6. ISO Tanúsított cég

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:43 PM

Page 1

Holstein Magazin

ISO 9001

Tanúsított cég

XVII. évfolyam 6. szám 2009/6.

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:44 PM

Page 2

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:44 PM

Page 3

Egyesületi élet

Holstein Magazin

XVII. évf. 6. szám, 2009

A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTÔK EGYESÜLETÉNEK KIADVÁNYA

Tartalom:

Holstein Magazin

EGYESÜLETI ÉLET Tenyésztési aktualitások (Kôrösi Zsolt)

5

Amikor az excellentet boncolják…. (Sztakó István)

7

Holstein show-bírálat Cleremont-Ferrand, Franciaország (Harsányi Sándor)

12

Hírek a nagyvilágból feketén-fehéren

14

NÉVJEGY „Húsz éves álom vált valóra” (Krajczár Zsuzsanna)

16

HAZAI SZERZÔINK A fogyasztói etnocentrizmus vizsgálata Magyarországon (Szakály Zoltán, Polereczki Zsolt)

20

Tejpiaci és szabályozási információk (Fórián Zoltán)

24

Halvaszületésekbôl eredô gazdasági veszteség csökkentésének lehetôségei II. (Szenci Ottó)

30

A halvaszületés és a nehézellés elleni szelekció lehetôségei (Szûcs Endre, Cziszter Ludovic, Bozkurt Zehra)

33

Az ikervemhesség néhány fontosabb vonatkozása szarvasmarhában (Szelényi Zoltán, Boldizsár Szabolcs, Szenci Ottó)

36

Találkozni már boldog tehéntartókkal is! (Szabó Zsolt, Paulisinecz János)

38

ISO 9001

Tanúsított cég

XVII. évfolyam 6. szám 2009/6.

A 2009. évi VIII. Nemzeti Holstein Show nagydíjas tenyészállata: 32835 0209 0 ICA Apja: 15548 Saphir-ET Tenyésztô és tulajdonos: Bicskei Mg. Zrt., Etyek-Ödön-major

SZAKFORDÍTÁS A genomszelekció hatása a legnagyobb holstein-fríz ivadékvizsgálati programokra

(Ruszkai Krisztina)

44

HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTÔK EGYESÜLETE NATIONAL ASSOCIATION OF HUNGARIAN HOLSTEIN FRIESIAN BREEDERS Kiadó és szerkesztôség: Holstein-fríz Tenyésztôk Egyesülete 1134 Budapest, Lôportár u. 16. Tel.: (+36-1) 412-5050, 412-5051; Fax: (+36-1) 412-5052 Internet: www.holstein.hu E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Bognár László, ügyvezetô igazgató, HFTE Fôszerkesztô: Dr. Györkös István Szerkesztô: (szakmai lektor, reklám) Sztakó István 2009/6

A lapban megjelent cikkek tartalmáért a szerzôk vállalnak személyes felelôsséget. A szerkesztôség fenntartja a jogot, hogy a cikkeket szerkesztve közölje, s azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. A hirdetések tartalmáért a megrendelô felel. Nyomdai elôkészítés: Jazz Repro Stúdió Kft. Nyomda: Lombos Nyomda Kft. ISSN 1587-8120 Készült 1100 példányban www.holstein.hu 3

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:44 PM

Page 4

Egyesületi élet

Tisztelt Tenyészto´´ Kollégák, Kedves Olvasók! A Holstein-fríz Tenyészto´´k Egyesülete elnöksége, felügyelo´´ bizottsága, szakbizottsága és munkatársai nevében kívánunk Önöknek békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket és az idei évnél eredményesebb, sikeres Új Esztendo´´t! Bognár László ügyvezeto´´ igazgató

Kiss Ferenc elnök

FELHÍVÁS EUROPEAN CHAMPIONSHIP, CREMONA 2010 … szeretné tehenével képviselni hazánkat az Európa Show-n? … szeretne tagja lenni a magyar válogatott csapatnak a 2010-es cremonai Európa-bajnokságon? … szeretne közvetlen részese lenni a sikernek? … szeretné megmérettetni tenyészállatát európai szintéren? Várjuk azon tenyésztôk jelentkezését, akik a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolnának! Feltételek: - kimagaslóan jó küllem - 220-224 konstrukciós kód - megfelelô állategészségügyi státusz A felmerülô költségeket az EHRC fedezi! A jelentkezéssel és a részletekkel kapcsolatban kérjük, keresse a Holstein Egyesület munkatársait: Iroda: 06-1-412-5050 Kôrösi Zsolt 30/9706-004 • Harsányi Sándor 30/9216-022 • Sebôk Tamás 30/9706-003 Jakab Lajos 30/9706-002 • Doma Pál 30/9216-025 • Berkó József 30/9516-681

Legyünk büszkék eredményeinkre, mutassuk meg Európának a magyar holstein-fríz „erejét”! 4 Holstein Magazin

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:44 PM

Page 5

Egyesületi élet

Tenyésztési aktualitások Kôrösi Zsolt tenyésztésvezetô, HFTE

Közép-európai szemegyeztetô bírálat – Etyek-Ödön major November 5-6. között láttuk vendégül az immáron több éves hagyományra visszatekintô Közép-európai szemegyeztetô bírálat keretében Csehország, Szlovákia és új tagként Horvátország küllemi bírálóit a Bicskei Mg. Zrt. Etyek-Ödön majori tehenészetében.

A szokásoknak megfelelôen az elsô napon minden résztvevô ország ad egy kis összefoglalót az elmúlt év eseményeirôl. Hol milyen változások történtek, milyen újításokat vezettek be. Természetesen egy összefoglaló ágazati helyzetképet is kaptunk egymás tenyésztési és gazdasági állapotáról. Az európai „tejhelyzet” valamennyiüket hasonló súllyal érintette, mint hazánkat. A tehénlétszám drasztikus csökkenése, az alacsony felvásárlási árak, a vemhes üszô export közös probléma mind a négy országban. Talán Horvátország helyzete tûnik még a legreményteljesebbnek. Náluk a tejvertikum még nem annyira áthatott az EU szabályozás hatásaival, kiegészítve a nemzeti öntudatukkal, ami a saját termékek fogyasztásának vonatkozásában tapasztalhatóak. A horvát leendô kollégák tapasztalatszerzés és tanulás céljával csatlakoztak eh-

hez a programhoz, hiszen ôk most dolgoznak a tenyésztésszervezés kiépítésén, melynek egyik eleme a teljesítményvizsgálaton belül a küllemi bírálat. A pénteki napon meleg fogadtatást követôen a tehenészetben két csoportban folyt az elôre kiválasztott vegyes életkorú tehenek bírálata. A hosszú évek óta folyó harmonizációs munka jól látszott a kiadott pontokon. Az eltérések csak az országok populációs átlagának különbségébôl adódtak igazából a lineáris tulajdonságok esetében. A fô bírálati pontoknál is osztályon belül mozgott valamenynyi bíráló 1-2 pont eltéréssel. A bírálat végeztével Andrássy István vezetésével megtekintettük a telepet, az új beruházás keretében épülô istállókat. A közel ezres tehenészet kimagasló eredményekkel rendelkezik az utóbbi évtizedre visszamenôen a show-k, kiállítások vonatkozásában. Méltán büszkék eredményeikre, hiszen valamennyi hazai kiállításról tértek már haza gyôztesen egyedeikkel! Gratulálunk ezen szép eredményhez! Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni valamennyi Kollégának a segítséget, amellyel hozzájárultak a rendezvény sikeréhez! Küllem Kapcsolódóan az elôzô témához, néhány érdekességet szeretnék megosztani a Kollégákkal. Elemezve a küllemi bírált egyedek laktációs eredményeit, illetve a bírálattal nem rendelkezô egyedek termelési mutatóit, tanulságos képet kaphatunk a küllem jelentôségérôl. VégsĘ pontszám 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000

TEJ

3000 2000 1000 0 VG

G+

G

F

P

Nem bírált

A Végsô pontszám, a Tôgypont és a Láb-, lábvégpont esetében vizsgáltuk a tejmennyiség, a zsír kg és a fehérje kg alakulását a különbözô bírálati osztályokban, valamint a nem bírált egyedek csoportjában. TėGY 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 EX

2009/6

VG

G+

G

F

P

NON

www.holstein.hu 5

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:45 PM

Page 6

Egyesületi élet LÁB-, LÁBVÉG

VégsĘ pontszám

10000

29 28,5 28 27,5 27 26,5 26 25,5 25 24,5

9500 9000 8500 8000 7500 7000 EX

VG

G+

G

F

P

NON

Jól látható, hogy a kiváló küllem együtt jár a magasabb hozamokkal. A nem bírált egyedek esetében pedig szinte egy-két kivételtôl eltekintve a legalacsonyabb mutatókkal találkozunk. Az eredmények egyértelmûen rámutatnak a küllem jelentôségére, miszerint a jobb fenotípusos megjelenésû tehenek átlagosan magasabb termelési eredményekre képesek. Érdekes összefüggéseket tapasztalhatunk akkor is, ha az elsô elléskori életkort és a bírálati eredményeket hasonlítjuk össze. Megállapítható, hogy az ésszerûen korai tenyésztésbevétellel magasabb bírálati eredményeket várhatunk. Vagy ha megfordítom az állítást, akkor azt kell mondjam, hogy a magasabb bírálati pontszámmal rendelkezô egyedek fiatalabban ellenek, mint a gyengébb küllemûek. VégsĘ pontszám

24 VG

G+

G

F

P

NON

TėGY 27,5 27 26,5 26 25,5 25 EX

VG

G+

G

F

P

NON

F

P

NON

Láb-, Lábvég

400 350 300

VG

250

G+

200

G

27

150

F

26,5

100

P NON

50

27,5

26 25,5

0 FAT KG

PROT KG

25

TėGY

24,5 EX

350 300

EX

250

VG G+

200

G

150

F

100

P

50

NON

VG

G+

G

Ezek az elemzések a 2008-as esztendô bírálatai és laktációzárási eredményei alapján készültek. Rövidesen rendelkezésünkre állnak majd az idei bírálati eredmények, és márciusban a hozzájuk rendelhetô laktációk alapján szeretném ezt az elemzést frissíteni, bízva abban, hogy hasonlóan beszédes eredményeket kapunk. Zárszóként szeretném megköszönni minden Kedves Kollégának az idei nehéz évben végzett áldozatos munkáját, Áldott Karácsonyt és eredményekben gazdag Boldog Új Esztendôt kívánva!

0 FAT KG

PROT KG

Láb-, Lábvég 350 300

EX

250

VG

200

G+

G

150

F

100

P

NON

50 0 FAT KG

6 Holstein Magazin

PROT KG

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:45 PM

Page 7

Egyesületi élet

Amikor az excellentet boncolják…. Sztakó István fejlesztési fômérnök, HFTE

Szinte már elcsépeltnek tûnô téma: termelés, funkcionális küllem, két ellés közötti idô vagy hosszú hasznos élettartam. A néha már unalomig ismert és ismételt kifejezések egy átlagos rendezvény programpontjaként nem feltétlenül számítanak hívó szónak, hiszen a gyakorlatban minden nap ezzel foglalkozó és sok apró részletet ismerô szakembereknek nehéz e témakörökben újat mondani. A kanadai Calgary Egyetem professzora, dr. Gordon Atkins e témakörrôl viszont nem az általánosan megszokott stílusban tartotta meg elôadását, hanem látványosan, egy 97 pontos, 15 éves excellent tehén boncolásán keresztül fotókon és videókon mutatta be kutatási eredményeit, s azokat az anatómiai helyzeteket, jegyeket, melyek az egyes tulajdonságokat döntô módon befolyásolják. A Génbank-Semex Magyarország Kft-vel közös rendezvényünkre október 9-én Székesfehérvárra vártuk a gazdász és állatorvos kollégákat, akik kamarai pontokat is kaphattak jelenlétükért. Az öszszefoglalóban a négyórás elôadás gyakorlatban is hasznos szemelvényeit emelem ki. Az elôadás egyik fô témáját a funkcionális küllem és a hosszú hasznos élettartam kapcsolata adta, mely összefüggés valóságalapját alátámasztja, hogy míg a 60-64 pontos (poor) kategória tehenei Kanadában 10 évvel ezelôtt is 1,78 laktációt teljesítettek, addig a 85-89 very good osztályba sorolt tehenek termelése a 3,8 laktációt is meghaladta. (A kiváló küllem és a tejtermelés közötti pozitív összefüggésrôl Kôrösi Zsolt kollégám cikkében is olvashatnak, adatai ráadásul a hazai populációra épülnek.) A láb- lábvég tulajdonságok fontossága a bírálati rendszerben is teret nyert, hiszen az elmúlt 20 évben súlyuk 12-rôl 25%-ra emelkedett. Szemléletes ábrán láthattuk, hogy az évtizedekkel ezelôtti, alacsony termelési szintû, rövid medencéjû tehenekhez képest a ma tehenei, az iparszerû tejtermeléshez funkcionálisan alkalmazkodva a hatásos szelekció révén jóval hosszabb medencével rendelkeznek, ezáltal tapadási helyet biztosítva a tôgyfüggesztô szalagoknak és az izomzatnak.

Érdekes volt rétegenként látni egy szinte tökéletes tôgy anatómiai szerkezetét, a középsô függesztôszalagot és külsô függesztô lemezeket.

0RGLILHGIURP -DODNDVHWDO

-DODNDVHWDO

2009/6

-DODNDVHWDO

www.holstein.hu 7

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:45 PM

Page 8

Egyesületi élet Nem kérdés, hogy az optimális termeléshez kiváló és egészséges lábak szükségesek. Ennek hiányában a fájdalom sántaságot eredményez, a stressz pedig termeléscsökkenést okoz. A sántaság és a körmözés problémáját is ritkán látott képsorozaton keresztül érthették meg a hallgatók. A sánta egyedek 88%-ánál a lábvég betegségei, ezen belül a 86%-ban a hátsó csülök, 85%-ban annak is a külsô körmének elváltozásai teszik szükségessé a beavatkozásokat. Talán nem is gondolnánk, hogy a kondíció a sántaság kialakulásában – sok más tényezô mellett – milyen fontos szerepet játszik.

)RRW$QJOH  +HULWDEOH

 +HULWDEOH

  

,QWHUPHGLDWH6WHHSLGHDO



5HODWLRQVKLS%HWZHHQ0LON3URGXFWLRQ ,QGLYLGXDO)HHW /HJ7UDLWV

A szaru és az ujj csontja között lévô rugalmas tömlô vastagsága, rezgéstompító képessége függ az állat zsírszövetének mennyiségétôl. Egy, a takarmányfelvevô képességében gátolt, sánta, fájdalommal élô állat esetében az ördögi kör beindul, lábvége egyre érzékenyebbé válik. A terhelés fôleg a hátulsó körömrészt érinti, ezért nagyon fontos, hogy pl. körmözéskor a köröm hátulsó részét minél kevésbé vékonyítsuk el. Az utóbbi években a mozgáskép (lokomotion) is egyre hangsúlyosabb szerepet kap bírálataink során, ezzel az egyed egyensúlyban levését minôsíthetjük. Az optimális élet viszont csak egészséges körmökkel képzelhetô el.

Note: The data set involves over 171,000 heifers for all traits except locomotion and about 60,000 heifers for locomotion scores

(Muir, B. 2009)

A tejtermelés és lábkompozit – lábpont összefüggése is beszédes.

5HODWLRQVKLS%HWZHHQ0LON3URGXFWLRQ &RPSRVLWH)HHW /HJ&RQIRUPDWLRQ  +HULWDEOH

Note: The data set involves over 171,000 heifers for all traits except locomotion and about 60,000 heifers for locomotion scores

A lábvég és a termelés összefüggését a következô két ábra is szemléletesen mutatja. Eszerint a körömszög optimális értéke – a hazai bírálati rendszerben is – 7 pont körül van, ennél magasabb pontszámnál a tejtermelés láthatóan csökken. 8 Holstein Magazin

(Muir, B. 2009)

A medence és ágyék helyezôdésének szempontjából fontos az ülôgumó – külsô csípôszöglet – tompor (csípôizület) háromszögének megítélése. 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:45 PM

Page 9

Egyesületi élet szám megalkotása, amely jelzi a telep egészének szaporodásbiológiai helyzetét. Nem a két ellés közti idôt vagy más paramétereket figyel, hanem a vemhességi arányt fejezi ki oly módon, hogy összeveti e két mennyiséget: hány vemhes tehén van a telepen és hány vemhes tehenünk lehetett volna optimálisan. Fontos a körmök állapota, a pihenôtér kényelme, az energiában gazdag takarmány, a kondíció megléte, az ivóvíz jó minôsége és elegendô mennyisége, összességében a tehén komfortérzete.

Optimális esetben a háromszög szárai 40:60 arányt jelenítenek meg vagy tartanak az egyenlôszárú háromszög felé. Ez a helyzet biztosítja a medence egyensúlyát, s összefüggésben van az ágyék erôsségével. Egy kollégánk véleménye szerint a kiállítások gyôztes egyedei, a katalógusok elit tehenei túlnyomóan ilyen tomporhelyezôdést mutatnak. A szaporodásbiológia terén is értékes vizsgálati eredményeket ismerhettünk meg. A magas laktációs termelésû tehenek termékenyülési aránya 40% vagy kevesebb, 20-30%-uk az ellést követô 60 napon belül nem is ivarzik. Nagyon fontos, hogy a tehenünk kondíciója elléskor elérje a 3,5 pontot, s semmiképpen nem csúszhat 2,5 alá, mert a negatív energiamérleg (1 pontnál nagyobb veszteség) csökkent fogamzáshoz és fokozott embrióelhaláshoz vezet.

FP

FP

FP BCS 1.5

BCS 1.5

BCS 2.5

BCS 2.5

+ROVWHLQ&RZV

$

%

&

:LGWK

:HLJKW

5XPS

+RRN%RQH:LGWK

)LUVW/DFWDWLRQ

68" 70" 48" 48"

1450 lbs

58"

22" - 24"

0LONLQJ&RZV

70" 72" 50" 52"

1650 lbs

60"

24" - 26"

'U\&RZV

70" 72" 50" 54"

1700 lbs

60"

24" - 26"

1HLO$QGHUVRQ± 9HWHULQDU\6FLHQFH20$)

BCS 3.5

BCS 3.5

BCS 4.5

BCS 4.5

Az adatok alapján a vemhesség 17. napjáig az embriók több mint 50%-át veszítjük el. A tehenek visszaivarzásának legfôbb oka nem a helytelen termékenyítés, hanem a sikertelen embriótúlélés! Ideális esetben tehenünk gond nélkül ellett, mentes matabolikus és fertôzô betegségektôl, nagy mennyiségû táplálék felvételére képes, tejtermelése gyorsan növekedik és ivari ciklusát megkezdi. A sikeres vemhesség több tényezô eredménye, nem csupán maga a termékenyítés befolyásolja. A sikeres szaporodásbiológiai menedzsment egyik legfontosabb pillére az ivarzás-megfigyelés. A tehén ivarzásának tartama kb. hét óra, s a gyakorlatban az ivarzásmegfigyelônek legalább 3-4 órán keresztül figyelni kellene az állatokat. Az ivarzást, annak észlelhetôségét befolyásolja a padozat minôsége – puha talajon, nem zsúfolt környezetben az ivarzás sokkal kifejezettebb tüneteket mutat. Újfajta szemléletet tükröz egy viszony2009/6

A pihenôbox kialakításánál öt tényezôt érdemes figyelembe venni: • A pihenôbox puhasága, kényelme • Élettanilag szükséges alapterület • A boksz elôtt elegendô hely legyen a felálláshoz, mert a marha hintázva áll fel • A nyaknak is legyen elég hely • Optimális fellépési magasság Megfelelô tervezéssel nem szükséges „elefántbiztos” rendszert építenünk, ha technológiánk az állatnak optimális, akkor hozzá sem ér a karámhoz. Az elôadás végén a különbözô szinkronizálási eljárások – ovsynch, presynch, G6G – és azok különbözôsége került terítékre. A G6G nagy elônye, hogy pontos alkalmazásával a termékenyítések jól ütemezhetôk, helyes programozással hétvégére nem esik termékenyítés, s ez a munkaszervezésben is fontos lehet. Hasonló elôadások szervezését a jövôben is tervezzük, ahova minden szakmaszeretô érdeklôdôt szeretettel elvárunk. www.holstein.hu 9

Holstein_2009_6-2.qxd

12/15/09

12:35 PM

Page 10

SPS tüntetés November 18-án több szakmai szervezet rendezett demonstrációt az Alkotmánybíróság budai székháza elé. A tüntetés kiváltó oka nem a döntés minôsége volt, hanem annak hiánya. Az AB a köztársasági elnök által benyújtott kifogások tárgyalását bô egy éve halogatja, s mint azóta kiderült, idén errôl már nem is hoznak döntést.

Holstein_2009_6-2.qxd

12/15/09

12:35 PM

Page 11

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 12

Egyesületi élet

Holstein show-bírálat Cleremont-Ferrand, Franciaország Harsányi Sándor küllemi bíráló, HFTE

Franciaországban 2,5 millió holstein-fríz tehén él. Ebbôl 1,8 millió áll termelésellenôrzés alatt, 400 ezer egyed pedig küllemi bírálattal is rendelkezik. Az átlagos állományméret 42 tehén/tenyészet. A fô tenyészcél a nagy mennyiségû fehérjetermelés mellett a hosszú hasznos élettartamot biztosító kiváló funkcionális küllem. A tenyészérték index a következô módon áll össze: 50,0% termelés 12,5% küllem 12,5% szomatikus sejtszám

12,5% termékenység 12,5% hasznos élettartam.

A francia holstein tenyésztôk 2006-ban az Oldenburgban megrendezett Európa bajnokságon csapatversenyben elsô helyezést értek el. Annak ellenére, hogy Franciaországban is nehéz idôk járnak a mezôgazdaságban, idén is megrendezték az ország második legnagyobb állattenyésztési kiállítását, a Sommet de l’Lelevage-t Clermont-ferrandban. A gazdák itt is megragadták az alkalmat és ilyen és ehhez hasonló falragaszokkal próbálták felhívni a figyelmet tarthatatlan helyzetükre:

A mezôgazdaságnak ezt az árat kell fizetnie? Dél-Nyugat és Dél-Kelet Franciaország tenyészállatait mutatják be ezen a regionális „seregszemlén”. 75.000 látogatóból 2000 külföldi érdeklôdésére tart számot ez az elsôsorban a húsmarhatartók körében népszerû rendezvény. Az, hogy mégis ebben a magazinban olvashatnak errôl az eseményrôl, az annak a több mint 100 holstein-fríz résztvevônek köszönhetô, amelyek tökéletes megjelenésükkel, kiváló származásukkal részesei voltak az itt megrendezett holstein show-nak. Jean Baptiste Decheppe francia show-bíróra várt a nehéz feladat, hogy a szebbnél szebb állatok közül kijelölje a csoportok, illetve a verseny legszebb egyedeit. A hazai show-bírálatok gyakorlatával ellentétben a clermont-ferrand-i versenyben üszôk nem vettek részt, itt csak tehenek szerepeltek a bemutatón. A bírálat utódcsoportok felvonulásával kezdôdött, ahol a mesterséges állomások képviselôi a bemutatott tehéncsoportok eredményeinek és származási adatainak ismertetésével kívánták felhívni a figyelmét a nagyszámú szakmai közönségnek. 12 Holstein Magazin

A ringbe lépést itt is magas szintû elôkészítô munka elôzte meg. Az egyedi bírálat során minden, a csoportban szereplô állatot helyezett a bíró és nagyon megnyerô volt számunkra, hogy a lebírált csoportok távozásakor egyenként indokolta a helyezéseket a felvezetôknek, elkerülve így az esetleges félreértéseket. A bíró munkáját figyelve nem lehetett nem észrevenni különösen az elsô borjas osztályokban, hogy a nagy kapacitású tôgyekkel szemben inkább a kisebb méretû, sekély, rendkívül feszes, jól illesztett, jó bimbóhelyezôdéssel rendelkezô fiatalos tôgyeket részesítette elônyben. A bíró a fiatal tehén kategória gyôztesének S-J-P Baby (GibsonWade)-t választotta. Az indoklásában kiemelte az állat fiatalos lendületét, frissességét, kivételesen elegáns stílusát és kiváló tejelô jellegét. A show nagydíját a már más kiállításokon is gyôztes 5. laktációját taposó Duf Talma (DerryOutside) kapta. Jean Baptiste Decheppe kiemelte az állat rendkívüli tejelô rendszerét ezért a kiállítás legszebb tôgye címet is ez az állat nyerte el.

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 13

Egyesületi élet Fiatal tehén kategória 1A osztály : 1. laktációs tehenek 1. Comane (Norman Mig X Trone) - Gaec Coste 07 2. Mary Camelia (Mr Sam X Hershel) - Gaec Ste Marie 46 1B osztály : 1. laktációs tehenek 1. Bis (Fbi X Rudolph) - Gaec Du Mollard 01 2. Brunette (Goldwyn X Emerson) - Gaec De La Chaine Des Puys 63 1C osztály : 1. laktációs tehenek 1. Bornette Belucci (Exhibit X Astre) - Dumas Pierre 43 2. Betina (Merchant X Delco) - Gaec De La Martre 63 2A ostály: 2. laktációs tehenek 1. S-J-P Baby (Gibson X Wade) - Earl De Glaise 82 2. Bergere (Goldwyn X Gearr) - Earl De La Montagne 42 2B oszály : 2. laktációs tehenek 1. Avoine (Astro X James) - Gaec La Belle Fontaine 46 2. Vogue Bb (Champion X Approval) - Gaec Besson 15 Kategória gyôztes: S-J-P Baby (GibsonWade) - Earl De Glaise 82 Tartalék gyôztes és a kategória legszebb tôgyû tehene: Bergere (GoldwynGearr) - Earl De La Montagne 42 Idôs tehén kategória 3A Osztály : 3. laktációs tehenek 1. Salinoise Victoria (Socrate X Counselor) - La Salinoise 15 2. Gpg Azalee (Roy X Jocko) - Gaec Dejoin Poncet 69 3B : 2. laktációs tehenek 1. Eternelle Du Bois Seigneur (James X Storm) - Earl De Peberot /Demas/ Chupin 40 2. Volvic (Aaron X Leduc) - Gaec De Berthouzis 43 4. osztály: 4. laktációs tehenek 1. Verone Bb (Approval X Integrity) - Gaec Besson 15 2. Uriane (Northern X Jusant) - Verdel Stephane 38

5. osztály: 5. laktációs tehenek 1. Duf Talma (Derry X Outside) - Gaec Duff'Holstein 65 2. Titykit (Lee X James) - Earl Mourterou 64 6. osztály: 6.vagy annál több laktációs tehenek 1. Opaline (Kemview X Italien) - Gaec Roffat 42 2. Nikita Bb (Factor X Lindy) - Gaec Besson 15 Kategória gyôztes és a kategória legszebb tôgyû tehene: Duf Talma (DerryOutside) - Gaec Duff'Holstein 65 Tartalék gyôztes: Salinoise Victoria (Socrate X Counselor) - La Salinoise 15 A show záró akkordjaként a különbözô régiókból érkezô tehenek csoportjai kerültek megmérettetésre, melybôl a dél-nyugat franciaországi tehéncsoport került ki gyôztesen egy igen látványos tehéncsapat révén.

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 14

Hírek a nagyvilágból feketén-fehéren • Tudatos vásárlók A Kirakat.hu és az Ipsos legújabb Tudatos Vásárlói Indexe szerint 2009 elsô felében enyhén, de azért tovább erôsödött a vásárlói tudatosságunk. Nôtt a magyar termékek iránti lojalitás, azonban továbbra sem vagyunk tisztában fogyasztói jogainkkal. A növekvô tudatosságra a begyûrûzött válság hatott, jobban odafigyelünk az árakra, valamint körültekintôbben és gyakrabban tájékozódunk vásárlásaink elôtt. Forrás: Progresszív Magazin XVII. évfolyam 11-12. szám

• Francia vita a kereskedelmi láncok szerzôdéseirôl Franciaországban kereskedelmi bíróság elé idézték a Carrefourt, a Leclerk-t, az Auchant, a Corát, a Systeme U-t és négy másik kiskereskedelmi láncot. A vád az volt, hogy tisztességtelen szerzôdéseket kötöttek a gyártókkal. A State for Trade titkára, Herve Novelli bejelentette: „A napokban tartandó tárgyaláson születik meg az ítélet, hogy valóban tisztességtelenek voltak-e a szerzôdések feltételei”. A kiszabható büntetés akár 2 millió euró is lehet lánconként. A vitában a szerzôdések azon pontjairól van szó, melyek arról szólnak, hogy a gyártóknak az eredetivel azonos áron kell visszavásárolniuk az eladatlan készleteiket, illetve, hogy késôi szállítás esetén kemény pluszdíjakat kell fizetniük. Alapos vizsgálat alá vetik a szerzôdések azon részét is, mely szerint a gyártóknak kedvezményes áron kell adniuk bizonyos termékeiket. A francia kormány bemutatta a gazdaság modernizálásáról szóló törvényt, amely nagyobb szabadságot ad a kereskedelmi láncoknak a szerzôdésekben szereplô árak megállapításakor, s amelytôl azt remélik, hogy véget vet ezeknek a „praktikáknak”. Forrás: Progresszív Magazin XVII. évfolyam 11-12. szám

• A legújabb közvélemény-kutatás szerint a hazai termék a magyar kedvenc A Szonda Ipsos felmérése szerint a lakosság 52 százaléka határozta el, hogy ha csak teheti, hazai terméket vásárol. Ez az élelmiszerekre és a ruhára egyaránt vonatkozik. „Mondjon bárki bármit, én jobban bízom a magyar áru minôségében. Az már csak hab a tortán, hogy ezzel a hazai vállalkozásokat is támogatom” – nyilatkozta egy megkérdezett vásárló. Egyre többen látják meg az üzletet abban, ha az olcsó külföldi cuccok helyett a minôségi magyar termékekkel kereskednek. Az elmúlt idôszakban határozottan elindult az érdeklôdés a magyar termékek iránt, de sajnos ezt némiképp megtorpantotta a gazdasági válság és az áfaemelés. Már egyre többen odafigyelnek, hogy magyar terméket vásároljanak, bár még mindig kevésbé vagyunk lokálpatrióták, mint a környezô országok lakói. Az Ipsos felmérése alapján a lakosság negyven százaléka számít „bizonytalan vásárlónak”, ôk nem csak az áru eredetét, de a minôségét is megvizsgálják, és attól teszik függôvé, hogy a magyar vagy pedig egy külföldi terméket választanak. Tízbôl mindössze egy fô törekszik arra, hogy mindenáron határainkon túlról származó portékákat szerezzen be. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, Vámos György szerint, a kereskedôk körében alapigazságnak számít, hogy tíz százalékos árkülönbség esetén a vevô inkább a magyar árut részesíti elônyben. A felmérés eredménye fôleg az élelmiszerekre vonatkozhat, hiszen a magyar vásárló a magyar ízeket szereti. Ugyanannak a külföldi terméknek a magyar hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, valamint a zöldség-gyümölcsfélék között van a legkevesebb esélye labdába rúgni. Ennek oka, hogy a jó háziasszony próbálja 14 Holstein Magazin

A rövid hírek összeállítója: Ruszkai Krisztina tenyésztési szakadminisztrátor, HFTE

a megszokott ízeket reprodukálni, miközben az sem mindegy, hogyan néz ki az a termék, milyen a színe, formája. Sok különbség van a magyar és a külföldi termék között. A vásárlók véleménye megosztott, hogy vajon mit is tekinthetünk egyértelmûen hazai terméknek. 77 százalékuk szerint kizárólag azt, ami magyarországi alapanyagokból készült. 58 százalékuk gondolta úgy, hogy az a termék magyar, amelyik a nemzeti színû védjeggyel ellátott. 47 százalékuk vélte, hogy elegendô ha magyar tulajdonú vállalat gyártja, 39 százalék pedig azt vallja magyarnak, ami régi, hagyományos áru. Ha valakit megkérdeznek, biztosan rávágja, hogy a Boci csoki 100 százalékig magyar, pedig Csehországban gyártják! A magyar élelmiszergyártók is gyakran használnak fel külföldrôl származó alapanyagokat. Blikk, 322. szám

• Kódex-törvény Az elbukott Élelmiszer Termékpálya Kódex helyett törvény próbálja rendezni a beszállítók és a kereskedôk kapcsolatát. Meglepô gyorsasággal rukkolt ki az agrártárca tavasszal a mezôgazdasági és élelmiszeripari beszállítókat a tisztességtelen kereskedôi magatartástól óvó törvény tervezetével. A javaslat az áprilisban aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódexszel kapcsolatban megfogalmazódott aggályok után született meg. Sokan az elbukott paktum „törvényesítésének” tekintik, mivel a boltokban több magyar árut követelô, demonstráló hazai termelôk nyomására született meg. Több elemet valóban átvett a javaslat a kódexbôl, amelyeket az Országgyûlés el is fogadott júniusban. Sólyom László köztársasági elnök a jogszabályt mégis visszaadta átdolgozásra. A kért módosításokkal csak ôszre végeztek, így a parlament csak október elején fogadta el „ A mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló törvényt. Az elôzôleg vitatott pontok kikerültek a szövegbôl. A törvény a „mezôgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel” kapcsolatban ír elô új szabályokat, de a kódexbe még belefoglalt agrárvonal szinte teljesen kimaradt. Pedig a paktum azért született, hogy a termelôk és a hazai beszállítók kiszolgáltatottságát a láncokkal szemben mérsékelje. Ráadásul a törvényben már szó sincs a 80/20 százalékos magyar/külföldi arányról a bolti élelmiszer kínálatban. A „hazait” kedvezményezô kitétel kihagyása nem meglepô, mert az EU-ban nem lehet a magyar terméket a többi kárára megkülönböztetni. Ráadásul a törvény, mivel csak a kereskedôk és beszállítóik kapcsolatát rendezi, nem tud javítani a magyar gazdák helyzetén. A termelôk pozícióit a jogszabály egyáltalán nem erôsíti, kivéve a friss árut közvetlenül a láncoknak értékesítô gazdákat. Pedig eredetileg ez volt a kódex egyik célja. Tehát a kereskedôk továbbra is szabadon, az arányok megkötése nélkül értékesíthetik a külföldi, akár elsôáras, olcsó termékeiket is, melyekkel a hazai gyártók egyre nehezebben tudnak versenyezni. Forrás: Progresszív Magazin XVII. évfolyam 11-12. szám 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 15

Hírek a nagyvilágból feketén-fehéren • A Swissgenetics rekord mennyiségû romániai beszállításról számolt be. 53.400 adag spermát exportáltak az országba, ahová már 2006. óta szállítanak. Ez volt a legnagyobb mennyiség az együttmûködésük óta. A szállítmány tartalmaz holstein és vörös holstein spermát egyaránt. Forrás: Holstein International 2009. november 11. szám

Hová lett a magyar tejtermelés? A dán Foss cég adatai szerint Magyarországon az elmúlt években a tej-, és hústermelés a korábbi szint töredékére zsugorodott, mára az egy lakosra vetített tejtermelésünk a legalacsonyabb a régióban. Az alacsony hozzáadott értéktartalmú gabonatermelésben viszont Magyarország a harmadik az Európai Unióban Franciaország és Olaszország után, miközben tejtermelésünk 20-ad, 30-ad része ezen két országnak. A hazánkban megtermelt gabona zöme további feldolgozás nélkül exportra kerül. Magyaroszágon egy kétarcú agárszektor alakult ki, óriásira duzzadt gabonatermeléssel, törpévé zsugorodott állattenyésztéssel. Sajnos ez elég tragikus dolog az élelmiszeripar perspektíváját tekintve. A másik elszomorító tanulság, hogy nettó tejimportôr országgá váltunk, sem a hazai tejtermelés, sem pedig a hazai tejfeldolgozó ipar nem versenyképes az Európai Unió más országok tejszektorával. Nyugat-európai relációban még könnyen megindokolhatjuk azzal, hogy a gazdák több támogatást kapnak, mint mi, azonban a hozzánk hasonló támogatási szintet élvezô csehek, lengyelek, lettek és litvánok igen jelentôs tejexportot tudnak lebonyolítani, miközben a munkaerô költség, és energiaár szint náluk is hasonló. A ‘90-es években még azt állapítottuk meg, hogy a magyar tejgazdaság szinte fényévekkel elôbbre volt a környezô országokhoz képest. Csehországban a ‘90-es évek közepén a tehenek többségét még kötött istállókban tartották és vezetékes vagy sajtáros fejôgéppel fejték. Ezzel szemben Magyarországon már akkor is domináns volt a modern, amerikai típusú kötetlen tartásmód korszerû fejôházi technológiával. Mi lehet az oka akkor, hogy a hazai tejgazdaság a helyzeti elônyét elveszítve ennyire lemaradt régióbeli versenytársaihoz képest? ifj. Boródi Gábor

Megszûnô export-visszatérítések Az uniós munkacsoporti meghallgatáson is nyilvánvalóvá vált a tejtermelôk és a kereskedôk, illetve a tejfeldolgozók ellentéte. Az EU Bizottság felfüggesztette a tejágazat pályázatos export-visszatérítéseit. Ez remélhetôleg hozzájárul a termelôi árak javulásához. A felsôszintû tej munkacsoport ülésén Máhr András, az FVM szakállamtitkára képviselte Magyarországot. A testület feladata a tejkvóta megszûnését követôen a tejpiaci szabályozás kialakítása. A termelôk az ülésen a piaci beavatkozás mellett voltak, míg a kereskedôk és feldolgozók szabadpiaci szabályozást szorgalmaztak. Az állati termékeket irányító bizottsági ülésen is a tejpiaci helyzet volt napirenden, mely a Bizottság szerint „egészen kielégítô”. Az árak emelkednek, de csak néhány %-os mértékben, így nem értük el a tavalyi 80-90 forintot. Átlagosan 58-63 forint között mozognak az árak. A Bizottság a vajon és sajton kívül (melyek visszatérítését 50%-kal csökkentette) minden tejtermék esetében megszüntette az export-visszatérítéseket, a pályázatos visszatérítések esetében pedig mindet visszautasította. Intervenciós felajánlás sem vajra sem sovány tejporra nem érkezett. Az intervenciós árakat egyébként mindkét termék esetében olyan alacsonyan tartják, hogy az önköltséget sem fedezi. Magyarország a tárgyalás során arra volt kíváncsi, hogy mi történik majd az intervenciós készletekkel: a Bizottság elsôsorban a legrászorultabbak segélyezési programjában kívánja felhasználni. A tej importkvóta-rendeletrôl szóló szavazáson semmiféle változás nem született, tehát a szabályok mind a kvóták, mind a vámok tekintetében megmaradnak. Magyar Mezôgazdaság 64. évfolyam, 2009. november 25.

Eladó a Tejgazdasági Intézet A Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt. egyfordulós pályázaton adja el a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. 65 százalékát, ami 461 millió forint értékû üzletrész. Sikeres pályázat esetén a munkavállalók 15 százaléknyi tulajdonhányadot vehetnek meg kedvezményes áron. Az elmúlt két évben közel 800 millió forintos árbevételt ért el a 62 dolgozó. Magyar Mezôgazdaság, 64. évfolyam, 2009. december 2.

S

Ö

O

T

L

V

I

H

N

E

J

Ô

R

S

I

E

!

A kép részleteit helyes sorrendbe téve megtalálja a megfejtést. Jó szórakozást! 2009/6

www.holstein.hu 15

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 16

Névjegy

„Húsz éves álom vált valóra” Krajczár Zsuzsanna, HFTE

A holstein-fríz fajta tenyésztésszervezése szempontjából az év egyik jelentôs eseménye volt az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. privatizációja. Az elnökség és az ügyvezetés a küldöttgyûlésen kapta meg a felhatalmazást az egyesületi tagoktól ennek lebonyolítására. Elôzetesen nem állt módunkban részletes információkat közölni a privatizáció szakmai és gazdasági részleteirôl, mert üzleti érdekek is sérülhettek volna, de az ügyvezetés folyamatosan konzultált az Egyesület felsô vezetésével és a felügyelô bizottsággal. Most azonban, hogy már túl vagyunk a döntésen, lehet és kell is beszélnünk a sikeresen elnyert pályázat részleteirôl és következményeirôl. A következô interjú rendhagyónak számít a Magazin történetében, mivel Bognár Lászlót, a Holsteinfríz Tenyésztôk Egyesülete ügyvezetôjét szólaltatjuk meg. Néhány tenyésztô kolléga által feltett kérdést gyûjtöttük egy csokorba, amelyekrôl úgy ítéltük meg, hogy minden termelô számára érdekes lehet. Az Egyesület számára törvény írja elô a fajta teljesítményvizsgálatát, amely több tulajdonságra is vonatkozik, de a tejtermelés-ellenôrzés tárgyi és személyi feltételeinek hiánya miatt az ÁT Kft-t, mint az egyetlen, állami tulajdonú társaságot bízta meg e részfeladat végzésével. Ezért volt számunkra rendkívüli jelentôségû a privatizációs pályázati kiírás megjelenése. Húsz éves álom vált valóra, hiszen az Egyesület megalakulásakor azzal a konkrét és határozott céllal jött létre, hogy teljes körû törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati szolgáltatást nyújtson. Magyarországon a teljesítményvizsgálat 100 éve kezdôdött, ezen a kontinensen Dánia után másodikként. Ez egy nagyon komoly érték, nemzeti hagyomány. A teljesítményvizsgálat a háború után állami fennhatóság alá került és mostanáig egy 100 százalékban állami tulajdonban lévô Kft. folytatta ezt a tevékenységet. Egyesületünk – az Állattenyésztési Törvény értelmében – úgy tudja ellátni ezt a tevékenységet, hogy az egyesületi tagoknál megbízásos alapon végezteti ezt a munkát, a törzskönyvi alapadatok gyûjtését, amit a központi adatbázisba továbbítanak. A teljesítményvizsgálat joga a világon mindenhol a törzskönyvezô tenyésztô szervezeteknél van, hiszen ez egy közhasznú formában végzett tevékenység, ami nem teszi lehetôvé a profitorientáltságot, tehát ennek itt van a helye. A szak16 Holstein Magazin

mai lobbi és a szakmapolitikai szándék nagyon szerencsés találkozásának köszönhetôen húsz év után sikerült ennek a gazdálkodó szervezetnek a többségi tulajdonát megszerezni. Nagy erôfeszítést igényelt és nagy tehertételt jelentett a privatizációban résztvevôk számára, hiszen az a korábbi elképzelés, hogy 1 forintért megvesszük és üzemeltetjük a Társaságot, a mai világban már nem mûködhet. Politikai támadásnak lettek volna kitéve a privatizációban résztvevôk, ha nem piaci árat fizettek volna. Voltak riválisaink is, különféle befektetôk és érdekcsoportok is megkerestek bennünket, jelezve privatizációs, ill. közremûködési szándékukat, de korábbi döntésünk értelmében megpróbáltunk önállóan pályázni és végül egy érvényes és eredményes pályázaton sikerült a legmagasabb pontszámot elérnünk. Sikeresen túl vagyunk az ÁT Kft. privatizációjával kapcsolatos döntésen, de nem vagyunk tisztában ennek részleteivel. A tulajdonviszonyok kialakítását, illetve a projekt cég felállítását évekig tartó elôkészítô munka elôzte meg. A 2008-as küldöttgyûlésen kapott az elnökség, ill. az ügyvezetés felhatalmazást arra, hogy kezdje meg a folyamat elôkészítését. Ezután alapítottuk meg az ÁT Kft. MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) szervezetével közösen a HOMAKO-ÁT Kft-t (Holstein-fríz Tenyésztôk Egyesülete, Magyartarka Tenyésztôk Egyesülete, Koncentrált Tejû Fajták Tenyészô Egyesülete, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.). Megalkottuk a társasági szerzôdést, amiben elsôdleges szempont volt, hogy a szolgáltatási kérdésekben olyan döntési arány érvényesüljön, ami kizárja, hogy a menedzsment megkerülje a tenyésztôk érdekeit. Ezt követôen a HOMAKO-ÁT Kft-ben jelentôs törzstôke emelés történt, amelyhez Egyesületünk a küldöttgyûlési határozat szerint 54 millió forinttal járult hozzá. Ez a kifizetés a feszes, pontos gazdálkodás, valamint a korábbi évek tartalékképzése miatt nem tette szükségessé a tagság további anyagi terhelését. Az MRP tagi kölcsön formájában biztosította a vételárhoz hiányzó forrást. Milyen üzletrész arányok alakultak ki? Jelenleg az ÁT Kft. 100%-os üzletrészébôl 65% a HOMAKO-ÁT Kft. tulajdona, 35% pedig az MNV Zrt. tulajdonát képezi. Az értékesítési folyamat végén – várakozásaink szerint – a százalékos arányok a következôképpen alakulnak: 65% HOMAKO-ÁT Kft., 20% MNV Zrt., 15% ÁT Kft. MRP Szervezet. A HOMAKO-ÁT Kft-ben a Társaság dolgozóinak 60%-os, a három tenyésztô egyesületnek 40%-os üzletrész hányada van. Ez a Társaság pályázott az ÁT Kft. 65%-os üzletrészére, melyet nyílt, egyfordulós pályázatban 220 millió forintért tudott megvásárolni. A fent jelzett vételárat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt-vel megkötött adásvételi szerzôdés alapján kifizettük. A kifizetett üzletrész cégbírósági bejegyzése folyamatban van. Az értékesítési folyamat következô lépéseként az MNV Zrt. további 15%-os üzletrész kedvezményes megvásárlását ajánlotta az MRP Szervezet számára. Ily módon 80% lesz a HOMAKO-ÁT Kft. tulajdona az MRP2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:47 PM

Page 17

Névjegy vel együtt és 20% állami tulajdonban marad, ami elvi lehetôséget teremt kihelyezett állami feladatok ellátására, pl. alapadatok gyûjtése a központi adatbázis felé, kvótakezelés, egyéb adatbázis kezelések. Az ehhez kapcsolódó szerzôdést napokon belül aláírják. Az üzletrész értékesítési folyamatok a Társaság menedzsmentjét nem érintik. A tenyésztô szervezetek 40%-os üzletrésze elegendô lesz arra, hogy a tenyésztôk érdekei kellô hangsúlyt kapjanak? A társasági szerzôdésben rögzített jogkörök rendkívül fontosak, úgy érezzük, hogy a negyven százalékos tulajdonrészünkkel valamint a kikötött és leírt, közjegyzô által hitelesített jogkörökkel, amit a cégbírósághoz beadtunk megkerülhetetlen a tenyésztôk akarata a mûködéssel, gazdálkodással kapcsolatban, álláspontjukat és érdekeiket kellôképpen érvényesíteni tudjuk. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy a társaság felügyelô bizottságában is a döntô pozíciókat megszerezzük. Ily módon biztosítva látjuk, hogy az eredményes és sikeres privatizáció során a tenyésztôk érdekei és elvárásai érvényesülni tudjanak. Az Egyesület vezetôi miért tartották fontosnak a teljesítményvizsgálóban való tulajdonrész megvásárlását? Azért volt erre szükség, mert szakmai értelemben véve ez egy egybetartozó, egymásra épülô folyamat. Fontos az, hogy a tenyésztô szervezetek és a teljesítményvizsgálatot végzô szervezet közös szakmai síkon mozogjon és formájában is megnyilvánuljon. Ezentúl ezt a pályázatot tekinthetjük egyfajta irányított „kármentésnek”, hiszen a világban egyre kevesebb olyan labor van, ami ilyen szinten tudja a tejtermelôk igényeit kielégíteni, és ezt a szolgáltatást ilyen magas szinten nyújtani. Reális veszély volt, hogy egyfajta piacszerzô, gyarmatosító politika során külföldi tulajdonba kerül az, amit a termelôk, tenyésztôk hoztak össze hosszú évek során, illetve állattenyésztési alapból a normatív támogatásokból. Ami miatt fontos volt még a privatizáció, hogy ily módon az európai

2009/6

unió támogatási struktúrájába már bele tud illeszkedni. Hosszú távú elképzelésünk, hogy maradjon állami tulajdon, de a kkv (kisés közepes vállalkozások) uniós definíciója szerint ne legyen több 20-25%-nál, ily módon jogosult különbözô alapokból pályázni, illetve támogatást igényelni. Eddig erre nem volt lehetôség, hiszen a 100%-os állami tulajdon ezt nem tette lehetôvé. Szükség van-e új mûszerek vásárlására, ill. egyéb beruházásra? A teljesítményvizsgáló által végzett szolgáltatások magas színvonalának megtartása érdekében a mûszerpark cseréje eddig is folyamatosan zajlott. Az értékesítési folyamat lezárultát követôen – miután a Társaság megfelel a kkv-s követelményeknek – a beruházások megvalósításhoz állami támogatásokat, EU forrásokat is igénybe tud venni. A pályázatok azért fontosak, mert középhosszú távon a minôségi munka fenntartásához beruházásokra, fejlesztésekre van szükség. Elôre láthatólag az elkövetkezendô öt évben a beruházások összértéke (saját erô+támogatás) elérheti a 200-300 millió Ft-ot. A privatizáció során az értékesítés csak eszközállományra vonatkozott, vagy az ingatlanokat is érintette? Az értékesítési folyamat az ÁT Kft. egészét érintette, beleértve a Társaság eszközeit, ingatlanjait és az általa folytatott tevékenységeket. Kialakult-e már az új szervezet vezetôi struktúrája? Kihez fordulhatnak a tenyésztôk kérdéseikkel? Az értékesítési folyamat nem befolyásolta a Társaság vezetôi struktúráját, egy vezetô kolléga távozott a Társaságtól, aki a mezôgazdasági szakigazgatásban helyezkedett el. A tenyésztôk továbbra is az eddig megszokottaknak megfelelôen kereshetik a Társaságot, az elérhetôségek is változatlanok maradtak. Mit fog érezni a változásból a tenyésztô a szolgáltatás színvonala, annak díjai tekintetében? Reményeink szerint a Társaság által nyújtott szolgáltatások magas színvonala tovább növekszik. Bízunk abban, valamint mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jelenlegi nehéz tejpiaci helyzet miatt a szolgáltatások díjtétel-emelés nélkül is tudják biztosítani a Társaság eredményes mûködését. Nem tervezzük partnereink nehéz gazdálkodási helyzetét díjtétel-emelésekkel tovább nehezíteni. A tenyésztôk, a tenyésztési hatóság és a minisztérium is jónak találja a teljesítményvizsgálat rendszerét. Ebben az új helyzetben gondolkodnak-e azon, hogy egy-két szomszédos ország teljesítményvizsgálatát is elvégezzék, ezáltal szorosabbá fûzzék a térség tenyésztôinek szakmai kapcsolatát? A gazdaságos mûködtetéshez a hatékonyságot szem elôtt kell tartanunk. Ez a laboratórium ilyen felszereltséggel 250 ezer tehén ellenôrzésére alkalmas, ezért a hatékony mûködtetéshez még több állatot kell bevonnunk annak ellenére is, hogy csökken a tehénlétszám. Hova tudunk menni? Mivel az európai unióban élünk, át tudunk nyúlni a határainkon, esetlegesen ellenállhatatlan ajánlatokat tudunk tenni a környezô országokban is. Reményeink szerint minôségi munkával, kellô szakmapolitikai óvatossággal meg tudunk találni olyan tenyésztôket, akik számára gyors, pontos, precíz munkával nagyon jó tenyésztést segítô szolgáltatást tudunk ajánlani. Azon dolgozunk, hogy további 40-50 ezer tehenet be tudjunk vonni a rendszerbe kiegészítve küllemi bírálati szolgáltatással, tenyészérték közléssel stb. Szóba került a nehéz gazdasági helyzet. Mire számíthatnak a tejtermelôk az elkövetkezendô idôszakban? Szerintem a hazai tejpiac nagyon erôsen manipulált, nem a normál piaci szabályok, illetve törvényszerûség szerint mûködik. Nem tuwww.holstein.hu 17

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 18

Névjegy dunk olyan módszerekkel élni, mint a nyugat-európai vetélytársaink, gondolok itt például szövetkezetekre, ill. a termelôi tulajdonban lévô feldolgozókra. Magyarország értékes terület a nyugat-európai országok számára, ahol rendkívül drága a termôföld, a magyar földekre kirótt vásárlási moratórium viszont hamarosan lejár. A termôföld olyan megújuló természeti erôforrás, ami pótolhatatlan, emiatt nagyon komoly spekuláció tárgya. A magyar tej kiváló minôségû, amit a termelôk nagy része rendkívül hatékonyan tud megtermelni, mégis szemérmetlenül alacsony – Európa negyedik, ötödik legalacsonyabb – tejárat kapják érte a feldolgozóktól. A feldolgozókat nyomorgatják a multinacionális láncok, akik mindenféle ügyes taktikával hoznak be import terméket. Sajnos ez az ördögi kör nehezen törhetô meg, mivel a nemzetközi versenyjogászaink ebben a témában felkészületlenek, a versenyhivatal pedig a külföldi érdeket, illetve a fogyasztók álságos érdekét tartja szem elôtt. Nem vitatom, hogy a fogyasztónak mindig igaza van, a vásárlásával ô dönt. Bármennyire is meglepô, a magyar vásárló nagyon is patrióta. Most láttunk kimutatásokat arról, hogy egészen nagy árkülönbségig is a magyar terméket választják, azonban van egy olyan felsô határ, ami a jelen gazdasági helyzetben, a sokszor nyomorúságos családi költségvetésekkel már nem tartható. Nem várható el, hogy hazai terméket vásároljanak a családok még akkor is, ha az 50 százalékkal drágább az import terméknél. Sajnos az az érvelés is álságos, hogy csak a szemét termék jön be Magyarországra. Ez így ebben a formában nem igaz. Sok esetben a feldolgozók termékminôségével is konkurálni kell, hiszen nem mind-

18 Holstein Magazin

egy, hogy egy desszert termékben gyümölcs, vagy gyümölcslé van. Ugyanakkor rendkívül etikátlan, hogy kalózok, mindenféle lánglelkû vállalkozók vásárolnak az azonnali tejpiacon komoly összegekért tejet mindenféle ígéretekkel. Azt gondolom, hogy a tejipar és a termelôk számára is a hosszú távú szerzôdések a megnyugtatóak. Abban bízunk, hogy a napokban felfelé meginduló tejár normalizálódni fog egy középmagas árszinten. A támogatási rendszer elôre kiszámítható, akár az SPS-rôl, akár a TOP-UP rendszerrôl beszélünk. 2013-tól – az unió közös agrárpolitikája értelmében – jelentôs változások lesznek a támogatási rendszer szabályozásában. Sajnos az Alkotmánybíróság ebben az évben már nem hoz döntést, Brüsszel felé pedig a szándékot már kommunikálni kellett volna. Ez egy elhibázott stratégia volt. Más országok nem törvény formájában rögzítették a támogatási elveket, ily módon egyszerûbb helyzetük volt a kormányon lévô szakmapolitikusoknak. A karácsony elôtti idôszak kedvez a tej és tejtermékfogyasztásnak, de bízunk abban, hogy nem csak egy rövid távú fellendülés lesz a tejpiacon. Az eddigi demonstrációk közül a legutóbbi váltotta ki a legnagyobb média visszhangot. Sokak számára talán megütközést keltett a levágott marhafejekkel kísért demonstráció, de ezt véltük alkalmas eszköznek arra, hogy kifejezzük végsô elkeseredésünket a naponta száz tehenünket vágóhídra küldô tarthatatlan állapot felett. Most már tudunk a média nyelvén kommunikálni. A politikusokkal, a minisztérium képviselôivel és az érdekképviseletekkel a párbeszéd folyamatos, a demonstrációs bizottság aktív és továbbra is a hazai tejtermelôk helyzetének javításán igyekszünk dolgozni.

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 19

Tudományosan bizonyított gyorsabb fejés... A DairyMaster rendszere az, ami megfelel Önnek – mondja el nekünk, hogy hogyan tudunk segíteni az Ön gazdaságára szabott, tökéletes fejôházi fejési rendszer létrehozásában! Miért válassza a DairyMaster rendszerét? ‚ A legújabb tudományos kisérletek bizonyítják, hogy a DairyMaster rendszere 5%-kal nagyobb termelékenységgel, hozammal dolgozik a piacon található technológiákkal szemben ‚ A DairyMaster-nél a legkisebb a kehelygumi lecsúszása, aminek a tôgyegészségben nagy szerepe van ‚ A DairyMaster Parlour rendszere átlagosan egy perccel gyorsabban fej egy tehénre vetítve a konkurens termékekhez képest ‚ A DairyMaster fejéstechnológia nyújtja a legjobb teljesítményt, a tesztelések során megfelelt a fejéstehnológiai nemzetközi ISO szabványoknak

Magyarországi kizárólagos képviselô: 8500 Pápa, Mozsár u. 14. Tel: 30/385-75-80 Fax: 89/510-199 E-mail: [email protected] Web: www.keszenlet.hu

KÉSZENLÉT ZRT.

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 20

Hazai szerzôink

A fogyasztói etnocentrizmus vizsgálata Magyarországon Szakály Zoltán, Polereczki Zsolt Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék

2009. nyarán az FVM AMC megbízásából átfogó piackutatást végeztünk a magyar élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztói magatartásról egy 1000 fôs országos reprezentatív felmérésben. A kutatás célja az volt, hogy részletesen megismerjük a hazai lakosság magyar élelmiszerekkel kapcsolatos attitûdjeit, az etnocentrikus gondolkodásmód, azon belül a fogyasztói patriotizmus jelenlétét a magyar társadalomban. Jelen írásunkban a fogyasztói etnocentrizmusból fakadó magyar élelmiszer megítélésre és vásárlási hajlandóságra koncentrálunk. A fogyasztói etnocentrizmus A téma áttekintéséhez mindenképpen tisztáznunk kell az etnocentrizmus fogalmát, amihez segítséget Malota (2003) kiváló munkája biztosított. A fogalmat Malota (2003) kutatásai alapján a következôképpen foglalhatjuk össze: az emberek univerzális hajlama saját csoportjukat a „világ közepének” tekinteni, más társadalmi csoportokat saját csoportjuk szemszögébôl megítélni és negatívan értékelni azokat a személyeket, akik kulturálisan különbözôek, míg vakon elfogadni a kulturálisan hasonlókat (Sumner, 1906; Worchel, Cooper, 1979). Az etnocentrizmus egyesek szerint megingathatatlan bizalom a saját csoport felsôbbrendûségében. Az etnocentrizmus azonban nem egydimenziós fogalom, azt több tényezôre bonthatjuk. Három jellegzetes magatartásformát lehet elkülöníteni (Kosterman, Fesbach, 1989), ezek a patriotizmus, a nacionalizmus, illetve a kozmopolita vagy más néven internacionalista típusok. A patriotizmus egy személy többé-kevésbé tudatos meggyôzôdése, hogy saját és csoportjának jóléte társadalma erejének és kultúrájának megôrzésétôl és kiterjesztésétôl függ (Doob, 1964). A patriotizmus három elembôl épül fel. Egyrészt szentimentálisan kötôdik hazájához, másrészt motivált az ország segítésében, harmadrészt a nemzeti orientáció az azonosulás és önértékelés elôsegítésére is szolgál (Druckman, 1994). A patrióta gondolkodású fogyasztó tehát érzelmileg erôteljesen kötôdik hazájához, azt támogatni, segíteni szeretné, ugyanakkor nem utasítja el más nemzetek patriotizmusát sem. Nem található esetükben idegenellenesség, a saját nemzet támogatását és elôtérbe helyezését nem egy másikkal szembehelyezkedve képzelik el. A nacionalizmus akkor fejlôdik ki, ha az emberek önmagukat, csoportjukat az egyetlennek képzelik (Shafer, Robert, 1982). A nacionalizmus magában foglalja a nép, a kultúra és a nyelv szeretetét, a függetlenség, biztonság, presztízs iránti kívánalmat és sajátos, misztikus rajongást, mindemellett dogmát, domináns és agresszív elemeket is tartalmaz (Shafer, 1955). A nacionalizmus a patriotizmusból alakul ki, olyan módon, hogy a saját nemzet elôtérbe helyezése más nemzetek, kultúrák el nem fogadásával, kirekesztéssel párosul. Ebbôl fakadóan több szerzô kifejezetten nem kívánatos elemként tartja számon, mivel a nacionalizmus olyan destruktív erô, mely gyakran a xenofóbia (idegengyûlölet) magas fokát is magában foglalja (Snyder, 1954). 20 Holstein Magazin

A kozmopolita vagy más néven internacionalista magatartásforma a harmadik eleme az etnocentrizmusnak. Az internacionalisták „elégedett nacionalisták”, az internacionalizmus más emberek nacionalizmusának közös felismerése és legitimizálása. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az egyén/csoport megtalálja a helyes identitást és szerepet, önkritikát gyakorol (Smith, 1983). A kozmopolita egyén kevésbé lojális szervezetéhez/nemzetéhez, külsô referenciacsoportot használ, magas professzionális orientáció jellemzi. A nemzetközi médiához fûzôdô kapcsolata erôs, sok idôt tölt külföldön, ami fôképp a fiatal generációra jellemzô (Yoon et al. 1994). A kozmopolita fogyasztó tehát a termék tulajdonságaiból indul ki, számára a magyar eredet nem jelent értéket, kizárólag annak szükséglet kielégítô képessége alapján mérlegel. Ezek alapján a fogyasztói etnocentrizmus úgy fogalmazható meg, mint a fogyasztók azon meggyôzôdései, melyek a hazai termékek vásárlásának helyességére, erkölcsösségére vonatkoznak (Shimp, Sharma, 1987). Az etnocentrikus fogyasztók a külföldrôl származó termékek vásárlását helytelennek tartják, mert az a hazai gazdaságot veszélyezteti, munkanélküliséget okozhat. A nem etnocentrikus fogyasztók ezzel szemben mind a külföldi, mind a hazai termékeket saját minôségük, teljesítményük alapján ítélik meg (Malota, 2003). A fogyasztói etnocentrizmus egyes vonatkozásai hazánkban A hazai fogyasztók magyarságtudata A felmérés során vizsgálat alá vontuk a lakosság nemzethez fûzôdô viszonyát, a magyarságtudatot meghatározó tényezôket. Ezt összesen 20 állítás alapján elemeztünk, amelyeket Malota (2003) munkája szerint alakítottunk ki. Az állítások különbözô tényezôcsoportokra bonthatóak, amelyek a patriotizmus jelenléte, a nemzeti felsôbbrendûség kérdésköre, a területi nacionalizmus, a kozmopolita érzelmek kifejezôdése, valamint a nemzeti identitás és elidegenedés különbözô vonatkozásai voltak. Az elsô csoport a patrióta érzelmek jelenléte hazánkban. Úgy tûnik, hogy az általános kijelentések szintjén megfogalmazható patriotizmus erôteljes Magyarországon. A válaszadók jellemzôen büszkék magyarságukra, szeretik a magyarokat és kifejezetten kötôdnek Magyarországhoz. A megkérdezettek többsége szívesen él hazájában, ugyanakkor megfigyelhetô egy több mint 10%-os réteg, aki ezzel többé-kevésbé, de nem ért egyet. A második állításcsoport a nemzeti felsôbbrendûség jelenlétére vonatkozott. Itt már jóval alacsonyabb egyetértési szinteket mértünk, mint az elôzô esetben. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai lakosság közepes mértékben értékeli felül saját hazáját a többihez képest. Nem fejlôdött ki tehát a hazai lakosságban az az érzés, hogy ami magyar az jobb. Úgy tûnik, hogy a „nemzet önbizalma” nem túl jól fejlett. A megkérdezettek körülbelül fele-harmada esetében figyelhetjük meg, hogy az itt található állításokkal teljes mértékben, vagy részben egyetértenek, ôk azok tehát, akikben ez a „tudat” bizonyos mértékig tetten érhetô. 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 21

Hazai szerzôink A nacionalista megfontolások esetében valamivel magasabb egyetértést mértünk, mint az elôzô állításoknál. A lakosság kifejezetten elônyben részesíti a honfitársaival való kapcsolattartást más nemzetek fiaival szemben. Rendkívül magas aránynak tekinthetô, hogy a megkérdezettek közel fele teljes mértékben, vagy majdnem teljes mértékben egyetért azzal a kijelentéssel, mely szerint azoknak a területeknek, ahol magyarok élnek Magyarországhoz kellene tartozniuk. A nemzeti identitásra vonatkozó állítás egyértelmûen magas egyetértési arányt mutat. Ez alapján kijelenthetô, hogy a megkérdezettek a magyar nemzetet nem csupán területi egységként, hanem értékrendszerként, közös háttérként és összetartó erôként értelmezik. Az elidegenedés kevésbé jellemzô a megkérdezettekre, bár itt is megjelenik egy (fogyasztói csoportonként eltérô) kb. 20-25%-ot kitevô arány, akik számára a haza szolgálata, a magyarsághoz való tartozás semmilyen értéket nem képvisel, hiszen az erre vonatkozó állításokat kisebb-nagyobb mértékben, de elvetették. Ennek ellenére azért jellemzô, hogy szívesen élnek a válaszadók hazánkban, és kifejezetten tisztelik is honfitársaikat. A kozmopolita attitûdök meglehetôsen erôteljes módon vannak jelen. A megkérdezettek közel fele más nemzetek állampolgárait is ugyanúgy kedveli, mint a magyarokat, illetve 40% kifejezetten jól érezné magát a világ más országaiban élve is. Hazai élelmiszerek fogyasztói meghatározása és vásárlása A vizsgálatban részt vevô válaszadók a magyar élelmiszereket egyértelmûen magyar alapanyagból, magyar munkaerôt felhaszná-ló hazai tulajdonú cég által, hagyományos receptura alapján elôállított termékként definiálják. Emellett elvárják a magyaros hangzású márkanevet és a magyar eredetre utaló jelölést is. Ezzel szemben teljesen elutasítanak a magyar élelmiszer fogalommal kapcsolatban mindent, ami külföldi. Ennek megfelelôen hazai tulajdonú cég sem állíthatja elô más országban, illetve külföldi tulajdonú vállalat sem gyárthatja hazánkban, valamint az alapanyagok között nem lehet import áru. Azt mondhatjuk tehát, hogy definíció szintjén igen szûk keretek között fogadnak el a hazai fogyasztók magyarként egy élelmiszert. A magyar élelmiszerek vásárlása szempontjából a válaszadók 34,9%-a sorolta magát a termékkört kedvelô és rendszeresen vásárlók csoportjába. További 40,2% szintén úgy nyilatkozott, 1.

táblázat :A magyar élelmiszerek elônyben részesítése eltérô fogyasztói árak esetén Kérdés

„Igen” válaszok megoszlása FĘ %

Két teljesen megegyezĘ tulajdonságú termék közül, hajlandó-e a magyart megvásárolni, azonos fogyasztói ár esetén? Két teljesen megegyezĘ tulajdonságú termék közül, hajlandó-e a magyart megvásárolni, ha annak fogyasztói ára magasabb? Két teljesen megegyezĘ tulajdonságú termék közül, hajlandó-e a magyart megvásárolni, ha annak fogyasztói ára magasabb és védjegy tanúsítja a magyar eredetet?

768

76,8

253

25,3

312

31,2

hogy kedveli a magyar élelmiszereket, de nem rendszeresen vásárolja, míg 20,2% kedveli azokat, de nem veszi figyelembe az eredetet. A megkérdezettek mindössze 1,7%-a nyilatkozott úgy, hogy nem is kedveli a magyar élelmiszereket és nem figyeli a termékek eredetét. Ha összeadjuk a két valamilyen gyakorisággal nemzeti élelmiszert vásárlók arányát, akkor 75,1%-ot kapunk, ami azt jelenti, hogy négybôl három fogyasztó kedveli a magyar elôállítású élelmiszereket és eltérô gyakorisággal ugyan, de vásárolja is azokat. Ezt az elsô látásra igen kedvezônek tûnô képet azonban több tényezô is árnyalja. Ezek közül az elsô a hazai termékek fogyasztók által történô beazonosítása. Minden második megkérdezett (50,5%) nem tudja egyértelmûen meghatározni, hogy a polcról leemelt termék magyar, vagy külföldi eredetû-e. Ez felveti azt a kérdést, hogy a korábban magukat magyar élelmiszer vásárlóként azonosító csoportoknál valójában mekkora arányban kerül ténylegesen hazai termék a kosárba? Következô fontos elem a termékek ára. Három kérdésben vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mennyiben hajlandóak elônyben részesíteni vásárlásaik során a magyar élelmiszereket (1. táblázat). Két teljesen megegyezô tulajdonságokkal rendelkezô, azonos árú termék esetében az elôbbiekben már felmerült 3/-es aránnyal találkoztunk. Ha a magyar élelmiszer ára magasabb, akkor ez a szám drasztikusan visszaesik, a válaszadók mindössze 25,3%-a venné le a polcokról a hazai terméket. Ezen a védjegy alkalmazása sem sokat segít, ebben az esetben is mindössze 31,2%-ra módosul az elôbbi érték. Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar élelmiszerek fogyasztói bázisának jelenleg tízbôl 2-3 fogyasztót tarthatunk. ôk azok, akik számára egy termék észlelt minôsége önmagában a magyar eredet miatt magasabb, így hajlandóak megfizetni akár magasabb árat is. Az országeredet imázs A hazai élelmiszerek pozíciójának más országokkal történô összevetése érdekében megvizsgáltuk 16 szempont alapján a magyar, a francia, valamint a német termékekrôl alkotott fogyasztói véleményeket. A vizsgálatba bevont két országgal összehasonlítva szinte miden jelentôs kategóriában jobb megítélés alá estek a hazai élelmiszerek. Egyértelmûen megbízhatóbbnak, könnyebben beszerezhetônek, jobb minôségûnek ítélték a megkérdezettek a magyar élelmiszert, amelyekkel sokkal inkább elégedettek. Két tényezô tekintetében maradt alul az importtal szemben a hazai, ezek pedig a vonzó megjelenés és az innovativitás. A késôbbiekben a fókuszcsoportos vizsgálatok alkalmával azonban kiderült, hogy ez a fogyasztók szemszögébôl pozitívumot jelent, hiszen a jól megszokott ízeket és a tradicionalitást keresik vásárlásaik során. Azt mondhatjuk tehát, hogy a hazai élelmiszerekrôl alkotott fogyasztói vélemények kedvezôbbek, mint az import termékekkel kapcsolatos vélekedések.

2009/6

www.holstein.hu 21

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 22

Hazai szerzôink A magyar élelmiszerek vásárlása mellett elkötelezett fogyasztói csoportok A fogyasztók klaszterelemzéssel történô vizsgálata során három olyan jellegzetes csoportot sikerült azonosítanunk, akik az átlagosnál jobban kötôdnek a hazai termékekhez, így magasabb hajlandóságot mutatnak a magyar élelmiszerek beszerzésére is. Az egyik a „Csalódott falusiak” csoportja, akik jellemzôen kisebb településeken élnek, jellemzôen középfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel és az átlagosnál szerényebb jövedelemmel rendelkeznek. A minta 22,2%-át képezi ez a csoport. A másik az „Idôs nemzetvédôknek” nevezett klaszter, akik inkább az idôsebb generációt képviselik, jellemzôen nyugdíjasok, és szintén az átlagosnál alacsonyabb a jövedelmük. ôk a teljes lakosság 27,5%-át alkotják. Mindkét csoport esetében az átlagosnál erôteljesebb nemzeti kötôdés tapasztalható, leginkább itthon tudják elképzelni az életüket. Harmadik fogyasztói klaszter a „Nemzeti érzelmû fiatalok” csoportja. Ôk az elôbbiekhez képest kedvezôbb jövedelmi és társadalmi státusszal rendelkeznek, ugyanakkor a hazai termékek iránti elkötelezettségük gyengébb. A három szegmentum mellett sikerült azonosítanunk egy negyedik, nagyon kis létszámú (1,5%) csoportot is, amelynek társadalmi és gazdasági pozíciója kifejezetten kedvezô. Ôk azok, akik kiváló anyagi háttérrel rendelkeznek, kivétel nélkül felsôfokú végzettségûek és sokat utaznak külföldre. A csoport nagyon elkötelezett a magyar élelmiszerek iránt, megcélzásuk azonban más stratégiai megközelítést igényel, mint az elôzô klasztereké. A kutatás egyértelmû eredménye, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége érzelmi szinten igen erôteljesen azonosul hazájával és az onnan származó termékekkel. Kedvezô kép él a magyar élelmiszerek minôségérôl, megbízhatónak, könnyen beszerezhetônek

tartják azokat. Ez a kedvezô attitûd azonban az üzletek pultjaihoz érve eltûnik, abban az esetben, ha magasabb árral találkozik a magyar termékeken, akkor korábbi morális megfontolásait félre teszi, és mindössze 2-3 vásárló emeli le a hazait a polcról. Úgy tûnik tehát, hogy egy „Janusarcú” fogyasztóról beszélhetünk jelenleg, aki moralizál, erkölcsi értékek szintjén helyesnek, sôt kívánatosnak tartja a magyar élelmiszer vásárlást, mivel úgy véli, hogy ezzel támogatja a hazai ipart és jól megszokott, biztonságos élelmiszert vásárolhat. Másrészt viszont cselekvésében ez a kedvezô érzelmi státusz nem nyilvánul meg. A hazai termékek mellett elkötelezett fogyasztói csoportokat vizsgálva levonhatjuk azt a következtetést, hogy az import termékek éppen azokat a vásárlókat célozzák meg, ahol még esélye lehetne a hazai élelmiszereknek. Az olcsóbb tömegtermékekkel a három bemutatott klasztert teljes mértékben lefedik a behozott termékek. Másrészt a szûkebb, különleges minôség iránt elkötelezett magasabb jövedelmû csoportokat a prémium kategóriás termékekkel igyekeznek eltéríteni a magyar élelmiszerek vásárlásától. Feltehetjük tehát a kérdést, hogy a hazai élelmiszeriparban célként kitûzött pozíció a „jó minôség elérhetô áron” a bemutatott célcsoportok közül melyiket célozza meg? A hazai gazdasági-társadalmi trendek egyértelmûen egy igen széleskörû alacsony árú, még elfogadható minôségû termékkör, illetve egy jóval szûkebb, kiemelkedô minôségû, viszont magas árú kategória kialakításának kedveznek. Az igen szûk középréteg – aki mellesleg kevésbé elkötelezett a magyar élelmiszer iránt – tömeges megcélzása, vagyis a célcsoportok igényeitôl eltérô iparági szintû termékportfólió további árverseny erôsödéshez vezethet. A felhasznált irodalom a szerzôknél rendelkezésre áll.

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 23

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 24

Agrár Európa hírei

Tejpiaci és szabályozási információk Fórián Zoltán üzletág igazgató, Agrár Európa Kft.

Totális impotencia. Ez a véleményem az Európai Unió tejpiaci válságkezelésérôl. Különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok mezôgazdasági minisztere, Tom Vilsack már 2009. július 1-jén bejelentette, hogy a tejágazat megsegítése érdekében összességében 243 millió dollárral emelik meg a Tejtermék Ártámogatási Program (Dairy Product Price Support Program DPPSP) keretét, melynek következtében emelkedik az egységre jutó ártámogatás (vagyis a felvásárlási ár). Azóta még egyszer beavatkoztak a piacba, amikor Barack Obama elnök október 21-én aláírta azt a rendeletet, amely 350 millió dollár rendkívüli segélyt juttat az USA tejtermelô farmereinek. Ebbôl 60 millió dollár értékben sajtot és egyéb tejtermékeket vásárolnak fel különbözô élelmiszertartalékok és élelmezési programok számára, a fennmaradó összeget pedig kiosztják a termelôknek. A Wall Street Journal szerint a tejárak az USA-ban a múlt évi 42 dollárról ebben az évben 24 dollárra csökkentek 100 kilónként, ami az önköltséget sem fedezi. A farmerek a túlkínálat csökkentése és az ár emelkedése érdekében több százezer tehenet kénytelenek voltak vágóhídra küldeni. Sokak szerint a fent vázolt segély nem lesz elegendô a rendkívül súlyos válság rendezésére. Az Országos Családi-Farm Egyesülés javasolja a tejtermékek árképzésének gyökeres átalakítását, valamint egy központi szervezet létrehozását a farmonként elôállítható tejmennyiség szabályozására. Az okos beszédek ideje lejárt, lépni kell! Ezt teszi Nicolas Sarkozy francia államfô is, amikor október végén egy egymilliárd eurós banki hitelekbôl és 650 millió eurós különleges állami segélybôl összeálló csomagot jelentett be a válság sújtotta agrártermelôk megsegítésére. Errôl lentebb részletesen is írok. Az EU a valódi, piaci folyamatokat befolyásoló döntések helyett kis gyakorlati, de nagy kommunikációs jelentôségû lépéseket tesz. Ezekkel ugyanaz a probléma, mint itthon a szakminiszteri ígéretekkel, hogy többet ártanak, mint használnak, hiszen jó alapot adnak a felvásárlóknak és fôként forgalmazóknak az árak nyomás alatt tartására. A kivárási taktika, ami az EU másik eszköze, mûködik, de igen lassú, és tévutakra vihet. Így volt ez akkor is, amikor a magas világpiaci árak idején a kvóta-rendszerrôl döntöttek. A belsô piaci mechanizmusok leépítése nem szolgálja a közösség agrártermelôinek, így az egész közösség érdekét sem. Ugyanakkor túlértékelni sem szabad! A mostani tejpiaci válság nem a kvóta egy százalékos emelése miatt alakult ki! Európai Unió A Bizottság átmenetileg engedélyezi a tagállamok számára, hogy 15 ezer euróig terjedô összegben állami támogatást nyújtsanak a termelôknek Az Európai Bizottság október 28-án arról döntött, hogy engedélyezi a tagállamok számára, hogy állami támogatás formájában, egyszeri kifizetésként 15 ezer eurónyi összegig támogatást folyósítsanak a termelôknek. Ez a lépés a Bizottság jelenlegi az irányú erô24 Holstein Magazin

feszítéseinek sorába illeszkedik, amelyek célja a tejtermelôk bevételeinek stabilizálása, azonban természetesen a más ágazatokban tevékenykedô gazdálkodók számára is nyitott. A döntés nyomán módosul az ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer, amelyet a Bizottság 2009. januárjában fogadott el, és amely már most számos támogatási lehetôséget tartalmaz arra, hogy az európai uniós vállalkozások könnyebben jussanak finanszírozáshoz. A Bizottság mai döntése értelmében a válsághelyzeti keretrendszer a mezôgazdasági termelôk számára nyújtható, legfeljebb 15 ezer EUR értékû elkülönített, összeegyeztethetô, korlátozott összegû támogatással egészül ki. Az említett összeg 2010. végéig, vállalkozásonként egy alkalommal nyújtható. Ebbôl az összegbôl le kell vonni minden 2008. eleje óta kapott de minimis támogatást. Az ezen új eszköz keretében létrehozott támogatási programoknak valamennyi ôstermelô számára nyitottnak kell lenniük és az egyes tagállamok által már életbe léptetett egyéb általános válságkezelési intézkedéseket kell kiegészíteniük. A mezôgazdasági termelôk számára nyújtandó, 15 ezer euróig terjedô összegû állami támogatásra vonatkozó elképzelés a tejágazatról szóló, 2009. július 22-i bizottsági közlemény részét képezte. „Az, hogy a nemzeti hatóságok számára lehetôvé válik, hogy 15 ezer eurónyi összegig támogatást nyújtsanak a termelôknek, valószínûleg segíteni fog azoknak a komoly pénzforgalmi problémáknak a megoldásában, amelyekkel egyes termelôk küzdenek” – nyilatkozta Mariann Fischer Boel, a mezôgazdasági és vidékfejlesztési ügyekért felelôs biztos. „Úgy vélem, hogy az európai uniós szinten rendelkezésre álló többi intézkedéssel együtt ez segítséget nyújt tejtermelôinknek a jelenlegi nehéz helyzetbôl való kilábalásra.” A tejágazatban korábban meghozott intézkedések • A Bizottság 600 millió euróig terjedô összeget szán ebben az évben piaci intézkedésekre. • Az intervenciós idôszakot 2010. augusztusának végéig meghosszabbították. • A közvetlen kifizetések 70 százaléka esetében a szokásosnál 6 héttel korábban (október 16-tól) megtörténhet a kifizetés. • A 2003-as KAP-reform részeként, az intervenciós árak csökkenésének kompenzálása érdekében a tejtermelôknek nyújtott közvetlen kifizetések további, évi 5 milliárd euróval nôttek. • Október 19-én a Bizottság bejelentette, hogy 280 millió euró összegben további támogatási csomagot hoz létre a tejtermelôk számára. • A KAP-reform állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv részeként további 4,2 milliárd euró áll rendelkezésre az „új kihívások” kezelésére, beleértve tejágazat szerkezetátalakítását is. Mindez hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretén belül már rendelkezésre álló eszközökhöz. • A Bizottság a termékválaszték és a program által támogatható korcsoport kibôvítésével az iskolatej programot is tovább erôsítette. Új ciklust nyitott meg továbbá a tejtermékek promóciójára irányuló intézkedések tekintetében. 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 25

Agrár Európa hírei • A tejágazat közép- és hosszú távú kilátásait magas szintû szakértôi csoport vizsgálja, amely 2010. júniusára készíti el végleges jelentését. Negyedéves tejpiaci jelentés, 2009. október 19. Eközben az EU negyedéves tejpiaci jelentése szerint a helyzet javulása elkezdôdött. Mind az EU, mind a világpiaci árak emelkedésnek indultak. A vaj és sovány tejpor (SMP) árak megint az intervenciós ár felett vannak. Annak ellenére, hogy az egy százalékos kvótaemelés megtörtént, a tejtermelés a tavalyi szinten maradt az Európai Unióban 2009. elsô felében. Az éves termelési ciklusnak megfelelôen, az elsô negyedévi csökkenést a második negyedévben kiegyenlítették. A 27-bôl 10 tagállamban növekedett a tejfelvásárlás az év elsô hét hónapjában. Számunkra cseppet sem közömbös, hogy a legnagyobb bôvülést Németország mutatta fel, hiszen kivitelük jelentôs része a mi piacunkon landol. A csökkenés oldalán a bolgár, szlovák és román tejgazdaság mutatja a legnagyobb számokat. Ez azt jelzi, hogy ezekben a tagállamokban a tejtermelôk jelentôs része nem képes elviselni az alacsony árakat. A tejfelvásárlás változása az EU tagállamokban 2009. januárjúlius D DK LU IT PL NL BE SE AT FI

2009 jan-júl 4,0 3,9 3,8 3,8 2,3 2,2 1,4 1,4 1,0 1,0

2009 júl 1,8 3,2 5,9 2,1 -1,2 3,2 0,0 -1,7 -0,9 2,6

GR ES PT SI UK IE HU CZ EE CY FR LV LT RO SK BG

2009 jan-júl 2009 júl -0,4 0,7 -0,8 -2,1 -0,9 1,0 -1,6 1,5 -1,7 -1,4 -2,6 -4,8 -3,1 -6,0 -3,3 -3,0 -3,7 -3,8 -4,0 -1,3 -4,5 -0,9 -5,8 -7,2 -7,1 -8,9 -7,3 -7,0 -8,6 -10,8 -16,1 -24,4

Az Európai Unió tejpiacán a felvásárlási árak mélypontja májusban volt (24 c/l), augusztusra kis mértékû emelkedést mutatnak statisztikák (26 c/l). Ez minket kevéssé vígasztal, hiszen a hazai árak mélyen az EU átlaga alatt vannak. Sôt, a német és a lengyel áraknál is alacsonyabbak. Ez jól látszik a mellékelt grafikonokon. Az árváltozásokat pedig a mellékelt két táblán mutatjuk be. Ezek szerint 2009. októberében az EU-ban a tejporárak 12 százalékkal voltak magasabban az intervenciós árnál. A vaj ára pedig 18 százalékkal haladta meg azt. Ha az októberi árakat a júniusiakkal vetjük össze, egészen komoly emelkedéséket látunk. A vaj és a teljes tejpor (WMP) ára 19, a soványtejporé 15 százalékkal nôtt. Eközben a világpiacon még ennél is magasabb emelkedést látunk. A vajé 35, a teljes tejporé 31, a soványtejporé 21 százalékkal emelkedett ezen idôszakban. Októberben az EU vajárai 47, teljes tejpor árai 21, soványtejpor árai 12 százalékkal voltak magasabbak a világpiaci áraknál. A tejtermelési kvóták kihasználása terén leginkább a lehetôségek ki nem használásáról kell számot adnunk. A 2008/09-es szezonban mindössze négy tagállam, Olaszország, Ciprus, Hollandia és Ausztria kényszerült bírságot fizetni túllépésért. Elmaradásban Románia áll elôl, ott 26 százalékkal kevesebb tejet termeltek a 2009/6

Forrás: AKI Tömegcikkek ára, euró/tonna

intervenciós június október vaj 2 218 2 200 2 623 SMP 1 698 1 651 1 896 WMP 2 066 1 950 2 323 cseddár 2 484 2 217 2 288 edámi 2 167 2 434 2 464

okt/interv % 118 112 112 92 114

világ jún világ okt 1 321 1 783 1 403 1 699 1 464 1 917 1 821 2 136

Árkülönbségek % EU okt/jún világ okt/jún világ/EU okt vaj 119 135 147 SMP 115 121 112 WMP 119 131 121 cseddár 103 117 107

megengedettnél. De Magyarország, Lettország és Bulgária 16 és 13 százalékos elmaradása is jelentôs. Az Európai Bizottság által felállított szakértôi csoport szerint minimális tejárakat kell bevezetni, és módosítani kell a versenytörvényeket, hogy a termelôk szerzôdésinek egyeztetése ne ütközzön beléjük. A csoport feladata annak elemzése, hogyan lehetne hatékonyan javítani a tejtermelôk helyzetén közép és hosszú távon. A minimális tejárakra vonatkozó elképzelés ugyan régimódinak tûnik, de a korábbi piacszabályozási eszközök iránti nosztalgia indokolt lehet. Ezért is érthetetlen, hogy eközben a Bizottság a szabályozások leépítésével, ilyen irányú WTO vállalásokkal gyengíti a közösségi termelôk helyzetét. www.holstein.hu 25

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 26

Agrár Európa hírei Franciaország Nicolas Sárközy elnök egy október végi Németo. Észtország Írország beszédében kifejtette, hogy a francia 94 077 1 036 20 542 mezôgazdaság rendkívül súlyos, vala28 485 316 600 950 5 362 932 28 750 158 650 271 5 501 838 mennyi szektort érintô és eddig nem -264 841 -49 321 -138 906 tapasztalt válságban van. Ezt mutatja, hogy a mezôgazdasági termelôi árindex -0,9 -7,6 -2,5 2008. szeptemberétôl, egy év alatt 20 Ciprus Litvánia Lettország százalékkal süllyedt. Mivel a francia 219 16 097 54 904 kormány lassúnak tartotta az EU-nak a 148 500 661 053 1 409 073 pénzügyi válságra való reagálását, egy 146 970 723 436 1 674 056 1,650 milliárd eurós segélycsomagot 1 529 -62 383 -264 983 indított be a válságból való kilábalásra. 426 1 -8,6 -15,8 Brüsszel formális jóváhagyása után 650 millió eurót állami segélyként kioszAusztria Lengyelo. Portugália tanak a termelôk között, továbbá egy 41 889 188 745 9 990 2 788 033 9 316 337 1 899 900 egymilliárd eurós, kedvezményes (1,5, 2 755 096 9 402 339 1 979 091 a fiatal farmerek részére pedig 1,0 szá32 937 -86 002 -79 191 zalék) kamatozású hitelkeretet nyitnak 9 166 meg. Emellett a kormány a francia 1,2 -0,9 -4 mezôgazdasági termelôket adókedvezményekkel is segíteni kívánja, az ilyen Svédorsz. Nagy-Brit. EU-27 igények elbírálása esetenként külön 6 836 16 495 934 927 történik. A farmerek részére 2010-ben 2 994 700 13 488 791 137 605 411 visszatérítik a kôolaj- és földgáz termé3 415 796 14 945 231 142 986 835 kek utáni fogyasztási adót, valamint az -421 096 -1 456 440 348 414 új széndioxid kibocsátási adót. Erre a 96 964 célra az állami költségvetésbôl 170, -12,3 -9,7 0,2 illetve 120 millió eurót különítettek el. A francia termékek versenyképességének javítása céljából a kormány eltörli a mezôgazdasági szezonmunkások után fizetendô biztosítási díjakat is, összesen 170 millió euró értékben. Az EU Közös Agrárpolitikájának 2013. utáni alakításáról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy aztegy „új közösségi preferenciára” kell alapozni, amelynek fontos részét képezné a környezetvédelmi szabályok EU szintû összehangolása.

Tejkvóták és kihasználásuk 2008/09 Aktív termelĘk Zsírtartalom szerint ki-igazított mennyiség (t) Rendelkezésre álló kvóta feldolgozásra (t) Túllépés (t) Büntetés (1.000 €) Túllépés %

Aktív termelĘk

Belgium Bulgária Csehország 11 041 85 899 2 476 3 329 632 3 387 685 -58 053

797 758 912 238 -114 480

-1,7

-12,5

Görögo. Spanyolo. 5 056 23 580

Dánia 4 523

2 699 338 4 597 872 2 785 414 4 612 377 -86 076 -14 505 -3,1

-0,3

Franciao. Olaszorsz. 87 189 39 209

Zsírtartalom szerint ki-igazított mennyiség (t)

736 794

5 913 512

23 549 715 10 567 566

Rendelkezésre álló kvóta feldolgozásra (t)

835 404

6 172 742

24 742 343 10 412 532

Túllépés (t) Büntetés (1.000 €) Túllépés %

-98 610

-259 231

-1 192 62 8

-11,8

-4,2

-4,8

155 034 43 146 1,5

135

Hollandia 19 968

Aktív termelĘk

Luxemburg Magyaro. 868 3 636

Málta

Zsírtartalom szerint ki-igazított mennyiség (t)

279 771

1 613 038

39 411 11 550 566

Rendelkezésre álló kvóta feldolgozásra (t)

278 071

1 920 233

49 672 11 393 353

1 701 473

-307 194

-10 261

157 213 43 752

0,6

-16

-20,7

1,4

Túllépés (t) Büntetés (1.000 €) Túllépés %

Aktív termelĘk

Románia Szlovénia 179 079 7 964

Szlovákia Finnország 652 12 822

Zsírtartalom szerint ki-igazított mennyiség (t)

1 063 068

520 255

939 910

2 251 621

Rendelkezésre álló kvóta feldolgozásra (t)

1 436 437

568 141

1 049 485

2 486 425

-373 370

-47 886

-109 575

-234 804

-26

-8,4

-10,4

-9,4

Túllépés (t) Büntetés (1.000 €) Túllépés %

Bulgária uralja a japán joghurtpiac 60 százalékát A bolgár állam tulajdonában lévô LB Bulgaricum tejipari vállalat látja el a joghurtpiac 60 százalékát Japánban, ahol 40 millióan fogyasztják rendszeresen ezt a tejterméket - hangzott el a bolgár mezôgazdasági és élelmiszeripari miniszter, valamint Japán bulgáriai nagykövetének találkozóján. A bolgár vállalat az egyetlen állami cég a tejipari szektorban, és kizárólagos tulajdonosa a bolgár joghurt nemzetközi hírnevét megalapozó különleges erjesztô baktériumnak és egyéb baktérium kultúráknak. A vállalat a japán Meiji Dairies céggel közösen három licence-megállapodást tervez tetô alá hozni tejtermékek közös gyártására. A két cég megállapodást kötött arról is, hogy az ázsiai térségben együttmûködnek a bolgár joghurtok értékesítésében. Csehország Október utolsó napjaiban a cseh tejtermelô gazdák 500.000 liter tejet (az ország heti termelésének 7 %-át) öntöttek ki a földekre, tiltakozásul a rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt. Kamil Vystavel, a Dél-Morvaországi Agrárkamara részérôl elmondta, hogy a tejárak csökkenése az országban már 2007. júliusában kezdôdött, amikor az intervenciós vásárlásokat leállították, és a cseh gazdák jelenleg a tejért literenként 5,50 koronát (0,21 eurót) kapnak, ami az önköltségüknek mintegy felét fedezi. A Frysták-i szövetkezet elnöke újságíróknak nyilatkozva azt panaszolta, hogy 650 tehenük naponta 18.000 liter tejet ad, de ez kereken egymillió korona (40.000) euró veszteséget jelent a vállalkozásnak egy hónapban. A cseh tejipar vezetôi úgy nyilatkoztak, hogy az EU 280 millió eurós tejalapja túl kevés, és túl késôn jött, emiatt nem sokat fog enyhíteni az ország tejtermelôinek helyzetén, különös tekintettel arra, hogy az alaphoz leghamarabb 2010. nyarán lehet hozzájutni. 26 Holstein Magazin

EU-N KÍVÜLI HÍREK Svájc A svájci kormány a termelôk nyomására 28 millió frankos (18,5 millió euró) segélycsomagot hirdetett meg a tejtermelô gazdák támogatására. Ebbôl 12 millió euró értékû kölcsönt biztosítanak a svájci tejfeldolgozóknak, arra ösztönözve ôket, hogy hazai alapanyagot használjanak fel. További 3 millió euró jut a szakmaközi szervezetnek a vajpiac megszervezésére, 1 millió euró pedig az élôállat export elômozdítását szolgája. A svájci tejtermelôk és feldolgozók október 19-én együttmûködési megállapodást írtak alá, amely szerint a túltermelés megelôzésére – miután a kvótákat eltörölték – éves szerzôdéseket kötnek, és négyhavonként meghatározzák az irányárakat. MAGYARORSZÁG Magyar vélemény az uniós tejpiaci segítségrôl (2009. 10. 20.) A magyar tejtermelôk véleménye szerint az unió által kvóta alapon kioszthatónak minôsített 280 millió eurós tejalap nem igazán hathatós segítség, mivel az tejkvótakilogrammonként mindössze 50 fillér többletet jelenthet egy termelô számára mondta az MTI megkeresésére Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora. 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:48 PM

Page 27

Agrár Európa hírei A szakember közölte: jelenleg kvóta-kilogrammonként (egy liter tej egyenlô 1,029 kilogrammal) az uniós termelôk általában mintegy 18 forint veszteséget könyvelhetnek el. Így a sebtében jóváhagyott segítség lényegében nem enyhít a termelôk gondjain. Jelezte: a magyar termelôk is csak a jövô év elsô negyedév végéig kifizetett – elôrehozott – 16 milliárd forintnyi kormányzati segítséggel számolhatnak biztosan. Ez kvóta-kilogrammonként mintegy 8,30 forintot jelent a termelônek. Az összes további és megígért kifizetés Bakos Erzsébet szerint még bizonytalan. Van ugyanis olyan tétele a termelôknek szánt segítségnek, mint például a szerkezetátalakítási támogatás, amely az állatjóléti költségek finanszírozására szolgálna, amit még Brüsszelben jóvá kell hagyatni. Emellett az uniós pénzek 3,5 százalékának szabad átcsoportosításából szintén csak 2010. elsô negyedévét követôen lehet kézzel fogható támogatásra számítani. Az említett támogatások összege 7-8, illetve 6-7 forint lehet, ami összességében 13-15 forinttöbbletet jelenthet egy-egy termelônek. Jelenleg a Tej Terméktanácsnak mintegy 5 ezer tagja van. Az Európai Unió tagországainak mezôgazdasági miniszterei hétfôn úgy döntöttek, hogy jövôre az agrárköltségvetés terhére 280 millió eurós tejalapot hoznak létre. Ez volt a Luxembourgban rendezett - szokásos havi EUminiszteri - találkozó legfontosabb döntése. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy értékelte, ezúttal sem sikerült megoldani a tejágazat problémáit, illetve a miniszterek nem tudták kellôképpen képviselni a termelôk érdekeit. Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban úgy döntött, hogy gyorsított eljárásrendben tárgyalja a tejpiaci válság enyhítését célzó tervezett intézkedéseket. Forrás: MTI FVM Közlemény a tejágazat aktuális helyzetérôl A tej ágazat számára igénybe vehetı támogatások - 2009. október 16-31-e között a tejkvóta alapú támogatás (Euró árfolyamtól függôen 8,30 Ft/liter) 100%-a kifizetésre kerül. A SAPS területalapú támogatás 70%-ának kifizetése szintén októberben megtörténik. - Az EU által, a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkében meghirdetett különleges támogatás keretében, a SAPS, vagy SPS boríték 2013-as nemzeti felsô határ 3,5%-át teljes egészében a tejágazat javára fordítjuk, aminek összege mintegy 46 millió EUR. A támogatás az értékesített tej mennyisége alapján kerül kiszámításra, majd kifizetésre. A késôbbi tagállami döntés függvényében a várható kifizetés a kvótaév, vagy a naptári év lezárásának figyelembe vételével történik. Az elôzetes számítások szerint a támogatás összege várhatóan 6-7 Ft/liter. A támogatás kifizetése az Európai Uniós közvetlen kifizetésekre vonatkozó határidôk és szabályok alapján történik. A támogatás a 2010-es éven alapul. A kifizetés ez alapján 2010. december 1-jétôl, a Bizottság jóváhagyása esetén pedig elôrehozottan, akár 2010. október közepétôl kezdôdhet. - Az állattartás elôsegítésére az Európai Gazdaságélénkítô Csomag keretében Magyarország számára 48.348.000 EUR került megítélésre. Magyarország a teljes összeget a tejágazat szerkezetátalakítására tervezi fordítani. A támogatás az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kerül kifizetésre. Az ehhez szükséges ÚMVP módosítást hazánk a kijelölt határidôre – július 15-én – benyújtotta. A jogcímek elsôsorban állatjóléti feltételeket írnak majd elô. A fent említett összeget nem célszerû tejliterre kiszámítani. Egyfelôl azért, mert a támogatást több jogcímen lehet majd igényelni, így a termelôk támogatási szintjét az fogja befolyásolni, hogy hány jogcímnek tudnak megfelelni. Másrészt a 2009/6

támogatási forma számítási alapja az EU által elismert nagyállategység, a támogatás tehát független az adott állat tejhozamától. Így a támogatási összeg termelônként eltérô lesz. A támogatás idôtartama 5 év. Az elsô kifizetés 2010 végén, 2011 év elején várható. Budapest, 2009. október 19. FVM Sajtóiroda Tejhiány miatt csak késve indul újra a nagybánhegyesi sajtüzem. Magasabb árat, 70-72 forintot kínál, mégis úgy tûnik lengyel tejjel lesz kénytelen dolgozni. Tejipari sikertörténet Kapuvárról Nem fog a válság az adalékmentes tejtermékeket gyártó Cserpes Sajtmûhelyen. A cég értékesítése hónapról hónapra növekszik - a kapuvári üzem portékái egyre több közért pultjain bukkannak fel. Miközben a gazdasági válság miatt mind több hazai cég megy tönkre, Cserpes István "mûhelyében" virágzik az üzlet. A kisboltok polcait lassan ellepik a kapuvári tejfeldolgozó termékei, a fogyasztók pedig továbbra is hajlandóak többet fizetni a mesterséges adalékanyagoktól mentes élelmiszerekért. „A válság hatására sem esett vissza értékesítésünk, sôt, hónapról hónapra több terméket adunk el. Egyre több közért rendel tôlünk - kisbolti forgalmunk egy év alatt legalább a duplájára nôtt” – árulta el Cserpes István cégvezetô. Szerinte – bár a vásárlók jó néhány élelmiszer esetén az alacsonyabb árfekvésû árut részesítik elônyben – tejtermékeknél továbbra is bizonyos márkákhoz, gyártókhoz ragaszkodnak. Korábban hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Kurunczi János, a tóalmási húsüzem vezetôje. Az adalékmentes húsipari termékeket gyártó cég az áruházláncoknál kapható, kommersz készítményeknél jóval drágábban értékesíti portékáit, hisz erre is van fizetôképes kereslet a piacon. Cserpesék nem hajlandók beszállni a multik diktálta árversenybe. Miközben a tejtermékgyártók többsége egyre több, s mind olcsóbb termékeket elôállítva próbál megfelelni a nagy áruházláncok elvárásainak, a kapuvári cég inkább saját boltjaiban és kisközértekben értékesíti hagyományos eljárással készülô portékáit. „Korábban két áruházlánc üzletkötôje is felkeresett. Fillérekért – gyakorlatilag fél áron – akarták megvenni termékeinket. Feltételeiket nem voltunk hajlandóak elfogadni; ehelyett továbbra is a kisboltokat, valamint saját üzleteinket erôsítjük” – számol be tapasztalatairól a cégvezetô. A vállalkozás emellett mozgóárusítással is próbálja piaci részesedését növelni: Gyôrben, Sopronban és Budapesten összesen hét kínálókocsit üzemeltetnek. A cégvezetô egyelôre nem tervezi a gépjármûparkjuk bôvítését. Mint mondja, a mozgóboltokkal elég sok a probléma: ki vannak téve az idôjárás viszontagságainak, a sofôr esetleges hibáinak, ráadásul mûszaki problémák is nehezíthetik mûködésüket. Fenntartásuk és üzemeltetésük a bevétel mintegy húsz százalékát emészti fel, ennek ellenére – mivel segítségükkel gyártó és fogyasztó közt közvetlen kapcsolat alakulhat ki – fontos szerepet játszanak a piacszerzésben. A környékbeli gazdáktól vásárolják a tejet, s a növekvô értékesítésre való tekintettel további fejlesztéseket, új termékek bevezetését is tervezi a vállalkozás. Néhány héten belül elkészül a valódi túróból és csokoládéból álló "Cserpes-féle túró rudi", s hamarosan teljes tejbôl elôállított friss sajtokkal is bôvül a kínálat. A cégvezetô szerint nem kizárt, hogy az új termékek bevezetéséhez uniós forrást is igénybe vesz vállalkozásuk. "A túró rudi piacra juttatásához komoly marketingmunkára lesz szükség; www.holstein.hu 27

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 28

Agrár Európa hírei a támogatás egy részét – lehetôség szerint – erre fordítanánk" – árulta el Cserpes. A kapuvári vállalkozás nem tartozik a gyakorlott pályázók közé: legutóbb 2002-ben, uniós követelményeknek megfelelô üzemük építésekor igényeltek szubvenciót. „Mi csak akkor pályázunk támogatásra, ha valóban fejleszteni szeretnénk. Sok vállalkozás azonban szinte bármilyen fejlesztésre hajlandó, ha az félig ingyen van. ôk a szükséges fejlesztést tervezô cégek elôl veszik el a lehetôséget” - vélekedik a cégvezetô. Forrás: vg.hu

100,0 95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 70,0

67,0

65,0

59,0

60,0

57,9

55,0 50,0

J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz

Már egymilliárdot tettek a kacsótai sajtüzembe Év végére akár már százan dolgozhatnak a három év szünet után, szeptemberben új tulajdonossal újranyitott kacsótai sajtüzemben, így a tervezettnél is komolyabb fejlesztés valósult meg a Szentlôrinc melletti faluban. Eredetileg hatszázmillió forintos beruházást terveztek, amelyhez ötven százalékot nyertek uniós pályázaton, ám ahogy tudtak újabb és újabb piacok felé nyitni, úgy lett mind nagyobb a saját rész, s mára eléri az egymilliárd forintot a fejlesztés. Mindez azt is jelentette, hogy az elgondolt ötven munkás helyett ma már kilencvenen dolgoznak náluk, jövô év elejére, tavaszára pedig akár a százhúsz fôt is elérheti létszámuk. Sajtszeleteléssel is foglalkoznak, de fô profiljuk az ömlesztett sajtok elôállítása, amelyhez az alapanyagot alapvetôen magyar tejüzemekbôl szerzik be. A profilt folyamatosan bôvítik. A kétkezi munkásokat helybôl és a környezô falvakból nyerik, de több pécsi élelmiszeripari szakembert is foglalkoztatnak. Közülük több mint hatvan fôt hazai pályázati támogatással. Fôként belföldre, de a környezô országokba is szállítanak, s mivel tulajdonosuk libanoni, a közel-keleti piacra is be kívánnak törni. Forrás: BAMA/AgroLine

96,5

Tehéntej termelĘi átlagára, Ft/kg 2004 január - 2009 szeptember

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Forrás: KSH, AKI

SAJTÓNYILATKOZAT A Tej Terméktanács, mint érdekegyeztetô szervezet a tejtermelôk és a tejfeldolgozók meghatározó többségét tömörítô szakmai szervezet, feladata a tejágazat mûködôképességének fenntartása, a tagság képviselete. A több mint másfél éve tartó tejpiaci recesszió, a nem kielégítô Uniós és nemzeti intézkedések mellett tovább nehezíti az ágazat szereplôinek helyzetét, hogy a belsô piacon is megjelent olyan szereplô, amely üzletpolitikájával zavarokat okoz. A bejelentések alapján megállapítható, hogy a Minna Tejipari Zrt., Miskolc a 2003. évi XVI. számú Agrárrendtartási törvény 29 § (1) bekezdésében elôirt 30 napos fizetési határidôt több esetben megszegte, a megállapodásokat egyoldalúan módosította és ezzel komoly károkat okozott a tejtermelôknek. A Tej Terméktanács a Minna Tejipari Zrt. magatartását elítéli. Budapest, 2009. október 15. Tej Terméktanács Piaci adatok A KSH adatai szerint idén szeptemberben az elôzô év azonos idôszakához mérten a tejé felvásárlási ára 19,6 százalékkal alacsonyabb volt. Az év elsô kilenc hónapjában a tej ára 25,1 százalékkal esett. Szeptemberben a nyerstej átlagos felvásárlási ára 59 forint volt kilogrammonként a KSH és 57,9 forint az AKI szerint.

28 Holstein Magazin

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 29

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 30

Hazai szerzôink

Halvaszületésekbôl eredô gazdasági veszteség csökkentésének lehetôségei II. – A születendô és az újszülött borjak vitalitásának megállapítása – Dr. Szenci Ottó Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállat Klinika, klinikavezetô egyetemi tanár Az elôzô fejezetben részletesen foglalkoztunk azokkal az élettani változásokkal, amelyek a borjú magzat megszületése során bekövetkeznek. Mindezen változásokat legegyszerûbben a vér sav-bázis egyensúlyának meghatározásával követhetjük nyomon. A mindennapi gyakorlat számára a születendô magzat sav-bázis egyensúlyának meghatározása világszerte nem honosodott meg, mivel a hordozható sav-bázis meghatározó készülékek ugyan már forgalomban vannak, de egyrészt a készülék használata túl komplikált, másrészt az egyes meghatározások viszonylag drágák. Ugyanakkor számos hazai tanulmány is rendelkezésre áll, amely egyértelmûen jelzi, hogy a szülészeti segélynyújtás megkezdése elôtt a borjúmagzatok 74,2%-a fiziológiás acidózissal rendelkezett (n=43), vagyis a vér pH értéke 7,2 felett volt. Kifejezett acidózist (vér pH értéke: 7,2-7,0) 14 magzatnál (24,1%) találtunk, míg egynél (1,7%) súlyos fokú acidózis fordult elô (Szenci és mtsai, 1988). A császármetszéses borjaknál a kifejezett és súlyos fokúan acidózisos magzatok aránya valamivel magasabb (36,4%) volt (Szenci és Taverne, 1988). Német vizsgálat szerint a kifejezett és súlyos fokúan acidózisos borjú magzatok aránya a segélynyújtás megkezdése elôtt 24,9%, ill. 17,5% és az egyes csoportokban elôforduló halvaszületések aránya a következô volt: 0% (élettani acidózis), 8% (kifejezett acidózis), 51% súlyos fokú acidózis). Esetünkben a segélynyújtás megkezdése elôtt a fenti csoportbeosztásnak megfelelôen a halvaszületések aránya 4,7%, 28,6%, ill. 100% volt. Mindezek az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a szarvasmarha gyakorlatban is nagyon fontos lenne a segélynyújtás megkezdése elôtti sav-bázis meghatározások bevezetése, mivel ennek eredményétôl függôen lehetne a szülészeti segélynyújtások szakszerûségét értékelni. Minthogy a fent jelzettek miatt jelenleg a sav-bázis meghatározások a mindennapi gyakorlatban nem honosodtak meg, ezért olyan klinikai diagnosztikai elemekkel kell helyettesítenünk, amelyek révén megbízhatóan meg tudjuk állapítani a születendô és az újszülött borjak vitalitását. A születendô borjúmagzat vitalitásának megállapítása Hosszanti fejfekvés esetén hüvelyvizsgálattal meggyôzôdünk egyrészt a lágy szülôút megfelelô mértékû feltágulásáról, ill. a szülôút tágasságához viszonyítva mekkora a magzat, és milyen a magzat fekvése és vitalitása. A borjú magzatok vitalitását a méhen belül különbözô reflexek kiváltásával értékelhetjük. Hosszanti fejfekvésben a követkô reflexek válthatók ki: Interdigitális reflex: a két egymás mellett helyezôdô csülköt ujjainkkal egymástól kifelé irányulva megfeszítjük és az arra adott reakciót (elmozdulást) érzékeljük. Amennyiben nem sikerült elmozdulást érzékelni, a másik végtagnál is megismételjük. Szemgolyó reflex: ujjainkat a szemgolyóra helyezzük, majd megnyomjuk és az erre adott választ érzékeljük. Szopási reflex: ujjainkat a szájüregbe helyezve a nyelv tövét lefelé nyomjuk, hogy a szopási reflex kiváltódjon. Hosszú karú kollé30 Holstein Magazin

gák esetleg a köldökzsinórt is elérhetik, és annak pulzációja jelzi a magzat életben levését. Hosszanti farfekvés esetén az interdigitális reflex és a köldökzsinór pulzációjának tapintásán kívül végbélreflexet (kesztyûs ujjunkat a végbélbe nyomjuk: ellenállás esetén él a magzat, ha nincs ellenállás, nem él) válthatjuk ki. Német felmérés szerint (Held, 1983) az acidózis elmélyülésével arányosan csökken a különbözô reflexek kiválthatósága (1. táblázat). 1. táblázat: Különbözô típusú acidózisok hatása a hosszanti fej-, ill. farfekvésben kiváltható reflexekre

Hosszanti fejfekvés (n=180) Acidózis foka Élettani acidózis (pH: > 7,2) Kifejezett acidózis (pH: 7,2 – 7,0) Súlyos fokú acidózis (pH: < 7,2)

Interdigitális reflex (%)

Szemgolyó reflex (%)

Szopási reflex (%)

88

95

100

65

91

98

20

47

80

Hosszanti farfekvés (n=37) Acidózis foka Élettani acidózis (pH: > 7,2) Kifejezett acidózis (pH: 7,2 – 7,0) Súlyos fokú acidózis (pH: < 7,2)

Interdigitális reflex (%)

Végbélreflex (%)

Köldökzsinór pulzációja (%)

52

76

95

25

62

87

12

50

50

Fontos megjegyezni, hogy a borjúmagzatok mintegy 5,5%-nál (n=12) hüvelyvizsgálattal nem sikerült életjelet tapasztalni, noha a segélynyújtás befejezése után a magzatok még éltek. Ultrahangkészülékek hazai elterjedtsége is segítségünkre lehet a magzat élô állapotának megállapításánál, ha a hasfalon keresztül (a feltételezett helyen a szôrt le kell nyírni) vizsgáljuk a magzat szívmûködését, ill. a vizsgálófejet (megfelelô fertôtlenítés után) a méh üregébe vezetve felkeressük a magzat szívét. A megszületett borjúmagzat vitalitásának megállapítása Az állatorvosi gyakorlatban a halvaszületések (perinatális mortalitás) elleni küzdelemben az újszülött borjú mindenkori vitalitásának megállapítása alapvetô jelentôségû az ellést levezetôk számára. A modern szülészet ezért nem nélkülözheti az újszülöttek megítélését szolgáló pontos állapotdiagnosztikát, amely lehetôvé teszi az azonnali teendôk meghatározását. Az újszülött borjak vitalitásának megállapítására gyakorlati körülmények között számos klinikai paraméter meghatározását javasolták, mint pl: a légzés elkezdôdése és ritmusossá válása, a 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 31

Hazai szerzôink megszületéstôl a fej felemeléséig eltelt idôszak, a normál mellkasi fekvés felvételéig eltelt idôszak, az elsô valóságos felállási kísérletig, ill. a felállásig eltelt idôszak, az elsô szopásig eltelt idôszak, ill. ezek kombinációi. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy ezen paramétereket nem ellenôrizték a mindenkori sav-bázis egyensúly meghatározásával, ami egyértelmûen megmutathatta volna az adott paraméter(ek) használhatóságát. A hetvenes évek végén német kutatók módosították a humán gyakorlat számára kidolgozott Apgar pontrendszert, amely figyelembe veszi az újszülött borjú izomtónusát és annak mozgását, a reflexingerlékenységet, a légzést és a bôr (különösen a nyálkahártyák) színét. Mindegyik paraméterre maximálisan két pont adható. Így például, ha csökken az izomtónus akkor 1 pontot, ha viszont nem érzékelhetô, akkor 0 pont adható. Hat-nyolc pont esetén tekinthetô vitálisnak az újszülött borjú. A módszer bonyolultsága miatt nem alkalmas a mindennapi gyakorlat számára, ezért a nyolcvanas évek elején egy olyan új, gyakorlatias értékelési módszert dolgoztam ki, amelynek használhatóságát a sav-bázis egyensúly meghatározásával ellenôriztem (Szenci, 1983). (1., 2. ábra) Vitalitás fok (VF) 3: Az újszülött borjú tónusa kifogástalan, mellkasfekvés felvételét követôen fejét felemelve tartja, kifejezett reflektorikus mozgásokat végez. Sav-bázis egyensúlyukra az enyhe fokú, kevert respiratorikus-metabolikus acidózis jellemzô, ami fiziológiásnak tekinthetô.

1. ábra: A vénás vér pH értéke és a vitalitásfok közötti kapcsolat 7,4 7,2 7 6,8 6,6 6,4 6,2 6 5,8 VF3

VF2

VF1

VF0

Megjegyzés: VF 0 esetén szívbôl történt a vérvétel. A vér pH 6,7 alatt az élet nem lehetséges. Az egyes csoportok közötti szignifikáns különbség mértéke P < 0,001. 2. ábra: A vénás vér BE* (mmol/l) értéke és a vitalitásfok közötti kapcsolat (BE: base excess = bázis többlet: negatív elôjelû értéke jelzi, hogy mennyi bázis hozzáadásával normalizálható a sav-bázis egyensúly) 0 Ͳ5 Ͳ10 Ͳ15 Ͳ20 Ͳ25 VF3

VF2

VF1

VF0

Megjegyzés: Az egyes csoportok közötti szignifikáns különbség mértéke P < 0,001.

Vitális borjúmagzat (VF 3): megszületést követôen fejét felemelve tartja Vitalitás fok (VF) 2: Az újszülött borjú tónusa csökkent, mellkasfekvésben fejét csak megtámasztva tudja tartani, és a reflexmozgások intenzitása is mérsékelt. A vérvizsgálatok kifejezett respiratorikus-metabolikus acidózist jeleznek. Ez az állapot közepes fokú asphyxiának felel meg. Vitalitás fok (VF) 1: Az újszülött borjú tónustalan, az oldalán fek-vô magzat végtagjai petyhüdten lógnak. Szívmûködés észlelhetô. A háttérben súlyos fokú respiratorikus-metabolikus acidózis található, amely súlyos fokú asphyxiás állapotnak felel meg. Vitalitás fok (VF) 0: Az újszülött borjú tónustalan, az oldalán fekvô magzat végtagjai petyhüdten lógnak. Szívmûködés nincs. A borjú magzat a kompenzációs mechanizmusok kimerülése miatt már a szülôcsatornában, ill. a megszületést követôen azonnal elhullott. 2009/6

A javasolt vitalitás fok meghatározását az elletômesterek is könnyen elsajátíthatják, ezáltal nemcsak arra nyílik lehetôség, hogy az újszülött borjak állapotát gyakorlati körülmények között a sav-bázis háztartás meghatározása nélkül is mindenkor meg tudjuk ítélni és így a megfelelô gyógykezelésrôl idôben tudjuk gondoskodni, hanem arra is, hogy a halvaszületéseket differenciáljuk (méhen belüli, ill. kívüli elhullás) és az ellési segélynyújtásokat végzôk munkáját értékeljük. Bár a sok helyen használt RISKA program nem teszi lehetôvé, hogy az ellés lefolyásával kapcsolatos adatokat is feljegyezzük, ennek ellenére is sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk az ellések monitorizálására, mert szakszerûtlen beavatkozásunkkal veszélyeztethetjük nemcsak a születendô borjúmagzat életét, hanem az anyaállat újbóli tenyésztés bevétele is veszélybe kerülhet. Az ellési adatok értékelhetôsége érdekében a következô oldalon lévô adatlap egyedenkénti kitöltését javaslom. Mindezen adatok felvételével biztosítható, hogy állományunkat az ellés lefolyása alapján is havonként értékelni tudjuk és szükség szerint azonnali beavatkozással elháríthassuk gazdaságos termelésünk akadályait. A következô részben az asphyxiás (oxigénhiányos) újszülött borjak gyógykezelési lehetôségeit foglalom össze. Köszönetnyilvánítás: Vizsgálatainkat a GAK-CALVES05 (OMFB 00173, OMFB00177/2006) pályázat támogatta. www.holstein.hu 31

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 32

Hazai szerzôink ELLÉSI ADATLAP Krotáliaszám:…………………… Hányadik ellés:…………... Ellés idôpontja (dátum, óra):…………………………………. Kondíció: ……………… (1-5 skálán) Hosszanti fej-, farfekvés, Egyéb.......................................... Borjúmagzat méhen belüli vitalitása: • él • nem él Ellési segélynyújtás módja: • segélynyújtás nélkül, • ..................................személy részvételével • + helyreigazítás • + állatorvos, + császármetszés Újszülött borjú vitalitása: • VF 3: fejét felemelve tartja • VF 2: fejét megtámasztja • VF 1: csak szívmûködés észlehetô • Elhullás idôpontja:………………………………. Ivar: bika/nôstény Testtömege…………..kg Szülôútba benyúltak: Igen/Nem Szülôút sérülése: Nincs/Igen, milyen fokú............................

32 Holstein Magazin

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 33

Hazai szerzôink

A halvaszületés és a nehézellés elleni szelekció lehetôségei1 Szûcs Endre1 – Cziszter Ludovic2 – Bozkurt Zehra3 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 Banat’s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Timisoara 3 Afyon Kocatepe University, Faculty of Veterinary Medicine, Afyonhisar

1

2009/6

A szarvasmarha-állományokban a holtellések arányának a növekedése napjainkban világszerte kulcskérdéssé vált. A témával az egész világon foglalkoznak az Egyesült Államokat, Dániát, Hollandiát is beleértve. A közölt adatok arról tanúskodnak, hogy a holtellések aránya fôleg a holstein-fríz elôhasi üszôk esetében 10-13%-ra tehetô. A hátterében meghúzódó okok nem teljesen tisztázottak. A Svéd Tejelômarha-tenyésztô Szövetség tejelésellenôrzési szervezetének az adatai azt mutatják (1.a és 1.b ábra), hogy az elsôborjas svéd holstein-fríz (SLB) teheneknél a holtellések aránya az 1980-as évektôl kezdve folytonosan emelkedik. A 2005. évi adatok szerint a holtellések gyakorisága meghaladta a 10%-ot a nehézellések aránya pedig 7% körül volt. A kedvezôtlen folyamatot világosan szemlélteti az 1.a és 1.b ábra mind a holtellésekre, mind a nehézellésekre nézve. 1. ábra: A holt- és nehézellések gyakorisága elsôborjas és többször ellett svéd holstein és vöröstarka lapály teheneknél (Steinbock, 2006) a) Holtellés

Holtellés %

12 10

Svéd vöröstarka lapály többször ellett tehenek

8

Svéd holstein többször ellett tehenek

6

Svéd vöröstarka lapály elsĘborjas tehenek

4

Svéd holstein elsĘborjas tehenek

2

20 01

19 99

19 97

19 93

19 95

19 89

19 91

19 87

19 85

19 81

19 83

19 79

0

b) Nehézellés

Holtellés %

12 10

Svéd vöröstarka lapály többször ellett tehenek

8

Svéd holstein többször ellett tehenek

6

Svéd vöröstarka lapály elsĘborjas tehenek

4

Svéd holstein elsĘborjas tehenek

2

20 01

19 99

19 97

19 93

19 95

19 91

19 89

19 87

19 85

19 81

19 83

0 19 79

A téma jelenlegi állása A tejelô tehenészeti telepeken a holtelléses esetek által okozott gazdasági károk világszerte, de hazánkban is mindinkább növekedô tendenciát mutatnak. Következésképp a helyzet és az okozott veszteségek elleni küzdelem áttekintése egyre fontosabbá válik. Noha a nehézellés és a halvaszületés két, egymással szorosan összefüggô jelenség, mégsem azonos probléma, mivel a holtellések mintegy felénél nem lehet nehézellésrôl beszélni. A nehézellés magyar megfelelôje összetett szó, a görög "dys" – nehéz, kínokkal járó, rendkívüli, szokványostól eltérô – és a "tokos" – születés – szavakból származik. A nehézellés meghatározása, hogy az elôhasi üszô vagy a többször ellett, kifejlett tehén képtelen külsô segítség nélkül világra hozni borját. A holtellés definíciója: elléskor a borjú már nem él, holtan jön a világra, vagy az ellés után 24 órán belül elpusztul és legalább 260 napos vemhességbôl származik. Ha a holtan világra jött borjú 215 napos vemhesség elôtt születik meg, akkor vetélésrôl beszélünk. Gyakorlati tapasztalatok szerint egyes tenyészbikák borjai között gyakoribb a holtellés, mint mások esetében. Ugyanakkor általánosan elfogadott vélemény, hogy a holtelléses esetek az ellés lefolyására, nehézellésre vezethetôk vissza. Természetesen az ellési komplikációk állandó jelenléte miatt nehéz elfogadni azt a véleményt, hogy a holtellések arányának a fokozódása nem a nehézellésekkel van összefüggésben. A borjú születése, az ellés a tehén számára a szó eredeti értelmét tekintve életének egyik legdrámaibb, legkritikusabb eseménye. Az ellés lefolyását kísérô jelenségek a két fogalom köré csoportosíthatók, nevezetesen a nehézellés és a holtellés köré. Aligha vitatható, hogy a holtellések és a nehézellések következményei súlyos, közvetlen károkat, nevezetesen a borjú vagy a tehén, vagy mindkettô elhullását, koraellést, de közvetett gazdasági károkat is okoznak pl. a megnövekedett állatgyógyászati költségek, a ráfordítások növekedése, és a többletmunka következtében. A holtellések bizonyos esetekben összefüggésbe hozhatók a nehézelléssel, a jelenség a nehézelléssel összefüggô és a nehézelléstôl független kategóriába sorolható. Akár elsôborjas, akár többször ellett tehenekrôl van szó, a nehézellések gyakorisága egyrészt egyedi, anyai hatásoktól függô kockázati tényezôkre, másrészt az adott tenyészetben közrejátszó környezeti körülményekre vezethetôk vissza. A nehézelléses esetek – fôleg elôhasi üszôk esetében –, szoros összefüggésben vannak a holtellésekkel és mindkét jelenség mérsékeltebb gyakoriságú a többször ellett teheneknél. Tény, hogy a nehézellés jelentôs hatást gyakorol a holtellések gyakoriságára, azonban mindkét jelenség esetében komoly mértékû a genetikai és környezeti tényezôk szerepe. Közvetlen hatást jelent a borjú genotípusa, de az anya hatása is közrejátszik mindkét kockázati tényezô kialakulásában. A közvetlen hatás a borjú szerepe az ellés problémamentes lefolyásában, az anyai hatás a vemhes tehén képessége arra, hogy borját komplikáció nélkül világra tudja hozni.

Természetesen a többször ellett teheneknél a kép kedvezôbb, a holtellések aránya jelentôsen csökkent. Érdekes módon a svéd vöröstarka (SRB) fajtában az elsôborjas és többször ellett tehenek közötti különbség nem számottevô. Az 1985-tôl 1996-ig terjedô idôszakban az Egyesült Államok tejelô marha állományában a holtellések aránya 9%-ról 13%-ra növekedett. Ugyanakkor Norvégiában a norvég vörös fajtában a holtellések gyakorisága az elsôborjasok esetében 3%, a többször elletteknél csupán 1,5% volt. www.holstein.hu 33

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 34

Hazai szerzôink A holtelléseket befolyásoló tényezôk A holtellésen vagy halvaszületésen túlmenôen Dániában bevezették a borjak születés utáni elhullásának, azaz a posztnatális mortalitásnak a fogalmát. Holstein-fríz állományukban becsülték a nevezett értékmérô tulajdonság genetikai paramétereit. Életkor szerinti bontásban becsülték az elhullás kockázatát különbözô idôszakokban: 1-14 napos, 15-60 napos és 61-180 napos életkorkor között és a felnevelés teljes idôszakában 1-tôl 180 napos korig. A négy idôszakaszban az elhullási paraméterek közvetlen öröklôdhetôsége h2 = 0,001-tôl 0,008-ig terjedô értékek között változott és minden esetben szignifikáns volt. A h2 értékek a születés utáni 61-180 és 1-180 napos életkor tartományban voltak a legnagyobbak. Az anyai öröklôdhetôség értékei meglehetôsen mérsékelteknek bizonyultak h2 = 0,0002-tôl 0,0015-ig terjedô nagyságrendekkel és csak az 1-14, valamint az 1-180 életkor tartományokban voltak statisztikailag biztosítottak. Úgy vélik, hogy a meglehetôsen alacsony értékû öröklôdhetése ellenére a borjak születés utáni mortalitását, mint értékmérô tulajdonságot célszerû és indokolt figyelembe venni a tenyésztôi munkában a többi, gazdasági szempontból fontos tulajdonság mellett. A tulajdonság tenyészértéke ugyanis meglehetôs biztonsággal becsülhetô, hiszen az értékelt apaállatoktól nagy létszámban születnek borjak. Következésképp indokoltnak vélték elemezni az ellési paraméterekkel összefüggô közvetlen és anyai genetikai komponenseket. A közvetlen apai hatások öröklôdhetôségét, h2 = 0,05-0,19 közötti nagyságrendûnek, az anyai nagyapa hatását h2 = 0.04-0.06 közötti értékûnek ta2. ábra: Az ellések lefolyására gyakorolt közvetlen genetikai és környezeti, valamint anyai genetikai és környezeti hatások (Meijering, 1984) Anyai nagyapa

Gm 1

/2

Gd 1

rdm

/2

Anya

Em G m

Gd

1

/2

Gd 1

/2

Gd

Pl. medenceméretek Anya

Nehézellés

Gd : közvetlen genetikai hatás Em: közvetlen környezeti hatás Ed: közvetlen anyai környezeti hatás Gm: anyai genetikai hatás Gd: anyai környezeti hatás rdm: a közvetlen és anyai hatások közötti genetikai korreláció 34 Holstein Magazin

Holtellés

lálták. Az ellési tulajdonságok között becsült közvetlen apai hatások genetikai korrelációi jelentôsen meghaladták (r = 0,69-0,93) az anyai nagyapai hatások közötti értékeket (r = 0,01-0,62). Genetikailag az ellés paramétereire nem csupán maga a borjú van hatással, hanem anyai hatások is jelentôs mértékben érvényesülhetnek. Az ellések lefolyására gyakorolt közvetlen genetikai és környezeti, valamint anyai genetikai és környezeti kölcsönhatásokat a 2. ábra szemlélteti. Az anya testalakulása, elsôsorban a farszélesség, a medencenyílás és annak a hajlásszöge jelentôs tényezô, de fontosak a borjú méretei és fizikai erônléte is. A közvetlen additív genetikai hatás voltaképpen a születendô borjúnak a hatása, és ez az apaállatok közötti különbségek függvénye. Az anyai genetikai hatás az anya ellésre való alkati alkalmasságát, képességét jelenti a borjak anyai nagyapái közötti varianciával (lányok csoportja). Következésképpen adott borjúra nézve az anyai nagyapák hatásait is célszerû figyelembe kell venni. Az Egyesült Állomokban végzett egyik vizsgálatban a holstein-fríz bikaborjak és ikerborjak, az elsô ellésbôl származó, illetve az ellési komplikációkból nehézelléssel születettek esetében a holtellések arányát jelentôsen magasabbnak, 8%-nak találták az üszôborjakhoz, egyes ellésû borjakhoz, a többször ellett tehenekhez, vagy segítség nélkül született társaikhoz képest. Ugyanakkor a tejtípusú teheneknél a nehézellés a holtellésekre és az elhullásokra csupán 30 napos korig fejti ki negatív hatását. A hozzáértés és a szakismeretek bôvítése, és a gyakorlat oktatása fontos szerepet tölt be a nehézelléses esetek visszaszorításában, és a borjak egészségi állapotának a javításában. Mások szerint holsteinfríz elôhasi üszôknél a holtellést befolyásoló kockázati tényezôket vizsgálva a holtellések gyakorisága közel 7%. A holtellések feltételezett kockázatát valószínûsítô tényezôk: vemhességi idô, ellés elôtti kondíció, higiénia, biokémiai és hematológiai vérparaméterek a vemhesség utolsó két hónapjában, az ellés körülményei. A hajlamosító és kockázati tényezôket a hatásoknak kitett és nem kitett alcsoportokban a megbetegedés elôfordulásától való eltérés arányában vizsgálva az eredmények arra utalnak, hogy a Apa nehézellés és 4 fölötti kondíciópontszám a holtellésre nézve komoly rizikófaktor. A holtellés következményei a magzaburok-visszatartásos esetek növekedése, gyenge fogamBorjú Ed zási eredmények és a 305 napra korrigált laktációs tejtermelés csökkenése. A holtelléseket a következô fôbb tényezôk befolyásolhatják: (1) ellések sorszáma, (2) bika-, Pl. testnagyság vagy üszôborjúról, vagy ikerellésrôl, esetleg hármasikrekrôl van-e szó, (3) az elôhasi Borjú tehén elsô ellési életkora, (4) vemhesség hosssza, (5) a termékenyítô bika hatása, és (6) a beltenyésztettség foka, akár az anya, akár a borjú esetében. A holtellések aránya a vázolt tényezôk miatt 2-30% között változhat. Az ellések száma jelentôs mértékben befolyásolja a holtellések gyakoriságát, ami az elôhasi teheneknél majdnem kétszeres, mint a többször ellett teheneknél. Az ivar és az ikerellés is meghatározó tényezô a holtellések elôfordulásában. Bika2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 35

Hazai szerzôink borjak esetében a tendenciát tekintve a holtellések kockázata nagyobb, mint ha üszôborjakról van szó, de jelentôs kockázati tényezôt jelentenek az ikerellések is (22-25%). Az egyes ellésbôl született bika- és üszôborjak közötti különbség szintén növekedett az utóbbi években. A bikaborjak esetében 17% a holtellés gyakorisága, az üszôborjak közül 13% volt ez az arány. Az elsô ellési életkor holtellések gyakoriságára kifejtett hatása 24 hónapig jelentôs mértékû, azt követôen a helyzet stabilizálódik, az arány azonos, állandó szinten marad. A vemhességi idô hossza szintén jelentôs hatást fejt ki a holtellések gyakoriságára. Az átlagos vemhességi idô 286 nap volt 6,9 napos szórással. Minél jobban eltér a vemhességi idô az átlagostól, annál nagyobb lesz a holtellés valószínûsége. Az adatok megerôsítik a genetikai értékelések eredményeit, nevezetesen azt, hogy az apai hatások adott esetben igen jelentôsek lehetnek és érvényesülhetnek is a gyakorlatban. Feltehetô, hogy a jelenségben nagy valószínûséggel elsôsorban a beltenyésztettség játszott közre. A holtellések relatív kockázata a beltenyésztettség fokával egyidejûleg ugyanis rohamosan emelkedik. Az anyai beltenyésztettségi fok szerepe, noha szignifikáns, nem eléggé tisztázott még. Következtetések és javaslatok a tenyésztôi munkához Nyilvánvaló, hogy a holtellések magas aránya gazdasági szempontból elfogadhatatlan. Jóllehet a tejelô szarvasmarha tenyésztésében a szelekció elsôdleges célja elsôsorban a termelési tulajdonságokra összpontosul, sok olyan „másodlagos”, jobban mondva „funkcionális” tulajdonság javítását is szem elôtt kell tartani, amely jelentôsen csökkentheti, pl. az elhullásból, vagy megbetegedésekbôl származó veszteségeket, és egyben növelik a hosszú hasznos élettartamot. A funkcionális tulajdonságokat a környezeti tényezôk erôteljesebben befolyásolják a gyengébb genetikai faktorokkal szemben, az anyai hatás mégis érvényesülhet, ami természetesen bonyolultabbá teszi az értékelést a holtellés és elhullás csökkentésére irányuló szelekcióban. Ettôl függetlenül a holtellés és a nehézellés komoly anyagi veszteségeket okoz a tehenészetekben, ezért a tenyésztési programokban, illetve az üzemeltetésben mindenképpen tekintetbe kell venni. A holtellés és a nehézellés által okozott gazdasági kár, pénzügyi veszteség a borjúszaporulat csökkenésére, a tejtermelésben kiesésekre, a selejtezés növekedé-sére, az állatok jólléti állapotának a romlására és a fogyasztók tejjel és tejtermékek fogyasztásával szembeni romló megítélésére vezethetô vissza. A jövôben elengedhetetlen lesz, hogy a szarvasmarha-tartásban figyelembe vegyük az állat jó közérzetét, jólléti állapotát. A borjazási adatok felvételével a hivatalos tejtermelés-ellenôrzési rendszerbe az egész állományban megnyílik a lehetôség az elhullásra vonatkozó adatok nyomonkövetéséhez és elemzéséhez. Egyebek között ez az információ értékes forrás lehet az állatok jólléti állapotának az értékeléséhez is. Sôt, a könnyû ellés, mint funkcionális tulajdonság, figyelembe vehetô a párosítási tervek összeállításában, fôleg ha szûz üszôkrôl van szó. Az ellési paramétereknek a felvétele a szelekciós programokba tehát indokolt. Az Egyesült Államokban a tenyészbikák tenyészértéke már 1978 óta hozzáférhetô az országos tejtermelés-ellenôrzési adatbázisban. A holtelléseket a program keretében az ellések lefolyása alapján pontozással értékelik (1. táblázat). A kérdés jelenlegi állását figyelembe véve mind a kutatásban, mind a gyakorlatban indokoltnak, sôt szükségesnek látszik azoknak az erôfeszítéseknek a fokozása, amelyek a szarvasmarhatenyésztésben a holtellések és a nehézellések elleni küzdelmet célozzák, különös tekintettel az ok és okozati tényezôk és a hatások 2009/6

1. táblázat: Pontozási rendszer a holtellések értékeléséhez (Kent, 2009) Borjú állapota

Pont

ÉlĘ

1

Halva született

2

Elhullás 48 órán belül

3

tisztázására. Célszerû értékelni továbbá a közvetlen anyagi természetû következményeket, a borjú elvesztését, a tehén elhullását, a többlet munkaerô-szükségletet, a gyógykezelés költségeit, de a hoszszútávú hatásokat, a selejtezési hányadot, a tejtermelés kiesését, a csökkent szaporodásbiológiai eredményeket is. Figyelembe kell venni ugyanakkor egyéb tényezôket is: az ellések számát, a borjú ivarát, az elsô ellési életkort, az évszakot, a tehén vemhesség alatti táplálóanyag-ellátását, kondícióját valamint a szükséges beavatkozásokat. Az ellési tulajdonságok genetikai értékelését ki kell terjeszteni a közvetlen, az anyai és a közvetlen, valamint az anyai kölcsönhatásokra, az apai és anyai nagyapák hatásaira. Szûz üszôk termékenyítésében célszerû kerülni az elléslefolyásra hátrányos hatású apaállatok használatát. A teljesítményvizsgálatokban tisztázni kell az apaállatnak a borjú testsúlyára, a vemhességi idôre, a testméretekre és a termelési tulajdonságokra kifejtett hatását. A párosítási tervek kidolgozásában figyelemmel kell továbbá lenni a kiértékelés módjára az ivadékvizsgálat során, valamint célszerû lesz alternatív stratégiákat kidolgozni a holtellés és nehézellés elleni védelemre irányuló tenyészkiválasztáshoz.

Készült (1) a GAK-2005-CALVES 05, (2) az OMFB-00174/2006 számú kutatási témák, valamint (3) az LLPLdV-TOI-2007-TR-002 számú LdV Innovációs Transzfer projekt keretében.

Állásajánlat Az Országos Mesterséges Termékenyítô Zrt. területi képviselô munkatársat keres Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat-már-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területére. Leendô kollégánk feladatai:  Szaporítóanyag-értékesítés  Tenyésztési szaktanácsadás  Kapcsolattartás a partnerekkel Elvárásaink:  Szakirányú felsôfokú végzettség  „B” kategóriás vezetôi engedély Szarvasmarha-tenyésztésben, élôállat- vagy szaporítóanyag-kereskedelemben szerzett gyakorlati tapasztalat elônyt jelent. Szakmai önéletrajzát a következô címre várjuk: [email protected] Somos Zoltán Tenyésztési és Kereskedelmi Igazgató, 2101 Gödöllô-Nagyremete, Pf. 74. Információ: Somos Zoltán; +36 20/9437-478 www.holstein.hu 35

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 36

Hazai szerzôink

Az ikervemhesség néhány fontosabb vonatkozása szarvasmarhában Dr. Szelényi Zoltán, Dr. Boldizsár Szabolcs, Prof. Dr. Szenci Ottó Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállat Klinika, Üllô-Dóra major

A szarvasmarha tipikusan egyet szülô faj, és az ikerellések ritkán fordulnak elô. Az utóbbi idôszak közgazdasági körülményei – elsôsorban a tej felvásárlási árának folyamatos csökkenése és alacsony szinten való stagnálása – arra irányítják a figyelmünket, hogy a termelési költségek csökkentését helyezzük elôtérbe. Ennek következtében minden olyan tényezôt, amely gazdasági veszteségeket hordoz magában a lehetôségek szerinti mértékben mérsékelnünk kell, hogy a „kártételek” mértékét csökkenteni tudjuk. A szaporodásbiológiai menedzsmenten belül az egyik ilyen tényezô az ikerellések kérdésköre. A jelenség elôfordulási gyakorisága a legtöbb fajtában 1-4% között változik. Az ikervemhességet és -ellést a húsés tejhasznú szarvasmarha-tenyészetben eltérôen ítélik meg. A tejtermelô állományokban nem kívánatos, míg a hústermelô ágazatban üdvözölt tulajdonság. Az egyes borjak testtömege átlagosan 25%-kal nagyobb, mint az ikerellésbôl származóké, de az ikrek jobb növekedésükkel csökkentik hátrányukat, így a választáskori testtömeg-különbség már csak 15% körül mozog. A még mindig jelentôs különbség ellenére egy tehén után végül is két hízóborjú állítható elô a viszonylag hosszú termelési ciklusban. Az ikerellésekkel a hústermelés hatékonysága, az elletési és állatorvosi költségekkel, valamint a fokozottabb gondoskodással is mintegy 24%kal növelhetô. Emiatt a húsmarhatartók igyekeznek az ikerellések számát szelekcióval növelni. Az ikerkutatások eredményei szerint az ikerellések aránya húsmarhában szelekciós eszközökkel 1-4%ról akár 20-25%-ra is növelhetô. A továbbiakban az ikerelléseknek elsôsorban a tejhasznú tehenészetekre gyakorolt hatásukat foglaljuk össze. Az elôfordulási gyakoriság hazai tehenészeteinkben változatos. Azt is fontos megemlíteni, hogy az ikervemhesség a 15-20 évvel korábbi publikációkban lényegesen ritkább elôfordulási gyakorisággal szerepel, ezt az idôk során megemelkedett laktációs átlagtermeléssel magyarázzák. Gyakori okként merül fel továbbá a különbözô hormonok használatára épülô szaporodásbiológiai programok alkalmazása. Mindezek a feltevések azonban nem teljes egészében bizonyíthatóak. Ikervemhesség esetén két domináns tüszô érik meg egyszerre, a sikeres ikerovulációt követôen kettôs termékenyülés következik be, s ennek eredményeként a petefészkeken két sárgatest képzôdik, mint ahogyan a méhszarv(ak)ban két magzat fog fejlôdésnek indulni. Habár a 2 sárgatest az ugyanazon oldali petefészkekben is megtalálható ikervemhesség esetén, mégis a két méhszarvban fejlôdésnek indult ikrek sokkal gyakoribbak, mint az egy méhszarvban helyezôdôek. Ugyanakkor a kettôs sárgatest jelenléte nem feltétlenül az ikervemhesség elôfordulására utal, hiszen a kettôs ovulációk aránya mintegy kétszerese az ikervemhesség arányának. Az ikerovuláción belül az uni- és a bilaterális ovulációk egyformán gyakoriak, de a petesejt méhszarvak közti minimális migrációja növeli az embrionális mortalitást, ami az unilaterális kettôsovuláció esetében nagyobb mértékû. Nagyon alacsony az egypetéjû ikrek aránya (azaz 1 sárgatestre 2 petesejt jut), az összes ikervemhes36 Holstein Magazin

séget figyelembe véve csupán 4-6%-ra tehetô, és ennek megfelelôen szinte az összes ikervemhesség kétpetéjûnek tekinthetô. A hármas-, illetve magasabb számú ikrek születése is csak szórványosan fordul elô. Különbözô vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az ikervemhes állatok esetében az embrionális vagy magzati mortalitás aránya is lényegesen gyakoribb. Ennek köszönhetô, hogy egyes ikervemhességek végül is csak egy borjú születését eredményezik, hiszen az egészen korai idôszakban az egyik embrió elhalása bizonyíthatóan bekövetkezhet, viszont a másikat az anyaállatok már képesek kihordani. Tehát az ikerovuláció és az ikerfogamzás gyakrabban fordul elô, mint amennyi ikerelléssel számolhatunk. Az ikervemhesség megállapíthatósága Változatos módszerek állnak rendelkezésünkre, hogy az ikervemhességet diagnosztizálhassuk, de a gyakorlatban elterjedt módszerek közül a rektális- és/vagy az ultrahangvizsgálat, valamint a vemhességi fehérjék meghatározása a legalkalmasabb és gyakorlatiasabb módszer. A rektális vizsgálat során a kettôs sárgatest jelenléte gyanút kell, hogy ébresszen, azonban a magzatokat nem minden esetben tudjuk egyértelmûen tapintani. Mai ismeretünk szerint az ikervemhes állatok kiszûrésére az ultrahangvizsgálat a legalkalmasabb gyakorlatias módszer. Már a rutinszerû (28-34. napon végzett) vizsgálatok során el lehet különíteni a két embriót egymástól, a szívmûködés vizsgálata pedig az életképességrôl ad tájékoztatást. A módszer a vemhesség elôrehaladása során addig alkalmas az ikervemhesség megállapítására, amíg a vizsgáló a méhszarvakat teljes egészében átéri és vizsgálni tudja, de kb. a 80. naptól a magzatok egymás fedésében lehetnek, és ez téves diagnózist eredményezhet. Miután a méhszarvak nem teljesen áttapinthatók, az ikrek diagnózisa is megnehezül, ezért itt elsôsorban a hormonvizsgálatok nyújtanak támpontot. Meg kell említeni, hogy a két sárgatest jelenléte ellenére a mérhetô progeszteronértékek tekintetében nem találtak különbséget, így ez a módszer nem használható az ikervemhes tehenek rendszeres kiszûrésére. A vemhességi fehérjék (bPAG: bovine pregnancy associated glycoprotein= szarvasmarha vemhességével kapcsolatos glycoprotein, ill. a bPSPB:bovine pregnancy specific protein B= szarvasmarhavemhesség specifikus fehérje B) vizsgálata során az irodalmi adatok ikervemhes állatokban magasabb szintekrôl számolnak be, azonban egyértelmû értékhatárt nem adnak meg az egyes publikációkban. Az ikervemhesség elôfordulása hazai viszonyaink között Egy közelmúltbéli kelet-európai felmérésben az ikervemhesség elôfordulási aránya 2,4% volt, de azt is megállapították, hogy azon tehenek, amelyeknek az anyja a korábbiakban valamikor ikreket hordott ki mintegy háromszor nagyobb valószínûséggel (1,9%-5,6%) fognak ikermagzatokat elleni. Silva del Rio és Fricke tanulmányai szerint azok a tehenek, amelyek egyszer már ikreket ellettek 7%-os eséllyel újra azokat fognak. Mint ahogy az is iga2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 37

Hazai szerzôink zolt, hogy azon tehenek, amelyek kétszer vagy többször ellettek ikreket, 7,2 %-os az esélyük arra, hogy újra azokat fogjanak. Hazai viszonyaink között egy még nem publikált vizsgálati anyagunkban az ikerellések elôfordulási gyakorisága 3,4% volt. Jelentôs különbségek adódtak viszont az egyes gazdaságok között, mivel 2,1 és 8,4% között változott az éves elôfordulási aránya az összes ellésre vonatkoztatva. Abban a gazdaságban, ahol a vizsgálat teljes ideje alatt folyamatosan végeztek szaporodásbiológiai gondozás keretében hormonkezeléseket, az ikervemhesség elôfordulása a legalacsonyabb volt. Az ikerellések elôfordulását számos környezeti, elsôsorban takarmányozási, de más klimatikus, szezonális tényezôk is befolyásolják. Tavaszi és ôszi hónapokban, illetve a laktációk számának növekedésével gyakoribb az ikerellés, az üszôk 1%-os ikerellése az idôsebb teheneknél akár a 10%-ot is elérheti. Több hazai állományban a számítógépes nyilvántartó rendszer szerint az ikerellések aránya az elmúlt években rendre 10% alatt maradt, átlagosan évente az összes ellést figyelembe véve 6-8%-ra tehetô. Számos eltérô vélemény van a tejtermelés és az ikervemhesség összefüggésérôl. Néhány kutató azt figyelte meg, hogy az ikrekkel vemhes állatok mintegy 100 kg-mal több tejet termelnek a laktáció elsô 100 napjában, mint csupán az egy borjúval vemhes társaik. Hasonló eredményt kaptak egy másik tanulmányban, amikor is a napi tejtermelés magasabb volt a laktáció alatt, az ikerborjak születését megelôzôen, mint az egy borjúval vemhes tehenek esetében a laktáció ugyanazon szakaszában. Valószínûsíthetô tehát, hogy az állatok élettani igényeinek kielégítése (és ezáltal a magasabb laktációs termelés elérése) ideálisabb körülményeket teremt a tüszônövekedési hullámok zavartalan lefolyásához, valamint a jobb minôségû tüszôk éréséhez. Mások szerint az ellés utáni elsô ovuláció esetén magasabb volt a többes ovulációk aránya a nagyobb termelési csoportokban, (40 kg/nap termelésnél vagy afelett, az ivarzás elôtti 14 nap termelési átlagát figyelembe véve) mint az alacsonyabbaknál (35 kg/nap alatt), amelyeknél nem találtak emelkedett számú többes ovulációt sem primipara, sem multipara állatokban. A tejtermelés mértéke ezek alapján befolyásolta az ovuláció elôtti 1-3 napban a domináns tüszô(k) fejlôdését. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy szintén közelmúltbéli vizsgálatok szerint éppen a magasabb tejtermelés ténye volt az, ami csökkentette az ikerovulációk elôfordulásának arányát, és éppen a 35-40 kg/nap termelési szint felett csökkent ezen ovulációk aránya drasztikusan. Mindezek alapján érdemes hazai viszonyok között is felmérni az ikerovulációk arányát. Az ikervemhesség néhány fontosabb következménye 1. Vetélés Az ikervemhesség 2,5-3-szorosára is növelheti a vetélések arányát, de vannak olyan kutatási eredmények is, amelyek hasonló elôfordulási arányt mutatnak az egyes és ikerellések között. A vetélések hátterében álló okok közt korántsem az ikerellés a legsúlyosabb. Egy amerikai (Dél-Dakota) felmérés szerint, egy 10 éves periódusban a vetélések csupán 0,4%-át okozta ikervemhesség. Vizsgálatuk szerint elsôsorban baktériumos fertôzések okoznak magzatvesztést (60-65%). 2. Az ikervemhesség hatása a születendô borjakra A több magzattal rendelkezô tehenek egyedi tulajdonsága, hogy a placenták véredényrendszerei között anasztomozisok alakulnak ki. A magzatok közötti közös erek kialakulása két fô következményt von maga után: a. Freemartinizmus. A placenta kapillárisainak egyesülése a mag2009/6

zatok között a vemhesség kb. 35. napján, azaz néhány nappal a magzatok szexuális differenciálódása elôtt következik be. Ha egy üszônek bika ikertestvére van, akkor az az esetek több, mint 95%ában freemartin lesz, vagyis elveszti tenyésztésbe állíthatóságát. b. Magzatmortalitás. A placentaanasztomózisok növelik a magzatok elhalásának arányát. Az egyszületésû freemartin üszô elôfordulása nagyon-nagyon ritka, továbbá a vizsgálati eredmények azt sugalmazzák, hogy ha az egyik magzat elhalt, akkor másik is el fog. 3. Halvaszületés, borjúelhullás Az ikerborjak ellésekor akár háromszor annyi borjú születik halva, mint egyborjas ellés esetében (12,9 % ikerborjak; 4,1 % egy borjú). A rövidebb vemhességi idô és a borjak kisebb mérete csökkenti a borjak túlélési és növeli azok elhullási esélyeit. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a halvaszületések legtöbbször abból adódnak, hogy az elletômesterek nem veszik észre a másik magzatot, vagyis a méhben „felejtik” ôket. A borjúmortalitás és a nehézellés, valamint az elsô kolosztrum felvétel ideje és mennyisége között szoros korreláció van, vagyis ebbôl a szempontból is kiemelve kell kezelnünk a peripartális idôszakot. 4. Üszôutánpótlás Az üszô/üszô, az üszô/bika és a bika/bika születési arány: 1:2:1. Ha feltételezzük, hogy az üszô/bika ikrek születésekor az üszô freemartin, akkor 100 ikerellés 29,2 potenciális üszôt eredményez, szemben a 100 egyborjas ellésbôl származó 42,2 üszôvel. Megállapították, hogy ha egy ikerellésbôl származó üszôt tenyésztésbe állítanak, akkor az két éves korában ellik, amelyet minden valószínûséggel komplikációk fognak kísérni. 5. Az ikerellések következményei a postpartális idôszakban Több tanulmány is megemlíti, hogy ikerellés esetén nô a magzatburok visszamaradás elôfordulási esélye. A magzatburok-visszatartás (MBV) utat nyithat az involúció különbözô bakteriális szövôdményeinek, és a következményes metritisek, klinikai és szubklinikai endometritisek kialakulásához és hozzájárulhatnak a postpartális reprodukciós mutatók romlásához. Normál körülmények között az MBV elôfordulási arányának 10% alatt kell lennie. Az általunk vizsgált gazdaságokban 5 éves idôszakban az ikreket ellett teheneknél 33- 54%-os arányban fordult elô magzatburok-visszatartás. Az irodalmi adatok szerint az ikerellés utáni elsô termékenyítésig eltelt idôszak, azaz az üres napok száma magasabb volt, mint az egy borjút ellett állatoknál. A mi vizsgálatainkban a telepi átlagokhoz viszonyítva ez az idôszak 5-23 nappal hosszabbodik meg. Vizsgáltuk az elsô termékenyítés kimenetelét is. Az ikerellett tehenek 32%-a fogamzott újra az elsô termékenyítést követôen. Hazai viszonyaink között az átlagos termékenyülési arány 30 és 40% közöttinek mondható, így összességét tekintve az újravemhesülési arány elfogadható. A méh regenerálódásának zavarai az ikerellés utáni vemhesülésig eltelt idôszakot is megnövelik. A telepek átlagát tekintve az ikerellések után a tehenek mintegy 41 nappal késôbb vemhesültek. Ikerellések után a két ellés közti idôszak növekedésével is számolnunk kell, a különbözô gazdaságokban ez az idôszak 8-30 nap között változott. Összességében az ikerellés a tejtermelô ágazatra számos nemkívánatos hatást fejt ki. Mindezek elkerülése érdekében a telepi technológiánkat úgy kell módosítani, hogy az ikervemhes állatok diagnosztizálásra kerülhessenek és már a vemhesség alatt elkerüljük a kívánatos 3-3,5 kondíció ponttól való eltérést (ikervemhes állatokat mindig nagyobb termelésû csoportban kell tartanunk), valamint a nagyobb arányú halvaszületések elôfordulását. Ellés után a sikeres újravemhesítés érdekében a postpartális gondozás fontosságára is fel kell hívni a figyelmet. www.holstein.hu 37

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 38

Hazai szerzôink

Találkozni már boldog tehéntartókkal is! Szabó Zsolt, Dr. Paulisinecz János Dairy-Dáv Kft.

A ’90-es évek végén egy AGROMASH-EXPO kiállításon találkoztam elôször Nyakas Andrással és csapatával, s ahogy végigvonultak a vásáron éreztem, hogy Stetson-kalapjában és amerikai cowboy csizmájában egy különös emberrel van dolgom. Magabiztossága és szakmaszeretete már-már súrolta a „mindentudás határát”, de érdeklôdése és elszántsága a szakma iránt mindenképpen imponáló volt. Akkor tudtam meg róla, hogy Hajdúnánáson egy 300-as tehenészeti telep boldog tulajdonosa, aki saját erejébôl pár évvel azelôtt – egy zöldmezôs beruházás keretében – belevágott a telep megépítésébe és a századfordulóra már egy virágzó, sikeres és eredményes gazdaság üzemeltetôje lett. Szavaiban éreztem, hogy ez még csak a kezdet – itt még igazán nagy dolgok fognak születni!

Nyakas Farm indulása Nyakas Farm indulása Tevékenysége elismeréseként 1999. augusztus 20-án Nyakas Bandi Aranykoszorús Gazda plakettet és oklevelet kapott munkája elismeréseként és ennek igencsak generáló hatása volt a jövôt illetôen, hiszen elhatározta, hogy meg sem áll 1000 tehénig és egy óriás farmot hoz létre. Itt mintegy 50-60 hajdúnánási ember részére tisztességes és hosszú távú munkát biztosít és családtagjai bevonásával tisztes megélhetést biztosít saját maguknak is. Ennek a mesebeli történetnek az eredménye, amely mögött igen sok munka, kudarc és lemondás is van, igazán imponáló a mai világban. Hiszen még az is elôfordulhat, hogy a produktum – a tej felvásárlási ára – az egyik évrôl a másikra a felére csökken és csak a termelési költségek 60-70%-át fedezi, a felvásárlók egyáltalán nem vagy csak hónapok múlva fizetik meg az átvételi árat – azaz ingyen hitelnek használják a termelôk pénzét! Ilyen körülmények között csak igazán elszánt, a szakmának elkötelezett emberek fejlesztenek és rakják bele egy reménytelen vállalkozásba a pénzüket, – de ôk nem úgy gondolkodnak, mint azok, akik csak mások megnyúzásával és megkopasztásával jutnak egyre feljebb, lelkiismeretlenül eltaposva mások érdekeit és lenézve azok munkáját. ôk azt tanulták apjuktól, hogy a földbôl és a termelô munkából kell megélniük és hiszik, hogy ez a tevékenység hasznos és nyereséges vállalkozássá fog válni ha nem is nekik, de utódaik részére mindenképpen! Ez a gondolat vezérli azt a több millió gazdát is szerte a világban, akik tevékenységükkel 38 Holstein Magazin

ellátják az emberiséget élelemmel és különbözô produktumokkal és nem mindig az utca napos oldalán járnak, hanem az átlagosnál sokkal keményebben élnek és dolgoznak. Bandit is olyan fából faragták, aki nem ijed meg saját árnyékától – töretlenül véghezviszi korábbi elhatározását – természetesen tájékozódva a világban azóta végbement szakmai változásokról és lehetôségekrôl. Így történt ez a 2004-2005-ös években, amikor lehetôsége volt a szomszédjában egy elhagyott pulykatelep megvételére, s így megálmodta mai birodalmának körvonalait. A rendelkezésre álló 10 db pulykaistállóból így lett egy korszerûnek mondható 1120 férôhelyes tehenészeti telep – a növekvô almos tar-

tástechnológiát felváltó korszerû, pihenôbokszos rendszerrel –, ahol helyet kapott még a legkorszerûbb számítógépes telepirányítási rendszerrel támogatott, FULLWOOD technológiával felszerelt, 40 férôhelyes karusszel fejôház és tejház, a tehenek éves szálastakarmány szükségletének szérûskertje és az összes szükséges létesítmény is egyaránt. A régi telep így – a többi korcsoport elhelyezésére kiválóan alkalmassá vált – itt áll mimtegy 1000 szarvasmarha – a borjak, a növendék üszô állomány, a hízóbikák, valamint az elletô és elôkészítô korcsoport is - és végre lehetôvé vált a megüresedett férôhelyeken a féltett és drága tömeg- és abraktakarmányok korszerû elhelyezése és tárolása.

A szérûskert is helyet kapott az új telepen A telep rekonstrukciójának és az új létesítmények kialakításának alapvetôen meg kellett felelni a jelenlegi és a majdani EU – s elôírásoknak és elvárásoknak, a gazdaságossági követelményeknek a szakszerûség és a jövedelmezôség nevében. Hosszas elmélkedés és tapasztalatszerzés után – több cég ajánlatának a birtokában - a tulajdonos úgy döntött, hogy a Debrecenben már 20 éve mûködô Dairy Dáv Kft-t bízza meg az átalakításokkal és a beruházásokkal, hiszen országosan, de már Romániában is komoly referenciákkal rendelkezik mind a fejôházi és tejházi technológiák, mind a tar2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 39

Hazai szerzôink tástechnológiai beruházások területén. Ezt azért tartjuk fontosnak, hiszen hazánkban több ország, több technológiája van jelen, amire nem mondjuk, hogy nem jó, de azt igen, hogy számos berendezés nincs a hazai körûlményekre adaptálva, illetve alakítva! Számos helyen tapasztaljuk, hogy igazán jó technológiák és szerkezetek magyar viszonyok között nem úgy mûködnek, mint más országokban – nem veszi figyelembe az éghajlati, a mostohább természeti adottságokból következô viszonyokat (pl. víztisztaság, vasasság, kemény vizek, széljárás, napsütéses órák, esôs idôszakok stb.) és nem veszi figyelembe a sokszor képzetlen magyar bérmunkás által okozott és érdektelenségbôl és alulfizetésbôl fakadó munkamorált sem! Ahol a tulajdonos a közvetlen munkavégzésével, szakértelmével, türelmével és törôdésével – nem beszélve arról, hogy lényegesen kisebb állatállománnyal – történik a munkavégzés, ott kevesebb technikai felszereltséggel és visszajelzéssel is nagyobb eredmények érhetôek el. Milyen szempontok voltak a telepfejlesztés – átalakítás és építés legfontosabb elemei? – a 10 db pulykaistálló jelenlegi méretében /gerincmagasság/ alkalmas-e a korszerû tehéntartásra és hány férôhelyet lehet kialakítani, milyen tartástechnológiát kell alkalmazni? – hogy lehet az alacsony gerincmagasság ellenére a tehenek komfort érzetét nagy hôségekben is optimumon tartani? – milyen etetési rendszer alakítható ki a telepen – figyelembe véve a 2 db takarmánykeverôkiosztó kocsi (és 2 tartalék) egy 8 m3-es és egy 12m3-es rendszeres használatát? – milyen trágyakezelési technológiát alakítsunk ki – illeszkedve a növénytermesztési igényekhez és az uniós elôírásokhoz napi és éves szinten? – milyen típusú fejési rendszert kell kialakítani a 900-1000 fejôstehén minél rövidebb idô alatt, - minél kevesebb munkaerô létszámmal történô megfejéséhez? – milyen kapacitású számítógépes telepirányítási rendszert kell kiépíteni, milyen munkamûveleteket kell és lehet automatikusan mûködtetni az emberi feladatok megkönnyítésére válogatás; mozgásaktivitás mérése – ivarzás elôre jelzése; a tej vezetôképessége változásának kijelzése; „Air-wash” rendszer – a fejôkelyhek minden fejés utáni elöblítése - állásonkénti használata stb.? – milyen és mekkora kapacitású tejhûtô berendezés szükséges a napi 20.000-30.000 liter tej szakszerû és gyors lehûtésére? – az új és a régi telep alkosson egy egységet, a munkákat szervezve harmonikusan lehessen ellátni a mintegy 2000 szarvasmarhát – a hozzátartozó növénytermesztéssel együtt, természetesen ezeket a feladatokat minél kevesebb vezetôvel és dolgozóval kell ellátni! A genetikai potenciál növekedésével, a takarmánytermesztés technológiájának javításával, a takarmányok minôségének megôrzésével minél elôbb el kell jutni a 10.000 literes tehenenkénti hasznos tejtermelés fölé – mindezt úgy, hogy a telep saját szaporulatból képes legyen elérni a fejlesztési elképzeléseit és még tenyészanyag értékesítésére is lehetôsége nyíljon! Bátran kimondhatjuk, hogy a kitûzött célok megvalósultak és megvalósulni látszanak, nyugodtan állíthatjuk, hogy sem Hazánkban, sem szerte Európában nem sok hasonló telepet láthat az ide látogató! Az épületek és kiszolgáló egységek célszerû és átgondolt elhelyezése és kialakítása, a több kilométernyi kiváló betonút 2009/6

és kövezés, az állat és gépforgalom, a rend és a tisztaság, a szérûk és a tömegtakarmány tárolók egy olyan harmonikus egységet képeznek, mely szemnek és szívnek gyönyörködtetôek és mindenkibôl csak elismerést válthat ki! Igazán kimondhatjuk, hogy ilyen telepen mind a tehenek, mind a dolgozók jól érezhetik magukat, minden adottság rendelkezésre áll a kitûzött termelési célok mielôbbi elérésére! Úgy gondoljuk, hogy mind a 4 fô irányító vezetô, mind az állatokkal foglalkozó 28 ember és a növénytermesztés és az építô és karbantartó brigád 25 fôs gárdája, azaz mintegy 55-60 fô dolgozó büszke lehet munkahelyére és arra, hogy ilyen körülmények között több ezer ember egészséges, alapvetô élelmezésében közremûködik és fontos szerepet játszik. A 10 db pulykaistálló megvételekor – 2004-ben, nagy kérdés volt, hogy a 9012 méter, azaz 1 db 1080 m2-es istálló hány tehén szakszerû és biztonságos elhelyezésére alkalmas és milyen tartástechnológiát kell választani ahhoz, hogy a tehenek komfortérzete és takarmány felvétele az optimálishoz közeledjen. A lehetôségek amellett szóltak, hogy pihenôbokszos tartástechnológiát kell megvalósítani, hiszen ez biztosítja a legtöbb, optimális férôhelyet, így 112 db 475125-ös méretû ikerboksz került kialakításra. Bár az istállókat csak általában 90%-osan töltik fel és az állatok etetôtere is, mely 4,290 méter = 370 m2, annak mérete kényelmes lehetôséget biztosít a tehenek mozgására és a nap 24 órájában történô takarmány felvételére is.

Az istállók kialakítása a jászollal – a jászolban beépített 3 db 2 labdás önitatóval és etetôtérrel Nagyon fontos szempont volt a pihenôbokszok megválasztásánál, hogy milyen rendszerû bokszot alakítsunk ki! Úgy döntöttek az üzemeltetôk, hogy a telepen a szalmaszecskával almozott bokszokat alkalmazzák, hiszen tudott, hogy a gumiszônyeges vagy egyéb hurkás fedésû matracos tartástechnológia is csak akkor kényelmes és problémamentes (felfekvések, csánksérülések), ha szecskázott szalmával borítottak!

Kényelmes és almozott bokszok, nyugodt tehenek, rendezett körülmények, naponta takarított etetôtér – a higiénikus és magas tejtermelés alapfeltétele Ki kell emelnünk a szalmázott pihenôbokszos tartástechnológia higiéniai és tôgyegészségügyi fölényét a mély vagy növekvôalmos tartási rendszerekkel szemben, hiszen a fekvôhelyek kevésbé szennyezettek, a tôgygyulladások száma így jelentôsen csökkent az elôzôkhöz viszonyítva! Ez jelentkezik a tej szomatikus sejtszámának a csökkenésében is, valamint a tehenek egészségi állapotának és komfortérzetének, azaz a termelés növekedésének és a tej minôségének lényeges javulásában is! Véleményünk és az eltelt 1-2 éves üzemeltetési tapasztalatok szerint is a legnagyobb probwww.holstein.hu 39

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:49 PM

Page 40

Hazai szerzôink léma a „vonóvasas” istállók alacsony – 4,4 méteres – gerincmagasságával van. Ez elsôsorban nem a mûszaki üzemeltethetôségével, hanem az alacsony légtérrel, melynek hátrányai különösen a meleg nyári hôstressz-hatás alatt érzékelhetôek, ilyenkor termelésük lecsökken és sokszor napokig tartó viselkedésváltozás tapasztalható az árnyékosabb, huzatosabb helyeket keresik – összeállnak; szájukból folyik a nyál; a szokásosnál többet és többször isznak – az itatók körül csoportosulnak. Ekkor élettani változások is történnek, így magasabb a testhômérsékletük, nyitott szájjal lihegnek, eltérô a gyomrokban lévô fermentáció, azaz a takarmány hasznosítása másképp történik. Ez ellen védekezésképpen az átalakítás során istállónként 5 db, egyenként 40.500 m3/óra teljesítményû, 1310 mm átmérôjû, ékszíjmeghajtású ventilátort szereltünk be annak érdekében, hogy tisztességes légcserét hajthassunk végre a kritikus idôszakokban. Meg kell mondani, hogy a nagyon meleg nyári napokban még ez sem megfelelô, ezért keressük a további lehetôségeket, függetlenûl a kedvezôtlen adottságoktól – az alacsony légtértôl. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a hôstressz okozta problémák jelentôsen javíthatóak – 3-7C° csökkentés – az állatok permetezô hûtésével (az etetôút felett), melyet nyomásfokozó – hidroforral ellátott KPA – vezetékbe csavart permetezô szórófejek beépítésével tudunk megoldani. A fúvókák olyan mikro méretû cseppméretet állítanak elô, ahol a padozatra víz már nem is kerül, csak a tehenek szôrtakarójára és innen a ventilátorok nagysebességû levegôje elpárologtatja a nedvességet, ezzel segítve a testhômérséklet csökkentését. Ezt csak a permetezés és a ventiláció együttes alkalmazásával lehet elérni. Nagyon fontosnak tartjuk még az istálló természetes megvilágítását és a tetôszerkezet teljes kiszellôzését is, hiszen mind a meleg, mind a páratartalom és mind az ammónia csak a tetôszellôzôkön keresztül távozik el tökéletesen és gyorsan – ez a légcsere alapja az optimális hômérséklet biztosításának!

A jövô megoldása lehet – ventiláció – permetezés-tetôbevilágítás és szellôzés A mintegy 2000 szarvasmarha – jelenleg 850 db körüli tehén, de 1200 db-ra tervezett – takarmánytermesztését zömmel a telephez tartozó kb. 17 fôs csapat végzi a telepi vezetés irányítása mellett. Ehhez, no meg a telep takarmányozásának ellátásához 14 db különbözô korú és teljesítményû (MTZ 50-MTZ 100 LE) traktor, New Holland traktorok és homlokrakodók (4+2), betakarító gépek, CATerpillar rakodó és FIAT és Jaguár típusú szecskázó és TOMAHAWK 8080 széna-szalma bálabontó szecskázók állnak rendelkezésre. Ezek a gépek – tartalékot is képezve – végzik 1000 ha területen a kötelezô idôszaki és állandó munkákat, a betakarításokat és készletezéseket is. Az állatállomány napi 24 órában kötelezô etetési feladatait is – a tömeg és szálastakarmányok kitárolását, a 2 db takarmánykeverô és kiosztó kocsi mûködtetését, az összes korcsoportot tekintetbe véve a telepi 28 fôs átlag állomány végzi. Nem kis feladat ez, ha figyelembe vesszük a telep összes állatlétszámát, a tejtermelés 9.900 liter/305 napos laktáció színvonalát, 40 Holstein Magazin

a folyamatos genetikai elôre haladást, a tehenek fokozott tápanyag szükségletének a szakszerû kielégítését. Takarmányozási technológiájuk szerint a nagytejû tehenek naponta 4-szer, a kistejûek már csak egy vetésben kapják adagjukat. A tápanyagellátás alapját a jóminôségû kukorica szilázs /15 kg/, lucerna szenázs /5 kg/, lucerna széna/3,5 kg/, réti széna/0,5 kg/, repce /1,5 kg/, nedves CGF /4 kg/, tejelô koncentrátum /3,6 kg/ képezi és adja!

Ilyen takarmány tárolás mellett csak magas tejhozamokat lehet elérni Tenyésztési munkájuk korrekt, a párosítással, a vemhésítéssel külön tenyésztésvezetô és külsôs szakember foglalkozik. A termékenyítést 2 fô inszeminátor végzi, így a két ellés közötti napok száma 420 nap; a teheneknél a sperma index 3,5 körül, az üszôknél 2,2 körül alakul. Az utóbbiaknál szexált spermát is használnak, így a nôivarú borjak születésének száma a jövôben emelkedni fog. Kell is, hiszen saját szaporulatból kívánják a tehénállományt 1200 db-ra növelni, valamint tenyész üszô eladását is tervezik. A jelenlegi 25 literes istállóátlag, valamint a 28 literes fejési átlag a telepi és fejôházi technológiai fegyelem megszilárdulásával, a takarmány minôségének a javulásával folyamatosan emelkedik, a szakemberek több, mint 10%-os javulást remélnek a közeljövôben. Az új telep (10 tehénistálló) trágyatechnológiáját is úgy kellett kialakítani, hogy a régi telep szalmástrágya technológiájához szervesen illeszkedjen. A pihenôbokszok beszalmázása 10-15 cm-es szecskahosszra állított Luclar szecskázó, a Tomahawk szecskázó a takarmány (széna, szalma) aprítását végzi. Minden istállóban legalább 2 naponta felfrissítik a pihenôbokszok alom mennyiségét, de természetesen az etetôútra is kerül belôle. Ezért az etetôút folyamatosan almozott, így a keletkezett trágya konzisztenciája szalmástrágya, melyet CATerpillar homlokrakodóval naponta az istállók végében kialakított napi-heti trágyatároló tálcákba letolnak és elszállításig tárolják.

A napi tárolókból, valamint a régi teleprôl a trágyát a teleptôl kb. 8-10 km-re, – az Uniós elôírásoknak megfelelôen megépült – 4000 m2-es trágyatároló telepre szállítják, ahol a szalmástrágyát felhasználásig tárolják, kezelik és a képzôdött híg trágyalevet és esôvizet vissza is locsolják a szilárd trágyára, így veszteség /párolgás/ alig képzôdik és a kiváló konzisztenciáját is megôrzi. A tehenek fel- és visszahajtása a fejôházba igen jól kiépített és megtervezett védett útvonalon történik úgy, hogy a telepi gépforgalom és a tehenek folyamatos visszacsorgása ne legyen akadályoztatva. Fontos, hogy a padozat csúszásmentes és jól takarítható legyen. 2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 41

Hazai szerzôink A tartástechnológia helyes megválasztása mellett az építendô fejôház rendszerének, típusának és felszereltségének a megválasztása volt a legfontosabb eldöntendô feladat, hiszen ez a beruházás legalább 15-20 évre készül, hatékonysága, munkaerô szükséglete, kezelhetôsége, mûszaki megbízhatósága, szervizszükséglete hosszú idôre meghatározza a telep minôségi paramétereit, eredményességét, valamint az állomány egészségügyi állapotát, termelési mutatóit és nem utolsó sorban az ott dolgozók munkakörülményeit, teherbírását és a szakszerû munkavégzés lehetôségét is. Ennek érdekében a tulajdonos és munkatársai több szakmai tanulmányút során gyôzôdtek meg arról, hogy milyen rendszerû – halszálkás, párhuzamos vagy karusszel – fejôházat építsenek és melyik céggel kötnek szerzôdést. Hosszas mérlegelés során esett a választás a Dairy Dáv Kft. által már 20 éve forgalmazott és épített Fullwood típusú, angol, 40 állásos, inside – belsô körön történô fejésû – karusszel fejôberendezésre. Természetesen alapfeltételként lett meghatározva a minél elôbbi kifejés szükségessége – a hatékonyság – azaz a fejôház forgási sebessége érje el az óránkénti 200 tehenes teljesítményt, valamint a fejômesterek száma a minimumra csökkenjen, hiszen a mai világban a hozzáértô és szakmáját szeretô szakemberek költsége nem elhanyagolható és a berendezés automatizáltsága, a számítógépes telepirányítással történô támogatottsága a maximális komfortot nyújtsa az ott dolgozóknak és vezetôknek egyaránt!

A Fullwood 40 állásos, inside karusszelje igen masszív szerkezetbôl készült, robosztus és idôtálló és kielégíti mindazokat a követelményeket, melyeket a tulajdonos a kiírásban fontosnak ítélt. Egyik legfontosabb elônye az egyéb fejési rendszerekkel szemben, hogy óránkénti teljesítménye, áteresztô képessége 10-20%-kal nagyobb az egyéb típusokhoz képest (párhuzamos és halszálkás rendszerek), ugyanakkor ekkora teljesítményû kifejést az említett rendszereknél dupla munkaerôvel lehet elérni. Jelenleg és a jövôben is – amennyiben a tehénlétszám 1000-1200 körül fog alakulni – a karusszelben 2 fô fejômester és 1 fô felhajtó osztott mûszakban elvégzi az állomány napi kétszeri kifejését 24 órában, a rendszer tisztítása és a munkaterület elôkészítése kb. 2 órát vesz igénybe. A tehénállomány növekedésénél a fejési idô 25 órára növekszik. A dolgozók egyik nap dolgoznak a másik nap szabadok, ez a munkaidô beosztás rendkívül kedvezô számukra és bôven elegendô a regenerációra. A rendszer kivitelezésénél a legkorszerûbb egységeket alkalmaztuk. • Rozsdamentes acél csapágyakon futó mûanyag görgôkön forog a halszálkás karusszel berendezés. • Hajtómûves elektromotor fordulatszám szabályzással. • Gumipadozat kialakítása, amely az acéllemezre van rögzítve. • Doboz szerkezetbe rejtett technológiai elemek – vákuumvezeték, szelepek, munkahenger, elektromos kábelek, az állásszerkezetre szerelve, amely könnyebb tisztíthatóságot és csendesebb mûködést eredményez. 2009/6

• Roots – forgódugattyús vákuumszivattyú a nagyobb biztonság és a környezetvédelem érdekében. ISO szabványt felülmúló méretezés. • A vákuumaggregáthoz fordulatszám szabályozó alkalmazása – kedvezô, a tényleges igénynek megfelelô energiafelhasználás. • Speciális rozsdamentes acél tejleválasztók nagy teljesítményû tejszivattyúval, nagy keresztmetszetû vákuumcsatlakozással a stabil vákuumellátás érdekében, nagy ûrtartalmú mosható cseppfogóval. Minden tejjel érintkezô rész elektropolírozott! • Pneumatikus pangó víz és tejmaradék eltávolítás – Air Purge • Nagy keresztmetszetû rozsdamentes acél tejvezeték – 76 mm • Clearflow QX könnyített fejôegység, amely kiválóságát bizo-nyítja, hogy az izraeli piacon a Fullwood berendezés a legnépszerûbb. • Air-wash – a fejések között a fejôkelyhek öblítését végzô egység (karusszelben technikailag egyedülállóan megoldva). • A mosóautomata a legkorszerûbb – valós idôt ismerô, programozható elômosással üzemeltethetô – kompakt rozsdamentes acél kivitelû egység. Kettôs drain-szelepe révén a mosószeres víz elkülöníthetô az öblítôvíztôl. • Afilite Plus kijelzô, amelyek kis méretûek, az automata által könnyen tisztíthatóak, rengeteg információt gyûjtenek és a tej vezetôképességét is nyilvántartják. A tejáramlás arányos pulzációs rendszer gyors fejést biztosít. • Aktivitás – ivarzásfigyelô lábcsatos azonosító (pedométer), amely 20%-kal pontosabb, mint a nyakörves rendszer. (Magyarországon is bizonyított!) • Pneumatikus válogató kapu a lehajtó folyosóra telepítve. • Kristály - többnyelvû a felhasználó nyelvén dolgozó (köztük magyar), Windows alapú, átfogó telepirányító szoftver, amely a tehenek minden laktációját nyilvántartja. A problémás egyedekrôl automatikusan jelentést készít. Korszerû, nagy elpárologtató felülettel rendelkezô hûtôberendezés. Mueller O-5000/2 tejhûtô, tároló. • 20.400 l-es ûrtartalmú fekvôhengeres, kiváló minôségû kívülbelül rozsdamentes acél szigetelt tejtároló-hûtô tartály • tökéletes a hûtés hatékonysága a hûtôközeg és a hûtôfelület közvetlen érintkezése révén • lefagyásmentes hûtés • vezérlôszekrény - víztakarékos mikroprocesszoros tisztító automatával • alacsony fordulatszámú hajtómû keverôlapáttal (2 db) • Copeland SCROLL hûtôaggregát (nem dugattyús) (R404A gázzal) (322 kW) • rozsdamentes acél mosószivattyú leeresztô szeleppel a tartály homlokfalára szerelve (1db) • digitális hômérséklet kijelzés • rögzített rozsdamentes acél létra A meglévô 14.500 literes direkt elpárologtatású A.L. tejhûtô mellé szerelt 20.400 literes Müller tejhûtôvel együtt az összes hûtôkapacitás 35.000 literre növekedett. A számítógépes telepirányítási rendszer FULLWOOD-FUSION kommunikációs egység a Kristály program segítségével, a külsô egységekkel tartja fenn a kapcsolatot (tejmérôkkel, kapukapcsolókkal stb.) - 2000 db állat adawww.holstein.hu 41

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 42

Hazai szerzôink tait képes eltárolni. Az egység a számítógép kikapcsolásakor is mûködik, és biztosítja a munkalehetôséget a PC-n az adatgyûjtés alatt is.

Afilite tejmérô, amely megoldja a fejôegység kíméletes levételét is. Az Afilite elektronikus tejmérô az ICAR által minôsítés alatt álló precíz egység. (16 kg/perc fejési sebességnél is) Digitális kijelzô egysége jelzi a tej mennyiségét, a tehén fülszámát. Az egység a számítógép segítségével, figyelemmel kíséri a tej vezetôképességét, amely jelzi a tôgyegészségügyi állapotot, valamint tájékoztatást ad a fejési sebességrôl is (kg/perc). A tejmérô egység biztosítja a pulzátorok vezérlését, fejési szünetekben leállítja a mûködésüket. A tejáramlás-arányos pulzáció beállítással rövidíthetô a fejésidô. Segítségével a tejleadás intenzitásához igazodik a pulzáció, azaz a tejleadás függvényében automatikusan változik a pulzusszám és az ütemarány. A zsír és fehérje vizsgálathoz mintavevô hellyel van ellátva. Beépített hibakeresô rendszere garantálja a precíz adatszolgáltatást. Az elektronikus egység kezelô billentyûzetével kapcsolat tartható fenn a számítógéppel, mindenféle információ kérhetô le és vihetô be az állásokról – a fejômesterek is könnyen megtanulták ezek kezelését. Természetesen a fejôházi elôvárakozóban egy új típusú zsúfoló kapu került kiépítésre, melynek mûködése teljesen automatikus, a tehenek nem látják a mögöttük lévô teheneket, így nem nyugtalankodnak, nem keresik egymást. Így történhet meg, hogy az elôváró teljes kiürítése elôtt a következô istállót már rá lehet engedni a másik csoportra, így a fejés és felhajtás teljes mértékben folyamatossá válik, nincsenek nagy holtidôk!

mennie kell! Nem szabad a vertikumban különbözô gyenge láncszemeket hagyni, mert ezek akadályozni fogják a termelés volumenét és ezen keresztül a jövedelmezôséget is. • a tartástechnológia kialakításánál a tulajdonos jól döntött a pihenôbokszos rendszer kialakításával, hiszen optimális férôhelyet tudott kialakítani a szalmafelhasználás 50%-os csökkentése mellett, de nem oldotta meg az alacsony istálló légterébôl és a zárt tetôgerincbôl eredô rossz kiszellôzési viszonyokat. Ez kritikus az év 20-30 napján, a kánikulai idôkben, ezért ezt a feladatot véleményünk szerint már jövô évben el kell végezni, mivel ez komoly termelési kieséssel párosulhat. Meg kell valósítani mind a 10 db termelôistálló tetôgerincének bevilágítását és nyitását, valamint a tehenek etetôtéren történô permetezését a ventilációval kombinálva. Ha ez kompletten megvalósul, akkor akár 3-7C°kal is csökkenthetô az istálló hômérséklete, ezáltal a hôstressz veszélye elkerülhetô vagy csökkenthetô. • el kell gondolkodni az istállók – nem a jászol felöli oldalainak – befüggönyözésérôl, hiszen ez a téli idôszakban – biztosítva a huzatmentességet – optimalizálhatja az istálló ideális hômérsékletét. • jónak találjuk a fejôházi rendszer és technológia megválasztását, a méretezését, hiszen a tervezett késôbbi tehénlétszám igényeit is képes szakszerûen kielégíteni a jelenlegi létszám megtartása mellett. Fontos, hogy a számítógépes telepirányítási rendszer kezelése és mûködtetése, az adatforgalom mindig korrekten és napra készen kiszolgálja a telepi személyzetet, hiszen csak így segítheti a szakmai munkát és a szükséges beavatkozásokat. Megállapítható az eddigi tapasztalatokból, hogy jelenleg a karusszeles fejôházi technológia munkaerô-takarékosnak mondható és az óránkénti áteresztô képessége az álláshelyre vetítve a legkedvezôbb. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy fajlagos bekerülési költsége némileg drágább a más rendszereknél, de ezt a kedvezôbb hatékonyságával hamar ledolgozza. Végül meg kell állapítanunk, hogy tehenészeti telep rekonstrukciójába, építésébe csak ilyen gondolkodással lehet neki fogni, ahogy Nyakas Bandi tette és teszi jelenleg is! Rész- és félmegoldások nem vezetnek eredményre, hiszen a vertikumban mindig lesz egy gyenge pont, ahol a sikerek devalválódnak, mely megkeserítheti az üzemeltetôk érzéseit, valamint a munka eredményességét, csökkentve a jövedelmezôséget is. Szakmailag sohasem le-het megalkudni a pénzhiányból eredô problémák megkerülésével – azt gondoljuk, ezzel több kárt okozunk, mintha megpróbálunk a gondok megoldására pluszforrást teremteni – akár hitelfelvétellel is! Nyakas Bandi ezt megtette – a szakmának ezzel is példát mutatott – és most izgatottan várja – és mi drukkolunk is neki –, hogy a munka gyümölcse minél hamarabb be is érjen.

Összegzésképpen fontosnak tartunk egy-két jó tanácsot, tapasztalatot elmondanunk, hogy csinálnánk a jövôben egyes megoldásokat, illetve mit javasolnánk a tulajdonosnak és fôleg azoknak, akik most tervezik fejlesztéseiket, hogy az átalakítások, az építések hatékonysága fokozódhasson! • nagyon fontos, hogy a tulajdonos ne csak egy-két év távlatban, hanem akár 20-30 év távlatában gondolkodjon, annak az idôszaknak a várható körülményeit, elvárásait, termelési színvonalát próbálja elképzelni, amikor fejlesztésekben gondolkodik. Nincs annál gyötrelmesebb és tegyük hozzá költségesebb sem, mint amikor egy múltban alulméretezett vagy rosszul megépített létesítményt kell átalakítani úgy, hogy közben a termelésnek 42 Holstein Magazin

2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 43

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 44

Szakfordítás

A genomszelekció hatása a legnagyobb holstein-fríz ivadékvizsgálati programokra Hogyan fogja a következô három évben az ivadékvizsgálati programokat a genomszelekció befolyásolni? A Holstein International feltette ezt a kérdést a világ 14 legnagyobb holstein tenyésztô programjának. Az eredmény: egy teljes áttekintés a messzire nyúló változásokról. A genomszelekció kifejlesztése hirtelen lett felkapott 2005. óta. A tenyésztési programok szembesültek azzal a döntéssel, hogy ha akarják, ha nem, hasznát veszik ennek a forradalmian új technológiának, ami gyorsan még megbízhatóbbá válik. Az egyik legfontosabb a kérdések közül az, milyen hatással lesz a genomszelekció az ivadékvizsgálati programok szerkezetére. A Holstein International tudta, elérkezett az idô arra, hogy feltegye a kérdést a 14 legnagyobb nemzetközi ivadékvizsgálati programnak: Hogyan fog kinézni az önök programja 2012-ben? Köszönhetôen a megkérdezett mesterséges termékenyítô állomások nagylelkû együttmûködésének, páratlan áttekintést kapunk az új teljesítményvizsgálati kilátásokból. Megválaszolatlan maradt A német tenyésztési programok alkotóinak, a TopQ-nak és a Masterrindnek a kérdésünk még túl korai volt. Rolf Oorlog a TopQtól ezt nyilatkozta: „Németországban még csak az elsô, nem hivatalos genomikus eredmények születtek meg. Tanulmányozni szeretnénk ôket, és megvárni legalább a második vizsgálatok eredményeit 2010. januárjában, mielôtt bármilyen döntést is hoznánk.” Dr. Dettmar Frese válasza a Masterrindtôl ugyanez volt. „ A tenyésztési programunk változásai a következô németországi jóváhagyásoktól függenek, és az EuroGenomics belefoglalása után tekintettel lesznek a genomikus tenyészértékbecslés elérendô megbízhatóságára. Ez azt jelenti, hogy valószínûleg ez év vége elôtt végsô döntés a genomszelekció végrehajtásáról nem fog születni.” Gerbrand van Burgsteden kifejtette, hogy az Alta még mindig serényen tárgyalja a genomszelekció végrehajtását és ebbôl az okból kifolyólag jelenleg nem tud még konkrét választ adni. A Genex CRI-nak más indítéka volt erre. Steve Schnell: „Úgy érezzük, a kérdések bizalmas céginformációkra irányulnak, és ezért nem fogjuk ôket megválaszolni.” „Én azt mondanám: a genomszelekció határozottan megváltozott és megváltoztatja azt, ahogyan az ivadékvizsgálati programunkat irányítjuk. Ráadásul, ahogyan a technológia folytatja a fejlôdését egyre jobban ráhangolódunk, ahogyan többet tudunk meg róla.” A következô fejezetekben további mesterséges termékenyítô állomások osztják meg velünk, milyen hatásokat várnak tenyésztési programjaikra. Minden fejezet kezdetén a jelenlegi és a 2012-re tervezett ivadékvizsgálati program méretét mutatjuk be (*=fiatal bikák száma évente). ABS Global 2009: 400 feketetarka/10 vöröstarka*; átlag 120 lány/bika 2012: 425 feketetarka/10 vöröstarka*; átlag 120 lány/bika Az ABS Global tervei szerint 2012-ben 425 feketetarka bikát fog kipróbálni az idei 400-hoz képest. A 25 többletbika teljes egészé44 Holstein Magazin

ben az amerikai ivadékvizsgálati programhoz tartozik, melyhez 300 feketetarka bika van beosztva 2012-re. Ryan Starkenbourg, aki egy átfogó jövôképet nyújtott múlt hónapban a genomszelekcióról (HI 10/2009) elmondja: Mivel üzletünk folytatja a növekedést, több kívül esô bikát keresünk. A genomszelekcióval nyerhetünk egy lépést a minôsítés hatékonyságában, de valószínûleg szükségünk lesz további ivadékvizsgálati növekedésre is, hogy lépést tartsunk az elôreláthatóan megnövekedô eladásokkal. Törekszünk a minimálisan 100 lányra bikánként, mely átlagosan 120 lányt eredményez. Szerintünk ez elegendô leányivadék adat ahhoz, hogy megtudjuk egy bika genetikai adottságait, miközben maximalizáljuk a vizsgálatban szereplô bikák számát. Accelerated Genetics 2009: 120 feketetarka/6 vöröstarka; minimum 100 lány/bika 2012: 120 feketetarka/6 vöröstarka; minimum 100 lány/bika Nincs változás az Accelerated Geneticsnél. Devan Funk az alábbiakat nyilatkozta: „ Az Accelerated Geneticsnél úgy érezzük, hogy a genomszelekció egy kiváló eszköz a teljes testvérek közti szelekcióra és az apai testvérekre vonatkozóan arra, hogy eltávolítsuk a potenciálisan alacsony szintû genetikával rendelkezô bikákat még az ivadékvizsgálatba lépés elôtt. Akárhogyis, nem csökkentettük a vizsgálatban részt vevô bikák számát és nem változtattuk a vizsgálatra felhasznált sperma mennyiségét. Megfelelô helyünk és tesztkapacitásunk van arra, hogy évente 120 holstein bikát indítsunk, és ez a továbbiakban is szándékunkban áll. Úgy érezzük, hogy az elfogulatlan ivadék adatok még mindig fontosak az elsô generációs bikák becslésénél, és az ivadék adatok kombinálása a genomikus információkkal remélhetôleg növeli a pontosságot. Már láthattunk olyan eseteket, amikor néhány bika genomikus eredményétôl jelentôsen eltérô értékeket kaptunk amikor az ivadékvizsgálat elkezdôdött, mind pozitív, mind negatív irányban. Az is fontos, hogy eltérô pedigréjû állatokat vizsgáljunk, és a magas genomikus tenyészértékkel rendelkezô fiatal bikák szelekciója megnehezíti ennek a jelenlegi elérését. Olyan bikákat akarunk ivadékvizsgálatban indítani, melyeknek meglehetôsen magasak a genomikus eredményei, és nem fiai O-Mannak, Shottlenek és Goldwynnak. Természetesen több ilyen típusú bikát kell tesztelnünk ahhoz, hogy eggyel sikereket érjünk el, de nagyon fontos így tennünk, a holstein populációt fenntartása érdekében”. Creavia 2009: 180 feketetarka/7 vöröstarka; 200 lány/bika 2012: 100 feketetarka/15 vöröstarka; 0 lány/bika (nincs ivadékvizsgálat) A franciaországi Creavianál az ivadékvizsgálati program radikálisan megváltozik a genomszelekció alkalmazásával. A feke-tetarkák száma 160-ra csökken a 2008-as 260-ról és 2012-re 100-as létszámot terveznek. „ A genomszelekció egy forradalmi technika. Körültekintôen megfontoltuk alkalmazását és következésképpen újrarendeztük a tenyésztési programunkat az alapoktól. A fô kü2009/6

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 45

Szakfordítás lönbségek a genomszelekcióban és a fiatal tenyészbikák széles skálában történô alkalmazásában vannak. A genetikai elôrehaladás növekedni fog a lecsökkent generáció intervallum eredményeként, a nôivarú állományon végzett genomikus becslés következtében nagyobb idôveszteség nélkül javíthatjuk állományszinten a genetikát”- mondta Marc Bolard. Nagy bizalmunk van a genomszelekcióban és a remélt fejlesztésekben, mint például az EuroGenomics megalapítása, mely meg fogja növelni a genomikus referencia csoportot. Azért merünk változtatni fontos dolgokon, mert nekünk, és tenyésztôinknek 2001 óta vannak genomikus tapasztalataink.” A Créavia ebben az évben leállította a fiatal bikák ivadékvizsgálatát. Bolard: „Jelenleg spermacsomagokat forgalmazunk genomszelektált fiatal bikáktól. Talán néhány éven belül elérhetôvé tesszük ezeket a bikákat egyedileg is, olyan hamar, amilyen hamar a megbízhatóságuk a 70%-ot eléri. Ez azt jelenti, hogy a Créavia bikakínálata drasztikusan meg fog változni.” „Ahogy a genomikusan vizsgált bikáink elérik a 70%os megbízhatóságot, átveszik a csak leányok által becsült bikáinktól a keresletet. Számításaink szerint a populáció 20%-át olyan top bikákkal fogják termékenyíteni, melyeknek genomikus eredménye 99%-os megbízhatóságú. A maradék 80%-ot 100 genomszelektált fiatal bikával tervezzük termékenyíteni, amibôl 17000 adagot osztunk ki bikánként. A 100 fiatal bikából álló referenciacsoport elegendô méretû ahhoz, hogy garantálja a genomikus indexek minôségét a jövô számára.” Bolard szerint a genomszelekció megfelelô eszköz arra, hogy diverzitást biztosítsunk a vérvonalakban. „A holstein tenyésztés versenyszerû jellege aláássa a genetikai diverzitás védelmét. De elegendô jóakarattal képesek leszünk új vérvonalak kialakítására a jövôben a genomszelekció segítségével. Eddig ez az eset nem áll fenn, míg nagy befolyása van a pedigrének a genomikus indexekben.” Bolard nagy genetikai elôrehaladást jósol, kifejezetten a tenyésztôknek. „Évente 100%-kal fogja megnövelni, ami lehetôvé teszi, hogy a holstein tehenek hosszútávon kiegyensúlyozottabbak legyenek, a megnövekedett szelekciós lehetôségek következtében a fitness tulajdonságok tekintetében.” CRV 2009: 150 feketetarka/ 50 vöröstarka; 120 lány/bika 2012: 150 feketetarka/ 50 vöröstarka (piacfüggô); 120 lány/bika „A genomszelekció kivitelezésével a CRV már 2008-ban megváltoztatta az ivadékvizsgálati programját. 2008 elôtt 200 feketetarka és 60 vöröstarka bikát vizsgáltunk. Jelenleg ez 150 és 50. Alfred de Vries kiemelten említi a genomikusan vizsgált fiatal bikák számát: 750 feketetarka és 250 vöröstarka. „ Minden ötödik genomszelektált bikából egyet választunk ki, hogy használjuk fiatal bikaként. Ráadásul genomikusan teszteljük minden bikanevelô tehenünket. A saját Delta tenyésztési programunkban 7 üszôbôl egyet genomikusan vizsgálunk. Ezek a kijelölt donorok csalódást okoznak a késôbbi eredményeikkel.” A CRV folytatja az ivadékvizsgálatot. „Évente felülvizsgáljuk majd ezt a döntést. Jelenleg a genomikusan becsült tenyészérték megbízhatósága 60% körüli. Ezután még mindig látunk különbséget a lány ivadékok információihoz viszonyítva. Néhány bika jobbnak bizonyul az ivadékvizsgálat során, néhány nem éri el a várt szintet. Ráadásul a genomikus indexek referenciacsoportja az ivadékvizsgálati program fenntartásával marad csak érvényes. Ez kifejezetten fontos az új tulajdonságok bevezetésénél, mint például következô évben a csülökre vonatkozó adatoknál.” Hogyan fognak a tenyésztôk profitálni a genomszelekció bevezetésébôl De Vries szerint? A genomszelektált fiatal bikák meghaladják a jelenleg bizonyított bikák nagy részének szintjét. Utólag, az összehasonlítással több 2009/6

fiatal bika lesz bizonyított bika. 30-40%-os genetikai haszonra számítunk. Jelenleg a genomikus bikák 25%-át teszik ki a kapacitásunknak. Maximális felhasználással a genetikai elôrehaladás elérheti a 100%-ot. Még nem tettük meg ezt a lépést.” Genes Diffusion 2009: 150 feketetarka/5 vöröstarka; 200 lány/bika 2012: 150 feketetarka/5 vöröstarka; 200 lány/bika „A Genes Diffusion már 2008-ban megváltoztatta az ivadékvizsgálati programját a genomszelekció megérkeztével.” – mondja Frédéric Lepoint. Az elsô fontos változás a fiatal bikák számának csökkentése volt ötvennel, 200-ról 150-re. „Ez a csökkenés lehetôvé tette a fiatal bikák még megbízhatóbb szelekcióját. 800 és 1000 közötti fiatal bika van genomikus tesztelés alatt, melyekbôl 250-et vásárolunk meg. Az intenzív genomikus kutatás gazdaságilag úgymond szükségessé tette a fiatal bikák számának csökkenését.” Ezzel egyidôben a Genes Diffusion elhatározta a leányok számának drasztikus növelését minden fiatal bikára. Lepoint: A jelenlegi bizonyított bikáinknak, mint például Vauclusenak 60-80 elsô generációs lánya van, ami 75%-os megbízhatóságot eredményez. Gondolva a fitness tulajdonságokra, ezt az átlagot 95%-ra szeretnénk növelni. Jelenleg minden genomikusan tesztelt bikánktól 2500-3000 adag szaporítóanyagot forgalmazunk, csomagokban összeállítva. Ezek a fiatal bikák nagyon vonzóak a tejtermelôknek, boldogan használnak egy tehetséges Shottle vagy Bolton fiút, mint egyet a számtalan O-Man ivadékokból.” Genetics Australia 2009: 100 feketetarka/0 vöröstarka; 75 lány/bika 2012: 100 feketetarka/0 vöröstarka; 75 lány/bika „A technológia jelenlegi megbízhatósági szintjével a tenyésztô szervezeteknek két választása van. Az egyik, támogatni a genomszelektált bikák számát, hogy jobb bikákat produkáljunk és gyorsítsuk a genetikai elôrehaladást. A másik, csökkenteni a vizsgált bikák számát, csökkenteni a költségeket, és elérni ugyanazokat az eredményeket, melyeket nagyobb bikalétszám esetében el lehet. Jelenlegi hozzáállásunk az elsô lehetôség alkalmazása. Úgy érezzük, ez egy ipari felelôsségû hozzáállás” mondja Peter Thurn, aki jelzi, hogy a Genetics Australia 2007. óta 100 fiatal bikánál használta a genomikus szelekciót. A leányok száma maradt 75 bikánként. Thurn: „Fontos, hogy folytatjuk a genomikus technológia becslését és érvényesítését és a legjobb módszer erre olyan bikák alkalmazása, melyeknek megbízható tenyészértéke van. Ha nem folytatjuk a technológia érvényesítését és becslését, stagnálás várható.” LIC 2009: 70 feketetarka/0 vöröstarka; 70 lány/bika 2012: 70 feketetarka/0 vöröstarka; 70 lány/bika Új-Zélandon a LIC volt az elsô olyan mesterséges állomás, ahol szabadon forgalmaztak szaporítóanyagot genomikus indexxel rendelkezô fiatal bikáktól. A cég a tenyésztési programjában is fejlesztett. „2007-ig 140 feketetarka bikát indítottunk. A genomszelekció bevezetésével ez a szám 70-re csökkent” mondja Simon Worth. A technológiába vetett bizalmukat az is tükrözi, hogy a leány ivadékok számát 80-ról 70-re csökkentették. „A leányivadékok számának bikánként tízzel történt csökkentése direkt következménye a genomszelekciónak, melynek nagy a megbízhatósága. Apropó, érdekes látni az új bikagenerációt, mely már alkalmas a Ranking of Active Sires (RAR) besorolására. Egyikük már a 13. helyen van a rangsorban. A minimális megbízhatóság 75%. Azok a bikák, melyek elérik ezt a megbízhatóságot október elején, új teret nyernek, nagyobb bizalmat adnak a tenyésztôknek, akik használni fogják ôket.” www.holstein.hu 45

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 46

Szakfordítás Select Sires 2009: 330 feketetarka/12 vöröstarka; 85 (vöröstarka 150) lány/bika 2012: 300 feketetarka/12 vöröstarka; 100 lány/bika „Folytatjuk az ivadékvizsgálatot, de jelenleg a 30 egyeddel történt csökkenés eredményeképp 300 feketetarka bikát indítunk.” Chuck Sattler a Select Sirestôl elmondja, rengeteg szempontot figyelembe vettek, miközben meghozták ezeket a döntéseket. „Genetikai szempontból logikus csökkenteni a bikák számát a genomszelekció miatt. A piaci szempontok miatt viszont nem. Genomikus elôrejelzés nélkül az ivadékvizsgálati programunk folytatta volna a növekedést, mellyel fedezni tudtuk volna a Select Sires bikái iránti növekedô keresletet. A genomikus elôrejelzéssel reméljük, hogy fedezni tudjuk a megnövekedett piaci keresletet csökkentett számú bikával. Az ivadékvizsgálati számok csökkenése a genomszelekció következménye, és ennek hatása nagyobb, mint amekkorának tûnik, mert genomikus szelekció nélkül az ivadékvizsgálat folytatta volna a növekedést.” Sattler azt mondja, hogy a Select Sires egy hozzáadott plusz módszerként alkalmazza a genomszelekciót a fiatal bikák vizsgálata során. „Arra alkalmazzuk a módszert, hogy több bikát átrostáljunk, mielôtt kiválasztjuk azokat, melyeket a drága ivadékvizsgálat alá vetünk. Úgy érezzük, nagyon fontos folytatni az ivadékvizsgálatot indokolt számú bikával, hogy felismerjük azokat a kiváló egyedeket, melyeket nem azonosított a genomszelekció. Egy bizonyos mennyiségû ivadékcsoportra is mindig szükség van, hogy folyamatosan javítsuk a genomikus vizsgálat pontosságát.” A Select Siresnél megkülönböztetik a genomikus és az ivadékvizsgált bikákat. „Nem teszünk genomikus bikákat a bika felhozatalunkba. Az alacsony megbízhatóságuk és tisztázatlan hatásaik miatt nagyon óvatosan kell használni ôket. Láthattuk már, hogy nem minden kiválóan értékelt bikából lesz top bika.” Sattler szerint az amerikai tenyésztôk többre becsülik az ivadékvizsgált bikákat. „Elméletileg a genomikusan vizsgált bikák jobbak. Az ivadékvizsgált bikák megmérettetnek a megbízhatóságban, fertilitásban és elléslefolyásban. Az ivadékvizsgált bikáknak ezután nagyobb megbízhatóságú becslésre lesz szükségük ahhoz, hogy felvegyék a piaci versenyt a fiatal genomikus bikákkal. Ebbôl az okból növeljük minden feketetarka lányainak számát 85-rôl 100-ra az ivadékvizsgálatban. Az USA-ban nemzeti szinten is tárgyalások folynak a genomszelekció okozta drasztikus változások veszélyeirôl. Jelenleg azok a farmerek, akik fiatal bikák lányaival termelnek a tenyésztési programtól támogatást kapnak a termelésre, teljesítményvizsgálatra és küllemi bírálatra. A fiatal bikák számának drasztikus csökkenése kockáztathatja az adatgyûjtést.” Semex Alliance 2009: 330 feketetarka/12 vöröstarka; 110 lány/bika 2012: 300 feketetarka/12 vöröstarka; 110 lány/bika „Úgy érezzük, hogy a genomszelekció pontosságának eredményeképp enyhén csökkenthetjük az ivadékvizsgálati programunk méretét. Jobbnak látjuk olyan bikák azonosítását, melyeknek kevés esélye lett volna bekerülni. A genomszelekcióval nagyjából megnöveljük a becslés pontosságát a hagyományos módszerekhez képest. Még távol vagyunk attól, hogy olyan biztosak legyünk az eredményekben mint egy hivatalos kísérletben, de elég bizakodóak vagyunk, hogy enyhén csökkentsük az ivadékvizsgálat méretét. Arra sincs már szükség, hogy annyi fiút teszteljünk egy apától, amennyit a múltban kellett.” Pierre Laliberté azt mondja, hogy a Semex alkalmazza a genomikus technikát, de a korlátozott megbízhatóság óvatosságra inti. „A kisbikáink közül 20%46 Holstein Magazin

ban vannak genomikusan teszteltek. Nem fogjuk növelni a létszámot addig, amíg saját tapasztalatból nem tudjuk, hogy a genomikus index egyedi szinten különbözni fog a leányok adataiból kapottól. A genomikus technológia izgalmas. Szívesen használjuk, de nem fogjuk átalakítani a tenyésztési programunkat.” Például, a Semex megtartja a bikánkénti lányok számát változatlanul. „Néhány évvel ezelôtt elhatároztuk, hogy növelni fogjuk a leányivadékok bikára esô számát, fôleg azon tulajdonságok miatt, melyeknek alacsony a megbízhatósága. Tudjuk, hogy a genomvizsgálat nagyobb megbízhatósággal adja meg ezeket az információkat, de továbbra is szeretnénk ha az ivadékcsoportok száma 100 felett maradna a vizsgálatban.” Viking 2009: 200 feketetarka/12 vöröstarka; 200-250 (120 vöröstarka) lány/bika 2012: 150-200 feketetarka/12 vöröstarka; 200-250(120 vöröstarka) lány/bika „A genomszelekció hatására az évenkénti fiatal bikáink számát 300-ról 200-ra változtattuk. A FABA-val történô egybeolvadás után, mely 50 bikát tesztel évente, eldöntöttük, hogy nem növeljük az aktuális 200 holstein bika számát. Eldöntöttük, hogy csökkentjük a vizsgált fiatal bikák számát, és eltávolítottuk a legalacsonyabb színvonalú fiatal bikákat. Még mindig szükségünk van a fiatal bikák vizsgálatára, hogy legyen egy megbízható és erôs referenciacsoport különbözô pedigrékkel. Másként néhány éven belül problémáink lesznek a genomvizsgálatok eredményeivel. Múlt évben a bikánként vizsgált lányok számát is megváltoztattuk, 150-rôl több mint 200-ra, hogy biztosítsuk a magasabb megbízhatóságot a referenciacsoportban.” Lars Nielsen számos genomszelekció miatt bekövetkezett változást említ. Miközben csökkentették a fiatal bikák számát egy erôsen kiterjesztett szelekcióról beszél. „ Eddig 300 bikát szelektáltunk ki 375-bôl. Ma már 1200-ból választunk ki 200-at. Ehhez mostanában kizárólag genomikusan vizsgált anyaállatokat használunk, különösen üszôket. A bikanevelô tehenek kiválasztása és a kisbikák apjának 30%-ban genomikusból kiválasztása egy kifejezett rövidülést okoz a generáció intervallumban. A Viking biztosan kisebb létszámmal fogja genetikai programját fenntartani. „ A genomszelekció a genetikai potenciál elôrejelzôjeként mutatkozott be. A jelenlegi magasan értékelt újólag bizonyított bikáink, mint Ole, Oscar és Dundee mind magas genomikus értéket kaptak. A genomszelekcióval korán megtudhatjuk, hogy a teljes testvérek közül melyiknek van a legnagyobb esélye. Más részrôl viszont az nem volt elôre jelezve, hogy Oscar csak 79 pontot kap majd láb- lábvégre. Tehát szükséges, hogy továbbra is vizsgáljuk a bikákat az ivadékvizsgálatban. Az adatgyûjtés nagyon fontos, hogy folyamatosan megnézzük a kapcsolatot a genomikus és a valódi-számított indexek között. Ez a Viking felelôssége. 25 bika vizsgálata évente, például három Rakuunától, három Oscartól stb. biztosan nem elég ahhoz, hogy fenntartsuk a kapcsolatot. Változatos pedigrével rendelkezô fiatal bikákra szükség van. Ezúton új értékes genetikai mutációk kapnak lehetôséget, hogy a referencia csoportban figyelembe vegyük ôket.”

pU

*



Fordította: Ruszkai Krisztina forrás: Holstein International 2009. november 11. szám p 16-19.

2009/6

3URWDPLON

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 47

ÔMWHUPpNQN $3UR pUGHNO WDPLON 6\QFUŃ ŃGM|Q LURGiQ O NEDQ

*ÀœÌ>“ˆŽÊ-ޘV )HKpUMpEHQJD]GDJNLHJpV]tWŃWDNDUPiQ\NHYHUpN .LHPHOWWHUPpNMHOOHP]ŃN ‡ *\RUVDQpVN|]HSHVHQUHQGHONH]pVUHiOOyIHKpUMHIRUUiVRNDEHQGŃEHQDEDNWpULXPIHKpUMpN IHOpStWpVpUH ‡ %HQGŃYpGHWWIHKpUMHIRUUiVRNDYpNRQ\EpODPLQRVDYHOOiWiViKR] ‡ &XNRUPLQWN|QQ\HQKR]]iIpUKHWŃHQHUJLDIRUUiVDEHQGŃEDNWpULXPRNV]iPiUDpVDURVWHPpV] WpVMDYtWiViUD $KDV]RQ3URWDPLON6\QFNHO

$3URWDPLON6\QFKDWiVD VHUNHQWLDEDNWpULXPIHKpUMpNEHQGŃEHOLIHOpStWpVpW  MDYtWMDDYpNRQ\EpODPLQRVDYHOOiWiViW  RSWLPiOLVEHQGŃV]LQNURQL]iOiV  MDYtWMDDWDNDUPiQ\DGDJMREEHPpV]WpVpWpVpUWpNHVtWp VpW 

PDJDVWHMWHUPHOpV  MyWHMEHOWDUWDORP  MREEV]DSRURGiVELROyJLD  KRVV]~KDV]QRVpOHWWDUWDP 

$]iOODWRNDWHJpV]VpJHVHQ pVQ\HUHVpJHVHQWDNDUPiQ\R]]XN

6DQR0 RGHUQ7DNDUPiQ\R]iV.I W  ‡ &VpP  ‡ .OWHUOHW     7HO                 ‡ )D [         ‡ Z Z ZVDQRKX

->˜œ°Ê
ʍœLLÊÌiiÉ̓j˜ÞjÀÌt 3URWDPLON 6\QF LQGG 

  $0

Holstein_2009_6.qxd

12/11/09

4:50 PM

Page 48