.1.4.8

Műanyag hordó és kanna 1H1

kódjelű műanyag hordó nem levehető tetővel

1H2

kódjelű műanyag hordó levehető tetővel

3H1

kódjelű műanyag kanna nem levehető tetővel

3H2

kódjelű műanyag kanna levehető tetővel

6.1.4.8.1

A csomagolóeszközt megfelelő műanyagból kell gyártani, űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az 1.2.1 szakasz szerinti visszaforgatott műanyagok kivételével a gyártáshoz az ugyanazon sorozatból eredő gyártási maradékon vagy hulladékon kívül más használt anyagot nem szabad felhasználni. A csomagolóeszköznek megfelelően ellenállónak kell lennie az öregedéssel szemben, ill. a betöltött anyag vagy az ultraibolya sugárzás gyengítő hatásával szemben. A szállított anyag esetleges átszivárgása még az új csomagolóeszköz gyártásához felhasznált visszaforgatott műanyag esetében sem okozhat veszélyt normális szállítási körülmények között.

6.1.4.8.2

Ha szükség van ultraibolya-sugárzás elleni védelemre, ezt korom vagy más, megfelelő pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell biztosítani. Ezeknek az adalékanyagoknak összeférhetőknek kell lenniük a tartalommal, és hatékonyságukat a csomagolóeszköz teljes használati időtartama alatt meg kell őrizniük. Amennyiben a jóváhagyott gyártási minta elkészítése során használttól eltérő kormot, pigmentet vagy inhibitort használnak, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a koromtartalom nem haladja meg a 2 tömeg%-ot vagy a pigmenttartalom a 3 tömeg%-ot; az ultraibolya-sugárzás elleni védelem inhibitortartalma nincs korlátozva.

6.1.4.8.3

Az ultraibolya-sugárzás elleni védelmen kívül más okból használt adalékanyagok is lehetnek a műanyagban, feltéve, hogy nem változtatják meg a csomagolóeszköz anyagának kémiai és fizikai tulajdonságait. Ilyen esetben a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni.

6.1.4.8.4

A falvastagságnak a csomagolóeszköz minden részén az űrtartalomnak és a rendeltetésnek 968

megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve azokat az erőhatásokat is, amelyeknek az egyes részek ki lehetnek téve. 6.1.4.8.5

A nem levehető tetejű hordók (1H1) és kannák (3H1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat és kannákat levehető tetejűnek (1H2 és 3H2) kell tekinteni. A hordók és kannák palástján, ill. tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.8.6

A levehető tetejű hordók és kannák (1H2 és 3H2) zárószerkezeteit úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak, és szivárgásmentesek maradjanak. Minden levehető tetőnél tömítőgyűrűt kell alkalmazni, kivéve, ha a hordó, ill. kanna kialakítása olyan, hogy a levehető tető helyes rögzítése esetén a hordó, ill. kanna eleve szivárgásmentes.

6.1.4.8.7

A gyúlékony folyadékok esetében megengedett legnagyobb áteresztőképesség 23 °C-on 0,008 g/(l·h) (lásd a 6.1.5.7 bekezdést).

6.1.4.8.8

Amennyiben új csomagolóeszközök gyártásához visszaforgatott műanyagot használnak, a visszaforgatott műanyag jellemzőit az illetékes hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási program keretében szavatolni és rendszeresen dokumentálni kell. A minőségbiztosítási programnak ki kell terjednie a megfelelő előválogatás regisztrálására és annak felülvizsgálatára, hogy a visszaforgatott műanyag minden egyes tétele megfelelő olvadási tulajdonságokkal, sűrűséggel és folyáshatárral bír, ami megegyezik az ugyanilyen visszaforgatott műanyagból készült gyártási típuséval. Ez szükségszerűen magában foglalja annak ismeretét, hogy milyen csomagolóeszközből származik a visszaforgatott anyag, illetve, ha a csomagolóeszközbe előzően csomagolt anyag csökkentheti a visszaforgatott anyagból gyártott új csomagolóeszköz alkalmasságát, akkor annak ismeretét is. Ezen túlmenően a csomagolóeszköz gyártó 6.1.1.4 bekezdés szerinti minőségbiztosítási programjának ki kell terjednie a 6.1.5 szakasz szerinti mechanikai gyártási típus vizsgálat végrehajtására minden egyes tétel visszaforgatott műanyagból gyártott csomagolóeszköz esetében. Ennek során a halmazolhatóság vizsgálatára a statikus terhelés helyett megfelelő dinamikus nyomáspróba is alkalmazható. Megjegyzés: A „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Anyagában hasznosított (visszaforgatott) műanyag” c. ISO 16103:2005 szabvány további útmutatást ad a visszaforgatott műanyagok használatának engedélyezési eljárására.

6.1.4.8.9

A hordók és kannák legnagyobb űrtartalma:

az 1H1 és az 1H2 kódjelűé a 3H1 és a 3H2 kódjelűé

450 liter, 60 liter.

6.1.4.8.10

A legnagyobb nettó tömeg:

az 1H1 és az 1H2 kódjelűé a 3H1 és a 3H2 kódjelűé

400 kg, 120 kg.

6.1.4.9

Faláda

6.1.4.9.1

4C1

kódjelű közönséges faláda

4C2

kódjelű faláda portömör falakkal

A felhasznált fának jól kiérleltnek, a kereskedelemben szokásos mértékben száraznak és minden olyan hiányosságtól mentesnek kell lennie, ami jelentősen csökkenthetné a láda bármelyik szerkezeti elemének ellenálló képességét. A felhasznált anyag szilárdságának és a láda szerkezetének meg kell felelnie a láda űrtartalmának és rendeltetésének. A tetőt és a feneket vízálló, fűrészárut helyettesítő anyagból, pl. farostlemezből, faforgácslemezből vagy

969

más hasonló alkalmas anyagból is lehet gyártani. 6.1.4.9.2

Az összeerősítéseknek ellen kell állni a rezgéseknek normális szállítási feltételek között. A deszkavégeken a rostirányú szögezést, ahol csak lehetséges, kerülni kell. A nagy igénybevételnek kitett egyesítéseket visszahajtásos szegezéssel, gyűrűs szeggel vagy azonos hatékonyságú módon kell kialakítani.

6.1.4.9.3

4C2 típusú láda esetén a láda minden elemét egyetlen darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az egyetlen darabból álló elemmel egyenértékűnek számítanak azok az elemek, amelyeket a következő módszerek egyike szerint ragasztással állítottak össze: Lindermann-illesztés (fecskefarok), hornyolás, átlapolás vagy tompaillesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel.

6.1.4.9.4


6.1.4.10

Rétegelt falemez láda 4D

kódjelű rétegelt falemez láda

6.1.4.10.1

A felhasznált rétegelt falemeznek legalább háromrétegűnek kell lennie. Jól kiérlelt, hámozott, késelt vagy fűrészelt furnérból kell gyártani, amely a kereskedelemben szokásos mértékben száraz és minden olyan hibától mentes legyen, ami a láda szilárdságát csökkenthetné. A felhasznált anyag szilárdságát és a gyártás módját a láda űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell megválasztani. Minden réteget vízálló ragasztóval kell összeragasztani. Más alkalmas anyagok is használhatók rétegelt falemezzel együtt a ládák gyártásához. A ládák lapjait a sarkoknál vagy illesztéseknél szilárdan össze kell szegezni vagy kapcsolni, vagy más, ugyancsak alkalmas eszközzel össze kell erősíteni.

6.1.4.10.2


6.1.4.11

Farostlemez láda 4F

kódjelű farostlemez láda

6.1.4.11.1

A ládák falait vízálló farostlemezből kell gyártani, pl. kemény farostlemezből, faforgácslemezből vagy más megfelelő típusból. A felhasznált anyag szilárdságát és a gyártás módját a láda űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell megválasztani.

6.1.4.11.2

A láda egyéb részeit más alkalmas anyagból is lehet gyártani.

6.1.4.11.3

A ládákat megfelelő eszközökkel szilárdan össze kell erősíteni.

6.1.4.11.4


6.1.4.12

Papírlemez láda 4G

6.1.4.12.1

kódjelű papírlemez láda

A ládát űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő papírlemezből vagy kettős fedőrétegű (egy vagy több hullámosított réteggel) hullámpapírlemezből kell készíteni. A külső felületnek annyira kell vízállónak lennie, hogy a Cobb-módszer (az ISO 535:1991 sz. szabvány) szerinti harmincperces vízfelvételi vizsgálat során mért tömegnövekedése ne haladja meg a 155 g/m2 értéket. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdságúnak kell lennie és úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy a felállítás során ne törjön meg, felülete ne szakadjon be, és a ládának egyáltalán nem szabad kihasasodnia. A hullámosított réteget a fedőrétegekkel szilárdan kell összeragasztani.

970

6.1.4.12.2

A ládák homlokoldalai lehetnek fakeretűek vagy teljesen fából vagy más alkalmas anyagból is készíthetők. Erősítésként faléceket vagy más alkalmas anyagot lehet használni.

6.1.4.12.3

A ládák palástegyesítéseit ragasztószalaggal, vagy átlapolással és ragasztással vagy kapcsozással kell rögzíteni. Az átlapolt egyesítéseknél az átlapolásnak megfelelő méretűnek kell lennie.

6.1.4.12.4

Ha a zárást ragasztószalaggal vagy ragasztással végzik, a ragasztónak vízállónak kell lennie.

6.1.4.12.5

A láda méretei illeszkedjenek a tartalomhoz.

6.1.4.12.6

A legnagyobb nettó tömege 400 kg.

6.1.4.13

Műanyag láda 4H1

kódjelű habosított műanyag láda

4H2

kódjelű tömör műanyag láda

6.1.4.13.1

A ládát alkalmas műanyagból kell gyártani, űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően szilárdnak kell lennie. Kielégítően ellenálló legyen az öregedéssel, a szállított anyag, illetve az ultraibolya-sugárzás okozta fokozatos gyengüléssel szemben.

6.1.4.13.2

A habosított műanyag ládának két részből kell állnia, az alsó részből, amely a belső csomagolás befogadására alkalmas fészkekből áll és a felső részből, amely az alsó részt lefedi és abba illeszkedik. Az alsó és felső részt oly módon kell kialakítani, hogy a belső csomagolóeszközök szorosan beleilleszkedjenek. A belső csomagolóeszközök zárószerkezeteinek nem szabad érintkezniük a láda felső részének belső felületével.

6.1.4.13.3

Feladáshoz a habosított műanyag ládákat öntapadó szalaggal kell lezárni, amelynek elegendő szakítószilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza a láda kinyílását. Az öntapadó szalagnak ellenállónak kell lenni az időjárási hatásokkal szemben, és ragasztóanyagának összeférhetőnek kell lennie a láda habosított műanyagával. Egyéb zárószerkezetek is használhatók, feltéve, hogy legalább azonos hatékonyságúak.

6.1.4.13.4

A tömör műanyag ládáknál az ultraibolya-sugárzás elleni védelmet, ha szükséges, korommal vagy más pigmenttel vagy alkalmas inhibitorokkal kell biztosítani. Ezeknek az adalékanyagoknak összeférhetőknek kell lenniük a tartalommal, és hatékonyságukat a láda teljes használati ideje alatt meg kell őrizniük. Ha más kormot, pigmentet vagy inhibitorokat használnak, mint amilyeneket a jóváhagyott gyártási minta elkészítésekor használtak, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a koromtartalom nem haladja meg a 2 tömeg%-ot vagy a pigmenttartalom a 3 tömeg%-ot; az ultraibolya-sugárzás elleni védelemre használt inhibitor százalékos aránya nincs korlátozva.

6.1.4.13.5

Az ultraibolya-sugárzás elleni védelmen kívül más okból használt adalékanyagok is lehetnek a műanyagban, feltéve, hogy nem változtatják meg a csomagolóeszköz anyagának kémiai és fizikai tulajdonságait. Ilyen esetben a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni.

6.1.4.13.6

A tömör műanyag ládákat megfelelő szilárdságú, alkalmas anyagból készített zárószerkezettel kell ellátni, amelyet úgy kell kialakítani, hogy a nem szándékos kinyitás megelőzhető legyen.

6.1.4.13.7

Amennyiben új csomagolóeszközök gyártásához visszaforgatott műanyagot használnak, a visszaforgatott műanyag jellemzőit az illetékes hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási program keretében szavatolni és rendszeresen dokumentálni kell. A minőségbiztosítási programnak ki kell terjednie a megfelelő előválogatás regisztrálására és annak felülvizsgálatára, hogy a visszaforgatott műanyag minden egyes tétele megfelelő olvadási

971

tulajdonságokkal, sűrűséggel és folyáshatárral bír, ami megegyezik az ugyanilyen visszaforgatott műanyagból készült gyártási típuséval. Ez szükségszerűen magában foglalja annak ismeretét, hogy milyen csomagolóeszközből származik a visszaforgatott anyag, illetve, ha a csomagolóeszközbe előzően csomagolt anyag csökkentheti a visszaforgatott anyagból gyártott új csomagolóeszköz alkalmasságát, akkor annak ismeretét is. Ezen túlmenően a csomagolóeszköz gyártó 6.1.1.4 bekezdés szerinti minőségbiztosítási programjának ki kell terjednie a 6.1.5 szakasz szerinti mechanikai gyártási típus vizsgálat végrehajtására minden egyes tétel visszaforgatott műanyagból gyártott csomagolóeszköz esetében. Ennek során a halmazolhatóság vizsgálatára a statikus terhelés helyett megfelelő dinamikus nyomáspróba is alkalmazható. 6.1.4.13.8


4H1 kódjelűé 4H2 kódjelűé

6.1.4.14

Acél-, alumínium- és egyéb fém láda 4A

kódjelű acélláda

4B

kódjelű alumíniumláda

4N

kódjelű fém láda (acélt és alumíniumot kivéve)

60 kg; 400 kg.

6.1.4.14.l

A fém szilárdságának és a láda szerkezetének a láda űrtartalmához és rendeltetéséhez kell igazodnia.

6.1.4.14.2

A ládákat szükség esetén papírlemez vagy nemez párnázattal kell bélelni, vagy alkalmas anyagból készült béléssel vagy bevonattal kell ellátni. Amennyiben kettős korcolású fémbélést használnak, gondoskodni kell annak megakadályozásáról, hogy az illesztések hézagaiba anyag hatolhasson be, különösen robbanóanyag esetén.

6.1.4.14.3

A zárószerkezetek bármilyen alkalmas típusúak lehetnek, normális szállítási körülmények között jól kell zárniuk.

6.1.4.14.4


6.1.4.15

Textilzsák 5L1

kódjelű, belső zsák vagy bevonat nélküli textilzsák

5L2

kódjelű portömör textilzsák

5L3

kódjelű vízálló textilzsák

6.1.4.15.1

A felhasznált textíliának jó minőségűnek kell lennie. A textília szilárdsága és a zsák kidolgozása feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.15.2

Portömör zsák (5L2): a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell portömörré tenni:

6.1.4.15.3

a)

a zsák belső felületére vízálló ragasztóval, pl. bitumennel ragasztott papírral; vagy

b)

a zsák belső felületére ragasztott műanyag fóliával; vagy

c)

egy vagy több papír vagy műanyag belső zsákkal.

Vízálló zsák (5L3): a nedvesség behatolásának megakadályozására a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell vízállóvá kell tenni: a)

különálló, vízálló papír (pl. viasszal átitatott nátronpapír, bitumenes papír vagy műanyaggal bevont nátronpapír) belső zsákkal; vagy

b)

a zsák belső felületére ragasztott műanyagfóliával; vagy

972

c)

egy vagy több műanyag belső zsákkal.

6.1.4.15.4


6.1.4.16

Műanyagszövet zsák 5H1

kódjelű, belső zsák vagy bevonat nélküli műanyagszövet zsák

5H2

kódjelű portömör műanyagszövet zsák

5H3

kódjelű vízálló műanyagszövet zsák

6.1.4.16.1

A zsákot alkalmas, húzással nyújtott műanyag szalagokból vagy műanyag elemi szálakból kell gyártani. A felhasznált anyag szilárdsága és a zsák kidolgozása feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.16.2

Ha a zsákot síkszövetből készítik, az oldalát és alját varrással vagy más módon kell összeerősíteni. Ha a zsákot cső alakú műanyagszövetből készítik, az alját össze kell varrni, szőni vagy egyéb, azonos szilárdságot nyújtó módon össze kell erősíteni.

6.1.4.16.3

Portömör zsák (5H2): a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell portömörré tenni:

6.1.4.16.4

a)

a zsák belső felületére ragasztott papírral vagy műanyagfóliával; vagy

b)

egy vagy több, különálló papír vagy műanyag belső zsákkal.

Vízálló zsák (5H3): a nedvesség behatolásának megakadályozására a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell vízállóvá tenni: a)

különálló, vízálló papír (pl. viasszal átitatott nátronpapír, bitumenes papír vagy műanyaggal bevont nátronpapír) belső zsákkal; vagy

b)

a zsák belső felületére ragasztott műanyagfóliával; vagy

c)

egy vagy több műanyag belső zsákkal.

6.1.4.16.5


6.1.4.17

Műanyagfólia zsák 5H4

kódjelű műanyagfólia zsák

6.1.4.17.1

A zsákot megfelelő műanyagból kell gyártani. A felhasznált műanyag szilárdsága és a zsák kivitele feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének. A varratoknak a normális szállítási feltételek között fellépő nyomásnak és ütődéseknek ellen kell állniuk.

6.1.4.17.2


6.1.4.18

Papírzsák 5M1

kódjelű, többrétegű papírzsák

5M2

kódjelű, többrétegű, vízálló papírzsák

6.1.4.18.1

A zsákot alkalmas nátronpapírból vagy azonos minőségű papírból, legalább három rétegűre kell kialakítani, ahol a középső réteg hálószövet is lehet, ami a külső papír réteghez hozzá van ragasztva. A papír szilárdságának és a zsák kidolgozásának meg kell felelnie a zsák űrtartalmának és rendeltetésének. A varratoknak és zárásoknak portömörnek kell lenniük.

6.1.4.18.2

5M2 kódjelű papírzsák: A nedvesség behatolásának megakadályozására a négy vagy többrétegű zsákot oly módon kell vízállóvá tenni, hogy külső két réteg egyikét vízálló anyagból 973

készítik vagy megfelelő védő anyagból készített vízzáró réteget helyeznek a két legkülső réteg közé; a háromrétegű zsákot oly módon kell vízállóvá tenni, hogy legkülső rétegként vízálló anyagot használnak. Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a betöltött anyag a nedvességgel reakcióba lép, vagy az anyagot nedvesen csomagolják, vízálló réteget vagy víz átnemeresztő anyagot, például mindkét oldalán kátránnyal bevont nátronpapírt, műanyag bevonatú nátronpapírt, a zsák belső felületéhez ragasztott műanyagfóliát, vagy egy vagy több műanyag belső bélést kell az anyaggal érintkező módon legbelülre elhelyezni. A varratoknak és zárásoknak vízállónak kell lenniük. 6.1.4.18.3


6.1.4.19

Összetett (műanyag) csomagolóeszköz 6HA1 kódjelű műanyag tartály külső acélhordóval 6HA2 kódjelű műanyag tartály külső acélládával vagy –rekesszel 6HB1 kódjelű műanyag tartály külső alumíniumhordóval 6HB2 kódjelű műanyag tartály külső alumíniumládával vagy –rekesszel 6HC

kódjelű műanyag tartály külső faládával

6HD1 kódjelű műanyag tartály külső rétegelt falemez hordóval 6HD2 kódjelű műanyag tartály külső rétegelt falemez ládával 6HG1 kódjelű műanyag tartály külső papírlemez hordóval 6HG2 kódjelű műanyag tartály külső papírlemez ládával 6HH1 kódjelű műanyag tartály külső műanyag hordóval 6HH2 kódjelű műanyag tartály külső tömör műanyag ládával 6.1.4.19.1

Belső tartály

6.1.4.19.1.1

A műanyag belső tartálynak meg kell felelnie 6.1.4.8.1 és a 6.1.4.8.4 – 6.1.4.8.7 pont előírásainak.

6.1.4.19.1.2

A műanyag belső tartálynak hézag nélkül kell beleilleszkednie a külső csomagolóeszközbe, amelyen nem lehetnek olyan felületi érdességek, amelyek a műanyag kidörzsölését okozhatják.

6.1.4.19.1.3

A belső tartály legnagyobb űrtartalma: 6HA1, 6HB1, 6HD1, 6HG1 és 6HH1 250 liter, 6HA2, 6HB2, 6HC, 6HD2, 6HG2 és 6HH2 60 liter.

6.1.4.19.1.4


6.1.4.19.2

Külső csomagolóeszköz

6.1.4.19.2.1

Műanyag tartály külső acél – vagy alumíniumhordóval (6HA1 vagy 6HB1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.1, ill. a 6.1.4.2 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.2

Műanyag tartály külső acél vagy alumínium rekesszel vagy ládával (6HA2 vagy 6HB2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.3

Műanyag tartály külső faládával (6HC). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.9 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.4

Műanyag tartály külső rétegelt falemez hordóval (6HD1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.5 bekezdés előírásainak.

6HA1, 6HB1, 6HD1, 6HG1 és 6HH1 400 kg, 6HA2, 6HB2, 6HC, 6HD2, 6HG2 és 6HH2 75 kg.

974

6.1.4.19.2.5

Műanyag tartály külső rétegelt falemez ládával (6HD2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.10 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.6

Műanyag tartály külső papírlemez hordóval (6HG1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.7.1 – 6.1.4.7.4 pont előírásainak.

6.1.4.19.2.7

Műanyag tartály külső papírlemez ládával (6HG2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.12 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.8

Műanyag tartály külső műanyag hordóval (6HH1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.8.1 – 6.1.4.8.6 pont előírásainak.

6.1.4.19.2.9

Műanyag tartály külső tömör műanyag ládával (beleértve a műanyag hullámlemezt) (6HH2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.13.1 és a 6.1.4.13.4 – 6.1.4.13.6 pont előírásainak.

6.1.4.20

Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz 6PA1

kódjelű tartály külső acélhordóval

6PA2

kódjelű tartály külső acélládával vagy -rekesszel

6PB1

kódjelű tartály külső alumíniumhordóval

6PB2

kódjelű tartály külső alumíniumládával vagy -rekesszel

6PC 6PD1

kódjelű tartály külső faládával kódjelű tartály külső rétegelt falemez hordóval

6PD2

kódjelű tartály külső vesszőkosárral

6PG1

kódjelű tartály külső papírlemez hordóval

6PG2

kódjelű tartály külső papírlemez ládával

6PH1

kódjelű tartály külső habosított műanyag csomagolóeszközzel

6PH2

kódjelű tartály külső tömör műanyag csomagolóeszközzel

6.1.4.20.1

Belső tartály

6.1.4.20.1.1

A tartályoknak megfelelő alakúaknak kell lenniük (henger vagy körte alakú), és azokat jó minőségű, minden olyan hibától mentes anyagból kell gyártani, amely szilárdságukat csökkenthetné. A falaknak minden ponton elég vastagnak és belső feszültségektől mentesnek kell lenniük.

6.1.4.20.1.2

A tartályok zárószerkezeteként használhatók csavarmenetes műanyag zárószerkezetek, csiszolt üvegdugók vagy legalább ugyanilyen hatékonyságú zárószerkezetek. A zárószerkezet minden olyan részének, amely a tartály tartalmával érintkezésbe juthat, a tartalommal szemben ellenállónak kell lennie. Ügyelni kell arra, hogy a zárószerkezeteket úgy szereljék fel, hogy azok szivárgásmentesek legyenek, és hogy úgy legyenek lezárva, hogy szállítás közben minden lazulás elkerülhető legyen. Ha szellőző-szerkezettel ellátott zárószerkezetre van szükség, a 4.1.1.8 bekezdés előírásait kell betartani.

6.1.4.20.1.3

A tartályokat párnázóanyagok és/vagy felszívóképes anyagok használatával szilárdan be kell ágyazni a külső csomagolásba.

6.1.4.20.1.4

A tartály legnagyobb űrtartalma 60 liter.

6.1.4.20.1.5


6.1.4.20.2

Külső csomagolóeszköz

975

6.1.4.20.2.1

Tartály külső acélhordóval (6PA1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.1 bekezdés előírásainak. Az e csomagolástípushoz szükséges levehető tető süveg alakú is lehet.

6.1.4.20.2.2

Tartály külső acélládával vagy -rekesszel (6PA2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak. Hengeres tartályoknál függőleges helyzetben a külső védőcsomagolásnak felfelé túl kell nyúlni a tartályon és annak zárószerkezetén. Amennyiben a rekesz körte alakú tartályt vesz körül és annak alakjához illeszkedik, a külső védőcsomagolást védőtetővel (süveggel) kell ellátni.

6.1.4.20.2.3

Tartály külső alumíniumhordóval (6PB1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.2 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.4

Tartály külső alumíniumládával vagy -rekesszel (6PB2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.5

Tartály külső faládával (6PC). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.9 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.6

Tartály külső rétegelt falemez hordóval (6PD1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.5 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.7

Tartály külső vesszőkosárral (6PD2). A vesszőkosarat jó minőségű anyagból, megfelelően kell elkészíteni. Védőtetővel (süveggel) úgy kell felszerelni, hogy a tartály sérülése elkerülhető legyen.

6.1.4.20.2.8

Tartály külső papírlemez hordóval (6PG1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.7.1 – 6.1.4.7.4 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.9

Tartály külső papírlemez ládával (6PG2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.12 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.10

Tartály külső habosított műanyag vagy tömör műanyag csomagolóeszközzel (6PH1 vagy 6PH2). E két külső csomagolóeszköz anyagának meg kell felelnie a 6.1.4.13 bekezdés előírásainak. A tömör műanyag csomagolóeszközt nagy sűrűségű polietilénből vagy más, ehhez hasonló műanyagból kell készíteni. Az e csomagolási típushoz tartozó levehető tető süveg alakú is lehet.

6.1.4.21

Kombinált csomagolások Csak a 6.1.4 szakasz megfelelő, a külső csomagolóeszközre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Megjegyzés: Az alkalmazandó külső és belső csomagolóeszközökre lásd a 4.1 fejezetben a megfelelő csomagolási utasításokat.

6.1.4.22

Finomlemez csomagolóeszköz 0A1 kódjelű finomlemez csomagolóeszköz nem levehető tetővel 0A2 kódjelű finomlemez csomagolóeszköz levehető tetővel

6.1.4.22.1

A palásthoz és a fenekekhez megfelelő acélból készített lemezt kell használni és a lemez vastagságának meg kell felelnie a csomagolás űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.22.2

Az illesztéseket hegeszteni kell, vagy legalább kettős korcolással vagy hasonló szilárdságot és tömítettséget adó eljárással kell kialakítani.

976

6.1.4.22.3

A belső bevonatoknak, pl. cink-, ón-, zománc- vagy hasonló bevonatoknak ellenállóknak kell lenniük, és minden pontban, beleértve a zárószerkezetet is, az acélhoz kell tapadniuk.

6.1.4.22.4

A nem levehető tetejű csomagolóeszközök (0A1) palástján és fenekein a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. A nagyobb nyílású csomagolóeszközöket levehető tetejűnek (0A2) kell tekinteni.

6.1.4.22.5

A nem levehető tetejű csomagolóeszközök (0A1) zárószerkezetének csavarmenetesnek kell lennie, vagy olyannak, amely csavarmenetes szerkezettel vagy más, legalább azonos hatékonyságú szerkezettel zárható. A levehető tetejű csomagolóeszközök (0A2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak, ill. a hordók és kannák szivárgásmentesek maradjanak.

6.1.4.22.6

A csomagolóeszköz legnagyobb űrtartalma 40 liter.

6.1.4.22.7


6.1.5

Előírások a csomagolóeszközök vizsgálatára

6.1.5.1

A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága

6.1.5.1.1

Minden egyes csomagolóeszköz gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, a 6.1.5 szakaszban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

6.1.5.1.2

A csomagolóeszközök gyártási típusának sikeresen ki kell állnia az e fejezetben előírt vizsgálatokat, mielőtt az adott típusú csomagolóeszközt használatba vennék. A csomagolóeszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle felületkezelések. Egy gyártási típus tartalmazza azokat a csomagolóeszközöket is, amelyek a gyártási típustól csupán kisebb szerkezeti magasságukban térnek el.

6.1.5.1.3

A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni. Az ilyen vizsgálatoknál papír vagy papírlemez csomagolóeszközök esetén a szobahőmérsékleten való előkészítés a 6.1.5.2.3 pont követelményeivel egyenértékűnek tekintendő.

6.1.5.1.4

A vizsgálatokat minden olyan módosítás után is meg kell ismételni, ami megváltoztatja a csomagolóeszköz szerkezetét, anyagát vagy gyártási módját.

6.1.5.1.5

Az illetékes hatóság engedélyezheti azon csomagolóeszközök szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el a már bevizsgálttól, pl. kisebb méretű belső csomagolásokat vagy kisebb nettó tömegű belső csomagolásokat tartalmaznak; vagy olyan hordók, zsákok és ládák, melyek a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek.

6.1.5.1.6

(fenntartva) Megjegyzés: Különböző típusú belső csomagolóeszközök egy külső csomagolóeszközbe való helyezésére, ill. a belső csomagolóeszköz változatokra vonatkozóan lásd a 4.1.1.5.1 pontot.

6.1.5.1.7

Bármilyen, akár folyadékot, akár szilárd anyagot tartalmazó belső csomagolóeszközök, ill. tárgyak egy külső csomagolóeszközbe berakva szállíthatók anélkül, hogy a külső csomagolóeszközzel együtt vizsgálták volna, feltéve, ha:

977

a)

a külső csomagolóeszköz folyékony anyagot tartalmazó, törékeny (pl. üveg) belső csomagolóeszközökkel a 6.1.5.3 bekezdés szerinti ejtőpróbát az I csomagolási csoportnak megfelelő ejtési magassággal sikeresen kiállta;

b)

a belső csomagolóeszközök együttes össztömege nem haladhatja meg az előző a) pontban leírt ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszközök össztömegének a felét;

c)

a belső csomagolóeszközök között, ill. a belső csomagolóeszközök és a csomagolás külseje között a párnázóanyag vastagsága nem lehet kisebb az eredetileg vizsgált csomagolásban alkalmazott vastagságnál; ha az eredeti vizsgálatnál csak egy belső csomagolóeszköz volt, akkor a belső csomagolóeszközök közötti párnázóanyag vastagsága az eredeti vizsgálatnál a belső csomagolóeszköz és a csomagolás külseje közötti vastagságnál nem lehet kisebb. Ha az ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszköz(ök)nél kevesebb vagy kisebb belső csomagolóeszköz(öke)t használnak, akkor az ebből adódó hézagokat ki kell tölteni elegendő mennyiségű párnázóanyaggal;

d)

a külső csomagolóeszköz – üres állapotban vizsgálva – sikeresen kiállta a 6.1.5.6 bekezdésben leírt halmazolási próbát. Az „azonos küldeménydarabok össztömegét” az előző a) pontban az ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszközök össztömege alapján kell meghatározni;

e)

a folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközöket teljesen körül kell venni felszívóképes anyaggal, amely a belső csomagolóeszközök teljes folyadéktartalmának felszívására elegendő mennyiségű;

f)

ha a külső csomagolóeszközt folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközökhöz használják és nem szivárgásmentes, ill. szilárd anyagot tartalmazó belső csomagolóeszközökhöz használják és nem portömör, akkor szivárgásmentes bélés, műanyag zsák vagy egyéb azonos hatékonyságú eszköz alkalmazásával biztosítani kell, hogy a folyadékot, ill. szilárd anyagot szivárgás esetén is megtartsa. Folyadékot tartalmazó csomagolóeszközöknél az előző e) pont szerinti felszívóképes anyagot a folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközöket befogadó eszköz belsejébe kell helyezni.

g)

a csomagolóeszközt a 6.1.3 szakasz szerint úgy kell jelölni, mint az I csomagolási csoportra vizsgált kombinált csomagolásokat. A feltüntetett „legnagyobb össztömeg kg-ban” a külső csomagolóeszköz tömegének és az előző a) pont szerinti ejtőpróbához használt belső csomagolóeszközök fele össztömegének összege legyen. A csomagolóeszköz jelölésében a „V” betűt is fel kell tüntetni, mint azt a 6.1.2.4 bekezdés előírja.

6.1.5.1.8

Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő próbákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek. A vizsgálatok jegyzőkönyvét ellenőrzés céljából meg kell őrizni.

6.1.5.1.9

Amennyiben biztonsági okokból valamilyen belső felületkezelés vagy bevonat szükséges, annak védő tulajdonságait a vizsgálatok után is meg kell őriznie.

6.1.5.1.10

Amennyiben a vizsgálat eredményeinek érvényességét nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintadarabon több vizsgálat is végezhető.

6.1.5.1.11

Kármentő csomagolások A kármentő csomagolásokat (lásd az 1.2.1 szakaszt) a szilárd anyagok vagy belső csomagolások szállítására használt, II csomagolási csoportba tartozó csomagolóeszközökre vonatkozó előírások szerint kell vizsgálni és jelölni, a következő eltérésekkel: a)

a vizsgálatok végrehajtásához töltőanyagként vizet kell használni és a csomagolóeszközöket űrtartalmuk legalább 98%-áig kell megtölteni. Abból a célból, hogy elérjék 978

a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét. Ennek alternatívájaként az ejtőpróba végrehajtásánál az ejtési magasság a 6.1.5.3.5 b) ponttal összhangban változtatható; b)

ezenkívül a csomagolóeszközöknek sikeresen ki kell állniuk a 30 kPa-lal végrehajtott tömörségi próbát, a próba eredményét a 6.1.5.8 bekezdésben előírt vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell; és

c)

a csomagolóeszközöket „T” betűvel kell jelölni, mint azt a 6.1.2.4 bekezdés előírja.

6.1.5.2

A csomagolóeszközök előkészítése a próbákhoz

6.1.5.2.1

A próbákat szállításra kész csomagolásokon kell végrehajtani, beleértve a kombinált csomagolások esetén azok belső csomagolásait. A belső csomagolóeszközöket, a tartályokat, az önálló csomagolóeszközöket, a zsákok kivételével, folyadékok esetén űrtartalmuk legalább 98%-áig, szilárd anyag esetén legalább 95%-áig kell megtölteni. A zsákokat az engedélyezett legnagyobb tömegig kell megtölteni. A kombinált csomagolásoknál, ahol a belső csomagolóeszközök folyadékokat és szilárd anyagokat egyaránt tartalmaznak, külön vizsgálat szükséges a folyadék és külön a szilárd anyag tartalomra. A szállítandó anyag helyettesíthető más anyaggal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. Szilárd anyag esetén a helyettesítő anyagnak ugyanolyan fizikai jellemzői legyenek (tömeg, szemcseméret stb.), mint a szállítandó anyagnak. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.

6.1.5.2.2

Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbáknál ha más anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. A 6.1.5.3.5 pontban meghatározott feltételek között végzett ejtőpróbákhoz víz is használható.

6.1.5.2.3

A papírból vagy papírlemezből készült csomagolóeszközöket legalább 24 órán át szabályozott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőn kell tartani. Három megoldás közül lehet választani. Az ajánlott érték 23 °C  2 °C hőmérséklet és 50%  2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség: 20 °C  2 °C hőmérséklet és 65%  2% relatív páratartalom, illetve 27 °C  2 °C hőmérséklet és 65%  2% relatív páratartalom. Megjegyzés: Az átlagértékeknek e határok közé kell esni. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb 5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.

6.1.5.2.4

(fenntartva)

6.1.5.2.5

A 6.1.4.8 bekezdés szerinti műanyag hordókat, kannákat és – ha szükséges – a 6.1.4.19 bekezdés szerinti összetett (műanyag) csomagolóeszközöket abból a célból, hogy kipróbálják, hogy kémiai összeférhetőségük a folyadékokkal kielégítő-e, szobahőmérsékleten hat hónapig kell tárolni, ez idő alatt a mintadaraboknak azokkal az árukkal kell megtöltve lenniük, amelyeket szállítani kívánnak bennük. A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolást követően a mintadarabokat a 6.1.5.3 – 6.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni. Az összetett (műanyag) csomagolóeszközök belső tartályai esetén nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a töltőanyag hatására lényegesen nem változnak meg. 979

A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni: a)

jelentős ridegedést; vagy

b)

a szakítószilárdság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével.

Ha a műanyag viselkedését más módszerekkel megállapították, az előző összeférhetőségi vizsgálattól el lehet tekinteni. Az ilyen eljárásoknak azonban legalábbis azonos értékűnek kell lennie az előző összeférhetőségi vizsgálattal és azokat az illetékes hatóságnak el kell ismernie. Megjegyzés: Az olyan műanyag hordókra és kannákra, valamint az összetett (műanyag) csomagolóeszközökre vonatkozóan, amelyek polietilénből készülnek, lásd a 6.1.5.2.6 pontot is. 6.1.5.2.6

A 6.1.4.8 bekezdés szerinti, polietilénből készült hordóknál és kannáknál, valamint – ha szükséges – a 6.1.4.19 bekezdés szerinti, polietilénből készült összetett (műanyag) csomagolóeszközöknél a töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.21 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is). A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szempontjából reprezentálják a szállítandó anyagot. E csomagolóeszközök kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadékkal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva. A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolás után a mintadarabokat a 6.1.5.3 – 6.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni. Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni. A polietilénből készült csomagolóeszközökre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.

6.1.5.2.7

A 6.1.5.2.6 pont szerinti polietilénből készült csomagolóeszközök, ha kiállták a 6.1.5.2.6 pont szerinti próbát, más töltőanyagokra is jóváhagyhatók, mint amelyeket 4.1.1.21 bekezdés szerint helyettesítettek. Ennek a jóváhagyásnak laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia, amelyeknek igazolniuk kell, hogy ezeknek az anyagoknak a hatása a mintadarabokra – a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából – gyengébb, mint a standardfolyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az előző 4.1.1.21.2 pont feltételei érvényesek.

6.1.5.2.8

A kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközein nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a betöltött anyag hatására lényegesen nem változnak. A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni: a)

a jelentős ridegedést; vagy

b)

a rugalmasság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével. 980

6.1.5.3

Ejtőpróba4)

6.1.5.3.1

A próbadarabok száma (gyártási típusonként és gyártónként) és a próbadarab helyzete az ejtőpróbához A lapra való ejtéstől eltérő ejtőpróbáknál a tömegközéppontnak függőlegesen a felütközési pont fölött kell lennie. Amennyiben egynél több helyzet lehetséges egy adott ejtőpróbánál, azt a helyzetet kell választani, ami a legnagyobb valószínűséggel eredményezi a csomagolóeszköz sérülését. Csomagolóeszköz a)

Acélhordó Alumíniumhordó Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve) Acélkanna Alumíniumkanna Rétegelt falemez hordó Papírlemez hordó Műanyag hordó és kanna Hordó alakú összetett csomagolóeszköz Finomlemez csomagolóeszköz

b)

Faláda Rétegelt falemez láda Farostlemez láda Papírlemez láda Műanyag láda Acél- vagy alumíniumláa Láda alakú összetett csomagolóeszköz Zsák – egyrétegű, oldalvarrattal

c)

6.1.5.3.2

d)

Zsák – egyrétegű, oldalvarrat nélkül, vagy többrétegű

e)

Hordó vagy láda alakú összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz, amely a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel van ellátva

A próbadarabok száma hat (ejtőpróbánként három)

A próbadarabok helyzete az ejtőpróbához első próba (három próbadarabbal): a csomagolásokat átlósan a fenék korcolására, vagy ha ilyen nincs, a körvarratra vagy az élre kell ejteni második próba (három másik próbadarabbal): a csomagolásokat a leggyengébb pontra kell ejteni, amely az első ejtés során nem került vizsgálatra, pl. az egyik záróelemre vagy egyes hengeres hordóknál a hordópalást hosszirányú hegesztési varratára első próba: a fenéklapra öt (ejtőpróbánként második próba: a tetőlapra harmadik próba: a hosszabbik egy) oldallapra negyedik próba: a rövidebbik oldallapra ötödik próba: az egyik sarokra első próba: a zsák egyik széles oldallapjára második próba: a zsák egyik keskeny oldallapjára harmadik próba: a zsák végére első próba: a zsák egyik széles három oldallapjára (két ejtés második próba: a zsák végére zsákonként) átlós irányban a fenék három (ejtőpróbánként peremére, ha ilyen nincs, a körvarratra vagy a fenékélre egy) három (három ejtés zsákonként)

A próbadarabok különleges előkészítése az ejtőpróbákhoz A próbadarab és tartalmának hőmérsékletét –18 °C-ra vagy az alá kell csökkenteni a következő csomagolásoknál: a)

4)

műanyag hordók (lásd a 6.1.4.8 bekezdést);

Lásd az ISO 2248 szabványt.

981

b)

műanyag kannák (lásd a 6.1.4.8 bekezdést):

c)

műanyag ládák a habosított műanyag ládák kivételével (lásd a 6.1.4.13 bekezdést);

d)

összetett (műanyag) csomagolóeszközök (lásd a 6.1.4.19 bekezdést); és

e)

kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközökkel, a szilárd anyagokhoz vagy tárgyakhoz használt műanyag zsákok kivételével.

Ha a próbadarabokat ily módon készítették elő, a 6.1.5.2.3 pontban előírt kondicionálás elhagyható. A próbához használt folyadékokat szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával kell folyékony állapotban tartani. 6.1.5.3.3

A folyékony anyagokhoz használt, levehető tetejű csomagolóeszközöknél csak a megtöltés és lezárás után 24 óra múlva szabad az ejtőpróbát elvégezni, tekintettel a tömítés esetleges rugalmas alakváltozására.

6.1.5.3.4

Ütközőlap Az ütközőlap legyen rugalmatlan és vízszintes felületű, valamint: –

egy darabból álló és elég masszív, hogy ne mozdulhasson el;

–

sima felületű, amely mentes minden olyan helyi hibától, amely befolyásolhatná a vizsgálat eredményét;

–

elég szilárd, hogy a vizsgálati körülmények között ne deformálódjon és ne sérülhessen meg a vizsgálat hatására; elég nagy, hogy a vizsgált küldeménydarab teljes egészében a felületére essék.

– 6.1.5.3.5

Ejtési magasság Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik: I csomagolási csoport 1,8 m

II csomagolási csoport 1,2 m

III csomagolási csoport 0,8 m

Önálló csomagolóeszközökben vagy kombinált csomagolások belső csomagolóeszközeiben levő folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre: Megjegyzés: A víz alatt értendők a –18 °C-on végzett vizsgálathoz használt, legalább 0,95 relatív sűrűségű víz/fagyásgátló oldatok is. a)

olyan szállítandó anyagoknál, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:

b)

I csomagolási csoport II csomagolási csoport III csomagolási csoport 1,8 m 1,2 m 0,8 m olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):

c)

I csomagolási csoport II csomagolási csoport III csomagolási csoport relatív sűrűség 1,5 (m) relatív sűrűség  1,0 (m) relatív sűrűség 0,67 (m) olyan anyagok szállítására használt és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott finomlemez csomagolóeszközök esetében, amelyeknek viszkozitása 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb (ez megfelel az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílású szabványos pohárból 30 s kifolyási időnek): i)

ha a relatív sűrűség nem haladja meg az 1,2 értéket: 982

ii)

II csomagolási csoport III csomagolási csoport 0,6 m 0,4 m ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve): II csomagolási csoport relatív sűrűség  0,5 m

III csomagolási csoport relatív sűrűség  0,33 m

6.1.5.3.6

Elfogadási feltétel

6.1.5.3.6.1

Minden folyadékot tartalmazó csomagolásnak tömítettnek kell maradnia, miután a belső és a külső nyomás között az egyensúly létrejött; a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközöknél és a kombinált csomagolások belső csomagolásainál nincs szükség arra, hogy a nyomások kiegyenlítődjenek.

6.1.5.3.6.2

Ha szilárd anyagok szállítására használt csomagolóeszközt ejtőpróbának vetnek alá úgy, hogy az ütközőlapra a felső rész ütközik fel, és a tartalmat a belső csomagolóeszköz vagy belső tartály (pl. műanyag zsák) teljes egészében megtartotta, a próbadarab kiállta a próbát, még akkor is, ha a zárószerkezet már nem portömör, de megtartó funkcióját megőrizte.

6.1.5.3.6.3

A csomagolóeszközön, ill. az összetett csomagolóeszköz vagy a kombinált csomagolás külső csomagolóeszközén nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát. A belső tartályoknak, a belső csomagolóeszközöknek, ill. a tárgyaknak teljesen a külső csomagolóeszközben kell maradniuk, és a belső tartály(ok)ból, ill. csomagolóeszköz(ök)ből a töltőanyag nem szivároghat vagy szóródhat ki.

6.1.5.3.6.4

A zsákok külső rétegén, ill. a külső csomagolóeszközön nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát.

6.1.5.3.6.5

Felütközésnél a zárószerkezeteknél keletkezett nagyon csekély veszteség nem tekinthető a csomagolás hiányosságának, feltéve, hogy további elfolyás nincs.

6.1.5.3.6.6

Az 1 osztályba tartozó áruk csomagolásán semmiféle olyan repedés nem engedhető meg, amely miatt az robbanóanyagok vagy -tárgyak a külső csomagolóeszközből kijuthatnának.

6.1.5.4

Tömörségi próba Tömörségi próbát kell végrehajtani minden, folyékony anyag szállítására szánt csomagolás típuson, kivéve: –

a kombinált csomagolások belső csomagolásait;

–

a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott és összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályait;

–

az olyan finomlemez csomagolóeszközöket, amelyek 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok csomagolására valók és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva.

6.1.5.4.1

A próbadarabok száma: gyártási mintánként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.4.2

A próbadarabok különleges előkészítése a próbához: a szellőző-szerkezettel ellátott zárószerkezetet hasonló, de szellőző-szerkezet nélkülire kell kicserélni, vagy a szellőzőszerkezetet le kell zárni.

6.1.5.4.3

Vizsgálati módszer és alkalmazandó nyomás: a csomagolóeszközöket, beleértve a zárószerkezeteket is, víz alatt kell tartani 5 percen át, mialatt a belső levegőnyomás hat rájuk; a rögzítési módszernek nem szabad a próba eredményét befolyásolnia. 983

Az alkalmazandó levegőnyomás (túlnyomás): I csomagolási csoport II csomagolási csoport III csomagolási csoport legalább 30 kPa (0,3 bar) legalább 20 kPa (0,2 bar) legalább 20 kPa (0,2 bar) Alkalmazhatók más, legalább azonos hatékonyságú eljárások is. 6.1.5.4.4

Elfogadási feltétel: nem következhet be semmiféle szivárgás.

6.1.5.5

Belsőnyomás-állósági próba (folyadéknyomás-próba)

6.1.5.5.1

A vizsgálandó csomagolóeszközök A folyadéknyomás-próbát folyadék befogadására használt, minden fémből és műanyagból készült és összetett csomagolóeszköz típusán el kell végezni. Nincs szükség nyomáspróbára: –

a kombinált csomagolások belső csomagolásain;

–

a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályain; és

–

az olyan finomlemez csomagolóeszközökön, amelyek 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok csomagolására valók és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva.

6.1.5.5.2


6.1.5.5.3

A próbadarabok különleges előkészítése a próbához: a szellőző-szerkezettel ellátott zárószerkezetet hasonló, de szellőző-szerkezet nélkülire kell kicserélni, vagy a szellőző-szerkezeteket le kell zárni.

6.1.5.5.4

Vizsgálati módszer és alkalmazandó nyomás: a fém csomagolóeszközöket és az összetett (üveg, kőagyag, porcelán) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 5 percig kell a próbanyomásnak kitenni. A műanyag csomagolóeszközöket és az összetett (műanyag) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 30 percig kell a próbanyomásnak kitenni. Ez az a próbanyomás, amit a jelölésben a 6.1.3.1 d) pont szerint fel kell tüntetni. A csomagolóeszköz megtámasztásának módja nem hamisíthatja meg a próba eredményeit. A nyomást folyamatosan és egyenletesen kell növelni. A próbanyomást a próba teljes időtartama alatt állandó értéken kell tartani. Az alkalmazott folyadéknyomást (túlnyomást) a következő módszerek egyikével kell meghatározni. A próbanyomás nem lehet kisebb, mint: a)

a csomagolásban 55 °C-on mért teljes túlnyomás (vagyis a betöltött folyadék gőznyomásának és a levegő vagy más inert gázok parciális nyomásának összegéből levonva 100 kPa-t) szorozva 1,5 biztonsági tényezővel; e teljes túlnyomás meghatározásához a 4.1.1.4 bekezdés szerinti maximális töltési fokot és 15 °C töltési hőmérsékletet kell alapul venni; vagy

b)

a betöltött folyadék 50 °C-on mért gőznyomásának 1,75-szorosából levonva 100 kPat, de legalább 100 kPa túlnyomás; vagy

c)

a betöltött folyadék 55 °C-on mért gőznyomásának 1,5-szereséből levonva 100 kPa-t, de legalább 100 kPa túlnyomás.

6.1.5.5.5

Ezenkívül az I csomagolási csoportba tartozó folyadékokhoz szánt csomagolóeszközöket a csomagolóeszköz szerkezeti anyagától függően 5 percig vagy 30 percig legalább 250 kPa próbanyomással (túlnyomással) kell vizsgálni.

6.1.5.5.6

Elfogadási feltétel: egyetlen csomagolóeszköz sem szivároghat.

984

6.1.5.6

Halmazolási próba A halmazolási próbát minden csomagolástípuson el kell végezni, kivéve a zsákokat és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, nem halmazolható, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközöket.

6.1.5.6.1


6.1.5.6.2

Vizsgálati módszer: a próbadarabot ki kell tenni a csomagolóeszköz felső felületére ható, az azonos küldeménydarabok össztömegével megegyező erőnek, melyek a szállítás során arra halmazolhatók; amennyiben a próbadarab tartalma olyan folyadék, amelynek relatív sűrűsége eltér a szállítandó folyadék sűrűségétől, az erőt ez utóbbira vonatkoztatva kell kiszámítani. A legkisebb halmazolási magasság, beleértve a próbadarabot is, 3 méter. A próba időtartama 24 óra, kivéve a folyadékokhoz szánt műanyag hordókat, kannákat és a 6HH1 és 6HH2 összetett csomagolóeszközöket, amelyeket 28 nap időtartamon át kell legalább 40 °C hőmérsékleten halmazolási próbának alávetni. A 6.1.5.2.5 pont szerinti vizsgálathoz az eredeti töltőanyagot kell használni. A 6.1.5.2.6 pont szerinti vizsgálatnál a halmazolási próbát standardfolyadékkal kell végrehajtani.

6.1.5.6.3

Elfogadási feltétel: A csomagolóeszköz nem szivároghat. Összetett csomagolóeszközök, ill. kombinált csomagolások esetén a belső tartályban, ill. a belső csomagolásban található anyagból semennyinek sem szabad kifolynia. Egyetlen próbadarabon sem szabad olyan sérülésnek lennie, amely veszélyeztetheti a szállítás során a biztonságot, sem pedig olyan alakváltozásoknak, amelyek csökkenthetik a szilárdságot vagy a stabilitás hiányát vonhatják maguk után, ha a küldeménydarabokat egymásra rakják. A műanyag csomagolóeszközöket a próba értékelése előtt környezeti hőmérsékletre kell hűteni.

6.1.5.7

Kiegészítő áteresztőképességi (szivárgási) próba a 60 °C vagy annál kisebb lobbanáspontú folyadékok szállítására használt, a 6.1.4.8 bekezdés szerinti műanyag hordókra és kannákra, és a 6.1.4.19 bekezdés szerinti összetett (műanyag) csomagolóeszközökre, kivéve a 6HA1 kódjelű csomagolóeszközöket A polietilénből gyártott csomagolóeszközökön ezt a próbát csak akkor kell végrehajtani, ha benzol, toluol, xilol vagy ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek vagy készítmények szállítására kell jóváhagyni.

6.1.5.7.1

A próbadarabok száma: Gyártási típusonként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.7.2

A próbadarabok különleges előkészítése a próbákhoz: A próbadarabokat előzetesen, vagy a 6.1.5.2.5 pont szerint eredeti töltőanyaggal, vagy polietilénből gyártott csomagolóeszközöknél a 6.1.5.2.6 pont szerint szénhidrogén-keverék (white spirit) standardfolyadékkal megtöltve kell tárolni.

6.1.5.7.3

Vizsgálati eljárás: A jóváhagyandó anyaggal megtöltött próbadarabokat 50%-os relatív páratartalom mellett és 23 °C-on 28 napig tartó tárolás előtt és után le kell mérni. A polietilénből gyártott csomagolásoknál a próbát szénhidrogén-keverék (white spirit) standardfolyadékkal is el lehet végezni benzol, toluol vagy xilol helyett.

6.1.5.7.4

Elfogadási feltétel: A folyadékáteresztés (szivárgás) nem haladhatja meg a 0,008 g/(l·h) értéket.

6.1.5.8

Vizsgálati jegyzőkönyv

6.1.5.8.1

A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a csomagolóeszköz felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni: 1.

A vizsgálatot végző szervezet neve és címe; 985

2.

A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;

5.

A csomagolóeszköz gyártója;

6.

A csomagolóeszköz típus leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzzal (rajzokkal) és/vagy fényképpel (fényképekkel) kiegészíthető;

7.

Legnagyobb űrtartalom;

8.

A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. folyadékoknál a viszkozitás és a relatív sűrűség és szilárd anyagoknál a szemcseméret;

9.

A vizsgálatok leírása és eredményei;

10.

A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.

6.1.5.8.2

A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített csomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.1.6

Standardfolyadékok polietilénből gyártott csomagolóeszközök (IBC-k) kémiai összeférhetőségének a 6.1.5.2.6, ill. a 6.5.6.3.5 pont szerinti vizsgálatához

6.1.6.1

Az ilyen műanyaghoz a következő standardfolyadékokat kell használni: a)

Nedvesítőszer oldatot olyan anyagoknál, amelyeknek a polietilénre erős, feszültségkorróziót kiváltó hatásuk van, különösen az összes, nedvesítőszert tartalmazó oldatnál és készítménynél. Alkil-benzol-szulfonát 1%-os vizes oldatát vagy nonil-fenol-etoxilát 5%-os vizes oldatát kell használni, amelyet a vizsgálatokhoz történő első felhasználás előtt legalább 14 napig 40 °C-on előtárolásnak kell alávetni. Az oldat felületi feszültségének 23 °Con 31…35 mN/m-nek kell lennie. A halmazolási próbánál legalább 1,2 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Amennyiben a nedvesítőszer oldattal való kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyított, akkor ecetsavval nem kell összeférhetőségi vizsgálatot végezni. Olyan töltőanyagok esetén, amelyeknek a polietilénre a nedvesítőszer oldatnál erősebb feszültségkorróziót kiváltó hatásuk van, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti, 40 °C-on végzett, háromhetes előtárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

b)

Ecetsavat olyan anyagoknál és készítményeknél, amelyeknek a polietilénre feszültségkorróziót kiváltó hatásuk van, különösen a monokarbonsavaknál és egyértékű alkoholoknál. 98…100%-os koncentrációjú ecetsavat kell használni, amelynek relatív sűrűsége 1,05. A halmazolási próbánál legalább 1,1 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént az ecetsavnál nagyobb mértékben és legfeljebb 4% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes előtárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni. 986

c)

Normál-butil-acetátot/n-butil-acetáttal telített nedvesítőszer oldatot olyan anyagoknál és készítményeknél, amelyek a polietilént legfeljebb 4% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, és egyidejűleg feszültségkorróziót okoznak, különösen növényvédő szereknél, folyékony festékeknél és észtereknél. A 6.1.5.2.6 pont szerinti előtároláshoz 98…100%-os koncentrációjú n-butil-acetátot kell használni. A 6.1.5.6 bekezdés szerinti halmazolási próbához az előző a) pont szerinti 1…10% vizes nedvesítőszer oldatot és 2% n-butil-acetátot tartalmazó vizsgálófolyadékot kell használni. A halmazolási próbánál legalább 1,0 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént az n-butil-acetátnál nagyobb mértékben és legfeljebb 7,5% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes előtárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

d)

Szénhidrogén-keveréket (white spirit) a polietilénre duzzasztó hatást kifejtő anyagoknál és készítményeknél, különösen szénhidrogéneknél, észtereknél és ketonoknál. A szénhidrogén-keverék forrás tartományának 160…220 °C közöttinek, relatív sűrűségének 0,78…0,80 közöttinek, lobbanáspontjának 50 °C fölöttinek és aromás szénhidrogén-tartalmának 16…21%-nak kell lenni. A halmazolási próbánál legalább 1,0 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént 7,5%-nál nagyobb tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes előtárolás után, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

e)

Salétromsavat minden olyan anyagnál és készítménynél, amelynek a polietilénre gyakorolt oxidáló hatása és molekulatömeg-csökkentése azonos vagy kisebb mértékű, mint az 55%-os salétromsavé. A salétromsavat legalább 55%-os koncentrációban kell alkalmazni. A halmazolási próbánál legalább 1,4 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Olyan töltőanyagok esetén, amelyek oxidáló hatása vagy molekulatömeg-csökkentése nagyobb mértékű, mint az 55%-os salétromsavé, a 6.1.5.2.5 pont szerint kell eljárni. Az ilyen esetekben a felhasználhatóság időtartamát a károsodás mértékének megfigyelése alapján kell meghatározni (pl. legalább 55%-os töménységű salétromsavnál 2 év).

f)

Vizet azoknál az anyagoknál, amelyek az a) – e) pontban jelzett esetektől eltérően nem támadják meg a polietilént, különösen szervetlen savaknál és lúgoknál, vizes sóoldatoknál, többértékű alkoholoknál és vízben oldott szerves anyagok esetében. A halmazolási próbánál legalább 1,2 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Ha a megfelelő kémiai összeférhetőség nedvesítőszer oldattal vagy salétromsavval bizonyított, a gyártási típust nem szükséges vízzel vizsgálni.

987

6.2 FEJEZET A NYOMÁSTARTÓ TARTÁLYOK, AZ AEROSZOLOK, A GÁZZAL TÖLTÖTT, KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) ÉS A GYÚLÉKONY, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZT TARTALMAZÓ ÜZEMANYAGCELLA KAZETTÁK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Megjegyzés: Az aeroszolok, a gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok) és a gyúlékony, cseppfolyósított gázt tartalmazó üzemanyagcella kazetták nem tartoznak a 6.2.1 – 6.2.5 szakaszok hatálya alá. 6.2.1

Általános követelmények

6.2.1.1

Tervezés és gyártás

6.2.1.1.1

A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket úgy kell méretezni, gyártani, bevizsgálni és felszerelni, hogy a normális szállítási feltételek mellett és normális használatot feltételezve minden fellépő igénybevételt, beleértve a kifáradást is, elviseljenek.

6.2.1.1.2

(fenntartva)

6.2.1.1.3

A legkisebb falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványokban meghatározott értéknél.

6.2.1.1.4

Hegesztett nyomástartó tartályokhoz csak hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel.

6.2.1.1.5

A palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek próbanyomásának a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a nyomás alatti vegyszereknél a 4.1.4.1 bekezdés P206 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. A zárt mélyhűtő tartályoknál a próbanyomásnak a 4.1.4.1 bekezdés P203 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. A fémhidrid tárolórendszer próbanyomásának a 4.1.4.1 bekezdés P205 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. Adszorbeált gázoknál a palack próbanyomásának a 4.1.4.1 bekezdés P208 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie.

6.2.1.1.6

A köteget alkotó nyomástartó tartályokat szerkezeti szerelvényekkel kell egységbe építeni. A nyomástartó tartályokat úgy kell rögzíteni, hogy se a szerkezeti szerelvényekhez képest ne mozdulhassanak el, se oly módon, ami veszélyes helyi feszültség halmozódást okozna. A csőrendszert (pl. gyűjtőcsöveket, szelepeket, nyomásmérőket) úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az ütközések okozta sérülésekkel és a szállítás során felépő szokásos erőhatásokkal szemben védve legyenek. A gyűjtőcső próbanyomásának legalább akkorának kell lennie, mint a palackokénak. A cseppfolyósított, mérgező gázok esetén mindegyik nyomástartó tartálynak elválasztó szeleppel kell rendelkeznie, ami biztosítja, hogy minden egyes nyomástartó tartály külön tölthető legyen és a szállítás alatt tartalmuk egymással ne cserélődhessen ki. Megjegyzés: A cseppfolyósított, mérgező gázok a 2T, 2TF, 2TC, 2TO, 2TFC, ill. 2TOC osztályozási kód alá tartoznak.

6.2.1.1.7

Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán károsodást okozhat.

988

6.2.1.1.8

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt zárt mélyhűtő tartályok gyártására vonatkozó kiegészítő követelmények

6.2.1.1.8.1

Minden egyes nyomástartó tartályra meg kell állapítani a felhasznált fém mechanikai tulajdonságait, beleértve az ütőszilárdságot és a hajlítási együtthatót. Megjegyzés: Az ütőszilárdságra (a fajlagos ütőmunkára) vonatkozóan a 6.8.5.3 bekezdés részletezi az alkalmazható vizsgálati követelményeket.

6.2.1.1.8.2

A nyomástartó tartályokat hőszigetelni kell. A hőszigetelést az ütések ellen burkolattal kell védeni. Ha a nyomástartó tartály és a burkolat közötti tér légüres (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy egy elismert műszaki szabályzat szerint számítva legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomásnak vagy legalább 200 kPa (2 bar) (túlnyomás) számított kritikus felszakítási nyomásnak álljon ellen maradandó alakváltozás nélkül. Ha a burkolat gáztömören zár (pl. vákuumszigetelés esetén), megfelelő szerkezettel kell megakadályozni, hogy a nyomástartó tartályon vagy szerelvényein bekövetkező tömítetlenség esetén a szigetelőrétegben veszélyes nyomás keletkezzék. A berendezésnek meg kell akadályoznia, hogy a szigetelésbe nedvesség hatoljon be.

6.2.1.1.8.3

Azok a zárt mélyhűtő tartályok, amelyek atmoszférikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgálnak, nem tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek az oxigénnel vagy az oxigénben dús környezettel veszélyes módon reagálhatnak, ha a hőszigetelés olyan részén helyezkednek el, ahol fennáll annak a veszélye, hogy oxigénnel vagy oxigénben dús környezettel érintkeznek.

6.2.1.1.8.4

A zárt mélyhűtő tartályokat megfelelő emelő és rögzítő szerkezetekkel kell tervezni és ellátni.

6.2.1.1.9

Az acetilénhez használt nyomástartó tartályok gyártására vonatkozó kiegészítő követelmények Az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokat olyan, egyenletesen elosztott, porózus anyaggal kell kitölteni, amely megfelel az illetékes hatóság által meghatározott követelményeknek és vizsgálatoknak, és amely: a)

összeférhető a nyomástartó tartállyal, és sem az acetilénnel, sem az oldószerrel (az UN 1001 oldott acetilén esetén) nem alkot káros vagy veszélyes vegyületet;

b)

képes megakadályozni az acetilén bomlásának terjedését a porózus anyagban.

Az UN 1001 oldott acetilén esetén az oldószernek összeférhetőnek kell lennie a nyomástartó tartállyal. 6.2.1.2

Szerkezeti anyagok

6.2.1.2.1

A nyomástartó tartályok és zárószerkezetük anyaga, amely a veszélyes áruval közvetlenül érintkezik csak olyan lehet, amelyet a szállítandó veszélyes áru nem támad meg, ill. nem gyengít, és amely nem fejt ki veszélyes hatást, pl. reakció katalizálást vagy a veszélyes áruval való reakciót.

6.2.1.2.2

A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványokban és a nyomástartó tartályban szállítandó veszélyes anyagra vonatkozó csomagolási utasításban meghatározott anyagból kell gyártani. Az anyagnak a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványban meghatározottak szerint ellenállónak kell lennie a ridegtöréssel és a feszültség alatti korróziós repedezéssel szemben.

989

6.2.1.3

Üzemi szerelvények

6.2.1.3.1

A nyomásnak kitett szelepeket, csővezetékeket és más szerelvényeket – a nyomáscsökkentő szerkezetek kivételével – úgy kell tervezni és gyártani, hogy a repesztőnyomásuk a nyomástartó tartály próbanyomásának legalább 1,5-szerese legyen.

6.2.1.3.2

Az üzemi szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. A nyomáscsökkentő szelepekhez vezető gyűjtőcső vezetéknek elegendően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a szelepek és a csővezeték nyíródása és a nyomástartó tartály tartalmának kiszabadulása. A töltő- és ürítő szelepeknek és a védőkupakoknak a nem szándékos nyitással szemben védhetőnek kell lenniük. A szelepeket a 4.1.6.8 bekezdésben előírt módon védeni kell.

6.2.1.3.3

A kézzel nem mozgatható. ill. nem gördíthető nyomástartó tartályokat olyan szerkezettel (pl. csúszótalppal, emelőfülekkel, kampókkal) kell ellátni, amely lehetővé teszi gépi berendezéssel való biztonságos kezelésüket, és ezt úgy kell tartályra felszerelni, hogy ne okozzák sem a nyomástartó tartály gyengülését, sem pedig meg nem engedhető igénybevételét.

6.2.1.3.4

Az önálló nyomástartó tartályokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása 2) bekezdése vagy a P205 csomagolási utasítás, ill. a 6.2.1.3.6.4 és a 6.2.1.3.6.5 pontok szerint kell nyomáscsökkentő szerkezettel ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagoknak a tartályba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását. A nyomáscsökkentő szerkezeteket a gyúlékony gázzal töltött, gyűjtőcsővel összekapcsolt, vízszintes helyzetű nyomástartó tartályokon úgy kell elhelyezni, hogy a lefúvás a szabad levegőbe akadálytalanul történhessen, és normális szállítási körülmények mellett a kiszabaduló gáz ne ütközzön magának a nyomástartó tartálynak.

6.2.1.3.5

A térfogatra töltött nyomástartó tartályokat szintjelzővel kell ellátni.

6.2.1.3.6

A zárt mélyhűtő tartályokra vonatkozó kiegészítő követelmények

6.2.1.3.6.1

A gyúlékony mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló zárt mélyhűtő tartályok minden töltő- és ürítőnyílását legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, ahol az első egy zárószelep, a második pedig egy sapka vagy azzal egyenértékű, más szerkezet.

6.2.1.3.6.2

Azokon a csővezeték szakaszokon, amelyek mindkét végükön zárhatóak, és azokon a részeken, ahol folyékony anyag maradhat vissza, a csővezetékben a túlzott nyomás kialakulásának elkerülésére automatikus nyomáscsökkentő rendszert kell alkalmazni.

6.2.1.3.6.3

A zárt mélyhűtő tartályoknál minden csatlakozáson jól látható módon fel kell tüntetni a rendeltetését (pl. gőzfázis, folyadékfázis).

6.2.1.3.6.4

Nyomáscsökkentő szerkezetek

6.2.1.3.6.4.1

A zárt mélyhűtő tartályokat legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is.

6.2.1.3.6.4.2

A zárt mélyhűtő tartályok ezenkívül a 6.2.1.3.6.5 pont követelményeinek kielégítésére a rugóterhelésű szerkezettel (szerkezetekkel) párhuzamosan hasadótárcsával is elláthatók.

6.2.1.3.6.4.3

A nyomáscsökkentő szerkezet csatlakozásának akkora keresztmetszetűnek kell lennie, amekkora lehetővé teszi, hogy a szükséges ürítési mennyiség akadálytalanul eljuthasson a 990

nyomáscsökkentő szerkezethez. 6.2.1.3.6.4.4

Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési fok mellett is a zárt mélyhűtő tartály gőzterében kell lennie és a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen a gőz akadálytalan távozása.

6.2.1.3.6.5

A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye és beállítása Megjegyzés: A zárt mélyhűtő tartályok nyomáscsökkentő szerkezetei szempontjából a megengedett legnagyobb üzemi nyomás a megtöltött, zárt mélyhűtő tartály tetején, üzemi helyzetben megengedett legnagyobb tényleges túlnyomás, beleértve a töltés és ürítés során fellépő legnagyobb tényleges nyomást.

6.2.1.3.6.5.1

A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomáson automatikusan ki kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell és minden, ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia.

6.2.1.3.6.5.2

A hasadótárcsákat olyan névleges nyomásra kell beállítani, ami a próbanyomás és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 150%-ának megfelelő nyomás közül az alacsonyabb értékkel egyenlő.

6.2.1.3.6.5.3

A vákuumszigetelt, zárt mélyhűtő tartályoknál a vákuum csökkenése esetén a beépített nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) a zárt mélyhűtő tartályban ne lépje túl a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át.

6.2.1.3.6.5.4

A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat1) szerint kell meghatározni.

6.2.1.4

A nyomástartó tartályok engedélyezése

6.2.1.4.1

A nyomástartó tartályok megfelelőségét a gyártásukkor kell értékelni az illetékes hatóság által előírt módon. A nyomástartó tartályokat egy vizsgáló szervezetnek kell megvizsgálnia és engedélyeznie. A műszaki dokumentációnak a tervezés és a gyártás részletes leírását, valamint a gyártás és a vizsgálat teljes dokumentációját tartalmaznia kell.

6.2.1.4.2

A minőségbiztosítási rendszernek meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak.

6.2.1.5

Üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.1.5.1

Az új nyomástartó tartályokat – a zárt mélyhűtő tartályok és a fémhidrid tárolórendszerek kivételével – a gyártás során és az üzembe helyezés előtt a vonatkozó tervezési szabványoknak megfelelően vizsgálatnak kell alávetni, amelynek a következőkre kell kiterjednie: Elegendő számú nyomástartó tartály mintadarabon:

1)

a)

a szerkezeti anyag mechanikai jellemzőinek vizsgálatára;

b)

a legkisebb falvastagság ellenőrzésére;

Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.

991

c)

a szerkezeti anyag minden egyes gyártási sorozaton belüli azonosságának (minőségének) ellenőrzésére;

d)

a nyomástartó tartály külső és belső állapotának vizsgálatára;

e)

a nyakmenet vizsgálatára;

f)

a tervezési szabványoknak való megfelelőség ellenőrzésére.

Minden egyes nyomástartó tartályon: g)

folyadéknyomás-próbára. A nyomástartó tartálynak a tervezési előírásokban meghatározottnál nagyobb tágulás bekövetkezte nélkül kell elviselnie a próbanyomást;

Megjegyzés: Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a folyadéknyomás-próba gázzal végzett vizsgálattal helyettesíthető, ha az ilyen eljárás nem okoz semmiféle veszélyt.

6.2.1.5.2

h)

a gyártási hibák vizsgálatára és értékelésére. A hibákat ki kell javítani vagy a nyomástartó tartályt használatra alkalmatlanná kell tenni. Hegesztett nyomástartó tartályok esetén különös figyelmet kell fordítani a hegesztés minőségére;

i)

a nyomástartó tartályon levő jelölések vizsgálatára;

j)

ezen kívül az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén szállítására használt nyomástartó tartályoknál ellenőrizni kell a porózus anyag megfelelő alkalmazását és állapotát, ill. ha van, az oldószer mennyiségét.

A zárt mélyhűtő tartályok egy megfelelő mintadarabján el kell végezni a 6.2.1.5.1 a), b), d) és f) pontban meghatározott vizsgálatokat. Ezen kívül a zárt mélyhűtő tartályok mintadarabján a vonatkozó tervezési és gyártási előírások szerint radiográfiás, ultrahangos vagy más alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel meg kell vizsgálni a hegesztéseket. A burkolat hegesztését nem kell így vizsgálni. Ezen kívül minden zárt mélyhűtő tartályt alá kell vetni az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak és a 6.2.1.5.1 g), h) és i) pontban meghatározott vizsgálatoknak, valamint tömörségi próbának és összeszerelés után ellenőrizni kell az üzemi szerelvények kielégítő működését.

6.2.1.5.3

A fémhidrid tárolórendszereknél ellenőrizni kell, hogy a fémhidrid tárolórendszerben használt tartályok egy megfelelő mintadarabján elvégezték a 6.2.1.5.1 a), b), c), d), e) (ha alkalmazható rá), f), g), h) és i) pontban meghatározott vizsgálatokat. Ezen kívül a fémhidrid tárolórendszerek egy megfelelő mintadarabján el kell végezni a 6.2.1.5.1 c) és f) pontban, valamint, ha alkalmazható rá, a 6.2.1.5.1 e) pontban meghatározott vizsgálatokat és a fémhidrid tárolórendszer külső állapotát is meg kell vizsgálni. Ezen kívül minden fémhidrid tárolórendszert alá kell vetni az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak és a 6.2.1.5.1 h) és i) pontban meghatározott vizsgálatoknak, valamint tömörségi próbának és ellenőrizni kell az üzemi szerelvények kielégítő működését..

6.2.1.6

Időszakos vizsgálat

6.2.1.6.1

Az újratölthető nyomástartó tartályokat – a mélyhűtő tartályok kivételével – az illetékes hatósága által felhatalmazott szervezet által időszakos vizsgálatnak kell alávetni, amelynek a következőkre kell kiterjednie: a)

a nyomástartó tartály külső állapotának vizsgálatára, valamint a szerelvények és a külső jelölések ellenőrzésére;

b)

a nyomástartó tartály belső állapotának vizsgálatára (pl. a belső vizsgálattal, a legkisebb falvastagság ellenőrzésével); 992

c)

a menetek vizsgálatára, ha korrózió jelei mutatkoznak vagy ha a szerelvényeket eltávolították;

d)

folyadéknyomás-próbára és szükség esetén alkalmas vizsgálati eljárással az anyagjellemzők ellenőrzésére;

e)

az üzemi szerelvények, az egyéb tartozékok és a nyomáscsökkentő szerkezetek ellenőrzésére, amennyiben azokat újra üzembe helyezik.

Megjegyzés: 1. Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a folyadéknyomás-próba helyettesíthető gázzal végzett vizsgálattal, ha az ilyen eljárás nem okoz semmiféle veszélyt. 2. Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a palackok, ill. nagypalackok folyadéknyomás-próbája akusztikus emissziós vizsgálaton vagy az akusztikus emissziós és az ultrahangos vizsgálat kombinációján alapuló, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető. Az akusztikus emissziós vizsgálathoz útmutatóként az ISO 16148:2006 szabvány alkalmazható. 3. A folyadéknyomás-próba varrat nélküli alumíniumötvözet gázpalackoknál az ISO 10461:2005 + A1:2006 szabvány, ill. varrat nélküli acél gázpalackoknál az ISO 6406:2005 szabvány szerint végzett ultrahangos vizsgálattal helyettesíthető. 4. Az időszakos vizsgálatok gyakoriságára vonatkozóan lásd a 4.1.4.1 bekezdés P200, a nyomás alatti vegyszereknél a 4.1.4.1 bekezdés P206 csomagolási utasítását, . 6.2.1.6.2

Az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén szállítására használt nyomástartó tartályoknál csak a 6.2.1.6.1 a), c) és e) pontok szerinti vizsgálatot kell elvégezni. Ezenkívül a porózus anyag állapotát (pl. repedezettség, felső szabad tér, lazulás, összeesés) is kell vizsgálni.

6.2.1.6.3

A zárt mélyhűtő tartályok nyomáscsökkentő szelepeit időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

6.2.1.7

A gyártóra vonatkozó előírások

6.2.1.7.1

A gyártónak műszakilag alkalmasnak kell lennie a nyomástartó tartályok megfelelő színvonalú előállítására és rendelkeznie kell minden, ehhez szükséges erőforrással, különösen megfelelő képzettségű alkalmazottakkal: a)

a gyártási folyamat átfogó felügyeletére;

b)

az anyagok illesztésének kivitelezésére;

c)

a megfelelő vizsgálatok végrehajtására.

6.2.1.7.2

A gyártó alkalmasságának értékelését minden esetben a jóváhagyó ország illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgáló szervezetnek kell végeznie.

6.2.1.8

A vizsgáló szervezetekre vonatkozó előírások

6.2.1.8.1

A vizsgáló szervezeteknek a gyártó vállalatoktól függetlennek kell lenniük és kellő szakértelemmel kell rendelkezniük a szükséges vizsgálatok, ellenőrzések elvégzéséhez, ill. a jóváhagyásokhoz.

6.2.2

Az UN nyomástartó tartályokra vonatkozó követelmények Az UN nyomástartó tartályoknak a 6.2.1 szakasz általános követelményein kívül e szakasz 993

előírásainak is meg kell felelniük, beleértve az esetleges szabványokat. A 6.2.2.1 és a 6.2.2.3 bekezdés valamelyik szabványa alapján a táblázatok jobboldali oszlopában megadott időpont után már új nyomástartó tartály vagy üzemi szerelvény gyártása nem engedélyezett Megjegyzés: A gyártás időpontjában érvényes szabvány szerint gyártott UN nyomástartó tartályok és üzemi szerelvények továbbra is használhatók, ha alávetik a RID időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírásainak. 6.2.2.1

Tervezés, gyártás és üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.2.1.1

Az UN palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük:

994

Hivatkozás ISO 9809-1:1999

ISO 9809-1:2010

ISO 9809-2:2000

ISO 9809-2:2010

ISO 9809-3:2000 ISO 9809-3:2010 ISO 7866:1999

A dokumentum címe Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból. Megjegyzés: A szabvány 7.3 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságú acélból. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságú acélból Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. rész: Normalizált acélpalackok. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. rész: Normalizált acélpalackok. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat

Gyártáshoz alkalmazható 2018. december 31-ig

további intézkedésig 2018. december 31-ig további intézkedésig 2018. december 31-ig további intézkedésig 2020. december 31-ig

Megjegyzés: A szabvány 7.2 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik. 6351A-T6 vagy azzal egyenértékű alumíniumötvözet nem megengedett. ISO 7866:2012 Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gáz- további palackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat intézkedésig Megjegyzés: 6351A-T6 vagy azzal egyenértékű alumíniumötvözet nem használható. ISO 4706:2008 Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett acél gázpalackok: további Próbanyomás legfeljebb 60 bar intézkedésig ISO 18172-1:2007 Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett rozsdamentes acél további gázpalackok – 1. rész: Próbanyomás legfeljebb 6 MPa intézkedésig ISO 20703:2006 Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett alumíniumötvözet további gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat intézkedésig ISO 11118:1999 Gázpalackok – Nem újratölthető fém gázpalackok – további Meghatározások és vizsgálati módszerek. intézkedésig ISO 11119-1:2002 Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 1. rész: további Köpenyrészen bevont kompozit gázpalackok intézkedésig ISO 11119-2:2002 Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 2. rész: további Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok teherviselő intézkedésig fém béléstesttel ISO 11119-3:2002 Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 3. rész: további Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok nemintézkedésig teherviselő fém vagy nemfém béléstesttel Megjegyzés: 1. Az előzőekben hivatkozott szabványok szerint a kompozit palackokat korlátlan élettartamra kell tervezni. 2. Az első 15 évi használat után az e szabványok szerint gyártott kompozit palackok használatát a palackokat eredetileg jóváhagyó illetékes hatóság a gyártó, a tulajdonos vagy a felhasználó által közölt vizsgálati adatokra alapozva korlátlan időre kiterjesztheti.

995

6.2.2.1.2

Az UN nagypalackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük:

Hivatkozás

A dokumentum címe

ISO 11120:1999

Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok sűrített gáz szállítására. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

Gyártáshoz alkalmazható további intézkedésig

Megjegyzés: A szabvány 7.1 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN nagypalackokra nem vonatkozik. 6.2.2.1.3

Az UN acetilén palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük: A palackra:

Hivatkozás ISO 9809-1:1999

ISO 9809-1:2010

ISO 9809-3:2000 ISO 9809-3: 2010

A dokumentum címe Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból. Megjegyzés: A szabvány 7.3 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. Rész: Normalizált acélpalackok. Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. Rész: Normalizált acélpalackok.

Gyártáshoz alkalmazható 2018. december 31-ig

további intézkedésig 2018. december 31-ig további intézkedésig

A palackban levő porózus anyagra: Hivatkozás ISO 3807-1:2000 ISO 3807-2:2000 6.2.2.1.4

A dokumentum címe Acetilén palackok – Alapkövetelmények – 1. rész: Palackok kiolvadó dugó nélkül Acetilén palackok – Alapkövetelmények – 2. rész: Palackok kiolvadó dugóval

Gyártáshoz alkalmazható további intézkedésig további intézkedésig

Az UN mélyhűtő tartályok tervezésére, gyártására és üzembe helyezés előtti vizsgálatára a következő szabványt kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük.

Hivatkozás

A dokumentum címe

ISO 21029-1:2004

Mélyhűtő tartályok – Szállítható, vákuumszigetelt tartályok legfeljebb 1000 liter űrtartalommal – 1. Rész: Tervezés, gyártás és vizsgálat

996


6.2.2.1.5

Az UN fémhidrid tárolórendszerek tervezésére, gyártására és üzembe helyezés előtti vizsgálatára a következő szabványt kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük

Hivatkozás ISO 16111:2008

6.2.2.1.6

A dokumentum címe Szállítható gáztároló eszközök. – Reverzibilis fémhidridben abszorbeált hidrogén


Az UN palackkötegek tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni. Az UN palackkötegben lévő minden palacknak a 6.2.2 szakasz követelményeinek megfelelő UN palacknak kell lennie. A megfelelőségértékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük.


A dokumentum címe Gázpalackok. – Palackkötegek – Tervezés, gyártás, vizsgálatok és felügyelet


Megjegyzés: Egy meglévő UN palackköteg egy vagy több palackjának azonos gyártási típusú (beleértve az azonos próbanyomást) palackra történő cseréje miatt nem szükséges a meglévő palackköteg újbóli tanúsítását. 6.2.2.1.7

Az adszorbeált gázokhoz használt UN palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük:


ISO 9809:2010

6.2.2.2

A dokumentum címe Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok atmoszférikus nyomás alatti nyomáson tárolt anyagokhoz (kivéve az acetilént) – Tervezés, gyártás, vizsgálat, használat és időszakos vizsgálat Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból

Gyártáshoz alkalmazható további intézkedésig további intézkedésig

Szerkezeti anyagok

A nyomástartó tartályok tervezési és gyártási szabványaiban az anyagokra meghatározott követelményeken és a szállítandó gáz(ok)ra vonatkozó csomagolási utasításokban (pl. a 4.1.4.1 bekezdés P200 vagy P205 csomagolási utasításában) meghatározott korlátozásokon kívül az anyagok összeférhetőségére a következő szabványokat kell alkalmazni: ISO 11114-1:2012 Gázpalackok. Gázpalack és palackszelep szerkezeti anyagainak megfelelősége a gáztöltetnek. 1. rész: Fémek ISO 11114-2:2000 Szállítható gázpalackok. Gázpalack és palackszelep szerkezeti anyagainak megfelelősége a gáztöltetnek. 2. rész: Nemfémes anyagok

997

6.2.2.3

Üzemi szerelvények A zárószerkezetekre és védelmükre a következő szabványokat kell alkalmazni: A dokumentum címe

Hivatkozás ISO 11117:1998 ISO 11117:2008 + Cor. 1:2009 ISO 10297:1999 ISO 10297:2006

ISO 13340:2001

Gázpalackok – Szelepvédő kupakok és szelepvédelmek ipari és orvosi gázpalackokhoz – Tervezés, gyártás és vizsgálat Gázpalackok – Szelepvédő kupakok és szelepvédelmek – Tervezés, gyártás és vizsgálat Szállítható gázpalackok –Palackszelepek – Műszaki követelmények és típusvizsgálat Szállítható gázpalackok –Palackszelepek – Műszaki követelmények és típusvizsgálat Megjegyzés: Az ISO szabvány EN változata is alkalmazható, mivel megfelel a követelményeknek. Szállítható gázpalackok – Plackszelepek nem újratölthető gázpalackokhoz – Műszaki követelmények és típusvizsgálat

Gyártáshoz alkalmazható 2014. december 31-ig további intézkedésig 2008. december 31-ig további intézkedésig

további intézkedésig

Az UN fémhidrid tárolórendszerek esetén a zárószerkezetekre és azok védelmére a következő szabványt kell alkalmazni: Hivatkozás A dokumentum címe Gyártáshoz alkalmazható ISO 16111:2008 Szállítható gáztároló eszközök – Reverzibilis fémhidridben további abszorbeált hidrogén intézkedésig 6.2.2.4


Az UN palackok és UN fémhidrid tárolórendszerek időszakos vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni: Hivatkozás A dokumentum címe Gyártáshoz alkalmazható ISO 6406:2005 Varrat nélküli acél gázpalackok időszakos vizsgálata további intézkedésig ISO 10460:2005 Gázpalackok – Hegesztett szénacél gázpalackok – Időszakos további vizsgálatok intézkedésig Megjegyzés: A hegesztéseknek a szabvány 12.1 pontjában leírt javítása nem megengedett. A 12.2 pontban leírt javításhoz annak az illetékes hatóságnak a jóváhagyása szükséges, amelyik a 6.2.2.6 bekezdés szerint az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyta ISO 10461:2005 Varrat nélküli alumínium-ötvözet gázpalackok – Időszakos további vizsgálat intézkedésig +A1:2006 ISO 10462: 2005 Gázpalackok – Szállítható palackok oldott acetilénhez – Időszakos további vizsgálat és karbantartás intézkedésig ISO 11513:2011 Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok atmosz- további férikus nyomás alatti nyomáson tárolt anyagokhoz (kivéve az aceti- intézkedésig lént) – Tervezés, gyártás, vizsgálat, használat és időszakos vizsgálat ISO 11623:2002 Szállítható gázpalackok – Kompozit gázpalackok időszakos további vizsgálata intézkedésig ISO 16111:2008 Szállítható gáztároló eszközök. – Reverzibilis fémhidridben további abszorbeált hidrogén intézkedésig

998

6.2.2.5

A nyomástartó tartályok megfelelőség-értékelési rendszere és gyártásának jóváhagyása

6.2.2.5.1

Meghatározások Ezen bekezdés alkalmazásában: A megfelelőség-értékelési rendszer a gyártó illetékes hatóság általi engedélyezésére szolgáló, a nyomástartó tartály típusjóváhagyására, a gyártó minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyására és a vizsgáló szervezetek jóváhagyására kiterjedő rendszer; A gyártási típus valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabványban meghatározott nyomástartó tartály típus; Az ellenőrzés meghatározott követelmények teljesítésének megállapítása vizsgálattal vagy objektív bizonyítékok felhasználásával.

6.2.2.5.2

Általános követelmények Illetékes hatóság

6.2.2.5.2.1

A nyomástartó tartályt jóváhagyó illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a megfelelőségértékelési rendszert, annak érdekében, hogy a nyomástartó tartályok megfeleljenek az ADR előírásainak. Ha egy nyomástartó tartályt jóváhagyó illetékes hatóság nem a gyártó országának illetékes hatósága, akkor a nyomástartó tartályon fel kell tüntetni mind a gyártó országának, mind a jóváhagyó országnak a jelét (lásd a 6.2.2.7 és a 6.2.2.8 bekezdést). A jóváhagyó ország illetékes hatóságának azon ország megfelelő hatósága kérésre, amelyben a nyomástartó tartályt használják, bizonyítania kell, hogy megfelel a megfelelőség-értékelési rendszernek.

6.2.2.5.2.2

Az illetékes hatóság feladatait a megfelelőség-értékelési rendszerben részben vagy egészben átruházhatja.

6.2.2.5.2.3

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott vizsgáló szervezetek és azonosító jelölésük, továbbá az engedélyezett gyártók és azonosító jelölésük érvényes jegyzéke rendelkezésre álljon. Vizsgáló szervezet

6.2.2.5.2.4

A vizsgáló szervezetnek az illetékes hatóság jóváhagyásával kell rendelkeznie a nyomástartó tartályok vizsgálatára és a következő feltételeknek kell megfelelnie: a)

szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b)

alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c)

részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d)

a gyártók és más szervezetek kereskedelmi és tulajdonjogi védelmet élvező tevékenységeit üzleti titokként kell kezelnie;

e)

egyértelműen el kell különítenie a vizsgáló szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f)

dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

g)

biztosítania kell, hogy a nyomástartó tartályokra vonatkozó szabványokban és az ADR-ben szereplő vizsgálatokat elvégezzék; és

h)

a 6.2.2.5.6 pontban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyzőkönyvezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetnie.

999

6.2.2.5.2.5

A nyomástartó tartályra vonatkozó szabványnak való megfelelőség biztosításához a vizsgáló szervezetnek jóvá kell hagynia a gyártási típust, meg kell vizsgálnia és felügyelnie kell a nyomástartó tartály gyártását és ezekről tanúsítványt kell kiállítania (lásd a 6.2.2.5.4 és a 6.2.2.5.5 pontot). Gyártó

6.2.2.5.2.6

A gyártónak a)

a 6.2.2.5.3 pont szerinti, dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

b)

a típusjóváhagyást a 6.2.2.5.4 pont szerint kell megkérnie;

c)

a jóváhagyó országban az illetékes hatóság által vezetett, jóváhagyott vizsgáló szervezetek jegyzékéből ki kell választania egy vizsgáló szervezetet; és

d)

az okiratokat a 6.2.2.5.6 pont szerint kell megőriznie.

Vizsgáló laboratórium 6.2.2.5.2.7

A vizsgáló laboratóriumnak: a)

szervezetbe integrált, szakképzett és gyakorlott, kellő számú személyzettel kell rendelkeznie; és

b)

alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia, hogy a gyártási szabványokban előírt vizsgálatokat a vizsgáló szervezet számára elfogadható módon elvégezhesse.

6.2.2.5.3

A gyártó minőségbiztosítási rendszere

6.2.2.5.3.1

A minőségbiztosítási rendszernek a gyártó által alkalmazott minden elemre, követelményre és előírásra ki kell terjednie. Ezt szisztematikusan és rendezett módon kell dokumentálni írásban rögzített alapelvek, eljárások és utasítások formájában. Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

6.2.2.5.3.2

a)

a szervezeti felépítés, a tervezéssel és termék minőségével kapcsolatos személyi felelősség;

b)

a nyomástartó tartályok tervezése és tervezés-ellenőrzése során alkalmazott technikák, módszerek és eljárások;

c)

a nyomástartó tartályok gyártására, minőségellenőrzésére, minőségbiztosítására és gyártási folyamatára vonatkozó, megfelelő utasítások;

d)

minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények és hitelesítési adatok;

e)

vezetői felülvizsgálatok a 6.2.2.5.3.2 pont szerinti auditálás alapján a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

f)

a vevő igényeinek kielégítését szolgáló eljárások leírása;

g)

a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárása;

h)

a nem megfelelő minőségű nyomástartó tartályok, vásárolt alkatrészek, félkész és késztermékek ellenőrzésének, kiszűrésének módja; és

i)

az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás.

A minőségbiztosítási rendszer auditálása

1000

A minőségbiztosítási rendszert először ki kell értékelni annak eldöntéséhez, hogy a 6.2.2.5.3.1 pontban felsorolt követelményeknek az illetékes hatóság számára elfogadható módon megfelel-e. A gyártót értesíteni kell az auditálás eredményéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az auditálás következtetéseit és az esetleg szükséges javításokat. Az illetékes hatóság számára elfogadható módon időszakos auditálást kell végezni, annak biztosítására, hogy a minőségbiztosítási rendszert a gyártó fenntartja és alkalmazza. Az időszakos auditálás jegyzőkönyvét a gyártónak át kell adni. 6.2.2.5.3.3

A minőségbiztosítási rendszer fenntartása A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert a jóváhagyott állapotban fenn kell tartania, hogy megfelelő és hatékony legyen. A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó illetékes hatóságot minden tervezett változásról értesítenie kell. A javasolt változtatásokat értékelni kell annak eldöntésére, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 6.2.2.5.3.1 pont előírásainak.

6.2.2.5.4

Jóváhagyási eljárás Első típusjóváhagyás

6.2.2.5.4.1

Az első típusjóváhagyás a gyártó minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyásából és a gyártandó nyomástartó tartály típusjóváhagyásából áll. Az első típusjóváhagyás iránti kérelemnek a 6.2.2.5.4.2 – 6.2.2.5.4.6 és a 6.2.2.5.4.9 pont előírásainak kell megfelelnie.

6.2.2.5.4.2

Ha egy gyártó valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány és az ADR előírásai szerinti nyomástartó tartályt kíván gyártani, akkor rendelkeznie kell a jóváhagyás országának illetékes hatósága által a 6.2.2.5.4.9 pontban leírt eljárás szerint kiadott gyártási típusbizonyítvánnyal legalább egy nyomástartó tartály típusra. A bizonyítvány megszerzéséhez kérelmet kell benyújtania, és a kapott bizonyítványt meg kell őriznie. Ha annak az országnak az illetékes hatósága kéri, amelyben a tartályt használják, akkor a bizonyítványt a rendelkezésére kell bocsátani.

6.2.2.5.4.3

Minden gyártó üzemre külön kérelmet kell benyújtani, aminek a következőket kell tartalmaznia: a)

a gyártó nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)

a gyártó üzem címét (ha az előzőektől eltér);

c)

a minőségbiztosítási rendszerért felelős személy(ek) nevét és beosztását;

d)

a nyomástartó tartály rendeltetését és a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványt;

e)

ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit;

f)

a gyártási típust jóváhagyó vizsgáló szervezet megnevezését;

g)

a gyártó üzemre a 6.2.2.5.3.1 pontban meghatározott dokumentációt; és

h)

a típusjóváhagyáshoz szükséges műszaki dokumentációt, ami lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a nyomástartó tartály a vonatkozó gyártási szabvány előírásainak megfelel-e. A műszaki dokumentációnak a tervezésre és a gyártási eljárásokra kell kiterjednie, és az értékeléshez szükséges mértékben legalább a következőket kell tartalmaznia: i)

a nyomástartó tartályra vonatkozó gyártási szabványt, az esetleges alkatrészeket 1001

és szerkezeti részegységeket ábrázoló tervrajzokat; ii)

a tervrajzok és a nyomástartó tartály tervezett használatának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;

iii) a gyártási eljárás pontos meghatározásához szükséges szabványok felsorolását; iv) a tervezési számításokat és a felhasznált anyagok műszaki jellemzőit; és v)

a típusjóváhagyás vizsgálati jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a 6.2.2.5.4.9 pont szerint végrehajtott vizsgálatok eredményeit.

6.2.2.5.4.4

A 6.2.2.5.3.2 pont szerinti első auditálást az illetékes hatóság számára elfogadható módon kell végezni.

6.2.2.5.4.5

Ha az illetékes hatóság nem adja meg a jóváhagyást a gyártónak, az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia.

6.2.2.5.4.6

A jóváhagyást követően az első típusjóváhagyási kérelemhez a 6.2.2.5.4.3 pont szerint benyújtott adatokban bekövetkező változásokat az illetékes hatósággal közölni kell. További típusjóváhagyások

6.2.2.5.4.7

A további típusjóváhagyás iránti kérelemnek a 6.2.2.5.4.8 és a 6.2.2.5.4.9 pont előírásainak kell megfelelnie, feltéve, hogy a gyártó rendelkezik első típusjóváhagyással. Ilyen esetben a gyártó 6.2.2.5.3 pont szerinti minőségbiztosítási rendszerének, amelyet az első típusjóváhagyás során kellett jóváhagyni, az új gyártási típusra is alkalmazhatónak kell lennie.

6.2.2.5.4.8

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a)

a gyártó nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)

ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit;

c)

annak bizonyítékát, hogy rendelkezik az első típusjóváhagyással; és

d)

a 6.2.2.5.4.3 h) pontban leírt műszaki dokumentációt.

A gyártási típusjóváhagyás eljárása 6.2.2.5.4.9

A vizsgáló szervezetnek: a)

meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt annak ellenőrzésére, hogy: i)

a típus megfelel-e a szabványok vonatkozó előírásainak, és

ii)

a minta sorozatot a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e és az a gyártási típust megfelelően képviseli-e;

b)

ellenőriznie kell, hogy a 6.2.2.5.5 pont szerinti gyártásellenőrzéseket elvégezték-e;

c)

a minta sorozatból ki kell választania azokat a nyomástartó tartályokat, amelyeken azután a típusjóváhagyásban előírt vizsgálatok elvégzését felügyelnie kell;

d)

végre kell hajtania vagy hajtatnia a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványban meghatározott vizsgálatokat annak eldöntéséhez, hogy:

e)

i)

a szabványt alkalmazták-e és betartották-e, és

ii)

a gyártó által alkalmazott eljárások kielégítik-e a szabvány követelményeit; és

biztosítania kell, hogy a különböző típusjóváhagyási vizsgálatokat pontosan és szakszerűen végezzék el. 1002

Miután a gyártási típus vizsgálata kielégítő eredménnyel zárult, és a 6.2.2.5.4 pont minden vonatkozó követelménye teljesült, típusjóváhagyási bizonyítványt kell kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a gyártó nevét és székhelyét, a vizsgálatok eredményeit és következtetéseit, és a gyártási típus azonosításához szükséges adatokat. Ha az illetékes hatóság nem adja meg a típusjóváhagyást a gyártónak, az elutasítást írásban kell részletesen megindokolnia. 6.2.2.5.4.10

A jóváhagyott gyártási típus módosítása A gyártónak a)

vagy értesítenie kell a jóváhagyott típus módosításáról a jóváhagyást kiadó illetékes hatóságot, ha ez a módosítás a nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány értelmében nem eredményez új gyártási típust;

b)

vagy további típusjóváhagyást kell kérnie, ha a módosítás a nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány értelmében új gyártási típust eredményez. A kiegészítő jóváhagyást az eredeti típusjóváhagyási bizonyítvány módosításaként kell kiadni.

6.2.2.5.4.11

Bármely másik illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóságnak tájékoztatást kell adnia a típusjóváhagyásokról, a jóváhagyások módosításáról és a jóváhagyások visszavonásáról.

6.2.2.5.5

Gyártásellenőrzés és tanúsítás Általános követelmények Minden egyes nyomástartó tartályt egy vizsgáló szervezetnek vagy megbízottjának kell megvizsgálnia és tanúsítania. A gyártó a gyártás során történő ellenőrzéshez másik vizsgáló szervezetet is választhat, mint amelyik a gyártási típus vizsgálatokat végzi. Ha a vizsgáló szervezet által elfogadható módon be tudja bizonyítani a gyártó, hogy rendelkezik gyártási műveletektől független, szakképzett, hozzáértő ellenőrökkel, akkor a vizsgálatokat ezek az ellenőrök is elvégezhetik. Ilyen esetben a gyártónak meg kell őriznie az ellenőrök képzésére vonatkozó dokumentációt. A vizsgáló szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a nyomástartó tartályokon a gyártó által végzett ellenőrzések és vizsgálatok teljes mértékben megfelelnek-e a szabványnak és az ADR követelményeinek. Ha a vizsgáló szervezet azt állapítja meg, hogy az ellenőrzést, ill. a vizsgálatokat nem megfelelően hajtották végre, akkor a gyártó ellenőrei által végzendő vizsgálatokra vonatkozó engedélyt visszavonhatja. A vizsgáló szervezet jóváhagyása után a gyártónak nyilatkozatot kell adnia, hogy a tartály megegyezik a jóváhagyott gyártási típussal. A nyomástartó tartály jóváhagyási jelölésének felvitelét úgy kell tekinteni, mint annak igazolását, hogy a nyomástartó tartály megfelel a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványoknak, valamint az ezen megfelelőség-értékelési rendszer és az ADR előírásainak. A vizsgáló szervezetnek vagy a vizsgáló szervezet felhatalmazása alapján a gyártónak minden egyes jóváhagyott nyomástartó tartályon el kell helyeznie a jóváhagyási jelölést és a vizsgáló szervezet nyilvántartási jelét. A nyomástartó tartály megtöltése előtt a megfelelőségről tanúsítványt kell kiállítani, amit a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek alá kell írnia.

6.2.2.5.6

Okiratok A gyártási típus bizonyítványokat és a megfelelőségi tanúsítványokat a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek legalább 20 évig meg kell őriznie.

6.2.2.6

A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatának jóváhagyási rendszere

6.2.2.6.1

Meghatározások Ezen bekezdés alkalmazásában:

1003

A jóváhagyási rendszer a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatát végző szervezet (továbbiakban: időszakos vizsgálatot végző szervezet) illetékes hatóság általi jóváhagyásának rendszere, beleértve az ilyen szervezet minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyását is. 6.2.2.6.2

Általános követelmények Illetékes hatóság

6.2.2.6.2.1

Az illetékes hatóságnak jóváhagyási rendszert kell kialakítania annak érdekében, hogy a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálata megfeleljen az ADR előírásainak. Ha a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatát végző szervezetet jóváhagyó illetékes hatóság nem a nyomástartó tartály gyártását jóváhagyó ország illetékes hatósága, akkor a nyomástartó tartályon fel kell tüntetni az időszakos vizsgálatot jóváhagyó országnak a jelét is (lásd a 6.2.2.7 bekezdést). Az időszakos vizsgálatot jóváhagyó ország illetékes hatóságának azon ország megfelelő hatósága kérésére, amelyben a nyomástartó tartályt használják, bizonyítania kell, hogy megfelel ennek a jóváhagyási rendszernek, ill. rendelkezésére kell bocsátania az időszakos vizsgálatok során készült dokumentumokat. A jóváhagyó ország illetékes hatósága a jóváhagyási rendszernek való nem megfelelőségre utaló bizonyítékok alapján visszavonhatja a 6.2.2.6.4.1 pont szerinti jóváhagyási bizonyítványt.

6.2.2.6.2.2

Az illetékes hatóság feladatait ezen jóváhagyási rendszerben részben vagy egészben átruházhatja.

6.2.2.6.2.3

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az időszakos vizsgálat végzésére jóváhagyott szervezetek és azonosító jelölésük érvényes jegyzéke rendelkezésre álljon. Időszakos vizsgálatot végző szervezet

6.2.2.6.2.4

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia és a következő feltételeknek kell megfelelnie: a)

szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b)

alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c)

részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d)

biztosítania kell az információk üzleti titokként való kezelését;

e)

egyértelműen el kell különítenie az időszakos vizsgálatok végzésének szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f)

a 6.2.2.6.3 pont szerinti, dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

g)

a 6.2.2.6.4 pontban foglaltak szerint kell a jóváhagyás iránt folyamodnia;

h)

biztosítania kell, hogy az időszakos vizsgálatok a 6.2.2.6.5 pont szerint történjenek; és

i)

a 6.2.2.6.6 pontban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyzőkönyvezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetnie.

6.2.2.6.3

Az időszakos vizsgálatot végző szervezet minőségbiztosítási rendszere és auditálása

6.2.2.6.3.1

Minőségbiztosítási rendszer

1004

A minőségbiztosítási rendszernek az időszakos vizsgálatot végző szervezet által alkalmazott minden elemre, követelményre és előírásra ki kell terjednie. Ezt szisztematikusan és rendezett módon kell dokumentálni írásban rögzített alapelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia:

6.2.2.6.3.2

a)

a szervezeti felépítés és a felelősségek megosztásának leírása;

b)

a vizsgálatra, minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra és eljárás végrehajtásra vonatkozó, megfelelő utasítások;

c)

minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati eredmények, hitelesítési adatok és bizonyítványok;

d)

vezetői felülvizsgálatok a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálás alapján a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e)


f)

a nem megfelelő minőségű nyomástartó tartályok ellenőrzésének, kiszűrésének módja; és

g)

az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás.

jegyzőkönyvek,

vizsgálati

Auditálás Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet és minőségbiztosítási rendszerét ki kell értékelni annak eldöntéséhez, hogy az ADR követelményeinek az illetékes hatóság számára elfogadható módon megfelel-e. Az auditálást az első jóváhagyási eljárás (lásd a 6.2.2.6.4.3 pontot) részeként kell elvégezni. Auditálásra lehet szükség a jóváhagyás módosítása során is (lásd a 6.2.2.6.4.6 pontot). Az illetékes hatóság számára elfogadható módon időszakos auditálást kell végezni annak biztosítására, hogy az időszakos vizsgálatot végző szervezet továbbra is megfeleljen az ADR követelményeinek. Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet értesíteni kell az auditálás eredményéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az auditálás következtetéseit és az esetleg szükséges javításokat.

6.2.2.6.3.3

A minőségbiztosítási rendszer fenntartása Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a minőségbiztosítási rendszert a jóváhagyott állapotban fenn kell tartania, hogy folyamatosan megfelelő és hatékony legyen. Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó illetékes hatóságot a 6.2.2.6.4.6 pont szerinti jóváhagyás módosítási eljárás értelmében minden tervezett változásról értesítenie kell.

6.2.2.6.4

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetek jóváhagyásának eljárása Első jóváhagyás

6.2.2.6.4.1

Ha egy szervezet valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány és az ADR előírásai szerinti nyomástartó tartály időszakos vizsgálatát kívánja végezni, akkor rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyási bizonyítvánnyal, annak megszerzéséhez kérelmet kell benyújtania, és a kapott bizonyítványt meg kell őriznie. Ha annak az országnak az illetékes hatósága kéri, amelyben a tartályt használják, akkor az írásbeli jóváhagyást a rendelkezésére kell bocsátani.

6.2.2.6.4.2

Minden időszakos vizsgálatot végző szervezetre külön kérelmet kell benyújtani, aminek a következőket kell tartalmaznia:

1005

6.2.2.6.4.3

a)

az időszakos vizsgálatot végző szervezet nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)

minden időszakos vizsgálatot végző telephely címét;

c)

a minőségbiztosítási rendszerért felelős személy(ek) nevét és beosztását;

d)

a nyomástartó tartály rendeltetését, az időszakos vizsgálatok végzésének módját és a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványt, amelyeket a minőségbiztosítási rendszerben figyelembe vettek;

e)

minden telephelyre, a berendezésekre és a minőségbiztosítási rendszerre a 6.2.2.6.3.1 pontban meghatározott dokumentációt;

f)

az időszakos vizsgálatot végző személyzet képzésére és minősítésére vonatkozó dokumentációt; és

g)

ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit.

Az illetékes hatóságnak: a)

meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt annak ellenőrzésére, hogy megfelel-e a vonatkozó nyomástartó tartály szabványok és az ADR előírásainak; és

b)

el kell végeznie a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálást annak ellenőrzésére, hogy a vizsgálatokat a vonatkozó nyomástartó szabványok és az ADR előírásainak megfelelően, az illetékes hatóság által elfogadott módon végzik.

6.2.2.6.4.4

Miután az auditálás kielégítő eredménnyel zárult, és a 6.2.2.6.4 pont minden vonatkozó követelménye teljesült, jóváhagyási bizonyítványt kell kiállítani, amelyben fel kell tüntetni az időszakos vizsgálatot végző szervezet nevét, nyilvántartási jelét, minden telephely címét és a jóváhagyott tevékenység azonosításához szükséges adatokat (pl. a nyomástartó tartályok rendeltetését, az időszakos vizsgálati módszereket és a nyomástartó tartály szabványokat).

6.2.2.6.4.5

Ha az illetékes hatóság nem adja meg a jóváhagyást az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek, az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia. Az időszakos vizsgálatot végző szervezet jóváhagyásának módosítása

6.2.2.6.4.6

A jóváhagyást követően az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek közölnie kell a jóváhagyást kiadó illetékes hatósággal az első jóváhagyási kérelemhez a 6.2.2.6.4.2 pont szerint benyújtott adatokban bekövetkező változásokat. A változásokat értékelni kell annak meghatározására, hogy kielégítik-e a vonatkozó nyomástartó tartály szabványok és az ADR előírásait. Ennek során szükség lehet a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálásra. Az illetékes hatóságnak ezen változásokat írásban kell elfogadnia vagy elutasítania, és szükség esetén módosított jóváhagyási bizonyítványt kell kiadnia.

6.2.2.6.4.7

Bármely másik illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóságnak tájékoztatást kell adnia az első jóváhagyásokról, a jóváhagyások módosításáról és a jóváhagyások visszavonásáról.

6.2.2.6.5

Időszakos vizsgálat és tanúsítás Az időszakos vizsgálati jelölés felvitelét egy nyomástartó tartályra úgy kell tekinteni, mint annak igazolását, hogy a nyomástartó tartály megfelel a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványoknak és az ADR előírásainak. Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek minden jóváhagyott nyomástartó tartályon el kell helyeznie az időszakos vizsgálati jelölést és saját nyilvántartási jelét (lásd a 6.2.2.7.7 pontot). A nyomástartó tartály megtöltése előtt az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek tanúsítványt kell kiállítania arról, hogy a nyomástartó tartály az időszakos vizsgálaton 1006

megfelelt. 6.2.2.6.6

Okiratok A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatára vonatkozó tanúsítványokat (megfelelőség és nem megfelelőség esetén egyaránt), beleértve a vizsgáló berendezések helyét, az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a legalább 15 évig meg kell őriznie. A nyomástartó tartály tulajdonosának a tanúsítványt a következő időszakos vizsgálatig kell megőriznie, kivéve, ha a nyomástartó tartályt a használatból véglegesen kivonják.

6.2.2.7

Az újratölthető, UN nyomástartó tartályok jelölése Megjegyzés: Az UN fémhidrid tárolórendszerek jelölésére vonatkozó előírásokat a 6.2.2.9 bekezdés, az UN palackkötegek jelölésére vonatkozó előírásokat a 6.2.2.10 bekezdés tartalmazza.

6.2.2.7.1

Az újratölthető, UN nyomástartó tartályokon jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a jóváhagyási jelölést, valamint az üzemi és a gyártási jelölést. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a nyomástartó tartályon elhelyezni. A jelölések a nyomástartó tartály vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a nyomástartó tartályhoz tartósan hozzáerősített alkatrészen (pl. hegesztett galléron vagy a zárt mélyhűtő tartály külső burkolatára hegesztett korrózióálló táblán) helyezhetők el. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 2,5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 10 mm, ill. a 140 mmnél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm.

6.2.2.7.2

A következő jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni:

a)

az Egyesült Nemzetek jelét a csomagolóeszközön:

;

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.72) fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Ez a jel nem használható azokon a nyomástartó tartályokon, amelyek csak a 6.2.3 – 6.2.5 szakaszok követelményeinek felelnek meg (lásd a 6.2.3.9 bekezdést); b)

a tervezéshez, a gyártáshoz és a vizsgálathoz használt műszaki szabványok számát (pl. ISO 9809-1);

c)

a jóváhagyó állam jelét a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével3); Megjegyzés: A jóváhagyó államnak azt az államot kell tekinteni, amely azt a szervezetet hagyta jóvá, amelyik az adott nyomástartó tartályt a gyártás során vizsgálta.

2) 3)

d)

a jelölést engedélyező ország illetékes hatósága által bejegyzett vizsgáló szervezet azonosító jelét vagy bélyegzőjét;

e)

az üzembe helyezés előtti vizsgálat végrehajtásának évét (négy számjeggyel), ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 2005/03).

Ezt a jelet használják annak tanúsítására is, hogy az olyan hajlékony ömlesztettáru-konténerek, amelyeket más közlekedési alágazatra hagytak jóvá, megfelelnek az ENSZ Minta Szabályzat 6.8 fejezete követelményeinek. A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre.

1007

6.2.2.7.3

6.2.2.7.4

4)

A következő üzemi jelöléseket kell feltüntetni: f)

a próbanyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PH” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

g)

az üres nyomástartó tartály tömegét, beleértve minden tartósan felszerelt szerkezeti alkatrészt (pl. nyakgyűrűt, talpgyűrűt stb.) kilogrammban kifejezve, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Ez a tömeg nem tartalmazza a szelep, a szelepsapka vagy a szelepvédő, az esetleges bevonat tömegét, sem acetilénnél a porózus anyag tömegét. A tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Az 1 kg-nál könnyebb palackok esetén az üres tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni. Az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén esetén legalább egy tizedesjegyet, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál legalább két tizedesjegyet kell feltüntetni;

h)

a nyomástartó tartály szavatolt legkisebb falvastagságát mm-ben kifejezve, ami után a „MM” mértékegységet is ki kell írni. Ez a jelölés nem szükséges 1 l víztérfogatú nyomástartó tartályokra, a kompozit palackokra és a zárt mélyhűtő tartályokra;

i)

a sűrített gázokhoz, az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üzemi nyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PW” rövidítést kell írni; zárt mélyhűtő tartályok esetén a megengedett legnagyobb üzemi nyomást, ami elé az „MAWP” rövidítést kell írni;

j)

a cseppfolyósított gázokhoz és a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt nyomástartó tartályokon a víztérfogatot literben kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után az „L” mértékegységet is ki kell írni. Ha a legkisebb vagy névleges víztérfogat egész szám, a tizedesvessző utáni számjegyek elhagyhatók;

k)

az UN 1001 oldott acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag, az oldószer és a telítési gáz tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet fel kell tüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni;

l)

az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet fel kell tüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni.

A következő gyártási jelöléseket kell feltüntetni: m)

a palack menet azonosítását (pl. 25E). Ez a jelölés nem szükséges a zárt mélyhűtő tartályokra;

n)

a gyártó illetékes hatóság által bejegyzett jelét. Ha nem ugyanabban az országban gyártják, mint ahol jóváhagyják, akkor a gyártó jele elé a gyártási ország jelét kell írni a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével4). Az ország jelét és a gyártó jelét szóközzel vagy ferde vonallal kell elválasztani;

o)

a gyártó által kiadott sorozatszámot;


1008

p)

6.2.2.7.5

a hidrogénes elridegedés veszélyével járó gázok szállítására szolgáló, acélból készült nyomástartó tartályok és acél béléssel ellátott, kompozit nyomástartó tartályok esetén az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt (lásd az ISO 11114-1:2012 szabványt).

Az előzőekben felsorolt jelöléseket három csoportba kell elrendezni: –

a felső csoportban a gyártási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.7.4 pontban megadott sorrendben, egymás után;

–

a középső csoportban a 6.2.2.7.3 pontban felsorolt üzemi jelöléseket kell feltüntetni, és ha az üzemi nyomás (i) feltüntetése is szükséges, akkor azt közvetlenül a próbanyomás (f) előtt kell feltüntetni;

–

az alsó csoportban a jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.7.2 pontban megadott sorrendben.

Példa a palack jelölésére:

(m)

(n)

25E (i)

(o)

D MF (f)

(p)

765432 (g)

(j)

H (h)

PW200 PH300BAR 62.1KG 50L 5.8MM (a)

(b) ISO 9809-1

(c)

(d)

(e )

F

IB

2000/12

6.2.2.7.6

Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszültségnek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Zárt mélyhűtő tartályok esetén ezek a jelölések a külső burkolatra erősített különálló táblán is feltüntethetők. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.7.7

Az előző jelöléseken kívül azokat az újratölthető, nyomástartó tartályokat, amelyek kielégíti a 6.2.2.4 bekezdés időszakos vizsgálati követelményeit, a következő jelölésekkel kell ellátni: a)

az időszakos vizsgálatot végző szervezetet felhatalmazó országot azonosító betű(k), a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével5). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hatalmazta fel;

b)

az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére felhatalmazott szervezet nyilvántartási jele;

c)

az időszakos vizsgálat végrehajtásának évét (két számjeggyel), és ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 05/12). Az év jelölésére négy számjegy is használható (pl. 2005/12).

Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni. 6.2.2.7.8 5)

Acetilén palackoknál az illetékes hatóság hozzájárulásával az utolsó időszakos vizsgálat


1009

dátuma és a vizsgálatot végző szervezet bélyegzője a palackhoz erősített olyan gallérra is beüthető, amelyet a szelep rögzít a palackra. A gallért úgy kell kialakítani, hogy az csak a szelepnek a palackról való leszerelésével legyen eltávolítható. 6.2.2.7.9

(törölve)

6.2.2.8

A nem újratölthető, UN nyomástartó tartályok jelölése

6.2.2.8.1

A nem újratölthető, UN nyomástartó tartályokat jól olvashatóan és maradandóan el kell látni a jóváhagyási jelöléssel, valamint a gázra és a nyomástartó tartályra vonatkozó különleges jelöléssel. A jelöléseket tartósan (pl. betűsablonnal, beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a nyomástartó tartályon elhelyezni. A jelölések – a betűsablonnal felvitt jelölés kivételével – elhelyezhetők a nyomástartó tartály vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a nyomástartó tartályhoz tartósan hozzáerősített alkatrészen (pl. hegesztett galléron). Az „UN” csomagolóeszköz jelölésen és a „TILOS ÚJRATÖLTENI” feliraton kívül a többi jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 2,5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 10 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm. A „TILOS ÚJRATÖLTENI” felirat mérete legalább 5 mm.

6.2.2.8.2

A 6.2.2.7.2 – 6.2.2.7.4 pontokban felsorolt jelöléseket kell alkalmazni a g), h) és m) pont kivételével. Az o) pont szerinti sorozatszám helyett fel lehet tüntetni a gyártási tétel számát. Ezen kívül a „TILOS ÚJRATÖLTENI” feliratot is el kell helyezni legalább 5 mm magas betűkkel írva.

6.2.2.8.3

A 6.2.2.7.5 pont követelményeit be kell tartani. Megjegyzés: A nem újratölthető, nyomástartó tartályokon, méreteikre tekintettel, a jelölés bárcával is helyettesíthető.

6.2.2.8.4

Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszültségnek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.9

Az UN fémhidrid tárolórendszerek jelölése

6.2.2.9.1

Az UN fémhidrid tárolórendszereken jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a következő jelöléseket. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a fémhidrid tárolórendszeren elhelyezni. A jelölések a fémhidrid tárolórendszer vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a fémhidrid tárolórendszerhez tartósan hozzáerősített alkatrészen helyezhetők el. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű fémhidrid tárolórendszerek esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű fémhidrid tárolórendszerek esetén 2,5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű fémhidrid tárolórendszerek esetén 10 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű fémhidrid tárolórendszerek esetén 5 mm.

6.2.2.9.2

A következő jelöléseket kell feltüntetni:

a)

az Egyesült Nemzetek jelét a csomagolóeszközön:

1010

.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.76) fejezet vonatkozó előírásainak; b)

az „ISO 16111” feliratot (a tervezéshez, a gyártáshoz és a vizsgálathoz használt műszaki szabvány);

c)

a jóváhagyó állam jelét a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével7); Megjegyzés: Jóváhagyó államnak azt az államot kell tekinteni, amely azt a szervezetet hagyta jóvá, amelyik az adott nyomástartó tartályt a gyártás során vizsgálta.

d)

a jelölést engedélyező állam illetékes hatósága által bejegyzett vizsgáló szervezet azonosító jelét vagy bélyegzőjét;

e)

az üzembe helyezés előtti vizsgálat végrehajtásának évét (négy számjeggyel), ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 2011/03);

f)

a próbanyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PH” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

g)

a névleges töltőnyomást bar-ban kifejezve, ami elé az „RCP” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

h)

a gyártó illetékes hatóság által bejegyzett jelét. Ha nem ugyanabban az országban gyártják, mint ahol jóváhagyják, akkor a gyártó jele elé a gyártási ország jelét kell írni a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével7). Az ország jelét és a gyártó jelét szóközzel vagy ferde vonallal kell elválasztani;

i)

a gyártó által kiadott sorozatszámot;

j)

acél tartályok és acél béléssel ellátott, kompozit tartályok esetén az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt (lásd az ISO 11114-1:2012 szabványt); és

k)

korlátozott élettartamú fémhidrid tárolórendszerek esetén a felhasználhatóság lejáratát jelölő „FINAL” feliratot, amit az év (négy számjeggyel) és ferde vonallal elválasztva a hónap (két számjeggyel) követ (pl. 2012/03).

Az előző a) – e) pont szerinti jóváhagyási jelöléseket a megadott sorrendben kell feltüntetni. A névleges töltőnyomást (g) közvetlenül a próbanyomás (f) előtt kell feltüntetni. A h) – k) pont szerinti gyártási jelöléseket a megadott sorrendben kell felvinni. 6.2.2.9.3

Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszültségnek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.9.4

Az előző jelöléseken kívül azt a fémhidrid tárolórendszert, amely kielégíti a 6.2.2.4 bekezdés szerinti időszakos vizsgálat követelményeit, a következő jelölésekkel kell ellátni: a)

6) 7)

az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyó országot azonosító betű(k) a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével7). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hagyta


1011

jóvá; b)

az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére jóváhagyott szervezet nyilvántartási jele;

c)


Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni. 6.2.2.10

Az UN palackkötegek jelölése

6.2.2.10.1

A palackkötegek egyes palackjait a 6.2.2.7 bekezdés szerint kell megjelölni.

6.2.2.10.2

Az újratölthető, UN palackkötegeken jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a jóváhagyási jelölést, valamint az üzemi és a gyártási jelölést. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a palackköteg keretére tartósan rögzített táblán elhelyezni. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete 5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete 10 mm.

6.2.2.10.3

A következő jelöléseket kell feltüntetni:

6.2.2.10.4

6.2.2.11

a)

a 6.2.2.7.2 pont a), b), c), d) és e) alpontja szerinti jóváhagyási jelöléseket;

b)

a 6.2.2.7.3 pont f), i) és j) alpontja szerinti üzemi jelölésekett, valamint a palackköteg keret és minden tartósan hozzáerősített rész (palackok, csővezetékek, szerelvények és szelepek) össztömegét. Az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt palackötegeken szerepelnie kell a saját tömegnek is, ahogy azt az ISO 10961:2010 szabvány B.4.2 cikk előírja; és;

c)

a 6.2.2.7.4 pont n), o) és – ahol értelmezhető – p) alpontja szerinti gyártási jelöléseket.

A jelöléseket három csoportba kell elrendezni: a)

a felső csoportban a gyártási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.10.3 pont c) alpontjában megadott sorrendben, egymás után;

b)

a középső csoportban a 6.2.2.2.10.3 pont b) alpontjában felsorolt üzemi jelöléseket kell feltüntetni, és ha a 6.2.2.7.3 pont i) alpont szerinti üzemi jelölés feltüntetése is szük-séges, akkor azt közvetlenül a 6.2.2.7.3 pont f) alpont szerinti üzemi jelölés előtt kell feltüntetni;

c)

az alsó csoportban a jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.10.3 pont a) alpontjában megadott sorrendben.

A megfelelőség-értékelésre és az időszakos vizsgálatra vonatkozó egyenértékű eljárás A következő eljárások alkalmazása esetén a 6.2.2.5 és a 6.2.2.6 bekezdés követelményei az UN nyomástartó tartályokra teljesítettnek tekinthetők:

1012

Eljárás

Illetékes szervezet

Típusjóváhagyás (1.8.7.2)

Xa

A gyártás felügyelete (1.8.7.3)

Xa vagy IS

Üzembe helyezés előtti vizsgálat (1.8.7.4)

Xa vagy IS

Időszakos vizsgálat (1.8.7.5)

Xa vagy Xb vagy IS

Xa illetékes hatóságot, ill. megbízottját vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetet jelent. Xb az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, B típusú vizsgáló szervezetet jelent. IS a kérelmezőnek az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezet által felügyelt üzemi vizsgálóhelyét jelenti. Az üzemi vizsgálóhelynek függetlennek kell lennie a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási tevékenységektől. 6.2.3

A nem-UN nyomástartó tartályokra vonatkozó általános követelmények

6.2.3.1


6.2.3.1.1

Ha egy nyomástartó tartályt, ill. zárószerkezetét nem a 6.2.2 szakasz követelményei szerint terveznek, gyártanak, vizsgálnak és hagynak jóvá, akkor a 6.2.1 szakasz általános követelményei (e szakasz követelményei szerint módosítva vagy kiegészítve) és a 6.2.4, ill. 6.2.5 szakasz követelményei szerint kell tervezni, gyártani,vizsgálni és jóváhagyni.

6.2.3.1.2

Hacsak lehetséges, a falvastagságot számítással kell meghatározni, szükség esetén kísérleti szilárdsági vizsgálattal összekapcsolva. Egyéb esetben a falvastagság kísérleti úton is meghatározható. A külső falnál és a teherviselő részeknél alkalmas szilárdsági számításokat kell végezni a nyomástartó tartályok biztonságának eléréséhez. A nyomás elviseléséhez szükséges legkisebb falvastagságot számítással kell meghatározni, különösen figyelembe véve: – a tervezési nyomást, ami nem lehet a próbanyomásnál kisebb; –

a tervezési hőmérsékletet, elfogadható biztonsági tényező figyelembevételével;

–

a legnagyobb feszültséget és szükség esetén a feszültség halmozódásokat;

–

az anyag tulajdonságaival összefüggő egyéb tényezőket.

6.2.3.1.3

Hegesztett nyomástartó tartályokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten szavatolható.

6.2.3.1.4

Zárt mélyhűtő tartályoknál a 6.2.1.1.8.1 pont szerint megállapítandó ütőszilárdságot a 6.8.5.3 bekezdés szerint kell vizsgálni.

6.2.3.1.5

Az acetilén palackokon nem lehet kiolvadó dugó.

1013

6.2.3.2

(fenntartva)

6.2.3.3


6.2.3.3.1

Az üzemi szerelvényeknek a 6.2.1.3 bekezdés előírásainak kell megfelelniük.

6.2.3.3.2

Nyílások A gázhordókon töltő- és ürítőnyílások, valamint a szintjelző, nyomásmérő vagy nyomáscsökkentő szerkezet csatlakoztatásához további nyílások is lehetnek. A biztonságos üzemeltetés érdekében a nyílások száma a lehető legkevesebb legyen. A gázhordók vizsgálónyílással is elláthatók, amelyet hatékony zárószerkezettel kell zárni.

6.2.3.3.3

Szerelvények a)

Ha a palack gördítést akadályozó szerkezettel van ellátva, ezt a szerkezetet nem szabad a szelepvédő sapkával egybeépíteni.

b)

A gördíthető gázhordókat gördítőabronccsal kell ellátni vagy más módon kell védeni a gördülés során bekövetkező sérülésektől (pl. korrózióálló fémbevonat felszórásával a nyomástartó tartály külső felületére).

c)

A palackkötegeket olyan szerkezettel kell ellátni, amely biztonságos kezelésüket és szállításukat lehetővé teszi.

d)

Ha szintjelző, nyomásmérő vagy nyomáscsökkentő szerkezet van felszerelve, akkor ezeket a 4.1.6.8 bekezdésben a szelepekre előírt módon kell védeni.

6.2.3.4

Üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.3.4.1

Az új nyomástartó tartályokat a gyártás során és az üzembe helyezés előtt a 6.2.1.5 bekezdés követelményei szerint kell vizsgálni.

6.2.3.4.2

Az alumíniumötvözet nyomástartó tartályokra vonatkozó különleges előírások a)

A 6.2.1.5.1 pontban előírt vizsgálatokon kívül vizsgálni kell a nyomástartó tartályfal belsejének kristályközi korróziójának lehetőségét, amennyiben réztartalmú alumíniumötvözetet vagy olyan magnéziumvagy mangántartalmú alumíniumötvözetet használnak, amelynek magnéziumtartalma meghaladja a 3,5%-ot, vagy mangán-tartalma 0,5%-nál kevesebb.

b)

Az alumínium-réz ötvözet vizsgálatát a gyártónak az új ötvözetnek az illetékes hatóság részéről történő engedélyezése alkalmával kell végrehajtania, és ezt követően a gyártás során minden öntésnél meg kell ismételnie.

c)

Az alumínium-magnézium ötvözet vizsgálatát a gyártónak az új ötvözetnek és a gyártási eljárásnak az illetékes hatóság által történő engedélyezése alkalmával kell végrehajtania. Az ötvözet összetételében vagy a gyártási eljárásban bekövetkezett változás esetén a vizsgálatot meg kell ismételni.

6.2.3.5


6.2.3.5.1

Az időszakos vizsgálatokat a 6.2.1.6 bekezdés szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: A típusjóváhagyást kiadó ország illetékes hatósága hozzájárulása esetén az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. szállítására szolgáló, 6,5 l-nél kisebb űrtartalmú, hegesztett acélpalackok folyadéknyomáspróbája egyenértékű vizsgálati módszerrel helyettesíthető. 1014

6.2.3.5.2

A zárt mélyhűtő tartályokat a a 4.1.4.1 bekezdés P203 csomagolási utasítás 8) b) pontjában meghatározott gyakorisággal kell időszakos vizsgálatnak alávetni, a következők szerint: a)

a tartály külső állapotának vizsgálatának és a szerelvények és a külső jelölés ellenőrzésének;

b)

tömörségi próbának.

6.2.3.6

A nyomástartó tartályok engedélyezése

6.2.3.6.1

Az 1.8.7 szakasz szerinti megfelelőség-értékelési eljárást és időszakos vizsgálatokat a következő táblázat szerinti illetékes szervezetnek kell végeznie: Eljárás

Illetékes szervezet

Típusjóváhagyás (1.8.7.2)

Xa

A gyártás felügyelete (1.8.7.3)

Xa vagy IS

Üzembe helyezés előtti vizsgálat (1.8.7.4)

Xa vagy IS

Időszakos vizsgálat (1.8.7.5)

Xa vagy Xb vagy IS

Az újratölthető nyomástartó tartályok szelepeinek és a közvetlen biztonsági funkcióval rendelkező egyéb, leszerelhető tartozékainak megfelelőség-értékelését a tartálytól függetlenül is el lehet végezni, de a megfelelőség-értékelési eljárásnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint amelyet a nyomástartó tartályra alkalmaztak, amelyre a tartozékokat szerelik. Xa illetékes hatóságot, ill. megbízottját vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetet jelent. Xb az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, B típusú vizsgáló szervezetet jelent. IS a kérelmezőnek az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezet által felügyelt üzemi vizsgálóhelyét jelenti. Az üzemi vizsgálóhelynek függetlennek kell lennie a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási tevékenységektől. 6.2.3.6.2

Ha a jóváhagyó ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor a 6.2.1.7.2 pontban említett illetékes hatóság valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatósága.

6.2.3.7

A gyártóra vonatkozó előírások

6.2.3.7.1

Az 1.8.7 szakasz vonatkozó követelményeit kell betartani.

6.2.3.8

A vizsgáló szervezetekre vonatkozó előírások Az 1.8.6 szakasz követelményeit kell betartani.

6.2.3.9

Az újratölthető nyomástartó tartályok jelölése

6.2.3.9.1

A jelölésre a 6.2.2.7 bekezdés előírásait kell betartani, a következő eltérésekkel.

6.2.3.9.2

A 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott, Egyesült Nemzetek jelét nem szabad használni.

6.2.3.9.3

A 6.2.2.7.3 j) pont helyett a következőt kell alkalmazni: j)

a víztérfogatot literben kifejezve, ami után az „L” mértékegységet is ki kell írni. A 1015

cseppfolyósított gázokhoz használt nyomástartó tartályokon a literben kifejezett víztérfogatot az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Ha a legkisebb vagy névleges víztérfogat egész szám, a tizedesvessző utáni számjegyek elhagyhatók. 6.2.3.9.4

A 6.2.2.7.3 g) és h) pont, valamint a 6.2.2.7.4 m) pont szerinti jelölés nem szükséges az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. gázokhoz használt nyomástartó tartályokra.

6.2.3.9.5

Ha a 6.2.2.7.7 c) pont szerint kell dátumot feltüntetni, a hónap feltüntetése nem szükséges azoknál a gázoknál, amelyekre a vizsgálati időköz 10 év vagy annál nagyobb (lásd a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítását).

6.2.3.9.6

A 6.2.2.7.7 pont szerinti jelölés a palackhoz erősített olyan, alkalmas anyagból készült gallérra is beüthető, amelyet a szelepnek a palackra való felszerelésekor rögzítenek, és amely gallér csak a szelepnek a palackról való leszerelése után távolítható el.

6.2.3.9.7

A palackkötegek jelölése

6.2.3.9.7.1

A palackköteg egyedi palackjait a 6.2.3.9.1 – 6.2.3.9.6 pontok szerint kell megjelölni.

6.2.3.9.7.2

A palackötegeket a 6.2.2.10.2 és a 6.2.2.10.3 pontok szerint kell megjelölni, azzal az eltéréssel, hogy a 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott, Egyesült Nemzetek csomagolóeszköz jelét nem szabad használni.

6.2.3.9.7.3

A 6.2.4.2 bekezdés időszakos vizsgálatokra vonatkozó követelményeinek megfelelő palackkötegeket az előző jelöléseken túlmenően, a következőket tartalmazó jelöléssel is el kell látni: a)

az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyó országot azonosító betű(k) a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével8). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hagyta jóvá;

b)

az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére jóváhagyott szervezet nyilvántartási jele;

c)


Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni vagy a 6.2.2.10.2 pont szerinti táblán vagy a palackköteg keretére tartósan rögzített külön táblán. 6.2.3.10

A nem újratölthető nyomástartó tartályok jelölése

6.2.3.10.1

A jelölésre a 6.2.2.8 bekezdés előírásait kell betartani, azzal az eltéréssel, hogy a 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott, Egyesült Nemzetek csomagolóeszköz jelét nem szabad használni.

6.2.3.11

Kármentő nyomástartó tartályok

6.2.3.11.1

A kármentő nyomástartó tarályban szállított nyomástartó tartály biztonságos kezelése és ártalmatlanítása céljából a kármentő nyomástartó tarálynak lehet olyan kialakítása és szerelvényei, amilyet egyébként gázpalackoknál, ill. gázhordóknál nem alkalmaznak, pl. lapos fenekek, gyorsnyitású szerkezetek vagy nyílások a paláston.

8)

A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre

1016

6.2.3.11.2

A kármentő nyomástartó tartály biztonságos kezelésére és használatára vonatkozó utasításokat a jóváhagyó ország illetékes hatóságához benyújtott kérelemben egyértelműen szerepeltetni kell, és a jóváhagyás részét kell képeznie. A jóváhagyásban fel kell tüntetni, hogy milyen nyomástartó tartályok szállíthatók a kármentő nyomástartó tartályban, valamint fel kell sorolni minden olyan rész gyártási anyagát, amelyek érintkezésbe kerülhetnek a veszélyes áruval.

6.2.3.11.3

A gyártónak a jóváhagyás másolatát át kell adni kármentő nyomástartó tartály tulajdonosának.

6.2.3.11.4

A kármentő nyomástartó tartály 6.2.3 szakasz szerinti jelölését a jóváhagyó ország illetékes hatósága határozza meg, figyelembevéve a 6.2.3.9 bekezdés alkalmazható jelölési előírásait. A jelölésnek tartalmaznia kell a kármentő nyomástartó tartály víztérfogatát és próbanyomását is.

6.2.4

A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált nem UN nyomástartó tartályok Megjegyzés: A szabványokban megnevezett azon személyeknek, ill. szervezeteknek, akikre az ADR szerint felelősség hárul, meg kell felelniük az ADR követelményeinek. Tervezés, gyártás és üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.4.1

A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.2 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.2 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes. A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.2.5 szakaszban találhatók. Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva. Hivatkozás

A dokumentum címe

(1)

(2)

A Új típusvonatkozó jóváhagyásra, bekezdés, ill. típusill. pont jóváhagyás megújítására alkalmazható (3)

tervezésre és gyártásra 84/525/EGK A Tanács irányelve a tagállamok 6.2.3.1 és Irányelv, varrat nélküli acél gázpalackokra 6.2.3.4 I Melléklet, vonatkozó jogszabályainak 1-3. rész közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19.

1017

(4) további intézkedésig

Meglévő típusjóváhagyás visszavonásának legkésőbbi időpontja (5)

Hivatkozás

A dokumentum címe

A Új típusvonatkozó jóváhagyásra, bekezdés, ill. típusill. pont jóváhagyás megújítására alkalmazható

(1) 84/526/EGK Irányelv, I Melléklet, 1-3. rész

(2) A Tanács irányelve a tagállamok varrat nélküli, ötvözetlen alumíniumból és alumíniumötvözetből készült gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19. 84/527/EGK A Tanács irányelve a tagállamok Irányelv, hegesztett, ötvözetlen acél gázI Melléklet, palackokra vonatkozó jogszabályainak 1-3. rész közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19. EN 1442:1998 + Szállítható, újratölthető hegesztett AC: 1999 acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás EN 1442:1998 Szállítható, újratölthető hegesztett + A2:2005 acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás EN 1442:2006 Szállítható, újratölthető hegesztett + A1:2008 acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás EN 1800:1998 Szállítható gázpalackok. Acetilén+ AC: 1999 palackok. Alapkövetelmények és fogalommeghatározások EN 1800:2006 Szállítható gázpalackok. Acetilénpalackok. Alapkövetelmények, fogalommeghatározások és típusvizsgálat EN ISO Gázpalackok. Acetilénpalackok. 3807:2013 Alapkövetelmények és típusvizsgálat Megjegyzés: Kiolvadó dugók nem alkalmazhatók. EN 1964-1:1999 Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 1. rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok EN 1975:1999 Szállítható gázpalackok. Alumínium(a G. melléklet ból és alumínium-ötvözetből készült, kivételével) varrat nélküli, legalább a 0,5 l és legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai

1018

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2001. júl. 1. és 2007. jún. 30. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.1.1.9

2001. júl. 1. és 2010. dec. 31. között 2009. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

6.2.1.1.9

6.2.1.1.9


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jún. 30-ig


2012. dec. 31.

Hivatkozás

(1) EN 1975:1999 +A1:2003

A dokumentum címe


(2) Szállítható gázpalackok. Alumíniumból és alumínium-ötvözetből készült, varrat nélküli, legalább a 0,5 l és legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat (ISO 7866:2012) Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acélpalackok sűrített gáz szállítására. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.4

(4) 2009. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2001. júl. 1. és 2015. jún. 30. között

Gázpalackok – A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok sűrített gáz szállítására. – Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat EN 1964-3:2000 Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 3. Rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű korrózióálló acélból készült varrat nélküli palackok EN 12862:2000 Szállítható gázpalackok. Újratölthető, szállítható, alumínium ötvözetből készült, hegesztett gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai EN 1251-2:2000 Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 l űrtartalmú tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat EN 12257:2002 Szállítható gázpalackok. Palástfelületen erősített, varrat nélküli kompozitpalackok EN 12807: 2001 Szállítható, újratölthető, forrasztott (az A melléklet acél gázpalackok cseppfolyósított kivételével) szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás EN 12807: 2008 Szállítható, újratölthető, forrasztott acél gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4


EN ISO 7866:2012 + AC:2014 EN ISO 11120:1999

EN ISO 11120:1999 + A1:2013

1019


a 6.2.2.7.4 p) alpont szerint „H” betűvel jelölt nagypalackokra 2015. dec. 31-ig

2012. dec. 31.

Hivatkozás

A dokumentum címe


(1) (2) EN 1964-2:2001 Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 2. Rész: Legalább 1100 MPa Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok EN ISO 9809Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél1:2010 küli, acél gázpalackok. Tervezés, szerkezet és vizsgálatok. 1. rész: 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú nemesített acélból készült palackok (ISO 9809-1:2010) EN ISO 9809Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél2:2010 küli, acél gázpalackok. Tervezés, szerkezet és vizsgálatok. 2. rész: legalább 1100 MPa szakítószilárdságú nemesített acélból készült palackok (ISO 9809-2:2010) EN ISO 9809Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél3:2010 küli, acél gázpalackok. Tervezés, szerkezet és vizsgálatok. 3. rész: Normalizált acél gázpalackok (ISO 9809-3:2010) EN 13293:2002 Szállítható gázpalackok. Szállítható, újratölthető, varrat nélküli, mangántartalmú normalizált szénacélból készült gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai sűrített, cseppfolyósított és oldott gázokhoz legfeljebb 0,5 l, illetve szén-dioxid gázhoz legfeljebb 1 l űrtartalomig EN 13322Szállítható gázpalackok. Újratölthető, 1:2003 hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás. 1. rész: Ötvözetlen acél EN 13322Szállítható gázpalackok. Újratölthető, 1:2003 + hegesztett acélpalackok. Tervezés és A1:2006 szerkezeti kialakítás. 1. rész: Ötvözetlen acél EN 13322-2: Szállítható gázpalackok. Újratölthető, 2003 hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás. 2. rész: Korrózióálló acél EN 13322-2: Szállítható gázpalackok. Újratölthető, 2003 + A1:2006 hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás. 2. rész: Korrózióálló acél EN 12245:2002 Szállítható gázpalackok. Teljes felületen erősített kompozitpalackok 1020

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.4

(4) 2014. dec. 31-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig


Hivatkozás

(1) EN 12245:2009 + A1:2011 EN 12205:2001 EN 13110:2002

EN 13110:2012

EN 14427:2004

EN 14427:2004 + A1:2005

EN 14427:2014

EN 14208:2004

EN 14140:2003

A dokumentum címe


(2) Szállítható gázpalackok. Teljes felületen erősített kompozitpalackok Szállítható gázpalackok. Nem újratölthető, fém gázpalackok Szállítható, újratölthető, hegesztett alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás Szállítható, újratölthető, hegesztett alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás Megjegyzés: Ezt a szabványt csak a nyomáscsökkentő szeleppel ellátott palackokra kell alkalmazni. Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás Megjegyzés: 1. Ezt a szabványt csak a nyomáscsökkentő szeleppel ellátott palackokra kell alkalmazni. 2. Az 5.2.9.2.1 és 5.2.9.3.1 pontban mindkét palackot alá kell vetni repesztési próbának, ha a keletkezett sérülés legalább akkora, mint a kizárási feltétel. LPG-berendezések és tartozékok – Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok LPG-hez. Tervezés és szerkezeti kialakítás Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 1000 l űrtartalmú, hegesztett, nyomástartó, gázszállító hordók előírásai. Tervezés és szerkezeti kialakítás Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Választható tervezés és szerkezeti kialakítás

1021

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.4 6.2.3.1 és 6.2.3.4 6.2.3.1 és 6.2.3.4

(4) további intézkedésig további intézkedésig 2014. dec. 31-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2007. jún. 30. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között


Hivatkozás

(1) EN 14140:2003 + A1:2006

EN 13769:2003

EN 13769: 2003 +A1:2005 EN ISO 10961:2012 EN 146381:2006

EN 146383:2010 + AC:2012

EN 14893: 2006 + AC:2007

EN ISO 14893:2014

zárószerkezetekre EN 849:1996 (az A melléklet kivételével) EN 849:1996 + A2:2001 EN ISO 10297: 2006

A dokumentum címe


Meglévő típusjóváhagyás visszavonásának legkésőbbi időpontja

(2) LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Választható tervezés és szerkezeti kialakítás Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, azonosítás és vizsgálat Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, azonosítás és vizsgálat Gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, vizsgálatok és felügyelet Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, hegesztett gyűjtőedények. 1. rész: Kísérleti módszerekkel igazolt tervezés szerint készült, hegesztett, ausztenites rozsdamentes acélpalackok Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, hegesztett gyűjtőedények. 3. rész: Kísérleti módszerekkel igazolt tervezés szerint készült, hegesztett, ötvözetlen acél palackok LPG-berendezések és -tartozékok. 150 l és 1000 l közötti űrtartalmú, szállítható, hegesztett nyomástartó acélhordók cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez) LPG-berendezések és -tartozékok. 150 és 1000 l közötti űrtartalmú, szállítható, hegesztett nyomástartó acélhordók cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez)

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan.1. és 2016. dec. 31. között

6.2.3.1 és 6.2.3.4


Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2003. jún. 30-ig 2014. dec. 31.

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2007. jún. 30-ig 2016. dec. 31.

6.2.3.1 és 6.2.3.3


1022

(5)

Hivatkozás

A dokumentum címe


(1) EN ISO 14245: 2010

(2) Gázpalackok. Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek (ISO 14245:2006) EN 13152: 2001 Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek EN 13152: 2001 Cseppfolyósított szénhidrogéngáz + A1:2003 palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek EN ISO15995: Gázpalackok. Cseppfolyósított szén2010 hidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek (ISO 14245:2006) EN 13153: 2001 Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek EN 13153: 2001 Cseppfolyósított szénhidrogéngáz + A1:2003 palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek EN ISO 13340: Szállítható gázpalackok. Nem újra2001 tölthető palackok szelepei. Előírások és prototípusvizsgálat EN 13648Kriogén tartályok. A megengedettnél 1:2008 nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 1. rész: Kriogén üzem biztonsági szelepei EN 1626:2008 Kriogén tartályok. Szelepek kriogén (a B szelep kate- üzemhez gória kivételével)

6.2.4.2

(3) 6.2.3.1 és 6.2.3.3


6.2.3.1 és 6.2.3.3

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között 2009. jan. 1. és 2014. dec. 31. között további intézkedésig

6.2.3.1 és 6.2.3.3 6.2.3.1 és 6.2.3.3 6.2.3.1 és 6.2.3.3

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között 2009. jan. 1. és 2014. dec. 31. között további intézkedésig

6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.4


6.2.3.1 és 6.2.3.3


Időszakos vizsgálat A 6.2.3.5 bekezdés előírásainak való megfelelés céljából a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványokat kell alkalmazni, ahogy azt a (3) oszlop előírja, 6.2.3.5 bekezdés előírásai azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező. Ha a nyomástartó tartályt a 6.2.5 szakasz előírásai szerint gyártották és a típusjóváhagyásban meg van határozva az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárás, akkor azt kell követni. Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

1023

Hivatkozás

A dokumentum címe

Alkalmazható

(1)

(2)

(3)

időszakos vizsgálatra EN 1251-3:2000 Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 l űrtartalmú tartályok. 3. rész: Üzemeltetési követelmények EN 1968:2002 + Szállítható gázpalackok. Acélból készült, varrat nélküli A1:2005 gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata (a B melléklet kivételével) EN 1802:2002 Szállítható gázpalackok. Alumíniumötvözetből készült, (a B melléklet varrat nélküli gázpalackok időszakos ellenőrzése és kivételével) vizsgálata EN 12863:2002 Szállítható gázpalackok. Oldott acetilén-palack időszakos + A1:2005 felülvizsgálata és karbantartása Megjegyzés: Ebben a szabványban az „üzembe helyezés előtti vizsgálaton” egy új acetilén palack végső jóváhagyását követő első időszakos vizsgálatát kell érteni. EN ISO Gázpalackok. Acetilénpalackok. Időszakos felülvizsgálat és 10462:2013 karbantartás (ISO 10462:2013) EN 1803:2002 Szállítható gázpalackok. Ötvözetlen acélból készült, (a B melléklet hegesztett gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata kivételével) EN ISO 11623: Szállítható gázpalackok. Kompozitpalackok időszakos 2002 (a 4. cikk ellenőrzése és vizsgálata kivételével) EN ISO 22434: Szállítható gázpalackok. Palackszelepek felülvizsgálata és 2011 karbantartása (ISO 22434:2006) EN 14876:2007 Szállítható gázpalackok. Hegesztett nyomástartó acélhordók időszakos ellenőrzése és vizsgálata EN 14912:2005 LPG berendezések és -tartozékok. Az LPG-palackszelepek ellenőrzése és karbantartása a palackok az időszakos ellenőrzésekor EN 1440:2008 + LPG berendezések és -tartozékok. Az újratölthető szállítható A1:2012 LPG gázpalackok időszakos vizsgálata (a G és a H melléklet kivételével) EN 15888:2014 Szállítható gázpalackok – palackkötegek – Időszakos ellenőrzés és vizsgálatok

6.2.5

további intézkedésig további intézkedésig


2016. dec. 31-ig

2017. jan.1-től kötelező további intézkedésig további intézkedésig további intézkedésig további intézkedésig további intézkedésig további intézkedésig


A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált nyomástartó tartályokra vonatkozó követelmények Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban szereplő szabvány nem foglalkozik. A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók. Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE 1024

Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá. A 6.2.1 és a 6.2.3 szakasz követelményeit és a következő követelményeket azonban ki kell elégíteni. Megjegyzés: E szakasz vonatkozásában a 6.2.1 szakaszban hivatkozott műszaki szabvány alatt a műszaki szabályzat értendő. 6.2.5.1

Szerkezeti anyagok A következő előírásokban példák találhatók a felhasználható anyagokra, amelyek kielégítik a 6.2.1.2 bekezdés szerkezeti anyagokra vonatkozó követelményeit: a)

szénacél a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, az oldott gázokhoz, valamint a nem a 2 osztályba tartozó anyagokhoz, amelyeket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 3 táblázata sorol fel;

b)

ötvözött acél (különleges acél), nikkel és nikkelötvözet (pl. monel) a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, az oldott gázokhoz, valamint a nem a 2 osztályba tartozó anyagokhoz, amelyeket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 3 táblázata sorol fel;

c)

réz: i)

az 1A, az 1O, az 1F és az 1TF osztályozási kód alá tartozó gázokhoz, ha töltési nyomásuk 15 °C-ra vonatkoztatva nem haladja meg a 2 MPa-t (20 bar-t);

ii)

a 2A osztályozási kód gázaihoz és ezenkívül az UN 1033 dimetil-éterhez, az UN 1037 etil-kloridhoz, az UN 1063 metil-kloridhoz, az UN 1079 kén-dioxidhoz, az UN 1085 vinil-bromidhoz, az UN 1086 vinil-kloridhoz, valamint az UN 3300 etilén-oxid és szén-dioxid keverékhez 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal;

iii) a 3A, a 3O és a 3F osztályozási kód alá tartozó gázokhoz;

6.2.5.2

d)

alumíniumötvözet: lásd a 4.1.4.1 bekezdésben a P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „a” különleges előírását;

e)

kompozit anyagok a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, valamint az oldott gázokhoz;

f)

műanyagok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz; és

g)

üveg a 3A osztályozási kód gázaihoz, az UN 2187 szén-dioxid, mélyhűtött, cseppfolyósított, ill. szén-dioxid keverékek, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok kivételével, valamint a 3O osztályozási kód gázaihoz.

Üzemi szerelvények (fenntartva)

6.2.5.3

Fémből készült palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek A próbanyomás hatására a fémben keletkező feszültség a tartály leginkább igénybe vett helyén nem haladhatja meg az Re szavatolt legkisebb folyáshatár 77%-át. Folyáshatáron azt a feszültséget kell érteni, amelynek hatására a próbatest mérési jelei között 2 ezrelékes (0,2%-os), illetve ausztenites acéloknál 1%-os maradó nyúlás jön létre. Megjegyzés: A fémlemezből készült szakítópróbatest tengelyének merőlegesnek kell lennie a hengerlés irányára. A szakadási nyúlás méréséhez olyan kör keresztmetszetű szakítópálcát kell használni, amelyen a két jel közötti „l” távolság a „d” 1025

átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű szakítópálca esetén a jelek közötti távolságot a következő képlettel kell számítani:

l  5,65 F0

, ahol F0 a szakítópálca eredeti keresztmetszeti területe.

A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket olyan alkalmas anyagból kell gyártani, amely –20 °C és +50 °C között ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. 6.2.5.4

Kiegészítő előírások azokra az alumíniumötvözet nyomástartó tartályokra, amelyeket sűrített gázokhoz, cseppfolyósított gázokhoz, oldott gázokhoz, gázmintákhoz (olyan túlnyomás nélküli gázokhoz, amelyekre különleges előírások érvényesek), valamint (az aeroszolok és a gázpatronok kivételével) a túlnyomás alatti gázt tartalmazó tárgyakhoz használnak

6.2.5.4.1

Az alumíniumötvözetből készült követelményeknek kell megfelelnie:

nyomástartó

tartályok

anyagának

az

alábbi

A B C D Szakítószilárdság, Rm, MPa 49 – 186 196 – 372 196 – 372 343 – 490 (N/mm2) Folyáshatár, Re, MPa (N/mm2) 10 – 167 59 – 314 137 – 334 206 – 412 (l = 0,2% maradandó nyúlásnál) Szakadási nyúlás (l = 5d) %-ban 12 – 40 12 – 30 12 – 30 11 – 16 Hajlítási próba (a hajlítótüske n=5 (Rm 98) n=6 (Rm  325) n=6 (Rm  325) n=7 (Rm  392) átmérője d = n·e, ahol e a n=6 (Rm  98) n=7 (Rm  325) n=7 (Rm  325) n=8 (Rm  392) mintalemez vastagsága) Aluminium Association 1 000 5 000 6 000 2 000 sorozatszáma) a) Lásd az „Aluminium Standards and Data” 5. kiadását, 1976. január, közzétette az Aluminium Association, 750, 3rd Avenue, New York. A tényleges tulajdonságok az adott ötvözet összetételétől és a nyomástartó tartály végleges megmunkálásától függnek, azonban bármilyen ötvözetet is használjanak, a falvastagságot a következő képletek egyikével kell kiszámítani: e

PMPa D Pbar D vagy e  2 Re 20 Re  PMPa  Pbar 1,3 1,3

ahol e

= nyomástartó tartály legkisebb falvastagsága, mm;

PMPa = a próbanyomás, MPa; Pbar = a próbanyomás, bar; D

= a tartály névleges külső átmérője, mm;

Re

= a szavatolt minimális folyáshatár, MPa (= N/mm2) 0,2%-os maradó nyúlásnál.

Az előző képletekben szereplő szavatolt minimális folyáshatár (Re) nem lehet nagyobb, mint a szavatolt minimális szakítószilárdság (Rm) 0,85-szorosa bármilyen alumíniumötvözet esetén. Megjegyzés: 1. A táblázatban felsorolt minőségi adatok azokon a tapasztalatokon alapulnak, amelyeket eddig a nyomástartó tartályok gyártásához használt következő anyagokkal szereztek: A oszlop: nem ötvözött, 99,5% tisztaságú alumínium;

1026

B oszlop: alumínium- és magnéziumötvözetek; C oszlop: alumínium-szilícium-magnézium ötvözetek, pl.: ISO/R209Al-Si-Mg (Aluminium Association 6351) D oszlop: alumínium-réz-magnézium ötvözetek. 2. A szakadási nyúlást kör keresztmetszetű szakítópálcán mérik, amelyen a két jel közötti „l” távolság a „d” átmérő ötszöröse (l=5d). Négyszög keresztmetszetű szakítópálcák esetén a jelek közötti távolságot a következő képlettel kell kiszámítani: l  5,65 F0 ahol F0 a szakítópálca kezdeti keresztmetszete. 3. a) A hajlítási próbát (lásd az ábrát) olyan próbatesteken kell végrehajtani, amelyeket a palástból két egyforma 3e, de legalább 25 mm széles körgyűrű kivágásával nyernek. A próbatesteknek csak a széleken szabad megmunkáltaknak lenniük. b) A hajlítási próbát egy d átmérőjű tüskével és két támasztó hengerrel kell végrehajtani, amelyek egymástól d+3e távolságra vannak. A próba során a belső felületeknek nem szabad egymástól nagyobb távolságra eltávolodni, mint a tüske átmérője. c) A próbatesteken nem szabad repedéseknek mutatkozniuk, ha a tüske körül egészen addig behajlanak, ameddig a belső felületük közti távolság nem haladja meg a tüske átmérőjét. d) A tüske átmérője és a próbatest vastagsága közötti n aránynak meg kell felelnie a táblázatban meghatározott értéknek.

A hajlítási próba vázlata 6.2.5.4.2

Kisebb minimális nyúlásérték azzal a feltétellel engedhető meg, hogy olyan kiegészítő vizsgálati eljárással, amelyet a nyomástartó tartály gyártási országának illetékes hatósága engedélyez, bizonyítják, hogy a tartály a szállítás tekintetében ugyanazt a biztonságot nyújtja, mint azok a tartályok, amelyeket 6.2.5.4.1 pont táblázatának értékei szerint gyártottak (lásd az EN 1975:1999 +A1:2003 szabványt is).

6.2.5.4.3

A nyomástartó tartályok falának a legvékonyabb részen a következő vastagságúnak kell lennie: a) legalább 1,5 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm-nél kisebb; b) legalább 2 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm és 150 mm között van; c) legalább 3 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 150 mm-nél nagyobb.

6.2.5.4.4

A tartályfenekek keresztmetszetének félkör, ellipszis vagy kosárív alakúnak kell lennie, és a nyomástartó tartály palástjával azonos biztonságot kell nyújtania.

1027

6.2.5.5

Kompozit nyomástartó tartályok A kompozit palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és kompozit anyagok felhasználásával készült palackkötegeknél a kialakításnak olyannak kell lennie, hogy a repesztő- és a próbanyomás hányadosa legalább a következő legyen: d) köpenyrészen bevont nyomástartó tartályoknál 1,67; e) a teljes felületen bevont nyomástartó tartályoknál 2,00.

6.2.5.6

Zárt mélyhűtő tartályok A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt zárt mélyhűtő tartályok kialakítására a következő követelményeket kell alkalmazni:

6.2.5.6.1

Nemfémes anyagok használata esetén a nyomástartó tartálynak és szerelvényeinek a legkisebb üzemi hőmérsékleten a ridegtöréssel szemben ellenállónak kell lennie.

6.2.5.6.2

A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is kifogástalanul működjenek. Az ilyen hőmérsékleten való megbízható működést vagy minden egyes szerkezeten, vagy ugyanilyen típusú szerkezetekből vett mintán végzett próbával kell megállapítani, ill. ellenőrizni.

6.2.5.6.3

A nyomástartó tartályok nyílásait és nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy azok a folyadék kifröccsenését megakadályozzák.

6.2.6

Az aeroszolokra, a gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra) és a gyúlékony cseppfolyósított gázt tartalmazó üzemanyagcella kazettákra vonatkozó általános követelmények

6.2.6.1


6.2.6.1.1

A csak egyféle gázt vagy gázkeveréket tartalmazó UN 1950 aeroszolokat, valamint UN 2037 gázzal töltött kisméretű tartályokat (gázpatronokat) fémből kell gyártani. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az UN 1011 butánt tartalmazó aeroszolokra és gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra) 100 ml űrtartalomig. Az UN 1950 számú egyéb aeroszolokat fémből, műanyagból vagy üvegből kell gyártani. A legalább 40 mm külső átmérőjű fémtartályok fenekének homorúnak kell lennie.

6.2.6.1.2

A fémtartályok űrtartalma 1000 ml-nél, a műanyag és üvegtartályoké 500 ml-nél nagyobb nem lehet.

6.2.6.1.3

Minden tartálymintadarabot (aeroszolokat és gázpatronokat) üzembe helyezés előtt a 6.2.6.2 bekezdés szerinti folyadéknyomás-próbának kell alávetni.

6.2.6.1.4

Az UN 1950 aeroszolok kibocsátószelepének és porlasztószerkezetének és az UN 2037 gázpatronok szelepének olyannak kell lennie, hogy a tartályok tömör zárását és véletlen kinyílása elleni védelmét biztosítsa. Olyan szelepek és porlasztószerkezetek, amelyek csak belső nyomásra zárnak, nem alkalmazhatók.

6.2.6.1.5

Az aeroszol csomagolás belső nyomása 50 °C-on nem haladhatja meg sem a próbanyomás kétharmadát, sem az 1,32 MPa-t (13,2 bar-t). Az aeroszolokat úgy kell megtölteni, hogy a folyadék fázis 50 °C-on ne haladja meg űrtartalmuk 95%-át. A gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok) próbanyomására és töltési követelményeire a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában foglaltakat kell betartani.

1028

6.2.6.2

Folyadéknyomás-próba

6.2.6.2.1

A próba során alkalmazott belső nyomásnak (próbanyomásnak) az 50 °C-on fennálló belső nyomás 1,5 szeresének, de legalább 1 MPa-nak (10 bar-nak) kell lennie.

6.2.6.2.2

A folyadéknyomás-próbát minden tartálytípusból legalább öt üres tartályon el kell végezni:

6.2.6.3

a)

az előírt próbanyomásig, amely mellett semmiféle szivárgásnak vagy maradandó alakváltozásnak nem szabad fellépnie;

b)

szivárgás vagy szétrepedés bekövetkeztéig; amennyiben a tartály feneke homorú, annak kell először engednie (kidomborodnia), és a tartály csak akkor szivároghat vagy repedhet szét, ha a nyomás eléri vagy meghaladja a próbanyomás 1,2-szeresét.

Tömörségi (szivárgásmentességi) próba Minden megtöltött aeroszol csomagolást, gázpatront és üzemanyagcella kazettát alá kell vetni a 6.2.6.3.1 pont szerinti, forró vizes (vízfürdős) vizsgálatnak vagy a 6.2.6.3.2 pont szerinti jóváhagyott, egyéb vízfürdős vizsgálatnak.

6.2.6.3.1

Forró vizes (vízfürdős) vizsgálat

6.2.6.3.1.1

A fürdő hőmérsékletét és a vizsgálat időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a belső nyomás elérje azt a nyomást, amely 55 °C hőmérsékleten kialakulna (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta űrtartalmának 95%-át). Ha azonban a tartalom hőre érzékeny, vagy az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta olyan műanyagból készült, amely az ily módon végrehajtott próba hőmérsékleténél meglágyulna, akkor a vizsgálatot 20....30 °C hőmérsékletű fürdőben kell végrehajtani, de ezenfelül minden 2000 darab közül egy aeroszol csomagolást, gázpatront, ill. üzemanyagcella kazettát a magasabb hőmérsékleten kell vizsgálatni.

6.2.6.3.1.2

A vizsgálat során az aeroszol csomagoláson, gázpatronon, ill. üzemanyagcella kazettán semmiféle szivárgásnak vagy maradandó alakváltozásnak nem szabad bekövetkeznie, kivéve a műanyag aeroszol csomagolásnál, gázpatronnál, ill. üzemanyagcella kazettánál a lágyulás miatt bekövetkező alakváltozást, feltéve, hogy nem szivárog.

6.2.6.3.2

Egyéb módszerek Az illetékes hatóság jóváhagyásával egyéb módszerek is használhatók, ha azonos biztonsági szintet eredményeznek, feltéve, hogy a 6.2.6.3.2.1 és a 6.2.6.3.2.2 vagy a 6.2.6.3.2.3 pont követelményeit betartják.

6.2.6.3.2.1

Minőségbiztosítási rendszer Az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta töltőjének és a szerkezeti elemek gyártójának rendelkeznie kell minőségbiztosítási rendszerrel. A minőségbiztosítási rendszerben olyan eljárást kell foganatosítani, amely biztosítja, hogy minden aeroszol csomagolást, gázpatront, ill. üzemanyagcella kazettát, amely szivárog vagy alakváltozást szenvedett, selejtnek minősítenek és nem adják fel szállításra A minőségbiztosítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia: a)

a szervezeti felépítés és a felelősségek megosztásának leírása;

b)

a vizsgálatra, minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra és eljárás végrehajtásra vonatkozó, megfelelő utasítások;

c)

minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati eredmények, hitelesítési adatok és bizonyítványok;

1029

jegyzőkönyvek,

vizsgálati

d)

vezetői felülvizsgálatok a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e)


f)

a nem megfelelő minőségű aeroszol csomagolások, gázpatronok, ill. üzemanyagcella kazettták ellenőrzésének, kiszűrésének módja;

g)

az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás; és

h)

a végtermék sérülésmentességét biztosító eljárás.

Az illetékes hatóság számára elfogadható módon első alkalommal és időszakosan auditálást kell végezni. Az auditálásnak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott rendszer alkalmas és hatékony legyen és az is maradjon. Az illetékes hatóságot a jóváhagyott rendszert érintő minden javasolt változtatásról előzetesen értesíteni kell. 6.2.6.3.2.2

Aeroszol csomagolások

6.2.6.3.2.2.1

Az aeroszol csomagolás töltés előtti nyomás- és tömörségi próbája Minden üres aeroszol csomagolást legalább akkora nyomásnak kell kitenni, mint az a legnagyobb nyomás, amely a megtöltött aeroszol csomagolásban 55 °C-on várhatóan kialakul (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás űrtartalmának 95%-át). Ez a nyomás azonban nem lehet kisebb, mint az aeroszol csomagolás méretezési nyomásának kétharmada. Azt az aeroszol csomagolást, amely a próbanyomáson 3,310-2 mbar·l·s-1 mértékben vagy annál erősebben szivárog, eltorzul vagy más sérülést szenved, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.2.2

Az aeroszol csomagolás töltés utáni vizsgálata Töltés előtt a töltőnek biztosítania kell, hogy a peremező berendezés megfelelően legyen beállítva és az előírt hajtóanyagot használják. Minden megtöltött aeroszol csomagolás tömegét meg kell mérni, ill. a tömörségét meg kell vizsgálni. A tömörség vizsgáló berendezésnek elegendő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább a 20 °C-on 210-3 mbar·l·s-1 mértékű szivárgást tudja érzékelni. Azt az aeroszol csomagolást, amely szivárog, eltorzult vagy túl van töltve, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.3

Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták

6.2.6.3.2.3.1

Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták nyomáspróbája Minden gázpatront és üzemanyagcella kazettát legalább akkora próbanyomásnak kell kitenni, mint az a legnagyobb nyomás, amely a megtöltött tartályban 55 °C-on várhatóan kialakul (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg a tartály űrtartalmának 95%-át). A próbanyomásnak a gázpatronra, ill. az üzemanyagcella kazettára meghatározott értékűnek kell lennie, és nem lehet kisebb, mint a gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta méretezési nyomásának kétharmada. Azt a gázpatront, ill. üzemanyagcella kazettát, amely a próbanyomáson 3,310-2 mbar·l·s-1 mértékben vagy annál erősebben szivárog, eltorzul vagy más sérülést szenved, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.3.2

Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták tömörségi próbája Töltés és lezárás előtt a töltőnek biztosítania kell, hogy a zárószerkezet (amennyiben van) és a csatlakozó tömítő szerelvény megfelelően zárva van, és az előírt gázt használják. Minden megtöltött gázpatronnál és üzemanyagcella kazettánál ellenőrizni kell a helyes gáztömeget, ill. a tömörséget meg kell vizsgálni. A tömörség vizsgáló berendezésnek elegendő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább a 20 °C-on 210-3 mbar·l·s-1 mértékű szivárgást tudja érzékelni. 1030

Minden gázpatront és üzemanyagcella kazettát, amelynek gáztartalma nem a feltüntetett tömeghatárok közé esik, vagy amely szivárog vagy eltorzult, ki kell selejtezni. 6.2.6.3.3

Az illetékes hatóság hozzájárulásával mentesül a 6.2.6.3.1 és a 6.2.6.3.2 pont előírásai alól az olyan aeroszol és kisméretű tartály (gázpatron), amelynek sterilnek kell lennie, és amelyet a vízfürdős vizsgálat kedvezőtlenül befolyásolna, amennyiben: a)

nem gyúlékony gázt tartalmaz és i)

olyan más anyagokat tartalmaz, amelyek gyógyászati, állatgyógyászati vagy hasonló célú gyógyszerészeti termék alkotórészei; vagy

ii)

olyan más anyagokat tartalmaz, amelyeket a gyógyszerészeti termékek gyártási folyamatában használnak; vagy

iii) gyógyászati, állatgyógyászati vagy hasonló célokra használatosak;

6.2.6.4

b)

azonos biztonságot lehet elérni azzal, hogy a gyártó más tömörségi- illetve nyomáspróbát alkalmaz, mint pl. a hélium érzékelést és olyan vízfürdős vizsgálatot, amelyet minden gyártási tételből 2000 darabonként legalább egy darabot tartalmazó, véletlenszerűen kiválasztott mintán végeznek;

c)

az előző a) pont i) és iii) alpontja szerinti gyógyszerészeti termékeket az állami egészségügyi szervek engedélyével gyártották. Amennyiben az illetékes hatóság előírja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)9) által kiadott helyes gyártási gyakorlatot (Good Manufacturing Practice – GMP) követik.

Hivatkozás a szabványokra Ezen szakasz követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők:

9)

10)

–

UN 1950 aeroszolokra: a gyártás időpontjában alkalmazandó, módosított 75/324/EGK10) Tanácsi Irányelv melléklete;

–

az UN 2037 gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra), amelyek UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n.-t tartalmaznak: EN 417:2012 „Nem újratölthető fém gázpatronok cseppfolyósított szénhidrogén gázokhoz, szeleppel vagy szelep nélkül, szállítható berendezésekhez – Gyártás, vizsgálat és jelölés” szabvány.

WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”) A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).

1031

6.3 FEJEZET A 6.2 OSZTÁLY „A” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ FERTŐZŐ ANYAGAIHOZ HASZNÁLT CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Megjegyzés: E fejezet követelményei nem vonatkoznak a 6.2 osztály anyagainak szállítására használt, a 4.1.4.1 bekezdés P621 csomagolási utasítása szerinti csomagolóeszközökre. 6.3.1


6.3.1.1

E fejezet követelményei az „A” kategóriába tartozó fertőző anyagok szállítására használt csomagolóeszközökre vonatkoznak.

6.3.2

A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

6.3.2.1

A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények – 6.1.4 szakaszban meghatározottak szerint – a jelenleg használt csomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembevételének érdekében az ezen fejezetben található csomagolóeszközöktől eltérő jellemzőjű csomagolóeszközök is használhatók, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyságúak, az illetékes hatóság által elfogadhatók és képesek sikeresen elviselni a 6.3.5 szakaszban leírt próbákat. Az ADR-ben leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek is használhatók, amennyiben egyenértékűek és az illetékes hatóság elfogadja.

6.3.2.2

A csomagolóeszközöket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási program alapján kell gyártani és vizsgálni annak biztosítására, hogy minden egyes csomagolóeszköz kielégítse a jelen fejezet követelményeit. Megjegyzés: Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”.

6.3.2.3


6.3.3

A csomagolóeszközök típusát jelölő kód

6.3.3.1

A csomagolóeszközök típusát jelölő kódok a 6.1.2.7 bekezdésben találhatók.

6.3.3.2

A csomagolási kódot egy „U” vagy „W” betű követheti. Az „U” betű a 6.3.5.1.6 pont előírásainak megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagolóeszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.1.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.3.2.1 bekezdés előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető.

6.3.4

Jelölés Megjegyzés: 1. A jelölés arra utal, hogy a csomagolóeszköz, amelyen a jelölés van, megfelel a sikeresen bevizsgált gyártási típusnak és megfelel a jelen fejezet előírásainak, amelyek a csomagolóeszköz gyártására, nem pedig annak 1032

használatára vonatkoznak. 2. A jelölésnek az a célja, hogy megkönnyítse a csomagolóeszköz gyártók, felújítók és felhasználók, a szállítást/fuvarozást végzők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítését. 3. A jelölés nem mindig ad teljes felvilágosítást a vizsgálati szintekről és egyéb részletekről, holott szükséges lehet ezek figyelembe vétele is, ezeknek a vizsgálati jegyzőkönyvben, jelentésekben vagy a vizsgálatokat sikeresen kiállt csomagolóeszközök nyilvántartásában kell utána nézni. 6.3.4.1

Minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek, amely tartós, jól látható, olyan helyen van és a csomagolóeszközhöz képest olyan méretű, hogy könnyen olvasható legyen. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydaraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 liter vagy 30 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 liter vagy 5 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük.

6.3.4.2

A jelen szakasz és a 6.3.5 szakasz követelményeit kielégítő csomagolóeszközöket a következő jelölésekkel kell ellátni:

a)


.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6 ill. a 6.71) fejezetben található vonatkozó előírásoknak;

6.3.4.3

b)

a csomagolóeszköz típusát a 6.1.2 szakasz szerint jelölő kód;

c)

a „CLASS 6.2” szöveg;

d)

a gyártási év (az utolsó két számjegy);

e)

annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével2);

f)

a gyártó neve vagy jele, vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;

g)

a 6.3.5.1.6 bekezdés követelményeit kielégítő csomagolóeszközöknél az előző b) pont szerint előírt jelölés után közvetlenül egy „U” betűt kell írni.

A jelölést a 6.3.4.2 bekezdés a) – g) pontjai szerinti sorrendben kell felvinni; az ezekben a pontokban előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. Példaként lásd a 6.3.4.4 bekezdést. Az illetékes hatóság által engedélyezett kiegészítő jelölések nem zavarhatják a 6.3.4.1 bekezdés szerinti jelölés részek pontos azonosíthatóságát.

1) 2)


1033

6.3.4.4

Példa a csomagolóeszköz jelölésére 4G/CLASS 6.2/06 S/SP-9989-ERIKSSON

a 6.3.4.2 a, b), c) és d) szerint a 6.3.4.2 e) és f) szerint

6.3.5

A csomagolóeszközök vizsgálati követelményei

6.3.5.1


6.3.5.1.1

Minden egyes csomagolóeszköz gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, az e szakaszban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

6.3.5.1.2

A csomagolóeszközök gyártási típusának sikeresen ki kell állnia az e fejezetben előírt vizsgálatokat, mielőtt az adott típusú csomagolóeszközt használatba vennék. A csomagolóeszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle felületkezelések. Egy gyártási típus tartalmazza azokat a csomagolóeszközöket is, amelyek a gyártási típustól csupán kisebb szerkezeti magasságukban térnek el.

6.3.5.1.3

A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni.

6.3.5.1.4

A vizsgálatokat minden olyan módosítás után is meg kell ismételni, ami megváltoztatja a csomagolóeszköz szerkezetét, anyagát vagy gyártási módját.

6.3.5.1.5

Az illetékes hatóság engedélyezheti azon csomagolóeszközök szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el egy bevizsgált típustól, pl. kisebb nettó tömegű elsődleges tartályokat tartalmaznak; vagy amelyek, pl. hordók és ládák esetén a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek.

6.3.5.1.6

Bármely típusú elsődleges tartály elhelyezhető és szállítható egy másodlagos csomagolásban anélkül, hogy a merev falú külső csomagolóeszközzel együtt vizsgálták volna, feltéve, ha: a)

a merev falú külső csomagolóeszköz törékeny (pl. üveg) elsődleges tartályokkal a 6.3.5.2.2 bekezdés szerinti vizsgálatokat sikeresen kiállta;

b)

a elsődleges tartályok együttes össztömege nem haladhatja meg az előző a) pont szerinti ejtőpróbánál használt elsődleges tartályok össztömegének felét;

c)

az elsődleges tartályok között és az elsődleges tartályok és a másodlagos csomagolóeszközök külseje között a párnázóanyag vastagsága nem lehet kisebb az eredetileg vizsgált csomagolásban alkalmazott vastagságnál; ha az eredeti vizsgálatnál csak egy elsődleges tartály volt, akkor az elsődleges tartályok közötti párnázóanyag vastagsága az eredeti vizsgálatnál az elsődleges tartály és a másodlagos csomagolóeszköz külseje közötti vastagságnál nem lehet kisebb. Ha az ejtőpróbánál alkalmazott elsődleges tartályoknál kevesebb vagy kisebb elsődleges tartályokat használnak, akkor az ebből adódó hézagokat ki kell tölteni elegendő mennyiségű párnázóanyaggal;

d)

a merev falú külső csomagolóeszköz – üres állapotban vizsgálva – sikeresen kiállta a 6.1.5.6 bekezdésben leírt halmazolási próbát. Az „azonos küldeménydarabok össztömegét” az előző a) pontban az ejtőpróbánál alkalmazott csomagolóeszközök össztömege alapján kell meghatározni;

e)

a folyadékot tartalmazó elsődleges tartályokat teljesen körül kell venni felszívóképes anyaggal, amely a elsődleges tartályok teljes folyadéktartalmának felszívására elegendő mennyiségű;

f)

ha a merev falú külső csomagolóeszközt folyadékot tartalmazó elsődleges 1034

tartályokhoz használják és nem szivárgásmentes, ill. szilárd anyagot tartalmazó elsődleges tartályokhoz használják és nem portömör, akkor szivárgásmentes bélés, műanyag zsák vagy egyéb azonos hatékonyságú eszköz alkalmazásával biztosítani kell, hogy a folyadékot, ill. szilárd anyagot szivárgás esetén is megtartsa; g)

a 6.3.4.2 a) – f) pontban előírt jelöléseken kívül a csomagolóeszközöket a 6.3.4.2 g) pont szerinti jelöléssel is el kell látni.

6.3.5.1.7

Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő próbákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek.

6.3.5.1.8

Amennyiben a vizsgálat eredményeit nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintán több vizsgálat is végezhető.

6.3.5.2

A csomagolóeszközök előkészítése a próbákhoz

6.3.5.2.1

Minden csomagolóeszköz próbadarabját úgy kell előkészíteni, mint a szállításra, azzal a különbséggel, hogy a folyékony vagy szilárd fertőző anyagot vízzel vagy, ha –18 °C-on történő kondicionálás van előírva, víz/fagyásgátló keverékkel kell helyettesíteni. Minden elsődleges tartályt űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. Megjegyzés: A víz alatt értendők a –18 °C-on végzett vizsgálathoz használt, legalább 0,95 relatív sűrűségű víz/fagyásgátló oldatok is.

6.3.5.2.2

Előírt vizsgálatok és próbadarabok száma A csomagolóeszköz típusa szerint előírt vizsgálatok

a)

Előírt vizsgálatok

6.3.5.3 a próbadarabok száma 10 5 6 3 5 5 3 3 5 5 3 3

kiegészítő átlyukasztás halmazolás ejtés 6.3.5.3.6.3 a próba darabok száma

6.3.5.4 a próba darabok száma 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

6.1.5.6 a próba darabok száma Három próbadarab , ha a 6.3.5.1.6 pont különleges előírása szerinti, „U”-betűvel jelölt csomagolóeszköz vizsgálnak

ejtés

Egy próbadarab, ha a csomagolóeszközben szárazjég használatos

A csomagolóeszköz típusa a) merev falú elsődleges vízpermet alacsony külső tartály hőmérsékletű csomagoló- műa- egyéb kondicionálás eszköz 6.3.5.3.6.1 6.3.5.3.6.2 nyag a próbaa próba darabok darabok száma száma x 5 5 Papírlemez láda x 5 0 x 3 3 Papírlemez hordó x 3 0 x 0 5 Műanyag láda x 0 5 Műanyag x 0 3 hordó, x 0 3 kanna x 0 5 Egyéb láda x 0 0 Egyéb x 0 3 hordó, x 0 0 kanna

„A csomagolóeszköz típusa” a csomagolóeszközök csoportosítása a csomagolóeszköz fajtája és anyagának jellemzői szerint a vizsgálatok céljából Megjegyzés: 1. Ha az elsődleges tartály két- vagy többféle anyagból készült, a megfelelő vizsgálatot a sérülékenyebb anyag határozza meg. 2. A vizsgálat, ill. a viszgálathoz szükséges kondicionálás kiválasztásánál a 1035

másodlagos csomagolóeszköz anyagát nem kell figyelmbe venni. A táblázat magyarázata Ha a vizsgálandó csomagolóeszköz külső papírlemez láda műanyag elsődleges tartállyal, akkor az ejtés előtt öt próbadarabot kell vízpermet próbának (lásd a 6.3.5.3.6.1 pontot) alávetni, valamint ugyancsak az ejtés előtt másik öt darabot –18 °C-on kondicionálni kell (lásd a 6.3.5.3.6.2 pontot). Ha a csomagolóeszközben szárazjég használatos, további egy próbadarabot kell ötször leejteni a 6.3.5.3.6.3 pontban leírt kondicionálás után. A szállításra előkészített csomagolóeszközöket a 6.3.5.3 és a 6.3.5.4 bekezdésben felsorolt vizsgálatoknak kell alávetni. A külső csomagolóeszközöknél a táblázat fejléce a következőkre vonatkozik: f) papírlemezre vagy hasonló anyagra, melynek szilárdságát a nedvesség gyorsan befolyásolhatja; g) műanyagra, ami alacsony hőmérsékleten rideggé válhat; és h) egyéb anyagra, mint pl. fémre, aminek minőségét a hőmérséklet és a nedvesség nem befolyásolja. 6.3.5.3

Ejtőpróba

6.3.5.3.1

A próbadarabokat szabadon le kell ejteni a 6.1.5.3.4 pont szerinti, rugalmatlan, vízszintes, sima, masszív és szilárd felületre 9 m magasságból.

6.3.5.3.2

Láda formájú minta esetén öt próbadarabot kell leejteni, mindegyiket a következő helyzetekben:

6.3.5.3.3

a)

laposan a fenéklapra,

b)

laposan a tetőlapra,

c)

laposan a leghosszabb oldallapra,

d)

laposan a legrövidebb oldallapra,

e)

valamelyik sarokra.

Hordó alakú minta esetén három próbadarabot kell leejteni, mindegyiket a következő helyzetekben: a)

átlósan a felső peremre oly módon, hogy a tömegközéppont függőlegesen a felütközési pont felett legyen,

b)

átlósan a fenékperemre,

c)

laposan a palástra.

6.3.5.3.4

Bár a próbadarabot a megkívánt helyzetben kell elengedni, elfogadható, ha aerodinamikai okokból a felütközés nem ebben a helyzetben történik.

6.3.5.3.5

A megfelelő ejtési sorozatot követően az elsődleges tartály(ok)ból semmi sem szivároghat ki és azoknak a másodlagos csomagolásban a felszívóképes anyag által védve kell maradniuk.

6.3.5.3.6

A próbadarabok előkészítése az ejtőpróbához

6.3.5.3.6.1

Vízpermet próba papírlemez esetén Papírlemez külső csomagolóeszköz esetén: A próbadarabot legalább 1 órán át ki kell tenni vízpermetnek, ami kb. 5 cm/óra intenzitású esőnek felel meg. Ezután alá kell vetni a 6.3.5.3.1 pontban leírt próbának.

6.3.5.3.6.2

Alacsony hőmérsékletű kondicionálás műanyagok esetén l 1036

Műanyag elsődleges tartályok és külső csomagolóeszközök esetén: A próbadarabot és tartalmát –18 °C-os vagy még alacsonyabb hőmérsékletű atmoszférában kell tartani legalább 24 órán át és azután az ezen atmoszférából való eltávolítást követően 15 percen belül alá kell vetni a 6.3.5.3.1 pontban leírt próbának. Ha a próbadarab szárazjeget tartalmaz, a kondicionálás időtartama 4 órára csökkenthető. 6.3.5.3.6.3

Kiegészítő ejtőpróba szárazjeget tartalmazó csomagolóeszközökre Ha a csomagolóeszköznek szárazjeget kell tartalmaznia, a 6.3.5.3.1 és a 6.3.5.3.6.1, ill. 6.3.5.3.6.2 pontban előírt próbán kívül kiegészítő vizsgálatot kell végezni. Egy próbadarabot addig kell tárolni, amíg a szárazjég teljes mennyisége szublimál és azután a 6.3.5.3.2 pontban leírtak közül abban a helyzetben kell leejteni, amelyikben a legnagyobb valószínűséggel következik be a csomagolóeszköz sérülése.

6.3.5.4

Átlyukasztási próba

6.3.5.4.1

7 kg vagy annál kisebb bruttó tömegű küldeménydarabok A próbadarabot vízszintes, kemény felületre kell állítani. Legalább 7 kg tömegű, 38 mm átmérőjű és a felütközési végén legfeljebb 6 mm-es sugárral lekerekített végű hengeres acélrudat (lásd a 6.3.5.4.2 ábrát) kell ráejteni függőlegesen szabadeséssel a próbadarab felütközési felületétől a rúd felütközési végéig mért 1 m magasságból. Az első próbadarabot fenéklapjára kell állítani. Egy második próbadarabot az első alkalommal választott helyzetre merőlegesen kell elhelyezni. Az acélrúddal minden esetben az elsődleges tartály ütését kell megcélozni. Az egyes ütéseket követően a másodlagos csomagolásba való behatolás elfogadható, amennyiben az elsődleges tartály(ok)ból nem következett be szivárgás.

6.3.5.4.2

7 kg-nál nagyobb bruttó tömegű küldeménydarabok A próbadarabokat egy hengeres acélrúd végére kell ejteni. A rudat függőlegesen egy vízszintes, kemény felületbe kell befogni. A rúd átmérőjének 38 mm-nek kell lenni és a felső végének lekerekítési sugara nem haladhatja meg a 6 mm-t (lásd a 6.3.5.4.2 ábrát). A rúdnak a felületből legalább annyira kell kiállnia, mint az elsődleges tartály(ok) közepe és a külső csomagolás legkülső felülete közötti távolság, de legalább 200 mm-re. Egy próbadarabot „fejjel lefelé” (vagyis olyan helyzetben, hogy a felső felülete van legalul) függőlegesen szabadeséssel a rúd felső végétől mért 1 m magasságból kell a rúdra ejteni. A második próbadarabot ugyanezen magasságból az első ejtésnél alkalmazott helyzethez képest merőlegesen kell ejteni. A küldeménydarabokat minden esetben úgy kell elhelyezni, hogy az acélrúd be tudjon hatolni az elsődleges tartály(ok)ba. Az egyes ütéseket követően a másodlagos csomagolóeszköz átlyukadása elfogadható, ha az elsődleges tartály(ok)ból nem következik be szivárgás.

6.3.5.4.2 ábra

1037

6.3.5.5


6.3.5.5.1

A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó, jegyzőkönyvet kell írásba foglalni, amit a csomagolóeszköz felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni:

6.3.5.5.2

1.

A vizsgálatot végző szerv neve és címe;

2.


3.


4.

A vizsgálat ideje és a vizsgálati jegyzőkönyv kelte;

5.

A csomagolóeszköz gyártója;

6.

A csomagolóeszköz típus leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzzal és/vagy fényképpel kiegészíthető;

7.


8.

A vizsgálat alatti tartalom;

9.


10.


A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített csomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1038

6.4 FEJEZET A RADIOAKTÍV ANYAGOT TARTALAMAZÓ KÜLDEMÉNYDARABOK GYÁRTÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA, VALAMINT AZ ILYEN ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 6.4.1

(fenntartva)

6.4.2

Általános követelmények

6.4.2.1

A küldeménydarabot úgy kell megtervezni a tömegére, térfogatára és alakjára vonatkozólag, hogy könnyen és biztonságosan kezelhető és szállítható legyen, továbbá, hogy a szállítás alatt a szállítóeszközön vagy azon belül megfelelően rögzíteni lehessen.

6.4.2.2

A kivitelnek olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabon bármely emelő szerelvény rendeltetésszerű használat közben ne romoljon el, és ha a meghibásodás mégis bekövetkezik, az ne rontsa a küldeménydarabnak azt a képességét, hogy megfeleljen a többi ADR előírásnak. A kivitelnél figyelembe kell venni a hirtelen emelés miatt szükséges biztonsági tényezőket.

6.4.2.3

Az emelő szerelvényeket, ill. a küldeménydarab külső felületén lévő minden olyan tartozékot, amit a küldeménydarab emelésére lehet használni, úgy kell megtervezni, hogy azok vagy elbírják a küldeménydarab tömegét a 6.4.2.2 bekezdés előírásainak megfelelően, vagy eltávolíthatónak kell lenniük, vagy úgy kell kialakítani, hogy a szállítás idejére használatra alkalmatlanná lehessen tenni.

6.4.2.4

Amennyire csak lehetséges, a csomagolást úgy kell tervezni és elkészíteni, hogy a külső felületeken kiálló kiemelkedések ne legyenek, és könnyen lehessen a szennyezettségtől mentesíteni.

6.4.2.5

Amennyire lehetséges, a küldeménydarab külső burkolatát úgy kell tervezni, hogy az a vizet ne gyűjtse össze és ne tartsa meg.

6.4.2.6

Bármely, a szállítás idejére a küldeménydarabhoz mellékelt szerkezet, amely nem része a küldeménydarabnak, nem csökkentheti annak biztonságát.

6.4.2.7

A küldeménydarabnak a tartályok zárószerkezeteinek bármilyen meghibásodása vagy a küldeménydarab egészének sérülése nélkül ellen kell tudnia állni a normális szállítási feltételek között valószínűleg fellépő gyorsulási, rezgési vagy rezonancia hatásoknak. Különösen a csavarokat, csavaranyákat és más biztonsági szerkezeteket kell úgy tervezni, hogy többszöri, megismételt használat után is megelőzhető legyen lazulásuk vagy nem szándékos kinyílásuk.

6.4.2.8

A csomagolás anyagainak és bármely alkatrészének vagy szerkezetének fizikailag és kémiailag összeférhetőnek kell lennie egymással és a radioaktív tartalommal. Figyelembe kell venni viselkedésüket besugárzás hatására is.

6.4.2.9

Minden olyan szelepet, amelyen keresztül a radioaktív tartalom kiszabadulni képes, illetéktelen működtetéssel szemben védetté kell tenni.

6.4.2.10

A küldeménydarab tervezésekor figyelembe kell venni a normális szállítási feltételek mellett valószínűleg előforduló környezeti hőmérsékleteket és nyomásokat.

1039

6.4.2.11

A küldeménydarabot úgy kell tervezni, hogy elegendő árnyékolást biztosítson ahhoz, hogy normális szállítási feltételek között, a legnagyobb radioaktív tartalom mellett, amelyre a küldeménydarabot tervezték, a sugárzási szint a küldeménydarab külső felületének egyetlen pontján sem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2, a 4.1.9.1.10, ill. a 4.1.9.1.11 pontban meghatározott értékeket, figyelembevéve a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 3.3 b) és 3.5 pontját.

6.4.2.12

A más veszélyes tulajdonságokkal is rendelkező radioaktív anyagoknál a küldeménydarab tervezésekor ezeket a veszélyes tulajdonságokat számításba kell venni; lásd a 2.1.3.5.3 és a 4.1.9.1.5 pontot.

6.4.2.13


6.4.3

(fenntartva)

6.4.4

Az engedményes küldeménydarabokra vonatkozó követelmények Az engedményes küldeménydarabnak a 6.4.2 szakaszban meghatározott követelményeket kell kielégíteniük.

6.4.5

Az ipari küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.5.1

Az IP-1, IP-2 és IP-3 típusú küldeménydaraboknak a 6.4.2 szakasz és a 6.4.7.2 bekezdés követelményeit kell kielégíteniük.

6.4.5.2

Az IP-2 típusú küldeménydarab esetében, ha alávetnék a 6.4.15.4 és a 6.4.15.5 bekezdésben meghatározott vizsgálatoknak, akkor nem következhet be: a)

a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

b)

a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.5.3

Az IP-3 típusú küldeménydarabnak a 6.4.7.2 – 6.4.7.15 bekezdésben meghatározott minden követelményt ki kell elégítenie.

6.4.5.4

Alternatív követelmények az IP-2 és IP-3 típusú küldeménydarabokra

6.4.5.4.1

Egy küldeménydarab IP-2 típusú küldeménydarabként akkor használható, ha:

6.4.5.4.2

a)

eleget tesz a 6.4.5.1 bekezdés követelményeinek;

b)

úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.1 fejezetben az I vagy II csomagolási csoportra előírt követelményeknek; és

c)

ha alávetnék a 6.1 fejezetben a I vagy II csomagolási csoportra előírt vizsgálatoknak, akkor nem következne be: i)


ii)


A mobil tartány IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként is használható, ha:

1040

6.4.5.4.3

6.4.5.4.4

6.4.5.4.5

a)


b)

úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.7 fejezetben előírt követelményeknek, és képes 265 kPa próbanyomás elviselésére; és

c)

úgy tervezték, hogy bármilyen kiegészítő árnyékolással van is ellátva, a normális kezelési és szállítási feltételek között ellenáll a statikus és dinamikus hatásoknak, és nem következhet be a mobil tartány bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

A mobil tartányokon kívül más tartányokat is lehet IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként a 4.1.9.2.5 táblázatban előírtak szerint LSA-I és LSA-II folyékony anyagok és gázok szállítására használni, ha: a)


b)

úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.8 fejezetben előírt követelményeknek; és

c)

úgy tervezték, hogy bármilyen kiegészítő árnyékolással van is ellátva, a normális kezelési és szállítási feltételek között ellenáll a statikus és dinamikus hatásoknak, és nem következhet be tartány bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

Tartósan zárt kialakítású konténerek is használhatók IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként, ha: a)

a radioaktív tartalom csak szilárd anyag;

b)

kielégítik a 6.4.5.1 bekezdés követelményeit; és

c)

tervezésük olyan, hogy megfeleljenek az ISO 1496-1:1990 „1. sorozat Teherkonténerek – Meghatározások és Vizsgálatok – 1. rész: Általános teherkonténerek” szabványban és annak 1:1993, 2:1998, 3:2005, 4:2006 és 5:2006 módosításában meghatározott követelményeknek, kivéve a méreteket és a terhelési határokat. Ezeket úgy kell tervezni, hogy ha alávetnék az ezen előírásban meghatározott próbáknak és a normális szállítási körülmények mellett előforduló gyorsulásoknak, nem következne be: i)


ii)

a konténer bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

A fém IBC-k is használhatók IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként, ha: a)

kielégítik 6.4.5.1 bekezdés előírásait; és

b)

a kivitelük megfelel a 6.5 fejezetben az I vagy II csomagolási csoportra vonatkozó követelményeknek és ha alávetnék a 6.5 fejezetben előírt vizsgálatoknak, de az ejtési próbát olyan helyzetben végeznék, hogy a legnagyobb sérülést szenvedje, nem következne be: i)


ii)

az IBC bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.6

Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.6.1

Az urán-hexafluoridhoz tervezett küldeménydaraboknak ki kell elégíteniük az ADR máshol található azon előírásait, amelyek az anyag radioaktív és hasadó tulajdonságai miatt vonatkoznak rájuk. A 6.4.6.4 bekezdésben engedélyezett kivétellel a 0,1 kg vagy annál több uránhexafluoridot az ISO 7195:2005 „Nukleáris energia – Az urán-hexafluorid (UF6) csomago1041

lása a szállításhoz” szabvány és a 6.4.6.2 és a 6.4.6.3 bekezdés előírásainak megfelelően kell csomagolni és szállítani. 6.4.6.2

Minden küldeménydarabot, amelyet 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid tartalomra terveztek, úgy kell kialakítani, hogy kielégítse a következő előírásokat: a)

az ISO 7195:2005 szabványban meghatározott szivárgás és elfogadhatatlan feszültség fellépése nélkül elviselje a 6.4.21.5 bekezdésben meghatározott szerkezeti vizsgálatot, kivéve ha a 6.4.6.4 bekezdésben másként van engedélyezve;

b)

az urán-hexafluorid elvesztése vagy kiszóródása nélkül elviselje 6.4.15.4 bekezdésben meghatározott szabadejtési próbát;

c)

a biztonsági tartály törése nélkül elviselje a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott hőpróbát, kivéve ha a 6.4.6.4 bekezdésben másként van engedélyezve.

6.4.6.3

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokat nem szabad nyomás csökkentő szerkezetekkel ellátni.

6.4.6.4

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid tartalomra tervezett küldeménydarabok többoldalú engedéllyel akkor is szállíthatók, ha a küldeménydarabot: a)

az ISO 7195:2005 szabványtól eltérő nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerint tervezték, azonban a biztonság szintje azonos; és/vagy

b)

úgy tervezték, hogy szivárgás és elfogadhatatlan feszültség fellépése nélkül elviseljék a 2,76 MPa-nál kisebb próbanyomást, mint azt a 6.4.21.5 bekezdés előírja; és/vagy

c)

9000 kg vagy ennél több urán-hexafluorid tartalomra tervezték és a küldeménydarab nem elégíti ki a 6.4.6.2 c) pont előírásait.

Egyébként a 6.4.6.1 – 6.4.6.3 bekezdés követelményeit kell kielégíteni. 6.4.7

Az A típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.7.1

Az A típusú küldeménydarabok kivitelének olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a 6.4.2 szakasz általános követelményeinek, valamint a 6.4.7.2 – 6.4.7.17 bekezdésben meghatározott követelményeknek.

6.4.7.2

A küldeménydarab legkisebb külső mérete nem lehet 10 cm-nél kisebb.

6.4.7.3

A küldeménydarab külső oldalán megfelelő szerkezetnek (pl. ólomzárnak) kell lenni, amely nem könnyen törhető össze, és amelynek sértetlen állapota bizonyítja, hogy a küldeménydarabot nem nyitották fel.

6.4.7.4

Minden rögzítő szerelvénynek a küldeménydarabon olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a szerelvényekben ébredő erők se normális szállítási körülmények, se baleseti körülmények esetén ne okozzák azt, hogy a küldeménydarab a továbbiakban nem felel meg az ADR előírásainak.

6.4.7.5

A küldeménydarab tervezésekor -40 °C … +70 °C hőmérséklet-tartományt kell alapul venni a csomagolás alkotóelemeihez. Figyelembe kell venni a folyadéktartalom fagyási hőmérsékletét és a csomagolás anyagainak e hőmérséklet-tartományban bekövetkező lehetséges károsodását.

6.4.7.6

A tervezési és a gyártási technikának meg kell felelnie a belföldi és a nemzetközi előírásoknak vagy más olyan követelményeknek, amelyek az illetékes hatóság számára elfogadhatóak. 1042

6.4.7.7

A konstrukciónak tartalmaznia kell egy kényszerrögzítő szerkezettel biztonságosan lezárt biztonsági tartályt, amely nem tud véletlenül vagy a küldeménydarabban esetleg keletkező nyomás hatására kinyílni.

6.4.7.8

A különleges formájú radioaktív anyag úgy tekinthető, mint a biztonsági tartály egyik alkotóeleme.

6.4.7.9

Ha a biztonsági tartály a küldeménydarab egy önálló egységét képezi, annak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a csomagolás bármely más részétől független kényszerrögzítő szerkezettel biztonságosan lezárható legyen.

6.4.7.10

A biztonsági tartály bármely alkatrészének tervezésekor, ahol szükséges, figyelembe kell venni a folyadékok és más megtámadható anyagok radiolítikus bomlását, valamint a kémiai reakció és radiolízis általi gázfejlődést.

6.4.7.11

A biztonsági tartálynak meg kell őriznie radioaktív tartalmát a környezeti nyomás 60 kPa-ig történő csökkenése során is.

6.4.7.12

Minden szelepet, amely nem nyomáscsökkentő szelep, burkolattal kell védeni, hogy a szelepből jövő bármely szivárgást megtartsa.

6.4.7.13

Azt a sugárárnyékolást, amelyik egy olyan elemét veszi körül a küldeménydarabnak, amely a biztonsági tartály része, úgy kell tervezni, hogy megakadályozza ennek az elemnek nem szándékos kikerülését az árnyékolásból. Ahol a sugárárnyékolás és benne az ilyen elem különálló szerkezetet képez, a sugárárnyékolást el kell látni kényszerrögzítésű biztonságos zárószerkezettel, amely független a csomagolás bármely más részétől.

6.4.7.14

A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak alávetnék, nem következne be:

6.4.7.15

a)


b)


A folyékony radioaktív anyagokhoz használatos küldeménydarab tervezésénél biztosítani kell, hogy legyen elegendő üres tér a tartalom hőmérséklet-változásának és a töltés során fellépő, ill. az egyéb erőhatások kiegyenlítésére. Folyékony anyagot tartalmazó A típusú küldeménydarab

6.4.7.16

A folyékony radioaktív anyagot tartalmazó A típusú küldeménydarabnak továbbá meg kell felelnie: a)

az előző 6.4.7.14 a) pontban meghatározott követelményeknek, ha küldeménydarabot alávetik a 6.4.16 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak; és

b)

a következők egyikének:

a

i)

annyi felszívóképes anyaggal kell ellátni, amennyi a folyadéktartalom kétszeresét képes felszívni. Az ilyen felszívóképes anyagot alkalmas módon kell elhelyezni, hogy szivárgás esetén a folyékony anyaggal érintkezni tudjon; vagy

ii)

olyan biztonsági tartállyal kell ellátni, amely egy elsődleges, belső és egy másodlagos, külső visszatartó elemből készült, amely olyan kialakítású, hogy a folyadéktartalmat teljes mértékben magába zárja és biztosítja annak megtartását a másodlagos, külső részben abban az esetben, ha az elsődleges, belső alkatrész kilyukadna.

1043

Gázokat tartalmazó A típusú küldeménydarab 6.4.7.17

Annak a küldeménydarabnak, amelyet gázok számára terveztek, meg kell akadályoznia a radioaktív tartalom elvesztését vagy szétterjedését, ha a küldeménydarabot alávetnék a 6.4.16 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak. A trícium gáz vagy nemesgázok befogadására tervezett A típusú küldeménydarabot mentesíteni kell ez alól a követelmény alól.

6.4.8

A B(U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.8.1

A B(U) típusú küldeménydarabokat úgy kell tervezni, hogy kielégítsék a 6.4.2 szakaszban meghatározott követelményeket, továbbá a 6.4.7.2 – 6.4.7.15 bekezdés követelményeit, kivéve a 6.4.7.14 a) pontban meghatározottakat, és ezenkívül kielégítsék a 6.4.8.2 – 6.4.8.15 bekezdésben meghatározott követelményeket.

6.4.8.2

A küldeménydarabot úgy kell megtervezni, hogy a 6.4.8.5 és a 6.4.8.6 bekezdésben meghatározott környezeti feltételek mellett a radioaktív tartalom által a küldeménydarabon belül fejlesztett hő 6.4.15 szakasz szerinti normális szállítási feltételek között oly módon nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a küldeménydarabot, hogy az a zártságra és sugárárnyékolásra vonatkozó követelményeket ne teljesítse, ha a küldeménydarab egy hétig felügyelet nélkül marad. Különösen az olyan hőhatásra kell figyelmet fordítani, ami a következők közül egyet vagy többet okozhat: a)

megváltoztathatja a radioaktív tartalom elhelyezkedését, geometriai alakját vagy fizikai állapotát; vagy ha az anyag fémtokba vagy tartályba van zárva (pl. tokozott fűtőelemek), előidézheti a fémtok, tartály vagy a radioaktív anyag deformációját vagy megolvadását;

b)

csökkenti a csomagolás hatékonyságát a sugárárnyékoló anyag eltérő hőtágulása, repedése vagy megolvadása miatt;

c)

nedvesség jelenlétében gyorsítja a korróziót.

6.4.8.3

A küldeménydarabot úgy kell tervezni, hogy a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti feltételek között és napbesugárzás nélkül a küldeménydarab hozzáférhető felületének hőmérséklete ne haladja meg az 50 °C-ot, kivéve, ha a küldeménydarabot kizárólagos használat mellett szállítják.

6.4.8.4

A kizárólagos használat mellett szállított küldeménydarab szállítás alatt könnyen hozzáférhető bármely felületének legmagasabb hőmérséklete napbesugárzás nélkül, a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti körülmények között nem haladhatja meg a 85 °C-ot. Figyelembe vehetők a személyek védelmét szolgáló védőfalak vagy árnyékolások is anélkül, hogy a védőfalat vagy az árnyékolást vizsgálatnak kellene alávetni.

6.4.8.5

A környezeti hőmérsékletet 38 °C-nak kell feltételezni.

6.4.8.6

A napbesugárzási körülményeket a 6.4.8.6 táblázatban meghatározottak szerint kell feltételezni. 6.4.8.6 táblázat

Napbesugárzási adatok

Eset A felület alakja és elhelyezkedése 1 Szállítás közben vízszintesen elhelyezkedő és lefelé néző, sík felületek 2 Szállítás közben vízszintesen elhelyezkedő és felfelé néző, sík felületek

1044

Napi 12 óra napbesugárzás (W/m2) 0 800

Eset A felület alakja és elhelyezkedése Szállítás közben függőlegesen elhelyezkedő 3 felületek 4 Egyéb (nem vízszintesen elhelyezkedő) lefelé néző felületek 5 Minden más felület a)

Napi 12 óra napbesugárzás (W/m2) 200a) 200a)

400a) Szükség esetén szinusz függvényt lehet használni egy felvett elnyelési együtthatóval, és a szomszédos tárgyaktól származó lehetséges reflexió hatásai elhanyagolhatók.

6.4.8.7

Az olyan hővédelemmel rendelkező küldeménydarabot, amely megfelel a 6.4.17.3 bekezdésben ismertetett hőpróba előírásainak, úgy kell kialakítani, hogy a hővédelem hatásos maradjon, ha a küldeménydarabot alávetik a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatnak és a 6.4.17.2 a) és b), ill. a 6.4.17.2 b) és c) pontban meghatározott próbáknak, attól függően, melyik alkalmasabb. A küldeménydarab külsején levő ilyen védelem felszakítás, vágás, kaparás, dörzsölés vagy durva kezelés révén nem válhat hatástalanná.

6.4.8.8

A küldeménydarabot úgy kell megtervezni, hogy ha alávetnék: a)

a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak, a radioaktív tartalom vesztesége nem lenne több, mint 10–6A2/h; és

b)

a 6.4.17.1, a 6.4.17.2 b) a 6.4.17.3 és a 6.4.17.4 bekezdésben meghatározott vizsgálatoknak, és ezenkívül vagy: i)

a 6.4.17.2 c) pontban meghatározott próbának, ha a küldeménydarab tömege nem több, mint 500 kg, külső méretei alapján átlagos sűrűsége nem nagyobb 1000 kg/m3-nél, és radioaktív tartalma – nem különleges formájú radioaktív anyagból – meghaladja az 1000A2 értéket; vagy

ii)

a 6.4.17.2 a) pontban meghatározott próbának minden más küldeménydarab esetén,

akkor kielégítené a következő követelményeket: –

elegendő árnyékoló hatása maradna, amely biztosítja, hogy a sugárzási szint a küldeménydarab felületétől 1 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket a legnagyobb radioaktív tartalom esetén, amelynek befogadására a küldeménydarabot tervezték; és

–

a radioaktív tartalom halmozott vesztesége egy hét alatt 85-kripton esetén nem lenne több, mint 10A2, ill. minden más radionuklidból A2.

Amikor különféle radionuklid keverékek vannak jelen, a 2.2.7.2.2.4 – 2.2.7.2.2.6 pont szerinti módszert kell alkalmazni, kivéve a 85-kripton esetében, ahol A2(i) tényleges értékének 10A2 használható. Az előző a) pont szerinti esetben számításba kell venni a 4.1.9.1.2 pont szerinti külső szennyezettségi határokat. 6.4.8.9

A 105A2-nél nagyobb aktivitású radioaktív tartalomra tervezett küldeménydarabokat úgy kell kialakítani, hogy ha alávetnék a 6.4.18 szakaszban ismertetett fokozott vízbe merítési próbának, a biztonsági tartály nem repedne meg.

6.4.8.10

Az aktivitás-kibocsátás engedélyezett határát a szűrőktől, ill. a mechanikus hűtőrendszertől függetlenül be kell tartani.

6.4.8.11

A küldeménydarabban a biztonsági tartályon nem lehet nyomás csökkentő szerkezet, amelyen keresztül a radioaktív tartalom a 6.4.15 és a 6.4.17 szakaszban meghatározott vizsgálatok körülményei között a környezetbe juthatna.

6.4.8.12

A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha a legnagyobb üzemi nyomáson alávetnék a 6.4.15 és a 6.4.17 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak, a biztonsági tartályban a 1045

feszültség nem érne el olyan értéket, amely a küldeménydarabot olyan módon befolyásolná hátrányosan, hogy az nem tudná a vonatkozó követelményeket teljesíteni. 6.4.8.13

A küldeménydarab legnagyobb normális üzemi nyomása nem haladhatja meg a 700 kPa (túlnyomás) értéket.

6.4.8.14

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy bármely, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyaghoz hozzátett, de annak részét nem képező szerkezet, ill. a csomagolóeszköz bármely belső eleme ne befolyásolja kedvezőtlenül a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag viselkedését.

6.4.8.15

A küldeménydarabot -40…+38 °C környezeti hőmérsékletre kell tervezni.

6.4.9

A B(M) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.9.1

A B(M) típusú küldeménydaraboknak meg kell felelniük a 6.4.8.1 bekezdésben a B(U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelményeknek, azzal a kivétellel, hogy azoknál a küldeménydaraboknál, amelyeket kizárólag meghatározott országokba vagy meghatározott országok között szállítanak, az ezen országok illetékes hatóságainak engedélyével a 6.4.7.5, a 6.4.8.4 – 6.4.8.6 és a 6.4.8.9 – 6.4.8.15 bekezdésben megadottaktól eltérő körülmények feltételezhetők. A 6.4.8.4 és 6.4.8.9 – 6.4.8.15 bekezdésben a B(U) típusú küldeménydarabokra meghatározott követelményeket azonban – amennyire csak lehetséges – be kell tartani.

6.4.9.2

A B(M) típusú küldeménydarabok szállítás alatti szakaszos szellőztetése engedélyezhető, amennyiben a szellőztetés működésének ellenőrzési gyakorlata az érintett illetékes hatóság számára elfogadható.

6.4.10

A C típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.10.1

A C típusú küldeménydarabokat úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a 6.4.2 szakaszban meghatározott követelményeknek, a 6.4.7.2 – 6.4.7.15 bekezdés követelményeinek, kivéve a 6.4.7.14 a) pontot, a 6.4.8.2 – 6.4.8.6, a 6.4.8.10 – 6.4.8.15, továbbá a 6.4.10.2 – 6.4.10.4 bekezdésben meghatározott követelményeknek.

6.4.10.2

A küldeménydarabnak meg kell felelnie a 6.4.8.8 b) és a 6.4.8.12 bekezdésben szereplő vizsgálatokra előírt értékelési kritériumoknak 0,33 W·m-1·K-1 hővezetéssel és 38 °C hőmérséklettel jellemezhető környezetbe történő beágyazást követően, az egyensúly beállta után. Az értékelés során kiindulási körülményként azt kell feltételezni, hogy a küldeménydarab mindenféle hőszigetelése sértetlen marad, a küldeménydarab legnagyobb normál üzemi nyomáson van és a környezeti hőmérséklet 38 °C.

6.4.10.3

A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha az a legnagyobb normál üzemi nyomáson lenne és alávetnék: a)

a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak, akkor a radioaktív tartalom vesztesége legfeljebb 10-6A2/h lenne; és

b)

a 6.4.20.1 bekezdésben meghatározott próbák sorozatának, akkor:: i)

elegendő mértékű árnyékolása maradna ahhoz, hogy a sugárzási szint a küldeménydarab felületétől 1 m távolságban ne legyen több, mint 10 mSv/h a legnagyobb radioaktív tartalom esetében, aminek megtartására a küldemény-darabot tervezték; és

ii)

a radioaktív tartalom halmozott vesztesége egy hét alatt 85-kripton esetén nem lenne több, mint 10A2, illetve minden más radionuklid esetén A2. 1046

Amikor különféle radionuklidok keverékei vannak jelen, a 2.2.7.2.2.4 – 2.2.7.2.2.6 pont előírásait kell alkalmazni, kivéve a 85-kripton esetében, ahol A2(i) értékéül 10A2 használható. Az előző a) pont szerinti esetben számításba kell venni a 4.1.9.1.2 pont szerinti külső szennyezettségi határokat. 6.4.10.4

A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy a 6.4.18 szakaszban ismertetett fokozott vízbe merítési próba elvégzése után a biztonsági tartály ne repedjen meg.

6.4.11

A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.11.1

A hasadóanyagot úgy kell szállítani, hogy: a)

a szubkritikus állapot fennmaradjon mind szokásos, normális szállítási körülmények között, mind baleset esetén; különösen a következő eshetőségekre kell tekintettel lenni: i)

víz szivárgása a küldeménydarabba vagy a küldeménydarabból;

ii)

a beépített neutronelnyelők vagy moderátorok hatékonyságának elvesztése;

iii) a radioaktív tartalom lehetséges átrendeződése vagy a küldeménydarabon belül, vagy a küldeménydarabból való kiszóródás eredményeként; iv) a távolság csökkenése a küldeménydarabokon belül vagy a küldeménydarabok között; v)

a küldeménydarabok vízbe merülése vagy hóba temetődése; és

vi) a hőmérséklet-változások; és b)

megfeleljen: i)

a 6.4.7.2 bekezdés előírásainak, kivéve a csomagolatlan anyagot, ha azt a 2.2.7.2.3.5 e) alpont kefejezetten megengedi;

ii)

az ADR máshol található előírásainak, amelyek az anyag radioaktív tulajdonságai miatt vonatkoznak rájuk;

iii) a 6.4.7.3 bekezdés előírásainak, kivéve, ha az anyag a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentességet élvez; iv) a 6.4.11.4 – 6.4.11.14 bekezdés előírásainak, kivéve, ha az anyag a 2.2.7.2.3.5 pont, a 6.4.11.2 vagy a 6.4.11.3 bekezdés szerint mentességet élvez.. 6.4.11.2

A hasadóanyagot tartalmazó olyan küldeménydarabok, amelyek megfelelnek a d) alpont és az a) – c) alpontok valamelyike előírásainak, mentesülnek a 6.4.11.4 – 6.4.11.14 bekezdés követelményei alól. a)

Bármilyen formában hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, feltéve hogy: i)

a küldeménydarab legkisebb külső mérete is legalább 10 cm;

ii)

a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

* a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyisége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu 240 izotópé. ahol a Z értéket a 6.4.11.2 táblázatból kell venni. iii) Egyik küldeménydarab CSI értéke sem lehet nagyobb 10-nél.

1047

b)



ii)

a küldeménydarab, miután alávetették a 6.4.15.1 – 6.4.15.6 bekezdés szerinti próbáknak: –

megtartja a hasadóanyag tartalmat;

–

a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 30 cm marad;

–

egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni;

iii) a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

* a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyisége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu 240 izotópé. ahol a Z értéket a 6.4.11.2 táblázatból kell venni. iv) Egyik küldeménydarab CSI értéke sem lehet nagyobb 10-nél. c)



ii)

a küldeménydarab, miután alávetették a 6.4.15.1 – 6.4.15.6 bekezdés szerinti próbáknak: –

megtartja a hasadóanyag tartalmat;

–

a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 10 cm marad;

–

egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni;

iii) a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

* a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyisége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu 240 izotópé. iv) Egyik küldeménydarabban sem lehet 15 g-nál több hasadónuklid. d)

Egy küldeménydarabban nem lehet több berillium, deutériumban dúsított hidrogéntartalmú anyag, grafit vagy a szén egyéb, allotrop módosulata, mint a küldeménydarabban lévő hasadónuklid tömege, kivéve, ha ezen anyagok legnagyobb összkoncentrációja nem nagyobb, mint 1 g az anyag bármely 1000 gramjában. A rézötvözetekben lévő, legfeljebb 4 tömeg% berilliumot nem kell figyelembe venni.

1048

6.4.11.2 táblázat A kritikussági biztonsági mutatószám 6.4.11.2 bekezdés szerinti számításához tartozó Z értékek Dúsítása)

a)

6.4.11.3

Z

1,5%-ig dúsított urán

2200

5%-ig dúsított urán

850


660


580


450

Ha egy küldeménydarabban különböző dúsítású 235-urán van, akkor a legnagyobb dúsításhoz tartozó Z értéket kell használni.

A legfeljebb 1000 g plutóniumot tartalmazó olyan küldeménydarabok mentesülnek a 6.4.11.4 – 6.4.11.14 bekezdés követelményei alól, feltéve hogy: a)

a plutónium legfeljebb 20%-a hasadónuklid;

b)

a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják: CSI = 50 x 2

c)

a plutónium tömege (g) 1000

x

ha a plutónium mellett urán is jelen van, az urán tömege legfeljebb a plutónium tömegének 1%-a lehet.

6.4.11.4

Ha a kémiai vagy fizikai forma, az izotóp összetétel, a tömeg vagy koncentráció, a moderálási arány vagy sűrűség, vagy a geometriai elrendezés nem ismeretes, a 6.4.11.8 – 6.4.11.13 bekezdés szerinti értékelést kell elvégezni, feltételezve, hogy minden ismeretlen értékű paraméter értéke a legnagyobb neutron sokszorozódást adó érték, amely az ezen értékelésben ismert feltételeknek és paramétereknek felel meg.

6.4.11.5

A besugárzott nukleáris üzemanyag esetében a 6.4.11.8 – 6.4.11.13 bekezdés szerinti értékelésnek a demonstrált izotóp összetételen kell alapulnia, amely biztosítja vagy

6.4.11.6

a)

a besugárzás története során a legnagyobb neutronsokszorozódást; vagy

b)

a küldeménydarab értékeléséhez a neutron sokszorozódás óvatos becslését. Besugárzás után, de a szállítást megelőzően mérést kell végezni az izotóp összetétel konzervatív voltának bizonyítására.

A küldeménydarabnak olyannak kell lennie, hogy miután alávetették a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatnak, a)

a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 10 cm marad; és

b)

egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni.

6.4.11.7

A küldeménydarabot -40 °C … +38 °C környezeti hőmérsékletre kell tervezni, kivéve, ha az illetékes hatóság mást ír elő a küldeménydarab-minta engedélyében.

6.4.11.8

Az egyenként szigetelt küldeménydaraboknál azt kell feltételezni, hogy víz tud be- vagy kiszivárogni a küldeménydarab valamennyi üreges részébe, beleértve a biztonsági tartályt. Azonban, ha a kialakítás olyan, hogy egyes üreges részekbe a víz be- vagy kiszivárgásának 1049

megakadályozására különleges megoldással rendelkezik – még akkor is, ha emberi tévedés történne –, az ilyen üreges részekre vonatkozóan feltételezni lehet a szivárgásmentességet. A különleges megoldásnak a következők valamelyikét kell tartalmaznia: a)

többrétegű, megbízható vízszigetelés, amelyek közül legalább kettő hézagmentes maradna, ha a küldeménydarabot alávetnék a 6.4.11.13 b) pontban meghatározott vizsgálatoknak; szigorú minőségellenőrzés a küldeménydarabok gyártása, karbantartása és javítása során; és különleges vizsgálatok valamennyi küldeménydarab szállítás előtti zártságának kimutatására; vagy

b)

csak a legfeljebb 5 tömeg% urán-235 dúsítású urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra: i)

a küldeménydaraboknál a 6.4.11.13 b) pontban előírt vizsgálatok után nincs fizikai érintkezés a szelep és a csomagolás bármely más része között, kivéve a csatlakozások eredeti pontjait, és ezenkívül a 6.4.17.3 bekezdésben előírt próba után a szelepek szivárgásmentesek maradnak; és

ii)

a csomagolóeszközök gyártásánál, karbantartásánál és javításánál magas szintű minőségellenőrzés vizsgálatokkal összekapcsolva minden küldeménydarab tömörségének bizonyítására az egyes szállítások előtt.

6.4.11.9

Fel kell tételezni, hogy a megtartó rendszert a közvetlenül körülvevő legalább 20 cm-es vízréteg (vagy ezzel egyenértékű más anyag) által létrehozott reflexió vagy olyan nagyobb járulékos reflexió éri, amelyet a csomagolást körülvevő anyag biztosít. Azonban, ha bizonyítható, hogy a megtartó rendszer a 6.4.11.13 b) pontban leírt vizsgálatok után is a csomagolásban marad, a 6.4.11.10 c) pontban feltételezhető a küldeménydarab legalább 20 cm-es vízréteg általi közvetlen reflexiója.

6.4.11.10

A küldeménydarabnak szubkritikusnak kell lennie a 6.4.11.8 és a 6.4.11.9 bekezdés körülményei között és a legnagyobb neutron sokszorozódást eredményező küldeménydarab feltételek mellett, ami felléphet a)

normális szállítási feltételek között (esemény mentes);

b)

a 6.4.11.12 b) pontban előírt vizsgálatok során;

c)

a 6.4.11.13 b) pontban előírt vizsgálatok során.

6.4.11.11

(fenntartva)

6.4.11.12

A normális szállítási feltétekre egy N számot kell képezni oly módon, hogy az N küldeménydarab ötszöröse az elrendezésre és a küldeménydarab azon feltételeire nézve szubkritikus legyen, amelyek a legnagyobb neutronsokszorozódást eredményezik összhangban a következőkkel:

6.4.11.13

a)

nincs semmi a küldeménydarabok között és a küldeménydarabok halmazát minden oldalról legalább 20 cm-es reflektáló vízréteg veszi körül; és

b)

küldeménydarabok állapotának feltételezetten vagy demonstráltan olyannak kell lennie, mintha alávetették volna azokat a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak.

A szállítás baleseti feltételeire egy N számot kell képezni oly módon, hogy az N küldeménydarab kétszerese az elrendezésre és a küldeménydarab azon feltételeire nézve szubkritikus legyen, amelyek a legnagyobb neutronsokszorozódást eredményezik összhangban a következőkkel: a)

hidrogéntartalmú moderátor van a küldeménydarabok között és a halmazt minden oldalról legalább 20 cm vastag reflektáló vízréteg veszi körül; és

b)

a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbákkal, amelyeket a következők közül a jobban 1050

korlátozó követ:

c)

i)

a 6.4.17.2 b) pontban meghatározott próba és vagy a 6.4.17.2 c) pontban meghatározott próba, ha a küldeménydarab tömege nem több, mint 500 kg, külső méretei alapján átlagos sűrűsége nem nagyobb 1000 kg/m3-nél, vagy a 6.4.17.2 a) pontban meghatározott próba minden más küldeménydarab esetén; amit a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott próba követ és végül a 6.4.19.1 – 6.4.19.3 bekezdésben meghatározott próbákkal zárul a vizsgálat; vagy

ii)

a 6.4.17.4 bekezdésben meghatározott próba; és

Ha a hasadóanyag bármely része kiszabadul a biztonsági tartályból a 6.4.11.13 b) pontban leírt próba után, akkor fel kell tételezni, hogy a hasadóanyag az elrendezésben levő minden küldeménydarabból kiszabadul és minden hasadóanyagot olyan konfigurációban és moderációban kell elrendezni, ami a legnagyobb neutron sokszorozódást eredményezi a legalább 20 cm-es vízréteg szoros reflexiójának megfelelő mértékben.

6.4.11.14

A kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI) a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabokra úgy kell meghatározni, hogy 50-et el kell osztani a 6.4.11.12és a 6.4.11.13 bekezdésben levezetett két N érték közül a kisebbel (azaz CSI = 50/N). A kritikussági biztonsági mutatószám lehet nulla, amennyiben a küldeménydarabok korlátlan száma kritikus alatti (szubkritikus) (azaz N mindkét esetben ténylegesen végtelen).

6.4.12

Vizsgálati eljárások és a megfelelőség bizonyítása

6.4.12.1

A 2.2.7.2.3.1.3, a 2.2.7.2.3.1.4, a 2.2.7.2.3.3.1, a 2.2.7.2.3.3.2, a 2.2.7.2.3.4.1, a 2.2.7.2.3.4.2 pontban és a 6.4.2 – 6.4.11 szakaszban előírt követelményeknek való megfelelőséget a következőkben felsorolt eljárások bármelyikével vagy valamely kombinációjukkal kell bizonyítani: a)

LSA-III anyag vagy különleges formájú radioaktív anyag vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag esetén a mintán, a prototípuson vagy a gyártásból kivett csomagoláson elvégzett vizsgálatokkal, amikor is a vizsgálatokhoz felhasznált mintadarab vagy csomagolás tartalmának, amennyire csak lehetséges hasonlítania kell a radioaktív tartalom várható összetételére, és a vizsgálandó mintadarabot vagy csomagolást úgy kell előkészíteni, ahogyan azt szállításra átadják.

b)

Megfelelő mértékben hasonló esetben korábban elvégzett bizonyítási eljárásra való hivatkozással.

c)

Olyan, alkalmas léptékű modelleken végzett vizsgálatokkal, amelyek tartalmazzák a vizsgált mintadarab lényeges jellemzőit, olyan esetekben, amikor a mérnöki tapasztalat szerint az ilyen vizsgálatok eredményei tervezési célokra alkalmasak. Amennyiben ilyen modellt használnak, bizonyos vizsgálati paramétereket, mint pl. az átdöfő rúd átmérőjét vagy a halmazolási terhelést, megfelelően módosítani kell.

d)

Számítással vagy ésszerű indokok alapján, amennyiben a számítási eljárások és a paraméterek általánosan elfogadottak, megbízhatók vagy hagyományosak.

6.4.12.2

Miután a mintadarab, prototípus vagy minta vizsgálata megtörtént, megfelelő értékelési módszert kell alkalmazni annak tanúsítására, hogy a 2.2.7.2.3.1.3, a 2.2.7.2.3.1.4, a 2.2.7.2.3.3.1, a 2.2.7.2.3.3.2, a 2.2.7.2.3.4.1, a 2.2.7.2.3.4.2 pont vizsgálatokra vonatkozó előírásait és a 6.4.2 – 6.4.11 szakasz követelményeit betartották.

6.4.12.3

Minden mintadarabot a próbák előtt azonosítás céljából meg kell vizsgálni, és a hiányosságokat vagy sérüléseket jegyzőkönyvezni kell a következők szerint: a)

eltérés a gyártási mintától;

b)

gyártási hibák; 1051

c)

korrózió vagy más elhasználódás; és

d)

külső alakváltozás.

A küldeménydarab biztonsági tartályának egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A mintadarab külső jellegzetességeinek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy a mintadarab bármely részére egyszerűen és világosan hivatkozni lehessen. 6.4.13

A biztonsági tartály és a sugárárnyékolás sértetlenségének vizsgálata és a biztonsági kritikusság értékelése A 6.4.15 – 6.4.21 szakaszban meghatározott minden egyes alkalmazható próba után:

6.4.14

a)

a hibákat és a sérülést azonosítani és jegyzőkönyvezni kell;

b)

meg kell határozni, hogy a biztonsági tartály és a sugárárnyékolás megőrizte-e zártságát a vizsgált küldeménydarabra vonatkozóan a 6.4.2 – 6.4.11 szakaszban előírt mértékben; és

c)

hasadóanyagot tartalmazó küldeménydaraboknál meg kell határozni, hogy a 6.4.11.1 – 6.4.11.14 bekezdésben előírt értékelésnél az egy vagy több küldeménydarabra alkalmazott feltételezések és körülmények érvényesek-e.

Ütközőlap ejtési vizsgálatokhoz A 2.2.7.2.3.3.5 a), a 6.4.15.4, a 6.4.16 a), a 6.4.17.2 és a 6.4.20.2 bekezdésben meghatározott ejtési vizsgálatokhoz az ütközőlapnak olyan jellegű sima, vízszintes felületűnek kell lennie, hogy a mintadarab felütközése során létrejött elmozdulás vagy alakváltozás által okozott ellenállás növekedése ne növelje észrevehető módon a mintadarab károsodását.

6.4.15

Vizsgálat a normális szállítási körülmények elviselésének bemutatására

6.4.15.1

A vizsgálat vízpermet, szabadejtési, halmazolási és átdöfési próbából áll. A küldeménydarab mintadarabjait alá kell vetni a szabadejtési, halmazolási és átdöfési próbáknak, előtte azonban minden esetben el kell végezni a vízpermet-próbát. Egy mintadarabot lehet használni az összes vizsgálathoz, feltéve, hogy a 6.4.15.2 bekezdés követelményei teljesülnek.

6.4.15.2

A vízpermet-próba és az utána következő vizsgálat közötti időtartamnak annyinak kell lennie, hogy a víz beszívódása a legnagyobb mértékű legyen a mintadarab külsejének észrevehető száradása nélkül. Ha semmi nem szól ellene, akkor ennek az időtartamnak két órának kell lennie, ha a vízpermet egyszerre négy irányból hat. Nem kell szünetet tartani, ha a vízpermet a négy irányból egymás után éri a mintadarabot.

6.4.15.3

Vízpermetpróba: A mintadarabot úgy kell alávetni a vízpermetpróbának, hogy az ki legyen téve legalább egy óra hosszat tartó, óránként mintegy 5 cm intenzitású esőnek megfelelő hatásnak.

6.4.15.4

Szabadejtési próba: a mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy a vizsgálandó – biztonsági szempontból legfontosabb – részeket a legnagyobb károsodás érje. a)

A mintadarab legalsó pontjától az ütközőlap felső felületéig mért ejtési magasság nem lehet kevesebb, mint a 6.4.15.4 táblázatban a tömeg függvényében megadott távolság. Az ütközőlapnak olyannak kell lennie, ahogyan a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)

Az 50 kg-nál nem nagyobb tömegű, szögletes, papírlemez vagy fa küldeménydarabok egy külön példányát 0,3 m magasságból mindegyik sarkára le kell ejteni.

1052

c)

A 100 kg-nál nem nagyobb tömegű hengeres papírlemez küldeménydarabok egy külön példányát 0,3 m magasságból mindkét végén a kör alakú perem minden egyes körnegyedére le kell ejteni.

6.4.15.4 táblázat Ejtési magasságok a küldeménydarabok normális szállítási körülményeinek vizsgálatához A küldeménydarab tömege (kg) a küldeménydarab tömege  5 000 5 000  a küldeménydarab tömege  10 000 10 000  a küldeménydarab tömege  15 000 15 000  a küldeménydarab tömege 6.4.15.5

Szabad ejtési magasság (m) 1,2 0,9 0,6 0,3

Halmazolási próba: kivéve azokat az eseteket, amikor a csomagolás alakja a halmazolást nem teszi lehetővé, a mintadarabot 24 órán át olyan nyomóterhelés hatásának kell kitenni, amely a következő terhelések közül a nagyobb: a)

a küldeménydarab legnagyobb tömegének ötszörösével megegyező terhelés; és

b)

a küldeménydarab függőleges vetületi felülete és 13 kPa szorzatával megegyező terhelés.

A terhelésnek egyenletesen kell a mintadarab két, egymással szemben levő oldalára hatnia, amelyek közül az egyik az alaplap legyen, amelyen a küldeménydarab általában nyugszik. 6.4.15.6

Átdöfési próba: A mintadarabot kemény, sík, vízszintes lapra kell helyezni, amelynek nem szabad észrevehető módon elmozdulnia a próba végrehajtása során. a)

A 3,2 cm-es átmérőjű hengeres, félgömbben végződő, 6 kg tömegű rudat hossztengelyével függőlegesen úgy kell a mintadarab leggyengébb részének közepére ejteni, hogy ha elég mélyen hatol be, éppen a biztonsági tartályt találja el. A próba végrehajtása során a rúd nem szenvedhet észrevehető alakváltozást.

b)

Az ejtési magasságnak a rúd alsó végétől a mintadarab felső felületén azon pontig, ahová az ejtés irányul, 1 m-nek kell lennie.

6.4.16

Folyadékok és gázok szállítására tervezett A típusú küldeménydarabok kiegészítő vizsgálata

Egyetlen vagy más-más mintadarabot kell a következő próbák mindegyikének alávetni, kivéve, ha a próbák valamelyike bizonyíthatóan szigorúbb a kérdéses mintadarabra, mint a többi. Ez utóbbi esetben egy mintadarabot kell a legszigorúbb próbának alávetni. a)

Szabadejtési próba: A mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy a védelmet a legnagyobb károsodás érje. Az ejtési magasságnak a mintadarab legalsó részétől az ütközőlap felső felületéig 9 m-nek kell lennie. Az ütközőlapnak olyannak kell lennie, ahogy a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)

Átdöfési próba: A mintadarabot alá kell vetni a 6.4.15.6 bekezdésben meghatározott próbának, azzal az eltéréssel, hogy az ejtési magasságot a 6.4.15.6 b) pontban meghatározott 1 m-ről 1,7 m-re kell növelni.

6.4.17

Vizsgálatok a szállítás közben bekövetkező balesetekkel szembeni ellenálló képesség bemutatására

6.4.17.1

A mintadarabot a 6.4.17.2 és a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott próbák halmozott hatásának kell alávetni a felsorolás sorrendjében. A próbákat követően vagy ugyanezt vagy egy másik mintadarabot vízbe merítési próbá(k)nak kell alávetni a 6.4.17.4 bekezdésben és ha alkalmazható, a 6.4.18 szakaszban meghatározottak szerint. 1053

6.4.17.2

6.4.17.3

Mechanikai próba: A mechanikai próba három különböző ejtési vizsgálatból áll. Minden mintadarabot a 6.4.8.8 vagy a 6.4.11.13 bekezdésben meghatározott ejtéseknek kell alávetni. Az ejtési próbák sorrendjét úgy kell megválasztani, hogy a mechanikai vizsgálat befejezése után a mintadarab károsodása az azt követő hőpróba során a legnagyobb mértékű legyen. a)

Az 1. ejtés során a mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy az a legnagyobb sérülést szenvedje el, és az ejtési magasságnak a mintadarab legalsó pontjától az ütközőlap felső felületéig 9 m-nek kell lenni. Az ütközőlapnak olyannak kell lenni, ahogy a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)

A 2. ejtés során a mintadarabot oly módon kell ejteni, hogy abban az ütközőlapra függőlegesen rögzített hegyes rúd a legnagyobb sérülést okozza. Az ejtési magasságnak a mintadarab ütközésre szánt pontja és a rúd felső felülete között 1 m-nek kell lennie. A rúdnak szerkezeti acélból készült, tömör hengeres testnek kell lennie, amelynek átmérője 15 cm ± 0,5 cm, és hosszúsága 20 cm, hacsak hosszabb rúd nem idézhet elő nagyobb károsodást. Ez esetben a legnagyobb károsodást okozó, elegendő hosszúságú rudat kell alkalmazni. A rúd felső végének sík, vízszintes felületűnek kell lennie, szélének lekerekítési sugara ne legyen több, mint 6 mm. Az ütközőlapnak, amelyből a rúd kiemelkedik, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

c)

A 3. ejtés során a mintadarabot dinamikus összenyomási próbának kell alávetni; a mintadarabot ütközőlapra kell fektetni, és úgy kell ráejteni 9 m magasból 500 kg tömeget, hogy a mintadarab a legnagyobb károsodást szenvedje el. A tömegnek 1 m x 1 m-es szilárd szerkezeti acél lapnak kell lennie, és vízszintes helyzetben kell leesnie. Az acél lap alsó felületének éleit és sarkait legfeljebb 6 mm-es sugárral le kell kerekíteni Az ejtési magasságot a tömeg alsó lapja és a mintadarab legmagasabb pontja között kell mérni. Az ütközőlapnak, amelyen a mintadarab elhelyezkedik, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

Hőpróba: A mintadarabnak 38 °C-os környezeti hőmérsékleten termikus egyensúlyban kell lennie a 6.4.8.6 táblázatban meghatározott napbesugárzási körülmények és a radioaktív tartalomból a küldeménydarab belsejében történő – a tervezésnél alapul vett – legnagyobb mértékű hőfejlődés feltételei mellett. Alternatívaként ezen paraméterek bármelyike eltérő értékű is lehet a próba előtt és alatt, amennyiben a küldeménydarab megfelelő reakciójának értékelése során ezt figyelembe veszik. A hőpróbának a következőkből kell állnia: a)

a mintadarab teljes egészét 30 percig olyan termikus környezetbe kell helyezni, ami legalább akkora hőfluxust biztosít, mint a szénhidrogén-levegő keverék lángja kellően nyugodt környezeti körülmények mellett, legalább 800 °C közepes lánghőmérséklet és legalább 0,9 közepes kisugárzási tényező esetén; a mintát teljesen lánggal körülvéve a felület abszorpciós tényezőjének vagy 0,8-nak vagy olyan értékűnek kell lennie, amelyet a küldeménydarab a meghatározott tűz hatására feltételezhetően mutatna; majd ezt követően

b)

a mintát elegendően hosszú ideig 38 °C-os környezeti hőmérsékletnek kell kitenni, a 6.4.8.6 táblázatban meghatározott napbesugárzási körülményeknek és a radioaktív tartalomból a küldeménydarab belsejében történő legnagyobb mértékű hőfejlődés feltételei mellett, hogy a hőmérséklet a küldeménydarabban mindenütt csökkenjen és/vagy elérje a kezdeti állandósult körülményeket. Alternatívaként ezen paraméterek bármelyike eltérő értékű is lehet a próba előtt és alatt, amennyiben a küldeménydarab viselkedésének értékelése során ezt megfelelő módon figyelembe veszik.

A próba alatt és után a mintát nem kell mesterségesen hűteni és a minta anyagának esetleges égését hagyni kell természetes módon folytatódni. 6.4.17.4

Vízbe merítési próba: A mintadarabot legalább 15 m vízoszlop nyomásával azonos nyomású víz alatt kell tartani legalább nyolc órán keresztül olyan helyzetben, amelyik a legnagyobb sérüléshez vezet. Ilyen nyomásnak tekinthető a legalább 150 kPa külső nyomás (túlnyomás).

1054

6.4.18

Fokozott vízbe merítési próba a 105A2-nél nagyobb aktivitást tartalmazó B(U) és B(M) típusú küldeménydarabokra és C típusú küldeménydarabokra Fokozott vízbe merítési próba: A mintadarabot legalább 200 m vízoszlop nyomásával azonos nyomású vízben (víz alatt) kell tartani legalább egy órán keresztül. Ilyen nyomásnak tekinthető a legalább 2 MPa külső nyomás (túlnyomás).

6.4.19

Hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok vízszivárgás-próbája

6.4.19.1

Az olyan küldeménydarabokat, amelyeknél a víz beszivárgást és kiszivárgást a legnagyobb reaktivitást eredményezőnek feltételezték a 6.4.11.8 – 6.4.11.13 bekezdés szerinti értékelés céljából, mentesíteni kell a próba alól.

6.4.19.2

Mielőtt a mintadarabot a következőkben ismertetett vízszivárgási próbának alávetnék, el kell végezni rajta a 6.4.17.2 b) pont szerinti próbát és a 6.4.17.2 a) vagy c) pont szerinti próbát, mint azt a 6.4.11.13 bekezdés előírja, továbbá a 6.4.17.3 bekezdésben előírt próbát.

6.4.19.3

A mintadarabot legalább 0,9 m vízoszlop nyomásával azonos víznyomás alatt kell tartani legalább nyolc órán keresztül olyan helyzetben, amelynél a legnagyobb szivárgás várható.

6.4.20

A C típusú küldeménydarabok vizsgálata

6.4.20.1

A küldeménydarabokat meghatározott sorrendben alá kell vetni a következő próbáknak: a)

a 6.4.17.2 a), a 6.4.17.2 c), a 6.4.20.2 és a 6.4.20.3 bekezdésben előírt próbák; és

b)

a 6.4.20.4 bekezdésben előírt próba.

Az a) és b) pont szerinti próbákat nem szükséges ugyanazon a mintadarabon végrehajtani. 6.4.20.2

Átlyukasztási/felhasítási próba: A mintát szerkezeti acélból készült, függőleges, tömör acéltest károsító hatásának kell kitenni. A küldeménydarab-minta helyzetének és a feütközési pontnak a minta felületén való elhelyezkedésének olyannak kell lennie, hogy a 6.4.20.1 a) pontban meghatározott vizsgálatsorozat eredményeként a legnagyobb sérülés következzen be. a)

A 250 kg-nál kisebb tömegű küldeménydarabot képviselő mintát az ütközőlapra kell helyezni és ki kell tenni a kiválasztott ütközési pont felett 3 m magasból leeső 250 kg tömegű acéltest hatásának. Ennél a próbánál az acéltestnek 20 cm átmérőjű, 30 cm hosszú hengeres rúdnak kell lennie, amelynek egyenes csonkakúp alakú felütköző végénél az átmérő 2,5 cm, szélének lekerekítési sugara ne legyen több, mint 6 mm. Az ütközőlapnak, amelyre a mintát állítani kell, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie;

b)

250 kg vagy nagyobb tömegű küldeménydarab esetén az acéltestet a felütköző végével felfelé az ütközőlapra kell állítani és a mintát kell ráejteni. Az ejtési magasságnak a minta felütközési pontjától az acéltest felső felületéig mérve 3 m-nek kell lennie. Ehhez a próbához az acéltestnek ugyanolyan jellemzőkkel és méretekkel kell bírnia, mint ahogy az előző a) bekezdésben meg van határozva, azzal az eltéréssel, hogy az acéltest hosszának és tömegének olyannak kell lennie, ami a minta legnagyobb mértékű sérülését okozza. Az ütközőlapnak, amelyre az acéltestet alapjával rá kell állítani, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

6.4.20.3

Fokozott hőpróba: a próbát a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott körülmények között kell végrehajtani, azzal az eltéréssel, hogy a mintadarabot a termikus környezetnek 60 perc időtartamra kell kitenni.

6.4.20.4

Ütőpróba: a mintát a legnagyobb sérülést okozó helyzetben legalább 90 m/s felütközési sebességgel kell az ütközőlapnak ütköztetni. Az ütközőlapnak a 6.4.14 szakasz szerintinek 1055

kell lennie azzal az eltéréssel, hogy az ütközőfelület bármilyen irányban elhelyezhető, ha merőleges a minta pályájára. 6.4.21

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó csomagolóeszközök vizsgálata

6.4.21.1

Minden csomagolóeszközt és üzemi, ill. szerkezeti szerelvényeit vagy együttesen vagy külön-külön első alkalommal az üzembe helyezés előtt és később időszakonként meg kell vizsgálni. Ezt a vizsgálatot az illetékes hatóság egyetértésével kell végrehajtani és tanúsítani.

6.4.21.2

Az üzembe helyezés előtti vizsgálat a gyártási típus vizsgálatából, szerkezetvizsgálatból, tömörségvizsgálatból, víztérfogat-meghatározásból és az üzemi szerelvények kielégítő működésének vizsgálatából áll.

6.4.21.3

Az időszakos vizsgálat szemrevételezésből, szerkezetvizsgálatból, tömörségvizsgálatból és az üzemi szerelvények kielégítő működésének vizsgálatából áll. Az időszakos vizsgálat határideje legfeljebb öt év. Azokat a csomagolóeszközöket, amelyek ezen ötéves időtartamon belül nem kerültek vizsgálatra, szállítás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott program szerint kell felülvizsgálni. Ezek csak az időszakos vizsgálatra vonatkozó teljes körű program végrehajtása után tölthetők meg ismét.

6.4.21.4

A gyártási típus vizsgálatnak bizonyítania kell a gyártási típus és a gyártási program előírásainak betartását.

6.4.21.5

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid befogadására szolgáló csomagolóeszközöket legalább 1,38 MPa nyomással folyadéknyomás-próbának kell alávetni, de ha a próbanyomás 2,76 MPa-nál kevesebb, a minta többoldalú jóváhagyást igényel. A csomagolóeszközök ismételt vizsgálatára más, azonos értékű, roncsolásmentes vizsgálat többoldalú jóváhagyás esetén alkalmazható.

6.4.21.6

A tömörségvizsgálatot olyan eljárással kell végezni, amely biztonsági tartálynál 0,1 Pa·l/s (10-6 bar·l/s) érzékenységgel képes a szivárgás megállapítására.

6.4.21.7

A csomagolóeszköz víztérfogatát 15 °C-ra vonatkoztatva  0,25% pontossággal kell meghatározni. A térfogatot a 6.4.21.8 bekezdésben előírt táblán fel kell tüntetni.

6.4.21.8

Minden csomagolóeszközre nem korrodáló fémből készült táblát kell tartós módon egy könnyen hozzáférhető helyre erősíteni. A tábla felerősítésének módja nem befolyásolhatja a csomagolóeszköz szilárdságát. A táblára legalább a következő adatokat kell beütéssel vagy más hasonló eljárással felvinni: –

az engedély száma;

–

a gyártó sorozatszáma;

–

legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás);

–

próbanyomás (túlnyomás);

–

tartalom: urán-hexafluorid;

–

űrtartalom literben;

–

az urán-hexafluorid töltet megengedett legnagyobb tömege;

–

saját tömeg;

–

az üzembe helyezés előtti vizsgálat és az utoljára végrehajtott időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év);

–

a vizsgálatot végző szakértő bélyegzőlenyomata. 1056

6.4.22

A küldeménydarab minták és anyagok engedélyezése

6.4.22.1

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabok mintáinak engedélyezésénél:

6.4.22.2

a)

minden mintához, amely kielégíti a 6.4.6.4 bekezdés követelményeit, többoldalú engedély szükséges;

b)

minden mintához, amely kielégíti a 6.4.6.1–6.4.6.3 bekezdés előírásait a minta származási országa illetékes hatóságának egyoldalú engedélye szükséges, kivéve, ha az ADR-ben egyébként többoldalú engedély van előírva.

Minden egyes B(U) és C típusú küldeménydarab mintához egyoldalú engedély kell, kivéve: a)

a hasadó anyag küldeménydarab mintáját, ami a 6.4.22.4, a 6.4.23.7 bekezdés és az 5.1.5.2.1 pont hatálya alá esik és amelyhez többoldalú engedély kell; és

b)

a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag B(U) típusú küldeménydarab mintáját, amelyhez többoldalú engedély kell.

6.4.22.3

Minden B(M) típusú küldeménydarab mintához, beleértve a hasadó anyagot tartalmazót, amely a 6.4.22.4, a 6.4.23.7 bekezdés és az 5.1.5.2.1 pont hatálya alá is esik, és a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot tartalmazókat, többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.4

Minden olyan hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarab mintához, , amely a 2.2.7.2.3.5 a) – f) alpontok, a 6.4.11.2 és a 6.4.11.3 bekezdés valamelyike szerint nincs mentesítve,, többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.5

A különleges formájú radioaktív anyag mintájához egyoldalú engedély kell. A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintájához többoldalú engedély szükséges (lásd a 6.4.23.8 bekezdést is).

6.4.22.6

A 2.2.7.2.3.5 pont f) alpontja alapján a „HASADÓ” besorolás alól mentesített hasadóanyag mintához többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.7

A készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, a 2.2.7.2.2.2 pont b) alpontja alapján mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meghatározásához többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.8

Valamely ADR Szerződő Féltől származó bármely mintát, amelyhez egyoldalú engedély kell, ezen állam illetékes hatóságának kell engedélyeznie. Amennyiben az az állam, amelyben a küldeménydarabot tervezték, nem ADR Szerződő Fél, a szállítás csak akkor engedélyezett, ha: a)

ez az állam tanúsítványt állít ki, amely szerint a küldeménydarab minta megfelel az ADR műszaki előírásainak és ezt a tanúsítványt a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatósága elismeri;

b)

amennyiben nincs tanúsítvány, ill. a küldeménydarab minta ADR Szerződő Fél általi elismerése mellékelve, a küldeménydarab mintáját a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságai engedélyezik.

6.4.22.9

Az átmeneti előírások alapján engedélyezett mintákra lásd az 1.6.6 szakaszt.

6.4.23

Engedély iránti kérelmek és engedélyek a radioaktív anyagok szállításához

6.4.23.1

(fenntartva)

1057

6.4.23.2

6.4.23.3

A szállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a)

a szállítási időszakot, amelyre az engedélyt kérik;

b)

a tényleges radioaktív tartalom adatait, a tervezett szállítási módokat, a járműtípust és a lehetséges vagy tervezett szállítási útvonalat; és

c)

annak részletezését, hogy milyen módon hajtják végre a küldeménydarab-mintának az 5.1.5.2.1 pont a) v), vi), ill. vii) alpont szerint kiállított engedélyokiratában nevesített óvórendszabályokat és adminisztratív vagy üzemi ellenőrzéseit.

A külön megegyezés alapján történő szállításra vonatkozó engedély iránti kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szükséges az illetékes hatóság meggyőzésére, bizonyítva, hogy a szállítás során az általános biztonság legalább annak megfelel, amely fennállna akkor, ha az ADR minden vonatkozó előírását betartották volna. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

6.4.23.4

a)

felvilágosítást arra, hogy a szállítást milyen vonatkozásban és milyen okokból nem lehet az ADR vonatkozó előírásaival teljes összhangban végrehajtani;

b)

adatokat a különleges biztonsági előírásokra vagy különleges adminisztratív vagy üzemi ellenőrzésekre, amelyeket a szállítás során végre kell hajtani, hogy az ADR vonatkozó előírásaitól való eltéréseket ellensúlyozzák.

A B(U) típusú vagy C típusú küldeménydarab minta engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a)

a tervezett radioaktív tartalom részletes leírását, adatokat annak fizikai és kémiai állapotára és a kibocsátott sugárzás fajtájára;

b)

a gyártási minta részletes leírását, beleértve a teljes körű szerkezeti rajzokat, anyagjegyzéket és az alkalmazandó gyártási eljárást;

c)

jegyzőkönyvet a vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy számítási eljárásról vagy más bizonyítékot arra, hogy a minta a vonatkozó előírásoknak megfelel;

d)

a javasolt üzemelési és karbantartási utasításokat a küldeménydarab használatához;

e)

ha a küldeménydarab 100 kPa túlnyomásnál nagyobb legnagyobb normál üzemi nyomásra van kialakítva, az engedély iránti kérelemnek ki kell térni a biztonsági tartály gyártásához felhasznált anyagokra, azok specifikációira, a mintavételre és az elvégzendő vizsgálatokra;

f)

ha a tervezett radioaktív tartalom besugárzott nukleáris fűtőelem, a kérelmezőnek a biztonsági vizsgálatokban szereplő minden feltételezést, amely a fűtőelem tulajdonságaira vonatkozik, ki kell fejtenie és igazolnia kell, és le kell írnia az esetleges szállítást megelőző intézkedéseket, mint azt a 6.4.11.5 b) pont előírja;

g)

minden különleges rakodási feltételt, amely a küldeménydarabból a biztonságos hőelvezetéshez szükséges, figyelembe véve az alkalmazásra kerülő különböző szállítási módokat, jármű- és konténertípusokat;

h)

a küldeménydarabot ábrázoló, 21 x 30 cm-nél nem nagyobb, másolható képet, ami bemutatja a küldeménydarab összeállítását; és

i)

az alkalmazott irányítási rendszer specifikációját, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

1058

6.4.23.5

A B(M) típusú küldeménydarab mintára vonatkozó engedély iránti kérelmének a 6.4.23.4 bekezdésben a B(U) típusú küldeménydarabra előírt adatokon kívül kiegészítésképpen a következőket kell tartalmaznia: a)

a 6.4.7.5, a 6.4.8.4 – 6.4.8.6 és a 6.4.8.9 – 6.4.8.15 bekezdésben meghatározott azon követelmények felsorolását, amelyeknek a küldeménydarab nem felel meg;

b)

a kiegészítésként tervezett üzemeltetési óvóintézkedéseket, amelyeket a szállítás alatt kell végrehajtani, és amelyeket az ADR egyébként nem ír elő, de szükségesek ahhoz, hogy a küldeménydarab biztonsága megmaradjon vagy az előző a) pontban felsorolt hiányosságok ellensúlyozásához;

c)

a szállítási módokra vonatkozó bármilyen korlátozás bejelentését, és az esetleges különleges berakási, szállítási, kirakási vagy kezelési eljárásokat; és

d)

a szállítás alatt várhatóan fellépő, a tervezés során figyelembe vett, különböző környezeti feltételekre (hőmérséklet, napsugárzás) vonatkozó nyilatkozatot.

6.4.23.6

A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonatkozó engedély kérelemnek tartalmaznia kell minden információt, amely az illetékes hatóságot meggyőzheti arról, hogy a minta megfelel a 6.4.6.1 bekezdés előírásainak és az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

6.4.23.7

A hasadó anyagot tartalmazó küldeményre vonatkozó engedély kérelemnek tartalmaznia kell minden információt, amely az illetékes hatóságot meggyőzheti arról, hogy a minta megfelel a 6.4.11.1 bekezdés előírásainak és az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

6.4.23.8

A különleges formájú radioaktív anyag és a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintára vonatkozó engedély kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

6.4.23.9

a)

a radioaktív anyag, vagy ha kapszuláról van szó, a tartalom pontos leírását, különösen a fizikai és kémiai állapot megadásával;

b)

az alkalmazott kapszula gyártási típusának pontos leírását;

c)

jelentést az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy a számításokról, amelyek bizonyítják, hogy a radioaktív anyag megfelel az előírásoknak, vagy más bizonyítékot arra, hogy a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag kielégíti az ADR vonatkozó előírásait;

d)

az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja; és

e)

a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag feladása során a szállítás előtt elvégezni javasolt teendőket.

A 2.2.7.2.3.5 pont f) alpontja alapján, a 2.2.7.2.2.1 pont táblázata szerinti „HASADÓ” besorolás alól mentesített hasadóanyag mintára vonatkozó engedély kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a)

az anyag részletes leírását, különösen a fizikai és kémiai állapot megadásával;

b)

jelentést az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy a számításokról, amelyek bizonyítják, hogy az anyag képes megfelelni a 2.2.7.2.3.6 pont követelményeinek;

c)

az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja;

d)

nyilatkozatot a szállítás előtti különleges teendőkről.

1059

6.4.23.10

6.4.23.11

A készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meghatározására vonatkozó engedély kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a)

a készülék, ill. gyártmány azonosító adatait, részletes leírását, hogy milyen célra kívánják használni és milyen radionuklid(ok) van(nak) benne;

b)

a készülékben, ill. gyártmányban lévő radionuklid(ok) legnagyobb aktivitását;

c)

a készülékből, ill. gyártmányból eredő legnagyobb külső sugárzási szintet;

d)

a készülékben, ill. gyártmányban lévő radionuklid(ok) kémiai és fizikai formáját;

e)

a készülék, ill. gyártmány szerkezeti és tervezési részleteit, különösen a radionuklidnak a szokásos, normális és baleseti szállítási körülmények közötti megtartása és árnyékolása vonatkozásában;

f)

az alkalmazott irányítási rendszer leírását, beleértve a radioaktív sugárforrásokra, az alkatrészekre és a késztermékekre alkalmazandó minőségvizsgálati és –ellenőrzési eljárásokat, annak biztosítására, hogy a radioaktív anyagra meghatározott legnagyobb aktivitást, és a készülékre, ill. gyártmányra meghatározott legnagyobb sugárzási szintet ne lépjék túl, valamint a készüléket, ill. gyártmányt a gyártási típusra vonatkozó előírások szerint gyártsák;

g)

az egy küldeményben és az évente összesen várhatóan szállításra kerülő készülékek és gyártmányok legnagyobb darabszámát;

h)

a „Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára” 115. sz. Biztonsági Sorozat NAÜ, Bécs (1996) által meghatározott alapelvek és módszertan szerinti dózis értékelést, beleértve a szokásos, normális és baleseti szállítási körülményekből származó, a szállítási dolgozókat és a lakosságot érő egyéni dózis értékelését, és – ha szükség – a kollektív dózis értékelését. Ezen szállítási körülményekhez olyan reprezentatív szállítási eseményeket kell alapul venni, amelyeknek a szállítmányok ki vannak téve.

Az illetékes hatóság által kiadott minden engedélyokiratot egy azonosító jelöléssel kell ellátni. Ennek a jelölésnek a következő általános alakúnak kell lennie: Az állam jele/szám/típus kód:

1)

a)

A 6.4.23.12 b) pontban előírtak kivételével annak az államnak a jele, amely az engedélyt kiadta a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésének formájában1).

b)

A számot az illetékes hatóságnak kell kiadnia és ez meghatározott mintára, meghatározott szállításra vagy mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határra vonatkozik. A szállítási engedélyhez kiadott jelölésnek egyértelműen kapcsolatban kell lenni a küldeménydarab-minta engedélyéhez kiadott azonosító jelöléssel.

c)

A következő kódokat az engedélyokirat típusának jelölésére a következők szerint kell alkalmazni: AF

A típusú küldeménydarab-minta hasadóanyagokhoz

B(U)

B(U) típusú küldeménydarab-minta [B(U)F hasadóanyaghoz]

B(M)

B(M) típusú küldeménydarab-minta [B(M)F hasadóanyaghoz]

C

C típusú küldeménydarab-minta [CF hasadóanyaghoz]

IF

Ipari küldeménydarabok hasadóanyagokhoz

Lásd a Közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezményt (Bécs, 1968).

1060

S

Különleges formájú radioaktív anyagok

LD

Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok

FE

A 2.2.72.3.6 pont követelményeinek megfelelő hasadóanyag

T

Szállítás

X

Külön megegyezés

AL

Alternatív aktivitás határ készülék vagy gyártmány mentesített küldeményeire.

Nemhasadó vagy hasadó-engedményes urán-hexafluoridra vonatkozó küldeménydarab-minta esetében, ha az előző kódokat nem használják, a következő kódokat kell használni:

d)

6.4.23.12

H(U)

Egyoldalú engedély

H(M)

Többoldalú engedély.

A küldeménydarab mintákra és a különleges formájú radioaktív anyagokra vonatkozó engedélyokiratokban, az 1.6.6.2 – 1.6.6.4 bekezdés átmeneti előírásai szerinti kibocsátott engedélyek kivételével, és a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra vonatkozó engedélyokiratokban a típus kódhoz a „-96” szimbólumot hozzá kell fűzni.

Ezeket az azonosító jelöléseket a következőképpen kell alkalmazni: a)

b)

Minden okiratot és minden küldeménydarabot el kell látni a megfelelő jelöléssel, amely a 6.4.23.11 a), b), c) és d) pontban előírt szimbólumokból áll, azzal a kivétellel, hogy küldeménydaraboknál csak a megfelelő gyártási típuskódot, adott esetben a „96” szimbólumot is beleértve, kell a második ferde vonal után feltüntetni, azaz a T vagy X nem jelenik meg a küldeménydarab jelölésében. Amennyiben a küldeménydarab mintára és a szállításra vonatkozó engedélyek egyetlen okirattá vannak összefogva, a megfelelő kódokat nem kell megismételni. Például: A/132/B(M)F–96:

B(M) típusú küldeménydarab hasadóanyaghoz, amelyhez többoldalú engedély szükséges és amelyhez az illetékes ország, Ausztria hatósága a 132 azonosító jelölést adta ki (A küldeménydarabra fel kell vinni és a küldeménydarab-minta engedélyokiratába be kell írni);

A/132/B(M)F-96T:

szállítási engedély az előzőekben megjelölt azonosítóval ellátott küldeménydarabra kiadva (Csak az engedélyokiratban kell feltüntetni);

A/137/X:

külön megegyezés, melyet Ausztria illetékes hatósága fogadott el és a 137 azonosító jelöléssel látott el. (Csak az engedélyokiratban kell feltüntetni);

A/139/IF-96:

hasadóanyagokat tartalmazó ipari küldeménydarab-minta, melyet Ausztria illetékes hatósága engedélyezett és a 139 azonosító jelöléssel látott el (mind a küldeménydarabon, mind a küldeménydarab minta engedélyében fel kell tüntetni); és

A/145/H(U)-96:

küldeménydarab-minta hasadó engedményes urán-hexafluoridra, amelyet Ausztria illetékes hatósága engedélyezett és a 145 azonosító jelöléssel látott el (mind a küldeménydarabon, mind a küldeménydarab minta engedélyében fel kell tüntetni).

Amennyiben egy többoldalú engedély a 6.4.23.20 bekezdés szerint érvényességi záradékkal lett kiadva, csak azt a jelölést kell alkalmazni, amelyet a küldeménydarabminta származási vagy feladási országa adott ki. Amennyiben egy többoldalú engedélyt a különböző országokban egymásután kiállított engedélyokiratok révén adnak ki, akkor minden engedélyokiratban fel kell tüntetni a megfelelő azonosító 1061

jelölést és a küldeménydarabokat, amelynek gyártási típusa ebben a formában engedélyezve lett, el kell látni minden megfelelő azonosító jelöléssel. Például a küldeménydarab A/132/B(M)F-96 CH/28/B(M)F-96 jelölése osztrák eredetre utal, amelyet azután egy további engedélyokirat révén Svájc is engedélyezett. Az esetleges további jelöléseket a küldeménydarabon hasonló módon egymás alatt kell feltüntetni.

6.4.23.13

c)

Az engedélyokirat felülvizsgálatát a jelölés mellett közvetlenül zárójelben kell feltüntetni. Például az A/132/B(M)F-96(Rev.2) a küldeménydarabra vonatkozó osztrák engedélyokirat második felülvizsgálatát, vagy az A/132/B(M)F-96(Rev.0) a küldeménydarab osztrák engedélyének eredeti okiratát jelenti. Az első alkalommal történő kiadás zárójelben való feltüntetése fakultatív, a Rev.0 helyett más szavak is, pl. „eredeti kiadás” alkalmazhatók. Engedély felülvizsgálati számot csak az eredeti engedélyt kibocsátó ország adhat.

d)

A jelölés végéhez kiegészítő szimbólumok fűzhetők zárójelben (ha ezt az egyes országokban előírják), pl. A/132/B(M)F-96 (SP503).

e)

Nem szükséges, hogy a jelölést a csomagoláson az engedélyokirat minden felülvizsgálatakor megváltoztassák. Az ilyen jellegű jelölésváltoztatás csak akkor szükséges, ha az engedélyokirat felülvizsgálata a küldeménydarab-minta második ferde vonal utáni betű kódjának megváltozásával jár.

Az illetékes hatóság által a különleges formájú radioaktív anyagokra vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)

az okirat fajtáját;

b)

az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelét;

c)

a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)

az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelynek alapján a különleges formájú radioaktív anyagot vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot engedélyezték;

e)

a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag azonosítását;

f)

a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag leírását;

g)

a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag tervének részletes leírását, amely tartalmazhat rajzokra való hivatkozásokat;

h)

a radioaktív tartalom részletes leírását, amely tartalmazza a szóban forgó aktivitások értékét, és tartalmazhatja a fizikai és kémiai állapotának leírását;

i)

az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, mint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

j)

a kérelmező által szolgáltatandó, a szállítás előtt végrehajtandó különleges teendőkre vonatkozó információkra való hivatkozást;

k)

ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

1062

l) 6.4.23.14

6.4.23.15

az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

Az illetékes hatóság által a „HASADÓ” besorolás alól mentesített anyagra kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)


b)

az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelét;

c)


d)

az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelynek alapján a mentesítést engedélyezték;

e)

a mentesített anyag leírását;

f)

a mentesített anyagra vonatkozó korlátozó előírásokat;

g)

az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, mint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

h)

a kérelmező által szolgáltatandó, a szállítás előtt végrehajtandó különleges teendőkre vonatkozó információkra való hivatkozást;

i)


j)

az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását;

k)

a 2.2.7.2.3.6 pontnak való megfelelőséget bizonyító dokumentumokra való hivatkozást.

Az illetékes hatóság által a külön megegyezésekről kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)


b)

az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

c)


d)

a szállítási módo(ka)t;

e)

bármilyen korlátozást a szállítási módra, a szállító jármű, ill. a konténer típusára és szükség esetén az útvonalra vonatkozó utasításokat;

f)

az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a külön megegyezést jóváhagyták;

g)

a következő nyilatkozatot: „Ez az igazolás nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármelyik ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

h)

hivatkozást egy alternatív radioaktív tartalomra vonatkozó igazolásra, egy illetékes hatóság másik engedélyére, vagy kiegészítő műszaki adatokra vagy információra, ha ezt az illetékes hatóság szükségesnek tartja;

i)

a csomagolás leírását, hivatkozással a tervrajzokra vagy a tervek részletes ismertetésére. Ha az illetékes hatóság megfelelőnek tartja, a küldeménydarab összeállítását mutató, 21 cm x 30 cm-nél nem nagyobb tervrajz másolat csatolása is elfogadható a csomagolás rövid leírásának mellékelésével, amely tartalmazza a gyártási anyagokat, a bruttó tömeget, a főbb külső méreteket és a megjelenést; 1063

j)

az engedélyezett radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartalmaznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (beleértve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket grammban (hasadóanyagoknál, ill. az egyes hasadónuklidoknál), és azt, hogy különleges formájú anyagról, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadóanyagról van-e szó;

k)

a hasadóanyagok számára tervezett küldeménydaraboknál kiegészítésként: i)

az engedélyezett radioaktív tartalom részletes leírását;

ii)

a kritikussági biztonsági mutatószám értékét;

iii) hivatkozást olyan dokumentációra, amely bizonyítja a tartalom kritikussági biztonságát; iv) minden különleges sajátosságot, amelynek alapján a víz hiányát feltételezték üres terekben a kritikussági értékelés során; v)

6.4.23.16

a kritikussági értékelésnél figyelembe vett neutron sokszorozódás megengedett változtatását (a 6.4.11.5 b) pont szerint) a tényleges besugárzási tapasztalatok alapján;

vi)

a környezeti hőmérséklet tartományt, amelyet a külön megegyezés tartalmaz;

l)

a járulékos üzemeltetési intézkedések pontos felsorolását, amelyeket a küldemény előkészítése, berakása, szállítása, kirakása és kezelése megkíván, beleértve a biztonságos hőelvezetésre vonatkozó minden különleges rakodási előírást;

m)

ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, a külön megegyezés indoklását;

n)

a külön megegyezés alapján történő szállítás miatti intézkedések leírását;

o)

hivatkozást azokra az információkra, amelyeket a kérelmező szolgáltatott a csomagolás használatára vonatkozóan vagy azokra a különleges intézkedésekre, amelyeket a szállítás megkezdése előtt el kell végezni;

p)

nyilatkozatot a tervezéskor feltételezett környezeti körülményekre vonatkozóan, ha azok nem felelnek meg a 6.4.8.5, a 6.4.8.6, illetve a 6.4.8.15 bekezdésben meghatározottaknak;

q)

minden vészhelyzeti intézkedést, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart;

r)

az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, amint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

s)

ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező és a szállító kilétére;

t)


Az illetékes hatóság által kiadott valamennyi, a szállításra vonatkozó engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)


b)


c)


d)

az alkalmazott nemzeti és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a szállítást jóváhagyták;

1064

6.4.23.17

e)

bármilyen korlátozást a szállítási módra, a szállító jármű, ill. a konténer típusára és szükség esetén az útvonalra vonatkozó utasításokat;

f)

a következő nyilatkozatot: „Ez az igazolás nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármelyik ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

g)


h)

a kérelmező által szolgáltatott információkra való hivatkozást a szállítás előtt végrehajtandó különleges tevékenységekre;

i)

hivatkozást a vonatkozó küldeménydarab minta engedélyokirat(ok)ra;

j)

a tényleges radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartalmaznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (beleértve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket grammban (hasadóanyagoknál, ill. az egyes hasadónuklidoknál), és azt, hogy különleges formájú anyagról, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadóanyagról van-e szó;

k)


l)


m)


n)


Az illetékes hatóság által a küldeménydarab-mintákra kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)


b)


c)


d)

a szállítási mód esetleges korlátozását;

e)

az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a mintát jóváhagyták;

f)

a következő nyilatkozatot: „Ez az engedély nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármely ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

g)

hivatkozást egy alternatív radioaktív tartalomra vonatkozó igazolásra, egy illetékes hatóság másik engedélyére, vagy kiegészítő műszaki adatokra vagy információra, ha ezt az illetékes hatóság szükségesnek tartja;

h)

nyilatkozatot a szállítás engedélyezéséről, ha az 5.1.5.1.2 pont szerint a szállításhoz engedélyre van szükség, és ha az ilyen nyilatkozat elegendő;

i)

a csomagolóeszköz azonosítóját;

j)

a csomagolás leírását, hivatkozással a rajzokra vagy a tervek részletes ismertetésére. Ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, a küldeménydarab összeállítását mutató, 1065

21 cm x 30 m-nél nem nagyobb tervrajz másolatot is csatolni kell a csomagolás rövid leírásának mellékelésével, amely tartalmazza a gyártási anyagokat, a bruttó tömeget, a főbb külső méreteket és a megjelenést; k)

a minta ismertetését hivatkozással a rajzokra;

l)

az engedélyezett radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartalmaznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (beleértve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket grammban (hasadóanyagoknál a hasadónuklidok össztömegét vagy az egyes hasadónuklidok tömegét), és azt, hogy különleges formájú anyagról, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadóanyagról van-e szó;

m)

a biztonsági tartály leírását;

n)

azoknál a hasadóanyagokat tartalmazó küldeménydarab-mintáknál, amelyekhez a 6.4.22.4 bekezdés szerint többoldalú engedély szükséges, kiegészítésként: i)

az engedélyezett radioaktív tartalom részletes leírását;

ii)

a megtartó rendszer leírását;

iii) a kritikussági biztonsági mutatószám értékét; iv) hivatkozást olyan dokumentációra, amely bizonyítja a tartalom kritikussági biztonságát; v)

minden különleges sajátosságot, amelynek alapján a víz hiányát feltételezték üres terekben a kritikussági értékelés során;

vi) a kritikussági értékelésnél figyelembe vett neutron sokszorozódás megengedett változtatását (a 6.4.11.5 b) pont szerint) a tényleges besugárzási tapasztalatok alapján; vii) a környezeti hőmérséklet tartományt, amelyet a külön megegyezés tartalmaz; o)

B(M) típusú küldeménydaraboknál a 6.4.7.5, 6.4.8.4, 6.4.8.5, 6.4.8.6 és 6.4.8.9 – 6.4.8.15 bekezdés azon előírásainak felsorolását, amelyeknek a küldeménydarab nem felel meg, és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;

p)

a 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydaraboknál a 6.4.6.4 bekezdés rá vonatkozó előírásainak felsorolását (ha van ilyen), és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;

q)


r)

hivatkozást azokra az információkra, amelyeket a kérelmező szolgáltatott a csomagolóeszköz használatára vonatkozóan vagy azokra a különleges intézkedésekre, amelyeket a szállítás megkezdése előtt el kell végezni;

s)

nyilatkozatot a tervezéskor feltételezett környezeti feltételekre vonatkozóan, ha azok nem felelnek meg a 6.4.8.5, a 6.4.8.6, illetve a 6.4.8.15 bekezdésben meghatározottaknak;

t)


u)


v)

ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére; 1066

w) 6.4.23.18


Az illetékes hatóság által az 5.1.5.2 bekezdés d) pontja szerint kiadott, készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meghatározására vonatkozó valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia: a)


b)


c)


d)

az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a mintát jóváhagyták;

e)

a készülék, ill. gyártmány azonosító adatait;

f)

a készülék, ill. gyártmány leírását;

g)

a készülék, ill. gyártmány részletes tervezési leírását;

h)

a radionuklid(ok) részletes leírását, a jóváhagyott alternatív aktivitás határt a készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldemény(ek)re;

i)

a 2.2.7.2.2.2 b) alpontnak való megfelelőséget bizonyító dokumentumokra való hivatkozást;

j)


k)


6.4.23.19

Az illetékes hatóságot értesíteni kell az általa az 1.6.6.2.1, az 1.6.6.2.2 pont, a 6.4.22.2, a 6.4.22.3 és a 6.4.22.4 bekezdés szerint jóváhagyott minta alapján gyártott minden csomagolóeszköz sorozatszámáról.

6.4.23.20

A többoldalú engedélyek a minta származási országa vagy a feladási ország illetékes hatóságai által kiadott eredeti engedélyokiratok érvényességi záradékolásával is létrejöhetnek. Ilyen érvényességi záradékolás történhet az eredeti engedélyokiratra vonatkozó egyetértési észrevételezéssel vagy egy külön egyetértési okirat, melléklet, kiegészítés stb. készítésével azon ország illetékes hatósága által, amelyen keresztül vagy amelybe a szállítás történik.

1067

6.5 FEJEZET A NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k) GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.5.1


6.5.1.1

Az előírások hatálya

6.5.1.1.1

E fejezet előírásai azokra a nagyméretű csomagolóeszközökre (IBC-kre) vonatkoznak, amelyek használata bizonyos veszélyes anyagok szállításához a 3.2 fejezet „A” táblázat 8 oszlopában megadott csomagolási utasítások szerint engedélyezett. A 6.7, ill. a 6.8 fejezet követelményeit kielégítő mobil tartányok, ill. tankkonténerek nem tekinthetők IBC-nek. Az e fejezet követelményeit kielégítő IBC-k nem tekinthetők az ADR értelmében vett konténernek. A szöveg további részében a nagyméretű csomagolóeszközök megjelölésére csakis az IBC rövidítés szolgál.

6.5.1.1.2

Az illetékes hatóság kivételesen jóváhagyhat olyan IBC-t, ill. üzemi szerelvényeket, amelyek szigorúan véve nem felelnek meg az itt szereplő követelményeknek, de elfogadható változatot jelentenek. Ezenkívül a tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében az illetékes hatóság ugyancsak elfogadhat olyan alternatív megoldásokat, amelyek a szállított anyaggal való összeférhetőség tekintetében legalább olyan biztonságosak, mint a meglevő gyakorlat, ill. az ütődésekkel, a rakodási igénybevételekkel és a tűzzel szembeni ellenállóképességük azonos vagy nagyobb.

6.5.1.1.3

Az IBC-k szerkezetéhez, szerelvényeihez, vizsgálatához, jelöléséhez és üzemeltetéséhez azon ország illetékes hatóságának a beleegyezése szükséges, amelyben az IBC-t jóváhagyták. Megjegyzés: Nem kell az IBC-t jóváhagyó ország illetékes hatóságának a beleegyezése, ha a már üzembe helyezett IBC vizsgálatát végző szervezet más országban van, de a vizsgálatot az IBC jóváhagyásában meghatározott módon kell végezni.

6.5.1.1.4

Az IBC gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített IBC képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.

6.5.1.2

(fenntartva)

6.5.1.3

(fenntartva)

6.5.1.4

Az IBC-k típusát jelölő kód

6.5.1.4.1

A kód a következőkből áll: két arab számjegyből, amint azt az a) pont meghatározza; ezt egy vagy több nagybetű követi a b) pont szerinti meghatározásnak megfelelően; ezt adott esetben egy arab számjegy követi, amely az IBC kategóriát jelöli. a)

Típus

Szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél

Merev falú Hajlékony falú

11 13 1068

10 kPa (0,1 bar) feletti nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél 21 –

Folyékony anyagokhoz

31 –

b)

Anyagok: A

acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)

B

alumínium

C

fa

D

rétegelt falemez

F

farostlemez

G

papírlemez

H

műanyag

L

textil

M

papír, többrétegű

N

fém (acélt és alumíniumot kivéve)

6.5.1.4.2

Összetett IBC-k esetén két latin nagybetűt kell egymás után használni a kód második helyén. Az első jelzi az IBC belső tartályának anyagát és a második az IBC külső csomagolóeszközének anyagát.

6.5.1.4.3

Az IBC-k típusai és kódjai a következők: Anyag Fém A Acél

B Alumínium

N Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

Kategória szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél folyadékokhoz szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél folyadékokhoz szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél folyadékokhoz

Kód 11A 21A 31A 11B 21B 31B 11N 21N 31N

Hajlékony falú H Műanyag

L Textilszövet

M Papír

Bekezdés 6.5.5.1

6.5.5.2 műanyagszövet belső bevonat vagy bélés nélkül műanyagszövet belső bevonattal műanyagszövet béléssel műanyagszövet belső bevonattal és béléssel műanyagfólia belső bevonat vagy bélés nélkül belső bevonattal béléssel belső bevonattal és béléssel többrétegű

13H1 13H2 13H3 13H4 13H5 13L1 13L2 13L3 13L4 13M1

többrétegű, vízálló

13M2

1069

Anyag Merev falú H műanyag

Összetett HZa) műanyag belső tartállyal

Papírlemez G Papírlemez

Kategória szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél (vázszerkezettel) szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél (önhordó) szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél (vázszerkezettel) szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél (önhordó) folyadékokhoz (vázszerkezettel) folyadékokhoz (önhordó)

Kód

Bekezdés 6.5.5.3

11H1 11H2 21H1 21H2 31H1 31H2 6.5.5.4

szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, merev falú műanyag belső tartállyal

11HZ1

szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, hajlékony falú műanyag belső tartállyal szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél, merev falú műanyag belső tartállyal szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél, hajlékony falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz, merev falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz, hajlékony falú műanyag belső tartállyal

11HZ2

21HZ1

21HZ2

31HZ1 31HZ2 6.5.5.5

szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél

11G

Fa 6.5.5.6 C Közönséges fa szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő 11C töltésnél és/vagy ürítésnél, béléssel szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő D Rétegelt 11D töltésnél és/vagy ürítésnél béléssel falemez F Farostlemez szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő 11F töltésnél és/vagy ürítésnél, béléssel a) Ezt a kódot ki kell egészíteni, a Z betűt helyettesítve, a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti nagybetűvel, amely a külső burkolathoz használt anyag fajtáját jelzi. 6.5.1.4.4

Egy „W” betű követheti az IBC kódot. A „W” betű jelzi, hogy az IBC, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.5.5 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották és a 6.5.1.1.2 pont előírásai szerint azonos értékűnek tekinthető.

6.5.2

Jelölés

6.5.2.1

Alapjelölés

6.5.2.1.1

Minden, az ADR előírásai szerint gyártott és ADR szerinti felhasználásra szánt IBC-n jelölésnek kell lennie, amely tartós, jól olvasható és jól látható helyen van. A betűk, számok és jelek magasságának legalább 12 mm-nek kell lennie a következő tartalommal:

1070

a)


.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.71) fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók; b)

az IBC típusát a 6.5.1.4 bekezdés szerint jelölő kód;

c)

egy nagybetű, amely a csomagolási csoporto(ka)t jelöli, amely(ek)re a gyártási típust jóváhagyták: i)

X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz (csak szilárd anyagokhoz használatos IBC-k esetén);

ii)

Y a II és a III csomagolási csoporthoz;

iii) Z csak a III csomagolási csoporthoz; d)

a gyártás időpontja: hónap és az év utolsó két számjegye;

e)


f)

a gyártó neve vagy jele és az IBC-nek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;

g)

a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban, a halmazolásra nem tervezett IBC-knél „0”-t kell feltüntetni;

h)

a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg-ban.

Az előírt alapjelölést az előző pontok sorrendjében kell felvinni. A 6.5.2.2 bekezdésben előírt és az illetékes hatóság által engedélyezett minden más jelölést úgy kell elhelyezni, hogy a jelölés különböző elemei pontosan felismerhetők legyenek. Az előző a) – h) pontban és a 6.5.2.2 bekezdésben előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. 6.5.2.1.2

Az előző 6.5.2.1.1 a) – h) pont szerinti jelölések példái különböző IBC típusokra:

13H3/Z/03 01 F/Meunier 1713 0/1500

Szilárd anyagok szállítására készült, acélból gyártott fém IBC gravitációs úton történő ürítéshez / a II és a III csomagolási csoporthoz / gyártási idő 1999. február / engedélyezve Hollandiában / a Mulder cég gyártmánya azon gyártási típusnak megfelelően, amelyet az illetékes hatóság a 007 sorozatszámmal látott el / a halmazolási próba terhelése kg-ban /a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg-ban. Szilárd anyagok szállítására készült, hajlékony falú IBC műanyagszövetből, béléssel ellátva, például gravitációs úton történő töltéshez / nem halmazolható.

31H1/Y/04 99 GB/9099 10800/1200

Folyadékok szállítására készült, merev falú műanyag IBC, amelyet a halmazolási terhelés elviselésére alkalmas szerkezeti elemekkel láttak el.

11A/Y/02 99 NL/Mulder 007 5500/1500

1) 2)


1071

31HA1/Y/05 01 D/Müller 1683 10800/1200

Folyadékok szállítására készült összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal és külső acél burkolattal.

11C/X/01 01 S/Aurigny 9876 3000/910

Szilárd anyagok szállítására készült fa IBC béléssel, amelyet az I, a II és a III csomagolási csoport szilárd anyagaihoz engedélyeztek

6.5.2.2

Kiegészítő jelölés

6.5.2.2.1

Minden egyes IBC-n rajta kell lenni a 6.5.2.1 bekezdésben előírt jelölésnek és ezenkívül a következő adatoknak, amelyek feltüntethetők egy ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyre tartósan felerősített, korrózióálló fémlapon: Kiegészítő jelölés Fém Űrtartalom literbena) 20 °C-on X a) Saját tömeg kg-ban X a) Próbanyomás kPa-ban vagy bar-ban (ha van ilyen) Legnagyobb töltési/ürítési nyomás X kPa-ban vagy bar-bana) (ha van ilyen) A test anyaga és legkisebb vastagsága X mm-ben Az utolsó tömörségi próba időpontja X (hónap és év) (ha van ilyen) Az utolsó felülvizsgálat időpontja X (hónap és év) A gyártó sorozatszáma X Megengedett legnagyobb halmazolási X terhelés b) a) A mértékegységet fel kell tüntetni.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Fa

X

X

Lásd a 6.5.2.2.2 pontot. Ezt a kiegészítő jelölést minden, 2011. január 1. után gyártott, javított, ill. átalakított IBC-n fel kell tüntetni.(Lásd még az 1.6.1.15 pontot is.)

b)

Az IBC használata során megengedett legnagyobb halmazolási terhelést a 6.5.2.2.2.1 és a 6.5.2.2.2.2 ábrán látható jelképpel kell feltüntetni. A jelképnek tartósnak és jól látható kell lennie. 6.5.2.2.2.1 ábra

6.5.2.2.2.2 ábra

... kg max

legalább 100 mm

legalább 100 mm

6.5.2.2.2

az IBC kategóriája Merev falú Összetett Papírműanyag lemez X X X X X

legalább 100 mm

legalább 100 mm

Halmazolható IBC-kre

Nem halmazolható IBC-kre

A jelképnek legalább 100 x 100 mm nagyságúnak kell lennie. A tömeget legalább 12 mm 1072

magas számokkal, ill. betűkkel kell feltüntetni. A nyomtatási terület méretnyilak által meghatározott jelein belüli területnek négyzet alakúnak kell lennie. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie. A jelkép fölött feltüntetett tömeg nem lehet nagyobb, mint a gyártási típus vizsgálat (lásd a 6.5.6.6.4 pontot) során alkalmazott terhelés és 1,8 hányadosa. 6.5.2.2.3

A 6.5.2.1 bekezdésben előírt jelölésen kívül a hajlékony falú IBC-ket el lehet látni az ajánlott emelési módra utaló piktogrammal.

6.5.2.2.4

A 2011. január 1-je után gyártott összetett IBC-k belső tartályán fel kell tüntetni a 6.5.2.1.1 pont b), c), d) alpontjában előírt jelöléseket, ahol ez utóbbi a műanyag belső tartály gyártásának időpontjára vonatkozik, továbbá az e) és f) alpontban előírtakat. Az UN csomagolóeszköz jelet nem szabad elhelyezni. A jelöléseket a 6.5.2.1.1 pontban feltüntetett sorrendben kell feltüntetni. A jelölésnek tartósnak, jól olvashatónak kell lennie, és olyan helyre felvinni, hogy akkor is jól látható legyen, ha a belső tartály a külső burkolatban van. A műanyag belső tartály gyártási időpontját alternatívaként a belső tartályon, a jelölés többi része mellett is fel lehet tüntetni. Ebben az esetben a gyártási év két utolsó számjegyének azonosnak kell lennie a típusjóváhagyási jelölésben és az órajel belső körében. Példa a megfelelő jelölésre:

Megjegyzés: Másfajta jelölési mód is elfogadható, ha tartós, jól látható és olvasható formában tartalmazza a minimálisan szükséges információt. 6.5.2.2.5

Amennyiben az összetett IBC úgy van kialakítva, hogy külső burkolata eltávolítható az üresen történő szállításhoz (pl. ha újrahasználat céljából az IBC-t az eredeti feladónak visszaküldik), minden levehető részen fel kell tüntetni a gyártási hónapot és évet, a gyártó nevét vagy jelét és az IBC-nek az illetékes hatóság által meghatározott egyéb azonosítóját [lásd a 6.5.2.1.1 f) pontot].

6.5.2.3

A gyártási típusnak való megfelelőség A jelölés azt jelzi, hogy az IBC azonos a sikeresen bevizsgált gyártási típussal és a jóváhagyásban szereplő követelményeknek megfelel.

6.5.2.4

Az átalakított összetett IBC-k (31HZ1) jelölése Az eredeti IBC-ről a 6.5.2.1.1 pontban és a 6.5.2.2 bekezdésben előírt jelöléseket el kell távolítani vagy véglegesen olvashatatlanná kell tenni, és az ADR előírásai szerint átalakított IBC-re új jelölést kell felvinni.

6.5.3

Gyártási előírások

6.5.3.1


6.5.3.1.1

Az IBC-knek a külső környezet okozta károsodással szemben ellenállónak vagy alkalmas 1073

módon védettnek kell lenniük. 6.5.3.1.2

Az IBC-ket úgy kell gyártani és lezárni, hogy normális szállítási körülmények között, beleértve a rezgések, a hőmérséklet-, a páratartalom- vagy a nyomásváltozás hatását, a tartalomból semmi ne szabadulhasson ki.

6.5.3.1.3

Az IBC-ket és zárószerkezeteiket olyan anyagból kell gyártani, amely a tartalommal összeférhető, vagy belülről védeni kell, hogy ne álljon fenn a veszélye annak, hogy a)

a tartalom az IBC-t megtámadva annak használatát veszélyessé teszi;

b)

a tartalom reakciója vagy bomlása következik be, vagy az IBC anyagával káros vagy veszélyes vegyületek képződnek.

6.5.3.1.4

A tömítéseket, ha vannak, olyan anyagból kell készíteni, amelyet az IBC-ben szállított anyag nem támad meg.

6.5.3.1.5

Valamennyi üzemi szerelvényt úgy kell elhelyezni vagy védeni, hogy a szállított anyag kiszabadulásának kockázata a szállítás és kezelés során bekövetkező sérülések esetén a legcsekélyebb mértékűre korlátozódjék.

6.5.3.1.6

Az IBC-t, tartozékait, valamint az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a tartalom elvesztése nélkül ellen tudjanak állni a tartalom belső nyomásának és azoknak az igénybevételeknek, amelyeknek normális kezelési és szállítási körülmények között ki vannak téve. A halmazolásra szánt IBC-ket ennek megfelelően kell kialakítani. Az IBC valamennyi rögzítő és emelő berendezésének megfelelő szilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy normális kezelési és szállítási körülmények között se jelentős alakváltozást, se meghibásodást ne szenvedjenek, és ezeket a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az IBC egyetlen része se legyen túlzott igénybevételnek kitéve.

6.5.3.1.7

Ha az IBC egy keretszerkezetben levő testből áll, azt oly módon kell kialakítani, hogy: a)

a test ne ütődjön vagy dörzsölődjön úgy a keretszerkezethez, hogy az a test sérülését okozza;

b)

a test mindig a keretszerkezeten belül maradjon;

c)

a szerelvényeket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy ne sérülhessenek meg, ha a test és a keretszerkezet közötti kapcsolat lehetővé teszi a relatív tágulást vagy elmozdulást.

6.5.3.1.8

Ha az IBC-t alsó ürítőszeleppel szerelik fel, ennek zárt helyzetben rögzíthetőnek kell lennie és sérülés ellen az egész ürítőrendszert megfelelően védeni kell. Azokat a szelepeket, amelyek emeltyű segítségével záródnak, ill. nyitódnak, úgy kell kialakítani, hogy véletlen kinyílás ellen védhetők legyenek és nyitott vagy zárt helyzetük könnyen felismerhető legyen. A folyékony anyagok szállítására szolgáló IBC-ken az ürítő nyílásokat egy második zárószerkezettel is fel kell szerelni, pl. vakkarimával vagy ezzel egyenértékű készülékkel.

6.5.4

Vizsgálat, tanúsítás és felülvizsgálat

6.5.4.1

Minőségbiztosítás: Annak biztosítására, hogy minden legyártott, javított, ill. átalakított IBC megfeleljen e fejezet előírásainak, az IBC-ket olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani, javítani, ill. átalakítani és bevizsgálni, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart. Megjegyzés: Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”. 1074

6.5.4.2

Vizsgálati követelmények: Az IBC-ket gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni, és ha szükséges, a 6.5.4.4 bekezdés szerinti, első alkalommal, ill. időszakosan végzendő vizsgálatoknak és felülvizsgálatoknak.

6.5.4.3

Tanúsítás: Minden IBC gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani és jelölést kell hozzárendelni (lásd a 6.5.2 szakaszt), amely tanúsítja, hogy a gyártási típus a szerelvényeivel együtt kielégíti a vizsgálati követelményeket.

6.5.4.4

Vizsgálat, felülvizsgálat Megjegyzés: A javított IBC-k vizsgálatára, felülvizsgálatára lásd a 6.5.4.5 bekezdést is.

6.5.4.4.1

Minden fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t az illetékes hatóság által elfogadott módon meg kell vizsgálni: a)

az üzembe helyezés előtt (ill. átalakítás után) és azután legalább öt évenként az alábbiak tekintetében: i)

a gyártási típusmintának való megfelelőség, beleértve a jelöléseket;

ii)

a belső és külső állapot;

iii) az üzemi szerelvények kifogástalan működése. Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges; b)

legalább két és fél évenként az alábbiak tekintetében: i)

külső állapot;

ii)

az üzemi szerelvények kifogástalan működése.

Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges. Minden IBC-nek minden szempontból meg kell felelnie a gyártási típusának. 6.5.4.4.2

Minden olyan fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t, amelyet folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak a)

a szállításhoz történő első használat előtt;

b)

legfeljebb két és féléves időközönként

a 6.5.6.7.3 pontban leírt próbával legalább azonos hatékonyságú, megfelelő tömörségi próbának kell alávetni, amelynek során a 6.5.6.7.3 pontban meghatározott vizsgálati szintnek kell megfelelnie. Ehhez a vizsgálathoz az IBC-n rajta kell lenni az elsődleges, alsó zárószerkezetének. Az összetett IBC belső tartálya a külső burkolat nélkül is vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja. 6.5.4.4.3

Az egyes vizsgálatokról, felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvet az IBC tulajdonosának legalább a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őriznie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat, ill. felülvizsgálat eredményeit és a vizsgálatot, felülvizsgálatot végző azonosítását (lásd még a jelölési előírásokat a 6.5.2.2.1 pontban).

6.5.4.4.4

Az illetékes hatóság bármely időpontban megkövetelheti annak bizonyítását – e fejezet előírásainak megfelelő próbák szerint eljárva –, hogy az IBC kielégíti a gyártási típus vizsgálatára vonatkozó előírásokat.

1075

6.5.4.5

Javított IBC-k

6.5.4.5.1

Amennyiben az IBC ütközés (pl. baleset) révén vagy más okból megsérül, az IBC-t ki kell javítani vagy más módon helyre kell állítani (lásd az IBC rendszeres karbantartása meghatározást az 1.2.1 szakaszban), hogy a gyártási típusnak megfeleljen. A merev műanyag IBC megsérült testét, ill. az összetett IBC megsérült belső tartályát ki kell cserélni.

6.5.4.5.2

Az ADR-ben előírt minden más vizsgálaton kívül az IBC-t javítás után a 6.5.4.4 bekezdésben előírt teljes körű vizsgálatnak kell alávetni és az előírt vizsgálati jegyzőkönyvet el kell készíteni.

6.5.4.5.3

A gyártó által felvitt UN gyártási típus jelölés közelében tartós módon fel kell tüntetni a javítás utáni vizsgálatokat végző szervre utaló, következő jelöléseket: a)

annak az államnak a jelét, ahol a vizsgálatokat végezték;

b)

a vizsgálatokat végző nevét vagy engedélyezett jelét; és

c)

a vizsgálatok időpontját (hónap, év).

6.5.4.5.4

A 6.5.4.5.2 pont szerint végzett vizsgálatok úgy tekinthetők, hogy megfelelnek a két és félévenként és az ötévenként végzendő időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírásoknak.

6.5.5

Különleges követelmények az IBC-kre

6.5.5.1

Különleges követelmények a fém IBC-kre

6.5.5.1.1

Ezek a követelmények a szilárd vagy folyékony anyagok szállítására szolgáló, fém IBC-kre vonatkoznak. A fém IBC-k három fajtája használatos: a)

11A, 11B, 11N a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;

b)

21A, 21B, 21N a 10 kPa-nál (0,1 bar-nál) nagyobb túlnyomással töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;

c)

31A, 31B, 31N a folyékony anyagok szállítására.

6.5.5.1.2

A testet olyan alkalmas, alakítható fémből kell készíteni, amelynek hegeszthetősége bizonyított. A hegesztési varratokat szakszerűen kell elkészíteni és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedést.

6.5.5.1.3

Gondoskodni kell arról, hogy az egymással határos különböző fémek révén létrejövő elektrolitikus korrózió elkerülhető legyen.

6.5.5.1.4

Azokon az alumíniumból gyártott IBC-ken, amelyek gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgálnak, nem lehet védelem nélküli, nem rozsdamentes acélból készített mozgó rész, mit pl. fedelek, zárószerkezetek stb., amelyek az alumíniumhoz való súrlódás vagy nekiütődés révén veszélyes reakciót válthatnának ki.

6.5.5.1.5

A fém IBC-ket olyan fémből kell készíteni, amely teljesíti a következő követelményeket: a)

acél esetében a szakadási nyúlás %-os értéke nem lehet kisebb, mint 10000 , de legalább 20%, Rm

ahol 1076

Rm a használt acél minimális szavatolt szakítószilárdsága N/mm2-ben; b)

alumínium és ötvözetei esetében a szakadási nyúlás %-ban nem lehet kisebb, mint 10000 , de legalább 8%. 6Rm

A szakadási nyúlás meghatározásához használt próbatesteket a hengerlési irányra merőlegesen kell kivágni és úgy kell befogni, hogy az Lo = 5d vagy Lo = 5,65 A legyen, ahol L0 = a próbatest mérési jeltávolsága a vizsgálat előtt;

6.5.5.1.6

d

= a próbatest átmérője;

A

= a próbatest keresztmetszeti területe.

Legkisebb falvastagság a)

Az Rm  A0 = 10 000 értékkel bíró referencia acélnál a falvastagság nem lehet kisebb a következő értékeknél:

Űrtartalom (C) literben

Falvastagság (T) mm-ben 11A, 11B, 11N típus nem védett

C  1000 1000 < C  2000 2000 < C  3000

2,0 T = C/2000 + 1,5 T = C/2000 + 1,5

védett 1,5 T = C/2000 + 1,0 T = C/2000 + 1,0

21A, 21B, 21N, 31A, 31B, 31N típus nem védett 2,5 T = C/2000 + 2,0 T = C/1000 + 1,0

védett 2,0 T = C/2000 + 1,5 T = C/2000 + 1,5

ahol A0 = az alkalmazott referencia acél minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot); b)

az a) pontban említett referencia acéltól eltérő más fémeknél a legkisebb falvastagság a következő képlettel számítható:

e1 

21,4  e0 3

Rm1  A1

ahol e1

= a felhasznált fém szükséges azonos értékű falvastagsága, mm;

e0

= a referencia acél szükséges minimális falvastagsága, mm;

Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdsága, N/mm2; [lásd a c) pontot] A1 = a felhasznált fém minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot); A falvastagság azonban semmilyen esetben sem lehet 1,5 mm-nél kisebb. c)

A b) pontban leírt számítás céljából a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdságának (Rm1) a nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerinti legkisebb értéknek kell lennie. Ausztenites acélok esetében azonban az anyagszabványok szerint meghatározott Rm legkisebb érték 15%-kal növelhető, ha az anyag minőségére 1077

vonatkozó bizonylatban nagyobb érték szerepel. Ha a szóban forgó anyagra nincs anyagszabvány, az Rm értékének az anyag minőségére vonatkozó bizonylatban szereplő legkisebb értéket kell venni. 6.5.5.1.7

Nyomáskiegyenlítési követelmények: A folyadékok szállítására szolgáló IBC-nek elegendő mennyiségű gőzt kell tudni kiszabadítania ahhoz, hogy tűz hatására bekövetkező melegedése során elkerülhető legyen a csomagolóeszköz-test repedése. Ez hagyományos nyomáskiegyenlítő szerkezetekkel vagy más szerkezeti megoldással érhető el. Ezeknek a szerkezeteknek a működését kiváltó nyomás nem lehet nagyobb, mint 65 kPa (0,65 bar) és nem lehet kisebb, mint az IBC-ben előálló összes túlnyomás (azaz a töltet gőznyomása növelve a levegő vagy egyéb inert gáz parciális nyomásával és mindez csökkentve 100 kPalal (1 bar-ral) 55 °C-on, a 4.1.1.4 bekezdésében meghatározott maximális töltési fok mellett. A szükséges nyomáskiegyenlítő szerkezeteket a gőztérben kell elhelyezni.

6.5.5.2

Különleges követelmények a hajlékony falú IBC-kre

6.5.5.2.1

Ezeket a követelményeket a következő hajlékony falú IBC-kre kell alkalmazni: 13H1

Műanyagszövet belső bevonat vagy bélés nélkül

13H2

Műanyagszövet belső bevonattal

13H3 13H4

Műanyagszövet béléssel Műanyagszövet, belső bevonattal és béléssel

13H5

Műanyagfólia

13L1

Textilszövet belső bevonat vagy bélés nélkül

13L2 13L3

Textilszövet belső bevonattal Textilszövet béléssel

13L4

Textilszövet, belső bevonattal és béléssel

13M1 Papír, többrétegű 13M2 Papír, többrétegű, vízálló A hajlékony falú IBC-k csak szilárd anyagok szállítására szolgálnak. 6.5.5.2.2

A testet megfelelő anyagból kell gyártani. Az anyag szilárdságának és az IBC gyártási módszerének igazodnia kell az IBC űrtartalmához és rendeltetéséhez.

6.5.5.2.3

A 13M1 és 13M2 típusú, hajlékony falú IBC-k gyártásához használt minden anyagnak legalább 24 órán át tartó, vízbe való merítés után meg kell őriznie annak a szakítószilárdságnak legalább 85%-át, amelyet az anyag kiegyenlített klimatizálása után 67% vagy ennél kisebb relatív nedvességtartalom mellett mértek.

6.5.5.2.4

A egyesítéseket varrással, hőhegesztéssel, ragasztással vagy ezekkel egyenértékű eljárással kell elkészíteni. A varrással kialakított egyesítések minden végét el kell dolgozni.

6.5.5.2.5

A hajlékony falú IBC-knek kielégítő ellenállással kell rendelkezniük az ultraibolya sugárzás hatására, a klimatikus hatásokra vagy a rendeltetés szerint szállított anyag hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben.

6.5.5.2.6

Amennyiben a műanyagból készült, hajlékony falú IBC-t az ultraibolya sugarak ellen védeni kell, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a csomagolóeszköz-test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.

1078

6.5.5.2.7

A test anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.

6.5.5.2.8

Az IBC test gyártásához már használt tartályokból származó anyag nem használható. Az ugyanazon gyártási sorozatból származó hulladékok vagy gyártási maradékok azonban felhasználhatók. Ismételten felhasználhatók az elemek, mint például rögzítők és rakodólap alapok, feltéve hogy ezek a korábbi használat során semmiféle módon nem károsodtak.

6.5.5.2.9

Megtöltött állapotban a magasság és a szélesség aránya nem haladhatja meg a 2:1 értéket.

6.5.5.2.10

A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A felhasznált anyag szilárdságának és a bélés kialakításának meg kell felelni az IBC űrtartalmának és rendeltetésének. Az egyesítéseknek és zárószerkezeteknek portömörnek kell lenniük és ellen kell tudni állniuk a normális kezelési és szállítási feltételek mellett előforduló nyomásoknak és ütéseknek.

6.5.5.3

Különleges követelmények a merev falú műanyag IBC-kre

6.5.5.3.1

Ezek a követelmények a szilárd vagy folyékony anyagok szállítására szolgáló, merev falú műanyag IBC-kre vonatkoznak. A merev falú műanyag IBC-k következő típusai használatosak: 11H1

halmazoláskor a teljes terhelés elviselésére alkalmas vázszerkezetű, gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC

11H2

önhordó típusú, gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC

21H1

az IBC-k halmazolásakor a teljes terhelés elviselésére alkalmas vázszerkezetű, nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC önhordó típusú, nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC

21H2 31H1 31H2

az IBC halmazolásakor a teljes terhelés elviselésére alkalmas kialakítású vázszerkezettel rendelkező IBC folyadékokhoz önhordó típusú, folyadékokhoz való IBC.

6.5.5.3.2

A testet ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.

6.5.5.3.3

Amennyiben az ultraibolya sugarak ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.

6.5.5.3.4

A test anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.

6.5.5.3.5

A merev falú műanyag IBC gyártásához az ugyanazon gyártási eljárásból származó gyártási maradékok vagy őrlemények kivételével más használt anyag nem használható fel.

1079

6.5.5.4

Különleges követelmények az összetett IBC-kre belső műanyag tartállyal

6.5.5.4.1

Ezeket a követelményeket a szilárd anyagok és folyadékok szállítására szolgáló, következő típusú IBC-kre kell alkalmazni: 11HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz 11HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz 21HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz 21HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz 31HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz 31HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz. Ezt a kódot ki kell egészíteni, a Z betűt helyettesítve, a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti nagybetűvel, amely a külső burkolathoz használt anyag fajtáját jelzi.

6.5.5.4.2

A belső tartály nem arra szolgál, hogy a tartályfunkciót a külső burkolat nélkül betöltse. A „merev falú” belső tartály olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. A nem „merev falú” belső tartályokat „hajlékony falú”-nak kell tekinteni.

6.5.5.4.3

A külső burkolat normál esetben merev anyagból készül, és olyan alakú, hogy megvédje a belső tartályt a kezelés és szállítás során bekövetkező fizikai sérülésekkel szemben, de nem feladata a tartályfunkció betöltése. Ahol rakodólap alapzat szükséges, az is beleértendő.

6.5.5.4.4

A teljesen körbeérő külső burkolattal rendelkező összetett IBC-t úgy kell kialakítani, hogy a belső tartály sértetlensége a tömörségi és a folyadéknyomás-próbát követően könnyen megállapítható legyen.

6.5.5.4.5

A 31HZ2 típusú IBC-k űrtartalma nem haladhatja meg az 1250 litert.

6.5.5.4.6

A belső tartályt ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.

6.5.5.4.7

Amennyiben az ultraibolya sugárzás ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.

6.5.5.4.8

A belső tartály anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.

6.5.5.4.9

A belső tartály gyártásához az ugyanazon gyártási eljárásból származó gyártási maradékok vagy őrlemények kivételével más, használt anyag nem használható fel.

1080

6.5.5.4.10

A 31HZ2 típusú IBC-k belső tartályának legalább háromrétegű fóliából kell állnia.

6.5.5.4.11

A külső burkolat szerkezete és anyagának szilárdsága feleljen meg az összetett IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának.

6.5.5.4.12

A külső burkolatnak mentesnek kell lennie minden olyan kiszögelléstől, ami a belső tartályt megsérthetné.

6.5.5.4.13

A fém külső burkolatokat megfelelő vastagságú, alkalmas fémből kell készíteni.

6.5.5.4.14

A fából készült külső burkolathoz felhasznált fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibától mentesnek kell lennie, ami a burkolat bármely részének szilárdságát csökkentené. A tető és fenék vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb, alkalmas típusból is készíthető.

6.5.5.4.15

A rétegelt falemez burkolatokhoz felhasznált rétegelt falemezt jól kiérlelt, hántolással, vágással vagy fűrészeléssel nyert furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és olyan hibáktól mentes, amelyek a burkolat bármely részének szilárdságát csökkentenék. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A burkolat szerkezetében a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók. A burkolat lapjait a sarokoszlopokhoz vagy homloklapokhoz szilárdan hozzá kell szegezni vagy erősíteni, vagy azonos mértékben alkalmas eszközökkel össze kell erősíteni.

6.5.5.4.16

A farostlemezből készült külső burkolatok falait vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni. A burkolatok egyéb részei más alkalmas anyagokból is készíthetők.

6.5.5.4.17

A papírlemez külső burkolatokhoz jó minőségű és ellenállóképes, tömör- vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel a burkolat űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb-módszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket – lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.

6.5.5.4.18

A papírlemez külső burkolat végei elláthatók fakerettel vagy teljes egészében fából készíthetők. Erősítésként falécek alkalmazhatók.

6.5.5.4.19

A papírlemez külső burkolatok palástillesztéseit vagy ragasztószalaggal kell leragasztani, vagy át kell lapolni és össze kell ragasztani, vagy fémkapoccsal össze kell tűzni. Az átlapolásnak kielégítő mértékűnek kell lennie. Ha a zárás ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni.

6.5.5.4.20

Amennyiben a külső burkolat műanyagból van, a 6.5.5.4.6 – 6.5.5.4.9 pont vonatkozó követelményeit kell alkalmazni annak figyelembevételével, hogy ebben az esetben a belső tartályra vonatkozó követelményeket kell az összetett IBC külső burkolatára is alkalmazni.

6.5.5.4.21

A 31HZ2 típusú IBC-k külső burkolatának a belső tartályt mindenütt teljesen körül kell vennie.

6.5.5.4.22

Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.

1081

6.5.5.4.23

A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.

6.5.5.4.24

A külső burkolatot a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.

6.5.5.4.25

A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a belső tartályon kívül kell elhelyezni.

6.5.5.4.26

Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék. Az ilyen IBC-t úgy kell kialakítani, hogy a terhet ne a belső tartály hordja.

6.5.5.5

Különleges követelmények a papírlemez IBC-kre

6.5.5.5.1

Ezek a követelmények a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására szolgáló papírlemez IBC-kre vonatkoznak. A papírlemez IBC típusa: 11G

papírlemez IBC.

6.5.5.5.2

A papírlemez IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.

6.5.5.5.3

Szilárd és jó minőségű, tömör- vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb-módszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket – lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.

6.5.5.5.4

Az oldalfalaknak, a tetőnek és a fenéknek minimálisan 15 J beszakítási szilárdsággal kell rendelkezniük, az ISO 3036:1975 szabvány szerint mérve.

6.5.5.5.5

A papírlemez IBC-testeken a palást illesztéseit megfelelő mértékben át kell lapolni és azokat ragasztószalaggal kell lezárni, le kell ragasztani vagy fémkapcsokkal kell tűzni, vagy legalább azonos hatékonyságú módszerrel kell egyesíteni. Ha az egyesítés ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni. A fémkapcsoknak minden összeerősítendő részen teljesen át kell hatolniuk és oly módon kell azokat kialakítani vagy védeni, hogy a bélést ne dörzsölhessék vagy ne szúrhassák ki.

6.5.5.5.6

A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélés szerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.

6.5.5.5.7

Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.

6.5.5.5.8


6.5.5.5.9

Az IBC-testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné. 1082

6.5.5.5.10

A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.

6.5.5.5.11

Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.

6.5.5.6

Különleges követelmények a fa IBC-kre

6.5.5.6.1

Ezeket a követelményeket a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására szolgáló fa IBC-kre kell alkalmazni. A fa IBC-k a következő típusúak: 11C

közönséges fa IBC béléssel

11D

rétegelt falemez IBC béléssel

11F

farostlemez IBC béléssel

6.5.5.6.2

A fa IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.

6.5.5.6.3

A felhasznált anyag szilárdsága és a test gyártás módja feleljen meg az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának.

6.5.5.6.4

A fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibáktól mentesnek kell lennie, amelyek az IBC bármely részének szilárdságát csökkentenék. Az IBC minden egyes részét egyetlen darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az elemek akkor tekinthetők az egyetlen darabból készülttel egyenértékűnek, ha a következő ragasztásos kötés típusok valamelyikét alkalmazzák: Lindermann-illesztés (fecskefarok illesztés), hornyolás, átlapolás vagy tompaillesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel, vagy akkor, ha legalább azonos hatékonyságú más eljárást alkalmaznak.

6.5.5.6.5

A rétegelt falemez testeknek legalább 3 rétegűnek kell lenniük. Jól kiérlelt, hántolással, vágással vagy fűrészeléssel nyert furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és mentes az olyan hibáktól, amelyek a test bármely részének szilárdságát csökkentenék. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A test szerkezetéhez a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók.

6.5.5.6.6

A farostlemezből készült testeket vízálló farostlemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni.

6.5.5.6.7

Az IBC-k lapjait szilárdan az élekhez vagy saroklécekhez kell szögezni vagy kapcsozni, vagy a homlokoldalakhoz kell szögezni vagy más alkalmas eszközökkel kell összeerősíteni.

6.5.5.6.8

A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélés szerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.

6.5.5.6.9

Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.

6.5.5.6.10


6.5.5.6.11

A IBC testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.

1083

pl.

keménylemezből,

6.5.5.6.12


6.5.5.6.13

Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.

6.5.6

Vizsgálati követelmények az IBC-kre

6.5.6.1


6.5.6.1.1

Minden egyes IBC gyártási típusnak sikeresen ki kell állnia az ebben a fejezetben előírt vizsgálatokat mielőtt az IBC-t használatba vennék és a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság jóváhagyná. Az IBC gyártási típusát kialakítása, nagysága, anyaga és falvastagsága, gyártásmódja és töltő- és ürítőberendezései határozzák meg; egy típushoz azonban különböző felületkezelés is tartozhat. Ugyanaz a típus magában foglalja azokat az IBC-ket is, amelyek csak csökkentett külméreteikben térnek el a gyártási típustól.

6.5.6.1.2

A vizsgálatokat a szállításra előkészített IBC-ken kell végrehajtani. Az IBC-t a megfelelő szakaszokban előírtak szerint kell megtölteni. Az IBC-kben szállítandó anyagokat helyettesíteni lehet más anyagokkal, feltéve, hogy ez a vizsgálat eredményeit nem hamisítja meg. Ha szilárd anyagok esetében más anyagot használnak, ennek ugyanolyan fizikai jellemzőkkel (tömeg, szemcseméret stb.) kell rendelkeznie, mint a szállítandó anyagnak. A küldeménydarab megkövetelt össztömegének elérése érdekében használhatók kiegészítő töltetek is, pl. ólomsöréttel töltött zacskók, feltéve, hogy ezek úgy vannak elhelyezve, hogy nem befolyásolják a vizsgálati eredményeket.

6.5.6.2

A gyártási típus vizsgálata

6.5.6.2.1

Minden egyes gyártási típusú, méretű, falvastagságú és kialakítású IBC-ből egy darabot alá kell vetni a 6.5.6.4 – 6.5.6.13 bekezdésben felsorolt próbáknak a 6.5.6.3.7 pont szerinti sorrendben. Ezeket a gyártási típus vizsgálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint kell elvégezni.

6.5.6.2.2

A halmazolásra kialakított, 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-k, ill. 31HH1 és 31HH2 típusú összetett IBC-k esetén a szállítani kívánt anyaggal, ill. a standardfolyadékkal való kielégítő kémiai összeférhetőség 6.5.6.3.3, ill. 6.5.6.3.5 pont szerinti bizonyításához egy másik IBC-t lehet használni. Ebben az esetben ezt a másik IBC-t is előzetes tárolásnak kell alávetni.

6.5.6.2.3

Az illetékes hatóság engedélyezheti azon IBC-k szelektív vizsgálatát, amelyek csak kis mértékben térnek el a már bevizsgált típustól, pl. külső méreteik valamivel kisebbek.

6.5.6.2.4

Amennyiben a vizsgálatoknál különálló rakodólapokat használnak, a 6.5.6.14 bekezdés szerint kiadott vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a használt rakodólapok műszaki leírását is.

6.5.6.3

Az IBC előkészítése a vizsgálathoz

6.5.6.3.1

A papír IBC-ket, a papírlemez IBC-ket és az összetett IBC-ket papírlemez külső burkolattal legalább 24 órán át olyan klímában kell tartani, amelynek hőmérséklete és relatív páratartalma szabályozott. Három lehetőség közül lehet választani. A legelőnyösebb vizsgálati klíma a 23 °C  2 °C és 50%  2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség a 20 °C  2 °C és 65%  2% relatív páratartalom vagy a 27 °C  2 °C és 65%  2% relatív páratartalom. 1084

Megjegyzés: Az átlagértékeknek ezen határok közé kell esniük. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb  5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül. 6.5.6.3.2

Kiegészítő intézkedéseket kell tenni, annak ellenőrzésére, hogy a 31H1 és 31H2 típusú merev falú műanyag és a 31HZ1 és 31HZ2 típusú összetett IBC-k gyártására használt műanyag megfelel-e a 6.5.5.3.2 – 6.5.5.3.4, illetve a 6.5.5.4.6 – 6.5.5.4.9 pont előírásainak.

6.5.6.3.3

Annak bizonyítására, hogy kielégítő a kémiai összeférhetőség a tartalommal, az IBC mintát hat hónapos előzetes tárolásnak kell alávetni, amely alatt az IBC minta a szállítani kívánt anyaggal van töltve, vagy olyan anyaggal, amelyről ismeretes, hogy a kérdéses műanyagra legalább ugyanolyan mértékben fejt ki feszültségi repedést, duzzadás révén lágyulást okozó vagy molekuláris degradáló hatást. Ezután a mintát alá kell vetni a 6.5.6.3.7 táblázatban felsorolt próbáknak.

6.5.6.3.4

Amennyiben a műanyag viselkedését más módon határozták meg, az előző összeférhetőségi vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Az ilyen más eljárásoknak legalább az előző összeférhetőségi vizsgálattal azonos értékűeknek és az illetékes hatóság által elismerteknek kell lenniük.

6.5.6.3.5

A 6.5.5.3 bekezdés szerinti, polietilénből készült, merev falú műanyag IBC-knél (31H1 és 31H2 típus) és a 6.5.5.4 bekezdés szerinti, polietilénből készült belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-knél (31HZ1 és 31HZ2 típus) a folyékony töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.21 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is). A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szempontjából reprezentálják a szállítandó anyagot. Az IBC kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadék(ok)kal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva. A tárolás után a mintadarabot a 6.5.6.4 – 6.5.6.9 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni. Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni. A polietilénből készült IBC-kre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.

6.5.6.3.6

Azoknál a 6.5.6.3.5 pont szerinti specifikációjú polietilénből készült IBC-knél, amelyek gyártási típusa kiállta a 6.5.6.3.5 pont szerinti próbát, valamely töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség úgy is bizonyítható, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják, hogy ennek a töltőanyagnak a hatása a mintadarabra – a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából – gyengébb, mint a standardfolyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az 4.1.1.21.2 pont feltételei érvényesek.

6.5.6.3.7

A szükséges gyártási típus vizsgálatok és sorrendjük

1085

Az IBC típusa

Fém: 11A, 11B, 11N 21A, 21B, 21N 31A, 31B, 31N Hajlékony falú d) Merev falú műanyag: 11H1, 11H2 21H1, 21H2 31H1, 31H2 Összetett: 11HZ1, 11HZ2 21HZ1, 21HZ2 31HZ1, 31HZ2 Papírlemez Fa

Rázóvizs- Emelés gálat f) alulról

Emelés felülrőla

Halmazolásb)

Tömörség Folyadéknyomás

Ejtés

Továbbszakadás

Billentés Felállításc)

1. -

1. a) 1. a) 2. a) -

2. 2. 3. x c)

3. 3. 4. x

4. 5. -

5. 6. -

4. e) 6.e) 7. e) x

x

x

x

1.

1. a) 1. a) 2. a)

2. 2. 3.

3. 3. 4. g)

4. 5.

5. 6.

4. 6. 7.

-

-

-

1. -

1. a) 1. a) 2. a) 1. 1.

2. 2. 3. -

3. 3. 4. g) 2. 2.

4. 5. -

5. 6. -

4. e) 6. e) 7. e) 3. 3.

-

-

-

a)

Az ilyen kezelési módra kialakított IBC-knél.

b)

Ha az IBC halmazolásra van kialakítva.

c)

Ha az IBC felülről vagy oldalról történő emelésre van kialakítva.

d)

Ahol a szükséges próbát x jelzi, az azt jelenti, hogy az egyik próbát elviselt IBC-n a további próbák bármilyen sorrendben végrehajthatók.

e)

Az ejtőpróba azonos kialakítású másik IBC-n is végrehajtható.

f)

A rázóvizsgálat azonos kialakítású másik IBC-n is végrehajtható.

g)

Az egymás utáni sorrendtől eltérően a 6.5.6.2.2 pont szerinti másik IBC közvetlenül az előzetes tárolás után vizsgálható.

6.5.6.4

Emelési próba alulról

6.5.6.4.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden fa és papírlemez IBC-nél és minden olyan IBC típusnál, amely az alulról való emeléshez el van látva szerkezettel.

6.5.6.4.2

Az IBC előkészítése a próbához Az IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg 1,25-szorosát kell kitennie.

6.5.6.4.3

Vizsgálati eljárás Az IBC-t emelővillás targoncával kétszer fel kell emelni és le kell tenni. Ennek során a villákat központosan kell elhelyezni, és azoknak egymástól olyan távolságra kell lenniük, amely a bevezetés felőli oldalméret háromnegyed részének felel meg, (hacsak a bevezetési pontok nincsenek rögzítve). A villákat a bevezetés irányában háromnegyed részig kell bevezetni. A próbát minden lehetséges irányból meg kell ismételni.

6.5.6.4.4

Elfogadási feltétel Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

1086

6.5.6.5

Emelési próba felülről

6.5.6.5.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként miden olyan IBC típusnál, amely el van látva a felülről való emelésre szolgáló szerkezettel és a felülről vagy oldalról történő emeléshez kialakított hajlékony falú IBC-knél.

6.5.6.5.2

Az IBC előkészítése a próbához A fém, a merev falú műanyag és az összetett IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresét kell kitennie. A hajlékony falú IBC-t a töltőanyagot reprezentáló anyaggal megtöltve, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg hatszorosáig kell – a terhelést egyenletesen elosztva – megterhelni.

6.5.6.5.3

Vizsgálati eljárás A fém és a hajlékony falú IBC-t rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig. A merev falú műanyag és összetett IBC-ket a következőképpen kell felemelni: a)

Az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők függőlegesen hassanak; és

b)

az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők a középpontra a függőlegeshez képest 45°-ban hassanak.

6.5.6.5.4

A hajlékony falú IBC-knél a felülről történő emelés és az előkészítés legalább azonos hatékonyságú más módszerrel is történhet.

6.5.6.5.5

Elfogadási feltétel a)

Fém IBC-knél, merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: az IBC a normális szállítási körülmények között továbbra is biztonságos, nem következhet be sem észlelhető tartós alakváltozás az IBC-n (beleértve a rakodólap alapot, ha ilyen van), sem a tartalom elvesztése.

b)

Hajlékony falú IBC-knél: nem következhet be olyan sérülés sem az IBC-n, sem annak emelőszerkezetén, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

6.5.6.6

Halmazolási próba

6.5.6.6.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden olyan IBC típusnál, amelyek kialakításuknál fogva egymásra halmazolhatók.

6.5.6.6.2

Az IBC előkészítése a próbához Az IBC-t a megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni. Ha a vizsgálathoz használt termék sűrűsége ezt nem teszi lehetővé, az IBC-hez egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni úgy, hogy a vizsgálatot a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel terhelve végezzék.

6.5.6.6.3

Vizsgálati eljárás a)

Az IBC-t alapzatával vízszintes, sík, kemény talajra kell állítani és egyenletesen elosztott próbaterhelést kell ráhelyezni (lásd a 6.5.6.6.4 pontot). A 31H2 típusú merev 1087

falú műanyag IBC-k, ill. a 31HH1 és 31HH2 típusú összetett IBC-k esetén a halmazolási próbát a 6.5.6.3.3 pont szerint az eredeti töltőanyaggal, ill. a 6.5.6.3.5 pont szerint a standardfolyadékkal (lásd a 6.1.6 szakaszt) megtöltött, a 6.5.6.2.2 pont szerinti másik IBC-n kell végrehajtani az előzetes tárolás után. Az IBC-t a próbaterhelésnek legalább a következő időtartamig kell kitenni: i)

a fém IBC-t 5 percig;

ii)

a 11H2, 21H2 és 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-t és az összetett IBC-t külső műanyag burkolattal, amely a halmazolási terhelést viseli (azaz a 11HH1, 11HH2, 21HH1, 21HH2, 31HH1 és 31HH2 típusúakat) 28 napig 40 °C-on;

iii) minden más IBC típust 24 óráig; b)

6.5.6.6.4

A próbaterhelést a következő módok egyike szerint kell alkalmazni: i)

a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött egy vagy több, azonos típusú IBC-t kell a vizsgált IBC-re ráhelyezni;

ii)

megfelelő tömeget kell egy sík lapra vagy az IBC alapzatának utánzatára helyezni, amelyet azután a vizsgálandó IBC-re kell felhelyezni.

A ráhelyezendő próbaterhelés kiszámítása A tehernek, amelyet az IBC-re helyeznek, meg kell egyeznie a szállítás során az IBC-re halmazolható hasonló IBC-k együttes megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább 1,8-szeresével.

6.5.6.6.5


A hajlékony falú IBC kivételével minden más IBC-nél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

b)

Hajlékony falú IBC-nél: nem következhet be sem az IBC test olyan károsodása, ami az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

6.5.6.7

Tömörségi próba

6.5.6.7.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként és időszakos vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.

6.5.6.7.2

Az IBC előkészítése a próbához A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A szellőző zárószerkezeteket vagy hasonló, nem szellőző szerkezetekre kell kicserélni vagy tömören le kell zárni.

6.5.6.7.3

Vizsgálati eljárás és alkalmazandó próbanyomás A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig legalább 20 kPa (0,2 bar) állandó túlnyomással kell végrehajtani. Az IBC légtömörségét megfelelő módszerrel, pl. légnyomáskülönbség méréssel vagy az IBC vízbe merítésével vagy fém IBC-knél az egyesítési helyek és varratok szappan oldattal történő bekenésével kell megállapítani. Vízbe merítés esetén a hidrosztatikai nyomás figyelembe vételéhez korrekciós tényezőt kell alkalmazni.

6.5.6.7.4

Elfogadási feltétel Nem következhet be tömítetlenség.

1088

6.5.6.8

Belső (folyadék) nyomáspróba

6.5.6.8.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.

6.5.6.8.2

Az IBC előkészítése a próbához A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.

6.5.6.8.3

Vizsgálati eljárás A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig kell végezni olyan hidraulikus nyomással, amely nem kisebb mint a 6.5.6.8.4 pontban megadott nyomás. Az IBC-t a próba végrehajtása alatt nem szabad megtámasztani.

6.5.6.8.4

Alkalmazandó nyomás

6.5.6.8.4.1

Fém IBC-knél:

6.5.6.8.4.2

a)

a 21A, 21B és 21N típusú IBC-knél, amelyeket az I csomagolási csoport szilárd anyagaihoz használnak, 250 kPa (2,5 bar) túlnyomás;

b)

a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a II vagy a III csomagolási csoport anyagaihoz használnak, 200 kPa (2 bar) túlnyomás;

c)

kiegészítő vizsgálatként a 31A, 31B, 31N típusú IBC-knél 65 kPa (0,65 bar) túlnyomás. Ezt a vizsgálatot a 200 kPa-lal (2 bar-ral) végzett próba előtt kell elvégezni.

Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: a)

a 21H1, 21H2, 21HZ1 és 21HZ2 típusú IBC-knél: 75 kPa (0,75 bar) túlnyomás;

b)

a 31H1, 31H2, 31HZ1 és 31HZ2 típusú IBC-knél: a következő módszerekkel meghatározott első érték: i)

az IBC-ben mért össznyomást (azaz a betöltött anyag gőznyomásához hozzáadva a benne levő levegő vagy inert gáz parciális nyomását és 100 kPa-t levonva) 55 °C-on meg kell szorozni 1,5-ös biztonsági tényezővel; ezt az össznyomást a 4.1.1.4 bekezdés szerinti maximális töltési fok és 15 °C töltési hőmérséklet alapján kell meghatározni; vagy

ii)

szállítandó anyag 50 °C-on fennálló gőznyomásának 1,75-szorosából le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás; vagy

iii) a szállítandó anyag 55 °C-on fennálló gőznyomásának 1,5-szereséből le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás; és a következő módszerrel meghatározott második érték: iv) a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszerese, de legalább a víz statikus nyomásának kétszerese közül a nagyobbik. 6.5.6.8.5


Azoknál a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.6.8.4.1 a) vagy b) pont szerinti nyomáspróbának tettek ki, nem következhet be szivárgás.

b)

Azoknál a 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.6.8.4.1 c) pont szerinti 1089

próbanyomásnak tettek ki, sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem pedig szivárgás nem következhet be. c)

Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás alatt befolyásolná, sem pedig szivárgás.

6.5.6.9

Ejtési próba

6.5.6.9.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden IBC típusnál.

6.5.6.9.2

6.5.6.9.3

Az IBC előkészítése a próbához a)

Fém IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.

b)

Hajlékony falú IBC-nél: az IBC-t megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.

c)

Merev falú műanyag IBC-nél és összetett IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni. Az IBC-k vizsgálatát olyan állapotban kell elvégezni, amikor a vizsgálati minta és a tartalom hőmérsékletét –18 °C-ra vagy az alá csökkentették. A minta ilyen előkészítése esetén a 6.5.6.3.1 pontban meghatározott kondicionálástól összetett IBC-nél el lehet tekinteni. A vizsgálatnál használt folyadékot folyékony állapotban kell tartani, szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával. Ettől a kondicionálástól el lehet tekinteni, ha a kérdéses anyagok hajlékonysága és szakítószilárdsága –18 °C-on vagy az alatt jelentősen nem csökken.

d)

Papírlemez és fa IBC-nél: az IBC-t legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig kell megtölteni.

Vizsgálati eljárás Az IBC-t olyan módon kell 6.1.5.3.4 pont követelményeinek megfelelő, rugalmatlan, vízszintes, sima, masszív és szilárd felületre, a fenekére ejteni, ami biztosítja, hogy az IBC alapfelületének leggyengébbnek tekintett részén ütközzön fel. A 0,45 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú IBC-t ezenkívül a következőképpen is le kell ejteni: a)

a fém IBC-t az első ejtési próbánál vizsgált, az alapfelület leggyengébbnek tekintett részétől eltérő, legsérülékenyebb részre;

b)

a hajlékony falú IBC-t a legsérülékenyebb oldalára;

c)

a merev falú műanyag, az összetett, a papírlemez és a fa IBC-t: laposan az oldallapra, laposan a tetőlapra és az egyik sarokra.

Az egyes ejtésekhez ugyanazon vagy másik IBC is használható. 6.5.6.9.4

Ejtési magasság Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:

1090

I csomagolási csoport 1,8 m



Folyékony anyagoknál, ha a vizsgálatot vízzel hajtják végre: a)

olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:

b)

II csomagolási csoport III csomagolási csoport 1,2 m 0,8 m olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve): II csomagolási csoport relatív sűrűség  1,0 m

6.5.6.9.5

III csomagolási csoport relatív sűrűség  0,67 m


Fém IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése;

b)

Hajlékony IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy miután az IBC-t a talajról felemelték, további szivárgás nem következik be.

c)

Merev falú műanyag, összetett, papírlemez és fa IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.

d)

Az össszes IBC-nél: nem következhet be sem olyan sérülés, ami miatt nem lenne biztonságos az IBC mentési vagy ártalmatlanítási célból történő szállítása, sem a tartalom elvesztése. Ezenkívül alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamilyen alkalmas eszközzel öt perc időtartamra teljesen el lehessen emelni a talajról. Megjegyzés: A d) pont kritériumait a 2011. január 1-je után gyártott IBC-k gyártási típusára kell alkalmazni.

6.5.6.10

Továbbszakadási próba

6.5.6.10.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.

6.5.6.10.2

Az IBC előkészítése a próbához Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.

6.5.6.10.3

Vizsgálati eljárás Amikor az IBC már a talajon van, késsel 100 mm hosszú, teljesen áthatoló vágást kell az egyik széles oldalfalán ejteni az IBC fő tengelyére 45°-os szögben, mégpedig a fenék és a tartalom szintje közötti félmagasságban. Az IBC-re ezután a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresével egyenlő terhelést kell – egyenletesen elosztva – helyezni. A terhelést legalább 5 percig kell rajta tartani. Az olyan IBC-t, amelyet felülről vagy oldalról emelésre alakítottak ki, a terhelés eltávolítása után fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.

1091

6.5.6.10.4

Elfogadási feltétel A vágás eredeti hosszának 25%-ánál nagyobb mértékben nem növekedhet meg.

6.5.6.11

Billentési próba

6.5.6.11.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.

6.5.6.11.2


6.5.6.11.3

Vizsgálati eljárás Az IBC-t oly módon kell átbillenteni, hogy felső része a merev, rugalmatlan, sima, sík és vízszintes felületnek ütközzön.

6.5.6.11.4

Billentési magasság I csomagolási csoport 1,8 m

6.5.6.11.5



Elfogadási feltétel Nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű kiszabadulása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.

6.5.6.12

Felállítási próba

6.5.6.12.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC-nél, amely felülről vagy oldalról való emelésre van kialakítva.

6.5.6.12.2


6.5.6.12.3

Vizsgálati eljárás Az egyik oldalára fektetett IBC-t egyik emelőszerkezeténél, vagy amennyiben négy van, két emelőszerkezeténél fogva legalább 0,1 m/s sebességgel függőleges helyzetbe kell felemelni, amíg a talajtól elválik.

6.5.6.12.4

Elfogadási feltétel Nem következhet be sem az IBC, sem emelőszerkezetének olyan sérülése, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés során csökkentené.

6.5.6.13

Rázóvizsgálat

6.5.6.13.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden olyan IBC típusnál, amelyeket folyadékokhoz használnak. Megjegyzés: Ezt a vizsgálatot a 2010. december 31. után gyártott IBC-k gyártási típusára kell alkalmazni (lásd még az 1.6.1.14 bekezdést is). 1092

6.5.6.13.2

Az IBC előkészítése a próbához Egy IBC-t kell véletlenszerűen kiválasztani, és ugyanúgy kell előkészíteni és lezárni, mint a szállításra. Az IBC-t legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell vízzel megtölteni.

6.5.6.13.3

Vizsgálati eljárás és a vizsgálat időtartama

6.5.6.13.3.1

Az IBC-t a vizsgálóberendezés asztalának közepére kell helyezni, amely függőleges irányú, szinuszos rezgőmozgást végez, amelynek teljes amplitúdója (csúcstól-csúcsig kitérése) 25 mm ± 5%. Ha szükséges, az asztalhoz olyan kitámasztó eszközt kell erősíteni, amely meggátolja, hogy a mintadarab vízszintes irányban elmozduljon az asztalon, anélkül, hogy a függőleges irányú mozgást akadályozná.

6.5.6.13.3.2

A vizsgálatot egy órán át kell folytatni olyan frekvenciával, amelynél az IBC alapjának egy része minden periódus egy részében átmenetileg olyan mértékben felemelkedik a rázóasztalról, hogy egy fémlemezt időnként az IBC alapja és a vizsgáló asztal közé legalább egy ponton teljes egészében be lehessen csúsztatni. A kezdeti beállított frekvencia értéket – szükség esetén – úgy kell változtatni, hogy a csomagolóeszköz ne rezonáljon. Mindazonáltal a vizsgáló frekvenciának továbbra is lehetővé kell tennie a fémlemez behelyezését az IBC alá, ahogy e bekezdés azt előírja. A fémlemez folyamatos behelyezhetősége elengedhetetlen a vizsgálat elviselése szempontjából. Az ehhez a vizsgálathoz használt fémlemeznek legalább 1,6 mm vastagnak és 50 mm szélesnek kell lennie, és elég hosszúnak ahhoz, hogy a vizsgálat végrehajtása céljából az IBC és a rázóasztal közé legalább 100 mm-re becsúsztatható legyen.

6.5.6.13.4

Elfogadási feltétel Sem szivárgás, sem törés nem következhet be. Ezenkívül a szerkezeti elemek nem törhetnek el, ill. nem hibásodhatnak meg, pl. a hegesztések nem törhetnek el, a rögzítések nem rongálódhatnak meg.

6.5.6.14


6.5.6.14.1

A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az IBC felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni és amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

6.5.6.14.2

1.


2.


3.


4.


5.

Az IBC gyártója;

6.

Az IBC típus leírása (pl. a méretek, az anyagok, a zárószerkezetek, a falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzokkal és/vagy fényképekkel kiegészíthető;

7.


8.

A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. folyadékoknál a viszkozitás és a relatív sűrűség és szilárd anyagoknál a szemcseméret;

9.


10.


A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra 1093

előkészített IBC a jelen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.

1094

6.6 FEJEZET A NAGYCSOMAGOLÁSOK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.6.1


6.6.1.1

Ezen fejezet követelményei nem vonatkoznak:

6.6.1.2

–

a gázt tartalmazó tárgyakhoz (beleértve az aeroszolokat) használt nagycsomagolások kivételével a 2 osztály anyagainak csomagolóeszközeire;

–

az UN 3291 kórházi hulladékhoz használt nagycsomagolások kivételével a 6.2 osztály áruinak csomagolóeszközeire;

–

a radioaktív anyagot tartalmazó, 7 osztályba tartozó küldeménydarabokra.

Annak biztosítására, hogy minden legyártott, ill. átalakított nagycsomagolás megfeleljen e fejezet előírásainak, a nagycsomagolásokat olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani, bevizsgálni és átalakítani, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart. Megjegyzés: Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”.

6.6.1.3

A nagycsomagolásokra a 6.6.4 szakaszban felsorolt különleges követelmények a jelenleg használt nagycsomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében nincs akadálya olyan nagycsomagolások használatának, amelyek eltérnek a 6.6.4 szakaszban levő specifikációktól, ha azonos hatékonyságúak, az illetékes hatóság számára elfogadhatóak és képesek sikeresen kiállni a 6.6.5 szakaszban leírt vizsgálatokat. Az ADR-ben leírt vizsgálatoktól eltérő vizsgálatok is alkalmazhatók, ha azonos hatékonyságúak és az illetékes hatóság elfogadja.

6.6.1.4


6.6.2

A nagycsomagolások típusát jelölő kód

6.6.2.1

A nagycsomagolásokhoz használt kód a következőkből áll: a)

b)

6.6.2.2

két arab számjegy 50

a merev falú nagycsomagolásokhoz; vagy

51

a hajlékony falú nagycsomagolásokhoz; és

egy latin nagybetű, amely az anyag fajtáját jelöli, pl. fa, acél stb. A használható nagybetűket a 6.1.2.6 bekezdés sorolja fel.

A nagycsomagolások típusát jelölő kódot egy „T” vagy egy „W” betű követheti. A „T” betű a 6.6.5.1.9 pont előírásainak megfelelő kármentő nagycsomagolásra utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a nagycsomagolás, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.6.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.6.1.3 bekezdés előírásai szerint azonos értékűnek tekinthető.

1095

6.6.3

Jelölés

6.6.3.1

Alapjelölés Minden, az ADR előírásai szerint gyártott és ADR szerinti felhasználásra szánt nagycsomagoláson jelölésnek kell lennie, amely tartós, jól olvasható és jól látható helyen van. A betűk, számok és jelek magasságának legalább 12 mm-nek kell lennie a következő tartalommal: a)


.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.71) fejezet vonatkozó előírásainak Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém nagycsomagolásokra, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók; b)

az „50” szám a merev falú nagycsomagolások esetében, ill. az „51” a hajlékony falú nagycsomagolások esetében, amit a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti anyagfajta jelölése követ;

c)

egy nagybetű, amely a csomagolási csoporto(ka)t jelöli, amely(ek)re a gyártási típust jóváhagyták: X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz; Y a II és a III csomagolási csoporthoz; Z csak a III csomagolási csoporthoz;

d)

a gyártási hónap és év (az utolsó két számjegy);

e)


f)

a gyártó neve vagy jele, vagy a nagycsomagolásoknak az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;

g)

a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban. A halmazolásra nem tervezett nagycsomagolásokon „0”-t kell feltüntetni;

h)

a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kilogrammban.

Az alapjelölést az előző pontok sorrendjében kell felvinni. Az előző a) – h) pontban előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. 6.6.3.2

1) 2)

Példák a jelölésre 50A/X/05 01/N/PQRS 2500/1000

Acél nagycsomagolásokhoz, amelyek halmazolhatók, a halmazolási próba során alkalmazott terhelés: 2500 kg; a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 1000 kg.

50AT/Y/05 01/N/PQRS 2500/1000

Acél kármentő nagycsomagolásokhoz, amelyek halmazolhatók, a halmazolási próba során alkalmazott terhelés: 2500 kg; a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 1000 kg.


1096

6.6.3.3

50H/Y/04 02/D/ABCD 987 0/800

Műanyag nagycsomagoláshoz, amely nem halmazolható, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 800 kg.

51H/Z/06 01/S/1999 0/500

Hajlékony falú nagycsomagoláshoz, amely nem halmazolható, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 500 kg.

A nagycsomagolás használata során megengedett legnagyobb halmazolási terhelést a 6.6.3.3.1 és a 6.6.3.3.2 ábrán látható jelképpel kell feltüntetni. A jelképnek tartósnak és jól látható kell lennie. 6.6.3.3.2 ábra

... kg max

legalább 100 mm

legalább 100 mm

6.6.3.3.1 ábra

legalább100 mm

legalább 100 mm

Halmazolható nagycsomagolásokra

Nem halmazolható nagycsomagolásokra

A jelképnek legalább 100 x 100 mm nagyságúnak kell lennie. A tömeget legalább 12 mm magas számokkal, ill. betűkkel kell feltüntetni. A nyomtatási terület méretnyilak által meghatározott jelein belüli területnek négyzet alakúnak kell lennie. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie. A jelkép fölött feltüntetett tömeg nem lehet nagyobb, mint a gyártási típus vizsgálat (lásd a 6.6.5.3.3.4 pontot) során alkalmazott terhelés és 1,8 hányadosa. 6.6.4

Különleges követelmények a nagycsomagolásokra

6.6.4.1

Különleges követelmények a fémből készült nagycsomagolásokra 50A 50B

kódjelű acél nagycsomagolás kódjelű alumínium nagycsomagolás

50N

kódjelű fém (acélt és alumíniumot kivéve) nagycsomagolás

6.6.4.1.1

A nagycsomagolást olyan alkalmas, alakítható fémből kell készíteni, amelynek hegeszthetősége bizonyított. A hegesztési varratokat szakszerűen kell elkészíteni és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedést.

6.6.4.1.2

Gondoskodni kell arról, hogy az egymással határos különböző fémek révén létrejövő elektrolitikus korrózió elkerülhető legyen.

6.6.4.2

Különleges követelmények a hajlékony falú nagycsomagolásokra

6.6.4.2.1

51H

kódjelű hajlékony falú műanyag nagycsomagolás

51M

kódjelű hajlékony falú papír nagycsomagolás

A nagycsomagolásokat megfelelő anyagokból kell gyártani. Az anyag szilárdságának és a 1097

hajlékony falú nagycsomagolás gyártási módszerének igazodnia kell a nagycsomagolás űrtartalmához és rendeltetéséhez. 6.6.4.2.2

Az 51M típusú, hajlékony falú nagycsomagolások gyártásához használt minden anyagnak legalább 24 órán át tartó, vízbe való merítés után meg kell őriznie annak a szakítószilárdságnak legalább 85%-át, amelyet az anyag kiegyenlített klimatizálása után 67% vagy ennél kisebb relatív nedvességtartalom mellett mértek.

6.6.4.2.3

A egyesítéseket varrással, hőhegesztéssel, ragasztással vagy ezekkel egyenértékű eljárással kell elkészíteni. A varrással kialakított egyesítések minden végét el kell dolgozni.

6.6.4.2.4

A hajlékony falú nagycsomagolásnak kielégítő ellenállással kell rendelkeznie az ultraibolya sugárzás hatására, a klimatikus hatásokra vagy a rendeltetés szerint szállított anyag hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben.

6.6.4.2.5

Amennyiben a műanyagból készült, hajlékony falú nagycsomagolást az ultraibolya sugarak ellen védeni kell, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a csomagolóeszköz-test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.

6.6.4.2.6

A nagycsomagolás anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.

6.6.4.2.7

Megtöltött állapotban a magasság és a szélesség aránya nem haladhatja meg a 2:1 értéket.

6.6.4.3

Különleges követelmények a merev falú műanyag nagycsomagolásokra 50H

kódjelű merev falú műanyag nagycsomagolás

6.6.4.3.1

A nagycsomagolást ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.

6.6.4.3.2

Amennyiben az ultraibolya sugarak ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.

6.6.4.3.3

A nagycsomagolás anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.

6.6.4.4

Különleges követelmények a papírlemez nagycsomagolásokra 50G

kódjelű merev falú papírlemez nagycsomagolás

1098

6.6.4 4.1

Szilárd és jó minőségű, tömör vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel a nagycsomagolás űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobbmódszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket – lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.

6.6.4.4.2

Az oldalfalaknak, a tetőnek és a fenéknek minimálisan 15 J beszakítási szilárdsággal kell rendelkezniük, az ISO 3036:1975 szabvány szerint mérve.

6.6.4.4.3

A nagycsomagolások külső burkolatain a palást illesztéseit megfelelő mértékben át kell lapolni és ragasztószalaggal kell lezárni, le kell ragasztani vagy fémkapcsokkal kell tűzni, vagy legalább azonos hatékonyságú módszerrel kell egyesíteni. Ha az egyesítés ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni. A fémkapcsoknak minden összeerősítendő részen teljesen át kell hatolniuk és oly módon kell azokat kialakítani vagy védeni, hogy a bélést ne dörzsölhessék vagy ne szúrhassák ki.

6.6.4.4.4

A nagycsomagolás részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött nagycsomagolás gépi kezelésére.

6.6.4.4.5

A rakodólapot, ill. a nagycsomagolás részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy a nagycsomagolás alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.

6.6.4.4.6

A testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami a nagycsomagolást megsérthetné.

6.6.4.4.7


6.6.4.4.8

Amennyiben nagycsomagolásokat halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjon.

6.6.4.5

Különleges követelmények a fa nagycsomagolásokra 50C

kódjelű közönséges fa nagycsomagolás

50D

kódjelű rétegelt falemez nagycsomagolás

50F

kódjelű farostlemez nagycsomagolás

6.6.4.5.1

A felhasznált anyag szilárdsága és a test gyártási módja feleljen meg a nagycsomagolás űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználásának.

6.6.4.5.2

A felhasznált fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibáktól mentesnek kell lennie, ami a nagycsomagolás bármely részének szilárdságát csökkentené. A nagycsomagolás minden elemét egy darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az elemek akkor tekinthetők az egy darabból készülttel egyenértékűnek, ha a következő ragasztásos kötéstípusok valamelyikét alkalmazzák: Lindermann-illesztés (fecskefarok illesztés), hornyolt átlapolás vagy a tompa illesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel, vagy akkor, ha legalább azonos hatékonyság más eljárást alkalmaznak.

6.6.4.5.3

A nagycsomagoláshoz felhasznált rétegelt falemeznek legalább háromrétegűnek kell lennie. 1099

Jól kiérlelt, hántolt vagy fűrészelt furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és mentes olyan hibáktól, ami a test bármely részének szilárdságát csökkentené. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A nagycsomagolás szerkezetéhez a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók. 6.6.4.5.4

A farostlemez nagycsomagolásokat vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni.

6.6.4.5.5

A nagycsomagolások oldallapjait szilárdan a sarokoszlopokhoz vagy homloklapokhoz kell szegezni vagy erősíteni vagy azonos mértékben alkalmas eszközökkel kell összeerősíteni.

6.6.4.5.6

A nagycsomagolás szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött nagycsomagolás gépi kezelésére.

6.6.4.5.7

A rakodólapot, ill. a nagycsomagolás szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy nagycsomagolás alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.

6.6.4.5.8

A testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami a nagycsomagolást megsérthetné.

6.6.4.5.9


6.6.4.5.10

Amennyiben nagycsomagolásokat halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.

6.6.5

Vizsgálati követelmények a nagycsomagolásokra

6.6.5.1


6.6.5.1.1

Minden nagycsomagolás gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, a 6.6.5.3 bekezdésben előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

6.6.5.1.2

A nagycsomagolások gyártási típusának sikeresen ki kell állnia az e fejezetben előírt vizsgálatokat, mielőtt az adott típusú nagycsomagolást használatba vennék. A nagycsomagolás gyártási típusát kialakítása, nagysága, anyaga és falvastagsága, gyártásmódja és a csomagolási módszer határozzák meg; egy típushoz azonban különböző felületkezelés is tartozhat. Ugyanaz a típus magában foglalja azokat a nagycsomagolásokat is, amelyek a gyártási típustól csak kisebb szerkezeti magasságban térnek el.

6.6.5.1.3

A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni. Az ilyen vizsgálatoknál papírlemez nagycsomagolások esetén a szobahőmérsékleten való előkészítés azonosnak tekintendő a 6.6.5.2.4 pont előírásaival.

6.6.5.1.4

A vizsgálatokat minden olyan módosítás után meg kell ismételni, ami megváltoztatja a nagycsomagolás kialakítását, anyagát vagy gyártásmódját.

6.6.5.1.5

Az illetékes hatóság engedélyezheti azon nagycsomagolások szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el a már bevizsgálttól, pl. kisebb méretű belső csomagolásokat vagy kisebb nettó tömegű belső csomagolásokat tartalmaznak; és amelyek olyan nagy1100

csomagolások, melyek a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek. 6.6.5.1.6

(fenntartva) Megjegyzés: Különböző típusú belső csomagolóeszközök egy nagycsomagolásba való helyezésére, ill. a belső csomagolóeszköz változatokra vonatkozóan lásd a 4.1.1.5.1 pontot.

6.6.5.1.7

Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő próbákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek.

6.6.5.1.8

Amennyiben a vizsgálat eredményeit nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintán több vizsgálat is végezhető.

6.6.5.1.9

Kármentő nagycsomagolások A kármentő nagycsomagolásokat a szilárd anyagok vagy belső csomagolások szállítására használt, II csomagolási csoportba tartozó nagycsomagolásra vonatkozó előírások szerint kell vizsgálni és jelölni, a következő eltérésekkel: a)

b)

c)

a vizsgálatok végrehajtásához töltőanyagként vizet kell használni és a kármentő nagycsomagolásokat űrtartalmuk legalább 98%-áig kell megtölteni. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét. Ennek alternatívájaként az ejtőpróba végrehajtásánál az ejtési magasság a 6.6.5.3.4.4.2 b) ponttal összhangban változtatható; ezenkívül a kármentő nagycsomagolásoknak sikeresen ki kell állniuk a 30 kPa-lal végrehajtott tömörségi próbát, a próba eredményét a 6.6.5.4 bekezdésben előírt vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell; és a kármentő nagycsomagolásokat „T” betűvel kell jelölni, mint azt a 6.6.2.2 bekezdés előírja.

6.6.5.2

Előkészítés a vizsgálatokhoz

6.6.5.2.1

A próbákat szállításra kész csomagolásokon kell végrehajtani, beleértve az alkalmazott belső csomagolóeszközöket. A belső csomagolóeszközöket folyadékok esetén űrtartalmuk legalább 98%-áig, szilárd anyag esetén legalább 95%-áig kell megtölteni. Az olyan nagycsomagolásoknál, ahol a belső csomagolóeszközök folyadékokat és szilárd anyagokat egyaránt tartalmaznak, külön vizsgálat szükséges a folyadék és külön a szilárd anyag tartalomra. A belső csomagolóeszközben levő anyag, ill. a szállítandó tárgy helyettesíthető más anyaggal vagy tárggyal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. Amennyiben más belső csomagolóeszközt vagy tárgyat alkalmaznak, annak ugyanolyan fizikai jellemzői legyenek (tömeg stb.), mint a szállítandó anyagnak vagy tárgynak. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.

6.6.5.2.2

Ha a folyadékra vonatkozó ejtőpróbáknál helyettesítő anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbánál a 6.6.5.3.4.4 pont feltételei szerint helyettesítő anyagként víz is használható.

6.6.5.2.3

A műanyagból készült nagycsomagolásokat és a műanyag belső csomagolóeszközöket – a szilárd anyagokat vagy tárgyakat tartalmazó zsákok kivételével – tartalmazó nagycsomagolásokat akkor kell az ejtőpróbának alávetni, amikor a vizsgálati minta és tartalma hőmérsékletét -18 °C-ra vagy az alá lehűtötték. Ezt a kondicionálást nem kell alkalmazni, ha 1101

a kérdéses anyagok alacsony hőmérsékleten elegendő hajlékonysággal és szakítószilárdsággal bírnak. Ha a vizsgálandó mintát ily módon készítették elő, a 6.6.5.2.4 pont szerinti kondicionálás elhagyható. A vizsgálathoz használt folyadékot szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával folyékony állapotban kell tartani. 6.6.5.2.4

A papírlemezből készült nagycsomagolásokat legalább 24 órán át szabályozott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőn kell tartani. Három megoldás közül lehet választani. Az ajánlott érték 23 °C  2 °C hőmérséklet és 50%  2% páratartalom. A másik két lehetőség: 20 °C  2 °C hőmérséklet és 65%  2% páratartalom, illetve 27 °C  2 °C hőmérséklet és 65%  2% páratartalom. Megjegyzés: Az átlagértékeknek ezen határok közé kell esniük. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb  5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.

6.6.5.3

Vizsgálati követelmények

6.6.5.3.1

Emelési próba alulról

6.6.5.3.1.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amely az alulról való emeléshez el van látva szerkezettel.

6.6.5.3.1.2

A nagycsomagolás előkészítése a próbához A nagycsomagolást megengedett legnagyobb bruttó tömegének 1,25-szorosáig kell – a terhelést egyenletesen elosztva – megtölteni.

6.6.5.3.1.3

Vizsgálati eljárás A nagycsomagolást emelővillás targoncával kétszer fel kell emelni és le kell tenni. Ennek során a villákat központosan kell elhelyezni, és azoknak egymástól olyan távolságra kell lenniük, amely a bevezetés felőli oldalméret háromnegyed részének felel meg, (hacsak a bevezetési pontok nincsenek rögzítve). A villákat a bevezetés irányában háromnegyed részig kell bevezetni. A próbát minden lehetséges irányból meg kell ismételni.

6.6.5.3.1.4

Elfogadási feltétel Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

6.6.5.3.2

Emelés felülről

6.6.5.3.2.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amely el van látva a felülről való emelésre szolgáló szerkezettel.

6.6.5.3.2.2

A nagycsomagolás előkészítése a próbához A nagycsomagolást a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszereséig kell megtölteni. A hajlékony falú nagycsomagolást a megengedett legnagyobb terhelés hatszorosáig kell – a terhelést egyenletesen elosztva – megtölteni.

6.6.5.3.2.3

Vizsgálati eljárás A nagycsomagolást rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.

1102

6.6.5.3.2.4


Fém és merev falú műanyag nagycsomagolásoknál: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás (beleértve a rakodólap alapot, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

b)

Hajlékony falú nagycsomagolásoknál: nem következhet be olyan sérülés sem a nagycsomagoláson, sem annak emelőszerkezetén, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

6.6.5.3.3

Halmazolási próba

6.6.5.3.3.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amelyek kialakításuknál fogva egymásra halmazolhatók.

6.6.5.3.3.2

A nagycsomagolás előkészítése a próbához A nagycsomagolást megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni.

6.6.5.3.3.3

Vizsgálati eljárás A nagycsomagolást alapzatával vízszintes, sík, kemény talajra kell állítani és egyenletesen elosztott próbaterhelést kell ráhelyezni (lásd a 6.6.5.3.3.4 pontot) legalább 5 percig, fa, papírlemez és műanyag nagycsomagolások esetében 24 órán át. 6.6.5.3.3.4 A ráhelyezendő próbaterhelés kiszámítása A tehernek, amelyet a nagycsomagolásra helyeznek, meg kell egyeznie a szállítás során a nagycsomagolásra halmazolható hasonló nagycsomagolások összes tömegének legalább 1,8szeresével.

6.6.5.3.3.5


A hajlékony falú nagycsomagolás kivételével minden más nagycsomagolásnál: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás (beleértve az esetleges rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

b)

Hajlékony falú nagycsomagolásnál: nem következhet be sem a test olyan károsodása, ami a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.

6.6.5.3.4

Ejtőpróba

6.6.5.3.4.1

Alkalmazási terület Gyártási típus vizsgálatként minden nagycsomagolás típusnál.

6.6.5.3.4.2

A nagycsomagolás előkészítése a próbához A nagycsomagolást a 6.6.5.2.1 pont szerint kell megtölteni.

6.6.5.3.4.3

Vizsgálati eljárás A nagycsomagolást oly módon kell a 6.1.5.3.4 pont követelményeinek megfelelő, rugalmatlan, vízszintes, sima, masszív és szilárd felületre ejteni, ami biztosítja, hogy a nagycsomagolás az alapfelület legérzékenyebbnek tekintett részén ütközzön fel.

1103

6.6.5.3.4.4

Ejtési magasság Megjegyzés: Az 1 osztály anyagaihoz és tárgyaihoz használandó nagycsomagolást a II csomagolási csoport igénybevételi szintjén kell vizsgálni.

6.6.5.3.4.4.1

Szilárd vagy folyékony anyagokat, ill. tárgyakat tartalmazó belső csomagolásoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal, ill. tárgyakkal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal vagy tárggyal végzik: I csomagolási csoport 1,8 m

6.6.5.3.4.4.2



Folyékony anyagokat tartalmazó belső csomagolásoknál, ha a vizsgálatot vízzel hajtják végre: a)

olyan szállítandó anyagok esetén, amelyek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:

b)

I csomagolási csoport II csomagolási csoport III csomagolási csoport 1,8 m 1,2 m 0,8 m olyan szállítandó anyagok esetén, amelyek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből (d) a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve): I csomagolási csoport d  1,5 (m)

II csomagolási csoport d  1,0 (m)

III csomagolási csoport d  0,67 (m)

6.6.5.3.4.5

Elfogadási feltétel

6.6.5.3.4.5.1

Nem következhet be olyan sérülés, amely a szállítás biztonságát befolyásolná. A belső csomagolóeszközökben vagy tárgyakban levő anyag nem szivároghat.

6.6.5.3.4.5.2

Az 1 osztály tárgyaihoz használandó nagycsomagolás nem szenvedhet olyan törést, ami lehetővé teszi a nagycsomagolásból a robbanóanyag kifolyását vagy tárgyak kiszóródását.

6.6.5.3.4.5.3

A nagycsomagolás ejtési próbája során a minta megfelelőnek tekinthető, ha a teljes tartalmat megtartotta, még ha a zárás a továbbiakban nem is portömör.

6.6.5.4

Bizonyítvány és vizsgálati jegyzőkönyv

6.6.5.4.1

Minden nagycsomagolás gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani és (a 6.6.3 szakasz szerinti) jelölést kell hozzárendelni, tanúsítva, hogy a gyártási típus, beleértve annak szerelvényeit, kielégíti a vizsgálat követelményeit.

6.6.5.4.2

A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a nagycsomagolás felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni 1.


2.


3.


4.


5.

A nagycsomagolás gyártója;

6.

A nagycsomagolás gyártási típusának leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek,

1104

falvastagságok stb.) és/vagy fénykép(ek);

6.6.5.4.3

7.

Legnagyobb űrtartalom / megengedett legnagyobb bruttó tömeg;

8.

A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. a belső csomagolóeszközök vagy tárgyak típusa és leírása;

9.


10.


A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített nagycsomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.

1105

6.7 FEJEZET A MOBIL TARTÁNYOK ÉS AZ UN TÖBBELEMES GÁZKONTÉNEREK (UN MEG-KONTÉNEREK) TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Megjegyzés: A fémből gyártott, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a batté-riás járművekre és a többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) – az UN MEG-konténerek kivételével – lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet, a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 6.7.1

Alkalmazási terület és általános előírások

6.7.1.1

E fejezet követelményei a veszélyes áruk bármely alágazattal történő szállítására használt mobil tartányokra, ill. a 2 osztály nem mélyhűtött gázainak bármely alágazattal történő szállítására használt MEG-konténerekre vonatkoznak. Eltérő előírás hiányában, ha egy mobil tartány, ill. MEG-konténer a – többször módosított – „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) meghatározása szerint konténernek minősül, akkor e fejezet követelményein kívül a CSC egyezmény előírásait is be kell tartani. A nyílt tengeren kezelt „offshore” mobil tartányokra, ill. MEG-konténerekre kiegészítő követelmények is vonatkozhatnak.

6.7.1.2

A tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében e fejezet műszaki követelményei helyett alternatívaként más előírások is alkalmazhatók. Az alternatív kialakítású mobil tartánynak, ill. MEG-konténernek a szállított anyaggal való összeférhetőség, az ütődésekkel, a rakodási igénybevételekkel és a tűzzel szembeni ellenállóképesség tekintetében legalább olyan biztonságosnak kell lenniük, mintha e fejezet követelményeit teljesítették volna. Nemzetközi szállítás esetén az alternatív kialakítású mobil tartányt, ill. MEGkonténert az érintett illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

6.7.1.3

Ha egy anyaghoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában nincs is mobil tartány utasítás (T1 – T23, T50 vagy T75) feltüntetve, a származási ország illetékes hatósága ideiglenes szállítási engedélyt adhat ki. Az engedélynek legalább azokat az információkat kell tartalmaznia, amelyek normál esetben a mobil tartány utasításban szerepelnek, és tartalmaznia kell az anyag szállítási feltételeit. Az engedélyt a küldemény okmányaihoz kell csatolni.

6.7.2

Az 1 és a 3 – 9 osztály anyagainak szállításához használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.7.2.1

Meghatározások E szakasz alkalmazásában: Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély. A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelyet az 1 és a 3 – 9 osztály anyagainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a veszélyes anyag szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy 1106

megtöltött állapotban felemeljék. Úgy kell kialakítani, hogy elsősorban közúti járműre, vasúti kocsira, ill. tengerjáró vagy belvízi hajóba lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak. A tartányköpeny a mobil tartány azon része, amely a szállítandó anyag megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket. Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő-, a hűtő- és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök. A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló elemek. A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik: a)

a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás); vagy

b)

a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami nem lehet kevesebb, mint i)

az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar; és

ii)

a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (barban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).

A tervezési nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A tervezési nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb: a)


b)

a következők összege: i)

az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar;

ii)

a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (barban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C); és

iii) a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott statikus erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar; vagy c)

a 4.2.5.2.6 pontban, az alkalmazandó mobil tartány utasításban meghatározott legkisebb próbanyomás kétharmada.

A próbanyomás a tervezési nyomás legalább 1,5-szeresével végzett folyadéknyomás-próba alatt a legnagyobb túlnyomás a tartány tetején. Az egyes anyagokhoz használt mobil tartányokra a legkisebb próbanyomás értékét a 4.2.5.2.6 pontban az alkalmazandó mobil tartány utasítások határozzák meg. A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.

1107

A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege. A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél. A szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360…440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.2.3.3.3 pontnak. A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított anyagokhoz használt tartányok esetében –40 °C…+50 °C. A magas hőmérsékleten szállított egyéb anyagoknál a tervezési hőmérséklet nem lehet alacsonyabb, mint az anyag töltés, ürítés, ill. szállítás alatti legmagasabb hőmérséklete. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni. A finom szemcseszerkezetű acél olyan acél, amelyben a ferrit szemcsék mérete az ASTM E 112-96 szabvány szerint meghatározva 6 vagy annál finomabb vagy az EN 10028-3 szabvány 3 részében meghatározott acél. Az olvadóbetét egy hő hatására aktiválódó (kiolvadó), nem visszazárható nyomáscsökkentő szerkezet. Az „offshore” mobil tartány olyan többször használható mobil tartány, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” mobil tartányt a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz. 6.7.2.2

Általános tervezési és gyártási követelmények

6.7.2.2.1

A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A tartányt alakításra alkalmas fémes anyagból kell készíteni. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségessé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesztéseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a tervezési hőmérséklet-tartományt. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. Alumínium szerkezeti anyagként csak akkor használható, ha az adott anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában található mobil tartány utasítás erre utal, vagy ha az illetékes hatóság engedélyezte. Alumínium engedélyezése esetén a tartányt szigeteléssel kell ellátni, ami megakadályozza a fizikai tulajdonságok jelentős romlását olyan esetekben, amikor a tartányt legalább 30 percen át 110 kW/m2 hőterhelés éri. A hőszigetelésnek 649 °C alatti minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia, és olyan anyaggal kell burkolni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják.

6.7.2.2.2

A mobil tartányokat, a szerelvényeiket és a csővezetékeket olyan anyagból kell készíteni,

6.7.2.2.3

a)

amelyet a szállított anyag(ok) eleve nem támad(nak) meg; vagy

b)

amely kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik; vagy

c)

amely a tartányhoz közvetlenül hozzáerősített vagy azzal egyenértékű módon hozzászerelt korrózióálló anyaggal van bélelve.

A tömítéseket olyan anyagokból kell készíteni, amelyeket a szállítandó anyag(ok) nem támad(nak) meg.

1108

6.7.2.2.4

Ha a tartány bélelt, a bélésanyagnak eleve olyannak kell lennie, amit a szállított anyag(ok) nem támad(nak) meg, ezenkívül homogénnek, hézag- és áttörésmentesnek és kellően rugalmasnak kell lennie, valamint igazodnia kell a tartány hőtágulási jellemzőihez. Ha a tartányhoz külső szerelvény van hegesztve, a bélésnek folytonosan túl kell nyúlnia a szerelvényen keresztül a karima legkülső pereméig.

6.7.2.2.5

A bélés illesztéseit és varratait az anyag összeolvasztásával vagy más, azonos hatékonyságú módszerrel kell kialakítani.

6.7.2.2.6


6.7.2.2.7

A mobil tartány, a szerelvények, a tömítések, a bélések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a mobil tartányban szállítandó anyagokra.

6.7.2.2.8

A mobil tartányt megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel és olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt.

6.7.2.2.9

A mobil tartányt olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a mobil tartány várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.

6.7.2.2.9.1

Az „offshore” mobil tartányként való használatra szánt tartányoknál a nyílt tengeren való kezelésből adódó dinamikus terheléseket is figyelembe kell venni.

6.7.2.2.10

Azokat a tartányokat, amelyeket vákuumszeleppel látnak el, úgy kell tervezni, hogy maradó alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,21 bar-ral nagyobb. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy legfeljebb 0,21 bar vákuum hatására kinyissanak, kivéve, ha nagyobb külső túlnyomásra vannak méretezve, amikor is a felszerelendő szelepek nyitónyomása nem lehet nagyobb, mint a tartány tervezésénél figyelembe vett vákuum mértéke. Az illetékes hatóság engedélye alapján kisebb külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. Ebben az esetben a vákuumszelep nyitását erre a kisebb nyomásra kell beállítani. Azokat a tartányokat, amelyeken nincs vákuumszelep, úgy kell tervezni, hogy maradó alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,4 bar-ral nagyobb.

6.7.2.2.11

A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására szolgáló mobil tartányokon használt vákuumszelepeknek meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a mobil tartánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy szivárgás nélkül ellenálljon a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő belső robbanásnak.

6.7.2.2.12

A mobil tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:

1)

a)

menetirányban: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g)1);

b)

vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett

A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

1109

legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással (g)1);

6.7.2.2.13

c)

függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)1); és

d)

függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (összes terhelés beleértve a gravitáció hatását) kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g) 1).

A 6.7.2.2.12 pontban felsorolt erőknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni: a)

határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy

b)

határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.

6.7.2.2.14

A tényleges, ill. az egyezményes folyáshatár értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén a tényleges, ill. az egyezményes folyáshatárra az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt tényleges, ill. egyezményes folyáshatár értéket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

6.7.2.2.15

A mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük, ha a 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására használják. Intézkedéseket kell tenni a veszélyes elektrosztatikus kisülések megakadályozására.

6.7.2.2.16

Ha egy anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasítás szerint, vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírás szerint szükséges, akkor a mobil tartányt kiegészítő védelemmel kell ellátni, amely nagyobb falvastagságból, ill. nagyobb próbanyomásból állhat, a nagyobb falvastagságot, ill. a nagyobb próbanyomást az anyag szállításában rejlő veszélyek figyelembevételével kell meghatározni.

6.7.2.2.17

A magas hőmérsékletű anyag szállítására használt tartányoknál a tartányköpennyel közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.

6.7.2.3

Tervezési kritériumok

6.7.2.3.1

A tartányt úgy kell megtervezni, hogy matematikailag vagy kísérleti úton (pl. nyúlásmérő bélyegek alkalmazásával vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott más módszerrel) szilárdsági ellenőrzésnek, ill. vizsgálatnak lehessen alávetni.

6.7.2.3.2

A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a tervezési nyomás legalább 1,5-szeresével végrehajtott folyadéknyomás-próbát kiállják. Bizonyos anyagokra különleges előírások találhatók a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításokban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásokban. Ezeknél a tartányoknál tekintettel kell lenni a 6.7.2.4.1 – 6.7.2.4.10 pontban meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.

1110

6.7.2.3.3

A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett fémeknél a tartányban a próbanyomáson fellépő  primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75Re vagy a 0,50Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol Re

= a tényleges folyáshatár N/mm2-ben vagy a 0,2%-os vagy ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatár;

Rm

= a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben.

6.7.2.3.3.1

Az Re és Rm értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket az anyagvizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek kell jóváhagynia.

6.7.2.3.3.2

Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.

6.7.2.3.3.3

A tartány gyártásához használt acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek esetében a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/6Rm, de 12%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.

6.7.2.3.3.4

Az anyagokra a tényleges értékek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelye a hengerlési irányra merőleges legyen. A szakadási nyúlást négyszög keresztmetszetű próbatesten kell mérni az ISO 6892:1998 szabvány szerint, 50 mm-es befogási hossz mellett.

6.7.2.4

Legkisebb falvastagság

6.7.2.4.1

A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó legnagyobb vastagságnak kell lennie: a)

a 6.7.2.4.2 – 6.7.2.4.10 pont szerint meghatározott legkisebb vastagság;

b)

a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.2.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság; és

c)

a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban meghatározott legkisebb vastagság.

6.7.2.4.2

Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányoknál a palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie, kivéve a II és a III csomagolási csoportba tartozó, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét, amikor is a legkisebb falvastagságot referencia acélra legfeljebb 5 mm-ig, illetve a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúra lehet csökkenteni.

6.7.2.4.3

Ha a tartány a sérülések ellen védőszerkezettel van ellátva, a 2,65 bar-nál kisebb próbanyomású mobil tartány esetében az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését. Az 1,80 m-nél nem 1111

nagyobb átmérőjű tartányok falvastagságának azonban legalább 3 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúnak. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű tartányoknál a legkisebb falvastagságának legalább 4 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúnak. 6.7.2.4.4

A tartány palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek vastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 3 mm-nél kisebb.

6.7.2.4.5

A 6.7.2.4.3 pontban említett kiegészítő védelem kialakítható teljes külső szerkezeti védelemként, pl. megfelelő szendvics szerkezet formájában, ahol a külső burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy kettős falú szerkezettel, vagy úgy, hogy a tartányt egy hosszirányú és keresztirányú szerkezeti elemekkel rendelkező, teljes keretvázba erősítik.

6.7.2.4.6

Valamely fém egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.2.4.2 pontban a referencia acélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:

e1 

21,4 e0 3

Rm1 A1

,

ahol e1

= a felhasználandó fém esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);

e0

= a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban a referencia acélra meghatározott legkisebb falvastagság (mm-ben);

Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.2.3.3 pontot); A1 6.7.2.4.7

= a felhasználandó fém belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).

Figyelembe kell venni, hogy amennyiben az alkalmazandó mobil tartány utasításban a 4.2.5.2.6 pont szerint 8 mm vagy 10 mm legkisebb falvastagság van előírva, ez a vastagság a referencia acélra és 1,80 m tartány átmérőre vonatkozik. Szerkezeti acéltól (lásd a 6.7.2.1 bekezdést) eltérő fémek használata vagy nagyobb tartányátmérő esetén a vastagságot a következő képlettel kell meghatározni:

e1 

21,4e0 d 1 1,8 3 Rm1 A1

,

ahol e1


e0

= a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban a referencia acélra meghatározott legkisebb falvastagság (mm-ben);

d1

= a tartány átmérője (m-ben), de legalább 1,80 m;

Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.2.3.3 pontot); A1


1112

6.7.2.4.8

A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.2.4.2, a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.4 pontban meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.2.4.2 – 6.7.2.4.4 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat.

6.7.2.4.9

Szerkezeti acél (lásd a 6.7.2.1 bekezdést) használata esetén a 6.7.2.4.6 pontban található képlettel való számításra nincs szükség.

6.7.2.4.10

A lemezvastagságban nem lehet hirtelen változás ott, ahol a tartány hengeres része és a fenekek csatlakoznak.

6.7.2.5


6.7.2.5.1

Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, záró-szerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő leszakadás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.7.2.5.2

A mobil tartány minden töltő-, ill. ürítőnyílását, a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett, kézzel működtethető zárószeleppel kell ellátni. A többi nyílást, kivéve a szellőző-, ill. nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásait, a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószeleppel vagy más alkalmas zárószerkezettel kell ellátni.

6.7.2.5.3

A belső részek vizsgálata, karbantartása és javítása céljából a mobil tartányokat megfelelő méretű búvónyílással vagy vizsgálónyílással kell ellátni. A kamrákra osztott mobil tartányok minden egyes kamráját el kell látni búvónyílással vagy vizsgálónyílással.

6.7.2.5.4

A külső szerelvényeket – amennyire csak lehet – egy helyre csoportosítva kell elhelyezni. Hőszigetelt mobil tartányoknál a felső szerelvényeket megfelelő lefolyóval kialakított, a kiömlő folyadékot felfogó tartállyal kell ellátni.

6.7.2.5.5

A mobil tartány minden csatlakozásán jól láthatóan fel kell tüntetni a rendeltetését.

6.7.2.5.6

A zárószelepeket és zárószerkezeteket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a névleges nyomásuk legalább akkora legyen, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomása, figyelembe véve a szállítás alatt várható hőmérsékleteket. A csavarorsós zárószelepeknek a kézikerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni.

6.7.2.5.7

Ha a 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására szolgáló mobil tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.

6.7.2.5.8

A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni. 1113

6.7.2.5.9

A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.

6.7.2.5.10

Egyetlen csővezeték és csőszerelvény repesztőnyomása sem lehet kisebb, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomásának négyszerese és azon nyomás négyszerese közül a nagyobb, amelynek a használat során, szivattyú vagy egyéb szerkezet (kivéve a nyomáscsökkentő szerkezeteket) működése révén ki lehetnek téve.

6.7.2.5.11

A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.

6.7.2.5.12

A fűtőrendszert olyanra kell tervezni vagy úgy kell beszabályozni, hogy az anyag ne érhesse el azt a hőmérsékletet, amelynél a tartányban a nyomás a megengedett legnagyobb üzemi nyomást (MAWP) meghaladja vagy egyéb veszélyt okoz (pl. veszélyes termikus bomlás).

6.7.2.5.13

A fűtőrendszert olyanra kell tervezni vagy úgy kell beszabályozni, hogy a belső fűtőelemek ne kaphassanak áramot, amíg az elemek teljesen be nem merültek. Belső fűtőberendezésnél a fűtőelemek felületi hőmérséklete, ill. külső fűtőberendezésnél a tartányköpeny hőmérséklete semmilyen esetben sem lehet magasabb, mint a szállított anyag (°C-ban mért) öngyulladási hőmérsékletének 80%-a.

6.7.2.5.14

A tartány belsejébe szerelt elektromos fűtőrendszert 100 mA-nél kisebb kioldású érintésvédő kapcsolóval kell ellátni.

6.7.2.5.15

A tartányokra szerelt elektromos kapcsolódobozok nem érintkezhetnek a tartány belsejével és legalább az IEC 144 vagy IEC 529 szabvány szerinti IP56 védelmi fokozatú tokozással kell őket ellátni.

6.7.2.6

Alsó nyílások

6.7.2.6.1

Bizonyos anyagok nem szállíthatók alsó nyílással ellátott mobil tartányban. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításokban alsó nyílás nem megengedett, akkor a megengedett legnagyobb töltési szint esetén a tartány folyadékszintje alatt nem lehetnek nyílások. Ha egy meglevő nyílást lezárnak, a zárást a tartányhoz kívülről és belülről hozzáhegesztett lemezzel kell kiképezni.

6.7.2.6.2

Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt mobil tartányok alsó ürítő nyílásait két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni. A szerkezetet az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet előírásai szerint kell kialakítani, és a következőkből kell állnia:

6.7.2.6.3

a)

a tartányhoz a lehető legközelebb felszerelt külső zárószelepből, amely olyan kialakítású, hogy megakadályozza az ütés vagy figyelmetlenség folytán bekövetkező nem szándékos kinyílást; és

b)

az ürítőcső végén levő folyadéktömör zárószerkezetből, ami lehet csavarozott vakkarima vagy csavarmenetes kupak.

Minden alsó ürítő nyílást, kivéve a 6.7.2.6.2 pontban meghatározottakat, három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni. A szerkezetet az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet előírásai szerint kell kialakítani, és a következőkből kell állnia: a)

egy önzáró belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből, amely olyan, hogy:

1114

i)

a belső zárószelep működtető-szerkezete a szelep ütközésből gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza;

ii)

a belső zárószelep alulról vagy felülről működtethető;

vagy

iii) ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzete a talajszintről ellenőrizhető; iv) a legfeljebb 1000 liter befogadóképességű mobil tartányok kivételével a szelepet el lehet zárni a mobil tartány olyan hozzáférhető helyéről, ami távol van magától a szeleptől; és v)

a külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezet továbbra is hatásos marad;

b)

a tartányhoz a lehető legközelebb felszerelt külső zárószelepből; és

c)

az ürítőcső végén levő folyadéktömör zárószerkezetből, ami lehet csavarozott vakkarima vagy csavarmenetes kupak.

6.7.2.6.4

Ha a tartány bélelt, a 6.7.2.6.3.a) pontban előírt belső zárószelep kiegészítő külső zárószeleppel helyettesíthető. A gyártónak be kell tartania az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet előírásait.

6.7.2.7

Biztonsági szerkezetek

6.7.2.7.1

Minden mobil tartányt legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. Minden nyomáscsökkentő szerkezetet úgy kell tervezni, gyártani és megjelölni, hogy az megfeleljen az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet előírásainak.

6.7.2.8


6.7.2.8.1

Minden, 1900 liter vagy annál nagyobb befogadóképességű mobil tartányt, vagy független mobil tartány kamrát egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, és a rugóterhelésű szerkezetekkel párhuzamosan hasadótárcsák vagy olvadóbetétek is használhatók, kivéve, ha a 4.2.5.2.6 pontban a mobil tartány utasításban a 6.7.2.8.3 pontra való hivatkozással ez tiltva van. A nyomáscsökkentő szerkezet teljesítményének elegendőnek kell lennie, hogy megakadályozza a tartány repedését a töltésből, ürítésből vagy a tartalom melegedéséből eredő túlnyomás vagy vákuum hatására.

6.7.2.8.2

A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.

6.7.2.8.3

Amennyiben a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasítás szerint bizonyos anyagra elő van írva, a mobil tartányt olyan nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amit az illetékes hatóság jóváhagyott. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából kell állnia, kivéve, ha – különleges rendeltetésű mobil tartány esetén – a szállított anyaggal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van a tartányon. Ha a nyomáscsökkentő szerkezet elé hasadótárcsa van elhelyezve, akkor a hasadótárcsa és a nyomáscsökkentő szerkezet közti térbe nyomásmérőt, vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. A hasadótárcsának a nyomáscsökkentő szelep nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia.

6.7.2.8.4

Minden, 1900 liternél kisebb befogadóképességű mobil tartányt nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amely hasadótárcsa is lehet, amennyiben megfelel a 6.7.2.11.1 pont előírásainak. Ha nem rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetet alkalmaznak, akkor olyan 1115

hasadótárcsát kell alkalmazni, amely a próbanyomással megegyező névleges nyomáson szakad fel. Ezenkívül a 6.7.2.10.1 pont szerinti olvadóbetétek is használhatók. 6.7.2.8.5

Ha a tartány nyomással történő ürítésre van kialakítva, a bemenő csővezetéket olyan alkalmas nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amely a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomását meg nem haladó nyomáson lép működésbe, és a tartányhoz a lehető legközelebb zárószelepet kell elhelyezni.

6.7.2.9

A nyomáscsökkentő szerkezetek beállítása

6.7.2.9.1

Figyelembe kell venni, hogy a nyomáscsökkentő szerkezet csak túlzott hőmérséklet emelkedés esetén léphet működésbe, mivel a tartány normális szállítási feltételek között nem lehet túlzott nyomásingadozásnak kitéve (lásd a 6.7.2.12.2 pontot).

6.7.2.9.2

Az előírt nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell beállítani, hogy ha a tartány próbanyomása 4,5 bar-nál nem nagyobb, akkor a nyitónyomás a próbanyomás öthatodának megfelelő névleges nyomás legyen, illetve, ha a tartány próbanyomása 4,5 bar-nál nagyobb, akkor a próbanyomás kétharmadának 110%-a legyen a nyitónyomás. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell. Minden, ennél alacsonyabb nyomáson a szerkezeteknek zárva kell maradnia. Ez a követelmény azonban nem tiltja vákuumszelepek, ill. egybeépített nyomáscsökkentő és vákuumszelepek használatát.

6.7.2.10

Olvadóbetétek

6.7.2.10.1

Az olvadóbetéteknek 100…149 °C közötti hőmérsékleten kell kiolvadniuk, azzal a feltétellel, hogy a betét kiolvadási hőmérsékletén a tartányban kialakuló nyomás nem lehet nagyobb, mint a tartány próbanyomása. Az olvadóbetétet a tartány felső részén kell elhelyezni úgy, hogy bemenete a gőztérben legyen, és ha a szállítás biztonságát szolgálja, akkor a külső hőhatással szemben nem szabad árnyékolni. Az olvadóbetétek nem használhatók olyan tartányoknál, amelyek próbanyomása meghaladja a 2,65 bar-t, kivéve, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában a TP36 különleges előírás megengedi. A magas hőmérsékletű anyagok szállítására szolgáló mobil tartányokon használt olvadóbetétet úgy kell kialakítani, hogy csak a szállítás során fellépő legnagyobb hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten olvadjon ki, és meg kell felelnie az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet előírásainak.

6.7.2.11

Hasadótárcsák

6.7.2.11.1

A 6.7.2.8.3 pontban előírtak kivételével, a hasadótárcsáknak a teljes tervezési hőmérséklettartományban a tartány próbanyomásával megegyező névleges nyomáson kell felszakadniuk. Hasadótárcsa alkalmazása esetén különös figyelmet kell szentelni a 6.7.2.5.1 és a 6.7.2.8.3 pont követelményeinek.

6.7.2.11.2

A hasadótárcsáknak el kell viselniük azt a vákuumot, amely a mobil tartányban kialakulhat.

6.7.2.12

A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye

6.7.2.12.1

A 6.7.2.8.1 pont szerinti rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelep legkisebb átfolyási keresztmetszetének 31,75 mm átmérőjű szájnyílásnak kell megfelelnie. Az esetleges vákuumszelepeknek legalább 284 mm2 átfolyási keresztmetszettel kell rendelkezniük.

6.7.2.12.2

A nyomáscsökkentő rendszer összes lefúvási teljesítményének (figyelembe véve az áramlás csökkenését, ha a mobil tartányon a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezet előtt hasadótárcsa van vagy ha a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezet a láng áthatolását 1116

akadályozó szerkezettel – lángzárral – van ellátva) elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a mobil tartányt teljesen elfedi a tűz, a tartányban a nyomás legfeljebb 20%-kal legyen nagyobb, mint a nyomáscsökkentő szerkezet nyitónyomása. A szükséges összes lefúvási teljesítmény eléréséhez vészlefúvó szerkezetek is használhatók. A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésűek, hasadótárcsás vagy olvadóbetétes típusúak lehetnek, vagy rugóterhelésű szerkezet és hasadótárcsa kombinációjából is állhatnak. A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét a 6.7.2.12.2.1 pontban található képlet vagy a 6.7.2.12.2.3 pontban levő táblázat használatával lehet meghatározni. 6.7.2.12.2.1

A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes teljesítményének meghatározására, ami úgy tekintendő, mint az együttműködő szerkezetek egyedi teljesítményének összege, a következő képletet kell használni: Q 12,4

FA0,82 LC

ZT M ,

ahol Q

= a szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény légköbméter per sec-ban (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normálfeltételek mellett;

F

= együttható, amelynek értéke a következő: nem szigetelt tartányra F = 1; szigetelt tartányra F = U(649 – t)/13,6, de legalább 0,25, ahol U

= a szigetelőréteg hőátadási együtthatója, kW·m-2·K-1, 38 °C-on;

t

= anyag tényleges hőmérséklete a töltés alatt (°C-ban); ha ez a hőmérséklet ismeretlen, akkor t = 15 °C;

Szigetelt tartányra az előzőekben megadott F érték akkor használható, ha a szigetelés megfelel a 6.7.2.12.2.4 pont előírásainak; A

= a tartány teljes külső felülete m2-ben;

Z

= a gáz kompresszibilitási tényezője lefúváskor (ha ez a tényező ismeretlen, Z = 1);

T

= az abszolút hőmérséklet Kelvinben (°C + 273) a nyomáscsökkentő szerkezet felett lefúváskor;

L

= a folyadék látens párolgáshője kJ/kg-ban lefúváskor;

M

= a távozó gáz molekulatömege;

C

= a következő képletek egyikéből származtatott állandó, mint a fajhők aránya, k: k

Cp Cv

,

ahol Cp

= a fajhő állandó nyomáson; és

Cv

= a fajhő állandó térfogaton.

Ha k 1: k 1

 2  k –1 C  k .   k 1 1117

Ha k = 1 vagy k ismeretlen:

C

1  0,607 , e

ahol az e matematikai állandó, melynek értéke 2,7183. C értékei a következő táblázatból is vehetők: k 1,00 1,02 1,04 1,06 1,08 1,10 1,12 1,14 1,16 1,18 1,20 1,22 1,24 6.7.2.12.2.2

k 1,26 1,28 1,30 1,32 1,34 1,36 1,38 1,40 1,42 1,44 1,46 1,48 1,50

C 0,660 0,664 0,667 0,671 0,674 0,678 0,681 0,685 0,688 0,691 0,695 0,698 0,701

k 1,52 1,54 1,56 1,58 1,60 1,62 1,64 1,66 1,68 1,70 2,00 2,20

C 0,704 0,707 0,710 0,713 0,716 0,719 0,722 0,725 0,728 0,731 0,770 0,793

Az előző képletek helyett a folyadékok szállítására szolgáló tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteinek mérete a 6.7.2.12.2.3 pontban levő táblázat szerint is meghatározható. Ez a táblázat feltételezi az F = 1 szigetelési értéket, és ha a tartány szigetelt, akkor annak megfelelően kell az adatokat módosítani. A táblázat összeállításához használt többi érték a következő: M = 86,7 L = 334,94 kJ/kg

6.7.2.12.2.3

C 0,607 0,611 0,615 0,620 0,624 0,628 0,633 0,637 0,641 0,645 0,649 0,652 0,656

T C

= 394 K = 0,607

Z

=1

A szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény, Q, légköbméter per sec-ban (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normálfeltételek mellett A tartány felület (m2) 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 14 16 18 20 22,5 25

Q (légköbméter/sec) 0,230 0,320 0,405 0,487 0,565 0,641 0,715 0,788 0,859 0,998 1,132 1,263 1,391 1,517 1,670 1,821 1118

A tartány felület (m2) 37,5 40 42,5 45 47,5 50 52,5 55 57,5 60 62,5 65 67,5 70 75 80

Q (légköbméter/sec) 2,539 2,677 2,814 2,949 3,082 3,215 3,346 3,476 3,605 3,733 3,860 3,987 4,112 4,236 4,483 4,726

A tartány felület (m2) 27,5 30 32,5 35 6.7.2.12.2.4

Q (légköbméter/sec) 1,969 2,115 2,258 2,400

A tartány felület (m2) 85 90 95 100

Q (légköbméter/sec) 4,967 5,206 5,442 5,676

A lefúvási teljesítmény csökkentése érdekében alkalmazott szigetelési rendszert az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia. Az erre a célra jóváhagyott szigetelési rendszernek minden esetben: a)

649 °C-ig minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia; és

b)

olyan anyaggal kell bevonni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C.

6.7.2.13

A nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése

6.7.2.13.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat: a)

a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban) vagy a hőmérsékletet (°C-ban) amelyen a szerkezet lefúj;

b)

rugóterhelésű szerkezeteknél a nyitónyomás megengedett tűrését;

c)

a hasadótárcsák névleges nyomásához tartozó referencia hőmérsékletet;

d)

olvadóbetéteknél a megengedett hőmérséklet tűrést; és

e)

a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek, a hasadótárcsák és az olvadóbetétek névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/s) egységben;

f)

a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek, a hasadótárcsák és az olvadóbetétek átfolyási keresztmetszetét mm2–ben.

Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni: g)

a gyártó nevét és a szerkezet gyártmány katalógus számát.

6.7.2.13.2

A rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:2004 és az ISO 4126-7:2004 szabvány szerint kell meghatározni.

6.7.2.14

A nyomáscsökkentő szerkezetek csatlakoztatása

6.7.2.14.1

A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működjön. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.

1119

6.7.2.15

A nyomáscsökkentő szerkezetek elhelyezése

6.7.2.15.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyen. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Gyúlékony anyagok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.

6.7.2.15.2

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a tartány felborulása esetén megsérüljön.

6.7.2.16

Mérőeszközök

6.7.2.16.1

A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú mérőeszközök nem használhatók.

6.7.2.17

A mobil tartány tartószerkezete, vázszerkezete, emelő és rögzítő szerelvényei

6.7.2.17.1

A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott erőket és a 6.7.2.2.13 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, vázszerkezete, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.

6.7.2.17.2

A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, vázszerkezettől) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.

6.7.2.17.3

A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.

6.7.2.17.4

Az emelővilla zsebeket zárhatóra kell kialakítani. Az emelővilla zsebek zárószerkezetének a keretváz állandó részét kell képeznie, vagy a keretvázhoz tartósan hozzá kell erősíteni. Az olyan, egyetlen tartánykamrából álló mobil tartányoknál, amelyek 3,65 m-nél rövidebbek, nem kell az emelővilla zsebeknek zárhatónak lenniük, amennyiben

6.7.2.17.5

a)

a tartány és a szerelvények kellőképpen védve vannak, nehogy az emelővillák megüssék; és

b)

az emelővilla zsebek középpontjai közötti távolság legalább a fele a mobil tartány legnagyobb hosszméretének.

Ha a mobil tartány nincs a 4.2.1.2 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, a tartányt és az üzemi szerelvényeit védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt vagy a szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a mobil tartánynak a szerelvényekre való ráborulása esetén a tartányban szállított anyag ne szabaduljon ki. Példák a védelemre: a)

az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a

1120

középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból; b)

a mobil tartány felborulás elleni védelme, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;

c)

a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;

d)

a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO vázszerkezet használatával.

6.7.2.18

Típusjóváhagyás

6.7.2.18.1

Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek és ha alkalmazandó, akkor a 4.2 fejezetben és a 3.2 fejezet „A” táblázatban az egyes anyagokra vonatkozó követelményeknek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra az anyagokra és/vagy anyagcsoportokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a bélés (ha van) gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.

6.7.2.18.2

A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia: a)

a vázszerkezetre vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;

b)

a 6.7.2.19.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és

c)

a 6.7.2.19.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható.

6.7.2.19

Vizsgálat

6.7.2.19.1

Azokat a mobil tartányokat, amelyek „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása meghatározása szerint konténernek minősülnek, csak azután szabad használni, hogy a gyártási típus prototípusa sikeresen kiállta a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” IV. rész, 41 fejezetében előírt dinamikus, hosszirányú ütközési próbát.

6.7.2.19.2

Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.2.19.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.

6.7.2.19.3

A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és nyomáspróbára. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő 1121

működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani. 6.7.2.19.4

Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából kell állnia. A kizárólag olyan nem mérgező és nem maró szilárd anyagok szállítására használt tartányoknál, amelyek a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá, a folyadéknyomás-próba az illetékes hatóság engedélye alapján a megengedett legnagyobb üzemi nyomást (MAWP) 1,5-szeresét kitevő nyomással végzett alkalmas nyomáspróbával helyettesíthető. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amenynyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.2.19.5

A 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. A csak egyetlen anyag szállítására szolgáló mobil tartánynál a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat elhagyható, vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet által előírt más vizsgálati módszerrel vagy ellenőrzéssel helyettesíthető.

6.7.2.19.6

A mobil tartányok a 6.7.2.19.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható a)

kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat elvégzésének céljából, és

b)

a veszélyes anyag ártalmatlanítására (megfelelő elhelyezésére) vagy újrahasznosítására történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik. Ezt a mentességet a fuvarokmányba be kell jegyezni.

6.7.2.19.7

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.2.19.5 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.

6.7.2.19.8

A külső és a belső vizsgálat során biztosítani kell, hogy a)

ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos;

b)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a fűtő/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c)

a búvónyílások fedelének rögzítését biztosító szerkezetek jól működjenek, és a búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;

d)

a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

e)

minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan 1122

sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e; f)

az esetleges béléseket a gyártó előírásai alapján megvizsgálják;

g)

az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; és

h)

a mobil tartány váz- és tartószerkezete, ill. az emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban legyenek.

6.7.2.19.9

A 6.7.2.19.1, 6.7.2.19.3, 6.7.2.19.4, 6.7.2.19.5 és 6.7.2.19.7 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet által elismert szakértőnek kell elvégeznie vagy tanúsítania. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a mobil tartány adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő mobil tartányon a tartány, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.

6.7.2.19.10

Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, ezt a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.

6.7.2.19.11

Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a mobil tartány addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot ki nem állta.

6.7.2.20

Jelölés

6.7.2.20.1

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden mobil tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Ha a mobil tartány kialakítása folytán a tábla nem erősíthető tartósan a tartányhoz, legalább a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatban előírt információkat kell a tartányon feltüntetni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: a)

Tulajdonosi információk i)

b)

a tulajdonos nyilvántartási száma;

Gyártási információk i)

a gyártási ország;

ii)

a gyártási év;

iii) a gyártó neve vagy jele; iv) a gyártó sorozatszáma; c)

Jóváhagyási információk i)


.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, ill. a 6.72) fejezet vonatkozó előírásainak; ii)

2)

a jóváhagyó ország;


1123

iii) a típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet; iv) típusjóváhagyási szám; v)

„AA” betűk, ha a típust alternatív kialakításúként hagyták jóvá (lásd a 6.7.1.2 bekezdést);

vi) a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték; d)

Nyomások i)

MAWP, a megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar vagy kPa, túlnyomás)3);

ii)

a próbanyomás (bar vagy kPa, túlnyomás) 3);

iii) az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja (hónap és év); iv) az üzembe helyezés előtti nyomáspróbát tanúsító szakértő azonosító jele; v)

a külső tervezési nyomás4) (bar vagy kPa, túlnyomás)3);

vi) a fűtő-/hűtőrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomása (bar vagy kPa, túlnyomás) 3), (ha van); e)

Hőmérsékletek i)

f)

tervezési hőmérséklet-tartomány (°C) 3);

Anyagok i)

a tartány anyaga(i) és az anyagszabvány hivatkozás(ok);

ii)

az egyenértékű vastagság referencia acélra (mm) 3);

iii) a bélés anyaga (ha van); g)

Űrtartalom i)

a tartány víztérfogata 20 °C-on (liter) 3); Ez után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a tartány hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre van osztva;

ii)

az egyes kamrák víztérfogata 20°C-on (liter) alkalmazható).

3)

(többkamrás tartánynál, ha

Ez után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre van osztva; h)

Időszakos vizsgálatok i)

a legutóbbi időszakos vizsgálat típusa (2,5-évenkénti, 5-évenkénti, soronkívüli);

ii)

a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap és év);

iii) a legutóbbi időszakos vizsgálat próbanyomása (bar vagy kPa, túlnyomás) alkalmazható);

3)

(ha

iv) a felhatalmazott szervezet azonosító jele, amely a legutóbbi vizsgálatot végezte vagy tanúsította.

3) 4)

A mértékegységet fel kell tüntetni. Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

1124

6.7.2.20.1. ábra: Az azonosító tábla jelölés példája A tulajdonos nyilvántartási száma GYÁRTÁSI INFORMÁCIÓK Gyártási ország Gyártási év Gyártó Gyártó sorozatszáma JÓVÁHAGYÁSI INFORMÁCIÓK Jóváhagyó ország Típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet Típusjóváhagyási szám „AA” (ha alkalmazható) A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték NYOMÁSOK MAWP, megengedett legnagyobb üzemi nyomás bar vagy kPa Próbanyomás bar vagy kPa Üzembe helyezés előtti (hh/éééé) Tanúsító nyomáspróba időpontja azonosítója Külső tervezési nyomás bar vagy kPa Fűtő-/hűtőrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomása bar vagy kPa (ha alkalmazható) HŐMÉRSÉKLETEK Tervezési hőmérséklet-tartomány °C-tól °C-ig ANYAGOK A tartány anyaga(i) és az anyagszabvány hivatkozás(ok) Egyenértékű vastagság referencia acélra mm A bélés anyaga (ha van) ŰRTARTALOM A tartány víztérfogata 20 °C-on liter „S” (ha alkalmazható) IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK Vizsgálat típusa Vizsgálat. Tanúsító jele és Vizsgálat típusa Vizsgálat Tanúsító jele és időpontja próbanyomás* időpontja próbanyomás* (hh/éééé) bar vagy kPa (hh/éééé) bar vagy kPa

* Próbanyomás, ha alkalmazható. 6.7.2.20.2

A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell tartósan feltüntetni: Az üzemben tartó neve Megengedett legnagyobb bruttó tömeg ……..… kg Üres (tára) tömeg ……..… kg. A 4.2.5.2.6 pont szerinti mobil tartány utasítás. Megjegyzés: A szállított anyagok azonosítására lásd az 5. részt is.

6.7.2.20.3

A nyílt tengeren történő kezelésre tervezett és jóváhagyott mobil tartány esetén az „OFFSHORE PORTABLE TANK” feliratot kell feltüntetni az azonosító táblán.

1125

6.7.3

A nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények Megjegyzés: Ezek a követelmények vonatkoznak a nyomás alatti vegyszerek (UN 3500, 3501, 3502, 3503, 3504 és 3505) szállítására szolgáló mobil tartányokra is.

6.7.3.1

Meghatározások E szakasz alkalmazásában: Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély. A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb és amelyet a 2 osztály nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Úgy kell kialakítani, hogy elsősorban közúti járműre, vasúti kocsira, ill. tengerjáró vagy belvízi hajóba lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a gázpalackok és a nagypalackok e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak. A tartányköpeny a mobil tartány azon része, amely a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket. Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök. A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő- védő- vagy stabilizáló elemek. A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik érték, de semmilyen esetben sem lehet 7 bar-nál kisebb: a)


b)

a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami i)

a 4.2.5.2.6 pontban, a T50 mobil tartány utasításban felsorolt, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a gázra a T50 mobil tartány utasításban megadott megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar-ban);

ii)

egyéb nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében legalább a következő nyomások összege: –

a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz abszolút gőznyomása (bar-ban) a tervezési referencia hőmérsékleten mínusz 1 bar; és

–

a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: tervezési referencia hőmérséklet, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).

iii) a nyomás alatti vegyszerek esetén a hajtóanyagnak a 4.2.5.2.6 pontban, a T50

1126

mobil tartány utasításban felsorolt cseppfolyósított gáz összetevőjére a T50 mobil tartány utasításban megadott megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar-ban). A tervezési nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A tervezési nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb: a)

a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás) vagy

b)

a következők összege: i)

a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, mint azt a megengedett legnagyobb üzemi nyomás fogalmának b) pontja meghatározza; és

ii)

a 6.7.3.2.9 pontban meghatározott statikus erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar.

A próbanyomás a nyomáspróba alatt a tartány tetején fellépő legnagyobb túlnyomás. A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki. A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege. A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél. A szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360…440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.3.3.3.3 pontnak. A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartányok esetében –40 °C…+50 °C. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni. A tervezési referencia hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyen a tartalom gőznyomását meghatározzák a megengedett legnagyobb üzemi nyomás kiszámításához. A tervezési referencia hőmérsékletnek kisebbnek kell lennie, mint a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz, ill. nyomás alatti vegyszerekhez használt cseppfolyósított hajtógáz kritikus hőmérséklete, annak biztosítására, hogy a gáz mindenkor cseppfolyós maradjon. Ez az érték az egyes mobil tartány típusokra a következő: a)

1,5 m, vagy annál kisebb átmérőjű tartányra: 65 °C;

b)

1,5 m-nél nagyobb átmérőjű tartányra: i)

hőszigetelés és napsugárzás elleni védőlemez nélkül: 60 °C;

ii)

napsugárzás elleni védőlemezzel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 55 °C; és

iii) szigeteléssel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 50 °C. A töltési sűrűség a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáznak a tartány befogadóképességére vetített átlagos tömegét (kg/l) jelenti. A töltési sűrűség adatokat a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasítás tartalmazza. 6.7.3.2


6.7.3.2.1

A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A tartányt alakításra alkalmas acélból kell készíteni. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségessé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesz1127

téseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a tervezési hőmérséklet-tartományt. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják. 6.7.3.2.2

A mobil tartányokat, a szerelvényeiket és a csővezetékeket olyan anyagból kell készíteni, a)

amelyet a szállított anyag(ok) eleve nem támad(nak) meg; vagy

b)

amely kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik.

6.7.3.2.3

A tömítéseket olyan anyagokból kell készíteni, amelyeket a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) nem támad(nak) meg.

6.7.3.2.4


6.7.3.2.5

A mobil tartány, a szerelvények, a tömítések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a mobil tartányban szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok)ra.

6.7.3.2.6


6.7.3.2.7


6.7.3.2.8

A tartányokat úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,4 bar-ral nagyobb. Amennyiben a tartány jelentős vákuumnak van kitéve a töltés előtt vagy az ürítés során, akkor úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljon akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,9 bar-ral nagyobb, és a tartányt erre a nyomásra kell vizsgálni.

6.7.3.2.9


5)

a)


b)

vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással (g)5);

c)

függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g) 5); és

d)



1128

6.7.3.2.10


határozott folyáshatárral rendelkező acélnál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5es biztonsági tényezőt; vagy

b)

határozott folyáshatárral nem rendelkező acélnál: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.

6.7.3.2.11


6.7.3.2.12

Ha a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokat hőszigeteléssel látják el, a hőszigetelő rendszernek a következő követelményeket kell kielégítenie: a)

a hőszigetelésnek fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el; vagy

b)

szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolat, amely úgy van védve, hogy normális szállítási körülmények között nem sérülhet meg és a nedvesség sem szivároghat bele, ill. hőátadási együtthatója legfeljebb 0,67 W·m-2·K-1;

c)

ha a védőburkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel;

d)

a hőszigetelés nem akadályozhatja a szerelvényekhez és ürítő berendezésekhez való hozzáférést.

6.7.3.2.13

A gyúlékony, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük.

6.7.3.3


6.7.3.3.1

A tartányoknak körkeresztmetszetűeknek kell lenniük.

6.7.3.3.2

A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a tervezési nyomás legalább 1,3-szeresével végrehajtott nyomáspróbát kiállják A tartány tervezésénél a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázra a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban a megengedett legnagyobb üzemi nyomásra megadott legkisebb értékeket kell figyelembe venni. Ezeknél a tartányoknál tekintettel kell lenni a 6.7.3.4 bekezdésben meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.

6.7.3.3.3

A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett acéloknál a tartányban a próbanyomáson fellépő  primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75Re vagy a 0,50Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol Re


Rm

= a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben. 1129

6.7.3.3.3.1


6.7.3.3.3.2

Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.

6.7.3.3.3.3

A tartány gyártásához használt acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.

6.7.3.3.3.4


6.7.3.4


6.7.3.4.1

A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó nagyobbik vastagságnak kell lennie: a)

a 6.7.3.4 bekezdés szerint meghatározott legkisebb vastagság;

b)

a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.3.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság; és

6.7.3.4.2

Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányoknál a palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó acélból azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie referencia acél esetében, ill. más acél használata esetén ezzel egyenértékű vastagságnak.

6.7.3.4.3

A tartány palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek vastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 4 mm-nél kisebb.

6.7.3.4.4

Valamely acél egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.3.4.2 pontban a referencia acélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:

e1 

21,4e0 3

Rm1 A1

,

ahol e1

= a felhasználandó acél esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);

e0

= a legkisebb falvastagság (mm-ben) a 6.7.3.4.2 pontban meghatározott referencia acél esetében;

Rm1 = a felhasználandó acél szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.3.3.3 pontot); A1 6.7.3.4.5

= a felhasználandó acél belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).

A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.3.4.1 – 6.7.3.4.3 pontban 1130

meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.3.4.1 – 6.7.3.4.3 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat. 6.7.3.4.6

Szerkezeti acél (lásd a 6.7.3.1 bekezdést) használata esetén a 6.7.3.4.4 pontban található képlettel való számításra nincs szükség.

6.7.3.4.7


6.7.3.5


6.7.3.5.1

Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő leszakadás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.7.3.5.2

A mobil tartányok minden 1,5 mm-nél nagyobb átmérőjű nyílását – kivéve a nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásait, a vizsgálónyílásokat és a lezárt légtelenítő nyílásokat – legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy belső zárószelep, túlfolyószelep vagy más, egyenértékű szerkezet, a második egy külső zárószelep, a harmadik egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.

6.7.3.5.2.1

Ha a mobil tartány túlfolyószeleppel van ellátva, a túlfolyószelepet úgy kell elhelyezni, hogy szelepüléke a tartányon belül vagy egy hegesztett karimán belül legyen, vagy ha kívül van elhelyezve, szerelését úgy kell megtervezni, hogy ütközés esetén is hatásos maradjon. A túlfolyószelepeket úgy kell kiválasztani és felszerelni, hogy automatikusan zárjanak, ha a gyártó által meghatározott névleges átfolyási mennyiséget elérték. Az ilyen szelepekhez vezető és az utánuk levő csatlakozásoknak és szerelvényeknek nagyobb átfolyási mennyiséget kell felvenniük, mint a túlfolyó szelepek névleges áteresztési mennyisége.

6.7.3.5.3

A töltő- és ürítőnyílások esetén az első zárószerkezetnek egy belső zárószelepnek kell lennie, a másodiknak egy zárószelepnek, amelyet minden töltő- és ürítőcsövön hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

6.7.3.5.4

A gyúlékony és/vagy mérgező, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok és a nyomás alatti vegyszerek szállítására használt mobil tartányok alsó töltő- és ürítőnyílásait el kell látni olyan, azonnal záródó belső biztonsági szerkezettel, amely a tartány töltés vagy ürítés közbeni véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. Az 1000 l-nél nagyobb befogadóképességű mobil tartányok esetén a zárószerkezetnek távolról is működtethetőnek kell lennie.

6.7.3.5.5

A töltő, ürítő és gőznyomás kiegyenlítő nyílásokon kívül a tartányokat el lehet látni mérőeszközök, nyomásmérő és hőmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal. Az ilyen eszközök csatlakozásait alkalmas hegesztett csonkkal vagy zsebbel kell kialakítani, a tartányon keresztül csavarkötés nem lehet.

6.7.3.5.6

A belső részek vizsgálata, karbantartása és javítása céljából a mobil tartányokat megfelelő méretű búvónyílással vagy vizsgálónyílással kell ellátni.

1131

6.7.3.5.7

A külső szerelvényeket – amennyire csak lehet – egy helyre csoportosítva kell elhelyezni.

6.7.3.5.8


6.7.3.5.9


6.7.3.5.10

A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.

6.7.3.5.11


6.7.3.5.12


6.7.3.5.13

A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.

6.7.3.6

Alsó nyílások

6.7.3.6.1

Bizonyos nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok nem szállíthatók alsó nyílásokkal ellátott mobil tartányokban, ha a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasítás jelzi, hogy alsó nyílás nem megengedett. Ekkor a megengedett legnagyobb töltési szint esetén a tartány folyadékszintje alatt nem lehetnek nyílások.

6.7.3.7


6.7.3.7.1

A mobil tartányokat egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomással megegyező nyomáson automatikusan kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell, minden ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is. Olyan hasadótárcsa, amely nem rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezet előtt van elhelyezve, nem alkalmazható.

6.7.3.7.2

A nyomáscsökkentő szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.

6.7.3.7.3

A 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban meghatározott, egyes, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányokat olyan nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amelyet az illetékes hatóság jóváhagyott. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából 1132

kell állnia, kivéve, ha – különleges rendeltetésű mobil tartány esetén – a szállítandó anyaggal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van a tartányon. Ha a nyomáscsökkentő szerkezet elé hasadótárcsa van elhelyezve, akkor a hasadótárcsa és a nyomáscsökkentő szerkezet közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. A hasadótárcsának ebben az esetben a nyomáscsökkentő szelep nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia. 6.7.3.7.4

Többcélú mobil tartány esetében a nyomáscsökkentő szerkezeteknek a mobil tartányban szállítható gázok közül a legnagyobb megengedett legnagyobb üzemi nyomással rendelkező gázra a 6.7.3.7.1 pontban meghatározott nyomáson ki kell nyílniuk.

6.7.3.8


6.7.3.8.1

A nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a mobil tartányt teljesen elfedi a tűz, a tartányban a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) ne múlja felül a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át. A szükséges összes lefúvási teljesítmény eléréséhez rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeteket kell alkalmazni. Többcélú tartányok esetében a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményét arra a gázra kell méretezni, amely a mobil tartányban szállítható gázok közül a legnagyobb lefúvási teljesítményt igényli.

6.7.3.8.1.1

A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes teljesítményének meghatározására, ami úgy tekintendő, mint az együttműködő szerkezetek egyedi teljesítményének összege, a következő képletet6) kell használni: Q 12,4

FA0,82 LC

ZT M ,

ahol Q

= a szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény légköbméter per sec-ban (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normálfeltételek mellett;

F

= együttható, amelynek értéke a következő: nem szigetelt tartányra F = 1; szigetelt tartányra F = U(649 – t)/13,6, de legalább 0,25, ahol U

= a szigetelőréteg hőátadási együtthatója, kW·m-2·K-1, 38 °C-on;

t

= a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz tényleges hőmérséklete a töltés alatt (°C-ban); ha ez a hőmérséklet ismeretlen, akkor t = 15 °C;

Szigetelt tartányra az előzőekben megadott F érték akkor használható, ha a szigetelés megfelel a 6.7.3.8.1.2 pont előírásainak;

6)

A

= a tartány teljes külső felülete m2-ben;

Z

= a gáz kompresszibilitási tényezője lefúváskor (ha ez a tényező ismeretlen, Z = 1);

Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefúváskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).

1133

T

= az abszolút hőmérséklet Kelvinben (°C + 273) a nyomáscsökkentő szerkezet felett lefúváskor;

L

= a folyadék látens párolgáshője kJ/kg-ban lefúváskor;

M

= a távozó gáz molekulatömege;

C

= a következő képletek egyikéből származtatott állandó, mint a fajhők aránya, k: k

Cp Cv

,

ahol Cp

= a fajhő állandó nyomáson; és

Cv

= a fajhő állandó térfogaton.

Ha k > 1: k 1

 2  k –1 C  k .   k 1 Ha k = 1 vagy k ismeretlen:

C

1  0,607 , e

ahol az e matematikai állandó, melynek értéke 2,7183. C értékei a következő táblázatból is vehetők: k 1,00 1,02 1,04 1,06 1,08 1,10 1,12 1,14 1,16 1,18 1,20 1,22 1,24 6.7.3.8.1.2

C 0,607 0,611 0,615 0,620 0,624 0,628 0,633 0,637 0,641 0,645 0,649 0,652 0,656

k 1,26 1,28 1,30 1,32 1,34 1,36 1,38 1,40 1,42 1,44 1,46 1,48 1,50

C 0,660 0,664 0,667 0,671 0,674 0,678 0,681 0,685 0,688 0,691 0,695 0,698 0,701

k 1,52 1,54 1,56 1,58 1,60 1,62 1,64 1,66 1,68 1,70 2,00 2,20

C 0,704 0,707 0,710 0,713 0,716 0,719 0,722 0,725 0,728 0,731 0,770 0,793

A lefúvási teljesítmény csökkentése érdekében alkalmazott szigetelési rendszert az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia. Az erre a célra jóváhagyott szigetelési rendszernek minden esetben: a)

649 °C-ig minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia; és

b)

olyan anyaggal kell bevonni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C.

1134

6.7.3.9


6.7.3.9.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat: a)

a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban);

b)


c)


d)

a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/s) egységben;

e)

a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek és a hasadótárcsák átfolyási keresztmetszetét mm2–ben;

Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni: f)

a gyártó nevét és az eszköz vonatkozó katalógus számát.

6.7.3.9.2

A nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 41261:2004 és az ISO 4126-7:2004 szabvány szerint kell meghatározni.

6.7.3.10


6.7.3.10.1

A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működőképes, és kielégíti a 6.7.3.8 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.

6.7.3.11


6.7.3.11.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyenek. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Gyúlékony, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.

6.7.3.11.2


6.7.3.12

Mérőeszközök

6.7.3.12.1

Ha a mobil tartányt nem tömegre töltik, akkor egy vagy több szintmérő eszközzel kell ellátni. A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb 1135

törékeny anyagú mérőeszközök nem használhatók. 6.7.3.13

A mobil tartány tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei

6.7.3.13.1

A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.3.2.9 pontban meghatározott erőket és a 6.7.3.2.10 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.

6.7.3.13.2

A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.

6.7.3.13.3


6.7.3.13.4


6.7.3.13.5

a)


b)



az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;

b)


c)


d)

a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával.

6.7.3.14

Típusjóváhagyás

6.7.3.14.1

Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek és ha alkalmazandó, akkor a 4.2.5.2.6 pontban levő T50 mobil tartány utasításban meghatározott, az egyes gázokra vonatkozó követelményeknek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra a gázokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a bélés (ha van) gyártási anyagára és a 1136

jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak. 6.7.3.14.2


a keretvázra vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;

b)


c)


6.7.3.15

Vizsgálat

6.7.3.15.1


6.7.3.15.2

Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képest 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.3.15.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.

6.7.3.15.3

A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és a 6.7.3.3.2 pont szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A nyomáspróba vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani. A tartányon levő, minden, teljes feszültségszintnek kitett hegesztési varratot az első alkalommal végzett vizsgálat során radiográfiás, ultrahangos vagy más, alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. Ez azonban nem vonatkozik a burkolatra.

6.7.3.15.4

Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából kell állnia. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.3.15.5

A 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi

1137

szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. A csak egyetlen nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz szállítására szolgáló mobil tartánynál a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat elhagyható, vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet által előírt más vizsgálati módszerrel vagy ellenőrzéssel helyettesíthető. 6.7.3.15.6

A mobil tartányok a 6.7.3.15.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható a)


b)


6.7.3.15.7

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.3.15.5 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.

6.7.3.15.8

A külső és a belső vizsgálat során biztosítani kell, hogy

6.7.3.15.9

a)

ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos;

b)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a fűtő/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c)

a búvónyílások fedelének rögzítését biztosító szerkezetek jól működjenek, és a búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;

d)


e)

minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;

f)

az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

g)



1138

6.7.3.15.10

Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.

6.7.3.15.11


6.7.3.16

Jelölés

6.7.3.16.1



b)




ii)

a gyártási év;


Jóváhagyási információk i)


.






Nyomások i)


ii)

a próbanyomás (bar vagy kPa, túlnyomás)8);

iii) az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja (hónap és év); iv) az üzembe helyezés előtti nyomáspróbát tanúsító szakértő azonosító jele; v) 7) 8)

a külső tervezési nyomás9) (bar vagy kPa, túlnyomás) 8);

Ezt a jelet használják annak tanúsítására is, hogy az olyan hajlékony ömlesztettáru-konténerek, amelyeket más közlekedési alágazatra hagytak jóvá, megfelelnek az ENSZ Minta Szabályzat 6.8 fejezete követelményeinek. A mértékegységet fel kell tüntetni

1139

e)

f)

g)

Hőmérsékletek i)

tervezési hőmérséklet-tartomány (°C) 8);

ii)

tervezési referencia hőmérséklet (°C) 8);

Anyagok i)


ii)

az egyenértékű vastagság referencia acélra (mm) 8);

Űrtartalom i)

h)

a tartány víztérfogata 20 °C-on (liter) 8);



ii)


iii) a legutóbbi időszakos vizsgálat próbanyomása (bar vagy kPa, túlnyomás) alkalmazható);

8)

(ha

iv) felhatalmazott szervezet azonosító jele, amely a legutóbbi vizsgálatot végezte vagy tanúsította.

9)

Lásd a 6.7.3.2.8 pontot.

1140

6.7.3.16.1 ábra: Az azonosító tábla jelölés példája A tulajdonos nyilvántartási száma GYÁRTÁSI INFORMÁCIÓK Gyártási ország Gyártási év Gyártó Gyártó sorozatszáma JÓVÁHAGYÁSI INFORMÁCIÓK Jóváhagyó ország Típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet Típusjóváhagyási szám „AA” (ha alkalmazható) A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték NYOMÁSOK MAWP, megengedett legnagyobb üzemi nyomás bar vagy kPa Próbanyomás bar vagy kPa Üzembe helyezés előtti (hh/éééé) Tanúsító azonosítója nyomáspróba időpontja Külső tervezési nyomás bar vagy kPa HŐMÉRSÉKLETEK Tervezési hőmérséklet-tartomány °C-tól °C-ig Tervezési referencia hőmérséklet °C ANYAGOK A tartány anyaga(i) és az anyagszabvány hivatkozás(ok) Egyenértékű vastagság referencia acélra mm ŰRTARTALOM A tartány víztérfogata 20 °C-on liter IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK Vizsgálat típusa Vizsgálat. Tanúsító jele és Vizsgálat Vizsgálat Tanúsító jele és időpontja próbanyomás* típusa időpontja próbanyomás* (hh/éééé) bar vagy kPa (hh/éééé) bar vagy kPa

* Próbanyomás, ha alkalmazható. 6.7.3.16.2

A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell tartósan feltüntetni: Az üzemben tartó neve A szállításra engedélyezett nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) neve A töltet megengedett legnagyobb tömege minden egyes szállításra engedélyezett, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázra …… kg Megengedett legnagyobb bruttó tömeg …… kg Üres (tára) tömeg …… kg. A 4.2.5.2.6 pont szerinti mobil tartány utasítás. Megjegyzés: A szállított nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok azonosítására lásd az 5. részt.

6.7.3.16.3


1141

6.7.4

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.7.4.1

Meghatározások E szakasz alkalmazásában: Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély. A mobil tartány olyan hőszigetelt, multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb, és amelyet a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenni és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Úgy kell kialakítani, hogy elsősorban közúti járműre, vasúti kocsira, ill. tengerjáró vagy belvízi hajóba lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a gázpalackok és a nagypalackok e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak; A tartány olyan konstrukció, amely rendszerint a következőkből áll: a)

vagy egy burkolatból és egy vagy több belső tartányból, ahol a tartány(ok) és a burkolat közötti tér légtelenítve van (vákuum szigetelés), és hőszigetelő rendszert is tartalmazhat;

b)

vagy egy burkolatból és egy belső tartányból köztes szilárd hőszigetelő réteggel (pl. szilárd habbal).

A tartányköpeny a mobil tartány azon része, amely a szállítandó, mélyhűtött, cseppfolyósított gáz megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket. A burkolat a külső szigetelő burkolat vagy borítás, ami a szigetelő rendszer részét képezheti. Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági-, a fűtő-, a hűtő-, a hőszigetelő és a hermetizáló berendezések, valamint a mérőeszközök. A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló elemek. A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a megtöltött tartány üzemi helyzetében, annak tetején megengedett, tényleges túlnyomás, beleértve a töltés és ürítés alatti legnagyobb tényleges nyomást is. A próbanyomás a nyomáspróba alatt a tartány tetején fellépő legnagyobb túlnyomás. A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 90%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki. A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege. A megtartási idő az az időtartam, ami a kezdeti töltési körülmények létrejöttétől addig telik el, amíg a nyomás a hőfelvétel következtében a nyomáshatároló eszköz(ök) legkisebb nyitónyomását eléri. A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél. A legkisebb tervezési hőmérséklet a tartány tervezésénél és gyártásánál alkalmazott hőmérséklet, ami nem magasabb, mint a tartalom legalacsonyabb hőmérséklete (üzemi hőmérséklet) normális töltési, ürítési és szállítási feltételek esetén.

1142

6.7.4.2


6.7.4.2.1

A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A burkolatot és a tartányt alakításra alkalmas fémes anyagból kell készíteni. A burkolatot acélból kell készíteni. A burkolat és a tartány közötti csatlakozásokat és támasztékokat nem fémes anyagból is lehet készíteni, ha az anyag tulajdonságai a legkisebb tervezési hőmérsékleten bizonyítottan kielégítőek. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett burkolatokhoz és tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségesé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesztéseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a hidrogénes elridegedés, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a legkisebb tervezési hőmérsékletet. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják.

6.7.4.2.2

A mobil tartány minden részének, beleértve a szerelvényeket, a tömítéseket és csővezetékeket, amely rendes körülmények között érintkezhet a szállított mélyhűtött, cseppfolyósított gázzal, összeférhetőnek kell lennie ezzel a gázzal.

6.7.4.2.3


6.7.4.2.4

A hőszigetelő rendszernek a tartány(oka)t teljesen beburkoló külső burkolatot és hatásos szigetelő anyagot kell tartalmaznia. A külső szigetelést burkolattal kell védeni, hogy a nedvesség ne hatolhasson be, és a szigetelés ne sérülhessen meg normális szállítási feltételek esetén.

6.7.4.2.5

Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelő térben veszélyes nyomás lépjen fel.

6.7.4.2.6

Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányok esetén a hőszigetelés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek az oxigénnel vagy oxigénben dús atmoszférában veszélyesen reagálnak, ha ezek az anyagok a hőszigetelés olyan részében találhatók, ahol fennáll az oxigénnel vagy az oxigénben feldúsult folyadékkal való érintkezés veszélye.

6.7.4.2.7

A szigetelőanyagok minősége a használat során nem csökkenhet túlzott mértékben.

6.7.4.2.8

A referencia megtartási időt minden egyes, a mobil tartányban szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázra meg kell határozni.

6.7.4.2.8.1

A megtartási időt az illetékes hatóság által elismert módszerrel a következő tényezők alapján kell meghatározni: a)

a szigetelőrendszer 6.7.4.2.8.2 pont szerint meghatározott hatékonysága;

b)

a nyomáshatároló eszköz(ök) legkisebb nyitónyomása;

c)

a kezdeti töltési körülmények;

d)

30 °C feltételezett környezeti hőmérséklet;

e)

a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) fizikai tulajdonságai. 1143

6.7.4.2.8.2

A szigetelőrendszer hatékonyságát (hőátadás wattban) a mobil tartány típusvizsgálata során kell meghatározni, az illetékes hatóság által elfogadott eljárással. Ennek a vizsgálatnak a következők egyikéből kell állnia: a)

állandó nyomáson (pl. atmoszferikus nyomáson) végzett próba, amely során a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz veszteségét mérik meghatározott idő alatt; vagy

b)

zárt rendszerű próba, amelynek során a tartányban a nyomás növekedését mérik meghatározott idő alatt.

Az állandó nyomáson végzett próbánál az atmoszferikus nyomás változásait figyelembe kell venni. Mindkét próbánál korrekciót kell végezni a környezeti hőmérsékletnek a feltételezett 30 °C-os referencia környezeti hőmérséklettől való eltérése miatt. Megjegyzés: Az egyes szállítások előtt a tényleges megtartási idő meghatározására lásd a 4.2.3.7 bekezdést. 6.7.4.2.9

A kettős falú, vákuumszigetelésű tartány burkolatát vagy a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot szerint legalább 100 kPa (1 bar) túlnyomásra mint külső tervezési nyomásra, vagy legalább 200 kPa (2 bar) (túlnyomás) számított kritikus repesztőnyomásra kell méretezni. A belső és külső erősítő szerkezetek figyelembe vehetők a tartány külső nyomással szembeni ellenállóképességének számításánál.

6.7.4.2.10


6.7.4.2.11


6.7.4.2.12


6.7.4.2.13

10)

a)


b)


c)

függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g) 10); és

d)



határozott folyáshatárral rendelkező anyagoknál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy

b)

határozott folyáshatárral nem rendelkező anyagoknál: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.


1144

6.7.4.2.14


6.7.4.2.15

A gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük.

6.7.4.3


6.7.4.3.1

A tartányoknak körkeresztmetszetűnek kell lenniük.

6.7.4.3.2

A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 1,3-szeresével végrehajtott nyomáspróbát kiállják. A vákuumszigetelésű tartányoknál a próbanyomás nem lehet kisebb, mint a megengedett legnagyobb üzemi nyomás és 100 kPa (1 bar) összegének 1,3-szerese. A próbanyomás semmilyen esetben sem lehet 300 kPa (3 bar) túlnyomásnál kisebb. Ezenkívül tekintettel kell lenni a 6.7.4.4.2– 6.7.4.4.7 pontban meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.

6.7.4.3.3

A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett fémeknél a tartányban a próbanyomáson fellépő  primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75Re vagy a 0,50Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol Re


Rm

= a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben.

6.7.4.3.3.1


6.7.4.3.3.2

Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re /Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re /Rm arány meghatározásához.

6.7.4.3.3.3

A tartány gyártásához Re acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumínium esetében a szakadási nyúlás %-ban nem lehet kisebb mint 10 000/6Rm, de 12%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.

6.7.4.3.3.4


6.7.4.4


6.7.4.4.1

A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó nagyobbik vastagságnak kell lennie:

1145

a)

a 6.7.4.4.2 – 6.7.4.4.7 pont szerint meghatározott legkisebb vastagság;

b)

a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.4.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság.

6.7.4.4.2

Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak.

6.7.4.4.3

Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű, vákuumszigetelt tartányok falvastagságának legalább 3 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 4 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak.

6.7.4.4.4

Vákuumszigetelt tartányoknál a burkolat és a tartány együttes vastagságának kell megfelelnie a 6.7.4.4.2 pontban meghatározott legkisebb vastagságnak, azonban magának a tartánynak a falvastagsága nem lehet kisebb, mint a 6.7.4.4.3 pontban meghatározott legkisebb falvastagság.

6.7.4.4.5

A tartányok falvastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 3 mm-nél kisebb.

6.7.4.4.6

Valamely fém egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.4.4.2 és a 6.7.4.4.3 pontban a referencia acélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:

e1 

21,4e0 3

Rm1 A1

,

ahol e1


e0

= a legkisebb falvastagság (mm-ben) a 6.7.4.4.2 és a 6.7.4.4.3 pontban meghatározott referencia acél esetében;

Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben) (lásd a 6.7.4.3.3 pontot); A1


6.7.4.4.7

A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.4.4.1 – 6.7.4.4.5 pontban meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.4.4.1 – 6.7.4.4.6 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat.

6.7.4.4.8


6.7.4.5


6.7.4.5.1

Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő 1146

leszakadás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. 6.7.4.5.2

A gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányok minden töltő- és ürítőnyílását legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy, a burkolathoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószelep, a második egy zárószelep és a harmadik egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A burkolathoz legközelebb levő zárószelepnek pillanatzáró szerkezetnek kell lennie, amely automatikusan lezár a mobil tartány töltés vagy ürítés alatti nem szándékos elmozdulása esetén, ill. ha tűzbe kerül. Ennek a szerkezetnek távvezérléssel is működtethetőnek kell lennie.

6.7.4.5.3

A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányok minden töltő- és ürítőnyílását legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy, a külső burkolathoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószelep, a második pedig egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.

6.7.4.5.4

Azokat a csőszakaszokat, amelyek mindkét végükön zárhatóak és amelyekben folyékony termék maradhat vissza, a csőszakaszban a túlnyomás elkerülésére automatikus nyomáscsökkentő rendszerrel kell ellátni.

6.7.4.5.5

A vákuumszigetelésű tartányokat nem szükséges vizsgálónyílással ellátni.

6.7.4.5.6

A külső szerelvényeket – amennyire csak lehet – egy helyre csoportosítva kell elhelyezni.

6.7.4.5.7


6.7.4.5.8


6.7.4.5.9

Ha nyomás fenntartó egységeket használnak, az egységhez vezető folyadék és gőz csatlakozásokat a burkolathoz a lehető legközelebb szeleppel kell ellátni, ami megakadályozza a tartalom elvesztését a nyomás fenntartó egység meghibásodása esetén.

6.7.4.5.10

A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. A tűz hatására bekövetkező szivárgás elkerülésére a burkolat és minden kimeneti nyílás első zárószerkezetéhez való csatlakozás között csak acél csővezeték és hegesztett csőkötés alkalmazható. A zárószerkezet ehhez a csatlakozáshoz való hozzáerősítését az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.

6.7.4.5.11


6.7.4.5.12

A szelepek és a tartozékok gyártásához csak olyan anyagok használhatók, amelyek a mobil tartány legkisebb üzemi hőmérsékletén is megfelelő anyagjellemzőkkel rendelkeznek. 1147

6.7.4.5.13


6.7.4.6


6.7.4.6.1

A mobil tartányokat egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomással megegyező nyomáson automatikusan kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell, minden ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is.

6.7.4.6.2

A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz és a hidrogénhez használt tartányok ezenkívül a rugóterhelésű szerkezetekkel párhuzamosan hasadótárcsákkal is elláthatók, mint azt a 6.7.4.7.2 és a 6.7.4.7.3 pont meghatározza.

6.7.4.6.3

A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.

6.7.4.6.4

A nyomáscsökkentő szerkezetet az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia.

6.7.4.7


6.7.4.7.1

Vákuumszigetelésű tartányoknál a vákuum megszűnése vagy a szilárd anyaggal szigetelt tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a nyomás (beleszámítva a nyomásnövekedést) a tartány belsejében ne haladja meg a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át.

6.7.4.7.2

A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok (az oxigén kivételével) és a hidrogén esetében ez a teljesítmény a szükséges nyomáscsökkentő szerkezetekkel párhuzamosan elhelyezett hasadótárcsák alkalmazásával is elérhető. A hasadótárcsáknak a tartány próbanyomásával megegyező névleges nyomáson át kell szakadniuk.

6.7.4.7.3

A 6.7.4.7.1 és a 6.7.4.7.2 pontban leírt körülmények között, ha a tartányt a tűz teljesen elfedi, a nyomáscsökkentő szerkezetek összes teljesítményének elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a nyomást a tartányban a próbanyomásra korlátozza.

6.7.4.7.4

A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét az illetékes hatóság által elismert, jól bevált műszaki szabályzat11) szerint kell kiszámítani.

6.7.4.8


6.7.4.8.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:

11)

Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.

1148

a)

a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban);

b)


c)


d)

a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/s) egységben;

e)

a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek és a hasadótárcsák átfolyási keresztmetszetét mm2–ben.

Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni: f)

a gyártó neve és az eszköz vonatkozó katalógus száma.

6.7.4.8.2

A nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 41261:2004 és az ISO 4126-7:2004 szabvány szerint kell meghatározni.

6.7.4.9


6.7.4.9.1

A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy mindig kielégíti a 6.7.4.7 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.

6.7.4.10


6.7.4.10.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyen. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.

6.7.4.10.2


6.7.4.11

Mérőeszközök

6.7.4.11.1

A mobil tartányokat egy vagy több mérőeszközzel kell ellátni, kivéve ha tömegre töltik. A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú mérőeszközök nem használhatók.

6.7.4.11.2

A vákuumszigetelésű mobil tartányok burkolatán a vákuummérő számára csatlakozást kell kialakítani.

1149

6.7.4.12

A mobil tartány tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei

6.7.4.12.1

A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.4.2.12 pontban meghatározott erőket és a 6.7.4.2.13 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.

6.7.4.12.2

A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.

6.7.4.12.3


6.7.4.12.4


6.7.4.12.5

a)


b)



az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;

b)


c)


d)

a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával;

e)

a mobil tartány ütésekkel és felborulással szembeni védelme vákuumszigetelő burkolattal.

6.7.4.13

Típusjóváhagyás

6.7.4.13.1

Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a burkolat gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási

1150

számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak. 6.7.4.13.2



b)


c)


6.7.4.14

Vizsgálat

6.7.4.14.1


6.7.4.14.2

Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.4.14.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.

6.7.4.14.3

A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és a 6.7.4.3.2 pont szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A nyomáspróba vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani. A tartányon levő minden, teljes feszültségszintnek kitett hegesztési varratot az első alkalommal végzett vizsgálat során radiográfiás, ultrahangos vagy más, alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. Ez azonban nem vonatkozik a burkolatra.

6.7.4.14.4

Az 5 és a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények és az esetleges vákuummérő megfelelő működését is ellenőrizni kell. Nem vákuumszigetelt tartányok esetében a burkolatot és a szigetelést csak annyira kell eltávolítani, amennyire az 5 és a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat során a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.

6.7.4.14.5

(törölve)

1151

6.7.4.14.6

A mobil tartányok a 6.7.4.14.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható: a)


b)


6.7.4.14.7

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.4.14.4 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.

6.7.4.14.8

A belső vizsgálatnak az üzembe helyezés előtti vizsgálat során biztosítani kell, hogy ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos.

6.7.4.14.9

A mobil tartány külső vizsgálata során biztosítania kell, hogy a)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a hermetizáló/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

b)

búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;

c)

a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat és csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

d)


e)

az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; és

f)


6.7.4.14.10


6.7.4.14.11

Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, ezt a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.

1152

6.7.4.14.12


6.7.4.15

Jelölés

6.7.4.15.1



b)


gyártási információk i)


ii)

a gyártási év;


Jóváhagyási információk

i)


.






Nyomások i)


ii)

a próbanyomás (bar vagy kPa, túlnyomás)10);

iii) az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja (hónap és év); iv) az üzembe helyezés előtti nyomáspróbát tanúsító szakértő azonosító jele; e)

Hőmérsékletek i)

f)

Anyagok i)

12) 13)

legkisebb tervezési hőmérséklet (°C)13);


Ezt a jelet használják annak tanúsítására is, hogy az olyan hajlékony ömlesztettáru-konténerek, amelyeket más közlekedési alágazatra hagytak jóvá, megfelelnek az ENSZ Minta Szabályzat 6.8 fejezete követelményeinek. A mértékegységet fel kell tüntetni.

1153

ii) g)

Űrtartalom i)

h)

i)

az egyenértékű vastagság referencia acélra (mm)13);

a tartány víztérfogata 20 °C-on (liter) 13);

Szigetelés i)

“Hőszigetelt” vagy “Vákuumszigetelt” felirat” (értelemszerűen);

ii)

a szigetelőrendszer hatékonysága (hőátadás) watt (W) 13);

Megtartási idő – a mobil tartányban szállításra engedélyezett minden egyes mélyhűtött, cseppfolyósított gázra. i)

a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz teljes neve;

ii)

referencia megtartási idő …… (nap vagy óra) 13);

iii) kezdeti nyomás (bar vagy kPa, túlnyomás) 13); iv) töltési fok (kg) 13); j)

Időszakos vizsgálat i)


ii)


iii) felhatalmazott szervezet azonosító jele, amely a legutóbbi vizsgálatot végezte vagy tanúsította.

1154

6.7.4.15.1 ábra: Az azonosító tábla jelölés példája A tulajdonos nyilvántartási száma GYÁRTÁSI INFORMÁCIÓK Gyártási ország Gyártási év Gyártó Gyártó sorozatszáma JÓVÁHAGYÁSI INFORMÁCIÓK Jóváhagyó ország Típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet Típusjóváhagyási szám „AA” (ha alkalmazható) A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték NYOMÁSOK MAWP, megengedett legnagyobb üzemi nyomás bar vagy kPa Próbanyomás bar vagy kPa Üzembe helyezés előtti (hh/éééé) Tanúsító azonosítója nyomáspróba időpontja HŐMÉRSÉKLETEK Legkisebb tervezési hőmérséklet °C ANYAGOK A tartány anyaga(i) és az anyagszabvány hivatkozás(ok) Egyenértékű vastagság referencia acélra mm ŰRTARTALOM A tartány víztérfogata 20 °C-on liter SZIGETELÉS „Hőszigetelt” vagy „Vákuumszigetelt” (értelemszerűen) Hőátadás Watt MEGTARTÁSI IDŐ Engedélyezett mélyhűtött, Referencia megtartási idő Kezdeti nyomás Töltési fok cseppfolyósított gáz(ok) nap vagy óra bar vagy kPa kg

IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK Vizsgálat típusa Vizsgálat. Tanúsító jele időpontja (hh/éééé)

Vizsgálat típusa

1155

Vizsgálat. időpontja (hh/éééé)

Tanúsító jele

6.7.4.15.2

A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell feltüntetni: A tulajdonos és az üzemben tartó neve A szállításra engedélyezett mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) neve (és a legkisebb átlagos hőmérséklete) A megengedett legnagyobb bruttó tömeg …… kg Az üres (tára) tömeg …… kg A tényleges megtartási idő a szállított gázra …… nap (vagy óra) A 4.2.5.2.6 pont szerinti mobil tartány utasítás. Megjegyzés: A szállított mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) azonosítására lásd az 5. részt is.

6.7.4.15.3


6.7.5

A nem mélyhűtött gázokhoz használt, UN többelemes gázkonténerek (UN MEG-konténerek) tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások

6.7.5.1

Meghatározások E szakasz alkalmazásában: Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély. A (MEG-konténer) elemei palackok, nagypalackok, ill. palackkötegek. A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a MEG-konténer elemeit és üzemi szerelvényeit a próbanyomás legalább 20%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki. A gyűjtőcső az elemek töltő- és/vagy ürítő nyílásait összekötő csővezeték és szelepei. A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a MEG-konténer saját tömegének és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány tömegének összege. Az UN többelemes gázkonténer (MEG-konténer) vázra szerelt és egymással gyűjtőcsővel összekötött palackokból, nagypalackokból, ill. palackkötegekből álló multimodális szállítóeszköz. A MEG-konténer fogalmába a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvények is beletartoznak. Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző- és a biztonsági berendezések, valamint a mérőeszközök. A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő- védő- és stabilizáló elemek.

6.7.5.2


6.7.5.2.1

A MEG-konténernek a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A MEG-konténer elemei külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük a kezelés és szállítás során a szerkezeti sértetlenség biztosításához. A MEG-konténert olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt, és megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a MEG-konténer felemelését akkor is, ha a megengedett legnagyobb bruttó tömegig meg van töltve. A MEG-konténert úgy kell kialakítani, hogy közúti járműre, vasúti kocsira, ill. 1156

tengerjáró vagy belvízi hajóba be lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. 6.7.5.2.2

A MEG-konténert úgy kell megtervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy a normális szállítási és kezelési feltételek mellett előforduló minden körülményt elviseljen. A tervezés során a dinamikus terhelés és a kifáradás hatását figyelembe kell venni.

6.7.5.2.3

A MEG-konténer elemeit acélból kell gyártani, varrat nélküli kivitelben, és gyártásuk, ill. vizsgálatuk során be kell tartani a 6.2.1 és a 6.2.2 szakasz előírásait. Egy MEG-konténer minden elemének ugyanahhoz a gyártási típushoz kell tartoznia.

6.7.5.2.4

A MEG-konténer elemeit, a szerelvényeit és a csővezetékeket olyan anyagból kell gyártani, amely: a)

összeférhető a szállítandó anyagokkal (lásd az ISO 11114-1:2012 és az ISO 11114-2: 2000 szabványt); vagy

b)

kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik.

6.7.5.2.5


6.7.5.2.6

A MEG-konténer, a szerelvények, a tömítések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a MEG-konténerben szállítandó gáz(ok)ra.

6.7.5.2.7

A MEG-konténert olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a MEG-konténer várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.

6.7.5.2.8

A MEG-konténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük: a)


b)


c)

függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)14); és

d)


6.7.5.2.9

A 6.7.5.2.8 pontban meghatározott erők hatására a feszültség az elemek leginkább igénybe vett részén nem lehet nagyobb, mint a 6.2.2.1 bekezdésben hivatkozott, vonatkozó szabványokban meghatározott érték, ill. a nem ezen szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált elemek esetében a felhasználó ország illetékes hatósága által elismert műszaki előírásban vagy szabványban meghatározott érték (lásd a 6.2.5 szakaszt).

6.7.5.2.10

A 6.7.5.2.8 pontban felsorolt erőknél a keretvázra és a rögzítésekre a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni: a)

14)

határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan


1157

1,5-es biztonsági tényezőt; vagy b)

határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (vagy ausztenites acélnál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.

6.7.5.2.11

A gyúlékony gázok szállítására használt MEG-konténereknek elektromosan földelhetőnek kell lenniük.

6.7.5.2.12

Az elemeket úgy kell rögzíteni, hogy a vázszerkezethez képest nemkívánt módon ne mozdulhassanak el, és ne alakuljon ki veszélyes helyi feszültségkoncentráció.

6.7.5.3


6.7.5.3.1

Az üzemi szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a váz és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. Az összekötő csővezetékeket, az ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepet védeni kell a külső erők hatására történő leszakadás ellen. A gyűjtőcső rendszer zárószelepekhez vezető részeinek kellően rugalmasnak kell lenniük, hogy megvédjék a szelepeket és a vezetéket az elnyíródástól, ill. attól, hogy a nyomástartó tartályban levő anyagot kiengedjék. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.7.5.3.2

A mérgező gázok (T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoport gázai) szállítására szolgáló elemeket szeleppel kell ellátni. A cseppfolyósított, mérgező gázok (2T, 2TF, 2TC, 2TO, 2TFC és 2TOC osztályozási kód alá tartozó gázok) estén a gyűjtőcsövet úgy kell kialakítani, hogy az elemek külön-külön tölthetők és rögzíthető szelepekkel elválaszthatók legyenek. A gyúlékony gázok (F csoport gázai) szállításához az elemeket egymástól szeleppel elválasztott, legfeljebb 3000 liter befogadóképességű csoportokra kell osztani.

6.7.5.3.3

A MEG-konténer töltő és ürítőnyílásaihoz két, egymás mögött elhelyezett szelepet kell minden töltő- és ürítőcsövön hozzáférhető helyre elhelyezni. Az egyik szelep lehet visszacsapó szelep is. A töltő- és ürítőszerkezetek gyűjtőcsövön is elhelyezhetők. Azokon a csőszakaszokon, amelyek mindkét végükön zárhatók és bennük folyékony termék maradhat vissza, a túlzott nyomás kialakulásának megakadályozására nyomáscsökkentő szelepet kell elhelyezni. A MEG-konténer fő leválasztó szelepein jól láthatóan fel kell tüntetni a zárás irányát. A zárószelepeket és egyéb zárószerkezetet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a MEG-konténer próbanyomásának legalább 1,5-szeresét elérő nyomásnak ellenálljanak. A csavarorsós zárószelepeknek a kézikerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni. A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.

6.7.5.3.4

A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. A csővezetékek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A gyűjtőcső és az üzemi szerelvények névleges nyomása nem lehet az elemek próbanyomásának kétharmadánál kisebb.

1158

6.7.5.4


6.7.5.4.1

Az UN 1013 szén-dioxid és az UN 1070 dinitrogén-oxid szállítására használt MEG-konténer elemeit egymástól szeleppel elválasztott, legfeljebb 3000 liter befogadóképességű csoportokra kell osztani. Az egyes csoportokat legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. Ha a felhasználó ország illetékes hatósága előírja, az egyéb gázok szállításához használt MEG-konténereket az ezen illetékes hatóság által meghatározott nyomáscsökkentő szerkezetekkel kell ellátni.

6.7.5.4.2

Ha nyomáscsökkentő szerkezetek vannak elhelyezve, a MEG-konténer minden elválasztható elemét vagy elem-csoportját egy vagy több nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is, és úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.

6.7.5.4.3

A 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban meghatározott, egyes, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló MEG-konténereket olyan nyomáscsökkentő szerkezettel lehet ellátni, amelyet annak az országnak az illetékes hatósága ír elő, amelyben használják. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából kell állnia, kivéve, ha – különleges rendeltetésű MEGkonténer esetén – a szállítandó gázzal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van rajta. A hasadótárcsa és a rugóterhelésű szerkezet közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. A hasadótárcsának ebben az esetben a rugóterhelésű szerkezet nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia.

6.7.5.4.4

A kis nyomáson cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló, többcélú MEG-konténer esetében a nyomáscsökkentő szerkezeteknek a MEG-konténerben szállítható gázok közül a legnagyobb megengedett legnagyobb üzemi nyomással rendelkező gázra a 6.7.3.7.1 pontban meghatározott nyomáson ki kell nyílniuk.

6.7.5.5


6.7.5.5.1

A nyomáscsökkentő szerkezetek – ha vannak – összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a MEG-konténert teljesen elfedi a tűz, az elemekben a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) ne múlja felül a nyomáscsökkentő szerkezetek nyitónyomásának 120%-át. A nyomáscsökkentő szerkezetekből álló rendszer legkisebb összegzett átfolyási kapacitásának meghatározására a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványban található képletet kell használni. Az egyes elemek lefúvási teljesítményének meghatározására a CGA S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadvány használható. Kis nyomáson cseppfolyósított gázok esetén az előírt összes lefúvási teljesítmény eléréséhez rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek alkalmazhatók. Többcélú MEG-konténer esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményét arra a gázra kell méretezni, amely a MEG-konténerben szállítható gázok közül a legnagyobb lefúvási teljesítményt igényli.

6.7.5.5.2

A cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló elemekre felszerelt nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes lefúvási teljesítményének számításánál figyelembe kell venni a gáz termodinamikai tulajdonságait (lásd például kis nyomáson cseppfolyósított gázokra a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for

1159

Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz), ill. nagy nyomáson cseppfolyósított gázokra a CGA S1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt). 6.7.5.6


6.7.5.6.1

A nyomáscsökkentő szerkezeteken jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat: a)

a gyártó nevét és a szerkezet vonatkozó katalógus számát;

b)

a nyitónyomást és/vagy hőmérsékletet;

c)

a legutóbbi vizsgálat időpontját;

d)

a rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek és a hasadótárcsák átfolyási keresztmetszetét mm2-ben.

6.7.5.6.2

A kis nyomáson cseppfolyósított gázokhoz használt rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:2004 és az ISO 4126-7:2004 szabvány szerint kell meghatározni.

6.7.5.7


6.7.5.7.1

A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a nyomáscsökkentő szerkezethez. Az elem és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működőképes, és kielégíti a 6.7.5.5 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást az elemből a szerkezethez. Minden csővezeték és szerelvény átfolyási keresztmetszetének legalább akkorának kell lennie, mint annak a nyomáscsökkentő szerkezetnek a bemeneti nyílása, amelyhez csatlakoztatva van. A lefúvócső névleges méretének legalább akkorának kell lennie, mint a nyomáscsökkentő szerkezet kimeneti nyílása. A nyomáscsökkentő szerkezetek kimenetéhez csatlakozó lefúvócsőnek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetnie.

6.7.5.8


6.7.5.8.1

Minden nyomáscsökkentő szerkezetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló elem gőzteréhez kell csatlakoznia. A nyomáscsökkentő szerkezetet – ha ilyen van – úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz felfelé történő akadálytalan távozása, és elkerüljék hogy a kiszabaduló gáz vagy folyadék a MEG-konténernek, a konténer elemeinek vagy a kezelőszemélyzetnek ütközzön. A gyúlékony, a piroforos és a gyújtó hatású gázok esetében a kiszabaduló gázt az elemtől el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a többi elemnek. A gőz áramlását elterelő, hőálló védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.

6.7.5.8.2

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a MEG-konténer felborulása esetén megsérüljön.

1160

6.7.5.9

Mérőeszközök

6.7.5.9.1

Ha a MEG-konténert tömegre töltik, akkor egy vagy több szintmérő eszközzel kell ellátni. Üvegből vagy egyéb törékeny anyagból készült szintjelzők nem használhatók.

6.7.5.10

A MEG-konténer tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei

6.7.5.10.1

A MEG-konténert tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.5.2.8 pontban meghatározott erőket és a 6.7.5.2.10 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.

6.7.5.10.2

A MEG-konténerre szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a MEG-konténer emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek egyetlen elemben sem eredményezhetnek túlzott feszültségeket. Minden MEG-konténert állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Az emelő vagy rögzítő szerelvényeket nem szabad az elemekre hegeszteni.

6.7.5.10.3


6.7.5.10.4

Ha a MEG-konténer nincs a 4.2.4.3 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, az elemeket és az üzemi szerelvényeket védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódó sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a MEG-konténernek a szerelvényekre való ráborulása esetén az elemek tartalma ne szabaduljon ki. Különös figyelmet kell fordítani az összekötő csővezeték védelmére. Példák a védelemre: a)

az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat hosszirányú rudakból;

b)

felborulás elleni védelem, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;

c)


d)

az elemek és az üzemi szerelvények ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával.

6.7.5.11

Típusjóváhagyás

6.7.5.11.1

Minden új MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a MEG-konténert ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek, valamint a 4.1 fejezetben és a P200 csomagolási utasításban az egyes gázokra vonatkozó követelményeknek. Ha a MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, a gyűjtőcső gyártási anyagaira, azon szabványokra, amely szerint az elemeket gyártották és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb MEG-konténerek jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.

1161

6.7.5.11.2



b)


c)

a 6.7.5.12.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható; és

d)

annak tanúsítására szolgáló bizonyítványok és dokumentumok, hogy a palackok és nagypalackok megfelelnek a vonatkozó szabványoknak.

6.7.5.12

Vizsgálat

6.7.5.12.1

Azokat a MEG-konténereket, amelyek „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása meghatározása szerint konténernek minősülnek, csak azután szabad használni, hogy a gyártási típus prototípusa sikeresen kiállta a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” IV. rész, 41 fejezetében előírt dinamikus, hosszirányú ütközési próbát.

6.7.5.12.2

Az első üzembe helyezés előtt a MEG-konténer elemeit és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat) időszakos vizsgálatot kell végezni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.7.5.12.5 pont szerint erre szükség van.

6.7.5.12.3

A MEG-konténer üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a MEG-konténer és szerelvényeinek külső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó gázokra és a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A gyűjtőcső víznyomás-próbája az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a MEG-konténert üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát az elemeken és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.5.12.4

Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények 6.7.5.12.6 pont szerinti külső állapotvizsgálatából kell állnia. Az elemeket és a csővezetékeket a P200 csomagolási utasításban előírt időszakonként a 6.2.1.6 bekezdés előírásai szerint kell vizsgálni. Amennyiben a nyomáspróbát az elemeken és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.5.12.5

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.5.12.6 pont szerinti vizsgálatokra kell kiterjednie.

6.7.5.12.6

A vizsgálat során biztosítani kell, hogy: a)

ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;

b)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos; 1162

c)


d)


e)

az előírt jelölések a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

f)

a váz- és tartószerkezet, ill. az emelésre szolgáló berendezések megfelelő állapotban legyenek.

6.7.5.12.7

A 6.7.5.12.1, 6.7.5.12.3, 6.7.5.12.4 és 6.7.5.12.5 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság által felhatalmazott szervezetnek kell elvégeznie vagy hitelesítenie. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a MEG-konténer adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő MEG-konténeren az elemek, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.

6.7.5.12.8

Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a MEG-konténer addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot és ellenőrzéseket ki nem állta.

6.7.5.13

Jelölés

6.7.5.13.1

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblát nem szabad az elemekre rögzíteni. Az elemeket a 6.2 fejezet szerint kell jelölni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: a)


b)




ii)

a gyártási év;


Jóváhagyási információk

i)


.



iii) a típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet; iv) típusjóváhagyási szám; v) 15)

„AA” betűk, ha a típust alternatív kialakításúként hagyták jóvá (lásd a 6.7.1.2


1163

bekezdést); d)

Nyomások i)

a próbanyomás (bar, túlnyomás)16);

ii)

az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja (hónap és év);

iii) az üzembe helyezés előtti nyomáspróbát tanúsító szakértő azonosító jele; e)

Hőmérsékletek i)

f)

g)

tervezési hőmérséklet-tartomány (°C)16);

Elemek/űrtartalom i)

az elemek száma;

ii)

az elemek összes víztérfogata (liter) 16);


a legutóbbi időszakos vizsgálat típusa (5-évenkénti, soronkívüli);

ii)


iii) a felhatalmazott szervezet azonosító jele, amely a legutóbbi vizsgálatot végezte vagy tanúsította.

16)

A mértékegységet fel kell tüntetni.

1164

6.7.5.13.1 ábra: Az azonosító tábla jelölés példája A tulajdonos nyilvántartási száma GYÁRTÁSI INFORMÁCIÓK Gyártási ország Gyártási év Gyártó Gyártó sorozatszáma JÓVÁHAGYÁSI INFORMÁCIÓK Jóváhagyó ország Típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet Típusjóváhagyási szám „AA” (ha alkalmazható) A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték NYOMÁSOK Próbanyomás bar Üzembe helyezés előtti (hh/éééé) Tanúsító azonosítója nyomáspróba időpontja HŐMÉRSÉKLETEK Tervezési hőmérséklet-tartomány °C-tól °C-ig ELEMEK/ŰRTARTALOM Elemek száma Az elemek összes víztérfogata liter IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK Vizsgálat típusa Vizsgálat Tanúsító jele Vizsgálat típusa Vizsgálat Tanúsító jele időpontja időpontja (hh/éééé) (hh/éééé)

6.7.5.13.2

A következő adatokat a MEG-konténerhez biztosan rögzített fémtáblán kell tartósan feltüntetni: Az üzemben tartó neve A töltet megengedett legnagyobb tömege …… kg Üzemi nyomás 15 °C-on …… bar (túlnyomás) Megengedett legnagyobb bruttó tömeg …… kg Az üres (tára) tömeg …… kg.

1165

6.8 FEJEZET A FÉMBŐL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK, VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMŰVEK ÉS TÖBBELEMES GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 6.8 Fémtartányok Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 2. Az adalékoló berendezéssel ellátott rögzített tartányokra (tartányjárművekre) és leszerelhető tartányokra lásd a 3.3 fejezet 664 különleges előírását. 6.8.1

Alkalmazási terület

6.8.1.1

Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra, a battériás járművekre, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak –

a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra és a battériás járművekre (bal oldali oszlop);

–

a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb oldali oszlop) kell alkalmazni. 6.8.1.2

Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony és a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra és battériás járművekre kell alkalmazni.

tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre

6.8.1.3

A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás járművekre és MEG-konténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.3 – 6.8.5 szakasz különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz követelményeit.

6.8.1.4

Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.

1166

6.8.2

Az összes osztályra vonatkozó követelmények

6.8.2.1

Gyártás Alapelvek

6.8.2.1.1

A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon: –

6.8.2.1.2

6.8.2.1.3

a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek;

– a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek. A tartányoknak és rögzítőelemeiknek a A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybe- mellett a következőkből eredő igénybevételeket kell elviselniük: vételeket kell elviselniük: – menetirányban a kétszeres összes tömeg; – menetirányban a kétszeres összes tömeg; – menetirányra merőlegesen az egyszeres – vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg (ha a menetösszes tömeg; irány egyértelműen nem határozható – függőlegesen felfelé az egyszeres összes meg, akkor minden irányban a kétszeres tömeg; összes tömeg); – függőlegesen lefelé a kétszeres összes – függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg. tömeg; – függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg. A tartányok falvastagságának legalább a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.21 pontban meghatározottnak kell lennie.

a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.20

6.8.2.1.4

A tartányokat a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a 6.8.2.7 bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a 6.8.2.1.6 – 6.8.2.1.26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani.

6.8.2.1.5

Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait).

6.8.2.1.6

A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell betartani.

6.8.2.1.7

Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek. A 6.8.2.2.6 pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kPa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kPa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy 1167

akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kPa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást. A tartányok anyaga 6.8.2.1.8

A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek –20 °C és +50 °C között, hacsak az egyes osztályoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva.

6.8.2.1.9

A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a „veszélyes reakció” fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmazhatnak. Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszámításakor nem szabad tekintetbe venni.

6.8.2.1.10

Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten – különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben – szavatolható. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint.

6.8.2.1.11

Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett, ahol Re

= a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm

= a szakítószilárdság.

A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához. 6.8.2.1.12

Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10000 meghatározott szakítószilárdság, N/mm2 ,

azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet.1) A tartány falvastagságának méretezése 6.8.2.1.13

1)

A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és – szükség esetén – a következő igénybevételeket is:

Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az

l = 5,65 F o képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe. 1168

Az olyan járműveknél, ahol a tartány a jármű önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell méretezni, hogy az egyébként fellépő hatásokon kívül az ebből eredő igénybevételeket is kiállja. Az ezekből az igénybevételekből a tartány, ill. a rögzítőelemek legjobban igénybevett helyén keletkező s feszültség nem haladhatja meg a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott értéket.

6.8.2.1.14

Az igénybevételeknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni: – határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy – határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.

A tervezési nyomás a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel. Ha a kódban „G” szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni: a)

Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus nyomásának kétszeresére kell méretezni.

b)

Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni.

Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni: c)

Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a 150 kPa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.

d)

A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a töltési vagy ürítési nyomás 1,3szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.

6.8.2.1.15

A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező  feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni.

6.8.2.1.16

Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett  feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték:

< 0,75 Re vagy  < 0,5 Rm ahol Re

= a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm

= a szakítószilárdság.

Az Re és Rm értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a 1169

legkisebb értékeket nem lehet meghaladni. A tartány legkisebb falvastagsága 6.8.2.1.17

A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték:

e

PT D 2

e

PC D 2 , ahol

e

= a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben

PT

= a próbanyomás MPa-ban

PC

= a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban

D

= a tartány belső átmérője mm-ben



= a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben



= 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembe vételéhez, a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján.

A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.21 a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.20 pontban meghatározott értéknél. 6.8.2.1.18

2)

3)

A 6.8.2.1.21 pontban említetteken kívüli, 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű2), kör keresztmetszetű tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból3) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő2) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült.

A tartány falvastagságának legalább 5 mmnek kell lennie, ha szerkezeti acélból3) van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő2) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb.

A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

1170

Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet4) szerinti vastagságot jelenti: e1 

6.8.2.1.20

Rm1 A1 2

Ha a tartány az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű2) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű2) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 4 mmnél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. Azokat az eseteket kivéve, amelyekről a 6.8.2.1.21 pont rendelkezik, a 6.8.2.1.20 a) vagy b) pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: A tartány átmérője Ausztenites rozsdamentes acél A tartány legkisebb falvastagsága

6.8.2.1.19

464e0 3

Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű2) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű2) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 4 mmnél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:

1,80 m 2,5 mm

 1,80 m 3 mm

Ausztenites-ferrites rozsdamentes acél Egyéb acél

3 mm

3,5 mm

3 mm

4 mm

Alumíniumötvözet

4 mm

5 mm

99,80%-os tisztaságú alumínium

6 mm

8 mm

Az 1990. január 1-je után gyártott tartányok A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet akkor rendelkeznek a 6.8.2.1.19 pontban – olyan teljes külső védelem, mint a említett védelemmel, ha a következő vagy „szendvics”-szerkezet, ahol a külső ezekkel egyenértékű előírások5) teljesülnek: burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy

2

4)

Ez a képlet a következő általános képletből adódik: e1  e0

3

 Rm0 A0     R A  , ahol m1 1  

e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben; e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint; Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm 2-ben); A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban); Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban. 5)

Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

1171

a)

b)

Porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok sérülés elleni védőszerkezetének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. Az egyéb anyagok szállítására használt tartányok akkor védettek a sérülések ellen, ha: 1. A legfeljebb 2 m görbületi sugarú, kör vagy ellipszis keresztmetszetű tartányok el vannak látva erősítőelemekkel (válaszfalakkal, hullámtörő lemezekkel, külső vagy belső abroncsokkal), amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy a következő feltételek közül legalább az egyiknek megfelelnek: – két szomszédos erősítőelem távolsága legfeljebb 1,75 m

– –

olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy kettős falú tartány.

Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány favastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság.

– két válaszfal vagy hullámtörő Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két lemez közötti rész térfogata leg- fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább feljebb 7500 liter. 0,5 mm vastag szerkezeti acél3), vagy legAz abroncsok merőleges keresztalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műametszeti tényezőjének legalább nyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szi10 cm3-nek kell lennie (az együttlárd hab is használható, amelynek ütéselműködő tartányfal-résszel együtt). nyelő képessége olyan, mint pl. a kemény A külső abroncsok kiálló éleit lega- poliuretán-habé. lább 2,5 mm sugárral kell lekerekíteni. A válaszfalaknak és a hullámtörő lemezeknek meg kell felelniük a 6.8.2.1.22 pont előírásainak. A válaszfalak és a hullámtörő lemezek falvastagsága soha nem lehet kisebb a tartány falvastagságánál. 2. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagsága megfelel a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány favastagsága pedig legalább akkora, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság. 3. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél3), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a poliuretán-habé. 1172

4. Az 1. pontban említettektől eltérő formájú, különösen a koffer alakú tartányoknál a tartány magasságának felénél, körben a magasság legalább 30%-át kitevő részén olyan kiegészítő védelemmel van ellátva, amelyet úgy terveztek, hogy a különleges deformációs munka legalább egyenlő legyen az olyan szerkezeti acél3) tartányéval, amely 5 mm falvastagságú, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy 6 mm falvastagságú, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb. Ezt a kiegészítő védőelemet a tartányra tartósan kell rögzíteni. Ez a követelmény – a különleges deformációs munka további vizsgálata nélkül – akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kiegészítő védelem a tartány erősítendő részével azonos anyagból készült lemez hozzáhegesztéséből áll úgy, hogy a legkisebb falvastagság megfelel a 6.8.2.1.18 pontban említettnek. Ez a védelem attól a lehetséges igénybevételtől függ, amely baleset során az olyan szerkezeti acél3) tartányban keletkezne, amelynek falvastagsága 5 mm, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy fal-vastagsága 6 mm, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb. Ha a tartány más fémből készült, az egyenértékű vastagságot a 6.8.2.1.18 pontban található képlet adja. Leszerelhető tartányoknál ilyen védelemre nincs szükség, ha a tartányt minden oldalról a hordozó jármű oldalfalai védik. 6.8.2.1.21

A legfeljebb 5000 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 5000 liter űrtartalmú, szivárgás-mentes kamrákra osztott tartányoknál a 6.8.2.1.14 a) pont szerint számított falvastagság tovább csökkenthető legfeljebb a következő táblázatban megadott értékekig, kivéve, ha a 6.8.3 vagy a 6.8.4 szakaszban más érték van A tartány A tartány vagy Legkisebb legnagyobb tartánykamra falvastagság, görbületi űrtartalma, m3 mm sugara, m Szerkezeti acél esetén 3 2 5,0 2…3 3 3,5 4  3,5 de 5,0 1173

A tartány legkisebb falvastagsága

6.8.2.1.22

Ha nem szerkezeti acélt3), hanem más fémet használnak, a falvastagságot a 6.8.2.1.18 pontban előírt egyenérték-képlettel kell számítani és nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: A tartány legnagyobb 2–3 2–3 2 görbületi sugara, m A tartány vagy tartány- 5,0 3,5  3,5 de kamra űrtartalma, m3 5,0 Ausztenites rozsda2,5 mm 2,5 mm 3 mm mentes acél Egyéb acél 3 mm 3 mm 4 mm Alumínium ötvözet 4 mm 4 mm 5 mm 99,80%-os tisztaságú 6 mm 6 mm 8 mm alumínium A válaszfalak és a hullámtörők falvastagsága sohasem lehet kisebb, mint a tartányfal vastagsága. A hullámtörőknek és a válaszfalaknak domborúnak (legalább 10 cm mélységgel) vagy hullámos vagy alakos kiképzésűnek kell lenniük, vagy más módon úgy kell megerősíteni, hogy azonos szilárdságúak legyenek. A hullámtörő lemez felületének legalább akkorának kell lennie, mint a tartány – amelyben a hullámtörő lemez van – keresztmetszeti területének 70%-a. Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése

6.8.2.1.23

A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták. Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő minőségét. A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt  varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni:  = 0,8:

a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális vizsgálatnak kell alávetni, és szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell végezni. Minden „T” csatlakozást meg kell vizsgálni úgy, hogy a teljes vizsgált varrathossz nem lehet kisebb, mint az összes hossz- és körvarrat, ill. sugárirányú varrat (a tartányfenekeknél) együttes hosszának 10%-a.

 = 0,9:

roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell;

 = 1,0:

az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni.

Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg.

1174

Egyéb gyártási követelmények 6.8.2.1.24

A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körülmények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén.

6.8.2.1.25

A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.

6.8.2.1.26

Ha a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

6.8.2.1.27

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartányokat a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni. A tartányokat el kell látni legalább egy

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tankkonténerek minden részének villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.

földelő szerelvénnyel, ami a „ ” szimbólummal jól látható módon meg van jelölve és alkalmas az elektromos csatlakoztatáshoz. 6.8.2.1.28

A tartány felső részén levő szerelvények védelme A tartányok tetején levő szerelvényeket és tartozékokat a felborulásból adódó sérülések ellen védeni kell. A védelem állhat erősítő-gyűrűk, védőtetők, kereszt- és hosszirányú elemek elhelyezéséből, amelyeknek alakja olyan, hogy kielégítő védelmet nyújt.

6.8.2.2

Szerelvények

6.8.2.2.1

Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók. A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen –

összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és

–

meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.

A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyez- Az üzemi szerelvények tömítettségét még ni, hogy a tartányfalon szükséges nyílások akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer száma a lehető legkevesebb legyen. felborul. Az üzemi szerelvények tömítettségét, beleértve a vizsgálónyílások zárószerkezetét (fedelét) is, még akkor is biztosítani kell, ha a tartány felborul. Figyelembe kell venni 1175

azokat az erőhatásokat is (gyorsulást, dinamikus nyomást), amelyek ütközés során léphetnek fel. A tartány tartalmának az ütközés miatt fellépő feszültségcsúcs hatására történő kis mértékű kiszivárgása azonban megengedhető. A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni. A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg. 6.8.2.2.2

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: – egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint – minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: – egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből; – egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből6), amely minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van elhelyezve; és – minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva. A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia. A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6)

Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető.

1176

A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel a tartánytest alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. 6.8.2.2.3

A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére szelepekkel lehet ellátni; a vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a 6.8.2.2.6 pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási nyomáshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni.

6.8.2.2.4

Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie.

6.8.2.2.5

(fenntartva)

6.8.2.2.6

Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelnie.

6.8.2.2.7

Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.

6.8.2.2.8

A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva7) kell lennie.

6.8.2.2.9

Ha a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.

7)

A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

1177

6.8.2.2.10

Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani: A hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a biztonsági szelep hibás működését okozhatja.

6.8.2.3

Típusjóváhagyás

6.8.2.3.1

Minden új tartányjármű, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás jármű, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel. A bizonyítványban fel kell tüntetni: –

a vizsgálat eredményeit;

–

a típus jóváhagyási számát; A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből8), amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia.

–

a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot;

–

6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A”táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták;

–

szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport). A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is.

A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak általában összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típusjóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni. Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot). Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat a szelepeket és egyéb üzemi szerelvényeket, amelyekre a 6.8.2.6.1 pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kívánságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típusjóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a vizsgálati eredményeket bemutatják és a szelepek, ill. egyéb üzemi szerelvények a kívánt célra alkalmasak. 8)


1178

6.8.2.3.2

Ha a tartányokat, battériás járműveket, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján gyártott tartányokra, battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes. A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyítványban.

6.8.2.3.3

A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a 6.8.4 szakasz TA4 különleges előírása (és így az 1.8.7.2.4 pont) nem vonatkozik. A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt az ADR vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát. Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát. Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható. Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok, battériás-járművek, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek az ADR követelményeinek. Ha már nem felelnek meg az ADR követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi. A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes ADR előírásoknak való megfelelőség értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget (lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét. Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti. A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt. Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek.

6.8.2.3.4

Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes ADR előírásainak kell megfelelnie. A tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes. Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik. Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartány1179

vizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni. Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani. 6.8.2.4

Vizsgálatok

6.8.2.4.1

Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: –

annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal;

–

a szerkezeti jellemzők ellenőrzését9);

–

a belső és a külső állapot vizsgálatát;

–

a folyadéknyomás-próbát10) a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és a tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

–

A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás – a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni: Tervezési nyomás (bar) Próbanyomás (bar) 11) G G11) 1,5 1,5 2,65 2,65 4 4 10 4 15 4 21 10 (412)) A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található. A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni. A vizsgálatot minden kamrán legalább akkora nyomással kell végrehajtani, mint a legnagyobb üzemi nyomás 1,3-szerese. A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni. Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni. A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni. 6.8.2.4.2

A tartányokat és szerelvényeiket legalább hat évenként

legalább öt évenként

időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia: 9)

10) 11) 12)

A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint. Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes. G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést). Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

1180

–

a belső és külső állapot vizsgálatát;

–

a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését;

–

általában folyadéknyomás-próbát10) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).

A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető. 6.8.2.4.3

A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően legalább három évenként

legalább két és fél évenként

közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott időpont előtt, ill. után is elvégezhető. Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a közbenső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont után legkésőbb három évvel legkésőbb két és fél évvel egy további közbenső vizsgálatot kell végezni. A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia. Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb. Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie. A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni. 6.8.2.4.4

Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekinthető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető.

6.8.2.4.5

A 6.8.2.4.1 – 6.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára. Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.2.5

Jelölés

6.8.2.5.1

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát 1181

kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti: –

a jóváhagyás száma;

–

a gyártó megnevezése vagy jele;

–

a gyártási sorozat száma;

–

a gyártás éve;

–

a próbanyomás (túlnyomás)13);

–

külső tervezési nyomás13) (lásd a 6.8.2.1.7 pontot)

–

az űrtartalom13)–több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma–, ami után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva;

–

tervezési hőmérséklet13) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C)

–

a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott tömörségi vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni; a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata;

– –

6.8.2.5.2

13)

a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és – ha van – a védőborítás (bélés) anyaga; – a tartány egészére alkalmazott próbanyomás (túlnyomás) és az egyes kamrák próbanyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti próbanyomás kisebb, mint az egész tartány próbanyomása, MPa-ban vagy bar-ban13). A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást13) is fel kell tüntetni. A következő adatokat a tartányjárművön A következő adatokat a tankkonténeren (magán a tartányon vagy egy táblán) kell (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni: feltüntetni: – a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; – a tulajdonos és üzemben tartó neve; – a tartányjármű saját tömege13); – a tartány űrtartalma13); – a tartányjármű saját megengedett leg– saját tömeg13); 13) nagyobb összes tömege . – a megengedett legnagyobb összes tömeg13); A következő adatokat magán a leszerelhető – a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetétartányon vagy egy táblán kell feltüntetni: ben a szállításra engedélyezett anyag(ok) – a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; helyes szállítási megnevezése; – „leszerelhető tartány” – a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; – a tartány saját tömege13); – a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok – a tartány megengedett legnagyobb összes esetében minden különleges előírás TC tömege13); és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a – a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetétartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 ben a szállításra engedélyezett anyag(ok) fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel helyes szállítási megnevezése; van tüntetve. – a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; – a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC

A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

1182

és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve. 6.8.2.6

A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó követelmények Megjegyzés: A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait.

6.8.2.6.1

Tervezés és gyártás A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4, ill. a 6.8.2.3.3 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes. A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.2.7 és a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók. Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás

(1) Minden tartányra EN 14025:2003 + AC:2005

A dokumentum címe

A vonatkozó Új típusMeglévő típusbekezdés, ill. jóváhagyásra, ill. jóváhagyás pont típusjóváhagyás visszavonásának megújítására legkésőbbi alkalmazható időpontja

(2)

(3)

(4)

(5)

Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 2005. jan. 1. és Fém nyomástartó tartályok. 2009. jún. 30. Tervezés és gyártás között EN 14025:2008 Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 és 2009. júl. 1. és Fém nyomástartó tartályok. 6.8.3.1 2016. dec. 31. Tervezés és gyártás között EN 14025:2013 Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 és további Fém nyomástartó tartályok. 6.8.3.1 intézkedésig Tervezés és gyártás EN 14432:2006 Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.2.1 további Folyékony vegyszerek szállítóintézkedésig tartályainak szerelvényei. Termékürítő és levegő-beömlő szelepek EN 14433:2006 Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.2.1 további Folyékony vegyszerek szállítóintézkedésig tartályainak szerelvényei. Fenékszelepek Legfeljebb 50 kPa legnagyobb üzemi nyomású tartányokra olyan anyagok szállításához, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában „G” betűt tartalmazó tartánykód található 1183

Hivatkozás

(1) EN 13094:2004

EN 13094:2008 + AC:2008

A dokumentum címe


(2) (3) Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció

Tartányokra a 2 osztály gázaihoz EN 12493:2001 Hegesztett acéltartályok csepp(a C melléklet folyósított szénhidrogéngázhoz kivételével) (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás Megjegyzés: A közúti tartálykocsik az ADR értelmében „rögzített tartányok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

EN 12493:2008 (a C melléklet kivételével)

EN 12493:2008 + A1:2012 (a C melléklet kivételével)

EN 12493:2013 (a C melléklet kivételével)

EN 12252:2000

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17); 6.8.2.4.1 (kivéve a tömörségi próbát); 6.8.2.5.1, 6.8.3.1 és 6.8.3.5.1 LPG-berendezések és –tartozékok. 6.8.2.1 (kivéve Hegesztett acéltartályok csepp6.8.2.1.17); folyósított szénhidrogéngázhoz 6.8.2.5, (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. 6.8.3.1, Tervezés és gyártás 6.8.3.5, Megjegyzés: A közúti tartálykocsik 6.8.5.1 – az ADR értelmében „rögzített tartá- 6.8.5.3 nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”. LPG-berendezések és –tartozékok. 6.8.2.1 (kivéve Hegesztett acéltartályok csepp6.8.2.1.17); folyósított szénhidrogéngázhoz 6.8.2.5, (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. 6.8.3.1, Tervezés és gyártás 6.8.3.5, Megjegyzés: A közúti tartálykocsik 6.8.5.1 – az ADR értelmében „rögzített tartá- 6.8.5.3 nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”. LPG-berendezések és –tartozékok. 6.8.2.1; Hegesztett acéltartályok csepp6.8.2.5, folyósított szénhidrogéngázhoz 6.8.3.1, (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. 6.8.3.5, Tervezés és gyártás 6.8.5.1 – Megjegyzés: A közúti tartálykocsik 6.8.5.3 az ADR értelmében „rögzített tartányok”, ill. „leszerelhető tartányok”. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt 6.8.3.2 (LPG-gázt) szállító közúti tartály- (kivéve kocsik berendezései 6.8.3.2.3) Megjegyzés: A közúti tartálykocsik az ADR értelmében „rögzített tartá1184

(4) 2005. jan. 1. és 2009. dec. 31. között

(5)


2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

2010. jan. 1. és 2013. jún. 30. között

2014. dec. 31.

2013. dec. 31-ig

2015. dec. 31.


2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

Hivatkozás

A dokumentum címe


(1)

(2) nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

(3)

(4)

(5)

LPG-berendezések és -tartozékok. 6.8.3.2 további LPG-t szállító közúti tartálykocsik (kivéve intézkedésig szerelvényei 6.8.3.2.3) és Megjegyzés: A közúti tartálykocsik 6.8.3.4.9 az ADR értelmében „rögzített tartányok”, ill. „leszerelhető tartányok”. EN 14129:2014 LPG-berendezések és -tartozékok. 6.8.2.1.1 és további LPG-t tároló nyomástartó edények 6.8.3.2.9 intézkedésig lefúvató szelepei EN 13530-2:2002 Kriogén tartályok. Nagyméretű, 6.8.2.1 (kivéve 2005. jan. 1. és szállítható, vákuumszigetelésű 6.8.2.1.17), 2007. jún. 30. tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, 6.8.2.4, 6.8.3.1 között ellenőrzés és vizsgálatok és 6.8.3.4 EN 13530-2:2002 Kriogén tartályok. Nagyméretű, 6.8.2.1 (kivéve további +A1:2004 szállítható, vákuumszigetelésű 6.8.2.1.17), intézkedésig tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, 6.8.2.4, 6.8.3.1 ellenőrzés és vizsgálatok és 6.8.3.4 EN 14398-2:2003 Kriogén tartályok. Nagyméretű, 6.8.2.1 (kivéve 2005. jan.4. és (az 1. táblázat szállítható, nem vákuumszigetelésű 6.8.2.1.17, 2016. dec.31. kivételével) tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, 6.8.2.1.19 és között ellenőrzés és vizsgálat 6.8.2.1.20), Megjegyzés: Ez a szabvány nem 6.8.2.4, 6.8.3.1 alkalmazható a –100 °C alatti hő- és 6.8.3.4 mérsékleten szállított gázokhoz. EN 14398-2:2003 + Kriogén tartályok. Nagyméretű, 6.8.2.1 (kivéve további A2:2008 szállítható, nem vákuumszigetelésű 6.8.2.1.17, intézkedésig tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, 6.8.2.1.19 és ellenőrzés és vizsgálat 6.8.2.1.20), Megjegyzés: Ez a szabvány nem 6.8.2.4, 6.8.3.1 alkalmazható a –100 °C alatti hő- és 6.8.3.4 mérsékleten szállított gázokhoz. EN 1626:2008 (a B Kriogén tartályok. Szelepek kriogén 6.8.2.4 és további szelep kategória üzemhez 6.8.3.4 intézkedésig kivételével) Mérgező vagy maró járulékos veszéllyel nem rendelkező, 50 °C-on legfeljebb 110 kPa gőznyomású folyékony kőolaj termékek és egyéb, 3 osztályba tartozó anyagok, ill. benzin szállítására szolgáló tartányokra EN 13094:2004 Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 2005. jan. 1. és Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar 2009. dec. 31. üzemi nyomásra. Kialakítás és között konstrukció EN 13094:2008 + Veszélyes anyagok szállítótartályai. 6.8.2.1 további AC:2008 Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar intézkedésig üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció EN 13082: 2001 Szállítótartályok veszélyes anyagok 6.8.2.2 és 2005. jan. 1. és 2014. dec. 31. szállítására. A szállítótartályok 6.8.2.4.1 2013. jún. 30. szerelvényei. Gázlefejtő szelep között EN 12252:2005 + A1:2008

1185

Hivatkozás

A dokumentum címe


(1) (2) EN 13082: 2008 + Szállítótartályok veszélyes anyagok A1:2012 szállítására. A szállítótartályok szerelvényei. Gázlefejtő szelep EN 13308:2002 Veszélyes anyagok szállítótartályai. A tartályok kezelőelemei. Nyomáskiegyenlítetlen fenékszelep EN 13314:2002 Veszélyes anyagok szállítótartályai. A tartályok kezelőelemei. Töltőnyílásfedél EN 13316:2002 Veszélyes anyagok szállítótartályai. A tartályok kezelőelemei. Nyomáskiegyenlített fenékszelep EN 13317:2002 Veszélyes anyagok szállítótartályai. (a B Melléklet B.2 A tartályok kezelőelemei. táblázata és ábrája Búvónyílásfedél kivételével) (az anyagnak az EN 13094:2004, 5.2 paragrafus követelményeinek meg kell felelnie) EN 13317:2002 + Veszélyes anyagok szállítótartályai. A1:2006 A tartályok kezelőelemei. Búvónyílásfedél EN 14595:2005 Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A szállítótartályok szerelvényei. Túlnyomásos és depressziós szellőztetés EN 16257:2012 Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. Kezelőelemek. 100 mm-től eltérő (névleges) átmérőjű lábszelepek 6.8.2.6.2

(3) 6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


(5)

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


6.8.2.2 és 6.8.2.4.1


6.8.2.2 és 6.8.2.2.2


2012. dec. 31.

Vizsgálat A 6.8 fejezet (3) oszlopban hivatkozott előírásainak való megfelelés céljából a tartányok vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványt kell alkalmazni, ahogy azt a (4) oszlop előírja. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás (1) EN 12972:2007

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

(2) Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A fém szállítótartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése 1186

(3) 6.8.2.4; 6.8.3.4

Alkalmazható (4) további intézkedésig

6.8.2.7

A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó követelmények Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.2.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.8.2.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a tartányoknak is meg kell felelniük. Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá. A vizsgálatokra és a jelölésekre a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott, megfelelő szabványok is alkalmazhatók.

6.8.3

A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások

6.8.3.1

A tartányok gyártása

6.8.3.1.1

A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat acélból kell készíteni. Hegesztés nélküli tartány esetén a 6.8.2.1.12 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás és az anyagtól függő, a következőkben megadott értékhatárokkal egyenlő vagy ezeknél kisebb  feszültség elfogadható: a)

ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya 0,66-nál nagyobb, de nem haladja meg a 0,85-öt:

 0,75 Re; b)

ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya nagyobb, mint 0,85:  0,5 Rm.

6.8.3.1.2

A hegesztett tartányok gyártási anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz előírásait kell alkalmazni.

6.8.3.1.3

(fenntartva) A battériás járművek és a MEG-konténerek gyártása

6.8.3.1.4

A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és palackkötegeket a 6.2 fejezet szerint kell gyártani. Megjegyzés: 1. Azokra a palackkötegekre, amelyek nem battériás jármű vagy MEG-konténer elemei, a 6.2 fejezet követelményei vonatkoznak. 2. A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező tartányokat a 6.8.2.1 és a 6.8.3.1 bekezdés szerint kell gyártani. 3. A leszerelhető tartányok14) nem tekinthetők battériás jármű vagy MEGkonténer elemeinek.

6. 14)

A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

1187

.3.1.5

Az elemeknek és rögzítésüknek alkalmasnak kell lenniük a megengedett legnagyobb rakomány mellett a 6.8.2.1.2 pontban meghatározott erők felvételére. Bármelyik erő hatására a feszültség az elem és rögzítésének leginkább igénybevett részén nem lehet nagyobb a 6.2.5.3 bekezdésben meghatározott  értéknél palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek esetén, illetve a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott  értéknél tartányok esetében.

6.8.3.2

Szerelvények

6.8.3.2.1

A tartányok kifolyócsöveinek vakkarimával vagy azzal egyenértékű megbízhatóságú szerkezettel elzárhatóknak kell lenniük. A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál ezeket a vakkarimákat vagy az azzal egyenértékű szerkezeteket el lehet látni legfeljebb 1,5 mm átmérőjű nyomáscsökkentő furatokkal.

6.8.3.2.2

A cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 pontban előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítőnyílással, ha az üzemeltetéshez, ill. a biztonság érdekében szükségesek.

6.8.3.2.3

A gyúlékony vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű tartányok minden töltő- és ürítőnyílása belső zárószelepének azonnal záródónak kell lennie, amely a tartány véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. A belső zárószelepeknek távolról is működtethetőnek kell lennie. A nem mérgező, gyúlékony, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál azonban a távolról működtethető belső zárószelep visszacsapó szeleppel is helyettesíthető, de kizárólag a tartány gőzfázisában levő töltőnyílásoknál. A visszacsapó szelepet a tartány belsejében kell elhelyezni, rugóterhelésűnek kell lennie, úgy, hogy a szelep lezárjon, ha a nyomás a töltővezetékben a tartányban levő nyomással megegyezik vagy annál kisebb, és megfelelő tömítéssel kell ellátni.15)

6.8.3.2.4

A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok minden 1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílását – kivéve a biztonsági szelepek nyílásait és a zárt légtelenítő nyílásokat – fel kell szerelni belső zárószerkezettel.

6.8.3.2.5

A 6.8.2.2.2, a 6.8.3.2.3 és a 6.8.3.2.4 pont előírásaitól eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt a külső sérülésekkel szemben.

6.8.3.2.6

Ha a tartány mérőeszközzel van felszerelve, ennek a szállított anyaggal közvetlenül érintkező része nem lehet áttetsző anyagból. Ha hőmérők vannak, ezek nem nyúlhatnak be közvetlenül a gázba vagy a folyadékba a tartány falán keresztül.

6.8.3.2.7

A tartány felső részén levő töltő- és ürítőnyílásokat a 6.8.3.2.3 pontban előírtakon kívül fel kell szerelni egy második, külső zárószerkezettel is. Ennek vakkarimával vagy más, egyenértékű biztonságot adó szerkezettel zárhatónak kell lennie.

15)

Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

1188

6.8.3.2.8

A biztonsági szelepeknek meg kell felelniük a következő 6.8.3.2.9 – 6.8.3.2.12 pont követelményeinek.

6.8.3.2.9

A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat el lehet látni rugóterhelésű biztonsági szelepekkel. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9…1,0-szeresénél. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos. A biztonsági szelepek szükséges teljesítményét a 6.7.3.8.1.1 pontban található képlettel kell meghatározni.

6.8.3.2.10

Ha a tartányt tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.9 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelepek felszerelését.

6.8.3.2.11

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat legalább két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni, amelyek a tartányon feltüntetett legnagyobb üzemi nyomáson képesek kinyílni. A biztonsági szelepek közül kettőt úgy kell méretezni, hogy egyenként képesek legyenek a normális üzemelés során a párolgással létrejövő gázokat kiengedni a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé. A biztonsági szelepek közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a próbanyomásnál átszakad. Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek kombinációjának olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást. A 6.8.2.1.7 pont előírásait a vákuumszigetelésű tartányokra nem kell alkalmazni.

6.8.3.2.12

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szerkezetek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.

6.8.3.2.13

A gördíthető, leszerelhető tartányok szelepeit védőkupakkal kell ellátni. Hőszigetelés

6.8.3.2.14

Ha a cseppfolyósított gázok szállítására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek –

vagy napsugárzás elleni fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el;

–

vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

6.8.3.2.15

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat hőszigeteléssel kell ellátni, amit teljes (folytonos) burkolattal kell védeni. Ha a tartány és a burkolat között légüres tér van (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy alakváltozás nélkül legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomást (túlnyomást) viseljen el. A „tervezési nyomás” 1.2.1 szakaszban adott meghatározásától eltérően a méretezés során a külső és a belső erősítő elemek figyelembe vehetők. Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel. Ezen a szerkezeten keresztül a nedvesség nem szivároghat be a hőszigetelő rétegbe.

6.8.3.2.16

Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a felerősítő elemekhez nem szabad gyúlékony anyagot felhasználni. 1189

A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság beleegyezésével – a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot. 6.8.3.2.17

A 6.8.2.2.4 pont követelményeitől eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat nem kell vizsgálónyílással ellátni. Battériás járművek és MEG-konténerek szerelvényei

6.8.3.2.18

Az üzemi és szerkezeti szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a battériás jármű, ill. a MEG-konténer keretváza és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A zárószelepekhez vezető gyűjtőcső vezetéknek elegendően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a szelep, ill. a csővezeték nyíródása, ill. a nyomástartó tartály tartalma ne szabadulhasson ki. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.8.3.2.19

A sérülésből adódó elfolyás elkerülése érdekében a gyűjtőcső rendszert, az ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepeket úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjanak állni.

6.8.3.2.20

A gyűjtőcső rendszert –20 °C…+50 °C hőmérséklet tartományban történő üzemelésre kell tervezni. A gyűjtőcső rendszert úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csővezetéket megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni. A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.

6.8.3.2.21

Az UN 1001 oldott acetilén kivételével a gyűjtőcső rendszer legnagyobb megengedett  feszültsége a tartány próbanyomásánál nem haladhatja meg az anyagra szavatolt folyáshatár 75%-át. A gyűjtőcső rendszer szükséges falvastagságát az UN 1001 oldott acetilén esetében jóváhagyott műszaki szabályzat alapján kell kiszámítani. Megjegyzés: A folyáshatárra lásd a 6.8.2.1.11 pontot. Ezen bekezdés alapvető követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a következő szabványokat alkalmazzák: (fenntartva).

6.8.3.2.22

A 6.8.3.2.3, a 6.8.3.2.4 és a 6.8.3.2.7 pont követelményeitől eltérően a battériás jármű, ill. MEG-konténer elemeit képező palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és palackkötegeknél az előírt zárószerkezet a gyűjtőcső rendszeren belül is elhelyezhető.

6.8.3.2.23

Ha az egyik elemen biztonsági szelep van, és az elemek között zárószerkezetek vannak, akkor minden egyes elemet el kell látni ilyen biztonsági szeleppel.

6.8.3.2.24

A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.

6.8.3.2.25

A mérgező gázok szállítására szolgáló minden elemnek, beleértve a palackkötegek minden egyes palackját, zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie. 1190

6.8.3.2.26

A mérgező gázok szállítására szolgáló battériás járműveken és MEG-konténereken nem lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság követelményeinek.

6.8.3.2.27

Ha a battériás járművet, ill. MEG-konténert tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.26 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelep felszerelését.

6.8.3.2.28

Azokat a tartályokat, amelyek gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer elemei, legfeljebb 5000 liter űrtartalmú csoportokká kell egyesíteni, amelyeknek zárószeleppel elválaszthatónak kell lenniük. Ha a gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer e fejezetnek megfelelő tartányokból áll, minden elemnek zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.3

Típusjóváhagyás Nincs különleges előírás.

6.8.3.4

Vizsgálatok

6.8.3.4.1

Minden hegesztett tartány anyagát, kivéve azokat a palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és a palackkötegek palackjait, amelyek battériás jármű, ill. MEG-konténer elemei, a 6.8.5 szakaszban előírt módszerrel kell megvizsgálni.

6.8.3.4.2

A próbanyomásra vonatkozó alapkövetelményeket a 4.3.3.2.1 – 4.3.3.2.4 pont tartalmazza, és a legkisebb próbanyomások a 4.3.3.2.5 pontban a gázok és gázkeverékek táblázatában találhatók.

6.8.3.4.3

Az első folyadéknyomás-próbát a hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. Ha a tartányt, szerelvényeit, a csővezetéket és az egyéb szerelvényeket külön-külön vizsgálták, akkor a tartányt összeszerelés után kell a tömörségi próbának alávetni.

6.8.3.4.4

A tömegre töltött sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított gázok és az oldott gázok szállítására használt minden egyes tartány űrtartalmát hatóság által elismert szakértő felügyelete mellett a víztöltet tömegének vagy térfogatának mérésével kell megállapítani; az űrtartalom-meghatározás mérési hibája legfeljebb 1% lehet. A tartány méretei alapján számítással való megállapítás tilos. A 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasításában, valamint a 4.3.3.2.2 és a 4.3.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelő, legnagyobb megengedett töltést hatóság által elismert szakértőnek kell megállapítani.

6.8.3.4.5

A hegesztési varratokat a 6.8.2.1.23 pontban a  = 1,0 tényezőhöz tartozó előírásoknak megfelelően kell vizsgálni.

6.8.3.4.6

A 6.8.2.4.2 pont követelményeitől eltérően az időszakos vizsgálatot a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál: legfeljebb hat évvel

legfeljebb nyolc évvel

az üzembe helyezés után és azt követően legalább 12 évenként kell végrehajtani. Minden időszakos vizsgálat után legfeljebb Két, egymást követő időszakos vizsgálat hat évvel a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső között az illetékes hatóság tömörségi próba vizsgálatot kell végrehajtani. vagy a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső vizsgálat megtartását kívánhatja meg. 1191

6.8.3.4.7

Vákuumszigeteléssel ellátott tartányoknál a belső állapot ellenőrzését és a folyadéknyomáspróbát a hatóságilag elismert szakértő beleegyezésével tömörségi próbával és a vákuum mérésével lehet helyettesíteni.

6.8.3.4.8

Ha a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon az időszakos vizsgálat során nyílásokat vágnak, a használatbavétel előtt a tartány használhatóságát (légmentes zárását) biztosító visszahegesztés módját hatóság által elismert szakértőnek kell engedélyeznie.

6.8.3.4.9

A gázok szállítására használt tartányok tömörségi próbáját legalább a következő nyomással kell végezni: – –

a sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázoknál a próbanyomás 20%-a; a mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál a legnagyobb üzemi nyomás 90%-a.

Battériás járművek és MEG-konténerek vizsgálata 6.8.3.4.10

A battériás járművek és MEG-konténerek elemeit és szerelvényeit együtt vagy külön-külön az első üzembe helyezés előtt vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat). Ezt követően az olyan battériás járműveket, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartályok, legalább ötévenként kell vizsgálatnak alávetni. Az olyan battériás járműveket, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartányok, a 6.8.3.4.6 pont szerint kell vizsgálatnak alávetni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.8.3.4.14 pont szerint erre szükség van.

6.8.3.4.11

Az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak magában kell foglalnia: – annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;

–

a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;

–

a belső és a külső állapot vizsgálatát;

–

a folyadéknyomás-próbát16) a 6.8.3.5.10 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva;

– –

a tömörség vizsgálatát a legnagyobb üzemi nyomáson; és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani. 6.8.3.4.12

A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat és a palackkötegeket alkotó palackokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítása szerint kell vizsgálni. A battériás jármű, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszere próbanyomásának ugyanakkorának kell lennie, mint a battériás jármű, ill. MEG-konténer elemeinek a próbanyomása. A gyűjtőcső rendszer folyadéknyomás-próbája vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. E követelménytől eltérően az UN 1001 oldott acetilén szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszer próbanyomásának legalább 30 MPa-nak (300 bar-nak) kell lennie.

6.8.3.4.13

16)

Az időszakos vizsgálatnak a legnagyobb üzemi nyomással végzett tömörségi próbából és a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények szétszerelés nélküli külső szemrevételezéséből kell állnia. Az elemeket és a csővezetéket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában meghatározott időszakonként a 6.2.1.6, ill. 6.2.3.5 bekezdés követelményei szerint kell vizsgálni. Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

1192

6.8.3.4.14

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a battériás jármű, ill. MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog, vagy bármely más körülmény a battériás jármű, ill. MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak, ill. az elemek esetleg szükséges szétszerelésének mértékét az határozza meg, hogy a battériás jármű, ill. MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.8.3.4.15 pont szerintiekre kell kiterjednie.

6.8.3.4.15

A vizsgálat során biztosítani kell, hogy: a)

külsőleg ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás jármű, ill. MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;

b)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás jármű, ill. MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c)


d)

minden biztonsági szerkezet és szelep mentes a korróziótól, deformációtól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;

e)

az előírt jelölések a battériás járművön, ill. a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

f)

a battériás jármű, ill. MEG-konténer váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban vannak.

6.8.3.4.16

A 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.15 pont szerinti vizsgálatokat, ellenőrzéseket és próbákat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie, és e műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3.1 ponttal összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a battériás járművet, ill. a MEG-konténert jóváhagyták. Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.3.5

Jelölés

6.8.3.5.1

A 6.8.2.5.1 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha a fal úgy van megerősítve, hogy a tartány szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon.

6.8.3.5.2

Csak egyféle anyag szállítására használt tartányokon: – a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést17). Ezt a jelölést ki kell egészíteni: –

17)

térfogatra (nyomásra) töltött, sűrített gázok szállítására használt tartányok esetében a

A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek: – az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék; – az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék; – az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók; – az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

1193

15 °C-on a tartányra megengedett legnagyobb töltési nyomással; és –

6.8.3.5.3

a tömegre töltött, sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására használt tartányok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeggel kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az –20 °C alatt van.

Többféle anyag szállítására használható (többcélú) tartányokon: –

a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést.17)

Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban. 6.8.3.5.4

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt tartányokon: –

6.8.3.5.5

a legnagyobb engedélyezett üzemi nyomást.

A hőszigeteléssel ellátott tartányokon: –

a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot.

A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni magára a tartányra következőket kell felírni magára a tankvagy egy táblára konténerre vagy egy táblára

6.8.3.5.6

a)

a bizonyítvány szerinti (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) tartánykódot a tartány tényleges próbanyomásával együtt;

–

az „engedélyezett legalacsonyabb töltési hőmérséklet ...” feliratot;

b)

ha a tartányt csak egyetlen anyag szállítására használják:

–

a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést17);

–

a tömegre töltött, sűrített gázok esetében, valamint a cseppfolyósított gázok, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok és az oldott gázok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

c)

ha a tartány többcélú:

–

a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést17);

–

ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kgban;

d)

ha a tartány hőszigetelt:

–

a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a nyilvántartásba vevő ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor ezen nyelvek egyikén, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek.

6.8.3.5.7

(fenntartva)

6.8.3.5.8

Leszerelhető tartányokat hordozó járművek esetén ezeket az adatokat nem kell megkövetelni.

6.8.3.5.9

(fenntartva) A battériás járművek és MEG-konténerek jelölése

6.8.3.5.10

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden battériás járműre és MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A táblán beütéssel vagy bármilyen más, 1194

hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni:

6.8.3.5.11

–

a jóváhagyás száma;

–

a gyártó megnevezése vagy jele;

–

a gyártási sorozat száma;

–

a gyártás éve;

–

a próbanyomás (túlnyomás)18);

–

a tervezési hőmérséklet18) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint –20 °C);

–

a 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.13 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év);

– a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata. A következő adatokat magán a battériás A következő adatokat magán a MEG-kontéjárművön vagy egy táblán kell feltüntetni: neren vagy egy táblán kell feltüntetni: – a tulajdonos vagy az üzemben tartó neve; – az elemek száma; – az elemek összes űrtartalma18); és tömegre töltött battériás járműveknél: – a saját tömeg18); – a megengedett legnagyobb összes tömeg18).

6.8.3.5.12

– – – –

a tulajdonos és az üzemben tartó neve; az elemek száma; az elemek összes űrtartalma18); a megengedett legnagyobb rakott tömeg18); – a jóváhagyási bizonyítvány szerinti tartánykód (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a MEGkonténer tényleges próbanyomásával együtt18); – azon gázok helyes szállítási megnevezése (m.n.n. tétel alá sorolt gázok esetén kiegézítve a műszaki megnevezéssel17)), amelyek szállítására a MEG-konténert használják; és tömegre töltött MEG-konténereknél: – a saját tömeg18).

A battériás jármű, ill. a MEG-konténer vázán a betöltőhely közelében elhelyezett táblán a következőket kell feltüntetni: –

a sűrített gázok szállítására használt elemeknél a legnagyobb megengedett töltési nyomást18) 15 °C-on;

–

a gáz helyes szállítási megnevezését a 3.2 fejezet szerint és ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezést17);

és ezenkívül cseppfolyósított gázok esetében: – 6.8.3.5.13

a legnagyobb megengedett töltési tömeget18) elemenként.

A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat, valamint a palackkötegek palackjait a 6.2.2.7 bekezdés szerint kell jelöléssel ellátni. Ezeket a tartályokat egyedileg nem kell az 5.2 fejezetben előírt veszélyességi bárcákkal ellátni. A battériás járműveket és a MEG-konténereket az 5.3 fejezet szerint kell jelölni és nagybárcával ellátni.

18)

A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

1195

6.8.3.6

A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre vonatkozó előírások Megjegyzés: A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait. A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes. Az itt hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók. Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás

(1) EN 13807: 2003

6.8.3.7

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

Új típusMeglévő típusjóváhagyásra, jóváhagyás ill. típusvisszavonásának jóváhagyás legkésőbbi megújítására időpontja alkalmazható

(2) (3) (4) Szállítható gázpalackok. Battériás 6.8.3.1.4 és további járművek. Tervezés, gyártás, azo- 6.8.3.1.5, intézkedésig nosítás és vizsgálat 6.8.3.2.18 – 6.8.3.2.26, 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.12 és 6.8.3.5.10 – 6.8.3.5.13

(5)

A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre vonatkozó előírások Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.3.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.8.3.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.3 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a battériás járműveknek, ill. MEG-konténereknek is meg kell felelniük. A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, a 6.2.4 szakaszban, ill. a 6.8.2.6 bekezdésben nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók. Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá. 1196

6.8.4

Különleges előírások Megjegyzés: 1. A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokra és a gyúlékony gázokra lásd még a 6.8.2.1.26, a 6.8.2.1.27 és a 6.8.2.2.9 pontot is. 2. A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartányokra és a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokra lásd a 6.8.5 szakaszt. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel vannak tüntetve, a következő különleges előírásokat kell alkalmazni: a)

b)

Gyártás (TC) TC1

A tartány anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz követelményei vonatkoznak.

TC2

A tartányt és szerelvényeit legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására. Amennyiben a tartány legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból készül, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC3

A tartányt ausztenites acélból kell gyártani.

TC4

A tartányt zománcból vagy azonos hatékonyságú anyagból készített béléssel kell ellátni, ha a tartány anyagát az UN 3250 klór-ecetsav megtámadja.

TC5

A tartányt legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni.

TC6

Ha a tartányhoz alumínium használatára van szükség, az ilyen tartányt legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC7

A tartány tényleges legkisebb falvastagsága nem lehet 3 mm-nél kisebb.

TC8

A tartányt alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani.

Szerelvények (TE) TE1

(törölve)

TE2

(törölve)

TE3

A tartánynak a következő előírásoknak is meg kell felelnie. A melegítőberendezés nem nyúlhat be a tartány belsejébe, hanem azt a tartány külsejére kell felszerelni. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtőköpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé. A töltő- és ürítőcsőnek a tartány felső részébe kell csatlakoznia, nyílások a tartányban csak a foszfor legmagasabb megengedett szintje fölötti részén lehetnek, és reteszelhető kupakkal teljesen zárhatóknak kell lenniük. A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni, amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.

TE4

A tartányt nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

TE5

Ha a tartány hőszigeteléssel van ellátva, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni. 1197

TE6

A tartány ellátható olyan szerkezettel, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE7

A tartány ürítőberendezését két, egymástól függetlenül működő, egymás mögötti zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első jóváhagyott típusú, pillanatzáró szeleppel ellátott belső zárószelepből, a második az ürítőcsonk mindegyik végén külső tolózárból áll. Mindkét külső tolózár kibocsátónyílásán vakkarimát vagy más azonos biztonságot nyújtó szerkezetet kell alkalmazni. A belső zárószelepnek a tartányon akkor is rögzítve és zárva kell maradnia, ha az ürítőcső leszakad.

TE8

A tartány külső töltő-ürítőcső csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid bomlásának előidézésére.

TE9

A tartány felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely megakadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.

TE10

A tartány zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a szállítás során a megszilárduló anyag ne akadályozza a szerkezet működését. Ha a tartány hőszigetelő anyaggal van borítva, az anyagnak szervetlennek és gyúlékony anyagoktól teljesen mentesnek kell lennie.

TE11

A tartányt és üzemi szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és a tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását. Megfelel ennek az előírásnak az olyan biztonsági szelep, amely megakadályozza idegen anyagoknak a tartányba való bejutását.

TE12

A tartányt a 6.8.3.2.14 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. Ha a tartányban a szerves peroxid ÖBH értéke 55 °C vagy annál kisebb, vagy ha a tartány alumíniumból készült, a tartányt teljes mértékben szigetelni kell. A fényvédő tetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden szállítás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia. A tartányt hőmérséklet érzékelő szerkezettel kell ellátni. A tartányt biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni. Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves peroxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott nyomáson kell működésbe lépniük. A tartány testben olvadóbetétek nem engedélyezettek. A tartányt rugóterhelésű biztonsági szelepekkel kell ellátni, ami megakadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést. A biztonsági szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen keresztül folyadék szabadulhasson ki. A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek, és lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan láng veszi körül, amely a következő képlettel jellemezhető: 1198

q = 70961·F·A 0,82

,

ahol q

= hőfelvétel

[W]

A

= nedvesített felület

[m2]

F

= szigetelési együttható

[–]

F = 1 nem szigetelt tartányokra, vagy

F

U (923  TPO) szigetelt tartányokra, 47032

ahol K

= a szigetelőréteg hővezetési együtthatója

L

= a szigetelőréteg vastagsága

U

= K/L = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója

[W·m-1·K-1] [m] [W·m-2·K-1]

TPO = a peroxid hőmérséklete lefúváskor

[K]

A vészlefúvó szerkezet(ek) nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az előzőekben meghatározottak és azt a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a tartány próbanyomását. Megjegyzés: A vészlefúvó szerkezet méretezésére a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 5. Függelékben található példa. A teljes hőszigetelésű tartányoknál a vészlefúvó szerkezet(ek) teljesítményét és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell meghatározni. A tartányok vákuumszelepeit és rugóterhelésű biztonsági szelepeit lángzárral kell ellátni, kivéve, ha a szállítandó anyagok és azok bomlástermékei nem éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzár által okozott csökkenésére figyelemmel kell lenni. TE13

A tartányt hőszigeteléssel fűtőberendezéssel.

TE14

A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni. A tartánnyal közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.

TE15

(törölve)

TE16

(fenntartva)

TE17

(fenntartva)

TE18

A 190 °C-nál magasabb hőmérsékleten betöltött anyagok szállítására szolgáló tartányt a felső töltőnyílásra merőleges eltérítő lemezekkel kell ellátni, ami megakadályozza a töltés során a falhőmérséklet hirtelen helyi növekedését.

1199

kell

ellátni

és

fel kell

szerelni

külső

TE19

A tartány felső részére szerelt szerelvényeket és tartozékokat a következőképpen kell védeni: – süllyesztett házba kell beszerelni; vagy – belső biztonsági szeleppel kell ellátni; vagy – zárófedéllel, vagy keresztirányú és/vagy hosszirányú elemekkel, vagy bármilyen más egyenértékűen hatásos készülékkel kell védeni, amelyeknek olyan kiképzésűeknek kell lenniük, hogy felborulás esetén a szerelvények és tartozékok ne szenvedjenek károsodást. A tartány alsó részére szerelt szerelvényeket és tartozékokat a következőképpen kell védeni: A csőcsatlakozó peremeket, az oldalt elhelyezett elzárókészülékeket és az összes ürítőberendezést a tartány legkülső szélétől legalább 200 mm-rel beljebb kell elhelyezni, vagy olyan korláttal kell védeni, amelynek keresztmetszeti tényezője a haladási irányra merőlegesen legalább 20 cm3; a talajtól való távolságuknak teli tartány esetén is legalább 300 mmnek kell lennie. A tartány hátsó felületére szerelt összes szerelvényt és tartozékot a 9.7.6 szakaszban előírt lökhárítóval kell védeni. A talajtól mért távolságuknak akkorának kell lennie hogy a lökhárító kielégítő védelmet biztosítson részükre.

TE20

Függetlenül a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerinti tartány rangsor által megengedett egyéb tartánykódoktól, a tartányt biztonsági szeleppel kell ellátni.

TE21

A zárószerkezeteket rögzíthető sapkával kell védeni.

TE22

(fenntartva)

TE23

A tartányt olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE24

Ha a bitumen szállítására és kiszórására szolgáló tartány az ürítőcső végén szórófejjel van ellátva, a 6.8.2.2.2 pont szerint szükséges zárószerkezet a szórófej előtt az ürítőcsőre szerelt zárószeleppel is helyettesíthető.

TE25

(fenntartva)

1200

c)

Típusjóváhagyás (TA) TA1

A tartányt nem szabad szerves anyagok szállítására jóváhagyni.

TA2

Ez az anyag a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek mellett szállítható rögzített vagy leszerelhető tartányban vagy tankkonténerben, ha a következőkben említett vizsgálatok alapján az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szállítás biztonságosan végrehajtható. Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie. A tartány típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni: – annak bizonyítására, hogy a szállított anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel normál esetben a szállítás során érintkezésbe kerül; – hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a vészlefúvó szerkezetek és a biztonsági szelepek tervezhetők legyenek; és – az anyag biztonságos szállításához szükséges különleges követelmények meghatározásához. A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyítványban.

d)

TA3

Ez az anyag csak LGAV vagy SGAV tartánykódú tartányokban szállítható; a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartány rangsor nem alkalmazható.

TA4

Az 1.8.7 szakasz megfelelőség-értékelésre vonatkozó eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell végrehajtani.

TA5

Ez az anyag csak S2.65AN(+) tartánykódú tartányban szállítható, a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartányrangsor nem alkalmazható.

Vizsgálatok (TT) TT1

A tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással (túlnyomással) a folyadéknyomás-próbának alávetni.

TT2

A tartány belső bevonatát minden évben az illetékes hatóság által elismert szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni.

TT3

A tartányt 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően legalább nyolcévenként kell időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő készülékkel végzett falvastagság ellenőrzésre. Ilyen tartánynál a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbát és ellenőrzést legalább négyévenként el kell végezni.

TT4

A tartányt három évenként

két és fél évenként

alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni TT5

A tartányon a folyadéknyomás-próbát három évenként

két és fél évenként

1201

TT6

meg kell ismételni. A tartányt legalább három évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni, ennek keretében folyadéknyomáspróbát is kell végezni.

TT7

A 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően a belső állapot időszakos vizsgálatát az illetékes hatóság által jóváhagyott programmal is lehet helyettesíteni.

TT8

Azokat a tartányokat, amelyken a 6.8.3.5.1 – 6.8.3.5.3 pontok szerint az UN 1005 vízmentes ammónia helyes szállítási megnevezése fel van tüntetve, és amelyeket az anyagszabvány szerinti finom szemcseszerkezetű, 400 N/mm2nél nagyobb folyáshatárú acélból gyártottak, a 6.8.2.4.2 pont szerinti minden időszakos vizsgálat alkalmával a felületi repedések észleléséhez mágneses repedésvizsgálatnak kell alávetni. Minden tartány alsó részén minden kör- és hosszvarratot legalább hosszúságuk 20%-át kitevő mértékben, valamint minden csőcsonk hegesztést és a javított vagy csiszolt területeket meg kell vizsgálni. Ha az anyag jelölését a tartányról , ill. a tartánytábláról eltávolítják, mágneses repedésvizsgálatot kell végezni és ezen tevékenységet a tartány-vizsgálati könyvhöz csatolt vizsgálati tanúsítványban kell rögzíteni. A mágneses repedésvizsgálatot csak olyan, arra alkalmas személy végezheti, akinek erre a módszerre az EN ISO 9712:2012 szabvány (Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása.) szerinti minősítése van.

TT9

Az 1.8.7 szakasz vizsgálatokra (beleértve a gyártás felügyeletét is) vonatkozó eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell végrehajtani.

TT10

A 6.8.2.4 bekezdés szerinti időszakos vizsgálatot legalább három évenként kell elvégezni.

TT11

A kizárólag LPG szállításáshoz használt, szénacélból készült tartányköpennyel és üzemi szerelvényekkel ellátott rögzített tartányoknál (tartányjárműveknél) és leszerelhető tartányoknál az időszakos vizsgálat során a folyadéknyomás-próba a kérelmező kívánságára a következő roncsolásmentes vizsgálati eljárásokkal helyettesíthető. Ezek a vizsgálati eljárások önállóan vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók, ahogy az illetékes hatóság, ill. megbízottja vagy a vizsgáló szervezet (lásd a TT9 különleges előírást) megfelelőnek tartja. – EN ISO 17640:2010 – „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Ultrahangos vizsgálatok. Eljárások, vizsgálati szintek és értékelés”, 1202

legalább két és fél évenként

– EN ISO 17638:2009 – „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Mágnesezhető poros vizsgálatok”, jelezve, hogy az elfogadás az EN ISO 23278:2009 „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Hegesztett kötések mágnesezhető poros vizsgálata. Átvételi szintek” szabvány szerinti, – EN 1711:2000 – „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Örvényáramos vizsgálat vektorelemzéssel”, – EN 14127:2011 – „Roncsolásmentes vizsgálat. Ultrahangos vastagságmérés”, A roncsolásmentes vizsgálatban érintett személyzetnek – az EN ISO 9712:2012 „Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása” szabvány szerinti minősítéssel és tanúsítással, valamint az olyan roncsolásmentes vizsgálatok kellő elméleti és gyakorlati ismeretével kell rendelkeznie, amelyet végez, meghatároz, felügyel, ellenőriz vagy értékel. Ha a tartány nyomás alatt lévő elemeit közvetlen hőhatás éri, pl. hegesztéskor vagy vágáskor, utána mindegyik előírt roncsolásmentes vizsgálaton kívül folyadéknyomáspróbát is kell végezni. A roncsolásmentesvizsgálatot a tartányköpenynek, ill. szerelvényeinek a következő táblázatban felsorolt területein kell végezni: A tartányköpeny, ill. szerelvény területe a tartányköpeny tompa hosszvarrata a tartányköpeny tompa körvarrata tartozékok, járók, csőcsonkok és nyílások (belső) hegyesztései közvetlenül a tartányköpenyhez erősítő burkolólemezek nagy igénybevételnek kitett területei (nyeregrész vége fölött és alatta minden oldalon 400 mm-re) csővezetékek és egyéb szerelvények varratai a tartányköpeny olyan területei, amelyek kívülről szemrevételezéssel nem vizsgálhatók

Roncsolásmentes vizsgálat

100%-os roncsolásmentes vizsgálat egy vagy több következő módszer használatával: ultrahangos, mágnesezhető poros vagy örvényáramos vizsgálat

ultrahangos vastagság vizsgálat belülről legfeljebb 150 mm-es rasztertávolsággal

1203

A tartány tervezésénél és gyártásánál alkalmazott eredeti szabványoktól és műszaki szabályzatoktól függetlenül az elfogadható hibát az EN 14025: 2013 (Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás), az EN 12493: 2013 (LPG –berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás), az EN ISO 23278:2009 (Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Hegesztett kötések mágnesezhető poros vizsgálata. Átvételi szintek) szabványok szerint vagy a vonatkozó roncsolásmentes viszgálati szabványban hivatkozott átvételi szint szabvány szerint kell megállapítani. Ha nem elfogadható hibát találnak a roncsolásmentes vizsgálat során, ki kell javítani és újra kell vizsgálni. Nem szabad a tartányt folyadéknyomás-próbának kitenni mindaddig, amíg a szükséges javítás meg nem történt. A roncsolásmentes vizsgálat eredményét jegyzőkönyvezni kell, amit a tartány teljes élettartama alatt meg kell őrizni. e)

Jelölés (TM) Megjegyzés: Ezeket az adatokat a jóváhagyó ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor angol, francia vagy német nyelven is meg kell szövegezni, hacsak a szállítás által érintett államok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek. TM1

A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Öngyulladásra hajlamos” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM2

A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM3

A tartányon a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán fel kell tüntetni az anyag helyes szállítási megnevezését és a tartány megengedett legnagyobb rakomány tömegét kg-ban.

TM4

A tartányon a 6.8.2.5.2 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatot kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: az anyag kémiai elnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

TM5

A tartányra a 6.8.2.5.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány legutóbbi belső vizsgálatának idejét (hónap, év). 1204

TM6

(fenntartva)

TM7

A 6.8.2.5.1 pontban előírt táblára beütéssel vagy más hasonló módon fel kell tüntetni az 5.2.1.7.6 pontban ábrázolt sugárveszély szimbólumot is. A stilizált lóherét közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés nem csökkenti a tartány szilárdságát.

1205

6.8.5

A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó előírások

6.8.5.1

Anyagok és tartányok

6.8.5.1.1

a) –

a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázai;

–

a 4.2 osztály UN 1380, 2445, 2845, 2870, 3194 és 3391 – 3394 számú anyagai; és

–

a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluorhidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

b)

6.8.5.1.2

A következő anyagok szállítására szolgáló, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott tartányokat a hőhatás okozta feszültség kiküszöbölésére hőkezelésnek kell alávetni:

–

2 osztály maró gázai és az UN 2073 ammónia oldat; valamint

–

a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluorhidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

c)

A 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, rézből vagy rézötvözetből, pl. sárgarézből kell gyártani. A rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányokat csak olyan gázokhoz szabad használni, amelyek nem tartalmaznak acetilént; az etilén azonban tartalmazhat 0,005% acetilént.

d)

Csak olyan anyagok használhatók, amelyek a tartány és felszerelései legkisebb és legnagyobb üzemi hőmérsékletéhez megfelelőek.

A tartányok gyártásához használható anyagok a következők: a)

6.8.5.1.3

A következő anyagok szállítására szolgáló tartányokat acélból kell gyártani:

olyan acélok, amelyek a legkisebb üzemi hőmérsékleten sem hajlamosak a ridegtörésre (lásd a 6.8.5.2.1 pontot):

–

szerkezeti acélok (kivéve a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázaihoz);

–

finom szemcseszerkezetű acél – 60 °C hőmérsékletig;

–

nikkellel ötvözött acél (0,5…9% nikkeltartalommal) a nikkeltartalomtól függően –196 °C hőmérsékletig;

–

ausztenites króm-nikkel acél –270 °C hőmérsékletig;

b)

legalább 99,5% tisztasági fokú alumínium vagy alumíniumötvözetek (lásd a 6.8.5.2.2 pontot);

c)

legalább 99,9%-os tisztasági fokú, oxigénmentes réz vagy 56%-nál több rezet tartalmazó rézötvözetek (lásd a 6.8.5.2.3 pontot).

a)

Az acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott tartányok csak hegesztettek vagy varrat nélküliek lehetnek.

b)

Az ausztenites acélból, rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányok keményforrasztással is készülhetnek.

1206

6.8.5.1.4

A szerelvényeket és a tartozékokat vagy csavarozással, vagy a következő módon lehet a tartányokra rögzíteni: a)

acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült tartányokra hegesztéssel;

b)

ausztenites acélból, vörösrézből vagy rézötvözetből készült tartányokra hegesztéssel vagy keményforrasztással.

6.8.5.1.5

A tartányokat úgy kell kialakítani, és úgy kell a járműre, az alvázra vagy a konténerkeretbe rögzíteni, hogy eleve kizárt legyen a teherviselő elemek olyan lehűlése, amely ridegtörést okozhatna. A tartányokat rögzítő szerkezeti részeket is oly módon kell kialakítani, hogy szükséges mechanikai szilárdságuk még akkor is megmaradjon, ha a tartány a legkisebb üzemi hőmérsékleten van.

6.8.5.2

Vizsgálati követelmények

6.8.5.2.1

Acéltartányok A tartányok gyártásához használt anyagoknak és a hegesztési varratoknak a legkisebb üzemi hőmérsékleten, de legalább –20 °C-on a fajlagos ütőmunka szempontjából legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük:

6.8.5.2.2

–

A vizsgálatot V bemetszésű próbatestekkel kell végezni.

–

Szerkezeti acél, finom szemcseszerkezetű acél, 5%-nál kevesebb Ni-tartalmú ferrites acélötvözet, 5…9% Ni-tartalmú ferrites acélötvözet és ausztenites króm-nikkel acél próbapálca esetén a legkisebb fajlagos ütőmunkának (lásd 6.8.5.3.1 – 6.8.5.3.3) 34 J/cm2-nek kell lenni. A próbatest hossztengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek, a V alakú bemetszésnek a lemez felületére merőlegesnek kell lennie (az ISO R148 szerint). (A szerkezeti acél próbapálca hossztengelye az érvényes ISO szabványok szerint a hengerlési iránnyal egybeeshet.)

–

Ausztenites acéloknál csak a hegesztési varratokat kell a fajlagos ütőmunka-vizsgálatnak alávetni.

–

A –196 °C-nál kisebb üzemi hőmérsékletek esetén a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem a legkisebb üzemi hőmérsékleten, hanem –196 °C-on hajtják végre.

Alumínium- vagy alumíniumötvözet-tartányok A tartányok hegesztési varratainak meg kell felelniük az illetékes hatóság által előírt követelményeknek.

6.8.5.2.3

Réz vagy rézötvözet tartányok A fajlagos ütőmunka kielégítő voltának meghatározásához nem szükséges vizsgálatot végezni.

6.8.5.3

A fajlagos ütőmunka-vizsgálat

6.8.5.3.1

10 mm-nél vékonyabb, de legalább 5 mm vastag lemezeknél 10 mm x e mm keresztmetszetű próbatestet kell használni, ahol e a lemez vastagsága. Szükség esetén megengedett a 7,5 mmre vagy 5 mm-re történő megmunkálás. A legkisebb 34 J/cm2 értéknek minden esetben meg kell lennie. Megjegyzés: 5 mm-nél vékonyabb lemezeknél és hegesztési varrataiknál fajlagos ütőmunkavizsgálatot nem kell végezni.

6.8.5.3.2

a)

Lemez vizsgálatakor a fajlagos ütőmunkát három próbatesten kell meghatározni. A próbatestet a hengerlés irányára merőlegesen kell kivágni, de szerkezeti acél esetén a hengerlés irányában is kivágható.

1207

b)

A hegesztési varratok vizsgálatakor a próbatestet a következőképpen kell kivágni: e  10 mm esetén:

–

három próbatestet a hegesztési varrat közepén levő bemetszéssel;

–

három próbatestet a hőhatás által érintett övezet közepén levő bemetszéssel; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet

10 mm  e  20 mm esetén: három próbatestet a hegesztési varrat közepéről;

–

három próbatestet a hőhatás által érintett övezetből; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

e2 e e2

–


Hőhatás által érintett övezet e  20 mm esetén: három-három próbatestből álló két készletet (egy készletet a lemez felső oldalán és egy készletet a lemez alsó oldalán) az ábrán megjelölt helyekről kivágva; ha a kivágás a hőhatás által érintett övezetből történik, a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie.

e

–


1208

Hőhatás által érintett övezet 6.8.5.3.3

6.8.5.3.4

6.8.5.3.5

a)

Lemezek esetében a három próba eredménye középértékének meg kell felelni a 6.8.5.2.1 pontban jelzett 34 J/cm2 legkisebb értéknek. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

b)

Hegesztéseknél a hegesztési varrat közepéből vett három próbatest vizsgálatakor az eredmény középértéke nem lehet kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

c)

A hőhatás által érintett övezet esetén (amikor a V alakú bemetszés a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán van) a három próbatest közül legfeljebb egynél lehet kisebb érték, mint a legkisebb 34 J/cm2, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

Ha a 6.8.5.3.3 pontban előírt követelmények nem teljesülnek, a vizsgálatot egyszer meg lehet ismételni akkor, ha a)

az első három próba eredményének középértéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, vagy

b)

az egyedi értékek közül egynél többnek az értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, de legalább 24 J/cm2.

A lemez vagy a hegesztés ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálatkor az egyedi értékek közül egyik sem lehet kisebb, mint a legkisebb 34 J/cm2 érték. Az eredeti és az ismételt vizsgálati eredmények átlagának legalább 34 J/cm2-nek kell lenni. A hőhatás által érintett övezeten végzett ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálat esetében az egyedi értékek egyike sem lehet kisebb, mint 34 J/cm2.

6.8.5.4

Hivatkozás a szabványokra A 6.8.5.2 és a 6.8.5.3 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők: EN 1252-1:1998 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 1. rész: Szívóssági követelmények –80°Cnál kisebb hőmérsékletekhez. EN 1252-2:2001 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 2. rész: Szívóssági követelmények –80°C és –20°C hőmérséklet között.

1209

6.9 FEJEZET A SZÁLVÁZAS MŰANYAGBÓL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Megjegyzés: A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás járművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) – az UN MEG-konténerek kivételével – lásd a 6.8 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 6.9.1


6.9.1.1

A szálvázas műanyag tartányokat az illetékes hatóság által elismert minőségbiztosítási program szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni; a laminálási munkákat és a műanyag betétek hegesztését csak szakképzett személyzet végezheti az illetékes hatóság által elismert eljárással.

6.9.1.2

A szálvázas műanyag tartányok tervezésére és vizsgálatára a 6.8.2.1.1, a 6.8.2.1.7, a 6.8.2.1.13, a 6.8.2.1.14 a) és b), a 6.8.2.1.25, a 6.8.2.1.27, a 6.8.2.1.28 és a 6.8.2.2.3 pont előírásait ugyancsak be kell tartani.

6.9.1.3

A szálvázas műanyag tartányokhoz fűtőelemek nem használhatók.

6.9.1.4

A tartányjárművek stabilitására a 9.7.5.1 bekezdés követelményeit kell alkalmazni.

6.9.2

Gyártás

6.9.2.1

A tartányt alkalmas anyagból kell gyártani, amely a –40 °C és +50 °C közötti üzemi hőmérséklet-tartományban összeférhető a szállítandó anyaggal, kivéve, ha annak az országnak az illetékes hatósága, amelyben a szállítás történik, a különleges éghajlati viszonyok miatt más hőmérséklet-tartományt ír elő.

6.9.2.2

A tartány a következő három fő részből áll:

6.9.2.2.1

– –

belső betét, szerkezeti réteg,

–

külső réteg.

A belső betét a tartányfal belső része, amely tartós vegyszerállósága révén elsődleges gátat képez a szállítandó anyaggal szemben, így megakadályoz minden veszélyes reakciót a tartány tartalmával, ill. megakadályozza a szerkezeti réteg minden olyan, lényeges gyengülését, amit a szállított anyagnak a belső betéten keresztüli diffúziója okozna. A belső betét vagy szálvázas műanyag vagy hőre lágyuló műanyag betét lehet.

1210

6.9.2.2.2

6.9.2.2.3

A szálvázas műanyag betétnek a következőkből kell állnia: a)

egy fedőrétegből („gel-coat”): amely egy megfelelő, műgyantában dús felületi réteg, amely a műgyantával és a szállítandó anyaggal összeférhető fátyolszövettel van megerősítve. Ennek a rétegnek a száltömeg tartalma legfeljebb 30% lehet, a vastagságának 0,25 és 0,6 mm között kell lennie;

b)

erősítő réteg(ek)ből: amely egy vagy több, legalább 2 mm vastagságú réteg, amely legalább 900 g/m2 üvegpaplant vagy vágott szálat tartalmaz, és amelynek üvegrosttartalma legalább 30 tömeg%, kivéve, ha az egyenértékű biztonság kisebb üvegrosttartalomnál bizonyított.

A hőre lágyuló műanyag betét a 6.9.2.3.4 pont szerinti hőre lágyuló műanyagból készült lemez, amelyet a kívánt alakúra hegesztenek össze és amelyhez a szerkezeti réteget ragasztják. A betét és a szerkezeti réteg között megfelelő ragasztóval tartós kötést kell kialakítani. Megjegyzés: Gyúlékony folyékony anyagok szállítása esetén a betétnél a 6.9.2.14 bekezdés szerinti kiegészítő intézkedésekre lehet szükség az elektrosztatikus töltés felhalmozódásának megelőzésére.

6.9.2.2.4

A tartány szerkezeti rétege az a rész, amely a mechanikai igénybevételek elviselése céljából a 6.9.2.4 – 6.9.2.6 bekezdés szerint különlegesen van kialakítva. Ez a rész rendszerint meghatározott elrendezésű, több szálvázas rétegből áll.

6.9.2.2.5

A külső réteg a tartánynak az a része, amely a környezeti hatásoknak közvetlenül ki van téve. Legalább 0,2 mm vastag, műgyantában dús rétegből kell állnia. 0,5 mm-nél vastagabb réteg esetén üvegpaplant kell alkalmazni. Ennek a rétegnek az üvegrost-tartalma csak 30 tömeg%nál kevesebb lehet, és alkalmasnak kell lennie a külső körülmények, különösen a szállítandó anyaggal való esetleges érintkezés elviselésére. A tartány szerkezeti rétegének az ultraibolya sugárzás okozta károsodással szembeni védelmére a műgyantának töltőanyagot vagy adalékanyagot kell tartalmaznia.

6.9.2.3

Nyersanyagok

6.9.2.3.1

A szálvázas műanyag tartányok gyártásához használt minden anyag eredetének és műszaki tulajdonságainak ismertnek kell lennie.

6.9.2.3.2

Műgyanták A műgyanta keverék feldolgozását szigorúan a gyártó ajánlásai szerint kell végezni, ez elsősorban a térhálósítók, az iniciátorok és a gyorsítók használatára vonatkozik. A következő műgyanták használhatók: – telítetlen poliésztergyanták; –

vinilgyanták;

–

epoxigyanták;

–

fenolgyanták.

A műgyanták EN ISO 75-1:2003 Műanyagok. A behajlási hőmérséklet meghatározása terheléskor. 1. rész: Általános vizsgálati módszer (ISO/DIS 75-1:2013) szabvány szerint meghatározott hőtorzulási hőmérsékletének legalább 20 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint a tartány legnagyobb üzemi hőmérséklete, de semmilyen esetben sem lehet 70 °C-nál alacsonyabb. 6.9.2.3.3

Szálvázas erősítés A szerkezeti réteg erősítő anyagának megfelelő minőségű rostanyagból, pl. az ISO 2078:1993 szabvány szerinti E vagy ECR minőségű üvegszálakból kell állnia. A belső betét 1211

fedőrétegéhez az ISO 2078:1993 szabvány szerinti C minőségű üvegszál is használható. Hőre lágyuló műanyagból készült fátyolszövet a belső betéthez csak akkor használható, ha a szállítandó anyaggal való összeférhetősége bizonyított. 6.9.2.3.4

A hőre lágyuló műanyag betét anyaga A betét anyagaként olyan hőre lágyuló műanyagok használhatók, mint pl. a kemény poli(vinil-klorid) (kemény PVC), a polipropilén (PP), a poli(vinilidén-fluorid) (PVDF), a poli(tetrafluor-etilén) (PTFE) stb.

6.9.2.3.5

Adalékanyagok A műgyanta kezeléséhez szükséges adalékanyagok, pl. katalizátorok, gyorsítók, térhálósítók és tixotrop anyagok, valamint a tartány tulajdonságainak javítására használt anyagok, pl. töltőanyagok, színezékek, pigmentek stb. a tartány élettartama alatt a várható hőmérsékleti viszonyok között nem gyengíthetik az anyagot.

6.9.2.4

A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy tervezett élettartamuk alatt a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljanak: – –

6.9.2.5

a normális szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseknek; a 6.9.2.5 – 6.9.2.10 bekezdésben előírt minimális terheléseknek.

A 6.8.2.1.14 a), ill. b) pontban előírt nyomáson és a tartányra meghatározott legnagyobb sűrűségű szállított anyag által a legnagyobb töltési foknál kifejtett statikus nehézségi erő hatására a tartány bármely rétegében hosszirányban és a kerület mentén a  mértékadó feszültség nem haladhatja meg a következő értéket:

 

Rm K ,

ahol: Rm

= a szakítószilárdság értéke, azaz a vizsgálati eredmények átlagértéke mínusz a vizsgálati eredmények standard szórásának kétszerese. A vizsgálatokat legalább hat, a gyártási típust és a gyártási eljárást reprezentáló mintadarabon az EN ISO 5274:1997 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei” és az EN ISO 527-5:2009 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei” szabvány előírásai szerint kell végrehajtani;

K

= S  K0  K1  K2  K3, ahol K

legkisebb értékének 4-nek kell lennie; és

S

= biztonsági tényező. Általában, ha a tartányhoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód tartozik, amely a második részében „G” betűt tartalmaz (lásd a 4.3.4.1.1 pontot), akkor S értékének legalább 1,5-nek kell lennie. Olyan anyagok szállítására szolgáló tartányoknál, amelyek fokozott biztonsági szintet igényelnek, azaz a tartányhoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód hivatkozik, amely a második részében a „4" számjegyet tartalmazza (lásd a 4.3.4.1.1 pontot), az S értékét 2-vel meg kell szorozni, kivéve, ha a tartány sérülés elleni védelemmel van ellátva, ami hossz- és keresztirányú szerkezeti elemeket is tartalmazó, teljes fémvázból áll;

K0

= a kúszás, az öregedés, valamint a szállítandó anyagok kémiai hatásának 1212

eredményeként az anyag tulajdonságaiban bekövetkező romlást figyelembe vevő tényező. Ezt a következő képlettel kell meghatározni:

K0 

1

 , ahol  a kúszási tényező,  az öregedési tényező, az EN 977:1997 szabvány szerinti vizsgálatok elvégzése után, az EN 978:1997 szabvány szerint meghatározva. Alternatívaként a K0 = 2 biztonságos érték is alkalmazható. Az  és a  tényezőt 2 értékhez tartozó kezdeti behajlásnál kell meghatározni; K1

= az üzemi hőmérsékletet és a műgyanta termikus tulajdonságait figyelembe vevő tényező, amit a következő egyenlettel kell meghatározni és amelynek legkisebb értéke 1; K1 = 1,25 – 0,0125 (HDT - 70), ahol HDT a műgyanta hőtorzulási hőmérséklete °C-ban;

K2

= az anyag kifáradására vonatkozó tényező; K2 = 1,75 értéket kell használni, kivéve, ha az illetékes hatóság mást hagyott jóvá. A 6.9.2.6 bekezdésben említett, dinamikai méretezéshez K2 = 1,1 értéket kell használni;

K3

= a keményedésre vonatkozó tényező, értékei a következők: – ha a kikeményítés jóváhagyott és dokumentált eljárással történik: 1,1; – minden más esetben: 1,5.

6.9.2.6

A 6.8.2.1.2 pontban jelzett dinamikus igénybevételeknél a mértékadó feszültség nem haladhatja meg a 6.9.2.5 bekezdésben előírt érték és az  tényező hányadosát.

6.9.2.7

A 6.9.2.5 és a 6.9.2.6 bekezdésben meghatározott feszültségeknél a bekövetkező nyúlás egyetlen irányban sem lehet nagyobb, mint a 0,2% és a műgyanta szakadási nyúlásának egytizede közül a kisebbik érték.

6.9.2.8

Az előírt próbanyomásnál, ami nem lehet kisebb, mint a 6.8.2.1.14 a), ill. b) pontban meghatározott tervezési nyomás, a tartányban fellépő legnagyobb nyúlás nem lehet nagyobb, mint a műgyanta szakadási nyúlása.

6.9.2.9

A tartánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy mindenféle, szemmel látható belső vagy külső sérülés nélkül elviselje a 6.9.4.3.3 pont szerinti golyó ejtési próbát.

6.9.2.10

Az egyesítéseknél (beleértve a végek, a hullámtörő lemezek és a válaszfalak egyesítését a tartányfallal) kialakított átlapoló laminálásoknak alkalmasnak kell lenniük az előzőekben említett statikus és dinamikus igénybevételek elviselésére. Az átlapoló laminálásokban a feszültség-koncentráció elkerülésére a ferde tekercselés menetemelkedése nem lehet 1:6-nál meredekebb. Az átlapoló laminálás és az általa összekapcsolt tartány alkotórészek közötti nyírószilárdság nem lehet kisebb, mint:

 

Q R  l K,

ahol:

R

= az EN ISO 14125:1998 + AC:2002 + A1:2011 Szálerősítésű műanyag kompozitok. Hajlítási tulajdonságok meghatározása (ISO 14125:1998) (három pontos módszer) 1213

szabvány szerinti hajlítási nyírószilárdság, amelynek legkisebb értéke R = 10 N/mm2, ha mért adat nem áll rendelkezésre; Q

= az egységnyi szélességére jutó terhelés, amelyet az egyesítésnek a statikus és dinamikus terhelések hatására el kell viselnie;

K

= a statikus és dinamikus igénybevételekre a 6.9.2.5 bekezdés szerint számított tényező; és

l

= az átlapoló laminálás hossza.

6.9.2.11

A tartányon levő nyílásokat úgy kell megerősíteni, hogy a 6.9.2.5 és a 6.9.2.6 bekezdésben meghatározott statikus és dinamikus igénybevételekkel szemben legalább akkora biztonsági tényezővel rendelkezzenek, mint maga a tartány. A nyílások száma a lehető legkisebb legyen. Az ovális alakú nyílások tengelyeinek aránya legfeljebb 2 lehet.

6.9.2.12

A tartányhoz csatlakozó csőkarimák és csővezetékek méretezése során a kezelésnél és a csavarok meghúzásánál fellépő erőket ugyancsak figyelembe kell venni.

6.9.2.13

A tartányt úgy kell kialakítani, hogy a 6.9.4.3.4 pont szerinti vizsgálati követelményeknek megfelelő, 30 percen át tartó tűz hatására jelentősen nem szivároghat. Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a vizsgálattól el lehet tekinteni, amennyiben hasonló tartány típus vizsgálata elegendő bizonyítékot szolgáltat.

6.9.2.14

A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú anyagok szállítására vonatkozó különleges követelmények A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyékony anyagok szállítására használt szálvázas műanyag tartányokat úgy kell kialakítani, hogy a különböző szerkezeti részek elektrosztatikus feltöltődését, és így az elektrosztatikus töltések veszélyes felhalmozódását elkerüljék.

6.9.2.14.1

A tartány belső és külső felületi ellenállásának mért értéke legfeljebb 109 ohm lehet. Ez elérhető a műgyantához adott adalékanyagokkal vagy közbenső vezetőképes rétegek, például fém- vagy szénszál háló beiktatásával.

6.9.2.14.2

A földelési ellenállás mért értéke legfeljebb 107 ohm lehet.

6.9.2.14.3

A tartány minden elemét egymással, valamint a tartány üzemi és szerkezeti szerelvényeinek fém részeivel és a járművel elektromosan össze kell kötni. Az egymással érintkező elemek és szerelvények között az elektromos ellenállás legfeljebb 10 ohm lehet.

6.9.2.14.4

A felületi ellenállást és a földelési ellenállást az üzembe helyezés előtt minden egyes tartányon vagy a tartány mintadarabján az illetékes hatóság által elismert eljárással meg kell mérni.

6.9.2.14.5

Az egyes tartányok földelési ellenállását az időszakos vizsgálat részeként az illetékes hatóság által elismert eljárással meg kell mérni.

6.9.3

Szerelvények

6.9.3.1

A 6.8.2.2.1, a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 – 6.8.2.2.8 pont követelményeit kell alkalmazni.

6.9.3.2

Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában a 6.8.4 b) pont szerinti különleges előírás (TE) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell.

1214

6.9.4

Típusvizsgálat és jóváhagyás

6.9.4.1

Minden szálvázas műanyag tartány típus anyagait és gyártási mintapéldányát a következők szerinti gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni.

6.9.4.2

Anyagvizsgálat

6.9.4.2.1

A használandó műgyanta szakadási nyúlását az EN ISO 527-4:1997 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-4:1997)” és az EN ISO 527-5:2009 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-5:2009)” szabvány szerint, a hőtorzulási hőmérsékletét az EN ISO 75-1:2003 „Műanyagok. A behajlási hőmérséklet meghatározása terheléskor. 1. rész: Általános vizsgálati módszer (ISO/DIS 75-1:2013)” szabvány szerint kell meghatározni.

6.9.4.2.2

A következő anyagjellemzőket a tartányból kivágott mintán kell meghatározni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. Vizsgálat előtt a belső betétet el kell távolítani. A következőket kell megvizsgálni: – –

a tartány palástjának és fenekeinek réteg vastagságát; az üvegszál összetételét és tömegarányát, az erősítő rétegek irányát és felépítését;

–

a szakítószilárdságot, a szakadási nyúlást és a rugalmassági modulust a igénybevételek irányában, az EN ISO 527-4:1997 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-4:1997)” és az EN ISO 527-5:2009 „Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-5:2009)” szabvány szerint. Ezenkívül a műgyanta szakadási nyúlását ultrahangos módszerrel meg kell határozni;

–

a hajlítószilárdságot és a behajlás mértékét az EN ISO 14125:1998+ AC:2002 + A1:2011 Szálerősítésű műanyag kompozitok. Hajlítási tulajdonságok meghatározása (ISO 14125:1998) szabvány szerinti hajlítási kúszásvizsgálattal, amit legalább 50 mm széles próbatesten, a falvastagság legalább 20-szorosát kitevő alátámasztási távolsággal, 1000 órás időtartamig kell végezni. Ezenkívül ezzel a vizsgálattal az EN 978:1997 szabvány szerinti  kúszási tényezőt és  öregedési tényezőt is meg kell határozni.

6.9.4.2.3

Az egyesítések rétegek közötti nyírószilárdságát reprezentatív mintán kell meghatározni az EN ISO 14130:1997 szabvány szerinti szakítóvizsgálat keretében.

6.9.4.2.4

A tartány és a szállítandó anyag vegyi összeférhetőségét az illetékes hatóság egyetértésével a következő módszerek valamelyikével bizonyítani kell. Ennek során a tartány és a szerelvényei anyagainak a szállítandó anyagokkal való összeférhetőségét minden szempontból igazolni kell, beleértve a tartány kémiai roncsolódását, a szállítandó anyag kritikus reakciójának iniciálását és a kettő közötti veszélyes kölcsönhatást. –

A tartány roncsolódásának megállapításához a tartányból és az esetleges belső betétek hegesztési tartományából mintát kell venni és az EN 977:1997 szabvány szerinti vegyi összeférhetőségi vizsgálatnak kell alávetni 50 °C-on, 1000 órás időtartamig. Az EN 978:1997 szabvány szerinti hajlítási vizsgálattal meghatározott szilárdság és rugalmassági modulus csökkenése az eredeti mintához képest legfeljebb 25% lehet. Repedések, hólyagok, kipattogzás, a rétegek és a betét szétválása és egyenetlenségek nem fogadhatók el.

–

A szállítandó anyagoknak a tartány azon anyagaival való összeférhetőségére, amelyekkel az adott hőmérsékleten, időtartamban és üzemi körülmények között érintkezésbe kerülhetnek, hiteles és dokumentált pozitív tapasztalatok vannak. 1215

–

6.9.4.3

A szakirodalomban, szabványban vagy más forrásban az illetékes hatóság számára elfogadható műszaki adatok találhatók.

Típusvizsgálat A tartány mintadarabját a következőkben meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni. E célból az üzemi szerelvények szükség esetén más szerelvényekre cserélhetők.

6.9.4.3.1

A mintadarabot meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a gyártási típusnak. Ennek ki kell terjednie a belső és külső szemrevételezésre és a fő méretek megmérésére.

6.9.4.3.2

A mintadarabon minden olyan helyre, ahol a méretezési számítással való összehasonlítás szükséges, nyúlásmérő bélyeget kell elhelyezni, a tartányt meg kell terhelni és a mérési eredményeket fel kell jegyezni. A terheléseknek a következőknek kell lenni: –

a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel. Ezeket a mérési eredményeket kell felhasználni a 6.9.2.5 bekezdés szerinti méretezési számítások hitelesítéséhez;

–

a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel, járműre kell erősíteni és vezetési és fékezési próbák végrehajtásával mindhárom irányban gyorsulásnak kell kitenni. A 6.9.2.6 bekezdés szerinti méretezési számítással való összehasonlítás céljából a mérési eredményeket a 6.8.2.1.2 pontban előírt és a ténylegesen mért gyorsulások arányában extrapolálni kell;

–

a vízzel töltött tartányt az előírt próbanyomásnak kell kitenni. E terhelés hatására a tartányon nem lehet szemmel látható sérülés vagy szivárgás.

6.9.4.3.3

A mintadarabot az EN 976-1:1997, 6.6 szabvány szerinti golyó ejtési próbának kell alávetni. A tartányon sem kívül, sem belül nem lehet szemmel látható sérülés.

6.9.4.3.4

A mintadarabot – felszerelt üzemi és szerkezeti szerelvényekkel – legnagyobb űrtartalmának 80%-áig meg kell tölteni vízzel, és 30 percen át úgy kell kitenni nyílt tüzelőolaj tűznek vagy ugyanilyen hatású más tűznek, hogy a láng teljesen körülvegye. A tüzelőanyag felületének minden irányban legalább 50 cm-rel nagyobbnak kell lennie, mint a tartány, a tüzelőanyag felszíne és a tartány közötti távolságnak pedig 50 és 80 cm között kell lennie. A tartány folyadékszint alatt lévő részeinek, a nyílásoknak és a zárószerkezeteknek is, a csepegéstől eltekintve, szivárgásmentesnek kell maradniuk.

6.9.4.4

Típusjóváhagyás

6.9.4.4.1

Minden új tartánytípusra az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóváhagyást kell kiadnia annak tanúsítására, hogy a típus a kívánt célra alkalmas, és e fejezetnek a gyártásra és a szerelvényekre vonatkozó követelményeinek, valamint a szállítandó anyagra vonatkozó különleges előírásoknak megfelel.

6.9.4.4.2

A jóváhagyásnak a számításokat és minden anyagvizsgálat eredményét és a mintadarab vizsgálatának az eredményeit is tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet kell alapul venni, valamint a méretezési számítással való összehasonlítását, és utalnia kell a gyártási típus jellemzőire és a minőségbiztosítási programra.

6.9.4.4.3

A jóváhagyásban fel kell tüntetni azokat az anyagokat, ill. anyagcsoportokat, amelyekkel a tartány összeférhető. Az anyagok kémiai elnevezését vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.1.2 bekezdést), valamint az osztályt és az osztályozási kódot meg kell adni.

6.9.4.4.4

Ezenkívül tartalmaznia kell a jóváhagyott típus alapján gyártott tartányokra a meghatározott tervezési és küszöbértékeket (élettartam, üzemi hőmérséklet-tartomány, üzemi és próbanyomás, anyagjellemzők) és a gyártásnál, vizsgálatnál, típusjóváhagyásnál, jelölésnél és használatnál betartandó minden óvintézkedést. 1216

6.9.5

Vizsgálat

6.9.5.1

Minden, a jóváhagyott típus alapján gyártott tartánynál a következő anyagvizsgálatokat és vizsgálatokat kell elvégezni.

6.9.5.1.1

A tartányból kivágott mintán – a szakítóvizsgálat kivételével – a 6.9.4.2.2 pont szerinti anyagvizsgálatokat kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a hajlítási kúszásvizsgálat időtartamát 100 órára lehet csökkenteni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. A típusra jóváhagyott értékeknek meg kell felelni.

6.9.5.1.2

Üzembe helyezés előtt a tartányt és szerelvényeit együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: –

annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott típusnak;

–

a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;

–

a belső és külső állapot vizsgálatát;

–

a folyadéknyomás-próbát a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva;

–

a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését;

–

tömörségi próbát, ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vetették alá a nyomáspróbának.

6.9.5.2

A tartányok időszakos vizsgálatára a 6.8.2.4.2 – 6.8.2.4.4 pont követelményeit kell alkalmazni. Ezenkívül a 6.8.2.4.3 pont szerinti vizsgálatnak a tartány belső állapotának vizsgálatára is ki kell terjednie.

6.9.5.3

A 6.9.5.1 és a 6.9.5.2 bekezdés szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell elvégeznie. A vizsgálatok eredményeiről bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell sorolni azokat az anyagokat, amelyek a 6.9.4.4 bekezdés szerint a tartányban szállíthatók.

6.9.6

Jelölés

6.9.6.1

A szálvázas műanyag tartányok jelölésére a 6.8.2.5 bekezdés előírásait kell alkalmazni a következő eltéréssel:

6.9.6.2

–

– a tartánytábla a tartányra laminálható vagy alkalmas műanyagból is készíthető;

–

– a tervezési hőmérséklet-tartományt mindig fel kell tüntetni.

Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában a 6.8.4 e) pont szerinti különleges előírás (TM) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell.

1217

6.10 FEJEZET A HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, VÁKUUMMAL ÜZEMELŐ TARTÁNYOK GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEGkonténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás járművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) – az UN MEGkonténerek kivételével – lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet. 2. Ez a fejezet a rögzített tartányokra, a leszerelhető tartányokra, a tankkonténerekre és a tartányos cserefelépítményekre vonatkozik. 6.10.1


6.10.1.1

Meghatározások Megjegyzés: Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak.

6.10.1.1.1

A „védett terület” a következőképpen elhelyezkedő területeket jelenti: a)

a tartány alsó részén, az alsó alkotó mindkét oldalán, 60°-os középponti szöghöz tartozó sávban;

b)

a tartány felső részén, a felső alkotó mindkét oldalán, 30°-os középponti szöghöz tartozó sávban;

c)

a gépjárművön lévő tartányon az elülső tartányfenéken;

d)

a hátsó tartányfenék azon részén, mely a 9.7.6 szakaszban előírt védőszerkezet (lökhárító) által védett részen belül helyezkedik el.

6.10.1.2

Alkalmazási terület

6.10.1.2.1

A 6.10.2 – 6.10.4 szakasz különleges előírásai a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra vonatkoznak, és kiegészítik vagy módosítják a 6.8 fejezet előírásait. A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokat nyitható fenékkel is el lehet látni, ha a 4.3 fejezet előírásai a szállítandó anyag alulról történő ürítését engedélyezik (amire a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód harmadik részében „A” vagy „B” betű utal). A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet minden olyan előírásának, amelyet e fejezet előírásai nem módosítanak. Ennek ellenére a 6.8.2.1.19, a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pont előírásait nem kell betartani.

6.10.2

Gyártás

6.10.2.1

A tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresével egyenlő tervezési nyomásra, de 1218

legalább 400 kPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni. Amennyiben a szállítandó anyagra a 6.8 fejezetben nagyobb tervezési nyomást ír elő, úgy ezt a nagyobb nyomást kell alkalmazni. 6.10.2.2

A tartányokat 100 kPa (1 bar) vákuum elviselésére kell méretezni.

6.10.3

Szerelvények

6.10.3.1

A szerelvényeket úgy kell a tartányon elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha a szerelvényeket az ún. védett területen (lásd 6.10.1.1.1) helyezik el.

6.10.3.2

A tartányok alulról ürítése megoldható külső csővezetékkel és a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószeleppel, és egy második zárószerkezettel, amelyik vakkarima vagy más, ugyanennyire hatékony szerkezet lehet.

6.10.3.3

A tartányhoz, illetve több kamrás tartány esetén az egyes kamrákhoz tartozó zárószelepek állásának és zárási irányának egyértelműnek és a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie.

6.10.3.4

A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső főelzáró szelepet vagy – ha van – az első, külső főelzáró szelepet és fészküket (üléküket) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjanak állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a véletlen kinyílás ellen biztosítani kell.

6.10.3.5

A tartányokat nyitható fenékkel is el lehet látni, a nyitható fenéknek azonban meg kell felelnie a következő feltételeknek:

6.10.3.6

a)

a feneket úgy kell kialakítani, hogy zárt állásban szivárgásmentesen rögzítve legyen;

b)

a fenék véletlenül ne nyílhasson ki;

c)

gépi nyitó/záró szerkezet esetén energia kimaradáskor a fenéknek biztosan zárva kell maradnia;

d)

megszakítót vagy egyéb biztonsági berendezést kell beépíteni, amely megakadályozza a fenék kinyitását akkor, ha a tartányban túlnyomás van. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a fenekekre, amelyeknek gépi működtetésű nyitó/záró szerkezetük van, ahol a működtető szerkezet kényszervezérelt. Ez esetben viszont biztonsági („holtember”) berendezést kell alkalmazni, valamint azt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő mindvégig megfigyelhesse a fenék mozgását, és a fenék nyitása, zárása ne veszélyeztesse a kezelőt; és

e)

gondoskodni kell arról, hogy ha a jármű, a tankkonténer vagy a tartányos cserefelépítmény felborul, a fenék védve legyen és ne nyíljon ki.

Ha a hulladékok szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányon a tisztítást vagy ürítést segítő dugattyú van, akkor a tartányt olyan határoló/rögzítő szerkezettel kell ellátni, amely minden üzemi helyzetben meggátolja a dugattyú kiengedését a tartányból, ha a dugattyúra a tartány legnagyobb üzemi nyomásával azonos erő hat. A pneumatikus dugattyúval ellátott tartányok és tartánykamrák legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 100 kPa (1 bar) lehet. A dugattyút olyan anyagból és oly módon kell kialakítani, hogy a dugattyú mozgása során ne keletkezzen szikra. A dugattyú válaszfalként is szolgálhat, ha helyzetében rögzítve van. Ha a dugattyú rögzítéséhez használt eszköz bármely része a tartányon kívülre esik, úgy kell elhelyezni, hogy véletlen sérüléseknek ne legyen kitéve.

1219

6.10.3.7

6.10.3.8

A tartányt szívócsővel is fel lehet szerelni, ha a)

az olyan, belső vagy külső elzárószeleppel van ellátva, amely közvetlenül a tartányra vagy a tartányra hegesztett csonkra van rögzítve; a tartány, ill. a csonk és a külső elzárószelep közé forgatókoszorú helyezhető, ha az az ún. védett területre kerül és a külső elzárószelep működtető szerkezete házzal vagy fedéllel védve van a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen;

b)

az a) pontban említett elzárószelep úgy van kialakítva, hogy menet közben nem maradhat nyitva; és

c)

a szívócső úgy van kiképezve, hogy ha véletlenül a tartánynak ütközik, nem okozza annak szivárgását.

A tartányt a következő kiegészítő üzemi szerelvényekkel kell ellátni: a)

A vákuumszivattyú, illetve a kompresszor kivezetését úgy kell kialakítani, hogy a gyúlékony vagy mérgező gőzöket olyan helyre terelje, ahol nem okozhatnak veszélyt;

b)

Ha a gyúlékony hulladékok szállítására szolgáló tartányokra szerelt vákuumszivattyú, ill. kompresszor gyújtóforrást képezhet, akkor minden nyílásán olyan eszközt kell alkalmazni, amely megakadályozza a láng közvetlen áthatolását, vagy a tartánynak robbanási nyomáshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet;

c)

Azokon a szivattyúkon, amelyek túlnyomást is elő tudnak állítani, a csővezetékre szerelve olyan biztonsági szelep szükséges, amely nyomás alatt tartható. A biztonsági szelepet úgy kell beállítani, hogy a tartány legnagyobb üzemi nyomásánál kisebb nyomáson nyíljon ki;

d)

Elzárószelepet kell elhelyezni a tartány vagy a tartányra szerelt túltöltés gátló kivezetőnyílása és a tartányt a vákuumszivattyúval, illetve a kompresszorral összekötő csővezeték közé;

e)

A tartányt megfelelő vákuum-, illetve nyomásmérővel kell felszerelni, amit úgy kell elhelyezni, hogy a vákuumszivattyút, illetve a kompresszort kezelő személy könnyen leolvashassa. A nyomásmérő skáláján a tartány legnagyobb üzemi nyomásának értékét megkülönböztető jellel kell ellátni;

f)

A tartányt, illetve minden tartánykamrát szintjelzővel kell ellátni. Kémlelőablak akkor használható e célra, ha i)

a kémlelőablak a tartány falában van és azzal azonos nyomásállóságú, vagy a tartány külsejére van erősítve;

ii)

a tartányhoz való alsó és felső csatlakozásnál olyan elzárószelep van, amely közvetlenül a tartányhoz van erősítve és úgy van kialakítva, hogy a menet közben a szelep nem lehet nyitva;

iii) tartány legnagyobb üzemi nyomásán is megfelelően működik; és iv) úgy van elhelyezve, hogy véletlen sérülésnek ne legyen kitéve. 6.10.3.9

A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányt el kell látni hasadótárcsával ellátott biztonsági szeleppel. A szelepnek önműködően kell nyílnia (lefújnia) a tartány próbanyomásának 0,9…1,0szeresénél. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelep alkalmazása tilos. A hasadótárcsának legkorábban akkor kell felszakadnia, ha a nyomás eléri a szelep nyitónyomását és legkésőbben akkor, ha a nyomás eléri a tartány próbanyomását. A biztonsági szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus 1220

igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a biztonsági szelep hibás működését okozhatja. 6.10.4

Vizsgálatok A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokat rögzített és leszerelhető tartányok esetében legalább háromévenként, ill. tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények esetében legalább kettő és fél évenként a 6.8.2.4.3 pontban előírt vizsgálatokon kívül a belső állapot vizsgálatának is alá kell vetni.

1221

6.11 FEJEZET AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 6.11.1

(fenntartva)

6.11.2

Alkalmazás és általános követelmények

6.11.2.1

Az ömlesztettáru-konténereket és üzemi és szerkezeti szerelvényeiket úgy kell tervezni és gyártani, hogy a tartalom elvesztése nélkül ellenálljanak a tartalom által kifejtett belső nyomásnak és a normális kezelés és szállítás során fellépő feszültségeknek.

6.11.2.2

Ha a konténer ürítőszeleppel van ellátva, annak zárt állásban rögzíthetőnek kell lennie és a teljes ürítőrendszert alkalmas módon védeni kell a sérülésektől. A karos zárószerkezetű szelepnek a nem szándékos nyitással szemben biztosíthatónak kell lennie, és nyitott, ill. zárt állásának jól észlelhetőnek kell lennie.

6.11.2.3

Az ömlesztettáru-konténerek típusát jelölő kód A következő táblázat tartalmazza az ömlesztettáru-konténerek típusát jelölő kódokat: Az ömlesztettáru-konténer típusa Kód Ponyvás ömlesztettáru-konténer BK1 Zárt ömlesztettáru-konténer BK2

6.11.2.4

A tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében az illetékes hatóság elfogadhat olyan alternatív megoldásokat, amelyek legalább olyan biztonságosak, mintha e fejezet követelményeit teljesítették volna.

6.11.3

A CSC előírásainak megfelelő, ömlesztett áru szállításra használt, BK1 és BK2 konténerek tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások

6.11.3.1

Tervezési és gyártási követelmények

6.11.3.1.1

E szakasz tervezési és gyártási követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha az ömlesztettárukonténer megfelel az ISO 1496-4:1991 „1 sorozatú teherkonténerek - Meghatározások és vizsgálat - 4 rész: Nem nyomástartó konténerek száraz áruhoz” szabványnak és a konténer portömör.

6.11.3.1.2

Az ISO 1496-4:1991 „1 sorozatú teherkonténerek - Meghatározások és vizsgálat - 1 rész: Általános rendeltetésű teherkonténerek” szabvány szerint tervezett és vizsgált konténereket olyan üzemi berendezéssel kell ellátni, amelyek – a konténerhez való csatlakozásukkal együtt – úgy vannak kialakítva, hogy annyira megerősítsék a homlokfalakat és a konténer hosszirányú teherbírását, ami ahhoz szükséges, hogy a konténer megfeleljen az ISO 14964:1991 szabvány megfelelő vizsgálati követelményeinek.

6.11.3.1.3

Az ömlesztettáru-konténernek portömörnek kell lennie. Ha a konténer portömörré tételéhez bélést használnak, azt megfelelő anyagból kell készíteni. A béléshez használt anyag szilárdságának és a bélés kialakításának meg kell felelnie a konténer befogadóképességének és szándékolt használatának. A bélés egyesítéseinek és zárásainak el kell viselniük a normális kezelés és szállítás során fellépő nyomásokat és ütéseket. A szellőztetett ömlesztettáru-konténereknél az esetleges bélés nem akadályozhatja a szellőző szerkezetek 1222

működését. 6.11.3.1.4

A billentéssel ürített ömlesztettáru-konténerek üzemi berendezéseinek alkalmasnak kell lenniük a teljes töltőtömeg megtartására a döntött helyzetben.

6.11.3.1.5

Minden eltolható tetőt, ill. oldal- vagy homlokfal szakaszt olyan zárószerkezettel kell ellátni, amelynek rögzítőszerkezete úgy van kialakítva, hogy zárt helyzetét a talajon álló megfigyelő észlelhesse.

6.11.3.2


6.11.3.2.1

A töltő- és ürítőszerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A töltő- és ürítőszerkezeteket a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. A zárószerkezetek nyitott és zárt helyzetét és zárási irányát jól láthatóan fel kell tüntetni.

6.11.3.2.2

A nyílások tömítéseit úgy kell kialakítani, hogy az ömlesztettáru-konténer kezelése, töltése és ürítése ne okozza sérülésüket.

6.11.3.2.3

Ha szellőzésre van szükség, az ömlesztettáru-konténert légcserét biztosító eszközzel kell ellátni, akár természetes légáramlás biztosításával, pl. nyílásokkal, vagy aktív elemekkel, pl. ventilátorokkal. A szellőzést úgy kell biztosítani, hogy soha ne jöhessen létre vákuum a konténerben. A gyúlékony anyagok vagy gyúlékony gázokat vagy gőzöket kibocsátó anyagok szállítására szolgáló konténerek szellőző elemeit úgy kell kialakítani, hogy ne képezzenek gyújtóforrást.

6.11.3.3

Vizsgálat

6.11.3.3.1

Az e szakasz követelményei szerint ömlesztettáru-konténerként használt, karbantartott és minősített konténereket a CSC előírásai szerint kell vizsgálni és jóváhagyni.

6.11.3.3.2

Az ömlesztettáru-konténerként használt és minősített konténereket a CSC szerint kell időszakos vizsgálatnak alávetni.

6.11.3.4

Jelölés

6.11.3.4.1

Az ömlesztettáru-konténerként használt konténereket a CSC szerint „Biztonsági jóváhagyási táblá”-val kell megjelölni.

1223

A nem a CSC előírásainak megfelelő, ömlesztett áru szállításra használt, BK1 és BK2 konténerek tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások

6.11.4

Megjegyzés: Ha az e szakasz előírásainak megfelelő konténereket szilárd anyagok ömlesztett szállítására használják, a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni: „A(z) ... illetékes hatósága által jóváhagyott BK(x)1) ömlesztettáru-konténer” (lásd az 5.4.1.1.17 pontot). 6.11.4.1

Az e szakasz alkalmazásában az ömlesztettáru-konténer fogalom alá tartoznak az „offshore” ömlesztettáru-konténerek, a billenőputtonyok, az ömlesztettáru-silók, a cserefelépítmények, a konténerteknők, a görgős konténerek és a járművek rakodótere. Megjegyzés: Ezen ömlesztettáru-konténerek közé tartoznak azok a 7.1.3 szakaszban említett UIC 591, 592 és 592-2 – 592-4 Döntvénynek megfelelő konténerek is, amelyek nem felelnek meg a CSC előírásainak.

6.11.4.2

Az ömlesztettáru-konténereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elég erősek legyenek a normális kezelés és szállítás során fellépő ütődések és igénybevételek elviselésére, beleértve a szállítási módok közötti átrakás során fellépő igénybevételeket is.

6.11.4.3

(fenntartva)

6.11.4.4

Az ömlesztettáru-konténereket az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia és a jóváhagyásnak tartalmaznia kell a 6.11.2.3 bekezdés szerinti, az ömlesztettáru-konténer típusát jelölő kódot és adott esetben a vizsgálatra vonatkozó követelményeket.

6.11.4.5

Ha a veszélyes áru megtartásához bélésre van szükség, annak ki kell elégítenie a 6.11.3.1.3 pont előírásait.

1)

Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.

1224

6.12 FEJEZET A MEMU-k TARTÁNYAINAK, ÖMLESZTETTÁRUKONTÉNEREINEK ÉS ROBBANÓANYAG SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, KÜLÖNLEGES RAKTEREINEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tank-konténerekre és tartányos cserefelépítményekre lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet, a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet; az ömleszetttárukonténerekre lásd a 6.11 fejezetet. . 2. Ez a fejezet az 1. megjegyzésben említett fejezetek követelményeinek nem mindenben megfelelő rögzített tartányokra, leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint az ömleszettárukonténerekre és a robbanóanyag szállításásra szolgáló, különleges rakterekre vonatkozik. 6.12.1

Alkalmazási terület E fejezet követelményeit a MEMU-val történő veszélyes áru szállításra használt tartányokra, ömlesztettáru-konténerekre és különleges rakterekre kell alkalmazni.

6.12.2


6.12.2.1

A tartányokra a 6.8 fejezet követelményeit az e fejezet különleges előírásai által módosított formában kell betartani, az 1.2.1 szakaszban rögzített tartányok minimális befogadóképességére vonatkozó meghatározás nem érvényes e tartányokra.

6.12.2.2

A MEMU-val történő veszélyes áru szállításra használt ömlesztettáru-konténereknek a BK2 típusra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük.

6.12.2.3

Ha egy tartány vagy egy ömlesztettáru-konténer többféle anyagot tartalmaz, az anyagokat legalább egy kettős fallal kell elválasztani, melyek egyben a páralecsapódás elvezetésére alkalmas üres légteret határolnak.

6.12.3

Tartányok

6.12.3.1

1000 liter vagy annál nagyobb befogadóképességű tartányok

6.12.3.1.1

A tartányokra a 6.8.2 szakasz követelményeit kell betartani.

6.12.3.1.2

Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt tartánynál be kell tartani a 4.3 és a 6.8 fejezet légző-berendezésre vonatkozó előírásait, ezen kívül a tartányon hasadótárcsának is kell lenni, vagy egyéb, a használat szerinti ország illetékes hatósága által jóváhagyott nyomáscsökkentő eszköznek.

6.12.3.1.3

Azoknál a nem kör keresztmetszetű tartányoknál (pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál), amelyeket nem lehet a 6.8.2.1.4 pont, ill. az ott említett szabványok 1225

vagy műszaki szabályzat szerint méretezni, az illetékes hatóság által meghatározott nyomáspróbával is lehet bizonyítani, hogy a megengedett igénybebevételt képes elviselni. Ezekre a tartányokra a 6.8.2.1 bekezdés követelményeit kell betartani, a 6.8.2.1.3, a 6.8.2.1.4 és a 6.8.2.1.13 – 6.8.2.1.22 pontok kivételével. A tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő tábláztaban megadott értékeknél: Legkisebb falvastagság

Anyag Rozsdamentes ausztenites acél

2,5 mm

Egyéb acél

3 mm

Alumíniumötvözet

4 mm


6 mm

A tartányt az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen védelemmel kell ellátni. Ez lehet a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelem, vagy az illetékes hatóság jóváhagyhat egyéb megoldást is. 6.12.3.1.4

A 6.8.2.5.2 pont követelményeitől eltérően a tartányon nem kell feltüntetni sem a tartánykódot, sem a különleges előírásokat.

6.12.3.2

1000 liternél kisebb befogadóképességű tartányok

6.12.3.2.1

A tartányok gyártására a 6.8.2.1 bekezdés követelményeit kell betartani, a 6.8.2.1.3, a 6.8.2.1.4, a 6.8.2.1.6, a 6.8.2.1.10 – 6.8.2.1.23 és a 6.8.2.1.28 pontok kivételével.

6.12.3.2.2

A tartányok szerelvényeire a 6.8.2.2.1 pont követelményeit kell betartani. Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt tartánynál be kell tartani a 4.3 és a 6.8 fejezet légző-berendezésre vonatkozó előírásait, ezen kívül a tartányon hasadótárcsának is kell lenni, vagy egyéb, a használat szerinti ország illetékes hatósága által jóváhagyott nyomáscsökkentő eszköznek.

6.12.3.2.3

A tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: Legkisebb falvastagság

Anyag Rozsdamentes ausztenites acél

2,5 mm

Egyéb acél

3 mm

Alumínium ötvözet

4 mm


6 mm

6.12.3.2.4

A tartányoknak lehetnek nem domború szerkezeti részei. Megerősítésként (merevítésként) alkalmazhatók ívelt vagy hullámos falak, ill. merevítő bordák is. A tartány minden oldalán – legalább az egyik irányban – a párhuzamos merevítések közötti távolság ne legyen nagyobb, mint a falvastagság százszorosa.

6.12.3.2.5

A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták.

1226

6.12.3.2.6

A 6.8.2.4 bekezdés követelményeit nem kell betartani. A MEMU tulajdonosának vagy használójának felelősségére azonban üzembehelyezés előtti és időszakos vizsgálatokat kell végezni. A tartány és a szerelvények külső és belső állapotát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, és legalább három évenként az illetékes hatóság által megfelelőnek tartott módon tömörségi vizsgálatot kell végezni.

6.12.3.2.7

A 6.8.2.3 bekezdés típusjóváhagyásra és a 6.8.2.5 bekezdés jelölésre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

6.12.4

Szerelvények

6.12.4.1

Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt, alsó ürítésű tartányokat legalább két zárószerkezettel kell ellátni. Az egyik zárószerkezet lehet a tartányhoz tartozó keverő vagy a betöltésre szolgáló szivattyú is.

6.12.4.2

Az első zárószerkezet után elhelyezkedő csővezeték csak könnyen olvadó anyagból lehet (pl.gumitömlő) vagy könnyen olvadó részeinek kell lennie.

6.12.4.3

A külső szivattyú vagy ürítőszerelvény (csővezeték) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében az első zárószerkezetet és fészkét (ülékét) a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen védeni kell, vagy úgy kell kialakítani, hogy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.12.4.4

Az UN 3375 tételhez használt tartányokon a 6.8.2.2.6 pont szerinti légző-berendezés „hattyúnyakkal” helyettesíthető. Az ilyen szerelvényt védeni kell a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen, vagy úgy kell kialakítani, hogy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni.

6.12.5

Robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges raktér A gyutacsokat és/vagy detonátorszerkezeteket, valamint a D összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabok szállítására szolgáló raktereket úgy kell kialakítani, hogy hatékony elkülönítést biztosítson, hogy ne álljon fenn a detonáció átvitelének a veszélye a gyutacsoktól és/vagy detonátorszerkezetektől a D összeférhetőségi csoport anyagaira, ill. tárgyaira.Az elkülönítést elválasztott rekeszek használatával vagy a két fajta robbanóanyag (robbanótárgy) egyikének különleges védőburkolat-rendszerbe történő helyezésével kell megvalósítani. Az illetékes hatóságnak az elkülönítés mindkét módját jóvá kell hagyni. Ha a raktérhez használt anyag fém, a teljes belső felületét megfelelő tűzállóságú anyaggal kell bevonni. A robbanóanyag szállítására szolgáló rakteret úgy kell elhelyezni, hogy védve legyen a nehéz terepen való rázkódástól, sérüléstől, a szállított többi veszélyes anyaggal való veszélyes kölcsönhatástól, valamint a járműtől származó gyújtóforrások (pl. kipufogó, stb.) ellen. Megjegyzés: Az EN 13501-1:2007 + A1:2009 szabvány szerinti B-S3-d2 osztályba sorolt anyagok megfelelnek a tűzállósági követelménynek.

1227

1228

7. RÉSZ A SZÁLLÍTÁS FELTÉTELEIRE, A BERAKÁSRA, A KIRAKÁSRA ÉS AZ ÁRUKEZELÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1205

7.1 FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 7.1 Általános előírá sok 7.1.1

A veszélyes áruk szállításához e fejezet előírásai szerint és ezenkívül küldeménydarabos szállításnál a 7.2 fejezet, ömlesztett áru szállításnál a 7.3 fejezet, illetve tartányos szállításnál a 7.4 fejezet előírásai szerint meghatározott szállítóeszköz alkalmazása kötelező. Ezen kívül a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre a 7.5 fejezet előírásait is be kell tartani. Az egyes veszélyes árukra a 3.2 fejezet „A” táblázat 16, 17 és 18 oszlopa mutatja, hogy e rész mely előírásait kell betartani.

7.1.2

E rész előírásain kívül a veszélyes áruk szállítására használt járműveknek tervezésük, szerkezetük, és amennyiben szükséges, jóváhagyásuk tekintetében meg kell felelniük a 9. rész vonatkozó előírásainak.

7.1.3

Ha egy nagykonténer, tankkonténer vagy mobil tartány „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása, ill. az UIC 591 Döntvény (2007. 10. 01. állapot, 3. kiadás), 592-2 Döntvény (2004. 10. 01. állapot, 6. kiadás), 592-3 Döntvény (1998. 01. 01. állapot, 2. kiadás) és 592-4 Döntvény (2007. 05. 01. állapot, 3. kiadás) meghatározása szerint konténernek minősül, csak akkor használható veszélyes áru szállítására, ha a nagykonténer, ill. a tankkonténer vagy a mobil tartány teherhordó váza megfelel a CSC vagy az UIC 591, 592 és 592-2 – 592-4 Döntvények előírásainak.

7.1.4

A nagykonténer csak akkor adható fel szállításra, ha szerkezetileg megfelelő állapotú. A „szerkezetileg megfelelő” azt jelenti, hogy a konténer szerkezeti részei, így az alsó és felső hossztartók, az alsó és felső kereszttartók (küszöbök és homlokgerendák), a padló kereszttartók, a sarokoszlopok és a sarokelemek mentesek a nagyobb hibáktól. „Nagyobb hibának” számít a szerkezeti elemek 19 mm-nél nagyobb mélységű görbülete vagy horpadása, a hosszúságtól függetlenül; a szerkezeti elemek repedése vagy törése; egynél több vagy helytelen toldás (pl. átlapolt illesztés) az alsó vagy felső kereszttartókon vagy homlokgerendákon; kettőnél több toldás bármelyik alsó és felső hossztartón; bármilyen toldás az alsó kereszttartón (küszöbön) vagy a sarokoszlopon; beszorult, elcsavarodott, törött, hiányzó vagy más okból használhatatlan ajtópántok és egyéb szerelvények; nem záró tömítések; általában a szerkezet olyan torzulása, ami a kezelőberendezés pontos csatlakoztatását, illetve a járművön vagy az alvázon való elhelyezést és rögzítést akadályozza. Ezen kívül, függetlenül a szerkezet anyagától, elfogadhatatlan a konténer bármely elemének károsodása, pl. az oldalfal lemezelésének rozsdásodása, az üvegszövet szétválása. Megengedett viszont a normális mértékű elhasználódás, beleértve a rozsdásodást, enyhe ferdüléseket és a karcolásokat és olyan egyéb sérüléseket, amelyek nem befolyásolják a konténer használhatóságát és időjárásállóságát. A megrakás előtt a konténert ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy mentes legyen az előző rakomány maradványaitól, és hogy a belső padlón és falakon ne legyenek kiálló részek.

7.1.5

A nagykonténereknek meg kell felelniük azoknak az előírásoknak, amelyeket ez a rész – és esetleg a 9. rész – az adott rakomány esetén a jármű felépítményére tartalmaz; ilyenkor a jármű felépítményének nem kell ezeket az előírásokat teljesítenie. Ha azonban a nagykonténert szállító jármű rakfelületének szigetelése és hőállósága megfelel az előírásoknak, akkor a nagykonténer mentesül ezek alól. Ez az előírás az 1 osztály robbanóanyagainak és tárgyainak szállítására használt kiskonténerekre is vonatkozik.

1206

7.1.6

A szállított veszélyes áru természete vagy mennyisége miatt a járműre előírt feltételeket nem változtatja meg az a tény, hogy a veszélyes áru (egy vagy több) konténerben van, a 7.1.5 szakasz első mondatának második részében szereplő kivétellel.

1207

7.2 FEJEZET A KÜLDEMÉNYDARABOK SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.2 Küldeménydarabos szállítás 7.2.1

Hacsak a 7.2.2 – 7.2.4 szakaszban nincs másként előírva, a küldeménydarabok: a)

fedett járműbe vagy zárt konténerbe; vagy

b)

ponyvás járműbe vagy ponyvás konténerbe; vagy

c)

nyitott járműre vagy nyitott konténerbe

rakhatók. 7.2.2

Az olyan küldeménydarabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni.

7.2.3

(fenntartva)

7.2.4

A következő különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 16 oszlopában fel vannak tüntetve: V1

A küldeménydarabokat fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni.

V2

1)

A küldeménydarabokat csak olyan EX/II vagy EX/III járművekbe szabad berakni, amelyek kielégítik a 9. rész vonatkozó előírásait. A jármű kiválasztása a szállított mennyiségtől függ, ami szállítóegységenként korlátozva van a berakásra vonatkozó előírások szerint (lásd a 7.5.5.2 bekezdést).

2)

Azok a pótkocsik, kivéve a félpótkocsikat, amelyek megfelelnek az EX/II, ill. az EX/III járművekre előírt feltételeknek, olyan gépjárművel is vontathatók, amely nem felel meg ezeknek az előírásoknak.

A konténerben történő szállításra lásd a 7.1.3 – 7.1.6 szakaszt is. Ha az 1 osztály anyagait vagy tárgyait olyan mennyiségben, amihez EX/III jármű(vek)ből képzett szállítóegységre van szükség, multimodális szállítási mód részeként konténerekben szállítják kikötő, vasúti terminál vagy repülőtér területéről mint érkező, vagy területére mint továbbítandó árut, akkor EX/II jármű(vek)ből képzett szállítóegység is használható, amennyiben a szállított konténerek megfelelnek az IMDG Kódex, a RID vagy az ICAO Műszaki Utasítások megfelelő előírásainak. V3

Könnyen folyó, porszerű anyagok és tűzijáték testek esetében a konténer padlózatának nemfémes anyagból készítettnek vagy nemfémes anyaggal bevontnak kell lennie.

V4

(fenntartva)

V5

A küldeménydarabok nem szállíthatók kiskonténerekben.

V6

(fenntartva)

V7

(fenntartva)

1208

V8

1)

A hőmérséklet-szabályozással stabilizált anyagokat úgy kell továbbítani, hogy a 2.2.41.1.17 és a 2.2.41.4, illetve a 2.2.52.1.16 és a 2.2.52.4 bekezdésben előírt szabályozási hőmérsékleteket soha ne lépjék túl.

2)

A szállításhoz a hőmérséklet-szabályozás módjának kiválasztása számos tényező, pl. a következők függvénye: – a szállítandó anyag(ok) szabályozási hőmérséklete; – a szabályozási hőmérséklet és a várható környezeti hőmérséklet közötti különbség; – a hőszigetelés hatékonysága; – a szállítás időtartama; – az út során a késésre beszámított biztonsági tartalék.

3)

A szabályozási hőmérséklet túllépésének elkerülésére alkalmas módszerek növekvő hatékonysági sorrendben a következők: R1

Hőszigetelés, feltéve, hogy az anyag(ok) kezdeti hőmérséklete elég alacsony a szabályozási hőmérséklethez viszonyítva.

R2

Hőszigetelés és hűtőközeges rendszer, feltéve, hogy: –

elfogadható mértékű késésre is számítva megfelelő mennyiségű, nem gyúlékony hűtőközeget (pl. cseppfolyósított nitrogént vagy szárazjeget) visznek, vagy a hűtőközeg utánpótlását biztosítják;

–

cseppfolyósított oxigént vagy levegőt nem használnak hűtőközegként;

–

a hűtőhatás még akkor is egyenletes, ha a hűtőközeg túlnyomó része felhasználásra került; és

–

a szállítóegységbe való belépés előtti szellőztetés szükségességére a szállítóegység ajtaján vagy ajtóin levő felirat egyértelműen figyelmeztet.

R3

Hőszigetelés és egyszerű gépi hűtőrendszer, feltéve, hogy azoknál az anyagoknál, amelyek lobbanáspontja alacsonyabb, mint a vészhőmérséklet + 5 °C, az anyagok gyúlékony gőzei meggyulladásának megakadályozására robbanásbiztos (EEx IIB T3) elektromos szerelvényeket használnak a hűtőkamrában.

R4

Hőszigetelés és kombinált gépi hűtésű és hűtőközeges rendszer, feltéve, hogy: –

a két rendszer egymástól független; és

–

az előző R2 és R3 módszer követelményei teljesülnek. Hőszigetelés és kettős gépi hűtőrendszer, feltéve, hogy:

R5 –

eltekintve az integrált tápegységtől, a két rendszer egymástól független;

–

mindegyik rendszer egyedül is képes a hőmérséklet megfelelő szabályozásának fenntartására; és

–

azoknál az anyagoknál, amelyek lobbanáspontja alacsonyabb, mint a vészhőmérséklet + 5 °C, az anyagok gyúlékony gőzei meggyulladásának megakadályozására robbanásbiztos (EEx IIB T3) elektromos szerelvényeket használnak a hűtőkamrában.

1209

4)

Az R4 és az R5 módszer minden szerves peroxidhoz és önreaktív anyaghoz használható. Az R3 módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz használható, és ha a szállítás során a várható legnagyobb környezeti hőmérséklet 10 °C-nál nagyobb mértékben nem haladja meg a szabályozási hőmérsékletet, akkor a B típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz is. Az R2 módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz használható akkor, ha a szállítás során a várható legnagyobb környezeti hőmérséklet 30 °C-nál nagyobb mértékben nem haladja meg a szabályozási hőmérsékletet. Az R1 módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz használható akkor, ha a szállítás során a várható legnagyobb környezeti hőmérséklet legalább 10 °C-kal alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet.

5)

Ha az anyagot hőszigetelt, hűtő vagy gépi hűtésű járműben vagy konténerben kell szállítani, a járműnek, ill. a konténernek ki kell elégítenie a 9.6 fejezet előírásait.

6)

Ha az anyag hűtőközeggel megtöltött védőcsomagolásban van, akkor fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni. A fedett járműveket, ill. a zárt konténereket megfelelően szellőztetni kell. A ponyvás járműveket és konténereket fel kell szerelni oldalfalakkal és hátsó fallal. A ponyvákat vízhatlan és lángmentesített anyagból kell készíteni.

7)

A hűtőrendszer ellenőrző és hőmérséklet-érzékelő szerkezeteinek könnyen hozzáférhetőek kell lenniük és minden elektromos csatlakozásnak vízállónak kell lennie. A légtér hőmérsékletét a szállítóegységen belül két egymástól független érzékelővel kell mérni és ezek adatait úgy kell rögzíteni, hogy minden hőmérséklet-változás könnyen észlelhető legyen. A hőmérsékletet négy-hat óránként kell ellenőrizni és feljegyezni. Ha a szállított anyag szabályozási hőmérséklete kisebb mint +25 °C, akkor a szállítóegységet el kell látni a hűtőrendszertől független forrású fény és hang vészjelző készülékkel, amit úgy kell beállítani, hogy a szabályozási hőmérsékleten vagy az alatt működésbe lépjen.

8)

Tartalék hűtőrendszernek vagy tartalék alkatrészeknek rendelkezésre kell állniuk.

Megjegyzés: A V8 előírást nem kell betartani a 3.1.2.6 bekezdésben hivatkozott anyagokra, ha ezek az anyagok kémiai inhibitor hozzáadásával vannak stabilizálva úgy, hogy az ÖBH nagyobb, mint 50 °C. Ilyen esetben akkor lehet szükség hőmérséklet-szabályozásra, ha az adott szállítási körülmények között a hőmérséklet meghaladhatja az 55 °C-ot. V9

(fenntartva)

V10

Az IBC-ket fedett vagy ponyvás járműben, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell szállítani.

V11

A fém és a merev falú műanyag IBC-k kivételével a többi IBC-t fedett vagy ponyvás járműben, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell szállítani.

V12

A 31HZ2 (31HA2, 31HB2, 31HN2, 31HD2 és 31HH2) típusú IBC-ket fedett 1210

járműben vagy zárt konténerben kell szállítani. V13

Ha az anyag 5H1, 5L1 vagy 5M1 típusú zsákokba van csomagolva, fedett járműben vagy zárt konténerben kell szállítani.

V14

A 3.3 fejezet 327 különleges előírása szerint, újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából szállított aeroszolok csak jól szellőző vagy nyitott járműben, ill. konténerben vihetők.

1211

7.3 FEJEZET AZ ÖMLESZTETT SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.3 Ömlesztett szállítás 7.3.1


7.3.1.1

Valamely áru csak akkor szállítható ömlesztettáru-konténerben, konténerben vagy járművön ömlesztve, ha: a)

a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában BK (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt különleges előírás vagy valamely konkrét előírásra való utalás van feltüntetve, amely ezt a szállítási módot kifejezetten megengedi, és ezen szakasz előírásain kívül a 7.3.2 szakasz vonatkozó feltételeit is betartják; vagy

b)

a 3.2 fejezet „A” táblázat 17 oszlopában VC (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt különleges előírás vagy valamely konkrét előírásra való utalás van feltüntetve, amely ezt a szállítási módot kifejezetten megengedi, és ezen különleges előírás feltételeit és – ha van – az AP (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt, 7.3.3 szakasz szerinti kiegészítő előírás(oka)t betartják, ezen szakasz előírásain kívül.

Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök azonban szállíthatók ömlesztve, kivéve, ha ezt a szállítási módot az ADR más előírásai kifejezetten tiltják. Megjegyzés: A tartányos szállításra lásd a 4.2 és a 4.3 fejezetet. 7.3.1.2

Azok az anyagok, amelyek a szállítás alatt valószínűleg előforduló hőmérsékleteken folyékonnyá válhatnak, ömlesztve nem szállíthatók.

7.3.1.3

Az ömlesztettáru-konténernek, konténernek, ill. a jármű felépítményének portömörnek kell lennie és úgy kell lezárni, hogy normális szállítás körülmények között (ideértve a rezgések, a hőmérséklet-, a páratartalom- vagy a nyomásváltozás hatását is) a tartalomból semmi ne szabadulhasson ki.

7.3.1.4

Az anyagot úgy kell berakni és egyenletesen eloszlatni, hogy minimális legyen az olyan elmozdulás, ami az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű sérülését vagy a veszélyes áru szabadba jutását okozhatná.

7.3.1.5

Ha szellőző-szerkezetek vannak felszerelve, azokat tisztán és üzemképes állapotban kell tartani.

7.3.1.6

Az anyag nem reagálhat veszélyesen az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű, a tömítések és a felszerelések – beleértve a tetőket és ponyvákat – azon részeivel, amelyekkel érintkezésbe kerülhet, ill. a védőbevonattal és lényegesen nem gyengítheti azokat. Az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a járművet úgy kell gyártani vagy átalakítani, hogy az áru ne hatolhasson be a fa padlóburkolat hézagaiba, és ne érintkezhessen az ömlesztettárukonténer, a konténer, ill. a jármű olyan részeivel, amelyeket az anyag vagy annak maradéka megtámadhat.

7.3.1.7

Berakás és szállításra történő átadás előtt minden ömlesztettáru-konténert, konténert, ill. járművet meg kell vizsgálni, ill. ki kell tisztítani, hogy ne tartalmazzon a belsejében vagy a külsején semmiféle olyan maradékot, amely: – a szállítandó anyaggal veszélyes reakcióba léphet; – hátrányosan befolyásolhatja az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű szerkezeti épségét; – befolyásolhatja az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű veszélyes áru megtartó 1212

képességét. 7.3.1.8

Szállítás alatt semmiféle veszélyes maradék nem tapadhat az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű felépítmény külső felületére.

7.3.1.9

Amennyiben egymás mögött több zárószerkezet van beépítve, töltés előtt először a szállítandó anyaghoz legközelebb esőt kell elzárni.

7.3.1.10

Azokat az üres ömlesztettáru-konténereket, konténereket, ill. járműveket, amelyekben szilárd anyagot ömlesztve szállítottak, a megrakott ömlesztettáru-konténerre, konténerre, ill. járműre vonatkozó ADR előírások szerint kell kezelni, kivéve, ha megtették a megfelelő intézkedéseket mindenfajta veszély kiküszöbölésére.

7.3.1.11

Ha az ömlesztettáru-konténert, a konténert vagy a járművet olyan áru ömlesztett szállítására használják, amely hajlamos a porrobbanásra, vagy gyúlékony gőzök fejlesztésére (pl. bizonyos hulladékok), akkor intézkedéseket kell tenni az anyag töltése, szállítása, ill. ürítése során a gyújtóforrások kiküszöbölésére és az elektrosztatikus feltöltődés elkerülésére.

7.3.1.12

Azok az anyagok, pl. hulladékok, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek, valamint a különböző osztályok anyagai és az ADR hatálya alá nem tartozó olyan anyagok, amelyek hajlamosak a veszélyes reakcióra, nem tehetők ugyanabba az ömlesztettárukonténerbe, konténerbe, ill. járműbe. Veszélyes reakció:

7.3.1.13

a)

az égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b)

gyúlékony és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c)

maró folyékony anyagok képződése;

d)

vegyileg nem állandó anyagok képződése.

A megrakás előtt az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a járművet szemrevételezéssel ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy az szerkezetileg megfelelő legyen, a belső falakon, a padlón és a mennyezeten ne legyenek kiálló részek vagy sérülések, ill. az esetleges bélésen és a szállított anyagot tartalmazó eszközön ne legyen olyan hasadás, szakadás vagy egyéb sérülés, ami veszélyeztetné a szállított anyag megtartását. A „szerkezetileg megfelelő” azt jelenti, hogy az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű szerkezeti elemei, pl. ömlesztettáru-konténernél, konténernél az alsó és felső hossztartók, az alsó és felső kereszttartók (küszöbök és homlokgerendák), a padló kereszttartók, a sarokoszlopok és a sarokelemek mentesek a nagyobb hibáktól. Nagyobb hibának számít: a)

a szerkezeti vagy tartóelemek görbülése, repedése vagy törése, ami befolyásolja az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a jármű felépítmény épségét;

b)

egynél több vagy helytelen toldás (pl. átlapolt illesztés) az alsó vagy felső kereszttartókon vagy homlokgerendákon;

c)

kettőnél több toldás bármelyik alsó és felső hossztartón;

d)

bármilyen toldás az alsó kereszttartón (küszöbön) vagy a sarokoszlopon;

e)

beszorult, elcsavarodott, törött, hiányzó vagy más okból használhatatlan ajtópántok és egyéb szerelvények;

f)

nem záró tömítések;

g)

általában az ömlesztettáru-konténer, ill. a konténer szerkezetének olyan torzulása, ami a kezelőberendezés pontos csatlakoztatását, illetve a járművön vagy az alvázon való elhelyezést és rögzítést akadályozza; 1213

h)

az emelőszerkezet vagy a kezelőberendezés bármilyen sérülése; és

i)

az üzemi vagy szerkezeti berendezések bármilyen sérülése.

7.3.2

Az ömlesztett szállításra vonatkozó előírások a 7.3.1.1 a) pont alkalmazása esetén

7.3.2.1

A 7.3.1 szakasz általános előírásain kívül e szakasz előírásait is kell alkalmazni. A 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában szereplő BK1 és a BK2 kódok jelentése a következő: BK1:

Ömlesztett szállítás ponyvás ömlesztettáru-konténerben engedélyezett;

BK2:

Ömlesztett szállítás zárt ömlesztettáru-konténerben engedélyezett.

7.3.2.2

Az alkalmazott ömlesztettáru-konténernek meg kell felelnie a 6.11 fejezet előírásainak.

7.3.2.3

A 4.2 osztályba tartozó áruk Az ömlesztettáru-konténerben szállított összes tömeget úgy kell korlátozni, hogy az öngyulladási hőmérséklet 55 °C-nál magasabb legyen.

7.3.2.4

A 4.3 osztályba tartozó áruk Ezeket az árukat olyan ömlesztettáru-konténerben kell szállítani, amely víz behatolásával szemben ellenálló.

7.3.2.5

Az 5.1 osztályba tartozó áruk Az ömlesztettáru-konténereket úgy kell gyártani, vagy átalakítani, hogy az áru ne kerülhessen érintkezésbe fával vagy más, összeférhetetlen anyaggal.

7.3.2.6

A 6.2 osztályba tartozó áruk

7.3.2.6.1

A fertőző anyagot tartalmazó állati eredetű anyagok (UN 2814, UN 2900 és UN 3373) ömlesztettáru-konténerben a következő feltételekkel szállíthatók: a)

A BK1 kódú, ponyvás ömlesztettáru-konténerek csak akkor használhatók, ha nincsenek legnagyobb befogadóképességükig megrakva, és ezáltal az anyag a ponyvával nem érintkezik. BK2 kódú, zárt ömlesztettáru-konténerek ugyancsak használhatók.

b)

A zárt és a ponyvás ömlesztettáru-konténereket és nyílásaikat eleve szivárgásmentesre kell kialakítani vagy megfelelő béléssel kell ellátni.

c)

Az állati eredetű anyagokat a szállítást megelőző berakás előtt megfelelő szerrel alaposan fertőtleníteni kell.

d)

A ponyvás ömlesztettáru-konténerben kiegészítésképpen takarót kell helyezni, amelyre nehezékként megfelelő fertőtlenítőszerrel kezelt abszorbeáló anyagot kell tenni.

e)

A zárt vagy ponyvás ömlesztettáru-konténerek csak akkor használhatók ismételten, ha alaposan kitisztították és fertőtlenítették.

Megjegyzés: Az illetékes nemzeti egészségügyi hatóságok kiegészítő előírásokat is hozhatnak. 7.3.2.6.2

A 6.2 osztályba tartozó hulladékok (UN 3291) a)

(fenntartva) 1214

7.3.2.7

b)

A zárt ömlesztettáru-konténereket és nyílásaikat eleve szivárgásmentesre kell kialakítani, belső felületüknek hézagmentesnek/nem-porózusnak kell lennie és nem lehet rajta olyan repedés vagy egyéb hiba, ami a benne lévő csomagolóeszközöket megrongálná, a fertőtlenítő hatást csökkentené vagy az anyag nem szándékos kiszabadulását eredményezné.

c)

Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot a zárt ömlesztettáru-konténeren belül olyan, UN szerint vizsgált és jóváhagyott típusú, szivárgásmentes, lezárt műanyag zsákba kell helyezni, amelyet szilárd anyaghoz, II csomagolási csoportra vizsgáltak és a 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelöléssel van ellátva. A műanyag zsáknak ki kell állni az ISO 77651:1988 „Műanyag fólia és lemez – Az ütőszilárdság meghatározása szabadon eső dárda módszerével – 1. rész: Lépcsőzetes módszerek” szabvány, valamint az ISO 63832:1983 „Műanyagok – Fólia és lemez – A tépőszilárdság meghatározása. 2. rész: Elmendorf módszer” szabvány szerinti ütő- és tépőszilárdság vizsgálatot. Minden zsák ütőszilárdságának legalább 165 g-nak, tépőszilárdságának legalább 480 g-nak kell lennie a zsák hosszirányában, párhuzamos és merőleges síkban egyaránt. Egy zsák legnagyobb nettó tömege 30 kg lehet.

d)

A 30 kg-nál nagyobb tömegű tárgyak (pl. szennyezett ágybetétek) az illetékes hatóság engedélyével műanyag zsákok nélkül is szállíthatók.

e)

Az UN 3291 tétel alá tartozó, folyadékot tartalmazó hulladék csak olyan műanyag zsákban szállítható, amely elegendő nedvszívó anyagot tartalmaz a teljes folyadék mennyiség felszívására úgy, hogy az nem folyik ki az ömlesztettáru-konténerbe.

f)

Az UN 3291 tétel alá tartozó, éles tárgyakat tartalmazó hulladék csak olyan, UN szerint vizsgált és jóváhagyott típusú, merev falú csomagolóeszközben szállítható, amely megfelel a P621, az IBC620, ill. az LP621 csomagolási utasítás előírásainak.

g)

A P621, az IBC620, ill. az LP621 csomagolási utasítás előírásainak megfelelő, merev falú csomagolóeszközök is használhatók. A csomagolóeszközöket megfelelően rögzíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg. Ha egyazon zárt ömlesztettáru-konténerben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, megfelelően el kell választani őket egymástól, pl. merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy egyéb módon úgy, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg.

h)

Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot tartalmazó műanyag zsákokat nem szabad a zárt ömlesztettáru-konténerben annyira összenyomni, hogy tömítetlenné válhassanak.

i)

A zárt ömlesztettáru-konténert minden szállítás után meg kell vizsgálni, hogy a rakomány nem folyt vagy nem szóródott ki benne. Ha az UN 3291 tétel alá tartozó hulladék kifolyt vagy kiszóródott a zárt ömlesztettáru-konténerbe, akkor nem szabad addig újrahasználni, amíg alaposan ki nem tisztították, és – ha szükséges – megfelelő vegyszerrel nem fertőtlenítették. Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot – az ember-, ill. állatgyógyászati hulladékon kívül – más áruval együtt szállítani nem szabad. Az ugyanabban a zárt ömlesztettáru-konténerben szállított ilyen hulladékokat az esetleges szennyeződés szempontjából meg kell vizsgálni.

A 7 osztályba tartozó anyagok A csomagolatlan radioaktív anyagok szállítására lásd a 4.1.9.2.4 pontot.

7.3.2.8

A 8 osztályba tarozó áruk Ezeket az árukat olyan ömlesztettáru-konténerben kell szállítani, amely víz behatolásával szemben ellenálló.

1215

7.3.2.9

A 9 osztályba tarozó áruk Az UN 3509 tétel anyagai csak zárt (BK2 kódú) ömlesztettáru-konténerben szállíthatók. Az ömlesztettáru-konténernek szivárgásmentesnek kell lennie vagy szivárgásmentesen lezárt, döfésálló béléssel vagy zsákkal kell ellátni, a szállítás alatt esetleg szabaddá váló folyadék visszatartására alkalmas eszközzel (pl. nedvszívóanyaggal) kell ellátni. Az 5.1 osztály maradékait tartalmazó üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok csak olyan ömlesztettáru-konténerben szállíthatók, amely eleve úgy van kialakítva vagy úgy van átalakítva, hogy az áru nem kerülhet érintkezésbe fával vagy más éghető anyaggal.

7.3.3

Az ömlesztett szállításra vonatkozó különleges előírások a 7.3.1.1 b) pont alkalmazása esetén A 7.3.1 szakasz általános előírásain kívül e szakasz előírásait is kell alkalmazni, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 17 oszlopában fel vannak tüntetve. Az e szakasz szerint használt ponyvás, ill. fedett járművekre és ponyvás, ill. zárt konténerekre nem kell betartani a 6.11 fejezet előírásait. A 3.2 fejezet „A” táblázat (17) oszlopában szereplő VC1, VC2 és VC3 kódok jelentése a következő: VC1

Ömlesztve szállítható ponyvás járműben, ponyvás konténerben vagy ponyvás ömlesztettáru-konténerben.

VC2

Ömlesztve szállítható fedett járműben, zárt konténerben vagy zárt ömlesztettárukonténerben.

VC3

Ömlesztve szállítható a származási ország illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint különlegesen felszerelt járműben vagy konténerben. Amennyiben a származási ország nem ADR Szerződő Fél, az előírt feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

7.3.3.2

A VC kódok szerinti ömlesztettáru szállításnál a 3.2 fejezet „A” táblázat 17 oszlopában feltüntetett, következő kiegészítő előírásokat is be kell tartani:

7.3.3.2.1

A 4.1 osztályba tartozó áruk

7.3.3.2.2

AP1

A járműnek és a konténernek fémszekrényesnek, a ponyvának – ha van – lángmentesíettnek kell lennie.

AP2

A járműnek és a konténernek megfelelő szellőzéssel kell rendelkeznie.

A 4.2 osztályba tartozó áruk AP1

7.3.3.2.3

A járműnek és a konténernek fémszekrényesnek, a ponyvának – ha van – lángmentesíettnek kell lennie.


A járműnek és a konténernek megfelelő szellőzéssel kell rendelkeznie.

AP3

Ponyvás jármű és ponyvás konténer csak akkor használható, ha az anyag darabos formában van (nem porszerű, szemcsés, finom por vagy hamu).

AP4

A jármű és a konténer be- és kirakásra szolgáló nyílásainak légmentesen zárhatónak kell lenniük, hogy megakadályozzák a gázok kiszabadulását, ill. a nedvesség behatolását.

1216

AP5

A fedett jármű, ill. a zárt konténer rakománytér ajtajait a következő, legalább 25 mm magas betűkkel írt felirattal kell megjelölni: „FIGYELEM! NINCS SZELLŐZÉS, ÓVATOSAN NYITNI!”

Ezt a feliratot a feladó által alkalmasnak tartott nyelven kell feltüntetni. 7.3.3.2.4

7.3.3.2.5

Az 5.1 osztályba tartozó áruk AP6

Ha a jármű, ill. a konténer fából vagy más éghető anyagból készült, a teljes felületét el kell látni lángmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium-szilikátból vagy hasonló anyagból készült bevonattal. A ponyvának ugyancsak vízhatlannak és lángmentesítettnek kell lennie.

AP7

Ömlesztve csak teljes rakományként szállítható.


7.3.3.2.6

Ömlesztve csak teljes rakományként szállítható.

A 8 osztályba tartozó áruk AP7

Ömlesztve csak teljes rakományként szállítható

AP8

A jármű, ill. konténer rakterének kialakításánál figyelembe kell venni az esetleges maradékáramokat és az akkumulátortelepek által kifejtett ütőhatásokat. A jármű , ill. konténer rakterét a szállított akkumulátortelepben levő maró anyagnak ellenálló acélból kell kialakítani. Kevésbé ellenálló acél is használható, ha elég nagy a falvastagsága, vagy a maró anyagnak ellenálló műanyag bélése vagy belső borítása van. Megjegyzés: Ellenállónak minősül az acél akkor, ha a maró anyag hatására bekövetkező fokozatos vékonyodása évente 0,1 mm-nél kevesebb. A jármű, ill. konténer rakterét csak a falak magasságáig szabad megrakni. Műanyag kiskonténerek is használhatók, ezeknek törés nélkül el kell tudniuk viselni az olyan ejtőpróbát, amely során a teljesen megrakott konténert 0,8 m-ről, kemény felületre, a fenéklapjára ejtik –18 °C-on.

7.3.3.2.7

A 9 osztályba tartozó áruk AP2

A járműnek, ill. a konténernek megfelelő szellőzéssel kell rendelkeznie.

AP9

Ömlesztve szállítható a szilárd anyag (anyag vagy keverék, készítmény vagy hulladék), ha az ez alá az UN szám alá tartozó anyagokból átlagosan legfeljebb 1000 mg mennyiséget tartalmaz kg-onként. A koncentráció a rakomány egyetlen pontján sem haladja meg a 10000 mg/kg-ot.

AP10

A járműnek és a konténernek szivárgásmentesnek kell lennie vagy szivárgásmentesen lezárt, döfésálló béléssel vagy zsákkal kell ellátni, a szállítás alatt esetleg szabaddá váló folyadék visszatartására alkalmas eszközzel (pl. nedvszívóanyaggal) kell ellátni. Az 5.1 osztály maradékait tartalmazó üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok csak olyan járműben, ill. konténerben szállíthatók, amely eleve úgy van kialakítva vagy úgy van átalakítva, hogy az áru nem kerülhet érintkezésbe fával vagy más éghető anyaggal.

1217

7.4 FEJEZET A TARTÁNYOS SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.4 Tartányos szállítás 7.4.1

Valamely áru csak akkor szállítható tartányban, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy 12 oszlopában tartánykód van feltüntetve, illetve akkor, ha az illetékes hatóság a 6.7.1.3 bekezdés szerint engedélyezte. A szállítást a 4.2, a 4.3, a 4.4, ill. a 4.5 fejezet előírásai szerint kell végezni. A járműnek, akár tehergépkocsiról, vontatóról, pótkocsiról vagy félpótkocsiról van szó, meg kell felelnie a 9.1, a 9.2 fejezet és a 9.7.2 szakasz azon előírásainak, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázat 14 oszlopában feltüntetett, használandó járműre vonatkoznak.

7.4.2

Az EX/III, FL, OX vagy AT kóddal jelölt járműveket a következők szerint kell használni: – Ahol EX/III jármű van előírva, csak EX/III jármű használható; – Ahol FL jármű van előírva, csak FL jármű használható; – Ahol OX jármű van előírva, csak OX jármű használható; – Ahol AT jármű van előírva, AT, FL vagy OX jármű egyaránt használható.

1218

7.5 FEJEZET A BERAKÁSRA, A KIRAKÁSRA ÉS AZ ÁRUKEZELÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.5 Berakás, kirakás és árukezelés 7.5.1

A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó általános előírások Megjegyzés: E szakasz alkalmazásában egy konténer, ömlesztettáru-konténer, tankkonténer vagy mobil tartány járműre helyezése berakásnak, a járműről való levétele kirakásnak minősül.

7.5.1.1

A be- és kirakás helyére (ideértve a konténer terminált is) érkezéskor a járművezetőnek be kell tartania az előírt rendelkezéseket, valamint a járműnek, ill. a nagykonténernek, ömlesztettáru-konténernek, tankkonténernek és mobil tartánynak is meg kell felelnie ezeknek (különösen a biztonságra, közbiztonságra, tisztaságra és a ki- és berakáshoz használatos berendezések kielégítő üzemelésére vonatkozóan).

7.5.1.2

Hacsak az ADR-ben nincs más előírva, a berakás nem hajtható végre, – ha az okmányok vizsgálata, vagy – a jármű, ill. a nagykonténer, ömlesztettáru-konténer, tankkonténer és mobil tartány, valamint ki- és berakáshoz használatos berendezéseik szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű, ill. a nagykonténer, ömlesztettáru-konténer, tankkonténer és mobil tartány, valamint berendezéseik vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak. Berakás előtt a jármű, ill. a konténer külső felületét és a belsejét is meg kell vizsgálni, hogy ne legyen rajta olyan sérülés, ami a jármű, a konténer vagy a berakandó küldeménydarabok épségét befolyásolná.

7.5.1.3

Hacsak az ADR-ben nincs más előírva, a kirakás nem hajtható végre, ha az előzőekben említett vizsgálat során olyan hiányosságokat tapasztalnak, ami a kirakás biztonságát vagy a közbiztonságot befolyásolhatja.

7.5.1.4

A 3.2 fejezet „A” táblázat 17 vagy 18 oszlopával összhangban, a 7.3.3 vagy a 7.5.11 szakasz különleges előírásai szerint bizonyos veszélyes áruk csak „teljes rakományként” (lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban) szállíthatók. Ilyen esetben az illetékes hatóság előírhatja, hogy az ilyen szállításhoz használt járművet vagy nagykonténert csak egyetlen helyen rakják meg és egyetlen helyen rakják ki.

7.5.1.5

Ha az álló helyzetet jelző nyilak elő vannak írva, akkor a küldeménydarabokat és az egyesítőcsomagolásokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. Megjegyzés: Hacsak egy mód van rá, a folyékony veszélyes árukat a száraz veszélyes áruk alatt kell elhelyezni.

7.5.1.6

Minden eszközt olyan kezelési módszerrel kell be– és kirakni, amelyre kialakították, ill. – ha elő volt írva –, bevizsgálták.

7.5.2

Együvé rakási tilalom

7.5.2.1

A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók együvé ugyanabba a járműbe vagy konténerbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján a következő táblázatban megengedett. Megjegyzés: Az 5.4.1.4.2 pont értelmében külön fuvarokmányt kell kiállítani minden olyan 1219

küldeményre, amelyet nem lehet egy járműbe vagy konténerbe együvé rakni. A bárca száma

1

1 1.4

1.5 1.6 2.1 2.2 2.3 3 4.1 4.1 + 1 4.2 4.3 5.1 5.2 5.2 + 1 6.1 6.2 7A 7B 7C 8 9

1.4 1.5 1.6 2.1 2.2 2.3 Lásd 7.5.2.2 a)

3

a)

4.1 4.1 4.2 4.3 5.1 5.2 5.2 6.1 6.2 7A +1 +1 7B 7C d) a) a) a) a) a) a) a) a)

8

a)

9

a)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

b) a) b) c) b) b) X

a) a)

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

d)

b)

a) a) a) a)

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

a) a) a)

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X X X X X X

a) a) b) c)

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

b)

b)

X X

X =Az együvé rakás megengedett. a)

Az együvé rakás az 1.4S anyagokkal és tárgyakkal megengedett.

b)

Az 1 osztály áruinak és a 9 osztály biztonsági felszereléseinek (UN 2990, 3072 és 3268) együvé rakása megengedett.

c)

Az 1.4 alosztály G összeférhetőségi csoportjába tartozó pirotechnikai biztonsági eszközök (UN 0503) és a 9 osztályba tartozó villamos indítású biztonsági eszközök (UN 3268) együvé rakása megengedett.

d)

Az UN 0083 C típusú robbantóanyag kivételével a többi robbantóanyag és az 5.1 osztályba tartozó ammónium-nitrátok (UN 1942 és 2067), alkálifém-nitrátok és alkáliföldfém-nitrátok együvé rakhatók, amennyiben a nagybárcával való megjelölés, az elkülönítés, a küldeménydarabok elhelyezése és a szállítóegységenként megengedett legnagyobb mennyiség szempontjából a teljes rakományt úgy kezelik, mintha az 1 osztályba tartozó robbantóanyag lenne. Az alkálifém-nitrátok a cézium-nitrát (UN 1451), a lítium-nitrát (UN 2722), a kálium-nitrát (UN 1486), a rubídium-nitrát (UN 1477) és a nátrium-nitrát (UN 1498). Az alkáliföldfém-nitrátok a bárium-nitrát (UN 1446), a berillium-nitrát (UN 2464), a kalcium-nitrát (UN 1454), a magnézium-nitrát (UN 1474) és a stroncium-nitrát (UN 1507).

7.5.2.2

Azokat a küldeménydarabokat, amelyekben az 1 osztály anyagai vagy tárgyai vannak és az 1, az 1.4, az 1.5 vagy az 1.6 számú bárcával vannak ellátva, de különböző összeférhetőségi csoportokba tartoznak, nem szabad egy járműbe vagy konténerbe rakni, kivéve, ha az együvé rakás a következő táblázat szerint ezekre az összeférhetőségi csoportokra megengedett.

1220

Összeférhető A B C D ségi csoport A X B X Xa) C X X a) D X X X E X X F G X X H J L N Xb), c) Xb), c) S X X X X = Az együvé rakás megengedett.

E

F

X X X

G

H

J

L

N

b), c)

X X X

X Xb), c) Xb), c)

X X

X X X

S

X X X X X X X X

Xd) Xb), c) X

X

X

X

X

Xb) X

X X

a)

A B összeférhetőségi csoport tárgyait és a D összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabok ugyanazon járműre vagy konténerbe együvé rakhatók, ha azokat hatékonyan elkülönítik, úgy hogy ne álljon fenn a detonáció átvitelének veszélye a B összeférhetőségi csoport tárgyaitól a D összeférhetőségi csoport anyagaira, ill. tárgyaira. Az elkülönítést elválasztott rekeszek használatával vagy a két fajta robbanóanyag (robbanótárgy) egyikének különleges védőburkolatrendszerbe helyezésével kell megvalósítani. Az illetékes hatóságnak az elkülönítés mindkét módját jóvá kell hagynia.

b)

Az 1.6N osztályozási kód alá besorolt különböző típusú tárgyak csak akkor rakhatók együvé mint 1.6N tárgyak, ha vizsgálattal vagy analógia alapján bizonyított, hogy nem áll fenn a tárgyak közötti kapcsolt robbanás veszélye. Egyéb esetben úgy kell kezelni, mintha az 1.1 alosztályba tartoznának.

c)

Ha az N összeférhetőségi csoport tárgyait a C, a D vagy az E összeférhetőségi csoport tárgyaival együtt szállítják, az N összeférhetőségi csoport tárgyait úgy kell tekinteni, mintha a D összeférhetőségi csoport jellemzőivel rendelkeznének.

d)

Az L összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabok ugyanezen összeférhetőségi csoport ugyanolyan típusú anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabokkal ugyanabba a járműbe vagy konténerbe együvé rakhatók.

7.5.2.3

Az ugyanazon járműbe való együvé rakás tilalmának alkalmazása során nem kell számításba venni a zárt, tömör falú konténerekben levő anyagokat. A 7.5.2.1 bekezdésben az 1, az 1.4, az 1.5 vagy az 1.6 számú veszélyességi bárcával ellátott küldeménydarabok más küldeménydarabokkal való együvé rakására és a 7.5.2.2 bekezdésben a különböző összeférhetőségi csoportokba tartozó robbanóanyagok együvé rakására vonatkozó tilalmak azonban érvényesek a konténerbe rakott veszélyes áru és az ugyanazon járműbe berakott más áruk között akkor is, ha ez utóbbiak egy vagy több másik konténerben vannak.

7.5.2.4

A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukat tilos mindenféle robbanóanyaggal és –tárggyal együvé rakni, kivéve az 1.4 alosztályba, valamint az UN 0161 és 0499 tétel alá tartozókat.

1221

7.5.3

(fenntartva)

7.5.4

Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedések Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopában egy anyagra vagy tárgyra a CV28 különleges előírás van megadva, akkor az élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedéseket a következők szerint kell foganatosítani: A 6.1 vagy a 6.2 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, és azokat a 9 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 számú anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket (beleértve a nagycsomagolásokat és az IBC-ket is), nem szabad a járműveken, a konténerekben és a be-, ki- és átrakás helyén olyan küldeménydarabokra halmazolni vagy közvetlen közelükbe rakni, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak. Ha az említett bárcákkal ellátott küldeménydarabokat mégis olyan küldeménydarabok közelébe rakják, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak, akkor a következőképpen kell elkülöníteni: a)

az említett bárcával ellátott küldeménydarabok halmazolási magasságát elérő teljes válaszfalakkal; vagy

b)

olyan küldeménydarabokkal, amelyeken nincs 6.1, 6.2 vagy 9 számú bárca, illetve amelyeken 9 számú bárca van, de nem az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 számú anyagokat tartalmazzák; vagy

c)

legalább 0,8 m térközzel;

kivéve, ha az említett bárcákkal ellátott küldeménydarabok kiegészítő csomagolásban vannak vagy teljesen be vannak burkolva (pl. fóliával, papírlemez burkolattal vagy más módon). 7.5.5

A szállított anyag mennyiségének korlátozása

7.5.5.1

Ha a következő előírásokat vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopa szerint a 7.5.11 szakasz szállított mennyiség korlátozására vonatkozó kiegészítő előírásait kell alkalmazni, az előírások alapján az egy szállítóegységbe rakható mennyiséget nem befolyásolja az a tény, hogy a veszélyes áruk egy vagy több konténerben vannak.

7.5.5.2

A robbanóanyagok és -tárgyak mennyiségének korlátozása

7.5.5.2.1

Szállított anyagok és mennyiségek Az egy szállítóegységben összesen szállítható nettó robbanóanyag-mennyiséget (ill. tárgyak esetében a bennük található összes nettó robbanóanyag-mennyiséget) kg-ban a következő táblázat szerint kell korlátozni (lásd még az együvé rakási tilalmakra a 7.5.2.2. bekezdést):

1222

Az 1 osztályba tartozó árukban található robbanóanyag szállítóegységenkénti megengedett legnagyobb nettó tömege, kg Szállítóegység

Alosztály

Összeférhetőségi csoport EX/II a) EX/III a)

a)

1.1

1.1A 6,25 18,75

1.2

1.3

Nem 1.1A 1000 3000 5000 16 000 16 000 16 000

1.5 és 1.6

1.4

Nem 1.4S 15 000 16 000

Üres, tisztítatlan csomagolóeszközök

1.4S Korlátlan Korlátlan

5000 16 000

Korlátlan Korlátlan

Az EX/II és EX/III járművek meghatározására lásd a 9. részt.

7.5.5.2.2

Ha az 1 osztály különböző alosztályainak anyagait és tárgyait – a 7.5.2.2 bekezdés együvé rakási tilalmait megtartva – egy szállítóegységbe rakják, a rakományt úgy kell tekinteni, mintha teljes egészében a legveszélyesebb alosztályba tartozna (1.1, 1.5, 1.2, 1.3, 1.6 és 1.4 sorrendben). Az S összeférhetőségi csoportba tartozó robbanóanyag nettó tömegét azonban a szállított mennyiség korlátozása szempontjából nem kell beszámítani. Ha az 1.5D osztályozási kódú anyagokat az 1.2 alosztály anyagaival vagy tárgyaival egy szállítóegységben szállítják, a szállításnál az egész rakományt úgy kell tekinteni, mintha az 1.1 alosztályba tartozna.

7.5.5.2.3

Robbanóanyag szállítása MEMU-val Robbanóanyag szállítása MEMU-val csak a következő feltételekkel engedélyezett: a)

Az illetékes hatóság engedélye szükséges a területén történő szállításhoz.;

b)

A szállított küldeménydarab(ok)ban csak olyan fajtájú és mennyiségű robbanóanyag lehet, ami a MEMU-val előállítandó anyaghoz szükséges, de semmiképpen sem lehet töb, mint : – a D összeférhetőségi csoport robbanóanyagából 200 kg; és – a gyutacsból és a detonátorszerkezetből együttesen 400 egység kivéve, ha az illetékes hatóság másként engedélyezi.;

7.5.5.3

c)

A robbanóanyagot tartalmazó küldeménydarabok követelményeinek megfelelő raktérben szállíthatók.;

csak

a

6.12.5

szakasz

d)

A robbanóanyagot tartalmazó küldeménydarabon kívül más veszélyes áru nem szállítható a raktérben;

e)

A robbanóanyagot tartalmazó küldeménydarabok csak a többi veszélyes anyag berakodása után és közvetlenül a szállítás megkezdése előtt rakodhatók a MEMU-ra.;

f)

Amennyiben az együvérakás megengedett a robbanóanyagok és az 5.1 osztályba tartozó anyagok (UN 1942 és UN 3375) között, az elkülönítés, rakodás és a megengedett legnagyobb mennyiség szempontjából a teljes rakományt úgy kezelik, mintha az 1 osztályba tartozó robbantóanyag lenne.

A szerves peroxidok és önreaktív anyagok mennyiségének korlátozása A B, C, D, E, ill. F típusú, az 5.2 osztályba tartozó szerves peroxidok, ill. 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok egy szállítóegységben szállítható mennyisége 20 000 kg.

1223

7.5.6

(fenntartva)

7.5.7

Árukezelés és rakodás

7.5.7.1

A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.1) E bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195-1:2010 szabvány szerint rögzítik.

7.5.7.2

A küldeménydarabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha arra vannak kialakítva. Ha halmazolásra kialakított, de különböző típusú küldeménydarabokat rakodnak együvé, figyelembe kell venni, hogy halmazolás szempontjából összeillenek-e. Ahol szükséges, az alul lévő küldeménydarabokat teherelosztó eszközök segítségével kell védeni a rájuk halmazolt küldeménydarabok okozta sérüléstől.

7.5.7.3

A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat a be- és a kirakás során óvni kell a sérülésektől. Megjegyzés: Különös figyelmet kell szentelni a küldeménydarabok kezelésének, mozgatásának a szállításra való előkészítésük során, a jármű, ill. konténer jellegének, amiben a küldeménydarabokat szállítani fogják, a be- és kirakás módjának, nehogy a helytelen kezelés vagy a talajon, padlózaton való csúsztatás folytán a küldeménydarabok esetleg megsérüljenek.

7.5.7.4

A 7.5.7.1 bekezdés előírásai érvényesek a konténereknek, a tankkonténereknek, a mobiltartányoknak és a MEG-konténereknek a járművekre való felrakására, elhelyezésére és onnan való lerakására is.

7.5.7.5

A járműszemélyzet tagjai veszélyes anyagokat tartalmazó küldeménydarabokat nem nyithatnak fel.

7.5.8

Kirakás utáni tisztítás

7.5.8.1

Ha az olyan jármű vagy konténer kirakása után, amelyben veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab volt, megállapítják, hogy a tartalom egy része kiömlött, a járművet, ill. a konténert, amint lehet, de még mindenképpen az újabb megrakás előtt ki kell tisztítani. Ha a tisztítás helyben nem végezhető el, a járművet, ill. a konténert, ügyelve a megfelelő biztonságra, a legközelebbi alkalmas helyre kell szállítani, ahol a tisztítás elvégezhető. A szállítás akkor megfelelően biztonságos, ha megtették a megfelelő intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrizhetetlen szabadba jutásának elkerülésére.

7.5.8.2 1)

Az olyan járműveket vagy konténereket, amelyekben ömlesztett veszélyes áru volt, minden A veszélyes áruk rakodására útmutatás található az Európai Bizottság „Rakományok rögzítése a közúti szállításban – Útmutató a legjobb európai gyakorlathoz” című kiadványában. A hatóságok és az ipar részére egyéb útmutatók is rendelkezésre állnak.

1224

újra megrakás előtt kellőképpen ki kell tisztítani, hacsak az új rakomány nem ugyanolyan veszélyes áruból áll, mint az előző rakomány. 7.5.9

Dohányzási tilalom A kezelési műveletek alatt tilos a dohányzás a járművek és konténerek környezetében, ill. járművek és konténerek belsejében. A dohányzási tilalom az elektronikus cigaretta és az ahhoz hasonló eszközök használatára is értendő/vonatkozik.

7.5.10

Az elektrosztatikus töltések felhalmozódásának elkerülése Gyúlékony gázok, 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyékony anyagok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén vagy korom esetén a tartányok töltése és ürítése előtt a jármű alváza, a mobil tartány, ill. a tankkonténer és a föld között jó villamos összeköttetést kell létesíteni. Ezenkívül a töltési sebességet korlátozni kell.

7.5.11

Egyes osztályokra vagy bizonyos árukra vonatkozó kiegészítő előírások A 7.5.1 – 7.5.10 szakasz előírásainak kiegészítéseképpen a következő előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopában fel vannak tüntetve: CV1

CV2

1)

Tilos: a)

lakott területen belüli közterületen árut be- és kirakodni az illetékes hatóságok külön engedélye nélkül;

b)

lakott területen kívüli közterületen árut be- és kirakodni anélkül, hogy erről az illetékes hatóságokat előzetesen értesítették volna, hacsak nem biztonsági okból van szükség sürgős rakodásra.

2)

Ha az árukezelést bármilyen okból is közterületen kell végezni, a különböző anyagokat és tárgyakat a veszélyességi bárcáknak megfelelően el kell különíteni egymástól.

1)

Berakás előtt a jármű vagy a konténer teljes rakfelületét gondosan meg kell tisztítani.

2)

Tűz és nyílt láng használata tilos az ezen árukat szállító járműveken és konténerekben, azok környezetében, ill. be- és kirakáskor.

CV3

Lásd a 7.5.5.2 bekezdést.

CV4

Az L összeférhetőségi csoport anyagai és tárgyai csak teljes rakományként szállíthatók.

CV5 – CV8 (fenntartva) CV9

A küldeménydarabokat nem szabad dobálni és ütődésnek kitenni. A tartályokat a járműben úgy kell elhelyezni, hogy se fel ne borulhassanak, se le ne eshessenek.

CV10

Az 1.2.1 szakasz meghatározása szerinti palackokat a jármű vagy a konténer hossztengelyével párhuzamosan vagy arra merőlegesen kell fektetni, a homlokfal közelében levő palackokat azonban a hossztengelyekre merőlegesen (keresztirányban) kell elhelyezni.

1225

A rövid és nagy átmérőjű (kb. 30 cm és annál nagyobb) palackokat hosszirányban is el lehet helyezni, de a zárókupakokat a jármű vagy a konténer közepe felé kell irányítani. A kellően stabil és a felborulás ellen védő szerkezetben szállított palackokat állítva is el lehet helyezni. A fekvő palackokat biztonságosan és alkalmas módon ki kell ékelni, le kell rögzíteni vagy erősíteni, hogy ne mozdulhassanak el. CV11

A tartályokat mindig abban a helyzetben kell elhelyezni, amelyre azokat tervezték, és védeni kell minden sérülés lehetőségétől, amit más küldeménydarabok okozhatnak.

CV12

Ha a tárgyakkal megrakott rakodólapokat egymásra rakják, minden rakodólap réteget az alatta levőn egyenletesen kell elosztani, szükség esetén megfelelő szilárdságú anyagból készített köztes lapokat használva.

CV13

Ha az anyagból valamennyi kifolyt és a járműben vagy a konténerben szétterjedt, a járművet, ill. a konténert csak azt követően szabad újra használni, ha alaposan kitisztították és – szükség esetén – fertőtlenítették. Az ugyanabban a járműben, ill. konténerben szállított többi anyagot és tárgyat az esetleges szennyeződés miatt ellenőrizni kell.

CV14

Az árukat a szállítás alatt védeni kell a közvetlen napsugárzástól és hőhatásoktól. A küldeménydarabokat csak hűvös, jól szellőzött helyen, hőforrásoktól távol szabad tárolni.

CV15

Lásd a 7.5.5.3 bekezdést.


Az 5.3 fejezet előírásait és a 7.2 fejezet V1 és V8 5) és 6) különleges előírását nem kell alkalmazni, amennyiben az anyagok csomagolása megfelel a 4.1.4.1 bekezdésben a P520 csomagolási utasítás OP1 vagy az OP2 csomagolási módszerének és az anyag szállítóegységenkénti mennyisége nem haladja meg a 10 kg-ot.

CV21

Berakás előtt szállítóegységeket gondosan meg kell vizsgálni. Szállítás előtt a szállítót tájékoztatni kell: – a hűtőrendszer működéséről, beleértve a menet során a hűtőközeg beszerzésére rendelkezésre álló helyek felsorolását; – a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén követendő eljárásokról.

A 7.2 fejezet V8 3) különleges előírásának R2 vagy R4 módszere szerinti hőmérséklet-szabályozás esetén elfogadható mértékű késésre is számítva megfelelő mennyiségű, nem gyúlékony hűtőközeget (pl. cseppfolyósított nitrogént vagy szárazjeget) kell a járművön tartani vagy a hűtőközeg pótlását kell biztosítani. A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek. Az előírt szabályozási hőmérsékletet a teljes szállítási művelet alatt, beleértve a berakást és kirakást, valamint az esetleges köztes megállásokat, be kell tartani. CV22

A küldeménydarabokat úgy kell berakni, hogy a raktéren belüli szabad levegő áramlás biztosítsa a rakomány egyenletes hőmérsékletét. Ha egy jármű vagy 1226

nagykonténer tartalma 5000 kg-nál több gyúlékony szilárd anyag és/vagy szerves peroxid, a rakományt legfeljebb 5000 kg tömegű halmazokra kell osztani, amelyeket legalább 0,05 m légréssel kell egymástól elválasztani. CV23

A küldeménydarabok kezelése során különleges intézkedéseket kell tenni azok vízzel való érintkezésének megakadályozására.

CV24

A járműveket és a konténereket berakás előtt alaposan ki kell tisztítani és különösen az éghető maradékoktól (széna, szalma, papír stb.) kell megtisztítani. A küldeménydarabok elhelyezéséhez tilos könnyen gyúló anyagot használni.

CV25

1)

A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek.

2)

Ha a küldeménydarabokat 15 °C-ot meg nem haladó környezeti hőmérsékleten vagy hűtve kell szállítani, a hőmérsékletet a kirakodás vagy a tárolás során is fenn kell tartani.

3)

A küldeménydarabokat csak hűvös, jól szellőzött helyen, hőforrásoktól távol szabad tárolni.

CV26

A jármű vagy konténer fából készült részeit, amelyek ezekkel az anyagokkal érintkezésbe kerültek, le kell szerelni és el kell égetni.

CV27

1)

A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek.

2)

Ha a küldeménydarabokat hűtve kell szállítani, a hűtőlánc működését a kirakodás és a tárolás során is fenn kell tartani.

3)

A küldeménydarabokat csak hűvös, jól szellőzött helyen, hőforrásoktól távol szabad tárolni.

CV28

Lásd a 7.5.4 szakaszt.


Megjegyzés: 1. A „kritikus csoport” a lakosság egyedeinek olyan csoportja, amely egy adott sugárforrás által és adott besugárzási módon bekövetkező sugárterhelését tekintve elfogadhatóan homogén és jellegzetesen olyan személyekből áll, akiket a legnagyobb tényleges dózis ér az adott besugárzási módon az adott sugárforrástól. 2. A „lakosság” kifejezés általános értelemben a népesség minden egyedét jelenti, kivéve a foglalkozásból vagy gyógykezelésből eredően sugárterhelésnek kitett személyeket. 3. A „dolgozók” olyan személyek, akik teljes vagy részmunkaidőben vagy időszakosan egy munkaadónál dolgoznak és akiknek a munkahelyi sugárvédelemmel kapcsolatosan jogaik és kötelességeik vannak. 1)

Elkülönítés 1.1) A radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabokat, egyesítőcsomagolásokat, konténereket és tartányokat, ill. a csomagolatlan radioaktív anyagokat a szállítás során elkülönítve kell tartani: a)

a rendszeresen használt munkaterületeken tartózkodó dolgozóktól

1227

i)

a következő „A” táblázat szerint; vagy

ii)

olyan távolságra, amelyet 5 mSv/év dózis kritérium és óvatos modell paraméterek alapján határoztak meg;

Megjegyzés: Az elkülönítés tekintetében nem kell figyelembe venni azokat a dolgozókat, akikről egyéni sugárterhelési nyilvántartás készül.

b)

c)

a lakosság tagjaitól az olyan területeken, ahol a lakosság rendszeresen tartózkodhat: i)

a következő „A” táblázat szerint; vagy

ii)

olyan távolságra, amelyet 1 mSv/év dózis kritérium és óvatos modell paraméterek alapján határoztak meg;

előhívatlan filmektől és fényképészeti lemezektől, valamint postazsákoktól i)

a következő „B” táblázat szerint; vagy

ii)

olyan távolságra, amely úgy van meghatározva, hogy az előhívatlan filmeket és fényképészeti lemezeket a radioaktív anyag szállítása folytán érő besugárzás filmküldeményenként 0,1 mSv értékre korlátozódjon;

Megjegyzés: A postazsákokat úgy kell kezelni, mintha előhívatlan filmeket és fényképészeti lemezeket tartalmaznának és ezért a radioaktív anyagoktól ugyanúgy elkülönítve kell tartani.

d)

egyéb veszélyes áruktól a 7.5.2 szakasz szerint.

„A” táblázat: A II-SÁRGA vagy a III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és személyek közötti legkisebb távolságok A szállítási mutatószámok összege legfeljebb

2 4 8 12 20 30 40 50

Besugárzási idő évente (órában) Olyan területek, ahol a lakosság Rendszeresen használt munkaterületek rendszeresen tartózkodhat 50 250 50 250 Elkülönítési távolság m-ben, árnyékoló anyag használata nélkül, legalább: 1 3 0,5 1 1,5 4 0,5 1,5 2,5 6 1,0 2,5 3 7,5 1,0 3 4 9,5 1,5 4 5 12 2 5 5,5 13,5 2,5 5,6 6,5 15,5 3 6,5

„B” táblázat: A II-SÁRGA vagy III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és „FOTO” feliratú küldemények vagy postazsákok közötti legkisebb távolságok A küldeménydarabok száma legfeljebb Kategória III-SÁRGA II-SÁRGA

A szállítási mutatószámok összege legfeljebb

A szállítás vagy tárolás időtartama órában 1

2

1228

4 10 24 48 Legkisebb távolság m-ben

120

240

A küldeménydarabok száma legfeljebb Kategória III-SÁRGA II-SÁRGA

1 2 3 4 5

A szállítási mutatószámok összege legfeljebb 0,2 0,5 1 2 4 8 10 20 30 40 50

1 2 4 8 10 20 30 40 50

A szállítás vagy tárolás időtartama órában 1

2

0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1,5 2 3 3

0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 2 3 3 4 4

4 10 24 48 Legkisebb távolság m-ben 0,5 0,5 1 1 0,5 1 1 2 1 1 2 3 1 1,5 3 4 1,5 3 4 6 2 4 6 8 3 4 7 9 4 6 9 13 5 7 11 16 5 8 13 18 6 9 14 20

120

240

2 3 5 7 9 13 14 20 25 30 32

3 5 7 9 13 18 20 30 35 40 45

1.2) A II-SÁRGA és III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és egyesítőcsomagolások nem szállíthatók utasok által elfoglalt szakaszokban, kivéve az ilyen küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások kísérésére felhatalmazott futárok számára fenntartott szakaszokat. 1.3) A II-SÁRGA és III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabokat, egyesítőcsomagolásokat vagy konténereket szállító járműveken a jármű személyzet tagjain kívül egyéb személyek nem tartózkodhatnak. 2)

Aktivitáshatárok LSA anyagok és SCO tárgyak IP-1 típusú, IP-2 típusú vagy IP-3 típusú küldeménydarabokban vagy csomagolatlanul történő szállításánál az összes aktivitás a járművön nem haladhatja meg a „C” táblázatban található határértékeket. „C” táblázat: Aktivitáshatárok járművenként ipari küldeménydarabokban vagy csomagolatlanul szállított LSA anyagokra és SCO tárgyakra Az anyag vagy tárgy jellege

LSA-I LSA-II és LSA-III nem éghető szilárd anyagok LSA-II és LSA-III éghető szilárd anyagok és minden folyékony anyag és gáz SCO tárgyak

3)

Aktivitás határ a járműre Korlátlan Korlátlan 100A2 100A2

Az áru elhelyezése a szállítás és az átmeneti tárolás során 3.1) A küldeményeket biztonságosan kell elhelyezni. 3.2) Feltéve, hogy a felületen a közepes hőáram nem haladja meg a 15 W/m2 értéket, és a közvetlen környezetben nincs zsákokba csomagolt áru, a küldeménydarab vagy az egyesítőcsomagolás különleges rakodási előírás nélkül más, közönséges darabáruval együtt szállítható, amennyiben az illetékes hatóság engedélye kifejezetten nem ír elő mást. 3.3) A konténerek megrakásakor és a küldeménydarabok, egyesítőcsoma1229

golások és konténerek elhelyezéskor a következő előírásokat kell betartani: a)

A kizárólagos használat esetét és az LSA-I anyagokat tartalmazó küldeményeket kivéve, a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek számát egy járművön oly módon kell korlátozni, hogy a szállítási mutatószámok összege a járművön ne lépje túl a „D” táblázatban meghatározott értékeket. „D” táblázat: Szállítási mutatószám határértékek konténerenként és járművenként nem kizárólagos használat esetén Konténer vagy jármű A szállítási mutatószámok összegének határértéke konténerenként és járművenként Kiskonténer 50 Nagykonténer 50 Jármű 50

b)

A sugárzási szint normális szállítási feltételek esetén a jármű külső felületén egyetlen ponton sem haladhatja meg a 2 mSv/h értéket, és 2 m távolságban egyetlen ponton sem haladhatja meg a 0,1 mSv/h értéket, kivéve a kizárólagos használat mellett szállított küldeményeket, amelyeknél a jármű körüli sugárzási szint határokat a 3.5) b) és c) pont határozza meg;

c)

A kritikussági biztonsági mutatószámok összege egy konténerben vagy járművön nem haladhatja meg az „E” táblázatban megadott értékeket. „E” táblázat: Kritikussági biztonsági mutatószámok hasadóanyagot tartalmazó konténerenként és járművenként Konténer A kritikussági biztonsági mutatószámok vagy jármű összegének határértéke Nem kizárólagos Kizárólagos használat esetén használat esetén Kiskonténer 50 tárgytalan Nagykonténer 50 100 Jármű 50 100

3.4) Minden küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás, amelynek szállítási mutatószáma 10-nél nagyobb, ill. minden küldemény, amelynek kritikussági biztonsági mutatószáma 50-nél nagyobb, csak kizárólagos használat mellett szállítható. 3.5) A sugárzási szint kizárólagos használat mellett szállított küldeményeknél nem haladhatja meg a következő értékeket: a)

10 mSv/h-t a küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások külső felületének bármely pontján; azonban a 2 mSv/h értéket is csak akkor haladhatja meg, ha: i)

a jármű el van látva olyan burkolattal, amely a szállítás során illetéktelen személyek számára a rakományhoz való hozzáférést megakadályozza; és

ii)

megtették a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások úgy legyenek rögzítve, hogy azok helyzete a járművön belül normális szállítás során változatlan maradjon; és

iii) a szállítás kezdete és befejezése között be- és kirakási műveleteket nem végeznek;

1230

4)

b)

2 mSv/h-t a jármű külső felületének bármely pontján, beleértve a tetőés fenékfelületeket, vagy nyitott járműnél bármely ponton, amely a jármű külső éleitől kiindulva meghosszabbított függőleges síkban vagy a rakomány felületén, ill. a jármű alsó felületén van; és

c)

0,1 mSv/h-t a jármű külső oldalai által alkotott függőleges síkoktól 2 méter távolságban bármely pontban, vagy amennyiben a rakományt nyitott járművön szállítják, a jármű külső élei által meghatározott függőleges síkoktól 2 m távolságban bármely ponton.

Kiegészítő követelmények a hasadóanyagok szállítására és átmeneti tárolására 4.1) Az azonos tárolóhelyen átmenetileg tárolt, hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek számát egy csoportban oly módon kell korlátozni, hogy a CSI-k összege a csoportban ne haladja meg az 50-et. A csoportokat úgy kell tárolni, hogy a többi, hasonló csoporttól legalább 6 méterre legyenek. 4.2) Ha a kritikussági biztonsági mutatószámok összege egy járművön vagy egy konténerben meghaladja az 50-et, mint azt az előző „E” táblázat megengedi, akkor úgy kell tárolni, hogy legalább 6 m távolság maradjon a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek más csoportjaitól vagy a radioaktív anyagokat tartalmazó más járművektől. 4.3) A 2.2.7.2.3.5 a) – f) alpontok valamelyikének megfelelő hasadóanyagokra a következőket kell betartani:

5)

a)

egy küldeményben a 2.2.7.2.3.5 a) – f) alpontok közül csak egyféle lehet;

b)

a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint besorolt, engedélyezett, küldeménydarabban lévő hasadóanyagból csak egy lehet egy küldeményben, kivéve, ha az engedély szerint eleve több anyag megengedett;

c)

a 2.2.7.2.3.5 c) alpont szerint besorolt, küldeménydarabban lévő hasadóanyagot úgy kell szállítani, hogy a küldeményben legfeljebb 45 g hasadónuklid legyen;

d)

a 2.2.7.2.3.5 d) alpont szerint besorolt, küldeménydarabban lévő hasadóanyagot úgy kell szállítani, hogy a küldeményben legfeljebb 15 g hasadónuklid legyen;

e)

a 2.2.7.2.3.5 e) alpont szerint besorolt, csomagolatlan vagy küldeménydarabban lévő hasadóanyagot kizárólagos használat mellett kell szállítani úgy, hogy egy járműben legfeljebb 45 g hasadónuklid legyen.

Sérült vagy szivárgó küldeménydarabok, szennyezett csomagolóeszközök 5.1) Amennyiben egy küldeménydarab nyilvánvalóan sérült vagy tömítetlen, vagy feltételezhető, hogy a küldeménydarab megsérült vagy tömítetlenné vált, az ehhez a küldeménydarabhoz való hozzáférést korlátozni kell és a szennyezettség mértékét, valamint az ebből származó sugárzási szintet szakembernek kell a lehető leggyorsabban megbecsülni. A vizsgálatnak a küldeménydarabra, a járműre, a környező ki- és berakási területre, valamint szükség esetén a járműben szállított minden más árura ki kell terjednie. A személyek, javak és a környezet védelme céljából, szükség esetén az illetékes hatóságok által hozott intézkedésekkel összhangban további 1231

rendelkezéseket kell foganatosítani, hogy az ilyen szivárgás vagy sérülés következményeit leküzdjék és minimálisra csökkentsék. 5.2) A küldeménydarabokat, amelyekből a radioaktív tartalom a normális szállítási feltételekre engedélyezett határokat meghaladó mértékben kiszabadult, felügyelet mellett el szabad távolítani egy elfogadható átmeneti helyre, de csak helyreállítás vagy javítás és sugárszennyezettség-mentesítés után szállíthatók tovább. 5.3) A radioaktív anyagok szállítására rendszeresen használt járművek és szerelvényeik szennyezettség szintjét időszakonként ellenőrizni kell. Az ilyen vizsgálatok gyakoriságát a szennyezettség valószínűsége és a radioaktív anyag szállított mennyisége szerint kell meghatározni. 5.4) Az 5.5) pontban előírtak kivételével, mindazon járműveket, szerelvényeiket vagy más részüket, amelyek a szállítás során a 4.1.9.1.2 pontban meghatározott határokat meghaladó mértékben szennyeződtek radioaktív anyagokkal vagy amelyek 5 Sv/h értéket meghaladó sugárzási szintet mutatnak, szakembernek kell a lehető leghamarabb a szennyezettségtől mentesíteni; ezeket mindaddig nem szabad újra használni, amíg a következő feltételek nem teljesülnek a)

a nem tapadó szennyezettség mértéke nem nagyobb, mint a 4.1.9.1.2 pontban megállapított értékek;

b)

a felületen a tapadó radioaktív szennyezettségből eredő sugárzási szint nem nagyobb, mint 5 Sv/h.

5.5) A csomagolatlan radioaktív anyagok kizárólagos használat melletti szállítására alkalmazott konténert, tartányt, IBC-t vagy járművet csak a belső felületének tekintetében és csak addig, amíg kifejezetten ezen kizárólagos használat alatt maradnak, mentesíteni kell az előző 5.4) pont és a 4.1.9.1.4 pont követelményei alól. 6)

Egyéb előírások Ha egy küldemény nem szolgáltatható ki, akkor a küldeményt biztonságos helyen kell tárolni, az illetékes hatóságokat a lehető leggyorsabban tájékoztatni kell, és a további eljárásra nézve utasítást kell kérni.

CV34

Nyomástartó tartályok szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a tartályokban a nyomás a lehetséges hidrogénfejlődés következtében nem növekedett.

CV35

Ha önálló csomagolásként zsákot alkalmaznak, a hőleadás lehetővé tételéhez a zsákokat megfelelően el kell különíteni.

CV36

A küldeménydarabokat célszerű nyitott vagy jól szellőző járműbe, ill. nyitott vagy jól szellőző konténerbe rakni. Ha ez nem lehetséges és a küldeménydarabokat más fajta fedett járműben, ill. zárt konténerben szállítják, a jármű, ill. a konténer rakománytér ajtaját a következő, legalább 25 mm magas betűkkel írt felirattal kell megjelölni: „FIGYELEM! NINCS SZELLŐZÉS, ÓVATOSAN NYITNI!”

Ezt a feliratot a feladó által alkalmasnak tartott nyelven kell feltüntetni. CV37

Az alumíniumfeldolgozási melléktermékeket, ill. az alumínium újraolvasztási melléktermékeket szállítás előtt, a berakást megelőzően környezeti hőmérsékletre kell 1232

hűteni. A ponyvás járműveknek és a ponyvás konténereknek vízhatlannak kell lenniük. A fedett jármű, ill. a zárt konténer rakománytér ajtajait a következő, legalább 25 mm magas betűkkel írt felirattal kell megjelölni: „FIGYELEM! ZÁRT TÉR, ÓVATOSAN NYITNI!”

Ezt a feliratot a feladó által alkalmasnak tartott nyelven kell feltüntetni.

1233

„B” MELLÉKLET A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKRE ÉS A SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1233

1234

8. RÉSZ A JÁRMŰ SZEMÉLYZETÉRE, FELSZERELÉSÉRE, ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS AZ OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1235

8.1 FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A SZÁLLÍTÓEGYSÉGEKRE ÉS A JÁRMŰVÖN TARTANDÓ FELSZERELÉSEKRE

8.1.1

Szállítóegységek Veszélyes anyaggal megrakott szállítóegységben soha nem lehet egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi.

8.1.2

A szállítóegységen tartandó okmányok

8.1.2.1

Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: a) mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak, és ha szükséges, az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak; b) az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak; c) (fenntartva) d) a jármű személyzet minden tagjának az 1.10.1.4 bekezdésben előírt fényképes személyazonosító okmányának.

8.1.2.2

Ha az ADR előírásai a következő okmányok kiállítását megkövetelik, akkor ezeket is a szállítóegységen kell tartani: a) minden egyes szállítóegységre vagy szállítóegység-elemre a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolást; b) a 8.2.1 szakaszban előírt járművezetői oktatási bizonyítványt; c)

az 5.4.1.2.1 c), az 5.4.1.2.1 d), ill. az 5.4.1.2.3.3 pontban előírt hatósági engedély másolatát, amennyiben szükséges.

8.1.2.3

Az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasítást könnyen hozzáférhető helyen kell tartani.

8.1.2.4

(törölve)

8.1.3

A nagybárcák alkalmazása és a jelölés A veszélyes árut szállító szállítóegységeket az 5.3 fejezet szerint kell nagybárcákkal és jelöléssel ellátni.

8.1.4

Tűzoltó eszközök

8.1.4.1

A veszélyes árut szállító szállítóegységekre – a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével – legalább a következő táblázatban feltüntetett, A, B és C tűzosztályú1) tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékek szükségesek:

1)

A tűzosztályokra vonatkozóan lásd az MSZ EN 2:1992 + A1:2004 „A tüzek osztályozása ” c. szabványt.

1236

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A szállítóegység A tűzoltó Az oltóanyag A motor, ill. a vezetőfülke A további tűzoltó legnagyobb készülékek minimális oltására alkalmas készülék(ek)re megengedett minimális összmennyisége a készülék: vonatkozó össztömege darabszáma szállítóegységen követelmény: legalább egy darab, amelynek minimális legalább az egyiknek az oltóanyag mennyisége az oltóanyag mennyisége alábbi: legalább az alábbi: ≤ 3,5 t

2

4 kg

2 kg

2 kg

> 3,5 t ≤ 7,5 t

2

8 kg

2 kg

6 kg

>7,5 t

2

12 kg

2 kg

6 kg

Az oltóanyag mennyiségek por oltóanyagú (vagy más, alkalmas oltóanyagú, de azonos oltási képességű) készülékre értendők.

8.1.4.2

Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek1) oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.

8.1.4.3

A hordozható tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie a járművön való használatra, és meg kell felelnie az EN 3 “Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány, 7 rész2) (EN 37:2004 + A1:2007) vonatkozó előírásainak. Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat.

8.1.4.4

Az előző 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2 bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint kell felülvizsgálni. A tűzoltó készülékeket olyan jellel kell ellátni, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, valamint olyan jelöléssel, amely a következő felülvizsgálat időpontját (hónap, év) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot feltünteti.

8.1.4.5

A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek és üzemképességük ne csökkenjen. A szállítás időtartama alatt a 8.1.4.4 bekezdés szerinti határidő nem járhat le.

8.1.5

Egyéb felszerelések és személyi védőeszközök

8.1.5.1

Minden, veszélyes árut szállító szállítóegységet a 8.1.5.2 bekezdés szerinti, általános felszereléssel és személyi védőeszközökkel kell ellátni. Az egyes felszereléseket a berakott áruhoz tartozó veszélyességi bárcák száma alapján kell kiválasztani. A bárcák száma a fuvar-

2)

MSZ EN 3 szabvány 7. rész: Jellemzők, teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek.

1237

okmányból állapítható meg. 8.1.5.2

A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: –

minden járműre egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó éket;

–

két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt;

–

szemöblítő folyadékot3); valamint

a járműszemélyzet minden tagja részére:

8.1.5.3

3) 4) 5)

–

fényvisszaverő mellényt (ruházatot) (pl. az EN 471 + A1:2007szabványnak megfelelőt vagy azzal egyenértékűt);

–

a 8.3.4 szakasz szerinti, hordozható világítókészüléket;

–

egy pár védőkesztyűt; valamint

–

a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget).

Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelés szükséges: –

a 2.3 vagy a 6.1 veszélyességi bárca, illetve nagybárca használata esetén a járműszemélyzet minden tagja részére légzésvédő maszk4) (menekülő-kámzsa);

–

lapát5) ;

–

csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz5);

–

gyűjtőedény5).

Nem szükséges, ha az 1, 1.4, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2 vagy 2.3 számú veszélyességi bárca, illetve nagybárca van a küldeményen. Például az EN 141 szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű, A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2P2 típusú, kombinált (gáz és részecske) szűrővel ellátott légzésvédő maszk (menekülőkámzsa). Csak szilárd és folyékony anyagoknál szükséges, ha a 3, 4.1, 4.3, 8 vagy 9 veszélyességi bárca, illetve van a küldeményen.

1238

8.2 FEJEZET A JÁRMŰ SZEMÉLYZET KÉPZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.2.1

Alkalmazási terület és a járművezetők képzésére vonatkozó általános követelmények

8.2.1.1

A veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott.

8.2.1.2

A veszélyes árut szállító jármű vezetőjét alaptanfolyami képzésben kell részesíteni. A képzést az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyam keretében kell nyújtani. A képzés alapvető célja, hogy a járművezető tudatában legyen azoknak a veszélyeknek, amelyek a veszélyes anyagok szállítása során keletkeznek, és megszerezze azokat az alapismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy baleset bekövetkezésének valószínűségét minimálisra csökkentse, illetve, ha a baleset bekövetkezett, képes legyen azoknak a biztonsági intézkedéseknek a megtételére, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak a saját maga és a közbiztonság, illetve a környezet védelme érdekében a baleset hatásainak korlátozásához. Ennek a képzésnek, amely minden, veszélyes árut szállító jármű vezetőjének alapképzését jelenti, legalább a 8.2.2.3.2 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie és egyéni gyakorlati oktatást is kell tartalmaznia. Az illetékes hatóság egyes veszélyes árukra, ill. egyes osztály(ok)ra korlátozott alaptanfolyamot is engedélyezhet. Az ilyen korlátozott alaptanfolyam azonban nem jogosít a 8.2.1.4 bekezdésben említett képzésben/ tanfolyamon való részvételre.

8.2.1.3

A rögzített tartányban, az 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban veszélyes árut szállító járművezetőknek, ill. MEMU-k vezetőinek, az 1 m3-nél nagyobb összbefogadóképességű battériás járműben veszélyes árut szállító járművezetőknek, a 3 m3nél nagyobb egyedi befogadóképességű tankkonténerben, mobil tartányban, illetve MEG konténerben veszélyes árut szállító szállítóegységek járművezetőinek, ill. MEMU-k vezetőinek tartányos szakosító tanfolyamon is részt kell venniük, amelynek legalább a 8.2.2.3.3 pontban leírt témákra kell kiterjednie. Az illetékes hatóság egyes veszélyes árukra, ill. egyes osztály(ok)ra korlátozott tartányos szakosító tanfolyamot is engedélyezhet. Az ilyen korlátozott tartányos szakosító tanfolyam azonban nem jogosít a 8.2.1.4 bekezdésben említett képzésben/tanfolyamon való részvételre.

8.2.1.4

Az 1.4S osztályozási kódú anyagok kivételével az 1 osztály és a 7 osztály anyagait és tárgyait szállító járművek vezetőinek szakosító tanfolyamon kell részt venniük, amely legalább a 8.2.2.3.4, ill. a 8.2.2.3.5 pontban leírt témákra terjed ki.

8.2.1.5

Minden tanfolyamnak, gyakorlati oktatásnak, vizsgának és az illetékes hatóság tevékenységének meg kell felelnie a 8.2.2 szakasz előírásainak.

8.2.1.6

Minden olyan bizonyítványt, amely megfelel ezen szakasz előírásainak és amelyet valamely Szerződő Fél illetékes hatósága a 8.2.2.8 bekezdés szerint adott ki, a többi Szerződő Fél illetékes hatóságai a bizonyítvány érvényességi idején belül elfogadnak.

8.2.2

A járművezetők képzésére vonatkozó különleges követelmények

8.2.2.1

A szükséges ismereteket és jártasságot elméleti tanfolyamot és gyakorlati oktatást magában foglaló képzésen kell megszerezni. A tudásról vizsgán kell számot adni.

8.2.2.2

A képző szervnek biztosítania kell, hogy az oktatók megfelelő tudással rendelkezzenek a veszélyes áru szállítás szabályozásáról és az azzal kapcsolatos képzési követelményekről, 1239

illetve figyelembe veszik az ezekben bekövetkezett fejlődést. A képzésnek gyakorlatiasnak kell lennie. A képzési programnak a 8.2.2.3.2 – 8.2.2.3.5 pontban feltüntetett témák tekintetében meg kell felelnie a 8.2.2.6 bekezdés szerinti jóváhagyásnak. A képzésnek egyéni gyakorlati oktatást is kell tartalmaznia (lásd a 8.2.2.3.8 pontot). 8.2.2.3

A képzés felépítése

8.2.2.3.1

A képzést alaptanfolyam és – ha szükséges – szakosító tanfolyam keretében kell nyújtani. A kezdő alap- és a szakosító tanfolyam egyazon képző szerv által, egyazon alkalommal összevont tanfolyam keretében is megszervezhető.

8.2.2.3.2

Az alaptanfolyamnak legalább a következő témákra kell kiterjednie: a) a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokra; b) a főbb veszélytípusokra; c) a hulladékok szállításával kapcsolatos környezetvédelmi információkra; d) a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedésekre; e) a baleset utáni magatartásra (elsősegélynyújtás, a forgalom biztosítása, a védőfelszerelések használatára vonatkozó alapismeretek, írásbeli utasítás stb.); f) a jelölésre, a bárcázásra, a nagybárcákkal és a narancssárga táblákkal való jelölésre; g) arra, hogy a járművezetőnek mit kell és mit nem szabad tennie a veszélyes áruk szállítása során; h) a járművek műszaki felszerelésének céljára és működésmódjára; i)

az ugyanazon járműbe vagy konténerbe való együvé rakási tilalmakra;

j)

a veszélyes áruk be- és kirakása során betartandó óvintézkedésekre;

k) a polgári felelősségre vonatkozó általános információkra; l)

a multimodális szállítási tevékenységekre vonatkozó információkra;

m) a küldeménydarabok kezelésére és rakodására; n) az alagutakban való forgalomkorlátozásra és az alagutakban való viselkedésre (rendkívüli események megelőzése, biztonság, teendők tűz vagy más veszélyhelyzet esetén stb.); o) a közbiztonság tudatosítására. 8.2.2.3.3

A tartányos szállításra vonatkozó szakosító tanfolyamnak legalább a következő témákra kell kiterjednie: a) a járművek menet közbeni viselkedésére, beleértve a rakomány mozgását is; b) a járművekre vonatkozó különleges követelményekre; c) a különböző töltési- és ürítési rendszerek elméleti ismeretére; d) az ilyen járművek használatával kapcsolatos kiegészítő előírásokra (jóváhagyási igazolás, jóváhagyási jel, nagybárcával és narancssárga táblával való jelölés stb.).

8.2.2.3.4

Az 1 osztályba tartozó anyagok szállítására vonatkozó szakosító tanfolyamnak legalább a következő témákra kell kiterjednie: a) a robbanó- és pirotechnikai anyagokban rejlő különleges veszélyekre; b) az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak együvé rakásával kapcsolatos különleges követelményekre. 1240

8.2.2.3.5

A 7 osztályba tartozó, radioaktív anyagok szállítására vonatkozó szakosító tanfolyamnak legalább a következő témákra kell kiterjednie: a) az ionizáló sugárzásban rejlő különleges veszélyekre; b) a radioaktív anyagok csomagolására, kezelésére, együvé rakására és rakodására vonatkozó különleges követelményekre; c) a radioaktív anyaggal történt baleset esetén teendő intézkedésekre.

8.2.2.3.6

Egy tanítási óra általában 45 perces.

8.2.2.3.7

Rendes körülmények között a tanfolyam során, egy napon legfeljebb 8 tanítási óra engedélyezett.

8.2.2.3.8

Az egyéni gyakorlati oktatásnak az elméleti képzéshez kell kapcsolódnia, és legalább az elsősegélynyújtásra, tűzoltásra és a rendkívüli esemény, illetve baleset esetén teendőkre kell kiterjednie.

8.2.2.4

Kezdő képzési program

8.2.2.4.1

Az elméleti képzésnek a kezdő tanfolyamokon, ill. az összevont tanfolyamokon legalább a következő időtartamúaknak kell lenniük: alaptanfolyam 18 tanítási óra tartányos szakosító tanfolyam

12 tanítási óra

az 1 osztály anyagainak és tárgyainak szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam

8 tanítási óra

a 7 osztály radioaktív anyagainak szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam

8 tanítási óra

Az alaptanfolyam és a tartányos szakosító tanfolyam során a 8.2.2.3.8 pont szerinti gyakorlati oktatáshoz a járművezetők számától függő, további tanítási órák szükségesek. 8.2.2.4.2

Az összevont tanfolyam teljes időtartamát az illetékes hatóság úgy is meghatározhatja, hogy az alaptanfolyam, ill. a tartányos szakosító tanfolyam eredeti óraszámát megtartja, és azt az 1, ill. a 7 osztályra vonatkozó szakosító tanfolyami rész csökkentett óraszámával egészíti ki.

8.2.2.5

Ismeretfelújító képzési program

8.2.2.5.1

A szabályos időközönként történő ismeretfelújító képzés célja, hogy a járművezetők tudását korszerűsítse; a képzésnek ki kell terjednie a műszaki, a jogi és a szállítandó anyagokkal kapcsolatos előírások fejlődésére.

8.2.2.5.2

Az ismeretfelújító képzésnek – az egyéni gyakorlati oktatással együtt – összevont tanfolyam esetén legalább két naposnak kell lennie, önálló (nem összevont) tanfolyam esetén pedig legalább fele akkora időtartamúnak, mint ami a megfelelő alap-, ill. szakosító tanfolyamra a 8.2.2.4.1 pontban elő van írva.

8.2.2.5.3

A járművezető az ismeretfelújító képzés és vizsga helyett a megfelelő alaptanfolyamon is részt vehet és tehet vizsgát.

8.2.2.6

A képzés jóváhagyása

8.2.2.6.1

A tanfolyamokat az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.

8.2.2.6.2

Jóváhagyás csak írásban benyújtott kérelemre adható.

8.2.2.6.3

A kérelemhez a következőket tartalmazó iratokat kell csatolni: 1241

a) részletes képzési program, a témák, az órarend és a tervezett oktatási módszerek megjelölésével; b) az oktatók képzettsége és tevékenységi köre; c) a tanfolyam helyszínére, az oktatási (segéd)anyagra és a gyakorlati oktatáshoz rendelkezésre álló lehetőségekről, berendezésekről szóló információ; d) a tanfolyamon való részvétel körülményei, pl. a résztvevők létszáma. 8.2.2.6.4

Az illetékes hatóságnak meg kell szerveznie a képzés és a vizsgák felügyeletét.

8.2.2.6.5

A jóváhagyást az illetékes hatóságnak írásban kell megadnia, ha legalább a következő feltételek teljesülnek: a) a képzés a kérelemben feltüntetettek szerint történik; b) az illetékes hatóságnak joga van arra, hogy egy általa felhatalmazott személyt küldjön, hogy a tanfolyamon vagy vizsgán jelen legyen; c) az illetékes hatóságot kellő időben értesíteni kell az egyes tanfolyamok idejéről és helyéről; d) a jóváhagyás visszavonható, ha a feltételeket nem teljesítik.

8.2.2.6.6

A jóváhagyásnak tartalmaznia kell, hogy a jóváhagyott tanfolyam kezdő vagy ismeretfelújító, alap- vagy szakosító tanfolyam-e, továbbá, hogy egyes veszélyes árukra vagy osztály(ok)ra korlátozódik-e.

8.2.2.6.7

Ha egy képző szerv változtatni kíván egy jóváhagyott tanfolyam valamely, a jóváhagyás szempontjából lényeges részletén, az illetékes hatóságtól előzetesen engedélyt kell kérnie. Különösen érvényes ez a képzési programmal kapcsolatos változtatásokra.

8.2.2.7

Vizsga

8.2.2.7.1

Alaptanfolyam vizsga

8.2.2.7.1.1

A gyakorlati oktatást is magába foglaló alaptanfolyami képzés befejezése után vizsgát kell tartani.

8.2.2.7.1.2

A vizsgán a jelöltnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik mindazzal a tudással, áttekintéssel és jártassággal, amely egy veszélyes árut szállító jármű vezetőjének hivatása gyakorlásához szükséges, és amely az alaptanfolyam tárgyát képezte.

8.2.2.7.1.3

E célból az illetékes hatóságnak a 8.2.2.3.2. pontban összefoglalt témákra vonatkozó kérdés gyűjteményt kell összeállítania. A vizsgán e gyűjteményből való kérdéseket kell feltenni. A vizsgázóknak a vizsga előtt nem lehet tudomásuk arról, hogy mely kérdéseket választották ki a gyűjteményből az adott vizsgára.

8.2.2.7.1.4

Az összevont tanfolyam végén együttes vizsga is tartható.

8.2.2.7.1.5

Minden illetékes hatóságnak felügyelnie kell a vizsga lefolyását.

8.2.2.7.1.6

A vizsga lehet írásbeli, vagy írásbeli és szóbeli vizsga kombinációja. Alaptanfolyami vizsgán minden jelöltnek legalább 25 írásbeli kérdést, ismeretfelújító képzést követő vizsgán legalább 15 írásbeli kérdést kell feltenni. Az első esetben a vizsga időtartamának legalább 45 percnek, az utóbbi esetben legalább 30 percnek kell lennie. A kérdések különböző nehézségűek lehetnek és különböző súllyal értékelhetők.

1242

8.2.2.7.2

Szakosító tanfolyami vizsga a tartányos szállításra, az 1 osztály anyagai és tárgya, ill. a 7 osztály radioaktív anyagai szállítására

8.2.2.7.2.1

Az alaptanfolyami vizsga letétele és a tartányos szállításra, az 1 osztály anyagai és tárgyai, ill. a 7 osztály radioaktív anyagai szállítására vonatkozó szakosító tanfolyamon való részvétel után a jelöltet a tanfolyamnak megfelelő vizsgára kell bocsátani.

8.2.2.7.2.2

A vizsgát ugyanúgy kell tartani és felügyelni, mint a 8.2.2.7.1 pont esetében. A kérdés gyűjteménynek a 8.2.2.3.3, a 8.2.2.3.4, ill. a 8.2.2.3.5 pontban összefoglalt témákra kell vonatkoznia.

8.2.2.7.2.3

Minden szakosító tanfolyam utáni vizsgán legalább 15 írásbeli kérdést, ismeretfelújító képzést követő vizsgán legalább 10 írásbeli kérdést kell feltenni. Az első esetben a vizsga időtartamának legalább 30 percnek, az utóbbi esetben legalább 20 percnek kell lennie.

8.2.2.7.2.4

Ha egy vizsga korlátozott alaptanfolyami képzésen alapul, ez a szakosító tanfolyam vizsgáját ugyanolyan mértékben behatárolja.

8.2.2.8

A járművezető oktatási bizonyítványa

8.2.2.8.1

A 8.2.1.1 bekezdés szerint bizonyítványt kell kiadni: a) az alaptanfolyam elvégzése után, ha a jelölt sikeresen letette a 8.2.2.7.1 pont szerinti vizsgát; b) amennyiben alkalmazható, a tartányos szállításra, az 1 osztály anyagainak és tárgyainak, ill. a 7 osztály radioaktív anyagainak szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam elvégzése után, illetve a 8.5 fejezetben található S1 és S11 különleges követelmény szerinti tudás megszerzése után, ha a jelölt sikeresen letette a 8.2.2.7.2 pont szerinti vizsgát; c) amennyiben alkalmazható, a korlátozott alaptanfolyam vagy korlátozott tartányos szakosító tanfolyam elvégzése után, ha a jelölt sikeresen letette a 8.2.2.7.1, ill. a 8.2.2.7.2 pont szerinti vizsgát. A kiadott bizonyítványon egyértelműen fel kell tüntetni, hogy mely veszélyes árukra vagy osztály(ok)ra korlátozott az érvényessége.

8.2.2.8.2

A járművezető oktatási bizonyítványának érvényessége a kezdő alaptanfolyami, ill. kezdő összevont tanfolyami vizsga letételének időpontjától számított öt év. A bizonyítványt meg kell újítani, ha a járművezető bizonyítja, hogy a 8.2.2.5 bekezdés szerinti ismeretfelújító képzésben részt vett és a 8.2.2.7 bekezdés szerinti vizsgát letette a következők szerint: a) a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti 12 hónapon belül. Az illetékes hatóságnak új bizonyítványt kell kiadnia, amelynek érvényességi időtartama az előző bizonyítvány érvényességének lejártától számított öt év. b) a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti 12 hónapnál korábban. Az illetékes hatóságnak új bizonyítványt kell kiadnia, amelynek érvényességi időtartama az ismeretfelújító vizsga letételétől számított öt év. Ha a járművezető teljesíti a 8.2.2.8.1 b) vagy c) pont követelményeit és a bizonyítványa hatályát az érvényességi időtartamán belül kiterjeszti, az új bizonyítvány csak addig lesz érvényes, mint az előző bizonyítvány. Ha a járművezető a szakosító képzés vizsgáját sikeresen letette, a szakosítás is csak a bizonyítvány lejártáig érvényes.

8.2.2.8.3

A bizonyítványnak a 8.2.2.8.5 pont szerinti mintának kell megfelelnie. A méretekre az ISO 7810:2003 szabvány ID-1 formátumra vonatkozó előírásait kell betartani és műanyagból kell készíteni. A bizonyítvány fehér színű, fekete betűkkel. További biztonsági elemet, pl. hologramot, UV nyomatot vagy gilosmintát kell tartalmaznia.

1243

8.2.2.8.4

A bizonyítványt a kiállító illetékes hatóság országának nyelvén (nyelvein) vagy valamelyik nyelvén kell kiállítani, Ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor a bizonyítvány címét, a 8. pontot és a hátoldal fejlécét vagy angolul, vagy franciául, vagy németül is fel kell tüntetni.

8.2.2.8.5

A veszélyes árut szállító járművek vezetőinek oktatási bizonyítvány-mintája

ADR JÁRMŰVEZETŐ OKTATÁSI BIZONYÍTVÁNY ADR DRIVER TRAINING CERTIFICATE

** előoldal (fénykép helye) *

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

(bizonyítvány száma)* (vezetéknév)* (utónév, utónevek)* (születési idő nn/hh/éééé)* (állampolgárság)* (a járművezető aláírása)* (kiállító szerv)* Érvényes/Valid to (nn/hh/éééé)*- ig

ÉRVÉNYES AZ ALÁBBI OSZTÁLYOKRA, ill. UN SZÁMOKRA VALID FOR CLASS(ES) OR UN Nos

hátoldal

*

TARTÁNYOS SZÁLLÍTÁSRA

NEM TARTÁNYOS SZÁLLÍTÁSRA

TANKS

OTHER THAN TANKS

9.

10.

(osztályok, ill. UN számok)*

(osztályok, ill. UN számok)*

A szöveg helyére a megfelelő adatot kell beírni.

* * A járművek megkülönböztető jelzése a nemzetközi forgalomban (az 1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény, ill. az 1949. évi Közúti Közlekedési Egyezmény szerződő felei esetén amint azt az Egyesült Nemzetek Főtitkárának bejelentették az Egyezmény 45. cikke 4. bekezdése, ill. 4. számú függeléke szerint). 8.2.2.8.6

A Szerződő Feleknek meg kell küldeniük az ENSZ EGB Titkárságra az ezen szakasz alapján kiadandó bizonyítványaik mintáját, valamint a még érvényben lévő oktatási bizonyítványaik mintáit. A Szerződő Felek a mintákhoz magyarázó megjegyzéseket is fűzhetnek. Az ENSZ EGB Titkárság minden Szerződő fél számára elérhetővé teszi a kapott információkat.

8.2.3

A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőkön kívüli személyek képzése A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. 1244

8.3 FEJEZET JÁRMŰVEK SZEMÉLYZETÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.3.1

Utasok szállítása A veszélyes anyagot szállító szállítóegységen – a jármű személyzetén kívül – utas nem szállítható.

8.3.2

A tűzoltó eszközök használata A jármű személyzet tagjainak ismerniük kell a tűzoltó eszközök használatát.

8.3.3

Küldeménydarabok felnyitásának tilalma A jármű vezetője vagy a kísérő személy veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabot nem nyithat fel.

8.3.4

Hordozható világítókészülék A hordozható világítókészüléken nem lehet olyan fémfelület, amely szikrát okozhat.

8.3.5

Dohányzási tilalom A kezelési műveletek alatt tilos a dohányzás a járművek környezetében és a járművek belsejében. A dohányzási tilalom az elektronikus cigaretta és az ahhoz hasonló eszközök használatára is értendő/vonatkozik.

8.3.6

A motor működtetése be- és kirakás alatt A motort a be- és kirakási műveletek alatt le kell állítani, kivéve ha a motor használata a szivattyú vagy más, a töltést vagy ürítést biztosító gépezet működtetéséhez szükséges, illetve ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a jármű tartózkodik, ezt a használatot megengedik.

8.3.7

A rögzítőfék és a kerék kitámasztó ékek használata Veszélyes anyagot szállító szállítóegység csak úgy várakozhat, ha rögzítőfékje be van húzva. A fékberendezés nélküli pótkocsik elmozdulását legalább egy, a 8.1.5.2 bekezdés szerinti kerék kitámasztó ék alkalmazásával kell megakadályozni.

8.3.8

A kábelek használata A gépjárműből és 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű pótkocsiból álló, blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott szállítóegységeknél a 9.2.2.6.3 pontban említett villamos csatlakozásnak a vontató jármű és a pótkocsi között a szállítás teljes időtartama alatt meg kell lennie.

1245

8.4 FEJEZET A JÁRMŰVEK FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 8.4.1

Azokat a járműveket, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázat 19 oszlopában az adott anyagra vonatkozó, a 8.5 fejezetben található S1 6) és S14 – S24 különleges előírásban feltüntetett mennyiségű veszélyes árut szállítanak, felügyelet alatt kell tartani, azonban biztonságos telephelyen vagy üzemi területen felügyelet nélkül is várakozhatnak. Ha ilyen várakozási lehetőség nincs, akkor a szállítóegység, ha megfelelően lezárták, a következő a), b) vagy c) pontban leírt feltételek valamelyikének megfelelő helyen elkülönítve várakozhat: a) felügyelő személy által felügyelt parkolóhely; a felügyelőt tájékoztatni kell a rakomány természetéről, és arról, hogy a gépkocsivezető hol tartózkodik; b) nyilvános vagy magán parkolóhely, ahol a szállítóegység valószínűleg nem fog más járműtől sérülést szenvedni; c) főközlekedési utaktól és lakott területektől távol eső megfelelő szabad tér, amelyet rendes körülmények között sem átjárásra, sem gyülekezésre nem használnak. A b) pontban engedélyezett parkolóhelyet csak az a) pontban jelzett parkolóhely hiányában szabad igénybe venni; a c) pont alatt leírt parkolóhelyet csak az a) és a b) pontban jelzett parkolóhely hiányában szabad igénybe venni.

8.4.2

A rakott MEMU-t felügyelet alatt kell tartani, azonban biztonságos telephelyen vagy üzemi területen felügyelet nélkül is várakozhat. Az üres, tisztítatlan MEMU-ra ez a követelmény nem vonatkozik.

1246

8.5 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK EGYES OSZTÁLYOKRA VAGY ANYAGOKRA A 8.1 – 8.4 fejezet követelményein felül, amennyiben a 3.2 fejezet “A” táblázat 19 oszlopában erre utalás található, akkor a következő előírásokat kell betartani az érintett veszélyes anyagok vagy tárgyak szállítására. Amennyiben a 8.1 – 8.4 fejezet követelményeivel ellentétben állnak, akkor ezen fejezet követelményei érvényesek. S1

Követelmények a robbanóanyagok és -tárgyak (1 osztály) szállítására 1)

A járművezetők különleges képzése A szakosító tanfolyam egy részén vagy az egész tanfolyamon való részvétel alól felmentés adható, ha a Szerződő Fél országában érvényes más szabályozások értelmében a járművezetők olyan, más rendszerű vagy más célra szolgáló, de azonos értékű, jóváhagyott tanfolyamon vesznek részt, amely kiterjed a 8.2.2.3.4 pontban előírt témákra.

2)

Hivatalos személy Amennyiben a belföldi szabályok előírják, az ADR Szerződő Felek illetékes hatósága megkövetelheti, hogy a járművön – a fuvarozó (szállító) költségére – hivatalos személy legyen jelen.

3)

Dohányzás, tűz és nyílt láng használatának tilalma A dohányzás, a tűz és nyílt láng használata tilos az 1 osztályba tartozó anyagokat vagy tárgyakat szállító járműveken, azok közelében, ill. be- és kirakáskor. A dohányzási tilalom az elektronikus cigaretta és az ahhoz hasonló eszközök használatára is értendő/vonatkozik.

4)

5)

A be- és kirakás helye a)

Lakott területen belüli közterületen 1 osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat tilos be- és kirakodni az illetékes hatóságok külön engedélye nélkül.

b)

Lakott területen kívüli közterületen 1 osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat tilos be- és kirakodni anélkül, hogy erről az illetékes hatóságokat előzetesen értesítették volna, hacsak nem biztonsági okból van szükség sürgős rakodásra.

c)

Ha az árukezelést bármilyen okból is közterületen kell végezni, a különböző anyagokat és tárgyakat a veszélyességi bárcáknak megfelelően el kell különíteni egymástól.

d)

Ha az 1 osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat szállító járművek beés kirakodás céljából kénytelenek közterületeken megállni, az álló járművektől legalább 50 m távolságot kell tartani. Ezt a távolságot nem kell betartani az ugyanazon szálltóegységbe tartozó járművek között.

Járműoszlop a)

Ha az 1 osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat szállító járművek oszlopban közlekednek, a szállítóegységek között legalább 50 m 1247

távolságot kell tartani. b) 6)

Az illetékes hatóság előírhatja a járműoszlop sorrendjét és összetételét.

A járművek felügyelete A 8.4 fejezet előírásait csak akkor kell betartani, ha egy járművel az 1 osztály anyagaiból és tárgyaiból a következőknél nagyobb össztömegű robbanóanyagot szállítanak. 1.1alosztály: 1.2 alosztály: 1.3 alosztály, C összeférhetőségi csoport: 1.3 alosztály, a C összeférhetőségi csoport kivételével: 1.4 alosztály, az alább felsoroltak kivételével: 1.5 alosztály: 1.6 alosztály: 1.4 alosztály UN 0104, 0237,0255, 0267, 0289, 0361, 0365, 0366, 0440, 0441, 0455, 0456 és 0500 tételei:

0 kg 0 kg 0 kg 50 kg 50 kg 0 kg 50 kg 0 kg

Különböző áruk együvérakása esetén a szállított anyagokra, ill. tárgyakra vonatkozó legalacsonyabb értéket kell betartani az egész rakományra . Ezen kívül minden rosszindulatú beavatkozás megakadályozása érdekében, ill. azért, hogy kár vagy tűz esetén a gépkocsivezetőt és az illetékes hatóságokat riasztani lehessen, ezeket az anyagokat és tárgyakat állandó felügyelet alatt kell tartani. Kivételek ez alól a tisztítatlan, üres csomagolóeszközök. 7)

A járművek lezárása Az EX/II járművek rakterének ajtajait és fedeleit, ill. EX/III járművek rakterének minden nyílását az 1 osztályba tartozó anyagok, ill. tárgyak szállítása közben zárva kell tartani, kivéve a be-és kirakodás idejét.

S2

A gyúlékony folyékony anyagok és gyúlékony gázok szállítására vonatkozó kiegészítő követelmények 1)

Hordozható világítókészülék A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokat, ill. a 2 osztály gyúlékony anyagait vagy tárgyait szállító fedett jármű rakterébe csak olyan hordozható világítókészülékkel szabad belépni, amely úgy van kialakítva, hogy a jármű belsejébe esetleg behatolt gyúlékony gőzöket és gázokat nem tudja meggyújtani.

2)

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működtetése a berakás vagy kirakás alatt Az FL járműveken (lásd a 9. részt) tilos működtetni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést a berakás és kirakás alatt, ill. a rakodóhelyeken.

3)

Elektrosztatikus feltöltődés elkerülése Az FL járművek (lásd a 9. részt) esetén a tartányok töltése és ürítése előtt a jármű alváza és a föld között jó villamos összeköttetést kell létesíteni. Ezen 1248

kívül a töltési sebességet korlátozni kell. S3

A fertőző anyagok szállítására vonatkozó különleges előírások A 8.1.4.1 bekezdés táblázata (2), (3) és (5) oszlopának, valamint a 8.3.4 szakasznak a követelményeit nem kell alkalmazni.

S4

A veszélyes áruk hőmérséklet-szabályozással történő szállítására vonatkozó kiegészítő előírások Az előírt hőmérséklet fenntartása a biztonságos szállításnak alapvető feltétele. Ehhez általában a következők szükségesek: – berakodás előtt a szállítóegység alapos szemrevételezése; – az útmutatások a fuvarozó számára a hűtőrendszer működésére vonatkozóan, beleértve a menet során a hűtőközeg beszerzésére rendelkezésre álló helyek felsorolását; – a szabályozás megszűnése esetén követendő eljárások megadása; – az üzemi hőmérséklet rendszeres ellenőrzése; és – felkészülés a hűtőhatás támogatására tartalék hűtési módszerrel/rendszerrel. A légtér hőmérsékletét a szállítóegységen belül két egymástól független érzékelővel kell mérni és ezek adatait úgy kell rögzíteni, hogy minden hőmérséklet változás könnyen észlelhető legyen. A hőmérsékletet négy-hat óránként kell ellenőrizni és feljegyezni. Amennyiben a szállítás alatt a hőmérséklet meghaladja a szabályozási hőmérsékletet, azonnal riadóeljárást kell kezdeményezni, beleértve a hűtőberendezés esetleges javítását vagy a hűtőkapacitás növelését (pl. szilárd vagy folyékony hűtőközeg hozzáadásával). Gyakran kell ellenőrizni a hőmérsékletet és a vészhelyzetben teendő intézkedésekre fel kell készülni. Amennyiben a vészhőmérsékletet (lásd a 2.2.41.1.17 és a 2.2.52.1.15 – 2.2.52.1.18 pontot) elérték, a vészeljárásokat meg kell indítani. Megjegyzés: Az S4 előírást nem kell betartani a 3.1.2.6 bekezdésben hivatkozott anyagokra, ha ezek az anyagok kémiai inhibitor hozzáadásával vannak stabilizálva úgy, hogy az ÖBH nagyobb, mint 50 °C. Ilyen esetben akkor lehet szükség hőmérséklet-szabályozásra, ha az adott szállítási körülmények között a hőmérséklet meghaladhatja az 55 °Cot.

S5

A 7 osztály radioaktív anyagainak engedményes küldeménydarabokban (UN 2908, 2909, 2910 és 2911 szám) történő szállítására vonatkozó különleges előírások Az írásbeli utasításra vonatkozó 8.1.2.1 b) pont, továbbá a 8.2.1, 8.3.1 és 8.3.4 szakasz előírásait nem kell betartani.

1249

S6

A 7 osztály radioaktív anyagainak nem engedményes küldeménydarabokban történő szállítására vonatkozó különleges előírások A 8.3.1 szakasz előírását nem kell betartani a csak I-FEHÉR kategória bárcával ellátott küldeménydarabokat, egyesítőcsomagolásokat vagy konténereket szállító járművekre. A 8.3.4 szakasz előírásait nem kell betartani, ha nincs járulékos veszély.

Egyéb kiegészítő követelmények vagy különleges előírások S7

(törölve)

S8

Ha a szállítóegység ezekből az anyagokból 2000 kg-nál többet tartalmaz, kerülni kell az üzemi okokból történő várakozást lakott területek vagy gyülekezésre szolgáló helyek közelében. Ilyen helyek közelében hosszabban várakozni csak az illetékes hatóság hozzájárulásával lehet.

S9

Ezen anyagok szállítása során kerülni kell az üzemi okokból történő várakozást lakott területek vagy gyülekezésre szolgáló helyek közelében. Ilyen helyek közelében hosszabban várakozni csak az illetékes hatóság hozzájárulásával lehet.

S10

Ha az adott ország jogszabályai megkövetelik, akkor az április elsejétől október végéig terjedő időszakban a járművet várakozás közben a napsugárzás ellen hatásosan védeni kell pl. a rakomány fölött legalább 20 cm magasságban elhelyezett ponyvával.

S11

A szakosító tanfolyam egy részén vagy az egész tanfolyamon való részvétel alól felmentés adható, ha a Szerződő Fél országában érvényes más szabályozások értelmében a járművezetők olyan, más rendszerű vagy más célra szolgáló, de azonos értékű, jóváhagyott tanfolyamon vesznek részt, amely kiterjed a 8.2.2.3.5 pontban előírt témákra is.

S12

A járművezetők képzésére vonatkozó 8.2.1 szakaszt előírásait nem kell betartani, ha a szállítóegységben szállított, radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok száma legfeljebb 10, a szállítási mutatószámok összege legfeljebb 3 és nincs járulékos veszély. A járművezetőknek azonban feladatuknak megfelelő, azzal arányban álló képzésben kell részesülniük a radioaktív anyagok szállítását szabályozó előírásokra vonatkozóan. A képzésnek tudatosítania kell bennük a radioaktív anyagok szállításában rejlő sugárveszélyt. A képzésben való részvételt a munkáltató által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolni. Lásd még a 8.2.3 szakaszt is.

S13

(törölve)

S14

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére a szállított anyag mennyiségétől függetlenül be kell betartani.

S15

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére a szállított anyag mennyiségtől függetlenül be kell tartani. A 8.4 fejezet előírásait azonban nem kell alkalmazni, ha a megrakott rakodótér le van zárva vagy a szállított küldeménydarabok más módon vannak védve az illetéktelen kirakás ellen.

S16

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok össztömege a járművön meghaladja az 500 kg-ot. Ezenkívül az ezen anyagokból 500 kg-nál többet szállító járműveket folyamatosan 1250

felügyelet alatt kell tartani, hogy az esetleges rosszindulatú cselekményeket megakadályozzák, ill. kár vagy tűz esetében a gépjárművezetőt és az illetékes hatóságokat riasztani lehessen. S17

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok össztömege a járművön meghaladja az 1000 kg-ot.

S18

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok össztömege a járművön meghaladja a 2000 kg-ot.

S19

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok össztömege a járművön meghaladja az 5000 kg-ot.

S20

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok összes tömege, ill. térfogata a járművön meghaladja küldeménydarabos szállítás esetén a 10 000 kg-ot, tartányos szállítás esetén a 3000 litert.

S21

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére a mennyiségtől függetlenül minden anyagra be kell tartani. Ezenkívül minden rosszindulatú beavatkozás megakadályozása érdekében, ill. azért, hogy kár vagy tűz esetén a gépkocsivezetőt és az illetékes hatóságokat riasztani lehessen, ezeket az árukat állandó felügyelet alatt kell tartani. A 8.4 fejezet előírásait nem kell azonban betartani, ha a)

a rakodótér le van zárva vagy a szállított küldeménydarabokat illetéktelen lerakás ellen más módon védik; és

b)

a sugárzási szint a jármű felületének bármely hozzáférhető pontján nem haladja meg az 5 Sv/h értéket.

S22

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok összes tömege, ill. térfogata a járművön meghaladja küldeménydarabos szállítás esetén az 5000 kg-ot, tartányos szállítás esetén a 3000 litert.

S23

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezt az anyagot ömlesztve vagy tartányban szállítják és az összes tömege, ill. térfogata a járművön meghaladja a 3000 kg-ot, ill. a 3000 litert.

S24

A 8.4 fejezet előírásait a járművek felügyeletére akkor kell betartani, ha ezen anyagok össztömege a járművön meghaladja a 100 kg-ot.

1251

8.6 FEJEZET VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA KÖZÚTI ALAGUTAKBAN

8.6.1

Általános előírások Ha a járművek közúti alagutakon való áthaladását az 1.9.5 szakasz szerint korlátozzák, e fejezet előírásait kell alkalmazni.

8.6.2

A veszélyes árut szállító járművek áthaladását szabályozó közúti jelzések Az alagút kategóriát – melyet egy adott közúti alagútra az illetékes hatóság határoz meg, hogy a veszélyes árut szállító járművek áthaladást korlátozza – a következők szerint kell közúti jelzésekkel jelölni: Közúti jelzés Nincs jelzőtábla Jelzőtábla „B” betűt tartalmazó kiegészítő táblával Jelzőtábla „C” betűt tartalmazó kiegészítő táblával Jelzőtábla „D” betűt tartalmazó kiegészítő táblával Jelzőtábla „E” betűt tartalmazó kiegészítő táblával

Alagút kategória „A” „B” „C” „D” „E”

8.6.3

Alagút korlátozási kód

8.6.3.1

Az egyes veszélyes áruk alagútban való szállításának korlátozása az adott árura a 3.2 fejezet „A” táblázat (15) oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kódon alapul. Az alagútkorlátozási kód a rovat alsó részében, zárójelben található. Ha az alagútkorlátozási kód helyett a „(–)” jelölés szerepel, az adott veszélyes árura nincs alagútkorlátozás; az UN 2919 és 3331 tétel alá tartozó veszélyes árukra azonban az illetékes hatóság(ok) által jóváhagyott, az 1.7.4.2 bekezdés szerinti különleges megegyezés tartalmazhat alagútkorlátozást.

8.6.3.2

Ha egy szállítóegységen olyan veszélyes áruk vannak, melyekhez különböző alagútkorlátozási kód tartozik, ezek közül a legszigorúbbat kell az egész rakományhoz rendelni.

8.6.3.3

Az 1.1.3 szakasz szerint szállított veszélyes árukra az alagút korlátozás nem vonatkozik, és ezeket az árukat nem kell figyelembe venni, amikor a szállítóegység egész rakományának az alagútkorlátozási kódját állapítják meg, kivéve, ha a szállítóegységet a 3.4.13 szakasz előírásai alapján – figyelembe véve a 3.4.14 szakaszt is – meg kell jelölni.

8.6.4

A veszélyes árut tartalmazó szállítóegységek alagútban való közlekedésére vonatkozó korlátozások Az alagútban való közlekedésére vonatkozó korlátozás a következőkre vonatkozik: – „E” kategóriájú alagút esetén azokra a szállítóegységekre, amelyeket a 3.4.13 szakasz előírásai alapján – figyelembe véve a 3.4.14 szakaszt is – meg kell jelölni6); és – azokra a szállítóegységekre, amelyekre az 5.3.2 szakasz szerint narancssárga tábla van előírva, az egész rakományára meghatározott alagútkorlátozási kód alapján a következő táblázat szerint:

6)

vagy a 2010.december 31-ig érvényes ADR 3.4.10 szakasz előírásai alapján alapján – figyelembe véve a 3.4.11 szakaszt is –, amennyiben az 1.6.1.20 bekezdés átmeneti előírását alkalmazzák

1252

Az egész rakomány alagútkorlátozási kódja B B1000C

B/D

B/E

C C5000D

C/D

C/E

D D/E

E –

Korlátozás

Tilos áthaladni a B, a C, a D és az E kategóriájú alagutakon Ha a szállítóegységben a nettó robbanóanyag összes tömege: – több mint 1000 kg: tilos áthaladni a B, a C, a D és az E kategóriájú alagutakon, – legfeljebb 1000 kg: tilos áthaladni a C, a D és az E kategóriájú alagutakon Tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a B, a C, a D és az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon Tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a B, a C, a D és az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos áthaladni az E kategóriájú alagutakon Tilos áthaladni a C, a D és az E kategóriájú alagutakon Ha a szállítóegységben a nettó robbanóanyag összes tömege: – több mint 5000 kg: tilos áthaladni a C, a D és az E kategóriájú alagutakon, – legfeljebb 5000 kg: tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon Tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a C, a D és az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon Tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a C, a D és az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos áthaladni az E kategóriájú alagutakon Tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon Ömlesztett és tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos áthaladni az E kategóriájú alagutakon Tilos áthaladni az E kategóriájú alagutakon A közlekedés minden alagútban megengedett (az UN 2919 és 3331 tételekre lásd a 8.6.3.1 bekezdést is)

Megjegyzés: 1. Példa: egy szállítóegység 1.3C osztályozási kódú UN 0161 füstnélküli lőport szállít, melynek az alagútkorlátozási kódja C5000D. Ha a szállítóegységben a nettó robbanóanyag összes tömege 3000 kg, tilos áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon. 2. Az IMDG kódex előírásai szerint jelölt, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító konténerekre és szállítóegységekre nem vonatkozik az „E” kategóriájú alagúton való áthaladás tilalma, ha a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru összes bruttó tömege szállítóegységenként nem több, mint 8 tonna.

1253

1254

9. RÉSZ A JÁRMŰVEK SZERKEZETÉRE ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1255

9.1 FEJEZET ALKALMAZÁSI TERÜLET, MEGHATÁROZÁSOK ÉS A JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 9.1.1

Alkalmazási terület és meghatározások

9.1.1.1

Alkalmazási terület A 9. rész követelményei a „Közös határozat a járművek szerkezetére” (R.E.3)1) 7 Melléklete szerinti N és O kategóriájú, veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak. Ezeket a követelményeket a járművek szerkezetére, típusjóváhagyására, ADR jóváhagyására és éves műszaki vizsgálatára kell alkalmazni.

9.1.1.2

Meghatározások A 9 rész alkalmazásában: Jármű: EX/II és EX/III jármű: FL jármű:

1)

minden olyan kész (teljes) jármű, befejezetlen (nem teljes) jármű, vagy befejezett jármű, amelyet veszélyes áruk közúti szállítására szánnak; az 1 osztályba tartozó robbanóanyagok és tárgyak szállítására szánt jármű; a)

a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékok (kivéve az UN 1202 számú, EN 590: 2009 + A1:2010 szabvány szerinti dízelolajat, EN 590:2009 + A1:2010 szabvány szerinti lobbanáspontú gázolajat és könnyű fűtőolajat) rögzített tartányban vagy 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben vagy mobil tartányban való szállítására szolgáló jármű; vagy

b)

a gyúlékony gázok rögzített tartányban vagy 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására szolgáló jármű; vagy

c)

a gyúlékony gázok szállítására szolgáló, 1 m3-nél nagyobb összbefogadó-képességű battériás jármű;

OX jármű:

a stabilizált hidrogén-peroxid, ill. a 60%-nál több hidrogén-peroxidot tartalmazó stabilizált hidrogén-peroxid (5.1 osztály UN 2015) rögzített tartányban vagy 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben vagy mobil tartányban való szállítására szolgáló jármű;

AT jármű:

a)

veszélyes anyagok rögzített tartányban vagy 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására szolgáló, az EX/III-tól, az FLtől, az OX-tól és a MEMU-tól eltérő jármű;

Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.

1256

b) 1 m3-nél nagyobb összbefogadóképességű, az FL-től eltérő battériás jármű; MEMU Kész (teljes) jármű: Befejezetlen (nem teljes) jármű: Befejezett jármű:

az 1.2.1 szakasz robbanóanyag előállító mobil egység meghatározását kielégítő jármű minden olyan jármű, amely nem igényel további összeszerelési munkát (pl. egy gyártási lépcsőben készült tehergépkocsi, vontató, pótkocsi); minden olyan jármű, amely legalább egy további gyártási lépcsőt igényel (pl. járóképes alváz, pótkocsi alváz); minden olyan jármű, amely több lépcsős gyártási művelet eredménye (pl. felépítménnyel ellátott járóképes alváz);

Típusjóváhagyással rendelkező jármű: minden olyan jármű, amelyet az ENSZ-EGB 105. sz. előírás2) szerint jóváhagytak; ADR jóváhagyás:

valamely Szerződő Fél illetékes hatósága általi tanúsítása annak, hogy a veszélyes áru szállításra használni kívánt járműegyed, mint EX/II, EX/III, FL, OX, AT jármű, ill. MEMU megfelel az előírt műszaki követelményeknek.

Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművek és a MEMU-k jóváhagyása

9.1.2

Megjegyzés: A származási ország általános biztonsági szabályai által megkövetelt igazolásokon túlmenően különleges jóváhagyási igazolás csak az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművekre és a MEMU-kra szükséges. 9.1.2.1

Általános előírások Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járműveknek és a MEMU-knak meg kell felelniük e fejezet vonatkozó követelményeinek. Minden kész, ill. befejezett jármű első vizsgálata során az illetékes hatóságnak ezen fejezet eljárási követelményei szerint ellenőriznie kell, hogy megfelel-e a 9.2 – 9.8 fejezet vonatkozó műszaki követelményeinek. A 9.1.2.2 bekezdés szerinti típusjóváhagyással ellátott nyerges vontatók esetében az illetékes hatóság eltekinthet az első vizsgálattól, ha a gyártó vagy megfelelően felhatalmazott képviselője vagy az illetékes hatóság által elismert szervezet nyilatkozatot adott ki arról, hogy megfelel a 9.2 fejezet követelményeinek. A járművek megfelelőségét a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolás kiadásával kell tanúsítani. Ha a járműre visszatartó féket (tartós lassító féket) kell felszerelni, a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének nyilatkozatot kell adni arról, hogy a visszatartó fék (tartós lassító fék) megfelel az ENSZ-EGB 13. sz. előírás3) 5. Melléklete előírásainak. Ezt a nyilatkozatot az első műszaki vizsgálatnál be kell mutatni.

2) 3)

ENSZ-EGB 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából) ENSZ-EGB 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában)

1257

9.1.2.2

A típusjóváhagyással rendelkező járművekre vonatkozó követelmények A gyártó vagy a megfelelően felhatalmazott képviselője kérésére a 9.1.2.1 bekezdés szerint jóváhagyásra kötelezett járművek az illetékes hatóság által típusjóváhagyással láthatók el. A 9.2 fejezet vonatkozó műszaki követelményei kielégítettnek tekinthetők, ha az illetékes hatóság az ENSZ-EGB 105. sz. előírása2) szerint típus-jóváhagyást adott ki, amennyiben az említett előírás, ill. irányelv követelményei a 9.2 fejezet előírásaival megegyeznek, kivéve, ha a jármű valamilyen módosítása befolyásolja a típusjóváhagyás érvényességét. Az ENSZEGB 105. előírás szerinti típusjóváhagyási jel szerint a MEMU lehet MEMU vagy EX/III. Kifejezetten MEMU-ként csak a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazoláson kell szerepelnie. A valamely Szerződő Fél által kiadott típusjóváhagyást a többi Szerződő Félnek el kell fogadnia a jármű megfelelőségének bizonyítékául, amikor a járműegyedet ADR szerinti jóváhagyásra bemutatják. Az ADR szerinti jóváhagyás során végzett vizsgálatnál, ha a befejezetlen járműre típusjóváhagyást adtak ki, akkor a járműnek csak azokat a részeit kell a 9.2 fejezet vonatkozó követelményeinek való megfelelőségük szempontjából vizsgálni, amelyeket a befejezési munka során adtak hozzá vagy módosítottak.

9.1.2.3

Éves műszaki vizsgálat Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járműveket és a MEMU-kat a forgalomba helyezés országában évente műszaki vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítására, hogy megfelelnek-e ennek a résznek a vonatkozó előírásainak és a forgalomba helyezés országában érvényben levő általános biztonsági előírásainak (fékek, világítás stb.). A jármű megfelelőségét a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolás érvényességének meghosszabbításával vagy új jóváhagyási igazolás kiadásával kell tanúsítani.

9.1.3

Jóváhagyási igazolás

9.1.3.1

Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművek és a MEMU-k esetében az e rész előírásainak való megfelelőség tanúsításaként a forgalomba helyező ország illetékes hatóságának mindazokra a járműegyedekre, amelyek vizsgálata kielégítő eredménnyel járt vagy amelyekre a vizsgálat alapján a 9.2 fejezetnek való megfelelőségről a 9.1.2.1 bekezdés szerint nyilatkozatot adtak ki, jóváhagyási igazolást (ADR jóváhagyási igazolást) kell kiadnia.

9.1.3.2

Bármely Szerződő Fél illetékes hatósága által, a területén forgalomba helyezett járműre kiadott minden jóváhagyási igazolást – érvényességének időtartamán belül – a többi Szerződő Fél illetékes hatóságai elfogadnak.

9.1.3.3

A jóváhagyási igazolásnak meg kell egyeznie a 9.1.3.5 bekezdésben szereplő mintával. Az igazolás mérete 210 x 297 mm (A4 formátum). A lap mindkét oldala használható. Az űrlap színe fehér, rózsaszínű átlós sávval. Az igazolást a kibocsátó ország (egyik) nyelvén kell kiállítani. Ha ez a nyelv nem angol, nem francia vagy nem német, akkor a jóváhagyási igazolás címét és a 11. pontban szereplő megjegyzéseket e nyelvek egyikén is meg kell adni. A hulladékok szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányjárművek jóváhagyási igazolásában szerepelnie kell a „hulladék szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányjármű” megjegyzésnek.

9.1.3.4

A jóváhagyási igazolás érvényessége legkésőbb a járműnek az igazolás kiadását megelőző műszaki vizsgálata időpontját követő egy év elteltével lejár. A következő érvényességi határidőt azonban az előző lejárati időtől kell számítani, ha a műszaki vizsgálat a lejárati idő előtt vagy után egy hónapon belül történt.

1258

Ennek az előírásnak a betartása azonban nem jelenti azt, hogy az időszakos vizsgálat kötelezettségének alávetett tartányok tömörségi vizsgálatát, folyadéknyomás-próbáját vagy belső vizsgálatát rövidebb időközökben kellene elvégezni, mint ahogy azt a 6.8 és a 6.9 fejezet előírja. 9.1.3.5

Jóváhagyási igazolás bizonyos veszélyes árut szállító járművek részére

1259

Jóváhagyási igazolás bizonyos veszélyes árut szállító járművek részére Certificate of approval for vehicles carrying certain dangerous goods Ez az igazolás tanúsítja, hogy az alábbiakban meghatározott jármű megfelel a „Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás” (ADR) által előírt feltételeknek. 1. Az igazolás száma: 2. A jármű gyártója: 3. A jármű azonosítási 4. A jármű rendszáma (ha száma: van): 5. A fuvarozó, az üzemben tartó vagy a tulajdonos neve és hivatalos címe: 6. A jármű kategóriája1): 7. A jármű rendeltetése(i) az ADR 9.1.1.2 bekezdése szerint 2): EX/II EX/III FL OX AT MEMU 8. Visszatartó fék (tartós lassítófék)3):  Tárgytalan  Az ADR 9.2.3.1.2 pontja szerint a teljesítmény megfelelő, ha a járműszerelvény össztömege: …. . .. … tonna4) 9. A tartányjármű vagy battériás jármű tartányának (tartányainak) leírása (ha van): 9.1 A tartány gyártója: 9.2 9.3

A tartány vagy battériás jármű engedély száma: A tartány gyártási sorozat száma vagy a battériás jármű elemeinek azonosítója:

9.4 A gyártás éve: 9.5 Az ADR 4.3.3.1 vagy 4.3.4.1 bekezdése szerinti tartánykód: 9.6 Az ADR 6.8.4 szakasza szerinti – esetleges – TC és TE különleges előírás(ok):6) 10. A következő veszélyes áruk szállíthatók: A jármű megfelel a 7. pontban szereplő rendeltetése szerinti veszélyes áruk szállítására vonatkozó követelményeknek. 10.1 EX/II vagy EX/III jármű esetén:3)  az 1 osztály anyagai, beleértve a J összeférhetőségi csoport anyagait  az 1 osztály anyagai, kivéve a J összeférhetőségi csoport anyagait 10.2 Tartányjármű vagy battériás jármű esetén:3)  csak a 9. pontban feltüntetett tartánykód és az esetleges különleges előírások szerint szállítható anyagok5); vagy  csak a következő anyagok (az osztály, az UN szám, ha szükséges a csomagolási csoport és a „helyes szállítási megnevezés” megadásával): Csak olyan anyagok szállíthatók, amelyek a tartány anyagával, tömítéseivel, szerelvényeivel és – ha van – a belső bevonatával nem lépnek veszélyes reakcióba. 11. Megjegyzések (Remarks): 12. Érvényes: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -ig A kiállító szerv bélyegzője Hely, dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1) 2) 3) 4) 5)

6)

A „Közös határozat a járművek szerkezetére” (R.E.3.) 7 Mellékletének (vagy a 2007/46/EK irányelvnek) az N és O kategóriájú gépjárművekre, illetve pótkocsikra vonatkozó meghatározása szerint. A nem kívánt rész áthúzandó. A megfelelő négyzetet be kell jelölni. A megfelelő értéket be kell írni. Ha itt 44 t van feltüntetve, ez nem módosítja a forgalmi engedélyben szereplő megengedett legnagyobb össztömeget. Azok az anyagok, amelyek a 9. pontban feltüntetett tartánykód, vagy a 4.3.3.1.2 és 4.3.4.1.2 pontok szerinti tartányrangsor alapján engedélyezett egyéb tartánykód és az esetleges különleges előírások szerint szállíthatók. Nem szükséges megadni, ha a szállítható anyagok a 10.2 pontban fel vannak sorolva. 1260

13. Az érvényesség meghosszabbítva: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -ig

A kiállító szerv bélyegzője

Hely, dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megjegyzés: Ezt az igazolást a kiállító szervnek vissza kell adni, ha a járművet a forgalomból kivonták; ha a jármű más fuvarozó, üzemben tartó vagy tulajdonos birtokába kerül, mint ami az 5. pontban fel van tüntetve; ha a jóváhagyási igazolás érvényessége lejárt; ha a jármű egy vagy több lényeges jellemzőjében érdemi változás történt.

1261

9.2 FEJEZET A JÁRMŰVEK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 9.2.1

E fejezet követelményeinek alkalmazása

9.2.1.1

Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX és az AT járműveknek meg kell felelniük e fejezet követelményeinek, amint azt a következő táblázat tartalmazza. A többi (nem EX/II, EX/III, FL, OX és AT) jármű esetében:

9.2.1.2

–

a 9.2.3.1.1 pont követelményeit (az ENSZ-EGB 13. sz. előírás vagy a 71/320/EGK irányelv szerinti fékberendezés) azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyeket első alkalommal 1997. június 30-a után helyeztek forgalomba (vagy vettek használatba, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező);

–

a 9.2.5 szakasz követelményeit (az ENSZ-EGB 89. sz. előírás vagy a 92/24/EGK Tanácsi Irányelv szerinti sebességkorlátozó készülék) minden olyan gépjárműre alkalmazni kell, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 12 tonnát és 1987. december 31-e után helyezték először forgalomba, valamint minden olyan gépjárműre, amelynek megengedett legnagyobb ösztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de legfeljebb 12 tonna és 2007. december 31-e után helyezték először forgalomba.

A MEMU-knak az e fejezet EX/III járművekre vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

1262

Járművek EX/III AT

9.2.2 9.2.2.2 9.2.2.3 9.2.2.3.1

9.2.2.3.2 9.2.2.3.3 9.2.2.3.4 9.2.2.4 9.2.2.5 9.2.2.5.1 9.2.2.5.2 9.2.2.6 9.2.3 9.2.3.1

Műszaki előírások EX/II Villamos felszerelés – kábelezés X – akkumulátortelep-főkapcsoló Xa)

– akkumulátortelep X – tartósan feszültség alatt lévő áramkörök

FL X

OX X

Xa)

X

a) A 9.2.2.3.1 pont utolsó mondatát azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyeket 2005. július 1-je után helyeztek először forgalomba (vagy vettek használatba, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező).

X X X X

X X

X – a vezetőfülke mögötti villamos berendezések Fékberendezés – általános előírások X – blokkolásgátló fékrendszer

– visszatartó fékrendszer

9.2.4 9.2.4.2 9.2.4.3 9.2.4.4 9.2.4.5

X

Megjegyzés

Tűzveszély kiküszöbölése – vezetőfülke – tüzelőanyagtartály – motor – kipufogórendszer

X X X

X X

X

X Xb)

X Xb)

X Xb)

X Xb)

Xc)

Xc)

Xc)

Xc)

X X X

X X X

b) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre (vontatóra és tehergépkocsira), ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (pótkocsi, félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi) vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A gépjárműveket 1. kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. A 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsikra (pótkocsira, félpótkocsira és középtengelyes pótkocsira) kell alkalmazni. A pótkocsikat A kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. c) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A visszatartó fékrendszernek IIA típusúnak kell lennie.

X X X

1263

9.2.4.6 9.2.4.7 9.2.4.7.1 9.2.4.7.2 9.2.4.7.5 9.2.4.7.3 9.2.4.7.4 9.2.4.7.6 9.2.5

9.2.6

Járművek Műszaki előírások EX/II EX/III AT FL – a jármű visszatartó fékrendX X X szere – égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés X d) X d) X d) X d)

Megjegyzés OX X

X d)

X d)

Sebességkorlátozó készülék

X Xe)

X Xe)

Kapcsolószerkezet

X

X

Xe)

Xe)

d) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. d) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Xe)

e) Az először 1987. december 31-e után forgalomba helyezett, 12 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, valamint az először 2007. december 31-e után forgalomba helyezett, 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 12 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre vonatkozik.

vek szerkezete

1264

9.2.2

Villamos felszerelés

9.2.2.1

Általános előírások A villamos felszerelésnek teljes egészében ki kell elégítenie a 9.2.2.2 – 9.2.2.6 bekezdés előírásait a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban.

9.2.2.2

Kábelezés

9.2.2.2.1

A vezetékeket a túlmelegedés elkerülése érdekében bőségesen kell méretezni. A vezetékeket megfelelően szigetelni kell. Minden áramkört olvadó biztosítóval vagy önműködő megszakítóval kell védeni a túláram ellen a következők kivételével: –

az akkumulátorteleptől a hidegindítóig és a motorleállító rendszerig;

–

az akkumulátorteleptől a generátorig;

–

a generátortól a biztosíték vagy megszakító dobozáig;

–

az akkumulátorteleptől az indítómotorig;

–

az akkumulátorteleptől a visszatartó fékrendszer vezérlő dobozig (lásd a 9.2.3.1.2 pontot), ha ez a rendszer villamos vagy elektromágneses működtetésű;

–

az akkumulátorteleptől a felemelhető tengely villamos emelőszerkezetéig.

Ezeket a védelem nélküli áramköröket a lehető legrövidebbre kell kialakítani. 9.2.2.2.2

A kábeleket szilárdan kell rögzíteni, és oly módon kell fektetni, hogy a mechanikai és a hőhatásoktól védve legyenek.

9.2.2.3

Akkumulátortelep-főkapcsoló

9.2.2.3.1

Az akkumulátortelephez a lehető legközelebb villamos áramköröket megszakító főkapcsolót kell elhelyezni. Egypólusú kapcsoló használata esetén azt a tápvezetékbe, nem pedig a testvezetékbe kell elhelyezni.

9.2.2.3.2

A gépkocsi vezetőfülkéjében olyan eszközt kell elhelyezni, amely lehetővé teszi az akkumulátortelep főkapcsoló kikapcsolását és újra bekapcsolását. Ezt a járművezető számára könnyen hozzáférhető helyre kell szerelni, jól megkülönböztethető jelöléssel kell ellátni, és védőburkolattal, kettős kapcsolómozgású kialakítással vagy más alkalmas módon védeni kell a nem szándékos működésbe hozás ellen. További kapcsolóeszközök is elhelyezhetők, ha megkülönböztethető jelöléssel vannak ellátva, illetve a nem szándékos működésbe hozás ellen védve vannak. Ha a kapcsolóeszköz(ök) villamos működtetésű(ek), az áramkörökre a 9.2.2.5 bekezdés előírásait be kell tartani.

9.2.2.3.3

Az akkumulátortelep főkapcsolót az IEC 60529 szabvány szerinti IP65 védelmi fokozatú tokozással kell ellátni.

9.2.2.3.4

Az akkumulátortelep főkapcsoló csatlakozásainak IP54 védelmi fokozatúnak kell lenniük. Erre azonban nincs szükség, ha a csatlakozások burkolatban vannak, ami lehet maga az akkumulátordoboz is. Ebben az esetben elegendő a csatlakozásokat rövidzárlat ellen szigetelni, például gumisapkával.

9.2.2.4

Akkumulátortelep Az akkumulátortelep sorkapcsait elektromosan szigetelni kell, vagy szigetelő akkumulátordoboz fedéllel kell lefedni. Ha az akkumulátortelep nem a motorháztető alatt van elhelyezve, 1265

akkor szellőztetett tartóban kell rögzíteni. 9.2.2.5

Tartósan feszültség alatt lévő áramkörök

9.2.2.5.1

a)

A villamos berendezések azon részeinek (beleértve a vezetékeket is), melyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, alkalmasnak kell lenniük a veszélyes környezetben történő üzemeltetésre és ki kell elégíteniük az IEC 60079 szabvány 0 és 144) részének általános követelményeit, valamint az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11, 15 vagy 18 részének vonatkozó kiegészítő követelményeit.

b)

Az IEC 60079 szabvány 144) részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni: A 9.2.2.3, ill. a 9.2.2.4 bekezdésbe nem tartozó, tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is) általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülke mögött elhelyezett villamos berendezésekre a 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A IIC robbanási csoport és a T6 hőmérsékleti osztály követelményeit kell teljesíteni. A T4 hőmérsékleti osztályba kell viszont sorolni azokat a tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezéseket, amelyek olyan környezetben vannak, ahol az ott elhelyezett nemvillamos berendezések által okozott hőmérséklet magasabb, mint a T6 hőmérsékleti osztály határa.

c)

A tartósan feszültség alatt lévő berendezések tápvezetékeinek vagy az IEC 60079 szabvány 7 rész („Fokozott biztonság”) előírásainak kell megfelelniük és az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett olvadó biztosítóval, ill. önműködő megszakítóval kell védeni, vagy „gyújtószikra mentes berendezés” esetén az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett biztonsági retesszel kell védeni.

9.2.2.5.2

Azoknak a villamos berendezéseknek, amelyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, a telepfőkapcsolót megkerülő vezetékeit a túlmelegedés ellen megfelelő eszközzel védeni , pl. olvadó biztosítóval, megszakítóval vagy biztonsági retesszel (áramkorlátozóval).

9.2.2.6

A villamos berendezések vezetőfülke mögött elhelyezett részére vonatkozó előírások Az egész berendezést úgy kell kialakítani, felszerelni és védeni, hogy a jármű normál üzemi feltételei mellett ne idézhessen elő sem gyulladást, sem rövidzárlatot, és a legkisebb mértékre csökkentse ütődések vagy alakváltozások esetén ezek kockázatát. Különösen ügyelni kell a következőkre:

9.2.2.6.1

Kábelezés A vezetőfülke mögötti kábeleket védeni kell a normális jármű üzemelés során fellépő ütéssel, kopással és dörzsölődéssel szemben. A megfelelő védelem példái az 1 – 4. ábrán láthatók. A blokkolásgátló fékszerkezet érzékelő kábele azonban nem igényel kiegészítő védelmet.

4)

E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben.

1266

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

1267

9.2.2.6.2

Világítás Menetes foglalatú lámpák nem használhatók.

9.2.2.6.3

Villamos csatlakozás A gépjármű és a pótkocsi közötti villamos csatlakozásnak az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 fokozatú védettséggel kell rendelkeznie, és úgy kell azt kialakítani, hogy a véletlenszerű megszakítást megakadályozza. A csatlakozásnak az ISO 25981:20085), az ISO 12098:20045), az ISO 7638:20035), ill. az EN 15207:2006 szabványnak kell megfelelnie.

9.2.3

Fékberendezés

9.2.3.1


9.2.3.1.1

A veszélyes áru szállításához szállítóegységként használt gépjárműveknek és pótkocsiknak ki kell elégíteniük az ENSZ-EGB 13. sz. előírás6) vonatkozó műszaki követelményeit (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban).

9.2.3.1.2

Az EX/III, az FL, az OX és az AT járműveknek az ENSZ-EGB 13. sz. előírás6) 5. Mellékletének követelményeit kell teljesíteni.

9.2.3.2

(törölve)

9.2.4

Tűzveszély kiküszöbölése

9.2.4.1

Általános előírások A következő műszaki előírásokat a 9.2.1 szakaszban lévő táblázattal összhangban kell alkalmazni.

9.2.4.2

Vezetőfülke Ha a vezetőfülke nem nehezen éghető anyagokból készült, fémből vagy más alkalmas anyagból készült, a tartánnyal azonos szélességű pajzsot kell a fülke mögött elhelyezni. A fülke hátsó felén vagy a pajzson levő ablakokat légmentesen zárt kivitelben, tűzálló, biztonsági üvegből és tűzálló keretekkel kell kialakítani. Ezen kívül legalább 15 cm üres térnek kell lennie a tartány és a fülke vagy a pajzs között.

9.2.4.3

Tüzelőanyagtartály A gépjármű motorját ellátó tüzelőanyagtartályoknak a következő követelményeket kell kielégíteniük: a)

Szivárgás esetén a tüzelőanyag a talajra folyjon, anélkül, hogy érintkezésbe kerülne a jármű forró részeivel vagy a rakománnyal.

b)

A benzint tartalmazó tüzelőanyagtartályok töltőnyílását hatékony lángzáró szerkezettel vagy légmentesen zárva tartható zárószerkezettel kell ellátni.

5)

Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009-et nem kell alkalmazni.

6)

Az ENSZ-EGB 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában).

1268

9.2.4.4

Motor A járművet meghajtó motort úgy kell felszerelni és elhelyezni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy meggyulladásának veszélyét. Az EX/II és az EX/III járművek motorja csak kompressziógyújtású (dízelmotor) lehet.

9.2.4.5

Kipufogó rendszer A kipufogórendszert, valamint a kipufogó csővezetékeket olyan irányban kell elhelyezni vagy úgy kell védeni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy gyulladásának veszélyét. A kipufogórendszernek közvetlenül a tüzelőanyag-tartály (dízelolaj-tartály) alatt elhelyezett részeinek attól legalább 100 mm távolságban vagy hőszigetelő pajzzsal védettnek kell lenniük.

9.2.4.6

A jármű visszatartó fékrendszere Ha a jármű visszatartó fékrendszere a vezetőfülke hátsó fala mögött van elhelyezve és forró hőt bocsát ki, akkor a fékrendszer és a tartány vagy rakomány közé biztonságosan rögzített hővédő pajzsot kell elhelyezni annak érdekében, hogy ne következhessék be a tartánynak vagy a rakománynak akár csak helyi felmelegedése se. Ezenkívül ennek a hővédő pajzsnak védenie kell a fékrendszert a szállított anyag még véletlen kifolyásától vagy szivárgásától is, pl. kettős falú pajzsot tartalmazó védelem kielégítőnek tekinthető.

9.2.4.7

Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés

9.2.4.7.1

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie az ENSZ-EGB 122. sz. előírás7) előírásainak (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban) és a 9.2.4.7.2 – 9.2.4.7.6 pont követelményeinek, a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban.

9.2.4.7.2

A égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, illetve az égéstermék elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, elhelyezni, védeni vagy lefedni, hogy a rakomány meggyulladásának vagy megengedhetetlen felmelegedésének veszélyét elkerüljük. E követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a berendezés tüzelőanyagtartálya és az égéstermék elvezető rendszere hasonlóan van kialakítva ahhoz, ahogy a 9.2.4.3, ill. a 9.2.4.5 bekezdésben a jármű tüzelőanyag-tartályára és a kipufogó rendszerére elő van írva.

9.2.4.7.3

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek legalább a következő esetekben ki kell kapcsolnia: a)

a kézi kapcsoló vezetőfülkéből történő, szándékos működtetésekor;

b)

a jármű motorjának leállásakor, ez esetben a fűtőberendezést a gépjárművezető kézzel visszakapcsolhatja;

c)

a gépjárműnek a szállítandó anyag betöltéséhez használt szivattyúja beindításakor.

9.2.4.7.4

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kikapcsolása után utóégés megengedett. A 9.2.4.7.3 pont b) és c) alpontja esetén a porlasztólevegő ellátást legfeljebb 40 s-ig tartó utóégés után, alkalmas eszközzel meg kell szakítani. Csak olyan fűtőberendezések használhatók, amelyeknél bizonyított, hogy normális használati idejük alatt a hőcserélő elviseli a 40 s-ig tartó mérsékelt utóégéseket.

9.2.4.7.5

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek kézzel kapcsolhatónak kell lennie. Programozott kapcsoló nem alkalmazható.

7)

ENSZ-EGB 122. sz. előírás (Előírások a fűtési rendszerek típusjóváhagyásáról és a járművek fűtési rendszerek vonatkozásában történő típusjóváhagyásáról).

1269

9.2.4.7.6

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéshez gáznemű tüzelőanyag nem használható.

9.2.5

Sebességkorlátozó készülék A 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű gépjárműveket (tehergépkocsikat és nyerges vontatókat) az ENSZ-EGB 89. számú előírás8) szerinti sebességkorlátozó készülékkel kell ellátni. A készüléket – a technológiai tűrés figyelembevételével – úgy kell beállítani, hogy a sebesség ne léphesse túl a 90 km/h értéket.

9.2.6

A pótkocsik kapcsolószerkezete A pótkocsik kapcsolószerkezetének meg kell felelnie az ENSZ-EGB 55. sz. előírás9)) műszaki követelményeinek (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban).

8)

Az ENSZ-EGB 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására: I. maximális sebességük korlátozása szempontjából; II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) beépítése szempontjából; III. a sebességkorlátozó készülékek jóváhagyására.

9)

Az ENSZ-EGB 55. sz. előírás: Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására, legújabb módosított változata.

1270

9.3 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ 1 OSZTÁLYBA TARTOZÓ ROBBANÓANYAGOK ÉS -TÁRGYAK KÜLDEMÉNYDARABOKBAN TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, EX/II ÉS EX/III (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE A járműszekrény gyártásához használt anyagok

9.3.1

A járműszekrény gyártásához nem szabad olyan anyagot használni, amely a szállított anyaggal veszélyes vegyületet képezhet. 9.3.2


9.3.2.1

Az EX/II és az EX/III járműveken égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést csak a vezetőfülke fűtésére, ill. a motor melegítésére lehet használni.

9.3.2.2

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 és a 9.2.4.7.6 pont követelményeinek.

9.3.2.3

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kapcsolója a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető. Nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket.

9.3.2.4

Nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, ill. a működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást.

9.3.3

EX/II jármű A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól, lehetnek fedettek vagy ponyvásak. A ponyvát nagy szakítószilárdságú, vízhatlan és lángmentesített anyagból10) kell készíteni. A ponyvát úgy kell kifeszíteni, hogy a rakfelületet minden oldalon fedje. A fedett járművek rakterében minden nyílást hézag nélkül illeszkedő, zárható ajtóval vagy fedéllel kell ellátni. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani.

9.3.4

EX/III jármű

9.3.4.1

A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól. A járműnek fedettnek kell lennie. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani. A rakfelületnek megszakítás nélkülinek kell lennie. Rakomány lehorgonyzó szerelvények elhelyezhetők. Minden illesztést tömíteni kell. Minden nyílást úgy kell kialakítani, hogy zárható legyen, és úgy kell elhelyezni, hogy a csuklópántok el legyenek fedve.

9.3.4.2

A járműszekrényt legalább 10 mm vastag, hő- és lángálló anyagból kell készíteni. E követelmény az EN 13501-1:2007 + A1:2009 szabvány szerinti B-S3-d2 osztályba sorolt

10)

A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 „Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek – A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása” c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket.

1271

anyagok használata esetén teljesítettnek tekinthető. Ha a járműszekrényhez használt anyag fém, annak teljes belső felületét ezen követelményt kielégítő anyaggal kell bevonni. 9.3.5

Motor és raktér Az EX/II, ill. az EX/III járművet meghajtó motort a raktér elülső fala előtt kell elhelyezni; ha azonban a kialakítás olyan, hogy semmilyen hőhatás nem jár azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 °C fölé emelkedik, akkor a motor a raktér alatt is elhelyezhető.

9.3.6

Külső hőforrások és raktér A (kész vagy befejezett) EX/II és az EX/III járművek kipufogó rendszerét, illetve minden más részét úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy semmilyen hőhatás ne járjon azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 °C fölé emelkedik.

9.3.7

Villamos berendezések

9.3.7.1

A villamos berendezések névleges feszültsége nem haladhatja meg a 24 V-ot.

9.3.7.2

Az EX/II járművek rakterében minden világítást a mennyezeten kell elhelyezni és burkolattal kell ellátni, azaz szabadon álló vezetékek vagy izzók nem alkalmazhatók. A villamos berendezéseknek a J összeférhetőségi csoport esetén legalább IP65 (pl. EEx d nyomásálló tokozású) típusúnak kell lenniük. A raktér belsejéből hozzáférhető villamos berendezéseket megfelelő módon védeni kell a belülről fellépő mechanikai hatásokkal szemben.

9.3.7.3

Az EX/III járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.2, a 9.2.2.3, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5.2 és a 9.2.2.6 bekezdés vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. A raktérben a villamos berendezésnek pormentesnek (legalább IP54 típusúnak vagy azzal egyenértékűnek), vagy a J összeférhetőségi csoport esetén legalább IP65 (pl. EEx d nyomásálló tokozású) típusúnak kell lennie.

1272

9.4 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A VESZÉLYES ÁRUT KÜLDEMÉNYDARABOKBAN SZÁLLÍTÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEK (KIVÉVE AZ EX/II ÉS EX/III JÁRMŰVEK) FELÉPÍTMÉNYÉNEK SZERKEZETÉRE 9.4.1

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek ki kell elégítenie a következő követelményeket: a)

a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető;

b)

a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és

c)

nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket.

9.4.2

Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1, 1.4, 1.5, 1.6, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A küldeménydarabok legfeljebb 50 °C-ra melegedhetnek fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.

9.4.3

Egyes veszélyes áruk vagy egyes csomagolások szállítása esetén a jármű felépítményének szerkezetére további követelmények lehetnek még a 7. rész 7.2 fejezetében, ahogy azt az egyes anyagokra vonatkozóan a 3.2 fejezet „A” táblázat 16 oszlopa feltünteti.

1273

9.5 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A SZILÁRD VESZÉLYES ÁRUT ÖMLESZTVE SZÁLLÍTÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEK FELÉPÍTMÉNYÉNEK SZERKEZETÉRE 9.5.1

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek ki kell elégítenie a következő követelményeket: a)


b)


c)


9.5.2

Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 4.1, 4.3 vagy 5.1 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A rakomány legfeljebb 50 °C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.

9.5.3

Szilárd veszélyes áruk ömlesztett szállítása esetén a jármű felépítményének meg kell felelnie a 6.11, ill. a 7.3 fejezet követelményeinek, beleértve a 7.3.2, ill. a 7.3.3 szakaszt, ahogy azt az egyes anyagokra vonatkozóan a 3.2 fejezet „A” táblázat 10, ill. 17 oszlopa feltünteti.

1274

9.6 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE 9.6.1

9.6.2

A veszélyes anyagok hőmérséklet-szabályozással történő szállítására szolgáló hőszigetelt, hűtött vagy hűtőgépes járműveknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: a)

a járműveknek hőszigetelésüket és hűtési módjukat illetően olyanoknak kell lenniük és úgy kell azokat felszerelni, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 2.2.41.1.17 és a 2.2.52.1.16 pontokban, ill. a 2.2.41.4 és a 2.2.52.4 bekezdésben a szállított anyagra előírt szabályozási hőmérsékletet. Az együttes hőátadási együttható nem haladhatja meg a 0,4 W/(m2·K) értéket;

b)

a járművet úgy kell felszerelni, hogy a szállított anyagból vagy a hűtőközegből származó gőzök ne juthassanak a vezetőfülkébe;

c)

megfelelő készülékkel lehetővé kell tenni a raktérben uralkodó hőmérséklet meghatározását bármely időpontban a vezetőfülkéből;

d)

a raktérben biztosítani kell a szellőzést, vagy azt szellőző szelepekkel kell ellátni, ha fennáll benne a veszélyes túlnyomás kialakulásának veszélye. Ilyen esetekben kellő óvatossággal kell eljárni, hogy a szellőzés vagy a szellőző szelepek ne csökkentsék a hűtést;

e)

a hűtőközeg nem lehet gyúlékony; és

f)

a hűtőgépes jármű hűtőkészülékének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jármű meghajtására szolgáló motortól függetlenül működjön.

A szabályozási hőmérséklet túllépésének elkerülésére szolgáló módszerek a 7.2 fejezetben vannak felsorolva (R1 – R5). Az alkalmazott módszertől függően a jármű felépítményének szerkezetére további követelmények lehetnek a 7.2 fejezetben.

1275

9.7 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A TARTÁNYJÁRMŰVEKRE (RÖGZÍTETT TARTÁNYOKRA), AZ 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ BATTÉRIÁS JÁRMŰVEKRE, A VESZÉLYES ÁRUK 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LESZERELHETŐ TARTÁNYBAN, 3 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ TANKKONTÉNERBEN, MOBIL TARTÁNYBAN VAGY MEG-KONTÉNERBEN VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE (EX/III, FL, AT, OX JÁRMŰVEKRE) 9.7.1


9.7.1.1

A tartányjármű a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll.

9.7.1.2

A hordozó-járműhöz erősített leszerelhető tartánynak a tartányjárműre vonatkozó előírásoknak meg kell felelnie.

9.7.2

A tartányokra vonatkozó követelmények

9.7.2.1

A fémből készült rögzített vagy leszerelhető tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeinek.

9.7.2.2

Abban az esetben, ha a MEG-konténer elemei palackok, nagypalackok, gázhordók vagy palackkötegek, a 6.2 fejezet, ha tartányok, a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeit kell betartani.

9.7.2.3

A fémből készült tankkonténereknek a 6.8 fejezet, a mobil tartányoknak a 6.7 fejezet, illetve – ahol alkalmazható – az IMDG Kódex (lásd az 1.1.4.2 bekezdést) vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.2.4

A szálvázas műanyagból gyártott tartányoknak a 6.9 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.2.5

A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak a 6.10 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.3

Rögzítőelemek A rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseket, ill. a tartányjárművekre, a battériás járművekre és a leszerelhető tartányt hordozó járművekre a 6.8.2.1.2, a 6.8.2.1.11 – 6.8.2.1.16 pontban meghatározott minimális igénybevételeket el tudják viselni.

9.7.4

Az FL járművek földelése Az FL tartányjárművek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ill. az FL battériás jármű elemeit a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni. Megjegyzés: Lásd még a 6.9.1.2 bekezdést és a 6.9.2.14.3 pontot is. 1276

9.7.5

A tartányjárművek stabilitása

9.7.5.1

A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt tartányjármű tömegközéppont magasságának 90 %-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át.

9.7.5.2

Az előzőeken túlmenően a folyadékok vagy olvadékok szállítására szolgáló, 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű rögzített tartányt hordozó járműveknek (tartányjárműveknek), amelyeknél a tartány próbanyomása 4 bar-nál kisebb, meg kell felelniük az ENSZ-EGB 111. sz. előírás11) oldalirányú stabilitásra vonatkozó követelményeinek. Ezeket a követelményeket az először 2003. július 1-je után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.

9.7.6

A járművek hátsó védelme A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A por alakú vagy szemcsés anyagok szállítására használt, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél és a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi. Megjegyzés: 1. Ezt az előírás nem vonatkozik a veszélyes árut tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben szállító járművekre. 2. A tartányok oldalirányú lökésekkel vagy felborulással szembeni védelmére tartányok esetében lásd a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pontot, ill. mobil tartányok esetében a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.5 pontot.

9.7.7


9.7.7.1

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 pont követelményeinek és a következő feltételeknek: a)


b)


c)


Az FL járművek esetében az előzőeken túlmenően a 9.2.4.7.3 és a 9.2.4.7.4 pont előírásainak is meg kell felelni. 9.7.7.2

11)

Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1.5, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A rakomány legfeljebb 50 °C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.

Az ENSZ-EGB 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában.

1277

9.7.8

Villamos berendezések

9.7.8.1

Az FL járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.2, a 9.2.2.3, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5.1 és a 9.2.2.6 bekezdés követelményeinek kell megfelelniük. A villamos berendezések kiegészítése vagy változtatása esetén a szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell. Megjegyzés: Az átmeneti előírásokra lásd az 1.6.5 szakaszt is.

9.7.8.2

Az FL járművek villamos berendezéseinek, amelyek olyan helyen vannak, ahol robbanóképes környezet van vagy várható, a veszélyes környezetben történő használatra alkalmasnak kell lenniük. Az ilyen berendezéseknek meg kell felelniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14 részének általános követelményeinek és az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11 vagy 18 részének vonatkozó kiegészítő követelményeinek. A villamos berendezéseknek meg kell felelniük a szállítandó anyag szerinti megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezéseire vonatkozó követelményeknek. Az IEC 60079 szabvány 14 részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni: 0 zóna:

a tartány belseje, a töltő és ürítő szerelvények és gőzvisszavezető.

1 zóna:

a töltéshez és ürítéshez használt felszerelések kezelőszekrényének belseje, valamint a szellőztető szerkezetek és a biztonsági szelepek 0,5 m-es környezete.

9.7.8.3

A 0 és 1 zónán kívül elhelyezkedő, tartósan feszültség alatt levő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is), általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülkében elhelyezett villamos berendezésekre az IEC 60079 szabvány 14 része szerinti 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell.

9.7.9

Az EX/III járművekre vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények

9.7.9.1

Az EX/III járműveket a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készülékkel kell felszerelni.

9.7.9.2

A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni.

1278

9.8 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A KÉSZ, ill. BEFEJEZETT MEMU-KRA 9.8.1

Általános előírások A MEMU a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból és ömlesztettáru-konténerből, szerelvényeikből és a járműhöz vagy a futóműelemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll.

9.8.2

Tartányokra és ömlesztettáru-konténerekre vonatkozó követelmények A tartányokra, az ömlesztettáru-konténerekre és a robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges rakterekre a 6.12 fejezet követelményeit kell betartani.

9.8.3

A MEMU-k földelése A MEMU egységek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ömlesztettárukonténereit, ill. a robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges raktereit az alvázzal legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó vagy a tartányban, ill. ömlesztettáru-konténerben szállított veszélyes áruval reakcióba lépő fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni

9.8.4

A MEMU-k stabilitása A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt jármű tömegközéppont magasságának 90%-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át.

9.8.5

A MEMU-k hátsó védelme A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi. Megjegyzés: Ez az előírás nem vonatkozik az olyan MEMU-ra, amelynek a tartánya a hátulról jövő lökésekkel szemben más módon védve van, pl. a gépszerkezet vagy a veszélyes árut nem tartalmazó csővezeték által.

9.8.6


9.8.6.1

Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5, a 9.2.4.7.6 pont követelményeinek és a következő feltételeknek: a)


b)

a fűtőberendezést a MEMU rakterén kívülről lehet kikapcsolni; és

c)


1279

9.8.6.2

Abban a raktérben, ahol tartány van nem szabad elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyag-tartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a fűtőlevegő kivezetőnyílása ne legyen eltorlaszolva. Bármelyik szerelvény legfeljebb 50 °C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.

9.8.7

Kiegészítő biztonsági követelmények

9.8.7.1

A MEMU-kat a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készülékkel kell felszerelni.

9.8.7.2

A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni.

9.8.8

Kiegészítő közbiztonsági követelmények A MEMU-n a keverő- és töltőberendezést és a különleges rakteret zárral kell ellátni.

1280

6. RÉSZ A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, A NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k), A NAGYCSOMAGOLÁSOK, A TARTÁNYOK ÉS AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK GYÁRTÁSÁRA ÉS

Recommend Documents