2. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 29

2. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.01.06-10.

2014.01.06. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. Sz. + 2 fő

Információ:

Emberölés bűntette

2014.01.06.

09:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 júliusában B. Sz. I.r. vádlottat emberölés bűntette miatt 11 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. S. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés vétsége és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 9 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. K. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. J. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Fk. B. A. V.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete, társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége miatt 2 év fk. Börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék megállapította, hogy II. és V.r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen I.r vádlott és védője felmentésért, II.r. vádlott és védője felmentésért, másodlagosan enyhítésért, V. r. vádlott védője téves minősítés, részbeni felmentés és enyhítés érdekében fellebbeztek III. és IV. r. vádlottak az ítéletet tudomásul vették. A bíróság által megállapított tényállás szerint a B. és G. család között évek óta haragos viszonyban van egymással 2010 áprilisában a B. család egyik tagja bejelentést tett a borsodnádasdi rendőrségre, hogy egyikőjük autójának ablaküvegét betörték és a lakásukon meg akarják őket támadni. A rendőrség a bejelentés alapján kivonult Arló településre. A rendőrjárőrök érkezése előtt I., II., III., IV. és V. r. vádlott és még több családtag is elindultak a G. család arlói házához hogy a sérelemért elégtételt vegyenek. A vádlottak útközben kerítés léceket tördeltek ki és vettek magukhoz. A. Pné és B. E. sértettek egy másik ház kapujában hallották a vádlottak közeledését. Kölcsönösen kiabálni kezdtek, majd II.r. vádlott a kerítésléccel bántalmazta B. E. sértettet, ezután V.r. vádlott fejbe vágta A. Pné sértettet, aki a földre rogyott. Az V. r. vádlott tovább bántalmazta mindkét asszonyt, majd a vádlottak elhagyták a helyszint és továbbmentek Id. G. J. házához. A sértetteket az ózdi kórházban ellátták, majd hazaengedték. Amikor II.r. vádlott odaért Id. G. J. sértetthez társaival, a sértett egy szúrásra alkalmas eszközzel a bal lábán megszúrta II.r. vádlottat, aki a földre esett. Ezek után a vádlottak valamennyien és még több családtagjuk is betódult G. család udvarára és kölcsönösen szidalmazták egymást, kövekkel, féltéglákkal dobálóztak, minek következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okoztak egymásnak. Id. G. Jsértettet B. Sz. I.r. vádlott beszorította egy kisteherautóhoz, II.r. vádlott pedig ütlegelni kezdte az idős embert. II.r. vádlott ekkor rákiáltott a fiára, I.r. vádlottra, hogy „ öld meg”, mire I.r. vádlott a nála lévő, házilag lándzsává alakított fémcsővel bal oldalán megszúrta a sértettet. A helyszínre érkező mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

2 / 29

Debreceni Ítélőtábla L. T. Zs. + 4 fő

Információ:

Emberölés bűntette

2014.01.06.

09:00

Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 márciusában L. T. Zs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, emberölés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette és 5 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a fegyházból leghamarabb 30 év után bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottat az ellene kifosztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Fk. L. D. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás kísérlete, bűnsegédként elkövetett rablás kísérlete, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 4 év 6 hónap fiatalkorúak börtönére és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Debreceni Városi Bíróság korábban kiszabott próbára bocsátást megszüntette a bíróság. L. Cs. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás kísérlete, bűnsegédként elkövetett rablás kísérlete, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 10 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Vásárosnaményi Városi Bíróság korábban kiszabott 3 hónap börtön végrehajtását is elrendelte a bíróság. B. G. IV. r. és Fk. V. Gy. V. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntette, segítségnyújtás elmulasztásának vétsége és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ügyész I. II. III.r. vádlott terhére a vádbeli minősítés megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása miatt, míg IV. és V.r. vádlott tekintetében megalapozatlanság okán, felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésér fellebbeztek. IV. és V. r. vádlott az ítéletet tudomásul vették. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott, aki fél évvel korábban szabadult összbüntetési ítéletéből 2011 januárjában elhatározta, hogy a 60 esztendős N. J. illetve a 80 éves N. M. sértettek hajdúhadházi házához megy és onnan pénzt, értékeket visz el, akár annak árán is, hogy a sértettektől azt erőszakkal elveszi. I. II. III.r. vádlott bemásztak a sértettek házának udvarára. N. J. sértett hallva a kutyák ugatását, kiment az udvarra, ahol a vádlottak körbeállták és I.r. vádlott egy bottal fejbe vágta az idős embert, majd a II. és III.r. vádlottak is bántalmazni kezdték és a már földön fekvő sértettet megtaposták. A kiabálásra N. M. sértett is kijött a házból, I. r. vádlott nagy erővel őt is fejbe vágta. Az idős asszony a földre zuhant, majd eszméletét vesztette. Ezt látva II. és III.r. vádlott megijedt és elszaladt. I.r. vádlott bement a házba és magához vett egy pénztárcát, amiben 5500 Ft volt és a hűtőből 2 db fagyasztott csirkét. Ezután III.r. vádlotthoz ment és az elkövetéshez használt ruházatukból több darabot elégetett. N. J. sértett, amikor néhány óra múlva magház tért, értesítette a rendőrséget és a mentőket. Sérülései következményeként maradandó fogyatékosság maradt vissza. A koponyasérülés közvetett életveszélyes sérülésnek tekinthető. N. M. sértett életveszélyes sérülései következtében magatehetetlen állapotba került, majd kórházi elhelyezését követően 4 hónap múlva egy ápolási intézetben szívelégtelenség következtében elhunyt. A sérülései és a halál beállta között közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg. N. J. sértett 2011 júliusában, otthonában elhalálozott. Halála nem áll ok-okozati összefüggésben a bántalmazással. Védői perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

3 / 29 Debreceni Ítélőtábla L. V. + 7 fő

Csalás bűntette

2014.01.06.

11:00

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2010 júniusában L. V. G. I.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék I.r. vádlottal szemben 59.994.550.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. K. J. F. II.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte és II.r. vádlottal szemben 37.853.700.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. B. S. III.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve a vádlottal szemben 13.064.500.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. M. A. J. IV.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve a vádlottal szemben 20.778.300.Ft vagyonelkobzást rendelt el. F. P. J. V.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás, magánokirathamisítás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és felbujtóként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve a vádlottal szemben 34.465.200.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. B. M. VI.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. G. VII.r. vádlottat felbujtóként elkövetett csalás, közokirathamisítás és felbujtóként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. Z. VIII.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Á. IX.r. vádlottat csalás, közokirat-hamisítás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék IX.r. vádlottal szemben 50.065.950.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. M. Zs. Gy. X.r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége miatt 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. K. I. M. XI. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 50.000.Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I., II.,III.,IV., V., VI., VIII., IX. r. vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. VII., X. és XI. r. vádlottak vonatkozásában az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a sértetti pénzintézet a megkötött kölcsönszerződések alapján euróban folyósított kölcsönöket. A kölcsönigénylők egy, a tulajdonukban álló, tehermentes ingatlanról értékbecslést végeztettek egy olyan értékbecslővel, akiben a sértetti osztrák pénzintézet megbízott. Majd azt, az ingatlan tulajdoni lapjával és lakcímkártyájukkal együtt eljuttatták a sértettel kapcsolatban álló ügyvédhez, aki elkészítette a hitelkérelmet, azt továbbította a sértett ausztriai székhelyére, ahol a kérelmet elbírálták. A kölcsönfelvevőnek személyesen kellett a pénzintézet székhelyére mennie, hogy ott a sértett dolgozói előtt írják alá a kölcsönszerződést. A jelzálogot be kellett jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, a bejegyzést tartalmazó tulajdoni lapot, a kölcsönfelvevő jövedelemigazolását valamint az ingatlan biztosítási szerződését be kellett mutatni a sértetti pénzintézetnél. Ezek után kapták meg az igénylők a kölcsön összegét. A csalások elkövetői úgy jutottak a fedezetül alkalmas ingatlanok adataihoz, hogy interneten illetve ingatlanügynökségeken keresztül nézték ki, majd mint vevőjelöltek kérték a tulajdonosok engedélyét, hogy felértékeltethessék értékbecslőjükkel az ingatlant. A cselekmény során az ingatlan-nyilvántartásból megszerzett tulajdoni lapokon meghamisították az adatokat. I.r. vádlott íly módon 2008 júliusában egy nyíregyházi családi házra igényelt 235.00.- Euró kölcsönt, a hitelközvetítői és ügyvédi munkadíjjal csökkentve összesen 56.994.550.-Ft-ot. II.r. vádlott 2008 februárjában egy nyíregyházi ingatlanra ilyen módon kötött kölcsönszerződést 145.000.- Euróról. A pénzintézet 37.853.700.- Ft-ot utalt a vádlott számlájára. III.r. vádlott 2008 októberében szintén egy nyíregyházi ingatlanra 50.000.- Euró kölcsönt kapott. Ebből

4 / 29

Információ:

levonva a hitelközvetítői és értékbecslői díjakat 13.064.500.- Ft került a számlájára. IV.r. vádlott egy mátrafüredi ingatlan tulajdoni lapjának felhasználásával hasonló módon 90.000.Eurós kölcsönhöz jutott, melyből 20.778.300.- Ft került a számlájára. V.r. vádlott egy nyíregyházi ingatlan tulajdoni lapjával visszaélve 140.000.- Eurós szerződés alapján 34.465.200.-Ft-hoz jutott. V.r. vádlott felbujtására VII.r. vádlott VI.r. vádlottat rávette a csalásra, melynek során 220.000.- Eurós kölcsönszerződést kötöttek egy hajdúböszörményi ingatlan tulajdoni lapját felhasználva. Azonban a sértett rendszerében ellenőrizték a tulajdoni lapot és fény derült a hamisításra. Így a sértettnek nem lett kára ebből az ügyletből. VIII.r. vádlott 2009 márciusában II.r. vádlott segítségével követett el hasonló módon bűncselekményt egy nyíregyházi ingatlant felhasználva a célra. Azonban már ez a szerződés is fennakadt a pénzintézet ellenőrző rendszerén. IX. r. vádlott esetében sem utalt át a pénzintézet 35.000.- Eurót, mert kiderült a tulajdoni lapok adatainak meghamisítása. X. és XI. r. vádlottak élettársi kapcsolatban éltek és kölcsönt akartak felvenni a sértetti pénzintézettől saját ingatlanukra 85.000.- Euró értékben. A vádlottaknak szándékukban sem állt a kölcsön visszafizetése, csupán a kölcsönt akarták megszerezni. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Rájuk gyújtották a házat 2014. január 06. hétfő 08.30 Előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete Fk. 530/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. Végéhez közeledik a bizonyítási eljárás! Egész napos tárgyalás, tanúk kihallgatásával. Vádlott: Fk. Á. L. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2012 augusztusában nevelőapjánál tartózkodott egy Hajdú-Bihar megyei faluban, ahol ideje túlnyomó részét két gyermekkorú barátjával töltötte. Fk. Á. L. augusztus 20. körül a sértettek (férj és felesége) falu határában található háza melletti dinnyeföldre ment, hogy onnan dinnyét lopjon. A férfi ezt észlelve nyugodt hangon felszólította a vádlottat, hogy fejezze be cselekedetét, és elküldte a területről, mire a vádlott az általa kiválasztott dinnyéket hátrahagyva elszaladt. Másnap ismét megjelent a dinnyeföldön, de a sértett ez alkalommal is szép szóval elküldte. A vádirati tényállás azt tartalmazza, hogy fk. Á. L-t nagyon bosszantotta, hogy a két sikertelen próbálkozás, ezért elhatározta, bosszút áll. Terveibe bevonta két gyermekkorú barátját is, s megegyezett velük abban, hogy bosszúból felgyújtják a sértettek házát. Az előzetes megbeszélések során a vádlott többször mondta társainak, hogy a sértettek „dögöljenek meg”, amiért a férfi nem engedte, hogy dinnyét hozzon el a dinnyeföldről. 2012. augusztus 26-án délelőtt fk. Á. L. és a két gyermekkorú társa megfigyelték, milyen mozgás tapasztalható a sértettek házánál, s mivel látták, hogy ott napközben többen jönnek-mennek, ezért későbbre halasztották a lakóház felgyújtását. Tette elkövetéséhez a vádlott kb. másfél liter benzint szerzett be, melyet egy 2 literes flakonban tartott, s hogy ne hagyjon maga után ujjlenyomatot, egy pár fehér gumikesztyűre is szert tett. A délután folyamán a benzines flakont a vádlott és társai a sértettek ingatlana melletti lakatlan területen lévő növényzet közé rejtették el. A vádirat szerint a sértettek 2012. augusztus 26-án szokásaiknak megfelelően 20 óra tájban nyugovóra tértek, elaludtak. Az előzetes megbeszélésnek megfelelően a vádlott a két gyermekkorú társával 22 óra körül találkozott fk. Á. L. nevelőapjának lakásánál. A vádlott kezeire húzta a korábban beszerzett gumikesztyűt, egy kék nejlon bevásárlószatyorban magához vette a benzines flakont, s nevelőapja házából egy doboz gyufát tett el, melyet az egyik gyermekkorú társának adott át. A sértettek házát a sötétség leple alatt, a szomszédos,

5 / 29 lakatlan ingatlanról közelítették meg, a kerítésnél rövid ideig várakoztak, figyelték, hogy nincs-e bármilyen mozgás, zavaró körülmény. Miután meggyőződtek arról, hogy a ház és környéke csendes, sehol nem ég világítás, átmásztak a drótkerítésen, s felmásztak a padlásra. A vádlott itt a magukkal hozott benzint a padlásajtó közelében szétlocsolta, majd a gyermekkorú társtól átvett gyufával meggyújtotta. A padlástérben meggyújtott benzin nyomban fellobbant, magas lánggal égett, és a tűz sebesen terjedt tovább. Ezt látva mindhárman gyorsan lemásztak a létrán, a kerítésen átjutva elszaladtak. Az épület tetőszerkezete rövid időn belül lángra kapott, és nagy lánggal égett. A szemben lévő házban lakó fiú észlelte a tűz okozta világosságot, felébresztette a szomszédos szobában alvó szüleit, s jelezte nekik a tűzesetet, majd átszaladt a sértettek házához, és hangosan kiabálva próbálta őket kihívni. A szülők is csatlakoztak gyermekükhöz, megkezdték oltani a tüzet, mialatt hangosan kiabálva hívták ki a sértetteket. A zajra a sértettek felébredtek, és épségben elhagyták a lángoló házat. A tűzesetet a településen mások is észlelték, s a helyszínre siettek. A vádlott és két gyermekkorú társa is visszatért, és a közeli híd korlátjára ülve nézték az eseményeket, fk. Á. L. a vádirat szerint ekkor azt mondta barátainak:” hadd égjenek meg”. A tüzet a helyszínre érkező tűzoltók oltották el. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 5.B.1112/2011

emberölés

2014.01.06.

10:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottak egymással rokonságban állnak, rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, családjuk részére járó szociális juttatások képezték megélhetésük fő forrását. Emellett Budapestre és különböző vidéki településekre jártak el lomtalanításokra kitett tárgyak, illetve fém hulladékok összegyűjtése céljából, amelyek hasznosítása révén egészítették ki jövedelmüket. Ezen alkalmakkor figyeltek fel olyan idős személyekre, akik feltételezéseik szerint jobb anyagi körülmények között éltek. Elhatározták, hogy az általuk megfigyelt idős és emiatt védekezésre kevésbé, vagy egyáltalán nem képes emberek lakásába betörve próbálnak meg pénzhez jutni. A vádlottak 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között különböző felállásban összesen 12, általuk kiszemelt idős személy lakásába hatoltak be és szereztek meg ily módon készpénzt, illetve különböző értéktárgyakat. A vádlottak a betöréskor arcukat maszkkal takarták, kezükre kesztyűt húztak. A vádlottak a sértetteket bántalmazták, majd megkötözték. A megfélemlített sértetteket arra kényszerítették, hogy árulják el értékeik rejtekhelyét. Az értéktárgyak megszerzését követően a megkötözött sértetteket magukra hagyva távoztak a helyszínről. A bántalmazások következtében 2 idős személy elhalálozott. Az ügyészség a vádlottakat többek között nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, ennek kísérletével és jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon határozathozatal várható. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

6 / 29 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118. M. Bné

Információ:

emberölés bűntette

január 6.

9.00

A 71 éves vádlott 2012. november 14-én délután szóváltásba keveredett élettársával, akit egy konyhakéssel hasba szúrt. A sértett négy nappal később belehalt sérüléseibe. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

7 / 29 2014.01.07. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem P. J. és társai

Információ:

Hivatalos személy által elkövetett2014. 01. 07. vesztegetés bűntette

09.00

Az autópálya-rendőrségnél szolgálatot teljesítő rendőr tiszthelyettes vádlottat az elsőfokú bíróság vesztegetés bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt végrehajtandó szabadságvesztésre, közügyektől eltiltásra és a rendőri foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte, ellenben az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének vádja alól felmentette. A másodfokú bíróság ez utóbbi bűncselekményben is megállapította a vádlott bűnösségét, a szabadságvesztés mértékét enyhítette és a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabását mellőzte. Az ügyész a másodfokú bíróság határozata ellen, a szabadságvesztés súlyosítása és a foglalkozástól eltiltás mellőzése miatt, a vádlott terhére jelentett be fellebbezést. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem B. A. VI. r.

Hivatali vesztegetés bűntette

2014. 01. 07.

10.15

Az ügy VI. rendű terheltjét bűnsegédként elkövetett csempészet bűntette miatt ítélték el az eljárt bíróságok, mely cselekményt a terhelt bűnszervezetben követte el. A jogerős határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a bűnszervezetben történt elkövetést vitatva, és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését indítványozva. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem dr. F. G. r. őrgy.

Elöljárói intézkedés2014. 01. 07. elmulasztásának vétsége

11.15

A vádbeli időszakban a kerületi rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetőjeként szolgálatot teljesített rendőr őrnagy terhelt terhére azt rótta az ügyészség, hogy elöljárói kötelezettségét megszegve, nem intézkedett, amikor tudomást szerzett arról, miszerint beosztottjai több alkalommal elmulasztották ellenőrizni a kerület területén házi őrizetét töltő személyt, aki a rendőri mulasztásokat kihasználva, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás elől megszökött. Az elsőfokú bíróság a rendőr őrnagy felelősségét megállapította, a másodfokú bíróság azonban felmentette. A jogerős ítélet ellen az ügyész terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a terhelt bűnösségének megállapítását indítványozva.

8 / 29 Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. A.+ 1 fő

Információ:

Lopás bűntette

2014.01.07.

09:00

Az elsőfokon eljárt Szolnoki Városi Bíróság 2012 februárjában J. J. I.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette, többrendbeli lopás vétsége és többrendbeli rongálás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. A. II.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette és társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. J. III.r. vádlottat, mint különös visszaesőt többrendbeli lopás bűntette és társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt 3 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy III.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság I.r. vádlottal szemben 466.380.-forint, II.r. vádlottal szemben 466.380.- forint, III.r. vádlottal szemben 308.330.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy az érintett magánfelek részére különböző összegekben kártérítést fizessenek. A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 júliusában pontosította a vádlottak által elkövetett bűncselekmények minősítéseit. J. J. I.r. vádlottal szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 2 évre leszállította. H. A. II.r. és K. J. III.r. vádlottakat 2-2 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék ítélete ellen II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott védője indok megjelölése nélkül fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 2009 márciusától kezdődően csaknem 30 alkalommal törtek be különböző ingatlanokba és az onnan mozdítható és értéket képviselő eszközöket elvitték. Tápiószentmártonban, Tápiószecsőn, Szolnokon, Abonyban, Tiszasülyön és Ebesen több üzletbe, garázsba, lakóházba, műhelybe, épülő házba hatoltak be és élelmiszerrel, dohányáruval, szeszesitallal, gázolajjal, kézi-szerszámokkal kazánnal távoztak. A vádlottak a bűncselekmény elkövetés révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek, mivel a lopások elkövetésével biztosították életvitelüket. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla R. K.+ 1 fő

Rablás bűntette

2014.01.07.

10:00

Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 májusában R. K. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, felbujtóként elkövetett rongálás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. A. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette és rongálás bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott felmentés, védője a tényállás téves megállapítása miatt II.r. vádlott

9 / 29

Információ:

védője enyhítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2009 novemberében R. K. I.r. vádlott testvérével II.r. R. Adrián vádlottal megjelentek Szolnok-Szandaszőlős egyik benzinkútjánál. I. rendű vádlott tankolt, majd bement fizetni az épületbe, ahol észlelte, hogy a kútkezelő, aki egyesül volt szolgálatban, a pénztár mellett alszik. Ekkor fizetés nélkül távozott, beült az autóba és elhajtott. Ezután a vádlottak Szolnokon autóztak, közben megbeszélték, hogy visszatérnek a benzinkúthoz és kihasználják, hogy a kútkezelő egyedül van az épületben és azt kirabolják. Hajnalban visszamentek a benzinkúthoz, kötött sapkát húztak az arcukra, I.r. vádlott magához vett egy lőfegyver látszatát keltő tárgyat, majd mindketten bementek az üzlethelyiségbe. I.r. vádlott a lőfegyver látszatát keltő tárgy csövét M. B. sértett homlokához szegezte és többször felszólította a kasszában levő pénz átadására. A sértett 248.053.- Ft készpénzt adott át támadóinak, akik a férfi zsebéből még 40.000.- Ft-ot és a pénztárban lévő 30.000.- Ft váltópénzt is magukhoz vették. Ezután a vádlottak bezárták a sértettet az öltözőbe és elmenekültek. I. és II.r. vádlott összesen 515.426 Ft kárt okoztak a pénz eltulajdonításával és további 261.338.- ft-os kárt a biztonsági kamera megrongálásával a benzinkutat üzemeltető cégnek. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Tné V. M. + 1 fő

Információ:

Emberölés bűntette

2014.01.07.

11:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 szeptemberében Tné V. M. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. T. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhébb minősítés és enyhítés, II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 januárjában Tné V. M. I.r. vádlott Hernádnémetiben egy szeszfőzdében lakott akkor 14 éves lányával együtt és egyben ellátta a tulajdonos által esetenként rábízott feladatokat. Ugyancsak a szeszfőzdében lakott N. F. sértett is, akit többször szállítottak kórházba epilepsziás nagyroham miatt. Egy alkalommal már erősen ittas állapotban érkezett a szeszfőzdébe H. T. II.r. vádlott azért, hogy megadja tartozását I.r. vádlottnak. Mindketten jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Másnap hajnalban N. F. sértett a vádlottak megítélése szerint epilepsziás rohamot kapott, három alkalommal. A sértett viselkedése a vádlottak számára visszatetsző volt, feldühítette őket. Emiatt I.r. vádlott egy fa szerszámnyéllel nagy erővel tarkón ütötte a sértettet, majd mindkét vádlott testszerte bántalmazta a férfit. Minimálisan 30-40 részben eszközök nélkül, különböző ütések rúgások érték a sértettet, aki a bántalmazás következtében meghalt. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között ok-okozati összefüggés volt. Az esetlegesen időben érkező szakszerű segítség mellett is csak kevés esély lett volna a sértett megmentésére. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

10 / 29

Debreceni Ítélőtábla Ifj. G. A.

Információ:

Emberölés bűntette

2014.01.07.

13:30

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 októberében Ifj. G. A. vádlottat az ellene védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentés miatt, bűnössége megállapításáért jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint Ifj. G. A. vádlott közös háztartásban élt édesapjával, id. G. A. sértettel Nyírcsászáriban. Az idős sértett többször állt kórházi kezelés alatt. Rendszeres gondoskodást igényelt, fürdetni, öltöztetni kellett. 2010 dec. 20 és dec. 26. között a vádlott, mivel apja nem akart kimenni a szobájából a dolgát elvégezni, egyszer megütötte. 2010 decemberének végén a napi középhőmérséklet legmagasabb értéke is O Celsius fok alatt volt. Ifj. G. A. 2010. december 31-én a reggeli órákban észlelte, hogy édesapja a saját szobájában, az ágyban fekve elhalálozott. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Á.L. J.

Emberölés bűntette

2014.01.07.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1965) 2004-ben ismerkedett meg a sértettel egy üdülési jog értékesítése kapcsán, amikor felmerült, hogy a sértett 13 millió forint kölcsönt nyújt a vádlottnak határozatlan időtartamra évi 21% kamatra. A vádlott évekig rendszeresen fizette havonta a sértett számára a kamatot, azonban 2010. második felére hitelcsapdába került. A sértett 2011. március 8-án levelet írt a vádlottnak, amelyben közölte, amennyiben a 1.726.000,- Ft kamatelmaradását nem törleszti, végrehajtási eljárást kezdeményez a fedezetként felajánlott ingatlanokra. A vádlott a tartozása rendezésére megoldást próbált keresni, ezért előzetes bejelentkezés nélkül 2011. március 16-án elutazott a sértetthez Kesztölc-Klastrompusztára. A vádlott és a sértett a ház előtti teraszon leültek, és egyezkedni kezdtek a hitel átütemezéséről. A sértett kezdetben segítőkészségéről biztosította a vádlottat, azonban a beszélgetés előrehaladtával megváltoztatta a korábbi álláspontját, és egy héten belüli teljesítésre szólította fel a vádlottat, ellenkező esetre a végrehajtási eljárások megindítását helyezte kilátásba. A sértett közben sértő megjegyzéseket tett a vádlott erős testalkatára és becsmérelte a családját is. A vádlott egyre idegesebb és elkeseredettebb lett. A vádlott engedélyt kért a mosdó használatára, ezért mindketten bementek a házba. A sértett további gunyoros megjegyzéseket tett a vádlottra, aki hirtelen nagy mértékű indulatba jött, és kést ragadva a sértettre támadt erős felindulásában. A vádlott négyszer hátba szúrta a sértettet, majd a sértett átfordulása folytán a mellkasán, hónaljvonalban, a nyak baloldalán, összesen 12 szúrást ejtett a sértetten. A sértett halának oka heveny külső és belső elvérzés volt. A sértett megölését követően a kést és a sértett laptopját magához vette, és a házat bezárva, az autójával hazahajtott. Útközben a kést és a kulcsot eldobta. A laptopot otthon a fiának adta át értékesítés céljából. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat erős felindulásban elkövetett

11 / 29

Információ:

emberölés bűntette és kifosztás bűntette miatt – halmazati büntetésül - 6 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész az elsőfokú ítélet akkénti megváltoztatását indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlott terhére rótt élet elleni cselekményt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítse, a szabadságvesztést fegyházban rendelje végrehajtani. A vádlott az irány megjelölése nélkül, míg a védője a kifosztás bűntette vonatkozásában felmentésért, egyebekben enyhítésért jelentett be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem D. E. Emberölés bűntettének kísérlete 2014.01.07. 10.30 Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1970) és a sértett 2010. augusztusa után élettársi kapcsolatban éltek, italozó életmódot folytattak. 2011. július 27-én az esti órákban az egész napos italozás után soproni otthonukban veszekedtek, amelynek alapja a féltékenység volt. A sértett lekurvázta a vádlottat, majd pofon ütötte és lefeküdt. A vádlott ingerült állapotba került, majd egy kenyérvágó méretű késsel leült a sértett mellé az ágy szélére. A kést a sértett torkához tette, és azt hajtogatta, hogy „megyünk mind a ketten a pokolba”, a bal kezével a sértettre nehezedett. A sértett kérlelésére a vádlott megnyugodni látszott, kiment a konyhába, azonban onnan 3 kisebb méretű késsel tért vissza. A féltékenységi jelenet közepette a vádlott tekintette elhomályosult, a szája remegni kezdett és a sértett kérlelése ellenére nem csillapodott. A sértett érzékelte a vádlott arcának változását, és hallotta a vádlottól, hogy „megyünk a pokolba, először téged öllek meg, majd magamat”. A vádlott a sértett mellkasára irányított késsel lesújtott. A mellkasi szúrást a sértett hirtelen fordulással kerülte el, az csak a bal felkarját érte. A sértett kiszaladt a lakásból, és a közeli rendőrség irányába ment. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat mint visszaesőt emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 év 6 hónap börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Információ: Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected] PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem N.J. és rablás bűntette

társa

2014. január 7.

9 óra

Dr.Tóth Sándor tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. N.J. I.r. vádlott (43 éves, többszörösen büntetett előéletű, Zala megyei férfi) és B.K. II.r. vádlott (33 éves, többszörös visszaeső, Zala megyei férfi) 2011. november 29. napján az esti órákban autóval a Veszprém megyei S. városba vitették magukat. Itt behatoltak egy

12 / 29

gazdasági társaság irodaházába. Lopási kísérletükre azonban az éjjeli őrök felfigyeltek, így a vádlottak a szúnyoghálót kiszakítva, az ablakon keresztül elmenekültek. A helyszínről értéket nem vittek el. Ezt követően a vádlottak a Zala megyei Z. községbe mentek, ahol egy presszó ajtaját próbálták meg sikertelemül felfeszíteni. A két sikertelen lopás után a II.r. vádlott rábeszélésére az I.r. vádlott az ugyancsak Zala megyei S. községben található presszóhoz ment, ahol tudomása szerint nagyobb összegben tartottak készpénzt. Az I.r. vádlott arcát eltakarva, egy baseball sapkával a fején bement a presszóba és a nála lévő gáz-riasztófegyverrel az üzletben tartózkodó alkalmazottat a kasszákban őrzött készpénz átadására kényszerítette. A két kasszában található összesen kb. 100.000 Ft-tal az I.r. vádlott a helyszínről elmenekült. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság N.J. I.r. vádlottat fegyveres rablás bűntette, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete és lopás vétségének kísérlete miatt halmazati büntetésül 9 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett fegyveres rablás bűntette, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete és bűnsegédként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen az I.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a II. r. vádlott részben felmentésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 3630/6315053 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Végzetes bántalmazás 2014. január 7. kedd 08.00 Halált okozó testi sértés B. 536/2012 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 35. Tanúkihallgatás. Ha nem lesz további bizonyítási indítvány, akkor perbeszéd és ítélet várható. Vádlott: K. T. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott és a sértett régóta ismerték egymást. Egy utcában laktak Nyíracsádon, a sértett ápolta K. T. édesanyját, de kapcsolatuk később, az asszony halála után is megmaradt. Az évek során a sértett házassága megromlott, a vádlottal viszont mindeközben egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát. Miután a vádlott nem vetette meg az italt, a vádirat szerint a nő is egyre inkább az ital rabja lett. 2011 augusztusában a nő férje pár napra elutazott, így a vádlott-sértett páros meglehetősen sok időt tudott együtt tölteni. A napok italozással, veszekedésekkel, bántalmazásba torkolló vitákkal teltek. Egyik alkalommal a sértett a verés közben még a távol lévő férjét is felhívta, hogy segítséget kérjen tőle. A nő látványos sérüléseket szenvedett, több helybeli is kérdőre vonta őt a verések nyomai miatt, és a sértett nem is tagadta, hogy K. T. bántalmazta. 2011. augusztus 26-án egy helyi férfi szólt a vádlottnak, hogy a sértettet az utcán fekve látta. A férfi megkereste a nőt, hazavitte és ágyba tette. Pár órával később egy másik helyben lakó azt mesélte el a vádlottnak, hogy a nőt egy ház tornácán találta fekve és onnan küldte őt haza. A vádlott a nő keresésére indult, akit saját otthonában meg is talált. Újra ágyba rakta. Aznap este azonban saját háza udvarán találta a nőt, a találkozás újra dulakodásig és tettlegességig fajult, a szomszédok is fültanúi voltak az esetnek. Másnap reggel a férfi átment a nőhöz, hogy megnézze, milyen

13 / 29 állapotban van az elmúlt, alkoholmámorban töltött napok után. A nőt a lesötétített hálószobájában, az ágyában fekve találta meg. A vádlottól aznap többen is érdeklődtek a nő hogyléte felől, a vádlott többször is visszatért, hogy ránézzen, de nem tapasztalt semmi változást. A következő nap is többször benézett, de arról egy alkalommal sem győződött meg, hogy a sértett tényleg alszik-e. Augusztus 28-án este aztán észrevette, hogy a sértett nem lélegzik és kihűlt. A szomszédokkal kihívták a háziorvost, aki megállapította, hogy a nő körülbelül 24 órával korábban halhatott meg. A szakérői vélemény szerint a nő halálát koponyasérülés okozhatta. Miután egyébként kiderült, hogy a sértett meghalt, a vádlott ismeretlen helyre távozott és csak 3 nappal később fogták el a rendőrök. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12.B.1631/2011

csalás

2014.01.07., 13., 20.

08:30

A Főtáv Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban indult büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt emelt vádat a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója és hét társa ellen. A vádiratban foglaltak szerint a vádlott az igazgatósági tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a sem közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel, sem pedig a csepeli „R. L.” lakópark, mint társasház irányában érvényes hőszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező, az egyik vádlott vezetése alatt álló H. XXI. Kft. által létrehozott, Cs. H. Kft. megvásárlásához. A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - a vádlott által aláírt szerződéssel – 2008. március 13-én 180 millió forintért megvásárolta a nevezett kft.-t, amelynek azonban sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A lakópark komplett fűtési-, és hűtési rendszerének kiépítését a későbbiekben a Főtáv Zrt. végezte el további kb. 300 millió forintért. A szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a vádlott által vezetett Cs. L. Zrt. részére a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezése céljából. Az I. r. vádlott a fenti cselekményével – II. és III. r. vádlottak segítségével – ténylegesen 120 millió forint kárt okozott. A korábban vázolt cél elérése érdekében a Főtáv Zrt. által a Cs. H. Kft. vételárának első részleteként 2008. július 23-án a III. r. vádlott által vezetett H. XXI. Kft.-nek átutalt 120 millió forintból a vádlott 2008. július 24-én részvények átruházása címén 62.700.000 forintot a IV. r. vádlott által vezetett – a lakópark építésében fővállalkozóként résztvevő – M. Zrt.-nek utalt át. A IV. r. vádlott, az M. Zrt. vezetője, az általa tudottan bűncselekményből származó, átutalt összeget, továbbutalta az építkezésben részt vevő társaságoknak, így közreműködött a bűncselekményből származó pénzösszeg megszerzésében, eredetének leplezésében, illetve megváltoztatásában. A fentieken túl az I. r. vádlott – az V. r. vádlott rábírására, 2007 novemberében – a káposztásmegyeri jégcsarnok fűtési rendszere kiépítése beruházási költségeinek biztosítása érdekében – indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ennek megfelelően a Főtáv Zrt. 2008. január 7-én 24 millió forintot utalt át az üzemeltető cégnek. Ugyanebben az időszakban az I. r. vádlott rábírta a DHK Zrt. vezetőjét, a VI. r. vádlottat, hogy a Fõtáv Zrt.-hez hasonlóan szükségtelen és indokolatlan reklámszerződést kössön a csarnok

14 / 29 üzemeltetőivel a fűtési rendszer kiépítése költségeinek biztosítása céljából. A DHK Zrt. a szerződés alapján 2008. január 7-én 7,2 millió forintot utalt át az üzemeltetőnek. A vádlott cselekményével – az V. r. vádlott felbujtására – a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint, míg a szintén vádlott a DHK Zrt.-nek 7,2 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Az I. r. vádlott 2008.júniusában szükségtelen, szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött a P. E. Kft.-t képviselő A VIII. r. vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. júliusa és 2008. májusa közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott cselekményével 3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.609/2013

emberölés

2014.01.07.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: Az I. r. vádlott 1998. február 11. napját megelőzően ismeretlen személytől megbízást kapott a sértett, a Vico cégcsoport elnökének megölésére. Az I. r. vádlott a megbízást elfogadta és a végrehajtás megszervezésébe és előkészítésébe a II. r. vádlottat és J. H-t is bevonta. Az I. és II. r. vádlottak az emberölés végrehajtása érdekében ismeretlen személytől lőfegyvert, lőszereket és hangtompítót szereztek be. Feltérképezték a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat. A vádlottak, valamint J. H. 1998. február 11-én megjelentek a Vico székház közelében és a gépjárműben várakoztak a sértettre. A gépjárművet a II. r. vádlott vezette, mellette az I. r. vádlott, míg a hátsó ülésen J. H. foglalt helyet. Amikor a sértett elindult a Vico székházból gépkocsival követték. A feltorlódott forgalmat kihasználva az I. r. vádlott magához vette a már betárazott, hangtompítóval felszerelt géppisztolyt, kiszállt a járműből és a sértett gépkocsijához ment. Miután az I. r. vádlott kiszállt a kocsiból, a II. r. vádlott azzal szabálytalanul megfordult és elhajtott. Az I. r. vádlott a sértett gépkocsijának jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövést adott le a vezetőülésen ülő F. J sértettre, aki ennek következtében életét vesztette. A lövések leadását követően az I. r. vádlott a lőfegyvert a járdán parkoló egyik gépjármű alá dobta, majd elmenekült. Sapkáját, kabátját, valamint a kesztyűjét egy kapualjban levette és hátrahagyta, majd a társai által történő könnyebb észlelhetősége érdekében egy feltűnő narancssárga színű dzsekit viselve futott tovább. A közelben várakozott a gépjárművel a II. r. vádlott, valamint J. H.. Az I. r. vádlott beszállt a kocsiba és társaival együtt elmenekültek. Az ügyészség a vádlottakat előre kitervelten – a II. r. vádlott esetében bűnsegédként – elkövetett emberölés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

15 / 29 Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

2014.01.07., 09.

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád

16 / 29 szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában -

17 / 29 igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

18 / 29 2014.01.08. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla O. F. + 8 fő

Csalás bűntette

2014.01.08.

09:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 februárjában O. F. I.r. vádlottat csalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, sikkasztás, társtettesként elkövetett csődbűntett, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 500.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. I.r. vádlott a kiszabott szabadságvesztés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Oné K. E. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás, társtettesként elkövetett csődbűntett és közokirat-hamisítás bűntette miatt 250.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. O. L. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre és 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. U. Gy. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás és közokirathamisítás bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 300.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. D. Z. Cs. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 200.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. M. T. VI.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 125.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. K. Z. I. VII.r. és B. E. T. VIII.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette és társtettesként elkövetett csődbűntett miatt 1-1 évi börtönbüntetésre és 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását mindkét vádlott esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette. P. L. A. IX.r. vádlottat társtettesként elkövetett csődbűntett miatt 80.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I. és II.r. vádlottak védője felmentésért, másodlagosan enyhítésért, III.r. vádlott a tényállás téves megállapítása, téves minősítés miatt felmentésért, enyhítésért fellebbeztek. IV., V., VI., VII.r. vádlottak felmentésért, enyhítésért fellebbeztek. VIII.r. vádlott védője bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés vagy enyhítés érdekében, IX.r. vádlott felmentésért fellebbezett. Az ügyész I.r. vádlott terhére a vele szemben összesen 15 rb. csalás bűntette vonatkozásában hozott eljárást megszüntető rendelkezés ellen, továbbá I., II., III., IV., V., és VI.r. vádlott terhére büntetéseik súlyosítása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott egy zöldség-gyümölcs, italnagykereskedéssel foglalkozó kft irányítójaként 1998 őszén hitelt kért egy bank tiszaújvárosi központjában. A pénzintézet 15.000.000.- Ft bankgarancia és 75.000.000.- Ft forgóeszköz hitelt folyósított számára. Ezt követően 1999 áprilisában újabb 8.000.000.- Ft eseti hitelt majd augusztusban 130.000.000.- Ft hitelkeretet kapott a banktól. A kérelem benyújtásakor I.r. vádlott valótlan tartalmú okiratokat, valótlan adatokat tartalmazó mérleget és valótlan tartalmú tulajdonjogra vonatkozó nyilatkozatokat csatolt a bank részére. A hitel kockázatelemzésében, előkészítésében, jóváhagyásában a bank részéről IV., V., VI. r. vádlott vett részt. Miután I.r. vádlott cége nem teljesítette a hitelszerződésben vállalt kötelezettségét, a bank kivonult a finanszírozásból. Azonban I.r. vádlott kft-jének újabb forrásokra volt szüksége. Ezért IV.r. vádlott javaslata alapján I.r. vádlott és testvére III.r. vádlott megállapodtak, hogy a III.r. vádlott ügyvezetése alatt álló kft köt hitelszerződést a bankkal. A hitelügylet kapcsán IV., V., VI.r. vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a hitelt valójában melyik cég kapja. A szerződés alapján a bank 60.000.000.- Ft összegű hitelkeretet nyújtott 1999 novemberében. A hitel mögé fedezetként lekötött ingóságok és ingatlanok értékbecslése valótlan adatokat tartalmazott. A hitelszerződés szerint az igényelt összeg folyósításának egyik előfeltétele volt III.r. vádlott cége törzstőkéjének 10.000.000.- Ft-ra való felemelése. Ez azonban nem valósult meg, ennek ellenére IV.r. vádlott utasítására VI.r. vádlott olyan valótlan tartalmú igazolást állított ki, mintha ez megtörtént volna. III.r. vádlott a pénz számlára való megérkezése napján

19 / 29

Információ:

40.000.000.- Ft-ot átutalt I.r. vádlott cégének, illetve további összegeket használt fel tartozásainak kiegyenlítésére. I.r. vádlott kft-jének ezt követően továbbra is financiális gondjai voltak, amelyeket újabb hitelekkel akart megoldani. Rávette III.r. vádlottat, hogy kezdeményezze az előző hitelkeretének 100.000.000.- Ft-ra való emelését. Sem III.r. vádlott sem az I.r. vádlott gazdasági társasága nem tudta teljesíteni a hitel visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségeit az egyéves futamidő alatt. 2000 januárjában a bank kockázatkezelője jelezte, hogy nem teljesültek a szerződésben vállaltak, azonban IV., V. és VI. r. vádlottak semmilyen intézkedést nem kezdeményeztek az ügyben. Sőt VI.r. vádlott IV.r. vádlott utasításai szerint eljárva a II.r. vádlott társaságának mérlegadatait a bank rendszerében módosította, hogy a cég hitelezhetőnek tűnjön. 2000 szeptemberében a pénzintézet úgy döntött, hogy kivonul I.r. vádlott cégének finanszírozásából, annak lejárt, rendezetlen tartozásai miatt. Időközben III.r. vádlott és házastársa üzletrészeiket eladták I. R. és P. S. részére. 2001 februárjában a bank belső vizsgálata alapján derült fény a banki dolgozók mulasztására és a hitelt felmondták. A bank végrehajtási eljárást indított III.r. vádlott cége és a biztosítékokat adó személyek ellen, de a pénzintézet kára teljes egészében nem térült meg. I. és III.r. vádlott és IV., V., VI. r vádlott aktív magatartásukkal összesen 104.000.000.- Ft kárt okoztak a pénzintézetnek, melyből 40.000.000.- Ft kár vonatkozásában II.r. vádlott is tevékeny segítséget nyújtott társainak. 2000 októberében I.r. vádlott az előző esetekhez hasonlóan növelni kívánta gazdasági társaságának helyzetét, ezért megállapodott VII. és VIII. r vádlottal, hogy megszerzi azok üzletrészének tulajdonjogát. Megállapodtak abban is, hogy VII. és VIII.r vádlott cége a tiszaújvárosi banktól hitelt vesz fel, valójában azonban I.r. vádlott cége fogja azt felhasználni. IV., V. és VI.r. vádlott segítségével 80.000.000.- Ft limit meghatározással kérték a hitelt. Nem hitelesített mérlegbeszámolókban szereplő adatokat használtak fel és nyereséges vállalkozásként tüntették fel a céget. Novemberben a bank megadta a hitelkeretet, sőt decemberben megemelte azt. IV és V. r. vádlottak tévedésbe ejtették a munkáltatójukat, a pénzintézetet és annak cselekményükkel 87.000.000.- Ft kárt okoztak. VII. és VIII.r. vádlottak megtévesztő magatartásukkal a banknak 80.000.000.- Ft összegű kárt okoztak. O. F. I.r. vádlott 2000 augusztusában újabb 30.000.000.Ft-os hitelkérelmet nyújtott be hasonló módon, de már egy másik pénzintézet miskolci igazgatóságához. Majd idővel ezt a keretet is megemelték 80.000.000.- Ft-ra. Októberben pedig már 253 millió Ft összegű folyószámlahitel, egy 70 millió Ft összegű rövid lejáratú forgóeszközhitel és egy 30 millió Ft összegű fejlesztési, beruházási kölcsönszerződést kötöttek meg. I.r. vádlott ebben az esetben is megtévesztette a pénzintézetet és 353 millió Ft kárt okozott a banknak, ami csak igen kis részben térült meg. O. F. I.r. vádlott cége 1998 júniusában munkahelyteremtési célzattal 5.9 millió forint visszatérítendő kamatmentes támogatást kapott a munkaügyi központtól 5 db tehergépkocsi megvásárlására. A vásárlás napján azonban felmondta az adás-vételiszerződést és ugyanazokat a járműveket lízingbe vette. Az adás-vételi számla bemutatása nélkül ugyanis a támogatást nem fizették volna ki. I.r. vádlott több alkalommal fedezet nélküli átutalási megbízásokat adott át ügyfeleinek. Az egyik Rt-t tévedésbe ejtette és a cégnek több mint 14 millió Ft kárt okozott, mely nem térült meg. Egy másik vállalkozásnak, csaknem 38 millió Ft a kára, ami nem térült meg. I. és II.r. vádlott a számviteli törvényt megsértve végezték a cégük könyvelését, ezáltal a hitelt nyújtó bankokat és üzleti partnereiket megtévesztették. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

20 / 29 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118. életveszélyt okozó testi sértés január 8. 8.30 bűntettének kísérlete Az 53 éves vádlott 2013. április 30-án, Mesztegnyőn egy büfé teraszán szóváltásba került a sértettel, akit törött üvegpohárral megütött. A bántalmazás következtében a sértett alkarján 15 cm-es, nyakának bal oldalán 10 cm-es vágott sebzést szenvedett el. Első tárgyalás. B.L.Á.

Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék O. C. I.

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény

2014. január 8.

10 óra 30 perc I. emelet 30.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádirata szerint O. C. I. vádlott szerencsejáték szenvedélye miatt gyakran vitáztak feleségével, S. N. sértettel. A vádlott külföldön végzett munkát, míg felesége itthon vezette vállalkozásukat. A vádlott 2012. szeptember 3. napjától itthon tartózkodott és megtudta, hogy a felesége a házasságon kívül szerelmi kapcsolatot létesített, ezért 2012. szeptember 18. napján kérdőre vonta S. N. sértettet közös lakásukban. A beszélgetés előtt a vádlott a házasságból született gyermeküket O. J-t az emeleten lévő gyerekszobába küldte azzal, hogy akkor se jöjjön le, ha kiabálást hall. S. N. sértett kijelentette a vádlottnak, hogy el kíván válni tőle. A vádlott feleségét puszta kézzel, ököllel több alkalommal megütötte, egy kerámia tállal fejtetőn ütötte, majd az összetört tál darabjával megszúrta a fejét. A szomszédok a veréssel járó zajokat, a sértett segélykiáltásait hallva a lakásba az ablakon keresztül bekiabáltak, valamint tojással dobták meg az ablakot. A vádlott a bántalmazást kis időre félbehagyta, az ablakokat bezárta majd késsel folytatta felesége bántalmazását. Eközben O. J. sértett az emeleti gyerekszobából lemenve, meglátta erősen vérző anyját és apját a bántalmazáshoz használt véres késsel. A gyermek segítségért kiabált, mely hallatán a szomszédban lakó hölgy a lakás csengőjének folyamatos nyomásával próbált segítséget nyújtani. Ezt követően a gyermek a bejárati ajtót kinyitotta, majd a vádlott az ajtókinyitást észlelve felesége bántalmazásával ismét felhagyva gyermekét hátulról megtaszította. A gyermek így a bejárati ajtón át kijutott a lakásból. A vádlott ezt követően a bejárati ajtót bezárta és tovább folytatta felesége késsel történő bántalmazását. A szomszédok értesítése alapján a helyszínre érkező rendőrök a szomszéd erkélyén keresztül átmászva jutottak be a vádlott lakásába. S. N. sértett nyakán lévő szúrt sérülések azonban olyan súlyosak voltak, hogy az elszenvedésüket követően néhány percen belül a helyszínen elhalálozott. A megyei főügyészség O. C. I. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével és kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja. A törvényszék az ügyben 2013. június 05. napján tartotta az első tárgyalást, melyen a vádlott és tanúk kihallgatására került sor, a további tárgyalási napokon tanúkat és igazságügyi orvoszakértőket hallgatott ki a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalást 2014. január 8. napján tartja a bíróság, melyen egy tanú, és a vádlottat vizsgáló pszichológus és elmeorvos

21 / 29 szakértőket hallgatja ki. Az ügyben határozathirdetés 2014. január 15. napján várható.

Információ:

Dr. Nyakó Zsuzsanna sajtószóvivő 06-30/6814-005 [email protected]

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék P.S. és társai

Információ:

Bűnszervezetben, közösülés céljából, 2014. január 8.30 üzletszerűen elkövetett 08. emberkereskedelem bűntette és más bcs.

A I. r. vádlott és társai hátrányos életkörülmények között élő nőket prostitúció céljából üzletszerűen másoknak megszereztek. További bizonyítás. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

22 / 29 2014.01.09. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA

23 / 29 KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem J. Zs.és társai

Információ:

Emberölés bűntette

2014. 01. 09

09.00

Az elsőfokú bíróság megállapította az I. r. vádlott bűnösségét az alábbi tényállás alapján: I. r. vádlott M.G. sértettel anyagi haszonszerzés végett összebarátkozott, tőle – anyagi haszonszerzést ígérő fiktív üzlettel kecsegtetve – vádlott-társaival együtt pénzt csaltak ki. Az I. r. vádlott ezt követően magát a sértettnek kiadva hitelt igényelt egy pénzintézetnél a sértett ingatlanára, ennek érdekében felhasználta a sértett személyazonosító okmányait és elváltoztatta külsejét is. A hitelszerződést közjegyzői okiratban is foglalták. Az így megszerzett pénzt a vádlottak saját céljaikra használták fel. A kamatértesítő leveleket a bank a sértettnek postázta, aki egy idő után kérdőre vonta az I. r. vádlottat, aki elhatározta, hogy a helyzetet a sértett megölésével lehet csak megoldani, tervét pedig társaival is megosztotta. Autóval elment a sértettért, akinek azt ígérte, vádlott-társa megadja a tartozását. Az I. r. vádlott azonban a Duna irányába haladt a sértettel, majd egy kevésbé látható helyen autójával megállt és miután a Duna-parthoz közel sétáltak, a víz alá nyomta a sértett fejét, amitől a sértett végül megfulladt. A másodfokú bíróság az I. r. vádlottat felmentette az emberölés bűntette miatt emelt vád alól, tekintettel arra, hogy a másodfokú bizonyítás eredményeképpen nem látta megállapíthatónak az I. r. vádlott cselekvőségét. A másodfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be másodfellebbezést az I. r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 8. 39.P. 25644/2008

kártérítés

2014.01.09

13:00

Az I. r. felperes és szülei az I. r.felperes 2007. szeptember 16-i balesete kapcsán indítottak kártérítési pert a H2O Team Kft. I. r. és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet II. r. alperesek ellen. A kereset szerint a felperes 2007. szeptember 16-án éjjel súlyoséletveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett, mikor a CsászárKomjádi Uszoda napozó teraszán lévő - a II. r alperes vagyonkezelésében álló, és az I. r. alperes által üzemeltetett - „Fecske terasz” nevű szórakozóhelyen az alacsony korláton ülve - annak megtévesztő kialakítása miatt - kb. 6 méteres magasságból hátrazuhant az alatta lévő területre. Az esés következtében kerekesszékbe kényszerült. Az I. r. felperes a baleset idején nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, és alkoholt is alig fogyasztott. A kereset szerint a baleset annak a következménye, hogy a helyszínt megtévesztően alakították ki, és az alapvető balesetvédelmi előírásokat sem tartották be. A korlát túl alacsony volt, és nem lehetett látni, hogy a mögötte felfüggesztett ponyvák 6 méteres mélységet takarnak. A kereset szerint amennyiben a korlát magassága az előírásoknak megfelelő lett volna, és a hangfogóleplet megfelelően rögzítik, úgy a baleset elkerülhető lett volna. (A felperesek az ügyben 2007. október 4-én feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozóhatóság azt 2008. május 8-án bűncselekmény hiányában megszüntette. Később az ügyészség elutasította a megszüntető határozat elleni panaszt, mondván a beszerzett adatok alapján baleset történt, az eset nem emberi mulasztás vagy gondatlanság eredményeként

24 / 29 következett be, így a sérülések tekintetében senkit nem terhel büntetőjogi felelősség. A felperesek úgy döntöttek, hogy nem élnek a pótmagánvád lehetőségével, annál is inkább, mert céljuk elsődlegesen a felpereseket ért károk érvényesítése.) A felperesek több millió forint vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítését kérik, melyek egy részét havonta fizetendő járadék formájában igénylik. Az ügyben a januári tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

2014.01.07., 09.

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt

25 / 29 helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben

26 / 29 került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

27 / 29 2014.01.10. (PÉNTEK) FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055. Budapest, Markó utca 16. fszt. Díszterem T. S. vádlott

több emberen, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények

2014. január 10. napján

9:00

A Budapest Környéki Törvényszék által megállapított tényállás szerint az 1. számú sértett 2009. május 10. napján 22 óra 48 perckor érkezett vonattal az isaszegi vasútállomásra, amelynek közelében a sokszorosan büntetett előéletű vádlott várakozott. A gyalogosan a Városháza irányába elinduló sértettet a vádlott követni kezdte, majd őt a Rózsa utca bokros, fás területtel határolt részénél a korábban magához vett fa karóval közepes erővel, jobb oldalról arcul ütötte. Ezt követően a vádlott befogta a sikító sértett száját és a nyakára hurkolt zsinórral több, mint egy percig fojtogatta, melytől a sértett fuldokolni kezdett és elvesztette az eszméletét. A fojtogatást követően a vádlott a sértett kezeit hátra-, lábait összekötözte, száját egy ronggyal betömte és őt a fákon túli füves területre húzta. Majd a magához térő sértett lábáról levette a kötést, levetkőztette és a neki ellenálló sértettel közösült. Ezt követően a sértettet felöltöztette, és arra kérte, hogy ne haragudjon rá, majd a polgármesteri hivatalig kísérte. A sértett 13 rendbeli sérülést – köztük agyrázkódást, zúzódást, bevérzést – szenvedett el, a vádlott fojtása során fulladásos, avagy keringéses leállásos halálának reális lehetősége fennállt. A sértettnél a vádlott cselekményével összefüggésben krónikus posttraumás stressz állapot alakult ki. 2009. május 21. napján a vádlott az isaszegi vasútállomáson várakozott, ahol észrevette a 23.15 perckor megérkező vonatról leszálló 2. számú sértettet. A vádlott a gyalogosan egyedül elinduló sértett elé került, majd az út nádassal határolt szakaszán a sértett elé lépve őt egy fakaróval nagy erővel állon ütötte, amelytől a sértett a földre esett és az eszméletét vesztette. A vádlott ekkor a sértettet az útról a nádasba húzta, az arcát széles ragasztószalaggal körbetekerte, majd amikor magához tért, több percen keresztül fojtogatta. A vádlott a neki ellenálló sértett ruháját letépte, a sértett kezeit-lábait ragasztószalaggal összekötözte és vele közösült, majd a sértett altestéről a mobiltelefonjával fényképet készített. A vádlott a sértett táskáját megtalálva azt magához vette az abban lévő értékekkel, okiratokkal együtt. A sértett legalább 30 rendbeli sérülést szenvedett el, köztük agyrázkódást, a keresztcsont-farokcsonti átmenet részleges szétválását, az alsó állkapocscsont elmozdulással járó törését, többszörös bevérzést, zúzódást. A vádlott cselekménye során alkalmazott fojtás során a sértett fulladásos vagy keringés leállásos halálának reális lehetősége fennállt. A sértett a vádlott cselekményének következtében maradandó fogyatékosságot szenvedett el, és nála posttraumás stressz állapot alakult ki. 2009. június 20. napján a vádlott az isaszegi vasútállomás közelében meglátta a hazafelé tartó 3. számú sértettet, ekkor elhatározta, hogy megtámadja és megerőszakolja. Egy fa mögül a sértett elé lépett és a nála lévő hajtógázas spray-vel az arcába fújt. A segítségért kiáltó sértettet a vádlott megpróbálta megütni, aki azonban elfordult, kitért az ütés elől és el akart szaladni. A vádlott ekkor megragadta a sértett mellényét és tovább fújta rá a dezodort. A sértett megfordulva félig kibújt a mellényből, mikor a kiáltását meghallva a testvére a segítségére sietett. Ezt észlelve a vádlott a sértettet elengedve elszaladt. A Budapest Környéki Törvényszék a 2012. május 17. napján kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) és f) pontja szerint minősülő, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének

28 / 29 kísérletében, a Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütköző erőszakos közösülés bűntettének kísérletében, a Btk. 322. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző kifosztás bűntettében és 5 rb. a Btk. 277. § (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétségében. Ezért a vádlottat halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla minősítse a vádlottat különös visszaesőnek, ezt a tényt és a többszörös halmazatot értékelje súlyosító körülményként, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem B.J. és bűntette

társaiemberölés

2014. január 10.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék által megállapított tényállás szerint a III.r. vádlott és a sértett gyámja 2009-ben ismerkedtek meg, majd a III.r. vádlott fiával a sértett gyámjának házába költözött. Kapcsolatuk azonban hamar megromlott, melynek fő oka az volt, hogy a sértett és a III.r. vádlott fia nem jöttek ki egymással. Így a III.r. vádlott el is költözött. A III.r. vádlott úgy látta, hogy kapcsolatának legfőbb akadálya a sértett, ezért úgy döntött, hogy mindenképpen megszabadul a sértettől. 2012. májusában megismerkedett a II.r. vádlottal, akivel hasonló jellegű problémáik miatt sokat beszélgettek. A III.r. vádlott megkérte a II.r. vádlottat, hogy szerezzen neki mérget azért, hogy megölje a sértettet. A II.r. vádlott szalicilsavat kevert egy energiaitalba, amelyet azonban a sértett nem ivott meg. 2012. októberében a II.r. vádlott közreműködésével a III.r. vádlott megismerkedett az I.r. vádlottal, akivel megállapodott abban, hogy a férfi a sértettet pénzért megöli. 2012. október 29. napján a III.r. vádlott Kaposvárra hívta a sértettet, majd együtt elmentek egy presszóba, ahol találkoztak a II.r. és a III.r. vádlottal. Ezt követően a vádlottak a sértettet egy közeli erdőbe vitték azzal, hogy egy olyan helyre mennek, ahol bulizni lehet. Az erdőben az I.r. vádlott elindult a sértettel, majd leütötte őt. A II.r. vádlott elkezdte ásni a sértettnek a sírját, miközben az I.r. vádlott a sértettet megrúgta, rátaposott, illetve ásóval és késsel bántalmazta. A III.r. vádlott mindezt végignézte, a nála lévő zseblámpával világított is. A még élő sértettet a gödörbe rakták és elkezdték temetni. Eközben a helyszínre érkezett két vadász, akik azt hitték, hogy orvvadászok vannak az erdőben. A II.r. vádlottal beszéltek, majd távoztak. A vádlottak megijedtek attól, hogy lelepleződhetnek, ezért a közben már megfulladt sértett testét kiásták, személygépkocsival egy régi temetőhöz szállították, ahol elásták. A Kaposvári Törvényszék a vádlottakat bűnösnek találta lőre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében, ezért őket életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy a

29 / 29

feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta. Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője felmentésért, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, míg a III.r. vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A nyilvános ülésen történő részvétel a sajtó képviselői részére előzetes regisztrációhoz volt kötött, amely lezárult. A hallgatóság részére érkezési sorrendben 25 helyet tudunk biztosítani. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 3630/6315053 [email protected]