Martin Wehrle
50 kreatív coaching ötlet profi coachok gyakorlati kézikönyve
Z-Press
Tartalomjegyzék
Bevezetés: „Ön mit gondol, kedves coach?”
9
1. rész: A kreatív coaching – ahogyan működik! 1. A jó kezdés: „Mi az ön története?”
17
1. A tematikus kártyajáték 2. A TEL-lovasfutár 3. Szüret a képkertben 4. Horgászat a kívánságtóban 5. A lemondott coaching-megbeszélés 6. A színpad
19 26 34 40 46 52
2. Tisztába jönni önmagunkkal: „Kicsoda ön tulajdonképpen?”
59
7. Sztárvédőügyvéd a bíróság előtt 8. A társkereső hirdetés 9. A jeltolmács 10. Helló, én vagyok a problémád! 11. Az álomfejtő 12. Kéz a kézben az ellenállással
61 67 74 81 87 94
3. Formálható valóság: „Hogyan fogja fel?”
101
13. A probléma dicsérete 14. Két személyzetis beszélget 15. Az élet kilométerórája
103 109 115
16. Az áldozati báránytól a parancsnokig 17. Az időgép 18. A konfliktusbeli ellenfél székén ülve
122 129 135
4. Cél a látómezőben: „Hová akar eljutni?”
142
19. Showtime: „Fogadjunk!” 20. A céltábla 21. A tantervi bizottság 22. A jövőbeni önéletrajz 23. A 100 méteres futás 24. Helló, én vagyok a megoldásod! 25. Fel a fantázia-utazásra!
144 150 156 162 168 174 180
5. Pillantás az eszköztárra: „Mit visz magával?”
189
26. Téged hívlak, tulajdonság! 27. Mese-coaching 28. A kabaréműsor 29. Sípszó a második félidőhöz 30. A gyermekkor legszebb napja 31. Plusz-nagyító az életházban
191 198 204 210 215 221
6. Átültetés a gyakorlatba: „Így kell ezt csinálni!”
227
32. A vadvízi tutaj 33. Az MHJ-gyorsprogram 34. A coach nélküli coaching 35. Szerződés önmagunkkal
229 237 243 249
2. rész: Új coachinghelyszínek és marketingötletek 1. Coachinghelyszínek: „Az új terep csodákra képes!”
261
36. Fejlődjünk sportosan: Kocogás közben 37. Ezt látni kell: A városnézés 38. Röviddel felszállás előtt: A repülőtéren 39. Természetesen sikeres: Az erdei séta
263 269 275 281
40. De tejszínnel kérem: A kávézó 41. Körhinta és társai: A vásáron 42. Sínen vagyunk: InterCityvel a célba 43. Egy kis irodalom: Séta Goethével 44. Oroszlánszív: Látogatás az állatkertben 45. Szabad a homokozó: A játszótéren
287 293 299 306 313 320
2. Marketingötletek: „Fantáziával az üzleti életben!”
325
46. Szakértő kerestetik: Hogyan törhet coachként az élre 47. A főnyeremény: Út a címlapra 48. Alkalom kérdése: Hogyan lépjünk ki a reflektorfénybe mint szakértők 49. Fifikás előadás: Beszéd a coachingról 50. Bestselleríró: Okos lépések a saját könyv felé
327 335
Irodalomjegyzék
359
339 344 349
1. rész: A kreatív coaching – Ahogyan működik
23. | A 100 méteres futás Önmagunk megváltoztatása hasonlít a 100 méteres futáshoz: jól kell elrajtolni, oda kell figyelni a részidőkre, és megfelelően be kell osztani az erőnket. Egy ilyen metaforát használó gyakorlat arra sarkall, hogy az eredményt lépésekre bontva és reálisan tervezzük meg.
▶ Az ügyfél tisztán látja maga előtt a céljához vezető utat. ▶ Felismeri, hogy a táv egy részét már megtette. Célok
esetleírás
az ötlet
▶ Köztes célokat jelöl ki, és beosztja az erejét.
Sandra Schlegel (31) egy nagy, férfiak uralta konglomerátumban dolgozik, és ott szeretne vezetői pozícióba előrelépni. Hat hete már egy saját projektért visel felelősséget. „Most tesznek próbára”, mondja. De pillanatnyilag „a helyzet rosszul áll. A csapat több tagja civakodik ahelyett, hogy a munkára koncentrálna. Sok feladat függőben marad, mert a projektmunkatársnak emellett még meg kell csinálni a napi munkát.” Igénye: „Magabiztosan akarok mozogni a vezetői szerepben, és egy sikeres projekt révén esélyessé válni az osztályvezetőségre.” Ugyanakkor kétségek merülnek fel benne: „Hogyan tudnék jól vezetni? Eddig semmi tapasztalatom benne.”
Az ember hajlamos szkeptikusan tekinteni a céljára. Nem tudja, hogy ő kerekedik felül a kihíváson, vagy az őrajta. Aki célokat tűz ki, az kudarcot is vallhat. A sikertelenségről szőtt fantázia pedig bénítólag hat. A 100 méteres futás tervezhetővé teszi a sikert. Az ügyfélnek csak a célvonalat kell szem előtt tartani, és meghatározni az oda vezető lépéseket. Az önálló hatékonyságba vetett hit növek-
168
4. Cél a látómezőben: „Hová akar eljutni?” szik, különösen mivel a 100 méteres méretezés megkönnyíti annak felismerését, hogy az ügyfél már nem a rajtvonalon áll, hanem előrejutott – nem utolsósorban azért, mert éppen most döntött a coaching mellett. Ezt a lendületet kihasználhatja a további futáshoz. Számos, a 100 méteres futással vont párhuzam nyújt inspirációt. Ahogyan a futó az edzőtáborban készül a versenyekre, úgy az ügyfélnek a kihívások előtt meg kell erősítenie a képességeit. Ahogy a célvonal elérésére törekszik, szükség van világos célra is. És ahogyan a sportolónak edzője és szurkolótábora van, aki fitten tartja és feltüzeli, az ügyfél is szerezhet magának támogatókat.
1. Vesse be a metaforát a coaching során. Próbálkozzon egy rövid szöveggel, amely összeköti a 100 méteres futást és az előmenetellel kapcsolatos igényeket – például közbeszúrt kérdésekkel. Gyakorlat: alkosson egy szöveges javaslatot, mielőtt továbbolvas. Javaslatom (lassan elmondva, szünetekkel az indirekt kérdéseknél): „Talán lenne kedve egy szórakoztató gondolatkísérlethez. Azt javaslom, hogy képzelje el az utat a vezetői pozícióba egy 100 méteres távként. Van a rajtgép, van a célvonal – és a közöttük levő távolság, ami most ön előtt húzódik, és amit a lehető leghamarabb meg akar tenni. Csukja be nyugodtan a szemét, és képzelje el a távot a minél részletesebben. Érdekes lenne például, hogy lát-e rajtgépeket – hogyan kezdődik a vezetői karrier a vállalatánál? –, hogy felsorakoznak-e más futók – vannak versenytársai a kollégák között? –, hogy vannak-e nézők és kit buzdítanak – mennyire jók a hálózatai, kik támogatják önt? –, milyen nagynak tűnik a teljes táv – könnyű megtenni, vagy végtelenül messze a vége? –, ki áll a végén döntőbíróként – tehát ki dönt az előléptetéséről –, és mennyire tisztán látja a célvonalat – tudja-e egyáltalán, hogy végül pontosan melyik pozíciót szeretné? Nyugodtan mélyedjen el ebben a képben, ebben a 100 méteres távban úgy egy-két percre, aztán majd beszélünk róla.” 2. Az ügyfél most elmesélheti, milyen asszociációk jutottak eszébe a meditatív szöveg alatt.
169
Az eredményhez vezető lépések
1. rész: A kreatív coaching – Ahogyan működik Ügyfél:
„A versenyről: a mellettem levő rajtgépnél Jens Heidner, egy fiatal, ambiciózus kolléga áll. Ő biztos, hogy vezetői posztot akar. Attól félek, le is fog hagyni.” Coach: „A futam mindig csak a célvonalon dől el. Mit tehetne addig, hogy növelje az esélyét?” Ügyfél: „Először is a projektemet kell sikeresen befejeznem! Amíg ez a levegőben lóg, nem jutok előbbre.” Coach: „Tehát lehagyja Jens Heidnert, ha a projektje nagy elismerést arat?” Ügyfél: „Az önmagában nem lesz elég! Másképp is kell viselkednem.” Coach: „Mégpedig?” Ügyfél: „Mint egy vezető! Például oda kell mennem az osztályvezetőhöz, és a projektszemélyzet számára napi óraszámot kérni, amit csak erre tartunk fenn.” Coach: „Játsszuk csak el, hogyan zajlana egy ilyen beszélgetés.” És így tovább. A coach végigmegy vele a bevezető szöveg minden pontján, a hálózatoktól az előléptetésig. Az ügyfél gondolatai a cél felé terelődnek. 3. Kérje meg az ügyfelet, hogy tíz, kartonból készült kártyát helyezzen el a teremben, egy vonalban. Ezeken a „10 méter”, „20 méter”, „30 méter” stb. feliratok állnak. Így a futótávot behozzuk a helyiségbe; a gondolati dimenziót a térbeli egészíti ki. 4. Kérdésekkel ösztönözze az ügyfelet arra, hogy tudatosítsa magában, milyen messzire jutott már eddig a célhoz vezető úton: ▶ Valójában hol áll a pályán? Tényleg még a startvonalnál? Vagy egy részét már megtette? ▶ Becslése szerint hány métert hagyott már maga mögött? ▶ Mi változott, mióta elhagyta a rajtgépet? ▶ Mennyiben lehet ezt a lendületet felhasználni a további futáshoz? ▶ Vannak talán olyan emberek ön körül, akik még közelebb látnák a célhoz? ▶ Mivel indokolnák a véleményüket ezek az emberek?
170
6. Átültetés a gyakorlatba: „Így kell ezt csinálni!”
32. | A vadvízi tutaj A coaching végére az ügyfélnek sikerült átjutni a probléma partjáról a megoldás partjára. De hogy volt képes legyőzni a sebes folyót? A tutajt az erőforrásai jelentették. Ez a gyakorlat képzeletgazdag módon von mérleget.
▶ Az ügyfél kreatív módon reflektál a haladására. ▶ Mindkét partra egyaránt ráléphet, és átérezheti a fejlődését. ▶ Eközben erőforrásokra és képességekre bukkan, amelyek a jövőben is hasznára válnak.
Az orvos Edith Oppermann (49) egy gyógyszergyártó cég orvoslátogatójaként dolgozik. Az a feladata, hogy kapcsolatot tartson az orvosokkal, és meggyőzze őket a cég új termékeinek előnyeiről. De legutóbb egyre több orvos részesítette előnyben a versenytárs egy új, jól reklámozott termékét – annak ellenére, hogy az ő cége is kínál hasonló gyógyszert. A forgalma mélyrepülésbe kezdett, a főnöke nyomást gyakorol rá. Egyre inkább elveszti a munkakedvét. Néha percekig csak köröz az orvosi rendelők körül ahelyett, hogy egyszerűen bemenne. Az ügyfelekkel folytatott beszélgetéseit „jobbfajta halandzsának” nevezi. Azt mondja: „elfelejtem a saját munkámat”. A coachingon azt akarja megtudni, „Hogyan dolgozhatnék újra több örömmel és sikerrel?” Négy coaching-találkozó után, amelyek során konkrét lépéseket dolgozott ki és valósított meg sikeresen, most a záró ülés következik.
229
Célok
esetleírás
1. rész: A kreatív coaching – Ahogyan működik
az ötlet
Az eredményhez vezető lépések
A fejlődés olyan, mint a gyerekeknél: olyan lassan nőnek, hogy a szülők alig veszik észre. De a messziről jött barátok, akik rég nem látták a gyermeket, egy év után meglepetten azt mondják: „De megnőttél!” Aki a távolból nézi, élesebben látja a fejlődést. Akinek az orra előtt zajlik, elkerülheti a figyelmét, mert lassú. A coaching végén alaposan meg kellene vizsgálnia az ügyféllel, mi fejlődött az első nap óta: hogy nézett ki a szituáció, amikor először kereste fel önt? Milyen problémákkal küszködött? Hogyan hatott ki ez a helyzet a (munkahelyi) életére? Milyen célokat tűzött ki ez alapján? Majd a figyelmet az aktuális állapot felé fordítjuk: milyen előrelépést tett? Mi változott a helyzetében? Milyen célokat ért el? Hogyan befolyásolja ez a (munkahelyi) élete minőségét? Ez világossá teszi, mennyiben volt sikeres a coaching. A harmadik kép az erőforrásoké: hogyan sikerült az ügyfélnek eljutni a problémától a megoldásig? Milyen tulajdonságok és kompetenciák segítettek neki? Milyen képességeket szerzett vagy mozgósított újra a coaching alatt? Ezek az erőforrások azok, amelyekkel megoldhatja a jövőbeli feladatokat. A gyakorlatba egy metafora segít beleélni magunkat. A coach egy folyóról beszél, amelynek két partja van: a kiinduló part (a coaching kezdete) és a célpart (a coaching vége). Ami az ügyfelet az egyik oldalról a másikra vitte, az a képességei és ismeretei tutaja. Ez a forgatókönyv – part, folyó és tutaj – minimális grafikai erőfeszítéssel a szobába hozható. Ez biztosítja, hogy a záróülés nagyon is elevenen és fantáziadúsan folyjék.
1. Készítse elő a gyakorlatot azzal, hogy a terem közepén három flipchartlapot hosszában egymás mellé fektet. Majd kék tollal kösse össze őket egy folyóvá, amelynek mindkét partja egészen közel húzódik a papírok széleihez. Sok kék vonallal a papírnak folyószínt adhatunk. Aki szeret rajzolni, hozzáadhat még pár zuhatagot, halat és vízimadarat is.
230
1. Coachinghelyszínek: „Az új terep csodákra képes!”
39. | Természetesen sikeres: Az erdei séta Honnan merítettek ihletet a nagy költők? A természetben sétáltak, hogy rábukkanjanak arra a dalra, ami minden dologban ott szun�nyad. Ez a házi praktika a kreativitás felélesztésére ma is működik. Az erdőben ma már nincsenek haramiák – csak a coach és a kliens.
A tipikus coachinghelyszín megegyezik a tipikus konferencia-helyszínnel. Vannak irodák székekkel, asztallal, fantáziátlan eleganciával. A fejek fölött a betonmennyezet lóg, semmi égbolt. A hőmérsékletet nem a nap, hanem a légkondicionáló határozza meg. Tisztítószerek és kávé illata terjeng, nem füveké és virágoké. Amikor szellő lengedez, az nem a szél, csak a ventillátor. Az irodai táj minden évszakban ugyanúgy fest. Ugyanolyan sivár! A zárt termek zárt gondolkodáshoz vezethetnek. Az erdei program kontrasztot kínál: ez a fantázia helye. Itt játszódtak a gyerekkor meséi, itt szálldostak a tündérek, tárultak a szezám sziklái, bolyongott Jancsi és Juliska, lakott a hét törpe. Ha az ügyfél belép az erdőbe, maga mögött hagyja az irodai világot. Belélegzi a tűlevelek, a talaj és a gyanta friss illatát. A fák árnyékot vetnek rá és menedéket kínálnak neki, biztonságban van a világ szeme elől. Néha harkály kalapál, egy nyúl szökdel, szarvas áll a tisztáson. Mindezek fölött pedig az ég trónol. A természetnek jótékony hatása van az ügyfelére. Aki egyébként a világ közepének érzi magát, mellékszerepet kap. Kicsinek érzi magát, mikor látja, milyen magasra nyúlnak a fák, milyen végtelen messzire ível az ég sátra, milyen csodálatosan tűnik el a hegyek mögött a nap vörösen izzó gömbje. Ráadásul nemcsak önmagát érzi kicsinek, kicsinek látszanak az aggodalmai és problémái is – ugyanazok, amelyek az iroda üvegházában még úgy tűnt, hogy felfoghatatlanul nagyra nőttek. Az észlelés másik helyszínre kerül, az elme megnyugszik, és az agy alfaállapotba kapcsol – mindez az erdei sétát kiváló coaching-alkalommá teszi.
281
az ötlet
2. rész: Új coachinghelyszínek és marketingötletek
Személyes feltételek
A hely
Időigény
Speciális lehetőségek
Aki minden út mentén matató egér láttán menekülőre fogja, és minden egyes rámászó hangyát halálos ítéletként fog fel, jobb, ha a biztonságos irodában marad... Ezzel szemben az erdei séta a természetet kedvelő embernek javasolt. Gondoskodjon erős cipőről és szúnyogriasztóról, ha nyáron kel útra. Az ügyfelét kérje arra, hogy szabadidőruhában jelenjen meg, akárcsak ön. Az esőkabát a hátizsákban nem árt. Az erdőt ismernie kell, mert az ember hamar eltéved, különösen elmélyült beszélgetés közben.
Jobb, ha nem a városi erdőt választjuk, ahol a kikapcsolódást keresők egymás lábára hágnak, és egyik kocogó a másikat éri. Inkább utazzon pár kilométert egy békés erdőig, ahol van elég hely. A kedvenc erdőm Hamburg szélén található, láthatóan alig ismert. Ha ott egy ügyféllel két órát sétálok, elég valószínű, hogy nem találkozunk más emberrel.
Az erdei séták nagyon koncentrált coachingot tesznek lehetővé. A legtöbb időpont egy-két órán át tart. Emellett a kliens (és természetesen a saját) kondícióját is vegye tekintetbe. Nem mindenki tud sokáig gyalogolni fájdalom nélkül. Apropó: semmi sem szól az ellen, hogy időnként egy padon vagy fatörzsön helyet foglaljanak!
Az erdő egyfajta disszociációhoz vezet: az ügyfél nagy távolságból tekint magára, mintegy az egyik világból a másikra. A térbeli távolság gondolkodási távolságot eredményez. Ez az eltávolodás hátrébb vonja a dolgokat, a puszta részletek helyett lehetővé teszi a rálátást a nagy egészre. A kérdéseivel ismételten hangsúlyozhatja a távolságtartást. „Ha innen, ebből a csodálatos alkonyi erdőből – hallja a kakukkszót, épp most? – rápillant a hektikus irodai életére a távoli városban, milyennek látja... ?” Egy coachingséta közben az erdőben az ügyfélnek könnyebb helyesen felmérni a probléma nagyságát – általában zsugorodni szokott. Könnyebb megkülönböztetni a kisebb válságokat a súlyos ka-
282
