Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Kulcsár Attila DLA Rudolf Mihály DLA
Előadó:
Kállay Ferenc
6. előadás _
A lakás bútorozása és annak meghatározói: -Lakás nagysága - Életvitel -Életkor -Szociális helyzet A stílus, mint a fentiek megjelenítési formája (5. előadás folytatása)
Az emberi testméretekkel, testhelyzetekkel és mozgásokkal összefüggő térigények -
A lakásokban folyó tevékenységekhez szükséges terek, térrészek méretei a használó személy testméreteivel összefüggnek, de lehetetlen minden lakás tereit és egyes elemeit a használó háztartás tagjainak konkrét testméreteihez szabni
-
Az egyes lakáselemek méretezésénél az átlagosnál nagyobb, másoknál az átlagosnál kisebb ember testméreteit kell mérvadónak tekinteni
-
Az építészeti tervezés során nem kell az emberi testméretekhez illő téregységek dimenzióit alkalmanként mérlegelni: azok szabványokban, tervezési előírásokban, ajánlásokban megtalálhatóak
-
Az emberi testméretek vizsgálata különálló tudományág, az antropometria tárgya (bizonyos időszakonként felülvizsgálják, hogy az adott generációk hogyan változnak)
-
A számszerű értékek kerekítettek, általában 5 cm (1/2 M) többszörösei (ez a pontosság elegendő, ha lakóházak helyiségeit, tereit méretezzük) Speciális, nagy részletezettségű belsőépítészeti feladatokhoz, bútortervezéshez ez a pontosság általában már nem jó, ilyenkor ajánlatos más, pontosabb méretezést alkalmazni
A lakás fontosabb bútorainak, berendezéseinek és azok használatának helyszükséglete
-
A lakástevékenységek legtöbbje bizonyos bútorok, bútorcsoportok és berendezési tárgyak használatával párosul
-
A beépített bútorokat és berendezéseket mindig jelölni kell a terveken, mert azok a lakás tartozékai, a kivitelezés során elhelyezik azokat
-
A lakáshasználathoz szükséges mobil bútorok elrendezését ún. bútorozási terveken jelöljük
-
Javasolható, hogy a lakások bútorozási sémáit már a tervezés kezdő stádiumában jelöljük a vázlatainkon
-
Egy lakás eladásakor a piaci értékeit rontja, ha kizárólag az eladó különleges igénye szerint berendezve használható megfelelően. Magának az építtető családnak is megváltozhatnak a lakáshasználati igényei az idők folyamán Főként többlakásos lakóépületek lakástípusainak tervezésekor még nincs tudomásunk arról, hogy a leendő tulajdonosok milyen bútort helyeznek majd el
-
A bútorozási terv nem arra szolgál, hogy a lakás bútorainak elhelyezésére egyfajta utasítást adjon, hanem annak ellenőrzésére és bizonyítására, hogy a lakásokban az alapvető LAKÁSTEVÉKENYSÉGEK elvégezhetőek A kereskedelemben kapható bútorok méretei is sokfélék, ezért a mértékadó bútorméret megválasztása ugyanazt a problémát veti fel, mint a mértékadó testméret
-
A bútor használatához szükséges térméret nagyobb, mint magának a bútornak a dimenziói. A bútor használatához szükséges terület a használati zóna. Egy mértékadó méretű bútor és annak használatához szükséges használati zóna együttesen a bútorzóna
Belmagasság -
Legtöbb esetben a lakások tereit azonos magasságú vízszintes padlósík és a vízszintes mennyezetsík zárja le, ilyenkor valamennyi lakástér belmagassága azonos
-
Ha egy szinten alárendelt jellegű lakásterek (tárolók, garázs) vannak, ott alacsonyabb belmagasság is elegendő Lehetséges, hogy a lakás elrendezése térben differenciált: egyes helyiségeknek vagy helyiségcsoportoknak mind a padlószintje mind a mennyezetsíkja különbözik, vagy nem vízszintes (tetőszerkezet a zárófödémmel egyesítve készül el) Egyenes tartásban végzett mozgáshoz vagy más, álló helyzetben végzett tevékenységhez legalább 1,90 méteres belmagasság szükséges. Ha a szabályzatok (pl. OTÉK) valamilyen helyiség minimális alapterületét előírják, akkor abba csak az 1,90 méternél magasabb terek számíthatóak be. (Ezért nevezhetjük használati tereknek)
-
-
Az 1,90 méternél alacsonyabb terek is alkalmasak beépített vagy mobil tárolók, berendezések, bútorok elhelyezésére, ha azok megközelíthetőek és használhatók legalább 1,90 méter magas térben vagy a használatukra jellemző testhelyzetben alacsonyabb belmagasság ellenére is kényelmesen (pl. ágy, WC) Ezeket nevezzük ezeket a térrészeket kiegészítő tereknek
-
A 2,20 métert elérő, de nem huzamos tartózkodásra szolgáló terek (közlekedők, tárolók, vizesblokk) helyiségeket csökkent értékű használati térnek nevezzük. Általában ezeket is célszerűbb teljes értékű belmagasságra tervezni.
-
A felemelt karral végzett tevékenységhez szükséges tér és azt kiegészítő felső sáv (világítótestek, gépészet elhelyezésére) együttesen teszi ki azt a belmagasságot, aminek alapján teljes értékű használati tér alakítható ki lakóépületek esetében. Jelenlegi szabályzat nálunk ezt az értéket min. 2,50 méterben határozza meg.
-
TÉRBEN VALÓ GONDOLKODÁS !!!
Helyiségek méreteinek meghatározása -
A lakáshelyiségek méretezésének egyik fontos szempontja, hogy azokban a rendeltetésszerű lakástevékenységeket el lehessen végezni. Ezek bizonyos bútorok és bútorcsoportok használatával és megközelítésével párosulnak.
-
Ha a bútorokból, bútorcsoportokat kell összeállítani, akkor az egyes bútorok használati zónái egymással átfedhetnek A használati zóna ugyancsak átfedhet a közlekedő sávval
-
A bútorok használati zónáit és a hozzájuk vezető közlekedő sávot a bútorozási terveken jelölni nem kell
-
Egy adott bútorelrendezéshez szükséges minimális méretnél nagyobbat mindig lehet tervezni, sőt ha erre lehetőség van, ajánlatos is. Nem jó, ha egy – egy helyiség csak egyféleképpen bútorozható, ezért kívánatos, hogy a helyiség vagy helyiségcsoport bizonyos tartalékkal rendelkezzen
-
A megadott bútorzóna és közlekedősáv méreteket akkor is tartsuk be, ha a közvetlen lakáshasználati tapasztalataink alapján annál kisebb méret is elegendőnek tűnik.
-
Az 1:100-as (engedélyezési terv)terveken a helyiségeket nyers falméretek szerint kótázzuk. A valóságban a kialakult helyiségméretek a falak burkolatvastagságával csökkennek. Ez lehet milliméteres de akár 2,5 –5,0 cm különbséget is eredményezhet oldalanként (belső burkolat, vízszigetelés, vakolat stb.)
-
A lakásterek méreteinek meghatározásakor nemcsak a fizikailag értelmezett lakástevékenységek térigénye számít. A mentális komfortérzethez tágasság érzet, esztétikailag kellemes térarányok is tartoznak, amelyeket számszerűsíteni és normatívákban rögzíteni nem lehet.
A következő példák a lakóterekre vonatkozó használati követelmények teljesítési kritériumának alsó határértékeit írjuk le, vagyis az elfogadható minimumot. Ezek sokszor szegényesnek, nyomottnak tűnnek, éppen ezért már tovább nem csökkenthetők.
A lakás konyhájának technológiája
Lakásterek, helyiségek -
Helyiség: A rendeltetésnek megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér Körülzárás lehet: - légtér elkülönítésére (légzáró falakkal, vagy üvegfelületekkel, légtömör ajtóval) - vizuális elkülönítésre (át nem látszó felületekkel - akusztikus elkülönítésre (megfelelő hanggátlású fallal, ajtóval) - építészeti értelmű elkülönítésre (amikor a tér a mellette lévő térrel egy légteret képez, vizuálisan és akusztikailag nincs leválasztva de önálló térhatással rendelkezik
Híres bútorok és tervezőik Alvar Aalto (1898 – 1976; finn építész)
Arne Jacobsen (1908 – 1971; dán építész)
Breuer Marcell (1902 – 1981; magyar építész)
Sori Yanagi (1915 - Tokio)
kortárs lakberendezés 1.
kortárs lakberendezés 2.
Fény szerepe az építészetben _ megvilágítás, színek, anyagok 1.
Kengo Kuma Siruoka 1992 - 95
Akira Sakamoto Hakuei house
Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK 2010 (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Internetes keresőoldal – Wikipédia Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu) ArchiDaily
