A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató: Kredit Heti óraszám típus Számonkérés Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Helyettesítő tárgyak Periódus Javasolt félév Kötelező vagy kötelezően választható
TERMÉSZETVÉDELEM SZTE TTK Ökológiai Tanszék Margóczi Katalin 2 2 Előadás Kollokvium [Nem kötelező kitölteni, csak ha tudjuk] nincs nincs nincs Tavaszi félév, évente 2. félév Biológia, Környezettan
AJÁNLOTT IRODALOM Standovár Tibor és Richard B. Primack (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Margóczi Katalin (1998): Természetvédelmi biológia. JATE Press, Szeged Borhidi A. és Sánta A. (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Tóth I. J. (2005): Fejezetek a környezetfilozófiából. Szerzők és irányzatok. JATEPress.
A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA 1. A természetvédelem fogalma, célja. Természet és ember viszonya. Természetvédelem szó jelentésének keresése Mit jelent itt a „természet”? Ki védi? Mi ellen? MIÉRT??? Hogyan viszonyul a környezetvédelemhez? A választ különböző szerzők műveiben keressük: Juhász-Nagy Pál, Lynn White, David W. Kidner, Colin Turnbull, Gary Snyder, Sánta Őz a sziú indián sámán, C.G. Jung, Aldo Leopold, L. P. Thiele: Természet és szabadság Válaszok a bevezető kérdésekre: Természetvédelem: mit jelent itt a „természet”? (1) Az a része a bioszférának, amit az emberi tevékenység még nem, vagy csak kis mértékben változtatott meg. (Gallé alapján); (2) Egy hatalmas és csodálatos entitás, amelynek részei vagyunk, belülről és kívülről egyaránt meghatároz minket. Ki védi? Az ember, de nem „védi”, csak önkorlátozás útján megpróbálja megakadályozni a számára kedvezőtlen megváltozását. Mi ellen? Az emberi tevékenység romboló hatása ellen. MIÉRT??? Az általa nyújtott javak és szolgáltatások miatt. Saját testi-lelki épségének fenntartása miatt. Etikai okok miatt. Hogyan jellemezhető a természet és az ember viszonya? birtok és birtokos !, nyersanyag és felhasználó ! anya és gyermek, ☺ tudattalan és tudatos ☺ testvérek # egész és rész ☺ Hogyan viszonyul a környezetvédelemhez? A környezetvédelemmel (amely az ember környezetét igyekszik optimalizálni) kiegészítik egymást (komplementaritás) A természetvédelem nem lehet sikeres, ha a környezetszennyezést nem tudjuk megakadályozni. A környezetvédelem (=embervédelem) nem lehet sikeres, ha súlyosan degradálódik a természet, ami az emberi életnek is az alapja. A környezetfilozófia jelentősége és válaszai a fenti kérdésekre (Tóth I. János (2005): Fejezetek a környezetfilozófiából. Szerzők és irányzatok. c. könyve alapján) 2. A természetvédelem története Kezdetek Regisztrált fajkihalások 1627: vadmarha Európából, 1670: dodó Mauritiusról) Rendeletek: 1769: erdővédelmi rendelet Mauritiuson, 1852: Kelet-Indiai Társaság szabályozza a természeti erőforrások használatát Szervezetek: 1865: Preservation Society, 1899: Royal Society for Preservation of Birds (RSPB), 1872: Yellowstone Nemzeti Park A természetvédelem története Magyarországon 2
1900 előtt Törvények, rendelkezések. 1900-1945-ig Kaán Károly tevékenysége 1945-1970 „Kihasználatlan lehetőségek” 1970-1980 Extenzív szakasz (Rakonczay Zoltán) 1980-1990 (?) A környezetvédelem prioritása 1990-2002 (Tardy János) Nemzetközi kapcsolatok kialakítása. Területi szervek megerősítése. Tulajdonviszonyok rendezésének megkezdése. 2002- (Haraszty László) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 2004: EU csatlakozás. Jogharmonizáció: Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv. Natura 2000 hálózat (20% védett terület!). Agrárkörnyezetvédelmi program, új Vásárhelyi terv 3. A természetvédelem szervezeti felépítése Magyarországon. A Nemzeti Parkok feladatai. Központi szerv Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal (Haraszty László helyettes államtitkár) Főosztályok: Természetmegőrzési, Tájvédelmi, Erdészeti, Területfenntartási Feladata: a kormánypolitika közvetítése, nemzetközi képviselet, Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer működtetése, a területi szervek koordinálása Területi szervek Nemzeti Park Igazgatóságok: Aggteleki NP Ig., Balaton-felvidéki NP Ig., Bükki NP Ig. Duna–Dráva NP Ig., Duna–Ipoly NP Ig,. Fertő–Hanság NP Ig., Hortobágyi NP Ig., Kiskunsági NP Ig., Körös–Maros NP Ig., Őrségi NP Ig. Feladataik: Megőrzés, kezelés, hatósági tevékenység segítése, bemutatás, oktatás, tudatformálás, vagyongazdálkodás. A nemzeti park igazgatóságok működési körzetei. Szakemberek a Nemzeti Parkokban Felügyelők (botanikus, zoológus, geográfus, jogász, informatikus, hidrológus, erdész, mezőgazdász, közgazdász, pedagógus, néprajzos, építész, idegenforgalmi szakember, stb.) Természetvédelmi őrök (területi felelősség, helybenlakás, kezelési terv végrehajtása, őrzés) A biodiverzitás monitorozás szervezője (NBmR) Természetvédelmi Őrszolgálat Felszerelés: egyenruha, mobiltelefon, pisztoly, dátumozós fényképezőgép, gépkocsi (+-) Feladatok: hatósági őrzés (?), kezelés, felmérés, megfigyelés, hatósági, szakhatósági ügyintézés, vagyonvédelem, tűzvédelem, szolgálati napló vezetése Ma 230 fő végzi ezt a munkát (4000 ha/fő védett terület!) 3
Egyéb résztvevők Önkormányzatok (helyi védett területek kijelölése, kezelése, támogatás) Civil szervezetek (sokszínűség, növekvő jelentőség) Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, CSEMETE, Nimfea, EMisszió, Bokartisz, Védegylet, stb. Magyar Természetvédők Szövetsége 4. A természetvédelem törvényi szabályozása Magyarországon. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Miért kell megismernünk a törvényt? Tükrözi a társadalom elvárását a természetvédelemmel szemben. Megmutatja, hogy milyen lehetőségei vannak a természetvédelmi intézkedésnek. Általános rendelkezések A törvény célja: a természeti értékek és területek, tájak védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése. A fenntarthatóság fogalma, alapfogalmak, alapelvek. A természeti értékek és területek általános védelme Kiemelkedő jelentőségű, hogy a törvény világosan kifejezi, hogy a természetvédelem NEM csak a védett fajokra és a védett területekre vonatkozik! Az ún. „rezervátum szemlélet” túlhaladott! Tájvédelem (ld külön) A vadon élő élővilág általános védelme Őshonosság: a 2000 éve itt élő fajok tekinthetők őshonosnak. A természetes flóra és fauna tagjai, meg kell őrizni őket! A törvény tartalmazza igénybevételük, behozataluk, kivitelük, szaporításuk, vadászatuk, halászatuk, stb. szabályozását. Természeti területek körének meghatározása (erdő, gyep, nádas, kivett, művelésre alkalmatlan terület, amelyekről jegyzék készül) Az élőhelyek általános védelme (fenntartható használat, vízelvonás tilalma) Eljárási szabályok természeti területeken. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma védetté nyilvánítás, ex lege, védett természeti területek , védett növény- és állatfajok, társulások, barlangok, ásványi képződmények. A természet védelmének tervezési és szervezési rendszere 4
Természetvédelmi Alapterv (el kell készíteni), területi tervezés (figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat!), állami szervezet, hatóság (ez most változott…) az ügyész, önkormányzat, állampolgárok szerepe, információs rendszer (kiépítése alapvető fontosságú, térinformatikai adatbázis, 10 részleg, 1 központ) A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai Védett értékek tulajdonjoga (az államé!), központi támogatás, kártalanítás, biztosíték, kompenzáció (sok konfliktus!), védett állat kártételének megelőzése, stb. A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói eljárási határidő, engedély, elkobzás, stb.,természeti állapotfelmérés (része minden környezetvédelmi tanulmánynak!), bírság, polgári jogi felelősség, hivatkozások, PTK stb. 5. Területek védelme „Ex lege” védelem 23 § (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. (2) E törvényerejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. Az ex lege területeket a NP-ok szakemberei nyilvántartásba vették, a védettséget a földhivatalok bejegyezték. A védetté nyilvánítás szempontjai és menete Természetesség (nem megváltoztatott, potenciális vegetáció közeli) Ritkaság, unikalitás (abundancia, elterjedési terület) Nagyság (minimális életképes populációnagyság, egyensúlyi fajszám) Értékes fajok (értékelési rendszerek) Diverzitás (sokféle: faj, élőhely, mintázat) Reprezentativitás (élőhely, ország, kontinens szinten) Térbeli helyzet (ökológiai átjárhatóság, koherencia) Veszélyeztetettség (ha igen, vagy ha nem) Egyéb. Javaslattétel, előkészítés, egyeztetések, kihirdetés. Védett természeti területek kategóriái: Hazai kategóriák: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) védett terület kategóriái Egyik országnak sem kötelező használni ezt a kategóriarendszert, de a nemzetközi összehasonlítás kedvéért érdemes megfeleltetni ennek a rendszernek a hazai kategóriákat. Védett természeti területre vonatkozó szabályok
5
6. Fajok védelme Fajszintű értékelési rendszerek. Szakemberek minősítik, besorolják a fajokat. Egyszerű rangsorok (a fajokat besorolják értékkategóriákba a „legjobbaktól a legrosszabbakig”) Többszempontú kritériumrendszerek (egyetlen faj több szempont szerint kap értékszámokat) Borhidi(1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai és természetességi értékszámai Báldi A., Korsós Z. és Csorba G. (1993): Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelése Eszmei érték: forintban kifejezett jelképes érték 2000 Ft-tól 1000000 Ft-ig. Ennyi büntetést kellene fizetni a károsítónak. Olyan magasnak kell lennie, hogy semmiképpen se érje meg a pusztítás! Az IUCN globális vörös listája Kihalt (extinct) Keresés ellenére sem találják. Kihalt a természetben (Extinct in the wild) Csak mesterségesen létrehozott és fenntartott populációi vannak. Veszélyben lévő fajok (threatened) aktuálisan veszélyeztetett (critically endangered), veszélyeztetett (endangered), sérülékeny (vulnerable). Potenciálisan veszélyeztetett (near threatened) Most még nem sorolható a fenti kategóriákba, de várható, hogy hamarosan igen. Nem veszélyeztetett (least concern). A vizsgálat alapján a fentiek nem érvényesek rá. Adathiányos (data deficient) Nincs adat a fenti kritériumokról Növényfajok védelme, állatfajok védelme. 7. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények és szervezetek Egyezmények 1. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsar, 1971) 2. A világ kultúrális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs, 1972) 3. A vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (Bonn, 1979) 4. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Washington, 1973) 5. Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény (Bern, 1979) 6. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Rio de Janeiro, 1992) 6
Nemzetközi védett terület kijelölések: Bioszféra rezervátum, Ramsari terület, Világörökség, Natura 2000, Európa Diploma Nemzetközi természetvédelmi szervezetek IUCN (World Conservation Union) WWF (World Wide Fund for Nature) (Gland, Svájc) A világ legnagyobb nemzetközi nem kormányzati szervezete: 4.7 millió fő, nemzeti képviselet 96 országban. Igen aktív magyarországi szervezet, sok program. ECNC (European Centre for Nature Conservation) 1994, Tilburg (Hollandia) A tudomány és a politika közötti szakadék áthidalása BirdLife International (1922 London) A madarak (mint zászlósfajok) és élőhelyeik védelme, a biodiverzitás védelme, fenntartható erőforrás-használat. 8. Természetvédelmi kezelés Definíció: Minden olyan (populációkra, vagy élőhelyekre irányuló) tevékenység, amit a természeti értékek fenntartása, vagy fokozása érdekében végeznek. Természetvédelmi kezelési formák (Aradi és mts. 1994): (1) prezerváció (a szukcessziómenet kedvező feltételeinek biztosítása) (2) konzerváció (kedvező állapot rögzítése) (3) rehabilitáció (kívánt korábbi állapot elérése a meglévő maradványok felhasználásával) (4) rekonstrukció (új élőhely teremtése: egy nyomtalanul eltűnt, de a terület ősi elemeihez tartozó élőhely mesterséges kialakítása) Mikor kell kezelni egy területet? Mindig, mert a tudatos be nem avatkozás is kezelés! Ha folytatjuk a hagyományos hasznosítást (kaszálás, legeltetés, fokgazdálkodás, tartamos erdőgazdálkodás), mert ez tartja fenn az értékeket. Ha imitálni kell a természetes (folt)dinamikát. (Ilyenkor az a cél, hogy a természetesnél kisebb területen őrizzük meg a teljes változatosságot.) Ha valamit meg kell javítani (de ez inkább helyreállítás). Mi alapján döntjük el, hogy hogyan kezeljünk? Történet alapján („ami eddig történt, jó volt”)Intuícióval (tapasztalat). Tervezett kísérlettel Populációk kezelése In situ: védelem az eredeti élőhelyen (Populáció életképesség analízis (PVA) alapján) Ex situ: állatkertekben, botanikus kertekben (csak végső esetben, mert így elvész a kapcsolatrendszer, a genetikai sokféleség nehezen őrizhető meg,
7
viselkedési torzulás lehet, növényeknél genetikai „szennyeződés”, természetellenes adaptáció, túl nagy kockázat, stb. Túzokpopuláció kezelése Magyarországon (Bankovics, 1997, 2002): Az erdélyi hérics védelmi programja (Jakab G., 2003) 9. Élőhelyek kezelése és helyreállítása. Erdőgazdálkodás és mezőgazdaság. Vizes élőhelyek kezelése Legfontosabb a természetes vízviszonyok (mélység, időbeli mintázat, áramlás, vízminőség) fenntartása, vagy visszaállítása. “Ökológiai vízigény” Szikes tó: teljes kiszáradás, kilúgozódás megakadályozása (madárvilág!) Láp, mocsár: kiszáradás, tőzegbányászat, eutrofizáció, veszélyezteti. Nádas: megfontolt aratás lehetséges. Halastó, mint madárélőhely. Ma már lehetséges vizes élőhelyek szinte üzemi szintű kezelése. Holtág: bölcs hasznosítás, időnkénti kotrás a szukcessziós stádiumok megőrzése Folyó: parti zonáció megőrzése, ártér, természetes meder-dinamika Vizes élőhelyek rekonstrukciója, környezetvédelmi és természetvédelmi cél (Hanság, Hortobágy, Balaton-felvidék, Dráva mente, Kiskunság, stb.) Vízügyi célú létesítmények természetvédelmi értékelése (Kis-Balaton, Tisza-tó) Gyepek természetvédelmi kezelése Be nem avatkozás. Elsődleges, természetes gyepek (pl. sziklagyepek, üde láprétek) Legeltetés: Puszták (szikes, homok, lösz)Védett kultúrfajták jelentősége (szürkemarha, racka, cigálya, mangalica stb.) A legeltetés módszerének hatása (tereléses, elkerítéses, villanykarámos) A legeltetés intenzitása (db állat/terület/idő), időzítése Legelőápolás (cserjék eltávolítása) Kaszálás. Magasfüvű láprétek, mocsárrétek, hegyi kaszálók A kaszálás időpontjának hatása (értékes növényfajok virágzásához, madarak fészkeléséhez igazítva). A kaszálás módszere: jobb a kézi, mint a gépi; menekülési lehetőség hagyása az állatok számára (haris). Felülvetés, műtrágyázás, locsolás kizárt. Fontos a természetes vízviszonyok fenntartása. Közepes diszturbancia hipotézis. A hagyományok nagy szerepe, kapcsolódó kultúrális értékek (néprajz!). Visszagyepesítés. Eredményes-e a kezelés? Csak gondosan tervezett, és kitartó monitorozással dönthető el!!! Kontroll, ismétlés, korrekt dokumentálás szükséges! Tegyük lehetővé a tapasztalatok átadását! Erdőgazdálkodás és természetvédelem Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. A természetközeli erdőgazdálkodás célja és feltételei. A természetszerű erdők kezelése a gyakorlatban.
8
Fafajmegválasztás erdősítés. Erdőhasználat. Termőhelyi mintázat, természetes folyamatok figyelembe vétele (természetes lékek, biogruppok, elegyfajok, odvas, kidőlt fák, stb.) Elegyes erdők kialakítása. Tájidegen fafajok alkalmazása, elegyítés őshonossal. Odvas fák, tövön száradt fák, facsonkok és elhalt, korhadó faanyag (nem kell kitakarítani, mert nem káros!). Idős facsoportok, fák, hagyásfacsoportok, hagyásfák megtartása (böhöncök). Cserjeszint védelme. Fragmentáció mérséklése (a fahasználat tájökológiai szempontú térbeli mintázata). Erdőszegélyek védelme. Talajélet fenntartása (vízvisszatartás, kíméletes közelítés, talajelőkészítés mellőzése) Mezőgazdaság és természetvédelem Ángyán József (2000): Válaszúton a mezőgazdaság Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) (Environmentaly Sensitive Areas, ESA) létrehozása Magyarországon. Célja: olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A létrehozott ÉTT-re a természetvédelmi törvény természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program végrehajtása érdekében támogatás vehető igénybe. Természetvédelmi kezelési terv Általános információk. Leírás. Célkitűzések meghatározása lehetőségek) Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása Védett területek zónabeosztása
(értékelés,
11. Élettelen természeti értékek. Tájvédelem. Élettelen természeti értékek típusai: Ex lege: víznyelő, barlang, forrás, láp, szikes tó, kunhalom, földvár (nemcsak élettelen!) Felszíni kőzet, annak lepusztulása, földtani alakzatok, ősmaradvány, ásvány, kőzet, rétegsor, gyűrődés, vetődés, vulkáni formák, karsztos formák, mozgó homokbuckák, gerinc, kilátópont, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart, szurdokvölgy, források, tavak, stb. Tulajdonságaik: helyhez kötöttek, át nem telepíthetők, meg nem újulók, helyre nem állíthatók, egyedi képződmények, sajátos élőhelyek Veszélyeztető tényezők: bányászat, barlangászat, leletgyűjtés, építkezés, földművelés, szennyezés
9
Tájvédelem A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát. A „rezervátum szemlélet” elvetése. Ecosystem management. Egyedi tájérték Az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele nemzeti park igazgatóság feladata. Az egyedi tájértékek típusai: kultúrtörténeti értékek, biológiai tájértékek, földtudományi tájértékek: 12. Ökológiai gazdaságtan Az ökológiai gazdaságtan átfogóbb könyvelési rendszerei szerint az olyan köztulajdonú erőforrások mint a víz, a levegő, fajok és társulások használatát számításba kell venni mint költséget. Az externáliák internalizálása. Költség-haszon elemzés. Közvetlen használati érték (javak). Fogyasztói használati érték. Termelői használati érték. Közvetett használati érték. Nemfogyasztói használati érték. Potenciális érték. Létezési érték A természet által az emberiségnek nyújtott javak és szolgáltatások (Ecosystem goods and services) JAVAK (valódi piaci értékük van): táplálék, építőanyagok, gyógyhatású anyagok, nemesítési alapanyag, turizmus, üdülés SZOLGÁLTATÁSOK (valódi piaci értékük ritkán van): hidrológiai ciklus fenntartása; klímareguláció; víz és levegő tisztítás; az atmoszféra gázösszetételének fenntartása; haszonnövények megporzása, talajképződés és fenntartás; esszenciális tápanyagok körforgalma és tárolása; szennyezőanyagok megkötése, lebontása. 14. Oktatás, kutatás, idegenforgalom Környezeti nevelés Kinek a feladata? Mindenkinek (főleg: tanárok, természetvédők (NP!), civil szervezetek, média szakemberek) Célcsoportok: mindenki (az óvodásoktól a döntéshozókig) Milyen keretek között, hol? mindenhol (főleg: oktatási intézményekben, Nemzeti Parkokban, és a médiában) Óvoda (szokásrendszer, életvitel, élmény) 10
Általános iskola (Erdei Iskola Program: több napos kihelyezett speciális oktatás, tantárgyprogramok, pl. KÖRTE) Középiskola (diákközösségek önálló tevékenysége: feltárás, megoldási terv) Ökoiskolák magyarországi hálózata (fenntarthatóságra nevelés, helyi közösségek bevonása) Felsőoktatás (Minden szakterület képesítési követelményeiben jelenjenek meg a környezeti szempontok!) Kutatás és természetvédelem Természetvédelmi biológia: a természetvédelem háttértudománya (1978 óta létezik, küldetés vezérelt és multidiszciplináris) Alapkutatás. A természetvédelmi kezelő védett területen a „házigazda” szerepét tölti be: Etikai vonatkozások. Veszélyeztetett fajokkal, közösségekkel csak nagyon indokolt esetben szabad kísérletezni! Problémát jelent, hogy pontosan ezekről lenne szükség részletes információkra éppen védelmük érdekében, de a kutatás veszélyes lehet. Alkalmazott kutatások. Célja a feltárás, állapotfelmérés, monitorozás, a természetvédelem közvetlen kiszolgálása. Probléma orientált.. Minden természetvédelmi célú kezelésnél szükség lenne rá!. Magyar Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer. Társadalomtudományi kutatásokra is szükség van (szociológia, gazdaságtan, néprajz)! Turizmus és idegenforgalom A turizmusnak fontos szerepe van a tudatformálásban (nagy lehetőség). A turizmus nem károsíthatja a természeti értékeket! Csak fenntartható turizmus engedélyezhető! A természetvédelemnek és a helyi lakosságnak részesülnie kell az idegenforgalomból származó igen jelentős bevételből. A természetbe irányuló turizmus típusai és kezelésük (tömeg(es) turizmus, természetbarát turizmus).
11
