1. A tevékenység megnevezése A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutató C1 pontjával)
Ovi-suli program 7a. Legalább kettő eddig hiányzó, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek és szüleik számára biztosított pedagógiai szolgáltatás hozzáférésének biztosítása.
2. A tevékenység időtartama (hónap)
20 hónap
3. A tevékenység kezdetének időpontja
2013. 04. 01.
4. A tevékenység befejezésének 2015. február 28. időpontja 5. A tevékenység Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk, Nyírcsaholy. Győrtelek, Hodász, helyszíne(i)1 (település, Ököritófülpös. intézmény, stb.) 6. A tevékenység gyakorisága
2
Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal Tevékenység szünetel: 2013. július 15-augusztus hó, 2014. július 15-augusztus hó
7. A tevékenység célja, kapcsolódása a projekt általános céljához
A tevékenység a pályázati útmutatóban előírt, kötelezően megvalósítandó projektelem.
a.
A hátrányos helyzetben élő 3 -7 éves gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához. b. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő programunkkal a gyerekek esélyeinek növelése, hogy mire elkezdik az iskolát, csökkenjenek hátrányaik hasonló korú társaikhoz viszonyítva. c. Hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő szolgáltatások, az intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái. d. Javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei. 8. A tevékenység indoklása a szükségletfelmérés alapján
A Mátészalkai Kistérségben óvodába járó gyerekek többsége hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen beilleszkedő gyerek. A szociokulturális hátránnyal induló gyerekek fejlesztő segítség nélkül iskolai és később társadalmi kudarcoknak vannak kitéve. Az a tapasztalatunk, hogy az ingerszegény környezetük miatt nem elég az óvodai foglalkozás, hanem még azon felül kell
1
Kérjük, valamennyi helyszínt sorolja fel, ahol a tevékenység megvalósul, nevezze meg az érintett település(eke)t, intézményeket! 2 nem folyamatos tevékenységek esetében, pl. hetente, kéthetente, stb.
őket támogatni, hogy iskolába kerülve közel azonos feltételekkel induljanak társaikhoz képest. Magas a csoportlétszám, sok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Értelmi és neveltségi szintjük nagyon eltérő. Ezek a problémák a tanulási folyamatokban a foglalkozásokon nagy feladatot rónak az óvodapedagógusokra, folyamatosan differenciálniuk kell. A Kistérségben működik a Pedagógiai szakszolgálat, utazó pedagógusokkal. Kevés a szakember. Logopédus és pszicho pedagógus vizsgálja az iskolaköteles és problémákkal küzdő gyermekeinket, ezek útmutatásai alapján fejlesztik a gyerekeket az óvodapedagógusok. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya is igen magas: az összes óvodában arányuk közel 40%, és 2009-hez képest 2,5 százalékpontos emelkedést mutat.
Összesen
53
sajátos
nevelési
igényű kisgyerek jár az óvodákba, és látható, hogy számuk 2009-hez képest megkétszereződött.
18. táblázat: A kistérség óvodáiba járó gyerekek, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, 2009, 2011
OM azonosító
település
óvodások száma (fő)
hátrányos helyzetű óvodás gyerekek* száma (fő)
aránya (%)
halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyerekek* száma
aránya (%)
sajátos nevelési igényű gyerekek száma (fő)
33216
Fábiánháza
67
52
77,6
44
65,7
0
33509
Győrtelek
53
46
86,8
37
69,8
0
201240
Hodász
123
99
80,5
73
59,3
0
33514
Mérk
67
55
82,1
34
50,7
0
33228
Nagyecsed
248
191
77,0
132
53,2
3
33229
Nyírcsaholy
102
81
79,4
64
62,7
0
33522
Ököritófülpös- Rápolt
81
66
81,5
54
66,7
2
741
590
80,7
438
61, 1
5
2011. év összesen
A védelembe vett gyerekek aránya szintén magasnak mondható: 458 gyerek érintett, a 18 év alattiak 3,5%-a. A védelembe vett gyermekek több, mint fele az ovisuli programba kiválasztott 7 településén él. Ha összehasonlítjuk a kistérség és az országos adatokat a védelembe vett gyermekek arányát tekintve, az országos arányok a kistérségi arányhoz viszonyítva közel egy százalékponttal elmaradnak. A táblázatból kiderül, hogy a veszélyeztetett gyermekek számát tekintve települések
esetében
a
legmagasabb
(70-71
%)
az
arány.
Nagyecsed és Fábiánháza
Rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményben 8949 gyerek részesül a kistérségben. Arányuk a 18 év alattiakra vetítve közel 70%, ám itt fontos megjegyezni, hogy a szabályozás lehetővé teszi ennél idősebb korosztály esetében is
ennek az ellátásnak a nyújtását, így az arányosítás nem állja meg teljes egészében a helyét. Az ovisuli programba kiválasztott települések esetében az ott élő gyermekek számához viszonyítva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya 65-86% között alakul. Óvodáztatási támogatásban 817 gyerek részesül, legnagyobb számban a kistérségben Hodászon.
A veszélyeztetett, a védelembe vett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, az óvodáztatási támogatásban részesülő, és szakellátásban nevelkedő gyerekek száma, 2011. december 31. (jegyzői adatlapok alapján)
település
0-17 évesek száma (fő)
aránya (%)
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményb en részesülő gyerekek száma (fő)
veszélyeztetett gyerekek*
védelembe vett gyerekek*
száma (fő)
száma (fő)
aránya (%)
állami óvodáztatási gondoskodás támogatásban keretében, részesülő szakellátásban gyerekek nevelkedő száma (fő) gyerekek száma (fő)
1 Fábiánháza**
393
278
70,7
16
4,1
296
42
27
4 Győrtelek
368
76
20,7
12
3,3
312
27
7
5 Hodász
865
88
10,2
38
4,4
627
121
22
1 Mérk 0
371
na
na
6
1,6
321
na
na
1 484
1 059
71,4
128
8,6
1 129
98
40
1 Nyírcsaholy 3
531
37
7,0
17
3,2
368
60
0
1 Ököritófülpös 8
460
41
8,9
19
4,1
381
42
11
4 472
1 579
32
236
3,5
8 949
817
239
1 Nagyecsed 2
Összesen
* A 0-17 évesek arányában **Fábiánháza és Nyírkáta esetén a 18 év alattiak számára vonatkozó adatok a 2010. évre vonatkoznak
9. A tervezett tevékenységek leírása:
Az iskolába menő gyerekek számára kis csoportban történő és egyéni, differenciált fejlesztő foglalkozásokat végzünk. A program beindításához a személyi feltételek adottak, a Kistérségben élő és dolgozó fejlesztőpedagógus, drámapedagógus, mozgásfejlesztő pedagógus bevonásával történik a fejlesztés. A gyerekeket külső szakember bevonásával kiegészítő fejlesztésbe is bevonjuk, a hét két napján játékos fejlesztő foglalkozások alkalmazásával. A szakemberek olyan játékokat, tevékenységeket végeznek, amelyekre alig van lehetőség a napi nevelőmunkában. Ilyenek, mint drámajáték alkalmazása drámapedagógus bevonásával, mozgásfejlesztés, nyelv-és beszédfejlesztő játékok, gyakorlatok szakember (nyelv-és beszédfejlesztő, ill. logopédus, pszicho pedagógus)
bevonásával. A gondolkodás fejlesztése társasjátékok, „Okoskocka” alkalmazásával a képességek fejlesztésére az egyéni adottságok figyelembevételével történik.
10. A tevékenységgel érintett célcsoport bemutatása
I. Szöveges bemutatás3
A Kistérségben kevés a munkahely és magas a hátrányos helyzetben élő lakosság száma. A lakosság többségének jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól, teljes családok esnek ki a munkaerőpiacról, gyakran egyetlen megélhetési forrás a szociális támogatás. A rossz anyagi helyzet sajnos rányomja a bélyegét a családban nevelkedő gyermekek pszichés fejlődésére. Magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A helyzetet még súlyosbítja, hogy sok a csonka családban felnövő, iskolázatlan szülők gyermekeinek száma is. Ezen gyermekeknek az életük során jóval kevesebb az esélye a képességeik kibontakoztatására, a szegénységből és a társadalmi hátrányos helyzetből való kiemelkedésre.
II. Összefoglaló tábla4
A sorok száma bővíthető!
A tevékenységgel érinett célcsoport Soszám a
Létszáma összesen (fő)
Megnevezse
I.
Közvetlen célcsoport
1.
A szolgáltatással gyermekek száma
elért
741
Aránya a kistérségben (%)
29
5
hátrányos helyzetűek aránya a célcsoportban (%) 6
81
2.
3
Demográfiai, szociokulturális jellemzők, stb. A sorok száma szükség szerint bővíthető 5 A tevékenységgel érintett egyes célcsoport(ok) létszáma a célcsoport(ok) kistérségi létszámához viszonyítva. 4
6
Amennyiben releváns.
II.
Közvetett célcsoport
1.
A programban részt gyermekek családjai
vevő
700
11,36
81
2. 3
11. A tevékenység célcsoportja hány százalékát éri el?7 a kistérségi központban
0
a kistérségi központon kívüli településeken
100
%
12. Mutassa be, hogyan vonja be a célcsoportba a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekeket és/vagy családjaikat!
Szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel a programot, illetve arról, hogy a gyerekeket milyen szempontok alapján választjuk ki. Tájékoztatjuk őket a program fontosságáról, kérjük az együttműködésüket, a segítségüket. Folyamatában egyénileg is mindig tájékoztatjuk őket a gyermeke előmeneteléről, fejlődéséről.
13. Résztevékenységek felsorolása és leírása (A résztevékenységek felsorolásának és részletes tartalmi ismertetésének a költségtervezéshez is elegendő információt kell szolgálnia) A sorok száma bővíthető!
A résztevékenységek Sorszáma
1.
Megnevezése
A gyerekek fejlesztése
Leírása
Mikro csoportos és egyéni fejlesztések (Komplex foglalkozások szervezésével.) Nagymozgás fejlesztése Szem-kéz, szem-láb, koordinációs gyakorlatok Testséma fejlesztés
7
Az útmutató C1 pontjában foglaltak szerint A kötelezően választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a települések, azok lakóinak, illetve érintett
korosztályainak legalább 30, az ózdi kistérség esetében legalább 10 százalékára.
Finom motorika fejlesztése Gondolkodás fejlesztése Emlékezet fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Figyelemkoncentráció fejlesztése Térségi óvodapedagógusokkal 3 havonta szakmai tapasztalatcsere, jó gyakorlatok bemutatása.
2.
Együttműködések között
3.
Együttműködés a szülőkkel
Családi programok szervezése, együttes tevékenységek havonta 1 alkalommal. Társasjátékok, gondolkodást fejlesztő játékok, családi versengések.
4.
Együttműködés a szakemberekkel.
Fejlesztőpedagógusok és óvodapedagógusok folyamatos kapcsolattartása tapasztalatcserék formájában.
a
pedagógusok
Óvoda-iskola átmenet megbeszélésen részvétel a programban részt vevő pedagógusok számára.
13.Mutassa be, milyen módszerekkel kívánja a tervezett tevékenységeket megvalósítani! A sorok száma bővíthető!
A résztevékenységek Sorszáma
Megnevezése
Alkalmazott módszer
Beszélgetés, bemutatás, tapasztaltatás, gyakorlás, alkalmazás, összefüggések megláttatása.
1.
A gyerekek fejlesztése.
2.
Együttműködések között.
3.
Együttműködés a szülőkkel.
segítségadás
4.
Együttműködés a szakemberekkel.
Értékelés, megbeszélés.
a
pedagógusok
Tapasztalatcsere, együttműködések, jó gyakorlatok.
14. A tevékenység eredményei és számszerűsíthető indikátorai Kérjük, adja meg a tevékenység kimeneti- és eredményindikátorait, valamint ezek forrásait! A sorok száma bővíthető!
Az indikátorok Sorszáma
Megnevezése
Mértékegysége
Mennyisége
Forrásai
I.
Kimeneti indikátorok
1.
A programokba bevont gyerekek száma.
II.
Eredményindikátorok
1.
A programba bevont hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH és HHH) gyerekek száma.
fő
450
Nyilvántartások, munkanapló, jelenléti ív, fotó
fő
134
Nyilvántartások, jelenléti ív, munkanapló, fotó
15. A megvalósításban részt vevő személyek (a sorok száma bővíthető) Funkció (pl. Fő Megbízás Feladat projektvezető, időtartama (tólpénzügyi szakértő stb.) ig év, hó és havi óraszám) 1. Fejlesztő 2013. 04. 01. – 2014. 32 Differenciális, egyéni és csoportos fejlsztés, szakemberek 02.28. felzárkóztatás (pszichopedagógus , 112 óra fejlesztőpedagógus , mozgásfejlesztő pedagógus, gyógypedagógus
16. A megvalósításban részt vevő partnerek (a sorok száma bővíthető) A partner Hány Az együttműködés Feladata megnevezése fővel időtartama (tól-ig vesz év, hó és havi részt? óraszám) 7 kapcsolattartás, együttműködés, Bevont települések 2013. 04. 01 – általános iskolái 2015. 02.28., 5 óra tapasztalatcsere 17. Kapcsolódás más tevékenységekhez
Kapcsolódik a gyerekházak, gyerekház szolgáltatásokhoz, valamint az óvodai szakmai módszertani műhely működéséhez. 18. Mutassa be, hogyan vonja be a területileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot a tevékenység megvalósításába! A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel esetmegbeszélést tartunk, ezen a több irányból érkező hatékonyabb segítség a cél. Szakmaközi megbeszéléseket tartunk, ahol közösen egyeztetjük a gyerekekkel és családjaikkal való feladatainkat.
