6. Az írás története és a helyesírásunk 6.1. Az írás kialakulása és fejlődése Az írás a beszéd jelekkel való rögzítése. Ezek a jelek különfélék lehetnek. Szorosan kapcsolódnak az egyes kultúrák kialakulásához. Azonban még ma is léteznek nyelvek, amelyeknek beszédét nem jelölik írással, tehát nincs írásuk (pl. a civilizált világtól elzárt törzsek nyelve). A világon jelenleg kb. 3-4000 nyelvet tartanak számon a nyelvészek, ám alig száznak van csak fejlett írása. A világ különböző pontjain különféle írásmódok alakultak ki. Az írást az az igény hozta létre, hogy az üzenetet pontosabban tudják továbbítani, mint szóban. Ez az üzenet nem csak a távolabb lévőkhöz szólhatott, hanem a későbbi korok emberének is. Fel tudták jegyezni a fontos eseményeket, dolgokat, rögzíteni tudták népük történetét. Ezzel az utóbbival teremtődött meg az irodalom. Sorolj fel annyi nyelvet, amennyit csak ismersz! Nevezd meg az országokat is, amelyekben az általad felsorolt nyelveken beszélnek! Valamennyi felsorolt nyelvnek van anyaországa? Mitől függhet, hogy egy nyelvnek van-e írása vagy nincs? Szerinted milyen életmódot folytató népnél nem alakulhatott ki az írás? A legelső írások inkább még csak feljegyzések, emlékeztetők voltak, amelyeket agyagtáblákba vagy kőbe véstek. A legősibb írásos emlékek i.e. 4. évezredből származnak, amelyek közül legismertebbek a sumér agyagtáblák. A mezopotámiai sumérok ekkor fejlesztették ki írásukat, amit ékírásnak neveznek. Onnan kapta a nevét, hogy a nedves agyagtáblába nádheggyel nyomott jelek ék alakúak voltak. I.e. 3000 körüli időkből maradt ránk a képírás (piktogram). Ennek is logikus a megnevezése, mivel ebben az írásban embereket, állatokat és hétköznapi tárgyakat ábrázoltak. A képírás bonyolultabb üzenet közvetítésére alkalmatlan volt, mert könnyen félre lehetett érteni. Ezért a képírást továbbfejlesztve kialakították a fogalomírást. Ebben egy tárgy ábrázolása már nem csak azt az egy ábrázolt dolgot kívánta bemutatni, hanem elvonatkoztatva utalt azzal kapcsolatban más fogalomra is. Például a Nap ábrázolása jelentette az égitesten kívül a fényt és az idő múlását is. A technika fejlődése következtében újra használunk piktogramokat. Gondoljunk csak a rövid szöveges üzenetekben (SMS-ben, emailben) megjelenő kis ábrákra, jelekre! Sorolj fel néhány olyan – érzelemkifejező – ábrát, amelyet már te is használtál SMS-ben, emailben! Némelyiknek a jelentését is bemutathatod. A fogalomírásra is akad néhány mai példa. Az útjelző táblákon egyetlen ábrával egész sor utasítást adnak a közlekedők tudtára. De nem csak a közlekedésben találkozhatunk ilyen ábrákkal.
79
Keress a fenti, mobiltelefon használatát tiltó utasításhoz hasonló példákat, amelyekkel valamilyen üzenetet továbbítanak az emberek egymásnak például munkahelyen, iskolában, szórakozóhelyen, köztereken stb.! Az egyiptomiak i.e. 1000 táján alakították ki sajátos képírásukat. Első látásra ezek a jelek is egyszerű képírásnak tűnnek, mivel azok is állatokat, hétköznapi tárgyakat, embereket, testrészeket ábrázolnak, ám ezek a képjelek összetett rendszert alkotnak, szavakat, szótagokat, sőt még hangokat is jelölnek. Az ősi egyiptomiak képírását hieroglifáknak nevezzük. Az oldalsó képen látható a legismertebb fáraónő, Kleopátra névgyűrűje, azaz nevének ábrázolása, „leírása”. (A hieroglifa szó görögül szent vésetet jelent, mivel többnyire szent helyekre, templomokra, sírokra, piramisok belső falára, vallásos emlékművekre vésték őket.) I.e. 2000 körül a távoli keleti népek is kifejlesztették saját írásukat. A kínaiak írása már szóírásnak tekinthető, mivel az ő jeleik teljes szavakat jelölnek. Az ő írásuk az utóbbi 4000 év alatt csak keveset változott, ezért a mai kínaiak abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy el tudják olvasni a legrégebbi írásaikat is. (Mi bizony még az alig 800 éves nyelvemlékeinkkel sem boldogulunk egy hosszas előkészület és tanulmányozás nélkül.) A kínaiak még ma is kb. 40 000 írásjelből álló jelrendszert használnak. Azért nem kell az összeset ismerniük, de pár ezer jel ismerete szükséges ahhoz, hogy egy könyvet vagy újságot el tudjanak olvasni. Az itt látható kínai írásjel szó szerint azt jelenti, hogy írásjel, tehát így írják ezt a szót. Számold meg a mi ábécénkben levő összes betűjelet, hogy mennyire van szükségünk ahhoz, hogy olvasni tudjunk! A japánok a kínaihoz hasonló írást használnak, csak sokkal egyszerűbbet. Az ő nyelvükben nem az egész szót jelölik egy-egy jellel, hanem csak szótagokat. Ezért is nevezik a japán írást szótagírásnak. Itt látható néhány japán szótagnak az írásjele. Ha érdekelnek ezek a különleges írásjelek, keresd meg őket az interneten a www.google.hu keresőn keresztül. Elegendő beírnod, hogy japán írás vagy kínai írás, s máris oldalak tucatjai állnak készen kíváncsiságod kielégítésére. Kis kézügyességgel és jó adag türelemmel még írni is megtanulhatsz az ott található programok segítségével. Az összes írás közül a betűírás a legkönnyebb. Itt szinte minden hangnak van egy betűjele. Ezért kell kihangsúlyozni, hogy a betűt nem lehet kimondani, csak a hangot. A betű a hang leírt jele. Keress magyarázatot arra, hogy miért egyszerűbb, praktikusabb a betűírás az eddigi megismert írásoknál!
6.2. Az ábécé kialakulása Az első ábécé kialakulásának idejét nem tudjuk pontosan. Azzal, hogy az egyes szavakat betűkre bontva lehetett írni, hatalmas lendületet adott az írás fejlődésének. Az egyszerűbbé vált írással sokkal gyorsabban, könnyebben lehetett lejegyezni a fontos dolgokat, eseményeket.
80
A legrégebbi fennmaradt ábécét a föníciaiak használták. Ők a mai Szíria és Libanon területén éltek. Az ő ábécéjük még csak mássalhangzókat tartalmazott, amiből 22 volt. A magánhangzókat az olvasás közben kellett hozzágondolni, hozzáolvasni. Próbáljátok ki az osztályban azt, hogy egy rövidebb mondatot magánhangzók nélkül írtok fel a táblára! Az a feladat, hogy pótolni kell a hiányzó magánhangzókat. A fenti játékos feladattal el tudjátok képzelni, milyen lehetett a föníciaiak írását olvasni. A föníciaiak kereskedő nép voltak, akik által igen hamar elterjedt ez a fajta írásmód, amit több nép átvett, és a saját igénye szerint alakított. Így jött létre a görög, a latin és a cirill ábécé is. A görögök olyan jelekkel egészítették ki a föníciaiak ábécéjét, amilyenek azoknál nem léteztek, sőt már magánhangzókat is jelöltek írásukban. Ezzel már le lehetett írni egy értelmes szót. A görög ábécé sok nép ábécéjének lett az alapja, mint például a cirillnek. A rómaiak is a görögöktől vették át az írásmódjukat, és jobbról balra haladtak az írással, tehát a maival ellentétes irányban. Később az irány megváltozott, a betűk is egyenesebbek lettek. A mai latin betűs ábécé nagyjából megegyezik a 2000 évvel ezelőttivel.
6.3. A magyar írás története – rovásírás A magyar írásbeliség a latinnal kezdődött. De nekünk létezett egy sokkal régebbi írásunk: a rovásírás. Az elnevezés onnan ered, hogy a benne használt jeleket fapálcába vésték, „rótták”. Rovásírása több népnek is létezett. Kb. az időszámítás kezdetére tehető a germán rúnaírás, amelynek jeleit kőbe, fába, fémbe vésték. Ezért eléggé szögletesek voltak. A középkorból, a VIII. századból ismert a türk rovásírás, ami a türkök, kirgízek török nyelvű írása volt. Szintén kőbe vésett emlékei maradtak meg. A X-XII. század óta van tudomásunk a székely-magyar rovásírásról. A pogány magyarság írásának tartották, ezért a kereszténység felvételével és a latin nyelvű egyházi irodalom kialakulásával az ősi rovásírásunk hosszú időre feledésbe merült. Helyenként azonban egészen a XVII. századig használták. Például Székelyföldön templomok belső falain találtak néhány feljegyzést rovásírással. Az itt látható ábrán, ami az enlakai (Erdély) unitárius templom kazettás mennyezetén található, rovásírásos felirattal a következő olvasható: „Egy az Isten”. Érdekesség, hogy a pásztorok számrovása egészen a XIX. század végéig fennmaradt. Az ún. rováspálcába beégették a gazda billogát (jelét), majd rávésték a legelőre kihajtott állatok számát, aztán a pálcát kettéhasították, aminek egyik felét a gazda tartotta meg, másik felét a pásztor vitte magával. Így tudtak egymással elszámolni, amikor a többhetes, hónapos legeltetés után hazahajtották az állatokat. Néhány éve őseink kultúráját felelevenítve létrehozták a rovásírók táborát. Azóta rohamosan hódítja meg a fiatalokat a régi írásmódunk szépsége, gazdagsága. Hozzánk, a szlovákiai magyar iskolákba Z. Urbán Aladárnak köszönhetően jutott el ennek híre, aki a Palóc Társaság elnökeként indított el vele kapcsolatban egy mozgalmat. Ebből már egy országos szintű verseny is kerekedett.
81
A rovásírás nem ördöngösség, viszonylag könnyen megtanulhatóak a jelek. Ha kedvet kaptál hozzá, a következő honlapon találsz gazdag tájékoztatást: http://www.rovasirokorforrai.xw.hu/ Hasonló weboldallal rendelkezik Tisza András is: http://www.irastudo.fw.hu/ Az előbbi címsorra kattintva nyílik meg előtted Forrai Sándor Rovásíró Köre. Ebben találod azt itt látható táblázatokat, amelyek segítségével elsajátíthatod őseink formás írását. A bal oldali táblázat úgy működik, hogy mihelyt rávezeted az egér mutatóját egy betűre, azonnal átváltozik rovásjelre s fordítva. Ne feledd, őseink írása még jobbról balra haladt, vagyis a mai írásunkkal ellentétes irányban! A könnyebbség kedvéért a jobb oldali táblázatban láthatod az egyes rovásjeleknek megfelelő mai magyar betűinket. Próbaként tekintsd meg az itt látható rovásírás szót rovásjelekkel! „Visszafelé” olvasd a betűsort! Ha ez a néhány sor felkeltette az érdeklődésedet, keresd meg a fenti honlapokat, böngészd át a jeleket, őseink írását, s ha már el tudsz olvasni pár szót, le tudsz írni néhány mondatot, bátran jelentkezz az évente megrendezésre kerülő rovásíró versenyre!
6.4. A kézírás és a nyomtatás A könyv minden korban nagy érték volt, s még ma is az, hiszen a könyvek őrzik meg mindazt a tudást, információt, amit az emberiség évszázadok alatt összegyűjtött. Az utóbbi évtizedekben az elektronika fejlődésének köszönhetően megjelentek az elektronikus adattárolók, az ún. elektronikus könyvek, könyvtárak. Ám a nyomtatott könyvek kora még nem járt le, s talán nem is fog soha. Egy összefűzött könyvet, amelyet kézzel lapozhatsz, mindig közelebbinek, „kézzelfoghatóbbnak” fogsz érezni, mint a számítógép képernyőjén megjelenő oldalakat. A könyvnek, ahogy mondják, egyszerűen „varázsa van”. A könyveket először még kézzel írták. Akkor, a középkorban óriási értéknek számított egy könyv. Csodás miniatűr képek, iniciálék díszítették az oldalait. Ezért nagyon sokáig tartott a megírása. Egy terjedelmesebb kódex akár évtizedekig is készülhetett, így azt akár egész életén át írhatta, festhette a művészi hajlammal megáldott szerzetes. Ezzel a munkával függ össze egy mondás, amit bizonyára már hallottatok: „körmére ég a dolog”. Ez a mondás abból az időből való, amikor a sötét kolostorokban gyertya mellett körmölték a kódexeket, a különféle hivatalos és egyházi szövegeket. Ha jobban akarták látni a leírt szavakat, a kifestendő alakokat, akkor a hüvelykujjuk körmére cseppentettek egy kis viaszt, s arra állították az égő gyertyát. Ahogy gyarapodtak a betűk, úgy fogyott a gyertya. Ha nem igyekeztek a munkával, akkor hamarabb égett le a gyertya a szorgoskodó papok körmére, mintsem befejezték volna az aznapra tervezett írni valót. Így égett a kódex írójának „körmére a dolog” vagyis a gyertya. Szerinted milyen betű olvasható ki a fenti iniciáléból? Keresd meg az iniciálé szó pontos jelentését az értelmező kéziszótárban! Mondj olyan eseteket, amikor a „körmére égett a dolog” mondást alkalmazhatod!
82
Előfordult már veled olyan eset, amikor a te „körmödre égett a dolog”? Meséld el röviden, mi volt az a dolog, s hogyan oldottad meg! A XV. század elején a nyugati polgárság körében már kialakult az igény, hogy ők is egy-egy könyv birtokosai lehessenek. Ebben az időben nálunk még nem volt „divat” az olvasás, igaz még polgárság sem igen volt, akik ezt igényelték volna. A magas rangú uraknak saját írnokaik voltak. Az írást, olvasást nem tartották úrhoz méltónak. Ez alól Mátyás király kivételt képezett. Neki hatalmas könyvtára volt, amiben több száz kódex kapott helyet. Ha követeket küldött külföldre, azok a hivatalos ügyek elintézése mellett azt is feladatul kapták, hogy vásároljanak néhány értékes könyvet. Ilyen esetet jegyzett fel Janus Pannonius, amikor a király követeként a pápánál járt. Vagy egy fél tucat kódexet vásárolt csak azon az egyetlen útján. Egy díszes kódex szó szerint aranyat, pontosabban nem is kevés aranyat ért. Ilyen sok könyvet nem sok embernek állt módjában vásárolni. Mátyás király korának egyik legműveltebb uralkodója volt, akiről már életében is legendák keringtek. Egy alkalommal az udvarában vendégeskedő pápai követet azzal kápráztatta el, hogy amikor az öntelten a pápai könyvtár gazdagságáról áradozott a magyar királynak, s ráadásul saját műveltségét fitogtatva idézett is az egyik ritkaságnak számító könyvből, Mátyás kiegészítette a pontatlan idézetét. A pápai követ ámulatba esett, hogy a magyar uralkodó nemhogy latinul tud, de még az általa idézett szöveget is ismeri. Mátyás ezek után a könyvtárába invitálta, s megmutatta neki, hogy a könyv, amelyről szó volt, nála is megtalálható. A korabeli leírások szerint a követ beszámolójában az egekig magasztalta Mátyás vendégszeretetét és műveltségét. Egy részében még azt megemlíti, hogy csupán a tisztelet mondatja vele, miszerint a római pápa után Mátyás királynak van a leggazdagabb könyvtára a világon. A rövid történet szerint akkor most kinek is lehetett nagyobb a könyvtára a követ beszámolója alapján, Mátyás királynak vagy a pápának? Keress Mátyás királyról szóló könyveket, amelyekben annak könyvtáráról is szó esik! Nézz utána, hogyan nevezték Mátyás király könyvtárát, könyveit? Az egyetemek kialakulása, a világi tudományok és a műveltség terjedése következtében az értelmiség száma gyarapodni kezdett. Ezzel megnőtt az írásbeliség, s vele együtt a könyvek iránti igény. Ezt már nem lehetett kézi másolással győzni. A XV. században a kialakuló polgárság nem engedhette meg magának, hogy kézzel írt, drága kódexeket, könyveket vásároljon. Valami megoldást kellett találni, hogy a kevésbé módosabb rétegek is könyvhöz juthassanak. A könyvnyomtatás feltalálása – ami Gutenberg nevéhez fűződik – egy csapásra megoldotta ezt a problémát. Gutenberg 1440-től olyan technológiát dolgozott ki, ahol cserélhető és mozgatható ólombetűkkel egy egész oldalt lehetett egyszerre kinyomtatni. Találmánya rövid időn belül ismertté vált Európa számos országában. Egészen a XIX. századig dolgoztak az általa kifejlesztett módszerrel. A bal oldali képen egy korabeli nyomtatósajtó látható, amelynek a jobb oldalában levő figura válogatja ki a betűket, amit keretbe raktak, majd a táblába szedett szöveget nyomdafestékkel bekenték, s az egészet rányomták a papírra. A betűket előre el kellett készíteni, ami igen nagy szakértelmet igényelt. A jobb oldali képen látható a betűöntő műhely, ahol a betűformákat ólomból
83
öntötték ki. A nyomtatásban kezdetben igyekeztek utánozni a kézírás formáját. Később egyre újabb és mutatósabb betűfajtákat készítettek. Érdekesség, hogy a ma oly gyakran használt matrica kifejezés ebből a munkafolyamatból származik. A munka a betűk megtervezésével kezdődött, vagyis a patricák kivésésével. Ezek alapján készítették el a matricákat (a betűk negatív alakját), amelyekkel a betűket öntötték ki. Mai értelemben a matrica a betűnegatív volt, amit kemény fémötvözetből készítettek. Ezekkel korlátlan mennyiségű ólombetűt lehetett kiönteni. Amikor ma bekapcsoljuk a számítógépünkhöz kapcsolt lézernyomtatónkat, eszünkbe sem jut, milyen hosszú fejlődésen ment keresztül a nyomtatás technológiája, amíg az íróasztalunkra jutott. Meg tudnál nevezni néhány modern nyomtatót? Tudod-e, hogyan működik egy tintasugaras és egy lézernyomtató? Mi lehet köztük a különbség? Nyelvhelyesség! Nálunk, szlovákiai magyarok körében a szó szerinti fordítás következtében meghonosodott a nyomda kifejezés arra az eszközre, amivel kinyomtatjuk a számítógépünkön írt szöveget. A nyomda szót azonban akkor használjuk helyesen, amikor arra az üzemre, gyártósorra gondolunk, ahol a hatalmas nyomdagépek például az újságokat nyomtatják ki. A mi otthoni számítógépünkhöz kapcsolt nyomtatásra használt tintasugaras vagy lézertechnikával dolgozó gépünket nyomtatónak nevezik. Az íráshoz, nyomtatáshoz megfelelő minőségű papír kellett a régi időkben is. Az egyiptomiak már 5 000 évvel ezelőtt papirusztekercsre írtak. Az igazi papírt azonban csak az időszámításunk kezdete környékén fedezték fel Kínában. Idejét, helyét, feltalálóját nem ismerjük. Mindössze annyi információ maradt róla, hogy a Han dinasztiában uralkodó Ho-Ti császár ideje alatt, amely a keresztény időszámítás után 105 körül lehetett, egy Tsai-Lun nevű földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta a hivatalos kérvények formáját, amelyeket már papírra írtan is érvényesként kellett elfogadni. Rendelete nagyot lendített a kínai ügyintézés folyamatában, mivel a papírra írt szövegeket könnyebben lehetett szállítani, tárolni, mint a nehéz bambusztáblákra írtakat, továbbá olcsóbb is volt, mint a drága selyem, amelyre szintén írtak, persze csak a tehetősebbek. A papír növényi rostokból készült, alapanyaga bambuszrost, különböző kínai füvek voltak, amelyhez kiegészítésként rongyhulladékot is kevertek. A papírkészítés titkát Kína évszázadokon át őrizte. Ez a titok először 751-ben került ki, amikor egy háború során kínai foglyokat arra kényszerítettek, hogy elárulják mesterségük titkát. Európában először Spanyolországban 1100 körül készítettek papírt. Magyarországon az első papíroklevél 1310-ből való. A papír alapanyaga nálunk rongy volt, amit először péppé vertek, majd vízbe merítettek, enyveztek. Utána hatalmas présbe tették, majd napokig szárították, végül méretve vágták. A képen egy papírmalom látható, ahogyan az a XVII. században nézhetett ki. A nyomtatott írás mellett a kézírás is megtartotta szerepét. Ma a leírt szövegek jelentős része nyomtatott formában létezik. Ennek ellenére a kézírásra még mindig nagy szükség van. 84
Szerinted hol használnak az emberek leggyakrabban kézírást? Te hol és milyen szövegeket írsz kézzel? Számítógéppel milyen szöveget írtál már? A kézírás rengeteget elárul az emberről. Ezzel a grafológia foglalkozik. Manapság egyre több munkahelyen kérnek kézzel írt életrajzot az álláskeresőktől. Mit gondolsz, miért kérik a munkavállalóktól a kézzel írt életrajzukat? Milyen munkahelyre pályázóktól kérhetnek kézzel írt életrajzot?
6.5. A helyesírás szerepe Szerinted miért van szükség az egységes helyesírásra? Mi lenne, ha mindenki úgy írná le az egyes szavakat, ahogy neki tetszik? A helyesírás szabályainak alkalmazásával elkerülhetjük azt, hogy írásunk félreérthető, másként értelmezhető legyen. Néha elegendő, ha csak egy betűt hagyunk ki, vagy egy összetett szó esetében máshová tesszük a kötőjelet, s máris változik a szó vagy az egész mondat értelme. Nem mindegy hogy az alábbiak közül melyik szót írjuk le abban a mondatban, amelyikben a gyümölcsszedésről van szó: megy – meggy. De még nagyobb zavart okozhat, ha a következő szóban felcseréljük a j-t az ly-nal: lakályos – lakájos. Ebben az esetben a lakáj komornyikot jelent, tehát a lakájos szóval megsérthetjük azt, aki a lakásával igyekszik nekünk imponálni. Viszont, ha valakinek a lakását akarjuk megdicsérni, akkor mondhatjuk, hogy lakása igen lakályos, tehát otthonos. Hasonlóan félreérthető helyzetet produkálhat a könyvel – könyvvel szópár is. Alkoss egy-egy mondatot a könyvel – könyvvel szavakkal! Te is ismersz olyan szavakat, amelyeknél a helyesírási szabályok figyelmen kívül hagyásakor megváltozik azok értelme? Mi lehet a különbség a helység és a helyiség, az egyelőre és az egyenlőre, a drága kő és a drágakő szavak között? A helyesírás ismerete nem csak műveltségünket tükrözi, hanem azt is, hogy mennyire vagyunk magunkkal szemben igényesek. Ha valakinek mindegy, hogyan ír, akkor az alaposan jellemzi az egész lényét, mivoltát, szellemi igénytelenségét. Fogalmazd meg röviden, hogy mit értünk valaki szellemi igénytelensége alatt! A helyesírás pontos ismerete nem csak az egyén számára lényeges. Történelem órán tanulni fogjátok, hogy a XVIII. – XIX. században az európai népek mekkora küzdelmet folytattak nemzetté válásuk érdekében. Amelyik népnek nem forrott ki az irodalmi nyelve, nem kristályosodott ki a helyesírása, az elmerült a népek forgatagában, és nem maradt meg talán még az emlékük sem.
6.6. A magyar helyesírás jellemző vonásai A magyar helyesírás betűíró, hangjelölő, latin betűs és értelemtükröző. Az alábbiakban ezeket a fogalmakat világosítjuk meg. 85
A magyar helyesírás legkisebb egységei a betűk, amelyek hangokat jelölnek. Ezért nevezzük a magyar helyesírást betűírónak. Lapozzatok vissza néhány oldalt ahhoz a részhez, amelyben az egyes nyelvekkel foglalkoztunk! Nézzétek meg, hogy milyen írásuk van például a japánoknak vagy a kínaiaknak! Ismételjétek át, mit jelent a szótagírás, a szóírás! Írásunkban minden hangot külön betűvel jelölünk. Ezt nevezzük hangjelölő írásnak. Emlékezz vissza, hogy melyik az a hangunk, amelyiknek kétféle jelölése is van! A betűk többnyire a kiejtett hangokat jelölik. A leírt betűforma ritkán tér el a kiejtéstől. Vizsgáljátok meg egy-két példán, hogy az angolban mennyire térnek el a leírt betűk azok ejtésétől! A magyarban is akadnak olyan esetek, amikor a leírt betűket másként kell ejtenünk. Ezek kimondottan a történelmi nevekben fordulnak elő. Például: Dessewffy [Dezsőfi], az aradi vértanúk egyike. De Madách [Madács] Imre neve is kitűnő példa erre az eltérésre. A magyar betűk a latin ábécé betűiből alakultak ki, ezért az egyszerű ok miatt mondjuk a magyar nyelvet latin betűsnek. Mivel a kereszténység felvétele után hivatalos írásunk latin nyelvű lett, így érthető a latin betűs eredeztetés. Helyesírásunk értelemtükröző sajátossága többek közt abban mutatkozik meg, hogy a szavakban többnyire látható a szótő és a toldalék függetlenül attól, hogy a kiejtésben lesz e mássalhangzó-változás vagy sem, valamint felfedezhető az összetett szavak esetében az összetétel határa. Például: mond-ja [mongya], jég-krém [jékkrém]. Továbbá nem lehet egyszerűsíteni az összetett szavak határán találkozó kétjegyű mássalhangzókat úgy, mintha azok hosszú mássalhangzók lennének. Pl.: jegygyűrű. Ugyanígy értelemtükröző sajátosság a kis és a nagy betűk alkalmazása köznév és tulajdonnév esetében. Pl.: szabó (foglalkozás), Szabó (vezetéknév).
6.6.1. Az egyszerű szavak elválasztása Helyesírásunknak nem a szavak elválasztása a leglényegesebb pontja, ám igen zavaró, ha az ember olvasás közben a sor végére érvre rosszul elválasztott szót lát. A magyar nyelvben a magánhangzóknak szótagalkotó szerepük van. Ez azt jelenti, hogy a szavakban annyi szótag van, ahány magánhangzó található bennük. A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot, pl.: a-u-tó-val. Az egy szótagú szavakat nem választjuk el, ami logikus, és valójában nincs is rá szükség, pl.: vár, ház. A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót átvisszük a következő szótagba, pl.: a-da-lék, ké-pek. A toldalékos szavakban is a fenti szabályt követjük, tehát a mássalhangzó a következő szótagba kerül át, pl.: há-zért, tenge-ren.
86
A kétjegyű mássalhangzókat (cs, sz, zs, ny) senki sem választja el. Épp ezért kell észben tartani, hogy a dz is kétjegyű, sőt a dzs az egyetlen háromjegyű mássalhangzónk, amit szintén nem szabad elválasztani! Pl.: bo-dza, fogó-dzik, mahara-dzsa. Ha két magánhangzó között két vagy több mássalhangzó van, akkor csak egy mássalhangzót viszünk át a következő sorba, pl.: er-nyő, ab-lak; ost-rom, part-ra. A kettőzött kétjegyű mássalhangzók esetében (pöttyös, gleccser) úgy választjuk el a szót, hogy mindkét szótagban kiírjuk a kétjegyű mássalhangzót, pl.: pöty-työs, glecs-cser. Nem szabálytalan, csupán kissé zavaró, ha úgy választanak el egy szót, hogy a sor végére vagy elejére csak egy magánhangzó kerül, pl.: a- utó, e- hetnek, amerika -i. Az első egy betű már igazán átkerülhet az egész szóval együtt az új sorba, illetve az utolsó egy magánhangzó még elfér az előző sor végén. Jobban fog kinézni, és nem lesz zavaró a szövegértelmezés során. A számítógép szövegszerkesztőjében ritkán választjuk el a szavakat. Erre csak akkor van szükség, ha egy igen hosszú szó kerül a sor végére, ami automatikusan átugrik a következő sorba. Ezzel a fenti sor elég „foghíjas” lesz, vagyis nagy lesz a szavak közötti távolság. Ez szintén nem szabálytalan, ám kissé zavaró, ha az egész szöveget nézzük. Ha ilyen esetben elválasztjuk a szót, előfordulhat, hogy egy újabb szerkesztés (pl.: szótörlés, beszúrás) következtében az elválasztott szó a következő sor közepére fog kerülni, és benne fog éktelenkedni az immár feleslegessé vált kötőjel. Hogy ezt elkerüljük, alkalmazzuk az ún. finom elválasztást! A „finom elválasztás” úgy működik, hogy a szó elválasztása során a kötőjellel egyszerre lenyomjuk a CTRL billentyűt is. Ezzel a módszerrel nyugodtan átszerkeszthetjük kész szövegünket, s ha az elválasztott szavunk a következő sor közepére is kerül, a kötőjel automatikusan eltűnik. Ha viszont az eredetileg elválasztott szó újra a sor végére kerülne, akkor megint elválasztja a hosszú szót ott, ahol azt először már egyszer megtettük.
6.6.2. Az összetett szavak elválasztása, írása Az összetett és az egyszerű szavak elválasztásában csak akkor van eltérés, ha az összetett szót az összetétel határán szeretnénk elválasztani. Az összetett szavakat ott választjuk el, ahol a két szó határa van, pl.: könyv-jelző. Még akkor is oda tesszük a kötőjelet, ha az elválasztás nem esik egybe a szótaghatárral, pl.: szem-üveg és nem sze-müveg. Ha igekötős igét akarunk elválasztani, akkor azt is hasonlóan tesszük, tehát azt is az összetétel határán választjuk el, pl.: szét-ágazik és nem szé-tágazik, fel-ugrik és nem fe-lugrik. Az összetett szavak írásakor a hosszabb szavak esetében kötőjelet kell kitennünk. Ha csupán két szóból áll az összetett szó, akkor ez a szabály nem érvényes. Akármilyen hosszú is legyen a két szóból álló összetett szó, mindig egybeírjuk. Ha az összetett szó három vagy több szóból áll, akkor már meg kell számolnunk a benne levő szótagokat. Ha meghaladja a 6 szótagot, akkor a logikai határra tesszük ki a kötőjelet, pl.: időjárás-jelentés, autóbusz-megálló.
87
A logikai határ alatt azt értjük, hogy ne változzon meg az összetett szó jelentése a kötőjelezéssel, pl.: az idő-járásjelentés elválasztás esetében mi az idő valamiféle járásjelentéséről, múlásáról számolnánk be, s nem pedig az időjárásról. A 6 szótagos határ kizárólag csak a szótőre és a képzőkre vonatkozik. Ragokat, jeleket nem számolunk bele ebbe a 6 szótagos határba! Pl.: csapatösszevonásokkal – a csapatösszevonás 6 szótag, ám utána már csak a többes szám jele és egy rag kapcsolódik a szóhoz, amiket nem számolunk a 6 szótagos határhoz. Ebbe a 6 szótagba nem számoljuk bele az egy szótagos igekötőket sem (pl.: rá-, fel-, ki-, le-), csak azokat, amelyek kettő vagy netán több szótagból állnak (pl.: össze-, vissza-, bele- stb.). Szótagold a következő szavakat, majd fogalmazd meg a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyekről a fentiekben tanultál! országaikat, délig, kertajtó, brindza, vasútállomás, pénzért, lajstrom, fogódzik, veszéllyel Keress olyan összetett szavakat, amelyek négy szóból lettek létrehozva, majd írd le helyesen a kötőjeles formáikat! Hányféleképpen lehet elválasztani a következő szavakat: legelőre, fejedelem? Fűzz mindkét szó eltérő elválasztásához rövid magyarázatot, hogy mi a jelentésük a fenti szavaknak, ha másként választjuk el őket! Mondatba is foglalhatod őket.
6.6.3. A keltezés A dátumokat sokféleképpen lehet leírni. Az évszám, a hónap és a nap után (ha azokat számokkal írjuk) általában pontot kell tennünk (2008. 9. 1.). A magyar nyelvben ugyanis az évszámot, hónapot, napot sorszámnévként használjuk. Erre konkrét példát a régi szövegekben találhatunk, ahol a következőképpen határoztak meg egy évszámot: „az Úr ezerötszázadik évének hatodik havában s annak tizedik napján”. Más nyelvekben, mint például a szlovákban, az évszámot tőszámnévként használják, és a nap, hónap után írják, a végén pont nélkül ( 1. 9. 2008 ) Az évszám után azonban mi sem teszünk mindig pontot, mint például a következő esetekben: • • •
• •
ha az évszámot névutó követi: 2008 után, ha az évszám önmagában áll: 2008, ha az évszám az utána következő szó birtokos jelzője, tehát a bizonyos évnek a tavaszán, hónapjában: 2008 tavaszán, 2008 augusztusában, (de a következő esetben az évszám után már pontot kell tenni: 2008. augusztusban, mivel itt már arról van szó, hogy hányadik év melyik hónapjában történt valami) az évszámot és a napot jelölő számnevekhez a toldalékok pont nélkül és kötőjellel kapcsolódnak: 2008-ban, augusztus 20-án, a hónap első napja, tehát elseje számmal írva j betűs toldalékot kap: szeptember 1-je, január 1-jén, június 1-jei.
Sose írd ki a kötőjel után a -dik toldalékot, akár évszámot írsz, akár csak sorszámnevet!!! A sorszámnév jelölésére ugyanis ott van a pont. (helytelen: 2008-dik, helyesen: 2008.) Sorold fel azokat a keltezési formákat, amelyeket ismersz! Gondolj a számítógépben használt változatokra is! 88
Írd le a születésnapod dátumát többféleképpen!
6.7. A helyesírás torzulásai az SMS és email szövegekben A helyesírást nem ismerik egyformán az emberek. Azonos mélységben, mértékben nincs is rá szüksége mindenkinek. Alapvető helyesírási ismeretekkel azonban valamennyi magyar anyanyelvű embernek rendelkeznie kell. Nem azért van rá szükség, hogy az iskolában ne kapjunk miatta rossz jegyet, hanem azért, hogy felnőtt korban, a mindennapi kommunikációban megértsük egymást, és ne fordulhassanak elő félreértések egyes szavak, kifejezések pontatlan írása miatt. Talán már hallottátok azt a mondást, hogy „egy nyelvet beszélünk”. Bizony, egy nyelvet beszélünk, és azonos módon kell azt használnunk írásban is. Az „egy nyelvet beszélünk” szólást különféle helyzetekben használhatják. Milyen helyzetekben tudod elképzelni ennek említését? Mondj példát arra, amikor ezt a szólást hallottad, esetleg használtad, vagy használhatnád! Az embert nem csak a szép, szabályos betűvezetése, tehát a kézírása jellemzi, hanem a leírt szövegének helyessége, szabályossága is. Ha az ember egy helyesírásilag is kifogástalan szöveget nyújt be valahová, mondjuk egy hivatalos ügyben, teljesen másképp viszonyulnak hozzá, mintha egy helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól hemzsegő szöveget adott volna be. Manapság terjedőben van az ún. SMS-nyelv, ami abban tűnik ki, hogy a lehető legtöbb helyen vét a helyesírási szabályok ellen. A megnevezés a rövid szöveges üzenetek (SMS) írásmódjából származik, mivel a mobiltelefon apró kijelzőjén takarékoskodni kellett a hellyel, s a lehető legrövidebben, legegyszerűbben akarták elküldeni az üzeneteket. Ebből kifolyólag rövidültek, torzultak a szavak, maradtak ki betűk, néha még szóközök is. Például: Ebszünet, ami ebédszünet akart lenni, de aki nem tudta, miről van szó, az nyugodtan kutyamentes időszakra is gondolhatott volna. Nemeheteki, vagyis nem mehetek ki, csak így több helyet foglalt volna a mondat. Ebben a példában még egy kis fantázia is felfedezhető, mivel csak azokat a betűket hagyta ki az illető, amelyekből egy már volt egy a szóban. A nemtom, a nem tudom szavak összeírását jelenti. Itt már nincs szó ötletességről. Ez már valami más, amit nem illik leírni. Gyakran humoros, kétértélmű szövegek jöttek ily módon létre, ami egyre több követőre talált. Ez a fajta írás lassan átterjedt a számítógépes elektronikus levelezésbe is vagyis az emailekbe. A helyesírást nem ismerő emberek el tudtak bújni az effajta levelezési stílus mögé, mert egyáltalán nem kellett, nem kell a helyesírásukra ügyelniük. Ha óriási bakit vétettek az írásban, azt feltételezhették, akarattal történt, mert az illető sietett, esetleg jópofáskodott. Ez a fajta írás a műveltebb körökben azonban teljesen mást közvetít a címzettek felé: igénytelenséget, nemtörődömséget, sőt műveletlenséget is. Szerinted milyen körökben engedheti meg magának az ember, hogy ne sokat törődjön az írásával, helyesírásával? Indokold meg válaszodat!
89
Ha valaki szórakozásból forgatja ki a szavak értelmét azzal, hogy megváltoztatja írásukat, helyesírásukat, az csak ritkán és nagyon szűk baráti körben engedhető meg. Különben az ember lejáratja magát mások előtt. Balázsi Géza, kitűnő magyarországi nyelvész az egyik nyelvművelő tévéműsorában behatóan foglalkozott ezzel a rohamosan terjedő nyelvi egyszerűsödéssel. Míg pár éve elítélően nyilatkozott róla, mostanra kissé megváltozott a véleménye. Szerinte, ha egy ilyen nyelvi ferdítésben fantázia fedezhető fel, ami nem vét túlzottan a magyar nyelv természetes szabályai ellen, akkor megengedhető a használatuk. Azzal érvelt, hogy a nyelv állandó változásban van, s bizony ez is egyfajta változás, amit bizonyos mértékig el lehet, sőt el kell fogadni. De azért ne vigyük túlzásba! Bizonyára te is gyakran ellátogatsz egy chat oldalra, írsz SMS-eket, sőt emaileket, ahol nem mindig ügyelsz a helyesírásra. Sorolj fel néhány általad ismert nyelvi ferdítést, amivel eddig találkoztál! Mi a véleményed arról, hogy ezek közül melyeket lehetne elfogadni, úgymond hivatalosan is használni, és melyeket nem?
6.8. A helyesírási szótárak, könyvek nyomtatott és elektronikus formái A helyesírási szabályzatunk 11. kiadása 1984-ben jelent meg. Azóta sokat fejlődött, változott a világ, új fogalmak jöttek létre, amiket meg kellett nevezni, és helyesírásukat is szabályozni kellett. Ez tette szükségessé, hogy 1994-ben a könyvben levő példaanyagot korszerűsítsék, a kornak megfelelőre cseréljék. Közben szókészletünk, egyéni szókincsünk is bővült, ezért a szótári részt is ki kellett egészíteni, amire 1999ben került sor. Ezek a változtatások azonban nem jelentik azt, hogy az 1984ben megfogalmazott helyesírási szabályok megváltoztak volna. Az itt látható képen a 2004-ben kiadott A magyar helyesírás szabályai borítója látható. Ha nem ugyanez a kinézetű könyved van, akkor csak arra ügyelj, hogy mindenképpen a 11. kiadás legyen a birtokodban, mert a korábbi kiadások már legalább negyed évszázada elavultak! A helyesírási alapfogalmakkal mindenkinek tisztában kell lennie, ám az alaposabb helyesírási ismeretekre nincs egyformán szüksége mindenkinek. Teljesen mások az elvárások egy kisiskolástól, gimnazistától, illetve egyetemistától, valamint egy tanártól, titkárnőtől vagy szakmunkástól. A különféle szakmákban dolgozó embereknek eltérőek az igényeik a helyesírás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. A helyesírási szabályzatból nem lehet – és nincs is szükség – minden dolgot a fejben tartani. Az alapfogalmakat ismerve azt kell tudni, hogy amire szükségünk van, azt hol és hogyan találjuk meg a szabályzatban. Ha megvan a családban A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása, akkor lapozz bele, s nézd meg, hogyan lehet benne egy kívánt szó helyesírását, vagy egy nyelvi szabályt kikeresni! Ha még netán nem lenne a családban ilyen könyv, kérd meg szüleidet, vásárolják meg számodra, mert szükséged lesz rá! A magyar helyesírás szabályai négy fontos részből áll: a) Előszó – fontos tudnivalók a könyv használatáról itt olvashatók. b) Szabályzat – a magyar helyesírás szabályai pontokba szedve és témakörönként csoportosítva tekinthetők végig.
90
c) Szótár – betűrendbe sorakoztatva a leggyakoribb szavak, szókapcsolatok helyesírását láthatjuk ebben a részben. d) Tárgymutató – itt kaptak helyet a nyelvtani jelenségek szintén betűrendes címszavakba sorolva, mellettük utalások találhatóak a megfelelő helyesírási szabálypontokra. Ha olyan számítógépet használsz, amelyen a magyar szövegszerkesztő van telepítve, akkor találsz benne egy magyar helyesírás-ellenőrző programot is. Ezt beállíthatod automatikus futtatásra, de kézzel is indítható. Ezt a felső menüsorban az eszközök címszó alatt találod. Ha rákattintasz, máris egy táblázatban jeleníti meg az első javaslatát a feltételezett hiba elhárítására. Az itt látható képen azt javasolja, döntsük el, miként gondoltuk a zölddel jelölt szó használatát. A mint előtt ugyanis abban az esetben nem kell vesszőt tennünk, amikor a megfelelő szó végére -ként toldalékot is tehetnénk. A mint elé csak összehasonlításkor teszünk vesszőt. (Pl.: Olyan volt, mint egy varázslat.) A Javaslatok feliratú táblában magyarázatként, segítségként ezt kaptuk. Így el tudjuk dönteni, hogy kell-e a mondatunkba a megjelölt helyre a vessző vagy sem. A számítógép szövegszerkesztőjének helyesírás-ellenőrző programjára azért nem ajánlatos teljes mértékben rábízni magunkat, mivel számtalan hiba rejtőzött el benne. Sokszor helytelen tanácsokat ad a szöveg ellenőrzése során. Leggyakoribb hibája, hogy olyan helyen javasol vesszőt a mondatban, ahol arra egyáltalán nincs szükség, sőt kimondottan helytelen, és megváltoztatná a mondat értelmét is. Továbbá az egybeírás jelent még neki hatalmas problémát. A program készítői betáplálták azt a formát, amikor két szót egybe lehet írni mint összetett szót, illetve igekötős igét, ám a program az összes hasonló kinézetű szót egybeírásra javasolja. A szövegszerkesztő helyesírásellenőrző programja leginkább azért jó, mert pirossal jelzi, ha az ember véletlenül kihagyott egy betűt. De még itt sem árt ellenőrizni a gép javaslatát, mert ha a gép úgy ítéli meg, hogy az általunk leírt (betűhiányos) szó nem mond ellent egy lehetséges „új” magyar szó létrehozásának, akkor nem figyelmeztet a betűkihagyásra. Vagy ha a betű kihagyásával nem is hozunk létre egy új magyar kifejezést, mert a betű elhagyásával már létezik egy ilyen, akkor sem figyelmeztet. Ilyen esetek például: egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, hoz – hozz, mond – mondd, ellehet dobni – el lehet dobni stb. Keresd meg, hogy a fenti táblázatban nincs-e olyan rosszul leírt szó, amit a program nem vett észre, pedig egyáltalán nem oda való, sőt értelmetlenné tette az egész mondatot!
91
Az alábbi példában viszont egy tudatosan leírt hibás szót nem vett észre a gép. Helyette egy olyan dologra hívta fel a figyelmünket, amit a program értelmezett rosszul. A gép valóban „gépiesen” döntött, amikor az egyenlőre szót törlésre javasolta, mivel úgy értelmezte a felsorolt példákat, mint egy összefüggő mondatot, amelyben az egyelőre szót kötőszóként értelmezte. A Javaslatok címszó alatt felajánlott ugyan egy rövid magyarázatot, hogy milyen esetben lehet az egyenlőre szót használni, amit a javára írhatunk. Ám helyettünk akkor sem tud gondolkozni ez a program. Így nem marad más hátra, magunknak kell átnéznünk a leírt szövegünket, amíg jobb, tökéletesebb program nem készül munkánk könnyítésére. Cáfold meg a számítógép helyesírás-ellenőrző programjának javaslatát, hogy az egyenlőre szó helyesen van írva! Alkoss mindkét szóval megfelelő mondatot! Keresd meg az utóbbi táblázatban, hogy melyik lesz az a helytelenül leírt szó, amit viszont a helyesírás-ellenőrző program nem fedezett fel, tehát nem jelölt meg újbóli rákattintás után sem! Indokold meg, miért van helytelenül írva az a keresett szó! A magyar helyesírás szabályainak elektronikus formája is létezik, amit kikereshetünk az Interneten, de létezik egy kitűnő CD-lemez, amelyen többek között ez is megtalálható. Az Anyanyelvi könyvespolc című adattárolóról van szó, amely közel félmillió szóval dolgozik, és tartalmazza az Idegen szavak szótárát, az Értelmező kéziszótár, a Szinonima szótár és A magyar helyesírás szabályai teljes anyagát. Az elektronikus könyv fejezetei között harmadikként kapott helyet a helyesírási szabályok gyűjteménye példákkal együtt, valamint a helyesírási kéziszótár. A tárgymutató, illetve a szabályok szövegét kiválasztva jutunk el a helyesírási szabályok részletes leírásához. Ha egy konkrét szó helyesírásában vagyunk bizonytalanok, akkor a Helyesírási kéziszótár alatt a kifejezésekre kattintunk, majd beírjuk a megjelenő üres mezőbe a keresett szót (akár helytelenül is), s máris előttünk terem a szó pontos helyesírása. A helyesírási kéziszótár abban különbözik a helyesírási szabályzat fejezettől, hogy itt nincs magyarázat, csupán a szó helyesen írt alakját tekinthetjük meg. Ebben a részben 108 472 szó, illetve azok további toldalékos formáit találjuk. Így összesen csaknem negyedmillió szó között kereshetünk. Mivel egy művelt ember szókincse megközelíti a 25 000 szót, így nem kell attól tartani, hogy olyan szót keresnénk, ami itt nem található meg.
92